2006. IV. negyedév
.
XXI. évfolyam 5. szám
Tartalom
Szakáli Anna BÉKÉS KARÁCSONY Békés karácsony, hópihe álom, leszálló este, titkos némaság. Csak a falióra csendes tik-takja, ismétli egyre szívünk óhaját. Fenyőillatban fürdik az utca, bent a házakban arany lesz a fény. Apák gyújtanak illatos gyertyát, szeretet éled most e földtekén. Mozdulatokban nagyanyák élnek, simul a tészta a kezek alatt, fahéj, szegfűszeg és méz illatoz, a százéves kredenc ünnepet tart. Az összejöttek, asztalhoz ülnek. Előkerülnek a régi mesék, s mire elfogynak kalácsok, sültek, lebegnek köröttük éjtündérkék. Csilingelő hóhullású éjen, gyermekek néznek kíváncsian rád: elhiszed-e még? S arcod kipirul, mikor a nagy csodát elmondanád. Aztán az álom elviszi őket, marad a kávé, bor az asztalon. Már csak az öreg és a felnőttek beszélgetnek halkan a pamlagon. Álmos lett az éj, suttogó a csend, büszkén áll díszeiben a fenyő. Valamire még vár rezzenetlen, s fényről álmodik, míg eljár az idő.
szerkesztői üzenet
3
reményi zoltán ünnepi üzenete
4
TELJESÜL A DRV ZRT. 2006. ÉVI ÜZLETI TERVE
4
A MŰSZAKI SZAKTERÜLET 2006. ÉVI FELADATAINAK
5
ÁTTEKINTÉSE „AZ ÚJ SZEMLÉLETHEZ FIATAL SZAKEMBEREK KELLENEK...”
6
ÚJ FEJLESZTÉSI FŐMÉRNÖKÜNK, SUHAJDA ZSOLT
7
BÚCSÚZÓ TERÜLETI IGAZGATÓINK
8
FIATAL FŐMÉRNÖK A SOMOGY-PÉCSI TERÜLETEN
9
INTERJÚ AZ ÁTALAKULT ÜZEMVEZETŐSÉGI SZERVEZET
10
VEZETŐIVEL Az új Jogi és Igazgatási Osztály vezetője: Dr. Gombai Dénes
12
Rövid hírek
13
drv-naptár 2007.
14
AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLAT TOVÁBBFEJLESZTÉSE
16
CAFETERIA
17
futó projektjeink
18
Work-shop Lipcsében
20
VI. ORSZÁGOS VÍZIKÖZMŰ SZERELŐVERSENY
21
MINISZTERI ELISMERÉS ÁNGYÁN RUDOLFNAK
22
Egy ének zsong áhítatba öntve... pásztorok járnak, messze száll a hang. Ló dobog, szánt húz a zajt felverve, s felcsendül vígan az éji harang…
OROSZ DELEGÁCIÓ TÁRSASÁGUNKNÁL
23
SZAKMAI LÁTOGATÁS A BERLINI VÍZMŰNÉL
23
2006. december 3.
KONFERENCIA KESZTHELYEN
23
ÉRDEKKÉPVISELETI OLDALAK
24
BÚCSÚ A 2006-BAN NYUGDÍJBA VONULÓ KOLLÉGÁKTÓL
26
VÍZMONDÓ
27
Érdekes hobbijú munkatársunk
28
Felelős kiadó: Reményi Zoltán elnök-vezérigazgató Felelős szerkesztő: Kollár József Kiadja a DRV Zrt. megbízásából a Balatonpress Kiadó 8600 Siófok, Mikszáth K. u. 19/b. Tel./fax: 84/313-656 E-mail:
[email protected], www.balatonpress.hu Nyomtatta és fűzte: Kvadrát ’97 Kft. Felelős vezető: Bánátiné Szabó Zsuzsanna
.
2006. IV. negyedév
Címlap: Dencsi Dezső Med-Press Kft. Siófok, Fürst S. u. 1. Tel.: 30/9461-551 Fax: 84/510-431
[email protected] www.medpress.hu Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 8600 Siófok, Tanácsház u. 7. Telefon: 84/501-000 Fax: 84/501-001 E-mail:
[email protected] Internet: www.drv.u
2006. IV. negyedév
kiadványok
Tisztelt Olvasóink! Immár több mint két évtizedes múlttal rendelkező vállalati újságunk több változáson esett át az elmúlt 21 év folyamán, címét, megjelenését és tartalmi elemeit tekintve egyaránt. Jómagam egy éve vettem át a DRV Hírek szerkesztői feladatait, s ebben az időszakban kollégáimmal együtt igyekeztünk fenntartani és fejleszteni a lap elődeim - Jánossy Gábor és Dónucz László - által kialakított színvonalát. Most örömmel nyújtjuk át Önöknek az új köntösbe öltözött DRV Híreket, mely modern arculattal, színes belső oldalakkal várja olvasóit.
Terveink szerint a jövőben a szervezeti hírek és szakmai anyagok mellett egyre több képpel, új rovatokkal igyekszünk majd érdekesebbé, változatosabbá tenni a lapot. Mindehhez szívesen vesszük munkatársaink közreműködését is, ezért bátorítom Önöket, hogy keressék szerkesztőségünket kérdéseikkel, javaslataikkal, esetlegesen írásaikkal. Örömmel látunk minden olyan fotót is, amely bemutatja Társaságunkat, kollégáinkat, tevékenységünket és mindennapjainkat, hiszen a DRV Hírek rólunk szól. Remélem, lapunk elnyeri tisztelt Olvasóink tetszését, és a jövőben is szívesen
veszik kézbe, ha tájékozódni kívánnak Társaságunk híreivel kapcsolatosan. Köszönjük eddigi megtisztelő figyelmüket! Kollár József felelős szerkesztő
Vízkincstől a DRV Hírekig - az alapító szerkesztő emlékei -
1976-ban, Rózsavölgyi Imre vezetése alatt a DRVV területi gyarapodásával megfogalmazódott a rendszeres kommunikáció és szükségessége. Andrássy Antal veszprémi és Baranyi Pál székesfehérvári újságírókkal elindítottuk vállalati újságunkat, mely a Vízkincs nevet kapta és évente négyszer jelent meg. A kollégák, az olvasóközönség megszokta és elfogadta a kiadványt. Kiderült, hogy a cégen belül is van újságírói múlttal rendelkező kolléga - Balogh Endre - aki ezt követően szintén közreműködött az újság készítésében. Később a működési terület bővülését tükrözve a lap címe Dunántúli Vízkincs-re változott.
Balogh Endre kollégám nyugdíjba vonulásával egyedül maradtam, és az egyéb teendők mellett egyre több nehézséget okozott a lap összeállítása. Ekkor változtattuk a lap címét DRV Hírekre, terjedelme ez idő tájt alig volt több, mint a mai Hírforrás, de állva maradtunk. Aztán jött a Siófoki Hírek szerkesztője Gyarmati László, aki „felinjekciózta” a kiadványt, egészen 2000-ig, amikor is megváltam PR vezetői beosztásomtól. A lap tovább élt Dónucz László, majd Kollár József és munkatársai közreműködésével. Így a múlt bugyrában kutatva azt mondhatom, hogy némi büszkeség tölti el a szívemet, látva a folytatást, a minőségi változá-
sokat a külső megjelenést és a tartalmat illetően, hiszen jelen voltam egy vállalati újság születésénél, ami megérte a felnőtt kort.
Jánossy Gábor
„Érdemes csinálni” - Dónucz László a DRV Hírekről -
2001. márciusában vettem át az akkor 16 éves múlttal rendelkező DRV Hírek főszerkesztői feladatait Jánossy Gábor kollégámtól. A munkatársak közreműködésével gyorsan összeállt az első általam szerkesztett lapszám, amelyet további 19 szám követett 2005-ig. Az aktuális információk közzététele mellett igyekeztünk a lapot kicsit „magazin jellegűvé” formálni, új rovatokat indítottunk. Így kerültek az újságba a többgenerációs DRV-s családokat bemutató írások,
üzemvezetőségeinket bemutató cikkeink, vagy éppen az érdekes hobbival rendelkező munkatársainkkal készített riportok. Szerkesztői munkám során számos pozitív visszajelzést kaptam szakmai körökből és a kollégák részéről egyaránt, ami megerősített abban, hogy érdemes csinálni, abban, hogy vállalati lapunknak rendkívül fontos szerepe van a hiteles tájékoztatásban, feladataink, eredményeink és munkatársaink jobb megismerésében. Dónucz László
.
cégvezetés
2006. IV. negyedév
Kedves Kollégák! Egy újabb esztendő végéhez érkeztünk, egy olyan esztendőéhez, amely jelentős és mélyreható változásokat hozott Vállalatunk életében. 2006-ban a változó piaci körülményekhez és a tulajdonosi elvárásokhoz igazodva felgyorsultak és részben befejeződtek a Társaság átfogó szervezetkorszerűsítési folyamatai. A változások egy modern, versenyképes DRV létrehozását célozzák, amely alkalmas arra, hogy szervezetében és működésében megújulva meghatározó szerepet játsszon a régió víziközmű szolgáltatásában. Mindehhez - működési színvonalunk megtartása és fejlesztése mellett - egyre hatékonyabban; alacsonyabb költségekkel és rugalmasabb szervezettel kell működnünk a jövőben. Az elmúlt év tapasztalatai nyomán szilárdan hiszem, hogy a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. az elkövetkezendő években - kitűzött céljaihoz igazodva - bejárja azt a fejlődési pályát, amelyet szakmai-gazdasági súlya indokol, és tovább erősíti pozícióját a
hazai víziközmű-szolgáltatási piacon. Mindez még nagyon sok munkát igényel, de úgy vélem, hogy 2006-ban a legfontosabb lépéseket megtettük ebbe az irányba és ez mindannyiunk közös sikere.
Megtiszteltetés számomra ezt a kollektívát irányítani, mely bizonyította, hogy képes a megújulásra és alkalmas a változások következetes véghezvitelére. Engedjék meg, hogy az ünnepek közeledtével kifejezzem Önöknek köszönetemet a 2006. évben végzett munkájukért. Köszönöm szakmai és emberi elkötelezettségüket, amellyel a mindennapokban hozzájárultak Cégünk működéséhez és fejlődéséhez, valamint köszönöm mindazt a többlet erőfeszítést, türelmet és kitartást, amely elengedhetetlen volt a változások megfelelő ütemű végrehajtásához. Azt kívánom, hogy a jól végzett munka örömével pihenjenek az Ünnepek alatt szeretteik körében.
Békés Karácsonyt és Boldog Új Évet mindannyiuknak!
Reményi Zoltán elnök-vezérigazgató
Teljesül a DRV Zrt. 2006. évi üzleti terve - Interjú Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettessel -
- Mindenekelőtt arra kérem, értékelje a DRV 2006-os évét gazdasági szempontból! - A 2006-os gazdasági évre elmondható, hogy a Cég szempontjából sikeres, ami azt jelenti, hogy Társaságunk várhatóan teljesíteni fogja az üzleti tervben szereplő eredményt. E mögött az egyszerű tény mögött rendkívül nagy erőfeszítések állnak. A kedvező időjárás ellenére az alaptevékenységnél -első sorban a szennyvízszolgáltatás tekintetében - elmaradás mutatkozott a tervezett értékekhez képest, mind a mennyiség, mind az árbevétel vonatkozásában. Jelentős terhet rótt Társaságunkra a kormányzati intézkedések hatása, ezek közül is elsősorban az energiaköltségek emelkedése, ami számszerűsítve 100 millió Ft körüli többletköltséget jelentett. Fontos megemlítenünk, hogy a létszámleépítés költségei 2006-ban mintegy 400450 milliós egyszeri ráfordítást jelentettek a Társaságnak.
.
Cégünknél jelentős projekt tevékenység folyik, ami a kollégáktól elvárt többletteljesítmény mellett plusz anyagi forrásokat is kíván, ezzel az év elején még nem számoltunk. A DRV Zrt. rugalmasságát mutatja, hogy ilyen körülmények között is tudott olyan intézkedéseket hozni, amelyek elősegítették a tervezett eredmény megvalósulását. Ez nem volt egyszerű és bizony megszorításokkal is járt. Szigorú költséggazdálkodást vezettünk be, például le kellett állítanunk bizonyos beszerzéseket és fenntartási munkálatokat kellett átütemezni a jövő évre. Az intézkedéseknek köszönhetően végül is várhatóan sikerül teljesíteni az üzleti tervet, melynek nyomán sor kerülhet egy év végi egyszeri bér kifizetésre, ami - úgy gondolom - elismerése a kollégák munkájának, akik egész évben tettek azért, hogy a céljaink megvalósuljanak. - Milyen várakozásokkal tekint az elkövetkezendő évekre?
- A DRV Zrt.-nél gördülő tervet készítünk, tehát 3 évre tervezünk. Most 20072009-re készítettük el a gördülő tervet, amiben bizonyos feltételekkel már tudtunk számolni. A sarokszámokat megvitatta az Igazgatóság, jelenleg zajlik az átdolgozás és a részletek kidolgozása. Ebben az óvatosság elve alapján egy mérsékelt mennyiségi növekedéssel számoltunk, sőt jövőre visszaeséssel, majd a következő években mennyiségi stagnálással. - Mennyire lehet szinkronba hozni a tervezést és a stratégiát, ami gyakorlatilag csak most készül? - Ez már a következő évi üzletpolitikai célok meghatározásánál is okozott gondot, de úgy vélem, hogy a jövő év elején szinkronba kerül a két folyamat. A stratégiaalkotás során a 3 év múlva elérendő célokat tűztük ki. A 3 éves üzleti terv során pedig egy viszonylag óvatos becsléssel kalkuláltunk. - Összefoglalóan úgy gondolom az a tény, hogy a Társaság ilyen volumenű változásokat nagyobb zökkenők nélkül tudott kezelni és a jelentkező többletköltségeket ki tudta gazdálkodni, illetve pótolni tudta az elmaradó bevételeket, azt mutatja, hogy a DRV Zrt. stabil, mindamellett rugalmas vállalat, ami rendkívül bíztató a jövőre nézve. Kollár József
2006. IV. negyedév
fókuszban
A műszaki szakterület 2006. évi feladatainak áttekintése 2006. évi utolsó számunkban igyekszünk áttekinteni mindazokat a fő feladatokat, amelyeket Társaságunk az év során sikeresen megvalósított. A műszaki szakterület eredményeiről Májer József közműigazgatóvezérigazgató helyettest kérdeztük. Egyik legnagyobb feladatunk a vízveszteség csökkentés ez évi programjának teljesítése volt. Ebben a korábbiakhoz képest paradigmaváltás történt, mind a módszerekben, mind az eszközrendszerben és reményeink szerint az elkövetkezendő 3 évben tudjuk teljesíteni azokat az értékeket, amiket az Igazgatóság számunkra előírt. Kiemelt programunk volt ebben az évben az üzemfelügyeleti rendszerek fejlesztése. Elkészült a Társaság üzemirányítási koncepcióterve, amelynek ismeretében már jelentős fejlesztések is történtek ebben az évben, pl. Somogy megye területén. Jelentős előkészítő munkálatokat folytattunk a sérülékeny vízbázisokkal kapcsolatosan. Minden problémát feltártunk, előírtuk a teendőket és igyekszünk elősegíteni az ú.n. védelembe helyezési dokumentációk elkészítését. Mint ismeretes egy ilyen sérülékeny vízbázisnál következett be az aszófői havária helyzet. Az eset körülményei ismeretesek, itt inkább annak a jelentőségét emelném ki, hogy ebben az esetben jól használtuk ki a Cégben rejlő erőforrásokat és gyorsan megoldottuk a problémát. Ebben egyébként rendkívül fontos szerepet játszott a laboratóriumi hátterünk, amely nagyon komoly szakmai segítséget nyújtott a probléma lehatárolása és nyomon követése terén. Az eset nyomán elkészült egy Társasági szintű havária terv. Megtörtént a vízmérő leolvasás szervezeti és technológiai megújításának az előkészítése. A döntések nyomán indul a gyakorlati megvalósítást célzó projekt, ami áttörést jelenthet a cég leolvasási tevékenységében.
