Záróvizsga Szabályzat hatályos: Bevezető

Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar

Záróvizsga Szabályzat a

Közlekedésmérnöki Szak részére Kiegészítés az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Záróvizsga Szabályzatához Elfogadva a Kari Tanács 2015-09-14-i ülésén Érvényes a 2015/16-os tanév őszi félévétől

Záróvizsga Szabályzat

hatályos: 2015-08-27

Bevezető Jelen Záróvizsga Szabályzat (továbbiakban Szak ZV) a Közlekedésmérnöki Szak képzéseire vonatkozó, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Záróvizsga Szabályzatában nem részletezett kiegészítéseket tartalmazza. A Szak ZV az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Záróvizsga Szabályzat 6.§ (2) szerint a következő részekből áll: a) Diplomamunkák leadásával és a bírálattal kapcsolatos határidők b) A tantárgyi/komplex záróvizsga és a diplomamunka-védés sorrendisége, ütemezése és ezek közti esetleges függőség. c) A tantárgyi/komplex záróvizsga témaköreinek felsorolása d) A tantárgyi/komplex záróvizsga lebonyolítási rendje. (Írásbeli vagy szóbeli, az értékelés szempontjai.) e) A diplomamunka védésének lebonyolítási rendje. (A prezentáció időtartama, formai és tartalmi követelményei, az értékelés szempontjai.)

1.§ Diplomamunkák leadásával és a bírálattal kapcsolatos határidők 1. A diplomamunkák leadásának határideje: a vizsgaidőszak első hete, péntek 12 óra. A februárban induló mesterképzésre jelentkező hallgatók esetén a tanulmányi időszak 14. hete, péntek 12 óra. Határidő utáni leadásra lehetőség nincs. 2. Az elkészült diplomamunkákat úgy kell bírálatra kiküldeni, hogy azok a vizsgaidőszak 5. hetének végéig visszaérkezzenek. 3. A bírálatot legkésőbb 5 munkanappal a záróvizsga előtt hozzáférhetővé kell tenni.

2.§ A tantárgyi/komplex záróvizsga és a diplomamunka-védés sorrendisége, ütemezése és ezek közti esetleges függőség 1. A Közlekedésmérnöki Szak hallgatóinak záróvizsgája két részből áll: diplomamunka védés, tantárgyi záróvizsga. A két rész egy alkalommal, egymást követően kerül lebonyolításra. 2. A két rész sorrendje: a. Diplomamunka védés b. Tantárgyi záróvizsga 3. Tantárgyi záróvizsgát csak az a hallgató tehet, aki sikeresen megvédte diplomamunkáját. 4. A Záróvizsga Bizottság hallgatónként, vagy a napi záróvizsga végén hirdet eredményt. Az eredményhirdetés módjáról és várható időpontjáról a hallgatókat a záróvizsga megkezdésekor tájékoztatni kell.

3.§ Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar – Közlekedésmérnöki Szak

2



A tantárgyi/komplex záróvizsga témaköreinek felsorolása Tantárgyi záróvizsga témakörök a Közlekedésmérnöki Szak különböző képzéseinek Specializációin (korábban Szakirány): (1) Közlekedésmérnöki BSc Szak Kötöttpályás közlekedési rendszerek specializáció Vasúti rendszertechnika 1. A vasúti sebességjelzési rendszer és a szakaszfoglaltság összefüggései 2. A vonatforgalom lebonyolításában alkalmazott állomási biztosítóberendezések típusai és működése 3. Az ERTMS/ETCS felépítése, elemei és működése 4. A legrövidebb állomási időközök fajtái, szerepe és jelentősége 5. A kocsiforduló folyamata és jellemzői 6. A vasútállomási átbocsátóképesség (elegyfeldolgozási és rakodási képesség) meghatározási módszere 7. A vasútüzemi balesetek osztályozási rendszere, okai és okozói 8. A vasúti átjáró jelzései, forgalomtechnikai kialakítása és berendezéseinek működési elve Vasúti szállítás és infrastruktúra I. 9. Az állomási kocsitartózkodási idő elemei, csökkentésének módszerei és aktuális értékének számítási eljárásai 10. A rendező pályaudvarok kialakítása, berendezéscsoportjai és technológiai rész-folyamatai Vasúti szállítás és infrastruktúra II. 11. A személypályaudvarok kialakítása, berendezéscsoportjai és műveletei 12. A személypályaudvari üzemterv tartalma Szállítástervezés és üzemirányítás 13. A kocsiáramlatok osztályozási rendszere és levezetésének módszere 14. A pályavasúti üzemirányítás felépítése, feladatai, az üzemirányítást támogató technológiai és informatikai rendszerek 15. A menetrendszerkesztés alapadatai és módszere 16. A vasútvonali átbocsátóképesség meghatározási módszere Vasúti információs rendszerek 17. A vasúti jegyértékesítési rendszerek szolgáltatásai 18. A gazdálkodás információs rendszere (lefedett területek, kapcsolódás más rendszerekhez) 19. Az áruszállítás informatikai rendszere (funkcionális területek, e-dokumentumok használata, ügyfélkapcsolatok) 20. Átrakókörzetek információs rendszere Vasútgazdaságtan 21. A vasúti önköltségszámítás módszertana 22. A kötöttpályás közlekedési projektek gazdaságosságértékelési módszertana 23. A pályahasználati díjak kialakításának alapelvei és alapelemei Kötöttpályás szolgáltatások tervezése 24. Termékkategóriák, a kötöttpályás szolgáltatástermék főbb sajátosságai és modellje 25. Általános és kötöttpályás szolgáltatási minőségmodellek Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar – Közlekedésmérnöki Szak

