zö Konfirmáció oktatás felnõtteknek A következõ kurzus 2010 szeptemberétõl

Állandó alkalmaink: Istentiszteletek Vasárnap 9:30; 18:00; Csütörtök 18:00 Katechizációs / Hitoktatói istentiszteletek Minden hónap negyedik vasárnapján 15:00-tól az öregotthonban

IV. É v

foly am, els

Bibliaórák: Szerda 19:00 felnõtt bibliaóra

õ sz ám -

201 0m ájus

Konfirmáció oktatás gyerekeknek: Hétfõn 17:00

Aki kö zö Konfirmáció oktatás felnõtteknek A következõ kurzus 2010 szeptemberétõl indul elõzetes egyeztetés alapján. hivatal A lelkészi elõtt mindenki nyitva áll n. lyik napjá e m r á b t a hé égeink: Elérhetõs etõsor 16 m e T ; 1 0 1 3 Somorja 9 0 1 562 258 3 1 2 4 + : 14 Tel/fax 907 4443 1 2 4 + : il Mob

Énekkari próba - szombat 18:00 Vasárnapi iskola gyerekek számára Vasárnap 9:30 az istentisztelettel egy idõben Gyülekezetünk focicsapatának edzései: Szerdán és Pénteken 19:00; helyszín: Gútori Sportcsarnok

Lelkigondozói fogadóórák: : Bármikor, elõzetes egyeztetés alapján. E-mail line.sk; n o t s @ a j ref.somor k.sk info@sre Véleményüket, hozzászólásaikat várjuk elérhetõségeinken, akár személyesen, akár írásban. web: Az Úr legyen mindnyájunkkal! .sk www.srek A Somorjai Eklézsia a Somorjai Református Egyházközség hivatalos lapja. Kiadja a Somorjai Református Egyházközség Lelkészi Hivatala, 931 01 Somorja, Temetõsor 16. Megjelenik havonta 250 példányban Fõszerkesztõ: György András, lelkipásztor. Minden jog fenntartva.

16

A Somorjai Eklézsia megjelenését támogatja Hervai Zalán és családja. Isten áldja meg õket adományaikért!

1Korinthusz 12, 4 - 9:

s: A L

22, Pü

nkö

sd

ÉLEK

“A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek ugyanaz. Különbségek vannak a szolgálatokban is, de az Úr ugyanaz. És különbségek vannak az isteni erõ megnyilvánulásaiban is, de Isten, aki mindezt véghezviszi mindenkiben, ugyanaz. A Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele. Mert némelyik a Lélek által a bölcsesség igéjét kapta, a másik az ismeret igéjét, ugyanazon Lélek által. Egyik ugyanattól a Lélektõl a hitet, a másik ugyanazon Lélek által a gyógyítások kegyelmi ajándékait.”

Lelki ajándéka mindenkinek van. Hívõnek, hitetlennek, az tud vele igazán használni, aki hívõ. Ez velünk született záloga Isten szeretetének, ha életre hívott, biztosított számunkra minden feltételt, hogy közösségben élhessünk. Ahol komolyan veszik a lelki ajándékokat, ott kiderülni látszik a Lélek tervszerû ajándékozása, hogy egységben tartson egy családot, egy gyülekezetet. Ha hasonlítani szeretnénk, akkor a prizmához lehetne hasonlítani, amely a fehér fényt gyönyörû színskálára bontja ekképpen mutatkozik az egy Lélek jelenléte az egyes keresztyének életében más és más színként. Mindenkinek haszonra adatik a Lélek kijelentése. Ezzel használni kell és nem dicsekedni, ha lehet egyáltalán azzal dicsekedni, amit érdemtelenül, kegyelembõl kaptunk! Nem a külsõ forma a fontos, hanem az, hogy milyen tartalma van a lelki jelenségeknek. Mit eredményez, eredményez-e egyáltalán valamit, van-e egyáltalán használva? Nem mondhat le egy gyülekezet egy család sem, ha életben akar maradni a lelki erõrõl. Szükség van rá, ezzel együtt azt is kimondtam, hogy szükség van RÁD, mert Te olyan lelki ajándékokat kaptál, amivel csak te használhatsz. Ezért nem mondhatsz le magadról, és ezért nem mondunk le rólad. Mi a haszna mindennek? Az egység, a test állapota. Ki kell ábrázoljuk Krisztust, mint egy test. Pál szavai szerint Krisztus nem egy test, amelynek sok tagja van, hanem Õ egy test sok taggal. Nem olyan, hanem az. Az egység egyetlen, igaz bemutatása. A Krisztus testébe való betagolódáshoz új egzisztenciára van szükség. Ez a megtéréssel jár együtt magyarul új helyzetfelismerésnek hívják. Egy Lélek által keresztelkedünk bele tehát nem önkéntes, vállalt csatlakozás és egy Lélekkel itattunk meg. Az együttélés, az egyként létezés itt a lényeg. Nincs felsõbbrendû, sem alsóbbrendû mindenkire egyformán van szükség. Isten élõ Lelke jöjj, Áldva szállj le ránk! Ámen! György András, lelkipásztor

Aktuális számunk tartalma: 3 - 5 oldal: Albert Gábor író Trianonról és következményeirõl: Remény a vállakozáshoz címmel: A magyar társadalom a jelenre, napjaink eseményeire gondolok kábultan és tehetetlenül várja, mi történik vele. Sorsát legfeljebb elviseli, nem alakítja. A mögöttünk hagyott három emberöltõt leszámítva az 1927 és 1939 közti bõ évtized nem felhõtlen, de mégis csak reményteljes kulturális és gazdasági fellendülését (gondoljunk a pengõ megteremtésére és az iskolareformra) és 1956 heroikus napjait áldozatként, a megismételt és súlyosbított Trianon áldozataként, Trianon markában vergõdve éltük túl... 5. oldal: Meghívó a Somorjai Református Egyházközség megemlékezésére a trianoni békediktátum 90. évfordulján. 6. oldal: Képes beszámoló a Somorjai Református Egyházközség virágvasárnapi istentiszteletérõl, amelyen felnõttek tettek vallást hitükrõl. Igei elmélkedés a gyógyulásról. 7. oldal: Kecskeméthy István: Mese az aranyalmafáról elmélkedés a felekezeti iskoláról. 8 - 9. oldal: Pálhegyi Ferenc: Megtévesztõ táblák - elõadás a házasságról és társas kapcsolatokról: Egy háborús filmen láttam azt a jelenetet, hogy egy ellenséges

ügynök elfordította az útjelzõ táblákat egy fontos keresztezõdésnél. Emiatt a hadsereg autói és tankjai nem a kitûzött cél felé haladtak, hanem csapdába rohantak.Azt hiszem, valami ehhez hasonló történik ma velünk. Szeretnénk kiegyensúlyozott, békés és örömteli életet élni: ez lenne az úti cél. Ahhoz, hogy ide eljussunk, arra lenne szükség, hogy megbecsüljük és szeressük egymást...

M O L A T R TA

9. oldal: Meghívó a HÁZASSÁG HETÉRE. Szarka Miklós elõadás-sorozata a Somorjai Református Egyházközség szervezésében. 10. oldal: Fényképes beszámoló a Gyülekezés Napjáról. 11. oldal: Gyülekezetünk honlapja - www.srek.sk - megújult. Bemutatjuk. 12 - 13. oldal: Mi történt 2009 május 22-én? 14. oldal: Meghívó a gyerek- és családi táborba 15. oldal: Muzsikáló Péntek Esték 16. oldal: Állandó alkalmaink, Elérhetõségeink, Impresszum.

2

Forgassa örömmel a Somorjai Eklézsia lapjait!

IV. Évfolyam, elsõ szám - 2010

május 22, Pünkösd

Nagy figyelmet szenteltünk és sok energiát áldoztunk, hogy komolyzenei koncertjeink ingyenesek lehessenek. A szükséges anyagiakat adományokból és pályázatokból igyekeztünk fedezni lehetõségeinkhez mérten. Célunk, hogy ameddig lehet, ezt meg is tudjuk õrizni, mert hisszük, hogy közösségünk kultúrális nevelése ugyanúgy része a szolgálatunknak, mint bármilyen más egyházi tevékenység. Ám pályázati lehetõségeink folyamatosan beszûkülnek, valamint koncertjeink színvonalát tovább szeretnénk emelni egy saját hangversenyzongora vásárlásával. Ezért kérjük adományaikat erre a célra. Tisztelettel köszönjük eddig is szives érdeklõdésüket, és tisztelettel elvárjuk ezután is. A Muzsikáló Péntek Esték szervezõi

MUZ SIKÁL Ó PÉ Mûso

LEGKÖZELEBB:

NTEK ESTÉ K

rterv a 201 0-es 2010. május 28. / péntek/ évre Hegedû, hárfa, fuvola trió Közremûködnek: Papp László hárfa; Justina Papp fuvola; Tomáš Vinklát hegedû

