Záró tanulmány VÖDÖR. A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület kiadványa

Vidéki önkéntes döntések rendszere /Főként önként/ Záró tanulmány

VÖDÖR

A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület kiadványa



Vödör 2013. január 1-én, indult a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület által menedzselt önkéntes program a VÖDÖR - Vidéki önkéntes döntések rendszere. Az egyéves program keretében a nagykanizsai kistérség területén az önkéntességet népszerűsítő és elterjesztő programsorozatot valósítottunk meg. A TÁMOP-5.5.2, „Az önkéntesség elterjesztése a konvergencia régiók területén”, című pályázaton országosan összesen 77, Zalában 5 db nyertes pályázatot hirdettek. A zalai programokat összesen 78 millió Ft-tal támogatták. Ebből a pénzből a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezeténél, Becsvölgyén, Zalaszentgróton, Letenyén valamint Nagykanizsán illetve ezek környezetében valósították meg a társadalom minden rétegét érintő projekteket. Az EU-s támogatásból finanszírozott pályázat célja a felnőtt lakosság önkéntességre való hajlandóságának növelése, az önkéntes tevékenység általános társadalmi megbecsültségének emelése és ezzel együtt az önkéntesség helyi/térségi szintű népszerűsítése volt. A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület február 22-én nyújtotta be pályaművét, amit a bírálók támogatásra érdemesnek ítéltek. A támogatási összege: 19. 999. 999,- Ft. Címe: VÖDÖR - Vidéki önkéntes Döntések rendszere /főként önként/.

A projektidőszakban a Nagykanizsai több mint 360 fő munkanélkülit vont be programjába, akik közhasznú önkéntes munkával szereztek jogosultságot az FHT (foglalkoztatást helyettesítő támogatás), megtartásához. Hova toboroztunk önkénteseket? Az adományközponthoz,- a kórházgalériához,- a térségi mobil önkéntes ponthoz,- a vasúti jármű felújításhoz,- a jótékonysági ifjúsági táborhoz,- a közbiztonsági programhoz,- a városi kiemelt rendezvényeken működő önkéntes ponthoz,- a kórházi önkéntes segítő szolgálathoz,- az amatőr színjátszó csoporthoz, valamint emellett még 10 munkahely áll rendelkezésre az FHT-val kapcsolatos közhasznú önkéntes munkavégzéshez. A programhoz a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár alagsorában működő Önkéntes ponton lehetett és most is lehet csatlakozni. Elérhetőségei: Nagykanizsai Önkéntes Pont 8800 Nagykanizsa, Kálvin tér 5. Tel: 20/9313-055, 20/288-4404 , Fax: 93/999-697. E-mail: [email protected], Web: http://portal.civiliroda.eu/.

A Nagykanizsai Önkéntes Pont nagy létszámú önkéntes bevonásával egy közösségfejlesztő és értékteremtő projektet hajtott végre a nagykanizsai kistérség 29 településén. Az Önkéntes ponton keresztül koordináltuk a térségi programsorozatot, és többféle szolgáltatással láttuk el az hátrányos helyzetű célcsoportot. Célunk az volt, hogy a tevékenységek által növeljük az önkéntesség szerepét, a közhasznú önkéntes munkával segítsük elő a munkaerő-kipróbálás lehetőségét, a társadalmi integrációt. Az önkéntes munkavégzéssel lehetőséget adtunk a hátrányos helyzetű célcsoport tagjainak a szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítására. Olyan állandó önkéntes programokat indítottunk, és meglévőket fejlesztettünk tovább, melyekkel egyrészt értéket hoztunk létre, másrészt a programba bevont hátrányos helyzetű célcsoport a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz megtartásához szerezett jogosultságot.

2

Nagykanizsai Önkéntes Pont



A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Az NCK elnöksége A kerekasztalt 2005-ben hoztuk létre, a civil szféra, az önkormányzati és a forprofit szektor közti térségi együttműködések színtereként. Missziónknak tekintjük, hogy szociális területen magas színvonalú szolgáltatások nyújtásával járuljunk hozzá a szegénység és a társadalmi kirekesztés problémájának megoldásához. Jótékonysági rendezvényekkel, akciókkal segítjük a katasztrófák, vagy más okok miatt rászoruló emberek életét. Küldetésünknek valljuk a civil aktivitás és értékteremtés, valamint a szektor társadalmi szerepvállalásának fejlesztését. Ezt kívánjuk elérni a civil szektor folyamatos jelenlétének szervezésével, a társadalomfejlesztési projektek generálásával és azok végrehajtásával. A nonprofit szolgáltatási kötelezettségek ellátásán túl fontosnak tartjuk a társadalmi felelősségvállalás és az önkéntesség elterjesztését, társadalmi elismertségének és elfogadottságának erősítését. Az említettekhez elkerülhetetlenül fontos a szektorok közti együttműködés kialakítása. Egyesületünk soros elnökét Lengyák Istvánt a Magyar Kultúra Lovagjává avatták, ügyvezető elnökünk 2013-ban, a Bonis Bona díjat kapta meg, a nemzet tehetségeiért végzett kiemelkedő munkájáért. 2013 szeptemberében az örökségvédelem terén végzett kiemelkedő munkánk elismeréseként a Belügyminisztertől „A Műemlékvédelemért” Forster Gyulaemlékérmet vehettük át. Nagykanizsán nonprofit szolgáltató irodát működtetünk önerőből, 4 fővel, napi 8 órai nyitva tartással a Halis István Könyvtárban. Irodánk 2010-ben Önkéntes Pont státuszt kapott. Rendezvényeihez alkalmanként 10-20 fő (vagy ennél is nagyobb számú) önkéntes csatlakozik, akik éves szinten 5-6

ezer munkaórát teljesítenek. A szolgáltatásainkkal, programjainkkal elért célcsoport létszáma 35-40 ezer fő évente. A Nonprofit Szolgáltató Központunk tevékenységi körébe tartozik: - Karitatív kampányok, akciók szervezése,- jótékonysági gyermektáborok létrehozása és működtetése,a természeti katasztrófa sújtotta területen élők segítése (elsősorban hazánkban),- egyházi épületek civil összefogással történő felújítása,- természeti és épített értékeink (pl. muzeális értékű vasúti járművek) rehabilitálása, megóvása, fejlesztése,- környezetvédelmi és környezetépítő feladatok szervezése és megoldása,- forráshiányos civil szervezetek támogatása,- nonprofit, üzletviteli tanácsadás,- Önkéntes Pont működtetése,- foglalkoztatási, oktatási, felzárkóztatási programok menedzselése. Térségi nonprofit hír és szolgáltató Internetes portált működtetünk Online Dél-Zala címen (http:// portal.civiliroda.eu/). Eddigi sikeres projektjeink voltak (a teljesség igénye nélkül): - A Látóhegyi kápolna közösségi ös�szefogással történő rehabilitációja,- A nagykanizsai Vasúttörténeti Park rehabilitációja,- Alig-Vár Jótékonysági Gyermektábor,- „Szeretem Kanizsát” mozgalom,- Köszönet Napja,- Társadalmi Felelősségvállalási Konferencia,- „Fogadd örökbe Nagykanizsa természeti értékeit mozgalom”. Más civil közösségekkel szoros együttműködéssel megjelentetett eddigi kiadványaink: Szeretem Kanizsát,- Civil Szívvel Dél-Zalában,- Alig-Vár Jótékonysági Gyermektábor, Ifjú szívvel Dél-Zalában, A lehetetlen nem létezik.

3



A nagykanizsai Kanizsa Dorottya Kórház Erdős László Kórházgalériájának kiállításai 2013-ban

Kórházgaléria. Már a szó maga is érdekes, hisz a kórházakban nem szoktunk galériákat látni. Nos, Nagykanizsa kórháza éppen ebben lépett nagyot előre, hogy az ott gyógyuló betegek felépülését, megpróbálja még a képzőművészetek segítségével is minél hatékonyabbá, gyorsabbá tenni. Sokat hallhattunk már biblioterápiáról, ahol válogatott olvasmányok felhasználásával, olvastatásával, hangos könyvek hallgatásával kezelnek pszicholó-

giai problémákat, vagy használják ilyen betegségek megelőzésére, esetleg személyiségfejlesztésre. Kevesen tudják azonban, hogy a biblioterápia a művészetterápiáknak csak egy kis szelete. A művészetterápia nem a két szó (művészet és terápia) tartalmi összetétele, összeadása, hiszen a művészetterápia alapvetően egy új minőség megszületését teszi lehetővé mind szóalakjában, mind módszerében is. A művészetterápia célja a természet rendjére (az ember testi-lelkiegységére) hango-

Dr. Prof Bátorfi József és Knausz József főorvos kérésére Lengyák István szervezte meg.

4



A kórházgalériát 12 éve Dr. Prof Bátorfi József és Knausz József főorvos kérésére Lengyák István szervezte meg. A galéria két évvel később vette fel a kórházban sokat ápolt neves nagykanizsai festőművész, Erdős László nevét. Azóta számtalan kiállítás segítette itt a betegek gyógyulását. E munkába kapcsolódott be a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület a „VÖDÖR” pályázatával, hogy segítséget nyújtson a tárlatok rendezésében. Közreműködésével 2013-ban a következő kiállítok megrendezésére került sor:

lódva elősegíteni az egészségfejlesztést, egészségmegőrzést, ill. a gyógyulást. A művészetterápia során több különböző technikának együttesét használjuk fel, melyek a következőek: alkotói folyamat, relaxáció, vers és zene. A kórházgaléria pillanatnyi lehetőségei, körülményei között ezekből jelenleg csak a relaxációt, és némely esetben a versek jelenlétét lehetett megoldani. Illetve ennek a kettőnek összhangjával magát a galéria-terápiát. A kiállított alkotások látványa az, ami a gyógyulás folyamata során a relaxációban (ezen belül az energiagyűjtésben) segítségünkre van.

