Záhonyi András A TATÁRLAKAI CSILLAGÓRA

Záhonyi András

A TATÁRLAKAI CSILLAGÓRA

A korong megadja készültének idejét. Ugyanis az Ikrektől a Nyilasig található csillagképeket - úgy, ahogyan a korongon látható - csak a Kr. e. 4000-5000 körüli időszak tavaszi nap­ éjegyenlőségeinek (a Kos hónapjának) kez� detén láthatjuk egyszerre az egen. ,

ZÁHONYIANDRÁS

A TATÁRLAKAI CSILLAGÓRA

,

FRIG Kiadó

Záhonyi András : A tatárlakai csillagóra © Záhonyi András, 20 ll.

Minden jog fenntartva

,

A FRIG Kiadó őstörténeti sorozatának szerkesztője: Varga Csaba

Felelős kiadó : Varga Csaba Sokszorosítás : G-Print Nyomda Felelős vezető : Wilpert Gábor ISBN: 978 963 9836 19 8

FRÍG Kiadó

TARTALOM Előszó Tatárlaka A tatárlakai leletek További lO lelet a sírban Régészek álláspontja Külföldi szakemberek véleménye Götz László gondolatai a tatárlakai leletekről További vélemények a leletekről A korong jeleinek eddigi értelmezései Forrai Sándor betű szerinti megközelítése Friedrich Klára betű szerinti megközelítése Badiny Jós Ferenc megjegyzései A korong jeleinek fogalomírás szerinti olvasata Harmatta János olvasata Marija Gimbutas modellje A három agyagtábla korára tett megállapítások Pontosabb kormeghatározás lehetősége A " forró nyom" Csillagászati megközelítések Rumi Tamás véleménye

7 9 10 12 13 17 20 22 29 31 32 35 36 41 44 46 51 53 55 57 5

Nyomozás a Napúton a Kr. e. 7. évezredben A surner képjelek szerepe Egy utalás a korong korára Korong és Csillagtérkép Égi szarvasvadászat a pristinai és a tatárlakai korongon A Cassiopeia csillagkép felbukkanása Az Orion A tatárlakai korong jelei és a csillagképek Tordos és Tatárlaka, emlékezés Torma Zsófiára Torma Zsófia Összehasonlító táblázatok Varga Csaba kiegészítése a tordosi cserepek jeleivel kapcsolatban A Torma-gyűjtemény 1�111 táblái és felirataik Torma Zsófia emlékkonferencia 2007-ben Források T he oldest scripts of Europe on a clay disk of Tartaria (Alsótatárlaka), abstract

6

59

61 64 66 68 76 81 88 95 98 100 107 110 116 130 134

"

,

ELOSZO yárfás Ágnes és Nagyné Fülöp Krisztina társszerző­ j�k�nt (N�ngal, Ningirszu, Nefro�, Ménrót, �i�ró�, Öst Gyöker 2002/4., 64-71. o.) mar magam ts kifeJthettem gondolataimat a tatárlakai korong bal alsó negyedének feliratával kapcsolatban. Akkor még csak a Nyilas csillagkép felismeréséről számolhattam be. Ösi titkok nyomában c. könyvemben (MBE, Miskolc, 2005) kiegészítem az ott leírtakat, és kísérletet tettem a korong teljes jel- és képkészletének csillagászati értelmezésére. Az eddigi megfejtéseket - köztük az előbb már említetteket - áttanulmányozva arra jutottam, hogy olyan értelmezést érde­ mes keresni, amely módszerében egységes és több szempontból is megerősíthető. Ezért kezdtem bele a kör alakú tárgyak jeleinek, rajzolatai­ nak vizsgálatába. Arra jutottam, hogy több esetben- pl. a tordosi korong (Erdély), a knosszoszi kör alakú tábla (Görögország) és a karanovai agyag pecsétnyomat (Bulgária) jeleinek elemzése so­ rán- a jelek csillagképek ábráiként is értelmezhetők. Stanehenge

G

7

napállások és holdfázisok megfigyelésére készült obszervatóriu­ ma, a denderai Zodiákus, a nebrai korong Napot, Holdat, és a Fiastyúkot ábrázoló rajzolata bizonyítják, hogy a csillagászati és asztrológiai ismeretek fontos szerepet töltöttek be őseink életé­ ben. Innen vettem a bátorságot, hogy nekifogjak a tatárlakai ko­ rong alapos csillagászati vizsgálatának. Módszerem alapja a csil­ lagképi megfeleltetések, párhuzamok keresése. Meggyőződé­ sem, hogy az analógiás és racionális gondolkodás nem egymás kizárói, hanem - éppen ellenkezőleg - egymás segítői lehetnek, ha megfelelő helyen és alázattal együtt alkalmazzuk őket.

TATÁRLAKA

T A

ATÁRLAKA

egy falu a Maros erdélyi szakaszán, mely az 1960-as években világhírnévre tett szert. Itt bukkantak fel 1961-ben a Kárpát-medence és Európa legősibb írásemlékei. három tábla helyi agyagból készült, így kizárt, hogy keres­ kedelmi úton került volna a Maros mentére. Számos szakember szerint legalább 5000 évesek. H. E. Suess (San Diego) radiocarhonos módszerrel ennél is régebbinek be­ csülte a táblácskák korát, melyek megállapítása szerint a Kr. e. 5500. körül kezdődő Tordos-Vinca (bánáti) kultúrkörhöz tartoz­ nak. N. Vlassa kolozsvári régész ezt Tordos-Petre�ti kultúrának nevezt. Fontos, hogy tudjunk e leletekről, hiszen a Kárpát-medence és Európa legősibb írásemlékeiről van szó!

9

A TATÁRLAKAI LELETEK

E

urópában és hazánkban is nagy becsben őrzik a közép­ kori írásemlékeket New Yorkban már egy 19. századi templom is régiségnek számít. Képzeljük el, mekkora csoda lenne az Egyesült Aliarnokban egy kb. 5000 éves, feliratos lelet! A tatárlakai táblák és korong azonban furcsa módon nem kaptak nagy nyilvánosságot és nem kerültek be az írástörténeti szakkönyvekbe sem. ,

l. kép. A három tatárlakai lelet.

10

Nicolae Vlassa régész ásatásakor olyan helyi agyagból ké­ szült táblák kerültek elő, melyeken több kutató (köztük az angol M. S. Hood régészprofesszor, a sumerológiában járatos német A. Falkenstein és az iranisztika magyarországi szaktekintélye, Harmatta János) is mezopotámiai képjeleket ismert fel. A legközismertebb a felső részében átfúrt korong, melyet az erdélyi régész, Vlassa csapata 1961-ben talált meg a Szászváros közelében lévő település határában:

2. kép. Felvétel a viszonylag vastag korongról.

A tatárlakai korong 6,1 cm átmérőjű. A körkereszttel négy részre osztott korong a kutatók többsége szerint csillagfigyelő eszköz (vagy amulett - ez utóbbi ellen szól azonban az eredeti agyagtárgy nagy mérete és súlya). ll

TO VÁBBI 10 LELET A SÍRBAN

3

6

8

3. kép.

A sírban talált további tárgyak: 4 agyagszabrocska (1-4), 2 alabástrom-szabor (5-6), nagyobb korsó vállrésze (7), kagyló karperec (8), csőtalpas edény (9), agyaghorgony (10). 12

RÉGÉSZEK ÁLLÁSPONTJAI

V

lassa a leletegyüttes előkerülési helyét "mágikus, val­ lási komplexumnak" nevezi, ahonnan egy csőtalpas edény töredékei közül egy 30-40 év körüli felnőtt ember megpörkölődött csontjai, 26 agyag- és 2 alabástrom szobrocs­ ka, egy kagylóból készült karperec és 3 tábla került elő. Makkay János régészprofesszor szerint a tartariai táblák fel­ fedezése Délkelet- és Közép-Európa újkőkori kutatásának új fe­ jezetét nyitotta meg. Makkay a hagyományos időrend híve, a le­ leteket a Kr. e. 3. évezredbe helyezi. (Megj.: ekkor a Sarkcsillag szerepét a Sárkány csillagkép "farka" töltötte be.) Makkay járt a helyszínen, Vlassával többször is találkozott. A Tartariai leletek c. könyvében szakszerű leírást ad, rétegrajzokat is bemutat. A leleteket a dél-mezopotámiai Larsza (sumer nevén UTUki, LA.AR. SAki) várossal hozza kapcsolatba, mivel a város képjele megtalálható a táblák jelei között. Felveti, hogy a feliratot Er­ délyben készítbette egy surner kereskedő, vagy pedig egy helyi " "bennszülött másolhatta-írhatta, aki már eljutott Kisázsiába vagy Mezopotámiába. 13

Makkay felveti, hogy esetleg egy surner írnok tanította meg írni (pl. egy Égei-tengeri kereskedelmi központban) az erdélyi kereskedőt, aki hazatérve helyi agyagra írta feljegyzéseit. Makkay elveti a sumer-magyar rokonság lehetőségét. Hasonló jellegű tárgyakat varázserejű amulettként, orsó­ gombként, halászháló nehezékeként vagy pecsétnyomónak használtak. Könyvét a fiatalon elhunyt Vlassa emlékének ajánl­ ja. A táblákat felfedezésükkor meszes réteg borította, melye­ ket Kolozsvárott sósavas fürdőben lemostak, majd eltávolítható impregnáló réteggel fedték be őket. Ennek hatására kaphatott le, jelentéktelenedbetett el a bal felső negyed kis V-alakú jele. Erdélyi István említ még egy agyaghorgonyt, Makkay pedig egy csőtalpas edényt. Merlini és a román antropológusok 2003-as vizsgálata sze­ rint a csontok egy idős nőé voltak (Merlini el is nevezte "Milady Tartariának" ). A karpere� bizonysága szerint is az eltemetett sze­ mély nem férfi, hanem nő volt (Friedrich Klára megállapítása). László Gyula - Kalicz Nándor véleménye nyomán- az újkő­ kor tárgyalását a jégtől felszabadult területekre délről betelepülő növény- és állatvilággal, valamint a velük együtt élő emberek ér­ kezésével érdemes kezdenünk. 14

Erdélyi István régésznek köszönhetjük a Turán 2001. április­ májusi számának címlapján szereplő kiváló minőségű fénykép­ felvételeket Erdélyi István akkoriban szerkesztő bizottsági tagja volt a Turánnak, mely közbenjárására megkapta a Kolozsvári Történeti Múzeumtól a felvételeket. Írásában Erdélyi megem­ líti, hogy a gödör feltárá­ sáról nem készült részletes dokumentáció, Vlassa pedig nem volt személyesen jelen, amikor a leletek előkerültek. Azonban Erdélyi István, a mezopotámiai szakszótárak­ kal behatóbban nem foglalko­ zó professzor szerint a jelek csupán a korai surner képjelek utánzatai (???), nem saját írás­ rendszer jelei. (Ha utánozták, akkor ismerték! ) Semmikép­ pen sem lehet itt szó fogalma­ kat, összefüggő gondolatokat rögzítő valóságos írásról (???) állítja Erdélyi. 4. kép. -

15

Megj.: ez ellentmond Harmatta János okfejtésének, aki surner pikto­ gramként elolvasta azokat.

Azonban a Turán címlapján nem méretarányos a korong: a má­ sik két táblához képest kb. 1,5-szeres nagyításban szerepel. Meghökkentő módon csupán ennek az apróságnak az alapján több kutató megkérdőjelezte Merlini azon eljárását, mely a koron­ got és a téglalap alakú táblát fedésbe hozta. Maria Gimbutas litván régész ősi európai jeleknek nevezte a Vinca-kultúrkör jelrendszerét. Ez azért okozott általános megle­ petést nyugaton, mert rovásírásunk és Torma Zsófia tordosi mun­ kássága nem jelenik meg kellő súllyal a nemzetközi tudományos fórumokon. Mint ahogy Nagyszentmiklósi kincsünket a bécsi Művészettörténeti Múzeumban egy ideig "óbolgár" feliratú táro­ lóban állították ki. Itthon a legrosszabb a helyzet: Torma Zsófia műveit még az Országos Széchenyi Könyvtárban sem találta meg Friedrich Klá­ ra.

16

KÜLFÖLDI SZAKEMBEREK VÉLEMÉNYEl

F

riedrich Klára nehezményezi, hogy a külföldi szerzők értékelésében hazánkról egy szó sem esik - a trianoni határokat már az újkőkorban létezőnek véve, romániai (pl. C. Renfrew: A civilizáció előtt, Osiris, 1995 ), jugoszláviai műveltségekről beszélnek. Ugyanők egy surner emléket sohasem neveznek iraki lelet­ nek . . . R. Rudgley angol antropológus feltünteti Vértes László, Mé­ száros Gyula és Makkay János nevét- Torma Zsófia nevét azon­ ban véletlenül sem. A mi régészasszonyunk eredményeit felhasz­ náló Gimbutast "karizmatikus litván régésznek" nevezi. Elveti Vlassa azon felvetését, mely szerint az áldozati szertar­ tás során emberevésre is sor került. A halotthamvasztás (urnás temetkezés) szakása adhatja a magyarázatát annak, hogy a sírgö­ dörben törött és megégett csontokat találtak. A. Falkenstein szerint a tatárlakai írásbeliség surner hatásra jött létre.

M. S. Hood angol régész szerint a korongat surner kereske­ dők vitték (???) Alsótatárlakára, ahol az őslakosok semmit nem értettek meg belőle, de lemásolták és vallási szertartásaikhoz fel­ használták. Kifisin szavjet sumerológus az e területen élt ősszlávokról (???) beszél, akiket a kelták isteneknek (???) tekintettek. Borisz Perlov szerint (könyvének címe: Tatárlaka üzenete) egy kis román (???) településen - az erdélyi Alsótatárlakán - olyan írásos emlékekre bukkantak, amelyek kb. 1000 évvel bizonyul­ tak régebbinek a sumerok agyagtábláináL Perlov feltesz egy lényeges kérdést: " Vajon kik voltak Tatár­ laka őslakói, akik a Kr. e. 5. évezredben sumerul írtak - akkor, amikor Surner még nem is létezett?" Knight és Lomas véleménye ezzel kapcsolatban (A múlt üze­ netei, Gold Book Kft, 2001): "Nem lehet megkerülni azt a tényt, hogy ha létezett kapcsolat a surner és a tartariai írásrendszer között, akkor csak a sumerok lehettek azok, akik az erdélyiektől tanu/tak."

Román és szerb kutatók meglátásai: DIACONU (1995), TONCIULESCU (1996), BARBULESCU (2001): surner nyelvű (ősrománok készítették). (???) 18

ROSCA (2006 ) sumer-román olvasata : a Bika csillagkép­ ből érkeztek a Kárpát-medencébe az Anunaki -k: a sumerok, az " , . , . . ?) osromanok oset. (?? DULCU (1991 ): a románság itt élt mindörökké a Kárpát-medencében. (???). CRISTESCU, M (2002): a (kb. 100 elemű!) első román-surner szótár megalkotója. (???) PES/é, R. (1989) etruszk ábécével, szerb nyelven olvassa (???). "

*

Götz László szerint a kitalált "ősszlávoknak" tulaj donítani az írás feltalálását, illetve őket megtenni Erdély őslakóivá nem más, mint egy "őstörténeti mesedélután". Radics Géza Borisz Perlovat idézi, aki szerint a táblácskák szövege 6 ősi totemet sorolnak fel. A korong jelei kapcsolatba hozhatók Djemdet-Nasr-i agyagtáblák, illetve a Körös-kultúrá­ hoz tartozó temetési pecsétnyomat jeleivel. Radics szerint a Kárpát-medence, Egyiptom és Mezopotámia östelepes népei egyazon ősnép egymástól elvált tagjainak tekint­ hetők. Rawlinson angol régészt - az óperzsa ékírás megfejtőjét - is megemlíti, aki a surner és a szkíta nyelvet azonosnak találta.

