Amerika dióhéjban ZÁKLADNÉ POZNATKY O AMERIKE
Az „Újvilág” felfedezése Vikingek – 10. és a 11. században (Golf – áramlás,
Feröer-szigetek, Grönland, Labrador – áramlás – a mai Boston területéig) 1492 – Kolumbusz Kristóf Indiát keresve lelt rá A 16. századig Újvilág névvel illetik. Ekkor az olasz sz. Amerigo Vespucci mélyebben bemerészkedett DélAmerika területeire – AMERIKA elnevezés További utazók: Magellán (Dél-Amerika nyugati partvidéke 16. sz), Északi-átjáró a 19. században, jelentős tudományos expedíciók: Alexander von Humboldt : Közép- és Dél-Amerika Andok térsége, Orinocomedence, teljes körű feltérképezés 20. században
Őslakosok Ázsiai vadász, gyűjtögető törzsek: 20-30 ezer évvel
ezelőtt (jégkorszak) átkeltek a Bering-szoroson A ma 35 km széles és 42 m tengerszoros ekkor még szárazulat Fokozatosan feltöltődött az egész földrész (utolsók az eszkimók –inuitok) Különböző fejlettségi szinteket értek el: primitív kőkorszaki szint az esőerdőkben, pueblo-indiánok (USA DNY) és hatalmas, virágzó birodalmak:
Indián birodalmak 1. Maják a Yukatán-fsz – építészek, lépcsős piramisok
A MAJA birodalom Valamikor a Római Birodalom kettészakadása idején egy számunkra akkor még ismeretlen földrészen alakult meg, a mai ÉszakGuatemala, NyugatHonduras területén. Magas szinten művelték meg és öntözték földjeiket, fejlett kézműiparuk volt és hasonlóan fejlett szinten művelték a tudományokat, és a művészeteket. A X. században, valószínűleg a termőtalaj kimerülése miatt elhagyták falvaikat, városaikat és a Yucatánfélszigeten alapítottak új birodalmat. A spanyol hódítók megérkezése után kétszáz évig tudtak az őslakosok küzdeni függetlenségükért, egészen a XVII. század végig sikerrel.
Indián birodalmak 2. Aztékok a Mexikói-fennsíkon – mezőgazdászok,
harcosok,művészek
Amikor nem háborúztak, szorgalmas földművelő életet éltek. Mint kiváló mezőgazdászok, öntöztek, mocsarakat csapoltak le. A Teskoko-tó körül teraszosan kialakított földeken kukoricát, zöldségfélét és gyapotot termesztettek; tőlük „örökölte” a világ a pulykát, de ők maguk megették a kutyahúst is. Hogy növeljék az élelmiszerellátást, a tavak vizeiben úszó kerteket (csinampákat) építettek. Ezt a földművelési módszert ma is alkalmazzák Xochimilco körül, Mexikóváros közelében, de ma már főképpen csak virágtermesztésre. Az Azték Birodalomban beszélt navatl nyelvből származik például a „tomato” (paradicsom) és az „avokádó” szó is. Az aztékok az elsők között fedezték fel, hogy a kakaóbabból finom italt lehet készíteni „chili” (mexikói erőspaprika) és vanília hozzáadásával. A vallási rítusaikhoz szükséges dohánnyal is kereskedtek. Váltópénzként az arannyal töltött madártollat és a kakaóbabot használták.
Az AZTÉK birodalom Hasonló fejlettségre tett szert, mint a Maja Birodalom. Az aztékok Kolumbusz megjelenése előtt mintegy 300 évvel korábban jutottak el Mexikó mai területére, és igázták le a tolték és zapoték indiánokat, kultúrájukat pedig részben átvették. Fővárosuk, a 200 ezer lakosú Tenochtitlán volt, Ők is gyakran áldoztak embereket isteneiknek, évente kb. 10 ezret, akiket - - sokszor ilyen célú - háborúkban gyűjtöttek más törzsektől. Ennek a kultúrának a bukását a hódítókon túl az általuk behurcolt betegségek is okozták, melyek ellen ők védtelenek voltak, mint például a himlő.
Indián birodalmak 3.