Kiemelt műszaki eredmény, hogy befejeződött a Balatonrendes-ÁbrahámhegyBadacsonytomaj szennyvízcsatorna hálózat főművi kiépítése. Bár itt jelentős csúszás történt, de a tényleges átadás a működtetésre szeptember 7-én megtörtént, a rendszer azóta zavartalanul üzemel. Méreteiben és terjedelmében még ennél is nagyobb a velencei KIOP beruházás, amelynél a szennyvíztelep próbaüzeme megkezdődött, és az elvezető rendszer legnagyobb része szintén átadásra került. Itt több mint 5.000 fogyasztó belépése várható a rendszerbe. Ottani kollégáink szintén átlagon felüli munkateljesítményt nyújtottak a csatorna felülvizsgálatok során. Ebben az évben csökkentek a vízátadások, ezt megpróbáltuk követni a költségek csökkentésével és elkezdődött ezeknek a rendszereknek a műszaki és költség felülvizsgálata. Az egyik ilyen fontos terület a
Pécs-Mohácsi, ahol jelentős költségcsökkentéseket tudtunk elérni. Elindult ebben az esztendőben az energiaracionalizálási program, amelynek az idei évben elkészülnek a tervei és jövőre az
energiafelhasználásunkat - legalábbis naturáliákban mindenképp - csökkenteni fogjuk a működési területünkön. Nagy siker volt ebben az esztendőben, hogy a tab-zalai vízbiztonsági rendszerünket a minősítő cég az ISO 22000-es szabvány szerint minősítette. A jövőben szándékunkban áll a vízbiztonsági rendszerek további településeken való kiépítése. Technológiai és technikai újdonságaink közül kettőt említenék. Az egyik a balatonlellei szennyvíztelep szaghatásainak kiküszöbölése volt, a másik az újlaki szennyvíztelepen alkalmazott UV csírátlanító berendezés, ami a szennyvízben lévő baktériumokat nem kémiai úton pusztítja el, hanem UV sugarakkal. A vízterhelési díjak terhére jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre, pl. számos telepünkre on-line műszerek kerültek. Az év legnagyobb horderejű változása az SZK II. volt, ami hosszú előkészítés után viszonylag gyors megvalósítást igényelt. Az üzemvezetőségek száma 29-ről 16-ra csökkent, ez óriási szervezeti változás. Megszűntek a területi igazgatóságok, ez szintén nagy jelentőségű, és a központi szervezet feladatvégzés szempontjából szintén megváltozott: több feladattal, létszámában megerősödve várja most már az új munkamegosztás mellett a feladatokat. A további változások között meg kell említeni, hogy két terület - a beszerzés és a logisztika - a gazdasági területhez kerül. Jövő évi feladataink között szerepel többek között az üzemfelügyeleti rendszerek további bővítése, Pákozd vízellátásához 4,8 km hosszan egy 300-as vezeték kiépítése, valamint a Nyugat-balatoni RV rekonstrukciója, aminek a fő célja, hogy a nyírádi vízbázisból minél nagyobb mennyiségű vizet tudjunk átadni részben Balatonfüred irányába, részben pedig Fonyód és a déli part irányába. Említettem már a vízátadások kérdésének a mélységi vizsgálatát - ami kiemelt program lesz - az energiaracionalizálás szintén, illetve folytatódik vízveszteség csökkentő programunk is. Kollár József
.
drv portré
2006. IV. negyedév
„Az új szemlélethez fiatal szakemberek kellenek…” Interjú Molnár Bélával nyugdíjba vonulása alkalmából Nem könnyű bejutni Molnár Béláékhoz. Az ajtó mögött hatalmas lendülettel leng a hinta, rajta az egy szem unoka, a 27 hónapos Ádám. Bizony a látogatónak óvatosan kell lépkednie, ha el akarja kerülni a karambolt a hintával… A DRV Zrt. fejlesztési főmérnöke, Molnár Béla szeptember 30-án ment nyugdíjba, azóta időnként „főállású nagypapaként” feleségével együtt vigyáz építőmérnök fia kisgyermekére, az unokára. - Húsz évet töltöttem a DRV Zrt., illetve jogelődeinek szolgálatában – meséli, miközben felesége foglalkozik a háttérben Ádámmal. - Érdekes párhuzam az életemben, hogy a Cég 1970-ben alakult át Balatoni
Vízművekből Dunántúli Regionális Vízmű Vállalattá, s én pont akkor - az átalakulás közepette - hagytam el a céget. Tizenhat évet dolgoztam az OVIBER-nél, de közben végig kapcsolatban álltam a DRVV-vel, hiszen az elkészült létesítmények többsége célcsoportos beruházásból valósult meg, s ezek üzemeltetője a DRVV volt, ahová aztán húsz évvel ezelőtt újra visszatértem. Számomra az előbb említett párhuzamot az jelenti, hogy a cég most megint hatalmas átalakulás közben
.
van, s én megint „távozom”. Nem vártam ki a 62 évet, hanem két évvel előbb kértem nyugdíjazásomat. - A szervezetkorszerűsítésben még a beruházási munkacsoport vezetőjeként vállaltam szerepet, tudásom, képességeim javával igyekeztem szolgálni a változást. Úgy gondolom azonban, hogy az új struktúrához, szemlélethez, elvárásokhoz, ezekhez a nagy volumenű változásokhoz nem egy nyugdíj
előtt álló emberre van szüksége a cégnek aki esetleg beletanul a dolgokba, majd két év múlva távozik - hanem fiatal szakemberek kellenek. Hiszem, hogy minden tőlem telhetőt megtettem a Társaságért, s így nyugodtan mehetek nyugdíjba. - Még egy dologról szeretnék megemlékezni: Rózsavölgyi Imréről, a cég első vezetőjéről, aki húz évvel ezelőtt halt meg, s akinek elévülhetetlen érdeme többek kö-
zött, hogy nagyon sok tehetséges, tisztességes fiatal szakembert hozott a céghez. Az általa létrehozott „csapat” hosszú távon, biztonságosan és jó hangulatú munkával dolgozott, s most ez a generáció adja át helyét az ifjabbaknak. Bízom benne, hogy ők is tovább viszik az elért eredményeinket, a jó hangulatot, az önkormányzatokkal kiépített jó kapcsolatokat. - Szép emlékekkel távozom, a munkahelyeimen olyan közösségbe kerültem, ahol jól éreztem magam, a munkámat megbecsülték, munkatársaim pedig elfogadtak. Szívesen emlékszem vissza a Balatonszéplaki Felszíni Vízmű és a hozzá kapcsolódó regionális rendszer megvalósítására a 70-es években, a siófok szennyvíztisztító létrehozására, vagy a Fonyódi Felszíni Vízmű és a FonyódKaposvár közötti távvezeték építésére, és mindenekelőtt azokra a kollégákra, akikkel munkám során megismerkedhettem. Gyarmati László
Molnár Béla 36 évet dolgozott a vízügyi szakmában. 1986-ban került a DRVV-hez, mint beruházási főmérnök, 1994-től fejlesztési igazgatóként, 2006-tól fejlesztési főmérnökként tevékenykedett. Szinte valamennyi Balaton térségi víz- és szennyvíz létesítmény tervezésében, kivitelezésében jelentős szerepet töltött be. Utolsó, és egyben legemlékezetesebb beruházásának a BalatonrendesÁbrahámhegy szennyvíz főművi beruházását tartja, amely idén nyár végére készült el, s amely a „hattyúdala” volt a cégnél.
2006. IV. negyedév
drv portré
Új fejlesztési főmérnökünk Suhajda Zsolt Molnár Béla nyugdíjba vonulását követően Suhajda Zsoltot bízta meg Társaságunk vezetése a fejlesztési főmérnöki teendők ellátásával. Kinevezése kapcsán szeretnénk bemutatni az új főmérnököt a DRV Hírek olvasói számára. - Kérem, mondjon néhány szót szakmai pályafutásáról és a családjáról! - 33 éves vagyok, a Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem általános építőmérnökként. Az egyetem elvégzése után, 1997ben kerültem a DRV-hez. Friss diplomásként a Tabi üzemvezetőségen dolgoztam üzemvezető-helyettesként, majd a Dél-balatoni Igaz-
gatóságon víztechnológusként, később pedig üzemviteli csoportvezetőként. 2006. október 1-je óta vagyok a Társaság fejlesztési főmérnöke. Az új munkakörbe való beilleszkedést nagyban segítette a munkatársak hozzáállása és segítőkészsége. Két évvel ezelőtt alapítottam családot, idén októbertől egy kislány boldog édesapjának mondhatom magamat. Feleségem Nagy Krisztina szintén a DRV munkavállalója. Hobbim az utazás, kirándulás, számítógépezés, azonban jelenleg minden szabadidőmet a gyermekemmel töltöm. - Milyen kihívások előtt áll Társaságunk fejlesztési főmérnökeként? - Rendkívül fontosnak tartom a Társaságunk előtt álló lehetőségeket, mely a versenyképesség növelését eredményezheti minden területen. Az EU tagság révén hazánk mintegy 22,4 milliárd euró összegű támogatás lehívására lesz jogosult 2007 és 2013 között. Ehhez a pénzforráshoz azonban csak akkor juthatunk hozzá, ha megalapozott, előkészített és életképes projektekkel rendelkezünk, melyeket szakmailag megfelelően kidolgozott pályázati csomagok támogatnak. Ennek
kapcsán a legfontosabb feladatnak a pályázati lehetőségek feltárását és kihasználását tartom, természetesen az önkormányzatokkal szorosan együttműködve. A pályázatok elnyerése révén lehetőségünk nyílna vízminőségjavító, környezetvédelmi beruházások előkészítésére és megvalósítására, illetve a víziközművek korszerűsítésére, fejlesztésére. A másik nagy kihívást a költséggazdálkodás további racionalizálása jelenti, mely alapfeltétele a Társaság még eredményesebb működésének. Az egyes szakterületekkel közösen kell megvizsgálnunk, hogy mely területeken lehet – szükség esetén akár megtérülő technikai, technológiai fejlesztésekkel – az üzemeltetési költségeinkből lefaragni. Ennek a folyamatnak az egyik kiemelt területe az energiaköltségek kérdése, jelenleg indítunk egy projektet, mely ezen költségek csökkentésére irányul. - Melyek a főbb célkitűzései a jövőre nézve? A társasággal szemben támasztott tulajdonosi és fogyasztói elvárások teljesítése új feladatot jelent a beruházás és a logisztika területén is. A szervezeti struktúra változása miatt közvetlenebb munkakapcsolat kialakítása szükséges az irányításom alá tartozó területen a központi szakosztályok és az üzemvezetőségek között. Ez a feladat a központi dolgozók elméleti felkészültsége mellett alapos műszaki, gyakorlati ismereteket is igényel. Kiemelten kezelem a dolgozók szakmai ismereteinek bővítését, és a társaság céljaival való azonosulás érdekében az információáramlás erősítését a dolgozók felé. Lényegesnek tartom, hogy ne ragadjunk le a régi módszereknél, hanem keressünk új megoldásokat is. Fontosnak tartom a munkatársak és saját magam folyamatos továbbképzését. Korrekt munkakapcsolat kialakítására törekszem a szakosztályokkal
és az üzemvezetőségekkel, ugyanúgy, mint eddigi munkaterületeimen. - Milyen fontosabb beruházást említene a közelmúltból? 2006. szeptember 7-én került sor a Balatonrendes-Ábrahámhegy főművi szennyvízelvezető rendszer a műszaki átadás-átvételi eljárására és a próbaüzem indítására. Az Önkormányzatok kérésére azokban az utcákban, ahol a teljes talajkonszolidáció nem valósult meg, ideiglenes úthelyreállítás történt, a végleges aszfaltburkolatos helyreállítást a kivitelező 2007. április 30-ig végzi el. A műszaki átadás–átvételi eljárás után megkezdett egy hónapos próbaüzem sikeresen megtörtént. A jelen beruházásban kivitelezett regionális szennyvíz vezetékrendszer zavarmentesen üzemel. 2006. november 21-én tartottuk a próbaüzem lezárását és a műszaki átadás-átvételi, valamint üzembe helyezési eljárást. - Milyen jelentősebb beruházásokat terveznek jövőre? Terveink között szerepel a Velencei-tó északi térségében a vízellátás fejlesztése. Az északi terület fejlesztésének gátat szab a régebben kiépített szállító vezeték kapacitáselégtelensége. Velencei-tó térségi ivóvízellá-
tó rendszer főművi fejlesztésével jelentősen növekedhetne a tó térségének biztonságos vízellátása. Szeretnénk jövőre megvalósítani a Nyírád-Darvastó összekötő vezeték kiépítését, melyet a Sümegi Regionális Vízmű jelenlegi darvastói vízbázisának vízminőségi problémái tesznek szükségessé. A Balatonfüredi és a Fonyódi Felszíni Vízművek szezonális üzemeltetését is szeretnénk jövőre megoldani. Drescherné Horváth Andrea
.
drv portré
2006. IV. negyedév
Búcsúzó területi igazgatóink A szervezetkorszerűsítéssel párhuzamosan volt területi igazgatóink közül három olyan vezető távozott Cégünktől, akiknek tevékenysége, szakmai munkássága szorosan összekapcsolódott a DRV elmúlt évtizedeivel. Saját területükön mindhárman fontos szerepet játszottak a Társaság fejlődésében, gazdasági-társadalmi kapcsolatrendszerének kiépítésében és ápolásában. Távozásuk alkalmából pályafutásáról, legemlékezetesebb időszakaikról, feladataikról és elkövetkezendő éveikről kérdeztük Dr. Solti Dezsőt, Palánki Jánost és Bóta Lászlót.