19

GÖTZ LÁSZLÓ GONDOLATAI A TATÁRLAKI LELETEKRŐL (Az alsótatárlakai képírásos táblák keltezése a környező régé­ szeti műveltségek leletösszefüggéseinek tükrében, A ZMTE 5. Magyar Östörténeti Találkozója, Altenberg, 1 990)

A

lsótatárlakán a Tordos-Vinca műveltség B rétegéből leásott, kultikus célokat szolgáló gödörben a 3 agyag­ tábla mellett égett embercsontok, l spondylus kagylóból készült karperec, 26 égetett agyag idol és 2 kykládi típusú alabástrom idol került elő. Az utóbbihoz hasonló hegedű formájú, lapos idolokat csak a Kr. e. 300-at követő időkből ismerünk, ko­ rábbról nem. A. Falkenstein német sumerológus szerint a táblák képírásos jelei a Dzsemdet.Naszr periódus (pontosabban az Uruk III/b, Kr. e. 3 100) archaikus rétegéből előkerült feliratok jeleihez állnak a legközelebb. A képírásból az ékírás felé haladó átmenet írásjelei már nem olyan gömbölydedek és képszerűek, mint a kb. 100 évvel korábbi Uruk IV/a rétegéi: stilizáltak, szögletesek, de még felismerhetően képszerűek. Kr. e. 2800 tájára már szinte teljesen ékírás szerű a jelek vo­ nalvezetése - lásd a farai (suruppaki) feliratokat. 20

Az írástörténet alapján tehát egyértelműen meghatározható a tatárlakai táblák kora: semmi esetre sem lehetnek korábbiak (?!) a Dzsemdet Naszr periódus közepénél (az uruki III/b réteg lelete­ inél), vagyis a " hosszú időrend" szerint kb. Kr. e. 3100-nál. Az uruki kultúra terjeszkedése során kerámiája (mely jelleg­ zetesen egyszínű és fényezett) kb. Kr. e. 3700-3500 között kiszo­ rította az északi-Ubaid árut. Ettől kezdődően surner gyarmatvá­ rosok tűntek fel Szíriában, a Habur folyó vidékén (pl. Tell Brak) és az Eufrátesz középső vidékén (pl. Karkemis). Byblosban (IV. réteg) Kr. e. 3200-3100 körül tűntek fel ezek a Dzsemdet Naszr­ ra jellemző pecséthengerek, melyeket tulajdonjegyként (aláírás­ ként) használtak. Az Uruk műveltség terjeszkedésének hatásai már Kr. e. 37003600 táján észlelhetők Anatólia és Dél-Kelet-Európa irányában. A tartariai (alsótatárlakai) leletek - Torma Zsófia régésznő gyűjtésének anyagával együtt - a kolozsvári Történeti Múzeum­ ban tekinthetők meg. Amikor külföldön (Németországban) ta­ nulmányozzák a leleteket, csak másolataikat láthatjuk. Az 1961-es feltárást vezető régész, Vlassa valószínűnek tartja, hogy a Kr. e. 4-3. évezredben mezopotámiai (sumer) csoportok települtek be a Balkán északi részére és Erdélybe, így az ő hatá­ sukra alakult ki a tartariai (alsótatárlakai) írásbeliség. 21

TO VÁBBI V ÉLEMÉNYEK A LELETEKRŐL

A

z olvasatok, értelmezések bemutatása során igyek­ szem minden esetben feltenni a következő kérdéseket: Mennyire valószerű a meglátás? A tudomány vagy a mitológia (esetleg a spekuláció) felől kö­ zelít leginkább? A valóságosságtól távol álló, vagy a többiek véleményétől je­ lentősen eltérő megállapításokat megjegyzéssel láttam el, illetve (???)-lel vagy ?-lel jelöltem. Koriesánsz/ey Attila (A Napút ábécéje, VARAKO Bt., Pécel, 2003) a korong jeleit rovásjelekként olvassa. Ugy véli, hogy a felirat magyar nyelven lesz �sak megfejthető. ,

Kabay Lizett kolozsvári néprajzkutató és művészettörténész szerint mezopotámiai ékjeleket (Nap, a 10-es szám), az eső jelké­ pét és oltárábrázolást ismerhetünk fel a korongon. Friedrich Klára az "ősábécé" alapján a Kárpát-medencét tart­ ja az írás és a díszítőművészet szülőhazájának. Ugyanő a korong függőleges vonalait könnycseppeknek tekinti. 22

Megj.: a j elenlegi kutatások alapj án- Mezopotámia, Egyiptom és a Kárpát­ tnedence tnellett- az Indus-völgye is lehet az írás egyik őshazáj a.

Varga Csaba a kutatók többségének véleményével szembehe­ lyezkedve az egyes szótaghoz, fogalomhoz, hanghoz jelet társító vonalas jeikészletet ősibbnek tartja a képírásoknáL Szerinte az ókori írások (sumer, egyiptomi) e nagyon ősi jelsorból keletkeztek. Fehérné Walter Anna (Buenos Aires) szerint az írásbeliség a Kárpát-medencéből került Mezopotámiába. Ö adta ki Torma Zsófia német nyelvű munkájának magyar fordítását " Sumer nyomok Erdélyben" címmel (Magyar Oskutatás K., Buenos Aires, 1972), melyet Jáki Gábor egészített ki. Walter Anna a tordosi le­ leteket az Olt-völgyi cserépkorongokhoz hasonlítja. "

Marton Veronika közlése: Woolley, Uruk ·régésze szerint el­ képzelhető, hogy a Djemdet-Nasr-i népesség a Kárpát-medencé­ ből a Balkánon keresztül érkezett Sumerba. ,

,

Gyárfás Agnes TUR-AN népének nyelvén (MBE, Miskolc, 2004) c. könyvében leírja, hogy a korong Nimród ősapánk nem­ zetségét, rangját, csillagképi párhuzamait jeleníti meg. Friedrich Klára hamvasztással kapcsolatos értelmezését (mi­ vel a korongon írásjeleket is felismert) az íráskutatók véleményei között mutattam be. 23

Libisch Győző rováskutató módszertani hibának tartja, ha igen régi, de közvetlenül a székelységhez és a magyarsághoz nem kapcsolható ókori emlékeket (pl. a tatárlakai leletet) magyarként tüntetnek fel. Bíró József nyakban viselt talizmánnak vagy pecsétnyomó­ nak tartja a korongot, melyen az ősi képírás jelei találhatók. A ko­ rong hasonlít a Körös kultúra (Erősd) és Tordos leletanyagához. Badiny Jós Ferencet idézi, amikor a Sapir vagy Sabar népnevet olvassa ki a jobb alsó negyed jeleiből, melyhez a "nap/barnított/ arcú" (???) jelentést társítja. Az IGI.PIR vagy IGI.UD olvasatok jelentése valóban "naparcú, napszemű" - itt csak annyi a probléma, hogy az említett két jel nem egymás mellett, hanem külön negyedben található. Megj .: ez a fordítás hibás. Badiny említett táblázatában a tűzhely felszálló füstjére emlékeztető jelnél tévesen szerepel az " arc " jelentés. Az ugyanis a következő, íjat formázó jelhez tartozik. A L.353 jelhez a szakszótárakban a "gomb, rezonanciaszekrény ", a kezdet és a vég kétarcú istensége, ARA (akkád neve Usmu) jelentés kapcsolódik.

Bedey Gábor szobrászművész " fejjel lefelé" (???) értelmezi a korong ábráit. Absztrakt és szürrealista felfogásában cseppet sem zavarja, hogy az eredetileg jobb alsó negyedben található " "tűzhely füstje így lefelé száll. . . 24

Kákosy László egyiptológus (és Mandics György) a képírást a betűírást (hangírást) megelőző írásrendszernek tartja. Megj.: a betű- és szótagírás nyelvfüggő. A kereskedelemben az eltérő nyel­ vűeknek kell egymást megérteniük. Számukra az általánosan használha­ tó kommunikációs eszközt inkább a kép(jel)írás jelenti (a soknyelvű Kína egymás nyelvét nem értő polgárai ma is csak írásban tudják megértetni ma­ gukat egymással - ezért nem tudta kiszorítani a betűírás az ősi képjeleket).

Gyenes József vegyészmérnök (rovásírásunk FDC-rendsze­ rének kidolgozója, F=fény (Föld), D=Dingir-tündér, C=cél ???) Badiny értelmezéséből indul ki, ugyanakkor kritikai véleményé­ nek is helyet ad. Intuícióval érzett rá a tatárlakai korong rejteki, kozmikus jelentéstartalmára. Véleménye a korongrál (mint " meditációs objektumról"): "Amulett a csüggedés és kishitűség ellen a Sötétség korszakai­ ban, valamint csillagászati jelképek, piktografikus jelek, magyar írásjegyek." A korongon felismeri a székely-magyar rovásírás F jeiét, a Nap, a Nyilas és a Bika asztrológiai jeiét is. Gyenes végkövetkeztetése szerint az emberi kultúra és írás­ beliség bölcsője Erdély. Könyvében szubjektív módon a számos értelmezés közül csak néhányat idéz. Mandics Györgynek az összes megfejtést bemutató anyagára pillantva úgy tűnik, hogy sajnos nem a legmeggyőzőbbeket .. Gyenes a "nyári napforduló" helyett a szakatlan "nyári napmegálló" kifejezést használja. 25

Baráth Tibort, a " Magyar népek őstörténete" c. könyv szerző­ jét is többször idézi, aki szerint Tatárlaka neve nem a tatárokkal kapcsolatos, hanem "Toth úr laka" (???). Megj . : a község neve eredetileg Tartaria volt, a Tatárlaka név későbbi.

Gyenes könyvében aránytalanul nagy terjedeimet biztosít Földes Attila nagyképű, az elődöket (pl. Deimel pátert) sértő és zagyva, a szakszótárakat önkényesen és pontatlanul használó fejtegetéseinek. Am nem világos számunkra Gyenes azon eljárása sem, amikor könyvének 340. oldalán ugyan megdicséri Friedrich Klára megfejtését, ám nem idézi. A Gyenes munkájának jelen­ tőségét "egekbe emelő" Szathmári Atilla is fontos szerepet kap Gyenes a könyvében. A TM.329 jelnél (megj. : Badiny táblázatá­ ban TM.328) kritikus hangon jegyzi meg, hogy a Badiny átrajzo­ lásában " ágyékháromszöggé" vált jelnek eredetileg nincs köze az " " asszony jelentéshez. Úgy tűnik, hogy Labat és Deimel sumer-akkád szakszótárai nem kerültek Szathmáry úr keze ügyébe. Ha kerültek volna, nem írná le a " ... Fény Atyánk arca ..." olvasatot, mivel az " arc " jelentés a Badiny által közölt táblázatban egy sorral elcsúszott, ezért erre hivatkozni szakmailag hibás eljárás. ,

.

Megj . : az "arc" jelentés ugyanis nem a L.353 (sa) , hanem a következő sor­ ban szereplő L.449 (igi) jelhez kapcsolódik.

26

Badíny táblázatából ezen sorelesúsztatás miatt kimaradtak a L. 353 -hoz kapcsolódó "kettős arcú ARA istenség, rezonan­ ciszekrény stb. " jelentések. A táblázatra pillantva TATAR. HANGZAB JBt..I:Nftl SUMtR (lásd itt balra) módszer­ L. LAK DOR tel:r.:: tanilag kifogásolható, «31 run ament 5 kJ§ TUR hogy Badiny a 2. és az dlca 480 Dll egyetlen D D utolsó sorban nem su­ 1'11. bQb6joa � SAL-Al amony !29 mer kifejezések magyar teiJ•sfs '" fordításait adja meg, o o SAB mint a többi sorban, ha­ Utot DUZUB 411 � c nem a surner hangérté­ PJR 311 � 'C>' UD �� ket " értelmezi" magya­ 128 atya n R AB rul (DIS � dics, PAR arc asa tlQehll � pár, MAS � más). � �� lA 4G nem Jai Badiny a TUR és DIS eEf. hangalakokból Tordos kelti .,,1 >> <14,<{ 1\IXN nevét (Torma Zsófia fel­ fl 20 IroN * * PA tárásainak helyszínét) PAB '" '' ... + ras + olvassa ki. A SA és PIR jelkettősből a sorelcsú­ 5 . kép. Badiny és Hood táblázata a tatárlakai ko­ szás miatt helytelenül rong je-leivel. A módszertani problémákat felvető " sorokat háromszög jelzi. " fényarcú -nak fordítja,

"

27

s " szabír" népnevünket következteti ki. (Badiny megfejtésének részletesebb elemzését lásd később.) A 8. sorban a L.353 SA surner olvasathoz nem tartozik az " " arc jelentés (a sorelcsúszás miatt annak nem itt, hanem a kö­ vetkező 9. sorban, a L.449 IGI-nél van a helye). Mindezek alapján tehát megalapozott Szathmáry kétkedése a Badiny által megfogalmazott imával kapcsolatban. Szathmáry Gyenest különösen kedveli - ez érhető tetten a következő, csillagászatilag teljesen helyes megállapításaiban: "A leglényegesebb szempont elkerülte Badiny professzor figyelmét, amelyet viszont a lánglelkű Gyenes József megállapított, hogy a korongat a sötétség ... korszakába történő belépés előtti Ikrek-kor­ szak termékeként kell vizsgálni." Megj . : sokan az Oroszlán világkorszakot tekintik az emberiség Aranykorá­ nak. Az ezt követő Ikrek-világkorszak a hanyatlás, a (szellemi) világosság gyengülésének kezdete. "Badiny professzor ugyanis... nem érti igazán a

hétezer évvel ezelőtti alaphelyzetet, amelyre viszont Gyenes József éppen a tatárlakai koronggal kapcsolatban csodálatosan ráérzett."

Szathmáry bíztató megállapítása viszont, hogy " a tavaszpont­ nak a Vízöntőbe érkezésével a folyamatok megfordulnak", így megkezdődhet a fény erőinek felerősödése, a magyarság szere­ pének, feladatkörének helyreállítása. Szathmáry a korong rajzát sajnos a kis "V" alakú jel nélkül közli. 28

A KORONG JELEINEK EDDIGI ERTELM EZE SEI ,

S

,

okan sokféleképp próbálták meg a korongon található jeleket értelmezni.

Vélték már •

•

•

•

•

•

•

•

a Nap jelképének (Kabay Lizett kolozsvári néprajzkutató szerint napkereszt), surner nyelvű, isteneknek (köztük a Janus-arcú Ara isten­ ségnek) szánt fogadalmi ajándékokat rögzítő feliratnak (Harmatta János, az iranisztika professzora), az ősszlávok üzenetének (Kifisin orosz sumerológus), részben rovásírásos feliratnak (Forrai Sándor), csillagvizsgáló eszköznek (Baráth Tibor történész), dicső nagyasszonyunknak szóló imának (Badiny Jós Fe­ renc), a közeli Tordos község dérnonát méltató feliratnak, Nimród ősatya emlékének, 29

•

gyászjelentésnek (egy megölt és elhamvasztott asszony nyakába helyezett emléktáblának) stb.

Véleményünk szerint legvalószínűbb, hogy csillagászatot és vele párhuzamosan surner nyelvet tanító táblákról van szó. A rejt­ vényfejtés izgalmát, érdekességét felhasználó oktatóeszköz úgy segíti a tanulás folyamatát, hogy közben megélhetjük a felisme­ rés, a rádöbbenés örömét.

30

FORRAl SÁNDOR BETŰ SZERINTI MEGKÖZELÍTÉSE

F

orrai Sándor írástörténész Kr. e. 3500-2900 közötti időszakra teszi a korong készítésének idejét. Ez meg­ egyezik az uruki ill. Dzsemdet Naszr-i agyagtáblák keletkezésének idejével. A korongot amulettként hordták, ezért lett átfúrva. Véleménye szerint a piktografikus jeleknek még nem sikerült megállapítani a hangértékét Forrai az NY, a Z és a GY rovásjelünk mellett az ND és a BP ligatúrát is felismeri a korong jelei között. A befoglaló formából és a négy negyedre osztás vonalaiból F rovásjelünk olvasható ki, illetve a jobb felső negyed egyik " szilvamagjában" az Ly) ismer­ hető fel a korong jelei között. Ha a bal felső negyed "V" alakzatát jelnek vesszük (s nem karcolásnak, ahogy ezt többen is teszik), akkor az S rovásjelünk is felbukkan a korongon. Forrai 5 alapjel alapján csoportosítja rovásjeleinket I, II, A, X Shan Winn katalógusában, melyben a Vinca kultúrkör 210 je­ lét dolgozza fel, szinte ugyanezek az alapjelek találhatók meg! (Nála a pont külön jelként szerepel.) 31

FRIEDRICH KLÁRA BETŰ SZERINTI MEGKÖZELÍTÉSE

F

riedrich Klára megállapítja, hogy a helyi agyagból ké­ szült táblák azt az elképzelést támasztják alá, hogy az írás kialakulásának egyik első helye - Mezopotámia (és az Indus-völgye) mellett - a Kárpát-medence. A korong értelmezése során azt állapítja meg, hogy a Z és az NY az elhunyt nevének rövidítése. Szerinte a bal alsó negyed íjszerű jelei azt örökítik meg, hogy az asszonyt (2 nyílvesszővel) lenyilazták. A GY rovásjelünk a halált okozót jelöli meg - pl. nevének kezdőbetűj e lehet. A jobb felső negyed maga a "gyászjelentés" : fésűszerű jele az esőt, jelen esetben a könnyeket, a siratást örökíti meg. (Emellett az éves napjárás képjelére emlékeztet.) Párbuzamai megtalálha­ tók Torma Zsófia korongjain és a Vinca-Tordos kultúrkör más területein is. A jobb alsó negyed tűzhely-ábrázolása (a " felszálló füsttel") az edény jelére (L.349 BUR) vagy a kezdet és a vég kétarcú isten32

ségének (L. 353 ARA, akkád neve Uszmu) jelére emlékeztet, de asszír domborműveken és a ma Romániához tartozó murfatlári avar kori barlangkolostor feliratán is előfordul. A téglalap alakú átfúrt tábla edényre (urnára) emlékeztető jele is arra utal, hogy a halottat elhamvasztották (?). (Egy másik képi értelmezési lehető­ ség: a távozó felemelt két karjaival megáld bennünket.) A felkelő Napra emlékeztető " napoltár" (és az átfúrás nélküli tábla életfára kapaszkodó " kecskéje" ) azt jelzi, hogy az értelme­ zés során érdemes a csillagászati és az asztrálmitológiai vonatko­ zásokat is figyelembe vennünk. Friedrich szerint a baloldalon ábrázolt ördögi lény - melyet támadó helyzetben örökítettek meg - a terület (Erdély) őslakóit elűző, pusztító ellenséget jelképezi. Az átfúrt téglalap alakú tábla növénye és állatfeje az elhunyt foglalkozására utal (növénytermesztés, állattenyésztés). A bal felső rész jeleiből Friedrich azt olvassa ki, hogy az említett asz­ szonyt és állatait is lenyilazták. A kis állatfejre emlékeztető bal alsó jel a rovás T-je is egyben (a támadást túlélő személy nevének kezdőbetűje lehet). A jobboldalon a halotti urnát és a belé helyezett csontokat, táblát láthatjuk. Friedrich helyesen hangsúlyozza, hogy a 3 táblát és a temet­ kezés során előkerült csontokat, tárgyakat egységes rendszerben 33

kell értelmezni. A sírgödörből a 3 tábla mellett 28 szobrocska, egy karperec és egy felnőtt ember megpörkölődött csontjai ke­ rültek elő - így nem csoda, hogy Friedrich gyászjelentésnek (egy megölt és elhamvasztott asszony nyakába helyezett emléktáblá­ nak) véli.

