XXII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM JÚNIUS 25. T A R T A L O M SZEMÉLYI RÉSZ

XXII. ÉVFOLYAM

5. SZÁM

2011. JÚNIUS 25.

VAS M EGY E ÖN KORMÁNY ZA TÁNAK ÉR TESÍ TİJ E TARTALOM SZÁM

TÁRGY

OLDAL

SZEMÉLYI RÉSZ 142/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A körmendi Kölcsey Ferenc Gimnázium intézményvezetıi feladatának ellátására pályázat kiírásáról

583

143/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ igazgatója közalkalmazotti jogviszonyának áthelyezéssel történı megszüntetésérıl, valamint a megüresedett álláshely betöltésére vonatkozó pályázat kiírásáról

584

144/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A Vas Megyei Markusovszky Kórház, Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Zrt. Felügyelı Tanácsába tagok delegálásáról

584

145/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A Vas Megyei Markusovszky Kórház, Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Zrt. Fejlesztési Testületébe tagok delegálásáról

585

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK 10/2011. (VI. 27.) ö. rendelet

A Vas Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetési elıirányzatainak módosításáról

585

11/2011. (VI. 27.) ö. rendelet

A szakosított szociális intézményi ellátásokról szóló 3/2009. (II. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról

606

KÖZGYŐLÉSI HATÁROZATOK 116/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A tárgysorozat elfogadásáról

610

117/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A közgyőlés legutóbbi ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl szóló beszámoló, valamint a közgyőlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzat-változtatásáról szóló tájékoztató elfogadásáról

611

118/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A Vas Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetési elıirányzatainak módosításáról készült könyvvizsgálói vélemény elfogadásáról

611

119/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár alapító okiratának módosításáról

612

2011. JÚNIUS 25.

582

120/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A környezet és természetvédelem helyzete Vas megyében címő tájékoztató elfogadásáról

615

121/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A turizmus megyei továbbfejlesztésének áttekintése címő tájékoztató elfogadásáról

615

122/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A Savaria Szimfonikus Zenekar 2009-2011. mőködésérıl szóló beszámoló elfogadásáról

közötti

615

123/2011. (VI. 25.) sz. határozat

Tagi kölcsön nyújtásáról a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. részére gép-mőszer beszerzése céljából

615

124/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft-vel kötött vagyonkezelési szerzıdés módosításáról, a lukácsházi ingatlan értékesítésével kapcsolatosan

616

125/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A megyei közgyőlés intézményeinél létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri igénylésérıl

végrehajtott hozzájárulás

619

126/2011. (VI. 25.) sz. határozat

Az ivánci Vas Megyei Szakosított Otthon „C” épületében lakók tisztálkodási feltételeinek javításáról

619

127/2011. (VI. 25.) sz. határozat

Az ikervári gyermekotthon tárgyi feltételeinek halaszthatatlan javításához fedezet biztosításáról

620

128/2011. (VI. 25.) sz. határozat

Együttmőködési megállapodás elfogadásáról a Savaria Tourist Iroda újbóli hasznosítása érdekében

620

129/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága utófinanszírozott pályázatainak megelılegezésére összeg kölcsönbe adásáról

624

130/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A Szlovén-Magyar Közös Turisztikai Tér / Emlékek és értékek határok nélkül címő pályázat benyújtásához szükséges önerı biztosításáról

624

131/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A Vas Megyei Önkormányzat további intézményeinek megújuló energetikai fejlesztésérıl a „Helyi hı- és hőtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” címő pályázat keretében

624

132/2011. (VI. 25.) sz. határozat

Intézményi pályázat hozzájárulásról

szükséges

624

133/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A Béri Balogh Ádám Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola szakmai pályázatának elıfinanszírozásához nyújtandó önkormányzati kölcsönrıl

625

134/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár pályázaton való részvételének jóváhagyásáról

625

135/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A 85/2011. (IV. 22.) számú határozat hatályon kívül helyezésérıl és újabb ALFA pályázatok benyújtásának engedélyezésérıl

625

136/2011. (VI. 25.) sz. határozat

Közösségi célú alapítvány támogatásáról

626

benyújtásához

583

2011. JÚNIUS 25.

137/2011. (VI. 25.) sz. határozat

Vasvár Város Önkormányzatával megállapodás módosításáról

kötött

közoktatási

626

138/2011. (VI. 25.) sz. határozat

Körmend Város Önkormányzatával kötött közoktatási megállapodás módosításáról

626

139/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok ellátására szóló megállapodásról a NyugatMagyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központtal

626

140/2011. (VI. 25.) sz. határozat

A megyei fenntartású nevelési-oktatási intézményekben az osztályok és csoportok számának meghatározásáról

626

141/2011. (VI. 25.) sz. határozat

Szakvélemény kiadásáról a sárvári Barabás György Mőszaki Szakközépiskola és Szakiskola átszervezéséhez, valamint a közgyőlés elnökének megbízásáról a megyei közoktatásfejlesztési tervre alapozott szakvélemények kiadására

628

146/2011. (VI. 25.) sz. határozat

„Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról a büki Danubius Health Spa Resort Bük**** részére

628

147/2011. (VI. 25.) sz. határozat

„Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról a Perenyei Férfi Népdalkör Egyesület részére

628

KÖZLEMÉNYEK A környezet és természetvédelem helyzete Vas megyében

629

A turizmus megyei továbbfejlesztésének áttekintése

663

Beszámoló a Savaria Szimfonikus Zenekar 2009-2011. közötti mőködésérıl

678

SZEMÉLYI RÉSZ A megyei közgyőlés 142/2011. (VI. 25.) számú határozata a körmendi Kölcsey Ferenc Gimnázium intézményvezetıi feladatának ellátására pályázat kiírásáról A közgyőlés a körmendi Kölcsey Ferenc Gimnázium intézményvezetıi feladatának ellátására pályázatot ír ki az elıterjesztés melléklete szerinti tartalommal. Megbízza az oktatási és kulturális bizottságot a beérkezett pályázatok véleményezésével, és a javaslatok közgyőlés elé terjesztésével. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

2011. JÚNIUS 25.

584

A megyei közgyőlés 143/2011. (VI. 25.) számú határozata a Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ igazgatója közalkalmazotti jogviszonyának áthelyezéssel történı megszüntetésérıl, valamint a megüresedett álláshely betöltésére vonatkozó pályázat kiírásáról

A közgyőlés: 1.

a Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ igazgatójának, Joós Tamásnak az igazgatói magasabb vezetıi megbízását visszavonja, és határozatlan idejő közalkalmazotti jogviszonyát – munkáját nagyra értékelve és megköszönve – 2011. június 30. napján áthelyezéssel megszünteti,

2.

az igazgatói álláshely betöltésére pályázatot ír ki az elıterjesztés mellékletével megegyezı tartalommal,

3.

elrendeli, hogy az intézmény igazgatói feladatainak ellátása az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatában meghatározott helyettesítési rendre vonatkozó szabályok szerint történjen a pályázati eljárás eredményes lezárásáig.

Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

A megyei közgyőlés 144/2011. (VI. 25.) számú határozata a Vas Megyei Markusovszky Kórház, Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Zrt. Felügyelı Tanácsába tagok delegálásáról A közgyőlés: 1.

a kistérségek által jelölt személyek közül az alább felsorolt 5 fıt választja meg a Vas Megyei Markusovszky Kórház, Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Zrt. kórházi felügyelı tanácsába: • Dr. Haragh László önkormányzati képviselı Szentgotthárd • Sebık Péter Pankasz polgármestere • Füzi Andrea Vasvár Egészségügyi Alapellátó Intézménye vezetıje • Keresztes István Jánosháza polgármestere • Dr. Vágó Attila háziorvos; A felügyelı tanács ülésére tanácskozási joggal meghívandóknak delegálja: • Kovács Pétert, Vép város polgármesterét • Hajós Attilát, Bı község polgármesterét • Pass Imrét, társulási elnök-helyettest Daraboshegyrıl • Dr. Mosonyi Tamás szülész-nıgyógyász szakorvost Sárvárról.

2.

felkéri az intézmény vezérigazgatóját a kórházi felügyelı tanács megalakítására, az új felügyelı tanács mőködésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátására;

3.

köszönetét fejezi ki az elızı kórházi felügyelı tanács tagjainak a Zrt. eredményes mőködését segítı tevékenységéért.

Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

585

2011. JÚNIUS 25.

A megyei közgyőlés 145/2011. (VI. 25.) számú határozata a Vas Megyei Markusovszky Kórház, Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Zrt. Fejlesztési Testületébe tagok delegálásáról A megyei közgyőlés a Vas Megyei Markusovszky Kórház, Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Zrt. TIOP-2.2.409/1-2010-0016 azonosítószámú projektjéhez felállítandó Fejlesztési Testületébe az alábbi tagokat delegálja: Szavazó Tag: Név Horváthné Stukics Erzsébet

Cím 9545 Jánosháza, Magyar u. 3/A.

Megfigyelı Tagok: Höfle 9700 László Szombathely, Deák F. u. 74. Dr. Banga 9700 Lajos Szombathely, Kárpáti K. u. 116. Felelıs: Határidı:

Telefonszám 30/9786695

Fax -

E-mail [email protected]

94/512-760 20/9565217

94/512-761

[email protected]

94/317-391 30/2800969

-

[email protected]

a közgyőlés elnöke azonnal

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 10/2011. (VI. 27.) önkormányzati rendelete a Vas Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetésérıl szóló 1/2011. (II. 21.) önkormányzati rendelete módosításáról

A Vas Megyei Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 65. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésérıl szóló 2010. évi CLXIX. törvény elıírásainak figyelembe vételével a következıket rendeli el: 1. § A Vas Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetésérıl szóló 1/2011.(II.21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 3. § (1) bekezdés a) – e) pont helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A közgyőlés az önkormányzat 2011. évi költségvetése bevételi elıirányzatának fıösszegét 10,932.351 E Ft-ban állapítja meg. Ezen belül: 1. Megyei önkormányzat bevételi elıirányzata 9.990.720 E Ft 2. Vas megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat bevételi elıirányzata 1.430 E Ft, 3. Vas megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzat bevételi elıirányzata 3.334 E Ft, 4. Vas megyei Német Önkormányzat bevételi elıirányzata 359 E Ft 5. Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás 936.508 E Ft.” 2. § (1) A R. 5. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. § A tervezett bevételeket címenként, alcímenként, (a területi kisebbségi önkormányzatokat és a Vas Megyei Szakképzés - Szervezési Társulást elkülönítetten) és forrásonként a R. 2. számú melléklete tartalmazza.”

2011. JÚNIUS 25.

586

(2) A R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép. 3. § (1) A R. 6. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A költségvetés bevételi elıirányzatából mőködési célokat szolgáló forrás 6,667.136 E Ft (Ebbıl: területi kisebbségi önkormányzatoknál 5.061 E Ft, Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulásnál 53.436 E Ft), a felhalmozási feladatok finanszírozására számításba vehetı bevétel 4,265.215 E Ft (Ebbıl: Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulásnál 533.341 E Ft.)” (2) A R. 1. számú melléklete A/ pontja helyébe e rendelet 1. számú melléklete A/ pontja lép. 4. § A R. 8. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A közgyőlés a költségvetési szervek részére 3,098.602 E Ft felügyeleti szervi támogatást biztosít, melybıl 3,089.540 E Ft mőködési célokat, 9.062 E Ft felhalmozási célokat szolgál. Az érettségi szakmai vizsgák fedezetére mindösszesen 2.130 E Ft kerül biztosításra.” 5. § (1) A R. 9. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „9. § (1) A közgyőlés az önkormányzat 2011. évi költségvetése kiadási elıirányzatának fıösszegét 12.449.163 E Ft-ban állapítja meg. Ezen belül: ● Megyei önkormányzat kiadási elıirányzata 11,507.793 E Ft, b) Vas megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat kiadási elıirányzata 1.169 E Ft, c) Vas megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzat kiadási elıirányzata 3.334 E Ft, d) Vas megyei Német Önkormányzat kiadási elıirányzata 359 E Ft. e) Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás 936.508 E Ft. (2) Az önkormányzat 2011. évi finanszírozási kiadásainak elıirányzatát 170.088 E Ft-ban állapítja meg, mely teljes egészében felhalmozási célú. (3) A kiadási elıirányzaton belül intézményenként (területi kisebbségi önkormányzatokat elkülönítetten) a kiemelt elıirányzatokat a R. 1. számú mellékletének B/ pontja tartalmazza. (4) Az (1) bekezdés a) pontjában rögzített kiadási elıirányzaton belül kiemelt elıirányzatok: E Ft Önk. Hiv. TISZK Területi kis.önk Személyi juttatások elıirányzata 2.983.219 33.399 1.083 Munkaadókat terhelı járulékok 779.064 8.426 381 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 2,247.453 77.191 1.924 Speciális célú támogatások 326.521 690 Felújítási elıirányzat 26.204 Beruházási elıirányzat 443.675 694.359 62 Egyéb felhalm. célú kiadások, támogatások 77.682 123.133 Támogatási kölcsönök nyújtása, törlesztése 389.011 Pénzforgalom nélküli kiadások: Tartalékok 4,234.703 983 Mőködési tartalék: céltartalék 41.326 Ált.tartalék 203.066 983 Fejlesztési tartalék: általános 2,369.679 Céltartalék 1,620.632 Költségvetési kiadási elıirányzat összesen Kiadási elıirányzat mindösszesen Finanszírozási célú kiadások Fejlesztési célú (hitel) Mőködési célú Költségvetési kiadások összesen „

11,507.532

936.508 12,449.163

170.088 12,619.251

5.123

587

2011. JÚNIUS 25.

(2) A R. 1. számú melléklete B/ pontja helyébe e rendelet 1. számú melléklete B/ pontja lép. (3) A R. 3. számú mellékelte helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. 6. § (1) A R. 11. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „11. § (1) Az önkormányzat felhalmozási kiadási elıirányzata 5,833.836 E Ft, melyet költségvetési szervenként, feladatonként és célonként a R. 5. számú melléklete tartalmazza. (2) Az 1. pontban rögzített felhalmozási kiadási elıirányzatból a felhalmozási célú kiadás 5,638.248 E Ft, a fejlesztési hitel és kötvény utáni kamattörlesztés 195.138 E Ft, az ÁFA befizetési kötelezettség 450 E Ft-ot tesz ki.” (2) A R.5. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép. 7. § (1) A R. 12. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „12. § A közgyőlés az önkormányzati hivatal 1. mőködési kiadásaira 781.174 E Ft-ot biztosít, melyet feladatonkénti bontásban a R. 4. sz. mellékletében rögzít. 2. felhalmozási kiadásaira 379.312 E Ft-ot hagy jóvá a R. 5. sz. mellékletének A/ pontjában szereplı célokra.” (2) A R. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép. 8. § A R. 13. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „13. § A közgyőlés az önkormányzat pénzforgalom nélküli kiadásait (tartalékait) 4,235.686 E Ft-ban határozza meg. Ebbıl: a mőködési céltartalékot 41.326 E Ft-ban, a mőködési általános tartalékot 203.066 E Ft-ban, mőködési tartalék (V. M. Horvát Kisebbségi Önk.) 983 E Ft-ban, a fejlesztési céltartalékot 1,620.632 E Ft-ban, általános tartalékot 2,369.679 E Ft-ban rögzíti.” 9. § A R. 7. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép.

10. § E rendelet a kihirdetését követı napon lép hatályba. Szombathely, 2011. június 25.

Dr. Kun László sk. megyei fıjegyzı

Kovács Ferenc sk. a közgyőlés elnöke

588

2011. JÚNIUS 25.

2011. JÚNIUS 25.

589

590

2011. JÚNIUS 25.

2011. JÚNIUS 25.

591

592

2011. JÚNIUS 25.

2011. JÚNIUS 25.

593

594

2011. JÚNIUS 25.

2011. JÚNIUS 25.

595

596

2011. JÚNIUS 25.

2011. JÚNIUS 25.

597

598

2011. JÚNIUS 25.

2011. JÚNIUS 25.

599

600

2011. JÚNIUS 25.

2011. JÚNIUS 25.

601

602

2011. JÚNIUS 25.

2011. JÚNIUS 25.

603

604

2011. JÚNIUS 25.

2011. JÚNIUS 25.

605

2011. JÚNIUS 25.

606

A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 11/2011. (VI. 27.) rendelete a Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének fenntartásában mőködı szakosított szociális intézményi ellátásokról szóló 3/2009. (II. 18.) rendelete módosításáról 1.

§

A Rendelet 3. §-a az alábbiakkal egészül ki: (1) A megyei közgyőlés az alábbi szakosított – ápolást-gondozást nyújtó – intézményeket tartja fenn: a) idısek otthona, b) idıskorúak gondozóháza, c) fogyatékosok otthona, d) pszichiátriai betegek otthona. (2) Az ápolást - gondozást nyújtó intézmények az alábbi típusú gondozottak ellátására nyújtanak lehetıséget: a) idısek, b) látásfogyatékosok, c) mozgásfogyatékosok, d) értelmi fogyatékosok, e) pszichiátriai betegek, f ) szenvedélybetegek. (3) Az idısek otthonában a jogszabályban meghatározott gondozási szükséglettel rendelkezı, de rendszeres fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az idısek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a jogszabály szerinti gondozási szükséglettel rendelkezı személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. (4) A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehetı fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetıség. (5) A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehetı fel, aki az ellátás igénybevételének idıpontjában nem veszélyeztetı állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. (6) A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre idılegesen nem képes, de – a külön jogszabályban meghatározott – kötelezı intézeti gyógykezelésre nem szorul. (7) Az idısek gondozóházába azok az idıskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetık fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban idılegesen nem képesek gondoskodni. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi idıtartamra teljes körő ellátást biztosít, illetve különös méltánylást érdemlı esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel az ellátás meghosszabbítható. (3) (8) Az ápolást - gondozást nyújtó megyei intézmények jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. 2.

§

A Rendelet 4. §-a az alábbiak szerint módosul: (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylı, illetve törvényes képviselıje kérelmére, indítványára történik.

607

2011. JÚNIUS 25.

(2) Az ellátás mind szóban, mind formai kötöttségek nélküli írásbeli alakban kérelmezhetı közvetlenül a kiválasztott intézmény vezetıjénél. A kérelem elıterjesztésekor be kell nyújtani az orvosi igazolást, jövedelemnyilatkozatot és – az idıskorúak gondozóháza és a rehabilitációs célú lakóotthon kivételével – vagyonnyilatkozatot is. Vagyonnyilatkozatot csak abban az esetben nem kell benyújtani, ha az ellátott, vagy a térítési díjat megfizetı más személy önként vállalja az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. (3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemrıl az intézmény vezetıje dönt. Pozitív döntés esetén nem köteles írásban értesítést küldeni, elegendı ha az ellátottat nyilvántartásba veszi. Elutasító döntésérıl írásban köteles értesíteni az ellátást igénylıt, illetve annak törvényes képviselıjét. (4) Átmeneti elhelyezés esetén a kérelem elbírálásához szükséges a fenntartó hivatalának illetékes titkárságvezetıje elızetes hozzájárulása. (4) (5) Ha az ellátást igénylı, illetve törvényes képviselıje az intézmény vezetıjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétıl számított 8 napon belül a közgyőlés elnökéhez fordulhat. A beadványról a közgyőlés elnöke határozattal dönt. (5) (6) Az ellátás igénybevételének idıpontjában az intézményvezetı megállapodást köt az ellátást igénybevevıvel, illetve törvényes képviselıjével. (6) (7) A jogtalanul és rosszhiszemően igénybevett ellátás megtérítésére az intézményvezetı a felet felszólítja. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, bírói úton szerez érvényt a követelésnek. 3.

§

A Rendelet 11. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki: (7) A 2008. január 1-jén intézményi jogviszonyban álló ellátott esetén – ha az intézménnyel kötött megállapodás ettıl el nem tér – a személyi térítési díj fedezetéül az ellátott ingatlanvagyonára megállapított jelzálogjog bejegyzésérıl a megyei közgyőlés elnöke határozatot hoz. 4.

§

A Rendelet 15. §-a kiegészül az alábbi (2) bekezdéssel: (2) Az e Rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és végrehajtási rendeletei az irányadóak. 5.

§

A Rendelet 1. sz. mellékletének 7.) pontja az alábbiak szerint módosul: 7.) Név: Vas Megyei Idısek Otthona és Gondozóháza Vasvár Cím: 9800 Vasvár, Petıfi S. u. 14. Szakosított ellátási formák: • alapfunkció: ♦ idıskorúak ápolása-gondozása, • kiegészítı funkció: nincs. 6. A Rendelet 2. számú melléklete az alábbiak szerint változik:

§

2011. JÚNIUS 25.

608

2. számú melléklet A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének fenntartásában mőködı ápolást és gondozást nyújtó intézményekben fizetendı térítési díjak: Intézmény megnevezése Napi intézményi térítési Havi intézményi díj térítési díj (Ft) (Ft) 1. Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézete Acsád -

idıskorú, fogyatékkal élı, pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, demens

2. Vas Megyei Idısek Otthona Táplánszentkereszt - Idıskorú, mozgásfogyatékos, demens 3. Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc - fogyatékkal élık

2.470

74.100

2.200

66.000

2.574

77.220

-

idıskorú

2.792

83.760

-

demens

2.891

86.730

3.020 2.822 2.820

90.585 84.650 84.600

1.870

56.100

895

26.850

4. Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely -

idıskorú demens fogyatékkal élı, pszichiátriai beteg

5. Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona Sajtoskál -

pszichiátriai részleg

-

pszichiátriai betegek rehabilitációs lakóotthona 7. Vas Megyei Idısek Otthona Hegyfalu

célú

-

idıskorú

2.780

83.400

-

demens

2.805

84.150

8. Vas Megyei Idısek Otthona és Gondozóháza Vasvár 2.440

73.200

-

idıskorú (tartós bentlakásos elhelyezés esetén) idıskorú (átmeneti elhelyezés esetén) emelt szintő

2.273 3.116

68.200 93.500

-

demens

2.400

72.000

-

A Vas Megyei Idısek Otthona és Gondozóháza Vasvár átlagot meghaladó, emeltszintő elhelyezést és szolgáltatásokat biztosító részlegében az intézményi elhelyezéskor fizetendı egyszeri hozzájárulás összege: – 1 férıhelyes szoba esetén: 2.000.000 Ft – 2 férıhelyes szoba esetén:

800.000 Ft/fı. 7.

A Rendelet 3. és 4. sz. melléklete az alábbiakkal egészül ki:

§

609

2011. JÚNIUS 25.

3. számú melléklet Határidı: minden tárgyhónapot követı 5. nap Jelentés gondozotti létszámról Intézmény: Jelentési idıszak: ……. év ……….. hónap Engedélyezett férıhelyszám (ellátotti csoportonként)

Elızı havi zárólétszám (fı)

Tárgyhóba n felvett gondozotta k

Tárgyhóba n megszőnt gondozás

Tárgyh avi záróléts zám

Tárgyhavi tényleges

Elızı havi zárólétszám (fı)

Tárgyhóba n felvett gondozotta k

Tárgyhóba n megszőnt gondozás

Tárgyh avi záróléts zám

Tárgyhavi tényleges

gond. napok száma

kihasználtság százaléka

idıskorú: fı idıskorú átmeneti: …. fı demens: fı értelmi fogyatékos: fı mozgásfogyatékos: fı látásfogyatékos: fı pszichiátriai beteg: fı szenvedélybeteg: fı Összesen: fı Telephely megnevezése*: Engedélyezett férıhelyszám (ellátotti csoportonként)

gond. napok száma

idıskorú: fı demens: fı értelmi fogyatékos: fı mozgásfogyatékos: fı látásfogyatékos: fı pszichiátriai beteg: fı szenvedélybeteg: fı Összesen: fı *telephelyenként külön táblázatot kell kitölteni! Dátum: ………………………………….. intézményvezetı

kihasználtság százaléka

2011. JÚNIUS 25.

610

4. sz. melléklet Határidı: minden tárgyhónapot követı 5. nap Jelentés a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásra várakozókról Intézmény megnevezése: Jelentési idıszak: : …… év ……….. hónap Várakozók száma ellátotti csoportonként* Ellátotti csoport

Várakozók száma (fı)

Soron kívüli várakozók száma (fı)

Összesen

idıskorú idıskorú átmeneti demens értelmi fogyatékos mozgásfogyatékos látásfogyatékos pszichiátriai beteg szenvedélybeteg Összesen: *Telephelyenként külön táblázatot kell kitölteni! Dátum: ………………………………….. intézményvezetı 7. § E Rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Szombathely, 2011. június 25.

Dr. Kun László sk. megyei fıjegyzı

Kovács Ferenc sk. a közgyőlés elnöke

KÖZGYŐLÉSI HATÁROZATOK A megyei közgyőlés 116/2011. (VI. 25.) számú határozata a tárgysorozat elfogadásáról A közgyőlés az ülés tárgysorozatát a következık szerint állapítja meg: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Beszámoló a közgyőlés legutóbbi ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl, valamint tájékoztató a közgyőlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzat-változtatásáról a.) A Vas Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetési elıirányzatainak módosítása b) Könyvvizsgálói vélemény a 2010. évi költségvetési elıirányzatok módosításáról A szakosított szociális intézményi ellátásokról szóló 3/2009. (II. 18.) önkormányzati rendelet módosítása A Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár alapító okiratának módosítása A környezet és természetvédelem helyzete Vas megyében A turizmus megyei továbbfejlesztésének áttekintése Beszámoló a Savaria Szimfonikus Zenekar 2009-2011. közötti mőködésérıl

2011. JÚNIUS 25.

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

611

Tagi kölcsön nyújtása a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. részére gép-mőszer beszerzése céljából A Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft-vel kötött vagyonkezelési szerzıdés módosítása, a lukácsházi ingatlan értékesítésével kapcsolatosan A megyei közgyőlés intézményeinél végrehajtott létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igénylése Az ivánci Vas Megyei Szakosított Otthon „C” épülete lakói tisztálkodási feltételeinek javítása Az ikervári gyermekotthon tárgyi feltételeinek halaszthatatlan javítására fedezet biztosítása Együttmőködési megállapodás a Savaria Tourist Iroda újbóli hasznosítására A Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága utófinanszírozott pályázatai támogatásának megelılegezésére összeg kölcsönbe adása A Szlovén-Magyar Közös Turisztikai Tér / Emlékek és értékek határok nélkül pályázat benyújtásához szükséges önerı biztosítása A Vas Megyei Önkormányzat további intézményeinek megújuló energetikai fejlesztése a „Helyi hı- és hőtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” Intézményi pályázat benyújtásához szükséges hozzájárulás A Béri Balogh Ádám Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola szakmai pályázata elıfinanszírozásához nyújtandó önkormányzati kölcsön A Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár pályázaton való részvételének jóváhagyása A 85/2011. (IV. 22.) számú határozat hatályon kívül helyezése és újabb ALFA pályázatok benyújtásának engedélyezése Közösségi célú alapítvány támogatása Vasvár Város Önkormányzatával kötött közoktatási megállapodás módosítása Körmend Város Önkormányzatával kötött közoktatási megállapodás módosítása A pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok ellátásáról szóló megállapodás a NyugatMagyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központtal A megyei fenntartású nevelési-oktatási intézményekben az osztályok és csoportok számának meghatározása a.) Szakvélemény kiadása a sárvári Barabás György Mőszaki Szakközépiskola és Szakiskola átszervezéséhez b.) A közgyőlés elnökének megbízása megyei közoktatás-fejlesztési tervre alapozott szakvélemények kiadására A körmendi Kölcsey Ferenc Gimnázium intézményvezetıi feladatának ellátására pályázat kiírása A Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ igazgatója közalkalmazotti jogviszonyának áthelyezéssel történı megszüntetése, valamint a megüresedett álláshely betöltésére vonatkozó pályázat kiírása A Vas Megyei Markusovszky Kórház, Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Zrt. Felügyelı Tanácsába tagok delegálása A Vas Megyei Markusovszky Kórház, Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Zrt. Fejlesztési Testületébe tagok delegálására „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozása a büki Danubius Health Spa Resort Bük**** részére „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozása a Perenyei Férfi Népdalkör Egyesület részére Gayer Gyula Emlékplakett adományozása

A megyei közgyőlés 117/2011. (VI. 25.) számú határozata a közgyőlés legutóbbi ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl szóló beszámoló, valamint a közgyőlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzat-változtatásáról szóló tájékoztató elfogadásáról A közgyőlés az elızı ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl szóló beszámolót, valamint elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzat-változtatásáról szóló tájékoztatóját elfogadja. A megyei közgyőlés 118/2011. (VI. 25.) számú határozata a Vas Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetési elıirányzatainak módosításáról készült könyvvizsgálói vélemény elfogadásáról A közgyőlés a Vas Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetési elıirányzatainak módosításáról készült könyvvizsgálói véleményt elfogadja.

2011. JÚNIUS 25.

612

A megyei közgyőlés 119/2011. (VI. 25.) számú határozata a Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár alapító okiratának módosításáról A közgyőlés a Vas Megyei Idısek Otthona és Gondozóháza: 1. 2.

alapító okiratát egységes szerkezetben az elıterjesztés 1. sz. mellékletével egyezı tartalommal módosítja, valamint a módosító okiratot az elıterjesztés 2. sz. mellékletével egyezı tartalommal jóváhagyja.

Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal 1. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT

A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése az alábbi intézményt alapítja: 1) Költségvetési szerv neve: Vas Megyei Idısek Otthona és Gondozóháza 2) Költségvetési szerv székhelye: 9800 Vasvár, Petıfi u. 14. Telephelye:

Nyugdíjasok Hegyháti Otthona Oszkó 9825 Oszkó, Petıfi S. u. 1.

3) Alapító és fenntartó szerv neve és címe:

Vas Megyei Önkormányzat 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1.

4) Jogszabályban meghatározott közfeladata: a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján: 873000 Idısek, fogyatékosok bentlakásos ellátása 5) Alaptevékenysége: ápolást-gondozást és átmeneti elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény Az intézmény típusa: idısek otthona emelt szintő elhelyezést biztosító részleggel és idıskorúak gondozóháza. Feladata: • napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkezı, de rendszeres fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ellátása, • a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet hiányában is az elızı pontban meghatározott személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élı házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója ellátása • azon 18. életévét betöltött személyek ápolása-gondozása, akik betegségük vagy fogyatékosságuk miatt nem tudnak önmagukról gondoskodni és gondozási szükségletük napi 4 órát meghaladó, illetve, ha ellátásuk más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható, • demens betegek bentlakásos intézményi ellátása; • az otthonlakók teljes körő ellátásának biztosítása, meglévı képességeinek szinten tartása és fejlesztése. • az idısek gondozóházában azon idıskorúak, valamint azon 18. életévüket betöltött beteg személyek ellátása, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban idılegesen nem képesek gondoskodni. Férıhelyek száma: 144, melybıl 25 férıhelyen emelt szintő ellátást, 10 férıhelyen átmeneti elhelyezést biztosít. Szakfeladat számok: 873011-1 873012-1 873013-1

Idıskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása Idıskorúak átmeneti ellátása Demens betegek bentlakásos ellátása

613

2011. JÚNIUS 25.

841401-1 562917-1 561000-1

Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggı szolgáltatások Munkahelyi étkeztetés Éttermi, mozgó vendéglátás

6)

Vállalkozási tevékenysége: nincs

7)

Vállalkozási tevékenysége arányának felsı határa a szerv kiadásaiban: -

8)

A költségvetési szerv mőködési köre:

Vas megye

9)

Az alapítás idıpontja:

2004. 08. 01

10)

Irányító szerv neve, székhelye:

Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1.

11)

Alapítói jogokkal felruházott iránytó szerv neve, székhelye: Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése

9700 – Szombathely, Berzsenyi D. tér 1.

12)

Gazdálkodási besorolása: önállóan mőködı és gazdálkodó szerv

13)

Vezetıjének kinevezése, megbízási rendje: a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályáztatás útján az irányító szerv nevezi ki.

14)

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony jelölése: a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján közalkalmazotti jogviszony.

Szombathely, 2011. június 25. Kovács Ferenc sk. a megyei közgyőlés elnöke Záradék: A Vas Megyei Idısek Otthona és Gondozóháza Alapító Okiratát a Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése 119/2011. (VI. 25.) számú határozatával hagyta jóvá. Szombathely, 2011. június 25. Dr. Kun László sk. megyei fıjegyzı

2. sz. melléklet MÓDOSÍTÓ OKIRAT I. Az Alapító Okirat alábbi 1. pontja helyébe Költségvetési szerv neve: Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár a következı 1. pont lép: 1) Költségvetési szerv neve: Vas Megyei Idısek Otthona és Gondozóháza II. Az Alapító okirat alábbi 5. pontja helyébe 5.

Alaptevékenysége: ápolást-gondozást nyújtó intézmény

2011. JÚNIUS 25.

614

Az intézmény típusa: idısek otthona, emelt szintő ellátást biztosító részleggel. • • •

• •

a szociális szakértıi szerv által megállapított, napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkezı, de rendszeres fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ellátása, a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet hiányában is az elızı pontban meghatározott személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élı házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója ellátása azon 18. életévét betöltött személyek ápolása-gondozása, akik betegségük vagy fogyatékosságuk miatt nem tudnak önmagukról gondoskodni és a szociális szakértıi szerv által megállapított gondozási szükségletük napi 4 órát meghaladó, ha ellátásuk más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható, demens betegek bentlakásos intézményi ellátása; az otthonlakók teljes körő ellátásának biztosítása, meglévı képességeinek szinten tartása és fejlesztése. Férıhelyek száma: 134, melybıl 25 emelt szintő ellátást biztosít.

Szakfeladat számok: 873011-1 873013-1 841401-1

Idıskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása Demens betegek bentlakásos ellátása Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggı szolgáltatások

a következı új 5. pont lép: 5.

