BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának szociálpolitikai feladatai és azok finanszírozási lehetőségeinek bemutatása a 2008-2012. években
Belső konzulens: dr. Csanádi Ágnes Külső konzulens: Cziborné Vincze Amália
2013.
Vilde Veronika Nappali tagozat Pénzügy-számvitel szak Pénzügy szakirány
Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.
NYILATKOZAT a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról A hallgató neve: Vilde Veronika Szak/szakirány: Pénzügy-számvitel szak, Pénzügy szakirány ........................................................ ..
Neptun kód: GBCMT3
A szakdolgozat megvédésének dátuma (év): 2013.
A szakdolgozat pontos címe: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának szociálpolitikai feladatai és azok finanszírozási lehetőségeinek bemutatása a 2008-2012. években Belső konzulens neve: dr. Csanádi Ágnes Külső
konzulens neve: Cziborné Vincze Amália
Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan: önkormányzat, szociálpolitika, szociális ellátások, finanszírozás, Európai Unió
Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított / titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúznil Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.) Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt alá húzn if) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal.
l/\ (.(.'l-,c \)e,Y(v,-,-:~,o,,........................................................... ha IIgató a lá írása
BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg I H-8900 Zalaegerszeg. Gasparich M. u.i8/A. Fax: (+36-92) 509-930 I www.pszfz.bgf_hu/gkz
I Telefon: (+36-92) 509-900
NYILATKOZAT
Alulírott Vilde Veronika büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.
Zalaegerszeg, 2013.01.03.
Vilde Veronika s.k. hallgató aláírása
2
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ...................................................................................................................... 5 2. Az önkormányzati rendszerről általában ...................................................................... 6 2.1. A helyi önkormányzatok az államháztartás rendszerében ..................................... 6 2.2. A helyi önkormányzatok működése....................................................................... 7 2.2.1. A helyi önkormányzat fogalma, jellemzői ...................................................... 7 2.2.2. A helyi önkormányzatok feladatai .................................................................. 8 2.2.3. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata ........................................ 9 3. A szociálpolitika rendszere ......................................................................................... 10 3.1. A szociálpolitika kialakulása, története ............................................................... 10 3.2. A szociálpolitika feladata, szerepe, jellemzői ...................................................... 12 3.3. A szociális helyzet főbb kérdései Magyarországon ............................................. 13 3.4. A szociálpolitika finanszírozási rendszere Magyarországon ............................... 17 3.5. Az Európai Unió szociálpolitikája, a tagországok szociálpolitikáinak sajátosságai és összehasonlító vizsgálata ........................................................................................ 20 3.5.1. Az Európai Unió szociálpolitikájának kialakulása ....................................... 20 3.5.2. A szociális helyzet vizsgálata az Európai Unió tagországaiban ................... 21 3.5.3. A szociálpolitika vizsgálata az Európai Unió tagállamaiban ........................ 23 4. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata szociálpolitikájának vizsgálata, a szociális ellátások ismertetése ........................................................................................ 25 4.1. A város szociális helyzetelemzése ....................................................................... 25 4.2. Szociálpolitikai célkitűzések, azok megvalósítási lehetőségei ............................ 26 4.3. Szociálpolitikai feladatok, szolgáltatások, programok ........................................ 27 4.3.1. Szociális pénzbeli ellátások .......................................................................... 28 4.3.2. Természetben nyújtott szociális ellátások..................................................... 31 4.3.3. Szociális szolgáltatások ................................................................................ 32 4.4. A szociális feladatellátás finanszírozási lehetőségei ........................................... 35 5. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális feladatai finanszírozásának és kiadásainak elemzése 2008-2012. években .................................. 37 5.1. A finanszírozás alakulása a 2008-2009. években ................................................ 37 5.2. Finanszírozási változások a 2010-2011. években ................................................ 43 5.3. Szociálpolitikai helyzet 2012-ben ........................................................................ 47 5.4. A válság hatásának vizsgálata.............................................................................. 49 3
6. A szociális ellátórendszer átalakulása ......................................................................... 54 7. Következtetések, javaslatok ........................................................................................ 56 Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 59 Mellékletek ..................................................................................................................... 64 1. melléklet: Zalaegerszeg MJV Polgármesteri Hivatala szervezeti felépítése.......... 65 2. melléklet: Az Európai Unió tagországainak a szociális feladatokhoz kapcsolódó kiadásai, 2010 ............................................................................................................. 66 3. melléklet: Zalaegerszeg MJV demográfiai adatai, 2006-2012 .............................. 67 4. melléklet: Zalaegerszeg MJV munkanélküliséggel kapcsolatos adatai ................. 68 5. melléklet: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata által nyújtott szociális szolgáltatások, 2012 ................................................................................................... 69 6. melléklet: Egészben vagy részben önkormányzati pénzforrásból finanszírozott szociális ellátási formák, 2010-2011 .......................................................................... 70 7. melléklet: A szociális támogatásokhoz és szociális alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó normatívák alakulása, 2008-2009 ........................................................... 71 8. melléklet: Az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztések alakulása, 20082011 ............................................................................................................................ 72 9. melléklet: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata által biztosított szociális ellátások kifizetései, 2008-2009 ................................................................................................ 73 10. melléklet: Rendszeres szociális segélyekben részesülők havi átlagos számának alakulása, 2008-2011.................................................................................................. 74 11. melléklet: A szociális támogatásokhoz és szociális alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó normatívák alakulása, 2010-2011 ........................................................... 75 12. melléklet: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata által biztosított szociális ellátások kifizetései, 2010-2011 ................................................................................................ 76
4
1. Bevezetés Szakdolgozatom témájául egy önkormányzat szociálpolitikai feladatainak és azok finanszírozási
rendszerének
bemutatását
választottam.
Szakmai
gyakorlatomat
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatánál töltöttem, ami az egyik oka a témaválasztásomnak, míg a másik oka, hogy napjainkban egyre több szó esik a növekvő munkanélküliségről, az elszegényedésről. Ezen folyamatok hatására egyre több embernek van szüksége szociális ellátásra, hogy biztosítani tudják mindennapi megélhetésüket. Feltevésem szerint a 2008-2009-es gazdasági válság hatására még jobban megnőtt az igény a segélyek, a támogatások iránt. Célszerű megvizsgálni ennek a másik oldalát, azaz az állam milyen módon tudja a megnövekedett igényt finanszírozni, milyen lehetőségei vannak a helyi önkormányzatoknak, hogy segítsenek a rászorulókon? Dolgozatom célja a helyi önkormányzatok szociális feladatainak bemutatása és a feladatokhoz szükséges források előteremtésének bemutatása. A dolgozatom első részében a helyi önkormányzati rendszerrel foglalkozom. Az önkormányzatok az államháztartás alrendszerét képezik, így fontosnak tartom az államháztartás rendszerében való elhelyezkedésük, a jellemzőik és a legfontosabb feladataik bemutatását. A második rész témája konkrétan a szociálpolitika. Ismertetem a szociálpolitika kialakulásának történetét, feladatait, jellemzőit, szerepét. Itt kerül sor az állami elosztórendszer, a szociálpolitika finanszírozási rendszerének jellemzői, módszerei bemutatására. Magyarország 2004-től az Európai Unió tagja, így elengedhetetlennek tartom bemutatni a Közösség szociálpolitikáját. A harmadik részben megvizsgálom a város szociális helyzetét a demográfiai adatok és a munkanélküliséghez kapcsolódó mutatók felhasználásának segítségével. Szó lesz a város szociálpolitikai céljairól, valamint ezek finanszírozási lehetőségeiről. A következő nagy részben a 2008-2012 közötti időszakban bekövetkezett változásokat elemzem. Ehhez az önkormányzat zárszámadásait, rendeleteit fogom felhasználni. Az elemzés során megvizsgálom az önkormányzat bevételeinek szerkezetét, valamint a szociális ellátások alakulását a megadott időszakban. Az ezt követő részben kitérek a helyi önkormányzati rendszer és a szociális ellátórendszer várható jövőbeli változásaira. Az utolsó részben a témával kapcsolatos megfigyeléseimet, javaslataimat ismertetem.
5
2. Az önkormányzati rendszerről általában 2.1. A helyi önkormányzatok az államháztartás rendszerében „Az államháztartás a központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazó mérleg, illetve az ezekre vonatkozó szabályrendszer, az állam gazdálkodási rendszerének egésze. Az a tevékenység, amellyel az állam a bevételeit beszedi és összegyűjti az állami költségvetésbe, mint pénzalapba, majd azt felhasználja kiadásai fedezésére” (http://www.kormany.hu/hu/fogalomtar). Az államháztartás felépítését az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) határozza meg. Az államháztartási rendszernek két alrendszere van, a központi költségvetési és az önkormányzati alrendszer. A központi költségvetési alrendszert a Magyar Állam, a központi költségvetési szervek, az Áht. által ide sorolt köztestületek és a köztestületek által irányított költségvetési szervek alkotják. A társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetése is a központi költségvetési alrendszerhez kapcsolódik. Az önkormányzati rendszerbe tartoznak a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzat, a jogi személyiségű társulások, a többcélú kistérségi társulások, a térségi fejlesztési tanács és az ezek által irányított költségvetési szervek (2011. évi CXCV. tv. 3. § (1-3.) bek.). Az önkormányzatok tehát részei az államháztartásnak, költségvetésük nettó módon kapcsolódik a központi költségvetéshez és bruttó módon az államháztartás mérlegéhez. Ennek a kapcsolatnak fontos szerepe van az önkormányzatok szempontjából, hiszen bevételeik nagy részét a központi költségvetéstől kapják támogatások, hozzájárulások formájában (Csanádi-Tóth, 2002). Az állam allokációs, elosztási, stabilizációs, szabályozó és önfenntartó funkcióval rendelkezik. Kiemelném ezek közül az elosztási szerepet. Az újraelosztás során az állam a jövedelmeket a méltányosság és az igazságosság elvét figyelembe véve osztja el (Koháriné, 2011). Ezen kívül lényeges tényező a hatékonyság. A jövedelmek újraelosztása rendkívül összetett feladat, ehhez több szempontot is figyelembe kell venni. Fontos az adók megfelelő mértékének meghatározása, amely még nem ró túl nagy terhet az állampolgárokra, de elegendő bevétel származik belőle. Az állam a jövedelmeket például segélyek, és támogatások formájában osztja szét, amelyek mértékének meghatározása szintén fontos feladat. Az állam részéről lényeges szempont, 6
hogy a segélyek, a támogatások összege nem lehet nagyobb, mint amennyit a bevételekből fedezni lehet. A szociálisan rászorulók tekintetében azonban a segélyek mértéke nem lehet túl alacsony sem, hiszen a legtöbb esetben a rászorulóknak ezek a segélyek a létfenntartásukhoz nélkülözhetetlenek.
2.2. A helyi önkormányzatok működése 2.2.1. A helyi önkormányzat fogalma, jellemzői A helyi önkormányzatok működését jelenleg az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) szabályozza, mely összhangban van a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával. 2011-ben a Kormány elfogadta a 2011. évi CLXXXIX. törvényt Magyarország helyi önkormányzatairól, de a törvény nagy része 2013. január 1-jén, illetve a 2014. évi önkormányzati választásokkal lép hatályba. Az önkormányzatok olyan önállóan gazdálkodó szervezetek, amelyek saját vagyonnal, saját bevétellel rendelkeznek, amelyeket feladataik ellátásához használnak fel (Koháriné, 2011). „A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül” (1990. évi LXV. tv. 1. § (3.) bek.). Ez azt jelenti, hogy a törvényi keretek között az önkormányzatok saját maguk dönthetnek a feladataik ellátásáról, a működésükhöz kapcsolódó szabályokat a törvényi keretek között saját maguk határozzák meg. A kötelezően ellátandó feladatok mellett az önként vállalt feladatokról is saját hatáskörben dönthetnek. A törvényi keretek között önállóan alakíthatják szervezeti és működési szabályaikat. Az önkormányzatoknak ezt a jogát kiemelkedően fontosnak tartom, hiszen az önkormányzati működés lényege, hogy a problémákat, feladatokat helyben meg lehessen oldani. Ez összhangban van az Európai Unió szubszidiaritási elvével.
7
Az önkormányzatok definiálása másképpen is történhet: „Az önkormányzat más néven autonómia, mely alatt általában valamely szervezet függetlenségét,
saját
ügyeiben
gyakorolt
önálló
döntési
jogát
értjük”
(http://www.kormany.hu/hu/fogalomtar). Ez a meghatározás is az önálló döntési jogkört emeli ki. A helyi önkormányzatok saját felelősségükre vállalkozói tevékenységet is folytathatnak, de ennek során nem veszélyeztethetik a kötelező feladatok ellátását.
2.2.2. A helyi önkormányzatok feladatai A helyi önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatokat látnak el. A kötelező feladatokat az önkormányzatokról szóló törvény határozza meg, ezeket minden önkormányzatnak el kell látnia. Az ellátás módjával kapcsolatban nincsenek szigorú törvényi megkötések, az önkormányzatok viszonylag szabadon dönthetnek ebben. Jelenleg kötelező gondoskodniuk az egészséges ivóvíz ellátásról, az óvodai és általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, a tömegközlekedésről, a környezet védelméről, a település fejlesztéséről, kötelesek biztosítani a helyi nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését is. Ezen feladatoknak a teljesítéséhez az önkormányzatoknak joga van saját bevétel szerzéséhez, ezen kívül nagyrészt a különböző állami hozzájárulások, támogatások segítségével biztosítják működésüket. A feladatellátás rendszere azonban 2013. január 1-jétől megváltozik, az általános iskolai oktatás az új önkormányzati törvényben már nem szerepel a kötelező feladatok között (2011. évi CLXXXIX. tv. II. fejezet 13. § (1.) bek.). A választható feladatok körét is az önkormányzatokról szóló törvény határozza meg, ilyenek lehetnek például különböző szociális szolgáltatások. A választásnak a helyi igényeket figyelembe véve kell történnie. Az önként vállalt feladatoknál azonban arra is ügyelni kell, hogy a kötelezően ellátandó feladatok forrásai nem jelenthetik e feladatok fedezetét (1990. évi LXV. tv. 8. § (1-5.) bek.). „Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg” (1990. évi LXV. tv. 9 § (1.) bek.).
8
2.2.3. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatát (továbbiakban: Önkormányzat) a Polgármesteri Hivatal és az önállóan gazdálkodó intézmények alkotják. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A Hivatal fő funkciói önkormányzati és államigazgatási feladatokra tagolhatók. Fő tevékenységei közé tartozik a képviselők és a vezetők munkájának segítése, az adminisztrációs feladatok ellátása, a testületi szervek döntéseinek előkészítése és végrehajtása, az államigazgatási ügyek előkészítése. A polgármester saját jogkörében irányítja a Hivatalt. A polgármester tesz javaslatot a Hivatal belső szervezeti felépítésére, a munkarendre és az ügyfélfogadási időre. Meghatározza a szervezési, döntés-előkészítési, végrehajtási feladatokat, dönt a hatáskörébe utalt államigazgatási, hatósági ügyekben, gyakorolja a munkáltatói jogokat az alpolgármester, a főjegyző és az önkormányzati intézmények vezetői felett. A polgármestert az alpolgármester helyettesíti. A Hivatalt szakmai-közigazgatási szempontból a főjegyző vezeti, ellátja az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat. Munkáltatói jogokat gyakorol a Hivatal köztisztviselői felett. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A Hivatal vállalkozási tevékenységet nem végez. Az osztályok a Hivatal szervezeti egységei, amelyek tovább tagozódnak csoportokra. A csoportokon belül referensek, szakreferensek és ügyintézők dolgoznak, a belső tagozódást az 1. melléklet mutatja. Az Önkormányzathoz 25 önállóan működő és gazdálkodó intézmény tartozik. Az intézményeknek saját bevételei és kiadásai vannak, amiről kötelesek beszámolót készíteni. A féléves beszámolót július 31-ig, az éves beszámolót a tárgyévet követő év február 28-ig kell továbbítaniuk a Polgármesteri Hivatal részére. Az intézmények közé tartozik 8 általános és 8 középiskola, valamint 9 kulturális-közművelődési és egyéb intézmény. A szociális ellátások szempontjából nagy jelentősége van a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményeknek. Az Önkormányzat által fenntartott szociális szolgáltatásokat ellátó intézmények a Családsegítő Szolgálat, a Gyermekjóléti Központ és a Gondozási Központ (Zalaegerszeg MJV1 Polgármesteri Hivatala SZMSZ, 2012).
1
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város rövidítése: Zalaegerszeg MJV
9
3. A szociálpolitika rendszere 3.1. A szociálpolitika kialakulása, története A szociálpolitika kialakulása a 19. századhoz köthető, míg a szociális gondoskodás sokkal korábban, már az ókorban is jelen volt. Azzal egy időben, hogy az emberek együtt, közösségekben éltek, kialakultak a különböző társadalmi csoportok. Ezek a csoportok több szempont szerint különültek el, amelyek kezdetben a közösségben betöltött szerepek szerint alakultak.
Már a kezdeti törzseknél is voltak vezetők,
törzsfőnökök, sámánok, varázslók, papok. A társadalmi különbségek velejárója volt a különböző csoportok vagyoni, jövedelmi helyzetének különbsége. A társadalmi rétegek kialakulásával együtt megjelent a szegénység és a gazdagság fogalma is. A különböző kultúrákban más-más volt a nézet az állam, a nép, a család fenntartásáról, a túlvilági életről, a létbiztonságról, valamint más-más volt ezeknek a fontossági sorrendje. Például az ókori Egyiptomban előfordult a rabszolgasorba történő öneladás. Ezekben az esetekben fontosabb volt az egyén számára a biztos megélhetés, mint a személyi szabadsága. Az ókori Kínában már létezett a szegénység, mint fogalom. Ekkor leginkább az élelem hiányát jelentette. A Kelet egyik legismertebb filozófusa, Konfucius szerint kötelesség megszabadítani az embereket a szegénységtől. Az uralkodó feladata volt a népéről való gondoskodás. A görög városállamokban a túlnépesedés okozott gondot, amit születés-szabályozással próbáltak ellensúlyozni. Az ókori görögöknél már létezett a segélyezés. Kezdetben a hadi rokkantak, hadiárvák, majd az öregek és a munkanélküliek is részesültek pénzbeli vagy természetbeni juttatásban (Kovács, 2006). A középkorban nem volt jellemző a szociális gondoskodás. A feudalizmus időszakában a gazdagság és a rang is örökléshez volt kötve. A földesúr rendelkezett a jobbágyaival, előfordult, hogy az életükkel is. A lakosság nagy része földművelésből élt, önellátó módon (Kovács, 2006). A szociálpolitikai intézkedések kezdete a 19. század elejéhez köthető. Az első német kancellár, Bismarck nevéhez fűződik az első betegbiztosítási program bevezetése 1883ban. Hat évvel később bevezették Németországban a nyugdíj és a rokkantsági nyugdíj intézményét (Krémer, 2009). Magyarországon is erre az időszakra tehető az első 10
biztosítási rendszer kialakulása. Az első ilyen biztosítási forma a bányászbiztosítás volt 1854-ben.