„Az elmúlt évtizedek alatt mindig örömömet leltem a munkámban” Palánki János
Szakmai pályafutásom nagyon egyszerűen alakult, hiszen az első és az utolsó munkahelyem a DRV, illetve jogelődei. Eredetileg nem vízügyi szakembernek készültem, az első szakmám mezőgazdasági gépész, később viszont megszereztem a vízellátás, csatornázás, és egészségügyi szakmérnök diplomát a budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. A vízműhöz feleségem révén kerültem, aki már 1967-től a Balatoni
Vízműveknél dolgozott. Én 1969. júniusában álltam munkába Balatonfüreden, ahol először gyakornokként, később műhelyvezetőként, majd üzemviteli csoportvezetőként tevékenykedtem. 1976-ban az akkori igazgató, Rózsavölgyi Imre kért fel a Keszthelyi Üzemfőmérnökség irányítására, melyet Topschál úr bíztatására fogadtam el. Az elmúlt évtizedek alatt mindig örömömet leltem a munkámban, mely rendkívül sok élményt szerzett nekem. Az itt eltöltött hosszú évek alatt voltam üzemfőmérnök, üzemigazgató, majd pedig igazgató, s végül ez utóbbi beosztásból vonultam nyugdíjba. Fiatal, egyetemről kikerült szakemberként személyesen tapasztalatokat szereztem az 1970-es Tiszamenti árvízvédekezésben, melyet akkoriban nagy társadalmi összefogás jellemzett. Ekkor értettem meg a vízügyi ágazat jelentőségét, akaratát, összefogását és példamutatását. A legemlékezetesebb időszakot a 70-80-as évek jelentették, hiszen a víziközmű szolgáltatás területén ekkor zajlott a legnagyobb fejlődés. Meg kellett oldanunk a Balaton vízellátását, szennyvíz-
„Visszatekintve azt hiszem, nincs mit megbánnom” Bóta László
A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen diplomáztam 1973-ban, és három évvel később már a Somogy Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál dolgoztam vízgazdálkodási osztályvezetőként. Bőségesen akadtak feladataink, hiszen mintegy száz Somogy megyei település vízellátásáról kellett gondoskodni. 1980-ban integrálódtunk
.
az immár új néven tevékenykedő Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatba. Az eszközeink korszerűbbé váltak, nőtt a technikai színvonal, egyre jobban tért hódított az automatizálás és felgyorsultak a különböző fejlesztések. Rendbetettük a vízműveket, majd pedig megfeszített program és tervkészítések után addig soha nem tapasztalt fejlesztésekbe foghattunk - a nagyvállalat kedvező pénzügyi, technikai kondícióira építve. A beruházások, fejlesztések irányításában, majd az elkészült létesítmények működtetésében először osztályvezetőként, majd l987-től a Somogyi Megyei Igazgatóság vezetőjeként vettem részt. Visszatekintve azt hiszem, nincs mit megbánnom. A változó társadalmi, gazdasági környezetben jószerivel mindig sikerült a cégünkkel szemben támasztott követelményeknek, elvárásoknak eleget tenni. Az önkormányzatok döntő többségét sikerült a DRV mellé állítani, azt követően is, hogy területünkön a vízművek többségével immár
elvezetését, a regionális művek kialakítását, melyek a mai napig a társaság szolgáltatásainak döntő bázisát képezik. Büszkeséggel tölt el, hogy személyesen is részt vállaltam a megvalósításukban. Ebben az időszakban jelentkeztek olyan feladatok is, amelyek valódi kihívást jelentettek, például Nemesgulácson két hónap alatt kellett az ivóvízellátó rendszert kiépítenünk. A munka Rózsavölgyi Imre irányítása alatt szinte éjjel-nappal folyt, mégis jó érzéssel töltött el bennünket, ahogy láttuk kezünk nyomán a fejlődést. Ezt a korszakot egyébként a „hidro-imperializmus” időszakaként szoktam jellemezni. Később ilyen nagy volumenű fejlesztésre nem került sor. A szakmát igyekeztem nemcsak íróasztal mellől megismerni, a gyakorlati tudás és a tapasztalat megszerzésére mindig nagy hangsúlyt fektettem. A szakmánk egyik jellegzetessége, hogy óriási helyismeretet igényel, ezért mindvégig igyekeztem alaposan megismerni az irányításom alá tartozó területet, a hozzá tartozó rendszerekkel együtt. Velem együtt a nejem is az idén kezdte meg nyugdíjas éveit, s természetesen minél több időt szeretnénk a három fiú unokánkkal együtt eltölteni. Emellett szabadidőmet szívesen szentelem a horgászatnak is. Drescherné Horváth Andrea ők rendelkeznek. Az üzemeltetés, szolgáltatás koncessziós jogának megszerzése, megtartása az elmúlt tíz évben roppant kemény munkát követelt meg, sokat ütköztünk az illetékes díjmegállapítókkal, megannyi testületi ülés vitáiban kellett a közös érdeket megtalálni. A koncessziós pályáztatások során néhány település nem minket választott. A legérzékenyebben Kaposvár kiválása érintett bennünket, mivel elveszítettük az ivóvíz-értékesítési piacunknak csaknem felét, emellett Csurgó is elkerült tőlünk A közműépítésnek, fejlesztésnek, az ehhez kapcsolódó különböző vállalkozásoknak meglátásom szerint még jó ideig lesz perspektívája, így mostanában gyakran elgondolkodom azon, nem kellene-e nekem is váltani. Egyszer már elmulasztottam, hogy önálló vállalkozásba fogjak, talán most nem hagyom ki a lehetőséget. Andrássy Antal írása nyomán Volt területi igazgatóink munkásságát Cégünk vezetősége és kollektívája nevében köszönjük és további sikeres, élményekben gazdag éveket kívánunk!
2006. IV. negyedév
drv portré
„Számomra mindig csak megoldandó feladatok léteztek” Dr. Solti Dezső
1964-ben Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karán szereztem diplomát, ahol vízellátás és csatornázás szakra specializálódtam. Elsőként a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalatnál álltam munkába, ahol kivitelezőként tevékenykedtem, majd még ebben az évben átkerültem a Komlói Vízműhöz. 1966-ban nősültem meg, majd az év végére megszületett a fiunk is. A család és az idősödő szüleink miatt Pécsett kerestünk magunknak lakást. 1967-ben aztán megváltam a Komlói Vízműtől, és a Pécsi Vízműnél helyezkedtem el, miközben még 7 évig szaktanácsadó maradtam Komlón. Közben a család tovább gyarapodott, ugyanis 1969-ben megérkezett a középső lányunk is. 1971-ben másoddiplomáztam, a következő évben pedig világra jött a harmadik gyermekem. 1973-74-ben elvégeztem a gazdasági mérnöki szakot, de a bokros teendőim miatt csak 1977-ben szereztem meg a diplomámat. 1974-ben először főmérnök lettem, majd az év végén kineveztek a Pécsi Vízmű igazgatójának. Rövid kitérő után 1995. elején helyezkedtem el a DRV Rt. Pécsi Üzemigazgatóságán. A terület nem volt ismeretlen a számomra, mert az Üszögi telep és a Pécs-Mohácsi Regionális Vízmű I. üteme korábban a Pécsi Vízműhöz tartozott, csak 1975. január elsejétől került a DRVVhez. Ezután kezdődött meg a fejlesztése, amelynek során elkészült a Pécs-Mohácsi Regionális Vízmű II. üteme. Miután a Pécsi Üzemigazgatóság akkori igazgatója, Csonka -Bevezetőül arra kérem, mondjon néhány szót szakmai pályafutásáról! -Kaposvári születésű vagyok, itt kezdtem meg szakmai tanulmányaimat a Gépipari Technikumban, majd a vízügyi ágazat felé kanyarodott az életem. A bajai Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Tagozatának Építőmérnöki szakán tanultam tovább Víz- és környezeti szakirányon. Valójában itt kezdett el kialakulni a vízhez való kötődésem. A DRV Zrt. az első – és ez idáig az egyetlen – munkahelyem. 1995-ben kerültem a céghez, és ivóvíztechnológusként kezdtem pályafutásom. Munkám mellett folytattam tanulmányaimat, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán, kiegészítő építőmérnöki szakon, ahol 2001ben szereztem diplomát. 1998-tól műszaki vezetőként, az idei évtől pedig területi fő-
Ferenc nyugdíjba vonult, engem neveztek ki a területi igazgatóság élére. Szerencsém volt a szakmai életben, sok érdekes munka van a hátam mögött, ezek közül az egyik legemlékezetesebb pedig részben a DRV-hez kötődik. Amikor még csak a felszíni vízmű üzemelt a MohácsPécsi Vízműrendszeren, behatárolt volt az a vízmennyiség, amit Üszögpusztáról Pécs rendelkezésére lehetett bocsátani. Ennek a vízmennyiségnek egy része, mintegy napi 4-5.000 köbméter iparivíz célokat szolgált. Akkor született meg a gondolat, hogy a szennyvíztisztítás III. tisztítási fokozataként olyan víztisztításban általánosan használt technológiát vezessünk be a szennyvíztisztításban, melynek révén a tisztított szennyvízből iparivizet lehet előállítani. Egy kísérleti jelleggel Hollandiából bekerült kovaföldes rámosó szűrő segítségével sikerült végül is olyan ipari vizet előállítanunk, amelyre a hatóságok megadták a felhasználási engedélyt. A maga idejében szintén újdonságnak számított, amikor a Pécsi Szennyvíztisztító Telepen az iszapvonalat zárttá tettük. Az elmúlt évtizedek alatt számomra mindig csak megoldandó feladatok léteztek. Szerencsére a kollégáim gondolkozásmódja egyezett az enyémmel: azt nézték, hogyan lehet valamit megcsinálni, nem azt, hogy miért nem. Ennek a mentalitásnak köszönhetően az általunk lefolytatott fejlesztéseket és kutatásokat mind pozitív eredménnyel tudtuk lezárni, így rengeteg támogatást kaptunk az
Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól. Nem terveztem előre a nyugdíjas éveimet. Eltelt másfél hónap, és számomra leginkább a felelősség hiányzott ez alatt a rövid idő alatt. Nagy öröm számomra, hogy decemberben jelenik meg Öllős professzor úrral közös könyvünk a csatornázás üzemeltetéséről, s remélem a kollégák is hasznát veszik majd a benne foglaltaknak. Változatlanul tanítok a Bajai Főiskola és a Budapesti Műszaki Egyetem posztgraduális képzésein, ezen kívül órákat adok az Ybl Főiskolán, valamint a MAVÍZ és más oktatási szervezetek is időről időre felkérnek különböző előadások megtartására. Szívesen teszem ezt addig, amíg minden órán tudok 4-5 olyan hasznos gondolatot mondani, amit a fiatalabb generáció a munkája során hasznosítani tud. Már öt unokám van, és nemsokára születik a hatodik. A szabadidőmben szeretnék többet olvasni és több időt együtt tölteni a családommal. Erre most megvan a lehetőségem. Drescherné Horváth Andrea
Fiatal főmérnök a somogy-pécsi területen Interjú Szalóczy Csabával
mérnökként dolgozom. - Melyek a fő feladatai új munkakörében? - Elsősorban közvetlen felettesem, Májer József közműigazgató vezérigazgató-helyettes döntéseinek képviselete a somogypécsi működési területen. A feladatokon belül kiemelt jelentőségű az Önkormányzati kapcsolatok hatáskör szerinti fenntartása, az üzemviteli és technológiai feladatok teljesítése, irányítása a szakosztályokkal együttműködve, a hálózati veszteségek csökkentése, valamint a beruházási feladatok teljesítése. - Milyen feladatokkal találkozott ebben a rövid időszakban? -Elsősorban az elmúlt hónap két havaria eseményét emelném ki. Az egyik egy 4 méter mélységű gravitációs szennyvízcsatornavezeték meghibásodása, a másik pedig egy saját üzemeltetésű nagyfeszültségű elektromos kábel meghibásodása volt. Önkormányzatokkal történtek egyeztetések műszaki és
gazdasági vonatkozásban, tervezési feladatokban működtünk közre tervezőkkel a mindennapi feladatvégzésen túl. - Melyek a fő célkitűzései új munkakörében? - Rövid távon az, hogy maroknyi csapatom azonosulni tudjon a jelenlegi szemlélettel és megfeleljünk az új elvárásoknak. Hosszabb távon az önkormányzatokkal szeretnék szorosabb kapcsolatot teremteni, és az eddig csak részben alkalmazott eljárásokat teljes körűvé tenni. Gondolok itt az önkormányzati tulajdonú létesítmények rekonstrukciós programjainak elkészítésére, az üzemeltetési optimalizációk meghatározására és a szolgáltatott ivóvíz minőségének javítására. Jelentős mennyiségű feladat van, melyeket feszített tempóban kell teljesíteni. Véleményem szerint mindenkinek időre van még szüksége a jelenlegi elvárásoknak való teljes körű megfeleléshez. Ónodi Mónika
.
szervezetkorszerűsítés
2006. IV. negyedév
Interjú az átalakult üzemvezetőségi szervezet vezetőivel Az szervezetkorszerűsítés II. ütemének lezárását követően az eddigi 24 alaptevékenységű üzemvezetőség és 5 nem alaptevékenységű üzem helyett október 1-től 4 régióban, 14 alaptevékenységű és 2 nem alaptevékenységű üzemvezetőségen folytatódik a munka. Az üzemvezetőségek - mint területi végrehajtó egységek - műszaki tevékenységük mellett a jövőben el kell, hogy lássák a költséggazdai szerepkört és a DRV Zrt. képviseletét is. Megváltozott feladataikról kérdeztük az üzemvezetőségek régi-új vezetőit. Szabados György Pécs-Mohácsi Üzemvezetőség - A szervezet átalakítást követően - mely során a Pécsi és a Mohácsi üzemvezetőség összevonásra került - neveztek ki a Pécs-Mohácsi Üzemvezetőség élére. Sok üzemvezető társamhoz képest aránylag könnyű helyzetbe kerültem, hisz műszaki vezetőként is ugyanannak a területnek az irányításáért voltam felelős, amelynek most a vezetője lettem. Elmondhatom, hogy műszaki-üzemeltetési szempontból kollektívánk ismeri és tudja a feladatát és mindent megtesz a folyamatos zavarmentes ellátás érdekében. Munkánkban az igazi kihívást a műszaki feladatok ellátásával párhuzamosan jelentkező gazdasági, gazdálkodási, munkaügyi és egyéb olyan megnövekedett adminisztrációs feladatok jelentik, amelyek eddig nem a mi hatáskörünkbe tartoztak. - Üzemvezetőségünkön elsődleges feladatnak tartom, hogy segítsünk munkavállalóinknak feldolgozni és elfogadtatni velük az átszervezésből adódó feladatmegosztások módosulását. Úgy látom, hogy hosszú távon csak úgy tudjuk a feladatainkat sikeresen ellátni, ha megértjük és elfogadjuk a társaság célkitűzéseit. Üzemvezetőségünk legnagyobb kihívása ezen túlmenően a vízátadások csökkenése miatti árbevétel kiesés kompenzálásához a lehető leggazdaságosabb üzemeltetési módok kidolgozása és bevezetése a költségeink minimalizálása érdekében.
