ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT

Helyi építési szabályzat: ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT

16/2001. (VI.15.) SZÁMÚ RENDELETE ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL (ZÉSZ) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c. pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásaira Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának (továbbiakban ZÉSZ) megállapítására az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Zalaegerszeg város (továbbiakban: a város) közigazgatási területére.1 (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeken egyaránt területet alakítani, épületet és más építményt, műtárgyat tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) előírásai mellett, csak és kizárólag e rendelet és hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad. (3) Beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el. (Az építési telek meghatározása lásd. 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § (2) bekezdés 6. pont.) Az építési telek kialakítása során, a telek területéből leválasztással létrejövő út területe köz és magánút egyaránt lehet.

Szabályozási elemek 2. § (1)

(2)

1

Az övezeti terven és szabályozási terven jelölt kötelező erejű a) I. rendű, általános szabályozási elemek módosítására településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor, b) a II. rendű, részletes szabályozási elemek módosítása legalább a tömb egészére kiterjedő részletes szabályozási terv készítésével, önkormányzati közgyűlési döntéssel történhet meg. I. rendű szabályozási elemek - az I. rendű szabályozási vonalak és az azokhoz tartozó szabályozási szélességek (főforgalmi, forgalmi utak, fontosabb gyűjtőutak szabályozási területének határai), - a belterületi határvonal, - a területfelhasználás és a beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek, - az övezethatárok és a hozzájuk rendelt övezeti előírások (ZÉSZ II. fejezete), kivéve az építési övezetek beépítési karakteren túli részletezése és a rendeltetési övezetek másodrendű közterületeket érintő részletezése, - a szeges építési övezet építési vonalai és - a védőterületek és védőtávolságok.

A 28/2005. (VI.17.) sz. rendelet 1. §-a a bekezdést (1) bek-re módosította és kiegészítette (2), (3) bek-sel

(3)3

1.1.1. Az övezeti határ telekhatárhoz kötött. Övezeti határ csak telekhatáron lehet, egy telek csak egy övezetbe tartozhat.2 II. rendű szabályozási elemek - a II. rendű szabályozási vonalak (az I. rendű szabályozási vonalakat kivéve az összes közterületi telekhatár, pl. kiszolgáló út), - az építési övezetek beépítési karakteren túli részletezése, - a rendeltetési övezetek (terület-felhasználáson túli részletezése), - a tervezett kötelező telekhatárok, - az építési vonalak a szeges övezet kivételével, - az építési hely meghatározására vonatkozó elemek: - építési határvonal - elő-, oldal-, hátsókert, - építési sáv, - támfalgarázs építési vonala, - gyalogút tengelye, - kötelező gerincirány, - telepítendő fasor, - gyalogos átjáró, - gépkocsi átjáró, - megszüntető jel, - az övezeti előírásokon túl minden egyéb részletes városrendezési előírás, - közlekedési területek felszín alatti gépjárműtároló építési helye. Az övezeti határ telekhatárhoz kötött A telekhatárok kismértékű változásával, korrekciójával az övezeti határ együtt mozog. Övezethatár menti telekegyesítés esetén a kialakuló új telekre a kisebb intenzitású övezet előírásait kell alkalmazni. II. fejezet ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

3. § A város területén a szabályozási terv övezeti terve a) érvényességi övezeteket (0. jelű) b) beépítésre szánt/nem szánt övezeteket (1. jelű), c) rendeltetési (funkció) övezeteket (2. jelű) d) karakter (építési) övezeteket, valamint az építés közműfeltételeinek övezeteit (3. jelű) e) környezetvédelmi övezeteket (4.-5. jelű) f) értékvédelmi övezeteket (6.-7. jelű) g) az építési tilalmak és korlátozások területeit meghatározó övezeteket (8. jelű) és h) várospolitikai (9. jelű) övezeteket jelöl ki. c) Rendeltetési övezet (2. jelű) 4. § Az övezeti terv a város közigazgatási területén a)4 beépítésre szánt 2.1. - lakó-, ezen belül 2.11. - NL jelű nagyvárosias lakó-, 2.12. - KL jelű kisvárosias lakó-, 2.13. - KEL jelű kertvárosias lakó-, 2.14. - KEL* jelű kertvárosias lakó-, 2.15. - FL jelű falusias lakó-, 2.2. - vegyes-, ezen belül 2.21. - TV jelű településközponti vegyes, 2.22. - KV jelű központi vegyes, 2

A 31/2003. (X.22.) sz. rendelet 1. § (1) bekezdése mód. A 22/2007. (V.11.) sz. rendelet 1. §-a mód. 4 Az 50/2006. (XI.24.) sz. rendelet 1. §-a mód. 3

2.3. 2.4. 2.5.