2010. július 16. / péntek/ Skuta Nóra Messiaen - estje

2010. június 19. / szombat/ A Konvergencie fesztivál koncertje Km.: Jozef Lupták gordonka; Skuta Nóra zongora és mások 2010. június. 29. / kedd, 11.00 óra / Tanévzáró istentisztelet és koncert Km.: Harmonia Classica kamarazenekar, Somorja

2010. augusztus 27. /Péntek/ A Tabulatura reneszánsz együttes estje 2010. szeptember 24. /péntek/ Skuta Miklós Beethoven estje 2010. október 29. / péntek/ A Pozsonyi Konzervatórium kamarazenekarának koncertje

k.. Az esti hangversenyek 19.00 órakor kezdõdne Mûsorváltozás lehetséges. s 22, Pünkösd IV. Évfolyam, elsõ szám - 2010 máju

15

C

Y G S É I D SALÁ

R O B Á T K E ER

t várjuk. é s é z e k t n le e j k ládo Gyerekek és Csa

14



Albert Gábor íróval 2009-be n találkoztam egy budape sti konferencián. Trianonról tartott elõadást. Engedélyt kértem Tõle, ho gy közölhessük a Somorjai Eklézsiában elõad ását. Az alábbiakban ezt olv ashatják./GyA/ A magyar társadalom a jelenre, napjaink eseményeire gondolok kábultan és tehetetlenül várja, mi történik vele. Sorsát legfeljebb elviseli, nem alakítja. A mögöttünk hagyott három emberöltõt leszámítva az 1927 és 1939 közti bõ évtized nem felhõtlen, de mégis csak reményteljes kulturális és gazdasági fellendülését (gondoljunk a pengõ megteremtésére és az iskolareformra) és 1956 heroikus napjait áldozatként, a megismételt és súlyosbított Trianon áldozataként, Trianon markában vergõdve éltük túl. Itt az ideje, hogy szembe nézzünk a történelemmel, s elvégezzük azt az eddig elmaradt erkölcsi, történelmi számvetést, amely kivezetheti a magyar társadalmat az egyént és a közösséget abból az erkölcsi nihilbõl, amely célok és feladatok hiányában cselekvõképtelenné teszi. „Trianon” az én szóhasználatomban nemcsak a békediktátumot jelöli, hanem mindazokat a történelmi, lélektani, rejtett vagy nagyon is nyilvánvaló tendenciákat azok szövedékét , amelyek ösztönözték, lehetõvé tették vagy kiprovokálták azt a nemzetközi szerzõdést, amelynek ki nem mondható célja egy nemzet megsemmisítése volt. Nem likvidálása, hanem megfosztása annak lehetõségétõl, hogy a vegetáláson túl, bármilyen formában is beleszólhasson a térség (és saját) történetének alakításába, hogy beteljesedjék Ady jóslata, s mint kóbor tigrisek serege Trianon kósza vadászainak könnyû zsákmányává váljunk. Trianon be kell vallanunk eddig mintha elérte volna célját: a magyarság a fentebb említett két rövid idõszaktól eltekintve nem volt, nem lehetett öntudatos, önérzetes alakítója történetének. A mély és a megújulást is magába rejtõ erkölcsi számvetés sajnos mind a mai napig elmaradt. Erre az eszméltetõ lelkiismeret-vizsgálatra jó alkalom lehetett volna a dualizmus összeomlását követõ vörös terror kijózanító élménye. A magyar értelmiség, egyáltalán az a szellemi arisztokrácia, amely mintát kell, hogy adjon a társadalomnak (értsd: eszmét és példát), végleg leszámolhatott volna a kommunista (jobbára bolsevik) baloldaliság azóta is virulens kísértõjével. A proletárdiktatúra 133 napjának szégyenletes eseményei ugyanis pontosan kirajzolták azt a jövõt, amelyet késõbb a sztalinizmus gulágjaival, mesterségesen létrehozott Alber t Gáb éhínségeivel, sok millió másképp gondolkodó legyilkolásával, elvtelen Hitleror szövetségeivel beteljesített. A magyar történelemben ez a 133 nap véres cezúra, amely lezárja a múltat és megnyitja a jövõt. Ez az a történelmi esemény, amelynek megítélése és értékelése két táborra osztja a társadalmat. Az egyik csoport szemében Korvin Ottó hõs, Van-e Károlyi Mihály, az ígéretes jövõ embere, a Vagy nagy, õs k Kun Béla, másik tábor szemében ez a találomra ü e Mint lvérezünk ldetésünk kiemelt triász annak a negyven éves kommunista, a kób n n or tig évtelenü ek neve? szovjet bolsevik uralomnak elõhírnöke, amely hatásában és l, risek sereg pusztításában csak a százötven éves török megszálláshoz hasonlítható. A e? (Ady történelmi tájékozódást akkor még nem zavarták a nagy francia „írástudók”, az Endre : Pim Aragonok és Romain Roland-ok hazug lelkendezése. G. B. Shawk és a vakságra kárhoztatott asz, s zép Sartre-ok is csak késõbb szólaltak meg, s lett Európa egyre hangosabb a kommunista világvallás

Albert Gábor: Remény a vállalkozásho z

n nem szünidõben, ám ebben az évbe ri nyá a t s á roz bo á t vez zer s is Egyházközségünk 2010-ben várunk az alkalomra. és nk ívu kizárólag gyerekek h ott. Bár eztán is i táborokat illetõen megváltoz yár n a nk ásu lát ogy h is, an mi munkának, de Történt ugy rekek között végzett evangéliu gye a k n ü tel n sze et m el igy f t megkülönböztetet nunk kell. zen szökkentek szárba, ráébredtünk, hogy változtat agocskák csak nagyon nehe -m Ige tt e vet be zív eks rm gye ük - nem öntözik Az évek során a élnek, nem foglalkoznak vel ek rek gye a l ho a k, do alá s c a t legtöbbször amiatt, mer õket, nem óvják õket. mény: Bizony meg is látszik az ered felnövekedve - szülõi ordult meg a táborainkon, de f ek yer g 0 30 el köz tt ala év a baj els[sorban, Az elmúlt 5 lcstelenek maradnak. Nem az mö gyü k alo t fia a n híjá r é t gy semmilyen támogatás, családi hát a hittanórákon - hanem, ho t z s ré k zne ves m ne agy v , ncsenek korlátaik, nincs hogy nem járnak templomba képesek a teherviselésre, ni m e N . l e k lne e vis m ne ést lelki, erkölcsi nevel ent és az Õ országát. identitásuk - nem ismerik Ist ti eze lek ü gy ncs i n , k etü z r é knak, ösztöneiknek... veszély vük kívánságainak, indulatai szí a va tat l gá l szo nak van ki rn társadalom Ezek híján pedig csenek szüleik, mint a mode nin k kne aki nt mi , ják jár át és így bizony a maguk útj k... ség a szabadidõ árvái, mint akikrõl lemondta ocsmákon kívül nincs lehetõ k a ogy h et, lyz he y nag a az Somorján és környékén ákon, ahol csak egy a verõdve lézengenek az utc ákb nd ba ok tal fia a , ére s é ölt értelmes elt : alkohol, kábítószer, stb ... karnyújtásnyira van minden agógusok ett: a szüõk dolgoznak, a ped A helyzetük végtelenül összet k nincs ideje rájuk... túlterheltek - szinte senkine õl már va döntött úgy, hogy 2010-t g o f ál kn ko o en z e nk ü t e Gyülekez mára szervez nyári ytoky V nem csupán gyerekek szá , 8 k számára. táborozást, hanem családo tus 2 z s u g és au Célunk ezzel, hogy elérjük megszólítsuk ját ogram észt vevõ at r p r i, lgál tar tábo tõl a ak mellet egítõ Szo kembere v é z ió. E a sza kalm aláds nerác k szá nt al rszági Cs nk a tém e g l fiata zöttü ekne gyaro szik a a gyerek en a Ma esznek kö k e v lnö an Ebb e alatt l hol fe rhozamos zásokat. a ej , t e lko eg pá ész id z a g l y ö e g g k r o o azt a kítjuk, h szítünk f n a tábo la na ké úgy a eknek is ahon , e r k t t n felnõ egítségü s a lesz ói. elõad Hívjuk, várjuk és egyben kérjük mindazokat, akik felelõsséget éreznek gyermekeikért, családjukért, jöjjenek velünk egy heti - hétfõtõl szombatig tartó - testi-lelki kikapcsolódásra, felüdülésre. A tábor helyszíne VYTOKY - www.vytoky.sk - , Põstyéntõl délre 11 km a Vág völgyében. A tábor maximális létszáma felnõttek és gyerekek együtt: 115 fõ. Amennyiben a gyerekek szülõk nélkül jönnek, akkor elsõsorban 6 és 13 éves korosztály számára alkalmas a tábor. Ha családok vagy szülõk is jönnének, akkor a velük érkezõ gyerekek korosztálya bármilyen lehet. Támogatóinknak köszönhetõen egy személy számára az öt nap költsége - 70 euro - amely tartalmaz szállást, és napi ötszöri étkezést, és a programokon való ingyenes részvételt. Az odautazáshoz - elsõsorban olyan gyerekek számára, akik szülõk nélkül jönnek, biztosítunk egy 50 férõhelyes buszt; mindenki mással a jelentkezéskor tisztázzuk az érkezésének lehetõségeit. Indulás: 2010. augusztus 2-án, reggel 8kor a református templom elõtti parkolóból. Érkezés: 2010. augusztus 8-án, délután 4körül a református templom elõtti parkolóba. Jelentkezési határidõ: 2010. július 10. Jelentkezni a Somorjai Református Egyházközség Lelkészi Hivatalában lehet a megadott elérhetõségeken.

