• XXVII. évf., 2. (77.) szám • 2016. Illés-nap •
210 éves a Szent Rozália-plébániatemplom 75 éve testvérvárosunk Jánoshalma 163 éves az Illés-napi fogadalom
Elsőáldozók A telepi elsőáldozók: A képen, fent, balról jobbra: Horváth Judit családi hittancsoport-vezető, Zsúnyi-Szenes Erika tanítónő, Pászti Erzsébet családi hittancsoport-vezető és Ádám Mária iskolai hitoktató az elsőáldozók felkészítői. Felső sor, balról jobbra: Faragó Bálint, Varga János, Kurcinák Attila, Nagy Tamás, Pap Dénes, Barna Szabolcs. Alsó sor: Kocsis Szilárd, Liptai Kovács Mariann, Lukács Juli, Szungyi László esperesplébános, Iván Diana, Zsúnyi Annamária, Varga Bence. Fent, balról jobbra: Ádám Mária iskolai hitoktató, Illés Etelka, Úri Margit és Kovács Franciska családi hittancsoport vezetők. Elsőáldozók a felső sorban: Makó Dávid, Guszton-Kabács Alen, Kohanec Dárió, Lahos Andreász, Puszti Árpád, Varga Zsolt, Sarnyai Andreas, Varga Dániel. Középső sor: Tényi Dániel, Simon Dominik, Bálind Roland, Mészáros Tibor, Pásztor Csaba, Gregor Josip, Giric Barnabás, Zavarkó Endre, Fehér Krisztián, Verbai Erik. Első sor: Móric Dávid, Füstös Szabolcs, Kalapáti László, Komiszár Alen, Szungyi László esperesplébános, Kucsera Dániel, Fodor Attila, Kiss Lehel, Majoros Krisztián, Hévízi Dávid. Fent, balról jobbra: Ádám Mária iskolai hitoktató, Illés Etelka, Úri Margit és Kovács Franciska családi hittancsoport vezetők. Elsőáldozók a felső sorban: Papp Eszter, Bohócki Nikita, Elek Katalin, Merković Anna, Gál Sonja, Janković Anna-Mária. Középső sor: Vučenović Mona, Verbai Edina, Kókai Manuella, Tóbiás Auróra, Sarok Lilla, Bakos Orsolya. Első sor: Sztrehárszki Dianna, Füstös Eszter, Kelemen Vanessza, Szungyi László esperes-plébános, Majoros Lara, Botytyán Klaudia, Orosz Lúcia.
2/2016
TEMERINI HARANGSZÓ
Kannás Alajos:
A kereső
Az ormon zöld az árnyak teste, az emberek csak ködlő árnyak, az ég közel, a város messze s talán a csend is megtalálhat. A hangok erre is követnek, suhognak lágyan, mint a fátylak, s a színekkel zengő köveknek szavából lassanként megérted, hogy énekedből holt szöveg lett. Lezárt magányban nincsen élet, és mást kilökve nincsen béke, a kéklő ég sokkal sötétebb, mint hogyha fenn a tiszta éjre kirakja sok-sok drága gyöngyét a kéz, mely homlokod kivéste. Békéd magadban mindig gyöngébb, de nő, ha mással osztva éled; indulj, töröld a fájók könnyét, keresd a szeplőtlen fehéret. Az Isten ott van minden arcon, És vár, hogy egyszer csak feléred. Forrás: Érted vagyok 2012. augusztus TEMERINI HARANGSZÓ • Kizárólag a temerini hívek belső használatára kiadja a SZENT ROZÁLIA RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA, Temerin, Újvidéki u. 350. • Tel/fax: 021/844-001 • E-mail:
[email protected] • Weboldal: www.plebania.temerin.info • Kereskedelmi forgalomba nem kerül • Felelős szerkesztő: Szungyi László főesperes-plébános • Tervezőszerkesztő: Ökrös Edit • Főmunkatárs:
Ősi magyar áldás Áldott legyen a szív, mely hordozott, és áldott legyen a kéz, mely felnevelt. Legyen áldott eddigi utad, és áldott legyen egész életed. Legyen áldott Benned a Fény, hogy másoknak is fénye lehess. Legyen áldott a Nap sugara, és melegítse fel szívedet, Hogy lehess meleget adó forrás a szeretetedre szomjasoknak, És legyen áldott támasz karod a segítségre szorulóknak. Legyen áldott gyógyír szavad, minden hozzád fordulónak, Legyen áldást hozó kezed azoknak, kik érte nyúlnak. Áldott legyen a mosolyod, légy vigasz a szenvedőknek, Légy te áldott találkozás minden téged keresőnek. Legyen áldott immár minden hibád, bűnöd, vétked, Hiszen aki megbocsátja, végtelenül szeret téged. Őrizzen hát ez az áldás fájdalomban, szenvedésben, Örömödben, bánatodban, bűnök közti kísértésben. Őrizze meg tisztaságod, őrizze meg kedvességed, Őrizzen meg Önmagadnak, és a Téged szeretőknek.
Góbor Béla, Ökrész Károly • Grafikai szerkesztő: Borda Ákos • Webszerkesztő: Sütő Sándor • Munkatársak: a cikk alatt jelölt szerzők • A lapban való közreműködés díjtalan, a megjelentetéshez támogatásokat köszönettel elfogadunk • Készült a TEMERINI ÚJSÁG nyomdájában, Temerinben, 2000 példányban
Címoldali képünkhöz: Illés próféta tüzes szekéren való mennybemenetelét ábrázolta olajfestményén Herri met de Bles flamand reneszánsz és manierista tájképfestő.
3
4
TEMERINI HARANGSZÓ
Hála és köszönet Szungyi László egyéniségétől távol áll önmaga ünnepeltetése. Papságának 40. évfordulója a hálaadás alkalma volt számára, melyhez hívei is csatlakoztak. Verbászon született 1950 márciusában Szungyi József kőfaragó és Gaál Anna szenttamási származású szülők gyermekeként. A római német-magyar pápai kollégium növendékeként a pápai Gergely Egyetemen a filozófiai és teológiai fakultás befejezését követően spirituális teológiából licenciátust szerzett. Verbászon szentelték pappá 1976. július 4-én. Az évforduló kapcsán László atyával beszélgettünk.