Ezt
követte
1870-ben
az
Általános
Munkás
Betegsegélyező
és
Rokkantpénztár, ahol a befizetett tagsági díjakból segítették a rászoruló tagokat. Az ipari munkák elterjedésével szükségessé vált a kötelező betegségi biztosítás bevezetése. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. törvény alapján mindenkinek, aki az iparban dolgozott, kötelező volt egy pénztárhoz csatlakozni. A hozzájárulást a munkáltató és a munkavállaló fele-fele arányban fizette. 1912-ben törvény született a közalkalmazottak biztosítására is (Kovács, 2006). Az első világháború nyomorúságai után megnőtt az igény a szociális ellátásokra. A jóléti államok kialakulásának következménye az állampolgári jogon történő iskolázás, egészségügyi ellátás és a nyugdíj. Ezeket a kiadásokat az állam a jövedelmek újraelosztásával fedezte. A második világháború és a hidegháború alatt is a nyugateurópai országokban a nemzeti jövedelem közel 50%-át a szociális kiadásokra költötték. Magyarországon az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról szóló 1928. évi XL. törvénycikkel bevezették az öregségi és rokkantsági biztosítást, özvegyi és árvasági járadékot. Ezen szolgáltatásokat a szintén ebben az évben alapított Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) biztosította. Azonban a biztosítási rendszer még mindig nem terjedt ki a paraszti rétegre, a legnépesebb társadalmi rétegre (Bárány, 1999). A második világháború után Európa nyugati és keleti részre tagolódott. Magyarország a keleti részhez tartozott, politikai, gazdasági döntéseit a Szovjetunió határozta meg. A gazdaság fellendítését a tervgazdaság bevezetésével képzelték el. Ennek egyik alapfeltétele a rendelkezésre álló erőforrások teljes kihasználása. Ez a foglalkoztatásban is érezhető volt. A teljes foglalkoztatottságot munkakényszerrel tudták elérni. A szociális helyzet a háború hatására nagyban megromlott. Megnőtt a fogyatékosok, árvák, hadirokkantak száma (Krémer, 2009). 1950-től az állami társadalombiztosítás igazgatását a szakszervezetek látták el. A Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központot (SZTK) 1949-ben hozták létre. Az OTI és a többi társadalombiztosítási intézet felszámolása után az SZTK látta el a központi igazgatási feladatokat. Nagy változások azonban nem történtek. Az OTI felszámolása leginkább csak egy névcserét jelentett, a névcsere után ugyanazt a munkát folytatta az 11
SZTK. A Kádár-korszakban viszonylag nagy hangsúlyt fektettek a szociális ellátásokra. A nyugati államokhoz hasonlóan a következő ellátási formák léteztek: nyugdíj, rokkantsági ellátások, családi és anyasági támogatások. Az ezeket fedező befizetések a központi költségvetésbe kerültek (Kovács, 2006). A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvénnyel a társadalombiztosítási ellátásra jogosultak köre kiterjedt minden munkavállalóra. Ez a törvény rendelkezett a betegségi és anyasági ellátásokról, a családi pótlékról, a nyugellátásról, a baleseti ellátásról. Az 1988/89-es politikai és gazdasági rendszerváltást követően a szociálpolitika területén is történtek változások. Törvény született az önkormányzatokról, a különböző támogatási formákról, a szociális ellátórendszerről. Az önkormányzati rendszer megszületésének nagy szerepe volt a szociálpolitika területén, hiszen a szociális ellátások legtöbb esetben ma is a helyi önkormányzatok szintjén történnek.
3.2. A szociálpolitika feladata, szerepe, jellemzői A szociálpolitikát nehéz egyetlen fogalommal meghatározni. A szakirodalomban különböző megközelítések találhatók, de megítélésem szerint a következő meghatározás egy összefoglaló képet ad a lényegéről, a legfőbb feladatairól. „A társadalom legszegényebb életkörülményei közé szorult tagjainak társadalmi, gazdasági, kulturális helyzetének javítását, vagy további romlásának megállítását célzó elsősorban kormányzati, tágabb értelemben pártéleti közéleti tevékenység. A szociálpolitikán keresztül részben (kis mértékben) korrigálni lehet a jövedelemelosztási hiányosságokat, illetve, hogy a szegények milyen mértékben szakadnak le a társadalom többi rétegeitől”(Kovács, 2006. p. 264.). Tehát a szociálpolitika egy kormányzati ágazat, amelynek segítségével csökkenteni lehet a szegénységet, javítani lehet a hátrányos helyzetbe került emberek életkörülményeit. A szociálpolitikában nagy szerepe van a megelőzésnek, például a foglalkoztatottság területén a munkanélküliek munkanélküli segélyt kapnak. Ez azért pozitív, mert a munkakeresés ideje alatt sok esetben ez jelenti az egyetlen bevételi forrást, és ebben van szerepe a megelőzésnek. Munkahelyek teremtésével az álláskeresőknek több lehetőségük van munkát találni, így csökkenthető a munkanélküliség. A munkavállalók szempontjából elengedhetetlen tényező a bérek nagysága. A gazdaság fellendítése érdekében is lényeges a bérek mértékének meghatározása. Megítélésem szerint a 12
segélyeknek csak átmeneti támogatásként, illetve például a családi pótlék esetében a jövedelem kiegészítéseként kellene működniük. Azonban egyre többször fordul elő, hogy valaki azért nem vállal el egy munkát, mert a munkabérből származó jövedelme csak alig lenne több, mint amit a segélyek igénylésével kaphat. Ilyen esetekben gyakran döntenek úgy, hogy nem dolgoznak. Fontos lenne, hogy a munkanélküliek akarjanak munkát találni, ehhez a legnagyobb ösztönzés, ha a munkával megkeresett jövedelmükből jobb életszínvonalat tudnak maguk és a családjuk számára biztosítani, mint a segélyekből. A szociálpolitika egy önálló politikai ágazat. Ahhoz, hogy a szociális ellátórendszer jól működjön, szükség van a gazdaságpolitika, a szociálpolitika, és a foglalkoztatáspolitika összehangolására. A szociálpolitika fontos része a különböző jogok biztosítása. A társadalomban mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat (pl.: a munkához való jog, az egészségügyi ellátáshoz való jog). Az Európai Unió tagjaként Magyarországnak is figyelembe kell venni az Unió által elfogadott irányelveket. Vannak olyan jogok (pl.: az orvosi ellátáshoz való jog), amelyek az Unión belül minden uniós állampolgárt megilletnek.
3.3. A szociális helyzet főbb kérdései Magyarországon A szociális helyzet elemzéséhez számos információ áll rendelkezésünkre. A Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) rendszeresen készít felméréseket az ország gazdasági, társadalmi, szociális helyzetéről. Dolgozatomban ezeket az adatokat használtam fel a szociális helyzet elemzéséhez. A következőkben különböző szempontok alapján mutatom be Magyarország szociális helyzetét az elmúlt évtizedben. Demográfiai helyzet A népességet tekintve Magyarország lakossága 2012. január 1-jén 9.958 ezer fő volt, ugyanakkor 2010-ben még 10 millió felett volt. A 2000-2012. évek adatai alapján megfigyelhető a lakosság csökkenése, amit az 1. ábra is tükröz.
13
1. ábra: A népesség alakulása Magyarországon, 2000-2012
Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001b.html Saját szerkesztés
Az élve születések és a halálozások számának különbsége megadja a természetes szaporodás, illetve fogyás mértékét. A halálozások száma 2000-ben 135.601 fő volt, ehhez viszonyítva 2011-ben ez az adat 5,2 %-kal kevesebb. A 2. ábra mutatja, hogy a halálozások száma a vizsgált időszakban minden évben meghaladta a születések számát. Ebből következik az ország népességének természetes fogyása. Pozitív képet mutat a születéskor várható élettartam, amely 2011-ben a férfiaknál 70,9 év, a nőknél 78,2 év volt. A 2000. év adataival összehasonlítva a férfiaknál 5,6 %-kal, a nőknél 3,5 %-kal nőtt a születéskor várható élettartam. 2. ábra: A születések és halálozások számának alakulása Magyarországon, 2000-2011
Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001b.html Saját szerkesztés
14
A mai magyar társadalom jellemzésekor az egyik leggyakrabban használt fogalom az elöregedő társadalom. Ezt bizonyítja a születések számának vizsgálata. 2000-ben 97.597 gyermek született az országban, 2011-ben azonban 10,8 %-kal kevesebb. A születések számának csökkenését látva nem meglepő, hogy a fiatalok (0-14 évesek) aránya csökken, az idősek (60 év felettiek) aránya viszont nő, 2012-ben 19,9%-kal volt kevesebb a fiatalok aránya, mint 2000-ben (1.729 ezer fő), az idősek aránya viszont 12,6%-kal volt nagyobb a 2000. év adatainál (2.056 ezer fő). Ez a folyamat gazdasági, társadalmi feszültségekhez vezethet. Itt főleg a nyugdíjrendszerre gondolok, mivel a felosztó-kirovó rendszer működésének a lényege, hogy a munkavállalók által befizetett nyugdíjjárulékokat osztják szét a nyugdíjak folyósításakor. Az egyre kevesebb munkavállaló befizetéseiből kell kifizetni az egyre több személy nyugellátását (Magyar Statisztikai Évkönyv, 2012). Foglalkoztatás A munkaerőpiacon több szempontból is megfigyelhető volt a változás az elmúlt években. A gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség 2011-ben az össznépesség 55,8 %-a volt. Ezen a területen a 2000. év adataihoz képest nem történt nagy változás, csupán 2,8 %-kal nőtt a gazdaságilag aktív népesség száma. Magyarországon a munkanélküliségi ráta 2000 és 2007 között 6-7 % között mozgott, majd 2008-tól ugrásszerűen megnőtt. 2009-ben az előző évinél (7,8 %) 2,2 %-kal volt nagyobb a munkanélküliségi ráta. Ez nagymértékű növekedésnek számít, hiszen az ezt megelőző nyolc évben (2000-2007 között) csupán 1%-os volt a növekedés. Ebben az esetben megfigyelhető a 2008-2009es gazdasági válság hatása. 2012 júliusában az országos munkanélküliségi ráta 10,5 % volt,
tehát
a
2007.
évhez
képest
(7,4
%)
3,1
százalékponttal
nőtt
(http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf017.html). A bruttó átlagkeresetet tekintve folyamatos növekedés figyelhető meg. A fizikai és szellemi foglalkozású dolgozók átlagkeresete 2000-ben 87.645 Ft volt, ami 2011-ben közel két és félszeresére nőtt. Ez a növekedés azonban nem jelentette a reálbérek növekedését is, amely a bruttó kereseti index és a fogyasztói árindex hányadosa alapján számítható ki, amelyből látszik, hogy az fogyasztói árindex, azaz az infláció növekedése befolyásolja a reálbérek alakulását. A KSH által közzétett adatok alapján megállapítható, hogy a reálbérek növekedése nem volt azonos ütemű a bruttó bérek növekedésével, amit az infláció növekedése mellett a különböző gazdaságpolitikai
15
döntések is befolyásoltak (pl.: az adójóváírás megszűntetése, az áfa mértékének emelése) (http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli042.html). Makrogazdasági folyamatok A bruttó hazai termék (GDP) alakulásában is észrevehető volt a gazdasági válság hatása. 2007-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke 2.485 ezer forint volt. Ehhez viszonyítva 2008-ban 6,3 %-os növekedés figyelhető meg, majd 2009-ben az évhez
előző
képest
3,4%-os
volt
a
csökkenés
(http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt016.html). A beruházások vizsgálatakor egyértelműen megmutatkozott a válság hatása, 2009-ben 8,9%-kal kevesebb volt a beruházás, mint 2008-ban. 2010-ben és 2011-ben az előző évhez viszonyítva 5,4%-kal, majd 4,5%-kal csökkent a beruházások száma. A beruházási kedv csökkenését több tényező is okozhatta. Ebben az időszakban valószínűleg a gazdasági válság hatása volt a legmeghatározóbb, valamint a hitelfelvétel területén történő ingadozások, bizonytalanságok. A bankok szigorították a hitelezés feltételeit, valamint a devizában történő hitelfelvételt (Magyar Statisztikai Évkönyv 2012). Segélyezés A KSH többféle támogatástípusról készített felmérést, így az önkormányzatok által nyújtott segélyekről is. A következő ábrán az önkormányzatok által nyújtott főbb rendszeres támogatások alakulását jelenítettem meg 2000-2010 között. 3. ábra: Az önkormányzatok által nyújtott főbb rendszeres támogatások, 2000-2010
Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsp010b.html Saját szerkesztés
16
Az önkormányzatok által nyújtott segélyek közül a rendszeres szociális segélyben részesültek a legtöbben. Az ábrán is látszik, hogy 2008-ban 452%-kal megemelkedett a támogatottak száma a 2000. évhez (47.154 fő) képest. A támogatottak száma 2009-ben csupán az előző évi egyharmadát tette ki. Ennek oka, hogy bevezették az aktív korúak ellátását, ami magában foglalja a rendszeres szociális támogatást és a rendelkezésre állási támogatást. Ebben az évben havonta átlagosan 167.287 fő részesült rendelkezésre állási támogatásban. Bár a rendszeres szociális támogatásban részesülők száma nagymértékben csökkent, ez mégsem jelenti azt, hogy kevesebben voltak a rászorulók, ugyanis a rendszeres szociális támogatásban részesülőket (71.816 fő) és a rendelkezésre állási támogatásban részesülőket (167.287 fő) együtt kell vizsgálnunk. Így azonban egyértelműen látszik a növekedés, majd 2010-ben 2009-hez képest 13%-kal csökkent a támogatottak száma. Ennek a csökkenésnek az lehetett az oka, hogy 2010-ben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény több módosítása is hatályba lépett. Önkormányzati körbe tartozik az ápolási díj biztosítása is. A támogatottak havi átlagos száma 2010-ben 211%-a volt a 2000-ben (26.867 fő) támogatásban részesülőknek. Az eseti támogatások körébe tartozik az adósságcsökkentő támogatás, amit 2003-ban vezettek be, ekkor ebből 2.626 fő részesült. Ehhez viszonyítva 2010-ben több mint hétszeresére nőtt a támogatottak száma, ami meglepően nagymértékű növekedés, amely szintén a gazdasági válság következménye. A támogatást például olyan személy igényelheti, akinek 50.000 Ft-nál nagyobb tartozása van, vagy a közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást nem biztosítják. Ez alapján az igénylők számának megnövekedését egyértelműen az okozta, hogy a lakosság egyre nagyobb részének okozott nehézséget a mindennapi
kiadások
fedezetének
biztosítása
(http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsp011b.html).
3.4. A szociálpolitika finanszírozási rendszere Magyarországon A szociálpolitikai kifizetések helyi önkormányzati szinten történnek. A kormány a költségvetés tervezésekor minden évben meghatározza a szociálpolitikai célokra történő kifizetések összegét. A mindenkori költségvetési törvény tartalmazza a normatív finanszírozásra vonatkozó adatokat. Az önkormányzatok a normatívákat és a helyi igényeket figyelembe véve tudják megtervezni, hogy a kötelezően ellátandó feladatok 17
mellett milyen önként vállalt szociális ellátást biztosítanak a lakosság számára. Az önkormányzatok által biztosított szociális ellátások finanszírozása történhet tisztán önkormányzati forrásból, teljes mértékben központi költségvetési forrásból, vagy önkormányzati
és
központi
költségvetési
hozzájárulásból
vegyesen.
(Az
önkormányzatok finanszírozási lehetőségeiről részletesen a 4.4. fejezetben lesz szó.) A szociálpolitika finanszírozásának alapja az elosztás és az újraelosztás. Az állam az állampolgárok által befizetet illetékek, adók, vámok, díjak, pótlékok elosztásával tudja fedezni a szociálpolitikai feladatok kiadásait. A szociális segélyek kifizetése a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik. A szociális szolgáltatások körében azonban a feladatokat a különböző intézmények látják el, amelyek fenntartója nem csak az önkormányzat lehet, hanem társulások (pl.: többcélú
kistérségi
társulások),
egyházak,
non-profit
szervezetek,
valamilyen
segélyszervezet (pl.: Magyar Vöröskereszt). A többcélú kistérségi társulások a települési önkormányzatok együttműködési formája, amelyben magasabb színvonalú szolgáltatásnyújtásra és a feladatok hatékonyabb ellátására törekszenek. Abban az esetben, ha a társulás szociális feladatok ellátását is vállalja, akkor a központi költségvetési törvényben meghatározott támogatásokat is igénybe veheti. A támogatást azonban csak akkor igényelheti, ha a szociális alapszolgáltatások közül legalább három feladatot a feltételeknek megfelelően ellát (Lohn, 2009). Ez a rendszer azonban csak 2012. év végéig működik, a többcélú kistérségi társulások jelenlegi formája megszűnik, 2013. január 1-jétől az új önkormányzati törvény szabályozza a működésüket (2011. évi CLXXXIX. tv. IV. fejezet). A szociálpolitika intézményrendszerének részei a társadalombiztosítási rendszerek is. A társadalombiztosítás állami feladat, amely a kötelező munkavállalói és munkaadói járulék
befizetésekből
működik.