REM É

NY A VÁLL AL

KOZÁ SHOZ

ópiumától megrészegedett értelmiségiek dicshimnuszától. A proletárdiktatúra bukása jó alkalom lett volna a nagy számvetésre, ha nem következik erre a kétségbeesés és káosz sugallta reváns, a visszavágás, az elfogadhatatlan fehérterror, és a mindent elsöprõ, nem az igazságra, hanem a megtorlásra alapozott, bosszú szülte Trianon. Ebben a történelmi helyzetben tárgyilagos, emelkedett szellemû önvizsgálat nem jöhetett létre. Maradt a „nem, nem, soha!” és a rossz oldalról érkezett „revízió”, amely ha súlyosbította is a helyzetet, de legalább emlékeztetett. Az önismeretbõl sarjadó számvetést nem teljesít(h)ette, de annak szükséges voltát nem is tagadta. Maradtunk eszköz, szinte tárgy, puszta áldozat Trianon kezében. 1944-45ben bekövetkezett az újabb lelki, politikai, szellemi összeomlás. A német megszállást követõen a borzalmak hónapjait kellett átélnünk. A doni katasztrófa, a nyilasuralom, a zsidók elhurcolása, a frontot megelõzõ rablások, a gettók kifosztása, amelyet nem az állítólagos és sokat emlegetett antiszemitizmus motivált, hanem egyszerûen az aljanép rablási ösztöne. A „felszabadítók” érkezése elõtt minden gazdátlanul maradt ház, lakás a kirablás sorsára jutott. A háború kataklizmáját túlélõktõl elvárható lett volna, hogy elvégzik azt a szellemi-erkölcsi revíziót, amellyel adósok maradtak. Volt elég elszámolnivaló. Senki sem ellenezte, hogy a jogos nemzetközi elvárások szellemében a háborús bûnösök elnyerjék büntetésüket. A jobbak felkészültek arra példaként csak a 43-as szárszói konferenciát említem , hogy a lelkiismereti vizsgálat után, megtisztulva, megszabadulva a régi terhektõl vágjunk neki az új korszaknak, és építsük fel azt az országot, amelyben érdemes élni. A megtisztulás, a szellemi megújhodás azonban ha pár hónapig még sokan reménykedtek is benne ismételten elmaradt. Nem jöhetett létre. Az 1944-es év borzalmainak „erkölcsi felhívását” 1945 eseménysora pár hónap alatt felmorzsolta, megsemmisítette. Elég megemlítenem a felszabadító sztalini hordák viselkedését, és azt a bosszúhadjáratot, amely az igazoltatási eljárásokat, a népbírósági ítéleteket jellemezte. A népbíróság vezéralakjai olyan volt horthysta hadbírók lettek, akik, hogy mentsék bõrüket és feledtessék a „katonaszökevényeket” sújtó korábbi halálos ítéleteiket,vészbírákká váltak. A hírhedt dr. Major Ádámra (Major Tamás színész bátyjára) gondolok, és az úgyszintén nagy karriert befutó, ugyancsak hadbíróból népügyésszé avanzsált, nyíregyházi dr. Bodonyi Mártonra. A népbíróságok feladata, ahogy dr. Ries István szociáldemokrata igazságügy-miniszter kívánta, nem az igazságszolgáltatás volt, hanem a megtorlás. (Egyébként dr. Ries Istvánt nem sokkal késõbb a kommunisták a börtönben agyonverték.) Ennek bemutatására néhány számadat. 0 május 22, Pünkösd


arcca

3

l))

ozáshoz Albert Gábor: Remény a vállalk

4

Évfolyam, elsõ szám - 2010 má jus 22

, Pünkösd

- Mi értelme van az evangéliumn ak, ha annyi bûnös ember van a világon? tette fel a kérdést egy szappangy áros távoli lelkész ismerõsének s éta közben. Beszélgetésük alatt tovább halad tak, majd kis idõ multán arra let tek figyelmesek, hogy az út szélén tízegynéhány gy erek dobálja egymást sárral az ár okszélen. - Engedje meg, hogy visszakérde zzek. szólt a lelkész: - Mi értelme van a szappannak, ha annyi koszos ember van a vilá gon? kérdezte. - Ha nem használják, akkor semm i. jött a gyors válasz a gyárostól . - Na látja, ugyanez a helyzet az ev angéliummal is. mondta a lelkés z.

Ti azért kutatjátok az Írásokat, me rt azt gondoljátok, hogy azokban van az örök életetek: pedig azok rólam tesznek bizonyságot, és mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen. Ezt Jézus mondja a János evangéli uma 5. részében /39-40/