34

,

BADINY JOS FERENC MEGJEGYZ ESEI ,

B

adiny Jós Ferenc az előbbiekkel kapcsolatban meg­ jegyzi: ha rovásjeleket azonosítunk a korongon, akkor azt nem lehet surner képírásos (piktografikus) feliratnak tekinteni. A korong körkeresztje Föld csillagászati jeiét ( egy O felett álló+) juttatja eszünkbe. A rovásírásos értelmezések el­ készítői ebben a - Föld szavunkból akrofóniásan rövidült - f rovásjelünket ismerik fel. A körkereszt a manicheusoknál a fény­ keresztet jelképezi. A Magyar Szent Koronán az abroncs és a ke­ resztpántok felülnézeti képe szintén körkereszt formájú. Emellett felmerül két további módszertani kérdés is: - Vajon miért csak néhány jelet sikerült rovásjelként értelmez­ ni, s nem az összeset? - Rovásjeleink mellett miként bukkanhat fel ugyanazon a feliraton belül az O mint moabi vagy szidoni (föníciai) rovásjel, esetleg mint a Nap egyiptomi képjele?

35

A KORONG FELIRATÁNAK FOGALOMÍRÁS SZERINTI OLVASATAl

A

könyvekben, folyóiratokban közreadott korong-olva­ satok közt nincs két egyforma. Ennek bizonyára az a magyarázata, hogy a korongon csak kevés (alig több, mint tíz) jel található. A mezopotámiai szakszótárakban egy jel­ hez akár 10-50 értelmezés is tartozhat, így az ellentmondásmentes értelmezések száma igen nagy lesz, ha más szempontokat (pl. a korong feliratának kapcsolatát a másik két tábláéval, az előforduló istenség- és városnevek egyidejűségét, a csillagászati vonatkozá­ sokat) nem veszünk figyelembe. Nagyné Fülöp Krisztina és Záhonyi András által közösen megfogalmazott olvasat: "Hunság, Karácsony királya, Pabilszag nyi/asa, szabír atya". Megj .: Pabilszag a Nyilas csillagkép surner neve. Földes Attila a Turán 2001 . aug.-szept. számában meglepő magabiztossággal kritizálja Deimel Surner Lexikonát és Labat 36

epigráfiai kézikönyvét Saját kritériumrendszere alapján, kiokta­ tó stílusban vet el minden eddigi értelmezést. A korongon lévő surner képjelekből a következő megfejtést olvassa ki: "Atok, titok, mindenség, egy(re) megy. Ara apa gyümölcs­ fa ültetvényemet tartsd a szemed előtt. "

Értelmezésének részletes kritikája megtalálható Záhonyi A.: " Ö " si titikok nyomában c. könyve 93 -103 . oldalán. Badiny Jós Ferenc szerint Istenanyát ábrázoló 26 agyagsza­ borról van szó. Szerinte a korong feliratának - mely az emberiség (egyik) legelső értelmes és nyelvtanilag is értelmezhető írásemlé­ ke - megfejtése a következő ima: "Oltalmazónk! Minden titkok dicső nagyasszonya! Vigyázó két szemed óvjon Nap atyánkfényében!"

A korong felirata Baráth Tibor szerint: "Ez irány elé jön Isten négy órakor (hónap jele.) Rák övön tíz telek után." Székely Sándor (Ausztrália) megfejtése Labat epigráfiai kézi­ könyve alapján:

" Tordos démon. Első Isten-király. Titokzatos alapisten. Az égi szem mása, kormányzó, közbenjáró az Atya orcája előtt. " Szathmáry Atilla bátor, ám önkényes következtetések után a következő olvasathoz jut: "Egyetlen magas teljességünk leáldozóban, de Fény Atyánk arcafelemelkedik, ismét felragyog és betölti dicsőségét."

Eszerint tehát nem imáról (fohászról) lenne szó a korongon, mint ahogy Badiny Jós Ferenc véli. Véleménye szerint nincs semmi ésszerű magyarázat arra, hogy Badiny a korongot négy­ felé osztó keresztet is "beleolvasta" a szövegbe (???). Baráth Tibor értelmezésében a téglalap alakú, átfúrt tábla fel­ irata: A Nap (az Ég ura) itt a Rák-kor (a Rák időszakában) jön " a napsugár lyukába."

Baráth szerint a 3. tábla - melyen nincsen lyuk - a téli napfor­ dulót jelzi. Borisz Perlov idézett akadémiai szakértő szerint a korong fel­ iratának "vérfagyasztó" olvasata (???) a következő: 38

"A 40. uralkodási évben Saue Isten szájának {a " szájá­

nak" értelmezése: számárafelajánlásként] rituálisan meg­ égettük a törzsfőnököt. 6 a tizedik. " Perlov szerencsére maga sem ért egyet e "túlzott falánkságot " feltételező megfejtésset Papnőket feltételező megfejtése a követ­ kező: "A 4 kormányzó Saue Isten, a nagyszerű nemzetségfő tisz­

teletére megégetett egyet. " Így már csupán" egy személy megégetéséről van szó . . . "

Mandics György író és matematikus legújabb könyvében (Róvott múltunk, IJK, Arad, 2010) kb. 200 értelmezést mutat be a tatárlakai leletekkel kapcsolatban. A megfejtések megbízhatóságát tagialva felveti, hogy a mezo­ potámiai szótárakat felhasználó nyelvészeti értelmezések során a kutatók egy jelhez többféle értelmezést is társítanak. Megj. : a szakszótárakban (R. Labat, A. Deimel stb.) egy jelhez valóban nagyszámú értelmezés társul. A csillagászati jellegű olvasatok azonban az esetek többségében összhangban vannak a táblán és a korongon felismert csillagképekkel, égitestekkeL

Reméljük, hogy a további kutatások újabb összefüggésekre is rávilágítanak majd, melyekkel a a tatárlakai leletek "kétszintű" 39

üzenetei teljes összhangba kerülnek. Pl. a Nyilas surner nevének (PA.BIL. SAG) első eleme, a PA elágazást is jelent (a Nyilas csil­ lagkép a Tejút és Napút kereszteződésében, elágazásánál találha­ tó a csillagos égen). A nyilat formázó L.471 jel jelentései: UTU, Samas és 20, a Napisten száma - emellett valóban jelent titkot (BUZUR) és akkádul királyt (sarru) - a mezopotámiai Napistenhez kapcsolha­ tók. ,

40

HARMATTA JÁNOS OLVASATA

A

z eddigi egyetlen alapos megfejtést Harmatta János készítette el. Enlil istennek szánt fogadalmi ajándé­ kokat olvasott ki a téglalap alakú tábla jeleiből (lásd Harmatta János: Neolitkori írásbeliség Közép-Európában? Antik Tanulmányok 13.2. 1 966). Harmatta János a L. 195 UNU(G)ki jelet ismeri fel a táblán, amely Uruk városának surner neve. A közismert Uruk név - Ur­ hoz, Lagashoz, Nippurhoz, Babilonhoz hasonlóan - akkád szó. Sajnos a legkiválóbb szakemberek sem fordítanak elég figyelmet a mezopotámiai városok helyes megnevezésére, és a surner kor városait gyakran későbbi akkád neveiken említik. Harmatta János olvasatai egy isteneknek felajánlott áldozati ajándékról szólnak. Az elemzés érdeme, hogy a korong mellett a téglalap alakú táblát is sikerült e módszerrel értelmezni. Az áldozati-fogadalmi ajándékokról szóló táblákat (az akkori " " állami és templomi adózás bizonylatait ) a templomok falára akasztották fel, mint ahogy a keresztény korszakban is gyakran kerültek (és kerülnek ma is) fogadalmi és hálaadó feliratok a kegyhelyek és búcsújáró .helyek templomainak falára. 41

Az egyes piktogramok jelentésének meghatározása elég­ gé biztosnak tekinthető. A táblák jeleit az uruki és Dzsemdet Naszr-i (sumer) piktogramokkal és számrendszerrel összevetve azok minden nehézség nélkül értelmezhetők. Az " átírás " viszont semmit sem mond a táblák szövegének nyelvéről vagy az egyes írásjelek hangértékérőL Valószínűleg nem import darabokról van szó. Közép-Európa egyes területein (pl. Tordos és környéke) ez az írásbeliség való­ ban használatban volt. A téglalap alakú tábla feliratának olvasata Harmatta János szerint: "Fogadalmi ajándékul adott az Urnak (Enlilnek) 5 kenő edényt, 10 (kur mennyiségű) árpát, 1 0 lovat (pontosabban: négylábú állatot) Uruk város(ában)." ,

\

A korong feliratának olvasata Harmatta János szerint: " Liszt 60+ 1 0 (kur mennyiségű) Palil (istennek), 10 (kur mennyiségű) a főpap-királynak, búza 60+ 60+ 2 (kur mennyiségű) Uszmu (istennek), Samas (istennek) 42

Harm�tta nem ad magyarázatot arra, hogy a téglalap alakú táblán miért szerepel 90°-kal elforgatva a kétszer is előforduló 10-es szám jele a szabályos 5-öshöz képest. A surner szótárak precíz használatával kialakított olvasatok két gyenge pontja, hogy a táblákon szereplő istenségek ősi su­ mer képjeleihez azok későbbi, akkád neveit társítja. IGI, ARA és UTU helyett így Palil, Usmu és Samas neve bukkan fel Harmatta átfogó megfejtésében.

6. kép. A három tábla emlékműve a tatárlakai bekötőútnáL Gondos Béla felvétele.

43

GIMBUTAS MODELLJE

A

litván származású régésznő, Marija Gimbutas ked­ venc témája az ősi istennők és jelképrendszerük kuta­ tása mellett az ősi európai írás. Az absztrakt (nem képi) jelek alkották az ősi európai írás ele­ meit, melyekre elsősorban a vonalasság jellemző (lineáris írás). Hasonlítanak a minoszi lineáris A és a ciprusi szótagírás jeleire, ugyanis ezek is pontokkal és vonásokkal módosítják az alapje­ leket. Ezért az ősi európai írás nem elő-írás (prewriting, proto­ script), hanem valódi írásrendszer, hasonlóan a sumer, a kínai és az Indus-völgyi írásrendszerekhez. A tatárlakai és a pristinai korong jelei is vonalas (lineáris) írásrendszer elemei, melyekből gyakran formálnak ligatúrát. A régésznő szerint a korai műveltségalkotó népeket az indo­ európaiak kiirtották. Nyelvük és írásuk a baszk kivételével ki­ halt, az etruszkokat a rómaiak beolvasztották. Mivel a hivatalos történelemtudomány szerint a magyarok kései jövevények lennének Európában, minket Gimbutas nem is vesz számításba. Minden "reménye" egy kétnyelvű felirat (bi44

lingvis) felbukkanásában van, amely majd segít az ősi európai (újkőkori) írás megfejtésében. Jellegét tekintve szó-vagy szótag­ írást feltételez. Örömmel számolok be róla, hogy sikerült megtalálni ezt a " "második nyelvet : a csillagászat, az égi térképészet üzenetei ugyanis "bilingvisként" erősíthetik meg az írásjelekből kiolvas­ ható nyelvi tartalmat.

45

A HÁROM AGYAGTÁBLA KORÁRA TETT EDDIGI MEGÁLLAPÍTÁSOK óth-Kurucz Mária Clevelandben kiadott könyvében a tatárlakai leleteket a tordosi kultúrkörhöz sorolja. Ke­ letkezése egyes C14-vizsgálatok szerint kb. Kr. e. 2800ra tehető, más mérések alapján azonban Kr. e. 4800-3900 közé he­ lyezhető. A pontosabb kormeghatározást a termolumineszcenciás mérőmódszertől várja. Véleménye szerint a fenyőgally-szerű életfa erdélyi jelkép - ez bizonyítja, hogy a táblák nem délről származnak.

T

Bakay Kornél régészprofesszor a tatárlakai és tordosi leleteket a Kr. e. 8-6000 körüli időkre teszi. Varga Csaba szerint " Kétség sem fér(het) ahhoz, hogy a tordosiak és a tatárlakiak jóval több mint 4500 évvel ezelőtt már vidáman írtak, olvastak." A JEL JEL JEL című könyvében közli a Kárpát-medencei ábécé 6500 évvel ezelőtti betűsorát Erdélyi István régész a történeti kronológia alapján Kr. e. 3500-3000 körülinek (Uruk IV. és Illb) ítéli a táblákat. 46

Hoppál Mihály, Jankavics Marcell és szerzőtársaik szerint (Jelképtár, Helikon K., 1990) újkőkori agyagkorongrál van szó, mely nagy vonalakban primitív (?) világképet idéz. Bíró József a radiokarbon-vizsgálatok alapján Kr. e. 5000-re teszi a korong keletkezését. Varga Géza Kr. e. 5000-2750 közé teszi a korong készítésének idejét. A mai árukísérő bizonylatok ősének tekinti, melyet a lyu­ kon átbújtatott zsinórral erősítettek a szóban forgó áruhoz. Megemlíti Simon Péter véleményét is, aki szerint fogadalmi feliratról lehet szó. Rajt az ún. korai logografikus írás szájelei találhatók. Varga Géza könyveiben számos összehasonlító táblá­ zatot közöl, melyek alapján összevethetjük a tordosi, a tatárlakai, a mezopotámiai jeleket a székely rovásírás jeleivel. A C14-es vizsgálat eredménye (Kr. e. 4400-4100) ellentmond az előbbi kormeghatározásnak. A Vinca-Tardos kultúra térségé­ ben (a mezopotámiai kereskedők útvonalán) hasonló korú és jel­ legű leletekre bukkantak (Makkay ezek keltezését a tatárlakainál későbbre teszi). Fejes Pál (ZMTE) megemlíti a feltáró régész, Vlassa kormeg­ határozását (Kr. e. 2600), emellett Erdélyi István kormegállapí­ tását is (Kr. e. 3500). Fejes ezt a proto-írást Indiából származ47

tatja, mely Kr. e. 44500-ból (???) származik. Véleménye szerint az észak-perui indiánoknál talált aranylemez szövegének stílusa hasonló a tatárlaki tábláéhoz. Kisze/y István antropológus a kormeghatározással kapcsolat­ ban óvatosan fogalmaz. Ugyanis az előkerült csontokat, és nem az agyagtáblákat vizsgálták meg radiokarbonos módszerrel. A pontatlan réteg meghatározás miatt még nem egyértelmű, hogy a csontok és az agyagtáblák kora megegyezik-e? Baráth Tibor kolozsvári tanár, majd emigráns történész pre­ cesszióra alapuló számítással megállapította, hogy Kr. e. 1640ben készült (???). Tehát bronzkori, és a Krétán talált hasonló ko­ rong is kb. ugyanennyi idős. A korong rendeltetése: csillagászati műszer a nyári napfordu­ ló megfigyelésére. Rajta különálló és egybekapcsolt rovásjegyek (szkíta-hun-magyar jelek) és piktografikus elemek találhatók (???). Megj.: két eltérő írásrendszer keveredése egy rövid feliraton belül kevéssé valószínű.

A korongon Baráth szerint az Oroszlán-Vízöntő és a Skorpió­ Bika tengely (az asztrológia ún. szilárd keresztje) figyelhető meg. Olvasata "enyhén szólva" nehezen érthető ... A Csíksomlyó feletti Somló hegyen lévő kőtömb karcolt ábráihoz hasonlóan a tartariai 48

táblákat a Napút állomásaival (az Á llatöv jegyeivel) hozza kap­ csolatba. (Friedrich Klára megjegyzi, hogy Baráth olvasatait pontatlanul átrajzolt ábrák alapján készítette el.) Baráth asztrológiai megállapításai, no meg a Krétán, Kara­ novoban (ma Bulgária) és Portugáliában előkerült hasonló, átfúrt korongak feltételezhető kapcsolata a csillagképekkel fordította figyelmemet az asztronómia és az asztrológia felé. Román kutatók szerint a kb. 7000 éves lelet egy idős, beteg nőé lehetett. ,

Záhonyi András megközelítése (lásd az Egi szarvasvadászat a pristinai és a tatárlakai korongon c. részt) szerint ehhez azt kell megállapítanunk, hogy melyik év március 21-én láthatók a ko­ rong rajzaiban felismerhető csillagképek a Nap lemenetele utáni pillanatban. A válasz a precessziós számítások alapján: kb. 6500 éve! Ugyanis ekkor volt az Ikrek-Auriga által kijelölt égrész a Nap mögött, mely csillagképek rajzotatai a bal felső negyedben, a kis ,;v" alakú jel mellett jobbra találhatóak. A mezopotámiai szótárak segítségével a korong rajzolatait su­ mer képjelekként is értelmezhetjük: ekkor a Kos, a Hidra és a Nyilas csillagkép mezopotámiai nevét kapjuk. Ez további meg­ erősítése annak, hogy a korongon - és az átfúrt téglalap alakú táblán is - csillagtérkép található. 49

Tehát több, egymástól eltérő módszer, mérési eredmény alap­ ján 4800 és 7000 év között szóródik a helyi agyagból készült korong és táblák kora.

50

PONTOSABB KORMEGHATÁROZÁS LEHETŐSÉGE

M

eg lehet-e határozni csillagászati ismeretek alapján a korong korát? Ehhez választ kell találnunk a következő kérdésre: Mikor (mely világkorszakban) láthatjuk a tavaszi napéj­ egyenlőség napján - a naplemente idejétől a másnap hajnali napfelkeltéig - az említett csillagképeket végighaladni a csilla­ gos égen? A válasz: Ez az időszak kb. az Ikrek világkorszak vége. Ugyanis kb. Kr. e. 5000-4500 körül láthattuk felbukkanni a március 21-i éj szaka folyamán az említett (és a korongon is lát­ ható) csillagképeket az égen. Eddig két - mérési eredmények alapján megállapított - fő korbecslés szerepelt a szakirodalomban: az egyik szerint a ko­ rong és a másik két agyagtábla kb. 5000, a másik szerint kb. 7000 éves. A most bemutatásra kerülő felismerés a korong kb. 6500-7000 éves kora mellett sorakoztat fel újabb érveket. 51

A korong rajzolatait surner képj elekként olvasva a csillagá­ szati értelmezésben tárgyalt csillagképek surner nevei bukkantak elő, s ezzel a korong korára vonatkozó felismerésem egy másik irányból is megerősítést kapott. Javaslom, hogy máris kezdjünk hozzá az üzenet megfejtésé­ hez!