• Miként tekint vissza az elmúlt – Kinevezésem előtt Mátyás püs40 évre? pök, tekintettel a 34 éves koromra, – A 40-es szám a Bibliában kü- kihangsúlyozta, hogy fiatalnak tart a lönös jelentőséggel bír. Gondoljunk nagyszámú (akkor még közel tízezer csak néhány adatra: 40 évet tartott a lelket számláló) hívő közösség vevízözön, 40 éven át vándorolt a vá- zetésére, de ismerve azokat, akikhez lasztott nép a pusztáküld, biztos benne, ban, a próféták, Isten hogy menni fognak a emberei 40 évig vis�dolgok. Komoly haszavonultságban kégyományokkal renszültek küldetésükre, delkező, jól szervemaga Jézus 40 napra zett, élő közösségre vonult a pusztai mataláltam. gányába, feltáma• A legnehezebb dása után pedig 40 gazdasági években napon át jelent meg templomot épített tanítványainak. Tea Telepen, hogyan hát hálát adok Istenemlékezik azokra az nek, hogy ezt a négy időkre? élvtizedet megadta a – A templomépípapi szolgálatomra. tés az ismert nehéz Ft. Szungyi László Ez idő alatt sok minkörülmények között a den történt. Nem könnyű feladat len- Gondviselő Úristen csodálatos műve! ne áttekinteni munkásságomat. Az Közösségünk dicséretre méltó összeÚr jóságát és az emberek megértését, fogása hálával és boldogsággal tölt el. együttműködését, támogatását szív• A nagyszámú hívőközösség lelből köszönöm! ki gondozása mellett megalakítot• Melyek voltak az állomások az ta a Temerini Harangszót, könyvet eddigi szolgálata idején? jelentetett meg, hogyan futotta ide– Segédlelkészként Szabadkán a jéből? Szent György és Szent Rókus plébáni– Amit tettem, az mások segítő ákon működtem négy éven keresztül, együttműködése nélkül nem valósulde már az első évem után a szabadkai hatott volna meg. Minden munkatárPaulinum klasszikus egyházi gimná- samnak nagyon hálás vagyok. Áldja ziumban német nyelvet oktattam hat meg őket a Jóisten, az elhunytaknak éven át. Közben Királyhalmára kerül- pedig adja meg a méltó jutalmat és tem, ahol első önálló helyemen három nyugodalmat. évig lelkipásztorkodtam, ahonnan • Betegségei nehezítik a szolgálat Temerinbe kaptam kinevezést. ellátását, lesz kisegítő lelkipásztora? • Fiatal papként jött Temerinbe, – Érzem a vég közeledtét. Nem milyen volt az akkori közösség? vagyok már az, aki voltam. Négy év-
2/2016
Dokumentumfilm az Isteni Irgalmasság kegykép rendkívüli történetéről
A festményt ellopták, félretették, lemondtak róla, és hosszú évekig elhagyatottan hevert. Egy szóval, elfelejtették. Ez az Isteni Irgalmasság eredeti képe, ugyanaz, mint amit Eugeniusz Kazimirowski 1934-ben festett meg Fausztina nővér és az ő gyóntatója, Michal Sopocko atya megrendelésére. Jézus megjelent Fausztina nővérnek, és ezt a pillanatot próbálták reprodukálni a festményen. A dokumentumfilm ennek a képnek a történetét vázolja fel, ami évtizedeken keresztül a szovjet elnyomás alatt álló litván fővárosban, Vilniusban volt elrejtve. Két szerzetesnővér kockáztatta életét, hogy elrejtsék a festményt és megbizonyosodjanak biztonságáról. A filmet az Egyesült Államokban és Európában forgatták, a bécsi, krakkói, vilniusi és minszki érsekek, valamint Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnökének interjúival kiegészítve. (Új Ember)
tized papi szolgálat után szívből köszönöm mindenkinek a sok figyelmet, segítséget, együttműködést, szeretetet, megértést, hogy elviselnek és imádkoznak értem. A hívő közösség részére ígéretet kaptunk a szabadkai püspökségtől, hogy várhatóan augusztus elsejétől kapunk egy kiváló fiatal atyát, aki egész biztos új lendületet hoz közénk, eleget tesz elvárásainknak és reményeinknek. Kívánjuk, hogy az évforduló alkalmából mondott imáját hallgassa meg a Jóisten, az esemény pedig legyen a papi hivatások ébresztője is.
(G. B.– Temerini Újság)
2/2016
TEMERINI HARANGSZÓ
210 éves a plébániatemplomunk
Örvendetes eseményre készü- erősödve 1804-ben kezdtek hozzá a lünk, plébániatemplomunk felépíté- mai plébániatemplom felépítéséhez, sének 210. évfordulójára. Szeptember amely 1806-ra készült el. 4-e, Szent Rozália napja, templomunk Két évvel a szabadságharc kitörése búcsúja, katolikus hívőközösségünk előtt a temerini katolikus hívek száma örömünnepe. Kétszáztíz éven keresz- már 7181 volt. A szabadságharc vihatül minden nap reggel, délben és este, rában a tűz martalékává vált a falu hámisére, temetésre felcsendülnek templomunk harangjai, rezgésbe hozták a levegőt, elvitték Isten nevét minden házba. Ha mégis elmaradt a harangszó, az azt jelentette, hogy Temerin hívő népét rettenetes baj érte: el kellett hagynia otthonát. Mint például 1848-ban, vagy amikor elvitték az embereket a háborúba, sőt nem csak az embereket, hanem a toronyból a A plébániatemplom tornyának harangokat is, mint az első virozsdásodó bádogsisakja lágháborúban, vagy pap nélkül maradtak a hívek, mint 1944 ok- zaival együtt a templom, a plébánia és tóberének vészterhes napjaiban. az iskola is. A lakosság elmenekült, és Az első templomunkat a török csak a harcok megszűntével térhetett rombolta le, Temerin elnéptelene- vissza felperzselt otthonaiba. Az ínsédett, és csak több mint két évszázad- ges időkben felújították otthonaikat és dal a mohácsi vész után, az 1780-as a templom épületét, majd a tűzvészévek elején, amikor megkezdődött ben megsemmisült berendezést is. Temerin újratelepítése, építette fel az A múlt század harmincas éveinek akkori maroknyi magyarság (előtte közepén a rendezetlen kegyúri köteszerb lakosság és 1747-ben épült or- lezettségek teljesítésének elmulasztátodox templom volt a kis lélekszámú sa miatt ismét nagy gondot jelentett a faluban) kis vert falú templomát ősei templom épületének roskatag állapoföldjén. Számban és lélekben meg- ta, amely sürgős javításra szorult. A A római Collegium Germanicum et Hungaricum intézetben végzett növendékek találkozóját tartották a temerini Szent Rozália plébániatemplomban. Az összejövetelen a Rómában eltöltött évekre emlékeztek, örültek a találkozásnak, és derűsen tekintettek az előttük álló időkre, feladatokra. A hálaadó misét ft. Menyhárt Sándor, jánoshalmi plébános vezette, aki felszentelésének 25-ik évfordulóját ünnepelte. A mise végén ezüstmisés áldásában részesítette a híveket.
5 felújítást egyházi adóból helyi kőművesek és ácsok végezték. A háborúba sodródó ország helyzete, nem csak a lelki életre, hanem a templom állagára is kihatással volt. Mivel a háború előtti felújítás jórészt a falak állapotának javításából állt, Vondra Gyula atya idejében került sor a templomtető korhadt zsindelyének cseréppel való felcserélésére, majd a következő évben (1947ben) a templombelső festésére is. Jézus Krisztus születésének 2000. és Szent István királyunk megkoronázásának 1000. évére nagy lemondások árán elkészült a telepi emléktemplom. Gondolni lehetett a plébániatemplom építése kétszázadik, jubileumi évének megünneplésére, minek során Szungyi László atya tervbe vette a teljes megújítást. A hívek adományaiból új tető került a templomra, korszerűsítették a villanyhálózatot, felújították az esőcsatornákat, a kórusra vezető lépcsőt, majd a templombelső festését. A templomépítés 210. évfordulójára készülve további felújítások és karbantartási munkák folytak. Közülük egyik legjelentősebb a tavaly végzett belső padlóburkolat cseréje és a plébánia, valamint a hittanterem és a téli kápolna fűtésének korszerűsítése. A templombúcsúra, amikor az évfordulót megünnepeljük, várhatóan megújul a szabadságharc idején leégett és csak 1947-ben újjáépített torony bádogsisakja is.
