ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS 1. számú módosítása Amely létrejött egyrészről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs, Széchenyi tér 1., (a továbbiakban: Önkormányzat), képviseli: Dr. Páva Zsolt polgármester, másrészről az Önkormányzat 100 %-os részesedésével alapított Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (7626 Pécs, Búza tér 8. b.; cégjegyzékszáma: 02-10-060289; képviseli: Varga Józsefné mb. cégvezető; a továbbiakban: Vagyonkezelő) harmadrészről az Önkormányzat 100 %-os részesedésével alapított TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. (székhely: 7621 Pécs, Széchenyi tér 1.; cégjegyzékszáma: 02-10-060354) (a továbbiakban: Üzemeltető képviseli: Sándor Zsolt vezérigazgató) /továbbiakban együtt: "Felek"/ között jött létre az alulírott helyen és időben az általuk 2010. december 17-én megkötött Üzemeltetési Szerződés (továbbiakban Üzemeltetési Szerződés) módosítása tárgyában. I. Előzmények 1. A Felek a 2010. december 17.-én közöttük létrejött üzemeltetési szerződést Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 554/2010. (12. 16.) számú határozata alapján kötötték meg „Pécs sérülékeny vízbázisának a védelme és szennyvízcsatorna hálózatának bővítése” elnevezésű 2001/HU/16/PE/009 számú ISPA Kohéziós Alap projekt megvalósítása eredményeként létrejött víziközmű vagyontárgyak speciális üzemeltetési feltételeinek rögzítése érdekében. Az említett projektre vonatkozó Pénzügyi Megállapodás és Támogatási Szerződés, valamint a Kohéziós Alap felhasználásának szabályairól szóló 14/2004. (VII.13.) TNMGKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet szerint a támogatásból megvalósult víziközművek működtetését szabályozó szerződést (jelen esetben az Üzemeltetési Szerződést) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága továbbiakban /KvVM FI/ véleményével az Üzemeltetési Szerződésbe történő beépítése érdekében Felek az Üzemeltetési Szerződést az alábbiak szerint módosítják. II. Megállapodás 2. Az Üzemeltetési Szerződés 1.2 pontjában a következő rendelkezés lép. „1.2. Az ISPA/Kohéziós Alap projekt fő jellemzői Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának a városi közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat jelentős mértékű kiterjesztésére, valamint egy, a város és a környező települések ivóvízbázisának védelmét biztosító monitoring rendszer létesítésére benyújtott pályázatát 2001-ben az Európai Bizottság támogatásra érdemesnek találta, melynek eredményeképpen aláírásra került a „Pécs sérülékeny vízbázisának védelme és szennyvízcsatornahálózatának bővítése” elnevezésű, 2001/HU/16/P/PE/009 intézkedési számú ISPA/Kohéziós Alap projektre vonatkozó Pénzügyi Megállapodás és Támogatási szerződés. Az uniós támogatású rész mellett párhuzamosan valósult meg a tisztán hazai forrásokra 1
támaszkodó ivóvízhálózat fejlesztési projektelem is. A pécsi ISPA/Kohéziós Alap projekt – továbbiakban Projekt – nagyságrendjét tekintve 2001-2010 között gyakorlatilag a legnagyobb, összefüggő, és legtöbb embert érintő városi beruházás volt, melynek üzemeltetése a jelen szerződés tárgyát képezi a szerződésben foglalt részletezettségben.” 3. Az Üzemeltetési Szerződés 1.3 pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép. „1.3. Az Önkormányzat és a Vagyonkezelő a jelen szerződésben meghatározott víziközművagyonát az Üzemeltető – mint az Önkormányzat által kizárólag e célra alapított gazdálkodó szervezet – részére működtetésbe adja a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 9. § (2) bekezdés d) pontja és az Önkormányzat 456/2009.(10.01.) számú Közgyűlési határozata alapján, figyelembe véve a 14/2004. (VII.13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet 39/A.§- ának rendelkezéseit.” 4. Az Üzemeltetési Szerződés 2.1 pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép. „2.1. Felek megállapítják, hogy a víziközművek az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának részét képezik, melynek 1998-ig megvalósított elemei Pécsett a Vagyonkezelő tőketartalékába kerültek, az ezt követő időszakban történt extenzív fejlesztési beruházások eredményeként létrejött víziközmű vagyon, valamint egyes további vagyonelemek - főképp a Projekt keretében megvalósult vagyonelemek - az Önkormányzat tulajdonában vannak.” 5. Az Üzemeltetési Szerződés 5.2. a) pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép. „5.2. Az Üzemeltető tartozik továbbá: a)
