Zalakaros Polgármesteri Hivatala Informatikai Stratégiája
2009. december
ÁROP 1.A.2/A-2008
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezet ..................................................................................................... 3 2. A jelenlegi helyzet bemutatása ............................................................... 4 3. Az intézmény víziója ................................................................................ 17 4. A fejlesztend területek............................................................................. 22 5. A megvalósítás tennivalói ......................................................................... 24 6. Mellékletek ............................................................................................... 31
2
1. Bevezet Zalakaros város Önkormányzata az ÁROP projektben célként fogalmazta meg, a hivatali döntési mechanizmus korszer sítésével, a költségvetési gazdálkodás eredményességének javításával és a partnerség er sítésével segíti a szervezeti kultúra elterjesztését, a stratégiai menedzsment megvalósítását, a jó gazda hozzáállás népszer sítését és a költséghatékonyság megteremtését. A Polgármesteri Hivatal Informatikai Stratégiájának kialakításakor a jelenlegi helyzet feltárása mellett feltártuk a f bb fejlesztési célkit zéseket is, egy másik, szervezeti tanulmány pedig az egyes munkafolyamatok optimalizálására, az ügymenet és adminisztrációs rend újragondolására és Polgármesteri Hivatal egyes szervezeti egységei közti együttm ködés fejlesztésére történ lépésekkel foglalkozott. A stratégia alkotás módszertanához kapcsolódóan interjúk készültek a releváns szerepl kkel, dokumentum és honlap vizsgálat is történt, ezen kívül pedig figyelembe vettük a szervezetfejlesztési részprojekt tartalmi javaslatait is. Ehhez társulóan egy másik projektelemben az érintett szerepl kkel és a kapcsolódó területek fejlesztési terveinek vizsgálata is megtörtén, valamint egy lakossági és vállalkozói igényfelmérés is lefolytatásra került az ügyfélszolgálati tevékenységek színvonalával, hiányzó, fejlesztend elemekkel kapcsolatosan. A most elkészült Informatikai Stratégia készítésénél az önkormányzat figyelembe vette az Elektronikus Kormányzati Központ ajánlásait, emellett pedig els sorban a Hivatalra koncentrál, és ügyfélközpontú, min ségi, szakszer szolgáltatások létrehozására törekszik a város lakossága, vállalkozásai és az idelátogató turisták elvárásainak megfelel en. A szolgáltatások min ségének javítása és a hatékonyság növelésének legfontosabb eszközét az informatikai háttér és m ködtetés színvonalának javításában látja. A hivatali informatika f bb célkit zései a szervezetfejlesztési részprojekt során feltárt igényekb l származnak, miszerint a hivatali munka hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy a Hivatal a folyamatosan változó környezetben b vül feladatait eddig emberi er forrásival el tudja látni a bels folyamatok fejlesztésére van szükség. A város polgárai, intézményei és vállalkozásai részére min ségi szolgáltatásokat szeretnének a Hivatal munkatársai biztosítani, ehhez pedig már elengedhetetlen az eÖnkormányzat szolgáltatói környezetének kialakítása. Megállapítható, hogy az Informatikai Stratégia az informatika küldetését a Hivatal munkájának hatékonyabbá tételében, újszer és proaktív kezdeményezésekkel történ segítségében látja. A Hivatal feladatai az informatikai stratégia id horizontján várhatóan jellegükben nem változnak, de b vülésükre számítani kell. A b vül feladatokat a jelenlegi apparátussal és támogatottsággal nehéz ellátni, a hivatali létszámot növelni - pedig el reláthatólag - nem lehet. Ezért a Hivatal a munka hatékonyságának növelésével kívánja megoldani a b vül feladatokból származó többletmunkát az informatikára fejlesztés is ezt segítheti el . Ezeket figyelembe véve a Hivatal csökkenteni kívánja a papír alapú adminisztrációt, és javítani kívánja az informatikai infrastruktúra használatának min ségét.
3
Olyan informatikát kíván alkalmazni, amely hatékonyan segíti a munkatársakat szakmai munkájuk min ségi elvégzésében. Mivel azonban erre nincs meg a költségvetési fedezet, a Hivatal csatlakozni kíván majd a most létrehozásra kerül regionális alkalmazásszolgáltató központhoz (ASP) és az annak szolgáltatás portfóliójában kínált szoftver komponensek tekintetében alakítja majd ki a szakrendszerinek struktúráját. Ugyancsak el relépés, hogy a költségvetési gazdálkodást segít szoftver és a városi honlaphoz kapcsolódó e-közigazgatási rendszer fejlesztése mellett a térinformatika alkalmazása is el térbe került. 2. A jelenlegi helyzet bemutatása A hazai információs társadalmi és elektronikus kormányzati, önkormányzati törekvések alapvet en az Európai uniós szinten megfogalmazott stratégiákból indulnak ki. Ebben el relépés, hogy az Európai Unió számos, a tagállamok közötti különbségek csökkentésére és a tagállamok versenyképességének növelésére irányuló irányelvet fogalmazott meg. Az egyik legjelent sebb kezdeményezés, amely az Unió szintjén fogalmazza meg a versenyképesség, valamint a foglalkoztatás növelésével kapcsolatos fejlesztési célokat a lisszaboni stratégia. 2000-ben, Lisszabonban az EU politikai vezet i a következ kben állapodtak meg: „az Uniót egy évtizeden belül a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartására." (forrás: www.europa.eu.int). A stratégia keretében, illetve annak bontásaként számos részstratégia került kidolgozásra, melyek els sorban az alábbi területekkel kapcsolatban foglalták össze a fejlesztési célokat: Kutatáshoz szükséges feltételek el teremtése, biztosítása Oktatás el segítése Különféle képzések támogatása, biztosítása Az európai szociális védelmi rendszer fejlesztése Internet-hozzáférés, penetráció növelése On-line tranzakciók, szolgáltatások fejlesztése. Az információs társadalommal kapcsolatos fejlesztési célokat és elvárásokat („Információs Társadalmat mindenkinek”) az eEurope 2002, majd az azt kiváltó, illetve a fejlesztési irányelveket tovább kezel eEurope 2005 foglalta össze. A 2000-ben megfogalmazott célok megvalósításában számos szervezet, valamint intézmény különféle szinten vett és vesz részt. Így pl. az Európai Tanács feladata a lisszaboni megállapodás megvalósításának irányítása, a tagállamok felel ssége a stratégia alapján a nemzeti programok elkészítése, vagy az Európai Parlament feladata a célok megvalósításának proaktív ellen rzése. Bár a stratégia égisze alatt a tagállamok kisebb-nagyobb eredményt elértek a kit zött célok megvalósításában, mégis szükség volt a stratégia felülvizsgálatára. 2005-ben a lisszaboni stratégia jelent s kiigazításon ment keresztül, és a benne foglalt célok között is némileg eltolódott a fókusz. Az új elképzelések szerint a lisszaboni stratégia legfontosabb céljaként a foglalkoztatottság növelése lépett el . A versenyképesség növelése keretében, a tudástársadalom fejlesztésére az unió külön stratégiát dolgozott ki „i2010 – Európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért” címen. Az i2010 stratégia - a
4
lisszaboni célkit zésekkel összhangban - az e-Europe 2002 és a kés bbi e-Europe 2005 program folytatásaként tekinthet . Az i2010 program célja, hogy a nemzeti politikák kidolgozásához iránymutatásokat adjon. A program három alappillére: 1. „Internal market”: egy egységes európai információs térség létrehozatala – szélessávú infrastruktúrához való hozzáférés növelése, EU-s internet tartalmak fejlesztése, Internet biztonságának növelése. 2. „Innovation, investment”: az innováció er sítése az információs és kommunikációs technológiákban (IKT) – az IKT markánsabb megjelenése a K+F projektekben, a szektorba irányuló magánt ke beáramlásának megkönnyítése, otthoni munkavégzést serken innovációk támogatása. 3. „Inclusion”: a mindenkire kiterjed európai információs társadalom létrehozatala – az információs társadalmi szolgáltatások elérhet vé tétele minden EU-s állampolgár számára. Az i2010 program alapján Magyarországon az iránymutatások (24) közül 1 foglalkozik az információs társadalom témakörrel. Konkrétan a következ f célkit zések rögzítése történt: Elektronikus kereskedelmi törvény megalkotása – on-line kereskedelmi cégek tartsanak fenn hagyományos, valódi üzletet is. A telekommunikációs piaci verseny élénkítése. Az EU-s célokkal és iránymutatásokkal összhangban minden tagállamnak ki kellett alakítania saját nemzeti információs stratégiáját. Ennek eredményeként került kidolgozásra a Magyar Információs Társadalom Stratégia, ismertebb nevén a MITS. A MITS összefoglalja mindazon célokat és elveket, amelyek a hazai információs társadalom fejlesztésére irányulnak. A MITS kialakításával kapcsolatban alapvet en 6 cél azonosítható: 1. Magyarország információs korba történ belépésének el segítése 2. Tudásalapú gazdaság és információs társadalom építésére átfogó vízió kidolgozása, konkrét tervek és feladatok meghatározása 3. A magyar gazdaság versenyképességének és eredményességének növelése 4. Az informatikai ágazat presztízsének növelése 5. Az információs társadalom fejlesztéséhez szükséges program megléte (azaz a MITS dokumentum elkészítése) 6. A megvalósítandó programokhoz a MITS, mint alaptervként való m ködése. A MITS célkit zései teljes mértékben igazodnak az eEurope programokhoz (illetve az i2010 stratégiához). A Magyar Információs Társadalom Stratégiához kapcsolódóan készült egy e-Önkormányzat részstratégia is, melynek elemeit a hivatali stratégia megalkotásánál figyelembe kell venni az „e-Önkormányzat részstratégia” elemeit, ezáltal a MITS-el azonos alábbi általános feladatokat, célokat fogalmaztuk meg. Megoldandó feladatok: Saját középtávú informatikai stratégia és az ahhoz tartozó akcióterv elkészítése. A m ködési folyamatok felülvizsgálatával egy gyorsabb hatékonyabb szervezeti m ködés megvalósítására nyílik lehet ség. Az informatikai biztonsági stratégia elkészítése. Az informatikai kultúra elmélyítése, az informatikai tudás fejlesztésében az önkormányzatok intézményeik segítségével sokat tehetnek.