A
szociális
ellátások
ezen
formáját
a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szabályozza, amely meghatározza a társadalombiztosítási ellátások formáit (pl.: a táppénz, baleseti táppénz, öregségi nyugdíj, árvaellátás). Ezen törvény alapján az állam az ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják. 18
A szociális szolgáltatásokat nem csak állami szervezetek láthatják el. A nem állami szervezetek esetében a működésükhöz kaphatnak állami vagy önkormányzati támogatást, de finanszírozásukban megjelennek a jótékonysági bevételek, az adományok is. A nem állami szervezetek között a legmeghatározóbbak az egyházak. Jelentőségük nem csak a szociális ellátásokban, a segítségnyújtásban jelenik meg, hanem a lelki segítségnyújtásban is. Az egyházak mellett fontos szerepe van a Nemzetközi Vöröskeresztnek is, amely működésében nagy jelentőséggel bírnak a nemzetközi kapcsolatok (Bárány, 1999). A szociális ellátások területén az állam és a szervezetek mellett meghatározó az egyéni adományozás is. Az egyéni jótékonykodásnak nem feltétlenül pénz formájában kell megjelennie. Sok esetben nagyobb szerepe lehet például az önkéntes munkának, amelynek fontosságát az is mutatja, hogy az Európai Unió 2011-et az önkéntesség európai évének nyilvánította. Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta arra is van lehetőség, hogy az Unió által meghirdetett pályázatok útján biztosítsa a pályázó a finanszírozást. A szociális feladatokhoz kapcsolódó projektekhez az Európai Szociális Alap biztosít fedezetet. Az Új
Széchenyi
Terv
keretében
lehetőség
van
a
foglalkoztatást
segítő,
az
esélyegyenlőséget javító programokkal kapcsolatos pályázatok benyújtására, amelyek nem csak a szociálpolitika, hanem a foglalkoztatáspolitika és a gazdaságpolitika területére is pozitív hatással vannak, hiszen munkahelyek teremtésével csökkenthető a munkanélküliség, növelhető a GDP (http://www.nfu.hu/palyazatok).
19
3.5.
Az
Európai
Unió
szociálpolitikája,
a
tagországok
szociálpolitikáinak sajátosságai és összehasonlító vizsgálata 3.5.1. Az Európai Unió szociálpolitikájának kialakulása Az Európai Unió szociálpolitikai intézkedései a második világháború utáni időszakig vezethetők vissza. A háborút egész Európa megszenvedte, a borzalmak nem csak a vesztes országokban okoztak nehézségeket, megnőtt a hadi rokkantak, árvák száma, nagy volt a szegénység, szükség volt a szociális segítségre. 1949-ben Londonban tíz nyugat-európai ország aláírta az Európa Tanács (továbbiakban: Tanács) alapokmányát. A kelet-európai országok az 1988-89-es rendszerváltás után csatlakoztak. Jelenleg 47 ország tagja a Tanácsnak. Az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Kanada, Mexikó és Vatikán megfigyelőként vehet részt a Tanács kormányközi testületeiben. A Tanács fő céljai a legalapvetőbb jogok és a szociális biztonság biztosítása a tagországok állampolgárai számára, a demokrácia védelme, az európai kulturális sokszínűség védelme, a fejlesztések előmozdítása, javaslatok tétele az európai társadalmak előtt álló problémák megoldására. Az Európa Tanács nem része az Európai Uniónak, de kapcsolatban van vele (Pappné, 2000). Az Európa Tanács tagjai 1961-ben aláírták az Európai Szociális Chartát. Magyarország a rendszerváltás után, 1991-ben csatlakozott. 1989-ben elfogadták a Szociális Jogok Európai Chartáját (továbbiakban: Charta). Ennek egy továbbfejlesztett változata a Szociális Protokoll, amelyet 1997-ben csatoltak az Amszterdami Szerződéshez. A Charta tartalmazza a munkavállalók, a nők, a fogyatékosok, az idősek és a gyermekek jogait. Az Amszterdami Szerződés aláírásával Magyarország kötelezettséget vállalt a teljes foglalkoztatottság elérésére, a munkahelyek minőségének javítására és a munkaerő piac további integrációjára (Kovács, 2006). Az Európai Unió szociálpolitikájának finanszírozására létrehozták az Európai Szociális Alapot (továbbiakban: ESZA). Ez egy strukturális alap, amelynek fő célja az életszínvonalbeli különbségek csökkentése, főleg a munkanélküliek támogatása. Az 1970-es évektől konkrét csoportokat támogatott, például a mezőgazdasági munkásokat, de kiterjesztette a támogatottak körét a fogyatékosokra, idősebbekre (50 év felettiek) is. 20
Az 1980-az években a fiatalok támogatása került előtérbe, főként a rossz kilátásokkal, illetve a szakképesítéssel nem rendelkezőkre vonatkozóan. Az 1990-es években a munkanélküliek helyett a foglalkoztatásra került a hangsúly. A 2000-ben elfogadott Lisszaboni Stratégia célja, hogy az Európai Unió foglalkoztatási rátája elérje a 70%-ot (Európai Bizottság, 2007). Az ESZA 2007-2013 közötti célkitűzéseit az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet tartalmazza. Az ESZA a rendeletben megfogalmazott prioritások alapján a konvergencia és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás keretében támogat tevékenységeket a tagállamokban. A következő prioritásokat tartalmazza: a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, az álláskeresők munkaerő-piaci jelenlétének javítása, a hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának segítése, a humántőke fejlesztése, a transznacionális és régiók közötti együttműködések előmozdítása.
A
konvergencia
célkitűzés
keretében
75%-ban,
a
regionális
versenyképesség és foglalkoztatás keretében 50%-ban finanszírozza a kiadásokat.
3.5.2. A szociális helyzet vizsgálata az Európai Unió tagországaiban A Közösség szociális helyzetét három fő szempont alapján vizsgáltam, ehhez európai uniós statisztikákat és közvélemény-kutatásokat használtam. Demográfiai helyzet Az Európai Unió népessége összesen több mint 503 millió fő volt 2012. január 1-jén, ami a 2001-es adathoz viszonyítva (483 millió fő) 4,1%-os növekedést jelent. A népesség összetételét megvizsgálva megállapítható a társadalom elöregedése. Az össznépességhez viszonyítva 2001-ben 17,0% volt a 0-14 évesek aránya, ami 2010-re 1,4 %-kal csökkent. Ez a tendencia figyelhető meg az 50 éves korosztályig. Az 50-64 éves korosztályánál 2001-től (17,4 %) folyamatos növekedés figyelhető meg, 2010-ben 19,1% ennek a korosztálynak az aránya az össznépességhez viszonyítva. A 65-79 évesek, valamint a 80 évesnél idősebbek aránya 0,4 %-kal, illetve 1,2 %-kal nőtt 2000 és 2010 között (http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tps00010.html).
21
Foglalkoztatás Valamennyi tagországban növekedett a foglalkoztatottság 2000 és 2011 között. Az Európai Unióban az összes tagország átlagát tekintve 2000-hez viszonyítva (66,6%) 2011-ban 2%-kal nőtt a foglalkoztatottság. A növekedés azonban nem volt folyamatos. A 2008-2009-es évek adatai alapján szinte valamennyi tagállamban megfigyelhető a csökkenés. Az EU-27 átlagát tekintve ez a csökkenés 1,3%-os. A 2008/09-es gazdasági válság hatása tehát a foglalkoztatottság területén is érezhető. Szinte egyik tagállamban sem sikerült a foglalkoztatottságot a válság előtti szintre növelni. Két kivétel van, Németország és Luxemburg. Ebben a két országban a válság ellenére is nőtt a foglalkoztatottsági arány 2008 és 2011 között, így például Németországban 2,3%-os, Luxemburgban
1,3%-os
volt
a
növekedés
mértéke
(http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/t2020_10.html). Gazdasági helyzet 4. ábra: Vásárlóerő-egység/fő alakulása az Európai Unió tagállamaiban, 2010
Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tec00001.html Saját szerkesztés
A vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezett egy főre jutó GDP segítségével össze lehet hasonlítani az országok gazdasági helyzetét, ugyanis ez kiszűri az országok közötti árszínvonalbeli eltéréseket. A 4. ábrán láthatóak az egyes országok közötti árszínvonalbeli különbségek. Az Európai Unió átlagát ábrázolva megfigyelhető a tagországok átlagtól való eltérésé. A legmagasabb az érték Luxemburgban (65.500 PPS/fő), ami az EU átlagának (24.500 PPS/fő) 267%-a. Megjegyzendő, hogy ez az érték
nem
csak
a
Közösség
országai
között
számít
magas
értéknek.
22
(Összehasonlításként: Az Amerikai Egyesült Államokban 2010-ben 36.000 PPS/fő.) A legalacsonyabb az érték Bulgáriában (10.700 PPS/fő), ami kevesebb, mint fele az EU átlagának (http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tec00001.html).
3.5.3. A szociálpolitika vizsgálata az Európai Unió tagállamaiban Az Európai Unióban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szociálpolitikára. A tagországok aláírták a Szociális Chartát, ezzel kinyilvánították, hogy a Charta-ban megfogalmazott szociális elveket elfogadják és betartják. A Közösség tagállamaiban azonban nincs egységes szociális biztonsági rendszer, a szociális ellátásokról a tagországok saját hatáskörben határoznak. Az egyes tagországok szociálpolitikájának vizsgálatakor először a 2010. évi szociális kiadásokat elemeztem, amelyek a 2. mellékletben láthatóak. Az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan a GDP 29,36 %-át fordították szociális kiadásokra 2010-ben. A tagállamok között a legkisebb arány Romániában (17,5 %), míg a legmagasabb Franciaországban (33,6 %) volt. A rokkantak ellátását a tagországokban átlagosan a szociális kiadások 7,9 %-a képezte. A tagországok között viszonylag nagy különbségek vannak a rokkantsági ellátások között. A rokkantság mértékének meghatározása eltérő az egyes országokban. A tagállamok közül Dániában a legnagyobb a rokkantak ellátására fordított összeg, a szociális ellátások 14,8 %-a, amely közel a kétszerese az uniós átlagnak (http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_nyugdijak&id=62). A foglalkoztatottságra nagy hangsúlyt fektet az Európai Unió. A Lisszaboni Szerződés is tartalmaz a foglalkoztatás növelésére vonatkozó iránymutatásokat. Az Európa 2020 stratégia célként tűzte ki a foglalkoztatás politika területén, hogy 2020-ra a 20 és 64 év közötti lakosság 75 %-a rendelkezzen munkahellyel. A foglalkoztatás növelésének egyik célja, hogy 2020-ra legalább 20 millióval kevesebb szegény és kirekesztett legyen az Unióban. A szociálpolitika területén fontos elemként határozza meg a szociális ellátások javítását a tagországokban, amihez a tagországoknak kell megtenni a lépéseket. Magyarország az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítése érdekében a 2012. évi Nemzeti Reform Programban fogalmazta meg a szükséges tennivalókat 23
(http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/parlamenti-esgazdasagstrategiaert-felelos-allamtitkarsag/felelelossegi-teruletek/eu-2020-strategia). A munkanélküliek támogatására a tagországok közül Spanyolországban fordították 2010-ben a legtöbbet (14,0 %), a legkevesebbet pedig Lengyelországban (2,2 %). Az EU 27 átlagtól (6 %) mindkét esetben nagy az eltérés. Spanyolország esetében ez a magas arány nem meglepő, hiszen a munkanélküliség 2010-ben 20 % felett volt, ami rendkívül magas érték (KSH, 2011).
24
4.
Zalaegerszeg
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata
szociálpolitikájának vizsgálata, a szociális ellátások ismertetése 4.1. A város szociális helyzetelemzése Zalaegerszeg Magyarország Nyugat-dunántúli Régiójában helyezkedik el. A város Zala megye megyeszékhelye. A város szociális helyzetét a demográfiai helyzet és a foglalkoztatottság alapján mutatom be, amelyhez Zalaegerszeg Megyei Jogú Város 2012-2014. évi Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciójában szereplő adatokat használtam fel. Az adatokat a 3. és 4. mellékletben szereplő táblázatok tartalmazzák. Demográfiai helyzet A város területe 9998 ha, az állandó lakosok száma 2012. január 1-jén 59.272 fő. (Zalaegerszeg város népességmozgalmi adatait 2006-2010 között a 3. melléklet tartalmazza.)
Az
élve
születések
és
a
halálozások
számát
összehasonlítva
megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a halálozások száma meghaladja a születések számát. 2006-ban még csak 147-tel, de 2010-ben ennél 60 %-kal több volt az elhalálozás a városban, mint a születés. Tehát a Magyarországra jellemző természetes fogyás a városban is észrevehető volt. Mint azt már korábban is megállapítottam, a mai magyar társadalomra jellemző a társadalom elöregedése. Ez a folyamat a városban is megfigyelhető. A születések folyamatos csökkenésével (évente átlagosan 14 fő csökkenés) együtt jár a fiatal (0-14) korosztály csökkenése. A 0-14 éves korosztályhoz 7.935 fő tartozott 2005. január 1-jén, 2012. január 1-jén már csak ennek a 92,1 %-a. Ezzel ellentétben az idős korosztályhoz (75 év felettiek) 2005-ben 3.341 fő tartozott, 2011-ben ennek a 125 %-a. Foglalkoztatottság A 4. melléklet Zalaegerszeg munkanélküliséggel kapcsolatos adatait tartalmazza. A nyilvántartott álláskeresők arányát vizsgálva a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva megállapítható, hogy Zalaegerszeg a megye városai között viszonylag kedvező pozícióban van. A megyei átlagnál 1,8 százalékponttal kevesebb volt az álláskeresők aránya 2012. április 30-án. A regisztrált munkanélküliek száma 2011 és 2012 között 8,5 %-kal csökkent. Ez azonban nem ad teljes képet a munkanélküliek csökkenéséről, ugyanis figyelembe kell venni a munkavállalási korú népesség 25
csökkenését is (1 %). Pontos képet a relatív mutató adhat, amely az álláskeresők számát az aktív népesség százalékában adja meg. Ez a szám 2011-ben 6,6 % volt, 2012-ben viszont 6,1 %-ra csökkent (9. táblázat). Az országos munkanélküliségi rátához (10,5 %) viszonyítva ez a 6,1 % kiemelkedően jónak mondható.
4.2. Szociálpolitikai célkitűzések, azok megvalósítási lehetőségei A szociálpolitikai feladatok, szociális szolgáltatások az Önkormányzat népjóléti osztályának feladatai közé tartoznak. Az osztályhoz tartozik a szociálpolitikai csoport valamint az intézményfenntartó és lakásgazdálkodási csoport. A szociálpolitikai csoport feladatai közé tartozik a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások döntés előkészítése a polgármester, illetve a jegyző számára, gondoskodás a támogatások megállapításáról, valamint a szociális támogatásokhoz kapcsolódó összes feladat elvégzése. Az intézményfenntartó és lakásgazdálkodási csoport végzi a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, például javaslatot tesz a lakbérek változásának mértékére, a lakbértámogatásra, elvégzi a lakáscélú támogatásokkal kapcsolatos feladatokat. Az intézményfenntartással kapcsolatos feladatok közé tartozik például az egészségügyi és szociális intézményhálózat munkájának összehangolása, az intézmények működésének figyelemmel kísérése (Zalaegerszeg MJV Polgármesteri Hivatala SZMSZ, 2012). A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény rendelkezik arról, hogy a legalább 2000 lakosú települések önkormányzatának szolgáltatástervezési
koncepciót
kell
készítenie
a
szociális
ellátásokról.
Ezt
Zalaegerszeg MJV Önkormányzata 2005-ban készítette el, amelyet kétévente aktualizálnak. A legutóbbi aktualizálás során elkészült a 2012-2014. évekre szóló koncepció, ami a város hivatalos honlapján is megtalálható. A koncepció összhangban van a város Hosszú Távú Fejlesztési Stratégiájával. Fő célként a koncepció a „városban élők életminőségének jobbá tételét” határozza meg, amely eléréséhez négy alapelvet rögzít, így:
„a helyi társadalom változó igényeinek, szociális szükségleteinek figyelembe vételével kell kialakítani a szolgáltatások rendszerét;
26
a különböző problémák, esetek bonyolultsága és komplex módon kezelése az egyes ellátási típusok és szintek egymásra épülését igényli (komplex integrált ellátások);
a szolgáltatások kínálatánál biztosítani szükséges a választhatóságot;
a szociális
szolgáltatások biztosításában
– az
önkormányzat
ellátási
felelősségének hangsúlyozása mellett – erősíteni szükséges a civil szervezetek részvételét (az ellátások társadalmasítása)”(Zalaegerszeg MJV Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciója, 2012-2014). A szociális ellátási formák és szolgáltatások kialakításakor ezeket az alapelveket használják fel. A jogszabályok változásai miatt van szükség az elvek meghatározására. Előfordul, hogy évente többször is módosítja a kormány a törvényeket. Ezeket a változásokat az önkormányzatoknak folyamatosan követni kell, a szociális ellátásokat az új jogszabályokhoz kell igazítani, ilyen esetekben van nagy szerepe a koncepcióban meghatározott alapelveknek. A koncepció megalkotásakor célként tűzték ki a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok aktualizálását, a szolgáltatások minőségének javítását. A koncepcióban konkrét célként jelenik meg a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ és az Idősek
Gondozóházának
infrastrukturális
fejlesztése,
a
jelzőrendszeres
házi
segítségnyújtás technikai rendszerének korszerűsítése. Zalaegerszeg kistérségi központ is, ezért a zalaegerszegi kistérség szociális feladatellátásában is központi szerepkörrel rendelkezik. A város elsősorban szakmai tanácsadás keretében vesz részt a munkában. Ezen kívül fő cél a kistelepüléseken élők alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésének segítése.
4.3. Szociálpolitikai feladatok, szolgáltatások, programok A szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 4/A. § 1-5. bekezdése határozza meg a szociális igazgatás szerveit, amelyek a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a települési önkormányzat polgármestere, a települési önkormányzat jegyzője és a szociális hatóság. A szociális ellátás tehát önkormányzati hatáskörbe tartozik. Az önkormányzatok számára további szociális feladatokat határoz meg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi 27
XXVI. törvény. A város által nyújtott szociális ellátásokról, szolgáltatásokról a Közgyűlés egy rendeletet fogadott el 2006-ban, amely a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2006 (VI.15.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról (továbbiakban: Szr.). A következőkben az Önkormányzat által nyújtott szociális ellátási formákat fogom bemutatni.