Alaptevékenysége: ápolást-gondozást és átmeneti elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény

Az intézmény típusa: idısek otthona emelt szintő elhelyezést biztosító részleggel és idıskorúak gondozóháza. Feladata: • napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkezı, de rendszeres fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ellátása, • a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet hiányában is az elızı pontban meghatározott személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élı házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója ellátása • azon 18. életévét betöltött személyek ápolása-gondozása, akik betegségük vagy fogyatékosságuk miatt nem tudnak önmagukról gondoskodni és gondozási szükségletük napi 4 órát meghaladó, illetve, ha ellátásuk más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható, • demens betegek bentlakásos intézményi ellátása; • az otthonlakók teljes körő ellátásának biztosítása, meglévı képességeinek szinten tartása és fejlesztése. • az idısek gondozóházában azon idıskorúak, valamint azon 18. életévüket betöltött beteg személyek ellátása, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban idılegesen nem képesek gondoskodni. Férıhelyek száma: 144, melybıl 25 férıhelyen emelt szintő ellátást, 10 férıhelyen átmeneti elhelyezést biztosít. Szakfeladat számok: 873011-1 873012-1 873013-1 841401-1 562917-1 561000-1

Idıskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása Idıskorúak átmeneti ellátása Demens betegek bentlakásos ellátása Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggı szolgáltatások Munkahelyi étkeztetés Éttermi, mozgó vendéglátás

Az Alapító okirat alábbi 6. és 7. pontja törlésre kerül: 6) Kiegészítı tevékenysége:

562917-1 561000-1

Munkahelyi étkeztetés Éttermi, mozgó vendéglátás

615

2011. JÚNIUS 25.

7) Kisegítı tevékenysége: Nincs Az alapító okirat 8. 9. 10. 11. 12. 13. pontja 6., 7. 8. 9. 10. és 11. pontra módosul. Az alapító okirat 14. pontja helyébe: 14)

Besorolása: A tevékenység jellege alapján: Feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint:

közintézmény önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv

az alábbi 12. pont lép: 12) Gazdálkodási besorolása: önállóan mőködı és gazdálkodó szerv Az alapító okirat 15. és 16. pontja 13. és 14. pontra módosul. Szombathely, 2011. június 25. Kovács Ferenc sk. a közgyőlés elnöke

A megyei közgyőlés 120/2011. (VI. 25.) számú határozata a környezet és természetvédelem helyzete Vas megyében címő tájékoztató elfogadásáról A közgyőlés elfogadja a környezet és természetvédelem Vas megyei helyzetérıl szóló tájékoztatót. A megyei közgyőlés 121/2011. (VI. 25.) számú határozata a turizmus megyei továbbfejlesztésének áttekintése címő tájékoztató elfogadásáról A közgyőlés 1. 2.

elfogadja a turizmus megyei továbbfejlesztésének áttekintésérıl szóló tájékoztatót; megbízza területfejlesztési és külkapcsolati bizottságát azzal, hogy a turizmus továbbfejlesztésének érdekében készítsen egy cselekvési, végrehajtási programot.

Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke 2011. IX. 30.

A megyei közgyőlés 122/2011. (VI. 25.) számú határozata a Savaria Szimfonikus Zenekar 2009-2011. közötti mőködésérıl szóló beszámoló elfogadásáról A közgyőlés elfogadja a Savaria Szimfonikus Zenekar 2009-2011. közötti mőködésérıl szóló beszámolót. A megyei közgyőlés 123/2011. (VI. 25.) számú határozata tagi kölcsön nyújtásáról a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. részére gép-mőszer beszerzése céljából A közgyőlés 1.

a Markusovszky Kórház Zrt. részére – 2014. június 30-i lejárattal, a mindenkori jegybanki alapkamattal azonos mértékő kamatfizetési kötelezettség mellett - 250 millió Ft tagi kölcsönt nyújt a kötvény kibocsátásából származó bevétele terhére, - új CT-berendezés beszerzése céljából. Elınye, hogy a törlesztés egyenlı összegekben negyedévente, a negyedév végén érvényes jegybanki alapkamat mértékével növelten történik.

2011. JÚNIUS 25.

616

2.

felhatalmazza a megyei közgyőlés elnökét a kölcsönszerzıdés aláírására.

Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

A megyei közgyőlés 124/2011. (VI. 25.) számú határozata a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft-vel kötött vagyonkezelési szerzıdés módosításáról, a lukácsházi ingatlan értékesítésével kapcsolatosan A közgyőlés az értékesítésre került Lukácsháza 026/2 hrsz-ú „szántó” megnevezéső ingatlant a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. vagyonkezelésébıl kivonja, és a mellékletnek megfelelıen módosítja a Vagyonkezelı Kft.-vel kötött vagyonkezelési szerzıdés 1. számú mellékletét, továbbá felkéri a Vagyonkezelı Kft. igazgatóját a változáshoz kapcsolódó nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

2011. JÚNIUS 25.

617

618

2011. JÚNIUS 25.

2011. JÚNIUS 25.

619

A megyei közgyőlés 125/2011. (VI. 25.) számú határozata a megyei közgyőlés intézményeinél végrehajtott létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igénylésérıl 1.

A közgyőlés a feladatellátás racionálisabb megszervezése érdekében az intézményi létszámgazdálkodás felülvizsgálatát követıen az intézményeinél végrehajtott létszámcsökkentési döntése miatti kötelezettségek teljesítéséhez a központi költségvetésbıl 2011. évre egyszeri hozzájárulást igényel. A megyei közgyőlés az 1/2011.(II. 21.) számú – a Vas Megyei Önkormányzat 2011.évi költségvetésérıl szóló - rendeletében az alábbi intézményeknél elrendelt, megszüntetett álláshelyek többletkiadásaira: a) Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete 2 fı takarító, b) Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc 1 fı munkavezetı, 1 fı szociális ügyintézı, 2 fı mozgástherapeuta, c) Ernuszt Kelemen Gyermekvédelmi Intézmény Gencsapáti 1 fı takarító, d) Vas Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthon 1 fı gyámi gondozó tanácsadó, e) Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ 1 fı mővelıdésszervezı, 1 fı ügyviteli alkalmazott, 1 fı titkárnı, f) Berzsenyi D. Megyei Könyvtár 1 fı ügyintézı, 1 fı könyvtáros, 1 fı könyvtári munkatárs, g) Szombathelyi Képtár 1 fı takarítónı, 1 fı könyvtáros-adattáros, 1 fı textilgyőjtemény-kezelı. A megyei közgyőlés 2010. szeptember 30-a elıtt meghozott döntést megerısítve, az 1/2008. (II. 16.) számú – a Vas Megyei Önkormányzat 2008.évi költségvetésérıl szóló - rendeletében az alábbi intézménynél elrendelt, megszüntetett álláshely többletkiadásaira /Mt. 90.§ (1) bek. e. pont alapján/ . a) Vas Megyei Idısek Otthona Táplánszentkereszt 1 fı mentálhigiénés foglalkoztatott.

2.

A megyei közgyőlés igazolja, hogy az önkormányzat más költségvetési szerveinél meglévı üres álláshelyeken, az elıreláthatólag megüresedı álláshelyeken, vagy tervezett új álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében az önkormányzat fenntartói körén kívüli munkáltatónál az érintett munkavállalók – munkaviszonyban töltött ideje folyamatosságának megszakítása nélküli foglalkoztatására nincs lehetıség.

3.

A közgyőlés vállalja, hogy a megszőntetett álláshelyeket 5 évig nem állítják vissza, kivéve, ha a jogszabályokból adódó többlet feladatok ezt indokolttá teszik.

4.

A közgyőlés igazolja, hogy a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérıl szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú mellékletének 7. pontja szerinti igénylés keretében e foglalkoztatottak után támogatásban nem részesült.

Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke a pályázat benyújtására (2011. július 12. illetve 2011. szeptember 27.) 2011. július 12. és 2011. szeptember 27.

A megyei közgyőlés 126/2011. (VI. 25.) számú határozata az ivánci Vas Megyei Szakosított Otthon „C” épületében lakók tisztálkodási feltételeinek javításáról A közgyőlés a Vas Megyei Szakosított Otthon, Ivánc „C” épületében élı lakók higiénés szükségleteinek biztosítása érdekében átmeneti megoldásként a Nagykastély földszinti fürdıszobáinak átalakítására 4. 498.700 Ft összeget biztosít a kötvénytıke terhére. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

2011. JÚNIUS 25.

620

A megyei közgyőlés 127/2011. (VI. 25.) számú határozata az ikervári gyermekotthon tárgyi feltételeinek halaszthatatlan javításához fedezet biztosításáról A közgyőlés az ikervári gyermekotthon, különösen a 4. sz. lakásotthon tárgyi feltételeinek javítására, valamint az épület penészesedésének megszüntetésére fenntartói támogatást nyújt. A gyermekek megfelelı ellátása és egészséges lakhatása érdekében felmerülı halaszthatatlan kiadásokra 1.000 000.- Ft összeget biztosít a kötvénytıke terhére. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

A megyei közgyőlés 128/2011. (VI. 25.) számú határozata együttmőködési megállapodás elfogadásáról a Savaria Tourist Iroda újbóli hasznosítása érdekében A közgyőlés: 1.

elfogadja a Savaria Tourist Iroda újbóli hasznosítása érdekében a mellékelt együttmőködési megállapodást;

2.

felkéri elnökét a megállapodás aláírására;

3.

200.000,- Ft-ot csoportosít át a területfejlesztési és külkapcsolati bizottság célelıirányzatból a Savaria Tourist Iroda felújítási költségeire azzal, hogy a következı elıirányzat-módosításban a szükséges forrás biztosításra kerüljön.

Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS /TERVEZET/ Mely létrejött egyrészrıl: Vas Megyei Önkormányzat (9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 1.) képviselıje:Kovács Ferenc, a Vas Megyei közgyőlés elnöke másrészrıl a Pannon Helyi Termék Klaszter (képviseli a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft., mint a Pannon Helyi Termék Klaszter menedzsmentszervezete, 9800 Vasvár, Alkotmány u. 4.) képviselıje: Zágorhidi Czigány Ákos ügyvezetı) illetve a Hegypásztor Kör, mint a Vas Megyei Önkéntes Centrum gesztorszervezete (9825 Oszkó, Molnár A. u. 4.) Képviselıje Kovács István elnök között. Jelen dokumentum épít a felek között 2007-ben kötött együttmőködési megállapodás alapjaira, annak aktualizált változata.

I. Preambulum Az együttmőködı felek szándéka a Vas megyében, illetve a Nyugat-dunántúli Régióban fellelhetı helyi termékek népszerősítése, a termelık közvetlen segítése. A kézmővesek és mezıgazdasági termelık megismertetése, a termékek elismertetése a megyei, hazai és nemzetközi piacokon. A helyi termékek szerepének erısítése Vas Megye gazdasági-, kulturális- és turisztikai arculatának fejlesztésében. A megye településein élı

621

2011. JÚNIUS 25.

népesség megtartása, a hagyományok védelme és helyben elıállított termékek, élelmiszerek fogyasztásának segítése. Mindezzel együtt cél a közösségi (önkéntességben rejlı) erıforrások mobilizálása a megyében található helyi értékek megırzése és hasznosítása érdekében, egy hálózat-alapú fejlesztési modell kialakítása, amelyben a hosszútávra szóló fejlesztési folyamatok hátterében célirányos, közös célok mentén szervezıdı fejlesztési partnerségek állnak. Fenti céllal összhangban a partnerek tevékenységük összehangolásával hozzá kívánnak hárulni a helyi termékek piaci részarányának növekedéséhez, a termékek minıségének emelkedéséhez, a termelık szakmai felkészültségének növekedéséhez. Ezen keresztül segíteni kívánják a helyi termékekre- és szolgáltatásokra alapozott, a helyi foglalkoztatottságot növelı vidékfejlesztési kezdeményezések megvalósulását. Közvetlen cél a megyei önkormányzat tulajdonában, a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. vagyonkezelésében álló Szombathely, Hollán E. u. 1. sz. alatti 6294 hrsz-ú ingatlan - korábban a Savaria Tourist Kft. által használt - épületrésze (144,2 m2) partnerségi alapon történı többfunkciós hasznosításának elindítása, egy olyan területi központ létrehozása és fenntartható mőködtetése, amely a megyében (és a régióban) található helyi értékek (termékek) népszerősítését-, valamint az ezekre épülı térség- és gazdaságfejlesztési folyamatok elindítását helyezi középpontba. II. Az együttmőködés tartalmi elemei: Megállapodást kötı felek erıforrásaik összehangolásával vállalják a fentiekben szereplı épület egységes koncepció szerinti hasznosításának elindítását. Jelen megállapodás aláírásával egyidejőleg az alábbi funkciók kialakítását kezdik meg az épületben: 1) Helyi termék bolt és gasztronómiai bemutató központ: a megyében elıállított helyi termékek megismerését és megvásárlását teszi lehetıvé. Az értékesítés mellett a létrehozandó „interaktív tér” idıszakosan bemutathatóvá tenne kézmőves mesterségeket, hagyományos élelmiszer-elıállítási technológiákat. A Gasztronómiai bemutató központ a késıbbiekben (többlet források bevonásával) jönne létre, elsıdlegesen az épület alatti pince hasznosításával. Mindemellett a központ már az elindítását követıen lehetıséget biztosít turisztikai információs anyagok elhelyezésére, a megye értékalapú turisztikai kezdeményezéseinek népszerősítésére. Mőködésével és a kapcsolt szolgáltatásokkal segíti helyi termék alapú foglalkoztatási kezdeményezések megvalósulását. 2) Vas Megyei Önkéntes Centrum - programiroda: Elsısorban a megyében található természeti- épített- és kulturális örökség megırzését és hasznosítását célzó-, közösségi és önkéntes erıforrások bevonásával szervezett programok elindítására, szervezésére és népszerősítésére fókuszál. Ezek többsége a helyi értékek megırzésén keresztül kapcsolódhat helyi termékek elıállításához, helyi megélhetési lehetıségek bıvítéséhez, hátrányos helyzető emberek segítéséhez, foglalkoztatásához. A kialakítandó iroda egyben ügyfélszolgálati teendıket is ellátna, végezve az önkéntesek közvetítésével, fogadó szervezetek bevonásával, az érintettek felkészítésével kapcsolatos feladatokat. A kialakítást követıen jelzett szolgáltatások nyújtását minimum 2 fı, helyben dolgozó szakember végzi (A Pannon Helyi Termék Klaszter és a Vas Megyei Önkéntes Centrum szervezésében), ellátva az értékesítés, tájékoztatás és információnyújtás, valamint programszervezés feladatait A fenti funkciók a késıbbiekben – a felek közös akaratával – bıvítésre kerülhetnek. (pl. turisztika, környezeti fenntarthatóság), melynek során lehetséges további partnerek bevonása. Alapvetı szempont, hogy a központ hosszú távon mőködıképes és fenntartható legyen, s az ehhez szükséges pénzügyi-, infrastrukturális és humán erıforrásokat a mőködésben érdekelt partnerek közösen biztosítsák. További partnerek bevonására akkor kerülhet sor, ha a bevonandó partner közvetlen erıforrásokat (szakmai, pénzügyi, humán) biztosít a közösen elhatározott funkciók létrehozásához, fejlesztéséhez és fenntartásához. A partnerek együttesen vállalják, hogy az épületben kialakítandó szolgáltatások kapcsán keletkezı bevételeket teljes egészében visszaforgatják a megcélzott funkciók mőködtetésére, fejlesztésére-

2011. JÚNIUS 25.

622

III. A partnerek szerepvállalása A jelen szerzıdést aláíró partnerek a Preambulumban foglalt célok eléréséhez, a tartalmi elemek megvalósításához a következıket vállalják: A Vas Megyei Önkormányzat vállalja, hogy •

Jelen megállapodás aláírását követıen lehetıséget biztosít a Szombathely 6294 hrsz-ú ingatlan I.PREAMBULUM utolsó bekezdésében körülírt épületrész használatára, hozzájárul annak elıre egyeztetett mőszaki tartalom szerinti felújításához, berendezéséhez. Az épület használatáért díjat nem kér. Az épületrész felújítására, átalakítására fordított összegekre a jogviszony megszőnésekor az ingyenes használó nem tarthat igényt.

•

Az elsı ütemben létrejövı helyi termék bolt és a kapcsolódó iroda- és ügyfélszolgálati helyiségek kialakításához 200.000 Ft. összeggel hozzájárul.

•

A mőködés elsı évében fedezi a felmerülı víz, villany és főtés költségeket (ezt követıen ez már a szakmai mőködtetést végzı szervezetek feladata és költsége lesz).

•

Szakmailag segíti a koncepció továbbgondolását, közremőködik további partnerszervezetek bevonásában.

•

Részt vesz a központ kialakítását segítı pályázati projektek elıkészítésében, és megvalósításában, Lobby tevékenységgel segíti az együttmőködésben részt vevı partnerek egyéb pályázati projektjeinek megvalósulását, forráshoz jutását.

•

Meglévı és jövıbeni hazai és nemzetközi kapcsolatfelvételei során figyelmet fordít a kialakítandó központ és a benne elindított funkciók „diplomáciai” képviseletére.

A Pannon Helyi Termék Klaszter vállalja, hogy •

Partnerszervezetei és a klasztertagok bevonásával a használatba adást követı 3 hónapon belül megnyitja a helyi termék boltot, koordinálva a felújítás és a berendezés munkálatait, biztosítva a megyei hozzájáruláson felüli pénzügyi finanszírozást. A szükséges javítási, karbantartási feladatokat saját költségén köteles elvégezni, elvégeztetni.

•

A helyi termék bolt mőködtetéséhez biztosítja a szükséges humán erıforrást, minimum napi 6 óra nyitvatartási idı vállalásával. (az értékesítés mellett végzi a szükséges beszerzési-, logisztikai-, minıségbiztosítási feladatokat is).

•

Gondoskodik a megfelelı termékkínálat biztosításáról, melyet elsısorban Vas Megyei termelık bevonásával valósít meg.

•

Amennyiben rendelkezésre állnak a megfelelı infrastrukturális feltételek, helyi termék bemutatókat, kóstolókat, szakmai kerekasztalokat szervez a helyi termékek népszerősítése érdekében.

•

A kapcsolódó funkciók fejlesztése érdekében megyei-, regionális-, illetve nemzetközi projektjavaslatokat kezdeményez, vállalva a pályázati források beazonosítását, közremőködve a projektek részletes kidolgozásában.

•

Szakmailag segíti a megyében elinduló helyi termék alapú kezdeményezések megvalósulását.

•

a Vas Megyei Önkormányzat és Közgyőlés rendezvényein igény szerint kézmőves bemutatókat, kóstoltatásokat, ajándéktárgyakat biztosít, a megyébe érkezı delegációk számára tanulmányutakat vagy bemutatókat szervez.

•

Marketing-anyagaiban és honlapján feltünteti a Vas Megyei Önkormányzatot illetve Közgyőlést mint a kezdeményezést támogató szervezetet.

•

Beszerzi a bolt mőködtetéséhez szükséges engedélyeket.

623

2011. JÚNIUS 25.

A Vas Megyei Önkéntes Centrum vállalja, hogy • • • • • •

A megye természeti- épített és kulturális értékeinek megırzésén dolgozó megyei partnerszervezetekkel együttmőködve önkéntesség-alapú programokat kezdeményez, közremőködve ezek szakmai elıkészítésében és a megvalósításhoz szükséges erıforrások megszervezésében. Önkénteseket toboroz a fenti programok megvalósításához, népszerősítve az érték-alapú kezdeményezéseket. Közremőködik az önkéntesek és a fogadó szervezetek felkészítésében, a hálózati alapon szervezett önkéntes programok lebonyolításában. A központon belül információs és tájékoztató anyagokat helyez el, nyitvatartási idıben lehetıséget biztosít személyes információnyújtásra, tanácsadásra, ehhez biztosítja a szükséges személyi hátteret. A megvalósuló funkciók végzéséhez közvetlenül is bevon önkéntes segítıket, vállalva munkájuk szervezését, a szükséges adminisztráció lebonyolítását. Saját forrásai terhére megszervezi a központ ünnepélyes nyitórendezvényét, illetve rendezvényein, valamint a megyében mőködı önkéntes pontok hálózatán keresztül segíti a funkciók népszerősítését. IV. Megvalósításhoz szükséges források, feltételek

Megállapodást kötı felek rögzítik, hogy a létrehozandó funkciók megvalósítása és bıvítése érdekében közösen lépnek fel, a megvalósítást segítı pályázati forrás lehetıségeket közösen kutatják fel, a pályázatokat közösen, konzorciumi formában próbálják elnyerni, a pályázatban és külön szerzıdésben konkrétan megfogalmazott feladat és felelısségvállalás alapján. A megvalósítás során bevont források felhasználásáról a hatékonyság és a célszerőség figyelembe vétele mellett a megállapodó felek közösen döntenek. A megállapodást kötı felek jelen megállapodás keretében rögzítik, hogy a közösen kidolgozott projektek megvalósításával kapcsolatos minden egyes forráslehetıség bevonásáról kizárólag együtt dönthetnek. Felek szükség szerint, de minimum negyedéves gyakorisággal személyes találkozó keretében egyeztetik a megállapodásban foglaltakkal kapcsolatos lehetıségeket, teendıket és beszámolnak az elért eredményekrıl. A Kapcsolattartói feladatokat a Vas Megyei közgyőlés részérıl Holdosi Dániel, a Pannon Helyi Termék Klaszter részérıl Zágorhidi Czigány Ákos, a Vas Megyei Önkéntes Cenrtrum részérıl Kovács István látja el. V. Egyéb rendelkezések A megállapodás azonnali hatállyal megszüntethetı, ha valamelyik fél a megállapodásból eredı lényeges kötelezettségét megszegte. Ilyennek minısül, ha valamelyik megállapodó fél a rögzített tevékenységeket nem megfelelı módon végzi el, illetve figyelmen kívül hagyja jelen együttmőködési megállapodásban foglaltakat. Szerzıdı felek az egymás érdekkörébe tartozó és tudomásukra jutott üzleti titkot kötelesek megtartani, és a titoktartási kötelezettséget kötelesek alkalmazottaikkal és foglalkoztatottaikkal is betartani. Felek rögzítik, hogy jelen megállapodás kizárólag írásban közös megegyezéssel módosítható. Megállapodó felek rögzítik, hogy az esetlegesen felmerülı vitás kérdéseket peren kívüli tárgyalások útján kívánják rendezni. Ezek eredménytelensége esetén – a pertárgy értékétıl függıen – alávetik magukat a Szombathelyi Városi Bíróság, vagy a Vas megyei Bíróság kizárólagos illetékességének. Megállapodást kötı felek jelen okiratban egyebet rögzíteni nem kívánnak, az itt nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadók. Felek jelen okiratot elolvasták, azt közösen értelmezték, és mint akaratukkal mindenben megegyezıt, jóváhagyólag aláírják. Szombathely, 2011. június 25.

A Vas Megyei Önkéntes Centrum részérıl

A Pannon Helyi Termék Klaszter részérıl

A Vas Megyei Közgyőlés részérıl

Kovács István Elnök Hegypásztor Kör

Zágorhidi Czigány Ákos ügyvezetı Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft

Kovács Ferenc elnök Vas Megyei Közgyőlés

2011. JÚNIUS 25.

624

A megyei közgyőlés 129/2011. (VI. 25.) számú határozata a Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága utófinanszírozott pályázatainak megelılegezésére összeg kölcsönbe adásáról A közgyőlés hozzájárul a Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl 112.288.383 Ft-nak - a felmerülés ütemében - a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága pályázatai elıfinanszírozásához 2011. évben szükséges összeg 1/2011. (II. 21.) önkormányzati rendelet 26. §. (5) bekezdésének feltételei szerinti kölcsönbe adásához, mely összeget - annak költségével (a kölcsön nyújtása napján érvényes 3 havi DKJ-val) növelten - a pályázati összegek visszaérkezése után vissza kell vezetni az Önkormányzat Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény bankszámlájára. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke 2011. évben a felmerülés ütemében a kölcsön biztosítására, illetve a pályázati összeg megérkezése a kölcsön visszafizetése tekintetében

A megyei közgyőlés 130/2011. (VI. 25.) számú határozata a Szlovén-Magyar Közös Turisztikai Tér / Emlékek és értékek határok nélkül címő pályázat benyújtásához szükséges önerı biztosításáról A közgyőlés: 1.

jóváhagyja, hogy a Vas Megyei Önkormányzat „Szlovén – Magyar Közös Turisztikai Tér / Emlékek és értékek határok nélkül” elnevezéssel pályázatot nyújtson be a Szlovén-Magyar Európai Területi Együttmőködési Program keretein belül;

2.

a magyar oldali 400 ezer euro pályázati rész önerejét (5 %-át), azaz 20.000 eurónak megfelelı forint összeget biztosít a kötvény tıke terhére.

Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

A megyei közgyőlés 131/2011. (VI. 25.) számú határozata a Vas Megyei Önkormányzat további intézményeinek megújuló energetikai fejlesztésérıl a „Helyi hı- és hőtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” címő pályázat keretében A közgyőlés: • indítványozz a, hogy kerüljön kivizsgálásra, mely további intézmények esetében alkalmazhatóak költséghatékonyan a megújuló energiaforrások; • javasolja, hogy ezen intézmények nyújtsák be pályázatukat a „Helyi hı- és hőtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” elnevezéső pályázatra; • Ft + Áfa összeget biztosít a pályázatok elıkészítésére a kötvény tıke terhére; • 60 millió forint önerıt biztosít az intézmények pályázatához a kötvény tıke terhére. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal A megyei közgyőlés 132/2011. (VI. 25.) számú határozata intézményi pályázat benyújtásához szükséges hozzájárulásról

A közgyőlés engedélyezi, hogy a Rumi Többcélú Gyógypedagógiai Intézmény a „Pályázat a zöldebb iskoláért” címő pályázati projekt megvalósítása céljából a WWF és a Cetelem Bank által közösen kiírt pályázati kiírásra önerı nélküli pályázatot nyújtson be. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

2011. JÚNIUS 25.

625

A megyei közgyőlés 133/2011. (VI. 25.) számú határozata a Béri Balogh Ádám Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola szakmai pályázatának elıfinanszírozásához nyújtandó önkormányzati kölcsönrıl A közgyőlés hozzájárul, hogy a Béri Balogh Ádám Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola a Bethlen Gábor Alapkezelı Zrt. Apáczai Programigazgatóságához, az „Együttmőködések magyar szakképzı iskolák között (BGA11-HA-02)” címen meghirdetett programra kárpátaljai szakmai út megvalósításához pályázatot nyújtson be. A projekt megvalósítása érdekében, az elıfinanszírozás biztosítására 420 000 forintot kölcsönként folyósít az intézmény számára az önkormányzat által kibocsátott kötvény tıkéjébıl, az 1/2011. (II.21.) önkormányzati rendelet 26. §. (5) bekezdésének feltételei szerint. A kölcsön összegét – a hivatkozott rendelet szerinti kamatokkal, a kölcsönnyújtás napján érvényes 3 havi DKJ-val (Diszkont Kincstárjegy) együtt – az intézménynek a pályázati összegek visszaérkezése után vissza kell vezetnie az Önkormányzat Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény bankszámlájára. a közgyőlés elnöke azonnal

Felelıs: Határidı:

A megyei közgyőlés 134/2011. (VI. 25.) számú határozata a Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár pályázaton való részvételének jóváhagyásáról A közgyőlés: 1.

tudomásul veszi a Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár a Magyar Vöröskereszt Budapest Fıvárosi Szervezet inkurrens számítástechnikai eszközökre kiírt pályázatán való részvételrıl szóló utólagos tájékoztatást;

2.

egyetért a GNSoft Szoftverfejlesztı Vállalkozás által kiírt 2011/ELE1-SZP „Élelmezési szoftvert a magyar konyháknak program”, a GNSoft Szoftverfejlesztı Vállalkozás által kiírt 2011/SZES-SZP „Szakmai szoftvereket a szociális szakellátásba program” c. pályázatokon való részvételével.

Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

A megyei közgyőlés 135/2011. (VI. 25.) számú határozata a 85/2011. (IV. 22.) számú határozat hatályon kívül helyezésérıl és újabb ALFA pályázatok benyújtásának engedélyezésérıl A közgyőlés 1.

a 85/2011. (IV. 22.) sz. határozatát hatályon kívül helyezi;

2.

támogatja és engedélyezi, hogy az önkormányzat a helyi önkormányzatok által fenntartott muzeális intézmények 2011. évi szakmai támogatásáról szóló 28/2011. (VI. 1.) NEFMI rendelet alapján a két önrész nélküli ALFA pályázatot – a Vas megyei sportmúzeum állandó kiállítása létrehozására és a Smidt Múzeum állandó kiállítása megújításának negyedik ütemére – benyújtsa;

3.

felhatalmazza elnökét, hogy a két pályázat benyújtásához szükséges dokumentumokat aláírja.

Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

2011. JÚNIUS 25.

626

A megyei közgyőlés 136/2011. (VI. 25.) számú határozata közösségi célú alapítvány támogatásáról A közgyőlés: 1.

az elnöki keret terhére • a Pro Minoritate Alapítvány részére – a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem megrendezéséhez – 25.000 Ft összegő támogatást biztosít;

2.

felkéri elnökét a támogatási szerzıdések aláírására.

Felelıs: Határidı:

közgyőlés elnöke azonnal A megyei közgyőlés 137/2011. (VI. 25.) számú határozata Vasvár Város Önkormányzatával kötött közoktatási megállapodás módosításáról

A közgyőlés Vasvár Város Önkormányzatával közoktatási megállapodást köt az elıterjesztés melléklete szerint azzal a módosítással, hogy a megállapodás 6. a) pontja a következıképpen módosul: „A felek évente tárgyalást folytatnak az éves támogatás mértékérıl.” Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal A megyei közgyőlés 138/2011. (VI. 25.) számú határozata Körmend Város Önkormányzatával kötött közoktatási megállapodás módosításáról

A közgyőlés Körmend Város Önkormányzatával közoktatási megállapodást köt az elıterjesztés melléklete szerint azzal a módosítással, hogy a megállapodás 6. a) pontja a következıképpen módosul: „A felek évente tárgyalást folytatnak az éves támogatás mértékérıl.” Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

A megyei közgyőlés 139/2011. (VI. 25.) számú határozata a pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok ellátására szóló megállapodásról a Nyugat-Magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központtal A közgyőlés a Nyugat-Magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központtal feladatellátási megállapodást köt a pedagógiai szakszolgálati és pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatok ellátására az elıterjesztés melléklete szerinti tartalommal. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

A megyei közgyőlés 140/2011. (VI. 25.) számú határozata a megyei fenntartású nevelési-oktatási intézményekben az osztályok és csoportok számának meghatározásáról A közgyőlés a 2011/2012. tanév indításakor engedélyezi: 1.) a Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégiumban - a 9. évfolyamon egy, a 10. évfolyamon két, a 11-12. évfolyamokon két-két, a 13-14. évfolyamon egy-egy osztály, valamint négy kollégiumi csoport megszervezését,

2011. JÚNIUS 25.

a 11. és 12. évfolyamokon a szakiránynak megfelelı csoportbontásban történı oktatás megszervezését, ugyanezen évfolyamokon a maximális létszám legfeljebb 20%-al történı túllépését; a Béri Balogh Ádám Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskolában évfolyamonként egy-egy osztály indítását, a szakképzı évfolyamokon a szakiránynak megfelelı csoportbontásban történı oktatás megszervezését, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban - a 9. és 13. évfolyamokon egy-egy, a további évfolyamokon két-két osztály megszervezését, - a 11/B. osztályban a maximális létszám legfeljebb 20%-kal történı túllépését; a Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskolában - a szakközépiskola alapozó évfolyamain egy-egy, a szakképzı évfolyamokon 11-12. évfolyamon két-két, 13-14. évfolyamon egy-egy osztály indítását a szakiránynak megfelelı csoportbontásban, - a szakiskolában évfolyamonként két-két, illetve a 13. évfolyamon egy osztály megszervezését a szakiránynak megfelelı csoportbontásban, - a 9/2., és 10/2. osztályokban a maximális létszám legfeljebb 20%-kal történı túllépését; a Rumi Többcélú Gyógypedagógiai Intézményben - az általános iskolában évfolyamonként egy-egy osztály, illetve a 2-3. évfolyam összevont osztály megszervezését, - a készségfejlesztı speciális szakiskolában alapozó évfolyamokon egy-egy, a szakképzı évfolyamokon 11. évfolyamon kettı, 12. évfolyamon egy osztály megszervezését, - 9 kollégiumi csoport megszervezését, - a kollégiumi csoportok esetén a maximális létszám 20%-kal történı túllépését; a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 1. Általános Iskola intézményegységében - 1-3.; 2-4; évfolyamok – összevont osztályú - megszervezését, - az 5-8. évfolyamokon egy-egy osztály megszervezését, 2. Beszédjavító Általános Iskola intézményegységben - elıkészítı, valamint 1-3. évfolyamokon egy-egy osztály, a 4-8. évfolyamokon két-két osztály megszervezését, - a 2/A., 3/A. és 8/B. osztályokban a maximális létszám legfeljebb 20%-kal történı túllépését illetve 1/A. osztályban a maximális létszám 20%-kal történı, valamint az iskolaszék, a diákönkormányzat és a szülıi szervezet egyetértése esetén plusz 10%-kal történı túllépését; 3. A Speciális Szakiskola intézményegységben - a 9 évfolyamon egy, a 10. évfolyamon két osztály, 11. évfolyamon kettı, 12. évfolyamon három, 13. évfolyamon egy osztály megszervezését, szakképzı évfolyamokon a szakiránynak megfelelı csoportbontásban, - a 11/A., és a 12/B. osztályokban a maximális létszám legfeljebb 20%-kal történı túllépését; 4. A Kollégium intézményegységben - legfeljebb tizennégy tanulócsoport megszervezését valamennyi szakképzı intézményben a gyakorlati képzésben a csoportok szervezésénél a maximális létszám legfeljebb 20%-kal történı túllépését Javasolja, hogy a közgyőlés járuljon hozzá a megyei fenntartású szakképzést folytató intézményekben a szakmai orientációs osztályoknak, valamint a 11. és a 12. évfolyamon és az érettségi utáni ilyen célú szakképzés esetén – az osztályok csoportbontásához azzal az együttes feltétellel, hogy - az a normatíva igénylés feltételeinek, - az esetleges létszám túllépés esetén pedig a törvényben meghatározott százalékos mértéknek megfeleljen. -

2.)

3.)

4.)

5.)

6.)

7.) 8.)


627

Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

2011. JÚNIUS 25.

628

A megyei közgyőlés 141/2011. (VI. 25.) számú határozata azakvélemény kiadásáról a sárvári Barabás György Mőszaki Szakközépiskola és Szakiskola átszervezéséhez, valamint a közgyőlés elnökének megbízásáról a megyei közoktatás-fejlesztési tervre alapozott szakvélemények kiadására A közgyőlés 1.

megállapítja, hogy Sárvár Város Önkormányzata által fenntartott Barabás György Mőszaki Szakközépiskola és Szakiskola szakképzési kínálatának bıvítése nem ellentétes Vas megye közoktatás-fejlesztési tervével;

2.