Az inka név eredetileg a kecsuák egyik törzsének az uralkodóját jelölte, ma már azonban az általa uralt egész birodalom népét és kultúráját ezzel a névvel jelölik.
Az INKA birodalom A mai Peru, Ecuador, és Bolívia területét foglalta magába ez a birodalom, amely a XI.XIII. században alakult, és volt, amikor 10 millió lakosa is volt. Székhelye a Titicacatótól északra levő Cuzco-völgyben volt. Fejét, az uralkodót itt is földre szállt istenként tisztelték. A köznép katonáskodott, utakat, hidakat tartott rendben, és élvezhettek egyfajta nyugdíjat, illetve társadalombiztosítást. Ők is magas szinten művelték a matematikát, csillagászatot, építészetet, állatokat tenyésztettek (lámát, alpakát, tengeri malacot), az aztékokhoz hasonlóan ismerték a naptárat, de a majákhoz hasonlóan előttük is ismeretlen maradt a kerék, a vas. Több más kisebb népet leigáztak, a birodalom legnagyobb kiterjedésekor mintegy 3200 km hosszú és 320 km széles volt. Aztán jöttek a testvérháborúk és a spanyol hódítók, és a birodalom megsemmisült.
Machu Picchu - Peru A legendák szerint Pachacútec Yupanqui, az inka birodalom alapítója 1440-ben várost épített a felhők közé és Machu Picchunak, Öreg hegynek nevezte el. A város évszázadokig megközelíthetetlen volt, hiszen mélyen a dzsungelben, az Urubamba folyó közelében 2350 méteres magasságban fekszik.
A lakosság összetétele Az európaiak bejövetele a 16. századtól
A hódítás első 50 éve alatt 10-15 millió őslakost
mészároltak le Elsősorban Amerika keleti partvidéke népesült be 1600-1850 között kb. 10-12 millió négert hurcolnak be a Guineai-öböl térségéből
Amerika természetföldrajza Az amerikai földrész (világrész) két kontinensre
tagolódik: Észak-Amerika és Dél-Amerika Ezen belül két eltérő felosztás is ismert: természeti szempontok alapján: Észak-Amerika
Közép-Amerika Dél-Amerika
Közép-Amerikát a Tehuantepeci- és a Panama-
földszoros határolja. Tartalmazza a Karib-térséget.
Fekvés és tagoltság Óceánok, tengerek, nyugati félteke, nevezetes
szélességi körök Az északi kontinens sokkal tagoltabb, mint a déli Félszigetek: Alaszkai-, Labrador-, Florida, Kaliforniai-, YukatánSzigetei: Grönland, Viktória-, Baffin-, Új-Fundland, Nagy-Antillák (Kuba, Haiti, Jamaika, Portoriko), Kis-Antillák, Galapagos-, Falkland-, Tűzföld Kiterjedésével: >42 millió km2 Ázsia után a 2. helyen
Felszín Észak-Amerika alapja a Kanadai-pajzs, míg a déli
kontines alapzatát a Brazil-pajzs alkotja A Csendes-óceán litoszféralemeze az amerikai litoszféralemez alá csúszik : Kordillerák létrejötte, közben Európától távolodik A Kordillerák (Andok) a 15-17 000 km-es hosszával a Föld leghosszabb lánchegysége Legmagasabb pontja az Andokban található Aconcagua (6959 m). Északon a Mt. McKinley (6194 m) a legmagasabb csúcs, amely az Alaszkaihegységben található.
