B UDAP EST XI., XXII. K ERÜLET I N ÉP EGÉSZSÉGÜGYI I NTÉZET ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2010. évrıl
A két kerületi intézet 2007- es összevonását követıen illetékességi területünk a fıváros egyik legnagyobb területe (mintegy 68 km2-es), 200 ezer feletti lakosságszámmal.
Bp. XI. és XXII. kerületeinek lakosságszáma korcsoportos megoszlásban 2010. A két kerület összlakosság száma: 204248fı Önkormányzati tájékoztatás alapján:nem végleges adatok XI. kerület 0-18 évesek 19-64 évesek 65 év felett Férfi Nı Férfi Nı Férfi Nı Összesen 11709 fı 10713 fı 45068 fı 51392 fı 11691 fı 20652 fı 151225 fı XXII. kerület Összesen 53023 fı
0-18 évesek Férfi Nı 4972 fı 4784fı
19-64 évesek Férfi Nı 16515 fı 17571 fı
65 év felett Férfi Nı 3694 fı 5487 fı
A fıváros más területeihez viszonyítva sok a beépíthetı szabad terület, melyeken új lakó- és ipari parkok, logisztikai bázisok, fıvárosi nagyberuházások létesülnek. Illetékességi területünk egyben a fıváros déli kapuja mind a közúti-, mind a vasúti-, mind a vízi közlekedés szempontjából. A kerületek infrastruktúrája nem azonos, tömegközlekedés szempontjából a XXII. kerület fejlesztése szükséges. A két kerület lakosságának egészségügyi ellátása több ponton közös ((kórházi, gondozói, egyes járó-beteg szakellátások, ügyeleti ellátás tekintetében). A lakosság egészségügyi alapellátása területi kötelezettséggel: XI. kerületben : 80 fı háziorvos 19 telephelyen, 25 fı házi-gyermekorvos 8 telephelyen, ifjúsági-és gyermek fogászatot ellátók száma: 9 fı 4 telephelyen, felnıtt fogászati ellátók: 28 fı 11 telephelyen, területi védınık száma: 34 fı, iskolai védınık száma: 17 fı, iskolaorvosok száma: 32 fı 83 telephelyen. XXII. kerületben : 24 fı háziorvos 8 telephelyen, 10 fı házi-gyermekorvos 3 telephelyen, ifjúsági-és gyermek fogászatot ellátók száma: 4 fı 1 telephelyen, felnıtt fogászati ellátók: 8 fı 1 telephelyen, területi védınık száma:15 fı, iskolai védınık száma: 5 fı, iskolaorvosok száma: 13 fı 33 telephelyen Szakrendelı intézet mindkét kerületben van: XI. kerületben 229 szakmai szervezeti egységgel 85 telephelyen, XXII. kerületben 27 szakmai szervezeti egységgel 1 telephelyen. Mindkét kerület felnıtt- és gyermek alapellátási ügyeletét közremőködıvel biztosítja. A fekvıbeteg ellátás a Szent Imre kórházban történik a traumatológia, orthopaedia, gyermeksebészet kivételével.