Mi tö rtént 2009 . máj


ozáshoz Albert Gábor: Remény a vállalk

Míg a háború után Csehszlovákiában 19.894 népbírósági eljárás indult, addig Magyarországon 58.953, Nürnbergben mindössze 2.169 személyt állítottak bíróság elé, egyedül Budapesten viszont 24.835 személy ellen indítottak népbírósági eljárást. 1945-ben Magyarországon senki sem érezhette biztonságban magát. A bosszúhadjárat mert az volt az úgynevezett „forradalmi törvényesség” nevében nemcsak gyilkolt igen sokszor ártatlanokat , hanem (és talán ez a súlyosabb örökség) mûködése során az erkölcsi világrend alapjait is kikezdte. Az igazságosságba vetett hitet ölte meg. A bosszú tombolása a legtöbbet szenvedõ egyének és közösségek erkölcsi jogalapját is devalválta. Az események visszahozhatatlanul felõrölték azt az „erkölcsi tõkét”, amely szenvedésük jóvátételének záloga lehetett volna. Arról, hogy Horthy kormányzó, amíg tehette, hogyan mentette meg a budapesti gettót az elhurcolástól, hogy a lengyeleknek szembe fordulva a náci Németországgal hogyan nyújtottunk menedéket, nem esett szó, Teleki mártírhaláláról senki sem beszélt, a sajtó viszont harsogta a kommunisták szlogenjeit, hogy Magyarország volt a nácik utolsó csatlósa. A ránk borított egyetemes bûntudat, a felvidéki magyarság jogfosztása, kiûzésük otthonukból, a kommunista párt cinikusan arrogáns viselkedése, a magyar értelmiség lefejezése lehetetlenné tette az önérzetes szembenézést a múlttal. A bosszú, a megtorlás megöl minden önismeretet. Bibó István erre irányuló törekvése figyelemreméltó, bár õ maga sem volt teljesen mentes a Raymond Aron elemezte, „az értelmiség ópiumának” nevezett fertõzéstõl. Mikor 1947. február 10-én a Szövetséges Nagyhatalmak aláíratják a súlyosbított második Trianont, az úgynevezett párizsi békeszerzõdést, a még el nem némított Ravasz László nem ok nélkül idézi fel a nemzethalál vízióját. Az 1930-as évek táján így ír Zengõvárkony érdes szavú prédikátora, Fülep Lajos az önpusztító ormánságról: „Ez a nép igenis tudja a pusztulást, nyitott szemmel látja, de belenyugszik, akarja. Jól akar élni, de az ilyen akarat nem élet-akarat. S ezzel eljutottunk a végsõ kérdéshez: ebben a népben sok helyütt megszûnt a közösség tudata, a nemzeti közösség érzése de hogy maradhat fenn a nép, a nemzet, tehát a közösség, ha megsemmisül benne, mint közösségben, az élni, fennmaradni, növekedni akarás? Ha az egyén nem érez kötelességet és felelõsséget a közösség, a nemzet iránt?...… Értsék meg odafönt, semmivel se kevésbé fontos i a lelkek számának apadásánál a lelkek erkölcsi szintjének apadása.” nelm é t r ely A népességfogyás nem lehet elég sokszor elmondani következmény. ö ,t l, a m ölcsi õ k b r l i e A végsõ ok erkölcsi. Azóta sok minden változott. Fülep Lajos nih ad t ölcsi lmar k még arról írt, hogy „a magyarság ma nyitott sebbõl e r e g i d az állandóan vérzõ szervezet,” és „minden az ed bból a t z t a e zü k sé g évben egy egész falu népével Manapság már minden égez özös v k l e a s s megfogy a magyarság”. , é évben egy kisváros törlõdik le l t e gyén lemm e e z Magyarország képzeletbeli demográfiai n a é tört lmat a a térképérõl. A nemzethalál azonban nem írható le k d n a társ i.” z r nézzü s a e e számtani vagy mértani sorokkal. Ravasz László, a második y t b ag né em ti a m telen Trinanon, az úgynevezett Párizs környéki békék aláírásakor szembesült gy sz e p o h é h t k , e võ ez k eje v e i d l i a nemzethalál rémével. „Most eldõl írta , lesz-e még magyar nemzet a világon vagy k e z mely an cs pedig megindul az az óriási felszámolás, amit a történelem nemzethalálnak nevez. Az ilyen “Itt a a b , á t y s án veté ok h i t nemzethalál fokozatos szétesésben szokott megnyilvánulni. Elõször megbénul az a nagy erkölcsi és szellemi a szám d a el f s é erõ, amely egy történelmileg adott népcsoportot nemzetté szervez, azaz öntudatos, szabad akaratú, tiszteletet célok parancsoló kollektív személyiséggé. Azután meglazulnak azok a lelki kapcsolatok, amelyek egy ország lakóit a nép élõ egységébe fûzik. Az emberek nem vállalják a népükkel való közösség terheit, nem értékelik ennek a közösségnek becsét, nem gyönyörködnek önnön népük jellemzõ vonásaiban s nem élnek a néplélek teremtette életformák áldásaival. Ajkukon megromlik a nyelv muzsikája, gyermekálmaik költészetébõl elszáll a népköltészet vadgalambja, nem telik kedvük a nép hasznos vagy mulatságos alkotásaiban. Utolsó lépés az, amikor szégyenkezve hordozza nemzeti és népi jellegét s legfõbb célja, hogy mások is elfelejtsék és õ is elfelejtse. Ha teherképpen és szégyenkezve hordozzuk azt, hogy magyarok vagyunk, a nemzethalált semmi fel nem tartóztathatja. A nemzeti lét kérdése a mindenkori nemzedékre nézve az egyéni lét kérdése is. Ha maga a nemzet beteg, hiába dolgoznak a polgárai: ha a közélet megromlott, a békétlenség átmegy a társadalom minden porcikájába; ha a közéletet erkölcsi kór pusztítja, megromlik az egyesek erkölcsi érzéke is. Az emberek egyre kevesebbet dolgoznak, aki dolgozik is, hiába dolgozik. Az emberek nem segítik, hanem akadályozzák egymást, s mindenki mindenkinek ellenségévé, áldozatává vagy cinkosává válik. Minden egyéni kérdésünk összetorlódik a nemzeti lét kérdésében, s a szerint igazodik, hogy Magyarország az élet kapuján lép-e át, vagy a halál kapuján. Mi együtt állunk és együtt esünk, együtt élünk és együtt halunk, mert egyetlenegy élõ alkotás vagyunk Isten kezében. A nemzeti lét kérdése erkölcsi kérdés. Erkölcsi kérdés a gazdasági élet, mert függ a munkától, a fogyasztástól, a megbízhatóságtól; a szorgalom, becsület, egyszerûség megannyi erkölcsi tulajdonság. Erkölcsi kérdés a helyes politika is, mert igazságérzettõl, jóakarattól, megbízhatóságtól, szerénységtõl és becsületérzéstõl függ. Egészen erkölcsi kérdés a nevelés kérdése, az a nagy játszma, hogy az új nemzedék különb legyen, mint mi. Az erkölcsi kérdés Isten-kérdés. Nincs ezen a földön semmiféle szenvedély, ihletés, amelyik erõsebb lenne, mint amelyet az élõ Isten személyes hatása ad. Az Isten-kérdés a Krisztus-kérdés. Jézus Krisztusban a vele való élet közössége által termi meg szívem azt az engedelmességet, amelyben Isten törvénye élethivatásommá, parancsa rendeltetésemmé válik. Olyan rendeltetésemmé, amelynek betöltésével érzem magam a legszabadabbnak, legegyénibbnek, és legboldogabbnak.” A szöveg nem kíván kommentárt. 1947. február 16-án mondta el a rádióban Ravasz László,a magyar református egyház 1945 után sokat támadott és elhallgattatott püspöke. IV.

us 22 -én?

– A zacskónyi földek összekeveredtek, így van ez jól. Forrá Hol õrzik azt a néhány zsáknyi, könnyek és s: w w sóhajok, Igék és imádságok áldotta magyar földet? w.ma jus22 A reformátusság fájáról a levelek ugye nem hullnak le, mert .org azoknak örökzöldeknek kell lenniük!” Meghatódottság „Emlékszem, amikor elindult az egyesítõ menet, hogy szimbolikusan összekössük a magyar reformátusság meghatározó történeti helyszíneit, valami nagyon mély meghatódottság lett úrrá rajtam. Az egészben az volt a legfurcsább, hogy nem voltam rá felkészülve, szinte még röstelltem is. Megleptem magamat: nem gondoltam volna, hogy engemet, aki egész életemet reformátusok között, az egyházban éltem le, s aki mindig is hajlamos voltam arra, hogy hangoztassam kritikus véleményemet önmagunkról, ennyire mélyen megszólít ez a menet. Még most is keresem rá a magyarázatot. S ez talán az lehet, hogy amikor én felnõttem, Trianont még gyászolni sem lehetett, nem hogy emlékezni róla” – emlékszik vissza a tavaly májusi eseményre Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi fõjegyzõje. „A huszadik század második felében fegyelmezett embernek neveltek bennünket, magyar reformátusokat, ugyebár. S aztán itt, Debrecenben hirtelen elõtört belõlem valami, aminek nem voltam ura, de ami igazán és mélyen mégis én voltam, magyar református közösségi identitásom. Aminek a mibenlétét nyilván bele lehetne gyömöszölni fogalmi meghatározásokba is, de ott, az egyesítõ menetben (ismét) evidenciává vált számomra. Át kell élni, részt kell benne venni. Meghatódottságom oka az volt, hogy ott, Debrecenben, abban a ritka pillanatban ismét eljutottam önmagamhoz, s az lehettem, aki Isten örök végzése szerint mindig is voltam.” Megújulási készség „2009. május 22. több aspektusból is kiemelkedõ, szimbolikus jelentõségû esemény volt a számomra. Elõször is, hogy a Trianonban szétszabdalt Magyarország – egy bizonyos szempontból megvalósított – újraegyesítését jelentette. A határon túli nemzetrészek a Magyar Református Egyház keretein belül az összetartozásukról tettek tanúbizonyságot – mondta május 22.-rõl Kovács Barnabás, a Károli Gáspár Református Egyetem stratégiai igazgatója aki szerint az esemény a református egyház megújulási készségére is rávilágított. „A különféle egyházi szervezeti egységek – túllépve a több évszázados partikuláris logikán, mely a protestáns egyházszervezõdés meghatározó ereje volt – az együttmûködésre, az összefogásra helyezték a hangsúlyt. A 21. század szerintem a hálózatokról szól, s a mûködés eredményességét az határozza majd meg, hogy ki milyen minõségû hálózatban, milyen mértékben veszt részt. Itt jelentõs elõrelépés történt a közösségi szálak megerõsítésében, szorosabbra fonásában.” 0 május 22, Pünkösd


13

“Boldogok a tiszta szívûek, mert

õk meglátják az Istent.”

/ Máté ev 5 /

s u j á m . 9 0 0 2 t n é t r ö t Mi

? n é 2 2

s Forrá

:w

rg s22.o u j a ww.m

“Tudja, a Magyar Református Egyház létrejötte, Debrecen, hatalmas tömeg” – hangzik bosszúsan a válasz, ha valaki még mindig megkérdezi: “Mi volt május 22-én?” Vannak, akik együtt ünnepeltek a húszezer reformátussal. Kocsis Attila amerikai esperes, Köntös László dunántúli fõjegyzõ, Kovács Barnabás, a KRE stratégiai igazgatója, Gilicze Réka, a Szeretetszolgálat szóvivõje és Magyar Marcell egyetemista osztotta most meg élményeit. “Hogy mennyit és mikortól vártunk május 22.-re, nehezen lehetne meghatározni – kezdte gondolatait Kocsis Attila, az Amerikai Magyar Református Egyház esperese. – 1938-ban volt az elsõ felbuzdulás a trianoni bénultságból, amikor a Magyar Reformátusok I. Világtalálkozóját ünnepelhették. Perth Amboy-i lelkészi hivatalomban van egy korabeli fénykép, amelyiken az amerikai delegáció tagjait örökítette meg a fotográfus a debreceni Kossuth szobor talapzatánál. Minden valószínûség szerint az egykori utazók közül egyetlen személy van még életben, az akkori lelkész, Dr. Vincze Károly leánya Judit asszony, aki ma is aktív tagja gyülekezetünknek. Ez alkalommal volt elõször és elhatározása szerint utoljára az „Óhazában”. Számára, mint tizenéves fiatalnak, az akkor hatalmas ünnep volt, hiszen a valóságban is láthatta a dögei nagyszülõket, találkozhatott a családdal és átélhette a reformátusok nagy családjának az ünneplését.”