4.3.1. Szociális pénzbeli ellátások A pénzbeli ellátások (készpénz, utalás) esetében a rászorulónak kell igényelnie a támogatást. Az Szr-ben meghatározott feltételeket alátámasztó dokumentumokat minden esetben csatolni kell a kérvényekhez, amelyek lehetnek például orvosi igazolások, jövedelemnyilatkozatok. Az időskorúak járadékát azok az időskorú személyek igényelhetik, akik nem rendelkeznek a megélhetésüket biztosító jövedelemmel, amelynek összegéről az Szt. rendelkezik. Az időskorúak járadékára való jogosultságról a jegyző dönt. Az aktív korúak ellátása 2009-ben került bevezetésre, amelyet a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő aktív korú személyek igényelhetik. Két fajta támogatástípus tartozik ehhez az ellátási formához, így a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (2011. augusztus 31-ig rendelkezésre állási támogatás) és a rendszeres szociális segély. Foglalkoztatást
helyettesítő
támogatásra
jogosultak
azok
a
személyek,
akik
munkaképességüket 67%-ban elvesztették vagy legalább 50%-os egészségkárosodást szenvedtek, a fogyatékossággal élő személyek, vagyis akik nekik fel nem róható okból nem tudnak munkát vállalni. Az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot is az Szt. határozza meg. A törvény lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára, hogy rendeletben egyéb feltételeket határozzon meg az aktív korúak ellátására való jogosultsághoz. Ezek a feltételek vonatkozhatnak az ellátásra jogosult személy családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára. Zalaegerszeg élt a törvény adta lehetőséggel, és a közgyűlés rendeletben határozta meg, hogy rendszeres szociális segélyre jogosult lehet az a személy, aki egyedülálló, 55. életévét betöltötte, vagy munkaképességét legalább 28
40%-ban elvesztette, vagy legalább 30%-os egészségkárosodást szenvedett (Szr. 21. § (1.) bek.). Az Szr. meghatározása szerint a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles az önkormányzattal és a zalaegerszegi Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálatával együttműködni. Lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló személyek, családok számára ítélhető meg azért, hogy enyhítse a lakásuk fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások terheit. Ilyenek kiadások lehetnek a közüzemi számlák, lakbér vagy albérleti díj. A támogatásnak két típusa van: normatív lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása. A normatív lakásfenntartási támogatás megállapításánál az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet kell alapul venni. Ellátásra az a személy jogosult, akinek háztartásában ez az összeg nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át. A támogatást egy évre kell meghatározni. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra is jogosult. Ezen kívül az Önkormányzatnak lehetősége volt 2004. évtől helyi lakásfenntartási támogatás megítélésére is, azonban ezt a támogatási formát 2012. január 1. óta már nem lehet megállapítani. Ápolási díjra olyan nagykorú személy jogosult, aki tartósan gondozásra szoruló hozzátartozója ápolását látja el, illetve aki súlyosan fogyatékos vagy 18 év alatti tartósan beteg hozzátartozóját ápolja. Két fajtája van: az alanyi jogú ápolási díj és a méltányossági ápolási díj. Az alanyi jogú ápolási díj az Szt-ben meghatározott esetekben adható. Az alanyi jogú ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott összeg 100%-a. Ezen kívül adható emelt összegű ápolási díj is, amelynek összege a költségvetési törvényben meghatározott összeg 130%-a. A méltányossági ápolási díj megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, melynek összege a költségvetési törvényben meghatározott összeg 80%-a. Átmeneti segély olyan személy részére adható, aki olyan rendkívüli élethelyzetbe került, ami a létfenntartását veszélyezteti. Ilyen rendkívüli esemény lehet betegség vagy elemi 29
kár, aminek következtében többletkiadás keletkezik. Zalaegerszegen három típusú átmeneti segélyt lehet igényelni, amelyek az eseti, a folyamatos és a méltányossági segély. Az eseti segély megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, az a személy igényelheti, aki egyedül él, 70 év feletti nyugdíjas, balesetet szenvedett személy, vagy akit elemi kár ért, továbbá betegség miatt egy hónapot táppénzes állományban volt. Folyamatos segélyt olyan személy igényelhet, aki folyamatos illetve tartós létfenntartási gondokkal küzd, vagy családjában az egy főre eső jövedelem a nyugdíjminimum 150%át nem haladja meg. Ez a segélytípus legfeljebb 6 hónapig adható. A minimálisan adható összeg 1.000 Ft, míg a legnagyobb összeg nem haladhatja meg a jelenlegi nyugdíjminimum (28.500 Ft) 50%-át (168/1997. Kormány rendelet 11 §). A méltányossági segélyt a szociális ügyekért felelős szakbizottság állapítja meg. Ezt a támogatást olyan zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező személy kaphatja, aki átmeneti segélyre nem jogosult, de olyan rendkívüli élethelyzetbe kerül, amelyet más módon nem tud megoldani. Egy család évente csak egy alkalommal kaphat méltányossági támogatást. A temetési segély megítélése a polgármester hatáskörébe tartozik. Az Szt. szerint az a személy igényelheti, aki a meghalt személy temetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy nem volt köteles, vagy abban az esetben, ha a temetési költségek a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély összegét az önkormányzatnak az alapján kell meghatározni, hogy mekkora a helyben szokásos legolcsóbb temetés összege. Ez az összeg évente kerül megállapításra, amely 2012-ben 145.000 Ft volt. A temetési segély összegét az igénylő jövedelme alapján állapítják meg. Három jövedelmi szintet állapított meg a közgyűlés, amelyet az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százalékában határoztak meg. Bursa Hungarica ösztöndíjra (továbbiakban: ösztöndíj) is lehetőség van, ugyanis az Önkormányzat
2012-ben
is
csatlakozott
a
Bursa
Hungarica
Felsőoktatási
Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz, így ebben az évben is lehetősége volt a zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező felsőoktatásban részt vevő diákoknak az ösztöndíj igénylésére. Az ösztöndíj a zalaegerszegi lakosú felsőoktatásban részt vevő szociálisan rászoruló diákokat támogatja.
30
4.3.2. Természetben nyújtott szociális ellátások A természetben nyújtott ellátások abban különböznek a pénzbeli támogatásoktól, hogy ebben az esetben a rászoruló nem pénz formájában kapja a megítélt támogatást, hanem például Erzsébet-utalvány formájában, amelyet csak fogyasztásra kész élelmiszer vásárlására lehet fordítani. Az Szt. szerint az önkormányzatoknak lehetőségük van a rendszeres szociális segély folyósítása esetében arra, hogy amennyiben a folyósított összeg meghaladja a tízezer forintot, a segély összegéből ötezer forintot Erzsébetutalvány formájában nyújtsák. Természetbeli támogatás formájában adható még például tankönyvtámogatás, tüzelő segély vagy a közüzemi számlák kifizetése. Vannak azonban olyan pénzbeli támogatások, amelyek részben vagy egészben természetben is adhatók. Ilyenek a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, a temetési segély. Ezekben az esetekben a támogatásra jogosult személy nem közvetlenül kapja meg a pénzt, hanem például lakásfenntartási támogatás esetében az önkormányzat a közüzemi számlákat a szolgáltatónak fizeti ki. Közgyógyellátásra jogosult személyek az
egészségi
állapotuk megőrzése és
helyreállítása céljából kapnak támogatást. A támogatásra jogosult személyek részére közgyógyellátási igazolványt állítanak ki, amely segítségével igénybe vehetik a közgyógyellátáshoz
kapcsolódó
járóbeteg-ellátást,
gyógyszer-
és
gyógyászati
segédeszköz-ellátást. A közgyógyellátásnak három fajtája van: alanyi jogú, normatív és méltányossági jellegű közgyógyellátás. Az alanyi jogú ellátás megállapításáról, összegéről a jegyző dönt az Szt-ben meghatározott feltételek alapján. Méltányossági ellátást ítélhet meg a jegyző abban az esetben, ha a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem egy fős háztartás esetén nem haladja meg a nyugdíjminimum
250%-át
és
a
gyógyító
ellátás
költségei
meghaladják
a
nyugdíjminimum 15%-át. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot a szociálisan rászoruló személyeknek a jegyző állapíthatja meg. A támogatott személy egy hatósági bizonyítványt kap, amely tartalmazza az adatait. Ez a bizonyítvány egy évig érvényes. A bizonyítvánnyal a támogatott személy igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatásokat.
31
4.3.3. Szociális szolgáltatások Zalaegerszeg közel 60.000 fő állandó lakossal rendelkező város, ezért az Szt. szerint az Önkormányzat köteles a szociálisan rászoruló személyek részére az alapszolgáltatások és az átmeneti elhelyezést biztosító intézmények működtetésére. A városban több szociális intézmény is működik, amelyek listája és az általuk nyújtott szolgáltatások az 5. mellékletben találhatóak. Az alapszolgáltatások körébe tartozik a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, az étkeztetés,
a
házi
segítségnyújtás,
a
családsegítés,
a
jelzőrendszeres
házi
segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátás. A személyes gondoskodás keretébe nyújtott szakosított ellátásokat az ápolást, gondozást nyújtó intézmények, a rehabilitációs intézmények, a lakóotthonok, az átmenti elhelyezést nyújtó intézmények és az egyéb speciális szociális intézmények biztosítják (Szt. 57. § (1-2) bek.). A Gondozási Központ (továbbiakban: Központ) az Önkormányzat által alapított intézmény, amely egy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A Központ fenntartói a Zalaegerszegi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Társulás, amelynek tagjai Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, Nagypáli Község Önkormányzata és Kispáli Község Önkormányzata. A Központ 1988. november 1. óta működik, célja a lakosság igényeinek megfelelően a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások és szakellátási feladatok ellátása. A Központ által biztosított alapszolgáltatások Étkeztetés, amelynek keretében a Központ a szociálisan rászorulóknak napi egyszeri meleg étkezést biztosít. Az életkort, az egészségügyi állapotot és a jövedelmi helyzetet kell figyelembe venni annak megállapításakor, hogy mely személyek tekinthetőek szociálisan rászorulónak. Az igénylőknek lehetőségük van az étel helyben történő elfogyasztására, elvitelre vagy indokolt esetben kérhetik a házhoz szállítást is. Házi segítségnyújtás keretében a rászorulóknak saját lakókörnyezetükben kell biztosítani az alapvető gondozási, ápolási feladatokat, amelyeknek időtartama legfeljebb napi négy óra.
32
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Zalaegerszegen 2004. óta működik. Kezdetben 40 darab jelzőkészülék, ma már 60 darab jelzőkészülék kihelyezésére van lehetőség. A szolgáltatás főleg idős és beteg emberek számára nyújt segítséget, hiszen ezáltal egyetlen gombnyomással segítséget tudnak hívni. A jelzést követően 30 percen belül megérkezik egy szakképzett gondozó. Nappali ellátást biztosítanak az időseknek, a szenvedélybetegeknek, a pszichiátriai kezelésre szorulóknak. Minden intézmény éves gondozási terv alapján működik, a szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetni. Az időskorúaknak a Belvárosi, a Landorhegyi és az Andráshidai Idősek Klubja áll rendelkezésükre, ahol napközben szórakoztató, közösségi programokat, kirándulásokat, egészségügyi szolgáltatásokat biztosítanak számukra. A pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátására 2006. óta működik a Szociális Klub. A Klub fő feladata a rehabilitáció, az itt dolgozók segítenek a rászorulóknak visszailleszkedni a társadalomba. A demens betegek nappali ellátására a Landorhegyi Idősek Klubjában az erre a célra kialakított részlegen van lehetőség. Az ellátottak
meglévő
készségeinek
és
képességeinek
megőrzésére
különböző
programokon keresztül van lehetőség. A Központ által biztosított szakosított ellátások Az olyan személyek részére, akiket az alapszolgáltatások keretében nem tudnak megfelelően ellátni, szakosított ellátást kell biztosítani. A Központ Zalaegerszeg közigazgatási területén élők részére biztosítja az ellátásokat. Az Idősek Gondozó Háza 1992. óta működő átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény. Az átmeneti elhelyezés azt jelenti, hogy legfeljebb négy hónapig lehet igénybe venni. A Nyugdíjas Otthonház 1988. óta működik a belvárosban. Az Otthonba pályázat útján lehet bekerülni, ahol 24 órás nővéri ügyeletet, orvosi ellátást, étkezést biztosítanak a lakóknak (Gondozási Központ Szakmai Programja, 2011). A Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ két szakmai egységre tagolódik, a Családsegítő Szolgálatra és a Gyermekjóléti Központra. A Családsegítő Szolgálat szociális alapszolgáltatásokat nyújt a szociálisan rászoruló családok számára. Feladatai közé tartozik a családsegítés, a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetének figyelése, életvezetési tanácsok végzése, gyermekvédelmi ügyek intézése, adósságkezelési tanácsadás.
33
A Gyermekjóléti Központ gyermekjóléti alapellátásokkal és speciális szolgáltatásokkal segíti a gyermekek fejlődését, védelmét. Gyermekjóléti alapszolgáltatások közé tartozik a gyermekek nevelésének segítése, veszélyeztetettségének megelőzése, megszűntetése, a gyermekek védelme. A Gyimesi Lajos Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének fenntartója az Önkormányzat volt, ahol az értelmi fogyatékos, gyengénlátó, nagyothalló, mozgáskorlátozott, downszindrómás, autista, beszédfogyatékos személyek és a pszichiátriai betegek részére biztosítottak nappali ellátást, illetve különböző foglalkozásokkal és terápiákkal segítettek a rászorulókon. Az intézmény 2011-ben szűnt meg, feladatait 2011. október 1-jétől a Magyar Református Egyház vette át, és ezt követően a fogyatékos személyek ellátását a Mandulavirág Fogyatékkal Élők Református Gondozóháza látja el. Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetével (továbbiakban: Vöröskereszt) ellátási szerződést kötött az Önkormányzat, amelynek keretében 2004. óta végzi a támogató szolgáltatást. A Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Központjának fenntartása is a Vöröskereszt feladata. Ennek keretében működik az utcai szociális munka és a hajléktalan személyek nappali ellátása. Itt biztosítanak a hajléktalanok számára elhelyezést, figyelemmel kísérik életkörülményeiket. A Vöröskereszt működteti a Családok Átmeneti Otthonát is. A Nemzedékek kézfogása program 2005-től kezdve létezik Zalaegerszegen, amely az újszülött gyermekeket, a házasságot kötő fiatal párokat és az alacsony jövedelmű nyugdíjasokat támogatja. Az újszülött gyermekek szüleit és a fiatal házasokat utalvány formájában támogatják. Az alacsony jövedelmű nyugdíjasok pénzbeli ellátás formájában kapják meg a támogatást. A közfoglalkoztatottsághoz kapcsolódóan megállapítható, hogy a szociálpolitika területén fontos az együttműködés a foglalkoztatáspolitikával. A közfoglalkoztatás a foglalkoztatáspolitika egyik eszköze a munkanélküliség csökkentésére. Ennek a folyamatnak a szociálpolitika területén is van hatása, hiszen a közfoglalkoztatás a munkanélküliek támogatásának az a formája, amely során lehetőségük lesz a munka világába
visszakerülni.
Az
önkormányzat
munkáltatóként
vesz
részt
a
közfoglalkoztatásban, amihez közfoglalkoztatási támogatást igényelhet. 34
4.4. A szociális feladatellátás finanszírozási lehetőségei A szociális ellátások finanszírozására az önkormányzatoknak a következő lehetőségei vannak: teljes mértékben saját forrásból történő finanszírozás, teljes mértékben központi költségvetésből
való
finanszírozás,
valamint
saját
és
központi
költségvetési
hozzájárulásból történő finanszírozás. A 6. melléklet tartalmazza az Önkormányzat által 2010-ben és 2011-ben nyújtott szociális ellátások finanszírozása esetében a központi költségvetési támogatás és a saját forrás arányát. A normatív állami hozzájárulások az állam által nyújtott támogatások a központi költségvetésből. A hozzájárulások jogcímeit és összegét a mindenkori költségvetési törvény állapítja meg. A normatíva egy feladatmutatóhoz vagy egy teljesítménymutató kapcsolódik, amely egy egységére vetítve határozzák meg a normatíva összegét. Az önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó mutatók alapján állapítják meg a támogatás összegét, amelyet a helyi önkormányzatok kapnak. Ezután az így befolyt összeget osztják el a különböző feladatokat ellátó intézmények között. A normatívák felhasználásáról az éves költségvetési beszámolóban kell elszámolni. A normatíva olyan szakfeladatokhoz kapcsolódhat, amelyeket jól lehet számszerűsíteni, például a Gondozási Központ által nyújtott étkeztetés esetében az élelmezési napok száma. Minden esetben pontos nyilvántartást kell vezetni, hogy a hozzájárulásokat pontosan követni lehessen. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén az Áht. visszafizetési és kamatfizetési kötelezettséget ír elő. A normatív támogatások összege minden évben változhat aszerint, hogy a mutatószámok növekednek vagy csökkennek. A normatív hozzájárulások azonban nem fedezik teljes mértékben a feladatok ellátásához szükséges összeget, a hiányzó részt az önkormányzatoknak kell kiegészíteni (Koháriné, 2011). Az önkormányzatok részére 2012-ben nyújtott normatív állami támogatások mértékét a 2011. évi CLXXXVIII. Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló törvény (továbbiakban: költségvetési törvény) IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója című fejezet tartalmazza. 2012-ben a pénzbeli szociális juttatásokra 58 milliárd Ft, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladataira 39 milliárd Ft, a szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti intézményi ellátásokra 21 milliárd Ft előirányzatot fogadott el az Országgyűlés normatív hozzájárulásként. Normatív kötött felhasználású támogatások címen egyes 35
szociális feladatok ellátására 136 milliárd Ft előirányzatot állapítottak meg. Az önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó normatívák összegét a költségvetési törvény 3. melléklete tartalmazza. Az önkormányzatok szociális feladatainak ellátásához a normatív állami hozzájárulások biztosítják a legjelentősebb mértékű fedezetet. A
támogatások
nem
csak
normatív
hozzájárulások
formájában
állnak
az
önkormányzatok rendelkezésére. Vannak egyéb támogatásértékű bevételek is, amelyek a költségvetési kapcsolatból is származhatnak, ezen esetekben meghatározott feladatok ellátására kapnak az önkormányzatok támogatásokat. A saját bevételeknek jelentős szerepe van a finanszírozásban. Ide tartoznak az illetékek, a helyi adók, a bírságok, a pótlékok, az átvett pénzeszközök és az egyéb saját bevételek. Az önkormányzatok legjelentősebb saját bevétele a helyi adókból származik, ez Zalaegerszegen is így van. A helyi adókról a közgyűlés dönt az Ötv. szabályozásait figyelembe véve. A helyi adók közé tartoznak a vagyoni típusú adók, a kommunális jellegű adók és a tevékenység típusú adók. Zalaegerszeg önkormányzatánál a legjelentősebb helyi adóbevétel a helyi iparűzési adóból származik. Az intézményi működési bevételek közé tartoznak az önkormányzat által fenntartott intézményekben a térítési díjak, a szolgáltatások ellenértékei, a továbbszámlázott közüzemi díjak. Az Önkormányzat jelentősebb bevételei a nem lakáscélú helyiségek bérleti díjából, helypénz- és helyfoglalási díjakból, az Aquapark és a gébárti fürdőlétesítmények üzemeltetéséből származnak. Az átengedett központi adókból származó bevételek közé tartozik a személyi jövedelemadóból és a gépjárműadóból származó bevételek. Hitelfelvételre az önkormányzatoknak is van lehetőségük, amelyek lehetnek fejlesztési és működési célúak.