G. B.
6
TEMERINI HARANGSZÓ
Szent Rozália-plébániatemplom harangjai Az utóbbi hetekben hónapokban, különösen szóltak a temerini plébániatemplom harangjai. A „nagyharangot” olykor nem is lehetett hallani, máskor mintha félreverték volna, csak kongott. Pedig akik megfigyelték korábbi hangját, azok a budai Mátyás-templom nagyharangjának szép hangjával hasonlították össze. Pásztor István templomatyától, az egyházközségi tanács tagjától, aki már évek óta gondját viseli, javítgatja a harangokat megtudtuk, hogy a temerini harangokat Berecz atya idejében, 1968-ban újították fel, amikor is a régimódi (sokan emlékeznek még rá) kötélhúzással való harangozást villamosították. Az akkor adott jótállás ideje már régen lejárt, ha meghibásodott valamelyik, óbecsei, topolyai mesterek javítgatták, de megöregedtek, tovább nem vállalják a javítást. • A legtöbb baj a nagyharanggal van. Miért? – Először a hajtókerék ment tönkre, amit ki kellet cserélni, majd a kapcsoló automatika hibásodott meg, nemrégiben pedig a harangon levő egyensúlyozó ment tönkre. Le is esett. A harangcsapágy ki is ugrott a helyéről. Emiatt volt különös hangja a nagyharangnak. Nem kevés munkával sikerült helyére szerelni, és most ismét szépen szól. • Az órát sem ütik már a harangok. – Amíg kötéllel harangoztak, a harangokra szerelt ütőkalapács jól működött, és ütötte a negyed, a fél és az egész órákat. Ám amikor elektromos lett a harangozás, az óra úgy lett beállítva, hogy a negyed és a fél óra ütésekor nem szabad a harangoknak mozogniuk. Sokan ezt nem tudták, jó szándékból bekapcsolták a harangozást, a kalapácsot működtető szerkezet pedig tönkrement, leesett. Most már nem működik. • Mi a helyzet a toronyórával?
– A toronyóra nincs kapcsolatban a harangokkal. Bár a harangokat is lehet külön, úgynevezett anyaóráról, automatikusan, távvezérléssel, meghatározott időben kapcsolni, ám a reggeli, déli és esti harangozás nem mindig a pontos időben történik. A toronyóra azonban a pontos időt mutatja. Az órát egy digitális szerkezet (mikroproces�szor) vezérli és a frankfurti atomóra jeleihez pontosítja az időt.
A Szentháromság nagyharang A harangok története Az 1783-ban épült ideiglenes templom mindhárom harangját a plébániatemplomba vitték át annak felépítése után. A 19. század első évtizedeiben még két harangot szereltek fel: 1809ben Szentháromság tiszteletére egy 15 mázsásat (840 kg), amelyet 1824ben Klobusiczky Péter, kalocsai érsek szentel fel, és egy 7 centenáriusat (390 kg), a Szent Rozália harangot. Ezt 1839-ben Takáts Márton kalocsai segédpüspök szentelte fel. Az összes harang a szabadságharcban odaveszett. Az ezt követő évtizedekben négy új harangot öntettek. 1861-ben öntötték a ma is szolgálatban levő, közismerten nagyharangnak nevezett, sok vihart kiállt harangot, súlya 16,29 mázsa
2/2016 (912 kg). Egy 1895-ös összeállított leltárban szerepelnek még a következő harangok: a 8,4 mázsa (kb. 450 kg) súlyú középharang és a 3,14 mázsás (176 kg) kisharang, valamint az 1 mázsás (56 kg) lélekharang. Az első világháborúban, 1916ban a nagyharang kivételével, elvitték a harangokat, még a temetőkápolna harangját is. Egészen 1925-ig csak a nagyharang szolgálta a híveket. 1925ben főleg adományokból összegyűlt annyi pénz, hogy három újat sikerült beszerezni: az 520 kg súlyú Szűz Mária harangot, a 272 kg-os kisharangot és a 111 kg-os lélekharangot. Az 1925ben öntött Szűz Mária középharangot ki kellett cserélni, mert megrepedt. Az újat, amely 545 kg súlyú, Zvekánovity Mátyás püspök szentelte fel 1966. június 29-én, Péter-Pál napján. A toronyban négy harang lakozik A nagyharangot Szentháromság tiszteletére szentelték, 912 kg tömegű, a középső harang a Szűz Mária-harang 548 kg-os, a kisharang Szent Rozália nevét viseli, 272 kg-os, a lélekharang 111 kg-os. Harangozási rend Vasár- és ünnepnapon fél órával a mise kezdete előtt a nagyharang szól, negyedórával pedig a középharang. Mise kezdetekor, a beharangozáskor mind a három harang megszólal. Úrfelmutatáskor a nagyharang hangja csendül fel. Köznap fél órával a mise előtt a középső, negyed órával pedig a kisharang szól. Mindhárom harang szól: a szentségimádás előtt; mindenszentek estéjén az esti harangszó után; nászmisekor, amikor a fiatal pár a templom közelébe ér; a püspök hivatalos érkezésekor. Reggel 5-kor, délben és este 7-kor a középső, vasárnap este a nagyharang. Ha valamelyik hívő elhalálozik, a lélekharangot húzzák meg, ha férfi a halott, háromszor, ha nő az elhunyt, akkor kétszer. A sírba tételig a rokonok kívánságára napközben többször is harangozhatnak. A nagyharang jelzi, hogy a pap elindult a temetőbe, és amikor a gyászmenet elindul a sírhoz, a kápolnai kis harang szól. G. B.
2/2016
TEMERINI HARANGSZÓ Weöres Sándor:
Ki minek gondol, az vagyok annak... Ki minek gondol, az vagyok annak… Mért gondolsz különc rokontalannak? Jelet látsz gyűlni a homlokomra: Te vagy magad, ki e jelet vonja. S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik, Mert fénye-árnya terád sugárzik. Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról: Rajtam látsz törvényt sajátmagadról. Okosnak nézel? Hát bízd magad rám. Bolondnak nézel? Csörög a sapkám. Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz; Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz. Szemem tavában magadat látod: Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod. Forrás: Weöres Sándor: Rongyszőnyeg 127
Összhang – A Juventus énekkar 20 éves jubileuma
A 20. jubileumát ünneplő kórus közös éneklésre hívta mindazokat, akik szeretnek énekelni A Juventus énekkar 20 éves jubileuma alkalmából egész évi programot kínál az érdeklődőknek. Az Összhang egy álló évig tartó méltó megünneplése a jubileumnak, amellyel együtténeklésre mozgósítanák az 5–77 éveseket. Havi egy alkalommal nyitott jellegű énekes összejöveteleket tartanak Temerinben felnőttek számára Összhang címmel. A nyár folyamán továbbképzést szerveznek a jelenlegi és volt énekeseknek, karvezetőknek. A jubileum záróakkordja a Karácsonyi koncert lesz, melyen a volt tagok és karvezetők is fellépnének. Céljuk: a kóruséneklés népszerűsítése, a közösségépítés, a magyarság összetartása. Az énekkar tagjai 20 éven át megszakítás nélkül működtek, énekeltek, szerveződtek, jótékonykodtak, és kivették részüket a helyi magyar kulturális életből.