12

A zacskónyi földek összekeveredtek Kocsis Attila szerint mindezek már messze vannak, de közelebb van hozzánk 1991, amikor a II. Világtalálkozót szervezhették. Alig másfél évvel a szocialista-kommunista rezsimek bukása után akkora volt a várakozás, hogy szinte szétfeszítette a sport-stadionokat, mert csak ekkora hatalmas szabad terek tudták befogadni a világ minden tájáról hazafelé igyekvõ magyar reformátusokat. „Együtt ünnepeltünk, mert volt mit ünnepelni. Családok nyitották ki otthonaikat a messzirõl jöttek elõtt, hogy mindenki otthon érezhesse magát. Tízezrek vettek úrvacsorát a debreceni stadion gyepén, ahová néhány hét múlva II. János Pál pápa helikopteren érkezett. Micsoda kontraszt!” „Aztán a Világtalálkozóink kiléptek a határokon túlra, hogy az igazi szándék valóra válhasson, munkáljuk az egységet. Voltak és vannak kétkedõk és fontolva haladók 2OO9. májusa óta. Nemes volt az ünnep, gazdag a program, lelket buzdító, hitet mélyítõ a közös alkalom, de meddig izzik a parázs? Eltelt egy év, miben érezzük, hogy új napra, új korszakra ébredtünk református egyházainkban? – tette fel a kérdést Kocsis Attila.



A tisztító, önismereti számvetés ismételt elmaradását, a tõlünk elszakítottak megtagadását mint annyiszor Trianon áldozataként éltük meg, szenvedtük el. Hogy Trianon mást is jelenthet számunkra, hogy nemcsak kárhozat, hanem a megváltás reménye is lehet, hogy eszközzé, a megigazulás eszközévé is válhat, arra példát mint már annyiszor a lengyelek adtak. „Az igazság erõt ad!” mondta egyik riportjában Andrzej Wajda, melyet a katyni tömegmészárlásról készített filmje bemutatója után készítettek vele. A megismert igazság átélése erõforrás, az eggyé forraszt. A közös fájdalom a legerõsebb közösségteremtõ erõ, szorosabb kapcsolatot teremthet, épp a vigasz révén, mint a csalódástól terhes, törékeny öröm. Hogy mit jelentett és fõként mit jelent Katyn a lengyel társadalomnak, jelezte a filmbemutató döbbent csendje, ahogy a lengyel közönség az utolsó képsorokat fogadta. Nem tapsoltak, hanem hangosan imádkozni kezdtek. Katyn leleplez, tisztáz. Eggyé kovácsolja, s ugyanakkor bizonyára meg is osztja a lengyel társadalmat. Szûrõként mûködik. Õszinte számvetésre késztet, annak önérzetes megvallására, hogy mit tekintek értéknek, kikkel tartok, melyik oldalra állok. Ez a sosem szûnõ, sosem lezárható, a saját identitását megerõsítõ és ápoló folyamat az egészséges társadalom egyik igen fontos ismertetõ jegye. A lélektisztító számvetés végül is ránk maradt. Helyesebben: a most felnövekvõ jobbakra, a fiatalokra, kollégiumaink fiataljaira, akik a keresztyén eszmeiséggel felvértezve, megszabadulva a hamis elõítéletek béklyóitól, az ifjúság dinamizmusával lépnek ki az életbe, és parittyás Dávidként, a gyõzelem reményével nézhetnek szembe a Sorssal. Mert amíg ezt a felejtésre ítélt, Trianonnak nevezett, halálunkra kitalált „rejtvényt” meg nem fejtjük, mostani nyomorúságunknak sem találjuk meg a nyitját. Ha viszont szembe merünk vele nézni, ha Trianont az elementáris, megtisztító, imára serkentõ közös élmény rangjára tudjuk emelni, akkor a közös fájdalom, a felismerés megteremtheti azt a határokat is semmibe vevõ szolidaritásláncot, amely nélkül nincs haza és nincs nemzet. Így lehetne a mi megtisztító Katynunk Trianon, az a szilárd történeti archimédeszi pont, amelyre támaszkodva ki tudnánk sarkaiból fordítani közömbösségben fuldokló világunkat. Hogy az igazság önérzetes felderítése másoknak, Trianon megalkotóinak, valamint haszonélvezõinek nincs éppen ínyére nem lehet akadály. Csakazértis meg kell tennünk. Nem udvarolva másoknak, nem kímélve magunkat. Az egyenes, számon kérõ, olykor talán kegyetlen, de a minket is meggyötrõ igazsággal mi erõsödünk. Trianon revízióra szorul. Számunkra ez élet vagy halál kérdése. A mi revíziónk, szembesülés az igazsággal. Történeti és lelki értelemben. A külsõ, történeti és a belsõ, lelki Aki T igazsággal. Trianonban a nagybetûs TÖRTÉNELEM önmagát leplezte le. Elénk ri okádta mindazt azt az ocsmányságot, amit évszázadok alatt nem az a m anont me gérti agya tudott megemészteni, amit nem vállalhatott nyíltan, amit ,am r tört bendõjében tárolt, és Trianonban a világháború a gy énelm et, m ar történ nagy gyomorrontása után megelme agát könnyebbülten és szégyent a ma gyars érti meg telenül elénk , s ak ágot pakolt. i Tr ta


7 éves kisfiát azzal a céllal, re ék vid szi i elv t, töt ön d gy ú pa ermek Egyszer egy jól keresõ a emberek is vannak, és hogy a gy ny gé sze en y il m i, k ne sa tas u ád hogy megm milyen szerencsés csal ban él. gy ho t, z a ja fog fel s é ét, ték r é k meglássa a dolgo lltak meg, ahol egy napot szá an záb há lád csa i us fal erû ysz Egy eg és egy éjszakát töltöttek. tottak, az apa megkérdezte fiát. Amikor a vidéki út végén tar ól? - Nos, mit gondolsz errõl az útr ek? - Nagyon jó volt, apa! szükségben és szegénységben éln - Láttad, hogy némelyek milyen - Igen. - És mit láttál meg mindebbõkl? utyánk van, nekik négy. . - Azt, apa, hogy nekünk egy ott n, õk meg egy tó partján laknallkagok világítanak. ho n va k én nc de me y eg nk kü Ne el fénnyel, az övékére pedig csi A mi kertünket lámpák árasztjt,ák övéké addig amíg a szem ellát. A mi udvarunk a kerítésig tar nazidejük beszélgetni egymással, és hogy boldog És végül láttam, hogy nekik vaviszont egész nap dolgoztok, és alig látlak titeket. családként élnek. Te és anyu ozzátette: ... zetett csöndben, mire a kisfiú hénk. ve t, ny á rm ko a a t fog k csa a ap z A tad, milyen gazdagok is lehetn - Köszönöm apa, hogy megmutat

gadja ia meg. nont tag adja,

MEGHíVÓ Egyházközségünk minden évben megemlékezik a trianoni évfordulóról. Idén, amikor szégyenteljes békediktátum 90 éves, 2010. Június 4-én, 16:30tól tartunk emlék-istentiszteletet a templomunkban. Este 20:30-tól Koltay Gábor: TRIANON címû filmjét vetítjük. Megfelelõ idõjárási körülmények között a templom külsõ falára, rossz idõ esetén a templomban. A vetítésre a bejárás a sétálóutca felõli kapun lehetséges. Itt a helye közöttünk Önnek is, Kedves Olvasó!

5 s 22, Pünkösd IV. Évfolyam, elsõ szám - 2010 máju

ttek Egyházközségünkben felnõ . ap n ár as v g rá Vi t et es a r 8 2010-ben március 2 ezetünk önálló tagjai: k le ü gy k te t e l õl r k ü it h t rvai Zalán vállalkozó He és s u tettek vallás óg ag ed p ea m Tí sa us; Ká Fonód Marianna, pedagóg Isten és a gyülekezet gy álltak az Úrasztala elé, ho gyenek. színe elõtt bizonyságot teÕket A Mindenható áldja meg szeretteikkel, amiért keresik az Õ akaratát.

