Z S í GMOND SZÍNHÁZ < Krúdy Gyula Kapás Dezső
REZEDA KÁZMÉR SZÉP ÉLETE
REZEDA KAZMER SZÉP ÉLETE — Játék a régi szép Budapestről — KRŰDY GYULA műveinek felhasználásával színpadra írta: KAPÁS DEZSŐ Versek: ADY ENDRE Zenéjét szerezte: DARVAS FERENC
Mit sajnáljak a tegnapi életemből? Miért búsul nék az egész elmerült világ után, amelynek fogatai ról sár freccsent a kabátomra, páholyaiból elutasítóan fénylett a fülbevaló és a szem, magosán repülő para dicsommadarai legfeljebb a kalapomat szemetezték be: dologtálan gazdagsága, bankár-elbizakodottsága, seregély-ostobasága, tétlen parfőmje, bágyadt selyme, áluszékony közömbössége, másvilágból való gőgje, cu dar gúnyja, bitang nemtörődömsége, ledér rafináltsága és agyalágyult röh eje: — mindig csak erre a napra, a maira s a következőkre, a megaláztatásra, a prole tár-pofonra látszott várakozni? Miért sajnálnám ennek a régi világnak: színházát amelybe nem tudtam megvetés nélkül belépni: mo ziját amely elkeserített a pesti utcán, mint egy ocsmány átok: irodalmát — amely oly közönséges és ízet len volt, hogy lejjebb már nem csúszhatott: korzóját, szalonját, hitvány mulatságát és társaságos életét — amelyben a legordinárébb emberek éltek, mutatkoz tak, nyüzsögtek, hivalkodtak, szoknyát és tekintélyt emeltek . . . Miért sajnálnám a tegnapi Pestet, a zseb metsző, sajtszagú, ocsmány Pestet, minden érdemes fiához perfid, bűneiben a kivégzésre megérett régi Magyarországot — amikor csak amolyan mostohagyerm ek voltam itt? —
Krúdy: A gyalog úton
3
Ady és Krúdy „zengő” és „selyemszoknyás” pesti utcákon ballagott együtt annak idején. „Zengtek az utcák az ifjúság tól, mintha sokkal többször lett volna húsvét a városban, mint azit a kalendárium előírja. Krúdy az Ady Endre éjszakái-ban csinos, vidékies úrfinak írja le a költőt, aki mindig tiszta, ápolt, jól öltözött, s akinek szemei: felejthetetlenek! — Tudott megnyerő kedves, végtelen gyöngéd, míg máskor gúnyos, gyanakvó, dölyfös, gő gös és maró lenni. „Kíváncsi volt, mint egy asszony.” Jól is merte a pénz és versei értékét. „Vidékies gavallériával” fize tett: szerette az ötkoronást odapengetni az asztalhoz. Az iro dalmon kívül szívesen beszélgetett a megértőkkel a borozás különböző körülményeiről, szülőföldjéről, Debrecenről és Nagyváradról, ahol pályáját kezdte, csakúgy, mint Krúdy. Mindkettő divatosan öltöző, igen ápolt, tiszta férfiú volt. A nőknél aratott sikereiket magúiktól értetődőnek tartották, s ritka kivétellel keveset törődtek vele. Munkakedvük, mun kabírásuk szinte kiapadhatatlan. Hivatásukat és az élet örö méit imádták, s utálták a kiszolgáltatottságot és helyezkedést. Barátkozásaiik színhelyei közül a legfontosabbak: a Há rom Holló, az Orfeum kávéház és a Meteor. A Három Holló az Andrássy úton (Népköztársaság útja) találtatott. A bering, hagyma, pörköltszagú, bolthajtásos kocs ma, mindig frissen habzó sörével és az örökös éjszakázástól megjelzett arcú vendégeivel, Ady idejében jött divatba, ami kor ő társaságával együtt tanyájául választotta. A púpos csár dás maga ügyelt, hogy nála minden rendben menjen. Révész Béla, a hű barát vigyázott Ady nyugalmára, amikor a deszkafaillal elkülönített, dohányszínű függönyökkel berekesztett fülkébe vonult vissza — írni. Törlés, javítás, habozás nélkül, folyamatosan írta verseit.