3

Záróvizsga Szabályzat 26.


Szükségleti és motivációs modellek

Kötöttpályás rendszerek menedzsmentje 27. A vasúti közlekedés regionalizálásának alapelvei és legjobb gyakorlatai 28. Vasúti biztonságirányítási rendszer kialakításának alapelvei és alapelemei (2) Közlekedésmérnöki BSc Szak Közlekedésüzemi specializáció Közforgalmú közlekedés 1. A mobilitás fogalma, alakulása. A motorizációs folyamat és következményei. A közforgalmú közlekedés általános jellemzői, szerepe a fejlett motorizáció korában 2. A közforgalmú közlekedési szolgáltatás minőségének értelmezése, a szolgáltatási színvonal. A szolgáltatási színvonal befolyásoló tényezői 3. Az utazási igények jellemzői, utazási motívum. Az utazási igények megismerésének módszerei. Utasszámlálási, forgalomfelvételi módszerek 4. A vonal- és hálózattípusok a városi közlekedésben. Az egyes típusok jellemzői és értékelése 5. Városi tömegközlekedési eszközök, jellemzésük. Az egyes közlekedési eszközök szállítóképessége 6. A városi tömegközlekedési hálózat tervezése 7. A városi tömegközlekedés menetrendjének tervezése. Menetidőszámítás, a követési idő és a járműszám meghatározása 8. A járműforduló terv (forda) fogalma, követelmények a fordával szemben. Fordatervezési módszerek. A járműforduló tervezés kérdései a városi tömegközlekedésben 9. A helyközi autóbuszközlekedés feladatai. A vonalak tervezési alapelvei 10. A helyközi kötöttpályás közlekedés menetrendje. A menetrend elemei, menetrendábra, szerelvény szükséglet, fordulótervek 11. Az operatív forgalomirányítás szükségessége, feladatai, általában. Forgalomirányítás rendszerek és beavatkozások a városi tömegközlekedésben Közlekedéstervezés 12. A négylépcsős tervezési folyamat lépései, az egyes szakaszok feladatai. A kétlépcsős forgalommegosztás lényege 13. A keltés feladata, modelljei 14. A forgalom megosztást befolyásoló tényezők. Megosztási modellek 15. Szétosztási modellek 16. A ráterhelés feladata. Ráterhelési modellek 17. Közlekedési tervek értékelése, költség-haszon elemzés Vasúti rendszertechnika 18. A vasúti sebességjelzési rendszer és a szakaszfoglaltság összefüggései 19. A vonatforgalom lebonyolításában alkalmazott állomási biztosítóberendezések típusai és működése 20. Az ERTMS/ETCS felépítése, elemei és működése 21. A legrövidebb állomási időközök fajtái, szerepe és jelentősége 22. A kocsiforduló folyamata és jellemzői 23. A vasútállomási átbocsátóképesség (elegyfeldolgozási és rakodási képesség) meghatározási módszere 24. A vasútüzemi balesetek osztályozási rendszere, okai és okozói 25. A vasúti átjáró jelzései, forgalomtechnikai kialakítása és berendezéseinek működési elve Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar – Közlekedésmérnöki Szak