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (6) bekezdésében meghatározott megyei közoktatásfejlesztési tervre alapozott szakvélemény kiadásával 2011. július-augusztus hónapokban megbízza elnökét - az illetékes bizottság tisztségviselıinek véleményét kikérve – azzal, hogy a közgyőlés elnöke a 2011. szeptemberi közgyőlésen számoljon be az ez irányú tevékenységérıl, és terjessze a közgyőlés elé a szakvéleményeket utólagos jóváhagyás céljából.

Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

A megyei közgyőlés 146/2011. (VI. 25.) számú határozata „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról a büki Danubius Health Spa Resort Bük**** részére A közgyőlés a büki Danubius Health Spa Resort Bük**** fennállásának 25. évfordulója alkalmából „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele”-t kitüntetést adományoz. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

A megyei közgyőlés 147/2011. (VI. 25.) számú határozata „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról a Perenyei Férfi Népdalkör Egyesület részére A közgyőlés a Perenyei Férfi Népdalkör Egyesület részére – a magyar népdalkincs és népszokások megırzéséért, hagyományainak ápolásáért végzett tevékenysége elismeréseként – megalakulásának 10. évfordulója alkalmából „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele”-t adományoz. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

629

2011. JÚNIUS 25.

KÖZLEMÉNYEK Vas Megye Környezeti Állapotának Értékelése I. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK KEZELÉSE VAS MEGYÉBEN 1. A szilárd hulladékok lerakással történı ártalmatlanítása A korszerő hulladékgazdálkodás elvei prioritást adnak a hulladékok hasznosításának (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás) azok ártalmatlanítási lehetıségeivel szemben, azonban a megyében keletkezı települési szilárd hulladék döntı hányada ártalmatlanításra kerül. A hasznosításra nem kerülı települési szilárd hulladék ártalmatlanítása a megyében kizárólag lerakással történik. A lerakók 3 csoportját különböztethetjük meg, amelyek a mőszaki védelemmel rendelkezık, az un. kvázi legális, megtőrt lerakók és végül a vadlerakók, illetve hulladék lerakatok. 1.1. Mőszaki védelemmel ellátott lerakók A lerakók adatait az alábbi táblázat mutatja: Helyszín

Üzemeltetı

Egységes környezethasználati engedély

Harasztifalu, Nyárfasor, 049/2. hrsz Csepreg, Meggyespuszta 077/1. hrsz Kıszeg, külterület 0118/2., 0117/3. hrsz Répcelak, 076/26. hrsz

MÜLLEX - Körmend Hulladékgyőjtı és Hasznosító Kft. Csepregi Városgazda Kft.

02/002369-112/2009

Kıszegi Városüzemeltetı és Kommunális Szolgáltató Kft. MÜLLEX - Körmend Hulladékgyőjtı és Hasznosító Kft. Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Kft.

02/000854-111/2009

Szombathely, Erdei iskola út, 0908/2., 0908/4. hrsz

02/004486-029/2008

01/000477-004/2009 02/001039-017/2008

A fenti táblázatból kitőnik, hogy a megye 5 db, mőszaki védelemmel kialakított települési szilárd hulladéklerakóval rendelkezik. 1.2. Féllegális, megtőrt lerakók A környezetvédelmi törvény megjelenését (1995. évet) megelızı idıszakban a megye településein képzıdött szilárd hulladék lerakással való ártalmatlanítására nagy számban jöttek létre mőszaki védelem nélküli lerakó telepek. A döntı hányaduk vagy spontán alakult ki, vagy un. helykijelölési eljárás alapján határozták meg a lerakók helyét. Csak néhányuknál került sor egyéb engedélyezési eljárás lefolytatására. Felügyelıségünk 182 olyan lerakóról tud, amelyek mindegyike egy vagy több település kommunális hulladékát fogadta. A telepek átfogó felmérése 2002. év elsı felében egy Phare projekt keretében megtörtént, amely során az ország összes lerakóját feltérképezték. Az ezen kategóriába tartozó lerakók hivatalos használatával mára már felhagytak, de azokon esetenként elıfordul illegális hulladék lerakás. A 182 lerakóból a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségre a környezetvédelmi felülvizsgálati, valamint a rekultivációs tervdokumentációt az alábbi lerakókról nyújtották be. Ezen lerakók rekultivációja 2009. december 31-ével bezárólag megtörtént. Helységnév, hrsz Bérbaltavár, 176 hrsz. Celldömölk, 086 hrsz. Celldömölk, 0351/5 hrsz. Csehi, 019/1 hrsz.

2011. JÚNIUS 25.

630

Egyházashetye, 099/2 hrsz. Hosszúpereszteg, 0164/1 hrsz. Jánosháza, 09/29 hrsz. Karakó, 097 hrsz. Keléd, 125/16 hrsz. Kemenesmihályfa, 012/1, 061/13 hrsz. Köcsk 073/3 hrsz. Mersevát, 245/4 hrsz. Nagysimonyi II 076/1 hrsz. Gencsapáti, 2101/2 hrsz. Sárvár, 1247/2 Nagysimonyi 031/2 Nagytilaj, 086/7 hrsz. Pácsony, 083 hrsz. Vasvár, 096 hrsz. Kissomlyó 06/1 hrsz. A fenti lerakók felülvizsgálata és rekultivációs terveinek elkészítése, valamint a lezárása és rekultivációja túlnyomórészt a Nyugat-balatoni és Zala-völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer kialakítására jóváhagyott ISPA projekt keretén belül valósult meg. Vas megyében az alábbi települések esetében került még sor felülvizsgálati és rekultivációs terv benyújtása iránti kötelezés kiadására: Helységnév, hrsz

Határidı

Alsóújlak 0363/3 Bucsu 119/2

2011. 12. 31.

Bozzai 049/1

2011. 12. 31.

Csákánydoroszló 073/7

2011. 12. 31.

Gasztony 046/2

2011. 12. 31.

Halogy 059/1

2010. 12. 31.

Ják 0415/5

2011. 12. 31.

Kemenespálfa 332,377,380

2011. 12. 31.

Kıszegpaty 0101

2011. 12. 31.

Mikosszéplak 016/1

2011. 12. 31.

Megyehíd 02/5

2011. 12. 31.

Nádasd 0339

2011. 12. 31.

Nagyrákos 099/3

2011. 12. 31.

Nemesbıd 066

2011. 12. 31.

Nemesrempehollós 064/1

2011. 12. 31.

Nyıgér 0118/2

2011. 12. 31.

İrimagyarósd 0107/9

2011. 12. 31.

Pankasz 019/3

2011. 12. 31.

Rátót 064/2

2011. 12. 31.

Sajtoskál 02/3

2011. 12. 31.

Sárvár 0314/2 és 0315/11

2013. 12. 31.

Sárvár 0314/1 és 0315/13

2011. 12. 31.

2011. 12. 31.

631

2011. JÚNIUS 25.

Sé 064

2011. 12. 31.

Szentgotthárd 0146/3

2012. 12. 31.

Torony 099

2011. 12. 31.

Pecöl 0143/1

2011. 12. 31.

Szaknyér 039/106

2012. 12. 31.

Bajánsenye 0308/22

2011. 12. 31.

Szombathely 0921

2010. 12. 31.

Kisrákos 060/32, 060/38 Körmend 1550, 1554, 1564, 1565, 1566/2, 1581, 1618/1-18, 1618/2031 Ostffyasszonyfa 0219/2, 0208, 0216/2

2011. 12. 31.

2011. 12. 31. 2010. 03. 16-át követı 180 napon belül

Pápóc 064/1

2012. 12. 31.

Duka 0221/4

2011. 12. 31.

Ölbı

2011. 12. 31.

Csepreg 032/47

2011. 12. 31.

Ikervár 0139/2, 0399

2013. 12. 31.

Simaság 035/22

2011. 12. 31.

Szeleste 0128/5

2011. 12. 31.

Horvátlövı 252

2011. 12. 31.

A Szombathely 0921 hrsz. alatt található lerakó esetében a rekultivációs terv benyújtásra került, elbírálása folyamatban van. Az Ostffyasszonyfa 0219/2, 0216/2 és 0208 hrsz. alatt található lerakó tekintetében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség írta elı, hogy be kell nyújtani a lerakó lezárásának, és rekultivációjának tervét. A határozat szerint a tervet a határozat jogerıre emelkedést követı (2010. 03. 16.) 180 napon belül kellett volna benyújtani, ez azonban nem történt meg. A Halogy 059/1 hrsz. alatti lerakóra vonatkozóan a felülvizsgálati és a rekultivációs tervet 2010. december 31-ig kellett volna benyújtani, ez azonban szintén nem történt meg. Fenti két esetben vélhetıen végrehajtás elrendelésére fog sor kerülni. 1.3. Illegális, vadlerakók Amíg a megtőrt kategóriába tartozó lerakókon a lakosság rendszeresen helyezett el hulladékot, addig az un. vadlerakók eseti (nem rendszeres) hulladék-elhelyezés eredményeként jöttek létre. Az ilyen hulladéklerakatok szinte valamennyi település határában számos helyen fellelhetık. A hulladékgazdálkodási törvény az ily módon elhelyezett hulladékot nevezi elhagyottnak és az elhagyott hulladék tulajdonosával, annak hiányában a hulladék feltalálási helye szerinti ingatlan tulajdonosával szembeni intézkedés megtételét írja elı az illetékes hatóság (felügyelıség, jegyzı) részére. A vadlerakók felszámolása a hulladékok megfelelı lerakóba való átszállításával oldható meg. A lerakásból származó szennyezések vizsgálata általában mellızhetı. 2. Szelektív hulladékgyőjtés A szelektív hulladékgyőjtést győjtıszigetek kihelyezésével Vas megyében 67 településen oldották meg. A győjtıszigeteken PET palack, üveg, papír, esetleg fém hulladékok szelektív győjtése valósul meg. A szelektíven győjtött települési szilárd hulladékok Vas megyében az alábbi hulladékudvarokba, a zöld hulladékok komposztáló telepekre is szállíthatók. Vas megyei hulladékudvarok Helyszín

Üzemeltetı

Szombathely, Körmendi út 10442/3 hrsz

Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Kft.

2011. JÚNIUS 25.

632

Sárvár, Ikervári út 086 hrsz Kıszeg, 0117/3 hrsz Vasvár 1503/4 hrsz. Celldömölk 0106/3 hrsz

Sárvári HUKE Kft. Kıszegi Városüzemeltetı és Kommunális Szolgáltató Kht. Zala-Depo Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft. Celli HUKE Kft.

Vas megyei komposztáló telepek Szombathely, 10427/4, 10442/3 hrsz. Harasztifalu, Nyárfasor 053/1, 053/2 hrsz Kıszeg, 0117/3 hrsz

Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Kft. MÜLLEX-Körmend Hulladékgyőjtı és Hasznosító Kft.

Celldömölk 086 hrsz. Szombathely 0729/16 hrsz.

Kıszegi Városüzemeltetı és Kommunális Szolgáltató Kht. Celli HUKE Kft. VASIVÍZ Vas Megyei Víz és Csatornamő ZRt.

Csepreg 077/1 hrsz.

Rekultív Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft.

Az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet alapján hulladékudvarokba a lakosság díjmentesen vihet be szelektíven győjtött hasznosítható papír, mőanyag, üveg, fa és fémhulladékokat, nagy darabos (lom) hulladékot, biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú (zöld) hulladékot, építési, bontási hulladékot és veszélyes hulladékokat. A Sárvári HUKE Kft (továbbiakban Kft.) saját forrásból valósított meg egy új PET-daráló és mosó üzemet, mely 2008. április 17-én került átadásra. A Kft. egy teljes üzemegységet épített fel, hogy a darálás után a PET hulladékról leáztassa a címkéket, valamint átmossa a flakonokat. Ezen folyamatok eredményeként megtisztított mőanyagdarálék magasabb hozzáadott értékkel bíró, szélesebb körben felhasználható másodnyersanyaggá válik. A következı településeken kerültek kialakításra szelektív győjtıszigetek: Település

Papírgyőjtı db

PET palackgyőjtı db

Üveggyőjtı db

Fémgyőjtı db

Alsóújlak

2

2

2

-

Bajánsenye

4

4

2

-

Bérbaltavár

2

2

1

-

Bozsok

2

2

4

-

Bögöte

1

1

1

-

Cák

2

2

4

-

Celldömölk

5

10

5

5

Csákánydoroszló

6

6

3

-

Csánig

2

2

1

-

Csehimindszent

1

1

1

-

Csörötnek

8

8

4

-

Egyházasrádóc

6

6

3

-

Gasztony

6

6

3

-

Gersekarát

2

2

1

-

Harasztifalu

2

2

1

-

Hegyhátszentjakab

1

1

1

-

Hosszúpereszteg

2

2

2

-

Ispánk

2

2

1

-

Kám

2

2

1

-

633

2011. JÚNIUS 25.

Kemestaródfa

1

1

1

-

Kisrákos

2

2

1

-

Kondorfa

4

4

2

-

Körmend

30

30

15

-

Kıszeg

16

16

32

-

Kıszegdoroszló

2

2

4

-

Kıszegpaty

1

1

2

-

Kıszegszerdahely

2

2

4

-

Magyarlak

8

8

4

-

Magyarnádalja

2

2

1

-

Mikosszéplak

1

1

1

-

Molnaszecsıd

2

2

1

-

Nádasd

8

8

4

-

Nagykölked

2

2

1

-

Nagyrákos

2

2

1

-

Nagytilaj

1

1

1

-

Nemescsó

2

2

4

-

Ostffyasszonyfa

6

6

3

-

İriszentpéter

8

8

4

-

Pankasz

4

4

2

-

Pinkamindszent

1

1

1

-

Pusztacsó

2

2

4

-

Püspökmolnári

2

2

2

-

Rábagyarmat

8

8

4

-

Rábahídvég

4

4

2

-

Rádóckölked

2

2

1

-

Rátót

2

2

1

-

Répcelak

10

10

5

-

Rönök

4

4

2

-

Sárfimizdó

1

1

1

-

Sárvár

10

20

10

10

Sé

2

4

2

-

Szaknyér

1

1

1

-

Szalafı

2

2

1

-

Szemenye

1

1

1

-

Szentgotthárd

32

32

16

-

Szentpéterfa

2

2

1

-

Szombathely

79

158

79

-

Táplánszentkereszt

2

4

2

-

Telekes

2

2

1

-

Uraiújfalu

3

6

3

-

Vámoscsalád

2

2

1

-

Vasalja

2

2

2

-

2011. JÚNIUS 25.

634

Vasszécseny

2

4

2

-

Vasszentmihály

4

4

2

-

Velem

2

2

4

-

Viszák

2

2

1

-

Zsédeny

2

2

1

-

3. A helyi hulladékgazdálkodási tervek helyzete A Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban Hgt.) 33-37. §-a írja elı a hulladékgazdálkodási tervek kidolgozását. Az Országgyőlés a 110/2002. (XII.12.) határozattal hirdette ki az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT-t) a 2003-2008. közötti idıszakra. A kihirdetését követıen 270 nap állt rendelkezésre a területi hulladékgazdálkodási terv elkészítésére, majd ennek miniszteri rendeletben való kihirdetését követıen ugyancsak 270 nap állt rendelkezésre az önkormányzatoknak a helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítésére, amelyeket helyi rendelettel kell kihirdetni. Az OHT megfogalmazta a hulladékgazdálkodás legfontosabb alapelveit, és stratégiai célkitőzéseit, amelyek területi szintre való átültetését a regionális tervek biztosítják. A helyi tervek szerepe a regionális tervben megfogalmazott célok eléréséhez települési szinten megvalósítandó feladatok kidolgozása. A terv segítségével meg kell tudni oldani az adott településen élık által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat. A helyi hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37. § (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet tartalmazza. A Vas megyei hulladékgazdálkodási terveket a Nyugat-dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervével összhangban kellett megalkotni, mely a 15/2003. (XI.7) KvVM rendeletben lett kihirdetve. A Felügyelıséghez véleményezésre megküldött helyi hulladékgazdálkodási tervek száma az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelıen:

Vas megyei települések száma

Benyújtott HHT-k száma

216

190

HHT-k által érintett települések száma megyei 10 e fı 10 e fı összesen jogú feletti alatti városok település település 1

3

186

190

HHT: helyi hulladékgazdálkodási terv A 2009-2014 közötti idıszakra vonatkozóan elkészített Országos Hulladékgazdálkodási Tervet az Országgyőlés még nem fogadta el, de mivel a helyi hulladékgazdálkodási tervek idıközben lejártak, így néhány település új helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítése mellett döntött, mely terveket véleményezésre Felügyelıségünkhöz megküldték. 4. Támogatások és pályázati lehetıségek az önkormányzatok hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatainak ellátására Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt A Nyugat-dunántúli térségben, Vas megyében 2009. júniusban létrejött Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, melynek jelenleg 127 település tagja.

a

Nyugat-dunántúli

A társulás alaptevékenységével kapcsolatos feladatai: − komplex regionális hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása, − a térség hulladékgazdálkodási tevékenységének javítását elımozdító együttmőködés, − a települések hulladék győjtésének, hasznosításának és ártalmatlanításának javítása, kölcsönös érdekeltségen alapuló koordinálása, − a települések hulladékgazdálkodásának javítása érdekében a szükséges tanulmányok elkészíttetése, − pályázatok elkészítése és benyújtása, − a projekt menedzselése az önkormányzatok oldaláról, ennek megfelelıen a lebonyolításban való részvétel, − a társult települések területén lévı bezárt önkormányzati tulajdonú hulladéklerakók rekultivációja. A jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszer nem minden szempontból felel meg jogszabályokban foglalt követelményeknek. A térség legnagyobb részén a hulladékot kizárólag lerakással ártalmatlanítják a

635

2011. JÚNIUS 25.

másodnyersanyagként hasznosítható hulladékok szelektív győjtése és a szerves hulladék lerakási arányának megfelelı csökkentése a jelenleg folytatott hulladékkezelési gyakorlattal nem megoldható. Összhangban az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglalt célokkal, illetve tekintettel az alacsony mőködési költségek megteremtésének szükségességére a térségben regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása szükséges. Ezen célokat a társult települések a Társulás segítségével kívánják megvalósítani. A Társulás az Új Magyarország Fejlesztési Terv KEOP 7.1.1.1. pályázati konstrukcióban a KEOP-7.1.1.1/09-2009-0009 pályázattal támogatást nyert az 1. fordulóban projekt elıkészítésére, a tényleges kivitelezésre a 2. fordulóban, várhatóan 2012-2014 idıszakban kerül sor. Ezt követi az elkészült létesítmények üzemeltetése. A program célkitőzései a következı fejlesztések segítségével valósíthatók meg: − 80 új szelektív hulladékgyőjtı sziget telepítése − 150 üveggyőjtı konténer telepítése − házhoz menı szelektív hulladékgyőjtés megszervezése − 2 hulladékudvar (Szombathely, Kıszeg) felújítása – bıvítése − 6 új hulladékudvar építése – Bük, Körmend, Rábahidvég, Répcelak, İriszentpéter, Szentgotthárd − a begyőjtéshez szükséges gépjármőpark beszerzése − 1 db 14.000 t/év kapacitású válogatómő építése Szombathelyen, a hulladék hasznosítását, ipari elıkészítését szolgálja − 7900 db házi komposztáló láda beszerzése és kiosztása a társult települések lakosságának − lakossági szemléletformálás A Társulás területén összesen 33 darab hatósági kötelezéssel rendelkezı rekultiválandó települési szilárdhulladék lerakó van. További 7 település esetében még vizsgálandó, hogy szükséges-e a rekultiváció. 2011. februárban az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési program keretében kiírásra került a Települési szilárdhulladék-lerakókat érintı rekultivációs programok kiterjesztése – egyfordulós KEOP -2011 -2.3.0/B pályázat, melyet települési önkormányzatok jogi személyiségő társulásai nyújthatnak be 2011. szeptember 1. határnapig. A rekultivációs feladatok nyertes pályázat esetén 100%-ban európai uniós támogatásból valósulnának meg. A pályázatban csak önkormányzati/állami tulajdonban lévı, kivett mővelési ágú, 2005. 12. 31. után bezárt 100.000 m3-nél kevesebb hulladékot tartalmazó lerakók rekultivációja támogatható. A körmendi és szombathelyi lerakó nagysága miatt sem felel meg ezen feltételeknek, így a hatósági kötelezéssel rendelkezı települések közül összesen 31 lerakóval lehet pályázni. Ebbıl 16 db hulladéklerakó esetében a 14R-Települési szilárd hulladéklerakók rekultivációja pályázatban a társult települések 100%-os támogatást nyertek felülvizsgálati dokumentáció, rekultivációs terv, vízjogi engedélyezési terv és hatósági engedélyek készítésére, a többi település esetén az elıkészítést a Társulás végzi. II. LEVEGİ- ÉS ZAJTERHELTSÉGI ÁLLAPOT Vas megyére nem jellemzı a nagyfokú iparosodottság, kis számban találhatók nagy iparvállalatok és ipari zónák. A megye területe aprófalvas település-rendszerő, az ipari üzemekre is a közepes és kisebb méretek jellemzıek. A nagyobb üzemek fıleg Szombathelyen települtek (pl. Falco Zrt., Epcos Kft., BPW Hungaria Kft., stb.), de Sárváron, Szentgotthárdon, Kıszegen is létesültek nagy gyárak (pl. Flextronics International Kft., General Motors Powertrain-Magyarország Kft., Wienerberger Téglaipari Zrt. stb.). A privatizáció során a nagy állami vállalatok felaprózódtak és helyükön több apró társulás, magánvállalkozás jött létre. Ennek megfelelıen a különbözı technológiák széles skálája jelent meg, és velük együtt növekedett a légszennyezı anyagok fajtája, valamint a pontforrások száma. Vas megyében a térségre nagy hatással lévı erımővi vagy vegyipari technológiák nem üzemelnek, ami légszennyezési szempontból kedvezı. 1. Levegıminıségi állapot A levegıminıségi állapotot a különbözı forrásokból származó légszennyezı anyagok együttes hatása okozza. A légszennyezettséget a közlekedés, az ipar és a lakossági tüzelés kibocsátásai együttesen határozzák meg. 1.1. Levegıterhelés (emisszió) A felügyelıségünknél rendelkezésre álló adatbázis alapján Vas megyében 296 db légszennyezı telephely található. A megye ipari eredető nitrogén-oxid kibocsátása a 2009. évi légszennyezés mértéke éves bevallások alapján 318.5 t/év, szén-monoxid kibocsátása 478.3 t/év, a kén-dioxid kibocsátása 5,2 t/év, a szén-dioxid kibocsátása 127.000 t/év, a szilárd nem toxikus por kibocsátása 41 t/év volt. A 2009. évi kibocsátásról küldött „Légszennyezés Mértéke” bejelentések alapján megállapítható, hogy a megelızı két évhez képest – valamennyi Vas megyében üzemelı telephelyet figyelembe véve - összességében a

636

2011. JÚNIUS 25.

kén-dioxid és szén-monoxid kibocsátás nıtt, a szilárd anyag és a szén-dioxid kibocsátás csökkent, míg a nitrogén-oxid kibocsátás a korábbi évekkel nagyjából megegyezı mértékő. A szerves oldószerek kibocsátott mennyisége növekedı tendenciát mutat. A legnagyobb ipari kibocsátók többsége a megyeszékhelyen található. Ezek közül a legjelentısebbek a Falco Zrt. Szombathely, Zanati úti forgácslapgyártó telephelye (por és nitrogén-oxidok), a MÁV Vasjármő Javító és Gyártó Kft. szombathelyi telephelye (oldószerek), a BPW-Hungária Kft. Szombathely, Körmendi úti telephelye (nitrogén-oxidok) a Szombathelyi Távhıszolgáltató Kft. telephelyei (füstgázok), a Metal Hungaria Holding Zrt. (oldószerek) telephelye. Szombathely legjelentısebb kibocsátója a Falco Zrt. családi házakkal vegyes ipari övezetben található. A forgácslapgyár a város legnagyobb légszennyezı anyag kibocsátója, nitrogén-oxid kibocsátása az összterhelés 46 %-a, poremissziója (5,1 t/év) a város éves porkibocsátásának 59 %-át teszi ki. A Zrt. az elmúlt évek környezetvédelmi beruházásának köszönhetıen a szilárd szennyezıanyag emisszióját jelentısen határérték (50 mg/m3) alá csökkentette. További nagy kibocsátók a szentgotthárdi General Motors Powertrain-Magyarország Kft. (ásványolaj gızök), a büki Nestlé Hungaria Kft állateledel gyártó üzeme. Körmenden az Egis ZRt. Lacta Gyógyszertár (oldószer) és az Ada Hungária Bútorgyártó Kft. (por, füstgázok), Kıszegen a Wienerberger Téglaipari Zrt. téglagyára (kén-dioxid, szén-monoxid), Celldömölkön az Antók Nyomdaipari Kft. (oldószer), valamint a Celli-Festék Kft. (oldószer), továbbá Sárváron a Rába Sárvár Kft. (oldószer) és a Flextronics International Kft. (oldószer ) telephelyei a mértékadó kibocsátók. A korábban jelentıs kén-dioxid és szén-monoxid kibocsátó Wienerberger Téglaipari Zrt. kıszegi téglagyára gazdasági okok miatt a 2009. és 2010. években csak jelentısen csökkentett üzemórában mőködött. 1.2. Levegıterheltségi szint (immisszió) Felügyelıségünk illetékességi területén folyamatos légszennyezettséget mérı, automata monitoring állomás nem üzemel. Vas megye levegıterheltségi állapotának vizsgálata az Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat keretében két településen történik. Kıszegen egy RIV hálózati mérıponton nitrogén-dioxid (NO2) vizsgálatát végezzük. Szombathelyen négy RIV mérıponton történik immisszió mérés, ebbıl két ponton nitrogén-dioxid (NO2), egy ponton nitrogén-dioxid (NO2) valamint szálló por (PM10 frakciója), és egy ponton szálló por (PM10 frakciója), amelybıl Benz(a)pirén, benz(a)antracén, benz(b,j,k)fluorantén, indenol(1,2,3-cd)pirén, dibenz(a,h)antracén, valamint As, Cd, Ni, Pb komponensek meghatározása is történik. A nitrogén-dioxid (NO2) mérése (24 órás átlag minták) folyamatosan, míg a szálló por PM10 mérése negyedévente két-két hét idıtartamban (24 órás minták) történik. A mérési eredmények alapján a terület levegıterheltségi állapota általánosságban jónak mondható, a mérıhelyek többségén a légszennyezı anyagok koncentrációja határérték alatti volt. Egyes mérıpontokon esetenként szálló por (PM10) és nitrogén-dioxid (NO2) tekintetében határérték túllépéseket tapasztaltunk, az éves átlagok azonban nem haladják meg a határértéket. A mérıpontok közül a legszennyezettebb értéket jellemzıen a forgalmas közlekedési csomópontok adatai mutatják. Felügyelıségünk székháza elıtti mérıponton, amely Szombathely város legforgalmasabb csomópontja mellett található, a nitrogén-dioxid (NO2) szennyezettség néhány esetben meghaladja a határértéket. A szálló por (PM10) mérıpontokon 2009-ben 1 esetben haladta meg a 24 órás határértéket, míg 2010-ben az egyik mérıponton 5, a másik mérıponton 8 alkalommal lépte túl a 24 órás határértéket. 1.3. Közlekedés Vas megyében különösen a nagy forgalmat – személygépkocsik és nehézgépjármővek - lebonyolító 8-as, 86-os és 84-es számú fıútvonalak településeken (városok és falvak egyaránt) áthaladó szakaszai okoznak a levegıvédelmi problémákat, amelyekre a megépülı elkerülı utak jelenthetnek megoldást. Szombathely három országos fıút csomópontjában fekszik. A város közlekedési eredető levegıterhelésének csökkentésében igen jelentıs szerepet játszik az utóbbi évtizedben fokozatosan kiépült körgyőrő, mely a fıútvonalak forgalmát a városon kívül vezeti el. Így a 86-os és 87-es fıút teljes egészében megkerüli a várost. A megkerülı útvonalak ellenére a városon belüli gépjármőforgalom növekvı tendenciát mutat. A közlekedési eredető nitrogén-dioxid kibocsátás legjelentısebb emissziós forrásai a személygépkocsik, míg a szilárd légszennyezı anyag döntı hányadát a tehergépjármővek bocsátják ki. A város összkibocsátását vizsgálva megállapítható, hogy a közlekedési eredető nitrogén-oxid terhelés folyamatosan növekszik, míg a szilárd részecske emisszió tekintetében nem figyelhetı meg változás.

637

2011. JÚNIUS 25.

2. Vas megye zajállapota 2.1. Ipar Az üzemi mőködésbıl származó zaj vonatkozásában elmondható, hogy a zajkibocsátási határértékeket a legtöbb Vas megyei üzem képes betartani. Vas megye nagyvárosai rendelkeznek kijelölt ipari parkkal (Szentgotthárd - Heiligenkreuzi határon átnyúló Ipari Park, Claudius Ipari Park Szombathely, Celldömölki Ipari Logisztikai Park, Sárvári Ipari Park) és az újonnan telepített nagyüzemek az ipari parkokban kerülnek elhelyezésre. A legtöbb zajproblémát az okozza, hogy a zajkibocsátó üzemek - korábban nem megfontolt településrendezés miatt - lakóterületekkel közvetlenül határosak, továbbá meglévı ipari létesítmények közelében lakóövezetet jelölnek ki. Jellemzıen lakossági panaszra adhat okot a lakóterületekbe ékelıdött kisebb mőhelyek zaja, melyet felügyelıségünk egyedi eljárás keretében vizsgál és teszi meg a szükséges intézkedéseket. A leggyakoribb zajvédelmi szempontból panaszolt tevékenységek: távhıszolgáltatás, takarmánykeverés, terményszárítás, mőanyag feldolgozás, lakatos tevékenység. 2.2. Közlekedés Szombathely város közlekedési eredető zajcsökkentésében jelentıs szerepet játszik a közelmúltban fokozatosan kiépült körgyőrő, mely a fıútvonalak forgalmát a városon kívül vezeti el. Így a 86-os és 87-es fıút teljes egészében megkerüli a várost. A megkerülı útvonalak ellenére a városon belüli gépjármőforgalom növekvı tendenciát mutat. A 89. sz. fıút Szombathelyi É-i elkerülı út II. ütem, valamint a 89. sz. fıút Szombathely - Bucsu közötti szakasza elkészült. A 87. sz. fıút Szombathely É-i elkerülı szakasz IV. ütem Szombathely- Kıszeg közötti szakasza tervezés/átdolgozás alatt áll. A 86. sz. fıút Rédics - Szombathely - Csorna - Mosonmagyaróvár közötti szakaszának fejlesztése 7 ütemben tervezett. A Vát elkerülı szakasz forgalomba helyezése 2009. évben, a Szeleste elkerülı szakasz forgalomba helyezése 2010. évben megtörtént. A Szombathely-Vát szakasz építési engedéllyel rendelkezik. A Szeleste-megyehatár közötti szakasz jogerıs környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik, az építési engedélyezési eljárása folyamatban van. A Körmend-Egyházasrádóc közötti szakasz építési engedéllyel rendelkezik, az Egyházasrádóc elkerülı szakasz, az Egyházasrádóc-Sorokpolány közötti szakasz, a Balogunyom-Kisunyom elkerülı szakasz és a 86-87 sz. fıutak közös szakaszának elızetes konzultációs eljárása lezárult. Sárváron zajvédelmi szempontból a 88-os számú fıút városon áthaladó forgalma volt kritikus. Az átmenı forgalom okozta zajterhelés csökkentése érdekében a közút üzemeltetıjét intézkedési terv benyújtására köteleztük, melynek eredményeképpen sebességkorlátozó, valamint a tehergépjármővek számára a belvárost elkerülı, javasolt útvonalat jelzı táblák kerültek kihelyezésre. Idıközben a Sárvárt elkerülı út II. üteme is megépült, így a 88. számú fıút korábban Sárváron átmenı forgalmának jelentıs része a várost elkerüli. Körmend város esetében a 8-as számú fıút személy- és tehergépjármő átmenı forgalma nagymértékben befolyásolja a város zajterheltségi állapotát. Jelentıs zajterhelés csökkenést eredményezhet a 8-as számú fıút Körmendet elkerülı szakaszának megépítése, melyet követıen a teherforgalom teljesen kikerüli a lakóterületeket. A 8. sz. fıút Körmend elkerülı szakaszának 2x1sávos változatára környezetvédelmi engedélyt adtunk ki. Az idıközben felmerült igény alapján a távlati M8 autóút nyomvonalába illeszkedı elkerülı út rövidebb szakaszának 2x2 sávos változatára irányulóan benyújtott elızetes vizsgálati dokumentáció szintén elfogadásra került. Az M8-as autóút Kám-Rábahidvég közötti szakaszának elızetes vizsgálati eljárása eredménytelenül zárult le, a Rábahidvég-Körmend közötti szakaszának elızetes konzultációs eljárása véleményadással lezárult. A Gyır-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. által üzemeltetett Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal korszerősítése megvalósult, a dízel vontatást a vonal teljes hosszában felváltotta a villamos vontatás, ami mind zajvédelmi, mind levegıtisztaság-védelmi szempontból kedvezıbb. A közúti közlekedési zaj vonatkozásában jelentıs problémát jelentenek a nagy közúti forgalmat generáló létesítmények, amelyek közül a mőködési területünkön a bányák emelhetıek ki. A bányákhoz kapcsolódó szállítási útvonalak gyakran több települést is érintenek, megnövelve a már egyébként is terhelt utak forgalmát. A környezeti zaj értékelésérıl és kezelésérıl szóló 280/2004. (X. 20.) Kormányrendelet – a továbbiakban: Kormányrendelet - a százezernél több lakosú városokat intézkedési terv és stratégiai zajtérkép készítésére kötelezi, az illetékességi területünkön azonban nincs ilyen lakosságszámú település. A nagy forgalmú közutak és vasútvonalak, valamint a fı repülıterek listájáról szóló 8002/2005 (V. 24.) GKM tájékoztatót figyelembe véve Szombathelyen a 87315 számú útra – Zanati út – vonatkozóan stratégiai zajtérképet és intézkedési tervet kell készíteni a Kormányrendelet elıírásai alapján. A zajtérkép elkészítésére a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kijelölt szervezet, a Közlekedéstudományi Intézet Kht. a kötelezett. 2007. évben a fenti útra a

2011. JÚNIUS 25.

638

stratégiai zajtérkép elkészült, azt felügyelıségünk jóváhagyta, és megállapította, hogy alapját képezheti az intézkedési tervnek. Felügyelıségünk az intézkedési tervet 2008. évben határozattal jóváhagyta. III. VÍZVÉDELEM Vas megye területe 3336 km2, a népsőrőség 80 fı/km2. A megye területén 216 település található, ebbıl 9 város. A megyére az aprófalvas településszerkezet a jellemzı. (A megye 216 települése közül 128 az 500 lakosnál kisebb lélekszámú települések közé tartozik.) 1. Vízellátás Vas megyében az elsı vízmő Szombathelyen létesült 1898-ban, de még az 1940-es években is csak Szombathelyen és Kıszegen volt vízmő. A hatvanas évektıl kezdıdıen fıleg vízmő társulati keretek között, az érdekeltek hozzájárulásával indult meg az egészséges ivóvizet biztosító vízmővek építése. A települések egészséges ívóvízzel történı ellátása a Kormányprogramnak megfelelıen 1992-re befejezıdött. Ma a lakások 98%-a rendelkezik vízbekötéssel. A 216 település vízellátását 47 db kistérségi vízellátó rendszer és 20 db egyedi, egy-egy települést ellátó vízmő biztosítja. A víznyerés nagyrészt mélyfúrású kutakkal rétegvízbıl történik. Felszínközeli vízbázis a megyében csak néhány üzemel: Kıszegi parti szőréső vízbázis, Velemi és Bozsoki források. A megye településein a vízellátást nagyrészt a VASIVÍZ ZRt. és a Bük és térsége Vízmő biztosítja. Ezek kívül egy-egy településen szolgáltat a Kemenesvíz Kft., a SárvárVíz Kft., a Pápai Víz- és Csatornamő Rt., a Bakonykarszt Rt. valamint az Aquazala Kft. A szolgáltatók felkészültsége megfelelı, az üzemeltetéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítottak. 1.1. A vízellátás fejlesztésének irányai 1.1.1. A vízbázisvédelmi célprogram végrehajtása Magyarország hidrogeológiai adottságainak köszönhetıen abban a szerencsés helyzetben van, hogy ivóvíz ellátásának 97 %-a a felszínalatti vizekbıl történik, Vas megyében ez az arány 100 %-os. Ezért hazánkban kiemelt fontossággal bír a felszínalatti vizek tartós védelmének biztosítása. 1994-ben indult egy országos program a jó vízbeszerzési lehetıséggel bíró területek mint stratégiai vízkészletek védelem alá helyezésére Vas megyében 3 db. un. Távlati vízbázis került kijelölésre (Vát, Ikervár, Csákánydoroszló). 1997-ben megjelent a 123/1997. VII.18. Korm. rendelet, amely kimondja, hogy hazánk minden vízbázisának védıterületét ki kell jelölni a termelt ivóvíz vízminıségének megırzése megvédése érdekében. Egyúttal 1997ben egy országos célprogram indult, amelynek célja, hogy a sérülékeny átlagosnál veszélyeztetettebb vízbázisokon állami költségen kerüljenek a védıterületek kijelölésre. Vas megyében található mőködı vízbázisok mintegy fele tartozik ebbe a kategóriába. A vízbázisok közül a védıterület meghatározásra kerültek a nagyobb vízmőveknél, mint pl.: Bejcgyertyános, Bük, Celldömök, Kıszeg, Körmend, Sárvár, Szombathely-Balogunyom, Szombathely-Városi, SzombathelyÚjperinti, Szombathely-Perenye, Szombathely-Kenéz, Szombathely-Táplánszentkereszt, Sárvári, stb. vízbázisokon. A munkálatok jelenleg is folyamatban vannak több vízbázison (Bozsoki, Velemi, Csepregi, Szentgotthárdi vízbázisokon). 1.1.2. A még ellátatlan településrészek vízellátása A megye minden településén biztosított a közüzemi vízszolgáltatás. A víziközmővek kiépítettsége mennyiségi szempontból megfelelı. Vannak azonban olyan településrészek amik ma még egészséges ívóvizzel ellátatlanok. Pl. Káld-Pusztalánc, Csepreg-Meggyespuszta, Egyházasrádóc-Kisrádóci falurész. Felsıszölnökön a Kakas-domb és Jánoshegy településrészekre az önkormányzat kaniszterekben szállíttatja fogyasztásra az ivóvizet. 1.1.3. A szolgáltatott víz minıségének javítása A kiépített vízellátó rendszerek a vízigényeket mennyiségi szempontból a mai fajlagos vízfogyasztások mellett korlátlanul biztosítani tudják. A szolgáltatott ivóvíz minısége tekintetében azonban vannak rendezendı kérdések. A minıségi követelmények szempontjából ma már Magyarországon is a közösségi elıírások a mérvadóak, melyek az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíz minıségérıl szóló 98/83/EK irányelvben jelentek meg. A közösségi elıírások egyes paraméterek vonatkozásában szigorúbbak, az arzéntartalom esetében jóval szigorúbbak a korábban érvényes hazai és nemzetközi elıírásoknál.

