Záróvizsga-követelmények MA, diszciplináris képzés Magyar nyelv és irodalom, irodalomtudományi rész Általános rendelkezések: Debreceni Egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzata (2008), IV. A végbizonyítványra (abszolutóriumra), a diplomamunkára, a záróvizsgára és az oklevélre vonatkozó rendelkezések, 23-29 § (20-24. oldal), valamint a DE TVSz melléklete, IV. Bölcsészettudományi Kar, 14-18 § (73-74. oldal) (http://btk.unideb.hu/szabalyzatok) A diszciplináris MA szintő záróvizsga tartalma, szerkezete, értékelése: Minden diszciplináris MA szakos hallgatónak záróvizsgát kell tennie. A mesterszakos (diszciplináris MA) záróvizsga a magyar nyelv és irodalom mesterképzési szak ismeretanyagát és az ehhez kapcsolódó kompetenciákat kéri számon és értékeli. A záróvizsgára bocsátás feltétele: 1) megszerzett diszciplináris MA végbizonyítvány (abszolutórium); 2) benyújtott (és írásban elbírált) diplomadolgozat (szakdolgozat). A záróvizsga ideje: az elıírt kreditek megszerzése után (optimálisan a 4. félév végén). A záróvizsga módja és részei: a záróvizsga szóban történik és két részbıl áll: 1) az MA szintő diplomadolgozat megvédése, 2) a diszciplináris ismeretanyag számonkérése és a kompetencia ellenırzése: a diplomadolgozat témájától függıen a vizsgának irodalomtudományi vagy nyelvtudományi tematikája van (részletezése alább). A záróvizsga-bizottság tagjai: az elnök (az intézmény vezetıoktatója), két tag (a szakdolgozat témavezetıje és kontrollbírálója), külsı tag. A záróvizsga értékelése: a záróvizsga-bizottság tagjai a szóbeli vizsga során elhangzott felelet mindkét részét önálló érdemjeggyel értékelik. Az összesített (átlagolt) érdemjegyet 1) a védés és 2) a szakmai felelet érdemjegye egyenlı súllyal alkotja. A záróvizsga minıségbiztosítását a MAB az akkreditáció során végzi el, illetve az intézmény saját minıségbiztosítási rendszerével folyamatosan ellenırzi a záróvizsgát. A záróvizsga témaköreiben az alapozó és a törzsanyag, valamint a választott szakirány anyaga egyaránt szerepel, így a tantárgyfelelısök értelemszerően felelısek a záróvizsgatárgyak oktatásáért és ellenırzéséért is. A záródolgozat (MA szintő diplomamunka): Témaválasztás és jelentkezés: 1
A diszciplináris MA képzés I. félévében a hallgatónak szeptember 15-ig jelentkeznie kell, a jelentkezést az oktatásszervezı archiválja. A jelentkezés feltétele a témavezetıvel történı egyeztetés. A BA-ban választott záródolgozati téma továbbfolytatására van lehetıség, de a dolgozat nem egyezhet meg a BA képzésben diplomamunkaként benyújtott és elfogadott dolgozattal. Új téma választása esetén a diszciplináris MA képzés valamennyi szakirányának területérıl választhatnak témát, a témavezetıvel egyeztetve.
Záródolgozati elıkészítı konzultációk: A diszciplináris MA 1. és 2. félévében mindenki számára kötelezı a BTMI401MA Kutatásmódszertani konzultáció 1. (gyakorlati jegy, 1 kredit) és a BTMI402MA Kutatás-módszertani konzultáció 2. (gyakorlati jegy, 1 kredit) elvégzése, melyeket célszerő a diplomamunka témájának megfelelıen felvenni. A diszciplináris MA 3. és 4. félévében a záródolgozat témavezetıjénél kötelezı felvenni a BTMI403MA Szakdolgozati konzultáció 1. (gyakorlati jegy, 1 kredit) és a BTMI404MA Szakdolgozati konzultáció 2. (gyakorlati jegy, 1 kredit) konzultációkat. A négy konzultáció sikeres elvégzése elıfeltétele a diplomamunka benyújtásának, melynek kreditértéke 16.