4
A Nagymező utca sarkán állott az Orfeum kávéház és annak Télikertje. Bársony daimaszt drapériák, szőnyegek veresléttek, plüsiskanapék hívogattak, pálmák zöldelltek és szé násszekér nagyságú csillárok világítottak. Igazi „nagyvilági” légköre volt. Kitűnő cigány játszott és az orfeumi nők között: Hédidédi és Mágnás Elza volt a sztár. Fel-feltünedezik itt Patti, a pesti éjszaka bűvészmestere és a kedves, vidám öreg virágárus: Turf Karolin. Ady ebiben a légkörben is tudott verset írni, amelyet időnként valamely barátjának ajándékozott. A Meteor kávéház és szálloda szemközt volt a New York kal. (Hungária ká-véház.) Ady ritkán fordult meg a New York-foeli akkori irodalmi centrumban, azt hívén, hogy ott tanyáznak ellenségei. A Meteor tágas, üvegtetős kávéháza, a szálloda udvarát is elfoglalta. Nappali látogatói többnyire ál lástalan artisták voltak. Este, éjféltájig néptelen, kihalt volt, csend honolt, hisz itt nem játszott zenekar. A nyugalomnak a város különböző mulatóhelyeiről összeverődött szegény mu lattatok: pojácáik, késnyelők, kivénült énekesek, táncosok és vak zenészek vetettek véget. Ady és Krúdy egy időben, a Rezeda Kázmér szép élete idején a Meteorban laktak. — Itt Ady estje rendszerint új ságolvasással kezdődött. Mindennap tudni akarta, mit írtak róla. Szenvedett, ha rosszat, s ilyenkor nem tudta megvigasz talni a jó sem. — Utána levélírás következett. Szorgalmas levélíró volt. Levelezésével próbálta tódozni-fódozni azokat a barátságokat, amelyeket indulatos fejjel fölborított. Majd verset, cikket írt, tervezett. Éjfélig lehetőleg nem zavarták barátai, akik azután megkeresték, hajnalig tartó beszélgeté sekre.
ADY
5
Krúdy véleménye Ady jelentőségéről „Jönni kellett a lázadó, forradalmas, üszköt vető, tüzet arató vidéki-finek, amint a tizenkilencedik szá zad közepéről már magától érthetőnek véljük a Petőfi m egjelen ését.. . A költőnek nincs egyetlen olyan ver se sem, amely más korban születhetett volna, mint ép pen abban a korszakban, amelyben a költő élt. Ady Endre költészete mindenkor útbaigazítója lesz azok nak a vándorlóknak, akik a jövendő messzi éveiből visszakalandoznak ezekbe az időkbe, a huszadik szá zad első fertályába . . Krúdy Zsuzsa
6
A királyság utolsó éveit élte, minden jel azt mu tatta, hogy Pest a fulladásig jóllakott gyönyörrel, bűn nel, étellel és itallal. A polgárság asszonyai és leányai kilépkedtek jól elzárt házaikból, és megismerkednek a mámorító színházzal, a végképpen érzékiségre ala pított női divattal, a flörttel és az ingerlékenységet előidéző modern zenével. A legkülsőbb Ferencváros ból is lábszárhoz simuló szoknyában jönnek be a hentesnék, vendéglősnék a városba, míg a korzón megje lenik az első nadrágszoknya, mintha az egész évtize det az foglalkoztatná, hogy milyen szabású legyen a nők szoknyája Pesten, a királyság utolsó éveiben. Míg végre győz a rövid szoknya. A „szép fiúk” gombamódra nőnek ki a pesti asz faltból, minden héten hallani megzsarolt úriasszo nyokról, akiknek hiszékenységével elszánt fiatalem berek visszaéltek. A „szép fiúk” az alakuló új világ regényhősei, ők csábítják el az úriasszonyokát, őket pénzelik az idősebb és jómódú asszonyságok (néha több is), ők keltenek feltűnést a siófoki strandon, és ők adják meg a korzó divatját. Egy előkelő, római ar cú fiatalembernek nem lehet gondja Pesten a megél hetésére. Vannak úgynevezett uzsonnázó kávéházak, ahova az úriasszonyok betérnek, és ismeretséget köt nek : vannak kávéházi asztalok, ahol a szép fiatalem berek naphosszat úgy ülnek, mint a kirakati tárgyak: vannak női zsúrok, ahova a háziasszony azzal csalo gatja asszonyvendégeit, hogy ismert szépfiú ül a zon goránál vagy bemutatja a legújabb szalontáncokat. Ezek a szépfiúk nagy pusztításokat visznek végbe a pesti asszonyok szíveiben. Rezeda úr ismert egy úri asszonyt, aki minden szerelmi szakítás után bánatá ban megoperáltatta magát.