5
Prioritások: Az e-Önkormányzat kiépítése keretében az elektronikus ügyintézés és ügyfélszolgálat megvalósítása. Az EU csatlakozás szempontjából is nagy jelent ség ügy, mivel az unió már megfogalmazta az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos konkrét követelményeit (Common List of Basic Public Services). Az önkormányzati statikus és a dinamikus weboldalak ablakot képesek nyitni a világra, az ún. egyablakos ügyintézést l a településmarketing hatékony megjelenítéséig. Hatékony eszközhöz jutnak az önkormányzatok a tájékoztatási, küls kapcsolataikkal kapcsolatos feladataik ellátásához. A tudásmenedzsment egy olyan keretet biztosít, mely növeli a szervezet intelligenciáját, a létrejöv integrált tudásbázis hatékonyan képes támogatni a döntéshozatali folyamatot. Az EU-csatlakozást követ en fontos szerepet fog betölteni az unió által elvárt megalapozottságú pályázatok elkészítésében, a projektek hatásainak nyomon követésében. Zalakaros esetében a bels és küls információs folyamatok megismerésével, a küls és bels környezettel kapcsolatos információk és dokumentumok összegy jtésével, és az illeszkedések vizsgálatával kezd dött a munka. Ennek során számos, különböz színt közigazgatási informatikai fejlesztési dokumentum került tanulmányozásra ezekb l pedig a következtetések levonását követ en meghatározásra kerültek a készítend stratégia keretei. A Polgármesteri Hivatal m ködése jelenleg jó, a legtöbb feladatot képzett és tapasztalt munkatárs látja el. A pályázat tervezésekor is már látszott, hogy a hivatali m ködésr l egy helyzetjelentés, az egyes munkafolyamatok optimalizálása, az ügymenet és adminisztrációs rend újragondolása; az osztályok közti együttm ködés fejlesztése azonban fontos lehet. A törvényi kötelezettség a hierarchikus, és bürokratikus szervezetet eredményezi, mely kevésbé kedvez az egyéni kezdeményezéseknek, a csoportmunkának, és a horizontális együttm ködéseknek. A stratégiai tervezés, és a projekt szemlélet fejlesztése, ésszer teljesítményértékelési rendszer kialakítása is a fejlesztési célok része volt. A lakosság tájékoztatása, a döntéshozatal nyilvánosságra hozatala érdekében a jól m köd , stabil informatikai megoldások a hatékony ügymenet kialakítása valamint az információáramlás javítása a stratégia egyik fontos célkit zése lesz. Mivel Zalakaros a Nyugat-dunántúli régió területén fekszik, a helyzetfeltárás során meg kellett vizsgálni a régiós információs társadalmi stratégiában (NYD-RITS) foglalt fejlesztési irányokat és az abban leírt elektronikus közigazgatási, elektronikus önkormányzati intézkedési javaslatokat és az azokhoz tartozó, az akciótervek megvalósítását el segít projektjavaslatokat is. Nyugat-Dunántúl Régió hosszú távú (2020-ig szóló) stratégiai célja az, hogy tudásalapú információs társadalom régióvá váljon. Az európai új, i2010 cím stratégia szerint most már ez egyaránt jelent információ és innováció, ICT-piac és életmin ség, inklúzió és média központú tudásalapúságot. Ezért Nyugat-Dunántúl egyrészt adaptálhatja az i2010 stratégiáját, másrészt önálló tartalmat és formát adhat ennek az új európai célrendszernek.
6
1. Hosszú távú cél 2020-ig Tudásalapú információs társadalom régió A cél az, hogy a Nyugat-dunántúli régió az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat széles körben hatékonyan használó régióvá váljon, amely különösen az e-közigazgatás, az e-gazdaság és az e-demokrácia, valamint az innováció er sítése segítségével felgyorsítja a -fenntartható és versenyképes - tudásalapú gazdaság és társadalom fejl dését A 2020-ig szóló hosszú távú cél nem más, mint a jöv képb l fakadó központi célnak a tömör megnevezése. A tudásalapú információs társadalom régió fogalma összefoglalóan az jelenti, hogy Nyugat-Dunántúl elkötelezi magát a regionális tudásalapú gazdaság és társadalom kiépítése mellett, amely egyrészt a régiót versenyképessé teszi Európában és Magyarországon, másrészt a régió lakosságának új életmin ségét teremtheti meg. A tudásalapú információs társadalom régió stratégia egyaránt tartalmazza (a) az evidens, (b) a nem evidens, avagy hosszú- és középtávú, valamint a rövid távú stratégiai célt. Ez a célválasztás nem csak azt fogalmazza meg, hogy Nyugat-Dunántúl – mint minden magyar régió – a kormányzati MITS alapján regionális információs társadalommá kíván válni, hanem azt a regionális felismerést is, hogy Magyarországon ez a régió központi (és kiemelt) hosszú távú céljának választja a tudásalapú gazdaság és társadalom fejlesztését. Magyarország hét (vagy legalább is hat) régiója közül Nyugat-Dunántúlnak van a legtöbb esélye arra, minden jelenlegi hátránya és nehézsége ellenére is, hogy a tízes évek elejére i2010 mintarégióvá válhasson. Az RFK szerint pillanatnyilag Nyugat-Dunántúl régió jöv képének központi eleme: a zöld-régió stratégia. (Ez önmagában is kevés hosszú távú célnak, hiszen ezt minimum tágítani kellene a fenntartható fejl dés régióvá.) Ugyanakkor az NYD RITS alapján azt javasoljuk az NYD RFT-nek, hogy az RFK véglegesítésekor Nyugat-Dunántúl régió általános hosszú távú céljának két lisszaboni célcsoportot vegyen, ami például így hangozhat, hogy fenntartható és tudásközpontú régió. Átfogó célok A hosszú távú cél alapján fogalmazzuk meg Nyugat-Dunántúl átfogó céljait (avagy 2013-ig szóló – a MITS fogalmai szerint - a beavatkozási területeket.) Az átfogó célok az RFK-ban stratégiai célokként szerepelnek. A lehetséges átfogó célok közül ötöt választotak ki: versenyképes, intelligens társadalom, tudás, e-demokrácia és e-régió. A választást mindenekel tt az motiválta, hogy egy régióban átfogó cél nem lehet kevesebb, mint a versenyképes gazdaság (ami nem egyszer en a tudásalapú gazdaság), az intelligens társadalom (ami nem egyszer en a hátrányos térségek felzárkóztatása), a tudás teremtés és közvetítés (ami nem egyszer en az oktatás és távoktatás), végül az e-régió (ami nem egyszer en informatikai vagy technológia).
7
2. Átfogó célok (beavatkozási területek) 2013-ig A.
B.
C.
D.
E.
Versenyképes régió
Intelligens társadalom régió
Tudásrégió
e-Demokrácia régió
e-Régió
létrehozása
létrejötte
megszületése
kialakulása
kifejlesztése
Az öt átfogó cél természetesen egymásra épül, egymást kiegészíti, és együttesen teszi lehet vé a regionális információs társadalom tudatos létrehozását. Versenyképes régió A versenyképes régió azt a célt jelenti, hogy Nyugat-Dunántúl egyrészt er síti a versenyképes innovatív regionális bels piacot, másrészt jobban integrálódik az európai (és globális) IKT1 iparba, vagy tágabban a tudásalapú gazdaságba. Versenyképességét tehát els sorban az információs, elektronikus kommunikációs és audiovizuális (termékek, szolgáltatások, tartalmak) piacának er sítésével akarja elérni, ami egyúttal arra a felismerésre épül, hogy az IKT gazdasági növekedéshez való hozzájárulásában a K+F tevékenység játszik kulcsszerepet. (Megjegyzés: az IKT-ipar egyúttal a régió teljes iparának további modernizálását is ösztönözheti.) Intelligens társadalom régió Az intelligens társadalom régió célként azt foglalja össze, hogy Nyugat-Dunántúl tudatosan építse be a tudásalapú gazdaság el nyeit a regionális társadalomba, mert a közszolgáltatások és tágabban az életmin ség javítása csak így érhet el. Ez a cél azt összesíti, hogy az innovatív és tudásalapú gazdaság fejlesztésével intenzív társadalomfejlesztés induljon el. Ez azonban nem csak az id s korosztályok és a hátrányos helyzet ek számára ígér új lehet ségeket és kedvezményeket, hanem a lokális társadalom egészének. (Nyugat Dunántúl éppen abban lehetne az egyik mintarégió, hogy a gazdaság fejlesztés hatásait magas szinten aknázza ki a térségi társadalom életmin ségének javítása érdekében.) Tudásrégió A tudásrégió átfogó cél azért emeltük ki, mert a tudásalapú gazdaság és társadalom megteremtéséhez els sorban tudás, avagy tartalom szükséges, mindenekel tt új tudás teremtése és egyúttal elérhet vé tétele, ami egyébként az innovációs kapacitás növelésének is feltétele, másodsorban pedig tudásközvetítés a cél, avagy minden tudás/tartalom elérhet vé tétele és a tudásközvetít intézményeken keresztül – kiemelten távoktatás keretében - való oktatása. (Megjegyzés: a tudástermelés és közvetítés egyúttal a regionális tudásipar
1
Információs és kommunikációs technológia ipari szektora
8
kibontakozását hozza magával, amely szükségképpen tágabb – és a régiónak olykor több el nyöket ígér - gazdasági terület, mint az IKT-iparág.) e-Demokrácia régió Az e-Demokrácia régió önálló célként való kiemelése azt a felismerést jelzi, hogy a regionális információs társadalom fejlesztésében a következ tíz évben minden bizonnyal központi feladat nem egyszer en az e-önkormányzás és az e-közigazgatás, hanem ennek megvalósítása révén is az e-demokrácia megteremtése. Nyugat-Dunántúlnak minden esélye (és jórészt) számos lehet sége lesz arra, hogy 2010-2013-ra a régió minden településén és közigazgatás szintjén elérje az e-közigazgatás teljes kör bevezetését. e-Régió A célrendszerben nem véletlenül, de nem is visszamin sítésként tettük a sor végére az eRégió átfogó célt. Ezért az infrastruktúra beavatkozási terület helyett tágabb átfogó célt, az információs társadalom fejlesztésének átfogó elektronikus (és digitális) technológiai feltételeit, aktuálisan mindenekel tt a szélessávú lefedettséget és a szélessáv széleskör elterjesztését jelöltük meg. Nyugat-Dunántúl számára sincs tehát más alternatíva, mint az, hogy a következ tíz évben behozza informatikai-technológiai lemaradását az európai unió átlagos fejlettségéhez képest. NYD RITS prioritások (f irányok) A felsorolt átfogó célok közül kiválasztották azokat a fontosabb prioritásokat, amelyek a regionális információs társadalommá válás tíz-tizenöt éves folyamatában a legels cselekvésre váltható célcsoportokat jelöli meg. Az öt átfogó cél mindegyikében kiválasztottunk egy-egy központi elemet, amelyet aztán a részprioritásokban konkretizálunk. 3. Prioritások (f irányok) A. Tudásvezérelte versenyképes regionális gazdaság er sítése
B.