Működésre azonban 2012-ban csak éven belüli likvid hitel
felvételére volt lehetőség. Zalaegerszeg önkormányzatának az elmúlt években nem volt szüksége
működési
célú
hitel
felvételére.
Az
Önkormányzat
mértéktartó
gazdálkodásának köszönhetően sikerült ezt megvalósítani.
36
5. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális feladatai finanszírozásának és kiadásainak elemzése 2008-2012. években 5.1. A finanszírozás alakulása a 2008-2009. években Dolgozatom előző részében bemutattam, hogy milyen forrásaik vannak az önkormányzatoknak a feladataik finanszírozására. Ebben a fejezetben Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális feladataihoz kapcsolódó bevételeit és kiadásait vizsgálom meg. A szociális feladatokhoz kapcsolódó bevételek alakulása 2008-2009. években A szociális segélyek és a szociális alapszolgáltatások finanszírozásához a központi költségvetés
normatív
állami
hozzájárulásokat,
kötött
felhasználású
állami
támogatásokat és egyéb központi költségvetésből származó támogatásokat biztosított az Önkormányzat részére. 1. táblázat: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata normatív hozzájárulása és normatív kötött felhasználású támogatása, 2008-2009
Támogatások
2008
Normatív hozzájárulások (millió Ft)
Változás (%)
2009
5 122
4 477
-14,4
554
526
-5,1
301
824
+273,2
272
342
+25,7
ebből: normatív hozzájárulások szociális feladatokhoz (millió Ft) Normatív kötött felhasználású támogatások (millió Ft) ebből: normatív kötött felhasználású tám. szociális feladatokhoz (millió Ft)
Forrás: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata 2008. és 2009. évi zárszámadása Saját szerkesztés
Az Önkormányzat 5.122 millió Ft támogatást kapott normatív hozzájárulás címen 2008. évben, amelynek 9,2 %-a (554 millió Ft) kapcsolódott a szociális feladatokhoz. A
7.
melléklet
tartalmazza
a
szociális
alapszolgáltatásokhoz
kapcsolódó
feladatmutatókat és normatívákat. A szociális étkeztetéshez kapcsolódó hozzájárulás az ellátottak száma alapján illette meg az Önkormányzatot. Az ellátottak számát 37
elszámoláskor a következő módon kell meghatározni: „az étkezésben részesülők étkezésre vonatkozó igénybevételi naplója nyilvántartása alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 252-vel” (2007. évi CLXIX. tv. 3. melléklet 11. c). A normatíva megállapítása a nyugdíjminimum meghatározott százaléka alapján történt. A nyugdíjminimum 150 %-a alatti, 150-300 % között és a 300 %-át meghaladó jövedelem alapján rendre 92.500 Ft/fő, 82.000 Ft/fő, és 65.000 Ft/fő normatívát lehetett alkalmazni. Az étkeztetésre átlagosan 82.000 Ft/fő normatív hozzájárulást kapott az Önkormányzat 2008-ban. A házi segítségnyújtásban 70 fő részesült, az átlagos normatíva összege 190.000 Ft/fő volt. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást összesen 60 fő igényelt, amelyből 5 fő új ellátott volt. Ez azért lényeges, mert az új ellátottak után kisebb összegű normatívát lehetett igényelni, csupán az egy ellátottra jutó normatíva (30.000 Ft/fő) 50 %-át. A bentlakásos és átmeneti elhelyezést biztosító intézmények összesen 95 millió Ft hozzájárulásban részesültek, amely magában foglalja a demens ellátást és az emelt színvonalú ellátást is (7. melléklet). A normatív, kötött felhasználású támogatások keretében a szociális feladatokhoz kapcsolódóan 272 millió Ft állt az Önkormányzat rendelkezésére. Ennek az összegnek a 10,6 %-át (29 millió Ft) a közcélú foglalkoztatás támogatására fordították. A központi költségvetés 1,8 millió Ft hozzájárulást biztosított a szociális továbbképzés és szakvizsga támogatására (7. melléklet). Az egyes jövedelempótló támogatásoknál az utólagos igénylés miatt a módosított előirányzatok összege megegyezett a teljesítések összegével. Ezekhez az ellátásokhoz 241 millió Ft támogatást kapott 2008-ban az Önkormányzat, amelynek a százalékos megoszlását az 5. ábrán ábrázolta. Ezek a támogatások a szociális feladatellátáshoz kapcsolódnak.
38
5. ábra: Az egyes jövedelempótló támogatásokhoz utólagosan kiutalt állami hozzájárulások, 2008
Forrás: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata 2008. évi zárszámadása Saját szerkesztés
Lényegesnek tartom megemlíteni az önállóan gazdálkodó intézmények bevételeit is. Az ilyen típusú bevételek a szociális feladatok szempontjából különösen fontosak, hiszen több feladatot is az Önkormányzat önállóan gazdálkodó intézetei látnak el. Ide tartozik a Gondozási Központ, a Gyimesi Lajos Fogyatékkal Élők Nappali Intézete, a Családsegítő Szolgálat. Az intézmények működési bevételei közül a térítési díjak és a különböző szolgáltatások díjai a legjelentősebbek. Az Önkormányzat 2009-ben az előző évinél 5,1 %-kal kisebb összegű normatív hozzájárulást kapott. Ennek oka a szociális ellátások normatívájának csökkenése volt. A szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás normatívája 1,5 %-kal csökkent 2008. évhez viszonyítva. Az egy főre jutó normatíva csökkenése ellenére a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra kapott támogatás 120 ezer Ft-tal nőtt. Ennek az volt az oka, hogy 2009. évben nem volt új igénylő, így az összes ellátott után a teljes összegű normatívát lehetett igényelni (7. melléklet). Normatív kötött felhasználású támogatások címen 2009-ben 25,75 %-kal több forrás állt az Önkormányzat rendelkezésére a szociális feladatok finanszírozására, mint az előző évben.
39
A közcélú foglalkoztatás finanszírozására 2008. évben normatív kötött felhasználású támogatást kapott az Önkormányzat, azonban 2009-től a közmunkaprogram átalakult. Az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény rendelkezik például a közfoglalkoztatás átalakításáról, az aktív korúak ellátásának bevezetéséről. Az új rendszerben a közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás az utólagosan visszaigényelhető támogatások körébe tartozott. A 6. ábrán azon támogatások arányát ábrázoltam, amelyekhez 2009-ben az Önkormányzat utólagosan igényelt támogatást, és ennek keretében összesen 339 millió Ft hozzájárulást kapott. 6. ábra: Az egyes jövedelempótló támogatásokhoz utólagosan kiutalt állami hozzájárulások, 2009
Forrás: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata 2009. évi zárszámadása Saját szerkesztés
Európai Uniós támogatással megvalósuló programok A szociálpolitikai feladatokhoz kapcsolódóan több európai uniós támogatás igénylésére is lehetősége volt az Önkormányzatnak, amelyek adatait a 8. melléklet tartalmazza. Az Interreg III. „Helyi esélyegyenlőségi ügynökség” program 2007-ben indult, célja az esélyegyenlőségi politika elősegítése, a nemek közti különbségek csökkentése, a nők szerepének
növelése
gazdasági,
politikai
(http://www.zalaegerszeg.hu/tart/print/freewriting/6880/1,
és
szociális letöltés:
területen.
2012.11.14).
A
program finanszírozását európai uniós forrásból (75 %), hazai támogatásból (15 %) és
40
saját forrásból (10 %) tervezték. A ténylegesen befolyt összeg 2008. évben a tervezett európai uniós támogatás 54 %-a volt (http://www.zalaegerszeg.hu/tart/print/freewriting/6880/1). A Családsegítő és Gyermekjóléti Központ két projektben is részt vett. A „Szociokulturális esélyek növelése és munkaerő piaci reintegráció” című program célja szociális szakemberek képzése, a tartós munkanélküliek munkaerő-piaci helyzetének a javítás. 2008-ban a támogatás 44%-a, 2009-ben a 47 %-a folyt be ténylegesen (http://www.nyuma.hu/). A „ZIP-ZÁR” Zalai Integrációs Program 2009-2010. között valósult meg. A program segítségével több prevenciós, szabadidős tevékenységet tudtak biztosítani a Központ által
gondozott
gyermekeknek
és
szüleiknek
(http://zeggyermek.nyuma.hu/component/content/article/36-hirek/62-tamop).
egyaránt Mindkét
program teljes mértékben európai uniós támogatásból valósult meg. Szociálpolitikai feladatok és a szociális kiadások alakulása 7. ábra: A szociális feladatok kiadásainak alakulása, 2008-2009
Forrás: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata 2008. és 2009. évi zárszámadása Saját szerkesztés
Zalaegerszegen a 2008. és a 2009. évben is közel 40 féle szociális támogatást és szolgáltatást igényelhettek a rászorulók (9. melléklet). A pénzbeli szociális támogatások közül 16 az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé, 6 pedig az önként vállalt feladatok körébe tartozott. A kötelező ellátások közül 9-re az állami költségvetés biztosított fedezetet, egyes támogatásoknál teljes mértékben, néhánynál pedig 90 %-
41
ban. A szociális ellátások kiadásai közül a rendszeres szociális pénzbeli ellátásokra (32,4 %) és a munkanélküli ellátásokra (32,5 %) fordították a legtöbbet. A rászorulók 2008-ban 12 féle rendszeres szociális ellátást igényelhettek. Ebben az évben az
orvosi
ellátás igénybevétele esetén vizitdíjat
kellett
fizetni. Az
önkormányzatoknak saját hatáskörben lehetőségük volt a szociálisan rászoruló személyek részére a vizitdíj visszatérítésére. Erre a célra 152 ezer Ft kiadást tervezett az Önkormányzat, amelynek 96,1 %-a (146 ezer Ft) teljesült, 2009-ben már megszűnt ez a jogcím. A rendszeres szociális pénzbeli ellátások között az egyik legjelentősebb az ápolási díj. Ennek két típusa létezik, az alanyi jogú és a méltányossági ápolási díj. A kettő együtt a rendszeres szociális kiadások 40 %-a volt (9. melléklet). Az önkormányzat a Bursa Hungarica ösztöndíjjal támogatta a főiskolai hallgatókat. Ebben az évben 102 fő diák kapta meg ezt a támogatást, átlagosan 6.350 Ft-ot, amelyet legfeljebb 5000 Ft minisztériumi támogatással lehetett kiegészíteni (10. melléklet). Az összes szociális kifizetés 32 %-át a nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélye tette ki. A segélyek összege havonta átlagosan 24.760 Ft volt. Az átmeneti segélyre fordított összeg 16.481 ezer Ft volt, amibe beletartoznak azok az egyszeri kifizetések is, amelyet a felszámolás alá került Zalabaromfi Zrt. dolgozói kaptak. Azok a dolgozók részesültek ebben a támogatásban, akik hosszú ideig nem kapták meg fizetésüket (9. melléklet). A Nemzedékek kézfogása program keretében 10.821 ezer Ft-ot fizetett ki az Önkormányzat, amelynek keretében alacsony jövedelemmel rendelkező nyugdíjasokat is támogatták. 2009-ben a szociális feladatok kiadásai 18,4 %-kal nőttek 2008. évhez képest. A legjelentősebb ellátások a rendszeres szociális pénzbeli ellátások voltak, az összes szociális kiadás 45,3 %-át ezek a kifizetések tették ki. Ebben az évben 11 féle támogatást igényelhettek a rászorulók rendszeres pénzbeli ellátásként. Az előző évhez képest csak a vizitdíj visszatérítése szűnt meg, a többi támogatás igénylésére továbbra is volt lehetőség. Lakbértámogatásra és a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlásra megtervezték az előirányzatot, de kifizetés nem történt (9. melléklet).
42
2009-től megváltozott a munkanélküliek számára nyújtott szociális támogatások rendszere. Bevezették az aktív korú személyek ellátását, ami magában foglalta a rendszeres szociális segélyt és a rendelkezésre állási támogatást. A rendszeres szociális segély havi összege függ a család jövedelmétől. Ezt a támogatást 78 munkanélküli számára utalták ki (10. melléklet). A rendelkezésre állási támogatás havi átlagos mértéke 28.500 Ft volt. A rendelkezésre állási támogatás 80 %-át központi költségvetési támogatásból finanszírozták.
5.2. Finanszírozási változások a 2010-2011. években A szociális feladatokhoz kapcsolódó bevételek alakulása 2010-2011. években 2. táblázat: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata normatív hozzájárulásainak és normatív kötött felhasználású támogatásainak alakulása, 2010-2011
Támogatások Normatív hozzájárulások (millió Ft)
2010
Változás (%)
2011
4 519
4 031
-10,8
514
485
-5,5
402
824
+204,9
388
323
-16,7
ebből: normatív hozzájárulások szociális feladatokhoz (millió Ft) Normatív kötött felhasználású támogatások (millió Ft) ebből: normatív kötött felhasználású tám. szociális feladatokhoz (millió Ft)
Forrás: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata 2010. és 2011. évi zárszámadása Saját szerkesztés
A normatívák meghatározása a 2010. évben eltért az előző évben alkalmazottaktól. Korábban már bemutattam a 2009. évben megállapított normatívák összegét. Az egyes szociális ellátások területén (pl.: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás) a mindenkori költségvetési törvényben külön-külön határozták meg (pl.: a szociális étkeztetésben résztvevő személyek jövedelmi helyzete alapján állapították meg a normatívák összegét). Ez 2010-ben a következő módon változott meg: A szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, az időskorúak nappali ellátása egy összefoglaló néven szerepelt a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvényben. A közös megnevezés az otthonközeli ellátás volt. Az önkormányzatok részére nyújtott normatíva összege 221.450 Ft/fő volt. Az ide tartozó szolgáltatásokhoz kapcsolódó normatíva mértékét ennek az összegnek bizonyos százalékában határozták meg az 43
alapján,
hogy
az
ellátottak
számára
mely
szolgáltatásokat
biztosítják
az
önkormányzatok (11. melléklet) Normatív kötött felhasználású támogatás címén 388 millió Ft hozzájárulást kapott 2010ben az Önkormányzat a szociális feladatok finanszírozására, amelynek 99,5 %-a (386 millió Ft) az egyes jövedelempótló támogatásokhoz kapcsolódott. A 8. ábrán a támogatásokhoz kapott állami hozzájárulásokat ábrázoltam százalékos arányban. A rendszeres szociális segély és a rendelkezésre állási támogatás mértéke 2009. évhez képest megváltozott. Mindkét támogatási forma a munkanélküli ellátásokhoz kapcsolódik, tehát célszerű ezeket együtt vizsgálni, így össze lehet hasonlítani az előző év adataival. Ez alapján megállapítható, hogy 2009-ben (46,2 %) és 2010-ben (45,6 %) a munkanélküli ellátásokhoz kapcsolódó állami hozzájárulások közel azonos arányban szerepeltek (7. és 8. ábra). 8. ábra: Az egyes jövedelempótló támogatásokhoz utólagosan kiutalt állami hozzájárulások, 2010
Forrás: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata 2010. évi zárszámadása Saját szerkesztés
Az Önkormányzat normatív hozzájárulás címen 4.031 millió Ft támogatást kapott a központi költségvetésből, amelynek 12 %-a a szociális feladatokhoz kapcsolódott. A normatívák meghatározása ebben az évben is megváltozott. Az előző évekkel ellentétben a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, az időskorúak nappali ellátása
44
területén a költségvetési törvény egy összegű normatívát határozott meg, amely az ellátottak száma alapján illette meg az önkormányzatokat (11. melléklet). A 2011. évi utólagosan igényelt támogatásokat a 9. ábrán mutatom be. Az előző évekhez viszonyítva több elem jelenik meg ezek között a jövedelempótló támogatások között. Az egyik ilyen új elem a bérpótló támogatás, ami a jövedelempótló támogatások harmadát jelentette. 9. ábra Az egyes jövedelempótló támogatásokhoz utólagosan kiutalt állami hozzájárulások, 2011
Forrás: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata 2011. évi zárszámadása Saját szerkesztés
Európai Uniós támogatással megvalósuló programok 2010-ben több olyan projekt indult, amely európai uniós támogatással valósult meg. Az Önkormányzat által benyújtott egyik pályázat célja a Gyimesi Lajos Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének infrastrukturális fejlesztése. A projekt 70 %-ban uniós támogatásból, 30 %-ban saját forrásból valósulhatott meg. A Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ által 2009-ben indított Gyermekek és fiatalok integrációs program finanszírozására 2009-ben a támogatás 36 %-a, 2010-ben a 46 %-a folyt be európai uniós forrásból (8. melléklet).