Éri László – Sümeg-Tapolcai Üzemvezetőség - 2006. október 1-vel összevonásra került a Tapolcai, ill. Sümegi Üzemvezetőség. Az összevonással kapcsolatban már némi tapasztalatunk van, mivel 2004. január 1-vel már egy összevonást eredményesen végrehajtottunk; ez az Ajkai Üzemvezetőség beolvasztását jelentette a sümegi egységbe. Eddig azt lehet mondani, hogy zökkenőmentesen ment a munka, a munkatársak megértették, hogy az összevonás célja a hatékonyság növelése és a költségcsökkentés.
10.
- Célom a hatékony, ütőképes, olcsóbban tevékenykedő egység kialakítása, a kettős tevékenységek felszámolása, az itt felszabaduló emberek átirányítása olyan feladatokra, amit eddig nem tudtunk eredményesen elvégezni, pl. hálózatveszteség csökkentése, kintlévőségek csökkentésével kapcsolatos feladatok, illegális bekötések feltérképezése, hálózatbejárások, vagy a regionális rendszer fokozott ellenőrzése. Az összevonással az eszközöket, gépeket, berendezéseket, járműveket eredményesebben tudjuk használni. Az önkormányzatokkal fontos a jó kapcsolat fenntartása és ápolása. Tudatosítani szeretnénk velük, hogy az eszközhasználati díjakat minél nagyobb arányban a tulajdonukban lévő művekre kell fordítani. - Szinte valamennyi önkormányzattal felvettem a kapcsolatot és tájékoztattam őket az átalakulásról. Rendszeresen tartok művezetői értekezleteket, ahol elvégezzük az „összehangolási” feladatokat. Az új felállás szerint lényegesen több a direkt kapcsolat a siófoki osztályokkal, ez a munka még nem zökkenőmentes.
Vecsera Zoltán – Fonyódi Ivóvíz Üzemvezetőség Korábban is a Fonyódi Ivóvíz Üzemvezetőséget vezettem és most
az összevonás után is. A terület és ezzel együtt a feladatok azonban nagyságrendekkel nőttek. A Balatonllellei Üzemvezetőség területének egy részével és a Lengyeltóti üzemvezetőség ivóvizes ágazatával bővültünk. Szervezetileg a Nyugat-balatoni főmérnök területéhez kerültünk át. Ekkora területen már valójában koordináló, ellenőrző szerep jut az üzemvezetőnek. Az első hónap az új területek megismerésével, és a bemutatkozással telt, már amikor volt erre idő, mivel a jövő év tervezésében és ez év végéig hátralévő feladatok végrehajtásában rengeteg feladatunk van. Az új üzemvezetőségi struktúrának megfelelően meg kell találni minden területre a megfelelő embert. Nem egyszerű dolog a hosszú évekig megszokott kapcsolatrendszerek után átállni az új szervezeti felépítésnek megfelelőre. Problémát az okozott, hogy a régi terület már nem akart foglalkozni velünk, az új pedig még nem fogadta el, hogy oda tartozunk. Bár visszagondolva egy hónap alatt is sokat javult a helyzet. Nem félünk a kihívásoktól, kollégá-
imat ismerem, bízom bennük és támaszkodhatom rájuk a munkám során.
Gilián Zoltán – Velencei Üzemvezetőség - Fejér megyében három üzemvezetőség került összevonásra. A működési terület két legtávolabbi pontja közötti távolság mintegy 80 km, az üzemvezetőség létszáma megközelíti a 200 főt. Az egység működtetésével összefüggésben mindenekelőtt személyi kérdéseket kellett tisztázni. A megnövekedett működési terület a munkámat jelentősen megnövelte, ennek eredményeként az egyes feladatokat sokkal kevésbé ismerem részleteiben, ugyanakkor egyidejűleg több témában kell tájékozottnak lenni. A központi szervezetek részéről jelentős mértékű adminisztrációs többletigény jelentkezik velünk szemben, miközben ugyanolyan színvonalon kell ellátnunk a komplex vízközmű szolgáltatást. Az egyes központi osztályok között is vannak még egyeztetési hiányosságok, ilyen körülmények között sajnos az irányításra kevés az idő, és hiányzik a megfelelő kontroll is. - Amennyiben a központi szervezetek szolgáltató jellege nem alakul ki hamarosan, véleményem szerint problémák jelentkeznek az üzemvezetőségeken az állandó kétirányú teljesítési kényszer miatt. Az átalakulás előnyei reményeim szerint a következő időszakban fognak megnyilvánulni: átláthatóbb és költségtakarékosabb működés, jobb belső kommunikáció és informatikai támogatás, ebből következően gyorsabb és pontosabb döntések, illetve például az alapvető munkáltatói jogkör gyakorlásával a munkavállalók egyszerűbb irányítása.
Krisztin Róbert – Siófoki Ivóvíz Üzemvezetőség - Bár eddig egy ún. vegyes üzemvezetőséget irányítottam, most a DRV Zrt legnagyobb üzemvezetőségét irányíthatom. Ez egy nagyobb stábbal való együttműködést, nagyobb felelősséggel és jogkörrel való rendelkezést jelent. Személy szerint számomra új közvetlen környezetet is jelent, mivel a székhelyem Tabról Siófokra került. - Természetesen elsőszámú feladatunknak munkatársaimmal együtt azt tekintjük, hogy a folyó gazdasági évet az átalakítások ellenére
2006. IV. negyedév
szervezetkorszerűsítés
a lehető legkevesebb zökkenővel lezárjuk, és a következő évet úgy kezdhessük el, hogy a jövőben meg tudjunk felelni az üzemvezetőségekkel szemben támasztott nagyobb követelményeknek. A nagyság általában plusz erőforrás lehetőségeket hordoz magában, amelyek kihasználására már az elmúlt időszakban is volt példa. A problémák leküzdését pedig jól szervezett üzemvezetőségi munkával igyekszünk megoldani.
vezető, Szalay István látja el. Az átalakítással kapcsolatban még nem tudtam utolérni magamat, hiszen a területtel és az itt dolgozó emberekkel egyaránt meg kellene ismerkednem. A Nyugat-balatoni Régió összes szennyvizét mi fogadjuk, az ellátási területünk rendkívül nagy lett, közel száz átemelő és két szennyvíztisztító telep tartozik hozzánk. Remélem, hogy az elkövetkező hónapok során sikerül mindenhova eljutnom, mert sajnos most erre van a legkevesebb időm. - A létszámunk 60 főről közel 100-ra növekedett, össze kell költöznünk egy olyan telepen, ahol nincsenek még biztosítva a megfelelő feltételek, így még meg kell oldani az irodaigényünket, valamint új szociális helységeket kell kialakítani. Az összevonás a munkában rengeteg adminisztrációs gondot is jelentett.
Utry Kornél – Siófoki Szennyvíz Üzemvezetőség - A szolgáltatási terület nagymértékben megnőtt, mellyel együtt a feladatok száma és változatossága is növekedett. A működési területünkön az I. sz. és VII. sz. szennyvíz régión kívül Tab város szennyvíz elvezetése és tisztítása, valamint a pincehelyi szennyvíztisztító telep működtetése igen sokszínű feladat elé állítja az üzemvezetőség munkatársait. A terület nagysága miatt arra törekszem, hogy a telepeinken helyi ismeretekkel rendelkező, megbízható munkatársak segítsék a napi munka eredményes végrehajtását. Az üzemvezetőség szervezeti felépítése és a beosztásokhoz megfelelő munkatársak kiválasztása, valamint elhelyezésük is a napi feladatok között szerepel. - A megnövekedett terület irányítását csak jól szervezett, és hatékony csapatmunkával tudom elképzelni. A szennyvíztisztító telepek azok a bázis helyek, ahol az arra alkalmas kollégák a területen jelentkező problémákra azonnal reagálni tudnak. Ha rendkívüli eset történik, akkor az üzemvezetőségen belül megfelelő átcsoportosítással hatékonyan tudjuk a váratlan kihívásokat megoldani. - A szervezet-korszerűsítés megkezdése óta az üzemvezetőség dolgozóira több, eddig ismeretlen feladat hárult. A nagyobb működési területen a rendelkezésre álló létszámmal és annak megfelelő átcsoportosításával hatékonyan tudtuk a többletfeladatokat végrehajtani. Az üzemvezetőség szervezeti felépítésében a gazdasági ügyintézői munkakör betöltése még nem történt meg, ami a napi feladatok ellátását nehezíti.
Talabér Tibor – Keszthelyi Szennyvíz Üzemvezetőség - 1999. októberében kerültem a céghez, minőségügyi koordinátorként, majd 2001-től a Regionális Üzemvezetőségen dolgoztam üzemvezetőhelyettesként. A korábbi üzemvezető nyugdíjba vonulását követően én irányítottam az üzemvezetőség munkáját idén októberig. Ekkor az üzemvezetőség megszűnt önálló egységként működni, egyik része a Keszthelyi Ivóvíz, másik része pedig a Keszthelyi Szennyvíz Üzemvezetőséghez került. Az SZK II. kapcsán kerültem a Keszthelyi Üzemvezetőség élére, a helyettesi feladatokat pedig a korábbi üzem-
Vecsera János – Balatonlellei Szennyvíz Üzemvezetőség - A szolgáltatási területünk a korábbihoz képest jelentősen megnövekedett, hiszen a korábbi Lengyeltóti Üzemvezetőség és a Balatonújlaki Szennyvíz Üzemvezetőség ellátási területével bővültünk. A legkevesebb nehézség a balatonújlaki területen várható, ahol eddig voltam üzemvezető. A másik két területet illetően adódnak olyan problémák, melyeket a korábbi vezetőkkel együtt kell megoldanunk. - Mivel benne voltam az SZK II. projekt üzemvezetőségi munkacsoportjában, a többiekkel közösen végiggondoltuk, hogy az üzemvezetőséget hogyan kellene felépíteni ahhoz, hogy az átalakulás után működőképes legyen. Nagyon fontos feladat, hogy megtaláljuk ehhez a megfelelő embereket. Nagyon sok múlik azon, hogy az egyes területeken dolgozó művezetőkkel milyen kapcsolatot tudok majd kialakítani. Lényegesnek tartom, a megfelelő bizalmi kapcsolatot, hiszen a terület nagyságából kifolyólag egyszerre egy helyen tudok jelen lenni. Megpróbálom munkatársaimnak a megfelelő döntési szabadságot biztosítani, természetesen elvi felügyelet mellett. Az apparátus betöltése még gondot okoz, bár a belső átszervezésnek köszönhetően néhány ügyintézői státust már betöltöttünk. Folyamatban van a feladatok és a hatáskörök szétválasztása, hiszen a kiadott feladatot így lehet számon kérni. - Az összevonásra került területeket feltérképeztük, és a működést akadályozó problémákat feltártuk. Meg kell találni a módját, hogy ezeket rövid időn belül, közös erővel kijavítsuk, mert akkor kevesebb gonddal kell szembenéznünk a szennyvízrendszeren.
Varjaskéri József – Marcali Üzemvezetőség - Az üzemvezetőségek összevonásával megnövekedett az irányításom alá tartozó terület nagysága. Ez újabb feladatokat jelent; meg kell ismernem az ottani tevékenységeket, és embereket. A mindennapos munka mellett az eddig területi igazgatókhoz tartozó problémák napi megoldása is ránk hárul, külső segítség nélkül. - Megismerve a területen dolgozókat, úgy
látom, hogy felül kell vizsgálni a munkaköröket és a hozzájuk tartozó embereket. A „megfelelő embert a megfelelő helyre” elvet vallom, ennek szellemében szeretném kialakítani az üzemvezetőség felépítését, szem előtt tartva az SZK II. irányelveit. A biztonságos üzemeltetést szükség esetén új dolgozók felvételével kell megoldanunk. - Az Igazgatóságok megszüntetése után az üzemvezetőségekre több munka hárul, annak minden felelősségével együtt. Az üzemvezetőségi struktúrában lévő személyek biztosítása átcsoportosításokkal került megoldásra, nem feltétlen a helyi igények figyelembe vételével, ebből adódóan a kollektív munka kissé nehézkes. A Központ a jövőben elvi és operatív irányítási feladatokat látna el, figyelmen kívül hagyva az eddigi helyi sajátosságokat, megszüntetve jól működő a helyi vállalkozókkal kialakított kapcsolatokat. Előnyt még nem tapasztaltam, bár bízom abban, hogy a megfelelő személyi és tárgyi eszközök biztosításával ez kedvezően változhat.
Kiss László – Nagyatádi Üzemvezetőség - A nagyatádi üzemvezetőséget nem érintette az üzemvezetőségek összevonása. Az egység maradt az átszervezés előtti felállásában mind létszámilag, mind területileg. Az üzemvezetőségen belül az SZK II.-ben megfogalmazot tak nak megfelelően nekünk is olyan új feladatokat kell ellátnunk, amiket eddig nem végeztünk. Ezeket most építjük be mindennapi munkánkba. Jelenleg átmeneti időszakot élünk. Kolléganőink oktatásokon vesznek részt, mivel új feladatok kapcsolódnak munkaköreikhez. Két új kollégánk is van, akik közösen végeznek bizonyos feladatokat a nagyatádi és a barcsi üzemvezetőségen. - Az eddigi tapasztalataink némileg vegyesek. Egyenlőre az átmenetből adódó hiányosságokkal, illetve nehézségekkel küzdünk. Reméljük, hogy amikor a központosítás befejeződik, már a pozitívumok kerülnek előtérbe, például a fontos döntések gyorsabban születnek. - Én a barcsi regionális szennyvíz művezetője voltam. 2006. augusztus 1-el ambíciózus feladatokkal érkeztem a Nagyatádi Üzemvezetőségre. Elsősorban szeretném a megfelelő szempontok alapján kialakítani a lehető leghatékonyabb üzemelést mind a személyügyi, mind az eszközállomány feltételeinek kialakításával, nagy hangsúlyt fektetve az irányítástechnika, illetve az üzembiztonság javítására. A megfelelő embert a megfelelő helyre szeretném tenni, ennek elérése érdekében már történtek átszervezések. A személyi hatékonyság az első lépcső, amit meg szeretnék valósítani, a másik a létszám fenntartása. Biztos vagyok benne, hogy ha lezajlanak a változások, akkor a DRV vissza tud zökkeni a régi, megszokott kerékvágásba.