XI. kerület XXII. kerület
nevelési-oktatási intézmények
bölcsıdék
szociális intézmények
110 33
17 4
44 11
Intézetünkben a különbözı szakterületi munkatársak egyes ügyek intézésénél teamekben dolgoznak, elısegítve a pontos szakmai tartalmak érvényesítését. A legnagyobb számú ügyirat forgalom a járványügyön volt (7982db), ezt követi a településegészségügyi szakterület (5713db), melyet munkaszervezéssel két másik szakterületrıl 3 fı segíti (2 fı a kémiai biztonsági szakterületrıl, 1fı GYIV-rıl). Az Eüi. igazgatáson kórházhigiénével együtt 3389 db, élelmezésen 2746 db, kémiai biztonságon 1540 db, GYIV-en 704 db volt az ügyirat forgalom. Az ügyiratszámok természetesen nem tükrözhetik abszolút mértékben az egyes ügyek szakmai-, tartalmi nehézségeit. Például nem lehet összehasonlítani egy egyszemélyes szolgáltatás szakhatósági véleményezését egy lakópark terv dokumentációjának véleményezésével, vagy egy veszélyes készítményt gyártó illetve forgalmazó ellenırzésével és beszabályozásával, vagy egy ezerfıs kollégium ellenırzésével. Minden közigazgatási ügy egyedi, nehézségi fok és elbírálás tekintetében is. Intézetünk megelızı tevékenységeinek száma 4978. A napi gyakorlatot ismerve ez a szám lényegesen több. A Szolgálat érdemi preventív tevékenységét nagymértékben behatárolja a jelenlegi jogszabályi háttér, a szakágazati jogforrások hiánya. Köszönet illeti munkatársaimat a jól végzett munkájukért, dr. Alács Zsuzsanna jogtanácsost és az ÁNTSZ Regionális Intézet szakosztályait az elsıfokú munkához nyújtott segítségért. Budapest 2011.május Tisztelettel:
dr. Hajós Éva tiszti fıorvos
BFKH Budapest XI., XXII. ker. Népegészségügyi Intézet
2
Lakosságszám alakulása 2006-2010 között 250000 200000 150000 XXII.ker. XI.ker.
100000 50000 0 2006
2007
2008
2009
2010
Lakosságszám és kormegoszlás 250000
200000
XXII.ker. 65XXII.ker. 65-
XI.ker 65150000
XI.ker 65XXII.ker 19-65
XXII.ker 19-65 XI.ker 19-65
100000
XXII.ker 0-18 XI.ker 19-65
XI.ker 0-18
50000
0 2008
XXII.ker 0-18 XI.ker 0-18 3 2009
2010
ÁNTSZ XI., XXII. ker. Intézet hatósági/szakhatósági mutatói 2010. Felhívás Bejelen- NemdoFelhívás jogszatett hányzók jogszaKémiai RendelSzakmai Bejelen-tett Utóbályban tevévédelmé biztonsági bályban foglalellenırkezı foglaltak ellenırüzlet kenység nek ellenırtak zések határozatok végrezések ellenırzése zések ellenır- ellenırvégrehajtására hajtására zése zése végzéssel végzéssel
Nyilvántartott egysége k
Ellenırzött egysége k
db
db
db
db
db
db
db
db
db
db
156
97
610
157
70
152
109
14
66
25
2683
1258
1932
972
72
980
780
120
171
76
1 927 3 723
244 939
389 1 825
347 347
365 365
20 20
25 29
15 96
Egészségügyi igazgatás
2 000
451
570
443
474
21
28
12
ÖSSZESEN
10489
2989
5326
1129
142
2269
2093
195
319
224
Szakmai ellenırzések
Nemdohányzók védelmének ellenırzése
Kémiai biztonsági ellenırzések
Szakterület
Kémiai biztonság Közegészségügy Kórházhigiene Járvány
Egészségügyi igazgatás
Nyilvántartott egységek
Ellenırzött egységek
Utóellenırzések
Felhívás Kiadott jogszaúj bályban mőköfoglaltak dési végreengehajtására délyezı végzéssel
Mőködési engedélyt módosító
Mőködést felfüggesztı
db
Mőködési engedélyt visszavonó
Egyéb rendelkezı
határozatok egyéb szolgáltatás egészségügyi ellátások ÖSSZESEN
98
72
107
103
102
1
3
15
6
0
3
0
1 902
379
463
340
372
20
25
197
96
0
52
12
2 000
451
570
443
474
21
28
212
102
0
55
12
Járványügyi helyzet és néhány kiemelt tevékenység XI., XXII. ker. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZETÉNEK ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN 2010. ÉVBEN* JELENTETT FERTİZİ MEGBETEGEDÉSEK SZÁMA XI., XXII. ker. intézet§§ Betegség 2006 2007 2008 2009 2010 Botulizmus
●
Cholera Typhus abdominalis
1
Paratyphus Salmonellosis
1 190 108 112
86
96
1
1
Dysenteria Shigellosis
1
Amoebiasis "Dysenteria k.m.n. Dyspepsia coli
1
2
Egyéb E.coli ent. Campylobacteriosis
138 119 109 145 143
Cryptosporidiosis● Giardiasis
1
3
1
5
2
4
●
1
Yersiniosis Enteritis inf.k.m.n
1
1
1
378 289 386 261 305
Hepatitis infectiosa "Hepatitis A
3
3
3
2
6
"Hepatitis B
2
5
1
1
5
"Hepatitis C "Hepat. inf. k.m.n.