C.
Tudásvezérelte versenyképes társadalom
Versenyképes tudásfejlesztés és tudásközvetítés
építése
fejlesztése
D. eönkormányzat, e-közigazgatás, e-választás
E. Regionális hozzáférés (és hozzájutás) az e-polgárság er sítéséért
elterjesztése
A versenyképes régió átfogó célból a tudásvezérelte (és egyben versenyképes) gazdaság er sítését, az intelligens társadalom régió célcsoportból a szintén tudásvezérelte (és egyben versenyképes társadalom építését, a tudás régió kiemelt célból a versenyképes tudásfejlesztést és tudásközvetítés fejlesztést, az e-Demokrácia átfogó tervb l érthet en az eönkormányzás és e-közigazgatás, valamint az e-választás elterjesztését és végül az-régióból, az utolsó átfogó célból a regionális hozzáférés és részben hozzájutás er sítését. A versenyképes jelz t nem azért preferáltuk, mert ez ma divat, nem csak azért, mert ez
9
szempontként szerepel az európai és a magyar tervezési dokumentumokban, hanem f ként amiatt, hogy Nyugat-Dunántúl fenntartható fejl dése tényleg csak a versenyképesség er sítésével érhet el. A fennt felvázolt NYD-RITS negyedik prioritásban (az e-önkormányzás-közigazgatás prioritásból) négy elemcsoport került kiemelésre: e-önkormányzás és közigazgatás, eválasztás, RITS döntéshozatal, RITS-monitoring és a regionális e-közigazgatás. e-önkormányzat, e-közigazgatás, e-választás elterjesztése D. 1.
D. 2.
D. 3.
D. 4.
D. 5.
eÖnkormányzat,
e-választási rendszer kiépítése, fejlesztése
Regionális eközigazgatás el készítése
NYD-RITS edöntéshozatali, döntés végrehajtási rendszer létrehozása
NYD RITS emonitoring rendszer létrehozása
települési és térségi eközigazgatás, és ehhez korszer szolgáltatások
Mit l és mennyire terjedhet el 2013-ig az e-önkormányzat, az e-közigazgatás és az eválasztás? Ha a régió minden településén és közigazgatási szintjén bevezetik az e-önkormányzást és eközigazgatást. Ha minden alapvet közszolgáltatás teljesen igénybe vehet online módon. Ha a hatóságok hetven százaléka használ nyílt forrású szoftvereket. ) Ha f ként a számítógépként is m köd mobiltelefonok jóvoltából elterjed a mobil e-közigazgatás is. Ha minden településnek és önkormányzati intézmények portálja/honlapja van. (NyugatDunántúlon 2003 végén az intézmények 27 százalékának volt honlapja.) Ha a lakosok negyven százaléka használja az Internetet a hatóságokkal való kapcsolatfelvételre, (bontás a célok szerint: információszerzés, formanyomtatványok megszerzése, kitöltött nyomtatványok visszaküldése Ha a vállalkozások hetven százaléka használja az Internetet a hatóságokkal való kapcsolatfelvételre, (bontás a célok szerint: információszerzés, formanyomtatványok megszerzése, kitöltött nyomtatványok visszaküldése). Ha a 2010-ben megyénként legalább egy-egy kistérségben – modellkísérlet keretében – kipróbálják az enépszavazást és az e-választási rendszert. A Nyugat-Dunántúli régiót vizsgálva, de országos viszonylatban is elmondható, hogy a különböz méret települések informatikai felkészültsége között jelent s eltérések mutathatók ki. A felkészültebb önkormányzatok sem rendelkeznek az e-önkormányzatiság minden szükséges kellékeivel. A városok Internetes felületén többnyire a hozzá tartozó önkormányzati szervekr l szóló információkat, valamint az ügyfélfogadással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat találhatjuk. A kulturális és egyéb rendezvények programjairól
10
való tájékoztatás a honlapot üzemeltet önkormányzatok csak kisebb részét jellemzi, míg a kifejezetten önkormányzati szolgáltatások csak minimális mértékben találhatóak meg. Ezek a szolgáltatások jellemz en egyes ügymenetek leírására, bizonyos rlapok letöltésére, elvétve ezek online benyújtására adnak lehet séget. Az e-közigazgatás fejlesztésének egyik lehetséges módja több témában e-közigazgatási minta-rendszer létrehozása, és az önkormányzatokkal együttm ködve ezeknek a már gyakorlatban is jól m köd rendszereknek a továbbadása. A cél tehát egy szolgáltató közigazgatás kialakítása, ami a tekintélyelv , a hatalom küls ségein és bürokratikus logikáján alapuló gyakorlat helyébe, egy állampolgár központú, nyílt szerepfelfogású közigazgatást állít, amelyben mind az önkormányzat, mind a különböz hivatalok szolgáltatást nyújtanak az állampolgároknak. A program konkrét célja a közigazgatási szervezetek, ezen belül az önkormányzatok munkájának digitalizálása egységes szempontrendszer szerint. Az e-közigazgatás kialakítása, a szolgáltatóvá alakítás nemcsak az önkormányzatokat, hanem a régió egész közigazgatását érinti. Az e-közigazgatás megteremtésével egy technológiai korszakváltás következik be, ami az elektronikus eszközök alkalmazásával lehet vé teszi a közigazgatási munka min ségi megváltoztatását. Szervezett folyamatok automatizálását szolgáló számítástechnikai és kommunikációs hardver és szoftverrendszerek, kialakítására kerül sor. Az áttérés feltételrendszerének kialakításánál két fontos szempontot kellett figyelembe vennünk. Egyrészt a szolgáltató közigazgatás kialakítását, másrészt az ezt kiszolgáló információ és kommunikáció technológia alkalmazásának b vítését. A mintaprojekt megvalósításával csökkentjük a települések közti szakadékot, a munka során szerzett tapasztalatok alapján a régió, a megye a többi kistérség településein már hatékonyabban elvégezhet k a fejlesztések. A regionális informatikai fejlesztési program e-közigazgatás alprogramjában az alábbi részcélok találhatók: Az általános cél a szolgáltató közigazgatás kialakítása, ami a tekintélyelv , a hatalom küls ségein és bürokratikus logikáján alapuló gyakorlat helyébe, egy állampolgár központú, nyílt szerepfelfogású e-közigazgatást állít, amelyben mind az önkormányzat, mind a különböz hivatalok szolgáltatást nyújtanak az állampolgároknak. A program konkrét célja a közigazgatási szervezetek, ezen belül az önkormányzatok munkájának digitalizálása egységes szempontrendszer szerint. Kiemelten fontos célok a szélessávú infrastruktúra hálózat kialakítása régióban, a közigazgatás információinak hozzáférhet vé tétele az informatika (különösen az internet és a mobil internet) segítségével is és olyan nyílt rendszerek kialakítása, melyek által ezek az információk a lakosság széles rétege számára nem csupán hozzáférhet vé válnak, hanem az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások beiktatásával, megvalósulhat az e-közigazgatás a szolgáltató állam, önkormányzat, -közigazgatás programja. A szolgáltató önkormányzás célja, a helyi igények kielégítése, a lakosság igényei alapján, a lakosság széles rétegeinek a bevonásával kialakítva az önkormányzat m ködését. Olyan önkormányzás kialakítása, ahol partnerként kezelik a lakosságot, nem paternalista módon irányítják, és nem hatalmi pozícióból tekintenek a polgárokra. A döntéshozók az
11
önkormányzatok szabályrendszerét úgy alakítják, hogy megvalósulhasson a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás, megteremtsék a lakosság komfortérzetét, a települések gazdasági-, kulturális- oktatási, egészségügyi felemelkedésének lehet ségét, kialakítsák az önkormányzatiság megteremtését biztosító szervezeteket és intézményeket, megteremtve ezzel a települések érdekeit szolgáló önkormányzati és államigazgatási munka feltételeit, a döntések egységes elvek szerinti el készítését. A közszolgáltatások végzésére vonatkozó legutóbbi uniós ajánlás, a "Common List of Basic Public Services" az EU a tagállamok számára kötelezettségeket határoz meg az állampolgároknak, ill. az üzleti élet szerepl inek elektronikusan nyújtandó közszolgáltatások körére és azok Interneten keresztül történ igénybevételének szintjeire vonatkozóan. Négy fejlettségi szintet különböztet meg: 1. szint: információ - on-line információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról 2. szint: egyirányú interaktivitás - nyomtatványok, rlapok, adatlapok letöltésének, kinyomtatásának lehet sége. 3. szint: kétirányú interaktivitás - nyomtatványok, rlapok, adatlapok on-line úton történ kitöltése, beleértve a hitelesítést. 4. szint: ügyintézés - a tejes ügymenet elektronizálása: döntés, kézbesítés, illetékek lerovása. Az ajánlásban szerepl közigazgatási szolgáltatások közül Magyarországon az alábbiak érintik els sorban az önkormányzatokat: 1. Az állampolgárok vonatkozásában személyi okmányok (útlevél, vezet i engedély) gépkocsi regisztráció, súlyadó-fizetés építési engedélyezés hatósági igazolások (születési, házassági stb. anyakönyvi kivonatok) lakcímváltozás bejelentése szociális juttatások, támogatás fizetése helyi adózás egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások (interaktív tanácsadás az egyes intézményekben elérhet szolgáltatásokról, bejelentkezés stb.) 2. Az üzleti szféra szervezetei vonatkozásában cégalapítás bejelentése ipar zési adó engedélyek stb. A közbeszerzési törvény változásával, valamint a csatlakozás önkormányzati oldalát áttekintve megállapítható, hogy a gazdálkodás korszer sítése, a beszerzések átalakítása informatikai támogatást („e” alapú rendszerek) fog igényelni, melyeknek illeszkedniük kell az uniós pénzalapokból történ támogatásokhoz, továbbá a monitoring rendszerek m ködéséhez. Az informatikai fejlesztések általi befogadás kapcsán tervezett intézkedések f eleme, egy az „i2010 IKT a befogadásért” program tevékenységeivel összecseng , 2006. év során kidolgozandó EU szint cselekvési terv, amely a befogadó elektronikus kormányzati