45
Szociálpolitikai feladatok és szociális kiadások alakulása 10. ábra: A szociális feladatok kiadásai, 2010-2011
Forrás: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata 2010. és 2011. évi zárszámadása Saját szerkesztés
Zalaegerszegen 2010-ben összesen 40 fajta szociális támogatás és szolgáltatás állt a rászorulók rendelkezésére (12. melléklet). Az előző évhez képest (22 féle pénzbeli szociális ellátás 2009-ben) 27-re nőtt a pénzbeli szociális támogatások jogcímeinek száma. A 10. ábrán is látható, hogy a szociális ellátások között legnagyobb mértékben (51,3 %) a rendszeres szociális pénzbeli ellátások és a munkanélküli ellátások (34,0 %) szerepeltek. A munkanélküli ellátások között az aktív korúak ellátása jelentkezett a legnagyobb mértékben. A rendszeres szociális segély igénylésére 2009. november után egy családban csak egy személynek volt lehetősége. A havi kifizetés mértéke függ a család jövedelmi helyzetétől. Ehhez a támogatáshoz a központi költségvetés 90 %-ban járult hozzá. Az aktív korú személyek ellátására fordított összeg 83 %-át a rendelkezésre állási támogatásban részesülő személyek kapták, amelynek havi összege az előző évhez hasonlóan 28.500 Ft volt. A rendelkezésre állási támogatáshoz a központi költségvetés 80 %-ban járult hozzá (6. melléklet). A szociális kifizetések közül a második legnagyobb összeget a közcélú foglalkoztatásra fordították 2010-ben, amely a szociális kiadások 17,1 %-a volt. Időskorúak járadékára az előző évhez képest 2010-ben 26 %-kal nagyobb összeget kellett fordítani. Lakásfenntartási támogatást 2009-hez képest 18 %-kal többen igényeltek. Erre a célra 46
2010-ben a szociális feladatokra fordított összeg 13,5 %-át fordították. 2010-ben is volt lehetőség lakbértámogatás igénylésére, azonban az előző évhez hasonlóan ebben az évben sem történt ezen a címen kifizetés (12. melléklet). A 2011. évben csökkentek a szociális kiadások. A 10. ábrán megfigyelhető, hogy a munkanélküli ellátások kivételével a többi ellátás területén kevesebb volt a kiadás. Az összes szociális támogatás tekintetében 2010-hez viszonyítva közel 15 %-os volt a csökkenés. A rendszeres szociális segély területén 2011-ben is voltak változások. A rendelkezésre állási támogatást 2011. augusztus után felváltotta a bérpótló juttatás, amelynek havi összege megegyezik a rendelkezésre állási támogatás eddigi összegével, azaz 28.500 Ft. A rendszeres szociális ellátások területén a nagymértékű csökkenést (26,3 %) a közfoglalkoztatás átalakulása okozta. A 7. és 10. ábrán a rendszeres szociális pénzbeli ellátások között tűntettem fel a közcélú foglalkoztatást, azonban 2011. évtől az Önkormányzat által alapított Kontakt Humán Szolgáltató Nonprofit Kft. végzi ezt a feladatot. Ezért az Önkormányzat költségvetésében a szociális kiadások között közcélú foglalkoztatás címen csak a feladatot ellátó szervezet részére nyújtott támogatás szerepelt (http://www.kontaktkft.hu/).
5.3. Szociálpolitikai helyzet 2012-ben Az előző évekhez hasonlóan 2012-ben is a normatív finanszírozás volt a legjelentősebb bevételi forrás a szociális feladatok teljesítéséhez. A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény határozta meg a helyi önkormányzatok részére nyújtott normatívákat. Ezen normatívák alapján az Önkormányzat a következő bevételekkel számolhatott:
Szociális étkeztetés: 55.360 Ft/fő összegben határozta meg a normatívát a költségvetési törvény, amely megegyezik a 2011. évi összeggel. Az Önkormányzat az étkeztetéshez kapcsolódó feladatmutatót is az előző évi feladatmutatóval megegyezően határozta meg, tehát a szociális étkeztetéshez kapcsolódó támogatás éves összege megegyezett a 2011. évi támogatással.
Házi segítségnyújtás: A normatíva összege ebben az esetben is megegyezett a 2011. évi összeggel, azaz 166.080 Ft/fő. Az ellátáshoz kapcsolódó feladatmutató azonban 66-ról 63-ra csökkent.
47
Időskorúak nappali intézményi ellátása: A feladathoz kapcsolódó normatíva mértéke szintén megegyezett az előző évivel, azaz 88.580 Ft/fő. A ellátáshoz kapcsolódó feladatmutató kiszámításakor ebben az esetben is csökkenéssel kellett számolni, így az Önkormányzat az előző évinél 10 %-kal kisebb összegű támogatást kapott ezen a címen.
Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása: A normatíva összege az előző évihez képest változatlanul 405.600 Ft/fő. A fogyatékos személyek nappali intézményi ellátását ebben az évben már nem az Önkormányzat által működtetett intézmény látta el, így ilyen jogcímen nem igényelhetett támogatást. A demens személyek ellátásához kapcsolódó feladatmutató az előző évi (19) negyedére csökken.
Pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása: A normatíva ebben az esetben is megegyezett az előző évi összeggel (206.100 Ft/fő). A feladatmutató az előző évi 18-hoz viszonyítva 16,6 %-kal csökkent, tehát ehhez a feladathoz is kevesebb hozzájárulást igényelhetett az Önkormányzat 2012-ben, mint a megelőző évben.
Gyermekjóléti Központ normatív támogatása: A költségvetési törvény alapján a legalább 40.000 lakosságszámú települések önkormányzatait illeti meg ez a támogatás a település által fenntartott intézmények száma után. Zalaegerszegen egy ilyen intézmény működik, ezért egyszeri 2.099.400 forint összegű támogatásra volt jogosult az Önkormányzat.
Normatív kötött felhasználású támogatások: A szociális továbbképzés és szakvizsga normatívája a 2011. évi normatívához (9.400 Ft) viszonyítva jelentősen lecsökkent, 2012-ben csupán az előző évi normatíva 17 %-a. Szociális ellátások 2012-ben 25 féle pénzbeli és természetbeni szociális ellátást igényelhettek a szociálisan rászorulók. A munkanélküliek részére folyósított támogatások körében több változás is történt.
2011.
augusztusban
a
rendelkezésre
állási
támogatást
felváltotta
a
foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Ehhez a támogatáshoz kapcsolódik újdonságként, hogy az önkormányzatok rendeletben előírhatják a támogatás feltételként a lakókörnyezet rendezettségét. 2011. szeptembertől ezt a feltételt az Önkormányzat is alkalmazta. Bár ezek a változások már 2011-ben elkezdődtek, alkalmazásuk 2012.
48
évben vált jelentőssé. A támogatás összege a nyugdíjminimum (jelenleg: 28.500 Ft) 100 %-áról 2012. január 1-jétől kezdődően a 80 %-ára (22.800 Ft) csökkent. Ezen kívül új elemként jelent meg, hogy a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetén a közgyűlés döntése alapján a támogatás meghatározott százalékát természetbeni juttatásként, Erzsébet-utalvány formájában folyósíthatta a rászoruló családok részére. A közmunkaprogramot 2012-ben is a Kontakt Humán Szolgáltató Kft. bonyolította. A Kft. ügyvezető igazgatója szerint 2012-ben 150 főnek tudtak munkát biztosítani a közfoglalkoztatás keretében (Antal, 2012). A lakásfenntartási támogatás rendszerében is történtek változások. 2012. január 1-jétől megszűnt a helyi lakásfenntartási támogatás. Erre a célra az Önkormányzat 2012. évi költségvetésében nem képeztek előirányzatot. A lakásfenntartási támogatások keretében továbbra is lehetett igényelni normatív alapon és az adósságkezeléshez kapcsolódóan az ellátást. Ezen támogatási formával kapcsolatos változások 2011-ben is történtek, amikor a gázár-támogatás beépült a lakásfenntartási támogatásba. A helyi lakásfenntartási támogatás megszűntetését nem tartom jó döntésnek, hiszen az előző fejezetekből már kiderült, hogy a lakásfenntartási támogatásokban részesültek a legtöbben a rendszeres segélyezettek közül, azaz 2011-ben több száz család részesült ilyen támogatásban. Számukra a támogatás megszűntetése havi több ezer forintos bevétel kiesést jelent.
5.4. A válság hatásának vizsgálata A 2008-2009-es gazdasági válság az Amerikai Egyesült Államokból indult ki. 2008-ban már Európában, így Magyarországon is érezhető volt a válság hatása, ez a foglalkoztatás területén is jól látható. A munkanélküliség az Európai Unióban 20042008 között csökkenő tendenciát mutat, évente átlagosan 0,475 százalékponttal csökkent a 25-74 éves korosztály munkanélküliségi rátája a Közösség 27 tagállamában, majd
2009-ben
hirtelen
1,6
százalékponttal
megnőtt
(http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tsdec460.html). A válság hatása a gazdaság minden területén megfigyelhető volt.
49
A válság hatása a szociális kiadások alakulásában is megfigyelhető, hiszen a munkahelyek csökkenése, a nehéz gazdasági helyzet a szociális ellátási igények növekedését okozta, ezen feltevésem bizonyításához a 2008-2011 közötti időszak adatait vizsgáltam meg. A 11. ábrán néhány szociális támogatási formát ábrázoltam. Ezen támogatási formákra fordított kiadások összegét vizsgáltam meg, és a támogatásokat igénylő személyek számának alakulását. 11. ábra: Egyes szociális ellátások alakulása, 2008-2011
Forrás: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata 2008, 2009, 2010, 2011 évi zárszámadásai Saját szerkesztés
Munkanélküli ellátások A
gazdasági
válság
egyik
következménye
a
munkahelyek
csökkenése,
a
munkanélküliség növekedése, amelynek következtében megnőttek a munkanélküliek számára biztosított támogatásokhoz kapcsolódó kifizetések. Az ábrán is jól látható a munkanélküli ellátásokra fordított összegek évi átlagos 10 %-os növekedése.
50
3. táblázat: Munkanélküli ellátásban részesülők havi átlagos száma, 2008-2011 2008 2009 2010 2011 Támogatás típusa
Változás (fő)
Rendszeres szoc. segély Rendelkezésre állási tám. Összesen
Változás (fő)
(%)
Változás (fő)
(%)
Változás (fő)
(%)
(%)
585
100,0
94
-83,9
133
+41,4
180
+35,3
-
-
485
-
622
+28,2
581
-6,5
585
100,0
579
+1,0
755
+30,4
761
+0,1
Forrás: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata 2008-2011. évi zárszámadásai és Zalaegerszeg MJV Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciója 2012-2014 Saját szerkesztés
A 2009-ben bevezetett aktív korúak ellátásával átalakult a munkanélküliek támogatási rendszere. A támogatásban részesülő személyek számára a havonta kifizetett összegek szinte alig változtak. Például a rendelkezésre állási támogatás összege a 2009-es bevezetés óta 28.500 Ft/hó. Ezért arra a következtetésre jutottam, hogy a növekedést a segélyezettek számának növekedése okozta. Havonta átlagosan 585 fő volt jogosult a rendszeres szociális segélyre 2008-ban. A következő évben nem volt jelentős változás, azonban 2010-ben már egyértelműen megfigyelhető a növekedés. A rendelkezésre állási támogatásra jogosultak száma 28,2 %-kal nőtt (622 fő.) A növekedés mértéke különösen nagymértékűnek tekinthető, hiszen az „Út a munkához” program keretében 215 fő foglalkoztatása valósult meg (Zalaegerszeg MJV 2010. évi közfoglalkoztatási terve). 2010-ben az előző évinél 41,4 %-kal több személy részesült rendszeres szociális segélyben. 2011-ben már nem volt ilyen nagymértékű a növekedés, csupán 3 %-kal többen részesültek munkanélküli támogatásban. Lakásfenntartási támogatás 4. táblázat: Lakásfenntartási támogatásban részesülők havi átlagos száma, 2008-2011 2008 2009 2010 2011 Támogatás típusa
Változás (fő)
Normatív lakásf. tám. Méltányossági lakásf. tám. Helyi lakásf. tám.
Változás (fő)
(%)
Változás (fő)
(%)
Változás (fő)
(%)
(%)
578
100,0
633
+9,5
797
+25,8
997
+25,1
.
.
.
.
287
.
280
-1,1
245
100,0
643
+262,4
804
+25,0
389
-51,7
30
100,0
57
+190,0
83
+45,6
103
+24,1
Adósságkezeléshez kapcsolódó tám.
Forrás: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata 2008-2011. évi zárszámadásai és Zalaegerszeg MJV Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciója 2012-2014 alapján Saját szerkesztés
51
A lakásfenntartási támogatás helyi támogatásként és központi, vagyis normatív támogatásként adható támogatás. 2008-ban helyi lakásfenntartási támogatásként 245 háztartás számára folyósítottak havonta 5.500 Ft-ot. A központi támogatás havi összege ennél alacsonyabb összegű volt (4.500 Ft/hó), amelyet 578 család kapott meg. 2009-ben a normatív lakásfenntartási támogatás havi összege minimálisan, havi 10 Ft-tal emelkedett. A normatív támogatásban részesülők közül az Önkormányzat kiegészítő támogatást biztosított a rendkívül alacsony jövedelmű családok részére, ami 643 család támogatását jelentette. A legnagyobb mértékű növekedés az adósságkezelésben részesülők lakásfenntartási támogatásában jelentkezett. Ezen a jogcímen 2008-hoz viszonyítva (30 fő) közel kétszer annyi jogosult részére történt kifizetés 2009-ben, majd 2010-ben még 45,6 %-kal több rászoruló kapott támogatást. A normatív lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 2010-ben az előző évinél 25,8 %-kal volt nagyobb. 2011-ben megváltoztak a lakásfenntartási támogatás szabályai. Újdonságként jelent meg a gázár-támogatás, amely beépült a lakásfenntartási támogatásba, amelynek következtében valószínűsítették a támogatást igénylők számának nagymértékű növekedését. Az új szabályok bevezetésével a támogatás havi összege 21 %-kal csökkent. A szociális pénzbeli támogatások közül a lakásfenntartási támogatást igényelte a legtöbb rászoruló. 2008-hoz viszonyítva 2011-ben 67 %-kal több család számára volt nélkülözhetetlen ez támogatási forma. Ez a rendkívül nagymértékű növekedés jól szemlélteti a gazdasági válság hatását, a növekvő munkanélküliség, az elszegényedés egyre növekvő mértékét. Adósságkezelési támogatás 5. táblázat: Adósságkezelési támogatásban részesülők havi átlagos száma, 2008-2011 2008 2009 2010 2011 Támogatás típusa
Változás (fő)
Adósságkezelési tám.
34
(%) 100,0
Változás (fő) 75
(%) +220,5
Változás (fő) 85
(%) +13,3
Változás (fő) 109
(%) +28,2
Forrás: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata 2008-2011. évi zárszámadásai és Zalaegerszeg MJV Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciója 2012-2014 Saját szerkesztés
Az adósságkezelési támogatást igénylők száma a vizsgált időszakban jelentős mértékben megnőtt. 2009. évbe havonta átlagosan 75 családnak volt szüksége ilyen típusú támogatásra. 2010-ben már 85 család számára nyújtott az Önkormányzat adósságkezelési támogatást. Ez azt jelenti, hogy 2009-hez viszonyítna 13,3 %-kal több család számára okozott gondot a közüzemi számlák, a közös költség kifizetése. 201152
ben további 28,2 %-kal nőtt a támogatásban részesülők száma, azaz 28,2 %-kal több családnak volt 50.000 Ft-nál nagyobb tartozása, vagy már legalább 6 hónappal elmaradt a közüzemi számlák kifizetésével. Az előző évek adatainak elemzése során világosan látszik, hogy a lakosság egyre nagyobb részének van szüksége a szociális ellátásokra, s szociális támogatásokra. A munkanélküli ellátások, a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési támogatás során történő kifizetéseket megvizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy a vizsgált időszakban jelentős mértékben megnőtt a szociális segítségre szoruló személyek, családok száma. A gazdasági válság hatásának vizsgálata előtt az volt a feltevésem, hogy a szociálisan rászorulók száma 2009-ben mutat nagyszámú növekedést. Az elemzés során azonban egyértelműen megmutatkozott, hogy ez a hatás a 2010. évre tolódott át. A legmeghatározóbb növekedés talán a lakásfenntartási támogatások területén volt tapasztalható. Véleményem szerint ennek az lehet az oka, hogy a családok életében mindennapi nehézséget okoz a létfenntartás. Az árak növekedésének következménye, hogy megnő az élelmiszerre fordított kiadás, így kevesebb jut a közüzemi számlák, közös költség kifizetésére.
53
6. A szociális ellátórendszer átalakulása Az önkormányzati feladatellátás 2013. január 1-jétől átalakul. A járási rendszer bevezetésével az önkormányzatok egyes feladatai a járások hatáskörébe kerülnek át. A szociális ellátások nagy része a helyi önkormányzatok feladatai közé tartozik, így ebből következik a szociális ellátórendszer átalakulása is. A feladatellátások változásával együtt jár a finanszírozási rendszer átalakulása is. Az új önkormányzati rendszer működését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: új ötv) szabályozza, amelynek egyes részei 2013. január 1-jén, más részei (például: a helyi önkormányzatok képviselőinek jogai, kötelezettségei) a 2014. évi önkormányzati választásokkal lépnek hatályba. A helyi önkormányzatok finanszírozási rendszerének változásai Az új ötv alapján 2013. január 1-jétől a normatív finanszírozás rendszerét felváltja a feladatfinanszírozás rendszere. A feladatfinanszírozáson keresztül az állam az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai ellátásához biztosít fedezetet. A törvény célja, hogy a kötelező feladatok ellátásához szükséges forrás az önkormányzatok rendelkezésére álljon, ezáltal ne válhasson az önkormányzat működésképtelenné. A támogatás meghatározásakor figyelembe kell venni az önkormányzat saját bevételeit. A normatív finanszírozáshoz hasonlóan a feladatfinanszírozáshoz kapcsolódó támogatások mértékét a mindenkori központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. Az eddigi normatív
finanszírozástól
eltérő
lesz
a
támogatás
felhasználhatósága.
A
feladatfinanszírozás keretében nyújtott támogatásokat az önkormányzatok csak a kötelezően ellátandó feladataikra használhatják fel, elszámolási kötelezettség mellett. Az önként vállalt feladatokat az önkormányzatoknak saját bevételei terhére kell ellátniuk. A szociális ellátórendszer változásai A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény és a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 2013. január 1-jén hatályos állapota alapján a szociális ellátásban a következő változások várhatóak:
54
A szociális igazgatás szervei között az eddigiek mellett a járási hivatalok is szerepelnek. Ez alapján az önkormányzatok, a szociális hatóság és a járási hivatalok együtt fogják ellátni a szociális feladatokat.