1E
2E
AIDS
2E
1
1
1
Poliomyelitis ant.a. Acut flaccid paraly.
1
1
Diphtheria Pertussis Scarlatina
2 334 292
54
83 100
Morbilli Rubeola Cong. rubeola synd. Parotitis epidemica Varicella
997 710 476 690 857
●
Variola
Mononucleosis inf. Keratoconj. epid.
26
17
6
24
35
1
Trachoma Legionellosis ●
SARS
Staphylococcosis
1
1
2
34
H1N1v elleni önkéntes oltások realizálódása
Háziorvosok részére történı influenza elleni oltóanyag kiadás 2009. 40. hét és 2010. 5. hét között 7000
6000
oltóanyag kiadás/hét/db
5000
4000 Fluval AB Fluval P 3000
2000
1000
0 40. hét
41. hét
42. hét
43. hét
44. hét
45. hét
46. hét
47. hét
48. hét
49. hét
50. hét
51. hét
52. hét
53. hét
1. hét
2. hét
3. hét
4. hét
5. hét
Influenza elleni oltóanyagok kiadásának számadatai 2009/2010
.
Kiadott Oltóanyag Térítésmentes Kiadás száma (alkalom)
Térítéses Kiadott Oltóanyag 20320 db Fluval AB
Háziorvosok részére
886
49
Kiadott oltóanyag
Gyógyszertárak részére
305
14200 db Fluval P
Oltópontok részére
27
3400 db Fluval P
37117 db Fluval P 1141 db Fluval AB
Kritikus infrastruktúra részére
Kiadás száma
2428 db Fluval P 2247 db Fluavl AB
E.ü. Int.–ek részére
104
2752 db Fluval P 512 db Fluval AB
Nev. Okt. Int.-ek részére
249
9101 db Fluval P
Kismama+donor oltópont részére
4
380 db Fluval P 23794 db Fluval AB
Összesen
1292
51895 db Fluval P
6
Összesen
332
17600 db
KORFA: a különbözı életkorú nık és férfiak vízszintes sorai mutatják a népesség számát általános korévenként
ÁNTSZ KMRI nem fertızı megbetegedések epidemiológiai osztályának adatfeldolgozása Módszertani összefoglaló a halandósági elemzések mutatóiról A halandósági elemzésekben alkalmazott standardizálás segítségével a különbözı népességek halandósága összehasonlítható, mert kiküszöböli a zavaró tényezık hatását. Ennek oka, hogy bizonyos jelenségek gyakorisága, mint a halálozás is, az egyes életkorokban különbözı lehetnek. Így a legáltalánosabban érvényesülı ilyen zavaró hatás a népesség életkor szerinti összetételének különbségeibıl, változásaiból adódik. Ez olyan mértékő lehet, hogy a valósággal akár ellentétes, „torz” eredmény jelenhet meg nyers összehasonlítás alapján. 1.