7
A krakkói ifjúsági világtalálkozó a fiatalok jubileuma lesz Krakkóban rendezik meg 2016. július 25. és 31. között az Ifjúsági Világtalálkozót. A világ katolikus ifjúságának legnagyobb rendezvényére több millió fiatalt várnak a szervezők. Az egész világ fiataljainak nagy jubileuma lesz a krakkói ifjúsági világtalálkozó – írja Stanisław Rylko bíboros, a Világiak Pápai Tanácsának elnöke az ifjúsági világtalálkozóra szóló üzenetében. – Krakkóban a fiatalok az irgalmasságról, mint életideálról és mint vallásunk hitelességének kritériumáról elmélkednek majd. Krakkóból terjed szét Isten irgalmas szeretetének reményteli üzenete az egész világra, minden ember számára a földön. Az ifjúsági világtalálkozó spirituális központja az Isteni Irgalmasság és Szent Faustyna Kowalska szentélye lesz. A lengyel szent az Isteni Irgalmasság apostola volt. A kegyhelyet Szent II. János Pál szentelte fel 2002-ben. A kegyhelyen létrehozzák majd az „Irgalmasság központját” – számos gyóntatószékkel, ahol a fiataloknak lehetősége nyílik a kiengesztelődés szentségéhez járulni különböző nyelveken. Az ifjúsági világtalálkozó idején az ún. Campus Misericordiae síkságon felállítanak egy jelképes Szent Kaput, amely a rendezvény szentévi jellegének látható jele lesz. Ferenc pápa néhány fiatal kíséretében áthalad majd ezen a kapun 2016. július 30-án, szombaton este, az imavirrasztás kezdetén. Július 31-én, vasárnap a záró szentmisét követően Ferenc pápa átad egy világító lámpást az öt kontinensről öt fiatal párnak, a Krisztus által elhozott irgalmasság tűzének jelképeként. A Szentatya ezzel elindítja majd a fiatalokat a világ minden tájára az Isteni Irgalmasság tanúságtevőiként és misszionáriusaiként. Az ifjúsági világtalálkozók ötlete Szent II. János Pál pápa nevéhez kötődik. Ő elindította, XVI. Benedek folytatta, most pedig Ferenc pápa viszi tovább a hagyományt. A 2-3 évente megszervezett program elsődleges célja, hogy megismertesse Krisztus üzenetét a világ fiataljaival. Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
Ne fáradjunk bele soha imádsággal kérni Isten segítségét, különösen a nehéz helyzetekben. (Ferenc pápa Twitter-üzenete)
8
TEMERINI HARANGSZÓ
2/2016
Meghallották Isten hívó szavát A temerini születésű papok közül nyolcan gyakorolják hivatásukat. Góbor Béla velük készített interjút, amely a Temerini Újságban jelent meg. A beszélgetésekből szemezgettünk.
Zsúnyi Tibor bácskertesi (Kupuszina) plébániai kormányzó. – Konkrétan, hogy a papi hivatást válasszam, sokáig nem fogalmazódott meg bennem, inkább a kíváncsiság hajtott előre. Éreztem, hogy a helyes úton járok, de a konkrét cél még nem világosodott meg előttem. Szerettem volna elektromossággal foglalkozni az általános iskola után. A lehetőség megvolt, csak nem tettem semmit ennek érdekében. A nyolcadikat követő nyári szünet vége felé szóltam ft. Szungyi László esperes atyának, hogy kellene valamit tovább tanulni, és segítségét kértem. Bizonyára várta már ezeket a szavakat, és mindjárt a Paulinumot ajánlotta, ami számomra is jó ötletnek tűnt. Szerintem remek dolog az, ha valakinek van az életében egy szülő, barát vagy pont pap, akihez bátran tud fordulni tanácsért. A felebarát jobban meglátja a lehetőséget bennünk, mi egyénileg hajlamosak vagyunk szűkebben látni esélyeinket. Nagyidai Zsolt császártöltési plébános. – Mivel egyre inkább megérett bennem a gondolat, hogy pap szeretnék lenni, 1999. október 10-én egy budapesti katolikus találkozón elbeszélgettem egy atyával, aki a Bugacpuszta melletti monostorfalvi (most Bugac község) plébánosa volt, elhívott a következő év márciusában, hogy nála tisztázzam a papi hivatási szándékomat. Félre tettem minden itthoni alkalmi munkámat, elvonultam, és ott a kalocsai-kecskeméti főegyházmegyében érlelődött meg bennem a papi hivatás melletti döntés, és úgy éreztem, hogy nekem papnak kell jelentkeznem. Az atya örömmel vitt el Kalocsára, ahol dr. Bábel Balázs metropolita érsek felvett kispapjai közé. Vácra küldött tanulmányaim megkezdésére. Egy évet Vácott
voltam, majd négy évet Pécsett. Tanulmányaim befejeztével 2005. augusztus elsejével Jánoshalmára kerültem káplánnak, ahol sok feladat várt rám: katolikus iskola, három temető, rengeteg temetés, nagyon sok hittanóra, sok-sok szentmise...Tehát a mélyvízbe kerültem. De örömömet leltem benne. Pásztor Árpád, a telecskai Szűz Mária a Magyarok Nagyasszonya templom plébánosa. – Mielőtt befejeztem tanulmányaimat aprószentek ünnepén diakónussá, majd 1985 augusztusában pappá szenteltek fel itt Temerinben. Az első helyem Bajmok volt, segédlelkészként, ahol hét hónapig működtem. Amíg ott voltam, a hittanos gyerekek száma megkétszereződött. Tudni kell, hogy ez a kommunizmus ideje alatt történt. Karácsony előtt pásztorjátékot szerveztem, aminek nagyon sok résztvevője volt. A tanítók figyelték a gyerekeket, hogy kik járnak hittanra. Ennek tulajdonítom, hogy két héttel az elsőáldozás előtt új állomáshelyre helyeztek. Ekkor ez nagyon nehezemre esett, de boldog is voltam, mert alig volt valaki, aki az osztályból ne lett volna elsőáldozó. Zomborba kerültem, majd Gombosra 1986 őszén, ahol két évig működtem. Emlékszem, miként próbáltak itt nehézségeket gördíteni munkám elé a hatalom emberei. Majd Budiszavára kerültem, ahol három plébániát kellett ellátnom, Kátyot és Kabolt. Nyolc évig voltam ott, és találkoztam azzal a ténnyel, hogy mit jelent a szórványban tevékenykedni, ahol ékes magyar nevek cirill betűkkel íródnak. Telecskára való áthelyezésemkor plébánosként foglaltam el állomáshelyemet, ahol most is működök. Verebélyi Árpád, a szabadkai egyházmegye legfiatalabb tiszteletbeli főesperese.