A záródolgozat benyújtása: Az MA képzésben a diplomamunka terjedelme mellékletek nélkül minimum 40 oldal (60000 leütés szóközök nélkül). A diplomamunkát tavaszi félévben április 15-ig, az ıszi félévben november 30-ig kell benyújtani az adott intézetben/tanszéken. A témavezetı a dolgozat bírálatát köteles legkésıbb két héttel a záróvizsgát megelızıen megismertetni a hallgatóval. A dolgozatot a témavezetın kívül egy erre felkért kontrollbíráló is elolvassa, aki a témavezetıvel együtt jelen lesz és aktív szerepet vállal a diplomamunka védésén (a záróvizsgán). A diszciplináris MA szintő, irodalomtudományi záróvizsga tematikája Irodalomtudományból a szóbeli vizsga két részbıl áll: 1) az MA szintő diplomadolgozat megvédése, 2) a diszciplináris irodalomtudományi ismeretanyag számonkérése (a négy megadott témakör egyikébıl) és a kompetencia ellenırzése (kifejezıkészség, kutatásmódszertani kérdések, interpretációs technikák, stb.)
2
A második részhez négy választható ismeretkör kapcsolódik: a diplomamunka leadásakor a szakdolgozó – témavezetıjével konzultálva – eldönti, hogy melyik ismeretkörbıl kíván vizsgát tenni. A szóbeli vizsga második részéhez kapcsolódó ismeretkörök: 1. Az irodalomtudomány hagyományai és intézményei (A magyar irodalom- és nyelvtudomány intézményei, Az irodalomtudomány hagyományai, Az irodalom és kultúraközvetítés rendszerei) 2. Az irodalom- és kultúratudomány története és elmélete (Irodalomtudomány a kultúratudományok kontextusában, Az irodalom- és kultúratudomány története és elmélete [Kritikatörténet], Irodalomtudomány a humántudomány diskurzusában) 3. Az interpretáció elmélete és gyakorlata (Az interpretáció elmélete és gyakorlata, Régi és új retorika, Poétika és retorika) 4. Irodalom, medialitás, komparatisztika (Irodalom, medialitás, kulturális praxisok [Vizuális kultúra], Komparatisztika [Irodalom és társmővészetek], Test- és térábrázolás)
Javasolt szakirodalom: 1. Az irodalomtudomány hagyományai és intézményei A magyar irodalom- és nyelvtudomány intézményei (A könyv létrejöttének folyamata: könyvkiadás és –terjesztés) GYURGYÁK János: Szerzık és szerkesztık kézikönyve. Bp., Osiris Kiadó, 2005. EPSTEIN, J.: A könyvkiadás múltja, jelene és jövıje. Bp., Európa Könyvkiadó, 2002. KÓKAY György: A könyvkereskedelem Magyarországon. Bp., Balassi Kiadó, 1997. Az irodalomtudomány hagyományai BÓKAY Antal: Irodalomtudomány a modern és posztmodern korban. Bp., Osiris Kiadó, 1997. 13-123. S. VARGA Pál: A nemzeti költészet csarnokai. Bp., Balassi Kiadó, 2005, 275-398. HORVÁTH János: Magyar irodalomismeret. = Uı: Tanulmányok I. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1997. IMRE László: A magyar szellemtörténet utóhullámai és következményei. = Alföld, 2011. 88-99. Az irodalom és kultúraközvetítés rendszerei (A kortárs magyar irodalom médiumai) MENYHÉRT Anna: Szétszálazás és összerakás – „Lírai demokrácia” az 1990-es 3