639

2011. JÚNIUS 25.

A közösségi elıírásoknak is megfelelı vízminıség biztosításához ivóvízminıség-javító program került kidolgozásra. Az ivóvíz minıségi követelményeirıl és az ellenırzés rendjérıl szóló 201/2001. (X. 25.) számú kormányrendelet 6. számú melléklete tartalmazza azoknak a településeknek a jegyzékét, ahol jelenleg a szolgáltatott ivóvíz minısége nem felel meg minden tekintetben a Magyarországon is bevezetésre került egyes komponensekre elıírt új határértékeknek. A magyar lakosság 56-58 %-a él olyan településen, ahol a szolgáltatott ivóvíz minısége megfelel az új közösségi elıírásoknak is. 201/2001. (X.25.) Korm. Rendelet 6. számú mellékletében leírtak alapján Vas megyében 2009. december 25-ig teljesítendı feladatok: − arzéntartalom miatt a vízminıség javításával érintett 12 település (4 473 fı) − ammóniumtartalom miatt a vízminıség javításával érintett 10 település (15 580 fı) A vízminıség javító program alapján csak 2,6 %-osan érinti Vas megyét. A fogyasztók által is észlelhetı vízminıségi problémát a megyében elsısorban a vas és mangántartalom okozza. Szükség lenne vastalanításra Celldömölk, Kenyeri, Ostffyasszonyfa, Porpác, Pápoc vízmőveknél és Körmend város egyes részein – Magyarés Horvátnádalja, Vasalja. Tehát a vízminıség javítás terén a megyében is vannak jól lehatárolható feladatok, amelyek végrehajtásához el kell kezdeni a felkészülést. 1.2. A vízmővek rekonstrukciója A megyében üzemelı vízkezelı berendezések száma 43 db. Ezek nagyrészt 1970 és 1990 között kerültek kiépítésre. Az üzemük többnyire megfelelı, de vízminıséggel kapcsolatos panaszok idınként ott is elıfordulnak, ahol vízkezelés történik (Acsád, Harasztifalu stb.). Jól átgondoltan el kell kezdeni ezen berendezések technológiai fejlesztését, hogy a szolgáltatott víz megfelelı minısége mellett a szolgáltatási díj is kedvezıbb lehessen víztakarékos technológia bevezetésével. A szolgáltatási vesztesség és ezáltal a szolgáltatási díj csökkentése és nem utolsó sorban a szolgáltatás biztonságának a növelése szükségessé teszi a vízellátó rendszerek tervszerő rekonstrukciójának elıkészítését és fokozatos végrehajtását. 2. Fürdık Vas megye hidrogeológiai adottságainak köszönhetıen abban a szerencsés helyzetben van, hogy termál és gyógyvízzel rendelkezik. A rendelkezésre álló vízkészletek biztosítják a Térségben egyre szaporodó, illetve bıvülı fürdık termál és gyógyvíz igényét. Megyénkben több helyen üzemel termálfürdı, mint pl.: Szombathelyen, Borgátán, Vasváron, Szentgotthárdon. Gyógyvízzel rendelkezı fürdık: Büki gyógyfürdı, Sárvári Gyógyfürdı, Szelestén a Zsuzsanna Szálló és Hotel illetve a gyógyfürdı, 2007-tıl Celldömölkön a Vulkán fürdı és 2008-tól a Mesteri fürdı. Ezeknek a fürdıknek a termálvizét az Országos Tisztiorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdıügyi Fıigazgatóság minısítette gyógyvízzé.

3. A szennyvízkezelés helyzete A közmőves vízellátás az országos tendenciával megegyezıen Vas megyében is erıteljesebben fejlıdött, mint a vízhasználatból származó szennyvizek megfelelı kezelése és elhelyezése. Ezáltal a közmőolló fokozatos nyílásából származó környezeti ártalmak növekedtek. Ma Vas megyében 104 településen üzemel szennyvízközmő. A 104 település szennyvize 34 szennyvíztisztító telepen kerül tisztításra. A megyében tisztítatlan szennyvíz az élıvízi befogadókba legálisan nem kerül. Vas megye településeinek mintegy 52 %-a (112 község) nem rendelkezik csatornahálózattal. Az ezeken a településeken keletkezı települési folyékony hulladék környezetszennyezést kizáró kezelése és elhelyezése nem, vagy csak részben megoldott. A szennyvíztisztító telepek közül nyolc telepen (Szombathely, Sárvár, Celldömölk, Körmend, Vasvár, Jánosháza, İriszentpéter, Meggyeskovácsi) van lehetıség települési folyékony hulladék fogadására. A környezeti ártalmak csökkentése és az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatosan hazánkra háruló kötelezettségek egyre égetıbb feladattá teszik a keletkezı szennyvizek elvezetésének és tisztításának a megoldását.

2011. JÚNIUS 25.

640

3.1. Szennyvízelvezetés és -tisztítás Vas megyében 2006. év végén a csatornahálózat hossza 1066 km volt. A megye lakásállománya 107 765 db volt, ebbıl a szennyvízcsatorna-hálózatra 70 953 lakás csatlakozott, ami 66 %-os rákötési aránynak felelt meg. A közmőves szennyvízelvezetéssel ellátott lakások aránya az azóta csatornázott településekkel tovább javult. A jelenleg üzemelı 34 szennyvíztisztító telep kapacitása 66 460 m3/d. Szentgotthárd város és a térségi rendszerhez csatlakozó 9 község szennyvizének tisztítása az ausztriai Heiligenkreuz szennyvíztisztító telepén történik. A szennyvíztisztítás során keletkezı szennyvíziszap kezelése, elhelyezése megoldott. A hasznosítási, illetve elhelyezési módok közül elsıdleges a mezıgazdasági hasznosítás. A sőrített szennyvíziszap átmeneti tárolás után injektálással, a víztelenített iszap szalmás bekeverést követı érlelés után kerül ki mezıgazdasági területre. További elırelépést jelent a szennyvíziszap kezelésében és hasznosításában a Szombathelyen üzembe helyezett szennyvíziszap komposztáló telep. A szennyvíziszap kis hányadát komposztálás után szeméttelepi rekultivációra hasznosítják a Müllex-Körmend Hulladékgyőjtı és Hasznosító Kft. harasztifalui telephelyén. Az utóbbi években a szennyvízelhelyezés területén jelentıs fejlesztések történtek, elsısorban a megye városaiban és nagyobb településein. 2007-ben üzembe helyezték Rádóckölked, Nagykölked, Harasztifalu községek szennyvízkezelı rendszerét, valamint a Szombathely Ny-i városrész szennyvízcsatorna rendszerének fejlesztése keretében elkészült csatornahálózatot. 2008-ban az alábbi beruházások üzembe helyezésére került sor: − − − − − − −

−

Rum és térsége (Ikervár, Meggyeskovácsi, Rum, Gyanógeregye, Nemeskolta, Sorkifalud, Sorkikápolna, Zsennye és Csempeszkopács települések) szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása. Egyházashetye, Borgáta, Köcsk és Káld községek szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása. Mersevát község szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása. Jánosházi szennyvíztisztító telep korszerősítése. Kemenessömjén község szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása. Bük város szennyvíztisztító telepének fejlesztése. Elkészült a szombathelyi szennyvíztisztító telep mechanikai fokozatának korszerősítése, valamint a korszerő szennyvíziszap kezelést biztosító fejlesztés. A keletkezı szennyvíziszap kezelésére zárt rendszerő rothasztásos technológia valósult meg biogáz termeléssel. A kinyert biogázt gázmotorokkal elektromos áram termelésére hasznosítják. A szennyvíztisztító telepen felszabaduló – lakossági panaszt is okozó - bőzös gázok megkötésére, illetve a bőzhatás kiküszöbölésére biofilteres szőrıberendezések létesültek. Ugyancsak átadásra került a rothasztásos technológiával nyert iszap további kezelésére a Szombathely külterületén épített szennyvíziszap komposztáló telep.

2010-ben befejezıdött és üzembe helyezésére került beruházások: −

Szombathely megyeszékhely csatornázási és szennyvízkezelési rendszerének fejlesztése projekt keretében a szennyvíztisztító telep biológiai tisztító rendszerének korrekciója, továbbá kiépült az ultrahangos iszapkezelı berendezés. − A körmendi szennyvíztisztító telepen a vegyszeres foszforeltávolítás. − A hegyhátszentjakabi szennyvíztisztító telep korszerősítése. A folyamatban lévı fejlesztések a következık: −

„Vasvár agglomeráció szennyvízelvezetés és tisztítás” tárgyú projekt keretében elkezdıdött a beruházás.

Vas megye aprófalvas településszerkezete és a viszonylag nagy településsőrőség a szennyvízelhelyezés megoldásánál a térségi regionális rendszerek kialakítását indokolja. A térségi regionális rendszerek elınye, hogy kisebb a fajlagos beruházási és üzemeltetési költségük, területigényük. A kisebb számú, de nagyobb kapacitású tisztítótelepen kvalifikáltabb munkaerıvel kedvezıbb tisztítási hatásfok érhetı el. A térségi mővek hátrányai - a nagyobb távolságok miatti berothadás, szaghatás - gondos tervezéssel és üzemeltetéssel kiküszöbölhetık. Fontos és sürgetı feladat lenne a környezetterhelés csökkentése érdekében a már meglévı és üzemelı szennyvíztisztító rendszereknél a lakossági rácsatlakozások hathatós elısegítése, szükség esetén jogi eszközökkel is. Az elkészült szennyvízelvezetı és tisztító mővek kapacitásának kitöltése jelentıs feladatot ró az önkormányzatokra. Szorgalmazni kell a lakosság rákötését a csatornahálózatra, hogy a komoly állami és

2011. JÚNIUS 25.

641

lakossági tehervállalással kiépült közmővek hasznosuljanak. Ehhez szükséges az önkormányzatok környezetvédelem érdekében való felelıs elkötelezettsége is. Amennyiben szükséges, helyi rendeletek bevezetésével kell biztosítani a szennyvízközmő teljes kihasználását. A megye szennyvízelvezetését és szennyvíztisztítását a mellékelt 1., 2. és 3. sz. táblázatok szemléltetik. Az 1. számú táblázatból kitőnik, hogy valamennyi vasi szennyvíztisztító telep minimum kétfokozatú (mechanikai és biológiai) tisztítást valósít meg, de a nagyobbak, ill. azok, amelyek érzékeny területeken találhatók tápanyageltávolítást (III. fokozat) is végeznek. A 2. számú táblázat részletes információt ad az egyes tisztítókról, a kapcsolódó csatornarendszerekrıl. A települések csatornázottságára vonatkozó adatok a 2004. évi statisztikai adatokra épülnek, a csatornahálózatra rákötött lakosok számát tekintve nem állnak rendelkezésre újabb adatok. A 3. számú táblázatból megállapítható, hogy több szennyvíztisztító telep nem tud megfelelni a tisztítási követelményeknek, részben a megnövekedett terhelés, részben pedig a korszerőtlen tisztítási technológia következtében. A kibocsátott tisztított szennyvíz határértéket meghaladó szennyezettsége esetén felügyelıségünk vízszennyezési bírsággal sújtja az üzemeltetıt. A folyamatos határértéket meghaladó szennyezıanyag kibocsátása esetén, a jogszabályban biztosított türelmi idıt figyelembe véve, gondoskodni kell a szennyezı szennyvíztisztító telep fejlesztésérıl. A fejlesztésre szoruló szennyvíztisztító telepek (csak a nagyobbakat kiemelve): az ivánci, a csepregi és a nádasdi. 3.2. Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról (a továbbiakban: „A” program) a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet, az „A” program tervezési alegységét képezı szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról pedig a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet rendelkezik. A 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet alapján az „A” program része minden 2000 lakosegyenértéknél (LE) nagyobb település, továbbá több település is létrehozhat szennyvízelvezetési agglomerációt a rendelet szerinti lehatárolási szempontok figyelembevételével. Amennyiben az így kialakított szennyvízelvezetési agglomeráció terhelése eléri a 2000 LE-t, az agglomeráció szennyvízelvezetése és -tisztítása szintén a „A” program részét képezi. A vonatkozó rendeletek elıírásaiból adódóan Vas megye jellemzıen 2000 LE-nél kisebb településeinek szennyvízelvezetésére és -tisztítására a több település összefogásával létrejövı agglomerációk kialakítása jöhet számításba, ugyanis a 2000 LE-nél kisebb települések a vonatkozó jogi szabályozás szerint nem élveznek prioritást. Fontos megjegyezni, hogy a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 3. § (9) bekezdése szerint a 25/2002.(II. 27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében nem szereplı települések önkormányzatai – a 26/2002. (II. 27.) Kormányrendeletben meghatározott mőszaki és pénzügyi (költséghatékonysági) feltételeknek való megfelelés esetén - legkorábban csak 2015. december 31. után kerülhetnek a szennyvíz-elvezetési agglomerációs jegyzékbe. 3.3. Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Program A Kormány elfogadta „a közmőves szennyvízelvezetı és –tisztító mővel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról” szóló 174/2003. (X. 28.) Kormányrendeletet (a továbbiakban: „B” program). A program azt a környezetvédelmi szempontból kívánatos gyakorlatot akarja elısegíteni, hogy az „A” program keretében nem csatornázott területeken élık szennyvizének, illetıleg települési folyékony hulladékának a kezelését is megfelelı mőszaki színvonalú berendezésekben, létesítményekben végezzék és ezek létesítéséhez külsı forrásokat vehessenek igénybe. A program 2015-2020-ig megvalósuló fejlesztésekre vonatkozik, és alapvetıen a követezıkben felsorolt szennyvíztisztítást szolgáló létesítményeket, építményeket határozza meg: Egyedi szennyvízkezelés: az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-25 lakosegyenértéknek (fınek) megfelelı települési szennyvíz tisztítását és/vagy végsı elhelyezését, illetve átmeneti győjtését, tárolását szolgálják. Ezek a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontoktól, illetve a beépítési szokásoktól függıen lehetnek: − − −

egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények, egyedi szennyvíztisztító kisberendezések, egyedi zárt szennyvíztárolók.

2011. JÚNIUS 25.

642

A „B” programban megfogalmazott támogatási rendszer igénybevételének követelménye, hogy a települési önkormányzatnak legyen Települési Szennyvízkezelési Programja, amely arra épül, hogy a nem csatornázott településrészeken megszervezi és üzemelteti a szakszerő egyedi szennyvízkezelési közszolgáltatást. Ezt a lakosság a helyi programnak megfelelıen - az egyedi kislétesítmények alkalmazása esetén - jegyzıi engedélyezés alapján veszi igénybe. E témakörben meg kell említeni még a különbözı természetközeli eljárásokat, amelyek hazai alkalmazása eddig csak minimális teret kapott. Megítélésük megosztja a szakembereket. Vas megyében un. gyökérteres szennyvíztisztító Kám községben üzemel. 2008-ban került üzembe helyezésre Kemenessömjén szennyvíztisztító telepe. A településen keletkezı szennyvizek tisztítására kialakított technológia: kétszintes ülepítın történı mechanikai tisztítás, nádgyökeres szőrımezı és denitrifikációs tó. 2007-ben Nemesládony község vízjogi létesítési engedélyt kapott nyárfás rendszerő szennyvíztisztításra. A településen összegyőjtött szennyvíz kétszintes ülepítın történı mechanikai tisztítása után alagcsövezett nyárfás elhelyezı területen kerül elszikkasztásra. 3.4. Szennyvízkezelés helyzetének összefoglalása A szennyvizek kezelése tekintetében alapvetıen két megoldás lehetséges. Az egyik – a kedvezıbb - megoldás a közcsatornán elvezetett szennyvizek kezelése, a másik megoldás pedig a nem csatornázott területek közcsatornán el nem vezetett szennyvizének a kezelése. Az ingatlanokon keletkezı kommunális szennyvizek és a szükség szerint elıtisztított technológiai jellegő szennyvizek a közcsatornán elvezetve a megyében mőködı 34 szennyvíztisztító telepre jutnak, ill. Szentgotthárd város és a térségi rendszerhez csatlakozó 9 község szennyvize az ausztriai Heiligenkreuz szennyvíztelepére kerül. A tisztítókon minimum 2 fokozatú tisztítás biztosított, de a nagyobb kapacitásúaknál és az érzékeny területen lévıknél 3. fokozatként tápanyag-eltávolítás is történik. A szennyvíztisztító telepek egy része nem tud megfelelni a tisztítási követelményeknek, ezeknek a telepeknek a fejlesztése, korszerősítése szükséges. Sajnálatosan a megyében csak 104 településen épült ki a szennyvízcsatorna-hálózat, a kiépítettség ezek esetében sem teljes. A további fejlesztések állami támogatása a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programon és az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programon keresztül valósul meg. Az ingatlanokon keletkezı, közcsatornán el nem vezetett szennyvízrıl, mint települési folyékony hulladékról kell gondoskodni. A települési folyékony hulladék begyőjtését, elhelyezését az önkormányzatoknak közszolgáltatás keretében kell biztosítani. Az ingatlanok szennyvízgyőjtést szolgáló létesítményei általában nem biztosítják a környezetszennyezés kizárását, a szennyvíz jelentıs része helyben elszikkad, illetve számottevı az illegális elhelyezés is. A begyőjtésre kerülı hulladék legbiztonságosabb kezelését az arra alkalmas szennyvíztisztító telepeken lehet megoldani. A megyében nyolc telep tudja fogadni a tengelyen beszállított szennyvizet, korlátozott mennyiségben. 4. Vízrendezés A vízrendezés víz körforgásának azon szakaszával foglalkozik, ahol a lehullott csapadék a mederben összegyülekezve vízfolyást alkot. A terepen és a mederben történı zavartalan és károkozás mentes lefolyás biztosítására irányuló tevékenység a vízrendezés. Célja a vízfolyások rendezésére az ember életterének bıvülése miatt egyre nagyobb szükség van. A vízrendezés célja kettıs. Cél az, hogy a vizek kártétel nélkül, gyorsan, rendezett körülmények között levonuljanak, ugyanakkor cél az is, hogy a vízhiányos idıszakokban megmaradjon egy folyamatosan rendelkezésre álló mennyiség, amibıl a hiányzó csapadék pótolható. Vízkárelhárítás: A fentiekbıl fakadóan itt a cél az, hogy a vizeket kártétel nélkül legyünk képesek levezetni. Vízhasznosítás: Szintén a fentiek miatt ebben az esetben az a cél, hogy a vizeket úgy rendezzük, hogy az a társadalom számára hasznos legyen. Legyen víz az öntözéshez (helyben legyen), energiáját hasznosítani lehessen. Természetes vízi élettér és rekreáció is megvalósuljon. Nagyobb folyókon a közlekedés feltételei is kialakuljanak.

2011. JÚNIUS 25.

643

Fajtái: A domborzat, morfológia szerint megkülönböztethetünk hegy, domb, síkvidéki vízrendezést. Ezek különbözısége a vízfolyások jellegébıl adódik. Ebbıl adódik, hogy a vízrendezési beavatkozások is elkülönülnek egymástól. 4.1. A megye síkvidéki területeinek vízrendezési helyzete Sík vidéknek azokat a területek tartjuk, ahol a terepemelkedések nem haladják meg az 5-20 m-t. Ezeken a területeken önmagától alig-alig alakul ki meder. Ennek oka a rendkívül kicsi esés és a rövid lejtıhossz. Nemritkán a terepszintbıl kiemelt utak vasutak adják a terület vízválasztóit. Rendkívül sok az olyan terület is ahol egyáltalán nincs lefolyás. Az eróziót rendszerint a szél általi elhordás a defláció okozza. Megyénk összes jelentıs vízfolyása határainkon kívül ered. Ezek nagy eséső hegyvidéki szakaszokról a sík vidékre érve szétterülnek, lelassulnak, Az általuk hozott, az addig a nagyobb energia miatt lebegtetett hordalékot lerakják. Önmaguk elıtt folyási akadályt képezve kanyarognak. A síkvidéki vízkár-elhárítási tevékenységek zöme emiatt keletkezik. Mivel megyénk területe nem síkvidéki, bár nagyobb medencék vannak, kifejezett síkvidéki vízrendezési létesítmények nincsenek. (belvíztározó, vízkormányzó, és belvíz átemelı telepek.) 4.1.1. Vízkárelhárítás (Belvízvédekezés) Sík vidékeken a vízkár-elhárítási tevékenységet leginkább a belvizek elleni védekezés jelenti. Belvíz akkor alakul ki, ha hosszú idın keresztül sok csapadék hullik és a befogadó vízállása magasabb annál, hogy képes legyen a beléje igyekvı vizeket befogadni. Vas megye területén tekintettel arra, hogy belvízzel nem veszélyeztetett terület, és nincsenek kifejezetten ebbıl a célból kiépített vízi létesítmények, ahol szükséges a belvíz befogadóba való bevezetését, ideiglenes létesítményekkel oldják meg. 4.1.2. Vízhasznosítás (Öntözés, Halastavak) A megye területére érkezı számottevı mértékben hasznosítják öntözés céljára. A Felügyelıség a tavalyi évben és az idén tavasszal számos idényjellegő öntözési engedélyt kibocsátott, zömmel kertészetek, illetve dísznövény kertészek részére. A megye több területén létesült extenzív halastó. A létesítéshez esetek többségében, régebben megnyitott és felhagyott bányatavakat, vagy, vízállásos területeket használtak fel. 4.1.3. Fenntartási munkák Az mivel megyénkben síkvidéki vízrendezési mőtárgy nincs, így a az ideiglenes beavatkozási helyek, (ha ismertek) karbantartása, illetve jövıbeni kijelölése fontos. 4.2. A megye dombvidéki területeinek vízrendezés helyzete 4.2.1. Vízkárelhárítás ( Vízmosáskötés, mederrendezés, Lejtırendezés, Erózió elleni védekezés, Tározó építés.) Azokat a területeket ahol a terepemelkedések meghaladják az elızı fejezetben említett mértéket dombvidéknek nevezzük. Megyénk szinte teljes területe dombvidék. A vízkárok elhárítására irányuló munkákat ,a felesleges és káros vizek rendezett elvezetését, a növényzet szempontjából a hasznosítható vizek visszatartását célzó beavatkozások összessége a dombvidéki vízrendezés. A káros vizek elvezetése a völgy vonulatán történik. A leesett csapadék, a völgyben kiterült árvizek után visszamaradt vizek összegyőjtése, elvezetése, és a hasznosítható vizek visszatartása rendszerint koncentráltan egy helyen történik. A vonal menti és a területi vízrendezési tevékenység lényeges alapeleme a víz elvezetését szolgáló mőszaki létesítmény. A víz elvezetést különbözı nagyságrendő elemek biztosítják a víz mennyiségétıl függıen. A rendezésnek két egymástól egészen nem függetleníthetı fajtája van. A vonal menti és a területi vízrendezés. Az elıbbi a patakok, vízfolyások vonalvezetését hivatott rendezni, az utóbbi pedig a környezı területek rendezését hivatott szolgálni, az erózióveszélyes lejtık biztosításának szolgálatával együtt. 4.2.2. Vízmosáskötés A Vas megyei dombvidékeken a morfológiai viszonyok miatt a lefolyás lényegesen gyorsabb és nagyobb mérvő, mint a síkvidéken. A víz mozgási energiája, hordalékmozgató képessége nagyobb. A talajt képes megbontani és a részecskéket magával ragadni. Így kialakulnak a vízmosások (horhosok, torrensek).

2011. JÚNIUS 25.

644

A vízmosások rövidek és esésük- fıleg a felsı szakaszon - igen nagy. A kialakuló nagy vízsebesség miatt erıs a hátravágódás. A vízmosások felsı szakaszán folyik a hordaléktermelés (katlan). Az alsó szakaszon levı hordalékkúpon történik a hordalék egy részének lerakódása. A két szakasz között van a nem ritkán 4-10 mély középsı szakasz, vagy más néven torok. A hordalék fennmaradó része a befogadóban okoz jelentıs mértékő feliszapolódást. A megye területén beavatkozást igénylı, komoly hordalékmozgással rendelkezı vízmosás nem található. Nagyobb meredekséggel rendelkezı területeken, (Vasi Hegyhát, Kemeneshát, Kıszegi Hegység) a rendkívüli csapadékhullásból származó árvízlevonulás esetén, van jelentıs hordalékmozgás a vízfolyásokon, de ez nem vízmosás jelleggel következik be. A fentiekbıl kiderül, hogy a vízmosás rendezésekor az elsıdleges feladat a hordalék szállítás megakadályozása. Ennek leggyakoribb és általánosan alkalmazott módja a hordalékfogó gátak építése. Ezt más néven mőszaki módszernek is hívjuk. A megyében kifejezetten hordalék visszatartásra épült tározó nincs, illetve egyes vízfolyásokon levı víztározók tározóterének védelme érdekében épültek ilyen céllal elıtározók. 4.2.3. Patakszabályozás (mederrendezés és mőtárgyaik) A dombvidékek másik fontos vízkár-elhárítási tevékenysége a patakszabályozás. A patakvölgyek a természetben a szélnek és a víznek az együttes hatására, vagy tektonikus mozgások hatására alakulnak ki. A völgyben a patak medre minden esetben a víz eróziós hatására rágódott be. A patak medrek kialakulását a hátráló erózióval lehet megmagyarázni. Ha a pataknak nagyobb az energia tartalma mint amit a vízfolyás menti súrlódás felemészt , a maradék energiájával a felszínt fogja megbontani és ekkor megindul a hátráló erózió. Ez a folyamat egészen addig tart amíg a patakmeder el nem ér egy olyan helyet ahol a megjelenı keményebb kızetet már nem bírja erodálni. Itt az erózió megáll. Ez a hely az eróziós küszöb. Az eróziós küszöb felett folytatódik a hátráló erózió egészen a következı eróziós küszöbig. A két küszöb között a vízfolyás egyensúlyba kerülhet, és ezzel együtt kialakulhat a szakaszjelleg is. Általában három egymást követı szakaszt lehet jól megkülönböztetni: −

− −

felsı szakasz: Ezen a szakaszon a vízfolyás a medrét állandóan bontja, hordalékot termel. Jellemzı rá a nagy fenékesés, és az emiatt kialakuló nagy vízsebesség. Mind a görgetett mind a lebegtetett hordalék megtalálható. középsı szakasz: Itt a meder már egyensúlyba került. Nem jellemzı a görgetett hordalék szállítás, de a lebegetett hordalék szállítása még megtalálható. alsó szakasz: Az alsó szakaszon a vízfolyás a hordalékát lerakja. Nemritkán ágakra szakadozva kanyarogni kezd a hordalékkúpján.

Minden vízfolyás szabályozásnak alkalmazkodnia kell a vízfolyás szakaszjellegéhez. Egy vízfolyáson a szakaszjellegek a morfológiai viszonyok függvényében akár ismétlıdhetnek is. A megye területén található kis vízfolyások zömmel felsı szakasz jellegőek, míg a nagyobb vízfolyások, (Gyöngyös, Répce; Rába) középsı szakasz jelleggel bírnak. A nagyobb vízfolyások, kritikus szakaszakban, vagy teljes hosszukban rendezettek. A Rába folyón az Országhatár és a Sárvári vasúti híd közötti szakaszon kizárólag a közlekedési mőtárgyak védelme érdekében történt beavatkozás. Ezen kívül a meder természetes állapotúnak tekinthetı. Természetes állapotú mederszakaszok még: Gyöngyös patak: Kıszegi Nemezgyári Duzzasztó felett, Kıszegfalvi Gulner malomtól a Lukácsházai vízerımőig. Répce patak: A Bıi malomtól Csáfordjánosfáig Pinka patak: Felsıcsatári Vízerıtelep feletti szakasza Ablánc patak: Az alsó mintegy 2000 m-es rendezett szakasz kivételével ısállapotú. A vízfolyások, vízkár elhárítási szempontból rendezettnek tekinthetık, a bel és külterületi szakaszaik zömmel az 1965. évi árvíz után a mértékadó vízhozamra kiépültek. A megye területén számos idıszakos, vagy állandó jellegő kisvízfolyás van. Medrük rendszerint a mértékadó csapadékvizek levezetésre alkalmatlan állapotban van. Ennek oka, a rendszeres fenntartás elmaradásából fakadó jelentıs feliszapolódás és növényborítottság.