– Sokkal többet kaptam, mint amit megérdemeltem. Mert a működő dolgok mögött az emberek sokszor a kegyhelyigazgatót látják, de nem így van. Ott az Istenanya az, aki munkálkodik. Talán ő engedte meg, hogy fiatal korom ellenére az egyházmegyei kegyhely igazgatója legyek. Neki köszönhetem, hogy az epereskerületünk szinte legfiatalabb tagjaként főpásztorom rám bízta az apatini esperes kerületet. És érdekes humora az Úristennek, hogy én vagyok a legfiatalabb tiszteletbeli főesperes címet viselő az egyházmegyében. Már jó pár éve az egyházmegyei ifjúság és az egyházmegye ministránsainak egyházmegyei szervezése a feladatom. Tagja és egyben elnöke vagyok az egyházmegyei Liturgikus bizottság liturgikus alosztályának, és megannyi alkalommal a püspöki ünnepi szertartásokon szertartásmesteri feladatokat kapok. Mindemellett alapvető feladatom Gombos és Doroszló lelkipásztori ellátása. 2012-től tagja vagyok a Történelmi Vitézi Rendnek. Szarvas Péter, a szenttamási Szent Kereszt Felmagasztalása templom plébánosa. – Pappá szentelésem után az első állomáshelyem Péterréve volt, ahol rövid 3 hónapot töltöttem. Mindenki szeretett: a plébános, a hívek, főként az idős nővérek, akik meg akartak hizlalni, s én tréfából belementem. Előbb csak félkilóst, majd 1, 2, végül az öt kilóst tettem a reverenda zsebébe. A nővérek mértek, de mivel nem tudtak a turpiságról, azt mondták: „Pendül már a kis atya”. Péterrévéről Adára kerültem, egy év alatt ötödik káplánként. Ott is hasonló volt a helyzet. Bár az akkori öreg papok azt mondták, hogy az a plébános „eszi a káplánokat”. Én azt válaszoltam, hogy majd „rágós” leszek. A
2/2016 Gunarason töltött négy hónap híján 5 évig voltam káplánja. Azt mondták, hogy én voltam a „lieblingje”. Egyegy hittanórán 100-110 gyerek volt, s az elsősöktől a hetedikesekig tanítottam. Az órák végén mindig bejött a plébánosom is. A diákok szerettek. Tréfálkoztam, fociztam velük. Tréfásan még büntettem is. – Gunarason annyi disznótorost kaptam, hogy a kolbászt fel kellett füstölnöm. Amikor meg akartam kezdeni a hittan tanítását, nem volt mivel befűteni a termet. Kihirdettem, hogy minden hittanos hozzon egy csutkát a hittanórára. Persze a szülők kocsiderék-számra hordták a tanyavilágból a tűzrevalót. – Az adai plébános 2007 júniusában nyugalomba vonult. Én vezettem a plébániát négy hónapig. Akkor áthelyezett püspököm Szenttamásra. 1977 októberétől, azaz 39 éve vagyok szenttamási lelkipásztor. Utcai Róbert, a csantavéri Páduai Szent Antal templom plébánosa. – A gimnazista és a középiskolás évek alatt kiváló közösséggel áldott meg az Úr, akik segítettek a papság felé vezető úton. A közös imádságok, kirándulások, az együtt végzett munkák és a tanulás küzdelmei mind-mind erősítették a hivatásomat. Sok szép élményben volt részem, ami lelkem mélyén egyre inkább körvonalazta azt az irányt, amerre papként is haladni szeretnék. Mind a középiskolás, mind pedig a főiskolás éveim alatt gyakran vettünk részt olyan programokon, melyekben a szenvedőkre került a reflektorfény. A Szabadkán töltött éveim alatt több beteghez jártam, hogy egy kicsit vigasztaljam őket. Szegeden pedig egész hétvégéket töltöttünk vakok intézetében, idősek otthonában vagy fogyatékkal élő emberek közösségében. Hatalmas öröm volt számomra, amikor szavaimmal vagy tetteimmel enyhíteni tudtam szenvedéseiken. Soha nem felejtem el azokat az élményeket sem, amikor a Karolina Gimnáziumba vagy a Piaristákhoz mentem
TEMERINI HARANGSZÓ óralátogatásra, illetve próbatanításra. Ez mind a „nagybetűs” papi élet előszobája volt. Így, az idősekkel és a fiatalokkal foglalkozva értettem meg igazából a Jézus-i kijelentés lényegét, miszerint: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért” (Jn 15,13). Újmisés jelmondatommá választottam az imént idézett gondolatot, mely szerintem a papi hivatás önzetlen és szeretetteljes szolgálatára hív, és amit folyamatosan próbálok élni, több-kevesebb sikerrel. Dr. Horváth László, a bácsföldvári Szent Mihály Arkangyal-plébánia plébánosa. – Szerencsére nem dicsekedhetem sok szolgálati hellyel. Az első szolgálati helyemen egy nyaraláson lévő plébánost helyettesítettem Veprődön, Cservenkán és Szivácon. 1974-től egy évig Péterrévén voltam szolgálatban, majd 1975 őszétől Bácsföldváron. – A bácsföldvári szolgálatom mindjárt a mélyvízbe dobott: a viharok utáni tetőcserép javítás a templomon, majd a külső és belső festés, később a toronyfestés, a plébánia tetőn a cserép csere, a jégverés és a plébániaépület szigetelése stb. várt rám. Így van ez, ha valaki az elődök közül a plébániát csak ugródeszkának tekinti. Ha jól emlékszem, a 42 év alatt csak kétszer vagy háromszor voltam évi szabadságon, a többi nyár az mindig valami munkában teljesült ki. Ami a legfontosabb, az a lelkipásztori munka, erre csak azt mondhatom, hogy az Úr igen kemény, szikes talajt bízott rám. Ez pedig arra jó, hogy megtanulja az ember gyakorolni az alázatosságot és az imában való elmélyülést, ahogy Karl Rahner, a neves teológus mondta: „Ma a keresztény vagy próféta lesz, vagy nem lesz egyáltalán.” Bankó Nándor, a zentai Jézus Szent Szíve-plébánia plébánosa. – Soha nem bántam meg, hogy pap lettem, és ha újra választanom kellene, ismét ezt a hivatást választanám!
9 – Első állomáshelyem Bajmok volt, ahol segédlelkészként, káplánként teljesítettem szolgálatot. Bajmok volt az első tapasztalatszerzések helye. Három nyelven folyt a lelkipásztorkodás, magyarul, horvátul és németül. Német énekkart is toboroztam. Hat hónap után Óbecsére, a belvárosi Nagyboldogasszony templomba küldött a főpásztor, ugyancsak káplánnak. Óbecsén két esztendőt töltöttem. Nagyszerű és lelkes ifjúsági csoportunk, valamint ének- és zenekarunk volt. Azokban az években épült az újfalusi Szent Margit templom. A félig kész, nyílászárók nélküli templomban én mondtam az első szentmisét. Óbecséről a zombori Szentháromság-plébániatemplomba kerültem segédlelkésznek. Nagyon szerettem ezt a várost és ezt a templomot, ahol szintén horvát, magyar és német nyelvű volt a lelkipásztorkodás. Papi ténykedésem évei alatt egyedül Zomborban volt alkalmam keresztelési, illetve temetési szertartást végezni németül. Élményként éltem meg a vasárnapi fél tizenkettes magyar nagymiséket, az úgynevezett „szagosmiséket”, amelyeken a értelmiség és diákság színejava részt vett. Zomborból a topolyai plébániára küldött az egyházmegye akkori főpásztora, Mátyás püspök. Abban az időben Topolyán még nagyon magas volt a hittanra járó diákok száma. Ebből adódóan egyik fő tevékenységem éppen a hitoktatás volt. Újjászerveztem a templom Szent Cecília énekkarát, rendszeres heti próbáink voltak, vasárnapokon és ünnepeken a nagymisén énekeltünk. Topolyán akkortájt sok keresztelő, esküvő és temetés volt. Az egyik év augusztusában, amikor a plébánosom nyári szabadságon volt, tizenkét esküvő és huszonhat temetésem volt. Tíz évig tartó segédlelkészi szolgálataim után, 1986. május 30-án, éppen a nevem napján érkeztem Zentára, a Jézus Szíve templomba. Azóta, immáron harminc éve itt végzem szerteágazó papi ténykedésemet.