4



Vasúti szállítás és infrastruktúra I. 26. Az állomási kocsitartózkodási idő elemei, csökkentésének módszerei és aktuális értékének számítási eljárásai 27. A rendező pályaudvarok kialakítása, berendezéscsoportjai és technológiai részfolyamatai Vasúti szállítás és infrastruktúra II. 28. A személypályaudvarok kialakítása, berendezéscsoportjai és műveletei 29. A személypályaudvari üzemterv tartalma (3) Közlekedésmérnöki BSc Szak Személyszállítási rendszerek specializáció Közforgalmú közlekedés 1. A mobilitás fogalma, alakulása. A motorizációs folyamat és következményei. A közforgalmú közlekedés általános jellemzői, szerepe a fejlett motorizáció korában 2. A közforgalmú közlekedési szolgáltatás minőségének értelmezése, a szolgáltatási színvonal. A szolgáltatási színvonal befolyásoló tényezői 3. Az utazási igények jellemzői, utazási motívum. Az utazási igények megismerésének módszerei. Utasszámlálási, forgalomfelvételi módszerek 4. A vonal- és hálózattípusok a városi közlekedésben. Az egyes típusok jellemzői és értékelése 5. Városi tömegközlekedési eszközök, jellemzésük. Az egyes közlekedési eszközök szállítóképessége 6. A városi tömegközlekedési hálózat tervezése 7. A városi tömegközlekedés menetrendjének tervezése. Menetidőszámítás, a követési idő és a járműszám meghatározása 8. A járműforduló terv (forda) fogalma, követelmények a fordával szemben. Fordatervezési módszerek. A járműforduló tervezés kérdései a városi tömegközlekedésben 9. A helyközi autóbuszközlekedés feladatai. A vonalak tervezési alapelvei 10. A helyközi kötöttpályás közlekedés menetrendje. A menetrend elemei, menetrendábra, szerelvény szükséglet, fordulótervek 11. Az operatív forgalomirányítás szükségessége, feladatai, általában. Forgalomirányítás rendszerek és beavatkozások a városi tömegközlekedésben Forgalomtechnika 12. A közúti forgalmi folyam forgalomszabályozása 13. Jelzőlámpás forgalomirányítás

leírása,

jellemzői

és

összefüggései.

Folyópályák

Személyközlekedési információs rendszerek 14. Dinamikus információ- és forgalombefolyásolási rendszerek osztályozása, alkalmazási területei 15. Járműkövető rendszerek a helyi tömegközlekedésben 16. Közlekedéstervezés területén alkalmazott számítógépes tervezőrendszerek 17. Közlekedésben alkalmazott elektronikus adatcsere rendszerek kialakulása, alkalmazási területei Közlekedéstervezés 18. A négylépcsős tervezési folyamat lépései, az egyes szakaszok feladatai. A kétlépcsős forgalommegosztás lényege Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar – Közlekedésmérnöki Szak

5

Záróvizsga Szabályzat 19. 20. 21. 22. 23.


A keltés feladata, modelljei A forgalom megosztást befolyásoló tényezők. Megosztási modellek Szétosztási modellek A ráterhelés feladata. Ráterhelési modellek Közlekedési tervek értékelése, költség-haszon elemzés