7
Mindenki szerelmes volt a szépfiúk korszakában, különösen a Balzac-korabeli asszonyok ragaszkodtak mindig utolsónak hitt szerelmükhöz, és nyíltan han goztatták, hogy szerelem nélkül nem élhetnek. Mint valami jóindulatú járvány vonult végig az öregedő asszonyok szerelme, határozottan divatban voltak a negyvenéves nők, akik hol meghíztak keszeg udvar lóik kedvéért, hol meg lesoványodtak, midőn vala mely külföldi énekesnő, vagy táncosnő a soványság divatját hozta Pestre: fehérneműjük olyan hódító, hogy a férfiak szívesen fogadják emlékbe nadrágocskáikat, ingecskéiket: a negyvenes nők mohó szomjú sága és perverz élvhaj hászata sok fiatalembert tett a városban cinikus bölccsé. Krúdy: A nagy kópé
8
A mindentudó pestiek, azt hiszik, hogy ők a leg okosabb emberek a földgömbön, akik már azt is tud ják, hogy mit mond szerelmi vallomás közben X. úr vagy X. hölgy. Éjjel a kávéházban „barkochba” nevű társasjátékot játszanak, amely abból áll, hogy egy el gondolt szót kitalálnak a vállalkozók. Az egykori ered mények szerint Szomaházy és Jelűnek doktor a sámpiónok, akiket vendégszereplésre visznek a törzská véházukból. A fővárosban senki sem csinálja azt, amihez hi vatása van. Régi foglalkozásokat elhagynak, hogy új utakon próbáljanak boldogulni. Províziót szeretne kapni az uccai járó-kelő, mert benépesíti a körutakat. Ingyen csak a bolond beszélget a kávéházban. A hír neves Lantos által alapított mulatóhelyeken az alkal mazott nők külön fizetséget számítanak fel minden egyes szó után, amit a bevetődött vendéggel váltanak. („Hogy van kisasszony?” — : egy vacsorát jelent. „Mi lyen vidékről való, kisasszony?” — „Ahonnan ön, pa sas úr!” — : tíz forintot ér.) A szerelem női ügynökei éppen nem fecsérlik hiába az idejüket, mint akár a férfi ügynökök. Céltalanul, tiszteletből vagy rokonságból már nem köszön senki a városban. Még a vendéglősök és főpincérek is az elköltött Összeg latbavetésével „adják le” köszönésüket a helyiségeikben. Az emberek három-négy órát alusznak napjában. Reggelig tart a piros és a munkás élet éjszakánként. A hivatásos éjszakázok alig akarnak belenyugodni ab ba, hogy reggel takarítanak a kávéházban, míg a leg szorgalmasabb koránkelők az Erdélyi-borozóba járnak reggelizni, ahol klienseiket, még lefekvésük előtt, megtalálhatják. A naív idegenek és az irigy osztrákok
9