Drescherné Horváth Andrea Ónodi Mónika
11.
2006. IV. negyedév
rövid hírek
Sikeres felügyeleti audit a Tab-Zala Vízműnél 2006. november 16-án sikeresen lezajlott a Tab-Zala Vízmű Vízellátás-biztonsági Terv-rendszerének első felügyeleti auditja, az ISO 22000:2005. szabvány követelményei szerint. A felügyeleti audit során 9 db kiemelkedő, pozitív elem került meghatározásra, és 3 db fejlesztési lehetőségre mutatott rá a felülvizsgáló, melyek a vízellátás biztonságának további növelését segíthetik elő. A tanúsító elismerését fejezte ki a vízmű dolgozóinak, és a rendszer irányítóinak. A felügyeleti audittal egyidőben minőségügyi vezetőnk, Szebényi Tiborné szakminisztériumunkban tartott előadást. Ismertette a Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóságok, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőségek vezetői részére az új EU ivóvíz irányelv fejlesztési törekvéseit, és az ehhez szorosan kapcsolódó vízellátás-biztonsági terv-rendszerek bevezetésének tapasztalatait Társaságunknál. Az előadást fokozott érdeklődéssel fogadták a szakemberek.
Kitüntették Jánossy Gábor kollégánkat
Idén májusban az ÉDV Zrt. munkatársai barátságos futballmérkőzést játszottak a DRV csapatával Siófokon, ahol kollégáink 5:1-es győzelmet arattak. November 10-én került sor a találkozó visszavágójára Tatán, a tatai edzőtábor sportcsarnokában. Tartalékosan felálló csapatunk jó játékkal ugyan, de ezúttal 4:1 arányú vereséget szenvedett a házigazdáktól. A mérkőzést jó hangulatú vacsora követte, az ÉDV Zrt. oktató központjában. Tatabányai kollégáinknak köszönjük a vendéglátást!
Visszavágó Tatán
Siófok város minden évben kitünteti azokat a személyeket, akik a város közéletében részt vesznek, és támogató tevékenységükkel segítik a város fejlődését. 2006. november 24-én a Dél-balatoni Kulturális Központ színháztermében rendezett városnapi ünnepségen Jánossy Gábor kollégánk is polgármesteri „Siófok Városért” elismerő oklevelet vett át több éves önzetlen tevékenységéért, mellyel a helyi nevelő-intézmények mindennapjait segítette.
Megkezdődött az Európai Uniós projekt ügyfélszolgálatos kollégáink számára A Develor Rt. tanácsadó segítségével megkezdődött a HEFOP3.4.1/05/1.-2005-10-0059/2.0 azonosító számú projekt. November 8-9én a Call Center vezetők képzésével indult, melyben a cég eredményességet befolyásoló tényezőkkel, a helyzetfüggő vezetés fogalmával, valamint a munkatársak fejlesztésének szabályaival ismerkedtek a résztvevők. Konfliktuskezelés témakörében két csoport képzése már megtörtént november 14-15-16-án, valamint 21-22-23-án 12, illetve 14 fő részvételével társaságunk hévízi üdülőjében. Lezajlott a telefonos ügyfélkezelés egyik csoportjának munkája is november 29-30-án, szintén Hévízen. A 2006-os év a másik csoport december 6-7-ei képzésével zárul.
13.
Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. IV.Tanácsház negyedév u. 7. 8600 2006. Siófok, Január 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze
Újév, Fruzsina Ábel Genovéva, Benjámin Titusz, Leona Simon Boldizsár Attila, Ramóna Gyöngyvér Marcell Melánia Ágota Ernõ Veronika Bódog Lóránt, Loránd Gusztáv Antal, Antónia Piroska Sára, Márió Fábián, Sebestyén Ágnes Vince, Artúr Zelma, Rajmund Timót Pál Vanda, Paula Angelika Károly, Karola Adél Martina, Gerda Marcella
Február 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28
Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze
Július 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K
Tihamér, Annamária Ottó Kornél, Soma Ulrik Emese, Sarolta Csaba Apollónia Ellák Lukrécia Amália Nóra, Lili Izabella, Dalma Jenõ Örs, Stella Henrik, Roland Valter Endre, Elek Frigyes Emília Illés Dániel, Daniella Magdolna Lenke Kinga, Kincsõ Kristóf, Jakab Anna, Anikó Olga, Liliána Szabolcs Márta, Flóra Judit, Xénia Oszkár
Tel.:14.(84) 501-000, Fax: (84) 501-001
Ignác Karolina, Aida Balázs Ráhel, Csenge Ágota, Ingrid Dorottya, Dóra Tódor, Rómeó Aranka Abigél, Alex Elvira Bertold, Marietta Lídia, Lívia Ella, Linda Bálint, Valentin Kolos, Georgina Julianna, Lilla Donát Bernadett Zsuzsanna Aladár, Álmos Eleonóra Gerzson Alfréd Mátyás Géza Edina Ákos, Bátor Elemér
Március 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo
Augusztus 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P
Boglárka Lehel Hermina Domonkos, Dominika Krisztina Berta, Bettina Ibolya László Emõd Lõrinc Zsuzsanna, Tiborc Klára Ipoly Marcell Mária Ábrahám Jácint Ilona Huba Nemzeti ünnep, Vajk Sámuel, Hajna Menyhért, Mirjam Bence Bertalan Lajos, Patrícia Izsó Gáspár Ágoston Beatrix, Erna Rózsa Erika, Bella
Albin Lujza Kornélia Kázmér Adorján, Adrián Leonóra, Inez Tamás Zoltán Franciska, Fanni Ildikó Szilárd Gergely Krisztián, Ajtony Matild Nemzeti ünnep, Kristóf Henrietta Gertrúd, Patrik Sándor, Ede József, Bánk Klaudia Benedek A Víz Világnapja, Beáta, Izolda Emõke Gábor, Karina Irén, Írisz Emánuel Hajnalka Gedeon, Johanna Auguszta Zalán Árpád
Szeptember 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V
Egyed, Egon Rebeka, Dorina Hilda Rozália Viktor, Lõrinc Zakariás Regina Mária, Adrienn Ádám Nikolett, Hunor Teodóra Mária Kornél Szeréna, Roxána Enikõ, Melitta Edit Zsófia Diána Vilhelmina Friderika Máté, Mirella Móric Tekla Gellért, Mercédesz Eufrozin, Kende Jusztina Adalbert Vencel Mihály Jeromos
2006. IV. negyedév Április 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H
Hugó Áron Buda, Richárd Izidor Vince Vilmos, Bíborka Herman Húsvét, Dénes Húsvét, Erhard Zsolt Leó, Szaniszló Gyula Ida Tibor Anasztázia, Tas Csongor Rudolf Andrea, Ilma Emma Tivadar Konrád Csilla, Noémi Béla György Márk Ervin Zita, Mariann Valéria Péter Katalin, Kitti
Május 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs
Október 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze
Malvin Petra Helga Ferenc Aurél Brúnó, Renáta Amália Koppány Dénes Gedeon Brigitta, Gitta Miksa Kálmán, Ede Helén Teréz Gál Hedvig Lukács Nándor Vendel Orsolya Elõd Nemzeti ünnep, Gyöngyi Salamon Blanka, Bianka Dömötör Szabina Simon, Szimonetta Nárcisz Alfonz Farkas
Munka ünnepe, Fülöp, Jakab Zsigmond Timea, Irma Mónika, Flórián Györgyi Ivett, Frida Gizella Mihály Gergely Ármin, Pálma Ferenc Pongrác Szervác, Imola Bonifác Zsófia, Szonja Mózes, Botond Paszkál Erik, Alexandra Ivó, Milán Bernát, Felícia Konstantin Júlia, Rita Dezsõ Eszter, Eliza Orbán Fülöp, Evelin Pünkösd, Hella Pünkösd, Emil, Csanád Magdolna Janka, Zsanett Angéla, Petronella
Június 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo
November 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P
Mindenszentek, Marianna Achilles Gyõzõ Károly Imre Lénárd Rezsõ Zsombor Tivadar Réka Márton Jónás, Renátó Szilvia Alíz Albert, Lipót Ödön Hortenzia, Gergõ Jenõ Erzsébet, Zsóka Jolán Olivér Cecília Kelemen, Klementína Emma Katalin Virág Virgill Stefánia Taksony András, Andor
Tünde Kármen, Anita Klotild Bulcsú Fatime Norbert, Cintia Róbert Medárd Félix Margit, Gréta Barnabás A Vezetékes Ivóvíz napja, Villõ Antal, Anett Vazul Jolán, Vid Jusztin Laura, Alida Arnold, Levente Gyárfás Rafael Alajos, Leila Paulina Zoltán Iván Vilmos János, Pál László Levente, Irén Péter, Pál Pál
December 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H
Elza Melinda, Vivienn Ferenc, Olívia Borbála, Barbara Vilma Miklós Ambrus Mária Natália Judit Árpád Gabriella Luca, Ottília Szilárda Valér Etelka, Aletta Lázár, Olimpia Auguszta Viola Teofil Tamás Zénó Viktória Ádám, Éva Karácsony, Eugénia Karácsony, István János Kamilla Tamás, Tamara Dávid Szilveszter
[email protected]
15. www.drv.hu
ügyfélkapcsolatok
2006. IV. negyedév
Az Ügyfélszolgálat továbbfejlesztése 2007. január 15-től új szervezeti formában, ún. Contact Center működtetésével folytatja munkáját az ügyfélszolgálati szervezet. Ennek kapcsán beszélgettünk Dónucz László ügyfélszolgálati vezetővel. - Mit takar a Contact Center kifejezés, és hogyan alakul át az ügyfélszolgálat szervezete? A Contact Center lesz a cégnek az a szervezeti egysége, mely a különböző csatornákról érkező fogyasztói megkereséseket fogadja, majd egységes módon kezeli. Az új egység fogadja a fogyasztói telefonhívásokat, e-maileket, a honlapról küldött űrlapokat, valamint a hagyományos papír alapú leveleket, faxokat. Természetesen a személyes ügyfélforgalom során is keletkezhetnek olyan ügyek, melyek lebonyolítását a Contact Center hajtja majd végre. Az ügyfélszolgálati szervezet tehát alapvetően három részből áll majd januártól. A Contact Center egyik egysége a Call Center, mely társasági szinten kezeli a telefonos ügyfélkiszolgálást, míg a háttériroda az írásos megkeresések, a kivizsgálást igénylő ügyek intézését végzi. Természetesen továbbra is lesz mód a működési területünkön a személyes ügyintézésre. - Miért vált szükségessé a Call Center létrehozása? - A témát két oldalról is megközelíthetjük. A Call Center kialakítására egyrészt szervezeten belül merült fel az igény, hiszen alapvető célunk az ügyfélszolgálati munka hatékonyságának javítása, munkánk egyszerűsítése. Idén januártól létrejött egy központi irányítású új ügyfélszolgálati szervezet, melybe valamennyi ügyfélszolgálati folyamatot végző munkatárs bekerült. Az év során folyamatosan áttekintettük az egyes folyamatainkat, az ügyfélkezelés területenként eltérő korábbi gyakorlatát megpróbáltuk cégszinten egységesíteni. Az átvilágítás során tapasztaltuk, hogy munkánk hatékonyságának javítása érdekében célszerű lenne a különböző csatornákon érkező fogyasztói megkereséseket szétválasztani. Jelenleg minden egységünk fogad telefonhívásokat, beleértve a központban dolgozó munkatársakat, a személyes ügyfélfogadó és a háttértevékenységekkel foglalkozó irodáinkat is. Ezáltal a kollégák feladatok szerinti szakosodását és a csatornák szétválasztását nem tudjuk megoldani. A Call Center kialakítását követően valamennyi telefonos megkeresést cégszinten egy kék számra és egy helyre irányítjuk, ahol terveink szerint 10-15 kolléga fogadja majd folyamatosan a telefonhívásokat, és intézi az ügyfelek ügyeit. Amennyiben a megkeresést nem lehet azonnal telefonon megoldani, továbbítják az ügyet
16.
a háttértevékenységekkel foglalkozó munkatársaknak, akik kivizsgálják, majd megválaszolják a fogyasztók bejelentéseit és esetleges panaszait, reklamációit. További előnyt jelent számunkra, hogy a csupán informálódni vágyó fogyasztóink a megfelelő nyomógombok kiválasztásával telefonkészülékükről maguk is meghallgathatják az általános tájékoztató anyagainkat, azokat faxon vagy e-mailen le is kérhetik az ügyintéző kapcsolása nélkül. Az új rendszernek köszönhetően az ügyfélszolgálaton belül megvalósítható egy olyan munkamegosztás, melynek révén minden kolléga a saját feladatára tud koncentrálni, ami minden bizonnyal a problémák gyorsabb és precízebb kezelését eredményezi.