12
célkit zéseket foglalja össze. Emellett 2006 és 2007 folyamán a tagállamok - az Európai Közigazgatási Hálózat (European Public Administration Network, EPAN) révén kölcsönösen megosztják egymással az olyan politikák kialakítása terén szerzett tapasztalataikat, amelyek kialakításuknál fogva befogadó jelleg ek (pl. az állampolgárközpontú szolgáltatásnyújtás és a többcsatornás architektúrák alkalmazása). Az intézkedéseket és azok alapján kijelölt politikai célkit zéseket összevetve kijelenthetjük, hogy az informatikai tevékenység a befogadás megvalósításához csak a kezdeti lépéseket jelenti, azonban sok olyan az e-kormányzat szakterülete által lefedett további kutatási, szabályozási, folyamatszervezési, racionalizációs, képzési és kommunikációs tevékenységre van szükség, amelyek összessége vezet el az alábbi célkit zések megvalósulásához. 1. 2010-re minden állampolgár - beleértve a hátrányos szociális helyzetben él ket - az elektronikus kormányzás kedvezményezettjeivé válik. 2. 2010-re az európai közigazgatási rendszerek az IKT innovatív felhasználása segítségével és a lakosság bizalmának növekedésével, az elektronikus kormányzat el nyei növekv tudatosításával és az összes felhasználó készségeinek javításával és támogatásukkal hozzáférhet bbé teszik a nyilvános információkat és közszolgáltatásokat. Az EU által definiált 20 leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás a magyar közigazgatásban 27 szolgáltatással fedhet le, melynek magyarázata, hogy az EU dokumentuma közösségi szolgáltatásokról (közszolgáltatásokról), és nem közigazgatási ügyekr l szól. A szolgáltatások definiálása során nem a tartalom, illetve a szolgáltató, hanem a szolgáltatások alanya a rendezési szempont. Ezek Magyarországon is a legkeresettebbek közé tartoznak, ezért a Közigazgatási Eljárási törvény (Ket) végrehajtásához kapcsolódóan a közigazgatási szolgáltatások elektronizálásának keretében e szolgáltatások nálunk is kiemelt prioritást kaptak. Állampolgárok számra nyújtott szolgáltatások 1 Jövedelemadó bevallás, értesítés a kivetett adóról 2/a Álláskeresés interneten keresztül az ÁFSZ állásajánlataiban 2/b Állásbejelentés interneten keresztül az ÁFSZ állásadatbázisába 3/a Munkanélküli járadék igénylése 3/b Munkavállalók gyermekei után járó pótlékok igénylése 3/c Kötelez egészségbiztosítás ellátásai 3/d Tanulói ösztöndíj megpályázása 4/a Útlevéligénylés és útlevéllel kapcsolatos egyéb ügyintézés 4/b Gépjárm vezet i engedély ügyintézés, illet leg vezetési jogosultság megszerzése 5 Járm vek nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézés, járm igazgatás (új, használt és importált gépjárm vek forgalomba helyezése, m szaki vizsgáztatása, járm igazgatási ügyek) 6 Építési engedély iránti kérelem 7 Rend rségi on-line bejelentések, feljelentések
13
8 Közkönyvtári katalógusok hozzáférhet sége, keresési lehet ségek elérése 1954-ig visszamen leg 9/a Születési anyakönyvi kivonat ügyintézése: kérvényezés, kiadás 9/b Házassági anyakönyvi kivonat ügyintézése: kérvényezés, kiadás 10 Felvételi jelentkezés (középiskolákba, fels oktatási intézményekbe) 11 Lakcímváltozás bejelentése (lakcímigazolvány pótlás, csere) 12 Egészségüggyel összefügg szolgáltatások (pl. interaktív tanácsadás kórházi szolgáltatások elérhet ségér l, kórházi bejelentkezések) Vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások 1/a Munkavállalók és foglalkoztatók számára nyújtott szolgáltatások (munkáltatók bejelentési kötelezettségének el segítése, munkavállalók számára betekintési lehet ség a róluk benyújtott információkba) 1/b Munkáltatók bejelentése nyugdíjbiztosítási adatokról 2 Társasági adó bevallás, értesítés 3 ÁFA: bevallás, értesítés 4 Korlátolt felel sség társaságok és részvénytársaságok bejegyzése, változásbejegyzése 5 Adatközlés a statisztikai hivataloknak 6 Vámáru-nyilatkozatok benyújtása, kezelése 7 Környezetvédelemmel összefügg engedélyek szerzése 8 Közbeszerzési eljárás A Ket. Elektronikus ügyintézésre és hatósági szolgáltatásra vonatkozó részletes eljárási szabályait vizsgálva összességében megállapíthatjuk, hogy a Ket. modern és szinte mindenre kiterjed szabályozást valósít meg az általános hatósági eljárások elektronizálása területén. A Ket.-ben foglalt kivételek és korlátozások a jelenlegi helyzetben logikailag vagy technikailag indokolhatóak. Utóbbi esetben természetesen elvárás a korlátozások miel bbi feloldása. A jelzett nehézségek ellenére is a megalkotott szabályok komoly haladást jelentenek. A Ket. legfontosabb vívmányának az a tény tekinthet , hogy az elektronikus eljárást egyenrangú eljárásként rendeli szabályozni a hagyományos, papír alapú eljárással. Az ilyen eljáráshoz jogkövetkezmények tehát mindenben azonosak a régi Áe. szerinti eljárásokéval. A korábbi szabályozásban ugyan lehet vé tették már az elektronikus eljárást, azonban erre általános szabályként nem került sor, hanem csak egyes ágazatok tekintetében, miniszteri rendeletekkel lehetett az elektronikus útra is kiterjeszteni a szabályozást. A Ket. részleteiben is átgondolt, összefügg szabályozást ad, annál is inkább, ha a végrehajtási rendeletek által adott hátteret is a kép részének tekintjük. A jogszabályok összességében tartalmazzák a legfontosabb garanciális szabályokat, az ügyfelek alapvet jogainak sértetlenségét. Az egyik leglényegesebb és legkényesebb területen például, (adatvédelem) a célhoz kötöttség követelményének megfelel en került szabályozásra a kezelt adatok felhasználásának jogi keretrendszere, amely szabályok szerint az azonosításon túlmen en kizárólag viszontazonosításra használhatóak fel a fenti adatok.
14
A Ket. és annak végrehajtási rendeletei megfelel háttérszabályozást biztosítanak a hatósági ügyintézés elektronizációjához. A már m köd és érvényesül szabályozást ki lehetne terjeszteni más jogi területekre is, ezzel egységesítve a jelenleg széttagolt és egymásnak sokszor ellentmondó, vagy éppen nem kompatibilis technikai és jogszabályi megoldásokat. Az elektronikus ügyintézés fogalma különböz képpen közelíthet meg. Egyrészt az elektronikus ügyintézés keretébe sorolhatók azok az alkalmazások, amelyek az önkormányzaton belül egy vagy több számítógépen használva támogatják az állampolgári ügyintézést, másrészt azok a szolgáltatások, amelyek az interneten keresztül érhet k el. Az interneten keresztül elérhet elektronikus szolgáltatások különböz szinten valósulhatnak meg: az ügyintézéshez kapcsolódó információk, tájékoztatások nyújtásától kezdve a formanyomtatványok elérésén, illetve azok elektronikus visszaküldési lehet ségén keresztül a teljes mértékben elektronikus úton lezajló ügyintézésig, melynek során a hivatal is elektronikus úton küldi meg az állampolgár számára szükséges dokumentumokat. Az interneten keresztül nyújtandó elektronikus szolgáltatások szintjét behatárolja az önkormányzat által használt internet-szolgáltatás min sége. Már a 2., de leginkább a 3. szint szolgáltatások csak szélessávú internet-elérés esetében nyújtják a megfelel min séget. Az elektronikus ügyintézés helyzetének meghatározásához – a fentiek figyelembe vételével – az alábbi tényez k vizsgálata szükséges, amelyek a helyzetértékelést, valamint a továbblépés lehetséges irányait meghatározzák: Az önkormányzatok a számítógépes ellátottsága; az internet ellátottság mértéke és min sége; az ügyintézést támogató bels informatikai alkalmazások helyzete; honlap megléte; a honlapon nyújtott – ügyintézést támogató – szolgáltatások mennyisége és szintje. Az önkormányzatok által ellátott feladatok informatikai támogatottsági szintje (back-office) az állampolgárok számára nyújtott elektronikus szolgáltatások egyik meghatározója. A backoffice rendszerek léte, azok bels alkalmazása a szolgáltatásoknak az állampolgárok felé 3. szinten történ megnyitását teszi lehet vé a honlapon nyújtott szolgáltatás és a bels rendszer összekapcsolása révén. Az Elektronikus Kormányzati Központ egy korábbi felmérése alapján a számítógéppel rendelkez önkormányzatok bels m ködését támogató leggyakrabban igénybevett informatikai alkalmazások közé az adóügyek (73%) és a vagyonnyilvántartás (68%) tartozik. Érdekességként említhet meg, hogy ezeken a területeken nincs jelent s tolódás a nagy önkormányzatok, illetve a nagyközségek és községek számítógéppel rendelkez önkormányzatai használati arányai között.