Kóréné Horváth Anita fotókiállítása Bódis Oxana festőművész „A szerelem születése” c. tárlata Füle Viktória grafikusművész „Rajzolt világom” c. tárlata „A Kis - Balaton természetfotóival az egészségért c. gyűjteményes kiállítás” Kovács Eszter „Húsvét elé” c. tárlata Osváth Miklós emlékkiállítása Szabó Dóra festménykiállítása Vanyúr István szobrászművész grafikáinak kiállítása Paszternák Ágnes rajz-pedagógus Kertünk virágai c. tárlata Lovkóné Kiss Kármen képzőművész festményeinek kiállítása Umberto Pezzetta fotóriporter „Pillanatnyi történetek” c. fotókiállítása

5



Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Az önkéntes munka olyan tevékenység, amit a „közös jó” érdekében személyes indíttatásból végeznek, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Kiegészíti, azonban nem helyettesíti a fizetett munkaerőt. A kórházi önkéntes munka elősegíti a betegek gyógyulását és elégedettségük növekedését. Támogatja az egészségügyi dolgozók munkáját és a hozzátartozókat, növeli a kórházi ellátás színvonalát. Kórházi önkéntes segítő munkát az láthat el, aki a koordinátorral együttműködik, részt vesz a felkészítő tanfolyamon, munkáját az önkéntes szolgálat szellemében, kereteinek betartásával végzi. Az osztály igényei és a segítő saját vállalása alapján meghatározott időpontokban, heti rendszerességgel, elsősorban szaktudást nem igénylő feladatokkal bízható meg. Segítőink a következő szaktudást nem igénylő feladatokat láthatják el az osztály jellegétől, a segítő felkészültségétől és vállalásától függően:

• beszélgetés, lelki segítségnyújtás a betegeknek, hozzátartozóknak • segítés az étkezésben, folyadékpótlásban • ebéd és vacsoraosztásban segédkezés • mozgatás, sétáltatás • ágyazás, személyi higiénia biztosítása • igény esetén felolvasás • betegek apróbb kívánságainak teljesítése-személyzettel egyeztetve (büfé stb.) • leletek szállítása • betegek vizsgálatokra kísérése • kérésre lelkipásztor látogatásának megszervezése. Az önkéntes munka iránt érdeklődők bővebb tájékoztatást az önkéntes koordinátoroktól kaphatnak. Önkéntes koordinátorok: Filákné Gábor Erzsébet, Csarankóné Gyergyói Judit

Az önkéntes munka olyan tevékenység, amit a „közös jó” érdekében végeznek

6



Köszönet Napja

Göndör István gratulál Varga Károlynénak A 2013. esztendő Köszönet Napja ünnepségére a könyvtár 3. emeleti előadótermében nagyszámú közönség előtt került sor, ahol átadták az év civil díjait is. A résztvevőket, köztük az ünnepelteket, valamint Cseresznyés Péter országgyűlési képviselő, Nagykanizsa polgármestere képviseletében megjelent Dénes Sándor alpolgármestert, majd Göndör István országgyűlési képviselőt Lengyák István a nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület soros elnöke köszöntötte. Beszédében így fogalmazott: „A mai ünnepi alkalom az a nap, amikor a kanizsai civilek visszatekintenek az elmúlt esztendőre. Összegzik, hogy milyen feladatokat végeztek el, ezekkel miként járultak hozzá szeretett városuk fejlődéséhez. És ez az a nap, amikor az arra legérdemesebbeknek köszönetként átadjuk civil közösségeink erkölcsi díjait, példamutató, közösség- formáló, építő, támogató, áldozatkész munkájukért. A soros elnököt követően, az ünnepséget megnyitó beszédében Dénes Sándor alpolgármester arról szólt, hogy milyen fontosak Nagykanizsa életében a civil emberek, azok a munkák, feladatok, amelyeket

ők felvállalnak, így segítve lakóhelyük előrehaladását. mert őáltaluk lesz színes a város kulturális palettája, segítenek a hagyományőrzésben, a város értékeinek megóvásában, s klubjaik, egyesületeik programjaival teszik gazdagabbá saját maguk és polgártársaik életét. Az alpolgármester úr nyitóbeszéde után az UniCredit Bank Nagykanizsai Fiókjának vezetője, Baranyai Tamás tartott vetítettképes előadást arról, mit is tehet egy pénzintézet a társadalmi felelősségvállalás területén. A nagykanizsai civilek 2013-ban végzett munkájáról Budavölgyi Kálmán a kerekasztal ügyvezető elnöke mondott összefoglalót. Egyebek mellett arról szólt, hogy karitatív akciók, jótékonysági gyermektáborok, természeti katasztrófa sújtotta területen élők segítése, egyházi épületek, muzeális értékű vasúti járművek közösségi összefogással történő felújítása és nonprofit üzletviteli tanácsadás tartozott a nagykanizsai civil közösségek vállalt feladatai közé. Kiemelkedő sikernek nevezte, hogy közreműködésükkel 300 munkanélküli szerezhetett jogosultságot közérdekű önkéntes tevékenység révén a foglalkoz-

7



Baranyai Tamás tatást helyettesítő támogatás megtartásához. Majd így fogalmazott? „ Azt, hogy jó úton járunk, az is bizonyítja, hogy Nagykanizsa civil közössége megkapta a belügyminisztertől „A Műemlékvédelemért Forster Gyula díjat.” Az ügyvezető elnök beszámolóját követően Lengyák István felolvasta a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Kultúra Lovagrendjének levelét, melyben értesítették egyesületüket, hogy a különböző társadalmi szervezetek és önkormányzatok által javasolt 177 személy közül – a 14 országból felkért 95 bíráló és az Alapító Lovagok december 4-én hozott döntése alapján – Ludvig Zoltán festőművész elnyerte Magyar Kultúra Lovagja kitüntető címet. Ünnepélyes lovagi avatására 2014. január 19-én kerül sor Budapesten, a XVIII. Magyar Kultúra Napja gála rendezvényének keretében. Az ünnepség további menetében a Honvéd kaszinó Városi Diákszínpadának tagjai (Pávlicz Erika, Gerlai Sándor, Nikolics Zsanna, Fási Barnabás és Farkas Dóra) köszöntötték énekes irodalmi műsorukkal a kitüntetetteket, majd Dénes Sándor és Göndör István átadták az év civil díjait. Az év civil embere: Hella Ferenc nagykanizsai református lelkész

8

Az év civil önkéntese: Schmidt István Radnóti Díjas rendező Az év civil önkéntese: Szi-Márton János zalakomári plébános Az év civil közössége: Élettér Állat- és Természetvédő Egyesület Az év civil fiatalja: a „Mit tehetnék érted?” Karitatív Ifjúsági Közösség Az év civil mecénása: Varga Jenő egyéni vállalkozó. Az év civil szponzora: UniCredit Bankfiók Nagykanizsa A nagyszerűen megrendezett Köszönet napja Hella Ferencnek, a kitüntetettek nevében mondott pohárköszöntőjével ért véget. Budavölgyi Kálmán ügyvezető elnök évértékelője Évértékelőmben a Nagykanizsai Nonprofit Központ, az általa működtetett önkéntes- és tehetségpont tevékenységén keresztül mutatom be a 2013. évi térségi civil aktivitást és értékteremtést. A Halis István Könyvtár alagsorában lévő nonprofit központnak egyre kiterjedtebb a tevékenységi és szolgáltatási köre: Karitatív kampányok, akciók, jótékonysági gyermektáborok, természeti katasztrófa sújtotta területen élők segítése, egyházi épületek, muzeális értékű vasúti járművek közösségi ös�-


szefogással történő felújítása, nonprofit üzletviteli tanácsadás, foglalkoztatási, oktatási és felzárkóztatási programok menedzselése tartozik vállalt feladatai közé. Ebben a hónapban zárjuk egyik legsikeresebb projektünket, mely a társadalmi szektorok közti partnerség eredményeként jött létre EU-s támogatással, címe VÖDÖR – Vidéki önkéntes döntések rendszere, jelszava: „Főként önként”. Ebben az együttműködésben részt vett Nagykanizsa MJV Polgármesteri Hivatala, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság, a Kanizsai Dorottya Korház, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja és a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület. E program eredménye lett a Vasút csarnok mellett lévő megújított lokomotív, a korházi önkéntes segítő szolgálat, az adományközpont, és a mobil önkéntes pont működtetésének segítése, támogatása, és a közbiztonsági program létrejötte. Az önkéntes pont kiemelkedő eredménye, hogy a nagykanizsai járás területén közel 300 munkanélküli személy szerezhetett jogosultságot - közérdekű önkéntes tevékenység révén - a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megtartáshoz. Az önkéntes pont koordinációjával 25 munkahelyen lehet önkéntes munkát végezni. Ez a 300 fő több mint 45 ezer óra önkéntes munkát végzett egyházi, állami, önkormányzati és civil munkahelyen, értéket létrehozva a


közösség érdekében. Ez év októberében a Nagykanizsai Nonprofit Központ megkapta a regisztrált tehetség pont státuszt. A Nemzeti Tehetség Program keretében 25 szakember részvételével képzésre került sor. Ezek a nagyszerű önkéntesek, tehetséggondozók a sport és a művészetek területén foglalkoznak a tehetséges gyermekek kiválasztásával és fejlesztésével. Azt, hogy a nagykanizsai civil szektor jó úton jár, jól bizonyítja a belügyminiszter által a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesületnek adományozott „A Műemlékvédelemért” Forster Gyula-díj, amit az örökségvédelem terén végzett kiemelkedő munkájának elismeréseként kapott Nagykanizsa civil társadalma. Az indoklás így hangzik: „Munkájukra a különböző társadalmi rétegek, az alternatív pénzforrások, a nagy létszámú önkéntes bevonása és a közösségi összefogással történő értékmegőrző folyamatok menedzselése a jellemző. Műemlék- és örökségvédelmi tevékenységük minden esetben a fiatalok bevonásával történik, ami kiegészül e korosztály környezeti és hazafias nevelésével is.” A kerekasztal vezetése úgy véli, hogy ez az elismerés mindazokat illeti, akik munkájukkal, kitartásukkal, áldozatkészségükkel, támogatásukkal részt vállaltak a megóvó és megújító munkákban, mint például:

A közönség

9



A kitüntetettek a parképítő óvódások, általános és középiskolások, a járműújító Cserháti-iskola diákjai és a MÁV munkatársai, az oltárt restauráló Tarnóczky Attila. A városunk értékeit örökbe fogadó Kossuth Óvoda, piarista iskola; a kápolna, a templomok, az egyházi épületek megújítását segítő hívők, diákok, vállalkozók, adakozók. A zalai és kanizsai „csodák” megválasztását javaslataikkal és szavazataikkal előmozdító emberek, az elismerő táblákat felajánló szponzorok, a parkokba fákat, virágokat ajándékozó kertészek, de azok a médiaszakemberek is, akik mindezeket a nagyszerű megmozdulásokat híreikkel, beszámolóikkal segítették. És a felsorolást még nagyon sokáig lehetne folytatni. A Forster Gyula-emlékérem ily módon, mint említettem, Nagykanizsa civil közösségének kitüntetése. Köszönöm önöknek, a társadalmi szektorok közti együttműködésben résztvevő önkénteseknek, intézményeknek, szervezeteknek, és azoknak a civil társainknak a nagyszerű hozzáállását, munkáját, amellyel ezeket a nagyszerű eredményeket közösségünk elérhette. Mindenkinek gratulálok ezekhez a sikerekhez, s kívánok a folytatáshoz. a következő esztendőre is erőt, egészséget, jó munkát és kitartást.

10

A Magyar Kultúra Lovagja: Ludvig Zoltán A Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Kultúra Lovagrendje a különböző társadalmi szervezetek és önkormányzatok által javasolt 177 személy közül, december 4-én meghozta döntését. Kérem, hogy civil szervezetük, hagyományainknak megfelelően, nyílt ünnepi közösségi rendezvényükön – mintegy karácsonyi ajándékként – adják át a jelöltnek az elismerésről szóló értesítést. A jelölt személy évtizedek óta segíti Nagykanizsa és környékének képzőművészeti fejlődését, galériáinak munkáját, a művészek bel és külföldi kapcsolatainak bővítését. Alkotómunkájában a festészet és a reklámgrafika mellett belsőépítészeti látványtervezéssel is foglalkozik. Munkáival számos hazai és nemzetközi kiállításon mutatkozott be. Hazai, osztrák, német és szlovén művészeti társságok tagja, művésztelepek rendszeres résztvevője. Közel harminc éve gazdag és önzetlen közéleti tevékenységet folytat, amelyet számos városi és megyei elismerés bizonyít. E munkái mellett szervezője és művészeti vezetője a Kisrécse – Kendlimajorban évente megrendezésre kerülő – a Japántól Egyiptomon át Amerikáig ismert nemzetközi művésztelepnek és szabadiskolának, amely aktívan részt vállal a tehetséggondozásban is. Munkájának köszönhetően



A díjak magyar, és távoli országok művészei gazdagítják a térség településeinek, oktatási intézményeinek kulturális életét. A fentebb felsorolt lovagias tettek alapján a 14 országból felkért 95 döntéshozó „A kortárs képzőművészet és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért” végzett munkáját a Magyar Kultúra Lovagja kitüntető címmel ismeri el Ludvig Zoltán festőművésznek. A kitüntetett ünnepélyes lovagi avatására 2014. január 19-én kerül sor Budapesten, a XVIII. Magyar Kultúra Napja gála rendezvényének keretében. Az év civil szponzora: UniCredit Bank Nagykanizsai Fiókja Ebben az évben ünnepelte 10 éves születésnapját. Természetesen ez nem lenne elég arra, hogy valaki köszönet napi elismerésre kapjon javaslatot. Ám az már igen, hogy ez az intézmény körültekintő munkájának köszönhetően, több alkalommal vett részt olyan projektek finanszírozásában, amelyeknek köszönhetően munkahelyeket tartottak meg, bővítettek vagy éppen teremtettek városunkban. Ők azok, akik vezető európai intézményként feladatuknak tekintik, hogy elősegítsék annak a közösségek fejlődését, amelyben működésünket folytatják. Ez az elkötelezettségük teszik lehetővé, hogy tartós, fenntartható értékek létrehozásában vegyenek

részt. Ebbe a küldetéstudatba beletartozik az is, hogy a társadalmi felelősségvállalásban is aktívan részt vállaljanak. Elkötelezett lokálpatrióta támogatóként, elsősorban a Nagykanizsa jövőjéért majd később tenni tudó gyerekeknek, fiataloknak segítettek hasznos, és az egész életüket meghatározó lehetőségeket teremteni. Ezekről a támogatásaikról a média nem számolt be, mert nem tették közhírré azokat. De ők voltak, akik a Nagykanizsai TISZK közreműködésével 2011-ben a nagykanizsai Széchényi – Zsigmondi – Winkler szakmunkás és szakképző iskolát .1.250.000,- Ft értékben szakképzési hozzájárulással támogatták. A „Passzold tovább!” akcióban gyermekek sportolási lehetőségét támogatták többek közt a Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskolát, a Hevesi Sándor Általános Iskolát és a Miklósfai Általános Iskolát támogatják, minden esztendőben 100100.000,- Ft-tal. A Családsegítő és Gyermekjóléti Központ „Segíts, hogy segíthessünk!” Alapítványának 2011-ben és 2012-ben is 500.000,- Ft támogatását biztosítottak. Több alakalommal adományoztak számítástechnikai eszközöket, monitorokat és számítógépeket a Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskolának, a Miklósfai Általános Iskolának és a Családsegítő és Gyermekjóléti Központnak.

11



a civil közösségek munkáját, legyenek azok sport, kulturális, gyermekjóléti vagy karitatív szervezetek. Az elmult évekre visszatekintve ez a támogatás mondhatjuk, hogy sokrétű lett, kezdve az anyagi segítségtől, az ingyenes vagy kedvezményes szállítókapacitás biztosításáig. A vállakozó a kezdetektől fogva kiemelt támogatója lett az Alig-Vár Jótékonysági Gyermektábornak, ahol az önkormányzatok jelölései alapján minden esztendőben a leginkább rászoruló, szegény sorú gyermekeket táboroztatják egy-egy hétig teljesen ingyen, sok maradandó élményről gondoskodva, a támogató mecénások segítségével. Az elmondottak alapján 2013-ban “A civilek mecénása” Varga Jenő egyéni vállalkozó lett. Az év civil fiatalja: „Mit tehetnék érted” Karitatív Ifjúsági Közösség

Mit tehetnék érted - karitatív ifjúsági közösség Mindezek alapján 2013-ban „Az év civil szponzora” az UniCredit Bank Nagykanizsai fiókja lett. Az év civil mecénása: Varga Jenő egyéni vállalkozó a Mobil Autókölcsönző működtetője Van városunkban egy vállalkozó, aki 1998-ban autókölcsönzőt alapított. Kezdő egyéni cégként 3-4 személyautóval indult, majd az elkövetkezendő években mostanáig az üzletág folyamatos fejlődésével együtt a járművek száma és kategóriája is folyamatosan gyarapodott, s ma már eléri az 50 darabot. Ám mindez a nagykanizsai civil mozgalom szempontjából egyáltalán nem lenne lényeges, és elismerésre méltó. Nem lenne lényeges, ha a válllakozása fejlődésével arányosan nem gyarapodott volna a tulajdonos civil közösségek felé irányuló támogatásainak nagysága is. Ám ahogy a vállalkozás növekedett, úgy segítette a vállalkozó is lehetőségeihez igazodva egyre jobban

12

Kanizsán van a fiataloknak egy olyan, egyre nagyobb létszámmal munkálkodó közössége, amelyik már évek óta mindig kapott jelölést civil díjakra azért a példamutató és követendő önkéntesen magára vállalt munkáért, melynek során igyekeznek örömöt, segítséget vinni azoknak az életében, akik erre legjobban rászorulnak. Ez az általános, középiskolás, egyetemista és 25 év alatti dolgozókból álló,a felnőttek segítsége nélkül szerveződött csoport, már több mint öt éve segíti a tanulásban lemaradókat. Gyűjtéseket szervez rászoruló diáktársaiknak. Színdarabokat, kis jeleneteket tanulnak be, hogy örömet vigyenek a fogyatékkal élők- vagy az idősek otthonaiban lakó emberek életébe. Rendszeresen tartanak játékos foglalkozásokat a gyermekvédő intézetben, a nevelőotthonban. Programokat szerveznek a hajléktalan szállóban lakóknak, s például angolra tanítanak ott élő érdeklődőket, hogy bevezethessék őket a számítógépek világába. Ünnepek előtt járják a várost, hogy apró ajándékaikkal vidámságot csaljanak az emberek arcára. Részt vesznek a civil közösségek által szervezett városzöldítő programokban. Műsorokkal lépnek fel a városi és város környéki civil rendezvényeken. És közben jól tanulnak, becsülettel dolgoznak, sportolnak, művészeti együttesekben munkálkodnak. A díjazottakat köszöntő műsorban látott fiatalok, vagy a korábbi években a köszönet napján fellépő szereplők is ennek a csoportnak a tagjai voltak. E széles körű, felelősség teljes, önzetlen, saját kezdeményezéseik alapján kitalált és megvalósított, másoknak is például szolgáló önkéntes tevékenységük alapján „Az év civil fiatalja” díjat a Honvéd Kaszinó székhellyel működő „Mit tehetnék érted” Karitatív Ifjúsági Közösség kapja.