azt mondják, hogy Budapest a kontinens leglumpabb városa, züllöttség dolgában túltesz Párizson és Buka resten : holott itt mindenki csak keresni akart, amikor lumpolt, éjszakai nők körül forgolódott, reggelig tana kodott, számjegyekkel írta tele a márványasztalt, bab levest früstökölt és a gőzfürdőt látogatta. Ez volt a vá ros élete és az okos emberek alkalmazkodnak a szo kásokhoz. Némely üzletembert csak éjfélkor lehetett megta lálni az üzletében. A nevezetes bútorgyárosnak, Mágnás Elza barát jának „fenntartott asztala” van a télikertben: hírne ves védőügyvédek éjjeli egy óráig ülnek a kávéház ban: a szerkesztők és lipótvárosi urak a Dalszínház uccán hajnalban mennek végig. Egy jó ügynök vagy egy rendes üzletember a te lefonszám helyett annak a helyiségnek a nevét írja be jegyzőkönyvecskéjébe, ahol ügyfele az éj óráiban megfordulni szokott. Egy óra után a legjózanabb és legtisztességesebb emberek állítanak be még az or feumba, hogy megbeszéléseiket folytassák és egy for ró teát felhörpintsenek, mialatt Vörös Elek operaáriá kat játszik egy vidéki gavallérnak, aki hazájabeli szo kás szerint este nyolc óra óta részeg. Az úgynevezett könnyelmű nők Andrássy úti ká véházaiban irodalomról, zenéről, festészetről, bankalapításról, vállalatokról beszélgetnek szúrósszemű fi atalemberek, amíg nagynehezen bevetődik a helyiség be a honvédzenekar őrmestere, akit a Gambrinus-ban leitattak a nők. A „cúgoscipősök” sohasem rendeltek mást a pincérnél, mint friss vizet. Józan, üzletes vi lág van a városban, talán éppen azért, mert kevés em bernek van felesleges költőpénze ezidőtájt.
10
Pest olyan, mint egy züllőfélben levő előkelő maitresse, akit kitartója elhagyott. A hitel mind vé konyabban csörgedez. Ki tudja, mi lesz a vége, a lázas, önkívületben folytatott életnek! — Annyi gazember lakik Pesten, hogy istennek kellene annak lenni, aki tudná, hogy ki közöttük a be csületes. A régi betyárvilágbeli Ráday bőséges fogást csinálna az Andrássy úton. Néha, úgy látszik egyetlen tisztességes ember sincs a városban. Krúdy: Őszi utazások a vörös postakocsin
11
Ady Endre: Budapest éjszakája szól
Budapest éji, nagy álmát hozom. Be víg város vagy, én bús városom, Zsibbadtan tapint fáradt két kezem, Cigánnyal, borral, nővel érkezem. Budapest éji, nagy álmát hozom.
Én vagyok a mámoros, kusza est. Egy városom van: szegény Budapest. Máshol keserű borom és söröm, Itt számba ömlik, az édes öröm. Én vagyok a mámoros, kusza est.
Én hozom az álmot, Léthe-vizet És Budapest ujjong, dalol, fizet Bizáncban is nőtt feledés moha, De így feledni nem tudtak soha. Én hozom az álmot, Léthe-vizet.
Itt mindenkinek utolsó tor int, Itt a cél: esti öt vagy száz forint, Itt esténkint mind királyok vagyunk, Holnap már letörünk, vagy meghalunk. Itt mindenkinek utolsó tor int.
Itt mindenkit temető-láng vakít, Itt mindenki gyászol már valakit. Rossz asszony, váltó, betegség, kaland, Rossz férfi, vak bűn, ártó hírharang. Itt mindenkit temető-láng vakít.