10
TEMERINI HARANGSZÓ
A néphittől az identitástudatig
Az Illés-nap összetartozásunk egyik legkifejezőbb jelképévé vált. Bálint Sándor, a magyar szakrális néprajz klasszikusa Illés próféta kultuszát az Árpád-korig vezeti vissza, és vallásos népéletünk egyházszakadás előtti, ősi örökségének tartja. Napjainkban az ószövetségi próféta tisztelete sajátos módon a római katolikus felekezetű temerini magyar közösség körében a legerőteljesebb. Bizonyos, hogy Illés napja 1853-tól fogadalmi ünnepnek és dologtilalmi napnak számít, ám valószínű, hogy ez utóbbi mozzanat még ennél is régebbi eredetű, amit e naphoz (július 20-ához), illetve Illés próféta tiszteletéhez fűződő hiedelemmondák támasztanak alá, amelyek másfelől összefüggnek a nyár e szakaszában a kánikulát felváltó viharos időjárásváltozásokkal. A hagyomány szerint az 1851. évi dögvész, mely az állatállományt pusztította el, az 1852. évi szárazság, majd az 1853-ban Illés-napján órákig tartó jégverés, mely nincstelenné tette Temerint, arra figyelmeztette a község lakóit, hogy e jelenségeket az égiek büntetésének tekintsék, és Illés prófétát kíséreljék meg kiengesztelni. Egy helyi hiedelemmonda szerint Illés gyakran elfelejti, hogy mikor van a neve napja, és ilyenkor Jézushoz fordul tanácsért. „Vót, hogy hát nem mondta meg neki. Vót, hogy aszonta, hát most már ēmút. De néha eltalálta pont azokat a napokat Illés, akkor megjelent irtó nagy viharral, szél[lel].” Ezen a napon tilos volt a határban dolgozni, de tilos volt az asszonyoknak mosni is. Több hiedelemtörténet szól arról is, hogy aki nem tartotta be az Illésnapi munkatilalmat, azt igen gyorsan baj érte: kárt tett gabonájában a
vihar, villám csapott a házába, dögvész pusztította el aprójószágát. A szájhagyomány szerint az Illés-napi viharok megállítására a temeriniek a Szőregre vezető Ókéri út és az egykori Szenttamási országút találkozásánál 1877-ben keresztet állítottak. E napon hagyományosan ünnepi körmenetet és szentmisét tartottak. A szabad ég alatt tartott szentmisére egy korabeli írásos feljegyzés szerint 1910-ben egész bizonyosan sor került, s ebből arra lehet következtetni, hogy korábban is tartottak Illés próféta napján úgynevezett tábori misét. A hagyomány szerint az Illancs-pusztára vezető bekötőút melletti kőkereszt felállítása is Illésnapján történt, 1904-ben. Trianon után az Illés-nap hagyománya egy időre elhalványodott, és csak a harmincas években elevenedett meg újra, nagy, látványos körmenetekkel, szabadtéri misével, egész napos sportrendezvényekkel, hagyományos játékokkal és erőpróbákkal, esti színházi bemutatóval és népünnepéllyel. A második világháború utáni években mind az Illés-napi utcai körmenet, mind pedig a népünnepély-jelleg megszűnt, az új hatalomtartók szemében mindez túlzottan is kötődött az egyházhoz és a magyarsághoz. Egyetlen kísérlet történt felújítására – tegyük hozzá, erős állami és kommunista párti felügyelettel –, méghozzá 1946-ban, amikor afféle kisebbségpolitikai kirakatként a párizsi béketárgyalások árnyékában
2/2016
Az Illancs-pusztára vezető bekötőút melletti, 1904-ben Illés-napján állított kőkereszt (napjainkban). Egy viharba a hetvenes években a rajta levő vasból öntött Krisztus-test megsérült, karja letört. Ezt újraöntötték, és a testhez hegesztették. A plébánia mögötti kertben egy fakeresztre helyezték. közvetve azt lett volna hivatva bizonyítani, hogy a magyar kisebbség helyzete Jugoszláviában gyökeresen megjavult. Egy évvel később Illés próféta kultusza ismét visszaszorult a templom falai és a Szent Rozália plébánia hársfái alá. Változás a szerbiai többpártrendszert követően állt be. 1991-től Temerin fogadalmi ünnepe fokozatosan ismét visszanyerte rangját, s meggyőző erővel, méltósággal juttatja kifejezésre a temerini magyarság élni akarását, vallási és nemzeti hovatartozását, mely elképzelhetetlen a hagyományok megőrzése és tisztelete nélkül.
CSORBA Béla
Erősen reménykedve az Úrban legyetek szilárdak a hit útján: ebben áll a mi utunk titka! (Ferenc pápa Twitter-üzenete)
2/2016
TEMERINI HARANGSZÓ
Úrnapi körmenet
Az Úrnapja (latinul Festum Eucharistiae, Solemnitas Corpus Domini) katolikus főünnep az eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe. Magyarországon és több más országban (például Angliában és Walesben) a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartják. Temerinben újabban az eredetileg megjelölt napon, vagyis a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtökön, azaz május 26-án tartottuk. Jellemzően körmenettel. Sok helyen, Ausztriában, Németország és Svájc bizonyos részeiben, Brazíliában, Dominikán, Horvátországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Trinidad és Tobagóban és Portugáliában munkaszüneti nap. Elsősorban katolikus ünnep, de az Anglikán Közösség tagegyházai közt is ismert: a Church of England (az angol anglikán egyház) a „szent egyesülésért való hálaadás napjaként” (vagy Corpus Christi) ismeri, de nem főünnep. Ünnepli az Ókatolikus Egyház és a latinizált keleti katolikus egyházak is.
Úrnapja ünnepét 1264-ben rendelte el IV. Orbán pápa, ez Szentháromság vasárnapja után az első olyan ünnep, amely nem konkrét bibliai eseményt jelenít meg, mint a húsvéti vagy a karácsonyi ünnepkör, hanem egy úgynevezett „hittitkot”. A Krisztus testét és vérét jelképező oltáriszentség titkát megjelenítő ünnepet eredetileg a pünkösdöt kö-
11 vető vasárnap utáni csütörtökön ünnepelték, a II. vatikáni zsinat óta – azokban az országokban, ahol nem munkaszüneti nap – vasárnap is meg lehet tartani. Így a Vatikánban például csütörtökön, míg Olaszország többi részén vasárnap ünneplik. Úrnapja manapság a virágszőnyegekről, a falusi virágsátrakról és a körmenetről ismert, utóbbi szokás a XV. századtól terjedt el. A körmenetek a lakott területeket járták végig, szimbolizálva, hogy Jézus jelen van a falvakban, városokban egyaránt.
A körmenet útvonala mentén négy oltárt állítanak fel az ott tartandó rövid szertartás céljára (a fotón az egyik ezek közül). Az oltárok fölé lombsátrat emelnek, a földre, a tovahaladó Oltáriszentség elé rózsaszirmot szórnak az elsőáldozók.
Papok országos zarándoklata Doroszlón Az irgalmasság rendkívüli szentévében május 18-án a vajdasági doroszló-szentkúti Mária-kegyhelyen tartották a Szerbiában működő katolikus püspökök és papok országos zarándoklatát, és megnyitották a kegytemplom szent kapuját.
A találkozó bevezető előadását Kálmán Peregrin OFM, a mátraverebély-szentkúti kegyhely igazgatója tartotta magyar nyelven a szentgyónás és az irgalmasság témájában. A szentkúti kegytemplom virágokkal feldíszített kapujánál Pénzes János szabadkai megyéspüspök imádkozott a jelen levő Luciano Suriani szerbiai apostoli nunciussal, Német László nagybecskereki megyéspüspökkel – aki egyben Szerbia, Montenegró, Koszovó és Macedónia főpásztorait tömörítő Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnöke is –, Đura Džudžar görögkatolikus apostoli exarchával, Đuro Gašparović szerémségi püspökkel, valamint a jelenlévő több mint száz pappal. Az országos zarándoklaton jelen volt ft. Szungyi László temerini plébános is a temerini származású papokkal. Képünkön a zarándoklat résztvevői (Forrás: Magyar Kurir)
12
TEMERINI HARANGSZÓ
Nagy múltú tekiai Mária-kegyhelyünk
2/2016