(4) Közlekedésmérnöki BSc Szak Közlekedésszervezési és Logisztikai specializáció (Elearning) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Forgalomfelvételek, utasszámlálások (módszerek, előkészítés, lebonyolítás, a felvett adatok feldolgozása és kiértékelése) A közúti motorizáció és az abból fakadó problémák, a minőség és szolgáltatási színvonal a személyszállításban, a szolgáltatási színvonal számszerűsítése A tömegközlekedés prioritása, húzó és visszatartó intézkedések A járműforduló (forda) tervezés szempontjai és módszerei A forgalom operatív irányítása és ellenőrzése A városi tömegközlekedési eszközök, kapacitásuk és egyéb jellemzőik. A tömegközlekedési eszközök közötti munkamegosztás A városi tömegközlekedési hálózat jellemzői, típusai, viszonylat és hálózattípusok. Hálózattervezés, hálózatok értékelése A tömegközlekedési menetrend elemei, alapadatai. Menetrendtervezés A közlekedéstervezés rendszere, folyamata, közlekedéstervezési módszertan A forgalom keltési és megosztási modelljei (közlekedéstervezés) A forgalom szétosztás és ráterhelés modelljei (közlekedéstervezés) Közlekedési tervek értékelése, költség-haszon elemzés A vasúti kocsiáramlatok levezetésének módszere (ER, TKR) A vasúti áruszállítás technológiai folyamata és információs rendszere Tolatási mozgások elmélete Vasúti (nyíltvonali és állomási) szolgálati helyek kialakítása és üzeme Rendezőpályaudvarok kialakítása és üzeme Személypályaudvarok kialakítása és üzeme A vasúti menetrendszerkesztés elvei, módszertana A közlekedésbiztonság rendszere és alkotó elemei A közlekedésbiztonság színvonalának mérése és minősítése Vasúti forgalomirányítási rendszerek elvi felépítése (5) Közlekedésmérnöki MSc Szak Közlekedési rendszerek specializáció

Válogatott fejezetek a közlekedés-gazdaságtanból 1. Melyek a személyszállítási kereslet sajátos jellemzői, és mi következik ebből? Milyen keresletrugalmasságokat különböztethetünk meg a személyszállítási keresletre vonatkozóan? (Megnevezés, képlet) 2. A költség-haszon elemzés alapgondolata, a hasznok és költségek értelmezése, számítása. Az időtényező problémája és kezelése. 3. A költség-haszon elemzés eredményeinek értelmezése, megtérülési mutatók. Pénzügyi és közgazdasági elemzés. 4. Az infrastruktúra finanszírozása. (Milyen célból szükséges, finanszírozási források, állami és magán finanszírozás, a magántőke bevonás formái) 5. A személyszállítási piac állami szabályozásának alapvető modelljei. EU rendelkezések és a hazai szabályok. Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar – Közlekedésmérnöki Szak

6



Közlekedésbiztonsági elemzések 6. Ismertesse a közlekedésbiztonsági teljesítménymutatók rendszerét. Miért van szükség rájuk, milyen fajtákat ismer? 7. Mi a Nilsson féle modell lényege? Vázolja fel, ismertesse melyik jellemző hogyan (hányadik hatvány szerint) változik az átlagsebesség függvényében. Mit mutat ezzel kapcsolatban a hazai gyakorlat. 8. Ismertesse a Smeed féle törvényt. Érvényesül-e az összefüggés Magyarországon? Hogyan függ össze a motorizációs szint és a közúti baleseti halálozási mutató? 9. Ismertesse a kontrollcsoportos előtte-utána vizsgálat lényegét. Mi a kísérleti és kontrollcsoport? Mikor nevezhető eredményesnek a beavatkozás? Forgalmi modellezés 10. Mutassa be a közlekedésmodellezés megközelítési módjait (szintjeit)! 11. Ismertesse a makroszkopikus modellezési szinten használatos keresleti és kínálati modellek elméleti felépítését! 12. Milyen igénymodellezési eljárásokat ismer? Részletezze ezeket a szükséges adatok, és eredmények szempontjából! 13. Milyen alapelvek mentén végezzük el a közlekedési rendszerek kínálati oldalának modellezését (elérhetőség, kapacitás…)? Integrált közlekedés 14. Mit értünk közlekedési rendszerek integrációja alatt, mi ennek a célja? Milyen személyszállítási szolgáltatások és a közlekedési rendszer milyen elemei között lehetséges az integráció? 15. Mit értünk integrált ütemes menetrend (ITF) alatt ? Melyek az előnyei? Mit értünk ideális és módosított ITF alatt? Mit jelent az integráltsági fok, és milyen szintek különböztethetők meg? 16. Az ITF alapfogalmai (ütemidő, szimmetriatengely, találkozó pont, csatlakozó pont, pók és fajtái). Milyen matematikai feltételei vannak? 17. A díjszabás és jegyrendszer terén ismert, integrációt elősegítő megoldások. A finanszírozás és bevételfelosztás kérdései ITF rendszerekben. Közlekedés-üzemtani elemzések 18. 19. 20. 21. 22. 23.