Készül a Call Center Balatonszéplakon A Call Center létrehozását külső igény is alátámasztja. A szolgáltató-szektorban tevékenykedő cégek jelentős része már korábban megtette ezt a lépést, hiszen a világ ebbe az irányba halad. Mindemellett úgy gondolom, hogy fogyasztóink is igénylik, hogy az egyik legkényelmesebb módon, telefonon is tudják intézni ügyeiket. Jelenleg 40-50 telefonszámmal rendelkezik az ügyfélszolgálatunk, melyet nehéz kommunikálni. Sok telefonszámunk van, időnként mégis nehezen elérhetőek, leterheltek vagyunk, hiszen h a -
gyományos telefonszámokról van szó, így egy vonalon egyszerre csak egy ügyféllel tudunk foglalkozni. Ezért áll elő az a helyzet, hogy jelenleg sokszor kap az ügyfél foglalt jelzést. Az egy behívószámos rendszer megoldja ezt a problémát, ráadásul helyi tarifa díjával hívható, ún. kék számot tárcsáz a fogyasztó, ami számára a jelenlegihez képest lehet, hogy még
költségmegtakarítást is jelent. A Balatonszéplak-alsón kialakításra kerülő Call Centerben munkatársaink egyidejűleg húsz bejövő hívást tudnak fogadni, emellett az automata hangmenü rendszerben további harminc ügyfelet tudunk információval kiszolgálni. Az új rendszer bevezetése tehát kölcsönös előnyökkel jár az ügyfelek és a szolgáltató számára egyaránt. A jövőben bővíteni szeretnénk azon szolgáltatások körét is, melyeket telefonon keresztül tudnak ügyfeleink elintézni. - Az új szervezeti forma működtetéséhez nyilván a munkatársakat is fejleszteni kell. Milyen képzésben részesülnek az ügyfélszolgálati ügyintézők? - A képzés több részből áll. Egy Európai Uniós pályázat révén mindenekelőtt kommunikációs tréningen vettek részt kollégáim november hónapban, hogy a gyors, udvarias telefonos ügyintézésre felkészüljenek. Olyan technikákat sajátítottak el, melyek révén az ügyfelek problémáit a lehető legrövidebb idő alatt azonosítani tudják, és megfelelő tájékoztatást tudnak adni a fogyasztó számára is érthető, elfogadható módon. A kommunikációs képzés része volt egy vezetői képzés is néhány kiemelt ügyintéző esetében. Ők lesznek a későbbiekben a „fejlesztők”, idegen szóval élve a „coach”-ok, akiknek kiemelt feladata lesz az új rendszerben az ügyintézők kommunikációs készségeinek, viselkedésformáinak fejlesztése. A többiek munkáját segítik majd oly módon, hogy előzetes egyeztetés alapján belehallgatnak a telefonbeszélgetéseikbe, majd közösen feltárják azokat a pontokat, ahol a kollégák javulhatnak, fejlődhetnek. Tulajdonképpen egy rendszeres önismereti, önképzési, tanulási folyamatról van szó, egy előre meghatározott normagyűjtemény alapján. A felkészítés másik területe szakmai, illetve technikai jellegű. A Call Center által használt program a már minden ügyin-
téző által ismert SAP ISU felületbe lesz integrálva. A program kezelésének elsajátítását egy kétnapos siófoki tréning keretében fogják megtanulni a kollégák decemberben. Bízom benne, hogy a munkatársak képzése és persze az új szervezeti forma hozzájárul az ügyfélelégedettség javításához. Drescherné H. Andrea
2006. IV. negyedév
közérdekű
Cafeteria A választható béren kívüli juttatási rendszer bevezetéséről
Cservenné Boros Andrea személyügyi és oktatási osztályvezető
A cégvezetés, a VKDSZ MSZ és a KÜT egyetértésével megszületett a döntés a DRV Zrt.-nél választható béren kívüli juttatások rendszerének 2007. január 1-től való bevezetéséről. Köszönjük azon munkatársaink támogatását, akik a béren kívüli juttatási rendszerrel kapcsolatos felmérés keretében véleményüket elmondták. 929 db kérdőív érkezett vissza, melyek értékelését követően a kapott információkat felhasználtuk a rendszer kiépítésének, véglegesítésének folyamán. A cégvezetés és az érdekképviseleti szervek megállapodása szerint 2007. január 1-től a választható béren kívüli juttatási rendszer keretében a DRV Zrt. valamennyi munkatársa egységesen évi 120.000 Ft keretösszegig választhat a felkínált juttatási formák közül. A választás a következő juttatási formák közül lehetséges: 1./ Étkezési utalvány (hideg élelmiszer vásárlására) Az étkezési utalvány a társaságnál már alkalmazott forma, melynek beváltása valamennyi munkavállaló számára ismert beváltóhelyeken történik. A DRV Zrt. a SodexhoPass ENNI-KÉK étkezési utalványt biztosítja, mely az étkezési hozzájárulás korszerű formája. ENNI-KÉK étkezési utalvány a havi adómentes határig (4.500,-Ft) választható.
2./ Melegétel utalvány A SodexhoPass meleg étkezésre jogosító utalvány 9.000,-Ft/hó mértékben (évi 108.000,-Ft-ig) adó és járulékmentes jutta-
tási forma. A SodexhoPass melegétel utalványt a természetbeni étkeztetésre jogosított éttermekben, büfékben, étkezdékben lehet felhasználni. 3./ Egészségpénztári támogatás Az egészségpénztári támogatás sokoldalúan felhasználható juttatási forma, mely igénybe vehető gyógyszervásárlás, egészségügyi szakellátás illetve szolgáltatás finanszírozására. Felhasználási lehetősége többek között szemészeti, optikai, fogászati szolgáltatások, gyógyászati segédeszközök igénybevétele, magánklinikai szolgáltatás, gyógyszertári termékek vásárlása, egészségügyi szűrővizsgálatok. Az egészségpénztári támogatás választásának feltétele, hogy a munkavállaló tagja legyen valamelyik egészségpénztárnak.
A pénztárba belépés módjáról tájékoztatást fogunk nyújtani valamennyi munkatársunk számára. Az egészségpénztári támogatás felhasználása egyszerű: a munkáltató által a pénztártag számlájára teljesített befizetés összegét a munkavállaló kártyás fizetési móddal tudja felhasználni. Egészségpénztári támogatás adómentesen a havi minimálbér 20%-áig vehető igénybe. Önkéntes nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba, és önsegélyező pénztárba befizetett támogatás együttes összege pedig a minimálbér 70 %-áig adómentes. 4./ Ajándék utalvány (könyv, ruházat, műszaki cikk, kozmetikaillatszer) Az ajándék utalvány meghatározott termék és szolgáltatási kör igénybevételére jogosít, többek között könyv, ruházati termékek, műszaki és kozmetikai cikkek vásárlására. A SodexhoPass ajándék utalvány típusai, melyek közül választani lehet: könyv, ruházat, műszaki cikk, kozmetika-illatszer. Ajándék utalvány adómentesen legfeljebb három alkalommal adható, alkalmanként 6.250,- Ft értékben. 5./ Kultúra utalvány A SodexhoPass kultúra utalványok a kibocsátóval szerződésben álló kulturális
intézményekben használhatók fel. Adómentes lehetőséget biztosít színház, mozi, koncert és múzeum jegyek, bérletek vásárlására mindazokon a helyeken, amelyek elfogadóhelyként szerepelnek. 6./ Internet utalvány Az Internet utalvány célja az Internet használat elérésének könnyítése azáltal, hogy a munkavállaló részére a használat egyszeri csatlakozási díját, illetve havi forgalmi díját a munkáltató az utalvány biztosításával megtéríti. Az otthoni Internet használat összeghatártól függetlenül adómentesen vehető igénybe, a névre szóló, fix havidíjas T-Online előfizetői szerződéssel rendelkező munkavállalók esetében. A SodexhoPass Internet utalvány segítségével a munkavállaló a T-Online meghatározott lakossági internet-szolgáltatásait veheti igénybe, melyek a következők: ADSL szolgáltatások, Kábelnet szolgáltatások, modemes hozzáférés. A kínált szolgáltatások lefedik az egész ország területét. 7./ Közlekedési (helyi bérlet) támogatás A helyi közlekedési bérlet térítése a városokban élő munkavállalók számára jelenthet kedvező megoldást. A szabadon választható keretösszeg erejéig a munkavállaló a Zrt. nevére szóló számla leadásával számolhatja el költségét. A juttatási forma adómentes. Továbbra is biztosítja a DRV Zrt. a bevezetésre kerülő választható béren kívüli juttatások rendszere mellett munkavállalóinak a Kollektív Szerződésben, illetve törvényi szabályozásban előírt juttatási formákat, összegeket. A cafeteria rendszer elemei között nem szereplő béren kívüli, szociális juttatások közül ilyen többek között a szociális segélyezés, az iskolakezdési támogatás, az üdültetés, az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, vagy a kulturális és sportcélok támogatása. Bízunk abban, hogy a választható juttatási rendszer elnyeri munkatársaink tetszését, továbbá abban, hogy a felkínált juttatási elemek között 2007. évben minden választásra jogosult munkatársunk talál egyéni igényének megfelelőt.
17.
projektek
Futó projektjeink Szervezetelemző Projekt
véglegesítése következik, majd december 19én zárul a Szervezetelemző Projekt.
A változó piaci körülmények és a tulajdonosi elvárások egyre inkább szükségessé tették, hogy a DRV Zrt. - korábbi értékeinek megtartása, fejlesztése mellett - proaktív módon adjon választ a stratégiai kihívásokra. Ennek érdekében október 3-án elindult a Szervezetelemző Projekt, melynek elsődleges célja az volt, hogy helyzetfeltárást és elemzést végezve kiinduló pontját adja a DRV piaci fejlődésének és a munkaszervezet működtetését biztosító erőforrások optimalizálásának, valamint támogassa a megkezdett szervezeti átalakítások lebonyolítását, és a vállalat változásmenedzselési képességének megalapozását. Fontos célként jelentkezett emellett, hogy az átvilágítás minősített információkkal szolgáljon a projekttel párhuzamosan zajló stratégia alkotási folyamathoz és a folyamatszabályozás javításához. A projekt keretében vizsgálták marketing és a szervezeti kultúra területeit, a humán erőforrás gazdálkodást, a beszerzést, valamint a minőségügyi rendszert és a szabályozásokat. Emellett lezajlott a szervezeti tudás terjedelmének meghatározása és dokumentáltságának minősítése, valamint a szervezeti változásmenedzselést támogató rendszer megalapozása. Az elmúlt két hónap folyamán a SZÉP munkacsoportjai a kitűzött ütemezésnek megfelelően elvégezték az adatgyűjtéseket, felméréseket és azok meghatározott vizsgálati szempontok szerinti elemzését. A megfelelő színvonalú munkához szükséges volt a munkatársaktól kapott támogatás is, akik részt vettek a különféle kérdőívek kitöltésében, s amit ezúton is köszönünk. December 5-én lezajlott az elkészült munkaanyagok zsűrizése. A Homo Regius tanácsadói és Társaságunk felsővezetői a munkacsoport-vezetőkkel karöltve áttekintették az egyes területek elkészült záródokumentumait. A továbbiakban a megvitatott anyagok
SZK II. követő Projekt
18.
Tulajdonosi, menedzsmenti elvárás a DRV Zrt. szervezetének hatékony működtetése, amelyet érdemben támogattak 2006ban a Szervezetkorszerűsítés I-II. projektek. Az SZK II. projektben rögzített szervezeti, működési változások 2006. október 1-én életbe léptek. Az SZK II. zárásánál kritikus sikertényezőként hangzott el, hogy csak abban az esetben érdemes folytatni, ha nem csak a mindennapok rutinja szerint folytatódik a munka, hanem különös támogatást kap a kétszintű szervezetre valóra átállásnál a napi működtetés. A menedzsment döntése értelmében az SZK II. implementálását projekt keretében kell megvalósítani. Az implementáció a megvalósulást kíséri figyelemmel, cél és eredmény elvárásban. A projekt célja a biztonságos és a folyamatosan fejlődő minőségi szolgáltatás maradéktalan fenntartása mellett - az SZK II-ben rögzített célok és működési rend alapján - a szervezet hatékony működésének biztosítása, alacsonyabb költségszint elérésével. Az elsődleges célok között ki kell emelni a következőket: ●Tájékozottság kialakítása a DRV Zrt. partnereinek körében a vállalat kapcsolattartói és szolgáltatói struktúrájáról. ●Irányítási, támogatási, ellenőrzési funkciójában megerősödött vállalati központ kialakítása. ●Az SZK II.-ben létrejött munkamegosztás alapján az üzemvezetők és az általuk irányított terület minőségi munkavégzésének kialakítása, amely széles vezetői és szakmai kultúrára és elkötelezettségre épít. ●Az SZK II.-ben meghatározott struktúrához igazodó tervezési és szabályozó rendszer, rendelkezésre állása és működése. ●Az SZK II. működési rendje alapján el-
2006. IV. negyedév várt kompetens munkatársak megléte, munkavégzése. Emellett további célnak tekintendő a folyamatorientált működés előkészítése, a belső szolgáltatások feltételeinek megteremtése, és a belső szolgáltatási (együttműködési) kultúra fejlesztésével az SLA bevezetésére ráhangoló munkakultúra erősítése, továbbá a költségtakarékos irányítás fókuszba helyezése stratégiai munkakörben dolgozó munkatársaknál.
Stratégia alkotás Jelenleg zajló projektjeink közül az egyik legfontosabb a vállalatunk új stratégiájának kialakítását célzó munka. A projektről Baross Szabolcsot, a Homo Regius közreműködő tanácsadóját kérdeztük. - A vezetői csoportmunka célja, hogy a megfelelő és fellelhető vállalati adatok birtokában felmérjük a DRV Zrt. jelenlegi helyzetét, kitűzzük a távlati célokat és meghatározzuk, hogy milyen időhorizonton tudjuk elképzelni ezeket a változásokat, illetve milyen erőforrásokat igényelnek. Fontos, hogy ezek a célok reálisak, mégis húzó erejűek legyenek. A stratégia alkotáshoz segítséget nyújt a vállalat meglévő stratégiája, ami - bár sok helyen újra kell fogalmazni - jó kiindulási alapot ad a munkánkhoz. A legfontosabb, hogy a Vállalat jelenlegi vezetésében jelen van a megújulási szándék és erő. Mindenki tudatában van annak, hogy a DRV-nek változnia kell, mert versenyhelyzetben van, ami korábban nem volt jellemző. Nagyon lényeges dolog, hogy ennek érdekében a munkatársak nemcsak az adatgyűjtést végezték el, hanem a saját egyéni erőfeszítéseiket, idejüket is hozzá tették, néha munkaidőn túl, vagy akár hétvégi munkával. Szintén lényeges volt az egyéni munka melletti különböző kisebb-nagyobb csoportokban történő feladatvégzés. Itt a viták során lehetett látni, hogy melyek azok a pontok, ahol az egyéni gondolatok nagyon jól koncentrálódnak egy megoldás, vagy egy értékelés felé, és melyek azok, ahol szóródások vannak. - Milyen stádiumai voltak a munkának? Hol tartunk most?