más vélemények szerint a török mecset közvetlen közelében mindössze két muzulmán remete élt, egészen Dél-Magyarország felszabadításáig, pontosabban 1687-ig, amikor a töröAz idén emlékezünk a 1716-os rök bukását a jámbor népi emlékezet kök kivonultak Péterváradról. Yves péterváradi csata 300. évfordulójára. egyértelműen Szűz Mária csodatévő Ivomides a kegyhely 250. éves jubileumára megjelent füzetében azt írja, A nagy múltú tekiai Mária-kegyhe- segítségével magyarázza. lyen a Havas Boldogasszony tempNéhány évtizeddel ezelőtt még hogy a tekiaihoz hasonló kis koloslom búcsúja – mégpedig Szent Anna mutogatták a tekiai templom mel- toraikat a muzulmánok forrásvizek napján (kisbúcsúkor, július 26-án), lett akkor még élő, hatalmas odvas fa mellé építették. (…) Az 1693-ban épült kápolilletve Havas Boldogasszony ünne- – „Szűz Mária szent fája” – törzsépén (nagybúcsúkor, augusztus 5-én), ben azt a forradást, amit a „szultány” nát először Breuner generális rokoa péterváradi csata emléknapján – lova patkónyomának tulajdonítottak. nai nagyobbították meg 1716-ban, mindig is fontos szerep jutott a vaj- Egy magyar legendaváltozat szerint majd 1754-ben ismét bővült a tempdasági, így a temerini katolikusok Mária ezért haragudott meg a törö- lom, ekkor már a zarándokok nagy száma miatt. Neogótikus forvallásos életében. Ös�máját 1883-ban nyerte el. A szeállításunkban Csorba soknyelvű délvidéki katoliBéla: Tekiának tündökkusság egyik legfontosabb zalő virága című búcsújárándokhelyévé vált, a magyar ró népénekeket tartalmahívek a későbbi évtizedekben zó füzetének Utószavából is szívesen látogatták, mindeközlünk részleteket. nekelőtt a Dél-Bácskából, de Damad Ali pasának, északabbról is. III. Ahmed török szultán (…) A kommunizmus idenagyvezírének seregére a jén az állami és pártszervek Karlóca és Pétervárad kökezdetben ellenségesen (kézötti út mellett álló deszkásőbb inkább már csak bizalmatból készült derviskolostor lanul) figyelték a búcsújáró-ak(arabul takia) közelében tivitást, és 1946-ban betiltották Savoyai Jenő tábornagy A temerini elsőáldozók minden évben az egyházi lobogós, gyalogoskeresztény csapatai – köszekeres zarándokutakat. Időelzarándokolnak Tekiára telékeiben a Pálfy János vel Tekia a magyar katolikusok generális keze alatt szolgáló nagyszá- kökre, más történetek szerint viszont mú magyar huszárral – 1716. augusz- Jenő herceg fohászát hallgatta meg, körében vesztett egykori varázsából, tus 5-én, Havas (vagy másképpen aki a Mária-kegykép előtt könyörgött de napjainkban mintha ismét több fiHavi) Boldogasszony napján meg- segítségéért. A délvidéki német ha- gyelem fordulna felé, különösen azsemmisítő vereséget mértek, mely- gyomány viszont inkább azt a moz- óta, hogy a csata 290. évi jubileumáról nek során maga a török vezér is el- zanatot őrizte meg, hogy a törökök Újvidék városa hivatalosan is megemesett. A délvidéki magyarok körében Mária szent fájára akasztották fel az lékezett. Havas Boldogasszony napján mai napig élő legendák és legendatö- egyik elfogott keresztény táborno- az 1902 óta a Vezirac magaslaton álló redékek szerint ezen a nyári reggelen kot, Wenzel Siegfried Breuner oszt- és 2006-ban az évforduló tiszteletére farkasordító hidegre ébredtek a törö- rák grófot (más adatok szerint bárót), restaurált emlékkeresztet rendszeresen megkoszorúzzák Törökország, Ausztkök, már azok, akik az éjszaka meg miután kezét-lábát levágták. nem fagytak, más történetek szerint (…) Tekia valószínűleg már a ria és Magyarország belgrádi nagyköpedig hatalmas hó esett, a keresztény középkorban kegyhely volt, vélhe- vetségének diplomatái is. A hagyomány tovább él, s talán csapatokat üldöző oszmán hadak a tően a hegy lábából ma is csordohóviharban eltévedtek, s ennek kö- gáló, gyógyító erejűnek hitt forrás- még terebélyesedik is. A tekiai Szűz szönhetően a már-már veszni látszó vizeknek köszönhetően. A IV. Béla Máriához ma is zarándokolnak délüldözöttek kerekedtek felül. Hóesés- királyunk által 1235-ben Magyaror- vidéki magyarok, hogy gyógyírt taről a korabeli kútfőkre támaszkodó szágra telepített champagne-i cisz- láljanak testi-lelki bajaikra, bánatuktörténeti munkák nem tudnak, pusz- tercita apátság birtokolta, majd a hó- ra, vagy hogy köszönetet mondjanak tító erejű viharról viszont igen. A tö- doltság idején dervisképzés folyt itt, gyógyulásukért.
2/2016
TEMERINI HARANGSZÓ
Ferenc pápa hét tanácsa a házastársi viták megoldásához Ferenc pápa az „Amoris laetitia” kezdetű apostoli buzdításában számos hasznos gyakorlati tanácsot ad a hétköznapi élet boldogabbá tételéhez a házaspároknak. A Szentatya szerint például nagyon jó stratégia, ha a párok kifejezetten foglalkoznak a nehéz, problémás helyzetekkel: amikor a házastársak vitatkoznak, akkor a legtöbb nézeteltérés valójában nem a fontos dolgokat illetően van, gyakran csupán az a viták forrása, amit mondott, vagy ahogy mondott valamit az egyik fél. Éppen ezért Ferenc pápa a következő irányelveket adja a házaspárok számára, amelyeket érdemes figyelembe venniük: 1. Amennyiben harag kezd kialakulni a felek között, érzékenyen, odafigyelve kell cselekedniük, nehogy megszakadjon köztük a párbeszéd dinamikája. 2. A házastársak alakítsák ki magukban azt a képességet, hogy úgy tudjanak kimondani valamit, hogy azzal ne bántsák a másikat. 3. A párok a szavaikat úgy válas�szák meg – különösen a nehéz kérdésekben –, hogy azok ne legyenek sértők a másik számára. 4. A partnerek próbáljanak meg úgy érvelni, hogy közben ne zúdítsák
saját dühüket a másikra, s ne bántsák meg társukat. 5. A házastársak kerüljék a leereszkedő hangnemet, amelynek célja csupán a másik megbántása, kigúnyolása, megsértése. 6. A párok fejlesszék magukban azt a szemléletet, hogy valóban fontosnak tartsák a másik személyét, próbáljanak bepillantani társuk szívébe, tanulják meg érzékelni legmélyebb aggodalmait, gondjait, melyeket aztán a további párbeszédek kiindulópontjává tehetnek. 7. De mindenekelőtt a házaspárok tanuljanak meg kisebb hangsúlyt fektetni a másik hibáira – hiszen a másik személye több annál, mint az engem idegesítő dolgok összessége. Az a tény, hogy a társunk szeretete nem tökéletes, nem jelenti azt, hogy hamis vagy valótlan is lenne. Az Amoris laetitia egy másik fontos javaslata, hogy a párok szánjanak időt egymásra: időre van szüksége ahhoz, hogy mindent megbeszéljenek, hogy nyugodtan átöleljék egymást, hogy megosszák egymás között terveiket, hogy meghallgassák egymást, hogy egymás szemébe nézzenek, hogy megbecsüljék egymást, és hogy megerősítsék a kapcsolatukat.
Forrás: MK
Szentté avatják Teréz anyát Ferenc pápa március 15-én, kedden délelőtt 10 órakor a napközi imaóra során rendes nyilvános konzisztóriumot tartott a boldogok szentté avatási ügyében. A konzisztóriumon elrendelte, hogy a boldog Kalkuttai Teréz anyát (született: Agnes Gonxha Bojaxhiu) szeptember 4-én, vasárnap írják be a szentek albumába. Teréz anya szentté avatási szertartását Rómában tartják majd a Szent Péter téren, a szentmisét Ferenc pápa mutatja be az irgalmasság szentéve önkénteseinek jubileuma keretében. A szentté avatás dátuma a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója halálának évfordulójához kötődik. Teréz anya 1997. szeptember 5-én hunyt el az indiai Kalkuttában.