2

A ,,FORRÓ NYOM''

005-ben a készítés (vagy használat) idejére utaló csilla­ gászati üzenetet sikerült felfedeznem a Maros árteréből előkerült tatárlakai agyagtáblákon. Meglátásom szerint a Szekerestől indulva a Nyilasig "bukkannak fel" a csillagké­ pek rajzolatai a korongon, méghozzá abban a sorrendben, ahogy az égen is láthatók! Ezt a felismerésemet a téglalap alakú tábla jeleinek csillagászati értelmezései tovább erősítik. A tábla és a korong jeleire pillantva levonhatjuk a végkövetkeztetést: egy ősi kozmikus világrnodell áll előttünk. A tatárlakai táblák - akár 7000, akár " csak" 5000 évesek kiemelkedő kultúrtörténeti emlékeink, és felirataik az ősi világ­ szemléletet tolmácsolják. A kultúra és az írásbeliség áramlásá­ nak irányával kapcsolatban (azon, hogy ki az átvevő, illetve az átadá) a kétféle kormegállapítás miatt megoszlanak ugyan a vé­ lemények - azonban a Kárpát�medencei és a surner kultúra kö­ zötti kapcsolat tényét nem lehet vitatni (a mezopotámiai jelkész­ let felbukkanását egy Maros-menti agyagból készült tárgyon a szakemberek többsége elismeri). 53

A tatárlakai táblákkal együtt előkerült leletekről és a régésze­ ti feltárás részleteiről Makkay János könyvében találunk részle­ tes leírást (A tartariai leletek, Akadémia Kiadó, Budapest, 1990.) Az agyagtáblácskák rajzolatait a szakemberek többsége (me­ zopotámiai vagy rovásírásos) feliratként értelmezi. Közülük azonban csak egyről - a korong alakúról - találunk nagyobb számban anyagat a szakirodalomban.

54

,

..

,

,

CSILLAGASZATI MEGKüZELITESEK

M

arco Merlini olasz kutató észrevette, hogy a korong és az átfúrt tábla félig egymásra helyezhető. Rumi Tamás építész ebből arra következtet, hogy a táblák a Bika világkorszak kezdetén (Kr. e. 5000-4500) készültek. A téglalap alakú tábla jeleiben a Skorpió, a Nyilas, a Sas, az Orion és a Bika csillagképeket ismeri fel. Az " egymásra helyezés " értelmezését részletesen lásd Rumi Tamás Két Kör c. könyvében.

7. kép. Merlini sikerrel " helyezte egymásra" a korongat és a téglalap alakú táblát. 55

Merlini szerint ha a korongat és az átfúrt táblát vízszintes fe­ lezővonaluk mentén egymáshoz illesztjük, s a két lyukat fedésbe hozzuk, az ekliptika korongja (a tatárlakai korong) és az égbolt egy szelete (a téglalap alakú tábla) együtt csillagtérképként mű­ ködik. Merlini tanulmánya az interneten is elérhető (www.prehistory. it/ftp/tartaria tablets). Marco Merlininek gyanakvó gondolata is van. Nevezetesen az, hogy Vlassa a megtalálás után nem égette ki (újból) a táblákat. Idéz egy érdekes véleményt is, amely szerint Vlassa a Kolozsvári Múzeum régészeként hozzáférhetett az alagsorban tárolt Torma­ gyűjteményhez. Ebből vette-vebette ki és ő maga helyezte (???) a sírgödörbe a tatárlakainak nevezett lelet együttest. Merlini az előbbiek miatt megkérdőjelezi a későbbi radio­ carhonos vizsgálatok eredményeit. A jelek és a csillagképek egyeztetésének mások által felvetett lehetősége megerősítik saját meglátásomat, mely szerint a koron­ gon a Szekeres, az Ikrek, a Hidra, a Mérleg és a Farkas, a Kígyó a Déli Koronával, a Skorpió, a Nyilas és a Sas csillagképeket láthatjuk. A Kos ,Y " alakú jele a bal felső negyed alján pedig azt jelzi, hogy március 21-én, a tavaszi napéjegyenlőség idején megfigyel­ hető csillagállásról van szó. _

56

Ri.

RUMI TAMÁS VÉLEMÉNYE

mi Tamás építészmérnök szerint a táblák egy világ­ rnodelit mutatnak be. A Kepler I. törvényének meg­ elelő rendszerben a korongat az ekliptika körének tekinti, melynek egyik gyújtópontja a lyuk, a másik pedig a kör­ kereszt metszéspontja. Az ellipszis középpontjában a Fény-Atya (L.381 UD + L. 1 28 AB) áll (lásd a jobb alsó negyedet). A Napot L.449 (IGI jelentése: szem) képviseli a bal alsó ne­ gyedben. Ez a férfiminőség és az Istenfiú (Jézus) megjelenítése. A "második Napot " - az ellipszis másik gyújtópontját - a lyuk jeleníti meg. Ez az Istenanya helye. Igy egy szent hármasságot tartalmazó modell áll előttünk. A táblából és a korongból álló, elforgatható rendszert a Draco (sárkány) csillagképre, mint tengelyre illesztve Rumi az Orion, a Bika, a Hercules, a Skorpió, a Nyilas, a Sas csillagképeket is­ meri fel. A készítés időpontjaként a precesszió alapján az Ikrek világkorszak vége, a Bika világkorszak kezdete jöhet szóba (Kr. e. 5000-4500). ,

57

Rumi Tamás Stonhenge kőkörei és a csíksomlyói Napo(ol) tárkő elemzése során is eredményesen alkalmazta a Draco csil­ lagkép (mint akkori Sarkcsillag) elfordulási szögét kormeghatá­ rozásra, ezért az általa megállapított 6500-7000 éves kor megala­ pozottnak tekinthető. Megj . : Rumi nem ad magyarázatot a Bika csillagkép kétszeri előfordulására. A megoldást keresve a téglalap alakú táblán az Orion " felett " az Ikrek csillagképet sikerült felismernem. Ezzel sikerül(he)t elkerülni, hogy a Bika kétszer is előforduljon az em­ lített táblán. A Hercules az előbb említett többi csillagképhez képest jóval távolabb helyezkedik el a Tejúttól és a NapúttóL Ezért helyén a közelében elhelyezkedő és alakjában hasonló Kígyó (és Kígyó­ tartó) csillagkép jöhet inkább szóba. Az előbbi módosításokkal tovább nőtt a korong és a téglalap alakú tábla azonos csillagképeinek a száma.

58

NYOMOZÁS A NAPÚTON A KR. E. 7. É V EZREDBEN aksi Zoltán ( Égi utak csillagüzenetei, Sárosi és fiai, Fót, 2001) szerint a mítoszok és mondák alaposabb vizs­ gálatához nemcsak a Napút 1 2 állomásával, hanem a mellettük felsorakozó csillagképekkel (pl. az égi egyenlítő csil­ lagkép-tagjaival) is érdemes megismerkedni. Ezért a mérsékelt éghajlati övről megfigyelhető mindegyik csillagképet belevettem a vizsgálatba. Paksi másik fontos megállapítása, hogy a Zodiákus állomásait szimbolizáló jelek inkább az adott időszak tulajdonságaira (mi­ nőségére) utalnak. A csillagkép formájára, alakjára vonatkozóan viszont már nem adnak mindig egyértelműen biztos fogódzót az asztronómiában és a csillagászatban egyaránt használt mai szim­ bólum-változatok. A Kos csillagkép alakja pl. a részletes csillag­ térképen egy fejjel, törzzsel és lábakkal rendelkező állatra emlé­ keztet. Természetesen a csillagképet alkotó, egymástól óriási távol­ ságra elhelyezkedő csillagokból álló összképbe bele lehet kép-

P

59

zelni a Kos ma közismert asztrológiai jeiét is - különösen, ha a figyelembe veendő fényességi fokozatot ennek megfelelően vá­ lasztjuk meg. A Kos esetében pl. a lábak és a " fej" egy részének " " elhagyásával juthatunk a kos szarvaira emlékeztető, ma hasz­ nálatos alakzathoz. Az Orionnal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy csillag­ térképek általában csak az égi Nimród "testét" jelölik, íját és feltartott karját már nem. Ha csak a "lecsupaszított alakzatot" vesszük tekintetbe, akkor elvész több olyan részlet, amely az ősi mitológiák megértésben segítségünkre lehet. Az előbbi felvetések miatt kezdtem el keresni az égen megfi­ gyelhető csillagkép-alakzatok leképezését a korong jelei között. Az eredmény meghökkentő: a korongon az lkrektől, pontosab­ ban a felette elhelyezkedő Szekerestől, (Aurigától) a Nyilasig sorban következnek egymás után az égen is egymás mellett so­ rakozó csillagképek! A meglepő felismerés hitelét tovább erősíti, hogy a korong negyedeinek jeleit surner képjelekként értelmezve ugyancsak csillagképekhez - azok surner neveihez - jutunk.

60

SUMÉR KÉPJELEK SZEREPE

M

ivel rovásjeleink felhasználásával nem sikerült a korong összes alakzatát értelmezni, megpróbáltam azokat surner képjelekként azonosítani a már bevált módszert követve. Az eredmény: a L. 297 GUD, GU4 /a Bika csil­ lagkép rövid neve/ és a L. 1 29a MUL.MUL /Fiastyúk csillagkép/ ugyancsak azoknak a csillagképeknek a nevei, amelyeket formailag is felismertem. Oket a sorban az Orion követi. A bal alsó negyedben nyílhegyekre emlékeztető formát látunk. Ez a Nyilas csillagkép jeiét juttatja az eszünkbe. Surner képjel­ ként olvasva őket a pa3PA olvasathoz jutunk, ahol pa3 (L.450) - mint hangtani kiegészítő - azt jelzi, hogy a L.295 jel olvasatai közül most a PA-t (és nem az UGULA, SIG3 stb. olvasatokat) vegyük figyelembe. A PA fő jelentései között "természetesen" ott szerepel a Nyi­ las csillagkép, hiszen annak rövid neve. Ha a jelek formáját vesszük vizsgálat alá, akkor a negyed alsó jele, a kettős kereszt a Skorpió ,farkát' (és a Déli Korona csillag­ kép néhány csillagát) jeleníti meg, melyek a Nyilas mellett talál­ hatók. Megállapíthatjuk tehát, hogy a Nyilasnál a jelek formája "

61

és surner olvasata is ugyanarra (a Nyilas csillagképre és környe­ zetére) utal. Az eddigiek összhangban vannak Marco Merlini elképzelé­ sével is, aki szerint a téglalap alakú tábla és a korong egymásra illeszthetők. Az illeszkedési pont pedig nem más, mint a mindkettőn fel­ bukkanó Kos jele! Ha a korong felső két negyedét a téglalap ala­ kú táblával fedjük le, a Tejút két bej áratát (Nyilas illetve a Nap­ úton vele " szemben" elhelyezkedő Ikrek) és annak környezetét figyelhetjük meg. Igy új abb megerősítést nyert, hogy a két agyagtárgyon megjelenő ábrák-jelek a Kr. e. 4500 körüli időszak Napútjának állomá­ sait és környezetüket ábrázolják. Az Orion és a Bika felbukkanását a téglalap alakú táblán Rumi Tamás is megerősítette. E megközelítést tovább hitelesítik a korong jelei, melyeket su­ mer képjelként is sikerült értelmezni. A bal felső negyed jelei a HUN(.GA) olvasatot, vagyis a Kos csillagkép surner nevét adják. A rajzolatban azonban nem a Kost, hanem a Szekeres (Auriga) és az Ikrek csillagképeket ismerjük fel. De hová tűnhetett a Kos rajzolata? Ennek megválaszolásában segített Friedrich Klára felvetése, mely szerint egy kis "V" alakú jelet is felismerhetünk a bal felső ,

62

negyed bal oldalán. Ez a jel ugyanis jellegzetesen a Kos csillag­ kép asztrológiai jeiét ( � ) formálja meg. Vajon mi lehet az oka ennek a jelzésnek, hiszen a Kos nem közvetlen szomszédja a Szekeres (és az Ikrek) csillagképeknek? A Kos időszak kezdete - a tavaszi napéjegyenlőség - egy ki­ tüntetett időpont, az ókori kultúrák jelentős részében az év kez­ dete. Logikusnak tűnik, hogy a korongon látható "csillagállást" ekkor keressük a csillagos égen (pl. úgy, hogy a korongon talál­ ható furaton keresztül vizsgáljuk a csillagos eget). A Kos jelének felismerése segített megérteni a korong készí­ tőjének azon nemes törekvését, hogy a korong "használatának", illetve keletkezésének idejét is pontosan megadja. Ugyanis a korongon látható csillagképeket (az Ikrektől a Nyilasig) éppen a tavaszpont idején láthatjuk a csillagos égen, méghozzá éppen naplemente után.

63

EGY UTALÁS A KORONG KORÁRA

N

em kaphatnánk utalást a korong keletkezésének idejé­ re, ha a bal felső negyednek az Ikrek csillagképet ki­ rajzoló jele az írásjelekkel is az Ikrekre utalna, s nem állna ott mellette a figyelemfelkeltő "V ", a Kos jegy jele. E nélkül elveszne az időre utaló támpont, vagyis nem tudnánk felismerni, hogy a Kos hónapjában (a tavaszi napéjegyenlőség idején) és az Ikrek világkorszak végén, Kr. e. 4500 körül) megfigyelt csillag­ állásról van szó. A tavaszpont több kultúrában is egybeesett az év kezdetével. Az ókorban az év kezdetét jellemzően a tavaszi napéjegyenlőség idejére tették (nem pedig a természet működéséhez nem igazán kapcsolódó január elsej ére, mint ma tesszük). A jobb felső negyed jeleinek alakja a hosszan elnyúló Hidra (vagy másik nevén Vízikígyó) csillagkép alakjára emlékeztet. A felette (a csillagtérképen alatta mivel ott nem a valós elhelyez­ kedésnek megfelelően, hanem sorban, egymás mellett láthatók a csillagképek) szereplő négy kisebb alakzat a Holló, a Serleg, a Szeksztáns és a Rák csillagképeket juttatja eszünkbe. 64

Ezek után nem okozhat meglepetést, hogy a L.374 MUS jel alakja a korong megfelelő alakzatával azonos. Bár a jel jelentése mi lehetne más, mint kígyó, sárkány, a csillagképek közül pedig a Hidra (mely a csillagtérképen az Oroszlán alatt ,siklik' az égen)? A jobb alsó negyed értelmezése maradt még hátra. Képileg a Mérleg, az égen alatta elhelyezkedő Farkas, valamint a Kígyó l és a Kígyótartól csillagképeket jeleníti meg. (A Farkas helyén a mellette elhelyezkedő Kentaur is szóba jöhet.) Kíséreljük meg a negyed rajzolatait a L.172 BIL jellel öszszevetni! Ertelmezzük a jelet felbontott ligatúraként! A ligatúra felbontását az indokolja, hogy egy ilyen "hosszú" jel csak "ketté­ vágva" fér rá a korongra. Ezzel az eljárással a két alsó negyedet összeolvasva a PA.BIL Uelentése: Nyilas csillagkép) olvasathoz jutunk, mely ugyancsak jól illeszkedik eddigi rendszerünkbe. (A Nyilas csillagkép " leghosszabb" neve: PA.BIL. SAG, rövidebb névváltozatai: PA.BIL és PA.) ,

�1 :l5t>f·

, t(]

5t>f

L.353

'd +

L.3 8 1

+

L. 1 2 8

4�

=

L . 172

65

KORONG ÉS CSILLAGTÉRKÉP

A

korong jeleinek-ábráinak párhuzamait a következő leleteken ismerhetjük fel: a Torma-gyűjtemény ko­ rongjai (kör alakú tárgyai), orsógombok, halászhálónehezékek, kelta jelképek, a Blau-tábla, hettita pecséthenger, a karanovoi, a knosszoszi és az alvaoi korong.

8 . kép. Az alvaoi leletek (A bal szélső korong is értelmezhető csillagtérképként.) 66

9. kép. A karanovoi korong (Bulgária): kör alakú csillagtérkép e.

10. kép. A pristinai korong két oldala.

67

ÉGI SZARVAS VADÁSZAT A PRISTINAI ÉS A TATÁRLAKAI KORONGON

I ,

rásom három fontos és új szerű felismerésre hívja fel a fi­ gyelmet.