ól: lomr lsõ Úrva a k l a z ze pek a gálata; A é k t a l Pillan ekkar szo Az én

o y g a v n é t r e m „…

6

gó g Peda ; a r cs o

orú ykosz g l ö us - H

e t a , r Ú z ka

” d ó t í y g ó y g

5, zes 1 /2Mó

26b/

ítsd yáz, eljes 50, 14). t s a vig 3). é r t k k ú e o z n r aki a 50, 2 Isten soltá ál az sodat. (Z gem, és, soltárok z z o d al ál át. (Z gadá õít en Háláv gesnek fo k, az dics zabadítás i s é z a fels lával áldo eg Isten m á h m i o Ak tat u m k a nna

Isten nemcsak Teremtõ, hanem gyógyító is. Hadd szálljon harcba ez az állítás azokkal is, akik Istent passzívnak tartják. Gyógyító hatalma van egyéni „betegségek” és „generációs járványok” fölött. Nem nézi tétlenül szenvedésünket, hanem felajánlja segítségét: a Te gyógyítód! Hitelességét mi sem bizonyítja jobban, hogy nem receptet, gyógy-praktikát kínál, hanem önmagát, mint a gyógyulás zálogát. Érthetõ, hogy társadalmunk mohó vággyal reagál csodadoktorok megjelenésére. Meg akar gyógyulni. Az élet saját védelmére reagál ösztönszerûen, mert meg akar maradni. De ez nem egy öngyógyító folyamat, hanem csak a betegség jelzése, a diagnózis; a mindenkori sorok között tisztán olvashatóan áll: betegek vagyunk. Nehéz elhinni, de képtelenek vagyunk magunk erejébõl a gyógyulásra. Szakértõ orvosra van szükség, aki ismeri életünk összetevõit, és meg tud indulni gyengeségeinken. Nem szabad tehát titkolni a fájdalmat, a kínt, a betegséget, a szenvedést. A tüneteket fel kell tárni; nyíltan szembe kell nézni minden bennünket marcangoló és gyengítõ kórral. Ez gyógyulásunk egyetlen tõlünk függõ és rajtunk múló feltétele. A késõn felismert kór, a rejtegetett fájdalom visszafordíthatatlan károsodásokat okozhat. Mûködjünk együtt gyógyulásunkra sietõ Urunkkal: - A halandóság és emiatt a betegség és a szenvedés forrása a bûn! (1Mózes 3) - Valljuk meg neki bûneinket, mert, ha megvalljuk, Õ hû és igaz, hogy megbocsátja bûneinket és megtisztít minket minden hamisságtól! (János elsõ levele 1, 9) - Tõle kérjük a szabadulást, mert Õ megígérte, kellemes idõben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. (Korinthusiakhoz írott második levél 6, 2) - A gyógyulás és a szabadítás nem késik. Minden szorult helyzetbe jutott emberé az ígéret: Hívj segítségül engem a nyomorúság idején, és megszabadítlak téged. (Zsoltárok 50, 15) - Beszélgessünk egymással gyengeségeinkrõl, mert a közösen hordott teher könnyebb. A megbocsátott bûneinkbõl való szabadulás a környezetünknek is példaértékû lehet. Tegyünk bizonyságot Isten rajtunk tett szabadításáról. „Egymás terhét hordozzátok…” írja Pál apostol a Galáciabelieknek (6. rész 2. vers), - „így töltsétek be a Krisztus törvényét.” Ne szégyelljük egymás elõtt gyengeségeinket, mert a kimosott szennyest ki lehet és ki kell teregetni, hogy a tisztaság lehetõségét mindenki láthassa. -Imádkozzunk egymás gyógyulásáért; áldozzunk idõt, energiát a másik ember gyógyulására: használjuk gyógyerejû szavainkat, jóságunkat, bocsánatkészségünket.



/G/

Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idõk jönnek. Az emberek ugyanis önzõ k, pénzsóvárak lesznek, di csekvõk, gõgösek, istenká szüleikkel szemben engede romlók, tlenek, hálátlanok, szents égtelenek; szeretetlenek kérlelhetetlenek, rágalma , zók, mértéktelenek, féktel enek, jóra nem hajlandók vakmerõk, felfuvalkodotta , árulók, k, akik inkább az élvezete ket szeretik, mint az Istent Az ilyenek a kegyesség lá . tszatát megõrzik ugyan, de annak az erejét megtagad Ezek mindig tanulnak, de ják. ... az igazságot sohasem ism erik meg. ... ... A gonosz emberek és ám ítók pedig még tovább m ennek a rosszban, tévelyeg és másokat is megtévesztv ve e. De te maradj meg abba n, amit tanultál, és amirõ megbizonyosodtál, tudván l , kiktõl tanultad, mivel gy ermekségedtõl ismered a szent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged a z üdvösségre a Krisztus Jézusba vetett hit által. A teljes Írás Istentõl ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbítá sra, az igazságban való ne ve lésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített. Pál írja Timótheusnak Krisz tus után 50 táján - 2Timót heus 3

www .srek .sk a

Egyházközségünk honlapja jelentõs átalakuláson ment át.Bucsuházy István, gyülekezetünk fõgondnoka belekezdett közösségünk kommunikációs felületeinek a fejlesztésébe. E szándéknak köszönhetõen alakult át gyülekezetünk újságja is, és e szándéknak megfelelõenkap új külsõt és jelentõsen átalakított tartalmat weboldalunk. Több célt is kijelöltünk a virtuális felület számára, amelyek elérésében tisztelettel várjuk mindazok közremûködését, akik közösségeink iránt felelõsséget éreznek.Továbbra is “otthona” lesz az oldal a gyülekezeti aktivitásoknak és reklámhordozója szervezendõ alkalmainknak.Ám felelõsséget érezve társadalmi és szociális helyzetünkért, ezentúl a következõ témakörök is szerepelnek majd rajta: Közélet - ez alatt a menüpont alatt olyan tartalmas írások várják majd a hozzászólásokat, amelyek célja egyértelmûen a véleményformálás, a vitaindítás a bennünket körülvevõ állapotok bemutatása, valamint az adódó helyzetek-problémák megoldása. Szeretnénk elindítani egy konstruktív célú felsõ-csallóközi együttgondolkodást. Ennek lesz elsõ lépésben felülete és hordozója ez a menüpont. Teológia - korunk sok állapota, témája igényli az érthetõ és konkrét bibliai - teológiai válaszokat. Emiatt elismert szakembereket kértünk fel, hogy rendszeresen publikáljanak, azaz adjanak modern, hitvallásos válaszokat napjaink kérdéseire. Reméljük, hogy mind etikai, mind erkölcsi, mind vallás-filózófiai kérdésekre mindazok választ, válaszokat találnak, akik tiszta szívvel keresik az igazságot.

mi ol dalun k

További lehetõségként rendelkezésre áll majd hirlevél-szolgálatunk, amely minden aktuális alkalom elõtt a regisztrált felhasználókhoz eljuttatják a weboldal aktualitásait. A témákhoz regisztráció útján szabad lesz a hozzászólás, és az újonnan felállított rendszer lehetõvé teszi, hogy a nem megfelelõtartalmakat az adminisztrátorok megszûrjék.Az oldal szerkesztésében, a témák felvetésében és ezáltal a szélskörû gyülekezeti kommunikációban várjuk mindannyiuk szives közremûködését. Továbbra is megtalálhatóak lesznek alkalmaink beszámolói; letölthetõek maradnak istentiszteleteink és elõadásaink hanganyagai,olvashatóak lesznek aktuális programjaink és meghívóink. Szeretettel látjuk honlapunkon is és személyen is közösségünkben. A mi oldalunk: www.srek.sk - Közelebb Istenhez, közelebb egymáshoz.

s 22, Pünkösd IV. Évfolyam, elsõ szám - 2010 máju

11

elzõ táblákat egy fontos ügynök elfordította az útj ges nsé elle y eg y g ho , t m csapdába rohantak. m azt a jelenete ött cél felé haladtak, hane ûz kit Egy háborús filmen látta a m ne ai kj an t és ói örömteli életet élni: a hadsereg aut kiegyensúlyozott, békés és nk keresztezõdésnél. Emiatt tné e er z S . k n elü v a m k zeressük egymást. hasonló történi , hogy megbecsüljük és s ség k Azt hiszem, valami ehhez ü sz ne len a arr nk, zükségleteit, majd hogy ide eljussu ber értékeit és alapvetõ s em k si ez lenne az úti cél. Ahhoz, má élõ ütt egy k ün boldogságán fedezzük fel a vel , hogy elsõsorban a másik rra a k tte Gyakorlatilag: kutassuk és e z e tel kö el k ün y ére. Röviden: leg a "közlekedési szabályát" törekedjünk ezek kielégítés sághoz vezetõ útnak ezt g ldo bo A . én nk agu m a n á fáradozzunk, és csak azut int kapni" (ApCsel 20, 35). agyobb boldogság adni, m "N g: me zta a alm g fo us az Úr Jéz ire blákat. ának a másik embertõl, am De valaki elfordította a tá gok, ha mindent megkapn ldo ében bo ek k ne érd né ek en l nn r E o … t akk gy ényeket, szexe élm s me elle k Emiatt hiszik azt sokan, ho ot, g nsá to biz ségszerû, : elismerést, kényelmet, rt-érzéssel. A csalódás szük fo m o k a ot g gsá (úgy érzik) szükségük van ldo bo a jük ne. donképpen összetéveszt e jutna, hogy adnia kelle kötünk házasságot. Tulaj ni szeretne, mielõtt eszéb kap r ö sz elõ és s d, bá nve hi l sze n sbó lódá potba z visszafordulni. De a csa mert a párunk is hiányálla ahonnan nem lenne nehé te, de z e k a k csa k na út v Eddig ez még a té cába. em? Akkor ne folytassuk le, és így kerülünk zsákut adásul õ is csalódott benn á R következtetéseket vonunk ? em k ne r á j i am , ne megkapjuk mindazt, szükségem len van értelme, amíg általa - Nem kapom meg, amire dig t, ad k csa i an t ar nt en f Nem kötelezik el maguka A házasságot sok már elõre óvatosak. Má . a j tovább, hanem váljunk el. giá ó ol de m i ne r us" k o i g akk lo " és válásra készülõk nem jön be - gondolják amiért létrehoztuk. Ez a ek és együtt élnek. "Hátha özn lt fontos. ö ás rt zek a öss ert k z s a csa , és ot g pír á s giájuk: "Nem a pa ló o de nem kötik meg a házas I " . t úrá ced o pr si e hiányzik kínos és nehéz válá k egyik legfontosabb elem ne t te re kell végigszenvednünk a sze a gy ho e, r ész . Nem vállalnak yeg." Nem veszik (vagy inkább önzõbbek?) ak b sab Szeretjük egymást, az a lén ato v ó is luk ná g zni m.- Vannak, akik mé t építeni és vagyont szere a kapcsolatukból: a bizalo ért. Õk a szinglik. Karrier ek ek yer g sem , ért árs t sem pni terheket és felelõsséget k - mindent meg lehet ka ébként ma már - mondjá gy E " l. lkü né l ó g á sz s se zas i k há b sen b könnye n mikrosütõ, és vannak félkész ételek, va házasságon kívül is, hiszen az idõmet. tö nzemet, és mivel ltöm pé a m ö lt kö e r mi y g ho , bele abba tudom elégíteni.” Szexuális vágyaimat is ki t. s, szingli életforma társa Válás, élettársi együttélé õ t í g kórtünetei. llõ se - a kihûlt szeretet kor- és ozzái