évek fiatal magyar költészetében. = Uı: Egy olvasó alibije. Bp., Kijárat, 2002, 145168. Illetve: Alföld, 2000/12, 53-66. Web: http://epa.oszk.hu/00000/00002/00057/menyhert12.html SZIRÁK Péter: A magyar irodalmi posztmodernség értelmezéséhez. = A magyar irodalmi posztmodernség, szerk. SZIRÁK Péter, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001, 9-53. (Különösen: 37-53.) 2. Az irodalom- és kultúratudomány története és elmélete Irodalomtudomány a kultúratudományok kontextusában Walter Haug és Gerhart von Graevenitz vitája az Intézményesség és kulturális közvetítés. (Szerk. BÓNUS Tibor, KELEMEN Pál, MOLNÁR Gábor Tamás, Bp., Ráció Kiadó, 2005.) kötetben: Walter Haug, Irodalomtudomány mint kultúratudomány? Gerhart von Graevenitz, Az irodalomtudomány és a kultúratudomány. Válasz. Walter Haug, Válasz a válaszra. I.m. 167-235. HÁRS Endre: A tigris, amely oroszlánként küzdött. A kulturális szöveg metaforájáról. = Irodalomelmélet az ezredvégen, szerk. ÁRMEÁN Ottilia, FRIED István, ODORICS Ferenc, deKON-KÖNYVek 25, Bp.- Szeged, 2002, 212-243. Az irodalom- és kultúratudomány története és elmélete (Kritikatörténet) A magyar kritika évszázadai (szerk. SİTÉR István, Bp., Szépirodalmi, 1981.) 1. kötet: 11–26., 38–59., 251–256., 379–387. 2. kötet: 7–11., 36–38., 45–49.79–82. 3. kötet: 9–12., 89–112., 113–115. DÁVIDHÁZI Péter: Hunyt mesterünk (Arany János kritikusi öröksége). Bp., Argumentum, 1992, 18–71. Irodalomtudomány a humántudomány diskurzusában HEIDEGGER, Martin: Mit jelent gondolkodni? = BACSÓ, B. (szerk.), Szöveg és interpretáció. Bp., Cserépfalvi, 7-16. GADAMER, Hans Georg: Hermeneutika. = Bevezetés az irodalomelméletbe. Szöveggyőjtemény. Szerk. DOBOS István, Debrecen, 1999, 221-243. 3. Az interpretáció elmélete és gyakorlata Az interpretáció elmélete és gyakorlata BARTHES, Roland: S/Z. Ford. Mahler Zoltán, Bp., Osiris, 1997. RICOEUR, Paul: Mi a szöveg? = Uı: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Bp., 1999, 9–33. 4
RICOEUR, Paul: A szöveg és az olvasó világa. = Uı: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Bp., 1999, 310–352. Régi és új retorika DE
MAN, Paul: Az olvasás allegóriai, ford. Fogarasi György, Bp., Magvetı, 2006
(fıképp a Szemiológia és retorika fejezet). BARTHES, Roland: A régi retorika. = Az irodalom elméletei III, szerk. THOMKA Beáta, Pécs, Jelenkor, 1997, 69-175. RÁKAI Orsolya: A második olvasat (A „szakmai olvasás” paradoxonai). = Helikon, 2008/1, 3-15. TAKÁTS József: Megfigyelt megfigyelık. = Uı: Ismerıs idegen terep. Irodalomtörténeti tanulmányok és bírálatok, Bp., Kijárat, 2007, 92-114. Poétika és retorika (Kortárs világirodalom poétikai és retorikai olvasata) PÁL József (fıszerk.): Világirodalom. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2005. GORETITY József: Töredékesség és teljességigény. Huszadik századi orosz prózai mővek értelmezése. Budapest, Palatinus, 2005. Az alábbi mővek közül a diplomamunka témájához kapcsolódó áttekintés: BÉNYEI Tamás: Az ártatlan ország: az angol regény 1945 után. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2003. BOLLOBÁS Enikı: Az amerikai irodalom története. Budapest, Osiris Kiadó, 2005. (VIII. rész: Az amerikai irodalom 1945 után) BOMBITZ Attila: Mindenkori utolsó világok. Osztrák regénykurzus. Pozsony, Kalligram Kiadó, 2001. GYÖRFFY Miklós: A német irodalom rövid története. Budapest, 1995. KULIN Katalin: Esszék latin-amerikai regényírókról. Szeged, 1993. 4. Irodalom, medialitás, komparatisztika Irodalom, medialitás, kulturális praxisok (Vizuális kultúra) KITTLER, Friedrich: Elızetes megjegyzések; Elméleti elıfeltevések. = Uı: Optikai médiumok (Berlini elıadás, 1999), Bp., Magyar Mőhely-Ráció, 2005, 7-18, 19-40. KAMPER, Dietmar: Kép és idı: a médiumok gyorsulása. = A kép a médiamővészet korában (szerk. NAGY Edina), Bp., L’Harmattan, 2006, 59-88.