tehát a nyers halálozási arányszámok nem alkalmasak egy adott területen élı lakosság halálozási viszonyainak jellemzésére, nagyon lényeges, hogy a helyzet téves megítéléséhez vezetnek. Ugyanis hazánkban- az ismert népesedéspolitikai beavatkozások következményeként – az átlagosnál is változékonyabb a különbözı korosztályok létszáma, éppen ezért az átlagosnál nagyobb torzításokra is számíthatunk. 2. a direkt standardizált halálozási arányszámok (standardizált halálozási arányszám, SHA) alkalmazása esetén úgy küszöbölhetı ki a koreloszlásból adódó eltérés, hogy valamennyi vizsgált populáció halálozás átlagos mutatóját egy a szakma szabályai szerint elfogadott és használt standard népesség kormegoszlással súlyozva számítjuk. A népesség kor szerinti összetétele idıben is változhat. A nemzetközi standardok több éven át változatlan formában történı alkalmazása lehetıvé teszi az idıbeli változások elemzését. Az alacsony korspecifikus (adott korra, korcsoportra vonatkozó) arányszámok azonban kisebb népességcsoportban már nem elég stabilak, a jelenség által kevésbé érintett korosztályokban egyik évrıl a másikra erısen ingadozhat a véletlen következtében is. Ezért az SHA ebben az esetben instabil. Ezért ábrázoltuk a grafikonokon az SHA 3 évre vonatkoztatott mozgóátlagát. Egy év adataiból ez esetben messzemenı következtetést levonni nem lehet, nem szabad. Az országon belüli halandóság halmozódására ezért a direkt standardizálás módszere nem hasznosítható. 3. a kisebb népességcsoportok (hazánkon belül megyei, kistérségi és települési szinten) összehasonlító tanulmányozásához az indirekt standardizált halálozási hányados mutató (továbbiakban: SHH) alkalmazható korrekt módon. Ezen esetben a standard feltételeket egy összehasonlítási alapul választott népesség stabil specifikus mutatói szolgáltatják. Országon belüli összehasonlításokban erre az országos népességének korspecifikus mutatói képezik az indirekt standardizálás alapját. A vizsgált népességcsoport korosztályaiban az országos halálozási szint szerint várható halálesetek számát a megfelelı országos korspecifikus halálozási arányszám és a vizsgált korosztályhoz tartozó lakosság évközepi számának szorzata adja. Az egyes korosztályokban várható halálesetek számának korosztályok szerinti összege eredményezi a vizsgált lakosságcsoportban a halálesetek várható számát. Az alkalmazott standardizált halálozási hányados (SHH) mutató a vizsgált lakosságcsoportban bekövetkezett halálesetek tényleges számát (T) viszonyítja a halálesetek várható számához (V) százalékos formában. Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az SHH = 100,0%, akkor az országos szinttıl nem különbözik a halandóság; SHH < 100,0%, akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság; SHH > 100,0%, akkor az országos szintnél magasabb a halandóság. A standardizált hányados mutatók segítségével tanulmányozható válnak a vizsgált jelenségek országon belüli területi egyenlıtlenségei az eltérı kormegoszlások torzító hatása nélkül. A népességcsoport egészére vonatkozó SHH érték átlagos szintet fejez ki! Adott népességen belül nem érvényes minden korosztályra! Alacsony éves esetszám esetén célszerő a megfigyelést több évre kiterjeszteni (esetünkben 5 évre), így a halálozási különbségek elemzéséhez a véletlen ingadozást is figyelembe vevı stabilizálást, továbbá más statisztikai simítási eljárásokat alkalmazni. A halálozási különbségek (SHH) és a halálozási gyakoriságok (SHA) jelentése merıben eltérı! SHH évenkénti változásából tilos következtetést levonni a halálozási gyakoriság évenkénti változására! Módszertani szempontból felhívjuk a figyelmet az SHH, SHA kombinált alkalmazására, mely a területi halálozási különbségek feltárása mellett hozzásegít a halálozási szint idıbeli alakulásának megismeréséhez is. Szakirodalom: Vargáné Hajdú Piroska, Boján Ferenc: Demográfiai és epidemiológiai módszerek a népegészségügyben, Literatura Medica, Bp., 1996. 1. Vargáné Hajdú Piroska, Ádány Róza. (szerk.): Epidemiológiai szótár, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2003.