2011. JÚNIUS 25.

645

4.2.4. Tározó építés A dombvidéki vízfolyások rendezésére illetve kártételeinek meg akadályozására a tározó építés is megoldást jelent. Minden olyan helyen ezt a módszert alkalmazzuk ahol a vízfolyások vonal menti rendezése túlzott költségeket támasztana és tározásra alkalmas helyek lelhetık fel a vízfolyás mentén. Az elızıekben már említésre került a vízmosáskötések kapcsán egyfajta tározás, de annak a célja elsısorban az erózió és a hordalékszállítás mérséklése, és nem a vizek szabályozott keretek között történı elvezetése. A vízkár-elhárítási céllal épült tározóknál, ahol erre lehetıség van vizsgálni kell az egyéb irányú hasznosítás lehetıségeit is. A Vízügyi Igazgatóság területén a Vízig kezelésében egy ilyen tározó üzemel a Répce patakon Gór, Bük térségében. A Lukácsházi tározó megépült, vízjogi üzemeltetési engedélye kibocsátásra került. Ezzel a tározótól délre levı települések árvízvédelme megoldottá vált. A tározó tervezése során a természetvédelmi érdekek is messzemenıen figyelembe lettek véve. A tározó építésekor – az anyagnyerı helyek rekultivációja során kialakításra került tavak (Abért tavak) feltöltésre kerültek, vízi ökoszisztémájuk kialakulóban van. A Góri Árvízcsúcs csökkentı tározó komplex hasznosítású tározóvá való átalakítása is folyamatban van. Jelenleg az állandó vízborítással érintett területek mővelési ág változására irányuló eljárás zajlik. (Vízjogi létesítési engedélykérelem még nem került benyújtásra.) (A Góri árvízcsúcs csökkentı tározót a tervezése során mőszakilag alkalmassá tették erre a feladatra.) A megye területén számos közcélú, komplex hasznosítású víztározó épült a korábbi években. Állapotuk kevés kivételtıl eltekintve, a tulajdonosi és üzemeltetıi viszonyoknak köszönhetıen rendezett. Funkciójukat betöltik. A rossz állapotban levı Döröskei tározó rekonstrukciójának elısegítése érdekében a Felügyelıség az üzemeltetı ellen eljárást indított. Az eljárás eredményeképpen az üzemeltetı az üzemi mőtárgy, és tározó töltés tisztítását megkezdte 4.2.5. Vízhasznosítás (Öntözés, vízerı hasznosítás) A sík vidékekhez hasonlóan hasznosítják a vizeket a dombvidékeken is. Itt azonban a víz helyzeti és mozgási energiáját is jól kihasználják. Példa erre a múltból számtalan malom, főrész telep és erımő. Ennek érdekében történtek az elsı vízrendezések is. Halastavak is létesítettek, melyek lehetnek a töltésük kialakításából fakadóan , kereszt vagy hossz töltéses jellegőek. A völgyek esésébıl fakadóan azonban kevésbé elınyösek, mivel a vízmélység nem egyenletes. (Szajki halastavak) A mezıgazdasági termelés biztosításához illetve a termésátlagok növeléséhez szükséges víz mennyiségét nem mindig adja ki a csapadék, ezért a dombvidékeken is kell öntözni. Erre a célra tározókat létesítettek már a legkorábbi idıkben is. Ezekbıl gravitációsan, vagy szivattyús megoldással juttatják el a vizet a megfelelı helyre. Megyénk területén a magángazdálkodás stabilizálódást követıen, megindult az öntözések fejlesztése is. Sajnos, a meliorációval érintett területek száma, tekintettel a fenntartási igény nagyságára és a táblaszerkezet átalakulására, csökken. A meliorációs berendezések üzeme a fenntartatlanság hiányában megszőnik, az addig rendezett talajvízviszonyokkal bíró táblák mély fekvéső területein újra kialakulnak a vízállások, a termelésbe vonható terület, illetve a terméshozam csökken. A nem mőködı, illetve üzemeltetı hiányában rosszul mőködı, vagy nem mőködtetett rendszer, Szeleste térségében már helyi vízkárt is okozott. (Jelenleg vízügyi panaszbejelentés vizsgálata van folyamatban.) Számos dísznövény kertészet a megyeszékhely környékén illetve a megyében idény jellegő önözést folytat. Jelentıs vízkivétel van ilyen célra a Gyöngyös, a Kozár – Borzó – és a Répce és Sárvíz patakokból, Rába folyóból. A víz helyzeti energiáját hasznosítva települtek a vízi erımővek, melyek a természet megújuló energiaforrását hasznosítják természetbarát módon. A Igazgatóság területén több ilyen törpe vízerımő is mőködik a Gyöngyös patakon és mőcsatornán, a Pinka és Répce patakokon, valamint a Rába folyón. Némelyik (Ikervár) mára már ipartörténeti mőemlék, hiszen a múlt század elején létesült. A megye nagy eséssel bíró vízfolyásain, a felhagyott malmok helyén, sok helyen törpe vízerıtelepek üzemelnek. − − − −

Gyöngyös patak: Lukácsházi vízerıtelep, Gencsapáti Felsı Vízerıtelep, Gencsapáti Alsó Vízerıtelep, Gyöngyös Mőcsatorna: Gyöngyöshermáni Vízerımő, Csényei Vízerımő, Tanakajdi Vízerımő. Pinka patak: Felsıcsatári Vízerımő, Vaskeresztesi Vízerımő; Pornóapáti Vízerımő Rába folyó: Alsószölnöki Vízerıtelep; Magyarlaki Vízerıtelep; Csörötneki Vízerıtelep; Körmendi Vízerıtelep; Ikervári Vízerıtelep

2011. JÚNIUS 25.

646 −

Répce folyó: Chernelházadamonyai Felsı és Alsó Vízerıtelep (felújítás alatt)

További vízerımővek telepítése is tervezett: − − − − −

Gyöngyös patak, Kıszegi Nemezgyári Duzzasztó; Kıszegi Malomcsatorna, Eitner malom és volt ÉDÁSZ erıtelep Rába folyó, Szentgotthárdi Vízerıtelep rekonstrukciója; Körmendi Vízerıtelep rekonstrukció és bıvítés, Rum térségében új törpe vízerıtelep létesítése. Csörnöc – Herpenyı patak torkolati szakasz, Sárvár város külterülete, új vízerıtelep létesítése Pinka patak; Pornóapáti Vízerıtelep rekonstrukció és bıvítés

4.2.6. Fenntartási munkák A vízmosáskötések mőtárgyainál figyelni kell a feliszapolódottság mértékére és annak függvényében kell a tervek szerint a mederkarbantartást elvégezni. A vízmosáskötı gátak vízleeresztı mőtárgyait is rendszeresen meg kell vizsgálni, mert feliszapolódva nem töltik be a funkciójukat és ezzel magát a gátat veszélyeztetik. A megrongálódott vészárapasztó ugyanis a töltés teljes átszakadását okozhatja, ezzel veszélyeztetve a közelben levı lakott területeket. A rendezetlen de megfelelı, és a már rendezett medrek fenntartása állandó figyelmet és munkát igényel. Vízfolyásoknál a medrek rendszeres kaszálása, bokrozása, és ahol kell iszapolása szükséges. A kaszálást és ahol kell a bokrozást évente többször is meg kell ismételni. A rendszeres kaszálást hosszú távon csak főfélék viselik el ezért a bokrosodás meg sem indul, vagy a meglevı nagyobb gyomok jól kiirthatók. Ezek a rendszeres fenntartó munkák elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy vízfolyás kielégítıen mőködjön. A '60as '70-es években és a korábban rendezett vízfolyások nyílegyenes medrein az utóbbi idık tapasztalatai szerint a fenntartási munkák elégtelensége miatt megindult egy elfajulási folyamat. Sajnos abban az idıben nem volt mérvadó az, hogy a mederrendezés a természettel harmonizáló legyen. Nem lett figyelembe véve az egyszerő tény, hogy a vízfolyások, a természetben, a legritkább esetben folynak hosszabb szakaszokon egyenesen. A széles és mély medrekben a kisvizek a medren belül kanyargó kisvízi medret hoznak létre maguknak. A nagyobb vízállások esetén azután ez megvezeti a vizet és a nem védett rézsőfelületeket megbontja vízáramlás. Napjainkban az lehet az egyik cél, hogy ezeknél vízfolyásoknál kialakítsunk egy kisvízi medret padkával, ami rendezett körülmények között a vízemésztı képesség csökkentése nélkül képes a nagyvizeket levezetni. Ezeknek a fenntartása is lényegesen egyszerőbbé válik. Szükség van a rendezések során épített árvízvédelmi töltések rendszeres kaszálása, továbbá az ezzel párhuzamosan végzett rágcsáló és féregirtásra is. A magasra nıtt gaz akadályozza a védekezést, a féregjáratok pedig a töltés vízzáró képességét veszélyeztetik. Ezek a dolgok különösen a kis önkormányzatok esetén maradnak el. Az árvízvédelmi fıvédvonalakat évente felül kell vizsgálni és az esetleges károsodások megszüntetésére az a kellı intézkedéseket foganatosítani kell. A bennük elhelyezkedı mőtárgyak rendszeres karbantartására és ellenırzésére is szükség van, mivel ezek rendre gyengítik a töltés védıképességét. A mőtárgyak elzáró szerkezeteinek mőködıképesnek kell lenniük, minden körülmények között és jó vízzárást kell biztosítaniuk. Korrózió védelmüket is rendszeresen vizsgálni kell és ha szükséges helyre kell állítani. A megye területét érintı, illetve itt elhelyezkedı közcélú vízfolyások állapota jellemzi az állami vagyonkezelık anyagi helyzetét. Csak a frekventált helyeken van lehetıség fenntartási munkálatokat (évi egyszeri jó esetben kétszeri kaszálás, esetleg kisebb iszapolások) végezni. Jelentıs beavatkozásokra nem kerülhet sor. A fenntartási hiányosságok miatt a medrek vízszállító képessége csökken, számos helyen helyi vízkár elıfordulása várható. 5. A települések csapadékvíz elvezetı rendszereinek állapota és rendszerei A megyében 215 település található. Ebbıl 89 rendelkezik a csapadékvíz elvezetı rendszerére „valamilyen” vízjogi engedéllyel. A létesítési engedélyek zöme idıközben lejárt, de a csapadékvíz elvezetı hálózatok nagyrészt kiépültek. Vízjogi üzemeltetési engedéllyel, kevés település rendelkezik. A meglevı engedélyek is rendszerint korszerőtlenek. Kis számban van új, vagy engedélyezés alatt álló komplex (egységes szerkezető) vízjogi üzemeltetési engedély. A megye területének jelentıs része dombvidék. Ebbıl fakadóan a csapadékhullásból származó lefolyás igen gyors, és jelentıs hordalékmozgással is járhat. Számos vízügyi panasz származik a csapadékvíz elvezetı

647

2011. JÚNIUS 25.

rendszer kiépítetlenségébıl, vagy abból, hogy a meglevı csapadékvíz elvezetı rendszer, a karbantartás hiányában nem képes a vízmennyiségeket elvezetni. Az utóbbi években számos vízügyi panaszt okozott, a Vasvári belterületi rendszer, a Szombathely, Oladi; Zanati, Zanati úti csapadékvíz elvezetı rendszer elégtelen kiépítése, és számos kistelepülés összefüggı hálózatának hiánya (Gérce). A települések egy része, melyek megfelelı önerıvel, vagy korábban elkészített tervvel rendelkeztek, a 2008. évben márciusban kiírt pályázaton vettek részt csapadékvíz elvezetı rendszerük teljes körő, vagy részleges kiépítésének terveivel. (Kiépült, a Pornóapáti, Vaskeresztes, Horvátlövı községek, illetve építés alatt van Bögöte község csapadékvíz elvezetı rendszere.) Szombathely Perint pataktól nyugatra esı, illetve vasúttól keletre esı (Ipartelep) részére koncepcióterv készült. Végrehajtása az adott rekonstrukciós beavatkozások elvégzésével, illetve figyelembe vétele a magánberuházások engedélyezése során folyamatban van. Hatása a késıbbiek során válik érezhetıvé. A Zanati úti aluljáró csapadékvíz elvezetı rendszere kiépült és üzembe került. Azóta elöntés és huzamos vízborítás nem alakult ki. Az idınként szélsıségessé váló idıjárási helyzetben a meglevı csapadékvíz elvezetı hálózatok helyenként elégtelen kapacitásúnak mutatkoznak, még jó színvonalú karbantartás esetén is. A további tervezéseknél célszerő figyelembe venni, hogy a mértékadónak tekintett csapadékintenzitások az utóbbi idıben növekedtek és a kárral fenyegetett érték is megnıtt. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint a csapadékvíz elvezetı rendszerek kiépítése a helyi önkormányzat feladata. Tapasztalataink szerint, az Önkormányzatok – tekintettel jelentıs forráshiányukra, - a csapadékvíz elvezetı rendszereket, nem, vagy csak késve építik ki. Számos helyen problémát okoz, hogy az újonnan kijelölt, beépítésre szánt lakóterületeken, még a beépítés után is hiányzik a közcélú befogadóig vezetı fıgyőjtı csatorna, annak ellenére, hogy az új betelepülık, a lakóutak csapadékvíz elvezetı rendszerét, sok esetben az úttal és az összes közmővel együtt megterveztették és kiviteleztették. Annak minden anyagi ódiumát vállalva. A települési önkormányzatok az Ötv szerint opcionális feladatukként kezelik a csapadékvíz elvezetést. Ez a Vgtv megfelelı részével ellentmondásban van. Ebbıl származnak a fentiekben említett problémák. Kistelepüléseken további problémát jelent, az, hogy a szennyvíz elvezetı rendszer hiánya miatt egyes helyeken, az illemhelyek vizét leszámítva (egy némely helyen azt is), a lakóhelyek kommunális szennyvizeit a települési nyílt árokhálózatra rákötötték. Ez vízvédelmi problémák mellett közegészségügyi problémát is jelent. A nagyobb települések csapadékvíz elvezetı rendszerinek állapota rendszerint jobb mint a kistelepüléseké. Itt sok helyen a problémát az okozza, hogy a korábban még egyesített rendszerként kiépült csatornarendszer csapadékhullás idején indokolatlanul nagy vízmennyiséggel terheli hidraulikailag kisebb kapacitású szennyvíz tisztító telepeket. A hidraulikai túlterhelés adott esetben azt jelenti, hogy a lecsökkenı tartózkodási idı miatt szennyvíz tisztítatlanul kerülhet a befogadóba. A csatorna hálózat kialakításából fakadóan, bizonyos hígítás felett a záporkiömlıkön keresztül a kevert víz közvetlenül a befogadóba kerül, (pl.: Szombathelyen, mintegy 5 helyen.) ezzel csökkentve a szennyvíz tisztító telep hidraulikai terhelését. Belterületeken ez különösen aggályos közegészségügyi szempontból tekintettel arra, hogy a lakosság, a vízfolyásokkal közvetlen szomszédságban él. Szombathelyen és Kıszegen a belváros, illetve az egyesített rendszerrel ellátott területek szennyvízrendszerének folyamatos rekonstrukciója során a csapadékvízelvezetı rendszerek lehetıség szerint folyamatosan leválasztásra kerülnek, ezáltal a meglevı rendszer és a szennyvíztisztító telep lökésszerő hidraulikai terhelése csökken. 6. Természetvédelem a vízrendezés során Napjainkban egyre fontosabbá válik a természeti környezet védelme a vízrendezésben is. A tervezések során figyelembe kell venni a természet és környezetvédelem érdekeit. Törekedni kell arra, hogy a mederrendezésben lehetıleg természetes anyagok kerüljenek felhasználásra. Hagyományosan a terméskıbıl és a rızsébıl készült mővek kerülhetnek felhasználásra. A legújabban elterjedt anyagok is, még a 1900-as évek elején lettek kifejlesztve, vagy még annál is régebben. Most kerülnek újra bevezetésre a rızsebiztosítások, rızsébıl készült szabályozási vonalak, a szárazon rakott terméskıbıl készült mederbiztosítások és burkolatok. A mederrendezések során nem cél az élıhelyek megszüntetése. De a vízrendezési érdekeket mindenkor szem elıtt kell tartani a munkálatok során. Ahol lehet egy oldalról kell a mederkotrást végezni. Lehetıleg meg kell tartani a partélen illetve annak közvetlen közelében álló fákat az élıhelyek védelme érdekében. Nem lehet cél a vízfolyások teljes kiegyenesítése. Ez ugyan a levonulást jelentısen meggyorsítja nem kedvezı azonban a vízi élıvilág, és a területi vízgazdálkodás szempontjából, mivel a természetes meder alakulatai jórészt eltőnnek a szabályozás során, és a rövidülı mederhossz és kialakuló esésnövekedés okozta gyorsuló lefolyás miatt a terület indokolatlan mértékben víztelenedik. A természetvédelem érdekeit figyelembe nem vevı mederrendezésre jó példa a Marcal, a Kerka patak, a Répce magyarországi felsı szakasza. Ezeken a helyeken néhol még a kialakított meder fenntartása is gondot jelent. A nagyon mélyre húzott szabályozási fenékvonal kedvezı a vízemésztı képesség szempontjából, azonban a medret övezı nedves rétek illetve ártéri erdıségek flórája és faunája teljesen

2011. JÚNIUS 25.

648

átalakul. A nedves környezethez vonzódó fajok eltőnnek helyüket a szárazabb élıhelyeket kedvelı fajok veszik át.(Egy idıben például a Kerka menti rétekrıl eltőnt a kockás liliom.) A természetvédelem illetve a természet harmonikus anyagok alkalmazása azonban rendkívül megdrágítja a vízrendezési munkálatokat. A meder rendezése már nem minden esetben oldható meg géppel, hiszen nem mindenhol fér hozzá a meghagyott fák és cserjék miatt. A felhasznált anyagok géppel nem építhetık be ezért nagyobb mennyiségő kézi munkára van szükség. Kézi erıvel építeni azonban jóval drágább mint gépesítve. Fenntartása is több munkát igényel. Az elmúlt idıkben a legtöbb vízrendezési anyagot termelı telep fel lett számolva. Lassan azok a munkások is kiöregedtek akik még nap mint nap építették ezeket a mőveket. Szakértelmük napjainkban kezd hiányozni. A természetvédelem világszerte a gazdasági teljesítıképesség függvénye. Azok az államok melyek gazdaságilag erısebbek már régóta így végzik mederrendezési munkáikat. Magyarországon ez a folyamat még csak most kezd beindulni, de a megvalósításához szükséges pénz nem mindig áll rendelkezésre. Ez a módszerek bevezetését nagyon lelassítja, de a természet védelme érdekében célszerően be kell ezt vezetni. Megindult folyamat kezdeti lépése az, hogy az egyenesre szabályozott vízfolyásokat vissza kell "vadítani". Ez nem szó szerint értendı mert a vízrendezés eredeti irányát meg kell tartani de a természetellenes trapéz szelvényő medreket az idık folyamán módosítani szükséges. Jó példa erre a közelmúltban elvégzett Lahn patak rehabilitáció, illetve más vízfolyásszakaszok rehabilitációja, és vízgazdálkodási viszonyaik biztonságosabbá tétele érdekében végzett munkálatok (pl.: Gyöngyös patak. Lukácsházi vízerıtelep ideiglenes elzárási mőtárgyainak kiépítését célzó vízjogi létesítési engedélykérelem, Ikervári vízerıtelep duzzasztómő rekonstrukció kapcsán betervezett, az adott folyószakasz energiaviszonyait figyelembe vevı hallépcsı.) A nagyvizek biztonságos levezetése érdekében kiépített medrek rehabilitációjának egyik módszere az, hogy a szelvényen belül a kisvizek levezetésére alkalmas medret hozunk létre mesterségesen beszőkítve a mederfeneket. Alkalmas anyaga a rızse és a terméskı. A szabályozandó medret figyelni kell hosszabb ideig, illetve fel kell deríteni azt, hogy a kisvizek hogyan kanyarognának ha lehetıségük lenne rá. Vizsgálatokkal bizonyították, hogy mederben a víz soha nem egyenes vonalban mozog. A sodorvonal mindig jobbra - balra csapódik a meder korlátai között. A védelem nélkül maradt egyenesre szabályozott meder emiatt egyszer csak kanyarogni kezd. Ezt a korszerő rendezések során már figyelembe kell venni és olyan szabályozási vonalat kell kialakítani amiben a víz "jól érzi magát". Ezen túlmenıen azután kialakítható egy normális keresztszelvény ami a nagyvizeket is képes levezetni. Ehhez sem kell egy teljesen üres medret elképzelni. A partélen meghagyott fasor aljnövényzet nélkül, vagy keskeny bokorsor nem akadályozza nagy mértékben a nagyvízi áramlást, de a meder méretezésénél figyelembe kell venni lefolyást akadályozó szerepét a mederérdesség számításánál. A keresztszelvények méretét mindenképpen megnöveli pár százalékkal. Ezekben a zöldsávokban azonban megfelelı életfeltételek alakulnak ki az élıvilág számára. Összetett mederszelvények esetében az árvízvédelmi töltéseken belül levı erdık megfelelı kialakításával a lefolyást akadályozó hatásuk mérsékelhetı. Nagyvizekkor egyéb esetben az ártér és a középvízi meder felett levı szelvényterület kb. 30 - 70 %-os megoszlásban vesz részt a vízszállításban. Rendezett erdı esetében akár 40 - 60 % - os megoszlásúra is módosulhat. Tározók tervezésekor nem csak maga a tározó tervezhetı meg, hanem a környezete is, hogy az egész létesítmény a lehetı legjobban illeszkedjen a környezetébe. Egyes államokban az árvízcsúcs csökkentı, vagy záportározó tározó terébe olyan erdıt telepítettek amely a környezı erdıségekkel harmonizál, de az esetleges vízborítást is rövidebb hosszabb idıszakban elviseli. Rendszerint magas törzső fákat alkalmaztak, hogy az áramlásra ne legyen kedvezıtlen hatással, de ugyanakkor teljesen eltüntesse a tározó teret " szem elıl". Gyakorlatilag csak a töltés és annak közvetlen környezete maradt ki a telepítésbıl. Csatornázott folyószakaszok természetessé tételében is jelentıs eredményeket értek el. A vizek partjai mindig kedvelt kiránduló és pihenı helyek voltak. Ezért elıször mindig olyan területen kezdték megvalósítani a természetbarát mederrendezéseket, melyeket az emberek már annak elıtte is szívesen használtak pihenési és rekreációs célra. (Bécs mellett is a Duna medrének rendezése során a természettel teljesen harmonizáló pihenı és szabadidı övezetet alakítottak ki, teljes infrastruktúrával, ártéri ligeterdıségek mintájára.) 7. Felszín alatti vízvédelem A felszín alatti vizek minıségének és mennyiségének megırzése stratégiai feladat. A Nemzeti Környezetvédelmi Programban megfogalmazott cél, hogy a talajvízminıség 50 éven belül érje el a természetes állapotot. A felügyelıség állami feladatként évente 19 db ponton 38 esetben vizsgálja a felszín alatti víz minıségét, mely vizsgálatok a regionális vízminıség viszonyok stabilitásának feltárására irányulnak. A vízbeszerzés Vas megyében kizárólag felszín alatti vízbıl - dominánsan rétegvízbıl – történik, vízellátási problémák csak a Kıszegi-hegység peremén lévı forrásoknál (Velem, Bozsok) jelentkeznek aszályos idıszakokban. A megyében markáns ivóvíz-minıségi problémák nincsenek, ahol a víz kezelése szükséges, ott néhány kivételtıl eltekintve jellemzıen megoldott.

649

2011. JÚNIUS 25.

A megyében 67 db helyen található mőködı vízbázis, ezek közül 27 db tekinthetı sérülékenynek, azaz olyan objektumnak, melyet felszíni szennyezıdések elérhetnek, továbbá 3 db távlati vízbázis a jövıbeni vízigények biztosítására. A vízbázisok közül a Szombathely Városi vízbázis felszámolásra került, a vízbázis diffúz eredető elszennyezıdése okán. A megyében az elmúlt idıszakban fokozatosan nıttek a termálvízigények, Sárvár térségében, illetve a Büki mélyebb rétegek esetében az igények megközelítik a rendelkezésre álló szabad vízkészlet mértékét. Vas megye területének a 25 %-a fokozottan érzékeny terület, és olyan városokat érint, mint Szombathely, illetve részben Sárvár, Körmend, Celldömölk, Szentgotthárd, mely területrészeken a felszín alatti vízvédelmi elıírások szigorúbbak. Vas megyében, - a különbözı engedélyezési eljárások során végzett vizsgálatok alapján - évente kb. 5-10 db pontszerő szennyezıforrástól eredeztethetı szennyezés kerül feltárásra. A szennyezést okozó anyagok elsısorban olajféleségek, illetve szervetlen anyagok, mely szennyezések leggyakrabban valamilyen szénhidrogén tárolásából, vagy hulladéklerakástól,-kezeléstıl eredeztethetık. A korábbi iparosítás hiányából fakadóan speciális vegyi anyagok a szennyezett területeken nem detektálhatók. A tapasztalatok szerint a kimutatott szennyezıdések száma jól korrelál egy-egy település iparosodásának mértékével, így a megyében Szombathelyen történik a legtöbb szennyezésfeltárás. A teljes képhez hozzátartozik, hogy mezıgazdasági területeken jelentkezı diffúz szennyezıdés nehezen kezelhetı, ez adódik a nagyobb területi kiterjedésbıl, másrészt abból, hogy mezıgazdasági területeken a trágya-, és a mőtrágya felhasználás nem felügyelıségi hatáskör. Felszín alatti vízvédelmi szempontból lényeges elırelépés, hogy az elmúlt évek során a veszélyes anyagok tárolótartályait az üzemeltetık átalakították a környezetvédelmi követelményeknek megfelelıen. Általánosan jellemzı, hogy a nagyobb üzemanyagforgalmazó illetve üzemanyagfelhasználó társaságok telephelyein az elmúlt években végzett feltárások következtében ismertté váltak a környezeti terhelések, és megkezdıdött ezek kezelése. Az elmúlt évben a megye egy részén az ISPA projekt keretében a hulladéklerakók körül is megtörténtek szennyezıdésfeltárások, a feltárt szennyezıdések a vizsgálatok alapján direkt mőszaki beavatkozást nem igényeltek, a további hatásuk feltárására monitoringrendszerek kerültek kiépítésre. A megyében két helyen történik állami felelısségkörbe esı kármentesítés, illetve a MÁV alprogram keretében folyamatban van a szombathelyi és a celldömölki vasútállomás kármentesítése, melyek eredményességéhez valószínőleg további évek szükségesek. A megyében az ezidáig feltárt szennyezések kiterjedése – a szerencsés földtani adottságokból is adódóan – általában nem jelentısek, a szennyezések kezelhetık. A kimutatott szennyezıdések ez idáig nem jártak olyan hatással, mely okán vízhasználatot, területhasználatot korlátozni kellett volna. A környezetvédelmi érdekeket a Felügyelıség elsısorban hatósági engedélyezések során érvényesíti, ugyanakkor kisebb, új engedélyezési körbe nem kerülı tıkehiányos cégek esetében jellemzı folyamat, hogy a szennyezés felderítésére a felszámolási eljárás során kerül sor, és a szennyezés részletes felderítése, megszüntetése idıben elhúzódik vagy fedezet hiányában végül az államra marad. IV. TERMÉSZETVÉDELEM 1. Országos jelentıségő védett természeti területek Vas megye országos jelentıségő védett természeti területei: nemzeti park İrségi Nemzeti Park * (Zala megyébıl: Csöde, Felsıszenterzsébet, Magyarföld, Szentgyörgyvár, Zalalövı településeket is érintve) Fertı Hanság Nemzeti Park (Répce mente – Nagygeresd település) tájvédelmi körzet Kıszegi Tájvédelmi Körzet Ság-hegy Tájvédelmi Körzet természetvédelmi terület Szelestei Arborétum Körmendi Várkert Sárvári Arborétum Nemesmedves emlékhely Kıszeg, Alsó-erdı tızegmohás láp Kámoni Arborétum Jeli Arborétum Országos jelentıségő védett terület összesen:

43933,5 ha*

4297,3752 ha 238,623 ha 14,9392 ha 35,8789 ha 11,0497 ha 58,8227 ha 3,8051 ha 25,0772 ha 75,2875 ha 48694,3585 ha

2011. JÚNIUS 25.

650

1.1. Ex lege védett területek Ex lege védett területek száma barlang forrás víznyelı láp szikes tó kunhalom földvár

43 db 85 db n.a. 96 db nincs 2 db 60 db

(437 érintett hrsz.)

1.2. İrségi Nemzeti Park Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdıkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörő tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére ırállókat telepítettek. Innen a táj neve İrség. Az itt élı emberek évszázadok során alakították ki a táj arculatát apró parcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel, mindezt harmóniában a természettel, megırizve, fenntartva annak sokszínő változatosságát. A természeti értékek mellett kiemelkedı néprajzi, kultúrtörténeti értékeket hordoz a táj. Ma ezekre az értékekre nemzeti park ügyel, melyet 2002. március 1-jével hoztak létre. Az İrségi Nemzeti Park magába foglalja az İrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belsı-İrséget,) Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44000 ha-on. Az İrség hazánk különleges, folyók és patakok által formált erdıs dombvidéke, ahol a vizenyıs, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi. Nyugatról kelet felé fokozatosan ellaposodó dombokat, dombsorokat találunk, ezek fennsíkszerő formát alkotnak. A tájképet a folyók völgyei, valamint a bennük sietı patakok teszik tagoltabbá. A terület átlagmagassága a tengerszint felett 250-300 m. A legmagasabb pont Felsıszölnökön a Hármashatár (387 m), a legalacsonyabb a Zala-völgyében Felsıjánosfa határában (191 m) van.

2011. JÚNIUS 25.

651

Az İrség éghajlata átmenetet képez a Dunántúl és az Alpok között, de déli mediterrán elemek is éreztetik itt hatásukat. Így alakult ki a kedvezı, ún. szubalpin klíma. A terület legjellemzıbb sajátossága a sok csapadék, az éves csapadékmennyiség 700-950 mm között van, emiatt forrásokban, vízfolyásokban gazdag. Legjelentısebb folyója Rába mely É-ról határolja a területet, emellett kiemelkedı a Zala (Szala), ami Szalafıtıl Északra ered és középen szeli át az İrséget; illetve a Kerka. A patakok felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentıs mesterséges tavakat hoztak létre. A Nemzeti Park felszínét 3 folyónak, a Rábának, a Zalának és az İs-Murának (Kerkának), valamint ezek mellékfolyóinak hordaléka építi fel. A nyugati részen fıként erısen kötött agyagot találunk a felszínen, míg a keleti részeken a homokos-kavicsos rétegek jellemzıek. A domborzat, a klíma, az alapkızet és növényzet meghatározzák a terület talajviszonyait. A kötött, agyagos alapkızetbıl kialakult talajok erısen vízzáró jellegőek, ezért még a dombtetıkön is igen gyakoriak a vízállások. A talaj kémhatása általában savanyú. A térség legelterjedtebb talajtípusa a pszeudoglejes barna erdıtalaj. Ha az Nemzeti Park növénytani értékeirıl szeretnénk képet kapni, három nagy élıhely csoportban kereshetjük azokat. Nagyságát tekintve az erdık a legszembetőnıbbek. A tájképet azonban dombtetei kaszálórétrek, völgyalji láprétek, apró mocsarak - lápok szabdalják. Az itteni táj 111 védett növényfajnak ad otthont. Az İrség 63%-át borítják erdık, ami az országos átlag 3,5-szerese, így meghatározó szerepük van a tájkép alakításában. A terület legjellemzıbb erdıtársulásai a kavicshátakat borító elegyes- vagy elegyetlen erdeifenyvesek, melyek miatt "gyántásországnak" is nevezik e vidéket. Az erdei fenyvesek laza lombkorona szintje alatt gyakran alakul ki lombos fafajokból második koronaszint, és fajokban gazdag a cserjeszint is. Ez utóbbi jellegzetes növényei a boróka, a szırösnyír, a kutyabenge. Lágyszárú szintjük is számos jellemzı fajnak ad otthont. A változatos mohapárnák közt korpafüvekkel találkozunk. Leggyakoribb a kapcsos korpafő, ritkább a lapos-, de elıfordul a kígyózó korpafő is. Az İrségi Nemzeti Park jellemzı élıhelyei változatos állatvilágnak adnak otthont. A hővös, csapadékos éghajlatú területen elsısorban a tiszta, szabályozatlan vízfolyásokhoz, erdei- és lucfenyves erdıkhöz, láprétekhez kötıdı fajok fordulnak elı. Az İrség néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megırzı táj. Az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Az egykori királyi kiváltság levelekben feltüntetett ırállók családnevei ma is élık, azonosak az ezer évvel ezelıtt írottakkal. Méltán nevezzük e tájat az ország egyik legısibb magyar vidékének. Miután a honfoglaló magyarok birtokba vették a mai Ny-Magyarországot, az itt lévı hegyeket, erdıket, folyókat védelmi vonalul használták fel. Itt húzódott a gyepő határa. Az Árpádházi királyaink ırállókat telepítettek a vidékre. A szabadalmas ırállók a király emberei voltak, csak neki tartoztak szolgálattal, saját költségükön, saját fegyvereikkel védték a határt, ezért kiváltságokat élveztek, mentesültek mindenféle földesúri teher alól. Legfıbb elöljárójuk az ırnagy, vagy ispán volt, aki 12 esküdttel együtt látta el a bírói és közigazgatási teendıket is. A hajdani ırnagyi székhely İriszentpéter volt. Az İrvidékhez tartozó községek (települések) függetlenek voltak a vármegyéktıl, adó- és tulajdonjogi kiváltságokat élveztek, amit többször megerısítettek az idık folyamán. Kiváltságaik a XVII. sz. végéig tartottak, mikor jobbágysorba kényszerítették ıket is. 1.3. Kıszegi Tájvédelmi Körzet Természeti örökségét megırizendı 1980-ban létrehozták a Kıszegi Tájvédelmi Körzetet, amely 4300 hektáron terül el (ebbıl 550 ha fokozottan védett), és Kıszeget, valamint Kıszeg-hegyalja öt kis települését, Cákot, Bozsokot, Velemet, Kıszegszerdahelyet és Kıszegdoroszlót foglalja magában. Itt, Magyarország nyugati határszélén található a Dunántúl legmagasabb pontja, a 883 m magas Írott-kı. A tájvédelmi körzet állatvilágának összetételét elsısorban annak hegyvidéki jellege és nyugati fekvése határozza meg. Számos ritkán szem elé kerülı állatfajnak csak ez a terület biztosít élıhelyet hazánkban, megırzésük ezért mindannyiunk felelıssége. Kiemelendı közülük három ragadozó bogárfaj: az alhavasi, a kárpáti és a feketebordás aranyfutrinka, valamint a rovarfogyasztó havasi cickány. A Kıszegi-hegység flórája rendkívül változatos. Sötéten zöldellı fenyvesek, sziklaszurdokok, lomberdık, franciaperjés kaszálórétek, kékperjés láprétek, gyümölcsösök egyaránt találhatók itt. Növényföldrajzilag a terület két jól elkülöníthetı részre oszlik: hegyvidékre és a hegyaljára. A hegyvidék uralkodó erdıtípusai a mészkerülı tölgyesek és bükkösök, a luc- és erdeifenyvesek, továbbá a hegyvidéki égerligetek. A határ mentén, erdıszegélyeken nyíres-csarabosok húzódnak. A hegyalja egykor kiterjedt szelídgesztenye ligeteibıl ma már csak hírmondóban találunk foltokat. Helyüket fıként kertek, szılık, üdülık foglalják el. Hasonlóan megfogyatkoztak a természetes gyepek is: a szántók és intenzív gyümölcsösök tömbjei közt csak a patakok menti keskeny sávban maradtak fenn mocsár- és láprétek, kaszálók.