15
A gyakran használt alkalmazások közé tartoznak az iktatórendszerek (41%), személyzeti ügyek (36%), a szociális igazgatáshoz kapcsolódó feladatok (30%), a gazdasági ügyek intézése (29%). A gyakran használt alkalmazásokat a megyei jogú városok és a városok önkormányzatainál nagyobb arányban használják, az iktatásnál ez az arány a fenti önkormányzatoknál 100, illetve 95%, a nagyközségeknél 82%, míg a községekben 30% körüli. Hasonló összefüggés figyelhet meg az önkormányzat mérete és a többi gyakran használt alkalmazás használata között is. Gyengébbnek nevezhet a helyzet az elektronikus ügyintézés szempontjából az igazgatási és hatósági ügyek informatikai támogatottsága esetében, ez mindössze 13%, és csak 3% tervezi ilyen jelleg alkalmazás bevezetését. Az EU által a leggyakrabban igénybevett szolgáltatások közé sorolt építéshatósági ügyek esetében ez az arány pedig mindössze 7%, és 2% tervezi ilyen alkalmazás bevezetését. Az önkormányzati m ködési területek informatikával legkevésbé támogatott részei: az ipari és kereskedelmi igazgatás (4%), a lakásügyek intézése, az egészségügyi igazgatás, a szabálysértések kezelése (3-3%). Ennél is kisebb a közterület felügyelet, a m vel dési, oktatási, sport és ifjúsági területek kezelése, a beruházások, közbeszerzések intézése, a környezetvédelmi és közlekedési ügyek – a számítógépet használó önkormányzatok mindössze 0-1%-a használ ezek kezeléséhez valamilyen szoftvert. A számítógéppel rendelkez önkormányzatok 59%-a rendelkezik saját honlappal (az internet hozzáféréssel ellátott önkormányzatok 61%-a, míg az összes önkormányzat 57%-a), ami összesen 1800 önkormányzati honlapot jelent. A honlapellátottság a városok és a nagy önkormányzatok körében gyakorlatilag 100%-os, míg a számítógéppel rendelkez nagyközségek 76%-ának, a községek 53%-ának van web-oldala. A legtöbb honlappal rendelkez önkormányzat Közép-Magyarországon (78%), míg a legkevesebb Nyugat-Dunántúlon (50%), Észak-Magyarországon és Közép-Dunántúlon (55%) található. A honlapokon leggyakrabban az ügyfélfogadással és az önkormányzati szervekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók (82-82%) érhet k el. Túlnyomó többségük szerepelteti a kulturális és egyéb rendezvények programjáról való tájékoztatást, valamint a turisztikai lehet ségeket (75-76%). A honlappal rendelkez önkormányzatok 68%-ánál találhatunk információt a település oktatási, és 64%-ánál az egészségügyi intézményekr l. A települési programokról (például övezet-átsorolások, fejlesztések) a honlapok 66%-a, a teleülésen található vállalkozásokról 51%, az önkormányzati rendeletekr l, szabályokról 50% ad információt. Jóval kisebb arányban találhatók meg az éppen aktuális pályázatok (26%) és közbeszerzések (15%), illetve csekély hányadukon álláslehet ségek (7%). A fentiek közül említést érdemel, hogy az önkormányzati rendeletekr l, szabályokról szóló tájékoztatás az információszabadságról szóló törvény, míg a közbeszerzésekr l szóló tájékoztatás az üvegzseb törvény alapján kötelez . Bár az említett törvények nem írják el ,
16
hogy a közzétételi kötelezettségeket kötelez en az internetes honlapon kell teljesíteni, a honlappal egyébként rendelkez önkormányzatok esetében ez elvárás szintjére emelhet . Az elektronikus ügyintézéshez lazábban kapcsolható, de mindenképpen említést érdeml szolgáltatásnak tekinthet a polgármester, illetve a jegyz honlapon keresztül történ elérhet sége (28%), a lakossági javaslatok összegy jtésére szolgáló online fórumok (22%), a konkrét önkormányzati tervekkel, intézkedésekkel kapcsolatos online lakossági véleményezés (13%), amelyek az e-demokrácia er sítésére hivatottak. Online ügyfélszolgálat a honlapok 4%-ánál m ködik. Figyelemre méltó jelenség, hogy a honlapon keresztüli különböz kapcsolatfelvételekre a városi és a nagy önkormányzati honlapok kétszer akkora hányadánál van lehet ség, mint az országos átlag.
3. Az intézmény víziója Az ÁROP 1.A.2/A-2008 projekt keretében futó szervezetfejlesztési részprojekt keretében megfogalmazásra került az önkormányzat célja, miszerint a cél a döntési mechanizmus korszer sítésével, a költségvetési gazdálkodás eredményességének javításával és a partnerség er sítésével segíteni a szervezeti kultúra elterjesztését, a stratégiai menedzsment megvalósítását, a jó gazda hozzáállás népszer sítését és a költséghatékonyság megteremtését. A stratégiai tervezés valamint a projekt szemlélet bevezetése is a fejlesztési célok része volt, ennek érdekében több kompetencia javító képzés is megszervezésre került. Fontos cél továbbá a lakosság tájékoztatása, a döntéshozatal nyilvánosságra hozatala; továbbá jól köd , stabil informatikai megoldások a hatékony ügymenet és az információáramlás érdekében szintén. Ennek érdekében kerültek kialakításra a projekten belüli szervezetfejlesztés f bb területei: 1. Döntési mechanizmus korszer sítése - A hivatali szervezetének átalakítása az ügyintézési id csökkentése, vagy más az ügyintézés eredményességét segít mutató javítása érdekében - ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásának javítása (pl.. munkaszervezés, ügyintézési folyamat átalakítása..) - rendeletalkotási és/vagy egyéb szabályozási folyamatok egyszer sítése, átalakítása - a hivatal bels szervezetei egységei közötti együttm ködés javítása - a hivatal m ködését, illetve a nyújtott közszolgáltatások eredményességét mér mutatószámok bevezetése - a projekt szemlélet meger sítése 2. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása - pénzügyi és gazdálkodási felel sségvállalás szabályozása - stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása
17
-
a költségvetés készítésének és elfogadásának folyamata pénzügyi és költségvetés végrehajtási ellen rzés javítása
3. A partnerség er sítése - szervezeti megoldások bevezetése a lakosság naprakész és folyamatos tájékoztatásának javítására, a döntések nyilvánossá tétele - a civil és a vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa Az els fels vezet i – Jegyz vel, Alpolgármesterrel - folytatott egyeztetés után, az alábbi elvárások fogalmazódtak meg: -
A Hivatal m ködésének, folyamatainak átvilágítása, objektív helyzetkép A felel sségi körök, munkakörök legyenek újradefiniálva A Hivatal a lakosság igényeit szondázza meg a projekt segítségével A munkatársak, különböz csoportok hatékonysága javuljon, legyen nagyobb az összetartás Az együttm ködés fejlesztése során kerüljön sor csapatépítésre.
Az ezzel koherenciában lév , az ÁROP projekt keretében vállalt indikátorok: - a Hivatalban dolgozók teljes kör bevonása a fejlesztési projektekbe - 5 db szervezeten belüli eljárásrend legyen felülvizsgálva, melyb l 3 kerül átalakításra, korszer sítésre - 2 partner intézmény bevonása történjen meg - támogató informatikai alkalmazások bevezetése A munkatársak által megfogalmazott, az ÁROP projekt keretében teljesítend célok: Pályázatok, projektek, beruházások, fejlesztések Pályázatokon való aktív részvétel Beruházások Településfejlesztés A fürd fejlesztése A város fejlesztése Vonzer növelése Turizmus fejlesztése Pályázatok sikere; Településfejlesztés; idegenforgalom, turizmus fejlesztése Kistérségi együttm ködés fejlesztése Településfejlesztés fontossági sorrendben, ütemezése, Idegenforgalom széles kör b vítése Településfejlesztés, infrastruktúra, térségközponti szerep er sítése A fürd fejlesztése Beruházások megvalósítása
18
Beruházások A lehet ségekhez mérten tudjon beruházni Megbízható, jó m köd Hivatal Határid ben elvégzett munka, kit min ségben Határid re elvégzett feladatok A közintézmények ellátásának biztosítása Pontos sikeres hivatali munka A város jó irányítása A hivatal m ködésének biztosítása, az elnyert pályázatok megvalósítása A város és intézményeink megfelel üzemeltetése Az önkormányzat a m ködését és üzemelését a jöv évben is el tudja látni A sikeresen elnyert pályázatokat megvalósítása Elindult/induló beruházások pontos bonyolítása, kivitelezése KV-ben meghatározott beruházások (iskola, bölcsöde...) megvalósítása A megkezdett beruházások és fejlesztések megvalósítása Min ségi munka Együttm ködés Ügyfél orientáltság Hatékony, ügyfélbarát munkavégzés Ügyintézés gyorsabb, hatékonyabb megvalósítása Ügyfelek minél hatékonyabb kiszolgálása Szolgáltatások b vítése, min ség fejlesztése lakosság számára Az ide látogató fürd vendégek maximális kiszolgálása Pénzügyi stabilitás Költségvetésben elfogadottak következetes meg-és betartása Költségtakarékosság Költségvetésen "belül" maradni Eredményes gazdálkodás Költségtakarékosság A munkatársak által megfogalmazott célok közül egyértelm en kirajzolódik, hogy az eredmények, meglév projektek, beruházások sikeres megvalósításán túl kiemelt fontosságú a település és a fürd fejlesztése, melynek fontos eszköze a pályázati források hatékony felhasználása. Hangsúlyosan megjelent célként a megbízhatóság, a magas min ség feladatellátás, szolgáltatásbiztosítás mind a lakosság, a vendégek és az intézmények részére. Az ügyfélbarát ügyintézés és a pénzügyi stabilitás konkrétan is megjelentek a válaszokban, ezt kell a stratégia alapján jöv ben kialakított informatikai rendszernek kiszolgálniuk. A jöv képben foglalt célok megvalósításához a projekt keretében az alábbi tevékenységek kerültek megtervezésre: Térinformatikai rendszer fejlesztése Elektronikus közigazgatáshoz kapcsolódó szoftverbeszerzés
19