Hegységek
Alföldek-medencék
Kordillerrákat alkotják:
Arktikus-alföld
Alaszkai-hegység
Parti-síkság
Sziklás-hegység
Központi-síkság
Parti-hegység
Mississippi-alföld
Nyugati - Sierra Madre
Orinoco-medence
Keleti - Sierra Madre
Amazonas-medence
Mexikói-fennsík
Gran Chaco
Andok
Paraná-alföld
Altiplano
Apalache Préri-fennsík Guyanai-hegyvidék Brazil-felföld
Hegységek
Alföldek-medencék
Kordillerrákat alkotják:
Arktikus-alföld
Alaszkai-hegység
Parti-síkság
Sziklás-hegység
Központi-síkság
Parti-hegység
Mississippi-alföld
Nyugati - Sierra Madre
Orinoco-medence
Keleti - Sierra Madre
Amazonas-medence
Mexikói-fennsík
Gran Chaco
Andok
Paraná-alföld
Altiplano
Apalache Préri-fennsík Guyanai-hegyvidék Brazil-felföld
Amerika éghajlata Minden éghajlati övben fekszik területe
ÉA legnagyobb része a mérsékelt égövbe tartozik,
viszont Kanada keleti partjai Európával összehasonlítva hidegebbek – Labrador-áramlás köv. A Mexikói-öböl vidéke szubtrópusi éghajlatú ( nagy kiterjedésű mocsarak) ÉA északi része hideg égh. DA nagy része trópusi, egyenlítői övben fekszik, délen a szubtrópusi égh. a jellemző
Amerika éghajlata
• Az éghajlatot a Kordillerák és a tengeri áramlások is jelentősen befolyásolják... • A lánchegység egyúttal éghajlatválasztó is, mivel a csapadékot szállító légtömegek csupán a délkörökkel párhuzamosan képesek haladni • Tipikus tájtípusok jöttek létre: préri, pampa, sivatagok, Halálvölgye
Amerika vízrajza Az alföldek bővízű folyóhálózattal rendelkeznek A legjelentősebb folyók ÉA-ban: a Mississippi a
Missourival, a Szt.Lőrinc, a Yukon, a Colorado és a Columbus, a Mavkenzie Fontosabbb DA-i folyók: Orinoco, Amazonas (LEG), Paraná. Hajózás, halászat, villamos energia termelése Rengeteg a tó Főként északon – gleccser eredetűek: Nagy-tavak (5db), Nagy-Medve, Nagy-Rabszolga, Athabasca-,Rénszarvas-, Churchill-, Winnipeg-tó. Ismert még a Nagy – Sóstó. Délen kevesebb: Titicaca (legmagasabban fekvő 4000m t.sz.f.) .
Amerika vízrajza A legnagyobb vízgyűjtő területtel az Atlanti-óceán rendelkezik. Legkevesebb a lefolyáűstalan területből van.
Vízesések A legismertebb amerikai vízesések a Niagara (Erie-
Ontario), az Angel (Orinoco) és a Iguazú (Iguazú folyón Brazil-argentin határ) 275 vízesés alkotja, 4 km hosszú, kb. 40 évente kiszárad, max. magasság 82 m: Union – Ördögtorokszakadék
Amerikai érdekességek Grand-Canyon
Amazonas Niagar – vízesés Yellowstone Nemzeti Park Galapagos-szigetek Patagónia
A Grand Canyon üvegterasza a Skywalk 1220 méteres mélységbe nézhetnek le a látogatók arról az üvegteraszról, amelyet az amerikai Grand Canyon peremére épített egy helyi indián törzs. A Colorado folyó,1220 méter mélységben folyik az "üveghíd" alatt. 400%-os biztonságra tervezték, terhelése 71 Boeing 747 súlyának felel meg (32200000 kg ) és 160km/ó szélsebesség mellett a 8.0-as erősségű földrengésnek is ellen áll! Az őslakók azt remélik, hogy a különleges technológiával készült látványosság több turistát csábít majd a rezervátumba. Az ősök és a szellemek áldását kérik az ualapaj indiánok. Ezzel a ceremóniával adták át a Grand Canyon legújabb turistalátványosságát. A törzs táncához csatlakozott egy veterán amerikai űrhajós is. Buzz Aldrint kérték fel arra, hogy elsőként lépjen a Skywalk, vagyis űrséta nevű szerkezetre. Az indiánok kíséretében Aldrin ki is lépett a több mint egy kilométeres mélység fölé.
Amerika gazdasági és kulturális szempontok alapján történő felosztása Észak-Amerika (Angolszász-Amerika) :
USA és Kanada Latin-Amerika Közép-Amerika: Mexikó és a Karib-térség Dél-Amerika: Brazília és a Guyanai-hegyvidék térsége – Guyana, Francia Guyana és Suriname, az Andok térsége: Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Peru, Bolívia és Chile a La Plata térsége: Argentína, Paraguay és Uruguay