2011. JÚNIUS 25.

652

1.4. Sághegyi Tájvédelmi Körzet Különleges élményben lehet része annak, aki ellátogat erre a Kemenesalja fölé magasodó tanúhegyre – betekinthet egy vulkán belsejébe. A Balaton-felvidéki vulkánsor legnyugatibb tagja ötmillió éves titkait osztja meg az érdeklıdıvel. Országos védettséget 1975-ben kapott, ezzel megalakult hazánk második legkisebb tájvédelmi körzete. Területe 235 hektár (amelybıl 24 ha fokozottan védett). Az egykori hatalmas óceán, a Thetis, dunántúli lefőzıdéseként kialakult Pannon beltengerben emelkedı tőzhányó ötmillió éve mőködı vulkán volt. A tenger lassan feltöltıdött és kiszáradt, az évmilliók koptatták a hegyet, formálták a tájat. A környékrıl a szél és a víz mintegy 60-70 m vastag réteget szállított el, de a vulkáni tevékenységbıl származó kemény bazaltréteg a hegy platóján megvédte az alatta lévı lazább kızeteket. Így alakult ki jellegzetes kettıs kúp alakja. Az 1900-as években folytatott intenzív bányászati tevékenység tovább csonkította, ennek eredményeként jött létre a Ság mai képe. A hegy növényzete jelentısen eltér a környezetétıl, önálló flóraszigetet alkot. A száraz, meleg klíma – hasonlóan a többi tanúhegyhez – a pusztai elemek térfoglalásának kedvezett. A természetes vegetáció azonban a szılımővelés térhódításával a hegy felsı harmadára szorult vissza. A századunk elején beindult intenzív bányászat éppen e területet érintette, pusztítva s megbolygatva értékes növényvilágát. A nagy, lapos platón egykoron árvalányhajat ringatott a szél, mára hírmondóba is alig maradt. E pusztafüves vegetáció jellemzı növényei közül a kora tavasszal nyíló sárga virágú tavaszi hérics és a bókoló halványlila virágairól könnyen felismerhetı leánykökörcsin napjainkra - feltehetıen a győjtés miatt - sajnos kipusztult, míg közeli rokonuk a feketekökörcsin még néhány példányban megtalálható a hegyen. Állatföldrajzi tekintetben a hegy leginkább közép-európai elterjedéső fajoknak ad otthont, s közülük is a szárazságot, melegebb klímát és a viszonylag nagy hıingadozást kedvelıknek, tőrıknek. Ezidáig 25 csigafajt és 50 nappali lepkét írtak le. A bogarak közül említésre méltó a hazánkban kipusztultnak hitt gyászos cincér megtalálása a Ság hegy bokorerdeiben. Hüllık közül a fürgegyík és a rézsikló fordul elı. 2. Natura2000 Vas megye európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területei (Natura 2000 területek):

Különleges madárvédelmi terület: İrség (HUON10001)

653

2011. JÚNIUS 25.

Különleges természetmegırzési területek: Köles tetı (HUON20007) Gyöngyös patak és a kıszegi Alsórét (HUON20020) Kiemelt jelentıségő természetmegırzési területek: Marcal medence (HUBF20015) részben Répce-mente (HUFH 20010) részben Ablánc patak völgye (HUON20003) Gércei tufagyőrő és láprét (HUON20014) Kemenessömjéni cserjés legelı (HUON20012) Kenyeri reptér (HUON20011) Kıszegi-hegység (HUON20002) Ostffyasszonyfa-csöngei legelı (HUON 20009) Öregcser (HUON 20013) İrség (HUON 20018) Pinka (HUON 20006) Rába és Csörnöc völgy (HUON20008) Ság-hegy (HUON20001) 2.1. Váti gyakorlótér(HUON20005) Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba – megfelelı igazításokkal – beépíti. Így történt ez a természetvédelmi jogszabályokkal is; a csatlakozás pillanatától Magyarországra is érvényes a két uniós direktíva, a Madárvédelmi- és az Élıhelyvédelmi Irányelv. Ezek értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentıségő természetes élıhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A hálózat eszméjére nevébıl is következtethetünk: értékes természeti területek, élıhelyek többé-kevésbé összefüggı láncolata, amelyek az eredeti európai élıvilágot ırzik. A kijelöléssel hazánk területének közel 21%-a lett Natura 2000 terület. Az eredeti védett területeink csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1.2 millió hektár kapott uniós védettséget. A Natura 2000 területek védelmében különösen hangsúlyos a gazdálkodók, a fenntartó, hagyományos gazdálkodási módok szerepe. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a Natura 2000 hálózattal a rezervátum-szerő védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvás került elıtérbe. Szombathely, 2011. május Bencsics Attila sk. a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség igazgatója

2011. JÚNIUS 25.

654

MELLÉKLETEK Szennyvíztisztító telepek jellemzıi

Szennyvíztisztító telep neve

1. számú táblázat 1.oldal Tisztítási Települési fokozat folyékony hulladék fogadása II. -

Kapaci-tás m3/nap

Átlagos terhelés m3/nap

Szennyvíziszap elhelyezése

100

55

mezıgazdasági

Bük

3 000

1 500

injektálás

III.

-

Celldömölk

2 000

1 400

injektálás

III.

+

Chernelházadamonya

200

100

injektálás

II.

-

Csepreg

600

636

injektálás

III.

-

Egyházasrádóc

300

135

komposztálás

II.

-

Felsıcsatár

200

207

mezıgazdasági

II.

-

Ivánc

300

287

komposztálás

II.

-

Ják

200

140

injektálás

II.

-

Jánosháza

450

265

mezıgazdasági

II.

+

Körmend

2 600

1550

komposztálás

III.

+

Nádasd-Katafa

250

145

komposztálás

II.

-

Peresznye

60

60

mezıgazdasági

II.

-

7 000

5 000

injektálás

III.

+

Szentpéterfa

340

275

komposztálás

II.

-

Szombathely

45 000

25 000

komposztálás

III.

+

Vasvár

640

290

injektálás

III.

+

Kám

80

30

-

II.

-

Hegyhátszentjakab

140

30

komposztálás

II.

-

Gersekarát

200

65

komposztálás

III.

-

İriszentpéter

430

270

komposztálás

III.

+

Répcelak

600

460

injektálás

III.

-

Kemenesszentmárton

25

15

komposztálás

III.

-

Ispánk

17

11

komposztálás

III.

-

Szalafı(5 db szv. tiszt)

50

20

komposztálás

III.

-

Bögöte

Sárvár

655

2011. JÚNIUS 25.

Szennyvíztisztító telepek jellemzıi

Szennyvíztisztító telep neve

1. számú táblázat 2. oldal Tisztítási Települési fokozat folyékony hulladék fogadása III. -

Kapaci-tás m3/nap

Átlagos terhelés m3/nap

Szennyvíziszap elhelyezése

Pornóapáti

135

50

mezıgazdasági

Bajánsenye

180

110

komposztálás

III.

-

Magyarszombatfa

33

20

komposztálás

III.

-

Tokorcs

35

25

injektálás

III.

-

Rádóckölked

55

37

komposztálás

III.

-

Kemenessömjén

70

40

injektálás

II.

-

Meggyeskovácsi

610

300

mezıgazdasági

III.

+

Egyházashetye

500

120

mezıgazdasági

III.

-

Mersevát

60

40

injektálás

III.

-

Összesen:

66 460

38 688

injektálás

8

656

2011. JÚNIUS 25.

2011. JÚNIUS 25.

657

658

2011. JÚNIUS 25.

2011. JÚNIUS 25.

659

660

2011. JÚNIUS 25.

2011. JÚNIUS 25.

661

662

2011. JÚNIUS 25.

663

2011. JÚNIUS 25.

A TURIZMUS MEGYEI TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE

A turizmust jellemzı fıbb hazai mutatók nemzetközi összevetésben is megállják a helyüket. Az ágazat a nemzetgazdaság fontos és szerves részévé vált, bár az utóbbi években némi pozícióvesztés következett be és a minıségi paraméterek némelyike is hagy kívánni valót maga után. Ezzel együtt a turizmus megfelelı tervezés és menedzsment esetén a területfejlesztés egyik fontos eszköze, amely számos gazdasági és társadalmi elınnyel jár:
más módon nem hasznosítható erıforrások kiaknázását teszi lehetıvé,
a helyi termékek számára piacot teremt (a turisták által támasztott kereslet révén),
hozzájárul a helyi értékek megırzéséhez, életre keltéséhez (pl. helyi tájnyelv, gasztronómia, a tradicionális anyagi kultúra elemei),
különbözı üzemméretek mellett is gazdaságos mőködést tesz lehetıvé (családi gazdaságok keretein belül is megvalósítható),
a vidéki társadalom számára megélhetést és így a helyben maradást biztosíthatja a munkahelyteremtés révén. I. A F E J L E S Z T É S I K E R E T E K Elızmény, célok Vas megye utolsó alkalommal 2005 ıszén rendszerezte a kistérségek akkori turisztikai fejlesztési elképzeléseit, saját szerepvállalásának mértékét és irányát azonban nem határozta meg. E dokumentum mára már részben elévült, csak korlátos mértékben használható, az ágazat feltételrendszere idıközben megváltozott. Jelen elıterjesztés készítésének célja Vas megye turisztikai fejlesztési lehetıségeinek bemutatása, igazodva az ágazat középtávú (2013-ig szóló) fejlıdését determináló térségi fejlesztési programokhoz, stratégiai korlátokhoz és lehetıségekhez és az elérhetı forrásokhoz. Cél továbbá a turizmussal kapcsolatos megyei feladatok áttekintése, a Megyei Önkormányzat, a térségi menedzsment-szervezetek lehetséges szerepvállalásának, együttmőködésének vázolása. A fejlesztési lehetıségek áttekintése gyakorlatias kíván lenni. Fontos ezért a termékorientált, komplex megközelítés, lehetıséget adva a nem kifejezetten turisztikai célpont településeknek és területeknek a turizmus vérkeringéséhez történı kapcsolódásra. Szándék továbbá, hogy szem elıtt tartsa a megvalósíthatóságot és a döntéshozók számára megerısítést adjon, alátámassza a megyei közgyőlés politikai döntéseit, s a támogatási formák, források megfelelı felhasználását segítse. A megfogalmazott célok jellegüket tekintve három csoportba sorolhatók: 1. A fejlesztések • A települések, kistérségek számára elsıdleges fontossággal bír a jelenlegi turisztikai kereslet megırzése és bıvítése. Erre alkalmas eszköz lehet a turisztikai termékskála bıvítése, kevésbé szezonális termékekkel a turisztikai szezon nyújtása. • Markánsan jelentkezik az az igény, hogy a belföldi vendégekre nagyobb figyelmet kellene fordítani. • Fontos lenne a meglévı tematikus utak (bor-, gyümölcs-, kastélyutak), a kerékpározásra, lovaglásra, túrázásra, kirándulásra alkalmas utak, turistautak karbantartása, rendbetétele. • A fejlesztések során a természetes és lakott környezet teherbírását szem elıtt tartó fenntartható és megvalósítható turisztikai fejlesztés támogatandó. • Az érdekeltek célja, hogy a tervezett fejlesztések egymásra épüljenek. 2. A források • A fejlesztések megvalósításához elengedhetetlen a pénzügyi források megléte, ezért a koncepció nevezzen meg a megfogalmazott ötletek, termékek megvalósítására fordítható forrásokat. • Nemcsak beruházásokra, hanem a meglévı értékek megırzésére és védelmére fordítható támogatási lehetıségeket is ismertessen a koncepció. 3. Együttmőködés, partnerség • Biztosítani kell a hatékony kommunikációt az érdekelt csoportok között. • Kistérségek és a turizmusért felelıs szervezetek közötti együttmőködés erısödésével lehetıség nyílna a turisztikai programkínálat összehangolására. A TURIZMUS ÁLTALÁNOS TRENDJEI Az elmúlt évtizedekben a turizmus világszerte jelentıs gazdasági ággá vált. Töretlenül fejlıdik, dimenziói tovább bıvülnek, formái egyre változatosabbak. A dinamika mozgatórugói számosak: a rendelkezésre álló jövedelem gyarapodásától kezdve a hosszabb átlagos élettartamon át egészen a jobb és olcsóbb közlekedési lehetıségekig. A kereslet markánsan átrendezıdött, amelynek fı vonásai a minıségre, az egyediségre való igény,

664

2011. JÚNIUS 25.

az egyre fontosabb környezeti szempontok, s a tömegturizmust kiszolgáló infrastruktúra leértékelıdése. A trendet kisebb visszaesések tarkíthatják, de a növekedés hosszabb távon tartósnak mutatkozik. A trend elemei közül – hiszen a kereslet folyamatos bıvülése a kínálati oldalon is óhatatlanul átrendezıdést indukál - fejlesztési elképzeléseket támogató voltuk miatt a következık érdemesek kiemelésre:
Erısödı kínálati verseny, így az elvárt színvonalat nem teljesítı desztinációk hátránya nı.
A belföldi vendégkör felértékelıdik.
Évente többszöri, rövidebb szabadságok a jellemzık, ezzel a kereslet szezonalitása némileg csökken. A szabadidıs célú utazás válik jellemzıvé (lásd: „hosszú hétvégék”).
A mai elvárásoknak való megfelelés általános keresleti igényként jelentkezik (a régi üdülıhelyeken is).
Elıtérbe kerül a különleges érdeklıdés kielégítése (természet, állatvilág, kultúra, történelmi helyszínek, szakmai értékek, stb.).
Terjed a „vissza a gyökerekhez” motiváció (szülıföld, vallási helyszínek, kulturális örökség stb.).
Egyre nı a kereslet az aktív típusú kikapcsolódásra alkalmas létesítmények iránt.
Nı a személyre szabott, speciális, egyedi termékek és szolgáltatások iránti kereslet.
Mindinkább középpontba kerül az egészség a turizmussal összefüggésben is (gyógyfürdık, gyógymódok, testedzés, fitness, wellness stb.).
Az üzleti- és konferenciaturizmus hihetetlenül dinamikusan fejlıdik.
Az új kommunikációs és információtechnológiai rendszerek lehetıségeinek széleskörő alkalmazása kihívás a turizmus szolgáltatói számára is (pl.: foglalás, elızetes tájékozódás kielégítése, helyi szolgáltatások stb.).
Hatékony, ügyfélközpontú és kreatív kommunikációra van szükség.
A környezettudatosság általános terjedése átrendezi a turisztikai fogyasztási szokásokat is. Fenntarthatóság a turizmusban Az utazók motiváltságának változása miatt a turizmus kapcsán is egyre inkább felértékelıdik az érintetlen természeti környezet. A szabadidıs tevékenységek közül a testi mozgás, a társadalmi kommunikáció, az együttlét mellett külön jelentıséget kapnak az egyedi, máshol nem megélhetı természeti és kulturális élmények, a rekreációs- és ismeretszerzési lehetıségek. A fenntartható szemlélet központi eleme ezért a fogadóterület attrakcióinak és környezeti (természeti, társadalmi, kulturális) erıforrásainak védelme, valamint gazdasági fejlıdésének elısegítése és a helyi közösségek életminıségének javítása. A fenntartható szemlélet környezettudatos viselkedésre ösztönöz: lakosokat, vendégeket egyaránt. A fenntartható szemlélet az alábbi alapelvek mentén tud érvényre jutni:
A sokféleség fenntartása A turizmus központi eleme az élmény, amelyet a megszokottól eltérı, új tapasztalatok biztosítanak. Ezért a sokféleség megırzése a turisztikai kínálat fenntartásának az alapja. A sokféleség megırzése mind a biológiai, mind a kulturális sokféleségre értendı.
A helyi gazdaság támogatása A turizmus a helyi lakosok számára több gazdasági elınyt biztosít: munkalehetıséget nyújt, piacot teremt a helyi termékek értékesítésére, a helyi bevételek növekedése forrást teremt közösségi beruházásokhoz, programokhoz, valamint ösztönzi a helyi közösségi infrastruktúra fejlesztését. A turizmust kiszolgáló infrastruktúra egy részét (pl. a szabadidıs létesítmények, közlekedés) nemcsak a turisták használhatják, hanem a helyi lakosok számára is hozzáférhetıek, ily módon a fogadóközösség életminıségét javítja. A helyi gazdaság támogatása lehet az alapja a helyi társadalmi és kulturális értékek megırzésének. Hazai fejlesztési, ágazati stratégiák A piaci trend mellett fontos keretét adják a helyi ágazati fejlesztési törekvéseknek az országos, regionális irányelvek, a szabályozási környezet. A jelenleg érvényes területfejlesztési alapdokumentumok közös vonása, hogy mindannyi kiemelt területként kezeli a turizmust. Ez annak ígéretét is magában hordozza, hogy az ágazatban a politikai ciklusokhoz igazodó turizmuspolitikát felváltja a hosszabb távú, a fejlesztési idıszakokhoz igazodó szemlélet. Új elemként jelenik meg az egyes régiók önálló turisztikai fejlesztési intézkedéseinek meghatározása. Ez Nyugat-Dunántúl esetében az alábbiakban foglalható össze:

665

2011. JÚNIUS 25.

„A Pannon örökség megújítása és a nyugat-dunántúli turisztikai térségek fejlesztése Célok:
klaszter-alapú együttmőködésben a termálvízkincs hasznosításához kapcsolódó egészségmegırzı, gyógyító szolgáltatások minıségi fejlesztése, valamint egyedi arculatú egészségturisztikai fejlesztések ösztönzése,
a régió kiemelt turisztikai termékei, desztinációi integrált fejlesztési programjainak támogatása,
Pannon kulturális fesztiválok 10 éves programjának támogatása,
történelmi belvárosok, kiemelt mőemléki vonzerık, kastélyok, várak rekonstrukciója, látogatóbarát fejlesztése,
ökoturisztikai és natúrparki fejlesztési programok támogatása a Nemzeti park területén és a védett területeken,
az aktív turizmus és a rekreációs kínálat, különösen a regionális kerékpár-hálózat fejlesztése,
a turisztikai programok megvalósításához szükséges turisztikai intézményrendszer megújítása.” A régió középtávú tervdokumentumával párhuzamosan készült Vas megye területfejlesztési koncepciója és programja is. Ez is külön programfejezetet szentel a turizmus fejlesztési lehetıségeinek vázolására, jórészt a regionális célokat követve, s támaszkodva a megye kistérségeire készült integrált fejlesztési programcsomag konkrét elemeire. A területfejlesztési alapdokumentumok mellett számos ágazati fejlesztési koncepció is készült. Ezek közül az országos stratégiai feltételrendszert a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia rögzíti. Az ágazatra elképzelt általános jövıkép, és stratégiai célok megfogalmazásán túl a fejlesztések várható finanszírozási hátterét is bemutatja, az alábbiak szerint: A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia tervezett forrásai, 2010-2013 mFt Év

EU-forrás

2010 2011 2012 2013 Összes

35 073 35 073 30 689 30 689 235 034

Hazai társfinanszírozás 11 864 11 864 10 381 10 381 79 501

Turisztikai célelıirányzat 15 700 16 000 16 300 16 524 131 181

Regionális forrás 8 459 9 094 9 766 10 160 66 483

Önkormányzati forrás 1 208 1 208 1 057 1 057 8 096

Magánbefektetések 98 566 98 566 86 245 86 245 616 038

A régióban az ágazat konkrét fejlesztési irányait a regionális turizmusfejlesztési stratégia tartalmazza összefoglalóan. Az ebben felsorolt öt program (tudatos termékfejlesztés, marketingtevékenység fejlesztése, munkaerı-képzés, szervezet- és intézményfejlesztés, komplex kínálat létrehozása) egyfelıl eléggé általános, másfelıl nyilvánvalóvá teszi a gyógy- és egészségturizmus fejlesztésének központi szerepét. I I. H E L Y Z E T É R T É K E L É S A turizmus a megye gazdaságában Az idegenforgalmi vonzerık és a turisztikai attrakciók képesek egy térség gazdaságát fellendíteni. A határ menti fekvés, a belföldi fizetıképes kör bıvülése, az utazásokat ösztönzı lehetıségek és a kedvezmények körének szélesedése magában hordozza a fejlıdés lehetıségét. Ugyanakkor az infrastruktúra fejletlensége, különösen a szők keresztmetszető közlekedési kapcsolatok, hátrányt jelentenek a vendégek kegyeiért folyó egyre élesebb területi versengésben. A megyében 2010 végén a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban 2 303 gazdasági szervezetet regisztráltak, amely a megyében bejegyzettek 5,6 %-át képviselte. Az idegenforgalom területén foglalkoztatottak száma a lehetıségekhez képest meglehetısen alacsony, bár növekvı tendenciákat mutat. 2010-ben a megyei székhelyő 4 fınél többet foglalkoztató vállalkozásokban alkalmazásban állók 4,3 %-a (1.826 fı) dolgozott a turizmusban. A foglalkoztatásban fellelhetı anomáliák egyik fı oka az alacsony bérek. Annak ellenére, hogy e tevékenységben hagyományosak az ún. borravalós szakmák, a teljes munkaidıben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2010-ben alig haladta meg a 107 ezer Ft-ot. Ez az összeg a megyei átlagkereset mindössze 61%-át tette ki. Mindezek ellenére az idegenforgalomhoz kötıdı munkalehetıségek kihasználása – még ha szezonális jellegő is –meghatározó szereppel bírhat többek között a hátrányos helyzető térségekben a munkanélküliség visszaszorításában. A turizmus megyei szereplıinek fontos szerepe lehet abban, hogy megtalálják annak módját, hogyan lehet maradásra bírni a megye határátkelıin áthaladó évrıl évre egyre jelentısebb – nem a munkavállalás és

2011. JÚNIUS 25.

666

bevásárlás céljából ingázó – személyforgalom egy részét. Különös figyelmet érdemelne az átutazók mintegy felét kitevı külföldi, hiszen túlnyomó többségük potenciális turisztikai ügyfélnek számít. Turisztikai adottságok Vas megye turisztikai vonzerıt jelentı természeti, építészeti, mőemléki és kultúrtörténeti értékeinek palettája meglehetısen széles. A természeti adottságok sorából egyedi turisztikai értékkel bír a termál- és gyógyvízkincs, a kıszeghegyaljai szubalpin klíma, az ırségi, hegyháti érintetlen táj és a természetes vízfolyások. A kulturális örökség számos eleme (pl.: kastélyok, kúriák, templomok, várak, régészeti értékek, szakrális emlékek, népi hagyományok) ugyancsak jelentıs turisztikai vonzerıt jelent. Az attrakciók e széles köre ellenére a megye turizmusa ma még számos hiányossággal küzd. A vendégforgalom elsısorban a gyógy- és termálfürdıkkel rendelkezı településekre koncentrálódik, nagy a szezonalitása, a klasszikus turisták aránya alacsony, gyakori az egy napos tartózkodás, az átutazás. A szaporodó kezdeményezések ellenére megyeszerte kevés a tudatosan kialakított, felépített, megjelenített és menedzselt idegenforgalmi termék. A megye települései idegenforgalmi jelentıségük és földrajzi fekvésük alapján három üdülıkörzetbe sorolódnak. Az üdülıkörzetbe tartozás közvetlen elınnyel nem jár, a pályázati úton elnyerhetı fejlesztési források némelyike ugyanakkor kifejezetten e turisztikai potenciállal rendelkezı települések, illetve az ott tevékenykedık számára érhetı el. A megye településeinek közel kétharmada, az itt élık mintegy 85%-a az adottságok és a lehetıségek alapján érintett közvetlenül az idegenforgalomban. Az üdülıkörzetek közül a Sopron-Kıszeghegyalja élvez kiemelt státust, melyet még 1988-ban a fejlıdı határ menti idegenforgalom, a kiránduló és bevásárló turizmus hívott életre. A nagyszámú vendégforgalom bázisát Vas megyében a felszín alatti termál- és gyógyvizek jelentik. Hidrológiai szakvélemények szerint a megye adottságai kiválóak: majd húsz kiépített és hasznosított termálkút van a megyében, közülük öt vize kapott gyógyvíz minısítést. A gyógy- és termálfürdık mellett fokozatosan nı az érdeklıdés a többi idegenforgalmi vonzerı és programlehetıség iránt. Az İrségi Nemzeti Park övezetének népszerősége a következetes marketingtevékenység eredményeként látványosan emelkedett. Az utóbbi években Kıszegen és a megyeszékhelyen ugyancsak élénkebb lett a turistaforgalom. Már nemcsak az épített és a természeti értékek csábítják a vendégeket, hanem a gazdagodó kulturális rendezvények, vásárok, egyházi események, konferenciák sora is. A helyi turisztikai kínálat körének szélesedése, változatossága és a turisztikai attrakciók bıvülése ellenére kevés a látogatók hosszabb ideig történı marasztalását biztosító program. Fogadó-kapacitás és kereslet A megyében 2010. július végén összesen 137 kereskedelmi szálláshely egység állt a vendégek rendelkezésére, melyekben együttesen 4 120 szobát létesítettek, összesen 13 116 férıhellyel. Az ágyak több mint hattizedét magasabb színvonalú szolgáltatásokat biztosító szállodákban helyezték el. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásadatai 2010

Megnevezés Szálloda összesen Ebbıl: ***** **** *** ** * Panzió Szálloda típusú összesen Turistaszálló Üdülıház Kemping Összesen Forrás: KSH.

Férıhelyek megoszlása száma % 6418 48,9

Egység

Szoba (lakóegység)

40

2814

2 12 19 6 1 63 103

475 1170 1003 146 20 975 3789

978 2538 2492 358 52 2464 8882

7,4 19,3 19,0 2,7 0,4 18.8 67,7

92 239 4120

332 707 3195 13116

2,5 5,4 24,3 100,0

7 12 15 137

A kedvezı termálturisztikai adottságoknak és a szolgáltatásbıvítı beruházásoknak köszönhetıen a megye kereskedelmi szálláshelyei összességében 2010-ben is eredményes évet zártak. A szálláshelyek befogadóképessége bıvült, növekedett a forgalmuk és javult a foglalkoztatásban betöltött szerepük. A kedvezı

2011. JÚNIUS 25.

667

folyamatok ellenére az idegenforgalom változatlanul erıteljes területi koncentrációt mutatott a megyében. A legtöbb szállóvendéget ugyanis a legnagyobb gyógy- és élményfürdıkkel rendelkezı települések vonzották. A büki és a sárvári szálláshelyek fogadták a megyei vendégek közel háromnegyedét, de a forgalomból ennél is nagyobb arányban részesedtek. Különösen a külföldiek körében voltak népszerőek ezek a gyógyhelyek, az elmúlt évben ugyanis száz határon túlról érkezı turista közül 82 itt éjszakázott. Összességében 2010-ben a vasi kereskedelmi szálláshelyek 405 ezer vendéget szállásoltak el, 11%-kal többet, mint 2009-ben. A látogatók által eltöltött idı együttes hossza megközelítette az 1 millió 314 ezer éjszakát, ami 17%-kal múlta felül az egy esztendıvel korábbit. Január kivételével minden egyes hónapban több turista szállt meg a vendégházakban, mint az elızı év hasonló idıszakában, az eltöltött éjszakák száma pedig mindvégig meghaladta a bázisidıszakit. Mivel ez utóbbi nagyobb mértéken bıvült, mint a látogatók száma, ezért az átlagos tartózkodási idı (3,2 éjszaka) kissé hosszabbodott. A hazai vendégforgalom növekedési üteme jóval felülmúlta a külföldiekét, így a mutató nagysága a két vendégkörnél tovább közelített egymáshoz. A külföldi turisták azonban még így is tovább, átlagosan 3,8 napig maradtak a kereskedelmi egységekben, mint a magyarok, akik 2,9 éjszakát idıztek itt. A legtovább, átlagosan 5,7 napig a kempingekben szálltak meg a turisták. Ezen kívül az átlagosnál hosszabb idıt töltöttek el a háromcsillagos szállodákban, a gyógy- és apartmanhotelekben. A vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2010

A vendégek között továbbra is a belföldiek domináltak (57%). Az év során a külföldiek 10%-kal, a magyarok viszont 25%-kal több éjszakát foglaltak le, mint 2009-ben. A dinamikus bıvülésnek köszönhetıen a hazai látogatók átvették a vezetı szerepet a vendégéjszakák tekintetében is. Mivel a szálláshelyek látogatottsága nagyobb mértékben bıvült, mint a férıhelyek száma, ezért javult a kapacitás-kihasználtság. Az üzemeltetık az év egészében a szobák 45%-át, ezen belül a férıhelyek 31%-át tudták kiadni. A férıhelyek legalább felét sikerült hasznosítaniuk a négycsillagos hoteleknek, illetıleg a gyógyszállóknak, de átlag fölötti kihasználtsággal mőködtek a három- és ötcsillagos szállodák, valamint a wellness- és apartman-szállók is. A panziókban és az egyéb kereskedelmi szálláshelyeken ugyanakkor a vendégek a férıhelyek mindössze 15-16%-át vették igénybe. A forgalom 78%-át lebonyolító szállodákban az átlagosnál dinamikusabban, 23%-kal nıtt, az egyéb kereskedelmi szálláshelyeken pedig nem változott az eltöltött idı együttes hossza. Különösen a négy- és ötcsillagos hotelek szolgáltatásai iránt nıtt a kereslet, a vendégéjszakák felét e két szállodatípusban töltötték a vendégek. A szállodajelleg alapján az éjszakák egyötödét a gyógyfürdık mellett kialakított, egészségügyi és rekreációs szolgáltatások széles választékát nyújtó gyógyszállók regisztrálták. A belföldi vendégek elszállásolásában tovább nıtt a szállodák szerepe. A hazai forgalom bıvülésének 97%-a ugyanis a hotelekben realizálódott, így a vendégek 78%-ának biztosítottak elhelyezést, sıt a vendégéjszakákból még nagyobb arányban (82%-ban) részesedtek. A legnagyobb mértékben a háromcsillagos hotelek iránt nıtt a kereslet, melyek a belföldi forgalom egyharmadát adták. A hazai turizmust élénkítette az üdülési csekkek felhasználása. 2010 végén a kereskedelmi szálláshelyek nyolctizede elfogadta fizetıeszközként az utalványt. Az év során beváltott csekkek együttes értéke (1,3 milliárd Ft) folyó áron 4,6%-kal volt több mint 2009-ben. Az összeg a belföldi bruttó szállásdíj 36%-át tette ki. A külföldi látogatók nyolctizede ugyancsak a szállodákban idızött, itt töltve éjszakáik 73%-át. A kempingek kivételével valamennyi szállástípus látogatottsága nıtt. A lefoglalt idı hosszából csupán 0,2%-kal részesedı egycsillagos szállodákat nem számítva a legnagyobb forgalomnövekedést a négycsillagos szállodák érték el, amelyek a vendégéjszakák négytizedét realizálták. A turisták 95%-a az Európai Unió tagállamaiból érkezett. Négytizedük a szomszédos Ausztriából jött, és minden harmadik éjszakát ık foglalták le, ezzel tovább erısítették vezetı szerepüket a külföldi látogatók rangsorában. Az éjszakák

2011. JÚNIUS 25.

668

háromtizedét a németek, 23%-át a csehek töltötték el, elıbbi lényegében nem változott egy év alatt, utóbbi ugyanakkor az átlagosnál dinamikusabban (17%-kal) bıvült. Akárcsak 2009-ben, úgy 2010-ben is a leghosszabb ideig, átlagosan 7,8 napig a svájciak maradtak a megyében, de legalább 5 éjszakát töltöttek el a belga, az észt, a finn, a lett, a német és az izraeli turisták is. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó bevétele, 2010

A kereskedelmi szálláshelyek bruttó bevétele 2010-ben megközelítette a 15 milliárd Ft-ot. Az összeg folyó áron nagyobb mértékben nıtt, mint a vendégek, de kevésbé mint az éjszakák száma. A teljes összeg felét kitevı szállásdíj 52%-át a magyar vendégek fizették be. A vendégforgalom 78%-a a szállodákban jelentkezett, a bevételekbıl azonban ennél magasabb arányban (88%-kal) részesedtek. A hotelekben a teljes bevétel alig felét adta a szállásdíj, a többi az elszállásoláshoz kapcsolódó, az egyéb szolgáltatásokból származó, továbbá a vendéglátásból befolyó bevételeket tartalmazta. Az egyéb szálláshelyeken a kiegészítı szolgáltatások a bevételek mindössze 8,3%-át képviselték. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Megnevezés 2000 2010 Vendég 210 407 405 487 ebbıl: külföldi 83 880 173 260 1 313 Vendégéjszaka 805 458 548 ebbıl: külföldi 469 024 650 539 Átlagos tartózkodási idı, éjszaka 3,8 3,2 ezen belül: külföldi 5,6 3,8 Forrás: KSH

2000= 100% 192,7 206,6 163,1 138,7 84,2 67,8

A vendégforgalom Vas megye kereskedelmi szálláshelyein erısen koncentrált. Nagyon fontos szerepet tölt be az idegenforgalomban Sopron-Kıszeghegyalja kiemelt üdülıkörzet Vas megyére esı területe. Az összes vendégforgalom mintegy fele, a vendégéjszakák közel háromnegyede e térségre esik, amely a külföldi vendégek körében még nagyobb koncentrációt mutat. Ez a területi lehatárolás Büköt és környékét, Sárvárt és Kıszeg környékét foglalja magában, de a kiugró forgalmat elsısorban a két gyógyfürdıhely produkálja. Bük a megye legjelentısebb idegenforgalmi központja. Szálláshely-kapacitás, vendégforgalom és az ott eltöltött idı vonatkozásában is kiemelkedik a megye többi települése közül, de még Nyugat-Dunántúlon is. A különbözı minıségi kategóriába sorolt szállástípusok vendégforgalma az elmúlt években különbözıképpen változott. A szállodák népszerősége fokozódott, miközben az egyéb kereskedelmi szálláshelyeké visszaesett. Dinamikusan nıtt a gyógy- és termálfürdık vonzerejét kiaknázó, többféle rekreációs szolgáltatást nyújtó wellness-szállók forgalma. Fürdıfejlesztések A régióban továbbra a legmagasabb nemzetközi potenciával rendelkezı Büki Gyógyfürdı a vezetı ”zászlóshajó”, amely az utóbbi 10 évben a Dunántúl legnagyobb és hazánk második legjelentısebb, Európaszerte ismert fürdı komplexumává fejlıdött. A kezdeti sikerekre alapozva tudatosan megvalósított fejlesztésekre épülhetett az a máig is tartó komplex egészségturisztikai célú programsorozat, amely újjászületést hozott a létesítmény mőködésében és szolgáltatásaiban egyaránt. A Büki Gyógyfürdı Zrt. 2008-2011 között az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt projektjeként több fejlesztést valósít meg. 500 fı befogadására alkalmas pihenıtéri épülettel bıvült a gyógyfürdı fedett kapacitása, emelkedett a szolgáltatás színvonala. Az emeleti galériákon pihenıterek találhatók, kültéri pihenı-napozóteraszokkal. Az épületben helyet kap egy 100 fı befogadóképességő, különleges Szaunavilág, melyben tepidárium, gızfürdık, infra- és finn szaunák, aromaszauna és kültéri finn szauna várja a szaunázás szerelmeseit. A szaunázás utáni pihenésrıl a 100 férıhelyes fedett szaunapihenı és a hangulatos szaunakertek gondoskodnak. Az élményfürdı nem csak pihenıterekkel bıvül, hanem új