a vízjogi üzemeltetési engedély(eke)t a közműtulajdonos által Üzemeltetőnek a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott dokumentumok teljes körű átadását követően fél éven belül megszerezni és az abban/azokban előírt feltételeknek mindenkor eleget tenni, a vízjogi üzemeltetési engedélyek módosítására szükség szerint javaslatot előterjeszteni és azok módosítását kezdeményezni a hatóságok felé;”
6. Az Üzemeltetési Szerződés 5.3.2. pontjának tizenhetedik bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „- a víziközmű közhálózat részét nem képező, de az ISPA/KA támogatással megvalósult ivóvíz csatlakozó víziközműveket, nyomáscsökkentőket az Önkormányzattal kötött külön Üzemeltetési Szerződés alapján üzemeltetni;” 7. Az Üzemeltetési Szerződés 5.3.3. pontjának ötödik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „- a víziközmű közhálózat részét nem képező, de az ISPA/KA támogatással megvalósult szennyvíz csatlakozó víziközműveket az Önkormányzattal kötött külön üzemeltetési szerződés alapján üzemeltetni;”
2
8. Az Üzemeltetési Szerződés 7.1 pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép: „7.1. Az Üzemeltető az Önkormányzattól és a Vagyonkezelőtől előre egyeztetett időpontban átveszi az 1. sz. mellékletben megnevezett tárgyi eszközöket (közműveket). Az Üzemeltető az üzemeltetésre így átadott vagyontárgyakat köteles külön nyilvántartásba venni - azon belül is elkülönítetten a Projekt keretében megvalósult vagyontárgyakat - és saját vagyontárgyaitól elkülönítve kezelni. 9. Az Üzemeltetési Szerződés 9.3 pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép „9.3.
Felújítási, rekonstrukciós (beruházási)munkák:
9.3.1. Amennyiben a tárgyi eszköz (közmű) olyan mértékig elhasználódott, hogy működése nem felel meg többé a műszaki, gazdasági és biztonságossági követelményeknek, a tárgyi eszköz (közmű) felújítását – amennyiben arra a Kbt. alapján lehetőség van - az Üzemeltető az Ellenőrző előzetes tájékoztatása és jóváhagyása mellett, a rekonstrukciós keret terhére elvégezheti a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével. Az Üzemeltető minden tárgyidőszakot (3 év) megelőző év október hó 30. napjáig elkészíti és az Ellenőrző részére megküldi a három éves tárgyi eszköz-felújítási programot, melyet a közművagyon tulajdonos hagy jóvá november 30-ig (első alkalommal a 2010. évben). A programnak tartalmaznia kell a következő tárgyidőszak felújítási és rekonstrukciós munkáinak teljességét, 20 % tartalék keret fenntartásával. A tartalék keret felhasználásánál Üzemeltető köteles figyelembe venni a közművagyon tulajdonosok városfejlesztési és vagyonkezelési érdekeit, amennyiben az ezzel kapcsolatos igényeit tárgyidőszakot megelőző év november 30-ig jelzi Üzemeltető felé. Ennek hiányában Üzemeltető a közműtulajdonosokkal történt előzetes egyeztetés szerint jogosult a 20 %-os tartalékkeretet felhasználni.” 10. Az Üzemeltetési Szerződés 9.3.3. pontjának harmincötödik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „- Vízmérők betétcserés felújítása és cseréje, vagy új vízmérők beépítése, abban az esetben ha az javíthatatlan (tönkrement) vagy pontatlanságát az Üzemeltető hitelesítési jegyzőkönyvvel igazolni tudja. 11. Az Üzemeltetési Szerződés 11. pontja az alábbi 11.2. ponttal egészül ki, míg a 11.2., 11.3., 11.4. pontok számozása 11.3., 11.4. és 11.5.-re változik. „11.2. A jelen szerződés aláírásakor a Projekt keretében megvalósult eszközök várható elszámolt értékcsökkenését és az azok használata után fizetendő díj összegét évenkénti bontásban, valamint az eszközcsoportonként alkalmazott amortizációs kulcsok jegyzékét, a jelen szerződés 1/b. sz melléklete tartalmazza. Az amortizációs kulcsokat a felek közösen, az eszközök várható élettartamának függvényében állapítják meg. Az évenként elvégzett felújítások, pótlások, rekonstrukciók értékének figyelembe vételével, a jelen szerződés 1/b. számú melléklete évente, értelemszerűen módosítandó.