A járműállomány és a forgalmi teljesítmények elemzésére alkalmas mutatók. Milyen tényezők játszhatnak közre egy személyszállítási vállalkozás fajlagos bevételének egyik évről a másikra történő változásában, és hogyan tárhatók ezek fel? A járműpark természetes mutatószámai, a járművek üzemi állapotának hierarchikus rendszere és az időtényezők. A közlekedés teljesítőképessége: a kapacitás fogalma, a szállítási és a pálya kapacitás definíciója, általános és részletes számítási formulája. A kapacitáskihasználás értelmezése, általános számítási módja, alkalmazási határok, kapacitás-tartományok a forgalomtervezésben, a kapacitástartalékok értelmezése. A vízi szállítás folyamata, a hajózás sajátos üzemi mutatószámai. (6) Közlekedésmérnöki MSc Szak Infrastruktúra specializáció

1. 2.

A fenntartható fejlődés és ennek településfejlesztési vonatkozásai Fenntarthatósági stratégiák, célok és eszközök a közlekedés területén Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar – Közlekedésmérnöki Szak

7

Záróvizsga Szabályzat 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.


Parkolás-szabályozás településrendezési eszközökkel Új módszerek az útterület felosztására településeken Emberi tényezők az úttervezésben A közúti biztonsági audit és felülvizsgálat Biztonsági hatásvizsgálatok és az úthálózatok biztonsági rangsorolása Közúti projektek költség-haszon elemzése Jelzőtáblás csomópontok forgalomlefolyása és forgalmi méretezése Jelzőlámpás csomópontok forgalomlefolyása és forgalmi méretezése Körforgalmak geometriai kialakítása és forgalmi méretezése Kerékpáros létesítmények kialakítása A gyalogosközlekedés biztonságának növelése Gyalogos létesítmények teljesítőképessége és szolgáltatási színvonala Korlátozott közlekedőképességű embereknek figyelembevétele a tervezésben A vasúti rezgés- és zajhatás A vasúti alépítményi védő- / erősítő rétegek feladatai és tervezésük Sínleerősítések laboratóriumi vizsgálatai Vasbetonaljak repedéseinek jellegzetességei A vasúti híd és a csatlakozó pálya kialakításának követelményei (7) Közlekedésmérnöki MSc Szak Járműüzemeltetési specializáció

1. 2.

3.

4. 5. 6.

7. 8.

9.

10. 11. 12.

Járműüzemeltetés rendszerelméleti alapjai. (A tervezés, gyártás, üzemeltetés és fenntartás kapcsolata. A terotechnológia elemeinek és folyamatainak áttekintő bemutatása.) Az üzemeltetési folyamat általános leírása. (A fűrészdiagram elemei. A használhatósági/használhatatlansági függvény. Aszimtotikus használhatóság számottevő helyreállítási igényű rendszereknél.) Sztochasztikus üzemviteli folyamatmodellek. (A rendelkezésre állási függvény többállapotú valószínűségi lefolyású rendszerek esetén. Alkalmazások a folyamatmodellek területéről homogén Poisson és szemi Markov modellek tulajdonságai.) Általános járműüzemeltetési/fenntartási stratégiák. (Üzemi megbízhatóság alapú, fajlagos ráfordítás alapú és integrált célfüggvényeken alapuló megoldások bemutatása.) Járműüzemeltetési/fenntartási rendszerek és általános jellemzőik. (Kieséses, TMK, RCM, TPM rendszerek jellemzőinek bemutatása és összehasonlító elemzése.) Járművek fenntartásának tervezése, folyamattechnológiai felépítése. (Ciklusrendek. Hálótervezési technikák alkalmazása. Szakosított álláshelyes, műhely- és csoportrendszerű javítás sajátosságai. Szabad ütemű szalagszerű javítás feltételrendszere.) Járműtelepi folyamattechnológiák elemei. (Járműbeérkezés és kiszolgálás folyamata, időközei, kiszolgáló álláshelyek számának és típusának megválasztása.) Járművek funkcionális egységei javításának általános művelettechnológiai jellemzői. (Hibadetektációs eljárások és helyreállítási technológiák futóművek, fékberendezések, járműszekrények és alvázak esetén közúti és vasúti járműveknél.) Járművek funkcionális egységei javításának általános művelettechnológiai jellemzői. (Hibadetektációs eljárások és helyreállítási technológiák primér erőforrások és hajtásrendszerek esetén közúti és vasúti járműveknél.) Járművek és járműrendszerek informatikája. (Jármű főegység és teljes jármű menetdinamikai informatika elemeinek bemutatása.) Járműinformatikai rendszerek működése. (A BUS kommunikáció kialakítása, felépítése, működése járműveken.) Jármű telematikai rendszerek. (Vizuális és radar forgalomtámogató megoldásoknak és eszközöknek, ill. a járműrendszerekkel történő kapcsolatoknak bemutatása.)

Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar – Közlekedésmérnöki Szak

8

Záróvizsga Szabályzat 13. 14.

15. 16.

17.

18. 19. 20.


Járműdiagnosztikai rendszerek. (Feladatok, a diagnosztikai rendszer kiépítésének lépései, modelljei, a megvalósítás módozatai.) Járműdiagnosztikai eljárások. (Endoszkópos diagnosztika, az autóiparban alkalmazott kommunikációs hálózatok diagnosztikai lehetőségei, dízel befecskendező rendszerek diagnosztikai lehetőségei) Járműdiagnosztikai vizsgálatok. (Teljesítménymérő padi, emissziós, futómű, lengéscsillapító, fékrendszer vizsgálatok bemutatása.) Járművek mechanikai folyamatai. (Járművek mozgása, járműre ható erők, járművizsgálatok. Járművek időben változó fizikai folyamatai. Rendszerjellemző függvények.) A közúti és kötöttpályás járművek menetdinamikai folyamata. (A járművek menetdinamikai viselkedése. A járműre ható hosszirányú erők egyensúlya, a jármű általános mozgásegyenlete.) Jármű mozgásegyenletek grafikus és numerikus megoldási módszerei. (Járműdinamikai számítások gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek bemutatása.) Közúti járművek komplex hajtásrendszere a vonóerőig. Közúti járművek aktív és passzív rendszerelemei. (Felépítés, működési jellemzők bemutatása.) Kötöttpályás járművek komplex hajtásrendszere a vonóerőig. Kötöttpályás járművek aktív és passzív rendszerelemei. (Felépítés, működési jellemzők bemutatása.)

4.§ A tantárgyi/komplex záróvizsga lebonyolítási rendje (1) A tantárgyi záróvizsga során a hallgató szóbeli felelete alapján a Záróvizsga Bizottság meggyőződik a hallgató szakmai ismereteiről. (2) A tantárgyi záróvizsga kezdetén a hallgató az általa elvégzett szakirányhoz tartozó, e Szabályzatban felsorolt záróvizsga témakörök közül húz egyet véletlenszerűen. (3) A hallgatónak 20 perc felkészülési idő áll rendelkezésére. A felkészülési idő a hallgató kérésére lerövidíthető. (4) A tantárgyi záróvizsga során húzott témakör ismertetésekor a Záróvizsga Bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a jelölthöz. (5) Az elsőnek húzott témakörből teljesített sikertelen tantárgyi záróvizsga esetén második témakör húzatható, ebben az esetben a tantárgyi záróvizsga érdemjegye legfeljebb elégséges lehet. (6) A tantárgyi záróvizsgát követően a Záróvizsga Bizottság zárt ülésen dönt a diplomamunka végleges jegyéről, valamint a tantárgyi záróvizsga osztályzatáról.

5.§ A diplomamunka védésének lebonyolítási rendje (1) A diplomamunka védése során a hallgató 15-20 perces diasorozattal, vagy más szemléltető eszközzel támogatott előadásban beszámol az általa végzett munkáról, az elért eredményekről, azok hasznosságáról. (2) Az előadást követően a Záróvizsga Bizottság Tagjai kérdéseket tehetnek fel, vitára késztethetik a jelöltet, aki ily módon bizonyítja jártasságát a választott témában.


9



(3) Amennyiben a Záróvizsga Bizottság tagjaiban kétség merül fel a diplomamunka védés sikerességével kapcsolatban, a Záróvizsga Bizottság elnöke a Tantárgyi záróvizsga megkezdése előtt zárt ülést rendelhet el. A zárt ülés során a Záróvizsga Bizottság tagjainak döntést kell hozniuk a diplomamunka védés sikerességéről.


10

Záróvizsga Szabályzat hatályos: Bevezető

Recommend Documents