Itt mintha a víg halál lengene, Színház, kávéház, cigány, bor, zene. Csók, ájulás, láz és mai siker, Mit bánjuk ma, a holnap mit mível. Itt mintha a víg halál lengene. Hajszás nap után éji örömök, Kigyúlnak a szívek, ha én jövök, Ugye, hogy jó az éji mérés, Ugye, hogy jó a vidám feledés? Hajszás nap után éji örömök. Holnap majd újra jövök, érkezem, Most a hajnal vad szagát érezem. Bús Budapest száguldj, rohanj tovább, Szedd össze a jövő éj zálogát, Holnap majd újra jövök, érkezem. Ady
13
Krúdy kedvenc pihenőhelyér!, a margitszigeti romoknál
14
Rezeda Kázmér szép élete — Játék a régi szép Budapestről — Krúdy Gyula műveinek felhasználásával színpadra írta: Kapás Dezső Versek: Ady Endre Zenéjét szerezte: Darvas Ferenc
Szereplők: Rezeda Kázmér, hírlapíró, negyvenéves.................................... Bárány Frigyes Császár Fruzsina, majdnem negyven .......................... Szabó Tünde Beteg úriember............................... Holl István Jászai díjas Regényes fiatalember..................... Vitai András Johanna, leánykereskedőnő több mint negyven......................... Máthé Eta Szilvia, talán negyven ................... Petényi Hona Tini, a lánya, tizennyolc éves ....... Hartmann Teréz Rézi, negyvenes.............................. Albert Éva Dóri, szintén negyvenes ................ Horineczky Erika Júlia, huszonhat éves...................... Pankotay Éva Vendég, aki temetkezési vállalkozó ......................................... Gerbár Tibor Érdemes művész Pincér, akit Fridolinnak hívnak .... Kovács Gyula Díszlettervező: Jelmeztervező: Fehér Miklós m. v. Jánoskuti Márta m. v. Érdemes művész Jászai díjas A rendező munkatársa: Zenei vezető: Várnai Ildikó Tomasovszki Pál Rendező:
Kapás Dezső tn. v. Jászai díjas
15
E g y K rú dy bemutató elé Rezeda Kázmér szép élete
(A Móricz Zsigmond Színház 1983. március 12-én Rezeda Kázmér szép élete címen tart bemutatót. A darabot Krúdy Gyula művei nyomán Kapás Dezső írta színpadra. Ebből az alkalomból közöljük a színpadra átdolgozó-rendező dialógus formájában megfogalmazott szubjektív munkajegyzeteit.)
A regény nem mindig alkalmas a dramatizálásra. Krúdy reg én ye: a legkevésbé.
— Más a „Rezeda Kázmér szép élete” című Krúdy-regény és más az ugyanilyen című színdarab. Aki a regényt olvasta, természetesen sok mindenre rá fog ismerni, de Krúdy mondatai, alakjai már műveiből is vendégségbe jönnek, hogy megszólaljanak a színpa don. Nem hiszem, hogy dramatizálásnak lehetne ne vezni. — A színlapon Ady Endre neve is szerepel. Ezek szerint munkája valamiféle összeállítás lesz? Egyve leg?
— Nem. Színdarab, amelynek műfaja: Játék a régi szép Budapestről. — Értem. Üjobban az ilyen egyveleget is színda rabnak nevezik és a műfajt már akárhogyan meg le het határozni.
— Talán nem szabályos színdarab, amely 1914ben játszódik. Az akkori Budapest megidézésében Krúdy és Ady segít nekünk. Krúdy — költői prózájá val, Ady — drámai verseivel. A korról, emberről ők tudták a legtöbbet, a legszörnyűbbet, s ők mondták a legszebbet, legigazabbul. —
16
M egzenésített A dy-versek? Musical?
— Nem. Színdarab, amelyben a színészek Adydalokat énekelnek. — Ady-dalok? Reinitz Bélásan? Korhű zene lesz, vagy modern? Ha beatesítik, feltétlenül mai, vagy fé lig mai ruhákban kell játszani.
— Nem hiszem, hogy mindig csak hasonlítgatással lehet kideríteni valamiről, hogy milyen. — Ady és Krúdy, mint „társszerzők” ? Nem kép telenség? Más a stílusuk, a filozófiájuk, a szociális ér deklődésük!
— Krúdy nem politizált közvetlenül, de fontos dolgokat látott meg. A légkör, amit leírt, páratlanul jellemző. Egy időben ugyanúgy nem adták ki, mint Dosztojevszkijt. . . — Ha egy színházi estén egymás mellé is került Ady és Krúdy, azért nem kell mindenáron bebizonyí tani, hogy a gondolkodásuk . . .