3
A Projekt keretében megvalósult vagyontárgyak használatáért fizetendő bérleti díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege és a tárgyévet megelőző években a Projekt során megvalósított víziközművek gépek berendezések felújítására, pótlására, cseréjére fel nem használt bérleti díj (maradvány) együttes összege, mindenkor megfelelő fedezetet biztosítson legalább a Projekt során megvalósított víziközművek gépek berendezések tárgyévi felújítására, pótlására, cseréjére. Az Üzemeltető által a projekt során megvalósult víziközművek gépek berendezések használatáért, azok aktiválásától számított 30 év - a továbbiakban referencia időszak alatt összesen fizetendő bérleti díj mértékét úgy kell megállapítani, hogy annak halmozott összege a referencia időszak végére elérje, vagy meghaladja a projekt során megvalósított víziközművekre, gépekre, berendezésekre az Önkormányzat által a referencia időszakban a rá vonatkozó számviteli szabályoknak megfelelően elszámolt értékcsökkenés mindenkori inflációs hatásokkal korrigált - kumulált összegét. A Felek a Projekt keretében megvalósult eszközök használata után fizetendő bérleti díj mértékét minden évben a szolgáltatás díjának az önkormányzat általi elfogadását megelőzően felülvizsgálják, és javaslatot tesznek a következő év bérleti díjának mértékére, a Projekt CBA-ban rögzített számszerűsített adatok figyelembe vételével.” 12. Az Üzemeltetési Szerződés 11. pontja a következő 11.6. ponttal egészül ki „11.6. A Felek megállapodnak abban, hogy az Önkormányzat az Üzemeltető által a Projekt keretében megvalósult eszközök használata után fizetendő bérleti díjat és annak felhasználását analitikus nyilvántartásban Vízgazdálkodási Fejlesztési Alap – továbbiakban Fejlesztési Alap - néven elkülönítetten tartja nyilván, és a ténylegesen megfizetett bérleti díjat elkülönített bankszámlán kezeli. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a Fejlesztési Alapot kizárólag az Üzemeltető által jelen szerződés szerint használatba vett vagyon rekonstrukciójára, felújítására, pótlására, fejlesztésére, illetve a Fejlesztési Alapban képződött pénzeszközök kezelésével összefüggő kiadásokra, továbbá a víziközmű beruházásokkal kapcsolatosan esetlegesen felmerülő szakértői díjakra fordítja. A Fejlesztési Alapban megképződött fel nem használt összegről elkülönített nyilvántartással az Önkormányzat tartalékot képez. A felek megállapodnak abban, hogy az Üzemeltető által használatba vett vagyontárgyak káresemény következtében történő megsemmisülése esetén, a biztosítóintézet által fizetett kártérítés a Fejlesztési Alapot illeti.” 13. Az Üzemeltetési Szerződés 13. pontjának második bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „Üzemeltető a díjjavaslatot úgy állítja össze, és a Közgyűlés úgy állapítja meg a díjakat, hogy azok fedezzék az üzemelés, hibaelhárítás, karbantartás, valamint a közművek amortizációjának költségeit, illetve a tulajdonosok részére fizetendő bérleti díjat, biztosítsák a hosszútávú fenntarthatóságot, az üzembiztonságot illetve a minőségi szolgáltatást, figyelembe véve az inflációkövetést is.”
4
14. Szerződő Felek egybehangzóan kijelentik, hogy ezen szerződés módosítás az Üzemeltetési Szerződésnek a módosítással nem érintett – továbbra is hatályban lévő – rendelkezéseivel együtt alkalmazandó. Felek a szerződésmódosítást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, képviselőik által jóváhagyólag írták alá.
Kelt, Pécs, 2011.
.................................................................. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Dr. Páva Zsolt polgármester
................................................... Pécs Holding Zrt. Varga Józsefné mb. cégvezető
............................................... Tettye Forrásház Zrt. Sándor Zsolt vezérigazgató
5