- A pristinai korong rajzoltaiban sikerült felismerni a csilla­ gos ég térképét. - A pristinai és a tatárlakai korong " csillagtérképe" néhány apró részlettől eltekintve megegyezik. - Mindkét korongon megfigyelhetjük az " égi szarvasvadászat " , csillagképeit (csodaszarvas-mondánk égi vetületét). Igy joggal mondhatjuk, hogy megtaláltuk a tatárlakai korong párhuzamát! A PRI S TINAI KORONG RAJZOLATAl Radics Géza remek előadása és tanulmánya (Hogyan is volt, avagy hogyan is lehetett? - az MVSZ II. Ö störténeti Konferenci­ ája, 2008) keltette fel az érdeklődésemet a pristinai korong (Ko68

szovó) iránt.1 Örömmel számolok be róla, hogy a rajta látható jeleket sikerült egységes rendszerben értelmezni. Arra az eredményre jutottam, hogy a jelek csillagtérképként az égbolt ugyanazon részét jelenítik meg, mint a tatárlakai ko­ rong ábrái! Megjegyzéseim Radics tanulmányához: a. Radics Géza szerint az Old European writing magyar fordítása: " korai európai írás " - én a továbbiakban a korai helyett az ősi megjelölést használom. b. Radics forrása (Magyar Adorján: Az Ösmüveltség, Magyar A. B. K., 1 995, 40. o.) téved, amikor megállapítja, hogy a " Magaru a surner és az asszír nyelven boldogot jelent ". Deimel és Labat sumer-akkád szótárai szerint ugyanis: L.367 SE /sumer/, magaru /akkád/ = jóindulatú, készséges, L.367 SE /sumer/, se'u /akkád/ = mag. Vagyis a (magyar) mag surner hangalakja (SE) nincs hangalaki kapcsolatban a mag­ gal, az akkád (babiloni-asszír) magaru viszont nem jelent boldogot, hanem jóindulatú, készséges a jelentése. Ha jelentene, akkor sem a sumer, hanem az akkád (babiloni-asz­ szír) hangalaki kapcsolatra adna egy példát. Az M jel jelentését és eredetét véleményem szerint meggyőzőbben is magyarázhat­ juk, ha a L.237 AMA /sumer/, ummu /akkád/ = mama, mother /angol/, Mutter /német/, mere /francia/ olvasatból és jelentéseiből indulunk ki. Mindegyik mamát (anyát) jelent és m-mel kezdődik. c. Radics tanulmányában bemutatja Friedrich Klára táblázatát, mely a Tordos-Vinca kultúra és a székely-magyar rovásírás jeleit hasonlítja össze. Az E-É és az LY kivételé­ vel mindegyik rovásjelünknek szerepel benne a párhuzama. Megjegyzésem: az LY nagyon hasonlít az F-re, az E pedig a GY-re, ha a jelvariánsok görbülő vonalvezetését, módosító jeleit (pl. pont vagy rövid vonal vagy apró kereszt) nem tekintjük megkülönböztető elemnek. Ezzel a kiegészítéssel az alaki megfeleltetés teljesnek tekinthető. l

69

Már első ránézésre is nagymértékben hasonlónak tűnnek a tatárlakai (l l . kép) és a pristinai korong (12. kép) csillagtérképei:

l l . kép. A tatárlakai korong és égi párhuzama

(b)

(a)

."_

"';''·""-,.....

1>/' rm!J

-+1:-f � y� �

7ii /Jf�-$"Yf'\trrr:,�

1 2 . kép. A 6000 éves, 6,1 cm átmérőjű pristinai korong és vonalas írásjelei

70

A pristinai (l l ., 1 2. kép), középen lyukas korongon kör alak­ ban vonalas jelek követik egymást. Megfejtését, olvasatát eddig még egyik kutatónak sem sikerült megadni. Ezért vettem a bátor­ ságot, hogy az értelmezést megkíséreljem. Ebben sokat segített a tatárlakai táblák kutatása során szerzett tapasztalat. Először is vegyük észre, hogy a pristinai korong a, és b jelű két oldala ugyanazt a jelsort ábrázolja, csak az egyik 1 80°-kal el van forgatva:

a.

1 3 . kép. A pristinai korong két oldala egyaránt a csillagkép térképet ábrázolja, csak elforgatva. Az elforgatást legkönnyebben a "villa" ala­ kú jelet figyelve vehetjük észre.

Most pedig nézzük a tatárlakai korongot. Ennek jeleivel részletesen az Ő si titkok nyomában c. köny­ vemben (MBE, Miskolc, 2005) foglalkozom. A jeleket surner 71

képjelekként és csillagképek rajzaként is sikerült azonosítanom. Eredményeimet az MVSZ II. Ostörténeti Konferenciáján (2008) tartott előadásomban mutattam be. A korong rajzolatait surner képjelek­ ként értelmezve a Kos (HUN.GA), a Hid­ ra (MUS) és a Nyilas (PA.BIL) surner nevei olvashatók ki. A Kost megformázó jelek formailag az Ikreket és a Szekerest jelzik. A március 21-i napéjegyenlőség idején (az év ókori kezdőnapján) megfi­ gyelhető csillagállás alapján a korong készítésének ideje az Ikrek világkorszak vége, kb. Kr. e. 4500. A téglalap alakú tábla alsó részén (a Halak), a Kos, a Fiastyúk, a Bika és az Orion ismerhető fel. A Fiastyúk (Pleiadok) és a bikafej (Bika) formájú rajzolatokat surner képjel­ ként értelmezve - talán nem meglepő - a Fiastyúk és a Bika csillagkép neveit sike­ rült kiolvasni. 2008-ban felvetettem, hogy e tábla a felső részén az Andro­ méda (vagy Cassiopeia), a Perseus (egy része), a Szekeres (egy része) és az Ikrek ismerhető fel. "

72

Ezen elgondolás gyenge pontja, hogy a két "v" alakú jel - mint a Perseus (egy része) és az Auriga (egy része) - a téglalap ala­ kú táblán más értelmezést kap, mint a korongon, ahol a "v" Kos csillagkép jele. Emellett hiányzik még néhány csillagkép-alakzat surner nyelvű értelmezése. 2010-ben sikerült néhány részletben továbblépni. A pristinai korongon felül középen (Orion mellett balra) ta­ lálható "v" - a koronghoz hasonlóan - a tavaszi napéjegyenlőség idejére utal. Az alsó sort pedig "Halak" felismerésével a követ­ kezőképp sikerült bővíteni: Halak, Kos, Pleiádok, Bika és Orion. Remélhetőleg nemsokára sikerül megtalálni a baloldali jelek surner nyelvű csillagászati olvasatát is. A tatárlakai és a pristinai korong jeleit összehasonlítva megál­ lapítottam, hogy a jelek nagy része a két korongon megegyezik. Igy kézenfekvő a feltételezés: ugyanazt az égtérkép-részletet ábrázolják! A pristinai korongon is a Hidra, az Ikrek, a Szekeres (Auriga), majd a Mérleg, a Farkas és a Kígyótartó csillagképek rajzait látjuk egymás után, úgy, ahogy a csillagos égen is követik egymást. ,

Miképp magyarázhatók az eltérések? A tatárlakai korongtól való eltérések a pristinai korongon a következők:

- az Ikrek " fölött " az Orion csillagkép "feje" ismerhető fel, - az Aurigávai és a felette található a Kos csillagkép Y alakú (ry>) j elével a csillagképek sora nem ér véget: megjelenik az őt követő Perseus (egy része) - de a rajzolatokban felismerhető a Cassiopeia "kettős v " alakja (az égi csodaszarvas agancsa) is. A tatárlaki korongtól eltérően itt a ,Y" alakú jel nem az Auriga mellett, hanem felette látható. A lelet korára azonban itt is ugyanúgy utal, mint a tatárlakainál: eszerint a pristinai korong a tatárlakai koronghoz hasonlóan kb. 6500 éves. (Ez egybevág az írásom elején említett kb. 6000 éves korral.) A meglepő mértékű jelátfedés reménnyel tölthet el mindnyá­ junkat, hogy a későbbiekben a másik két tatárlakai táblához ha­ sonló leletek is előkerülnek majd. Mindez a Kárpát-medence és a Balkán Irultúrtörténeti fontos­ ságát tovább erősítheti. "

,

74

l

O

l

l

J

Jem

14. kép. A rasti istennő szobrának vonalas írásjelei.

A CAS SIOPEIA CSILLAGKÉP FELBUKKANÁSA

A

pristinai korong jelei közt egy lényeges eltérést talál­ tam a tatárlakai koronggal összehasonlítva: a Cassio­ peia kettős "v"-alakú rajzát. Ez lenne a csodaszarvasvadászat " előképe" a pristinai korongon és a tatárlakai táblákon? Elkezdtem hát keresni a (csoda)szarvas "nyomát" a tatárlakai korongon. Alapgondolatom az volt, hogy ha a korong bal szélének kis méretű, "v" alakú jeiét - a pristinaihoz hasonlóan - a Perseus felső részének (is) te­ kintjük, akkor a sorban következő csillag­ kép, a szarvas agancsát megformázó eassi­ opeia is meg kell, hogy jelenjen valamilyen formában a tatárlakai korongon! A precíz tudományosságot (az összeolva­ sott jelek szaros egymásmellettiségét) egy pillanatra félretéve, s a fantáziát szabadj ára engedve sikerült (a pristinai korong kapcsán felmerült ötlet segítségéve!) a tatárlakai korongon is a Cassiopeia " " nyomára bukkannom. 76

Ha a tatárlakai korong kör alakú lapját 4 részre osztó nagy kereszt (+) (sumér jel, olvasata: L.537 lu, UDU) és a megfeLU ----T-�-..��illll=!l szített íjra emlékeztető jel (sumér jel, olvasata: L.449 lim, IGI) fonetikai értékeit egybeolvassuk, azt a LU.LIM szót kapjuk meg, mely a suméreknél a Cassiopiea neve volt. A LU.LIM szó jelentése pedig a sumérben: szarvas. Megérzé­ sem ezzel bizonyítottá vált. ···:-,

A csillagtérkép-részlet - az "égi vadász" Orionnal (Nimró­ dunk égi párjával) kiegészítve - a csodaszarvas-üldözés csodála­ tos jelenetét juttatja az eszünkbe! Jankavics Marcell könyveiből már jól ismerjük az égi szarvas vadászatot A Cassiopeia a szarvas agancsa, a Perseus a szarvas mellső, a Szekeres pedig a hátsó lába. Orion-Nimród az égi va­ dász, az Ikrek pedig Hunor és Magor égi megjelenítői. Az ezt bemutató két képet lásd a következő két oldalon.

: ·}::

'

.

. . .

.•

·l:v · · , ./ :, �

Kassiopei :··

Hunor és Magor (Ikrek)

..

:· .

:·

••

4.

. .

... ...·

····· ..

...

:.: . . . ·....

.. --. " · · ·. .. • �

.

.

.

.

.

... ··

.·"if--4 .....,... . ..��� :

·. . . · ··

.•

: •

..J: Fiastyúk

.

. . .. . .

.

.

.

.

Nimród ( Orion) 15. kép. Az égi szarvasvadászat, Varga Géza: A székelység eredete című könyvéből. (29. oldal, Írástörténeti Kutatóintézet, 200 l .)

78

�

� ú�

.

....

..

� . ..

• .

• ..

.

:

1 6. kép. Az égi szarvasvadászat.

Az egyes csillagokat természetesen másképp is össze lehet kötni, hiszen az emberi szem élessége, felbontóképessége sze­ mélyenként eltérő, és az egyéniségünket tükröző képzelőerőnk is különböző alakzatokat "láthat bele" az égen megjelenő pont­ halmazokba. Mégis az ókortól kezdve csak néhány jellegzetes variáns maradt fenn, és a csillagképek elnevezései is nagyfokú állandóságot mutatnak.

80

AZ ORION

A

hogy megfigyelhettük, az Orion a pristinai korongon az Ikrek " fölött " ismerhető fel.

A pristinai korongon lévő Orion-fej mellett a téglalap alakú tatárlakai táblán is megjelenik a Tejút bejáratánál elhe­ lyezkedő Orion (Nimród ősatyánk csil­ lagképi megfelelője):

ORION

A harmadik tatárlakai tábla életfája pedig a Tejút megfelelő­ je is egyben. A Tejút egyik "bejárata" a NAPÚT Napút felől az Orion és az Ikrek csillag­ képnél található. Igy a három táblát együtt joggal tekinthetjük a magyar őshazakeresés mon­ dája ősi égi párhuzamának! ,

81

1 7. kép. Csodaszarvasok napkoronggaL Magyar Adorj án rajza.

1 8 . kép. Tutankhamon ágyfejének szarvast formázó dísze.

1 9. kép. A ,,misztikus zodiákus'' ábráj a.

84

20. kép. Az égi szarvasvadászat " átköltve " : egy ragadozóval (Nagyszentmiklósi kincs, Bécs, Kunsthistorisches Museum)

85

21 . kép. Az előző kép párhuzama: ezüsttál IL Sapur ábrázolásával (Ermitázs, Szentpétervár)

86

22. kép. A csernyikovoi (csernyigovi) ivókürt (10. sz.) részlete és László Gyula átrajzolása (Moszkva, Történeti Múzeum). 87

A TATÁRLAKAI KORONG JELEI ÉS A CSILLAGKÉPEK

T

együk egymás mellé a tatárlakai korong fényképét és egy részletes csillagtérképet! Ha összevetjük azokat, meglepő felismerésre juthatunk. Ha a korongon a bal felső negyedből indulva az óramutató járásának irányában haladunk, meglepve tapasztalhatjuk, hogy szinte ugyanazokat az alakzatokat látjuk, mint az éj szakai csil­ lagos égbolton. Tájékozódásunkat segíti a korong "célkeresztjé­ ben" található lyuk. Ez egyrészt arra utal(hat), hogy a korongat nyakban hordták, másrészt pedig arra késztet, hogy rajta keresztül a csillagos égre pillantsunk. Vajon meg lehet-e egymásnak feleltetni a korong rajzolatait és a csillagtérképet? Kísérletem a kölcsönös megfeleltetésre sikerrel zárult. Ahogy a két ábrán is nyomon követhető, a csillagösvény állomásait az Ikrektől (pontosabban a Szekerestől, amely a Bika és az Ikrek csillagkép között helyezkedik el) indulva figyelhetjük meg a ko­ rongon. 88

Az Ikreket a Hidra (felette a Holló, a Serleg, a Szeksztáns és a Rák), a Mérleg, a Farkas, a Kígyó a Déli Koronával, a Skorpió (" farka"), valamint a sort záró Nyilas csillagkép követi. IKREK

ÉSZAKI VIZIKÍGYÓ

HOLLÓ, SERLEG, SZEXTÁNS, RÁK SORA

KOS SAS

--

SKORPIÓ (farka)

KÍGYÓ ÉS KÍGYÓTARTÓ

23. kép. A csillagkép sor teljes.

Amint megfigyelhetjük, a sor teljes. A mai Napút állomásai közül az Oroszlán csillagképet ugyanis az alatta elhelyezkedő 89

Hidra képviseli, a Rák pedig a Hidra alatt megfigyelhető négy kisebb alakzat egyikével azonosítható. Láthatjuk, hogy a tatárla­ kai korongon nem a mai, hanem a Kr. e. 4500 körüli Napút állo­ másait és égi környezetüket jelenítették meg. Így pl. a mai Szűz helyét a vele egy időszakban megfigyelhető Holló jelzi. Ennek oka a Föld precessziós mozgása. A 25920 éves nagyév során Kr. e. 450 0 körül nem a Kis Medve, hanem a Sárkány "lábát " alkotó csillag töltötte be (a Föld tengelyének meghosszabbításaként) a Sarkcsillag szerepét. Az égi egyenlítő és a Napút találkozási pontjából a csillagké­ pek rögzítésének idejére kapunk információt. Mikor láthatjuk az említett csillagképeket az égen? Az Ikrek világkorszak második felében (a korong keletkezé­ sének egyik feltételezett időpontjában) a tavasz beköszöntekor (azaz a Kos kiséves időszakának kezdetén) a Nap mögött a Sze­ keres és az Orion húzódott meg. (A Szekeres a Napút állomá­ sai közül az Ikrek és a Bika között helyezkedik el, valamivel felettük, az Orion pedig alattuk.) Ennek alapján érthető meg a felirat készítőjének kifinomult eljárása, melynek révén egyszerre több dolgot is el kívánt mondani. Az Ikrektől a Nyilasig talál­ ható csillagképeket ugyanis egyszerre láthatjuk az égen a Kr. e. 4000-5000 körüli időszak tavaszi napéjegyenlőségeinek (a Kos hónapjának) kezdetén. 90

24. kép. A csillagos égbolt és a tatárlakai korong. A ko­ rong minden egyes jelének alakja kivétel nélkül egye­ zik a csillagkör csillagképeinek alakj ával és hibátlan sorban leköveti azokat.

•

"'

'

l

r····-.

�

'•

. • --

• ' • .

.f �

"·

• • '

•

' ' ' •

'

•

t

•

• • • • -.

•

, -

s

• • •

,: l

•

• • •

•• •• •

25. kép. Köralakban látható csillagos égbolt és a tatárlakai korong. 92

• .. • •

Az egyik téglalap alakú agyagtáblán is a csillagképek rajzo­ tatai sorjáznak:

ANDROMÉDA

KOS

PERZEUSZ

SZEKERES

csak az alsó része

csak az alsó része

BIKA

ORION

26. kép. Csillagképek sora körben a téglalap alakú táblán.