2006. IV. negyedév
projektek
- A munka első szakaszában főleg adatgyűjtés a makro-, a mezo- és a mikroszférának az elemzése zajlott, tehát a szakma irányainak meghatározása hazai és európai viszonylatban. A második fő rész a küldetés, filozófia és a szervezeti értékek meghatározása, valamint az ebből a levezethető célok kitűzése volt. A harmadik szakaszban vizsgáltuk a célok realitását, azt, hogy milyen feltételekre van szükség az egyes célokhoz, és a feltételekhez milyen feladatok tartoznak. Ez még csak a munka első szakasza. Ezzel meghatározhatók a stratégiai célok, a hozzá tartozó eszközök és módszerek. Természetesen, ha ez átmegy a megfelelő döntési fórumokon, akkor a megvalósításhoz további akciótervezés szükséges, de ez egy későbbi kérdés. - Várhatóan mikor zárul a munka? - Az ütemezés szerint 2006. december 15. a munka leadásának a határideje. Úgy gondoljuk, hogy ezt tartani tudjuk. Szeretnénk, ha addig már egy zsűrizési fázison túl lennénk. Ha szükséges még természetesen bármi korrekció elvégezhető, de úgy gondoljuk, hogy mivel a menet közbeni együttműködés és egyeztetés is jó volt, olyan anyagot tudunk készíteni, amiben túl sok változtatásra, módosításra nem lesz szükség. - KJ -
hogy a mostani főként statikus információ szolgáltatás helyébe sokkal bővebb funkcionalitás lép. A bővebb funkcionalitás minden eleme a vállalati folyamatok, illetve a szervezeti hierarchia mentén szerveződő csoportok kommunikációját hivatott szolgálni. A portál sikeres alkalmazásának az egyik lényeges befolyásoló tényezője lesz a csoportwebhelyek kialakítása, azok működtetése, használata. A szokásos portál funkciók mellett csoportwebhelyeket hozunk létre minden, a kommunikációs kapcsolatok szempontjából jól elkülöníthető csoport részére. Minden csoportwebhelynek lesz egy gazdája, aki a csoportwebhely felhasználási lehetőségeit bemutatja a munkatársai részére, népszerűsíti a csoportwebhely használatát, frissíti a tartalmát, illetve szabályozza a kollégái hozzáférését, jogosultságait. A projekt ütemterve szerint, a kivitelezést két szakaszra bontjuk. Az első fázis beüzemelésének várható időpontja 2007. januárja, amit rövidesen utána, 2007. tavaszán követ a második, befejező fázis. A portál igazi léte természetesen ez után fog kezdődni, hiszen mi, felhasználók leszünk azok, akik a mindennapok aktualitásaival értelmet adunk a portál működésének. Hosszú Árpád projektmenedzser
Belső portál
Gazdasági terület szabályozása
Vállalatunk ez év tavaszán egy nagyszabású felmérő, tervező munkába kezdett, melynek célja egy új alapokra helyezett belső információs csatorna, egy intranetes portál kialakítása volt. Az informatika korszerű technológiái egyre újabb és újabb eszközöket adnak a felhasználók kezébe, a folyamatosan ismétlődő döntési helyzetek megoldására. Egyik ilyen korszerű eszköz a vállalati portál. A vállalati belső portál az aktuális in-
formációszerzés, az információ megosztás, a csoportokon belüli és a csoportok közötti együttműködés egyik fontos eszköze lehet. A tervezett új rendszer lényegi különbségeket mutat majd a jelenleg működő intranetünktől. A leglényegesebb megkülönböztető tulajdonság az interaktivitás, az együttműködésre alkalmasság, az aktualitás, a mindennapok történéseinek nyomon követése lesz. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az intranetünk jelenlegi funkciói, mint pl. a különböző szabályozó dokumentumok tárolása, publikálása ne valósulna meg az új portálon, azt viszont mindenképpen jelenti,
A gazdasági terület szabályozása munkacsoport az SZK II.-ben rögzítettek továbbvitelét célozta meg, elsősorban a tervezési és költség-elszámolási rendszer továbbgondolását illetően. Felmértük a gazdasági területek költséghely-struktúráját, valamint megvizsgáltuk az egyes költségnemek szervezeti egységenkénti elszámolásának, könyvelésének lehetőségeit. Megoldási lehetőségeket kerestünk a költségallokációk terhelését illetően. A hálózati objektumok tekintetében - figyelemmel az EU Vízkeret irányelveire - a funkcionális tagolásnak megfelelően alakítottuk a „beszélő kódszámú” költséghelyeket. Az ivóvíz üzletágon a termelés-tisztításszállítás-szolgáltatás folyamatát képeztük, míg a csatornaszolgáltatásnál a gyűjtésszállítás-tisztítás-elhelyezés folyamatot. A szervezeti költséghelyeknél minden egység önálló költséghelye(ekke)l rendelkezik a jövőben. Kiemelt figyelmet fordítottunk a cég működésében jelentős nagyságrendű energiaköltségekre, a jármű- és munkagépteljesítmények elszámolására, valamint a beszerzési területre. Az értékesítési költségek kimutathatóságát is lehetővé tettük, az allokációk ésszerűsítésére javaslatot dolgoztunk ki. A munkánk eredményeit az SZK II követő projekt keretében hasznosítjuk és visszük tovább. Tóth Attila munkacsoportvezető
Vízmérő leolvasás Társaságunk Igazgatósága 2006. október 25-ei és november 22-ei ülésein döntött a vízmérő leolvasás tevékenységének Társaságon belüli átszervezéséről és a hat havi leolvasási periódus beveztetéséről. A döntés nyomán induló projekt a jelenleg decentralizáltan működő vízmérő leolvasási folyamatot egy szervezetbe integrálja, úgy, hogy az integrációval párhuzamosan megvalósul a leolvasás technikai megújítása, illetve a leolvasási periódusok átszerve-
zése. A leolvasási tevékenység ellenőrzési, folyamata is meghatározásra és kialakításra kerül. A projekt lezárásakor a vízmérő-leolvasás kézi számítógépeken fog történni, az adatok GPRS rendszer segítségével kerülnek feldolgozásra, a leolvasás és a fogyasztási hely pozícióját és idejét pedig GPS rendszer alapján lehet behatárolni. A projekt célja az üzemelési költségek csökkentése és a rendelkezésre álló erőforrások optimalizálása. A projekt 2006. december 1-én vette kezdetét és várhatóan 2007. június 30-ig tart. Dömötör Zsolt projektmenedzser
Energiaracionalizálás Az energia árak 2006. évi jelentős emelkedésének, és 2007. évi további várható emelkedésének DRV Zrt.-re gyakorolt gazdasági hatása miatt mindenképpen szükségessé vált az energia költségek csökkentése. Ennek érdekében 2006. december 8-ai kezdettel energiaracionalizálási projekt indul Társaságunknál. A projekt elsődleges célja a Vállalat energiafelhasználásának fogyasztási helyenként történő átvilágítása és az azokból következő energiaracionalizálási, illetve fejlesztési javaslattételek kidolgozása, mind a technológiai jellegű, mind az általános jellegű fogyasztási helyeken. A projekt feladata az eredményes gazdálkodását nagymértékben befolyásoló energia költségek csökkentésének biztosítása. A munkacsoport az energia fogyasztási helyeket folyamat szemlélet alapján vizsgálja, (vízkivétel, víztisztítás, vízszállítás, vízelosztás, vagy szennyvízgyűjtés, szennyvízszállítás, szennyvíztisztítás, tisztított szennyvíz elvezetés), és szükség esetén, projektszervezeten kívüli társasági és/vagy külső szakemberek közreműködését is igénybe veszi. A projekt várható befejezése 2007. júniusára tehető. Suhajda Zsolt projektmenedzser
19.
események, rendezvények
2006. IV. negyedév
„Ugyanabban a hajóban evezünk, de a víz mindig más” Work-shop Lipcsében 2006. szeptember 25-27. között Lipcsében szakmai work-shopon vett részt Csuport László, Társaságunk gazdasági vezérigazgató-helyettese. Csuport urat a rendezvény kapcsán kerestük meg kérdéseinkkel. - Ki volt a rendezvény szervezője, és hogyan került kapcsolatba velük? - Az Interreg IIIC-s együttműködés előzményeként a Debreceni Egyetem megkereste a Magyar Víziközmű Szövetséget, hogy tudnának-e szakértőt javasolni az Interreg IIIC-s munkacsoport ülésekre. A MAVÍZ Közgazdasági Bizottsága engem javasolt a feladatra, így kerültem kapcsolatba a szervezettel. Az Interreg IIIC egy olyan nemzetközi együttműködés, melynek célja a környezetvédelem, illetve az önkormányzatok víziközmű szolgáltatásának segítése. A célkitűzések megvalósítása érdekében munkacsoportokat hoztak létre, melyekben különböző országok víziközmű szolgáltatói képviseltetik magukat, így Olaszországból két szolgáltató, Görögországból, Spanyolországból és Lengyelországból egy-egy szolgáltató, Németországból pedig a Lipcsei Ví z művek. Németország
20.
szerepe egy kicsit más a többi résztvevőéhez képest, hiszen a Lipcsei Vízművek a projekt vezetője, a szervezet munkája az ő irányításuk és vezetésük mellett zajlik. Magyarországról tulajdonképpen víziközmű szolgáltató nem érintett a két-három évvel ezelőtt elkezdődött munkában, én is csak a munkacsoport üléseken veszek részt. Az együttműködés az EU adta lehetőségek jobb kihasználása szempontjából is hasznos. A kínálkozó lehetőséget ebben az esetben a Debreceni Egyetem ragadta meg, én pedig szinte véletlenül kerültem bele. - Mi volt a találkozó célja, milyen szakterületet vettek górcső alá? - A lipcsei találkozó konkrét célja az volt, hogy többet tudjunk meg egymás tarifaképzési munkájáról, -elveiről és -gyakorlatáról, valamint a vevőszolgálatok felépítéséről. A kintlevőségek kezelése esetében eltéréseket tapasztaltunk, mert némely szolgáltatónál ez a tevékenység az ügyfélszolgálathoz tartozik, másoknál viszont a pénzügyi terület feladatát képezi. A háromnapos ülés során először a házigazda Lipcsei Vízművek tartott egy átfogó előadást, több oldalról is megvilágítva a tarifaképzést, -felépítést és strukturálást, valamint az ügyfélszolgálatot érintő kérdéseket. A bemutató után a szervezők lehetőséget biztosítottak kérdések felvetésére is. Ezután minden résztvevő ország képviselője önállóan tartott prezentációt, amire vonatkozóan ugyancsak lehetett kérdéseket feltenni. - Milyen tapasztalatokra tett szert a találkozó során? - Megnyugtató volt hallani, hogy a miénkhez hasonló problémák máshol is felmerülnek. Bizonyos területen a külföldi szolgáltatók előbbre járnak nálunk, például a kéttényezős díjrendszert sokkal kifinomultabb módon alkalmazzák, a számlákban szereplő fix rész összege is jóval magasabb a miénknél. A kéttényezős díjrendszer e s e t ü kb e n
egy bevett gyakorlat, melynek jogosságát a fogyasztók nem kérdőjelezik meg. A vevőszolgálatot illetően olyan kérdések merültek fel, hogy milyen szervezeti felépítéssel működik, és milyen feladatokat old meg a vevőszolgálat, szükséges-e a vevőszolgálati munkatársak képzése, mit lehet tenni a rosszul fizető ügyfelekkel, hogyan lehet a fogyasztói csoportokat szegmentálni. Fontos kérdésként vetődött fel az előrefizetéses rendszer alkalmazhatósága is. Néhány országban kártyát vásárolnak a fogyasztók, majd az előre kifizetett összeghatárig vehetik igénybe a víziközmű-szolgáltatást, gyakorlatilag a kintlevőségeket csökkentik ezzel a lehetőséggel a szolgáltatók. Vizsgálták annak a jogi, számviteli és számlázási hátterét, hogy ezt a rendszert be lehet-e vezetni. Magyarországon véleményem szerint volna jogi akadálya az előrefizetési rendszernek, bár meg kellene vizsgálni ennek a hasznosságát és értelmét. A tarifánál felmerült, hogy a szolgáltatók hogyan strukturálják a tarifarendszerüket, vagyis az egy vagy a kéttényezős díjat alkalmazzák-e, mekkora a díjak összege, hogyan kezelik a csapadékvízzel kapcsolatos problémákat, hogyan próbálják megakadályozni az illegális vízhasználatot. Nagyon hasznos volt látni, hogy mások hogyan működtetik gyakorlatban a rendszerüket, ezen kívül lehetőségünk nyílt összevetni munkánkat a külföldi szolgáltatókéval. - Miért tartja fontosnak a nemzetközi együttműködést a víziközmű vállalatok között? - Úgy gondolom, hogy nagy szükség van a hasonló nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, akár önállóan, akár a Magyar Víziközmű Szövetségen keresztül. Az Európai Unió filozófiája kifejezetten támogatja a cégek európai szintű együttműködését, a kölcsönös tapasztalatcserét és a legjobban bevált gyakorlatok adaptálását. Zárómondatként a konferencián elhangzott gondolatot szeretném felidézni, miszerint: „Ugyan abban a hajóban evezünk, de a víz mindig más”. Drescherné Horváth Andrea
2006. IV. negyedév
események, rendezvények
VI. Országos Víziközmű Szerelőverseny
2006. október 3-án és 4-én a Tatai Olimpiai Edzőtáborban került sor a VI. Országos Víziközmű Szerelőversenyre. Az Észak Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. és a Magyar Víziközmű Szövetség szervezésében lebonyolított eseményen 31 szolgáltató csapata mérte össze a hálózatszerelés terén megszerzett elméleti tudását és szakmai tapasztalatát. Az Országos Víziközmű Szerelőverseny kapcsán Viola Ferenc osztályvezetőt kérdeztük meg. • Az immár hagyománnyá vált rendezvényen minden évben részt vett Társaságunk. Nagyon szép eredmények születtek, volt olyan év, amikor dobogós helyezést is sikerült elérnünk. Az első három alkalommal
a Velencei Üzemvezetőség dolgozói, majd a Nagyatádi Üzemvezetőség munkatársai képviselték a DRV-t. Az utóbbi két esztendőben a Balatonlellei Ivóvíz Üzemvezetőség munkatársaiból összeállított csapat indult a Társaság színeiben, az idén név szerint Faith János, Molnár László és Mráv László. A csapat felkészítésében László István és jómagam működtünk közre. A felkészítők mellett a csapattagokat Májer József közműigazgató vezérigazgató-helyettes is elkísérte a megmérettetésre. • A verseny első napján a résztvevők elméleti felkészültségükről adtak számot. 50 kérdésből álló tesztet kellett megoldaniuk, amihez 90 perc állt a rendelkezésükre.