Az év civil szervezete: „Élettér” Állat- és Természetvédő Egyesület Az a civil egyesület, már az első köszönet napi elismerések alkalmával is kapott jelölést különböző civil díjakra, s azóta minden esztendőben többet is. A közösség 1995 szeptemberében alakult meg azzal az elsődleges céllal, hogy a gazdátlan, vagy kóborló állatok helyzetét a városban és környékén megnyugtatóan megoldja. A csoportot munkája alapján 2003-ban közhasznú szervezetté nyilvánították, s megkapta a Nagykanizsa Környezet-kultúrájáért díjat is. Az elmúlt 18 évben több mint 3500 elhagyott állatra viseltek gondot, s oldották meg nagy részük családoknál történő elhelyezését. Az egyesületnek kiemelkedő érdeme, hogy a nehéz, sok szervezést igénylő munkájuk mellett kiemelten fontos feladatuknak tartják a környezetükben élők, elsősorban a fiatalok környezet-tudatos életfelfogásának kialakítását, de a felnőtt lakosság szemléletformálását is. 2002-től minden esztendőben megszervezik az Ifjú Állatvédők Országos Táborait, a menhelyen pedig egész évben várják és fogadják az állatsétáltató diákokat, családokat, önkénteseket. Környezetük polgáraival a kapcsolatot internetes honlapjukon, facebook portáljukon és a városi médián keresztül tartják. Kapcsolataik építésében fontos szerepet játszanak a civil közösségekkel történő találkozások a hétköznapok munkái során, vagy a különböző környezeti jeles napokon szervezett tanácsadó- és közönségtalálkozó rendezvényeken. Az egyesület a vállalt feladatkörét 1 fő teljes munkaidős, és nagyon sok önkéntes segítségével látja el. (Jelenleg 5 közmunka programban résztvevő munkatársuk is van). Az említetteken túl példamutatóan segítenek a foglalkozást helyettesítő pótlék megőrzéséért önkéntes munkát vállalók foglalkoztatásában is. Mindezek alapján 2013-ban „Az év civil közössége” díjat, sok éves munkájáért, az „Élettér” Állat- és Természetvédő Egyesület kapja.


szörösen bebizonyították ezt. Környezetünkben egyre nagyobb lett azon emberek, családok száma, akik már szerény megélhetésüket is csak az önkéntes munkák segítségével tudták megoldani, foglalkoztatást helyettesítő pótlék nevű segélyüket megtartani. Ám ezeknek az embereknek, családoknak, e támogatás megtartása mellett, legnagyobb segítségre a lelki támogatás, lelki gondozás, és a közösségi élet fenntartása területén van szükségük. Ebben támogatja, segíti, gondozza őket, szervez számukra munkát, kulturális összejöveteleket, műsorokat, programokat és természetesen lelki gondozást az az ember, akit már harmadik alkalommal jelöltek – és nem a faluban mellette élők, hanem kanizsai emberek a köszönet napi díjak valamelyikére.

Az év civil önkéntese: Szi-Márton János plébános Évekkel ezelőtt a Civil Kerekasztal Egyesület a köszönet napjának díjait a Nagykanizsa civil közösségeiért munkálkodók elismeréséül gondolta ki. Ám az elmúlt években az élet, és a kitüntetésekre beérkező javaslatok is bebizonyították, hogy a városunkban megvalósuló civil tevékenység nem választható külön a városkörnyék civil életétől. Erre jó példával szolgált ma Ludvig Zoltán országos elismerése is, de az önkéntes munkák és azok szervezésének területén az utóbbi években történt változások is több-

Schmidt István

13



A fellépő művészek Ez a személy évek óta kiemelt együttműködő partnere, segítője a nagykanizsai Önkéntes Pontnak és több község önkormányzatának. Csak az elmúlt 1 évben közel 100 fő munkanélkülit segített foglalkoztatni közérdekű önkéntes tevékenység keretében. Közreműködésével, irányításával a programban résztvevő, főleg roma származású, többszörösen hátrányos helyzetű polgártársaink a helyi plébániák területén és az egyházi vagy polgári kezelési temetőkben végezhettek értékteremtő munkát olyan környezetben, ahol stagnál a gazdaság, növekvő szegénység és a munkanélküliség, és a széthullás jelei mutatkoznak a közösségen is. Ilyen helyzetben fejt ki emberfeletti, példaadó erővel, hittel támogatott jövőbe néző optimizmussal közösségépítő, közösségmegtartó és karitatív szervező munkát nemcsak a felnőtt lakósság, de a maga köré gyűjtött fiatalok körében is a kitüntetésre javasolt társunk.

14

Így az elmondottak alapján, több éves karitatív, közösségépítő és megőrző, önkéntes-koordináló és lelki gondozó tevékenységéért „Az év civil önkéntese” díjat Zalakomár község plébánosa, Szi – Márton János kapta. Az év civil önkéntese: Schmidt István Már több alkalommal jelölték civil szervezetek és magánszemélyek a köszönet napjának valamelyik elismerésére. Az 1960-.as évek elejétől vesz részt, mint önkéntes (annak idején úgy neveztük társadalmi munkás) a város kulturális és civil életében. Jó részt az ő tevékenységének is köszönhető, hogy Nagykanizsán országos hírű amatőr színjátszói és versmondói élet alakulhatott ki. Nevét olyan csoportok létrejötte fémjelzi, mint a hatvanas évek második felében alakult könyvtári



Ludvig Zoltán a Magyar Kultúra Lovagja versmondó kör, melynek tagjai olyan országos hírű költők irodalmi estjein szerepeltek, mint Weöres Sándor, Illyés Gyula, Simon István, Váci Mihály, Nagy László, és sorolhatnánk tovább. Ebben a versmondó körben indult előadói pályafutása Molnár Csillának, Márkus, azaz Zalamárk Lászlónak, Balázsovits Lajosnak. Ugyancsak a kitüntetettnek köszönhető a hetvenes évek elején újjászervezett Vasutas Színjátszó Csoport mely olyan drámákkal tájolta végig Zala megye településeit mint a Róka meg a szőlő, A holtak nem fizetnek adót, az Árvízi románc, vagy Oscar Wilde: A kísértet házhoz jön című darabja. Szintén a kitüntetett nevéhez kötődik a Hevesi Sándor Versmondó kör megalapítása, amely a legmagasabb amatőr előadóművészi elismeréssel, a Radnóti Díjjal kitüntetett versmondók sokaságát adta a

városnak, s tagjai végig nyerték a Kárpát-medence különböző versmondó fesztiváljainak sokaságát. Az ő szervezésükkel indították útjára – Európa magyar nyelvterületeinek versmondóit két évente felvonultató, számukra megmérettetést, bemutatkozási lehetőséget adó, Nagykanizsa városnak pedig méltán hírnevet szerző – Csengey Dénes Kárpát-medencei Versmondó Fesztivált. Hogy csak néhányat említsek a csoport sikeres előadóiból: a Radnóti Díjasok közül Nagy Tímea, Horváth Csenge, Bedő Csaba és Horváth István, a Dudás Kálmán Díjas Varga Döníz, a Csengey fesztiválon első díjas Bazsó Adrien, Baj Bianka. A városban szinte nem volt, és nincs olyan civil ünnepi rendezvény, kiállítás-megnyitó vagy avató ünnepség, ahol a kitüntetett általa kinevelt előadók valamelyike ne szerepelne. Ezt az ötven éves önkéntes rendezői, szervezői és támogatást nyújtó tevékenységet vette figyelembe