Költségvetés hatékony készítéséhez szaktanácsadás igénybevétele Környezetbarát közbeszerzési gyakorlat bevezetéséhez módosított szabályzat elkészítése Vezet i ellen rzés és teljesítményértékelés Lakossági és vállalkozói igényfelmérés az ügyfélszolgálati tevékenységek színvonalával, hiányzó, fejlesztend elemekkel kapcsolatosan Informatikai stratégia készítése Esélyegyenl ségi és fenntarthatósági stratégia Szervezetfejlesztési képzés Ügyfélszolgálati képzés Ügyfélszolgálati munkatársak idegen nyelvi képzése A hivatal által megfogalmazott célok közül egyértelm en kirajzolódik, hogy az eredmények, meglév projektek sikeres megvalósításán túl kiemelt fontosságú a település fejlesztése, melynek fontos eszköze a pályázati források hatékony felhasználása. A Hivatalon belül a min ségbiztosítás, pénzügyi stabilizálódás, valamint az ügyfélbarát ügyintézés kapott hangsúlyt, így az informatikai fejlesztések tervezésénél is ezekre a területekre kell koncentrálni. A szervezetfejlesztési igényekb l kiindulva megfogalmazható a Hivatal informatikájának jöv képe, s megfogalmazásra kerülhetnek az informatikai infrastruktúrával, folyamatokkal, informatikai kultúrával és informatikai szervezettel kapcsolatos elképzelések. A vízió elemei: Korszer ügyintézés, a korábbi id szak hatékonyságának és gyorsaságának növelése az informatikában rejl lehet ségek teljesebb kihasználásával, Megalapozottabb döntések a vezet k és a testület részér l, települési és térségi szinten az informatikai támogatás eredményeként, Tájékozott ügyfelek és partnerek, a társadalmi és területi esélyegyenl ség az információkhoz való hozzáférésben. Jöv kép: Zalakaros, a lakosság és az ügyfelek igényeit kiszolgáló Önkormányzat
Stratégiai célok: Korszer ügyintézés, a korábbi id szak hatékonyságának és gyorsaságának növelése az informatikában rejl lehet ségek teljesebb kihasználásával
Megalapozottabb döntések a vezet k és a testület részér l, települési és térségi szinten az informatikai támogatás eredményeként
Tájékozott ügyfelek és partnerek, a társadalmi és területi esélyegyenl ség az információkhoz való hozzáférésben
20
Prioritások/intézkedése k: Az IKT széles kör alkalmazása
Korszer elektronikus ügyintézés alkalmazása
A város önkormányzati honlapjának továbbfejlesztése, a frissítések gyakoriságának növelése
5. A Polgármesteri Hivatalon belüli szervezeti egységek és az intézményeik közötti elektronikus információ- áramlás megteremtése
A képvisel testület és a hivatali vezet k döntéseit segít IKT rendszer A tervezést és az adatszolgáltatásokat segít térképi alapú információs rendszer kialakítása és ködtetése 4. Kapcsolódás a Nyugat-dunántúli regionális önkormányzati ASP központhoz
Elektronikus ügyintézési Informatikai alkalmazás portfolió vítése Kompetencia fejleszt képzések az önkormányzati dolgozók körében Új ügyiratforgalmi és szakági rendszerek bevezetése az ASP központhoz kapcsolódóan
Nyilvános hozzáférési helyek biztosítás
Nyilvános hozzáférési pontok, hot-spotok, közösségi terek létrehozása és hasznosítása a városban Korszer eönkormányzati portál és kapcsolódó szerkeszt ségi rendszer kialakítása – hasznos információk közzététele, megosztása, további ügyintézési szintek elérhet vé tétele a lakosság számára Az elektronikus ügyintézés bevezetésének el készítése több területen és magasabb szinten, távolról is elérhet en
Ehhez a célrendszerhez kapcsolódóan az e-önkormányzati információs rendszer kialakítása rengeteg nehézséggel és feladattal jár, ennek érdekében fontos a fels vezet i elkötelezettség egyértelm biztosítása a teljes id szak alatt, az informatika valós helyének és szerepének elhelyezése a hivatalba, a hivatali dolgozók megfelel ösztönzése és bevonása a sikeres megvalósítás érdekében. Kiemelt cél az önkormányzati, hivatali folyamatok korszer sítése, amely a bels és a szervezetek közötti folyamatoknak ilyen átalakításával biztosítja a tevékenységek, és azon keresztül a szervezetek hatékonyságának növekedését, végs soron a
21
gazdaság versenyképességének és a közszféra átlátható, demokratikus m ködésének javítását. Cél az elektronikus szolgáltatások modernizálása, az ügyintézés elektronizáltsági szintjének emelése (EU 3., 4., szint), amely az info-kommunikációs technológia korszer , online szolgáltatások formájában valósítható meg. Az elektronikus szolgáltatások több szinten valósíthatók meg, az on-line információ elérést l az egy-, illetve kétirányú tranzakciók lebonyolításán keresztül az integrált ügyviteli megoldásokig. 4. A fejlesztend területek (a jöv kép elérésének biztosítása) Zalakaros esetében a fentiekre tekintettel az általános cél a szolgáltató önkormányzás kialakítása, ami bürokratikus logikáján alapuló gyakorlat helyébe egy állampolgár központú, nyílt szerepfelfogású e-közigazgatást állít, amelyben mind az önkormányzat, mind a különböz intézmények szolgáltatást nyújtanak az állampolgároknak. A program konkrét célja a hivatali szervezet és az önkormányzat munkájának digitalizálása egységes szempontrendszer szerint. Kiemelten fontos célok a szélessávú infrastruktúra hálózat megléte, az önkormányzati információinak hozzáférhet vé tétele az informatika (különösen az internet és a mobil internet) segítségével is és olyan nyílt rendszerek kialakítása, melyek által ezek az információk a lakosság széles rétege számára nem csupán hozzáférhet vé válnak, hanem az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások beiktatásával, megvalósulhat az e-közigazgatás a szolgáltató állam programja. A szolgáltató önkormányzás célja, a helyi igények kielégítése, a lakosság igényei alapján, a lakosság széles rétegeinek a bevonásával kialakítva az önkormányzat m ködését. A döntéshozók az önkormányzat szabályrendszerét úgy alakítják, hogy megvalósulhasson a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás, megteremtsék a lakosság komfortérzetét, a települések gazdasági-, kulturális- oktatási, egészségügyi felemelkedésének lehet ségét, kialakítsák az önkormányzatiság megteremtését biztosító szervezeteket és intézményeket, megteremtve ezzel a települések érdekeit szolgáló önkormányzati és államigazgatási munka feltételeit, a döntések egységes elvek szerinti el készítését. Az e-hivatal megteremtésével egy technológiai korszakváltás következik be, ami az elektronikus eszközök alkalmazásával lehet vé teszi a hivatali munka min ségi megváltoztatását. A program feladatai: az infrastruktúra kialakítása, az e-hivatali integrált rendszerek létrehozása, a rendszerek m ködési tapasztalatai alapján a már gyakorlatban is jól m köd rendszereknek az adaptálása a hivatal részére, a szervezett folyamatok automatizálását szolgáló számítástechnikai és kommunikációs hardver és szoftverrendszerek, kialakítása, a szolgáltató hivatal kialakítása, a településen belül a nyilvános közösségi hozzáférések számának növelése az e-demokrácia kialakulása. Az e-hivatali kialakítása, a szolgáltatóvá alakítás nemcsak az önkormányzatot, hanem az egész kistérséget érinti, a kisközségeket, a nagyközségeket, a körjegyz ségeket. Célcsoportok
Lakosság Civil szervezetek
22
Üzleti szféra Köztisztvisel k Közalkalmazottak A helyi önkormányzat képvisel i Lakosság A lakosok helyben, a lakóhelyükhöz legközelebb es közösségi hozzáférési pontban elindíthatják ügyeiket, és ugyanitt kapják meg a megoldást is, miközben az ügyet a hivatal megfelel szervének szakemberei végezik el. Nem az ügyeket intéz polgárok utaznak, csak ügyeik, a rendelkezésre álló intelligens berendezések szakszer használata és alkalmazása révén. Az új intézmények nyitottan m ködhetnének, nyitottan a problémákra, a helyi igényekre. A lakosság és a közigazgatási-, az üzleti-, valamint a civil szféra kapcsolata nyitottabbá válik. Az ügyintézés hatékonyabbá, eredményesebbé és a lakosság számára összehasonlíthatatlanul kényelmesebbé, követhet vé, vagyis szolgáltatóvá válik. Civil szervezetek A civil szervezetek számára lehet vé válik a fontos információkhoz való hozzáférés. Az eügyintézés igénybevételével személyes jelenlét nélkül, gyorsabban, könnyebben, olcsóbban intézhet k az ügyek. Üzleti szféra Az online ügyintézési szolgáltatásokkal közvetlen támogatást kapnak üzleti szféra szervezetei, a különböz ügyek gyorsabban, olcsóbban, kényelmesebben intézhet k. Lehet vé válik a vállalkozások számára fontos információkhoz való hozzáférés. Az eönkormányzati alkalmazások közvetlenül támogatják az üzleti élet szerepl it (például közm térképek, telek-, épületkataszter, úthálózat; a demográfiai adatok alapján eldönthet , hová, milyen profillal célszer újabb beruházásokat, szolgáltatásokat telepíteni stb.). A lakosság részére nyújtott e- szolgáltatások közvetve segítik az üzleti szférát, például: a munkatársaik, mint állampolgárok kevesebb id t töltenek az ügyintézéssel, kevesebb lesz a kies munkaid . Köztisztvisel k A hivatal m ködése korszer bb és hatékonyabb lesz. A döntéshozatalt megalapozó információk a kívánatos legalacsonyabb szinten lesznek. Az adattartalmak úgy jelennek meg, hogy az elektronikus feldolgozást a lehet legjobban biztosítsák. Az ügyintéz knek már csak a konkrét üggyel kell foglalkozniuk, valóban a szakmai elemzésre, ügyfélkapcsolatokra fordíthatják képességeiket, és nem pedig a rubrikák kitöltésének megfelel ségére. A munkatársak új ismereteket sajátíthatnak el, ezzel növekedik a munkaer -piaci értékük. Közalkalmazottak Az intézmények jelentési kötelezettségeiket személyes részvétel nélkül, a hálózaton keresztül biztonságosan megtehetik, és a számukra hasznos információhoz hozzájuthatnak. Az eönkormányzás a közalkalmazottak továbbképzését is szolgálja, annak eszköze. A fejlesztés eredménye az lesz, hogy felkészült, tájékozott és jól informált közalkalmazottak foglalkoznak a gyermekekkel Az önkormányzat képvisel i
23