— Pedig sok mindenről gondolkodtak hasonló képpen: szerelemről, halálról, Magyarországról. Nem azonosságról beszélek, szellemi rokonságról. Nézzük például, hogy vélekedik a nőhódításról Krúdy: „Nem vagyok regényhős, de komisz ember sem, ezért min-
17
dig a sors különös kegyelmének tekintettem, ha egyegy nő engedelmes volt. Az én vakmerőségem az ő alázatosságukon épült, gyors elhatározásom, olykor brutális megrohanásom az ő egyszerű jószívűségükön alapult. Sohasem birkóztam harapó, karmoló, kétségbeesetten védekező parasztlányokkal, mint azok a fér fiak, akik ezen a réven különbnek tartják magukat. Szinte megvártam, hogy az alkalom letelepedjék elém, mint egy delelő lepke, amelyet kalapommal leborít hatok” . Ugyanerről Ady: „Küzdöttem, csókoltam szo morú rogyásig. / De csak ha biztatott az a némber má sik. / Nem voltam villámos, förgetes csókja / Senki szép asszonynak s durva hódítója / Diadal-sarcokat már csak akkor szedtem, / Ha karomba-hullót, meg adót szerettem.” Számukra sok dolog egyet jelent: a szerelem ugyanaz, mint az ősz, a halál, a temető. Az ócska konflis, a vörös postakocsi, a rossz szekér úticél ja szintén ugyanaz. —
És Magyarország? A világ? Európa?
— A világháború előérzete Krúdynál babonás, sejtelmes, világvége-megérzés. „A temetőben, ahol a nagyapám sírja van, gyermekkoromból ismert halot18
tak sírján megszólaltak a forradalmi férfiak. Az elha gyott régi kút piros vizet mutatott. . Vadul üvöltenek az ebek, mintha ördögöt szimatolnának a hold ban. A lovak harapnak az istállóban és fiatal falusi parasztok arcára látom felírva a halál különös jelét. Tél helyett tavasz lett, a nyár szomorú, mint az ősz, és a vándormadarak a régi világ pontos órái rendetle nek és megbízhatatlanok. Valami igen nagy dolog ké szül. Ady pedig: „Kigyulladt öreg méhesünk, / Leg szebb csikónk a lábát törte, / Álmomban élő volt a holt. / Jó kutyánk, Burkus elveszett / S Mári szolgá lónk, a néma, / Hirtelen hars nótákat dalolt: / Külö nös, / Különös nyár-éjszaka volt.” —
Társadalmi kérdések? Politika, progresszió?
— Egy-két mondat Krúdytól: „Meg kell semmi síteni Magyarország történetét 1867 óta. Ez volt a leg aljasabb korszaka a magyar nemzetnek. Aljasabb a Jagellókénál. Bár vérzik a szívem gyönyörű történel mi múltunkért, azt merném indítványozni, hogy a díszmagyart, amely nemzetünk legszomorúbb korsza kára is emlékeztet, többé ne vegye magára senki Ma-
19
gyarországon! Legfeljebb, ha eltemetik.” — Az idevá gó Ady-idézeteket jobban ismerjük. Beszéljünk kettejükről, a személyes kapcsola tukról. Ismerték, talán szerették is egymást. —
— Igen. Csaknem egyidősek voltak. Sok éjszakán át ültek együtt a Három Hollóban, amely Ady ked velt tanyája. Egy ideig mindketten a Meteor nevű szállodában laktak. Ady Endre neve és személye a legkülönbözőbb Krúdy-művekben bukkan fel, a „Vö rös postakocsidban csak megemlíti, a „Rezeda Kázmér szép életé”-ben annak a nyilvánosháznak a ven dége, amelynek Rezeda úr a lakója. Ady „néha a különszobában verset írt” , majd hajnalban „elbandukolt Ady olyan léptekkel, mintha egy holt gyermekét vin né a karjai között” . Az „Ady Endre éjszakái” — mind máig a legnagyszerűbb írás a költőről. Csak az éjszakai, az ivós, kompániás Adyt mu tatja, akit még el is takar a kompániája. —
— Krúdyt ez az Ady érdekelte. Ügy látszik, a költőről minden mást elmondanak a versei. Amit pe dig sem a versek, sem a kortársi visszaemlékezések nem tudnak megtenni, Krúdy írása megteszi: életre 20