- gazdasági-, ezen belül 2.31. - KG jelű (nagy)kereskedelmi, szolgáltató, 2.32. - IG jelű ipari gazdasági, - üdülő-, ezen belül 2.41. - ÜÜ jelű üdülőházas üdülő, 2.42. - ÜH jelű hétvégi házas üdülőövezet - különleges (sajátos) rendeltetésű-, ezen belül 2.51 - KI jelű különleges, rögzített intézményi funkciójú, 2.52. - KH jelű különleges, hulladékkezelésre és elhelyezésre szolgáló, övezeteket határol le.

b) beépítésre nem szánt 2.6. - közlekedési, ezen belül 2.61. - ÁK1 jelű első rendű közlekedési, 2.62. - ÁK2 jelű másodrendű közlekedési, 2.63. - VK jelű vasút, 2.64. - RK jelű repülőtéri, 2.7. - zöldterületi, ezen belül 2.71. - PZ közpark (2%-os beépíthetőséggel), 2.72. - KZ kizárólagos közpark (0%-os beépíthetőséggel), 2.73. – TZ1 (intenzíven kialakított) köztér, 2.74. – TZ2 (extenzíven kialakított) köztér, 2.8. - erdő, ezen belül 2.81. - VE jelű védelmi erdő, 2.82. - GE jelű gazdasági erdő, 2.83. - TE jelű turisztikai-, egészségügyi-szociális erdő, 2.9. - mezőgazdasági, ezen belül 2.91. - ÁM jelű általános mezőgazdasági, 2.92. - KEM jelű kertes mezőgazdasági, 2.93. - KM jelű korlátozott funkciójú mezőgazdasági, 2.10.- egyéb rendeltetésű, ezen belül 2.101. - VT jelű vízgazdálkodási, övezeteket határol le.

2.1. jelű LAKÓÖVEZETEK 5. § 2.11. NL jelű nagyvárosias lakóövezet Az övezet területén az övezeti előírások megtartásával a lakóépületeken túl elhelyezhetők: - szállásépületek, - a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, ellátó-, szolgáltató és vendéglátó építmények, - oktatási, egyházi, szociális és egészségügyi építmények, - sportépítmények, - igazgatási épületek és irodaházak, - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény - többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő.

6. § 2.12.KL jelű kisvárosias lakóövezet Az övezet területén az övezeti előírások megtartásával a lakóépületeken túl elhelyezhetők: - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek, - szállásépületek, - oktatási, egyházi, szociális és egészségügyi építmények, - igazgatási épületek és irodaházak, - sportépítmények - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény - személygépjármű-tárolók, parkolóház. Üzemanyagtöltő állomások az övezetben nem helyezhetők el.

7. § 2.13. KEL jelű kertvárosias lakóövezet Az övezet területén az övezeti előírások megtartásával a (legfeljebb négylakásos, kivételesen - amennyiben a szűkebb környezetre már jellemző - hatlakásos) lakóépületeken túl elhelyezhetők: - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület - szállásépületek (az OTÉK szerinti szobaszámmal), - oktatási, egyházi, szociális és egészségügyi építmények, - igazgatási épületek és irodaházak - sportépítmények - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény - a helyi állattartási rendeletnek megfelelő állattartási építmények, - személygépjármű-tárolók. Üzemanyagtöltő állomások az övezetben nem helyezhetők el.5

7/A. §6 2.14. KEL* jelű kertvárosias lakóövezet Az övezet területén az övezeti előírások megtartásával legfeljebb kétlakásos lakóépületeken túl elhelyezhetők: - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület - szállásépületek (az OTÉK szerinti szobaszámmal), - oktatási, egyházi, szociális és egészségügyi építmények, - igazgatási épületek és irodaházak - sportépítmények - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény - a helyi állattartási rendeletnek megfelelő állattartási építmények, - személygépjármű-tárolók. Üzemanyagtöltő állomások az övezetben nem helyezhetők el. 3.4. KE JELŰ KERTVÁROSI KARAKTERŰ ÉPÍTÉSI ÖVEZET 35. § (1) (2) (3) (4)

Az övezetbe jellemzően a kertvárosi karakterű, előkertes beépítésű területek tartoznak. Az övezet területén általában szabadonálló vagy ikerházas, oldalhatáron álló beépítésű, legfeljebb 6,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, a szabályozási tervben meghatározott övezet szerint.7 Az övezetre vonatkozó részletes szabályokat az 5. számú melléklet tartalmazza.8 Melléképítmények a jelen szabályzat 5. sz. melléklete szerint helyezhetők el.9 3.4.1. KE.O JELŰ KERTVÁROSI KARAKTERŰ ÉPÍTÉSI ÖVEZET 35/A.§10