A képvisel -testület a döntéseihez az informatikai rendszer alkalmazásával elemezhet információkhoz jut, a lakossággal az üzleti-, valamint a civil szférával a kapcsolata nyitottabbá válik. A képvisel k a választópolgárok véleményét közvetve a rendszeren keresztül kikérhetik, megismerhetik. Az adminisztratív információval kapcsolatos tárgyalási módszereket az állampolgár és az önkormányzat közötti párbeszéd módját az intézkedés keretében megvalósult rendszer felváltja. A képvisel -testület olyan szabályozást dolgozhat ki, amely mindenkit képessé tesz és egyben ösztönöz is az e-közigazgatás teljes gazdasági és szociális el nyeinek kiaknázására. 5. A megvalósítás tennivalói A kialakított stratégia megvalósítása során figyelemmel kell lenni a Nyugat-régióban szombathelyi központtal létrehozásra tervezett ASP központ szolgáltatási és alkalmazás portfóliójára is, ki kell használni az alkalmazásokban, azok integrált együttm ködésében rejl folyamatgyorsítási, hatékonyság javítási lehet ségeket. Ez azértt is fontos, mert az ASP központok létrehozása mellett a források fognak jutni a kistelepülési önkormányzatok csatlakoztatására is, amely források tartalmazzák az alkalmazás portfólióból igénybe venni kívánt részek liszensz jogai az adatmigrációs, a testreszabást, betanítást és a használatukhoz telepíteni szükséges informatikai eszközök díját is. Zalakaros Város Önkormányzata saját forrásiból csak kisebb mértékben tud az informatikai fejlesztésre fordítani, ezért célszer az ASP Központhoz való csatlakozást és további pályázati lehet ségeket igénybe venni a stratégia megvalósításához. A létrehozásra kerül regionális Alkalmazásszolgáltató Központ kialakított alkalmazás-portfóliója és azok funkcionalitása alkalmazkodik a különböz méret önkormányzatok eltér feladataihoz és hatásköreihez, így Zalakaros esetében célszer igényelni a teljes alkalmazás portfóliót a jelenleg használt informatikai rendszerek adatbázisainak integrálásával. Az alkalmazásszolgáltatás moduljai: 1. Iratkezel - és workflow rendszer Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie: Az alkalmazás biztosítsa a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendeletben el írt funkciókat Iratminták, sablonok kezelése Speciális adatok nyilvántartása (iktatási adatokon túli további adatok szakrendszer részére) Ügytípushoz rendelt iratminták, sablonok kezelése Ügykövetés Postázás El re definiált ügyintézési folyamat támogatás Ad- hoc ügyintézési folyamat támogatás Integráció szakrendszerekkel Integráció az ASP központ által szolgáltatott szakrendszerekkel Digitalizálás Törzsadatok kezelése Integráció KR rendszerrel KET-ben el írt kötelez szabvány válaszok biztosítása
24
2. Önkormányzati portál rendszer Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie: Információk (pl. adózási információk) lekérdezése Integráció ügyfélkapuhoz Hírek, hír-archívum Dokumentumtár Térkép megjelenítés Települési információk publikálása Fórum Intranet Általános információk Helyi ügyintézés 3. Szociális igazgatási rendszer Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie: Kérelmez k és segélyezési adataik nyilvántartása Ellátási formák kezelése Adatszolgáltatás (A rendszer biztosítson lehet séget az összes jogszabályban el írt küls szervek felé történ adatszolgáltatás, elszámolás automatikus elkészítésére.) Határozatszerkesztés, iratminták, sablonok kezelése Listák, jelentések készítése Munkafolyamat támogatás Környezettanulmány készítése Integráció iratkezel rendszerrel Automatikus elbírálás Keretfelhasználás nyilvántartás Integráció pénzügyi rendszerrel Integráció iratkezel rendszerrel Vezet i ügykövetés Átutalás Automatikus utalványozás Pénztárkezelés: Az alkalmazás tartalmazzon házipénztári funkciót a kézpénzben kifizetett juttatások nyilvántartására és elszámolására 4. Adóügyi alkalmazás Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie: Kivetések kezelése, karbantartása Bevallások kezelése Könyvelés Behajtási tevékenység kezelése APEH kapcsolat kezelése Adóegyenleg lekérdezés Integráció pénzügyi rendszerrel Listák, jelentések készítése Határozatszerkesztés, iratminták, sablonok kezelése Integráció pénzügyi rendszerrel
25
Integráció iratkezel rendszerrel Munkafolyamat támogatás Vezet i ügykövetés 5. Ipari és kereskedelmi igazgatási rendszer Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie: Társas és egyéni vállalkozások nyilvántartása Integráció iratkezel rendszerrel Ipari és kereskedelmi engedélyezési eljárások támogatása Határozatszerkesztés, iratminták, sablonok kezelése Munkafolyamat támogatás Vezet i ügykövetés Listák, jelentések készítése Integráció pénzügyi rendszerrel Jogszabályban el írt nyilvántartások internetes publikálása Adatszolgáltatás (A rendszer biztosítson lehet séget az összes jogszabályban el írt küls szervek felé történ adatszolgáltatás automatikus elkészítésére.) 6. Építéshatósági rendszer Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie: Munkafolyamat támogatás Építéshatósági statisztikák elkészítése Listák, jelentések készítése Partnertörzs Tulajdoni lapok nyilvántartása Építéshatósági ügyek, engedélyek nyilvántartása Határozatszerkesztés, iratminták, sablonok kezelése Városrendezési terv nyilvántartása Integráció iratkezel rendszerrel Integráció térinformatikai rendszerrel Vezet i ügykövetés Integráció pénzügyi rendszerrel Helyszíni szemlék tervezése, nyilvántartása Adatszolgáltatás (A rendszer biztosítson lehet séget az összes jogszabályban el írt küls szervek felé történ adatszolgáltatás automatikus elkészítésére.) 7. Gazdálkodási rendszer Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie: El irányzatok nyilvántartása Költségvetés tervezés Keretlekötések és kötelezettségvállalások nyilvántartása Pénzügyi adatok nyilvántartása Bevételi el írások nyilvántartása Listák, jelentések készítése Eszközgazdálkodás Házipénztár funkció Integráció folyószámla kezel rendszerrel
26
Számlák és bevételi bizonylatok kiállítása Integráció szakrendszerekkel Készletgazdálkodás Integráció iratkezel rendszerrel Intézmény-felügyeleti funkciók Munkafolyamat támogatás Vezet i ügykövetés Adatszolgáltatás (A rendszer biztosítson lehet séget az összes jogszabályban el írt küls szervek felé történ adatszolgáltatás automatikus elkészítésére.) 8. Gyámügyi rendszer Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie Gyámügyekben érintett személyek nyilvántartása Határozatszerkesztés, iratminták, sablonok kezelése Gyámügyi eljárások kezelése Listák, jelentések készítése Vezet i ügykövetés Integráció iratkezel rendszerrel Munkafolyamat támogatás Adatszolgáltatás (A rendszer biztosítson lehet séget az összes jogszabályban el írt küls szervek felé történ adatszolgáltatás automatikus elkészítésére.) 9. Testületi munkát támogató rendszer Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie: Jegyz könyvek, határozatok közzététele Bizottsági, Közgy lési / képvisel testületi meghívók elkészítése, kiküldése El terjesztés készítése Integráció az iratkezel rendszerrel Testületi munka nyomon követése Véleményezés, állásfoglalások elkészítése Az ASP központ m ködtetéséhez szolgáltatás menedzsment rendszert is ki kell alakítani, bevezetnie. Az el írt követelmények illeszkednek a vonatkozó nemzetközi szabványok (ITIL, ISO 20000) el írásaihoz, de nem követelik meg azok teljes kör alkalmazását és a min sítés megszerzését. Az ASP szolgáltatás menedzsmenthez a következ pályázatban kidolgoznia majd:
területeket kell szabályozni, és a
Szolgáltatási szint biztosítás, és szolgáltatásjelentés A szolgáltatási szint biztosítása az a folyamat, amely meghatározza az üzleti igények szerinti IT szolgáltatási követelményeket, definiálja és megtárgyalja az ügyféllel a szolgáltatási célokat, azokat a szolgáltatási szint megállapodásban (Service Level Agreement) rögzíti, majd implementálja, figyeli, folyamatosan értékeli és menedzseli azokat. Kapacitásgazdálkodás
27
A kapacitásgazdálkodási folyamat feladata, hogy a lehet leghatékonyabb módon biztosítsa az IT infrastruktúra ügyfél igényekhez illeszked kapacitását, azaz azt, hogy minimális legyen az IT er források túlterhelése, illetve azok alacsony kihasználtsága. Rendelkezésre állás menedzsment A rendelkezésre állás menedzsment az a folyamat, amely a szolgáltatási szint megállapodásban (Service Level Agreement) rögzített rendelkezésre állási paramétereket méri, azok teljesítése érdekében a szükséges beavatkozásokat kidolgozza, végrehajtja. IT szolgáltatásfolytonosság menedzsment Az IT szolgáltatásfolytonosság menedzsment keretében az ASP szolgáltatást nyújtó szervezetnek fel kell készülni az esetleges rendkívüli események hatására történ szolgáltatás kiesések kezelésére, ilyen esetekben a szolgáltatás minél gyorsabb visszaállítására. Konfigurációkezelés A konfiguráció kezelés szabályozásának a célja, hogy a szolgáltatás nyújtásához használt szoftver és hardver infrastruktúra mindenkori pontos konfigurációja dokumentált, ezáltal kontrollált és reprodukálható legyen. Változáskezelés A változáskezelési folyamatok m ködtetésének a célja, hogy minden, a szolgáltatói rendszer változtatására irányuló igény, kérés, annak végrehajtása vagy esetleges elutasítása dokumentáltan követhet , visszakereshet legyen. Kiadáskezelés A kiadáskezelés célja, hogy az ASP szolgáltatást nyújtó kiadásai (verziói, release-ek) kontrolláltan kerüljenek megtervezésre, tesztelésre majd az éles rendszeren történ bevezetésre annak érdekében, hogy a rendszer a lehet legnagyobb mértékben megfeleljen a mindenkori felhasználói igényeknek, az átállás a lehet legkisebb zökken kkel történjen. Incidenskezelés Az incidenskezelés szabályozásának célja, hogy minden, az ASP szolgáltatással kapcsolatos probléma dokumentáltan, ellen rzött módon kerüljön bejelentésre, rögzítésre, kivizsgálásra és megoldásra, ezáltal ne fordulhasson el , hogy problémák megoldása elmarad, valamint az incidens kezeléssel kapcsolatos SLA paraméterek dokumentáltak, mérhet k legyenek. Problémakezelés A problémakezelés célja, hogy az incidens kezelés kapcsán el forduló, rutinszer en nem megoldható problémák kezelésre kerüljenek (pl. az alkalmazás kód / logika módosítását igényl hibaelhárítás). Alkalmazás és infrastruktúra üzemeltetés Az ASP szolgáltató központ alkalmazás üzemeltetési tevékenységének f kritériuma, hogy a szolgáltatott alkalmazások szolgáltatási szerz désekben rögzített SLA paraméterei biztosíthatók legyenek.