5
Komparatisztika (Irodalom és társmővészetek) FÜZI Izabella, TÖRÖK Ervin: Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe. Szeged, 2006. (Verbális és vizuális intermedialitás: törés, fordítás vagy párbeszéd c. fejezet.) Web: http://szabadbolcseszet.elte.hu/mediatar/vir/index.html STEINER, Wendy: Narrativitás a festészetben. = Vizuális és irodalmi narráció. Szöveggyőjtemény. Szerk. FÜZI Izabella. Szeged, 2006. Web: http://szabadbolcseszet.elte.hu/mediatar/vir/index.html Kép - írás - mővészet. Tanulmányok a XIX.–XX. századi magyar képzımővészet és irodalom kapcsolatáról. Szerk. KÉKESI Zoltán, PETERNÁK Miklós. Bp.,Ráció Kiadó, 2006. (2 szabadon választható tanulmány) Test- és térábrázolás BELTING, Hans: A test képe mint emberkép. = Uı: Kép-antropológia: Képtudományi vázlatok, Budapest, Kijárat, 2003, 101–132. A tér. Kritikai antológia. Szerk. MORAVÁNSZKY Ákos, M. GYÖNGY Katalin, Bp., 2007. (az alábbi szemelvények: Moholy-Nagy László: A tér (121-132.); Gaston Bachelard: A tér poétikája (193-200); Otto Friedrich Bollnow: Az emberi élet térbelisége (201-208); Henri Lefebre: A tér termelése (219-226)
6
Magyar nyelv- és irodalom A szakdolgozati szeminárium, szakdolgozat és a záróvizsga A szakdolgozat a hallgató által végzett nyelvtudományi vagy irodalomtudományi témakörben tudományos igénnyel és módszerrel megírt, legalább 40 oldal terjedelmő önálló kutatómunkára épülı dolgozat. Elıkészítését, megírását, az ahhoz szükséges kutatómunkát négy féléves kötelezı szakdolgozati konzultáció segíti. A záróvizsga a diplomamunka védésébıl és – a szakdolgozat témájától függıen – nyelvészeti vagy irodalomtudományi szóbeli vizsgából áll: a záróvizsga részletes leírását lásd a III. 6. alfejezetben. A szakdolgozat. A szakdolgozat a képzési és kimeneti követelmény által elıírt tartalmú, a tanulmányok lezárásakor írt dolgozat. Minden mesterképzésben részt vevı hallgató a szak lezárásaként – a képesítési követelményekkel összhangban – szakdolgozatot ír. A szakdolgozat formai követelményeit a szak képesítési követelményei és tanterve rögzítik. A tartalmi és formai követelményekre a kari tanács, a kari tanulmányi bizottság, illetve a kari tudományos tanács ajánlásokat, kötelezı elıírásokat is megfogalmazhat. A szakdolgozatot a hallgatónak bizottság elıtt kell megvédenie. A bizottság ötfokozatú értékeléssel minısít. A záróvizsga. A záróvizsga részeit a képesítési követelmények (képzési és kimeneti követelmények) határozzák meg. A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenırzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsgán az a hallgató vehet részt, aki a végbizonyítványt (abszolutórium) megszerezte, tandíjjal, költségtérítéssel, kártérítéssel, egyéb díjakkal és térítésekkel nem tartozik, az Egyetem leltári tárgyait leadta, szakdolgozatát határidıre benyújtotta, és azt legalább elégséges érdemjegyre minısítették. A záróvizsgát záróvizsga-bizottság elıtt kell letenni, a vizsgát a bizottság zárt ülésen ötfokozatú értékeléssel minısíti. A záróvizsga tartalma, tematikája, szerkezete, értékelése: A záróvizsga a magyar nyelv és irodalom mesterképzési szak ismeretanyagát