2011. JÚNIUS 25.

669

gyermekmedence, beltéri csúszdaegyüttes is létesül, annak érdekében, hogy elısegítsük a családok felhıtlen kikapcsolódását és szórakozását. Az egyes egységek önálló megközelítése érdekében új bejárat létesül a fedett fürdı épülete és a Fizioterápiás Intézet között. Az egyes szolgáltatási alapegységek (Gyógyfürdı, Rekreációs Park-élményfürdı és Szaunavilág) a fejlesztéseket követıen önállóan mőködtethetık, és egymástól függetlenül is megközelíthetıek lesznek egy fedett folyosón keresztül. Az évi közel egymillió látogató – akik közül mintegy hétszázezer külföldi – így négy szolgáltatási fıcsoportot vehet igénybe; a hagyományos fürdıszolgáltatást, a gyógyászati ellátást, a Termál Gyógykempinget és a Konferencia Központot. A megye második országosan is jegyzett fürdıje a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdı, amely 2002-ben teljesen új területen igen látványos építményt hozott létre. A Sárvári Gyógyfürdı az elmúlt évben további 3 milliárd forint összegő beruházás megvalósulásával egy olyan valódi családközpontú fürdıkomplexumot hozott létre, mely elsısorban a gyermekes családok, fiatalok számára biztosít tartalmas kikapcsolódási lehetıséget. A beruházás keretein belül tovább bıvül a szabadtéri létesítmények kínálata, valamint a jelenlegi szolgáltatásaink színvonalát kívánják tovább emelni, hogy a vendégek a legmagasabb minıségő kiszolgálásban részesülhessenek. A gyermekzóna részeként kialakításra került pancsolómedence két csúszdával, játékokkal felszerelt gyermekmedence, ehhez kapcsolódóan pedig a szülık számára egy pezsgımedence, ahonnan figyelemmel kísérhetik gyermekeik fürdızését. A 3 éves kor alatti gyermekek és szüleik kényelmét szolgálja a babavilág, ahol babakonyha, melegedı, játékvilág, pelenkázó és alvószoba kerül kialakításra. Emellett hullámmedence, úszómedence mászófal, mászóháló valamint három, épületet elhagyó, majd visszatérı különbözı meredekségő csúszdák is kialakításra kerülnek. Ebben az épületben kapott helyet a fitnesz centrum és a kétpályás bowling pálya is. Az emeleti részen kiépülı pihenıtérben lehetıség van filmek nézésére, zenehallgatásra, de a helyiség átmenetileg lezárva alkalmas akár kisebb szakmai tanácskozások, konferenciák megtartására. A fedett rész megnövelése mintegy 450 fıvel növeli meg a fürdı egyidejő befogadóképességét. A jelenlegi szabadterületen 3 új, izgalmas csúszda, egy gyermek élménymedence, új játszóterek, valamint egy gyógyvizes medence került, ill. kerül kialakításra. A beruházás kapcsán bıvül a jelenlegi Szauna-világ, finn szauna, jégbarlang, jacuzzi medence, élményzuhanyok kerülnek kialakításra, duplájára nı a Szauna-világ pihenıtere. A meglévı épületszárnyban egy gyógyvizes élménymedence kap helyet, továbbá megújul a wellness részleg. Celldömölk és Kemenesalja legújabb büszkesége az új Vulkánfürdı, a 2005-ben átadott fürdılétesítmény, amely jelenleg 8 medencével és 1630 m2 vízfelülettel mőködı fürdı a Ság-hegy lábánál. A megyeszékhelyre látogató vendégek egyik legkedveltebb pihenıhelye a 2006-ban megújult Szombathelyi Fedett uszoda és Termálfürdı. Sportrendezvények lebonyolítására az uszoda az egyetlen alkalmas helyszín a megyében. A családias hangulatú nyári fürdık sorát a Borgátai Termálfürdı nyitja. A szezonális fürdı három medencével és egy gyermekpancsolóval májustól októberig várja vendégeit. A fürdı közelében 100 fıt befogadó kemping és 350 üdülıház, nyaraló épült annak ellenére, hogy az infrastrukturális hiányosságok nagyban akadályozzák az üdülıterület fejlıdését. Borgátától nem messze a Ság-hegy lábánál található a másik kiváló adottságokkal rendelkezı kedves kis fürdı a Mesteri Termálfürdı és Kemping. A kiváló minıségő vízzel rendelkezı fürdı közel 2 hektáros területén két összesen 460 m2 vízfelülető medence található. Hasonló elınyöket képvisel a Szentkút Kft. által mőködtetett Vasvári Termálfürdı, ahol a fürdı mind az úszásoktatásnak, mind a hagyományos fürdızésnek lehetıséget biztosít. A termálmedencék idıszakosan fedett, amely az idényjelleget kizáró fürdızést biztosít a kisváros részére. A jövı fürdıje a Szentgotthárdi Élményfürdı, amely a különleges mediterrán hangulatú élményelemeivel egyedi arculatot képvisel a megye fürdıkínálatában. Egyedülálló mediterrán hangulatát a pálmafák, egzotikus növények és a velük szoros összhangban kialakított természetes kıburkolatok biztosítják. A fürdı a valódi spa, wellness- és gyógyfürdık minden igényt kielégítı luxus szolgáltatásait és magas színvonalú élı animációt biztosít kedves vendégei számára. Mintegy 1500 m2 vízfelületével, különleges csúszdáival, pezsgıfürdıivel, szaunáival, klasszikus római fürdısorával, sportolási lehetıségekkel, gyógy- és wellness kezelésekkel várja vendégeit. SWOT analízis Erısség
Rendkívül változatos turisztikai adottságok: termál- és gyógyvíz készlet, természeti értékek, kulturális örökség, kiemelt rendezvények, tavak, folyóvizek, kerékpárút-hálózat. A meghatározó elemet a gyógyturizmus, annak kapcsolt szolgáltatásai képezik.
Erıs civil szervezıdés a húzóágazatban: Pannon Termál Klaszter.
Jó hírnév.

670

2011. JÚNIUS 25.

Gyengeség
A turizmus jövedelemtermelı képessége a rurális térségekben és Szombathelyen elmarad a lehetıségektıl.
Kevés a magas minıségő szálláshely.
A turisztikai termékek harmonizációja és a marketingtevékenység hatékonysága nem elégséges. Lehetıség
A gyógyturizmus minıségi, legkevésbé sem mennyiségi fejlesztése a Pannon Termál Klaszter keretében.
Az egészségtudatosság növekedésével bıvül a prevenciós célú, aktív turisztikai termékek iránti kereslet.
EU-programok (források) a hiányosságok leküzdésére, lehetıségek feltárására.
Az info-kommunikációs technológiák kiterjesztése, elérhetıvé tétele.
Szakképzési vertikum kiépítése, mőködtetése. Veszély
Környezeti károk a rurális területeken erısen visszavethetik a vendégforgalmat.
Az infrastrukturális fejlesztések (idıben vagy térben) nem párhuzamosan zajlanak a turisztikai attrakciók fejlesztésével.
Egymástól elszigetelt vagy nem fenntartható fejlesztések elıfordulása. I II. F E J L E S Z T É S I C É L O K , L E H E T İ S É G E K A megyei turisztikai fejlesztések javasolt alapelvei
Élményközpontú fejlesztés A turizmus fejlesztése a turisták igényeibıl indul ki, azt vizsgálja, hogy milyen turisztikai élmények átélése érdekében vásárol(hat)ják a turisták a megyében létezı vagy kialakítható turisztikai termékeket. Az élménykínálat tervezése alapján a turisztikai termékké szervezett attrakciók és szolgáltatások fejlesztésének konkrét módjára kell javaslatot adni.
A helyi értékek revitalizációja A turizmus fejlesztése részben helyi erıforrások felhasználására, részben pedig külsı befektetésekre építve képzelhetı el. A hatékonyság és az egyediség érdekében a helyi, de a turizmus piacán esetleg nem hasznosuló értékek hasznosítására kell helyezni a hangsúlyt, külsı befektetések elsısorban a szolgáltatások terén szükségesek.
Lépcsızetes fejlesztés A koncepció a feladatokat modulrendszerően mutatja be, az egyes tevékenységek lépcsızetesen épülnek egymásra, így a konkrét fejlesztési forrásoktól és befektetıi igényektıl függıen valósíthatóak meg. A kijelölendı termékek esetében követelmény, hogy egy-egy területen minta-jelleggel megvalósíthatóak legyenek.
Párhuzamos attrakció- és szolgáltatásfejlesztés A turisztikai kínálat akkor szervezhetı versenyképes termékké, ha a szükséges kínálati elemek közel azonos színvonalon és mennyiségben állnak rendelkezésre. Ennek érdekében a munkacsoport a fejlesztéseket a tervezett élményeket kínáló termékekbıl kiindulva javasolja. Termékfejlesztés Minden érvényben lévı, a megye térségére vonatkozó fejlesztési dokumentum kiemelt szerepet szán a turizmusnak. Ennek oka részben a valóban kedvezı megyei idegenforgalmi adottság, a sokrétő attrakciók, másrészt viszont az egyes térségek fejleszthetı gazdasági alapjának hiánya. Alapvetı fontosságú a megyei kínálat összehangolt fejlesztése, melynek fıbb területei a következık: Gyógy- és egészségturizmus A gyógyturizmusnak egyre növekvı szerepe van az egészség megırzésében, betegségek megelızésében (prevenció), a gyógyításban (terápia), az utókezelésben (rehabilitáció), a fizikai és mentális kondicionálásban (fitness). A turisták költési szintje, tartózkodási ideje, az igénybe vett szolgáltatások mennyisége, minısége a gyógyturizmusban az átlagot messze meghaladja. A szezonalitást gyakorlatilag kiküszöböli, ezért a kihasználtság, a jövedelmezıség viszonylag magas. A megye jelentıs gyógy- és termálvízkészlettel rendelkezik. Ezek hasznosítására a nemzetközi turisztikai piacon is ismert, versenyképes kapacitások épültek ki és mőködnek. További fejlıdésük szempontjából kiemelt fontosságú környezetük fejlesztése, a gyógyászati szolgáltatások színvonalának további emelése, az egyedi arculatos biztosító, speciális irányba történı fürdıfejlesztés és az értékesítés, mőködtetés javítása érdekében a fürdık közti együttmőködés erısítése. Az egészségturisztikai kínálat fejlesztésében fontos feladat a fürdık tematikus, vagy szolgáltatás alapú specializációja, a kisebb fürdık számára a piaci rések megtalálása.

2011. JÚNIUS 25.

671

A megye gyógy- és termálfürdıi: Nemzetközi jelentıségő Bükfürdı Sárvár Helyi jelentıségő Szombathely, Mesteri, Borgáta, Vasvár, Celldömölk, Szentgotthárd, Szeleste A fürdık szolgáltatásainak specializációját egyrészrıl a gyógyvizek adottsága (többnyire mozgásszervi, reumás panaszok kezelésére ajánlottak), másrészrıl pedig a piaci igények (pl. idısek kiszolgálása, széles skálájú gyógyászati szolgáltatások, csecsemıfürdı, családbarát fürdı, változatos wellness szolgáltatások) alapján lehet meghatározni. A szolgáltatások végleges specifikációját a Pannon Termál Klaszterben kell egyeztetniük a fürdıknek. A vendégek megnyerése érdekében ösztönözni kell a termál- és gyógyturizmusban érdekelt szervezetek klaszter alapú együttmőködésének kiszélesítését, elmélyítését (pl. közös bérletek és egészségprogramok, marketing). A szolgáltatási színvonal javításának elengedhetetlen feltétele a középfokú és felsıoktatási kínálatból hiányzó turisztikai képzések beindítása és az ápolók, orvosok szakirányú és idegen nyelvi továbbképzése. A termálenergia hasznosítása az egészségesebb környezet megırzéséhez is hozzájárul. Ennek felhasználását szélesebb körben kell megvalósítani, törekedni kell a termálvíz hulladék-hı hasznosítására, energia-hatékony technológiák alkalmazásával, különösen a fürdık és a környezetükben található épületek, szállodák energiaellátására, főtésére. A fejlesztések során figyelembe kell venni a megyével szomszédos területi egységekben (Burgenland!) a kínálat specifikációját. A Pannon termál klaszter keretében javasolt az együttmőködések elmélyítése. A termálvizek gyógyító hatásaihoz kapcsolódik a tiszta levegıre épülı klimatikus gyógyászati program, melyre a megyében Kıszeg, Velem térsége az egyik legalkalmasabb. A program sikeres mőködésének feltétele, hogy legyen megfelelı színvonalú és az asztmatikus megbetegedéseket gyógyítani képes azonnal bevethetı orvosi stábbal rendelkezı szálláshely a térségben. A fejlesztések céljai:
magas színvonalú, specializált szolgáltatások nyújtása a termál- és gyógyfürdıkben
kisugárzó, térségi hatás elérése programcsomagokon keresztül A fejlesztések fontossági sorrendje:
elsıdlegesen a nemzetközileg is elismert fürdık szolgáltatásainak, valamint települési környezetének fejlesztése: Bük, Sárvár
a kisebb fürdık szegmentált fejlesztése (Celldömölk, Borgáta, Mesteri, Vasvár, Szombathely, Szentgotthárd, Szeleste) Szükséges tevékenységek:
a termál- és gyógyfürdık szolgáltatási színvonalának fejlesztése
a szezonalitás csökkentése
a gyógy- és termálfürdık környezetének fejlesztése
gyógyászati szolgáltatások minıségi fejlesztése a gyógyfürdıkben
termálenergia széles körő felhasználása, különösen az energiahatékony technológiák és a termálvíz-hı hasznosítási lehetıségek figyelembe vétele
a turisztikai vonzerık elérését megkönnyítı, a környezet állapotát javító infrastrukturális fejlesztések, pl. bekötı utak, közterületek, parkok rendbetétele
a gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódó képzési programok kidolgozása, a termál- és gyógyfürdık munkatársainak képzése A nemzeti örökséghez kötıdı turizmus A kulturális turizmus összehangolt fejlesztése szükséges a megyében. Ez jelenti néhány nemzetközileg jelentıs mőemlék turisztikai célú hasznosítását, valamint olyan fejlesztéseket is, amelyek egy kulturális turisztikai út részeként kínálatba szervezhetık. A történelmi emlékeknél, különösen a kastélyoknál, váraknál, múzeumoknál az állagmegóvás mellett elengedhetetlen új, látogatóbarát turisztikai célú attrakciók kialakítása. A történelmi és kulturális örökség épített elemeinek (kastélyok, várak, különbözı korú egyéb mőemlékek) védelme utáni hasznosítása (pl. Kıszegi vár) és a hagyományok továbbélését szolgáló fesztiválok (pl. Savaria Történelmi Karnevál, Szombathely; Nemzetközi Folklórfesztivál, Sárvár), illetve régészeti lelıhelyek (pl. Sé, Szombathely) köré főzött kulturális csomagok jelenleg pontszerően jelentkeznek a megyében. Problémát jelent, hogy a kiemelt idegenforgalmi központokban a megyei kulturális rendezvények és események népszerősítése nem megoldott, így a vendégek számára, és az egyéb kulturális attrakciók látogathatósága az itt üdülı vendégek részérıl kívánni valókat hagy maga után. A szezonalitás és turizmus területi koncentrációjának oldása érdekében szükséges a Pannon Kulturális Út részeként a turisztikai kínálat fejlesztése, melyek nemzetközi hálózatok részeként is mőködhetnének (pl. digitális

672

2011. JÚNIUS 25.

borostyánkıút, Szent Márton Út, Batthyány-kultusz megteremtése stb.). A kulturális utak részeként különös figyelmet kell szentelni a vallási kegyhelyek, emlékek látogatásának támogatására. A fejlesztések során figyelembe kell venni a szomszédos megyékben, tartományban magasodó várakat, kastélyokat, mőemlékeket. Javasolt a marketingtevékenységet úgy szervezni, hogy egymás kölcsönös kínálata valósuljon meg és azt tematikusan összeszervezve kínálják a látogatóknak. A fejlesztések céljai:
a látogatottság növelése a mőemlékekben, természeti értékekben gazdag településeken, térségekben,
a turisztikai és a múzeumi szakma együttmőködésének erısítése,
a történelmi, táji értékek megóvása, a helyi identitás erısítése. Szükséges tevékenységek:
a kastélyok kiskastélyok, kúriák, és várak, egyházi létesítmények értéknövelı megújítása és elsısorban turisztikai funkciókkal való bıvítése
látogatóbarát szolgáltatások fejlesztése (pl.: interaktív bemutató eszközök)
turisztikai funkciók (pl. győjtemény bemutatására alkalmas többfunkciós terem, kiállítótér, konferenciaterem, stb.) kialakítása
kastély- és kolostorkert, illetve a várhoz tartozó parkok felújítása (pl. burkolatok, utcabútorok, díszvilágítás)
múzeumok és régészeti lelıhelyek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése és szükség esetén felújítása. Ezen belül különösen fontos az élményelemekkel, újszerő, kreatív, interaktív bemutatási módszerek bevezetésével kapcsolatos beruházások megvalósítása.
a kulturális fesztiválok helyszíneinek infrastrukturális fejlesztése (pl. kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése, rendezvényterek biztosítása, kialakítása, hang- és fénytechnikai fejlesztések, közbiztonsági elemek, fesztiválhelyszínek kialakítása)
kulturális tematikus utak (pl.: irodalmi emlékek sétaútja), vallási kegyhelyek, zarándokhelyek fejlesztése, amely több kisebb mőemléki helyszín, múzeum, rendezvénytér fejlesztését jelenti, Falusi és aktív turizmus (természetjárás, lovaglás, vadászat, horgászat, kerékpározás, sportolás) A természeti, táji adottságok turisztikai lehetıségeinek kiaknázása kifejezetten az ökoturisztikai elemeket jelenti, mégpedig a megyére jellemzı táji sokszínőség bemutatását célozva. Ez, ún. tájegységi programcsomagokra bontva, a kultúrtájak örökségének bemutathatóságát is magában foglalja. A Kıszeg-hegyalja, az İrség, a Vendvidék, a Rába-mente, vagy akár a Vasi Hegyhát sajátos természeti jelleggel bír, amelyek - különbözı vendégkörnek kínálva - az aktív turizmus egyes ágainak (pl. lovas-, vízi-, kerékpáros-, horgász-) megyei jellegét erısíthetik kistérségi programokként. Kifejezetten örvendetes kezdeményezések indultak e célból az utóbbi 5-10 évben. A megye e rurális térségei helyi indíttatásból kezdik megtalálni saját, egyedi arcukat, s ez turisztikai szempontból is kamatoztatható. Az utóbbi években a falusi turizmusban országosan és a megyénkben is egy lassú de egyre erısödı szemléleti változás következett be, aminek a lényege, hogy a mennyiségi gyarapodás mellett egyre határozottabb igény és elvárás mutatkozik a falusi szálláshelyek minıségi fejlesztésére. Önmagában azonban a falusi szálláshely léte – legyen az bármilyen jó minıségő és színvonalas – nem elegendı. A minıség mellett ezért másik meghatározó tényezıvé a komplex – akár személyre szabott- turisztikai szolgáltatások váltak. Ez azt jelenti, hogy a falusi turisztikai kínálati csomagban természetesen meg kell jelenniük a helyben, vagy közvetlen környéken elérhetı változatos szabadidıs programoknak (pl.: aktivitást is igénylı, kerékpáros, lovas, vadász, horgász programok, élményszerő kikapcsolódást kínáló falusi kulturális és sport rendezvények, túrák stb.). Ugyanilyen módon fel kell kínálni és elérhetıvé tenni a táj, a vidék jellegének, hagyományainak megfelelı gasztronómiai és kézmőves termékkínálatot. Egyre nagyobb igény mutatkozik az egészséges életmódhoz kapcsolható, hagyományos módon, helyben termelt élelmiszerek és a belılük készített házias ételek, a gondosan kezelt, finom tájjellegő borok iránt. Hasonlóképpen a népi kézmőves termékek, használati és dísztárgyak készítésének megismerése és a helyben vásárlás lehetısége is komoly vonzerıt képviselhet. Az említett komplex falusi turisztikai csomag tehát optimális esetben - mindezek színes ötvözeteként jelenik meg a piacon. Ebben lehet fontos segítség a Helyi Termék Klaszter tevékenysége. A fejlesztések céljai:
a vidék természeti értékeire, a helyi specialitások értékesítésére épülı összehangolt turisztikai termékek, programcsomagok léte
vidékfejlesztés, a helyben maradás és foglalkoztatás elérése Szükséges tevékenységek:
Az aktív turizmus infrastrukturális feltételeinek (gyalogos-, kerékpáros-, vízi- és lovas-túraútvonalak, jelzések, pihenıházak, kerékpárkölcsönzı helyek, szervízlehetıség) kialakítása és karbantartása (pl.: Rába vízi út!),
Tematikus hálózatok, utak (borutak /Kıszeg, Vas-hegy, Csepreg, Ság-hegy/, gyümölcs út, virágút, kastélytúrák stb.) kialakítása, mőködésének támogatása.

2011. JÚNIUS 25.







673

Teret kell biztosítani ezek megjelenésének a megye honlapján, és az „új” megyei újságban. A falusi turizmust koordináló szakmai szervezet (Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége) közremőködésével részletes felmérést kell készíteni a tagság által nyújtott szolgáltatásokról, a szervezettel kapcsolatos elvárásokról és a képzési, kapcsolatépítési igényekrıl, elképzelésekrıl. Segíteni kell j többnyelvő, tematikus megyei katalógus megjelentetését. Támogatni kell a megyei szakmai szervezıdések részvételét országos, regionális és megyei kiállításokon és szakmai rendezvényeken (Utazás kiállítás, OMÉK, nemzetközi vásárok).

Üzleti- és konferenciaturizmus A hivatásturizmus a turizmus egyik legnagyobb bevételt hozó ága. Folyamatos gyarapodik az üzleti utazások száma, a továbbképzések, szakmai konferenciák iránti igény. E vendégkör többet költ és magasabb kategóriájú szálláshelyet, speciális felszereltséget (nagy befogadóképességő terem, tolmácsgép, internet-kapcsolódás stb.) vár el. A konferencia-színhelyek palettája változatos. Megyén belüli területi elhelyezkedésüket és fogadóképességüket a jelentıs szóródás jellemzi. Az e célra alkalmas helyszínek szinte kivétel nélkül a megye városaiban, vagy azok közvetlen környékén találhatók, s általában a magasabb nívójú kereskedelmi szálláshelyekhez köthetık. Szükséges tevékenységek:
a jelenlegi kínálat megjelenítése az országos konferencia-helyszíneket bemutató kiadványokba,
jelentıs hazai és nemzetközi konferenciák rendezési jogának megszerzése,
a vásárváros cím meghonosítása,
kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése (a megyében legalább egy multifunkcionális kongresszusi központ létrehozása). Rendezvényekhez kötıdı turizmus (gasztronómia, fesztiválok, sport-, kulturális és vallási rendezvények) Vas megyében a rendezvényturizmus megkerülhetetlen jelentıséggel bír. Mára már a megye szinte minden pontján számos helyi szervezéső rendezvény csábítja egy-egy hétvégére, nagyobb rendezvények esetében 4-5 napra a vendégeket. A vendégkör nagy hányadát vonzzák az ilyen események, bár megyén túli vonzerıvel csak a kiemelt kulturális, gasztronómiai, hagyományırzı és sportrendezvények, egyházi ünnepek bírnak. Ezek évrılévre, az év azonos szakában ismétlıdıek, s számuk a megyében úgy 40-50 körüli. A sportági turizmus (edzıtáborok, alapozás, felkészülési idıszak stb.) feltételei jobbára Szombathelyen, Bükön és Sárváron adottak, a kellı számú és különbözı komfortfokozatú szálláshelyek, étkezési lehetıségek, edzıtermek, kondicionáló létesítmények, uszoda egy helyütt való rendelkezésre állásával. Ezek az alapozó és felkészítı táborok általában a sportegyesületek, szövetségek saját szervezésében bonyolódnak, nem ritkán világklasszisok részvételével. A megyei kulturális, gasztronómiai és hagyományırzı fesztiválok sora örvendetesen széles (Kıszegtıl – Várszínház, szüreti fesztivál stb. - egészen az İrségig – tökfesztivál, Hétrétország stb.). Mára a megye minden, turisztikai szempontból érdekes és fontos térsége meg- és kitalálta saját jó hírét messzevivı, egyedi arcát bemutató rendezvényét. Hasznos lenne ezek megyei rendezvénysorozattá fejlesztése, kistérségi forgatag jelleggel. Szükséges tevékenységek:
minden évben a megyei rendezvénynaptár tematikus összeállítása, terjesztése, interneten való megjelenítése
a megyei saját forrásokból a kiemelt rendezvények támogatása
a megyei rendezvénykínálat összehangolása
a kiállításokhoz kötıdı turizmus erısítése, az innováció ösztönzése a múzeumok, kiállítóhelyek körében
legendáriumok összeállítása, legenda-teremtés és turisztikai hasznosítás (pl.: Bloomsday, stb.)
a nemzetközi kapcsolatrendszer felhasználása e téren (testvérvárosok, testvérmegyék fesztiválja) IV. N E M T E R M É K S P E C I F I K U S F E L A D A T O K Alkalmazandó marketingeszközök Programcsomagok összeállítása Cél: a látogatók számára a szabadidı-eltöltést, vásárlást megkönnyítı ajánlatok összeállítása. • A termál- és gyógyfürdıkben pihenık számára kirándulási ajánlatok összeállítása o Egy- és félnapos kirándulás-javaslatok összeállítása a megye egyénileg is látogatható településeinek, turisztikai attrakcióinak bekapcsolásával o Szervezett kirándulásként új, Vas megye turisztikai kínálatára épülı csomagajánlatok kidolgozása

674 •

•

•

•

2011. JÚNIUS 25.

Osztálykirándulás és táborozási csomagajánlatok kialakítása. A tematikus csomagajánlatok a következı témákat ölelhetik fel: iskolai oktatási anyag megtapasztalása, természetismeret, kultúra-hagyományok, sport-kikapcsolódás. Javaslat: közös képzési-fejlesztési program keretében a Tourinform irodák, kistérségi együttmőködések, turisztikai és kulturális egyesületek, a Nemzeti Park, az egyházak és a megyében mőködı múzeumok, kiállítóhelyek bevonása az osztálykirándulás és táborozási program kialakításába, csomagajánlatok kidolgozásának kezdeményezése, bekérése. Egyénileg igénybe vehetı kerékpáros túraajánlatok kialakítása o A termál- és gyógyfürdıkbıl egy-, félnapos kirándulással kerékpárral elérhetı attrakciókat bekapcsoló túrajavaslatok készítése o Vas megyében megvalósítható többnapos kerékpártúra javaslatok Csomagok kialakítása a belföldi piac számára o Örökség-turizmus csomagajánlatok (túrajavaslatok) kialakítása o Aktív turizmus csomagajánlatok (túrajavaslatok) kialakítása Javaslat: a rurális termék kialakításában érintett szereplıktıl - kistérségek, települési önkormányzatok, turisztikai egyesületek, Helyi Termék Klaszter – megvalósítható ajánlatok, túrajavaslatok bekérése Örökség, falusi és aktív turizmus csomagajánlatok (túrajavaslatok) kialakítása a külföldi szegmensek számára

Értékesítés Cél: a megyébe látogatni kívánók számára a szolgáltatások és szolgáltatás-csomagok legkényelmesebb foglalási lehetıségének biztosítása. • Az attrakciók és szolgáltatások hozzáférhetıségének és foglalhatóságának biztosítása, hiszen az érdeklıdı látogatók csak abban a tudatban indulnak el, hogy a prospektusban kiválasztott terület attrakciói nincsenek zárva, látogathatóak, a szükséges szolgáltatások valóban igénybe vehetıek. o A termékfejlesztési folyamat részeként minden termék esetében definiálni és hatékonyan kommunikálni kell legalább egy olyan központi kapcsolatfelvételi pontot, ahol az érdeklıdık minden szükséges szolgáltatást, illetve komplex szolgáltatás-csomagokat lefoglalhatnak (és ezzel összhangban minden, az utazásra motiváló és az utazáshoz szükséges információt képesek megadni). Javaslat: A megyei önkormányzat lépjen fel kezdeményezıként partnereinél. A tematikus kiadványokon és az Interneten jelentıs terjedelemben foglalkozzanak a konkrét túrajavaslatokkal és ezek foglalási lehetıségeivel. A kiadványok elkészítésének és vásári megjelenítésének elıfeltétele legyen – ezzel összhangban – a foglalási lehetıség biztosítása. Javaslat: A megyei önkormányzat a regionális területfejlesztési források megpályázásával kezdeményezze a jelenleg elsısorban információnyújtással foglalkozó szervezetek bázisán a szolgáltatók bevonásával értékesítést segítı együttmőködések kialakítását. o Szükség van kiszámítható és jól kommunikált, lehetıség szerint a vendégek idıbeosztásához illeszkedı nyitvatartási idıkre minden szolgáltató esetében. Ez legtöbb esetben nem azonos a hivatali idıbeosztásokkal és/vagy az üzletek nyitva tartásával, hiszen a látogatók többsége az esti órákat, illetve a hétvégét (belföldi látogatók) használja ki újabb élmények szerzésére. Javaslat: Kulturális intézményein keresztül kezdeményezze a kulturális attrakciók hozzáférhetıségének megváltoztatását, a nyári szezonban nyújtott esti nyitva tartások (esetleges késıbbi kezdéssel vagy napközbeni szünettel) biztosítását a múzeumok, kiállítóhelyek stb. esetében. • A kialakított túrajavaslatok kiajánlásának és igény szerint a szállásfoglalási lehetıségének biztosítása. • Az egyéni utazóknak ajánlott csomagok belföldi szervezett értékesítését segítendı szükséges a kapcsolatfelvétel a Vas megyei célpontokat hirdetı utazásszervezıkkel. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által megvalósított Határtalan turizmus Burgenlandban – Nyugat-Pannóniában (TOURIST Net ) c. projekt egyik célkitőzése, hogy olyan, határon átnyúló kínálati elemeket tartalmazó turisztikai programcsomagok jöjjenek létre, melyek az idegenforgalmi kínálatot bemutatva vonzó célpontként jelenítik meg az adott térséget. A létrehozott csomagok fıként egyéni utazók számára készültek, hisz véleményünk szerint mindkét térség ezen a piacon kihasználatlan kapacitással rendelkezik. A csomagok egy-egy térség ajánlatait felölelve komplex kínálatot tárnak a vendég elé, aki érdeklıdési körének megfelelıen tud választani.Az elsı körben elkészült programcsomagok a Szigetköz, Sopron és a Fertıtó, Bükfürdı és Sárvár ajánlatait tartalmazza, míg a térség déli területeire fókuszálva SzombathelyEisenberg, az Írottkı Natúrpark, Körmend-Güssing-İrség valamint Zala megye látnivalói, programjai kerülnek a középpontba.

2011. JÚNIUS 25.

675

Javaslat: A korábbiakban jelzett turisztikai termékek értékesítését elısegítendı a megye turisztikai kínálata iránt érdeklıdést mutató utazásszervezık bevonása egy terméktámogatási rendszerbe. Utóbbi információs anyagokkal történı ellátást tartalmazhat. • Konferenciák és találkozók értékesítése Javaslat: Szakvásárokon való megyei részvétel koordinációja, a látogatóközönség összetételének értékelése. Javaslat: Közvetlen kapcsolatok fejlesztése a legfontosabb potenciális küldı szervezetekkel (nagyobb hazai vállalatok, önkormányzatok, szakmai szervezetek, stb.) • A gyógy- és egészségturizmus csomagajánlatainak kiajánlása a külföldi látogatókat elérı utazásszervezık számára Javaslat: A regionális és országos turisztikai marketing szervezetekkel, illetve ezek külképviseleteivel együttmőködésben keresse a Vas megyét (is) programozó utazásszervezıkkel a kapcsolatot. Promóció Cél: Vas megye jó hírének fenntartása, általános bemutatása. • Turisztikai szempontból kezelhetı, a megyét bemutató kiadványok rendszeres készítése, legalább magyar és német nyelven. Javaslat: pályázati források felkutatása, saját költségvetési elıirányzat biztosítása e célra. • Az eddigi gyakorlatnak megfelelıen részvétel és a kialakított egyéni és szervezett csomagajánlatok terjesztése az országos Utazás kiállításon és a regionális turisztikai vásárokon, valamint az elkészült ajánlatok népszerősítésére alkalmas egyéb rendezvényeken. Javaslat: turisztikai vásárokon ösztönözni, erısíteni a megye egyéb szereplıivel való közös megjelenést. Javaslat: Vas megye honlapjának turisztikai részén belül kiemelt menüpontként szerepeljenek a belföldi piac számára összeállított ajánlatok, tematikus útvonalak foglalási őrlappal kiegészítve. • A belföldi egyéni foglalásokat támogató egyik lehetséges kommunikációs csatornát a belföldi Tourinform-hálózat jelenti (melynek hivatalosan alapfeladata is a teljes hazai turisztikai kínálat értékesítésének segítése). • A Vas megyét programozó belföldi utazásszervezık tevékenységét segítı kommunikáció Javaslat: Vas megye kínálatának “háttér-információját” tartalmazó - útvonaljavaslatok, attrakció leírások, nyitvatartási idık és a kizárólag szervezetten igénybe vehetı többletszolgáltatások bemutatásával – elektronikus és/vagy nem nyomdai úton értékesítési segédlet elkészítése és azok terjesztése a szervezı és értékesítı irodák között. • Vas megye turisztikai kínálatának kommunikálása közvetlenül a külföldi látogatók felé Javaslat: Vas megye honlapjának turisztikai részén belül kiemelt menüpontként szerepeljenek a külföldi látogatók számára összeállított ajánlatok, tematikus útvonalak foglalási őrlappal kiegészítve. Javaslat: A VMKIK-val közös megjelenés más országok kiválasztott turisztikai szakvásárain. Szakképzés Vas megyében a mellékletben található, turisztikával és vendéglátással kapcsolatos középiskolai, szakiskolai képzések folynak. A megyében széles körő képzés mőködik a marketing és PR területén. Az idegenforgalomhoz szorosan kapcsolódó kereskedelmi képzés is több intézményben megtalálható. Hangsúlyosnak mondható - a turizmus fellendülésének egyik alapvetı feltétele - a környezetvédelem, és természetvédelemmel kapcsolatos képzés is. A következı idıszak feladata lehet a turizmus és vendéglátás minıségét szintén meghatározó szakmunkások képzése, képzési lehetıségeinek bıvítése a piaci igényeknek megfelelıen. A szakképzések sorába illik a Savaria Egyetemi Központ által szervezett felsıfokú OKJ-s képzés is, amely 4 féléven keresztül képez idegenforgalmi szakmenedzsereket szabadidı- és sportszervezı, valamint wellness- és egészségturizmus szakirányokon. Egyéb javaslatok, teendık A helyi turizmusfejlesztésben számos olyan teendı is van, amely konkrét termékhez nem köthetı, kedvezı hatásukból azonban mindenki, lakosok és vendégek egyaránt részesülnek. Ilyenek:
a kulturált és vonzó környezettel kapcsolatos intézkedések (pl.: köztisztaság, virágosítás, közvilágítás stb.),
a kényelmi-elérhetıségi infrastrukturális fejlesztések (pl.: csatornázás, elkülönült kerékpárút-hálózat, reptérfejlesztés stb.)
a turizmus infrastrukturális háttere bizonyos elemeinek biztosítása (pl.: szabadtéri színpadok),

676







2011. JÚNIUS 25.

a belsı turisztikai kereslet növelése érdekében kedvezményre jogosító Vas megye-kártya bevezetése a megye lakosai számára Vas megyei kézmőves termékek, élelmiszerek egységes arculatának kialakítása, védjegy alkalmazása, a programfüzet mintájára éttermi katalógus készítése, a megye turisztikai szóróanyagainak egységes arculatú megjelenítése a forgalmas üzletekben, vendéglátóhelyeken.