8
ÖSSZEFOGLALÁS
Ábrázolás A térképeken (Standardizált Halálozási Hányadosok, SHH): Közép-magyarország területén élı 0-X éves és 15-64 éves korú népességének vezetı haláloki fıcsoportok miatt 2001-2005. közötti történı összes/korai halálozásának területi különbségeit kerületi/kistérségi szinten ábrázoltuk. A grafikonokon (Standardizált Halálozási Arányszámok, SHA): Fentebb említett népesség vezetı haláloki fıcsoportok miatti halálozásának idıbeni alakulását ábrázoltuk 1996 és 2005 között. A táblázatokban: A térképeken ábrázolt Standardizált Halálozási Hányadosok konkrétan kerültek megjelölésre. Szintén 0-x éves korú (összes) és 15-64 éves korú (korai) halálozás tekintetében. Korfa: Minden egyes kerület és kistérség 1997. január 1-i és a 2006. január 1-i (azaz az 1996. és 2005. évi évközepi) népességét KORFA megjelenítésével ábrázoltuk, mely egy összetett szalagdiagram, ami egy adott terület férfi és nıi lakosságának korévek szerinti létszámviszonyait (abszolút számokkal) mutatja be.
Módszertan Felhasznált adatok és adatforrások: A halandósági eltérések vizsgálatához a vizsgált idıszak éveire vonatkozó részletes adatok: - a kerületenkénti lakossági létszámadatokat kor és nem szerint a Központi Statisztikai Hivatal biztosította számunkra; - a halálesetek számát kor, nem, kerület, halálok szerinti bontásban, valamint a szükséges országos korspecifikus halálozási arányszámokat az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (továbbiakban: OKI) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatainak felhasználásával bocsátotta rendelkezésünkre. A magyar, fıvárosi, a pest megyei és az adott kistérségi/kerületi lakosság halálozásának idıbeni alakulásának vizsgálatakor a nemzetközi és hazai szakirodalomban meghatározott, szokásos standardot (az európai népesség (1976.) évi kormegoszlását) alkalmaztuk. A nemzetközi kitekintéshez használt 2004. május 1. utáni 27 Európai Uniós tagország átlaga a WHO/HFA adatbázisból származott.
Elemzési módszerek: A halandóság területi különbségeinek vizsgálatához az indirekt standardizálás módszere került alkalmazásra, amikor a vizsgált népességcsoport korosztályaiban az országos halálozási szint szerint várható halálesetek számát a megfelelı országos korspecifikus halálozási arányszám és a vizsgált korosztályhoz tartozó lakosság évközepi számának szorzata adta. Az elemzésben alkalmazott standardizált halálozási hányados (SHH) mutató a vizsgált lakosságcsoportban bekövetkezett halálesetek tényleges számát (T) viszonyítja a halálesetek várható számához (V) százalékos formában. Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az SHH = 100,0%, akkor az országos szinttıl nem különbözik a halandóság; SHH < 100,0%, akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság; SHH > 100,0%, akkor az országos szintnél magasabb a halandóság. A számított SHH mutató szignifikancia vizsgálata Z-próbával történt. Nem került értelmezésre az eltérés szignifikanciája azokban az esetekben, amikor a tényleges, és/vagy a várható halálesetek száma 20-nál kevesebb volt. Az SHH mutatók indexek, ezért ezeket egymással összeadni, kivonni, osztani és szorozni szigorúan TILOS!!!!!!!!!!!!!!!! INTERPRETÁLÁSUK KIZÁRÓLAG A 100%-HOZ (az országos átlaghoz) KÉPEST LEHETSÉGES!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! A vizsgált idıszakban a halálozás idıbeni alakulásának vizsgálata a direkt standardizálás módszerével számolt standardizált halálozási arányszámok (SHA) segítségével történt.
9
Standardizált Halálozási Hányados (SHH): tényleges halálesetek száma osztva a várható halálesetek számával, szorozva 100-zal. SHH > 100 a halandóság szintje rosszabb SHH=100 a halandóság szintje ugyanolyan SHH <100 a halandóság szintje kedvezıbb
10
11
12
13
14
15
BNO-10:V01-Y98_ balesetek,baleseti sérülés egyéb külsı okai,szándékos önártalom,testi sértés,orvosi ellátás szövıdményei stb.
16