15


Varga Jenő a döntés hozó kuratórium, amikor Az év civil önkéntese díjat 2013-ban odaítélte Schmidt István Radnóti Díjas rendezőnek. Az év civil ember: Hella Ferenc A civil díjra jelölt személy 2009. szeptember 1-től él Nagykanizsán. Ám e pár év is elég volt ahhoz, hogy jelentős közösségformáló, kulturális és szociális szervező tevékenységet fejtsen ki városunkban és környékén. - Már ideköltözését megelőzően, 1992 óta minden esztendőben nyári táborokat szervezett gyerekeknek. 2013-ban már 140 fő részére. - Megalapította, és öt évig szerkesztette az Őrségi Üzenet című megyei kiadványt. - Négy év óta karácsony környékén segítőivel – ez évben például a Mit Tehetnék Érted Karitatív Ifjúsági Közösséggel is karöltve – minden esztendőben megszervezte a „Nyilas Misi pakkot kapott” jótékonysági akciót, melyben szegény sorsú gyerekeknek gyűjtenek hasznos holmikat, édességet, játékot, élelmiszert karácsonyi ajándéknak. Egy-egy ilyen alkalommal 600- 700 cipős doboz nagyságú csomagot juttatnak el szeretetük jeléül a rászorultaknak. - Az esztendő jeles napjai előtt a gyerekeknek vidám játszóházakat, kézműves foglalkozásokat szerveznek irányításával. - Gyülekezetében útjára indították a szeretetszolgálatot, amely nagyon sok embernek segít munkahelyet szerezni, vagy éppen meleg ebédet rendelnek éhező családok számára. - Karitatív szolgálatuk során közvetítő szerepet töltenek be a felajánlók és a rászorultak között. Ma már egy kis raktárt bérelnek, ahová elhelyezik a felajánlott dolgokat, majd továbbíttatják azokat a szükséget szenvedőknek. - Közösségi munkájuk bővítése érdekében nagyon

16


sok pályázaton vesznek részt. Jelenleg is két ilyen projekt fut irányításával, melynek célja a közösség építése: az egyik a „Szeretetben összefogva egymásért!”, a másik a „Test, Lélek szellem egysége és egészsége” című program. - Vezetésével magas színvonalon tudták folytatni, s már 15. alkalommal szervezték meg a nagy közönségsikernek örvendő kanizsai esték kulturális sorozatot, melyeken, alkalmain neves előadókkal találkozhatunk. - A kitüntetett a városba költözésének első pillanatától kezdve nagy szeretettel és aktivitással kapcsolódott be Nagykanizsa civil közösségeinek életébe. Gyülekezetének tagjaival részt vállalt a parképítésekben, a kulturális feladatok megoldásában, s ha szükség volt rá a lelki gondozásban is. Ennek érdekében Letenyén, Zalakaroson prédikáló állomásokat hozott létre, több településen pedig elkezdték a templomok, imaházak felújítását. - Az ő irányításával újult meg a Kálvin téri református templom, közösségi ház és lelkészlak, melynek templomhajóját azóta Kustár Zsuzsa iparművész gyönyörű maratott üvegablakai díszítik. - A kitüntetett igazi példa lehet mindenki számára, aki szeretettel, aktívan, másokat segítve akar bekapcsolódni a város civil életébe. Az előbb elmondottak okán 2013-ban „Az év civil embere” Hella Ferenc református lelkész lett.

Hella Ferenc



Bűnmegelőzési program kisebb falu, nagyközség, szőlőhegy vagy nagyváros, A vidéki ügyfeleket számára szintén egy olyan lehetőséget tudtunk ajánlani, mellyel a lehető legköltséghatékonyabban, a saját településükön tudtak közérdekű önkéntes munkát végezni. Nagykanizsa városában ugyancsak alkalmaztuk bűnmegelőzési programot, a bevásárló centrumok parkolójában a gépjárművekben hagyott értéktárgyakra figyelmezettük a gépjármű tulajdonosokat, a bevásárló központok bejáratánál a zsebtolvajokra hívtuk fel a vásárlók figyelmét. Minden településen jelentkezett az igény arra, hogy az FHT-s, célcsoportot figyelmeztessük a 30 napos teljesítési kötelezettségére. Sajnos többen elfeledkeztek erről és emiatt kiestek a támogatotti körből. Ezt szerettük volna elkerülni, amikor szórólapunkon figyelmeztettük őket kötelezettségükre. A bűnmegelőzési anyagok mindig az adott évszaknak, esetleg ünnepszaknak megfelelő információt tartalmazták. Esetenként egy-egy sajátos célcsoportot láttak el a szükséges információval.

Lakossági tájékoztatás Projektünk tervezésénél felvettük a kapcsolatot Dr. Molnár József alezredessel Nagykanizsa város rendőrkapitányával, hogyan tudunk együttműködni egy bűnmegelőzési, közbiztonsági, program megvalósítása érdekében. A kezdeti elképzelés szerint önkéntes forgalomirányítók segítették volna az általános iskolás diákokat reggel és délután az iskolájuk előtti zebrán való átkelésben. Sajnos azonban az érvényben lévő törvényi szabályozás nem ad ilyen jogosítványt magánszemélyek részére, ezért alternatív megoldásként dolgoztuk ki a bűnmegelőzésiközbiztonsági programunkat. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság Elektronikus Bűnmegelőzési Információs Rendszerén keresztül havonta kapjuk az információs anyagot melyet szórólapok formájában terjesztjük a járás területén. Ez lett az önkéntes programunk egyik „slágerterméke”. Mivel az Önkéntes Ponton jelentkező munkanélküli, esetenként hajléktalan ügyfelek mozgástere eléggé korlátozott, számukra kiváló lehetőség volt ezen bűnmegelőzési programban való részvétel. Az adott információs lapokat mindenki a lakhelyéhez legközelebbi területen tudta terjeszteni, legyen az a leg-

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Autós megelőzés biztonságos szórakozás Jégen való tartózkodás Lakossági tárolók Online játékok Balatoni hírlevél Lelki Elsősegély Telefonszolgálatokról Áldozatvédelmi irodák Trükkös betörők, trükkös történetek Lakáshirdetések szabályai Az emlékezés nyugalmáért Ne fázzon és ne fázzon rá Boldog és biztonságos Karácsonyt A szilveszteri tűzijátékokról Internetes szűrőkről szülőknek Újabb veszélyes dizájner drog! A pincék védelméről Bűnmegelőzési tanácsok időseknek A zsebtolvajlásról A bolti tolvajlásról Motorosok figyelmébe Kerékpárosok figyelmébe

Ezen információkat egészítetünk ki az FHT-s közérdekű munkavégzéssel kapcsolatos tudnivalókról, aktuális önkéntes lehetőségekről.

17


18




Adományközpont - Adománynapok

Adománynap Szervezetünk karitatív missziója: Szociális területen magas színvonalú szolgáltatások nyújtásával járulunk hozzá a szegénység és társadalmi kirekesztés problémájának megoldásához. Jótékonysági rendezvényekkel, akciókkal segítjük a katasztrófa sújtotta területen élőket. A társadalom részéről érkező jogos igénynek megfelelően, hiánypótló jótékonysági feladatot látunk el, amivel a hátrányos helyzetű gyermekeken és családokon, egyedül élőkön, hajléktalanokon, nehéz szociális helyzetben lévőkön segítünk. A feladatellátás aránylag egyszerű. Adományt gyűjtünk (- ruhát, cipőt, ajándéktárgyakat, iskolaszereket, könyvet, bútort stb.), majd az adományokat szortírozzuk, alkalmanként tisztítjuk, javítjuk, raktározzuk, és az igényeknek megfelelően az úgynevezett adománynapokon térítésmentesen átadjuk a szociálisan hátrányos helyzetű célcsoportnak.

Az egyesület rendezvényei az adománynapok már hagyományosnak tekinthetőek, amire a szociálisan hátrányos helyzetű emberek készülnek, várják a következő adományosztást, ahol alkalmanként több mázsa, vagy akár 1 tonna új és használt ruhanemű, cipő, írószer, élelmiszer, ajándéktárgy kerül kiosztásra. A projektidőszakban havi 1 adománynap megrendezését tervezzük és hajtottuk végre. A jelenlegi adományosztó helyek számát folyamatosan bővítjük. Kezdetben ez csak Nagykanizsa városára korlátozódott, de az igényeknek megfelelően előbb Dél-Zala, a megyeszékhely Zalaegerszeg, később Somogy megyei települések is csatlakoztak az adománynapok helyszínéül. Az adománynapok mellett továbbra is támogatjuk a rászoruló családokat, kik átmenetileg kerültek a perifériára és más támogatóra nem számíthatnak.

19



Diákszínpad

A Honvéd Kaszinó Városi Diákszínpad csapata, és egyben a Magic Ritmo tánccsoport valamint a „Mit tehetnék érted?” csapat tagjai az elmúlt évben tevékenyen részt vettek a város kulturális életében. Több rendezvényen mutatkoztak be, valamint számos saját produkciót és egész estét betöltő előadást készítettek az érdeklődők számára. A csapat létszáma 25-30 fő, akik főiskolás,- egyetemista,- középiskolás fiatalból állnak. A versmegnyitóktól kezdve a táncelőadásokon át a több felvonásos klasszikus színdarab előadásig minden