93

TORDOS ÉS TATÁRLAKA Emlékezés Torma Zsófiára, a legelső magyar régésznőre

A

2007-es emlékkonferencia néhány tényre is rávi­ lágított. Torma Zsófia előkerült gyászjelentéséből megállapítható, hogy nem 1 840-ben, hanem 1 83 1 ben született. Sírját hiába keresnénk Szászvárosban - ugyanis Csicsókeresztúron temették el. Atyja, Torma József nagybirtokos szenvedélyesen régészkedett (az Ilosva község határában ő ásat­ ta a római Castrum romjait). Testvére, Károly hivatásos régész volt (Aquincum és a Csörsz-árok feltárója, aki tagadta az avarság és a hunok magas műveltségi szintjét), akivel Zsófia, a "régész­ bogarász kisasszony" komoly szakmai vitákat folytatott. A budapesti IX. Nemzetközi Ö störténelmi és Enbertani Kong­ resszuson ő képviselte Hunyad megyét. Itt ismerte meg Schlie­ mannt (Trója feltáróját) és feleségét. Torma Zsófia jó kapcsolatot ápolt Kossuth Laj ossal, a "turini remetével" is. Az MTA magyar professzorai (Pulszky F., Hampel J.) nem ismerték el Torma intuitív felismeréseit Tordos, Trója és Mezo95

potámia kultúráinak szerves összefüggéseiről - az etnográfus Virchow, az assziriológus Sayce, Schliemann és a fiatalon el­ hunyt Lenormant viszont igen. Lenormant és Oppert szerint is a surner nép turáni nyelvű (nem árja vagy sémi). Torma éles logikával, régészeti úton ezt a következtetést erősítette meg. Az európai népek írása, vallása, népművészete, mitológiája keletről veszi eredetét, innen került át turáni népek közvetítésével Európába. A műveltség terjedésének egyik fontos állomása Tordos, illetőleg Erdély. Az ősmagyar írás mezopotámiai eredetének (a két írásrend­ szer, a surner és az erdélyi kultúra kapcsolatának) kérdését fel­ vető Torma nem volt népszerű a Monarchia tudósainak körében. 1 882-ben a Majna-Frankfurti Régészeti Kongresszuson el­ mondta, hogy " Erdély kultúráj át nem előzte meg gall-kelta, pelazg-hellén vagy etruszk-római kultúra. Babylon-Chaidea kultúrelemeiből keletkezett és Egyiptom művészetével együtt Syriában fejlődött tovább." Az ilyenféle kérdések tárgyalásakor a tét nagy. Jáki Gábor említi, hogy S. Saveanu 1970-ben egy bukaresti magazinban írt a " " sumerok látogatásáról . Végkövetkeztetése: Erdélyben (a Maros mentén) Kr. e. 2800. körül már éltek románok, s a " sumer örökség " a magyar nyelvbe román közvetítéssel került. (???) 96

(Egyes román kutatók szerint Mátyás nagy román király és Bartók a legnagyobb román zeneszerző ...) Hampel (P. Reineeke német tudós bíztatására, aki Torma ne­ vének említése nélkül írt Tordos leleteiről) lealázóan arra bíztatta Torma Zsófiát, hogy csak a tárgyak tipológiai leírását tartalmazó tanulmányt közöljön. Nem csoda hát, hogy munkája németül jelent meg először ("Ethnographische Analogien" címmel, 1894-ben, Jénában), me­ lyet Foyta István fordított le magyarra. Torma "Dácia a római foglalás előtt" c. munkáját soha nem adták ki. Végül 1899-ben, halálának évében a Kolozsvári m. kir. Fe­ rencz József Tudományegyetem tiszteletbeli doktorául fogadta.

97

TORMA ZSÓFIA A tordosi őstelep és hazánk népe ősmythosának maradványai (In: Hunyad megye monográfiája, 1 897) /Részletek/ • •

sszehasonlító tudományos módszerét Sayce, az oxfordi assyriológus és Brinton philadelphiai professzor is elismerte, mely szerint a tordosi leleteken írásjegyekj elképek (nem csak egyszerűen díszítések, tulajdonjegyek) talál­ hatók. A Szászvárossal szomszédos Tordos község határán előfordu­ ló őskorszakbeli telepet 1 875. őszén kezdettem ásatni. Több ezer kiásott különleges alakú kő, csont, cserép és ércz tárgy került elő, melyek új világot vetnek az ősmúlt tisztázására. 1880-ban a berlini, 1 882-ben a Majna-Frankfurtban tartott régészeti congressusok szakembereinek is felhívtam értekezé­ semben a régi népek emlékeire fegyelmöket, kérve, vezetnének leleteim hovátartozandóságának felismerésére. Babylon-Assyria felvéste a maga írásjegyeit, vallásos szertar­ tásait agyaghengereire, építményeire, féldomborműveire, bron­ zaira, ékszereire. (Bálványocskákat, rituális tárgyakat, a planéta-

O

98

kultuszt jelképező 6-9 cm átmérőjű agyagkerekeket tartalmazó) gyűjteményemben megtalálhatók a trójai, az ős-sumer és akkád papok symbolikus nyelvének hiero-ideogrammjai s feliratai. A babyloni és trójai, valamint ezen daciai azonos jelképes írás értelmezésére ugyanegy megfejtési módszer alkalmazható.

27. kép. Tordosi cseréptöredékek (Torma Zsófia gyűjteményéből). Részlet Torma Zsófia vagy 10.000 leletébőL 99

ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZATOK Dzsemet N asr

:f

�

l:t .p

E1

6 () '' I,,,,.. lf,. {) � G-

Tatárlaka

Knoss os

e a.

9

*

a * x (

•

o )

1fN#I

DO

e- *

�

00

))

..,

28. kép. Dzsemdet-Naszr, Knosszosz és Tatárlaka jelei. (M. S . F. Hood)

100

TO R D O S I J [LEK

TATA.RLAKI J !Lll<

�

'l

.t_

,.,.

� w

� w \7

\i

�

t

�

+ l

>Z l

�

�

d r! Ul-

B LA U TI. B L A

n!

_ft!

o:J

D t

t(J

il

*

29. kép. A tordosi, tatárlakai leletek és a mezopotámiai Biau-tábla jelei. (N. Vlassa)

/

101

�

lm�potómio� tordoJi

tortorici jelek .

b

®

c

ldl �

·l $ f � i

l f

If

h

�

l

lJ P P

j k

1

jttlesoport

� M � l �

a

g

ptlttogr6folt

�

m

l

i

l

i l

o

@

'f tép• tr .u- *

\

J

� l

t

�

o

D

A

SJ � B lJ t1 t! () '

30. kép. Tatárlakai, mezopotámiai és tordosi jelek összehasonlítása.

1 02

ta �

Taf•t Nr: 2

lb

n

�ATU

3b

* 3c

260

� lAT0235

2c

/b) @

2d

2•

�c

fvgt 2,1 b J

o

ATU 7 S3

@ f vg1. Udt

3a (Q= 't

'

iii

�·

'

1b

2a

� -tJ'

4 btl �TU

· t. a

t v gi.3J·a )

�

'•

5a

�

AT U 111

,.lJ

47

,...... .... .,.. ..... ..... ......

o

5b

VJ

])J)l) AlU 721

3b

�TU 194

���'f',:

la

ATU 1 85

'c>'

CfJ ATIJ�O 13

�

3a

�

Ta fel Nr. 3

2b

295

ATU

v

4b r vgL2_1 b )

rr aH�.

W

,a

2a

ll 2b

)�

o

g

Sc

f vgl. 3,2 b )

AT U 89 2

3 1 . kép. Falkenstein jelösszehasonlító táblázata. 1 03

V I N CA

PREDY N. T O R DO S EGY PT T R OV

*

*

\1\1

w y y t:!

�� y

1\ X X +

R 1\ x +

t t x x

' �

lllli l ii

�

1\

x +

l lHl J

�

rt'

32. kép. G. Chiide összehasonlító táblázata tordosi, egyiptomi dinasztiák elötti és trójai edényjelekrőL (Makkai János, A tartáriai leletek, Akadémia, 1 990.) 1 04

Ezen chald hitelvek ősegységére vezet a thrák istenségeknek az ős Babylonban gyökerező theogóniája és mythológiája. Most nyelvészeink (pl. Nagy Géza, 1890) a skytha-sarmata és (az) evvel rokon thrako-dák-géta nyelvmaradványokból az akkád jelleget szintén kimutatni kezdik. Dák adataim... (kimutatták, hogy) a sumer-akkád (mint az ural-altaji népcsaládhoz tartozó turáni faj) a finn-ugorság és török-tatárság között foglal helyet. (Sayce szerint) innen olvadhatott a magyar nyelvbe több ilyen ak­ kád-féle elem. Torma - Lenormant-hoz hasonlóan - " akkád" alatt a káld-sumert és nem a babiloni-asszír nyelvet értette. " Arja" alatt pedig - ugyancsak eltérően a mai hivatalos meghatározástól - a Turáni Fennsík szkíta-magyar népeit és Irán népeit együtt érti. Hol keressük az őseurópaiak eredeti fészkét: magában Európában-e, vagy Azsiában? Azsia és Európa ethnográfiai értelemben egy világrésznek tekinthető. Babylon-Chaidea volt az anyaország, melynek (ős) kultúráját az árja- és turáni törzsek közvetítették Európába. Közös vallási vonások Trója és Tordos ásatásai alapján (a " "napimádás babyloni eszmeköréből): 1.) a Nap jelzői (kerék, korong, gömb, bogár, háromszög, szög­ re állított négyszög, kúp, piramis, obeliszk, csillag, életfa), 2.) a Hold és a Vénusz jelzői (bagoly, béka, szarvas, félhold, gömbös piramis), ,

,

,

1 05

3 .) az assyr papok és oltáraik attributumai (fenyőtoboz, lebe­ gő sárkány, olvasó gyöngy, gondviselés keze, zászlós oltár, az állványbot Napot jelképező agyaggömbje). 4.) Babylon 7 planétáj ának 7 szent színéből Torma agyag­ korongjaira festetten előfordul: a chald hadisten Nergál­ Mars vörös színe, Nebo-Merkur sötétkék színe, Nindár­ Satumus fekete színe. 5.) Samas (a dák Zabeleizis), Sin (Dáciában lányát, Bendist tisztelik), Anu (Uranus) astrologiai számai megegyeznek a trójaiakkaL Az istenek és számaik: Samas 20, Sin 30, Bel 50, Anu 60, Dágon 1 0. Megj.: Enki-Ea száma 40, a surner viharisten Iskur (száma 1 0).

33. kép. Babiloni zodiákus a Kr. e. 12. századból 1 06

VARGA CSABA KIEGÉSZÍTÉSE A TORDOSI CSEREPEK JELEI VEL KAPCSOLATBAN

T

orma fent bemutatott gyűjteményében (27. kép), mely csak töredéknyi mutatvány a 10.000 leletből!) vannak olyan jelek, amelyek minden bizonnyal számokat ábrázolnak, vagy csak egyszerű díszek. Am sok olyan jel is van, atnelyek az ősi írásjelekkel megegyeznek. A cserepeken összetett jelek (ligatúrák) is vannak. Felbontá­ saik: ,

r·rn'"'"·"�·�--·..-�..-·,...,..,...,1

�l l Dl l JA [�_ll t ���] i *-· X+ I X+ I l 1f * x .:;= X=l= l A- .ft. Ll<�J � i'tE r:FDfl ��,,.,.,.,.rn<•'"'"''""��·-•·•,Z

!

!

� ��

1",",,.�·�·�. . ' �'"""'""'"�.J

A tordosi cserepeknek már csak a 27. képen látott töredékén is számottevő mennyiségű írásjel található: 1 07

t+ t 1 � X Y 'i' w \1\ IA� <j � d nt c O O @ EB Ezek az írásjelek a következőképpen helyezhetők be a minta ABC-be (Varga Csaba a legrégebbről teljes egészében ismert jel­ sarok megegyező elemeit tette meg bizonyítási rendszerében vi­ szonyítási alapnak, s ezt nevezte el minta ABC-nek, lásd a szürke színű jeleket):

t+t iA i'
1 a nt

\

Ha sok jel halmazának egésze azonos egy másik, zárt jelcso­ porttal (az ősi jelsorral, melyet itt a minta jelsor képvisel), akkor nem lehet szó véletlen egybeesésrőL Ez elegendő annak bizonyí­ tására is, hogy az összes későbbi vonalas jelsor (abc) innen szár­ mazik. A fenti összevetés alapján tehát kétség sem fér ahhoz, hogy a tordosiak jóval több mint 4500 évvel ezelőtt már vidáman írtak­ olvastak. Mindezt abból a 75 jelből megállapíthatjuk, melyek a 1 08

talált 10.000 jelből közismertté váltak. (Lásd Varga Csaba: JEL, JEL, JEL, avagy az ABC 30 OOO éves története, Fríg Kiadó, 2002, 193-1 96. o.)

l. T•.\B LA.

65.

e QJ +

A TORMA­ GYŰJTEMÉNY I-III. TÁBLÁJA ÉS EZEK FELIRATAI

l. tábla 1 10

62. napsugarak 63. bolygók 64. Anu akkád ideogrammja � inkább a Vénuszé 65. Hold és Nap � a kereszt alakú ideogramm Trója és Tordos leletein is megvan! 66-67. Trója 70. csillagászati istenek 7 1 . trójai és tordosi arcurna-födelek /az edényben áldozati aján­ dékokat vittek/. Torma Zsófia idejében hamvazó-szerdán az ifjúság állatfej-álarcokban vonul fel /"Fasching-begraben"/ 72. beégetett kerék a keresztfa középpontjára 73 . a "gondviselés háromszög-alakú szeme" 74. a Nap ragyogó sugarú háromszög-emblémája 75. fakerék Nap-jelkép az emlékfa tetején 76. hátszegi keresztfa l chaldeai hengerek napkorongja!/ 77. ??? útmenti kőkúp limahelyi Hunyad-megyéből 78. dák tál 79. szebeni és hunyadi karácsonyi búzavetés zöld dísze �

lll

U. TABLA.

Ttoja.

Tordos.

II.tábla 1 12

80. Istar-Vénusz félholdas fejdísszel /a Holdisten leánya, a Napisten női

fele/ 8 1 . egy tordosi rituális agyagedény mitológiai alakjának szarvas fejdísze 85. a Nap gömbje /akkád/ 86. a Nap gömbje tordosi/ 87. a Nap gömbje /dák/ 8 8 . kun süveg 89. Szamos és Maros menti léces kapuk gömbös piramis-idomai 90. székely kapuk pálma és csokor motívuma 9 1 . babiloni-káldeai szent életfa l --palóc házhomlokzatok fája, májusfa/ 92 . ciprusi életfa 93. trój ai életfa 94. tordosi életfa 97. a Napisten emanációj a egy babiloni pecséthenger életfáj án, tulipánokkal 9 8 . amulett-dísz az áldozópap karján � Oroszlán jegye 99. a Napisten emanációj a oltártárgyként � Oroszlán jegye l 00. életfa, fölött lebegő madár 1 0 1 . tulipánfa fölött lebegő madár 1 02 . oltár fölött lebegő madár 1 03 . két láng fölött lebegő madár Egyiptomban: főnix, Attila lobogój án:

Turul vagy Karuly 104. babyloni pap áldozati tulipánj a 105. a bayloni Prometheus legendáj a /Akkádia mágusai mondásaikkal tü­

zet tudtak lecsalni az égből oltáraikra!/ 1 13

tO :t.

m. TABLA.

w. � 101.� ·8 : .. . .

· , · t� ��: ��· .... ::� .....lit"

>>

>>>

?

F

x

#

ti$.

ll' r-' 7\

il8. t�O.

0

uo.

T

,_..a.��...._.w.

�·

E tuw.W VAV ::; Ut

l� uo.

113.

III. tábla 1 14

106. oltár egy trójai agyag gyöngyön 107. oltár egy tordosi edényen 1 09. tordosi agyag gyöngy /olvasó káld számokkal, jelképekkel/

l l O. vallásos szertartások j elvényei l l l . trój aihoz hasonló tordosi gyöngyök l török mecsetek gyöngysorai 1 1 2 . Lunus, a perzsa Holdisten olvasója 1 1 6. tordosi svasztika 1 1 9. trójai olvasó svasztikával 1 20. mágusok " szentháromsága" /kúp, félhold, csillag/ 1 2 1 . székely házfödél homlokzati ívén: kerék, csillag, félhold 1 22 . háromság egy smirnai érmén: a Nap és a Hold gömbös pyramisa, fölöttük napkorong 1 23 . kétfejű sas 1 3 1 . látkép ('J

1 15

2

TORMA ZSÓFIA EMLÉKKONFERENCIA 2007-BEN

007. május 18-1 9-én a Magyarak Háza adott otthont annak a bizakodó hangulatú megemlékezésnek, mely­ nek keretében a legelső magyar régésznő, Torma Zsófia munkásságát idéztük fel. A rendezvény szervezői - a MVSZ Szent László Akadémiája, az Agyagtábla Baráti Kör és a Zürichi Magyar Történelmi Egye­ sület - a tordosi és a tatárlakai kultúra és leletek bemutatása mel­ lett nyelvészeti, őstörténeti, módszertani és jeltörténeti kérdések megvitatásának is teret biztosítottak. A MBE Nagy Lajos Király Magánegyetemét a rendezvényen Záhonyi András képviselte. A konferencia során megállapíthattuk, hogy eddig tévesen ismertük Torma Zsófia születésének időpontját. A gyászjelentés szerint ugyanis 68 éves korában hunyt el. Ezért az 1840-es szüle­ tési év helyett ezentúl a valódit (183 1-et) érdemes feltüntetnünk. Megtudtuk azt is, hogy Zsófia asszony sírját ma nem egykori munkásságának színhelyén, Szászvárosban, hanem szülőfalujá­ ban, Csicsókeresztúron találjuk. 1 16

A Megnyitóban Medvigy Endre a régésznő úttörő szerepét hangsúlyozta, miközben felidézte Jáki Gábor és Torma Zsófia: Surner nyomok Erdélyben c. könyvét és Gyulai Pál válogatását Torma Zsófia levelesládájábóL Tábori László Makkay Já­ nos Torma Zsófia munkáját méltató szavait idézte, ismertet­ te Püspöki Nagy Péter gondo­ latait a kazárok istenvilágáról, majd felhívta arra is a figyel­ met, hogy a konferencia ősszel folytatódik. A tervek között szerepel ugyanis, hogy egy ke­ rekasztal-beszélgetés keretében a Magyar Tudományos Aka­ démia nyelvészei, történészei, régészei egy asztalnál ülve vi­ tassák meg a mitográfusokkal, etnográfusokkal és az amatőr kutatókkal a magyar őstörté­ net és a Maros-menti feltárások (Tordos, Tatárlaka) régészeti, 34. kép. Torma Zsófia, az első magyar régésznő. nyelvészeti kérdéseit. 1 17