c eren F i y eg Pálh

õ t z s e v é t g e M

k á l táb

h kotok ségéhez, stté.” l a , i te fele lenn edül aszkodik sznek egy y g e ek rag és le bern yját, m n a e s z jó a ját é “Nem lhagyja ap zes 2/ ó e i M f r 1 / fé

De van még valami: a szocializációs folyamatban megrekedt gondolkodás. Infantilizmus ez? Vagy egyszerûen önzés? Az ideológiát ez a jelmondat fejezi ki: Amit megkívánok, ahhoz jogom van. Kétéves gyereknél még természetes ez a hozzáállás az élethez, amin a nevelés változtatni igyekszik. Nyilvánvaló, hogy az ember sok olyan dolgot megkíván, amirõl eleve lemond, mert tudja: ezt kell tennie. Pihenni szeretne, de dolgoznia kell. Úgy vélem, lényegében az önzésnek ez az ideológiája érvényesül, amikor valaki a másik ember testét kívánja meg, és nem áll útjába erkölcsi akadály. De menjünk még tovább ezen a gondolati síkon: ha valakiben homoerotikus vágyak ébrednek, ezeket is joga van kielégíteni? Napjainkban sokan ezért a jogért küzdenek. Vajon holnapután ezen az alapon nem indítanak-e harcot a pedofilek is a jogaikért? A társadalom jövõje szempontjából a homoszexuális kapcsolat ugyanúgy haszontalan, sõt káros, mint a "polgárjogot nyert" házasságtörés vagy a pedofília. Az Úr Jézus nem engedte, hogy megkövezzék a házasságtörõ asszonyt, de világossá tette, hogy elítéli a bûnt, hiszen ezt mondta neki: "Menj el és többé ne vétkezz." Mi sem akarjuk megkövezni sem a szingliket, sem az élettársi kapcsolatban élõket, sem a homoszexuálisokat, sem az elváltakat. Ugyanakkor el akarjuk mondani, hogy ezek a jelenségek miért kórtünetek korunk társadalmában, milyen kóros állapot jelei, és milyen úton lehet kilábalni ebbõl az állapotból. Ennek megfelelõen az elõadások jelmondata: Az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben… Krisztushoz (Ef 4, 5)

8

A Házasság Hete keretében szeretnénk rámutatni az elkötelezett társkapcsolat - a házasság személyiséget formáló erejére és valódi beteljesedést adó értékeire.



„Minél több embert ismerek meg, ann ál tisztábban látom, hogy somorján nag yon sok család, házasság bajban van.” „Nem akarok megházasodni. Az én szül eim is elváltak. Az osztálytársaim közö tt alig vannak, akiknek a szülei ne váltak volna el.” „Nem vonz a házasság. Tudom, hogy a pu megcsalja anyut. Sokat veszekedtek régebben, de most csak azt látom, hogy anyu némán tûri, hogy apu nak szeretõje van. Én meghalnék, ha ilyen kapcsolatban kelle ne élnem.” „A faternak is meg a muternak is van szer etõje, mégis jól megvagyunk.” „Nem szeretek otthon, mióta láttam a z anyut a szeretõjével...” „A bátyámnak hetente más nõje van. S zerintem ez a nagybetûs élet ...” „Homoszexualitás? Kipróbálnám, vonzan ak a hasonló nemûek. Elõször filmen lá ttam a haverokkal. Anyámék nem tudják, hogy érdekel, nem is merném elmondani otthon. Apám kita gadna...” „Tizenhárom éves voltam, amikor elveszt ettem a szüzességemet. Megbántam.” „A szex meg van engedve tizenhat éve s koromtól. Anyu tett elõször a táskámb a óvszert, ha netán összejönne valamelyik bulin valami ...” „Látom, hogy anyám nem tud talpra álln i, mióta az apu elment azzal a másikka l. Láttam, hogy ivott, és megijedtem. Félek ...” „Ha megüti az apu az anyut, az már nag y gondnak számít?” „Én másként fogom csinálni. Nem aka rok olyan kapcsolatban élni, mint a szül eim. Én szeretni fogom a páromat, és csak olyanhoz megyek ho zzá, aki nagyon szeret...” Somorjai fiatalok mondták ezeket a mon datokat. 15 és 18 évesek. Õk az a generáció, akik csak reagálnak mindazokra a hatásokra, amik érik õket.

A HÁ ZASS ÁG É S MEGHÍVÓ

A CSA LÁD

HETE SOM O

Párválasztástól a szexualitáson keresztül a házasságig majd a válás és az újrakezdés tekintetében a felnõttektõl, a szüleik generációjától kapják az összes mintát. A somorjai családok pedig bajban vannak. Sok a házasságtörés, a válás - emiatt rengeteg ember sérül és tönkre megy. Segíteni szeretnénk. Gyülekezetünk emiatt programot hirdet.

RJÁN

Tiszta párválasztás - Családgondozás - Házasságmentés A program elsõ állomásaként, a Magyarországi Családsegítõ Egyesület vezetõje,

Dr. Szarka Miklós tart elõadásokat a somorjai református templomban 2010 május 31-tõl június 5-ig minden este 19:00-tól. Hívjuk és várjuk mindazokat, akik párválasztás elõtt állnak, akik gyógyítani szeretnék párkapcsolatukat, akik meg akarják menteni házasságukat, akik új ötleteket, tanácsokat szeretnének a kialakult társas élethelyzetükben. Május 31-én, Hétfõn, Június 1-én, Kedden, Június 2-án, Szerdán 19:00-tól lesznek az elõadások, ami után lehet nyilvánosan kérdéseket feltenni. Ezeken a napokon lesz kitéve egy leveles láda a templom bejáratánál, ahová az anonim kérdéseket lehet elhelyezni. Június 3-án, Csütörtökön, Június 4-én, Pénteken és Június 5-én, Szombaton elõzetes egyeztetés , bejelentés alapján a kora délutáni óráktól lehetõség van személyes terápiás beszélgetésre a szakemberrel. Jelentkezni a Lelkészi Hivatalban lehet. Kérjük, hogy ha Ön olyan kapcsolatban él, amely gyógyításra szorul, vagy ha tudomása van olyan az Ön közelében élõ szétesõ, beteg családokról, amelyek gyógyításra szorulnak, jelentkezzen, vagy hívja fel azok figyelmét alkalmunkra. A család az egyetlen földi menedéke minden embernek, MENTSÜK MEG A SOMORJAI CSALÁDOKAT!

s 22, Pünkösd IV. Évfolyam, elsõ szám - 2010 máju

9

a Gyülekezés Napját. nk gü sé öz k áz yh eg a t tot 2010 május 16án tar lunk, hogy Pünkösd elõtt egy héttel, ná y , Immár hagyomán ak, meghívjuk azokatn. n ál irm nf ko is k lo ta a be amikor a fi hitükrõl gyülekezetünk st llá va ek tt te e év 0 5 akik

: , la elé m diákja a t z s u a a, az Úr s Gimnázi ke és r ö z diákj s e a u õ l l t m o e á r sk m llt ye lgy á pai Refor a leányg tyás Alapi . ö h l á Pá ke dre iata Két f Mária, a Csetõ An i Corvin Mnygyerme Csetõ Péter és Somorja Teréz leá a Csetõ yi Réka, s Patonyi t, e õke t t Paton yi Boris é ö / t szön etével. w.srek.sk ö k l Paton en bõ nyvé vel és üz nkon - ww ö k õ té ls lu uel e nak idéze webolda m á S a a, sá tó runk el elhívá allgatha családjár rökké! o t z s h u s ö g pá Lelki rmek Sámdetés me életére é kegylme r a gye ljes igehi ifjú hölgy Mi Urunk /A te juk a két Velük a n Kíván maradjo hogy