13
„Isten nélkül nem
értem volna el semmit”
Nyolcvanhat éves korában elhunyt Bud Spencer, eredeti nevén Carlo Pedersoli, a spagettiwesternek és a Piedone-filmek feledhetetlen alakja. A pofonjairól híres színész egész életét mély hite hatotta át, ahogy maga is vallotta: „Isten nélkül semmit nem értem volna el. Odaát találkozunk.” „Megyek előre, és kíváncsi vagyok, mindig valami újat akarok csinálni. A haláltól nem félek: Isten létezik, a többit pedig majd odaát megtudom. Úgy képzelem, hogy majd test nélkül felébredünk… De most egyelőre még nem akarok többet tudni” – vallott korábban hitéről és a halálról Bud Spencer, aki soha nem felejtett el hálát adni Istennek az életben elért sikereiért: „Sok dolgot csináltam az életben, azonban Isten nélkül nem értem volna el semmit. Hatalmas hálát érzek az égiek iránt.” Két pofon között – amit csak filmjeiben osztott ki – a szilárd és mély hit kísérte Bud Spencert már gyermekkorától kezdve. Idős korára pedig Isten még inkább biztos ponttá vált számára: „Az életben a leglényegesebb, hogy ne tévesszük a szemünk elől, ha nem hiszünk valamiben, akkor az semmit sem ér. A szüleim hívők voltak, így én is követtem őket. Amikor megértettem, hogy a hit igaz dolog, még mélyebbé vált a hitem. Elraktároztam magamban teljesen a tanításaikat, ezért hiszek még ma is.” A vásznon is gyakran visszaköszönt hite, mint mondta, az egyházi körökben is elfogadták, hiszen mindig törekedtek rá, hogy filmjeiben ne folyjon vér, s lehetőleg ne haljon meg senki sem. (MK)
14
TEMERINI HARANGSZÓ
2/2016
Támogatóink
A Temerini Harangszó megjelenésének főtámogatója az Iparosok és Vállalkozók Egyesülete. Ezúton mondunk köszönetet a tagságnak, és mindazoknak, akik lehetővé tették lapunk Illés-napi számának megjelenését! Agrofarma takarmánykészítő, tul. Hornyik Imre. Tel.: 844-782 ANT EGYÜTTES. Tel.: 841-380, 064/821-28-03 Battyáni András, Temerin Bújdosó Árpád vegytisztító, Május 1-je u. 18/1. Tel: 843-849 Balázs Enterier asztalosüzem, tul. Balázs László, Baranyi Károly u. 15. Computer Enginering, tul. Bús Attila. Tel.: 842-791 DELORM Kft., tul. Sétáló Szilveszter. Tel.: 843-960 Elek Ferenc, Tanító u. 26. Elektrolux, tul. Pásztor István. Tel.: 844-206, 063/873-4-806 Elmed Kft., tul. Szűcs Róbert, Csáki L. u. 1. Tel/fax.: 844-767 Erdélyi Endre és családja, JNH u. 47., Tel./fax.: 842-441 Eureka, tul. Csernyák Christian, Október 23. u. 41 Exclusive, aranyműves, tul. Füstös Róbert, Temerin Tel.: 063/813-9348 Fehér Róbert és családja, Temerin Fontana, tul. Pápista József, Pap Pál u. 157. Tel.: 063/519-846 Giricz János, Temerin Hofy Cuki, tul. Hoffmann Árpád. Tel.: 844-669 Kabács Borház, Temerin, Népfront u. 14. Kohanec pálinkafőző, Temerin, tul. Kohanec Sándor, Proletár u. 28. Tel.: 841-940 Koperec Ferenc és családja, Temerin Kókai temetkezési vállalat, tul. Kókai Péter. Tel.: 842-515
Krisztián József ügyvéd, Újvidéki u. 314. Tel.: 063/511-411 Kurcinák Zoltán és családja, Kossuth L. u. 13. Tel.: 844-115 Manno Accounting könyvelő és adótanácsadó Kft., tul. Sarok Magdolna, Népfront u. 95., Tel.: 851-433 Memorijal temetkezési vállalat, tul. Nagy Erika. Tel.: 843-973 Merkur könyvelési iroda, tul. Vegyelek Csaba és Katica. Tel.: 844-263 Miavecz Béla ügyvéd, Újvidék. Tel.: 064/667-8665 Miavecz Margitka ügyvéd, Temerin Papirus könyvkereskedés, tul. Szűcs Béla. Tel.: 842-677 Perfekt könyvelési iroda, tul. Sánta Árpád. Tel.: 843-378 Pince Caffe Bar, tul. Miavecz Róbert RTV szerviz, tul. Miavecz Pál, Újvidéki u. 397. Rubin LT étterem, tul. Illés László és Tünde. Tel.: 842-027 Szirmai Károly MME, Temerin Sundial Kft., Temerin, tul. Varga Ákos és családja. Tel.: 063/837-6370 TAKT, Temerin Kertbarátkör, Temerin TGT, tul. Kálmán Imre, Temerin. Tel.: 063/822-0-164 Tiszta gumijavító, tul. Tiszta János és Gábor. Tel.: 840-226 Tóth könyvelési iroda, tul. Tóth Béla. Tel.: 841-251 Varga karosszérialakatos, tul. Varga Sándor, Bem utca Varga József borbély, Népfront u. 6. Vegyelek Agrár, tul. Vegyelek Csongor. Tel.: 843-155, 844-263 Vindulo Borászat, tul. Dujmovics László Zsúnyi-Szilák Általános Földműves Szövetkezet, Temerin. Tel.: 842-750
Fontos tudnivalók A plébánia
telefon- és faxszáma:
Miserend és egyházközségi hírek minden csütörtökön a Temerini Újságban
(üzenetrögzítő is)
***
021/844-001 ***
Iroda: Az egyházközségi iroda hétfő és az ünnepnapok kivételével nyári munkanapokon 9–10 óráig, máskor 9–11 óráig, valamint az esti szentmisék után áll a hívek szolgálatára.
Magyar Katolikus Rádió az interneten: www.katolikusradio.hu ***
Temerini Rádió, 93,5 Mhz, minden szombaton reggel 8.00–8.30
Újvidéki Rádió, 90,5 Mhz, minden második vasárnap reggel 8.05–9.00 ***
Mária Rádió, 90,0 MHz, egész nap magyar, illetve horvát nyelvű műsor *** Az RTV2 vallási műsora minden hónap negyedik vasárnapján 14 órakor
A plébánia honlapja: http://www.plebania.temerin.info
Játékos-hittanos délután
Játékos-hittanos délutánt tartottak a telepi Lourdes-i Boldogasszony Emléktemplom udvarában. A találkozón mintegy 35 alsós kisdiák és néhány felsős jött össze, akik egy igeliturgiával egybekötött játékos délutánt tölthettek együtt. A gyerekek számára nagy öröm volt, hogy László atya jóvoltából kaptak édes és sós csemegéket, nyársalhattak és fagyizhattak a hitoktató, valamint a családi hittancsoport-vezetők felügyelete mellett.
Felső sor, balról jobbra: Hugyik Anetta, Magyar Vivien, Sós Erika, Bakó Milán, Halápi Balázs, Pap Arnold, Faragó Aurél, Kókai Dávid, Varga István Valentin, Papp Lóránd. Második sor: Samu Szilvia, Faragó Rita, Erős Szilvia, Varga Dóra, Márton Krisztina, Fuszkó Dóra, Varga Éva, Jankovity Gábor, Szajler Adrián, Giric Tamás. Harmadik sor: Pásztor Szilvia, Dusa Karolina, Babinszki Csilla, Harnus Andrea, Fehér Karolina, Molnár Heléna, Bakos Erika, Kiss Áron, Lulić Dávid, Gusztony Endre, Vízi Dávid, Salamon Roland, Mészáros Zalán, Répási Krisztián. Negyedik sor: Szabó Zsuzsanna, Futó Regina, Müller Krisztina, Badó Regina, Pető Nikolett, Habó Arnold, Komáromi Gábor, Lahos Balázs, Czakó Krisztián, Csernyák Szabolcs, Gergely Árpád. Elől: Gergely Gizella hitoktató, Szungyi László főesperes plébános, Sztrikovits János dersi prépost, nyugalmazott plébános, Vegyelek Katica hitoktató.
Bérmálkozók