és az ehhez kapcsolódó kompetenciákat kéri számon és értékeli – a szakdolgozat témájától függıen az irodalomtudomány vagy a nyelvtudomány témakörei szerint. A záróvizsga ideje: az elıírt kreditek megszerzése után (optimálisan a 4. félév végén). A záróvizsgára bocsátás feltétele: 1) megszerzett végbizonyítvány (abszolutórium); 2) benyújtott (és írásban elbírált) szakdolgozat. A záróvizsga módja és a bizottság tagjai: a vizsga szóbeli, részei: 1) a szakdolgozat védése (a védést a záróvizsga bizottsága önálló érdemjeggyel értékeli); 2) a diszciplináris ismeretanyag számonkérése és a kompetencia ellenırzése – a szakdolgozat témájától függıen a vizsgának irodalomtudományi vagy nyelvtudományi tematikája van. A záróvizsgán részt vesz két szaktanár (témától függıen két nyelvész vagy két irodalmár) és az elnök; a vizsgát az elnök irányítja; részt vehet a jelölt témavezetıje és a bíráló is. A zárószigorlat értékelése: az összesített (átlagolt) érdemjegyet 1) a védés és 2) a szakmai felelet érdemjegye egyenlı súllyal alkotja (ez a jegy a szóbeli vizsga során elhangzott szóbeli felelet értékelése, értékelıje a bizottság). A zárószigorlat minıségbiztosítását a MAB a 8 éves akkreditáció során végzi el, illetve az intézmény saját minıségbiztosítási rendszerével folyamatosan ellenırzi a zárószigorlatot. A záróvizsga felelıse a szakfelelıs: DEBRECZENI Attila (DSc), egyetemi tanár.
7
A záróvizsgatárgyak általános felelıse irodalomtudományból DEBRECZENI Attila (DSc), egyetemi tanár, nyelvtudományból SZIKSZAINÉ NAGY Irma (DSc), habilitált egyetemi docens. A záróvizsgatárgyak és az ismeretköri tantárgyak pontos megfeleltetése Az átfogó számonkérés érdekében a záróvizsga témaköreit teljesen fedésbe hoztuk a törzsképzési ismeretkörökkel és tantárgyakkal (illetve az egyes szakirányok ismeretköreivel és tantárgyaival). Kiemeljük, hogy minden ismeretkör és tantárgy szerepel a záróvizsga tételsorában. Így a tantárgyfelelısök értelemszerően felelısek a záróvizsgatárgyak oktatásáért és ellenırzéséért is. Tematika: a törzstantárgyakat minden hallgatótól, a szakirányokban szereplı tárgyakat a szakirány hallgatóitól kérjük számon. Ennek megfelelıen alakítottuk ki a vizsgatételeket. Törzsképzési témakörök (záróvizsgatárgyak: egybeesnek az ismeretköri tantárgyakkal) Nyelvtudomány Törzsképzési témakörök (záróvizsgatárgyak: egybeesnek az ismeretköri tantárgyakkal) Nyelvtudományi záróvizsga Záróvizsgatárgyak: Törzsképzési témakörök: 1) Újabb nyelvelméletek 2) Nyelvtörténeti és névtani kutatások 3) Nyelv és társadalom 4) A magyar nyelv leírása 5) Kulturális nyelvészet 5) Alkalmazott nyelvészeti ismeretek Záróvizsga-témakörök a nyelvtudományi szakirányokban: Történeti nyelvészet szakirány 1) A történeti nyelvészet kutatási módszerei 2) Uráli összehasonlító nyelvészet 3) A magyar nyelv rendszertörténete (Az irodalmi nyelv története) 4) A nyelvtörténet forrásai 5) A szókészlet története (Az etimológia elmélete és módszere) 6) Történeti dialektológia és történeti szociolingvisztika 7) Történeti névtan Leíró nyelvészet szakirány 1) A leíró nyelvészet kutatási módszerei 2) A nyelvleírás elméletei 3) Szemantika és szemiotika 4) Nyelvi szintek (Szövegmondat-leírás; Szegmentális és szupra-szegmentális fonológia) 5) Kontrasztív nyelvészet: nyelvtipológia 6) A diskurzuselemzés elméleti és módszertani kérdései 7) A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata Szövegtan és stilisztika szakirány 1) A stilisztikai és a szövegnyelvészeti kutatás módszerei 2) Pragmatika: stílushasználat és nyelvi viselkedés 3) Szövegnyelvészeti irányok