Szakács Gábor Bobula Ida megzenésített verseivel (Országok országa, Bujdosó ének) köszöntötte az egybeg.yűlteket. Friedrich Klára Torma Zsófia zökkenőkkel teli életútjának részleteit tárta elénk. Torma szakmai vitái Hampel Józseffel és Pulszky Ferenccel odáig vezettek, hogy a régésznő írásai nem kaptak helyet a ma­ gyar szakfolyóiratokban. A jelek összehasonlítását is tartalmazó munkáját Kolozsvárott nem kívánták kiadni - a kiadást támogató Fehérné Walter Anna pedig hiába kérte Vlassát, a tatárlakai lele­ teket feltáró régészt, hogy a kéziratot bocsássák rendelkezésére. A Tordoson Torma Zsófiától tájékozódó német Reineeke ta­ nulmányában meg sem említi a neki sokat segítő magyar ré­ gésznőt. Ennek a mellőzöttségnek az egyik következménye, hogy a tordosi kultúra a Nándorfehérvár (Belgrád) melletti Vinca-telepről, s nem a 30 évvel korábbi feltárások helyszínéről, Tordosról kapta a nevét. Zsófia asszony a világ legelső régésznőj e, ráadásul magyar de ezt a világ ma sem tudja! 25 férfi kérte meg a kezét - ő azonban azt a magyar tudo­ mánynak adta. A Kolozsvári Tudományegyetem végül dísz­ doktorrá avatta a "bogarászó kisasszonyt ". Az ünnepség napján ezzel lezárult egy korszak: megszűnt a férfiak " egyeduralma" a tudományban. 1 18

A tordosi, a dák, a trák, a trójai és a babiloni (mezopotámiai) kultúrák kapcsolatát tárgyalva Torma Zsófia sok értékes felisme­ résre jutott. Ipolyi Arnold szerint az ősrégészetről talpraesettebb munkát előtte még nem készítettek. Torma munkájának értékét nem csökkenti, hogy azóta több megközelítésén is túllépett az idő. Sírja a Bethlen melletti Csicsókeresztúr temetőjében őrzi emlékét. Szeretnénk, ha nemsokára egy szabor is emlékeztetne a legelső magyar régésznőre. Kiss Irén Herodotos feljegyzései alapján adott képet a Kárpát­ medence népeiről és szakásairóL Farkasinszky Tibor a surner őshazáról mondta el elképzelését. Szekeres István az összehasonlító jeltörténet módszertanával ismertetett meg bennünket. Záhonyi András a tordosi leletek egy részének bemutatása után a tatárlakai korong csillagászati vonatkozásairól beszélt, melynek segítségével a leletek keletkezésének idejére (kb. Kr. e. 4500) is következtetett. Az Erdélyben, a Szászsebes melletti Alsótatárlakán (románul Tartaria) előkerült agyagtáblácskák a Kárpát-medence legrégibb írásemlékei. 1961-ben a román régész, Vlassa ásatásai során ke­ rült elő a három kis méretű agyagtábla, 26 agyagszabrocska és egy tengeri kagylóból készített karperec kíséretében. A fényké­ pek tanúsága szerint (amelyek a Turán 2001 . május-júniusi szá-· 1 19

mának borítój án láthatók) a Kolozsvári Történeti Múzeumban restaurált leletek sérülésmentesek. A szakemberek megállapítot­ ták, hogy a három tábla helyi agyagból készült. Erdélyi István szerint a leletek régészetileg az ún. Vinca­ kultúrához tartoznak. Koruk Makkay János szerint kb. 5000 év, azonban egyes C 14-vizsgálatok (Hans E. Suess amerikai kutató, San Diego-i Egyetem) akár kb. kétezer évvel ennél is régebbinek jelzik azokat. A 7000 évesnek vélt tordosi szobor, a "Napba öltözött isten­ anya" azt jelzi, hogy a Tardos-Vinea kultúrában nagyon is tisz­ telték a Nap mellett a nőket és a női istenséget is (hasonlóan a mi Boldogasszonyunkhoz). Bizonyára innen származott az ötlet, hogy Badiny Jós Ferenc, az egykori argentínai professzor a ko­ rong feliratát az " oltalmazó Nagyasszonnyal" hozza kapcsolatba A tatárlakai táblák - akár 6-7000, akár "csak" 5000 évesek - kiemelkedő kultúrtörténeti emlékeink, és felirataik az ősi ma­ gyar szemlélettel rokon gondolatokat tolmácsolnak. A következő két képen szereplő életfa és a négylábú emlős kozmikus-csillagászati jelkép (az életfa a Tejútra, és ennek a Na­ pút felőli "bejáratára" utalnak a jelzőállatok) A konferencián bemutatott képanyagat Tábori László régésze­ ti és történeti kiegészítései tették teljesebbé. Makkay János nyo1 20

mán ismertette, hogy az agyag összetétele és az íróvessző eltérő volt Mezopotámiában és a Maros mentén, sőt az írásjelek formá­ jában is fellelhetők kisebb különbségek. Mindezek az eltérések és a radiocarhonos kormeghatározás adatai felvetik a kérdést: lehet, hogy az írás ezen formája a Kárpát-medencében már előbb meg­ jelent, mint Mezopotámiában?

35. kép. A felirat nélküli tatárlakai tábla.

36. kép. Uri pecséthenger életfával (kb. Kr. e. 3000).

Csáji László Kappány az őstörténet kutatásában bekövetke­ ző paradigmaváltásról beszélt. Az ellenségkép keresése helyett (pl. ugor-török háború, finnugristák-surner hívők vitái és hasonló " "belső Trianonok ) összefogásra bíztatott. Az igaz tudományban nincsenek tabu témák, nem építkezhet dogmákra - inkább jellemzi a (folyamatos) kommunikáció és a Uó szándékú) kritika. Hangsúlyozta az ókor és a középkor híd121

szerepét, a különböző neveken szereplő népek szerves (organi­ kus) egységét. Kiemelte a rokonságkutatás fontosságát, melynek alapját a nyelv mellett a néprajzi, a régészeti emlékek, a népemlé­ kezet, a kulturális örökség képezi. A sztyeppei népek ugyanúgy rokonaink, mint a kis, kihalás fenyegette finnugor néptöredékek. Oket sem szabad cserbenhagynunk - vallotta Csáji. A lineáris gondolkodást (pl. népek hirtelen eltűnése, majd mások felbukkanása) váltsa fel a rendszerszemlélet (az etnagene­ tikus folyamatok nyomon követése). A népek ugyanis nem szak­ tak csak úgy, hirtelen kihaini - képviselői egymásba kapcsolódó " " fogaskerékként élnek tovább, különböző neveken. Gondolko­ dásuk, nyelvük, vallási képzeteik ezért maradhatnak fenn jóval a hatalmi szerepük megszűnése után is. Pl. a " lovas-nomád" ci­ vilizációt földművelő és nagyállattartó hagyomány kellett hogy megelőzze - nélküle ugyanis nem lett volna képes a hódításokra, a környezeti és geopolitikai nehézségek túlélésére. Ezt feljegyzé­ sek is bizonyítják - pl. írásos forrás tartalmazza, hogy a szkíták voltak a görögök legnagyobb gabonabeszállítói. Kós Károly szerint túlélésünk záloga, hogy szellemileg-lelki­ leg " elitek" maradjunk. A konferencia során egy érdekfeszítő beszélgetést is hallhat­ tunk nemzeti sorskérdéseinkrőL Bakay Kornél elmondta, hogy a múlt belső átélése nélkül jelenünk is bizonytalan. A régész-őstör"

1 22

ténész szerint a nemzet szempontjából vizsgálva a Torma Zsófia emlékkonferencia csak egy apró pont - azonban a TUDOMANY számára minden kis részlet fontos. Ezért mindnyájunk számá­ ra kötelező, hogy újragondoljuk tennivalóinkat A belső erkölcsi pusztulás már ezer éve megkezdődött, azonban csúcsra igazán az elmúlt években jutott. Aki elemi önvédelmi jogairól is lemond, az jelképes öngyilkosságot követ el (ez a hungarocidium). A lakosság többségének önzése (március 1 5 -én tele vannak a plázák, a megemlékezések helyszínei pedig üresek), a médiumok egyolda­ lúsága, a magyarországi egyházak nemzetközi gyökerei rossz jeleknek számítanak. Mit lehet tenni egy ilyen helyzetben? Mindenkire ható, köz­ ponti tényezővé kell tenni az igaz történelem oktatását. A nyelv­ ismeret is alapvető fontosságú. A meglévő forrásokat mindenki számára elérhetővé kell(ene) tenni. Az igazán nagy elme ki meri mondani, ha korábban tévedett (mint pl. Harmatta János professzor tette a kazár alávetettséggel és a "besenyők elől menekülő honfoglalóinkkal" kapcsolatban). A szomszédos országok történelemkönyvei és tankönyvei - ért­ hető okból, a saját nemzeti elkötelezettség okán, a "győztesek jogán" - torzítanak. A gyerekkori (iskolai) agymosás következménye, hogy az átlag szlovák, szerb, román, osztrák állampolgár felnőttkorban ,

1 23

zsigerből ellenszenvesnek tartja a magyarokat. A Trianon-szind­ ráma persze lelkiismereti kérdést okoz a területszerzőknek is. Talán önigazolásukat keresik, amikor - az egykori áldozat rossz hírét keltve - történelemtorzításaikat sok nyelven eljuttatják a vi­ lág szinte minden könyvtárába. Ezek után nincs mit csodálkozni, ha az egész világ közönyösen nézi a magyarverést, a szobordön­ téseket, a múlt gyalázatos tetteinek elhallgatását. Az Ostörténetünk régészeti forrásai 1-111. és a nemrég elkészült ötödikes, illetve hatodikos, nemzeti megközelítésű történe­ lemkönyvek csak néhány ezer példányban készülhettek el. Szlo­ vákra, románra, szerbre, németre fordításuk és további pontosí­ tásuk elemi magyar érdek lenne - ez a feladat még a határon túli kisebbségek szakembereire vár. Veres Péter hozzászólásában kifejtette, hogy a "tudomány központi irányítása" nem kommunista találmány - pl. Trefort Ágoston minisztersége idején már létezett. Az emigráció jó szán­ dékú kutatóinak szakmai felkészültségét hiányosnak bélyegezte. Az ELTE Ö störténeti Tanszékének felállításával kapcsolatban ki­ fejtette, hogy az Antall-kormány idején éppen Györffy György szólt ellene, azt szükségtelennek tartva. Az elhangzott előadásokban egy érdekes elképzelés is meg­ jelent, mely szerint a surner nép és a magyarság etnagenezise is a Kaszpi-Aral térségben ment végbe. Az előadásokból és a hoz"

1 24

zászólásokból úgy tűnt, hogy mindezek kapcsolatba hozhatók a szkíta-szarmata kultúrkörrel. (Bakay szerint a szkíta kultúra a Kr. e. I. évezred első harmadától kezdve egységes.) A konferencia zárásaként Kanalas Éva csiksomlyói búcsújáró énekeket adott elő. A konferenciáról az Arpád Hírtelevízió helyszíni közvetítést adott. Az Arpádhír televízió közvetítette és rögzítette a konferencia teljes anyagát /az interneten: www.arpadhir.hu/. Ennek óriási a jelentősége: az előadások így élőben követhetőek a világ minden olyan pontján, ahol áramellátás és számítógép létezik. Köszönet érte az Arpád Televíziónak! ,

,

,

1 25

37. kép. A Torma-család síremléke Csicsókeresztúron

-· .

Cloy vessels on legs l11fd containers with homed Jaces (Tables 97k 102). Ubtts agy��gedinyek és. mrvasA (lfcktp.es ed�11ytöredékek.

38. kép. Lábas agyagedények és edénytöredékek Torma Zsófia gyűjteményéből

. #

Fúll 11d or lf1itttiW � witJJ IJD'ÖW:f {ntblel 128. 127). �

,., c:waMd«Ukd- /dtlt:l1tl

39. kép, Korong alakú tárgyak (orsónehezékek és

hálósúlyok) Torma Zsófia gyűjteményéből.

1 28

Anthroponwrphic and tltel'litmorphlc ldoll (Tilblta 1J9, Ember- �� 41/atforml:ft) kultlkrn n.obrot:lk4k.

140. 141}.

40. kép. Ember- és állatformájú kultikus szobrocskák Torma Zsófia gyűjteményéből.

1 29

FORRÁSOK Erdélyi 1. : Surner rokonság?, Akadémia K., Budapest, 1 9 89. Erdélyi 1 . : Vincsa-kultúra Tatárlakán. In: Turán, 2001 /2 . Erdélyi 1.-Ráduly J. : A Kárpát-medence rovásfeliratos emlékei a Kr. u. 1 7. sz.-ig, Masszi, 2010. Érdy M . : A sumír, ural-altáji, magyar rokonság kutatásának története, Gilgamesh, New York, 1 974. Fehérné Walter A . : Az ékírástól a rovásírásig I-II., Buenos Aires, 1 975 Forrai S . : Az ősi magyar rovásírás az ókortól napj ainkig, Antológia K., Lakitelek, 1 994. Friedrich K., Szakács G.: Kőbe vésték, fába rótták . . . Magánkiadás, Budapest, 2005 . A benne szereplő tanulmány címe: Tatárlaka titka, 4 8 - 8 3 . o. Friedrich K. : Tatárlaka titka, Ébredés, Békéscsaba, 2006. Götz L.: Az alsótatárlakai képírásos táblák keltezése a környező ré­ gészeti műveltségek leletösszefüggéseinek tükrében, A ZMTE 5 . Magyar Östörténeti Találkozój a, Altenberg, 1 990. Götz L.: Keleten kél a Nap, Püski K., Budapest, 1 994. Gyenes J. : Mégegyszer (?) a tatárlakai korongról, Kötött Kéve, 1 996. december 1 9. 1 30

Gyenes J.-Feleki E . : Oriontól Tatárlakáig, Magánk., 2009. Harmatta J. : Neolit-kori írásbeliség Közép-Európában. In: Antik ta­ nulmányok, Budapest, 1 3 /1 966. Knight, C.-Lomas, R. : A múlt üzenetei, Gold Book Kft, Debrecen, 200 1 . Labat, R.: Manuel d"épigraphie akkadienne, Imprimerie N, Paris, 1 94 8 Mandics Gy. : Róvott múltunk, Irodalmi Jelen K . , Arad, 2010. Makkay J. : A Tartariai leletek, Akadémia K., 1 990. Marton V. : A sumír kultúra története, MBE, Miskolc, 1 99 8 . Rumi T. :

Két kör (Napjelképek rendszer, Naprendszer-j elképek),

lmagent Kft., Budapest, 2007. Torma Zs . : Surner nyomok Erdélyben, Magyar őskutatás, Buenos Ai­ res, 1 972 . Varga Cs. : Jel, j el, j el, avagy az ABC 3 0 OOO éves története, Fríg K., 2002 . Varga G.: Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti K., Budapest, 1 993 . Záhonyi A.: Ősi titkok nyomában, MBE, Miskolc, 2005. Záhonyi A.: Cosmic Model on the Tartarian Tablets /The Oldest Scripts of Europe on a C lay D isk of Tartaria (Alsótatárlaka), Transylvania/ In: Art and Science, 2009 / 1 -4, Editors: Rebielak, J., Lugosi, G. and Nagy, D .

131

Ö S SZEFOGLALÁ S: Í rásomban az 5-7000 évesnek tekintett tatárlakai korong csil­ lagászati üzenetének eredtem nyomába. Jeimondatom egyszerű: nyomazz a Kr. e. 7. évezred Napútján és környezetében! A ko­ rong rajzolataiban az Ikrektől a Nyilasig egymás után következő csillagképeket és szomszédjaikat sikerült felismernem. Mindezt a megközelítést megerősítették a korong jelei, me­ lyeket surner képjelként is értelmeztem. A Nyilas, a Kos és - az Oroszlán alatt húzódó - Hidra csillagképek nevének felismerésé­ vel sikerült a korong használatának és keletkezésének idejére vo­ natkozó utalást találni. A korong korára vonatkozó, a precesszió alapján " kódolt " üzenet szerint a korong kb. 6500 éves. RÖVIDÍ T É S: L: René Labat: Manuel d'Epigraphie Akkadienne, Paris, Imprimerie Nationale, 1 948 . (Epigráfiai kézikönyv, mely egyben sumer-akkád francia szó- és jeltár is) IRODALOMJEGYZ ÉK Makkay János: A tartariai leletek, Akadémia Kiadó, Budapest, 1 990 1 32

Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, kiadta: Somogyi Zol­ tán, New York, 1 997 Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig, magánkiadás, Budapest, 1994 Harmatta János: Neolitkori írásbeliség Közép-Európában? Antik tanulmányok 1 3 . 3., 1 966 Badiny Jós Ferenc: Igaz történelmünk vezérfonala Arpádig, Orient Press K., 1 996 Gyárfás Ágnes, Nagyné Fülöp Krisztina, Záhonyi András: Nungal, Ningirszu, Nefrot, Ménrót, Nimród, Osi Gyökér 2002/4 Paksi Zoltán: Egi utak csillagüzenetei, Sárosi és fiai, Fót, 2001 Erdy Miklós: A sumír, ural-altáji, magyar rokonság kutatásának története, Gilgamesh, New York, 1 974 Záhonyi András: Osi titkok nyomában, Miskolci Bölcsész Egyesület, Miskolc, 2005 Rumi Tamás: Két kör, Imagent Kft, Budapest, 2007 Friedrich Klára, Szakács Gábor: Kőbe vésték, fába rótták . . . , Ma­ gánkiadás, Budapest, 2005 ,

"

,

,

"

1 33

THE OLDEST SCRIPTS OF EUROPE ON A CLAY DISK OF TARTARIA (ALSÓTATÁRLAKA) Abstract: In 1961 N. Vlassa and others discovered 3 clay tab­ lets at Tartaria (Alsótatárlaka) in Transylvania, Roumania. The clay tablets were found in the river :flats (tide lands, :flood area) of the Maros river. The three tablets had been made of local clay. The published papers show contradictory details therefore I sug­ gest to read an astronamic message on these tablets. INTRODUCTION In 1 961 N. Vlassa and\ all. discovered 3 clay tablets in the river :flats (tide lands, :flood area) of the Maros river, at Tartaria (Al­ sótatárlaka) in Transylvania, Raumania (Makkay2, 1990). The three tablets had been made of local clay. There are early inter­ pretations of the runic scripts on the 3 tablets. In this work I study one of the 3 tablets. It has circular cir­ cumference. Aceording to my research the script on this circular tablet contains double script. One script is the interpretation of the celestial constellations. 1 34