20

megtalálható a csapat repertoárjában. Januártól júliusig összesen 13 nagyobb előadáson vettek részt. Február 10-én a Tartuffe című 5 felvonásos komédiájával léptek színpadra Murakeresztúron a művelődési házban. A 17 szereplő közel 3 éve tartja műsoron Moliére egyik leghíresebb darabját, nem kis sikerrel. Március 21-én a mesevilágot átölelő színdarab bemutatóját tartották a Honvéd Kaszinó színpadán a színészpalánták. A színdarabot egyik csapattársuk vetette papírra a címe: Egyszer volt hol nem, avagy a mesék igaz története. 10 szereplő mutatta be a


tolvaj Hófehérke és a Herceg, a Gonosz királynő és a szerelmes Vadász, a bérgyilkos Hamupipőke és Rumpelstilckin történetét. Március 30-án a hagyománnyá vált Húsvéti osztást tartották, aminek keretén belül a város összes szociális otthonba ellátogattak és egy kis, verses-zenés műsor mellet apró, saját készítésű ajándékokkal kedveskedtek nehéz sorsú embertársaikon. Április 11-én a Honvéd Kaszinó közönségével együtt ünnepelték a költészet napját. Az öt legjobb versmondó állt színpadra, elmondva kedvenc versét. Május 5-én, Anyák napja alkalmából délelőtt is Idősek otthonában, délután pedig a Honvéd Kaszinóban mutattak be a tagok egy verscsokrot, amit aznap este a Kanizsa Tv leadta a tévében. A műsor összeállításában mindenki részt vett, valamint a műsor kezdése és zárása egy kortárs tánc volt Generációk címmel, amit a közönség tapssal és könnyekkel jutalmazott. 25-én A Kanizsa Centrumban Gyermeknappal egybekötött Csokoládéfesztiválon mutatkozott be a csoport akrobatikus elemekkel kiegészített produkciójukkal. A létszám 20 fő volt, a műsor pedig


nagyon jól sikerült. Összesen 23 táncos produkciót állítottak aznap színpadra két részletben a palánták, egyszer 15 órakor, majd 18 órakor. 31-én pedig, a hónap zárásaként egy Világkuckó elnevezésű A világ kultúráját összefogó és bemutató egész estés programon volt vendégszereplő a csapat minden tagja. Minden diák egy ország viseletét és szokását mutatta be tánccal, jelmezekkel és színpadi játékkal. A továbbiakban a tagok nyári táborban vettek részt, az egyik Gyékényesen volt, egy 8 napos sátortábor, a másik a Honvéd Kaszinóban, ahol az élményszerzésen túl csapatépítő gyakorlatokat végeztek és különféle technikai gyakorlatokkal fejlesztették magukat. A sűrű programok és a heti többszöri próbának köszönhetően egy nagyon jó összhangban lévő csapattá váltak, akik mára barátok lettek és mondhatni, családdá fejlődtek. A munka továbbra sem áll meg, hisz itt a következő év, még több tervvel és megvalósítani való feladattal nem csak maguk számára, hanem azoknak is, akik nyomon kísérik e kis, mára már nagy „család” sorsát.

21



Szociális Gyermektábor

2013. július 16-20-közt 6 fő önkéntes és 20 fő hátrányos helyzetű gyerek részvételével valósult meg a program a Zalakaros közeli Zalamerenyén. A 20 résztvevő Nagykanizsai és a Zalakarosi járás településeiről érkezett. A táborozók egyrészt nagycsaládból, illetve olyan közösségekből kerültek ki, melyben nem lett volna számukra biztosítva a nyári kikapcsolódás lehetősége. A központi táborhely a kis zalai településen volt és innen ment a csoport a különféle programokra a környező helyekre. Kér alkalommal voltak a zalakarosi Gránit Gyógy és Élményfürdőben fürödni és vízi sportokat űzni. Egy egész napos kirándulás keretében felkeresték a Balaton fővárosát, megismerkedtek Keszthelyt nevezetességeivel. Előbb több múzeumot tekintettek meg (Babamúzeum, Panoptikum, Csigaparlament), a parti sétányon kipróbálták a kalandpark fejlesztő eszközeit, majd megtekintették a Festetics kastélyt. Ezt követően egy hajókiránduláson vettek részt a Csobánc motorossal. A sétáló utcán lehetősége nyílt mindenkinek arra, hogy ajándékot vásároljon szeretteinek. Délelőttönként tematikus órák keretében kézműves, sport és rekreációs foglalkozásokon gyarapították

22

tudásukat, fejlesztették képességeiket, szereztek élményeket. Lehetőség volt focizni a táborhelyen lévő focipályán, tollaslabdázni a tábor körüli zöldterületen, minden résztvevő megismerkedett a lábtoll-labdázás alapjaival. Egy gyalogtúra keretében ellátogattak a helyi horgásztóhoz. Legjobban az ollóvágta foglalkozás tetszett a csoport tagjainak, ahol készítettek „szőrős fenekű” rakétát, repülőt, kockás fülű nyulat. Megismerkedtek a bűvészkedés alapjaival, majd Pista bácsi egy papírlap és egy olló segítségével mindenkit megtanított az ollóvágta módszerrel papírállatkákat készíteni. Egyik este éjszakai túrán vettek részt a táborozók. Több állomáshelyet kerestek fel, hol különféle feladatokat kellett végrehajtaniuk. Megismerkedtek a település és Dél-Zala történetével. A záró estén az EZAZ - Egerszegi Zenészek Alkalmi Zenekara – Lukács Sándor és Hóbor László zenei formáció adott egy egész estés koncertet, ahol több alkalommal is megénekeltették a táborlakókat. A tábor alapszemélyzete önkéntesekből állt össze. Az Aranyfény Civil Egyesület és egy keszthelyi vállalkozó felajánlása révén ajándékokat, játékokat és divatos ruhákat kaptak a gyermekek.



Mobil Önkéntes Pont a kiemelt városi nagyrendezvényeken Kiemelt eleme volt projektünknek a mobil önkéntes pont működtetése a kiemelt városi nagyrendezvényeken. A programoknak általában nagy volt a látogatottsága, olykor a 10 ezer főt is meghaladta. Itt lehetőségünk volt bemutatni programunkat, elbeszélgetni az érdeklődőkkel, lehetőségünk adódott népszerűsíteni az önkéntességet. Kiemelt városi nagyrendezvények V. Országos Farsangi Fánkfesztivál 2013. február 8-9. között került megrendezésre Nagykanizsán az V. Országos Farsangi Fánkfesztivál! A rendezvény középpontjában a farsangi hagyományok és népszokások álltak, és természetesen az ínycsiklandó fánkok minden mennyiségben, ízesítésben és formában. A fánk lehet szalagos, csöröge, farsangi, lekváros, csokis...., a varációknak csak a képzeletünk szab határ. Különböző kategóriában induló csapatok össze is mérték a fánksütő versenyben a tudásukat. Ennek a versenynek persze az igazi nyertesei a fánkfesztivál látogatói voltak, hiszen a fánkokat meg is lehetett enni. A frissen sült, ízletes fánkok mellet a farsangi

mulattságok többi nélkülözhetetlen részei sem hiányoztak: jelmezes felvonulás, zene, tánc hagyományos farsangi ételek és italok és gyerekprogramok. Város Napja 2013. április 26. - 2013. április 27. Nagykanizsán az év egyik legnagyobb eseménye a Város Napja rendezvénysorozat. Két nap, mely a város lakóiról szól, de nem csak nekik! Bárkinek, akinek kedve van részt vehetett ezen a nagyszabású kulturális kavalkádon. Volt zene, tánc, mulatság és sok-sok meglepetés felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt. Generációk Napja Nagykanizsa Megyei Jogú Város Idősügyi Tanácsa és a Városi Diákönkormányzat rendezte a Generációk Napját. A cél a generációk összefogása. május 23-án rendezték meg a Generációk Napját, 22-én pedig a tekeversenyt. A programba beolvadt az idősek majálisa, mely a nyugdíjasok körében nagy népszerűségnek örvend. A forgatókönyv szerint a Generációk Napján délelőtt sportversenyekre, délután pedig kulturális bemutatóra várták az érdeklődőket. A rendezvényre ellátogatókat májusi kavalkád fogadta

23


– a generációk utcájában forgószínpadszerűen szórakoztató, ügyességi, illetve helytörténeti vetélkedők, játékok gondoskodtak majd a jó hangulatról. A programot közös nótázás és bál zárta. Sárkányhajó Fesztivál Az ötödik, jubileumi sárkányhajó verseny június 7-9. között került megrendezésre a nagykanizsai Csónakázó-tavon. Az idén is nagyon sok csapat állt rajthoz, hogy összemérje erejét az átalakított versenyrendszer keretein belül. A nagykanizsai csapatok mellett számos vidéki csapat is érkezett. Természetesen a vízen zajló izgalmas programok mellett most is gondoltunk a „szárazföldön érkező” látogatókra és a futamok közt pihenő csapattagokra is. A hétvége fő attrakciója a szombat este 20 órakor kezdődő Ladánybene 27 koncert volt, de fellépett többek között az Eraklin Táncklub, a SZKES, a Nagykanizsai Fúvószenekar, láthatták a Szan-Dia FSC fiataljait, kutya-, íjász-, és karate bemutatót, zumba-showt, a kisebbeknek a Napsugár Együttes zenélt, a rock-zene rajongóit pedig a RON Zenekar szórakoztatta. A szombat estét pedig egy hajnalig tartó hangulatos „Csótó-bállal” a Crossroads zenekar koncertje zárta. Ugyanakkor nem maradhattak el az ilyenkor megszokott programok sem: kézműves vásár, lovagoltatás, rodeo bika, ugrálóvár, körhinta