GY

0 1 0 2 A J P A N S É Z E K E ÜL

Ezt követõen felnõtt gyülekezeti tagjaink közül öten álltak az Úr asztala elé: , Pongrácz Eszti néni - gyülekezetünk mindenese Bucsuházy Ági néni és Pista bácsi, egyházközségünk fõgondnokának szülei, Koller Éva néni és Varga Dezsõ bácsi, gyülkezetünk egykori presbitere. "Mindeddig megsegített bennünket az Úr" - hangzott a Sámuel elsõ könyvének 7. része. Õk és még két testvér 1960 június 5-én vallást tettek hitükrõl, most pedig 50 év távlatából azért álltak Isten és a gyülekezet k és bizonyságai legyenek: színe elé,hogy fogadalomtételüket megerõsítsé "Mindeddig megsegített bennünket sz Úr!" ten hûsége 50 esztendõ távlatából. Jó volt látni a felnõtt szemekben, mit is jelent Is hordozói legyünk! Az Úr áldjon meg minket, hogy áldásának méltó Békesség legyen mirajtunk!

10 IV. Évfolyam, elsõ szám - 2010


Egyik dunántúli, kies faluban történt, még akkor régen, mikor az állami iskolák kezdtek divatba jönni. Kijött az írás a tanfelügyelõ úrtól, hogy az egyház régi iskolája már nem felel meg a korszellemnek; talán jó lenne államosítani. Volt ott egy messzirõl jött és világlátott kovács, a falu bölcse, annak nagyon megtetszett a "korszellem", hát felkapta, és naphosszat arról beszélt az embereknek, hogy új korszellem kell a faluba, és állami iskola, amelyben nem mindig kátét meg zsoltárt, zsoltárt meg kátét tanítanak, hanem az életre szükséges és hasznos tudományokat, és amelyben a tanítót az állam fizeti. Az embereknek viszont ez utóbbi pont tetszett nagyon; mégis csak jó iskola az, amelyiknek tanítóját más fizeti; és így kezdett pártja kerekedni az állami iskolának. A tanító úr sürgette, a tiszteletes úr nem bánta, a jegyzõ úr dicsérte, a kovács meg ütötte a vasat: mért fizessük mi a tanítót, mikor az állam kész fizetni? A harangozó erre hamis köhintéssel megjegyezte, hogy "fizeti ám a mi zsebünkbõl"; de ki hallgatna ám ilyen nagy dologban erre a vén kötekedõre. Hanem lakott abban a faluban egy öreg mesemondó is, Vájó István nevezetû. Olyan régimódi öregember volt, hogy a haját varkocsba fonva viselte, és még fésût is tett bele. Mintha kontya lett volna. Vájó uram nem vett részt az iskola vitájában; hanem egyszer, mikor a kovácsmûhely elõtt sokan voltak, és már jól meghányták- vetették az iskola és az ország dolgát, átvette a szót, és elkezdett mesélni. "Egyszer volt egy szegény ember, annak volt egy kis kertje. Abban a kis kertben volt sok kis fa. Egyik szebb, mint a másik. Smaragd levele, ezüst virága, arany az almája. Mikor a szellõ játszadozott benne, úgy muzsikált a kert, mint az angyalok csengettyûje. A szomszédjában lakott egy gazdag ember, az nagyon megkívánta a csengõ kertet, és megvette a szegény embertõl. Szépen bekerítette, kicsinosította, széles utakat vágatott belé; de biz` a kert nem csengett többé. Ha a játszi szellõ odatévedt, a fák hajladoztak, a levelek zúgtak, az ágak recsegtek, úgy, mint más kertben; de az ezüstcsengés elhallgatott örökre. Mert a fák csak közönséges faleveleket hajtottak, közönséges virágokat nyitottak, és közönséges almákat termeltek. Akkor a gazdag ember bámult is, bosszankodott is, és smaragddal hintette be a közönséges faleveleket, ezüsttel vonatta be a virágokat, arannyal vésette ki az almákat; de bizony akkor a levelek elhervadtak, a virágok leszáradtak, és az alma mind lehullott. Akkor a gazdag ember még jobban elbúsulta magát, még jobban bosszankodott, elment a szegény emberhez, és így vette fel a szót: - Ugyan bizony te szegény ember, mit csináltál te a te kerteddel, Kecsk hogy amíg a tied volt, smaragd levelet, ezüst virágot és aranyalmát termett, és úgy muzsikált a emét hy Ist szélben, mint az angyalok csengettyûje; amióta meg az enyém lett, csak olyan, mint a ván többi kertek, és nem terem aranyalmát. Nekem aranyalma kell minden áron. Azért vettem meg a kertedet. Én már mindent megpróbáltam, de nem boldogulok vele. Behintettem levelét smaragddal, a kerteddel, a virágját ezüsttel, almáját arannyal; de mind kerted fáival, és én miben hiába. Mond meg nekem, te tévesztettem el a dolgot? szegény ember, te mit - Nagyságos jó uram - így adta vissza a szót a csináltál szegény ember -, te abban tévesztetted el a dolgot, hogy a levelet, a virágot és a gyümölcsöt ápolgattad, és kívülrõl akartad [Péld ázat beleerõltetni a fába azt, amit annak önmagától kellett volna kiteremni. De a fele keze magától nem teremhette meg, mert nem volt ereje hozzá, mert te csak a koronájával ti isk oláró törõdtél, a tövével nem. Lásd, jó uram, én meg a koronájában csak gyönyörködtem; hanem a tövét l] ápoltam. Arra volt gondom, hogy jó erõs dereka legyen a fának, és jó mélyen bocsássa be gyökerét az anyaföldbe. Hej, mert különös istenteremtése ám ez az aranyalmafa! Ha gyökerei az õ talajukat szorosan átölelve tartják, akkor a dereka erõs, koronája ékes, akkor virul, mosolyog, terem és cseng-bong rajta az ezüstvirág meg az aranyalma, mint az angyalok csengettyûje: ha pedig gyökere meglazul, gyümölcse vackorrá lesz. - Tudod mit, szegény ember - így adta fel erre újfent a szót a gazdag ember -, visszaadom én neked a kertedet, mert ezüstcsengését hallanom kedvesebb, mikor a tied, mint hervadását látnom, mikor az enyém.És úgy is lett. És eddig van a mese." ... Aztán néma csend lett. Az emberek sokáig nem tudtak megszólalni. Nem volt elõttük egészen világos, hogy értik-e a mesét vagy sem. Végre is megkérték Vájó István uramat, magyarázza meg nekik nyilvánvalóan. Akkor õ így vette fel a szót újból: "A szegény ember az eklézsia, kertje az iskola, a fák a gyerekek. A fa koronája az érzelmeknek, akaratnak, ékes lombja, mosolygó virága és édes gyümölcse, az emberi életek minden gazdagsága, szépsége és bája. A fa dereka az ember lelke, mely magából ezt a szép koronát kitermi. A gyökér a hit, mely a lelket Istennel, az õ természetes termõtalajával és szülõatyjával összeköti, és amelyen át a lélek az Istentõl magába szívja azt a mennyei erõt, amely az élet szépségeit és kincseit termi. Az állami iskola ott téveszti el a dolgot, hogy csak az érzelmet, értelmet és akaratot míveli, sõt, sokszor csak az értelmet, a léleknek az Istennel való kapcsolatát pedig nem ápolja. Így a lélek üres marad, mert nincs honnét merítsen erõt és gazdagságot. Így nevelõdik a sok, kicsiszolt, finom, ügyes, szellemes, világra való, de gyenge derekú és üres szívû, felületes világfi. Az egyház iskolája pedig, bár annak is sok fogyatkozása van, abban mégis jól csinálja, ha csinálja a dolgát, hogy mindenek felett azt tartja kötelességének, hogy a léleknek hit által az Istenbe való kapcsolódását létrehozza, és ápolja. Mert, ha ez a kapcsolat erõs, akkor a derék soha meg nem roppan, a korona ragyogó és gazdag, megtölti angyalok zenéjével az egész életet. Hogy pedig a gazdag ember visszaadta a szegény embernek a kertjét az a legszebb mese a mesében. Eddig a mese magyarázata. Én ehhez csak azt teszem hozzá, hogy abban a kis dunántúli faluban, ahol ez történt, még máig sincs állami iskola. De nem is lesz, míg az a falu falu lesz.

Mese

Református Szemle, XXIV. évf. (1922. január 15.) 20-21. O.

az ar anya lmafáról

7 s 22, Pünkösd IV. Évfolyam, elsõ szám - 2010 máju

zö Konfirmáció oktatás felnõtteknek A következõ kurzus 2010 szeptemberétõl

Recommend Documents