8
4) Stíluselméletek és stílustipológia 5) Az irodalom nyelvisége 6) Diskurzuselemzés, szöveg- és stíluselemzés Nyelv, társadalom, kultúra szakirány 1) A szocio-lingvisztikai kutatás módszerei 2) Geolingvisztika: areális nyelvészet 3) Történeti dialektológia és szociolingvisztika 4) Leíró dialektológia és szociolingvisztika: a magyar nyelv változatai 5) Kommunikáció és retorika: diskurzuselemzés 6) Nyelvi tervezés, nyelvpolitika 7) Nyelv, média, informatika Finnugor szakirány 1) Finnugor történeti-összehasonlító hangtan és alaktan 2) Kisebb finnugor nyelvek 3) Finn nyelv: elmélet és gyakorlat 4) Altajisztika Általános nyelvészet szakirány Szakirányfelelıs: Hunyadi László 1) Általános nyelvészeti kutatásmódszertan 2) Nyelvleírási elméletek 3) Nyelvtipológia 4) szemantika és szemiotika 5) Nyelvi szintek: elemzési módszerek és pragmatika 6) Kontrasztív nyelvészet 7) Lexikológia és számítógépes lexikográfia 8) Korpusz- és számítógépes nyelvészet Hungarológia szakirány Záróvizsgatárgyak: egybeesnek az ismeretkörökkel) Záróvizsgatárgyak: 1) Areális tanulmányok 2) A magyar kultúra területei 3) A magyar történelem speciális kérdései (Gazdaság és társadalom; modern politikai rendszerek; politikai nyilvánosság) 4) Speciális néprajzi tanulmányok (Folklór, etnográfia) 5) A magyar mint idegen nyelv (Kontrasztív nyelvészet; nyelvtipológia) 6) Kultúratudomány és interkulturális kommunikáció 7) Európa-ismeretek (Politikai struktúrák, államrendszerek és intézmények; nemzetközi kapcsolatok; mővelıdéstörténet) A nyelvészeti záróvizsgához ajánlott szakirodalom a záródolgozat tematikájához illeszkedik, s azt a témavezetı oktató ajánlja. A 289/2005. Korm. rend. 11.§ (3) bb) bekezd. szerinti tájékoztató internetes elérhetısége: A hivatkozott kormányrendelet értelmében dokumentáljuk, hogy az intézmény „kidolgozta azokat az oktatási és az alap- vagy mesterképzési szak szempontjából jellemzı értékelési és ellenırzési módszereket, eljárásokat és szabályokat, valamint tájékoztató kiadványt, amelyek a képzési és kimeneti követelmények eredményes teljesítését biztosítják”. Ez a követelmény teljesül, mivel az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat letölthetı a DE honlapjáról (www.unideb.hu). A Debreceni Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata: http://btk.unideb.hu/letolt/TVSZ.pdf
9
A szabályzatoknak a magyar alap- és mesterszakos képzésben való végrehajtása ellenırizhetı, hiszen félévente aktualizáltan letölthetı az intézeti honlapokról: - DE Magyar és Finnugor Nyelvtudományi Intézet: http://mnytud.arts.klte.hu/mnytud.htm - Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet: http://www.irodalom.arts.unideb.hu/
10