A pénzbeli szociális ellátások közül az időskorúak járadéka és az ápolási díj eddig az önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozott, az új rendszerben a járási hivatal állapítja meg. Lényegében nagy változás nem lesz egyik támogatástípus esetében sem a jogosultak körében és a támogatás mértékében sem. Változás abban lesz, hogy ezentúl a járási hivatalokhoz kell az igényléseket benyújtani.
A természetben nyújtott szociális ellátások közül a közgyógyellátás és az egészségügyi ellátásra való jogosultság kerül át az önkormányzati hatáskörből a járásokhoz.
A szakosított ellátási formák közé új elemként kerül be a támogatott lakhatás, amelynek
keretében
a
fogyatékos
személyek,
a
pszichiátriai
illetve
szenvedélybetegek, és a hajléktalan személyek részére biztosítanak lakhatást.
55
7. Következtetések, javaslatok Dolgozatomban bemutattam a szociálpolitika rendszerének főbb jellemzőit, az Európai Unió tagországai szociális ellátórendszerének főbb jellemzőit. Megvizsgáltam Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának szociálpolitikai feladatait, az Önkormányzat által nyújtott szociális ellátások körét. A szociális segélyekkel kapcsolatban az volt a feltevésem, hogy 2009-ben a 2008/09-es gazdasági válság hatására megnőtt a segélyek igénylése. Az elemzés során azonban bebizonyosodott, hogy ez a feltevésem csak részben volt helyes, ugyanis a válság hatása a 2010. évben jelentkezett Zalaegerszegen. Ekkor azonban nagymértékben megnőtt a szociális ellátások iránti igény. Az elemzés előtt nem számítottam arra, hogy ilyen nagymértékű növekedést fogok tapasztalni. A válság valóban erőteljes hatással volt a gazdasági, politikai, szociális helyzetre, amely még most is érzékelhető. Ezt az is bizonyítja, hogy a válság következményeit nem csak szakemberek által végzett számításokból lehetett tudni, hanem az átlagemberek a mindennapi életükben is tapasztalhatták a nehézségeket. A foglalkoztatottsággal kapcsolatban tapasztalni lehetett a munkahelyek csökkenését, a munkanélküliség növekedését. A devizapiacokon az árfolyamok ingadozása nem csak a vállalatokra, pénzügyi szervezetekre volt hatással, hanem a lakossági hitelezést is nagymértékben érintette. Itt főleg a devizahitelek törlesztő részleteinek növekedésére gondolok, amely a hitelt felvevőknek olyan mértékű pénzügyi gondot okozott, hogy az már a mindennapi megélhetésüket veszélyeztette. A válság hatásait az is súlyosbította, hogy a magyar lakosság kis százaléka rendelkezett megtakarításokkal. A nehéz gazdasági helyzetben a lakosság nagyobbik része nem rendelkezett elég pénzügyi forrással a mindennapi megélhetés biztosítására. Ezért volt olyan sok esetben szükség a szociális ellátásokra, amely a zalaegerszegi önkormányzat szociális kifizetéseinek elemzése során egyértelműen bebizonyosodott. A legnagyobb mértékű növekedés a lakásfenntartással kapcsolatos támogatások körében volt megfigyelhető. A támogatást igénylő családok esetében a közüzemi számlák kifizetése jelentette a problémát, valamint a hitelek törlesztése. Valószínűsíthető, hogy ezeknek a családoknak nem voltak tartalékai, nem készültek fel egy nagyobb pénzügyi változásra,
56
esetlegesen a munkahely elvesztésére. Az ilyen nehéz helyzetbe került személyek számára nélkülözhetetlenek voltak az Önkormányzat által biztosított segélyek. A szociális ellátórendszer korrekciójára megítélésem szerint szükség van. Valószínűleg a kormány is így gondolhatta, ezért is tervezi 2013-tól a rendszer átalakítását. A finanszírozás és a szociális feladatellátás területén is várhatóak változások. Véleményem szerint az új finanszírozási rendszer bevezetése pozitív hatással lesz az önkormányzatok működésére, ugyanis az új rendszer fedezetet biztosít a kötelező feladatok ellátására, ezáltal megelőzhető az önkormányzatok fizetésképtelenné válása. A szociális feladatellátás változásaival kapcsolatban azonban már nem vélekedek ennyire pozitívan. A járások kialakításáról szóló törvény hatályba lépésével a szociális hatáskört gyakorló szervek száma tovább bővül. Az elemzésem során azt tapasztaltam, hogy a szociális támogatások köre, valamint ezek finanszírozási rendszere szinte miden évben változott, ami még átláthatatlanabbá teszi a rendszert. Ahhoz, hogy a szociális ellátórendszer jól működjön, és valóban csak a rászorulók kapják meg a támogatásokat, véleményem szerint nem elég egy új rendszer bevezetése. A szociális kifizetések csökkentéséhez elengedhetetlennek tartom a gazdasági helyzet javulását, a bérek növekedését, a munkanélküliség csökkentését, amely megítélésem szerint a szociális segélyek csökkentésének leghatásosabb módja. Zalaegerszeg vonatkozásában is az új munkahelyek teremtésében látom a megoldást. A város legnagyobb munkáltatója (Flextronics) több mint 1.000 fő leépítését jelentette be 2012 decemberében. A legnagyobb gondot az okozza, hogy nincs a városban vagy a környezetében olyan vállalkozás, ami képes lenne ilyen nagy létszámú munkaerőt alkalmazni. Úgy vélem, hogy olyan gazdaságpolitikai eszközöket kellene alkalmazni (pl.: az új vállalkozások számára kedvezményes bérleti díjak biztosítása), amelyek arra ösztönzik a nagy vállalkozásokat, hogy a városban alakítsák ki telephelyüket. Véleményem szerint a gazdasági megoldások mellet két fontos dologra is nagyobb figyelmet kellene fordítani. A szociálpolitika területén egy szemléletváltásra lenne szükség, valamint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az öngondoskodásra. Úgy hiszem, hogy a gazdasági nehézségek mellett ezek adják a mai magyar társadalommal és a szociális helyzettel kapcsolatos problémák nagy részét. A szociális ellátások területén is vannak problémák, de a legnagyobb gondot abban látom, hogy a lakosság milyen módon viszonyul a szociális segélyekhez. A segélyeknek csak átmeneti segítséget 57
kellene nyújtani, azonban ezzel ellentétben áll az, amit a környezetemben is tapasztaltam. Ezért gondolom úgy, hogy a szociális ellátórendszer átalakítása mellett szükség lenne egy szemléletváltásra is. Az állam feladata, hogy gondoskodjon a szociálisan rászoruló rétegekről, de nem szabad csak az államtól várni a segítséget, több munkahelyre van szükség és arra, hogy a munkaképes emberek dolgozni akarjanak, a munkát válasszák a szociális segélyek helyett, ezzel talán javulhat a rászoruló rétegek szociális helyzete is. Általánosságban elmondható, hogy jelenleg az önkormányzatok nehéz gazdasági helyzetben vannak, ebből a zalaegerszegi önkormányzat sem kivétel. Vizsgálatom során azt tapasztaltam, hogy a zalaegerszegi önkormányzat a központi jogszabályok által meghatározott, kötelező szociális ellátási formák mellett a rászoruló rétegek minél teljesebb és igazságosabb támogatása érdekében rendeletben számos olyan ellátási formát vezetett be, amelyhez nem biztosít az állam hozzájárulást, azt kizárólag saját forrásai terhére nyújtja. A polgármesteri hivatal szociális ellátások területén dolgozó köztisztviselői személyes, olykor napi kapcsolatban vannak a rászorulókkal, ismerik az egyéni nehéz sorsokat, ami gyakran megnehezíti, hogy elfogulatlanul, a jogszabályok által előírt keretek között döntsenek a segélyek megállapításával kapcsolatban. A cél, hogy minél több rászorulón tudjanak segíteni. Az Önkormányzat az új helyzetekre gyorsan reagált, hiszen amikor a lakáshitelek törlesztő részleteinek növekedése következtében sokan kerültek krízis helyzetbe, bevezették a nehéz helyzetbe került természetes személyek lakáshitel-törlesztésének támogatását. Úgy vélem, hogy az Önkormányzat anyagi és jogi lehetőségeit kihasználva jó színvonalon látta el feladatait, a folyamatosan változó törvényi szabályozások, a gazdasági válság és a csökkenő pénzügyi források ellenére biztosítani tudták a szociális ellátást minden rászoruló réteg számára, évről évre több személynek tudtak segítséget nyújtani.
58
Irodalomjegyzék Szakkönyvek 1. Bárány (1999): Bárány Ferenc: Szociálpolitikai ismeretek (JGYF Kiadó, Budapest) 2. Csanádi - Tóth (2002): Csanádi Ágnes – Tóth József: Az önkormányzatok pénzügyei (Perfekt, Budapest) 3. Koháriné (2011): Koháriné dr. Papp Edit: Államháztartási ismeretek (Perfekt, Budapest) 4. Kovács (2006): Kovács János: Társadalompolitika – szociálpolitika (Agroinform Kiadó, Budapest) 5. Központi Statisztikai Hivatal (2012): Magyar Statisztikai Évkönyv 2011 (KSH, Budapest) 6. Krémer (2009): Krémer Balázs: Bevezetés a szociálpolitikába (Napvilág Kiadó, Budapest) 7. Lohn (2009): Lohn Mária: Központi költségvetési támogatások a helyi önkormányzatoknál (Saldo, Budapest)
Jogforrások 8. 168/1997. (X. 6.) Kormány rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról 9. 1907. évi XIX. törvénycikk az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról 10. 1928. évi XL. törvénycikk az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról 11. 1975. évi II. törvény a társadalombiztosításról 59
12. 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 13. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 14. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetéről 15. 2007. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről 16. 2008. évi CVII. törvény az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról 17. 2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről 18. 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetésétől 19. 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 20. 2011. évi CLXXXIX törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 21. 2012. évi CXVIII. törvény az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról 22. 2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról 23. Az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK Rendelete (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
Egyéb források 24. Zalaegerszeg MJV Közgyűlése 11/2009. (IV. 24.) számú önkormányzati rendelete a 2008. évi zárszámadásról 25. Zalaegerszeg MJV Közgyűlésének 15/2010. (IV.30.) önkormányzati rendelete a 2009. évi zárszámadásról 26. Zalaegerszeg MJV Közgyűlésének 15/2011. (IV.19.) önkormányzati rendelete a 2010. évi zárszámadásról 27. Zalaegerszeg MJV Közgyűlésének 24/2012. (V.11.) önkormányzati rendelete a 2011. évi zárszámadásról 28. Zalaegerszeg MJV Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata
60
29. Zalaegerszeg MJV Közgyűlésének többször módosított 40/2004. (X. 29.) sz. önkormányzati rendelete „Nemzedékek kézfogása” elnevezéssel az újszülött gyermekek, a házasságot kötő fiatal párok és az alacsony nyugdíjjal rendelkezők támogatásáról 30. Zalaegerszeg MJV Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciója 2012-2014 31. Zalaegerszeg MJV Közgyűlésének 25/2006 (VI. 15.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint a gyermekvédelmi ellátásokról 32. Antal (2012): Antal Lívia: Közfoglalkoztatás: Hat órában több bérért (in: ZalaMédia Online,
2012).
Letöltés:
2012.12.01.
Hozzáférés:
URL:
http://www.zalamedia.hu/kozelet/37658-kozfoglalkoztatas-hat-oraban-tobbberert.html 33. Gondozási Központ: Szakmai Program 2011. Zalaegerszeg. Letöltés: 2012. 11. 13. Hozzáférés: URL: http://www.gkzalaegerszeg.hu/dokumentumok/19/ 34. Európai Bizottság (2007): Európai Szociális Alap – Befektetés az emberekbe immár 50 éve (Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, Luxembourg). Letöltés:
2012.10.25.
Hozzáférés:
URL:
http://ec.europa.eu/esf/BlobServlet?docId=252&langId=hu 35. Pappé (2000): Pappné Farkas Klára: Az Európa Tanács szervezete és tevékenysége 1. rész, In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (TMT) 47. évfolyam (2000) 1. szám.
Letöltés:
2012.
10.
25.
Hozzáférés:
URL:
http://tmt.omikk.bme.hu/issue.html?issue_id=15 36. Pappné (2000): Pappné Farka Klára: Az Európa Tanács szervezet és tevékenysége 2. rész, In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (TMT) 47. évfolyam (2000) 3. szám.
Letöltés:
2012.
10.
25:
Hozzáférés:
URL:
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=263&issue_id=17 37. KSH (2011): Központi Statisztikai Hivatal: Munkaerő-piaci helyzetkép, 2010. In: Statisztikai Tükör V. évfolyam 12. szám 2011.03.02. Letöltés: 2013.01.01. Hozzáférés:http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/munkerohelyz/munkerohelyz 10.pdf 38. Zalaegerszeg MJV 2010. évi közfoglalkoztatási terve, (2010.02.04). Letöltés: 2012.12.18.
Hozzáférés:
URL:
http://www.zalaegerszeg.hu/up/kozgyulesek/10_02_04/00meghivo.doc
61
Internetes források 39. http://www.nfu.hu/palyazatok, Letöltés: 2012.12.11 40. http://www.nyuma.hu/, Letöltés: 2012.11.26 41. http://zeggyermek.nyuma.hu/component/content/article/36-hirek/62-tamop, Letöltés: 2012.11.26 42. http://www.kontaktkft.hu/, Letöltés:2012.12.01 43. http://www.kormany.hu/hu/fogalomtar, Letöltés: 2012.12.13 44. http://www.kormany.hu/hu/fogalomtar, Letöltés: 2012.12.13 45. http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/parlamenti-esgazdasagstrategiaert-felelos-allamtitkarsag/felelelossegi-teruletek/eu-2020-strategia, Letöltés: 2012.11.26 46. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001b.html,
Letöltés:
2012.11.11 47. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf017.html,
Letöltés:
2012.12.17 48. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt016.html,
Letöltés:
2012.12.17 49. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsp010b.html,
Letöltés:
2012.11.11 50. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsp011b.html,
Letöltés:
2012.12.17 51. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli042.html,
Letöltés:
2012.12.17 52. http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tps00010.html,
Letöltés:
2012.11.20 53. http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/t2020_10.html,
Letöltés:
2012.11.20 54. http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tec00001.html,
Letöltés:
2012.11.20 55. http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tsdec460.html,
Letöltés:
2012.12.17 56. http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/index.html, Letöltés: 2012.11.20.
62
57. http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_nyugdijak&id=62,
Letöltés:
2012.11.19 58. http://www.zalaegerszeg.hu/tart/print/freewriting/6880/1, Letöltés: 2012.11.14
63
Mellékletek
64
Okmány- és lakcímnyilv. Iroda
Ellenőrzési Iroda
Polgárm. Iroda
Pénzügyi Csoport
Számviteli Csoport
Adóeljárási Csoport
Adóelőírási Csoport
Üzemgazdasági Csoport
Közgazdasági Osztály
Adóosztály
Közterület felügyeleti Csoport
Közmű és mélyépítési Csoport
Környezetgazd. és kommunális Csoport
Általános Igazg. Csop.
Útépítési és Közlekedési Csoport
Területfejlesztési és Pályázati Cs.
Ingatlanhasznosítási Cs.
Anyakönyvi Csoport
Közigazgatási Osztály
Magasépítési Csoport
Műszaki Osztály
Jegyző
Főépítészi Csoport
Városfejlesztési és Tervezési O.
Aljegyző
Alpolgármester
Polgármester
Jogi és Közbeszerzési Iroda
Személyügyi szakreferensek
Szervezési Csoport
Informatikai Csoport
Testületi Csoport
Önkormányzati Osztály
Szociálpolitikai Csoport
Intézmény fenntartói és lakásgazd. Csoport
Népjóléti Osztály
Zalaegerszeg Városi Gyámhivatal
Polgármesteri Hivatal Szervezeti ábrája
Építéshatósági Osztály
Sportcsoport
Oktatási és Kulturális Csoport
Művelődési és Sportosztály
Alpolgármester
1. melléklet
Zalaegerszeg MJV Polgármesteri Hivatala szervezeti felépítése
Forrás: Zalaegerszeg MJV Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata
65
2. melléklet 6. táblázat: Az Európai Unió tagországainak a szociális feladatokhoz kapcsolódó kiadásai, 2010
Országok
Szociális védelemre fordított kiadás a GDP %-ban folyó áron
A rokkantak támogatására fordított összeg az összes szociális ellátás %-ban
A munkanélküliek támogatására fordított összeg az összes szociális ellátás %-ban
EU 27
29,36
7,95
6,00
Eurózóna (17 ország)
30,36
7,11
6,76
Eurózóna (16 ország)
30,38
7,11
6,76
Belgium
29,90
7,50
13,34
Bulgária
18,05
7,98
3,42
Csehország
20,14
7,78
4,18
Dánia
33,26
14,85
7,48
Németország
30,67
8,17
5,75
Észtország
18,08
10,90
4,23
Írország
29,59
4,69
12,36
Greece
29,10
4,68
6,08
Spanyolország
25,73
7,09
14,09
Franciaország
33,77
6,12
6,85
Olaszország
29,87
5,94
2,94
Ciprus
21,64
3,49
4,98
Lettország
17,84
7,64
7,44
Litvánia
19,08
9,93
4,38
Luxemburg
22,70
11,39
5,60
Magyarország
23,07
8,49
4,03
Málta
19,79
4,37
2,77
Hollandia
32,05
8,17
5,19
Ausztria
30,35
7,62
5,67
Lengyelország
18,94
7,36
2,24
Portugália
26,98
8,23
5,65
Románia
17,58
9,14
3,24
Szlovénia
24,79
7,24
2,75
Szlovákia
18,57
8,71
5,11
Finnország
30,56
12,07
8,22
Svédország
30,44
14,19
4,53
Nagy-Britannia
27,97
10,24
2,67
Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/index.html Saját szerkesztés
66
3. melléklet Zalaegerszeg MJV demográfiai adatai, 2006-2012 7. táblázat: Zalaegerszeg demográfiai adatai, 2006-2010
2006 2007 2008 2009 2010 Élveszületések száma 550 536 518 530 480 (db) Halálozások száma (db) 697 696 719 731 714 Csecsemőhalálozás (1 éven alul meghaltak 4 1 4 1 2 száma) (db) Házasságkötések száma 247 220 230 234 195 (db) Válások száma (db) 158 140 177 165 175 Állandó odavándorlások 1264 1211 989 1001 1004 száma (db) Állandó elvándorlások 1202 1158 1108 1011 974 száma (db) Forrás: Zalaegerszeg MJV Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciója 2012-2014 8. táblázat: Zalaegerszeg népessége korcsoportok szerint, 2005, 2012
Életkor (év) 0-14 15-17 18-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75Összesen:
2005. január 1.