24


Dödölle Fesztivál „ÉLIÁS, TOBIÁS EGY TÁL DÖDÖLLE” Ezekkel a szavakkal kezdődött ez a kis, talán mindenki számára ismerős dalocska, ami nálunk a Kanizsai Bor és Dödöllefesztiválon minden évben elhangzik, és egyik”hangos” jelképévé vált a rendezvényünknek. Jó pár évvel ezelőtt 2004-ben néhány lelkes ember megálmodta, és lerakta alapjait e színes gasztronómiai és kulturális eseménynek! Néhány év után már Kanizsa városának legnagyobb rendezvényévé nőtte ki magát, amelyre nem csak az itt élők látogatnak el szívesen, hanem már turisztikai erejénél fogva az ország egészéről/sőt külföldről is/ érkeznek vendégek. Burgonya, víz, liszt, só, sertészsír, vöröshagyma, ezek az alapanyagok szükségesek a dödölléhez, mindezek mellett az elkészítése se komplikált... de csak annak, aki megtanulta annak „fortélyait”. Itt Zalában a régi paraszti világ mindennapjainak részét képezte az étkezéseknek; olcsó alapanyagok szükségeltetnek hozzá, ráadásul rövid idő alatt elkészíthető ételről van szó. A jó ötletnek köszönhetően évente több ezer ember örülhet velünk együtt a helyszínen elkészített finom ételeknek és élvezhetik fesztiválunk utánozhatatlan hangulatát! A főzőversenyt minden évben dödölle és tájjellegű ételek kategóriában hirdetjük meg, melyeknek túlnyomó részét a helyszínen meg is lehet


kóstolni, és jófajta zalai borokkal le is lehet öblögetni. És persze kulturális, elsősorban hagyományőrző programok teljesítik ki a rendezvény kétnapos programjait, hangulatát! II. Kanizsai Sör és Fúvószenekari Találkozó Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg ismét a Kanizsai Sörfesztivált és Fúvószenekari Találkozót, mely a híres bajor sörfesztivál hangulatát szeretnék megteremteni a zalai dombok között. A finom sörök mellett a Fúvószenekari találkozó résztvevői pedig biztosították a jó hangulatot. Torta Fesztivál Három év kellett mindössze hozzá, hogy meghódítsa Kanizsát az édességek világa, a Tortafesztivál. A rendezők szerint több mint 10 ezren (!) voltak kíváncsiak szombat délután a 42 nevezett csapat közel 60 tortájára és a megszámlálhatatlan típusú süteményére. Köszönet Napja A Köszönet Napja a Civil Kerekasztal közösségei által szervezett bensőséges összejövetel. Ennek keretében az alapító szervezet visszaemlékezik az elmúlt esztendő legjelentősebb civil megmozdulásaira. Az ünnepség keretében a szavazatok alapján megválasztott legaktívabb civil személyeknek az év civil önkéntese-, az év civil fiatalja-, az év civil embere-, a legtöbb, és legjelentősebb civil értékteremtést végző csoportnak pedig az év civil közös-


sége díjat adja át. Ekkor köszöni meg az alapító a térségi civil klubokat-, egyesületeket-, szervezeteket, civil megmozdulásokat legnagyobb mértékben támogató személyeknek és közösségeknek a munkáját, szponzori-, mecénási tevékenységét, és adja át számukra a civilek mecénása-, valamint a civilek szponzora díjakat. Kategóriák: Az év civil embere díjat az a személy kapja, aki az adott esztendőben a legaktívabb, példa értékű civil közösségi munkát végezte. Az év civil önkéntese díjat az a személy kapja, aki az adott esztendőben a legaktívabb, legáldozatosabb, példát adó civil önkéntes munkát végezte. Az év civil közössége díjat az a szervezet kapja, aki az adott esztendőben a legaktívabb, legtöbb, példa értékű civil közösségi munkát végezte. Az év civil fiatalja az a 11-25 éves fiatal lehet, aki az adott esztendőben a legtöbbet tett civil közösségéért, kortársaiért, a nála idősebbekért, aki áldozatkész tevékenységével, példamutatásával bizonyítja, hogy a civil munkában lehet számítani a fiatalokra is. A civilek mecénása díjat az a személy vagy közösség kapja, aki az adott esztendőben a civil szervezetek segítésére a legnagyobb ellenszolgáltatás nélküli támogatást adta. A civilek szponzora díjat az a személy vagy közösség kapja, aki az adott esztendőben a civil szervezetek segítésére a legaktívabb szponzori tevékenységet fejtette ki.

25



„Loksi”

A „Loksi” néven, Nagykanizsán közismert „szerelvény” ami egy kis gőzösből, egy szerkocsiból és egy eredetileg hálókocsiból átalakított büfé kocsiból állt. Ez utóbbi sokáig presszóként működött, míg a mellettük álló MÁV sportcsarnok funkcióját veszítette. Ezt követően a „Loksi” is bezárt, majd a szerelvény szép lassan az enyészeté lett. A kis gőzmozdony felújítása vált a legsürgősebben esedékessé, mivel mióta a MÁV csarnok elé került, azóta nem volt karbantartva, javítva, de az alól a szerelvény többi járműve sem kivétel. A kis gőzös nem más, mint egy ipari tolatómozdony. Személy – vonatot sohasem továbbított, hanem a Budai Gázgyárban teljesített szolgálatot az üzem megszűnéséig. A feladata az volt, hogy a Gázgyár telepén rendezze a feltöltött vagy kiürült tartálykocsikat. Ebből a típusból kettő teljesített szolgálatot a Gázgyár telepén, az egyik jelenleg is annak a tulajdonában a Gázgyár múzeumban van, a másik pedig Nagykanizsára került.

26

A gőzös felújítását a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Vasútbarát-Vasút modellező Köre vállalta el. A munkálatok 2013. május közepén kezdődtek főként önkéntesek bevonásával. Az önkéntesek a régi pergő festék eltávolításában segédkeztek, a jármű talajról még elérhető, hozzáférhető területein. Az ő munkájukat követően került sor a további alapos festék eltávolítására, felületek felületkezelésére az évtizedek alatt felhalmozódott szemét kitakarítására.



A jármű festett felülete kiteszi a 45 négyzetmétert, melyre közelítően 50 liter „Trinát” szürke alapozó festék ment rá. Az időjárásnak különösen kitett helyeken, így például a kazántesten, gőzdómokon a „fedélzeten” vezető állás kabinja, annak külső felületein, dupla rétegben került felhordásra az alapozó festék. A jármű teljes felülete a vezető állás belsejével együtt, rozsda-gátló felületvédő alapozást kapott. Ezzel a munkafázissal gyakorlatilag a fém felületek elsődleges védelme megtörtént. A külső végleges fedő színezésre ezután kerülhetett sor. A mozdony eredeti színezése szerint, a futómű, hajtórudazat, kazántest, gőzdómok, kémény, ütközők, vonókapcsok, lépcsők, fekete selyemfény bevonatot kaptak. A munkálatok koordinátorai Vasútbarát-Vasút modellező Kör képviselői Zsoldos Tamás és Zsoldos Ákos voltak. Ez a munkafázis az alapozó festés előkészítése volt. Az alapozó festés elvégzésére az őszi szünetet megelőző hétvégéken és az őszi szünet folyamán került sor. A különös pontosságot igénylő szakmunkát napi 4 munkaórában 8 napon keresztül végezték.

A vezetőállás, víztartályok, széntartály, pedig zöld festést kaptak. A vezetőállás belseje okkersárga bevonatot, míg a kezelőszervek és a padlózat fekete színűre lettek festve, ahogyan az eredetileg is volt. A végleges bevonat felfestésére 3 hétvégén 2013. október-november folyamán négy munkanapot fordítottunk, 4x6 munkaórában. A festést Zsoldos Tamás és Zsoldos Ákos végezték el.

27



Mobil Önkéntes Pont a Nagykanizsai járás területén

A projekt egyik fontos alkotó eleme volt, hogy a Nagykanizsai Önkéntes Pont által nyújtott szolgáltatásokról az információt eljuttattassuk a térség kistelepüléseire is. A projekt által lefedett terület nagyjából lefedi a nagykanizsai járás egészét, igaz a tervezés időszakában még Nagykanizsai kistérségről beszélhettünk, és jelentős mértékben változott a kistérségek határa is. Az információ lejuttatása azért volt fontos, hogy a lakosok helyben értesüljenek az önkéntes lehetőségekről, és lehetőleg ott nyújtsunk számukra lehetőséget közérdekű önkéntes munkavégzésre is. Ami viszont még szükségszerűbb volt, hogy az FHT-s, önkénteseket a lehető legnagyobb mértékben tehermentesítsük, és számukra lehetőleg helyben adjunk lehetőséget az önkéntes foglalkoztatottságra. A térség 29 települését keresték fel önkénteseink, akik havi 12 alkalommal látták el információval a célcsoportot.

28

A bevont települések listája: Alsórajk, Belezna, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Felsőrajk, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hos�szúvölgy, Kacorlak, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Nagybakónak, Nagyrécse, Nemespátró, Pötréte, Rigyác, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszentbalázs. Zala megye településszerkezete Zala megye településhálózatának legfőbb jellemzője aprófalvas jellege. A tagolt domborzat és a településmód következtében kis népességű és határú, egymáshoz közel fekvő települések jöttek létre. A középkorban kialakult településhálózat a török idők után is jórészt megőrződött. Zala megye 258 településsel rendelkezik, ami az ország településeinek 8,1%-a. Az országos viszonylatban is rendkívül elaprózódott településhálózati struktúrát magas településsűrűség jellemzi. 100 km2-re 6,8 település jut, ami kétszerese az országos értéknek (3,4 telepü-


lés/100km2. ). A nem városi települések átlagos népességszáma 526 fő, ami országos szinten a megyék között a második legalacsonyabb érték. A megyében az urbanizáltság foka (a megye városi lakosságának aránya a teljes lakosságon belül) 55%. Munkaerő piaci helyzet A gazdaságilag aktív népesség száma a 2000-es évhez képest kevesebb, mint 4000 fővel csökkent, mely csökkenés a folyamatosan fogyó népességhez képest jelentős ugyan, de nem drámaian negatív szám. A relatívan magas inaktivitás elsődleges oka az öregkorúak magasabb aránya. Ez a kép az országos átlagnak megfelelő, attól nem tért el jelentősen az elmúlt bő egy évtizedben, ám a lakosság korös�szetétele a megyében kissé eltér az átlagostól. A 15 éven aluliak aránya 13%, a 15-64 éveseké 69%, a 64 év felettieké 18%. (A 15-64 évesek aránya nagyjából az országossal megegyező, a 15 éven aluliak aránya viszont 1,9%-ponttal alacsonyabb, a 64 év felettieké közel ugyanennyivel magasabb a megyében). Bár 13 évvel ezelőtt a Nyugat-Dunántúli Régióban Zala megye a foglalkoztatottak 29%-át adta, mely arány minimális eltérésekkel napjainkig megmaradt, kevesebb, mint egy éves időintervallumot vizsgálva a számok jelentős eltéréseket mutathatnak. Például az egyik legnagyobb foglalkoztatói ágban, az elektronikai iparban (is) érzékelhető piaci mozgások miatt a több mint 128 000-es foglalkoztatotti létszám időszakosan (akár hónapokra) 3-4%-kal is csökkenhet.