28
Információvédelem Az ASP központ köteles a szolgáltatás megkezdése el tt az információ biztonsági szabályzatokat, standardokat, eljárásokat létrehozni és életbe léptetni az eszközök, adatok, információk, IT szolgáltatások védelme érdekében. Szolgáltatásértékesítés és bevezetés A szolgáltatás nyújtása kizárólag írásban rögzített szolgáltatási szerz dés megkötése mellett történhet. A szolgáltatási szerz désben a nyújtott szolgáltatás tekintetében írásban meg kell állapodni az igénybevev vel. A szerz déses kapcsolatok menedzsmentje Az ASP központ m ködtetéséhez kapcsolódóan megfelel módon szabályozni kell a szerz déses kapcsolatokat. Ennek megfelel en ki kell dolgozni: Az ASP központ és az önkormányzatok közötti szolgáltatási szerz dések keretében: o Általános szerz dési feltételeket o Szolgáltatási szint (SLA) megállapodásokat o Szolgáltatások árazását (Szolgáltatási díjak összetételét, felülvizsgálatát, kezdvezmányadást, szerz désbontást és h ségszerz dést) Az ASP központ és a fejleszt , üzemeltet szervezet közötti kapcsolatrendszerre vonatkozóan: o Szoftver jogok kezelését o Fejleszt i támogatás szabályait o Garanciális jogok kezelését A kötbérre vonatkozó szabályokat. Az ASP Központ által megvalósítandó funkciókhoz kapcsolódó, de önállóan nem támogatható tevékenységek is támogatásra kerülhetnek majd a tervezett pályázat keretében, ezek az alábbiak: A projekthez kapcsolódó szakmai dokumentációk, tanulmányok elkészítése (pl. megvalósíthatósági tanulmány) Közbeszerzési eljárás lebonyolítása Közbeszerzés szakmai el készítése és támogatása Közbeszerzési m szaki leírás készítése Az alkalmazásszolgáltató központ által szolgáltatni kívánt alkalmazások vonatkozásában: o Követelményspecifikáció kidolgozása o Funkcionális specifikáció kidolgozása, o Rendszerterv, biztonsági rendszerterv elkészítése, o Közrem ködés az interoperabilitási szabványok kidolgozásában, o Alkalmazás kifejlesztése, implementálása, o Felhasználói, üzemeltet i kézikönyvek kidolgozása, o Ügyfél-tájékoztatók kidolgozása, o Tesztelés lebonyolítása, o Felhasználói oktatás önkormányzati köztisztvisel k, közalkalmazottak, üzemeltet k és a szolgáltató központ személyzete részére, o Bevezetési módszertan és sablonok kidolgozása,
29
o o o o
Adatgy jtés, adatfeltöltés, adat-migráció, Alkalmazás integráció, interfész fejlesztés Alkalmazás bevezetés paraméterezés, testreszabás, Rendszerbevezetéshez kapcsolódó szervezetfejlesztés, igazgatásszervezés
Architektúra tervezése, hardver és szoftver infrastruktúraelemek beszerzése, installálása. Az ilyen típusú kiadások csak az adott alkalmazás megvalósításával együtt és az alkalmazás megvalósításához, illetve a kiszolgálni tervezett szervezetek, felhasználók és ügyek számához szükséges mértékben támogathatóak (nem támogatható pl. túlméretezett hálózat kiépítése) Projekttervezés, projektirányítás, tartalmi és módszertani projekt min ségbiztosítás feladatok ellátása Szolgáltatásmenedzsment folyamatok megszervezése, szabályzatok kidolgozása, bevezetése Üzemeltetési oktatás megszervezése, megtartása Szolgáltatási szerz dés megkötése Szolgáltatásmenedzsment támogató és monitoring rendszerek beszerzése, bevezetése, paraméterezése és oktatása Kommunikációs költségek Az ÁROP keretében 2010-ben újabb pályázati felhívásokat fognak megjelentetni, ezek között meg kell nézni, hogy milyen a információs társadalmi fejlesztéseket kerülhetnek támogatásra a stratégiában foglaltak közül, amelyek bele illenek a pályázati struktúrába. Az informatikai stratégiában foglalt további célok eléréshez egyéb forráskeresés szükséges, amelyhez id nként gördül tervezéssel felül kell majd vizsgálni a most elkészült stratégiát, valamint megnézni, hogy id közben mely feladatok teljesültek vagy váltak feleslegessé.
30
6. Mellékletek (A TÉRINFORMATIKAI FEJLESZTÉS TARTALMA)
A Zalakaros ÁROP projektjében foglalt térinformatikai fejlesztés keretében megvalósul egy Intranet alapú Open Geospatial Consortium (OGC : www.opengeospatial.org) által definiált kváziszabványok (ajánlások) alapján m köd térképpublikáló szerveralkalmazás (szoftver) készítése, m köd képes környezetben történ átadással. Az Intranetes környezet kialakítása grafikus felülettel, kezelési leírással, igény esetén jelszavas védelemmel készül, a szoftver Zalakaros város kataszteri alaptérképére épül szolgáltatásokra alkalmas (helyrajzi szám-, utca- házszám keres ). A térképi megjelenítés tartalmazza a fent említett, az önkormányzat által átadott földhivatali kataszteri alaptérkép digitális változatát, amelyhez integráljuk a területr l készült 2005 évi fényképezés 0,5m terepi felbontású színes digitális ortofotót. Az önkormányzat által rendszerezett elektronikus dokumentumok (képi, valamint szöveges) kapcsolása az adott földrészlethez. Településrendezési - szerkezeti terv vektoros állományainak integrálása a fenti rendszerhez. A térinformatikai rendszer segítségével a szaki, beruházási, építésügyi, építészi hivatali munkák eljárása segíthet , a korszer informatikai folyamattámogatásnak köszönhet en nagymértékben csökkenthet a munkatársak leterheltsége. A rendszer integrálná több szakterületen jelentkez adatokat, így a bels egységek közötti információ megosztást is javítja. A megvalósított rendszer tartalma 1 db Intranetes fejlesztett alkalmazás: o térképszerviz szolgálatások: o KataszterCAD (FÖMI-s állomány) o Kataszter (megbízó által konvertált FÖMI-s állomány) o DSM10 utcatérkép o Ortofotó2005 o Ortofotó2008 o Komplex térkép (DSM-10, Ortofotók, Kataszter egyesített térképe) o Zalakaros településrendezési terv - szerkezeti terv (megbízó által konvertált, újradigitalizált és újrafeldolgozott CAD állomány) o Zalakaros településrendezési terv - szerkezeti terv (eredeti georeferált jpg) o Zalakaros településrendezési terv - szabályozási terv (megbízó által konvertált, újradigitalizált és újrafeldolgozott CAD állomány) o Zalakaros településrendezési terv - szabályozási terv (eredeti georeferált jpg) o Zalakaros közm térképek - csatorna hálózat(átadott CAD állomány alapján) o Zalakaros közm térképek - víz hálózat(átadott CAD állomány alapján) o Zalakaros közm térképek - elektromos hálózat (átadott CAD állomány alapján) o Zalakaros közm térképek - gáz hálózat(átadott CAD állomány alapján) o Zalakaros közm térképek - távközlési hálózat (átadott CAD állomány alapján) o Zalakaros egyesített közm térképek (átadott CAD állomány alapján) o elérhet o o o o o o
általános szolgáltatások: kicsinyítés, nagyítás tejles nézet mozgatás nagyító alkalmazás áttekint térkép jelkulcs megjelenítés
31
o o o o o
rajz eszközök (pont, vonal, poligon rajzolás) távolság és területmérés könyvjelz k nyomtatás objektum azonosítás
o elérhet o o o
speciális szolgáltatások: Természetbeni cím keresése + ránagyítás Helyrajzi szám keresése + ránagyítás Szabályozási terv adott pontjának lekérdezése (HÉSZ vonatkozó részeinek beemelése) o Kép és egyéb dokumentum rögzítése HRSZ-hez, ezek lekérdezése megjelenítése o Vagyonkataszteri adatok 2008.december 31-i állapotának megjelenítése (borító+betétlapok)
A rendszer használatához és üzemeltetéséhez szükséges oktatások o Térinformatikai alapképzés, oktatás a szoftver üzemeléséhez szükséges alapismeretek kapcsán az ESRI Magyarország telephelyén o ARCGIS DESKTOP Kezd tanfolyam 2*1 nap (16 óra) o Helyszíni oktatás a rendszer bevezetésekor Zalakaros Önkormányzati Hivatal székhelyén o A hivatal munkatársai részére történ oktatás, átadás, személyes egyeztetés o Helyszíni üzembe helyezés o Felhasználó dokumentáció készítése
32