kelti a költőt, Ady mozdulatlan fényképarca megele venedik, szája megmozdul, beszél, jár, kurjant, felül az operai szfinx hátára, s olyan tulajdonságait is ki mutatja, amely verseiből csak ritkán villan elő: maró humorát, dévaj, duhaj tréfáit. Élőbb, mint bármilyen film lenne — ha lenne róla — még ha „rejtett kame rával” készült volna is. Ezekben a Krúdy-írásokban sok minden nem igaz. Vagy nem úgy igaz. Meg se történt, vagy nem úgy történt. —
— Lehet, hogy így van. Hiszen Krúdy nemcsak Adyról írta, amit írt, hanem — önmagáról is. Minden esetre abban hasonlítottak egymásra, hogy mindket tő magányos költő-óriás volt. Egymást igen szerették, de mindketten tudták, hogy — királyok. Hogy értük kell és illik rajongani. Az egymás iránti rajongást ön magukhoz méltatlannak tartották. A rajongást áten gedték másoknak, járták külön útjaikat, s ha együtt voltak, akkor sem kerültek igazán egymás hatása alá. De melegséget még zsenik is érezhetnek egymás iránt. Krúdy levele Adyhoz: „Mert jegyezd meg magadnak Ady Endre, hogy az a legutolsó íróféreg, aki úgyneve-
21
zett társadalmi úton akar érvényesülni. Ez a legfertelmesebb fajzat! Aki meghívókat les zsúrokra . . . Ezek a kisztihandok, ezek a Csókolom a lábatok, ezek a legalázatosabb szolgája méltóságos uramok — ezek a két könyökkel járók . .. Azért szeretlek Ady Endre, mert nem vagy ilyen.” Ady több verset ajánlott Krúdynak, ez az egyik: „Most tán állnánk meg, / Nem cél, nem pálya: / Ez a világ leghülyébb / komédiája, / Jaj, öregszünk, öregszünk, öregszünk. / Oh, voltak jó is / Erényben, bűnben, / Kedves, jó kis asszonyok / Az életünkben / De öregszünk, öregszünk, öregszünk.” —
Ezek az „em beri dolgok” . És a művészet?
— Ady így írt a Vörös postakocsiról: „Könnyes, drága, gyönyörű, könyv, fölséges versvallomás . . . Szerelmetes, mindenkitől nemesen különböző, erős poéta írásai.” Krúdy Adyról: „A holt költő megmé retve a másvilági és földi mérlegeken olyan aranytar talmat produkál, amennyi arany nem mutatkozott utána senkiben Magyarországon. (Hiszen jöttek a köl tők őutána is bőségesen.)” Egy másik cikkében, ame lyet Ady halála előtt (!) írt, arról meditál, hogy ha 48-nak Petőfi, 18-nak Ady a költője. S nem azon töp22
reng, hogy lesz-e Adynak szobra, hanem azon, hogy hol fog állani? (A hely, amelyet megjelölt, természe tesen azonos azzal, ahol a költő szobra ma is áll.) —
És az előadás?
— Krúdy, Ady és Rezeda Kázmér segítségével megpróbáljuk előásni a múltat, az 1914-es Budapestet, hogy önmagunkra eszméljünk a hasonlóságok és kü lönbözőségek láttán. A színpad, mint hatalmas raktár — egymásra halmozva bútorokat, tárgyakat, ruhákat, embereket őriz, huzatokkal, leplekkel takartam A múltnak ez a hatalmas, „szép és csúnya” szemétdomb ja megmozdul, s megelevenednek a tárgyak, emberek. Így kezdődik az előadás. Kapás Dezső
23
Jelenetek korábbi előadásainkból
25
Braginszkij—Rjazanov—Tabi: MA ÉJJEL MEGNŐSÜLÖK
N P
cr
O'
i
ö
e W SJ
I eS «N * > z H Ö 3 •Á > z H Ö 3 o VI > -0
a
> > Cm
26
X Im O < eá g ed « g e 0 > O áe3 3 ca ’S J3 §
27
Bemard Shaw: PYGMALION
28
29
Maróti Lajos: HŐHULLÁM
Jelenet a Három a testőr című előadásból
30
Felelős kiadó: Bozóky István igazgató A műsorfüzetet összeállította: Vámosi Ildikó Hátsó borítón Fehér Miklós Érdemes művész díszletterve Nyírségi Nyomda, Nyíregyháza — 83. — 30 958 Felelős vezető: Jáger Zoltán igazgató