7.935 2.091 5.632 5.770 4.764 3.973 3.891 4.976 5.184 4.194 3.392 2.717 2.352 3.341 60.212
2012. január 1. 7.312 1.688 4.630 3.906 4.917 5.331 4.259 3.558 4.199 5.228 4.353 3.193 2.520 4.178 59.272
Forrás: Zalaegerszeg MJV Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciója 2012-2014
67
4. melléklet Zalaegerszeg MJV munkanélküliséggel kapcsolatos adatai
9. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők alakulása. 2011-2012
Álláskeresők aránya a gazdaságilag Változás (%-pont) aktív népesség %-ban az előző év áprilishoz Város 2011. 2012. április 30. április 30. Keszthely 11,5 11,3 -0,2 Lenti 9,4 7,7 -1,7 Nagykanizsa 14,1 14,6 0,5 Zalaegerszeg 10,9 9,9 -1,0 Zalaszentgrót 17,0 10,8 -6,2 Letenye 18,5 15,8 -2,7 Megye összesen 12,6 11,7 -0,9 Forrás: Zalaegerszeg MJV Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciója 2012-2014
10. táblázat: A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Zalaegerszegen, 2011-2012
Regisztrált munkanélküliek száma (fő) 365 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma (fő)
2011. április 30.
2012. április 30.
2.687
2.460
735
446
Munkavállalási korú népesség 40.458 40.029 száma (fő) Relatív mutató2 6,64 6,15 (%) Forrás: Zalaegerszeg MJV Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciója 2012-2014
2
Relatív mutató: nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában
68
5. melléklet
11. táblázat: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata által nyújtott szociális szolgáltatások, 2012
Szolgáltatási forma megnevezése
Szolgáltatást nyújtó intézmény Megnevezése Étkeztetés Gondozási Központ Házi segítségnyújtás Gondozási Központ Családsegítő Szolgálat és Családsegítés Gyermekjóléti Központ Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Gondozási Központ Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Utcai szociális munka3 Központja Időskorúak nappali ellátása Gondozási Központ Mandulavirág Fogyatékkal Élők Fogyatékos személyek nappali ellátása4 Református Gondozóháza Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Hajléktalan személyek nappali ellátása5 Központja Pszichiátriai betegek nappali ellátása Gondozási Központ Szenvedélybetegek nappali ellátása Gondozási Központ Időskorúak gondozóháza Gondozási Központ Mandulavirág Fogyatékkal Élők Fogyatékos személyek gondozóháza6 Református Gondozóháza Hajléktalanok éjjeli menedékhelye és Hajléktalanok Átmeneti Gondozási átmeneti szállása7 Központja Idősek otthona Gondozási Központ Mandulavirág Fogyatékkal Élők Fogyatékos személyek otthona8 Református Gondozóháza Forrás: Zalaegerszeg MJV Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciója 2012-2014
3
Ellátási szerződés keretében biztosított ellátás Ellátási szerződés keretében biztosított ellátás 5 Ellátási szerződés keretében biztosított ellátás 6 Ellátási szerződés keretében biztosított ellátás 7 Ellátási szerződés keretében biztosított ellátás 4
8
Ellátási szerződés keretében biztosított ellátás
69
6. melléklet
12. táblázat: Egészben vagy részben önkormányzati pénzforrásból finanszírozott szociális ellátási formák, 2010-2011 Pénzeszköz Önkormányzati felhasználás finanszírozás (e Ft) Támogatási forma aránya 2010 Időskorúak járadéka
2011
2011
998
10
10
3 339
7 019
10
10
36 019
40 370
20
20
4 450
7 074
10
10
13 894
10 876
100
100
29 036
11 488
100
0
484
597
10
10
alanyi
14 790
17 991
25
25
méltányossági
31 588
32 166
100
100
14 484
13 545
100
100
Bursa Hungarica ösztöndíj
6 501
6 044
100
100
Adósságkezelési támogatás
1 917
2 797
10
10
Átmeneti segély
10 958
3 228
100
100
Temetési segély
6 455
6 786
100
100
Köztemetés
4 395
4 571
100
100
Nyugdíjas támogatás
2 010
-
100
100
Aktív korúak ellátása
943
2010
Rendszeres egészség károsodottak szociális foglalkoztatási mentességet élvezők segély 55 év felettiek
rendelkezésre állási támogatás (2011.08.31-ig) foglalkoztatást helyettesítő támogatás (2011.09.01-től) normatív
Lakásfenntartási méltányossági támogatás normatív kiegészítése adósságkezeléshez kapcsolódó Ápolási díj
Közgyógyellátás (méltányossági)
335 0
Forrás: Zalaegerszeg MJV Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciója 2012-2014 Saját szerkesztés
70
7. melléklet 13. táblázat: A szociális támogatásokhoz és szociális alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó normatívák alakulása, 2008-2009
2008
2009
Feladat mutató
Normatíva Ft/fő
Hozzájárulás (e Ft)
Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások
-
-
315 222
-
-
308 605
Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai
-
-
47 981
-
-
47 999
371
82 000
30 422
-
-
-
925
40
91 050
3 642
Hozzájárulás jogcíme
Feladat mutató
Normatíva Ft/fő
Hozzájárulás (e Ft)
1. Normatív hozzájárulások szociális feladatokhoz
- szociális étkeztetés új ellátottak: nyugdíjmin. 150 %-a alatt
10
92 500
nyugdíjmin. 150-300 %-a között
10
82 000
820
310
80 700
25 017
nyugdíjmin. 300 %-át meghaladja
54
65 000
3 510
80
64 000
5 120
55
190 000
10 450
-
-
-
5
275 000
1 375
-
270 700
-
10
173 700
1 737
75
171 000
12 825
120
150 000
18 000
110
146 200
16 081
18
220 000
3 960
17
214 650
3 649
18
465 100
8 371
17
454 110
7 720
55
30 000
1 650
60
29 500
1 770
5
15 000
75
-
-
-
2 6 000 000
12 000
-
-
-
1 2 340 000
2 340
1 2 303 300
2 303
- házi segítségnyújtás új ellátottak: nyugdíjmin. 150 %-a alatt nyugdíjminimum 150 %-át meghaladja - időskorúak nappali intézményi ellátása - pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása - fogyatékos személyek nappali ellátása - jelzőrendszer házi segítségnyújtáshoz ellátottak száma - 2008. évben új ellátottak - közösségi ellátások - Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatásai Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás - demens ellátás
116
700 000
81 200
-
-
-
12
800 000
9 600
12
787 450
9 449
- emelt színvonalú ellátás
9 0-560 000
4 264
8
421 400
3 371
Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás Átlagos szintű ápolást, gondozást nyújtó ellátás bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben új ellátottak: nyugdíjminimum. 150 %-a alatt
-
-
-
41
689 000
28 249
-
-
-
49
689 000
33 761
-
-
-
772 700
0
-
-
-
24
689 000
16 536
-
-
553 902
-
-
526 098
197
9 400
1 852
177
9 400
1 664
-
-
-
nyugdíjminimum 150 %-át meghaladja Összesen 2. Normatív, kötött felhasználású támogatások
Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása Közcélú foglalkoztatás Összesen:
-
-
29 524
-
-
31 376
1 664
Forrás: Zalaegerszeg MJV 2008. és 2009. évi zárszámadásai Saját szerkesztés
71
8. melléklet 14. táblázat: Az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztések alakulása, 2008-2011
Az európai uniós forrásokkal Költség támogatott vetési fejlesztés év megnevezése Interreg III. "Helyi esélyegyenlőségi ügynökség" HEFOP 2.2.1 " Szociokulturális esélyek növelése és munkaerő piaci reintegráció" 2008. évben összesen HEFOP 2.2.1 " Szociokulturális esélyek növelése és munkaerő piaci reintegráció TÁMOP 5.2.508 Gyermekek és fiatalok integrációs programja "ZIPZÁR" Zalai Integrációs Program 2009. évben összesen TÁMOP 5.2.508 Gyermekek és fiatalok integrációs programja "ZIPZÁR" Zalai Integrációs Program 2010. évben összesen TÁMOP 5.2.508 Gyermekek és fiatalok integrációs programja "ZIPZÁR" Zalai Integrációs Program 2011. évben összesen
Tervezett költségvetési adatok (e Ft) A kiadást finanszírozó források Költségvet ési kiadás összesen
Saját forrás
Teljesítési adatok (e Ft) A teljesített kiadást finanszírozó források
Hazai támoga tás
Európai uniós támogatá s
Teljesítet t kiadás
Saját forrás
Hazai támoga tás
A tervezett támogatásb Európai ól uniós ténylegesen támogatá befolyt s összeg
34 696
3 470
5 205
26 021
-
-
-
14 064
14 064
19 400
-
-
19 400
17 981
-
-
17 981
8 510
54 096
3 470
5 205
45 421
17 981
-
-
32 045
22 574
19 400
-
-
19 400
0
-9 265
-
9 265
9 265
19 769
-
-
19 769
7 202
-
-
7 202
7 202
39 169
-
-
39 169
7 202
-9 265
-
16 467
16 467
19 769
-
-
19 769
10 927
1 826
-
9 101
9 101
19 769
-
-
19 769
10 927
1 826
-
9 101
9 101
19 769
-
-
-
-
-
-
3 063
-
19 769
-
-
-
-
-
-
3 063
-
2008
-
2009
-
2010
-
2011
-
Forrás: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata 2008, 2009, 2010, 2011. évi zárszámadásai Saját szerkesztés
72
9. melléklet 15. táblázat: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata által biztosított szociális ellátások kifizetései, 20082009 Támogatás típusa Rendszeres szociális pénzbeli ellátások összesen - időskorúak járadéka
2008. évi 2009. évi kifizetések kifizetések (ezer Ft) (ezer Ft) 174 656 288 901
Változás (%) 65,41
7 429
7 458
- alanyi jogú ápolási díj
43 739
44 105
0,84
- méltányossági ápolási díj
26 550
25 541
-3,80
- adósságkezelési támogatás
8 044
14 920
85,48
308
-
-100,00
31 385
34 260
9,16
1 530
350
-77,12
42 240
43 576
3,16
- Bursa ösztöndíj
5 074
6 591
29,90
- közhasznú foglalkoztatás
8 200
-
-100,00
-
112 100
-
146
-
-100,00
11
-
-100,00
17 862
20 118
12,63
Munkanélküli ellátások összesen
175 078
188 063
7,42
- nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélye
173 580
68 147
-60,74
1 498
-
-100,00
-
119 916
-
43 423
41 219
-5,08
3 873
17 428
349,99
Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatások összesen
91 355
45 124
-50,61
- közcélú foglalkoztatás (állami)
30 143
-
-100,00
2 382
3 131
31,44
- lakásgazdálkodási feladatokra
119
23
-80,67
- Egészséges Városok Mozgalom
600
306
-49,00
- lakbértámogatás - normatív lakásfenntartási támogatás - adósságkezelési lakásfenntartási támogatás - helyi lakásfenntartási támogatás
- közcélú foglalkoztatás támogatása - vizitdíj visszatérítés - személyes szabadság korlátozása Rendszeres gyermekvédelmi ellátások összesen
- egészségkárosod. rendszeres szociális segélye - rendelkezésre állási támogatás Eseti pénzbeli szociális ellátások összesen Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátások összesen
- köztemetés
- egyéb szociális ellátás
0,39
345
446
29,28
10 653
-
-100,00
2 507
1 490
-40,57
39 472
32 278
-18,23
- hulladékdíj támogatás
1 132
1 172
3,53
- víz és csatornadíj támogatás
2 805
868
-69,06
- Landorhegyi orvosi rendelő eszközbeszerzése
244
-
-100,00
- jegyző által működtetett szakértői bizottság támogatása
953
4 961
420,57
-
449
-
31 904
36 600
14,72
538 151
637 453
18,45
- egyszeri tám. rendszeres gyermekvédelmi ellátásban részesülők - fogszabályozás költségeihez hozzájárulás - Idősek Otthona lízingdíj kamata
- Idősek Otthonainak 2008.évi egyszeri kiegészítő támogatása Lakásvásárlás és építés támogatása (Lakásalap) Összesen
Forrás: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata 2008 és 2009 évi zárszámadásai Saját szerkesztés 73
10. melléklet 16. táblázat: Rendszeres szociális segélyekben részesülők havi átlagos számának alakulása, 20082011
Támogatási forma Időskorúak járadéka Aktív korúak ellátása
Rendszeres szociális segély rendelkezésre állási támogatás (2011.09.01jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatás) normatív
Lakásfenntartási méltányossági támogatás normatív kiegészítése
Ellátottak havi átlagos száma (fő) 2008 2009 2010 2011 -
25
28
28
585
94
133
180
- 485
622
581
578
633
797
997
na.
na.
287
280
245
643
804
389
adósságkezeléshez kapcsolódó
30
57
83
103
alanyi
97
97
119
138
31
35
40
48
-
68
85
102
-
-
42
43
Bursa Hungarica ösztöndíj
102
120
121
111
Adósságkezelési támogatás
34
75
85
109
Ápolási díj
ebből emelt összegű méltányossági
Közgyógyellátás (méltányossági)
Forrás: Zalaegerszeg MJV 2008-2011. évi zárszámadásai és Zalaegerszeg MJV Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepció 2012-2014 Saját szerkesztés
74
11. melléklet 17. táblázat: A szociális támogatásokhoz és szociális alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó normatívák alakulása, 2010-2011
2010 Hozzájárulás jogcíme
2011
Feladat mutató
Normatíva Ft/fő
Hozzájárulás (e Ft)
Feladat mutató
Normatíva Ft/fő
Hozzájárulás (e Ft)
-
-
316 810
-
-
292 823
-
-
47 824
-
-
47 677
Normatív hozzájárulások szociális feladatokhoz Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai Otthonközeli ellátások
-
-
-
-
-
-
- A szociális étkeztetést és házi segítségnyújtást együttesen biztosítják
52
221 450
11 515
-
-
-
- szociális étkeztetést és az időskorúak nappali intézményi ellátását együttesen biztosítják
64
143 943
9 212
-
-
-
380
55 363
21 038
490
55 360
27 126
16
166 088
2 657
63
166 080
10 463
34
88 580
3 012
80
88 580
7 086
16
206 100
3 298
15
206 100
3 092
21
405 600
8 518
15
405 600
6 084
1 2 099 400
2 099
1 2 099 400
2 099
- szociális étkeztetés - házi segítségnyújtás - időskorúak nappali intézményi ellátása - pszichiátria és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása - fogyatékos és demens személyek nappali ellátása - Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatásai Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés - Átlagos ápolást, gondozást nyújtó ellátás bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményben már bent lévők - Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás Fokozott ellátást nyújtó szolgáltatás - demens betegek bentlakásos intézményi ellátása
-
-
-
-
-
-
70
635 650
44 496
73
635 650
46 402
41
635 650
26 062
41
635 650
26 062
-
-
-
-
-
-
24
710 650
17 056
23
710 650
16 345
- Emelt színvonalú ellátás
1
309 350
309
1
309 350
309
Összesen Normatív, kötött felhasználású támogatások összesen
-
-
513 905
-
-
485 569
174
9 400
1 635
-
-
1 635
-
-
-
- Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása Összesen
Forrás: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata 2010. és 2011. évi zárszámadásai Saját szerkesztés
75
12. melléklet 18. táblázat: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata által biztosított szociális ellátások kifizetései, 20102011 Támogatás típus Rendszeres szociális pénzbeli ellátások összesen - időskorúak járadéka
2010. évi kifizetések (ezer Ft)
2011. évi kifizetések (ezer Ft)
Változás (%)
327 212
241 094
-26,32
9 434
9 985
5,84
- alanyi jogú ápolási díj
51 755
70 931
37,05
- méltányossági ápolási díj
31 588
32 166
1,83
- adósságkezelési szolgáltatás
19 173
24 900
29,87
- lakbértámogatás
-
-
-
44 498
50 290
13,02
4 842
5 479
13,16
- helyi lakásfenntartási támogatás
13 894
10 876
-21,72
- kiegészítő lakásfenntartási támogatás
29 036
11 488
-60,44
6 501
6 043
-7,05
116 491
18 936
-83,74
26 788
22 905
-14,50
216 828
230 551
6,33
33 385
49 271
47,58
3 347
-
-100,00
180 096
16 560
-90,80
- normatív lakásfenntartási támogatás - adósságkezelési lakásfenntartási támogatás
- Bursa ösztöndíj - közcélú foglalkoztatás támogatása Rendszeres gyermekvédelmi ellátások összesen Munkanélküli ellátások összesen - nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélye - egészségkárosod. rendszeres szociális segélye - rendelkezésre állási támogatás - bérpótló juttatás
-
164 720
100,00
Eseti pénzbeli szociális ellátások összesen
34 077
25 310
-25,73
Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátások összesen
18 789
17 654
-6,04
Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás összesen
42 947
38 089
-11,31
4 395
4 571
4,00
300
291
-3,00
- otthonteremtési támogatás
8 755
6 341
-27,57
- egyéb egészségügyi és szociális feladat
1 840
250
-86,41
393
-
-100,00
- köztemetés - Egészséges Városok Mozgalom
- fogszabályozás költségeihez hozzájárulás - Idősek Otthona lízingdíj kamata
19 195
17 802
-7,26
- hulladékdíj támogatás
1 047
47
-95,51
- víz és csatornadíj támogatás
2 129
-
-100,00
- hatósági eljárás érdekekében vagy más szakértői és egyéb díjak
3 893
194
-95,02
- komplex egészségfejlesztő és prevenciós programok
1 000
-
-100,00
-
8 593
-
Lakásvásárlási és építés támogatás (Lakásalap)
14 345
7 832
-45,40
- lakástámogatás
13 500
6 500
-51,85
845
1 332
57,63
680 986
583 435
-14,32
- HPV védőoltás
- lakásalapból kamatmentes kölcsön Összesen
Forrás: Zalaegerszeg MJV Önkormányzata 2010. és 2011. évi zárszámadásai Saját szerkesztés
76