Intézményi háttér A termékfejlesztés megvalósításához szükséges szellemi és tárgyi feltételek biztosításával érhetı el a különbözı szintek közötti összhang és együttmőködés. A turisztikai kínálat fenntartható fejlesztésének és versenyképes mőködésének elımozdítása érdekében a jelenleg egymástól nagyrészt függetlenül mőködı szervezetek, illetve függetlenül végzett tevékenységek összehangolását kell megoldani. Ezt az őrt tölthetik be a TDM szervezetek. A turisztikai desztináció-menedzsment tartalmára, illetve a feltételeinek megteremtésére vonatkozó javaslatok egymással szorosan összefüggnek. Egy adott település vagy kistérség turizmusával kapcsolatos teendıit a helyi desztináció menedzsment szervezet – amely lehet települési, kistérségi, vagy egyéb önkormányzati társulás – a helyi lakosság, az önkormányzatok és a turisztikai szolgáltatók szoros együttmőködésével a helyi turisztikai szolgáltatások fejlesztését és promócióját végzi. A hdmsz-ek felállításának és mőködtetésének csak azokban a kistérségekben és településeken van létjogosultsága, amelyek kellı turisztikai potenciállal rendelkeznek. A hdmsz-ek mőködése kizárólag alulról jövı kezdeményezésekkel (szervezetépítés és finanszírozás) valósulhat meg, az együttmőködésen keresztül azonban lehetséges és szükséges a termékek közös kialakítása és értékesítése. A legfontosabb lépést mindenképpen maguknak a szolgáltatóknak kell megtenniük: azt kell felismerniük, hogy az együttmőködés célja nem egymás munkájának akadályozása, a másik titkainak a megismerése, hanem a közös piaci fellépés, az egyedül nem, vagy csak kisebb mértékben elérhetı üzleti siker, sıt sok esetben egyenesen a túlélés. A szolgáltatók felelıssége és feladata, hogy a célcsoporthoz vezetı megfelelı marketingeszközöket alkalmazzanak, az egyes elemek egymással összhangban legyenek, és a marketingszemlélet áthassa a teljes tevékenységüket. A nemzeti szinthez hasonlóan a régiókban is integrálni kell a feladatokat, melyek letéteményesei a térségi (megyei) desztináció menedzsment szervezetek lehetnek. Ennek elıfeltétele a turisztikai régió, mint desztináció fejlesztési stratégiájának kidolgozása, amelyben kijelölésre kerül a vezetı termékeinek és attrakcióinak köre annak érdekében, hogy az adott régió valódi desztinációvá, egységes turisztikai márkává váljon. A turizmus gazdaságilag és környezetileg fenntartható fejlesztése érdekében az rdmsz-eknek az adott desztináció más szakterületeken megvalósuló fejlesztésének kialakításában is részt kell venniük. A fejlesztések során legfıbb igazodási pontként a térségek, tájegységek sajátos építészeti, természeti, és népi hagyományait kell szem elıtt tartani. Ennek érdekében például lépéseket kell tenni a meglévı épített környezet – magánházak, közintézmények, szálláshelyek, közterületek, turisztikai létesítmények stb. – hagyományos építészeti stílust követı átalakítására, illetve az újonnan épülık esetén az ennek megfelelı kialakításra. A regionális szinten elszórtan elhelyezkedı kisebb vonzerıket egységes attrakcióvá, komplex termékké szükséges fejleszteni. A regionális desztináció menedzsment szervezet fı feladatai: • Kutatás-elemzés • Termékfejlesztés • Regionális szintő turisztikai promóció • Információs rendszer használata és mőködtetése • Tourinform iroda mőködtetése • A pályázati rendszerekben való közremőködés • A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás • Oktatás, továbbképzés • Minıségi standardok felállítása, minıségbiztosítás • Hálózatépítés, együttmőködés • Monitoring Tekintettel arra, hogy jelenleg a térségi turizmus-menedzsment e feladatai kevéssé és esetlegesen ellátottak, javasolt, hogy a fentiekben megfogalmazottak érvényre juttatása érdekében a helyi desztináció-menedzsment szervezetek létrehozásának ösztönzése és ezekre alapozva egy megyei TDM szervezet felállításának szükségességén, feladat- és hatásköreinek meghatározásán elgondolkodni. Szombathely, 2011. június 06. Kiss Sándor sk. Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Fıtitkára

2011. JÚNIUS 25.

677

Melléklet Turisztikával és vendéglátással kapcsolatos középiskolai, szakiskolai képzések Vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoport III. Béla Szentgotthárd Vendéglátás, idegenforgalom orientáció – szakközépiskola Vendéglátás, idegenforgalom orientáció – szakiskola Vendéglıs 52 811 02 0000 00 00 Szakács 33 811 03 1000 00 00 Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Intézmény, Speciális Szakiskola Kıszeg Vendéglátás, idegenforgalom orientáció – szakiskola Konyhai kisegítı 33 811 03 0100 21 01 Felsıbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola Bük Vendéglátás, idegenforgalom orientáció – szakiskola Pincér 33 811 02 1000 00 00 Szakács 33 811 03 1000 00 00 Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképzı Iskola - Sárvár Vendéglátás, idegenforgalom orientáció – szakközépiskola Vendéglıs 52 811 02 0000 00 00 Utazásügyintézı 54 812 02 0010 54 02 Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképzı Iskola és Kollégium Vendéglátás, idegenforgalmi orientáció – szakiskola Vendéglátás, idegenforgalom orientáció – szakközépiskola Szakács 33 811 03 1000 00 00 Pincér 33 811 02 1000 00 00 Utazásügyintézı 54 812 02 0010 54 02 Vendéglıs 52 811 02 0000 00 00 Kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoport III. Béla Szentgotthárd Kereskedelem – orientáció – szakiskola Élelmiszer –és vegyi áru eladó 31 341 01 0010 31 02 Barabás György Mőszaki Szakközépiskola és Szakiskola – Sárvár Kereskedelem – orientáció – szakiskola Béri Balogh Ádám Posta – és Bankforgalmi Szakközépiskola – Vasvár Kereskedelem – orientáció – szakközépiskola Logisztikai ügyintézı 54 345 02 0000 00 00 Posta ügyintézı 54 841 02 0000 00 00 Nádasdy Tamás Közgazdasági Informatikai Szakközépiskola és Kollégium – Csepreg Kereskedelem – orientáció

2011. JÚNIUS 25.

678

Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskola – Körmend Kereskedelem orientáció – szakközépiskola Kereskedelem orientáció – szakiskola Élelmiszer -és vegyi áru eladó 31 341 01 0010 31 02 Kereskedelmi ügyintézı 52 341 04 1000 00 00 Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképzı Iskola és Kollégium Kereskedelem orientáció – szakiskola Kereskedelem orientáció – szakközépiskola Ruházati eladó 31 341 01 0010 31 05 Élelmiszer és vegyi áru eladó 31 341 01 0010 31 02 Kereskedelmi ügyintézı 52 341 04 1000 00 00 Külkereskedelmi üzletkötı 54 341 01 0000 00 00 Kereskedelem-marketing Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Kereskedelem – orientáció – szakközépiskola Kereskedelmi ügyintézı 52 341 04 1000 00 00 Herman Ottó Kertészeti-, Környezetvédelmi-, Vadgazdálkodási Szakképzı Iskola Kereskedelem – orientáció – szakiskola Virágkötı, - berendezı, virágkereskedı 33 215 02 0000 00 00

Beszámoló a Savaria Szimfonikus Zenekar 2009-2011. közötti mőködési helyzetérıl A Savaria Szimfonikus Zenekarnál 2009. március 1. óta töltöm be az igazgatói munkakört. Az intézmény – 1962/1974 óta fennálló – történetének legnehezebb idıszakában kapcsolódtam be a munkába. Egyrészt az elmúlt 10-15 év alatt kialakult egy negatív tendencia, ami vonatkozik elsısorban a koncertszám, közönség, bevétel csökkenésére, de a zenekaron belüli munka és egyéb közösségi morál is a mélypontra került. A külföldi fellépések száma drasztikusan csökkent, a tíz évvel ezelıtti 40-45-höz képest az elmúlt évben mindösszesen 4(!) –szer léptek fel Ausztriában. A fenti helyzetet tovább nehezítette a világgazdasági válság helyben is megmutatkozó hatása: a fenntartói támogatás összege a 2008-as 164 millióhoz Forinthoz képest 43-mal, 121 millió Forintra csökkent. A megoldást, a túlélést a minisztériumi támogatásunk tervezetthez képest 40 millió Forinttal megnövelt mértéke biztosította. Köszönhetı ez – túl a lehetı legintenzívebb lobbi tevékenységen – annak az elismerésnek, amely zenekarunk szakmai munkája, valamint több évtizedes fennállásából fakadó értéke elismeréseként a minisztérium részérıl ezúton is kifejezésre jutott. Márciusban 19 millió Forint személyi kiadásokból történı megspórolása volt az elsı feladatom. Ez öt fı nyugdíjazásával, elınyugdíjazásával, illetve a Prémium évek program alkalmazásával valósult meg saját – de természetesen az érdekképviseletekkel történt egyeztetést követı – döntésem nyomán. A leépítésnek munkajogiperes következménye nem lett. Pályázatomban megfogalmazott céljaimnak megfelelıen az egyik legfontosabb irány – a burgenland-i bérlet létrehozása – megvalósításának elısegítéséért létrehoztam a „vendégkarmester” címet. A 2009-10-es szezonunkban Mag.Hermine Pack a cím viselıje, aki egyrészt a Graz-i Zeneakadémián tanít, tehát szakmailag megfelelı erre a posztra, másrészt családi és egyéb kapcsolatainak köszönhetıen hatékonyan tudja elısegíteni a rendszeres osztrák fellépéseinket. Miután márciusban a jelen szezon programja – különösen Ausztriában – teljesen kész volt, a költségvetések kialakultak, rendkívüli eredmény, hogy 2009. októberben már, és 2010 tavaszán többször az ıáltala „hozott” hangversenyeken játszhat a Savaria Szimfonikus Zenekar. A cél továbbra is az, hogy a Bartók Teremben elhangzó bérletes és egyéb hangversenyeinket ismétlı jelleggel – tehát töredék költségért a meghívó részérıl – rendszeresen el tudjuk játszani Burgenland, és Steiermark városaiban. Alpaslan Ertüngealp zeneigazgató teljesen váratlan – végül közös megegyezéssel történı – távozását követıen júniusban pár hét alatt sikerült megnyerni zenekarunk számára Vásáry Tamást, egyelıre a jelen szezonunkat illetıen a „Tiszteletbeli Elnök-Karnagy” – mindkét fél számára elfogadható – titulus viselésére. Az ı jelenléte, mint a szezonnyitó koncertünkön már bebizonyosodott, rendkívüli közönségvonzást biztosít, (a Bartók

2011. JÚNIUS 25.

679

Teremben sok éve nem volt akkora teltház, mint ezen a koncerten) zenészeink számára pedig hosszú távú mővészi és emberi feltöltıdést jelent, amelyre a korábban említett morális problémák megoldásában óriási szükség van. Másik alapvetı célom, a minél szélesebb közönség megnyerése a komolyzenének, megvalósításában mérföldkı volt a „Zsinagóga Udvar” új, kulturális helyszín kialakítása, amely Szombathely Város Önkormányzatának támogatásával valósult meg. Az elsı nyári szezont követıen örömmel adhatok tájékoztatást az ötlet sikerességérıl, a jövı évben várhatóan minden héten megrendezésre kerül általunk egy-egy magas szintő, de nem komolyzenei program. A lényeg tehát, hogy a Savaria Szimfonikus Zenekar által, a mottónknak (Zene mindenkinek) megfelelıen az igényes jazz-tıl a blues zenén át az argentin tangó estig olyan szórakozást nyújtunk közönségünknek, amelyek arra hivatottak, hogy a köztudatban a szimfonikus zenekar szóösszetétellel kapcsolatban a szórakozás jusson mindenki eszébe. Ezáltal is remélve a Bartók Terem közönségének fokozódó számát. Másik terület a közönség-utánpótlás kérdése. Berlini, londoni mintákat alapul véve, részben a Weöres Sándor Színházzal, a Bábszínházzal, az Agora Központtal, de önállóan is már az óvodás korú gyermekek számára is, valamint külön az alsó és felsı tagozatos általános iskolásosoknak az eddigi „Ifjúsági Bérlet”-en kívül programokat szervezünk. Természetesen a korosztály érdeklıdési szintjéhez igazítva, hogy ismét a pozitív értelemben vett szórakozás legyen az érzés, amivel leendı koncertlátogatóink tılünk távoznak. A nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztiválon 2009-ben háromszor lépett színpadra zenekarunk. A karmesterkurzus mőhelymunkájának záróhangversenyén, és az Eötvös Péter által vezényelt saját koncerten tapasztalt kivételesen magas szintő hozzáállásnak, szakmai színvonalnak köszönhetıen elértük, hogy Eötvös Péter 2010. júniusban ismét a Bartók Teremben dirigált bennünket – ezúttal Brahms-estet. Két tényezı miatt volt rendkívüli ez a lehetıség: egyrészt Eötvös Péter naptára három-négy évre elıre van tele, tehát kérésünk teljesítése példa nélküli a részérıl, másrészt ıt a szombathelyi, de mondhatom magyarországi közönség is „csak” kortárs, és XX. Századi mővek dirigálásában csodálhatta eddig, ez alkalommal pedig az egyik legnagyobb romantikus zeneszerzıtıl vezényelt egy zongoraversenyt és egy szimfóniát. A nyár folyamán meghatározó jelentıségőnek bizonyult olaszországi vendégszereplésünk, amelyre a Megyei Önkormányzat képviselıi is elkísértek bennünket, megtisztelve evvel egész kollektívánkat. A koncertek közvetítésében jelen lévı olasz menedzser asszonnyal a körutat követıen három éves, exkluzív szerzıdést kötöttünk (Olaszországra vonatkozóan), amelynek lényege, hogy az általa képviselt egyetlen, másik zenekaron – New York-i Filharmonikusok – kívül csak bennünket foglalkoztathat bármely hozzá befutó, általa létrehozott koncerttel kapcsolatban. Ez a lehetıség nyílván zenekarunk rendkívül magas szakmai színvonalának, és a világgazdasági válságban különösen fontos pozitív ár-érték arányának köszönhetı. Az általunk játszott hangversenyek színvonala a közönség 99%-a számára nem alacsonyabb bármely világhírő zenekarhoz képest, ugyanakkor a mi tiszteletdíjunk adott esetben töredéke csak például egy nyugat-európai zenekar tiszteletdíjának. A „nyitás” jegyében fogant fellépésünk – a zenekar történetében elıször – a Savaria Történelmi Karneválon is, ahol a záróhangversenyt adtuk, eddig Szombathelyen még nem hallható népszerő musical részletekkel, a Ben Hur és Spartacus (római korhoz köthetı) filmek zenéivel. Emellett a kıszegi Ostrom Napok záróhangversenyén is zenekarunk mőködött közre mindkét esetben rendkívül nagy sikerrel. A már hagyományos Szent Iván Éji, és szeptember eleji Fı téri szabadtéri hangversenyeket is természetesen megtartottuk, hogy minél gyakrabban, minél szélesebb réteg életében jelenjünk meg, hívjuk fel a zenekari zenélés csodálatosságára a figyelmet. Az éves szezon füzetünk nyomtatási és egyéb költségeit fedezendı szeptemberben felkerestem cégeket az esetleges szponzorációs és egyéb együttmőködéssel kapcsolatban. Tevékenységem nyomán eddig még nem tapasztalt széles támogatói, együttmőködıi kör alakult ki a Savaria Szimfonikus Zenekar és más cégek között. Csak egy-két példa arra, milyen cégek, vállalkozások tartottak bennünket alkalmasnak az együttmőködésre, támogatásra: OTP, Rum és Vidéke Takarékszövetkezet, Büki Golf Klub, Avia üzemanyagtöltı állomás, McDonalds, Tesco, EO bevásárlóközpont – Oberwart, Vasivíz Zrt. stb. 2009-10-es szezonunk hangversenyeit a Budapest Filharmónia Kft.-vel közösen rendeztük meg, amelynek köszönhetıen Szombathelyre látogatott a Budapesti Fesztiválzenekar, a Nemzeti Filharmonikusok és más nívós külföldi együttesek is, pl. a Notre-Dame kórusa. Minden várakozást felülmúlóan sikeresnek bizonyult a „Hollywood Classics” címő filmzenei estünk, amely komplex élmény-nyújtása nemcsak nálunk volt teljesen új, de Magyarországon sem rendeztek még hasonlót. Habár mi, Szombathelyen évente egyszer terveztünk elırukkolni evvel az esttel, a közönség igényét kielégítendı elképzelhetı, hogy már tavasszal jelentkezünk a folytatással, ill. országos körút szervezésébe kezdtem,

680

2011. JÚNIUS 25.

elsısorban saját szimfonikus zenekarral nem rendelkezı megyeszékhelyeken, valamint természetesen olaszországi menedzserünk figyelmét is felkeltette a produkció, így várható olasz vendégszereplés is a produkcióval. A 2010-es év, illetıleg a 2009/2010-es szezon 2. fele a Savaria Szimfonikus Zenekar életében mővészeti szempontból kifejezetten sikeresnek mondható. Az évadzáró koncerten a közönségnek is örömmel újságolhattam, hogy az elmúlt szezon folyamán a Bartók Terembe érkezı koncertlátogató közönség száma az elızı évadhoz képest megháromszorozódott. Bérleteseink száma 25%-kal, de a hangversenyszámunk is szinte duplájára nıtt. A zenekarunk vendégkarmestere címet birtokló Mag. Hermine Pack jóvoltából többször nagy sikerő hangversenyen vettünk részt Ausztriában. A Vásáry Tamás által vezényelt koncertek egyrészt zenészeink számára az abszolút feltöltıdést jelentik, másrészt mindannyiszor óriási sikert aratnak. A következı szezontervet ennek megfelelıen úgy készítettük el, hogy Vásáry karnagy úr minél többször Szombathelyre látogasson. A zenekar 1962 óta folyamatos mőködése során mindig két szimfonikus zenekari bérletet indított. Igazodva a 21. század elvárásaihoz, a 2010-11-es szezonban a bérlet struktúra gyökeresen átalakult. Természetesen a szimfonikus bérlet jelenti a súlypontot továbbra is, 10 hangversennyel, de emellett indítottunk 4 elıadásból álló opera és 6 koncertet magába foglaló kamarazene bérletet is. Miután operajátszásra alkalmas helyszín – remélem, mondhatom, hogy egyelıre – Szombathelyen még nincs, ezért a mővek úgynevezett koncertszerő elıadásában gondolkodtunk. Ez azt jelenti, hogy minden úgy hangzik el, ahogy a szerzı megírta, az énekesek jelmezben vannak, de díszletet nem alkalmazunk. Nagy örömömre szolgál, hogy két produkcióban a szombathelyi Szent Márton Oratórikus Kórus vállalta a közremőködést. A mővek kiválasztásánál elsıdleges szempont a megvalósíthatóságon túl a népszerőség volt. Verdi: Don Carlost, Bizet: Carment, Puccini: Pillangókisasszonyt és Mozart: Don Giovannit az egyébként nem rendszeres koncertlátogató közönség is nagy örömmel hallgatja. A kamarazene bérletben két vendégprodukciót is üdvözölhettünk Pécsrıl és Gyırbıl, ahová a mi zenészeink is viszontlátogattak. A többi négy koncertet a zenekarunkon belül alakult kamaraformációk adják. Ifjúsági sorozatunkon kívül a tavasz folyamán felléptünk Kıszegen az Angelica Leánykarral és Körmenden a Körmendi Vegyeskar Egyesület 40 éves jubileumi hangversenyén. Részt vettünk a Bartók Szeminárium és Fesztiválon, a nyitóhangversenyt adtuk, valamint a karmesterkurzus növendékeinek biztosítottuk a zenekari gyakorlás lehetıségét. A kurzus vezetı professzora Peskó Zoltán volt, aki kifejezett elismeréssel szólt együttesünk mővészi színvonaláról, a munkához való hozzáállásáról, és egyáltalán, annyira jól érezte magát nálunk – elsısorban szakmai szempontból – hogy jó hírnevünk további öregbítésére tett ígéretet távozásakor! A tavalyi után másodszor is meghívást kaptunk Ravello-ba, az ottani immáron 51. nyári fesztivál egyik legérdekesebb hangversenyének eljátszására. A hajnali fél ötkor kezdıdı, és napfelkeltéig tartó hangverseny hangulatáról a Megyei Közgyőlés Elnöke, Fıjegyzıje és Dr. Kapiller Sarolta Titkárságvezetı Asszony személyesen is meggyızıdhetett. Érdeklıdésüket és ottlétüket ezúton is köszönöm! Következett a Savaria Történelmi Karnevál nyitóhangversenye, a SZMJV Önkormányzatának külön céltámogatásával megvalósult lézershow-val egybekötött koncert, amely az esı ellenére nagy sikert, ill. Szombathelyen eddig még nem tapasztalt élményt nyújtott az érdeklıdıknek. Szeptember elején az olasz Due Punti biztosítótársaság zártkörő rendezvényén léptünk fel a budapesti Kongresszusi Központban. A rendezvényszervezı cég vezetıje maximálisan elégedett volt fellépésünkkel és a további együttmőködési szándékának adott hangot, amelyet nagy örömmel vettünk, természetesen, miután az ilyen típusú felkérések profitot is hoznak intézményünk finanszírozásának megsegítésére. Szeptember 8-án a Budapesti Fesztiválzenekar játszotta Mahler VII. szimfóniáját, Fischer Iván vezényletével, bérletünk nyitányaként a Sportházban. Miután zenekarunk zenészeinek száma messze elmaradva a minimum szükségestıl is csupán 65 fı, hiába 2010 Mahler-év, egy ekkora volumenő mő eljátszásáról egyelıre csak álmodozhatunk. 16-án a Szombathelyi Evangélikus Egyházközség Szeretetszolgálatáért Alapítvány javára jótékonysági koncertet adtunk Händel: Messiás c. oratóriumával. Szeptember 20-án a pécsi Villányi és zenekarunk tagjaiból álló Bozsodi Vonósnégyes hangversenyével útjára indult Kamarazene Bérletünk is. A bérleteseink száma a várakozásunknak megfelelıen, kb. 120 fı alakult. Szeptember 25-én Verdi: Don Carlos operája csendült fel a Bartók Teremben, Petró János vezényletével. A szereposztásban a szombathelyi Magyar Szilvia (Eboli) és Czeller Krisztinán (Tebaldo, Mennyei hang) kívül a Magyar Állami Operaház énekmővészei mőködtek közre. Molnár András, Kováts Kolos és Tokody Ilona – három Kossuth-díjas énekmővész – egy színpadon való megjelenése még Budapesten is ritkaságszámba megy,

2011. JÚNIUS 25.

681

különösen Szombathelyen! Nem csak nekik köszönhetıen telt ház elıtt óriási sikert jelentett az Opera bérletünk elsı elıadása. Október elsején, a Zene Világnapján a délelıtti fıpróbánkat nyilvánossá tettük – a Bartók Terem teljesen megtelt. Nem is csoda, hogy a mősort este Sopronban, majd másnap Budapesten, a Mővészetek Palotájában is kitörı siker övezte. A MÜPÁ-ban másfél hónappal koncertünk elıtt már minden jegy elkelt, Vásáry Tamás a ráadás után is szőnni nem akaró tapsot az ilyenkor szokásos módon köszönte meg – „levezette” a színpadról a koncertmestert. Miután ugyanez a hangverseny a MÜPA történetében az elsı, amikor vidéki zenekarnak tiszteletdíjat fizettek, konkrétan az összes költségünkön felül egymillió forintot, azt gondolom méltán tekinthetjük ezt évadunk egyik csúcspontjának! Meggyızıdésem, koncertszámunk megduplázása, mind szakmai, mind mősorpolitikai sikereink azt igazolják, hogy a megfelelı útra lépett társulatunk. Igazolni látszik ezt a megtisztelı Vas megyei Prima Primissima díjra történt jelölésünk is. A Hollywood Classics 2010-ben másodszor került megrendezésre, az elızı évi óriási érdeklıdés miatt kettı ízben. Természetesen új filmeket vettünk fel a repertoárra, és új volt a karmester, Wolf Péter személye is, aki elsısorban ezen a területen, nemzetközi hírnevet szerzett magának, és nagy örömére szolgált a zenekarnak és a közönségnek egyaránt. Mősorvezetınek Görög Zitát és Stohl Andrást kértük fel. Novemberben, az egész év során folyamatosan tervezett BBC által készített Gustav Holst zeneszerzırıl szóló DVD-felvétel is megtörtént. Tony Palmer, a film producere immáron százharmincadik filmjét készítette a BBC megrendelésére. Külön érdekesség, hogy Gustav Holst zeneszerzı Planéták címő mőve, amit most felvettünk, a klasszikus zene területén a harmadik legtöbbet rögzített mő. Nagyon komoly technikai stáb érkezett hozzánk, a Bartók Terembe. Vásáry Tamás, karnagy úr dirigált, és a tervezetthez képest hamarabb sikerült befejeznünk a felvétel periódusát. Ez elsısorban természetesen a felkészülésnek és a zenekari zenészek maximális hozzáállásának köszönhetı. Külön kihívást jelentett, hogy elıször a hangot rögzítettük két nap alatt, aztán playback-szerően szólamokként vették fel a képi anyagot. A Hollywood Classics koncert elıtti héten elkezdıdött a zalaegerszegi, az ottani szimfonikus zenekarral közös bérletsorozatunk, amelyben Medveczky Ádám vezényletével egy Mozart-mősorral indítottuk a szezont. Miután Zalaegerszegnek saját szimfonikus zenekara nincsen, ezért az ottani, amatır, de profi zenészekbıl álló társulattal együtt, öt koncertbıl álló sorozatot indítottunk. Az érdeklıdés hála Istennek megfelelı, telt ház elıtt játszottunk már az elsı hangversenyen is. Ifjúsági sorozataink novemberben kezdıdtek, az idei szezonban összesen körülbelül huszonöt hangversenyt adunk Zala és Vas megye településein. Nem maradt el a Güssing-i vendégszereplésünk sem még október végén, Beethoven-mősorral. Novemberben, a BBC-s felvételt követıen a Szent Márton gálahangversenyen léptünk fel, a városvezetés kérésére az eddigiekhez képest más típusú mősorral. „Stílszerően” az Elfújta a szél c. filmbıl játszottunk egy részletet, illetve a Csillagok Háborújából. Majd következett az évad egyik csúcspontja: Bizet Carmen operája Vásáry Tamással. Habár az egyik legnehezebb operáról beszélünk, azt gondolom, a siker igazolta fáradozásainkat. Immár gyakorlattá vált, hogy november végén a bécsi Musikvereinsaal-ban lép fel a zenekar. Ez 2010-ben sem maradt el. Knotzinger úr a bécsi zenetanárok kórusával és velünk Haydn Évszakok mővét dirigálta. December elején Aurelio Canonici érkezett hozzánk, aki a Ravello-i fellépéseink meghívója. Bérletsorozatunkban egy olasz-francia mősort dirigált. Aztán ismét egy osztrák fellépés következett Perchtolsdorfban, ahol Prof. Winkler által összeállított mősorral a Bécs elıvárosának számító kis településen öregbítettünk a zenekarunk hírnevét. A Hollywood Classics produkció sikere újabb állomásához érkezett decemberben, ugyanis a Savaria Takarékszövetkezet a komplett produkciót megvásárolva egy zártkörő, saját vendégei számára. Szerencsére úgy hozta a sors, hogy ugyanakkor Bükrıl is felkérés érkezett egy ottani pályázat kapcsán a produkcióra, így december 10-11-én ismét kétszer elıvezethettük ezt az általunk rendkívül kedvelt programot. Majd egy igazi kuriózum következett: Vásáry André lemezbemutató koncertje Budapesten, a Kongresszusi Központban, ahová karnagynak Vásáry Tamást kérték fel. A két Vásárynak egyébként egymáshoz a névrokonságon kívül más köze nincsen. A Kongresszusi Központ megtelt, Vásáry André Ünnep c. karácsonyi albumának aranylemezzé válását a kiadó itt jelentette be. Folytatódott a Zala megyei ifjúsági sorozat, az Ungaresca táncegyüttessel közösen, majd Sztárkarácsony címő mega produkciónkat szerveztük december 21-én, a Sportházban. Az alapkoncepció egyrészt az volt, hogy a vörösiszap-ömlés károsultjait próbáljuk meg jótékony koncert bevételével megsegíteni. Ezért Devecser város önkormányzatával vettük fel a kapcsolatot - a jegyzı asszony szombathelyi kötıdése révén. A cél a minél nagyobb bevétel, a minél nagyobb látogatottság, ezért országos ismertségő, könnyőzenei sztárokat kértünk fel, hogy szimfonikus zenekarunkkal együttmőködve egy vonzó programot állítsanak össze. A felkérésnek eleget tett Sasvári Sándor, Koós Réka, Auth Csilla és Vásáry André. A Sportházba több mint ezer

682

2011. JÚNIUS 25.

ember jött el a hangversenyünkre. Egy szombathelyi, mővészeti szakiskolás növendéknek, Horváth Cintiának is segítettünk , fellépési lehetıséget biztosítottunk számára, kifejezetten nagy siker volt az ı három dala is. Az évet szokásos módon a szilveszteri gálakoncertjeinkkel zártuk, ezúttal Petró János vezényelt, és a tánc volt a központi téma. Az Ungaresca Táncegyüttes és a Savaria TSE táncosai színesítették a programunkat. Az operett részletekben és operákban egy tenorista és egy primadonna (szoprán) mővészt is meg tudtunk hívni, valamint a Mirage Szalon Quartett volt mősorunk vendége. Két telt házas elıadással zártuk tehát a 2010-es évet, amelyben a hangversenyeink száma elérte a kilencvennyolcat! A zenekar történelmében ez rekord. Azt gondolom, hogy habár ez a rengeteg mősor együtt járt azzal, hogy október, november és december folyamán is a Munka Törvénykönyvében meghatározott harminckettes havi maximális szolgálatszámot túl kellett lépnie egyes zenészeinknek, a siker nemcsak a koncepciókat igazolta, de a zenészeknek is igazolás volt, és erıt adott a rendkívül intenzív igénybevételhez. Összességében a 2010-es évrıl elmondható, hogy a saját bevételeink mértéke, koncertjeink, külföldi fellépésünk, valamint a hangverseny látogatóink száma minden eddigit felülmúlt. Már igazgatói pályázatomban is leírtam, hogy szükséges a zenekari tagokból egy mővészeti képviselı testületet létrehozni. Örömmel jelenthetem, hogy mára az idıközben elfogadott SZMSZ-nek megfelelıen a testület rendszeresen ülésezik és habár az igazgató és a mővészeti vezetı személye azonos, minden szakmai kérdésben a velük történt konzultációt követıen döntöttem. Ez is egy nagyon fontos záloga annak a kollektíván belüli nyugalomnak, amit most már kialakultnak, állandónak lehet gondolni, remélni. Az általam, 2009-ben létrehozott Mővészeti Bizottsággal való rendszeres munka meghozta azt a kívánt összhangot, ami a zenekar vezetése és a zenekari tagok között azóta is fennáll. Tehát egy szólista vagy egy karmester meghívása már nem a mővészeti vezetı egyszemélyi döntése alapján történik, hanem a zenekarnak is van egy képviselete, a Mővészeti Bizottság formájában, akik elmondhatják a véleményüket. A mővészi színvonal, miután a próbarendet is közösen készítjük, véleményem szerint növekedett. Ha nem is egy folyamatos, lineáris vonalat kell itt elképzelni, de több olyan kiugró koncert volt a 2010-es évben, ami kifejezetten szakmai szemmel a zenekarnak nemcsak a becsületére válik, de a visszajelzések alapján – nem kizárólag szombathelyi, tehát esetleg elfogult közönség felıl érkezı – is elmondható, hogy 2010-ben a magyarországi, vidéki zenekarok között a Savaria Szimfonikus Zenekar színvonala a legmagasabb. Szombathely, 2011. június 9. Mérei Tamás sk. a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója

KÉSZÜLT: Felelıs kiadó: Felelıs vezetı: ISSN 2062-4565

a Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezeténél Dr. Kun László megyei fıjegyzı Tóth Balázs igazgató