The other is the naming of the constellations in an old lan­ guage, probably Sumerian. Similar tablets have been found in Tordos (only some miles away from Tartaria) by Zsófia Torma, the first Hungarian female archeologist in 1875. The importance of the tablets of Tartaria (Tatárlaka) is coming from the fact that these tablets may be old traditional Hungarian cultural relics surviving from the ancient times and expressing an ancient world view. They may prove connection between the Mesopotamian tradition and the culture of the Carpathian Basin. In the antiquity there were more commercial routes connecting Mesopotamia and the Maros valley. About the archeological excavations, the descriptions of the finds you can read in János Makkay's book entitled The Finds of Tartaria. EARLIER INTERPRETATIONS OF THE SCRIPTS In the book written by Klára Friedrich (entitled Kőbe vésték, fába rótták . . . , published by G. Szakács, 200 5) we can find a com­ prebensive summary of the interpretations. Tibor Baráth says there are runic marks on the tablets of Tar­ taria (Tatárlaka). In his interpretation there are ligatures on the tablets with the follawing meaning: 135

"God arrives this direction beyond 10 parcel (?) at 4 o'clock, in the Cancer zone." Baráth's main merit is that he treats the rectangular and the circular tablet together. He gives an astrologic interpretation (see the Sun and the Cancer). The interpretation of the rectangular tablet by Baráth: " "The Sun /the Lord of the Sky/ "comes here, to the hole of light rays, in the sign of Cancer." Caneerning the interpretations some methodical questions arise: Baráth handles the bore-hole as a sign too (with the mean­ ing for, before). Later (on the right side of the disc, twice) he inter­ prets the same circular sign as the Hungarian vowel ó /o:/. He makes the phonetic value "r" correspond to quite different s1gns. Aceording to Baráth the Latin L (and not the runic mark L) corresponds to phonetic value " L''. We can not find any explanation for his taking only four out of the five vertical lines (see the upper right quarter). Baráth's readings are a bit confused (see "beyond 10 parcel" e. t. c.). (See Tibor Baráth: A magyar népek őstörténete, Zoltán Somogyi, New York, 1 997, pp. 1 30-1 3 1 and Tablet 1 3). Aceording to Sándor Forrai the disc includes the Hungarian runic marks Z, Ny and Gy (and as ligatures B and P, and in the up1 36

per right guarter, Ly). (See Sándor Forrai: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig, Private publishing, Bp., 1994, pp. 23 -24) But why can not we correspond runic marks to al l of the sym­ bols on the disc? - the question arises. If we consider the V-shape form in the upper left quarter as a sign (and not as a scratch), the sign S of the Hungarian runic writ­ ing emerges on the tablet This interpretation is made by Klára Friedrich, after the publisbing of Forrai's book. In my opinion this V-formed object can represent the Zodiac sign Aries. Ferenc Badiny Jós comment is: if we identify Hungarian runic marks on the disc of Tartaria (Tatárlaka), we can not consider the script as a Sumerian pictographic one. Prof. János Harmatta also handles the three tablets of Tartaria (Tatárlaka) together. The picture of Tablet 3 (a tree of life with two animals) and the scriptures of the two tablets are in harmony in Harmatta's interpretation, which is about a sacrificial offering to Mesopotamian Gods. (See János Harmatta: Neolitkori írásbeliség Közép-Európában? Antique studies, 13. 3. 1966). /Picture 2/ Harmatta uses the Accadian names of the Gods (Palil, Usmu and SaJ.?las) - but he consideres the find of Tartaria as a Sumerian relic with Sumerian ideograms. In Labat's and Deimel's diction­ aries we can find their Sumerian equivalents: 1 37

Palil

=

IGI, Usmu

=

ARA, Shamash

==

UTU

Aceording to Hruska the script of the disc is about agricul­ tural actions and provisions. This approach "deconsecrates" the ancient message of the tablet of Tartaria, the names of the Gods are not to be thought of. By Ferenc Badiny Jós the disc " speaks" about Our Lady who is glorious and protecting (see Ferenc Badiny Jós: Igaz történe!münk vezérfonala Arpádig, Orient Press, 1 996, p. 203). There is a comment on the wellknown tablet of Badiny: In the 8th line at L. 353 the meaning " face, take care of, watch over" belongs to the 9th line L.449 IGI meaning "eye, see, face, take care of, watch over". So the meaning "God ARA-Usmu" (the Janus-faced God of Beginning and End) is missing at L.353, though this God has an important role in Harmatta's interpretation. Some researchers explain the solar character of the Sabirs' faces with the help of the previous table. (SA.PIR L. 353 SA face + L.381 PIR Sun). But this argument is unwarrantable: be­ cause of the slipping line the meaning " face" does not belong to the sign L. 353 in the tablet mentioned. The sha is present mainly as a phonetic value at L. 353 (and not as a Sumerian reading). ,

==

1 38

Anyway Badiny " mixes" the method of Hungarian reading (e. g. L.480 DIS == dics, L.295 PA == fő, L.74 PAR == pár and MA S == más) with the interpretation of the Sumerian dictionaries (e. g. L. 396 SAR == teljesség, L.41 1 BUZUR == titok). In Friedrich"s interpretation Hungarian runic marks (Z, Ny) and simple drawings (rain, bow, fire) are mixed. But she can not explain, why the manufacturer (the epigrapher) of the round forrned tablet used a heterogeneous method. AN ASTRONOMIC APPROACH ,

As a co-author of Agnes Gyárfás and Krisztina Nagyné Fülöp (Nungal, Ningirszu, Nefrot, Ménrót, Nimród, In: Osi Gyökér 2002/4, pp. 64-71) I was able to express my ideas about the script in the lower left quarter, which shows us the name and the form of the constellation Sagittarius. In this article I am going to develop the 3 years' old explanation and I try to give a complete astrologic interpretation of the signs on the disc of Tartaria (Tatárlaka) in a uniform and systematic frame. The basis of the method is the idea that the signs in the circu­ lar archeological finds - e. g. the disc of Tordos (Transylvania), Knossos (Greece), the clay seal print of Karanovo (Bulgaria) can be interpreted as celestial maps. "

1 39

In my approach the disc of Tartaria (Tatárlaka) belongs to that series too. In the follawing investigation I use the analogical way of thinking parallel with the rational one. I consider not only the 12 signs of the Zodiac, but the other constellations too. Aceording to Zoltán Paksi ( Égi utak csillagüzenetei, Sárosi and Sons, Fót, 2001) the symbols and forms in the astronamic maps representing the signs of the Zodiac and the constellations do not give us enough basis to understand the ancient mythologi­ cal events because the fine details have "disappeared". E. g. the present form of the Aries (the V-shaped horn) is quite different from the ancient Aries-representation: an animal having a head, a trunk and legs. Of course the stars - situated very far from each other - form different " drawings", aceording to the accepted level of bright­ · ness, taking into account on the luminosity scale. Among them we can find the wellknown astrologic signs (e. g. Ari es - without the legs and the head). Caneerning the Orion in the astronamic maps we can find only the "body" of the celestial Nimrod - without his bow and arms. The missing details do not allow us to understand ancient mythological stories. 1 40

GOOD QUESTIONS - GOOD ANSWERS If you put a wrong question you can not get the right answer. But a "good question" gives us the chance to get an appropriate or adequate answer. I started to find a "good question", i. e. to look for the transfor­ mation of the signs on the disks of Tartaria (Tatárlaka). The result: on the disc we can find the constellations from Au­ riga (Gemini) to Archer (Sagittarius) one after the other, as they follaw each other in the starry sky! The idea is strenghtened by the linguistic analysis: the Sume­ rian pictograms can be interpreted as Sumerian names of constel­ lations (Hydra, Archer, Aries). THE SIGNS OF THE DISK (OF TARTARIA) AND THE CONSTELLATIONS

Let's compare the photo of the disks of Tartaria (Figure l) and a detailed map of stars (Figure 2) ! Starting at the upper left quarter and going clockwise we can discover the same forms as the constellations being present in the starry sky at night. So we suppose the disc was used as an amulet and through the center hole (in the centre of the "target pointer" one can observe the starry sky. 141

Ca11 we make the signs of the disc and the constellations cor­ respond to each other? The experiment was successful: on the disc we can find ali the constellations of the starry sky, from Au­ riga to Archer! Namely Gemini, Hydra (above it Corvus, Crater, Sextans and Cancer), Libra, Lupus, Serpens with Corona Austra­ lis, (the tail of) Scorpius and Sagittarius. The line is complete, Leo is "represented" by Hydra (which is situated under Leo), Cancer is one of the " four small forms" under Hydra. We can observe that the configuration of the disc does not represent the present Zodiac, it goes a bit below the Ecliptic. So Virgo is represented by Corvus on the disc of Tatárlaka. When can we observe the above mentioned constellations in the sky? In the second part of the Geminian world period (the sup­ posed time of manufacturing and use), at the vernal equinox (the beginnig of the spring /Aries/ during the year) Auriga was behind the Sun. So we can understand the refined procedure of the manu-fac­ turer: his message is at the same time astronamic and linguistic, and b esides it gives information about the time of manufacturing. When could the constellations mentioned (from Auriga to Sagit­ tarius) have been observed in the sky at once? The answer: at the vernal equinox in 5000-4500 B. C. ! 1 42

THE LINOVISTIC ANALYSIS OF THE SUMBRIAN PICTOGRAMS The signs on the dis c of Tartaria (Tatárlaka) can not be totally identified as Hungarian runic marks. So I decided to "read" them as Sumerian pictograms. In the lower left quarter we see an arrow-head form represent­ ing Sagittarius. The Sumerian reading is pa3PA, where pa3 (L.450) - as pho­ netic comlement - indicates that we have to take the reading PA in the case of L.295 (and not UGULA, SIG3 e. t. c. readings). Among the meanings of the PA we can find "of course " Sagit­ tarius, as the short name of the constellation. The double cross in the quarter - as Sumerian pictagram represents Sagittarius, and formaily the tail of Scorpius (and some stars of Crux), being situated be side Archer. The readings of the signs in the upper left quarter are (HUN. GA). It is the Sumerian name of Aries. But the drawing does not represent Aries but Auriga and Gemini. Where is Aries? To get a right answer, Klára Friedrich's idea gave me a big help: there is a littie ,Y-shaped" sign in the upper left quarter, which forms Aries in the left side of the quarter.

1 43

WHAT COULD BE THE REASON FOR THIS " HIDDEN MESSAGE"? The heginning of the Aries-period in the littie (normal) year ­ the vernal equinox - is an important date. Why can we not look for the above mentioned constellations in the sky on March 21 st after sunset (e. g. lo oking through the hol e of the dis c of Tartaria /Tatárlaka/)? By the nob le intention of the manufacturer we can determine the time of making and using the disc: the constellations men­ tioned (between Auriga and Sagittarius) were fixed on the disc in order to "write" a message for the succeeding generations, i. e. to give an the oppurtunity of decoding the time of manufacturing! If signs of the upper left quarter had meanings in connection with Gemini or Auriga only (without the ,Y-shaped" form), we could not determine the time of observation: the vernal equinox at about 5 000-4 500 B . C. In several ancient cultures the heginning of the spring was the starting point of the year. The I st of January does not have any connection to the behavior of nature (as ali of the artificial objects and habits of our "virtual" era). The shape of the signs in the upper right quarter reminds us of the long, extended form of the constellation Hydra. Under it 144

(in the rectangular forrned celestial map above it, because in the circular map they are upside down) we can observe four forms of small size: Corvus, Crater, Sextans and Cancer. After that rec­ ognition it is not a surprise that the shape of the pictagram L.374 (Sumerian reading: MUS ) has the meaning Hydra ("gliding" un­ der Leo in the starry sky). The lower right quarter represents Libra, Lupus (or Centau­ rus), Serpens (and Ophiuchus). Let's compare the drawings in this quarter with the Sumerian pictagram L. l 72 BIL! As a long sign we can consider it as a liga­ ture. So we can devide it into two parts because such a long sign can only be put on the disc in two parts. Follawing this proce­ dure we can read the two signs in the lower quarters tagether as PA.BIL (which means Sagittarius). The short name of the Sagittarius is PA, the longest name is PA.BIL. SAG.

c(]

Ea>f

L. 353

�. :�

+

L. 3 8 1

'd

+

L. 1 2 8

4�

=

L. 172

1 45

THE FUTURE One of the main tasks in the future will be the thorough in­ vestigation of the rectangular tablet of Tartaria (Tatárlaka). The best starting point to that is Harmatta's interpretation, by which the script of the tablet is about votive offers for the God Enlil (see János Harmatta: Neolitkori írásbeliség Közép-Európában? Antique Studies, 1 3.2. 1 966). The first step is encouraging. I have found astronamic mean­ ings for two signs in the centre of the tablet: l :():

{ ::e>

D it l �

::i>

* f

�

'*��

The animal head t ::t> represents -* .'\.?.* * '* � Bull (Taurus), beside it the form (of a double or triple star) is supposedly Pleiads. Interpreting the above mentioned forms as Sumerian ideo­ grams we find L.297 GUD, GU4 /one of the meanings is the short name of the constellation Bull/, and L . 1 29a MUL.MUL /it means Pleiads/. That means the forms (as constellations) and the menanings of the pictograms (as names) refer to the same celestial objects! •

1 46

Caneerning the other signs I suppose Orion (right) and Aries (left) can be among the constellations which can be identified in the rectangular tablet of Tartaria /Tatárlaka/. SUMMARY In this writing I have been laoking for the astronamic secrets of the 5-7000 years old tablets of Tartaria (Tatárlaka). Among the signs I have recognized the constellations between Auriga (Gemini) and Sagittarius /and their environment/. This hypothesis has been based on the signs of the disc. Sag­ ittarius, Hydra (under Leo) and Ari es are present not only as " "forms , but as Sumerian pictograms - representing the same constellations as " forms " - too. By the help of this recognition I was able to "read" the mes­ sage of the disc referring to the time of manufacturing and use (about 5000-4500 B. C.). ABBREVIATIONS L Labat, René: Manuel d'Epigraphie Akkadienne, Paris, Imprimerie Nationale, 1 948 . (Sumerian-Accadian-French dic­ tionary and picture-collection. =

1 47

REFERENCES ,

M., Erdy: A sumír, ural-altáj i, magyar rokonság kutatásának története 1., Gilgamesh, New York, 1974. /The Sumerian, Ural-Altaic, Magyar Relationship: a History of Research, Part 1./ J. Makkay: A tartariai leletek, Akadémia Kiadó, Bp., 1 990 /The Finds of Tartaria/ J., Harmatta: Neolitkori írásbeliség Közép-Európában? Antique Studies, 1 3.2. 1 966. /The written literature of the neolitic age/ K., Friedrich, G., Szakács: Kőbe vésték, fába rótták . . . Published by G. Szakács, 2005. /Graved on stone, carvad on wood . . . / T., Baráth: A magyar népek őstörténete, Zoltán Somogyi, New York, 1 997. /The prehistory of the Hungarian people/ S., Forrai: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig, Private publishing, Bp., 1 994. /The ancient Hungarian runic script from the antiquity to the present time/ Á., Gyárfás, K., Nagyné Fülöp, A. Záhonyi: Nungal, Ningirszu, Nefrot, Ménrót, Nimród, In: Ő si Gyökér /La Raiz Ances­ tral, Ancient Root/, 2002/4 Z., Paksi: Égi utak csillagüzenetei, Sárosi and Sons, Fót, 2001 . l Astrological messages of celestial pathesi 1 48

F., Badiny Jós: Igaz történelmünk vezérfonala Á rpádig, Orient Press, 1996. /Headlines of our true history - from the early heginning to Á rpád's time/ Zs., Torma: Surner nyomok Erdélyben, Magyar Ö skutatás, Bue­ nos Aires, 1972. /Sumerian footsteps in Transylvania, translated from German by István Foyta/ A., Záhonyi: Ö si titkok nyomában, Miskolci BE, 2005. /Ancient secrets/

1 49

Figure l . The disc of Tartaria (Alsótatárlaka)

Tree of life with animals Figure 2 . The two rectangular tablets of Tartaria (Alsótatárlaka) The figure are taken from Miklós Érdy's book /A sumír, ural-altáji, magyar rokonság kutatásának története, Gilgamesh, New York, 1 974, p. 486./. Many thanks for it. 1 50

··� .

Figure 3 . The drawings of the dis c (of Tartaria) in the celestial map. The "connection" of the single stars demonstrated by lines slightly differ from the " "drawings in the astronamic maps. In this sense the celes­ tial figures are a bit " subjective". But if we compare the celestial maps of the Middle Ages and the modern maps of the starry sky, the difference is more significant than that between my - a bit " subjectively" drawn - map and the modern "official" one. My approach gives more information than the simpli­ fied star-maps of our epoch, which neglect ancient mythological aspects. 151

2200 Ft

Tegyük egymás mellé a tatárlakai korong fényképét és egy részletes csillagtérképet! Haladjunk a korongon a bal felső negyedből indulva az óramutató j árásának irányában. Meglepve tapasztalhat­ juk, hogy a tatárlakai korongon ugyanazokat az alakzato­ kat látjuk, mint amelyeket a Kr. e� 7. évezred tájékán az emberek láttak az éj szakai csillagos égbolton, az Ikrektől a Nyilasig bezárólag. Ezt a felismerésemet a téglalap alakú tábla jeleinek csillagászati értelmezései is igazolják. A tábla és a korong jeleire pillantva levonhatjuk a végkövetkeztetést: egy ősi kozmikus világrnodell áll előttünk.

9

78 9639

836198

A 25920 éves nagyév

során Kr. e. 4500 kö­ rül nem a Kis Med­ ve, hanem a Sárkány " " lábát alkotó csillag töltötte be a Sarkcsillag szerepét.