(1) Az övezetbe Gógánhegy-Vorhota, Jánkahegy, Gálafej-Vakaroshegy területei, jellemzően kertvárosi karakterű, előkertes beépítésű területek tartoznak. (2) Az építési övezetbe tartozó tömbökben oldalhatáron álló beépítésű, maximum 4,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el, a telken belül minimum 60 %-os zöldfelületi borítottsággal, a homlokzatmagasság a lejtő felöli oldalon max. 6 m, a szomszéd és az utca felől max. 4,5 m lehet. Kialakítható és beépíthető telekterület: min. 720 m2, beépíthető telekszélesség: min. 12,0 m, kialakítható telekszélesség: min. 14,0 m. Telekmélység: min. 30,0 m. (3)11 A beépítés mértéke az alábbi szerint: - 720 m2 alatt épület nem helyezhető el 5

A 31/2003. (X.22.) sz. rendelet 2. §-a mód. Az 50/2006. (XI.24.) sz. rendelet 2. §-a iktatta be. 7 A 31/2003. (X.22.) sz. rendelet 6. §-a mód. 8 A 24/2002. (IX.20.) sz. rendelet 11. § (2) bek. mód. 9 A 24/2002. (IX.20.) sz. rendelet 11. § (3) bek. mód. 10 A 50/2006. (XI.24.) sz. rendelet 3. §-a iktatta be. 11 Az 53/2006. (XII.22.) sz. rendelet 19. § (1) bek. mód. 6

- 720 m2 felett a beépítés mértéke: 144m2+(T-720m2)/15 (T – ingatlan területe) - egy épület max. bruttó alapterülete 400 m2 – nél nem lehet nagyobb. 12 (4) Egy telken max. kétlakásos épület helyezhető el. (5) Egy telken legfeljebb három rendeltetési egység építhető.

3.4.2. KE.SZ JELŰ KERTVÁROSI KARAKTERŰ ÉPÍTÉSI ÖVEZET 35/B.§13 (1) Az övezetbe Gógánhegy-Vorhota, Jánkahegy, Gálafej-Vakaroshegy területei, jellemzően kertvárosi karakterű, előkertes beépítésű területek tartoznak. (2) Az építési övezetbe tartozó tömbökben szabadon álló beépítésű, maximum 4,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el, a telken belül minimum 60 %-os zöldfelületi borítottsággal, a homlokzatmagasság a lejtő felöli oldalon max. 6 m, a szomszéd és az utca felől max. 4,5 m lehet. Kialakítható és beépíthető telekterület: min. 720 m2, kialakítható és beépíthető telekszélesség: min. 14,0 m. Telekmélység: min. 30,0 m. (3)14 A beépítés mértéke az alábbi szerint: - 720 m2 alatt épület nem helyezhető el - 720 m2 felett a beépítés mértéke: 144m2+(T-720m2)/15 (T – ingatlan területe) - egy épület max. bruttó alapterülete 400 m2 – nél nem lehet nagyobb. 15 (4) Egy telken max. kétlakásos épület helyezhető el. (5) Egy telken legfeljebb három rendeltetési egység építhető.

Adó és Illeték Az ingatlan vásárlása után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. A Földhivatal az ingatlan tulajdonbejegyzésekor hivatalból megküldi az Illetékhivatal részére az ingatlan adásvételekor készült szerződés másolatát, melyben szereplő eladási ár jelenti az illeték kiszabásának alapját. Amennyiben ez az ár irreálisan alacsony, nem a piaci forgalmi érték magasságában mozog, úgy ezt korrigálják. A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja: A megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke. A visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke Általános mértke: 10%. A lakástulajdon -szerzés esetén az illeték mértéke lakásonként 4 millió Ft forgalmi érétkig 2%, ez tmeghaladó érték után 6%. Illetékfizetési kedvezmények, mentességek: Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét a forgalmi értékből le kell vonni, kivéve, ha a magánszemély vevő az alábbi módokon szerzi meg a lakás tulajdonjogát: A lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakás tulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. 12

Az 53/2006. (XII.22.) sz. rendelet 19. § (1) bek. mód. Az 50/2006. (XI.24.) sz. rendelet 4. §-a iktatta be. 14 Az 53/2006. (XII.22.) sz. rendelet 19. § (2) bek. mód. 15 Az 53/2006. (XII.22.) sz. rendelet 19. § (2) bek. mód. 13

Másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ha a magánszemély, vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke. Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke. Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul. A lakás építésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, 30 millió forintot meg nem haladó értékű új lakásnak, ilyen lakás tulajdoni hányadának első vásárlása esetén MENTES a visszterhes vagyonátruházási illeték fizetése alól. Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35.évét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, de legfeljebb 40.000,forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. Lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése esetén feltételesen mentesül a szerző fél az illeték megfizetése alól, abban az esetben, ha vállalja annak a lakóházzal történő beépítését a szerzéstől számított 4 éven belül. Természetesen a hely szűkössége miatt teljes részletességgel nem tudjuk e témát feldolgozni . További részleteket az : Illetékek című oldalon találhat