Az álláskeresők átlagos aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva a 2011. évi 11,7%-ról minimálisan, 11,6%-ra mérséklődött. A két megyei jogú város térségében kis emelkedést, Keszthely körzetében stagnálást tapasztaltunk a mutató értékében, míg a többi területen csökkent az álláskeresők átlagos aránya. Nagykanizsa, Zalaszentgrót és Letenye térségében tartósan magasabb ez az arány a megyei átlagnál, utóbbiban pl. 2012-ben 15,7% volt, ami megyén belül a legmagasabb. A nyilvántartott álláskeresők száma 2012. I. félévében 15 700 fő volt, ami megközelítőleg (10%-kal) alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. 2012. I. félévének végén 13 600 volt a nyilvántartott álláskeresők száma a megyében, 750 fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. Ez 5%-os csökkenést jelent. Zala megye lakosainak száma a KSH 2012. januári adatai szerint 285,000 fő, ami a tíz évvel korábbihoz képest csaknem 5%-os csökkenés mutat, mely fogyás kissé meghaladja az országos átlagot. 2012. II. negyedévében a gazdasági aktivitás összességében valamelyest tovább nőtt, a 67,8%-os aktivitási ráta 3,6%-kal magasabb volt az országosnál, és az 59,8%-ra emelkedő foglalkoztatási ráta is lényegesen meghaladta az országos átlagot. Az aktivitási arányt (gazdaságilag aktív népesség az össznépességhez viszonyítva) vizsgálva kijelenthető, hogy Zala megye a vizsgált 12 évben hatszor is a régiós átlag alatt volt.

29


Civil helyzetkép - Civil szervezetek Zala megyében A Zalai Falvakért Egyesület a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával megvalósított Civil Fejlesztési Programjának felmérése és elemzése szerint Zala megyében az 1990-es évektől kezdődően egyre több civil szervezet jött létre egyre több területen. A KSH 2003. évi adatai szerint 1271 regisztrált civil szervezet van a megyében, 446 alapítvány, 60 közalapítvány, 737 egyesület, szövetség és 28 egyéb szervezet. Bírósági bejegyzéssel 1803 szervezet rendelkezik. A civil szervezetek vizsgálatakor kiderült, hogy 29%uk tömörül a megyeszékhelyen, 34% a megyeszékhelyen kívüli városokban, 37% pedig a községekben található. 58 olyan település van a megyében, ahol csak egy civil szervezet működik, ezeknek a településeknek többsége 100 alatti lakos. A megye civil szervezeteinek tevékenységeit vizsgálva kiderül, hogy elsősorban az oktatás, kultúra, sport és közbiztonsági feladatok ellátására alakultak. Vannak területfejlesztéssel és szociális területen tevékenykedő civil szervezetek is. A non-profit szektor pályázati aktivitása a megyében sajnálatos módon igen alacsony, pedig egyre több lehetőség nyílik pályázati úton anyagi forráshoz jutni. Ennek hátterében valószínűleg a tapasztalatlanság, a gyakorlat- és az információhiány áll. Komoly segítséget jelenthet a civil szféra részére az először 2004-ben kiírt Nemzeti Civil Alapprogram működési célú támogatása, melyek segítségével a civil szerve-

30


zetek többek között irodájuk fenntartására a munkatársak foglalkoztatására kapnak támogatást. Nagyon alacsony azoknak a zalai szervezeteknek a száma, ahol Európai Unió-s pályázaton sikerült támogatást szerezni. Ezek a szervezetek azonban már képesek a legmagasabb szintű projekttervezésre és megvalósításra is. A foglalkoztatás tekintetében a tényleges és számított főállású alkalmazottakat tekintve a régióban Zala megyéé a vezető szerep, mely a későbbiekben bizakodásra adhat okot, hiszen ez az intézményesedettség, a szervezeti stabilitás, a professzionális működés és a szolgáltatás egyik fő mutatója. Összefoglalásképpen elmondható a Zala megyei civil szektorról, hogy a legfőbb pozitívum a szervezetek, illetve egyes típusaik stabilitása és az a közösségi erő, amelyet ezek a szervezetek megteremtettek. Többségében „kis” szervezetekről van szó, amelyeknek a munkája egyetlen településhez kapcsolódik, alkalmazott nélkül, önkéntes munkában dolgoznak, és alacsony összegből gazdálkodnak. A szervezetek 37 %-a községekben működik, és nagyon sok esetben ezek jelentik a közösségi erőt. Fontosnak tartják az együttműködés erősítését, a partnerségi hálózatok kialakítását, az információhoz jutás lehetőségének megteremtését, ehhez komoly segítséget adhatnak a Zalai Falvakért Egyesület esélymenedzserei, akik a megye többcélú társulásainál dolgoznak.



Szakmai tanulmányút

A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület és a Heves megyei civilek kapcsolata több évtizedre vezethető vissza. Több alkalommal vettek részt civil workshopokon, konferenciákon, projektgeneráló egyeztetéseken, hol Nagykanizsán, hol Egerben, Kisnánán, vagy Egerszalókon. Amikor az önkéntes projektet terveztük, egyértelmű volt, hogy a szakmai tanulmányút helyszíne a hevesi megyeszékhely legyen. A meglévő jó kapcsolatrendszer mellett, fontos szempont volt, hogy az egri civilek évtizedes kiemelkedő eredményeket értek el a civil szervezetek önszerveződése terén, ugyanígy az önkéntesség terén. A két település szakemberei együtt végezték el Nagykovácsiban az önkéntes menedzserképzést, az OKA szervezésében. Az önkéntes kulcsszakértők folyamatos kapcsolatban állnak egymással az óta is. A tízfős nagykanizsai küldöttség kétnapos tanulmányútja keretében látogatást tett a Heves megyei Önkéntes Centrumban, melyet a Heves Megyei Vöröskereszt működtet. Fontos állomása volt ez tanulmányútnak, mivel információt tudtak cserélni egy olyan szervezettel, mely megyei szinten koordinálja az önkéntességet. Több olyan kapcsolódási pontot találtak, melyben folytonossá tudják tenni az információcserét és az együttműködést. Megegyeztek abban, hogy mindkét félnek a legnagyobb problémát az 50 év feletti, aluliskolázott férfiak foglalkoztatásának megoldása adja.

A nagykanizsaitól eltérő szisztémát alkalmazva, ők nem foglakoztatják az önkénteseket, hanem csak a fogadó helyekre irányítják őket. Nagykanizsán, járási szinten koordinálják az önkéntességet, de az ügyfeleket fogadják, és egyben foglalkoztatják is őket. Mindemellett alkalmanként fogadó helyekre is irányítják bizonyos esetekben. Az egyeztetés után az Egri Civil Kerekasztal fogadta a zalai küldöttséget az Egri Civil Házban. Itt előbb röviden bemutatkoztak egymásnak a résztvevők, bemutatták az szervezetek futó projektjeit, majd az önkéntes kulcsszakértők vették át a főszerepet. Az önkéntes szakmai egyeztetést követően Jakabné Jakab Katalin a NEA Tanácsának tagja a civil támogatási rendszer fejlesztéséről tartott tájékoztatót. Majd Bárdos Ferenc a ProHáló projektet ismertette részletesen. Lengyák István a Zala Megye 7 csodája projektet mutatta be egy prezentáció keretében. A következő állomás a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár volt, ugyanis a kanizsai küldöttség tagja volt a 2009-év civil embere Czupi Gyula a Nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatója is. A könyvtár szakemberei egy tárlatvezetés keretében bemutatták a megyei könyvtárat, kitérve az önkéntes munkatársak foglalkoztatásának részleteire. Ezt követően az Eger melletti Kisnánán és Egerszalókon Szarvas László a kistelepülési önkéntes lehetőségeket ismertette a küldöttség tagjainak.

31

Kiadó: Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Felelős: Budavölgyi Kálmán Sokszorosítás: Fenntartható Jövőért Egyesület Példányszám: 100 db

8800. Nagykanizsa, Kálvin tér 5. Tel: 20/9313-055, Fax: 93/999-697 E-mail: [email protected]. Web: http://portal.civiliroda.eu/ Közérdekű önkéntes tevékenység nyilvántartási száma: 01478.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Záró tanulmány VÖDÖR. A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület kiadványa

Recommend Documents