Ebben a versenyszámban a maximális 100 pontból 76-ot ért el csapatunk. Itt szeretném megjegyezni, hogy a legjobban teljesítő csapat pontszáma 88 volt, így mindössze 12 ponttal maradtunk el tőlük. A tesztben szerepelő kérdések a következő területeket ölelték fel: fizikai tör vényszer űségek , szereléstechnika, a víziközmű-szolgáltatás jogszabályi háttere és a munkavédelem. • A második nap már a gyakorlati feladatokról szólt. A résztvevőknek egy út alatti átvezetést kellett megépíteniük, majd erről a gerincvezetékről bekötést kellett készíteniük vízmérőórával. A végvezetéken egy kerti csap felállás megvalósítása is a feladat részét képezte. Mindezek megoldására 90 percet biztosítottak a rendezők oly módon, hogy a szükséges anyagokat a csapatok vették fel anyagkiírási bizonylat elkészítése mellett. A szerelési feladat pontos és szakszerű végrehajtásán kívül a bírák pontozták az anyagvételezést, a megjelenést és a munkavédelmi előírások betartását is. A 90 perc letelte után nyomás alá helyzeték a teljes rendszert. A zsűri pontot vont le a szakszerűtlen szerelé-
sért, a tömítetlenségért vagy az indokolatlan anyagfelhasználásért. A hibátlan kivitelezésért 200 pontot lehetett elérni, melyből 198at sikerül megszereznünk. Csupán 2 pontot vontak le tőlünk, az anyagfelhasználással kapcsolatban. Büszkén elmondhatjuk, hogy a három kollégánk derekasan helytállt, hiszen több mint 91 %-os eredménnyel teljesítették a feladatot. Csapatunk a rendkívül szoros mezőnyben, holtversenyben végzett a 12-13. helyen. A verseny kiélezettségét mutatja, hogy az első helyezett víziközmű-szolgáltató képviselői 292 ponttal állhattak fel a dobogó első fokára. A mi csapatunk mindössze 12 ponttal maradt le, amely már csak a 12-13. helyre volt csak elegendő. A fiúk a két hivatalos versenyszám közötti időben a szponzorok által rendezett vetélkedő során elhozták az egyik szponzori díjat. • Tapasztaltuk, hogy a víziközmű szolgáltató vállalatok egyre komolyabban veszik a szakmai megmérettetést, éppen ezért a jövőben változtatni szeretnénk az eddig alkalmazott gyakorlaton. Célul tűztük ki magunk elé, hogy egy háziverseny keretében választjuk ki azt a csapatot, amely elindulhat a jövő évi versenyen a DRV Zrt. részéről. Társaságunk vezetői és dolgozói nevében ezúton gratulálunk a csapattagoknak a munkájukért és helytállásukért. A rendezvény újabb kitűnő alkalom volt a szakmai összetartozás és a hivatásszeretet erősítésére. Drescherné Horváth Andrea
21.
üzemvitel
2006. IV. negyedév
Miniszteri elismerés Ángyán Rudolfnak Ángyán Rudolf üzemviteli osztályvezető a 2006. október 23-ai ünnepség keretein belül Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztertől, Budapesten. Kollégánk a vízügyi szolgálatban eltöltött több évtizedes munkájának elismeréseként részesült a rangos kitüntetésben. Ángyán Rudolfot ebből az alkalomból kerestük meg kérdéseinkkel.
- Hogyan kezdődött el a vízügyes pályafutása? - 1975. szeptember 3-án kezdő mérnökként léptem be a vízműhöz, így már 31 éve állok a vízügyi szakma szolgálatában. Ez alatt az idő alatt nagyon sok mindennel foglalkoztam, végigjártam a szakmai ranglétrát. Pályafutásomat a Siófoki Szennyvíztisztító Telepen kezdtem, majd átkerültem egy fél évre az akkori Dél-balatoni Üzemfőmérnök-
22.
séghez. Ezután a Balatonszéplaki Felszíni Vízművet vezettem, majd Miklós Gyula, az akkori főmérnök rám bízta a Siófoki Ivóvíz Üzemvezetőség irányítását, ahol 1982-ig voltam üzemvezető. Hozzánk tartozott a széplaki felszíni vízmű és mellette még működött a siófoki régi vízmű is napi 8.000 köbméteres kapacitással. Ellátási körzetünkbe tartozott Siófok és térsége, de mint a Dél-Kelet-balatoni Regionális Vízmű, fő vízbázisa Balatonföldvárig, illetve Balatonkeneséig is mi szolgáltattuk az ivóvizet. Hozzávetőlegesen körülbelül 100-150 ezer fogyasztót látott el a Siófoki Ivóvíz Üzemvezetőség mintegy ötven dolgozója. 1982-ben kerültem előadóként a Szolgáltatási és Vízgazdálkodási Osztályra, majd nem sokkal később csoportvezetőként vehettem részt a szakterület irányításában. 1992-ben léptettek elő osztályvezetővé. 2006 elején az osztályt átnevezték Üzemviteli Osztállyá. Munkánk négy nagy feladatkörre osztható: a víziközművek üzemviteli teendőinek ellátása, technológiai tennivalók - amelyek főként a vízbázisok, a szennyvíztisztító telepek működtetésének feladatait fedik le. A harmadik terület a környezetvédelmi, a negyedik pedig a műszakfejlesztési tevékenységet foglalja magában. 2002-ig az ügyfélszolgálat is az osztályunkhoz tartozott. Ezek mindegyike roppant szerteágazó munkát igényel, természetesen nem helyettesítve a helyi operatív munkát. - Milyen munkákra gondol vissza szívesen? - Erre nagyon nehéz válaszolni, mert aki szereti a szakmáját, az minden faladatot ugyanolyan intenzitással próbál megoldani. Nagyon szép és érdekes munka volt a nagyfelszíni víztisztítómű üzemeltetése a 25 évvel ezelőtti körülmények között. Abban az időben még a technológiai és technikai háttér nem volt olyan fejlett, mint napjainkban, így az embernek elsősorban szakmai
tapasztalatára és tudására kellett támaszkodnia az ivóvízellátás biztosítása érdekében. A nagy mértékű ivóvízfogyasztás miatt nehéz volt megoldani, hogy az ellátott területen ne forduljon elő vízhiány, túlzott nyomáscsökkenés, esetlegesen minőségi probléma. Emlékezetes feladat volt egy közeli településen a vízszennyezéssel kapcsolatos feladatok ellátása, mellyel az akkori vállalati vezetés engem bízott meg. Az ÁNTSZ az ivóvízhálózat bakteriális elfertőződése kapcsán megtiltotta a településen a vezetékes ivóvízellátást. A hálózatot sikerült egy hét alatt olyan mértékben rendbe hoznunk, hogy a laboratóriumi eredmények alapján a vezetékes ivóvíz-szolgáltatást ismét biztosítani tudtuk a fogyasztóknak. Ezt a feladatot azért említettem meg, mert a vízellátó rendszerek az infrastruktúra legsebezhetőbb részei. 1988. május 18. egy felejthetetlen dátum számomra, mert ekkor a Dunántúli Regionális Vízművek a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron ágazati kategóriában első díjat nyert a vízellátó rendszerek számítógépes üzemeltetésének kifejlesztéséért. Ebben a munkában - az alapötleten kívül - én is nagy rész vállaltam. Örömmel vettem részt a vízműkezelő és csatornamű-kezelő szakmunkás képzésben, melynek elismeréseképpen a Minisztérium vizsgaelnöki igazolványt adott ki részemre. Megtiszteltetés volt számomra, hogy az akkor még Szolgáltatási és Vízgazdálkodási Osztály vezetése mellett 1999. júliusától egy évre megbízást kaptam az Üzemfenntartási Osztály vezetésére is. Drescherné Horváth Andrea A Társaság vezetősége és dolgozói nevében ezúton is gratulálunk Ángyán Rudolfnak a rangos elismeréshez!
2006. IV. negyedév
technológia - értekezletek, ülések
Orosz delegáció Társaságunknál
2006. november 2-án Társaságunkhoz látogatott az ultraibolya-berendezéseket gyártó moszkvai LIT Group elnöke. Szer-
gej Kosztyucsenko urat felesége mellett elkísérte az Orosz Föderáció kereskedelmi képviseletének információs igazgatója, Andrej Giruckij, valamint Kőrösi Péter, a Light Tech régióvezetője. A delegációt Társaságunk részéről Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettes, Máté László, az Ipari Szolgáltató Üzem vezetője, Sallai Zoltán vagyongazdálkodási osztályvezető, valamint Kollár József PR vezető fogadta. A szívélyes hangulatú megbeszélésen a felek áttekintették a két cég eddigi és lehetséges jövőbeni együttműködését, majd megtekintették a Magyarországon elsőként üzembe helyezett ultraibolyás tisztítóberendezést.
Konferencia Keszthelyen November 23-án, Keszthelyen, a Festetich kastélyban rendezett szakmai konferencia keretében mutatta be a szakmai közvéleménynek az orosz LIT-cég magyarországi leányvállalata az első hazai, szennyvíztisztító telepre telepített referencia berendezését, amely a társaságunk által üzemeltetett kéthelyi szennyvíztisztító telepen került üzembe helyezésre 2006. májusában. A szakmai konferencia keretében Varga Gyula István, Társaságunk főtechnológusa tartott elméleti előadást az UV-csírátlanítás módszereiről és hasznosságáról, míg a tervezést és próbaüzemet irányító Kristály kft. képviselője a konkrét telepre adaptálás műszaki vonatkozásait ismertette. Az előadást követően a résztvevők megtekintették a referencia-berendezést, ahol társaságunk üzemeltetést végző A Magyar Víziközmű Szövetség Humánpolitikai Munkacsoportja a Tempus Közalapítványnál pályázatot nyert, melynek keretében a víziközmű ágazat humán erőforrás vezetői szakmai csereprogramban vehettek részt. A szakmai csereprogram úti célja a Berlin víziközmű ellátását biztosító Berliner Wasserbetriebe volt. A program során a HR vezetők megismerkedhettek a német nagyvállalat humán erőforrás gazdálkodásban alkalmazott eszközeivel, módszereivel, a német képzési rendszerrel, illetve a munkaügyi kapcsolatokkal. A DRV Zrt. képviseletében a programban a személyügyi és oktatási osztályvezető, valamint a szociálpolitikai és esélyegyenlőségi csoportvezető vett részt. A mintegy 5.000 alkalmazottat foglalkoztató berlini vízmű a német főváros, valamint az RWE/Veolia közös tulajdonában lévő vállalat, mely Berlin és a környéki agglomeráció 3,4 millió lakosát látja el. Humán erőforrás szervezetéhez - a szűkebb értelemben vett emberi erőforrás gazdálkodáson túl
dolgozói tájékoztatták az érdeklődöket az eddigi tapasztalatokról, illetve eredményekről. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a jövőben igen nagy szerep juthat az
ilyen, úgynevezett klórmentes csírátlanító technológiáknak, az élővizek, - különösen a fürdővíz - minőségének megőrzése szempontjából.
Világszerte egyre népszerűbb a szennyvizek ultraibolya-sugárzással történő tisztítása. Figyelemre méltó, hogy az ultraibolyás-besugárzás kiváló hatásfokkal bír. Az oxidációs technológiával ellentétben az ultraibolya besugárzás hatására nem keletkeznek másodlagos méreganyagok. A fejlett országokban egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a nagy hatékonyságú és tökéletes ökológiai biztonságot nyújtó ultraibolya-technológián alapuló fertőtlenítést. Magyarországon a DRV által üzemeltetett kéthelyi szennyviztisztító telepen került üzembe helyezésre, az első ilyen berendezés 2006. májusában. Tapasztalatok szerint a működés során a vízminőség jelentős mértékű ingadozása mellett is magas fokú tisztaság érhető el
Szakmai nap A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség KHT. november 22-én, Siófokon tartotta szennyvízelvezetés-tisztítási szakmai napját. A rendezvény keretében a résztvevők délelőtt elméleti előadásokat hallgattak meg, míg délután gyakorlati bemutató keretében a társaságunk által üzemeltetett Balatonfőkajár-i szennyvíztisztító látogattak el. Varga Gyula István főtechnológus bemutatta - a főként önkormányzati főtisztviselőkből és környezetvédelmi szakemberekből álló érdeklődőknek - azon elemek és technológiák megvalósítását, amelyről a délelőtti előadásokon hallottak. A látogatók elismeréssel szóltak a tisztítótelep esztétikai és techikai állapotáról, valamint az ott dolgozó személyzet szakmai tudásáról.
Szakmai látogatás a berlini vízműnél - a munkabiztonság, a létesítményüzemeltetés, a karbantartás, a vagyongazdálkodás, a változásmenedzsment és a szervezetfejlesztés feladatait ellátó szervezeti egységek is hozzátartoznak. A legnagyobb kihívást a HR szervezet számára a cég stratégiájából következő változásmenedzselési program lebonyolítása jelenti. A program során a HR terület feladata a belső munkaerő-piac menedzselése, a munkaerő optimális kihasználtságának elérése, a stratégia végrehajtásához szükséges képzett munkaerő biztosítása - elsősorban átképzésekkel. A HR eszközöket folyamatosan fejlesztik, jelenleg zajlik – a DRV Zrthez hasonlóan – egy új besorolási rendszer kialakítása, továbbá az egyenlőre a vezetők esetében alkalmazott teljesítmény értékelési rendszer továbbfejlesztése és kiterjesztése is napirenden van.
A Humánpolitikai Munkacsoport a szakmai csereprogram tapasztalatait tanulmány formájában közzéteszi, megosztva a program tapasztalatait más víziközmű szolgáltatókkal. Cservenné Boros Andrea
23.
vkdsz
2006. IV. negyedév
Beszámoló a VKDSZ DRV Zrt. Munkahelyi Szakszervezet 2006. évi időarányos munkájáról I. 2006. évre kötött KSZ és módosításának érékelése: • A Munka törvénykönyvének 2005. évi módosítása szükségessé tette, hogy változásait a Kollektív Szerződésünkön is átvezessük. Így került sor számtalan módosításra. Újszerűnek tekinthető, hogy mellékletekkel bővült a KSZ. Amiben az elfogadást követően szinte azonnal vita keletkezett, az a készenlétre vonatkozó - korábban vezérigazgatói utasítás, most KSZ 3. számú melléklet - a Készenléti Szolgálat Szabályozása 2006. gyakorlati alkalmazása okozta. Szinte valamennyi testületi ülésünkön felvetettük a kérdést, elhangzottak érdemi megoldást kínáló javaslatok is. A vezetéssel abban állapodtunk meg, hogy a 2007. évi KSZ módosításakor újra tárgyaljuk a készenlét szabályozását. A KSZ rövid értékelő áttekintése: • Az I. rész, mely a szakszervezet és a munkáltató kapcsolatrendszerét szabályozza szintén a 2007. évi módosítás tárgya lesz, hisz a kétszintű irányítási rendszer alkalmazásához szakszervezeti felépítésünket is módosítani szándékozunk. • A II. rész a szakszervezetek jogait taglalja. Év végén -októberben- javaslattal éltünk a DRV Zrt. kommunikációját javító Társasági, illetve üzemvezetőségi szintű fórumokra. • A III. rész a munkaviszonyról szól. A szervezet-átalakítás immár második éve zajló folyamata visszaigazolta, hogy kiemelkedő szerepe van társaságunk életében a KSZ -nek, különösen a munkaviszonyt érintő feltételek vonatkozásában – felmondási idő, végkielégítés, stb. A 2006. év 255 fős tervezett létszámleépítését valójában azért sikerült érdekvédelmi szempontból elfogadni, mert o a KSZ garanciákat fogalmazott meg az érintettek juttatásait illetően, o alkalmazásra került a korengedményes létszámleépítés módszere, o a fluktuációból kilépők helyett döntően belső átcsoportosítással, pályáztatással, felajánlással belső megoldásokat alkalmaztunk, o mindezekről KSZ értékű megállapodásra került sor, csoportos létszámleépítés esetén a KÜT és a menedzsment, ezen kívül a szakszervezet és a menedzsment között. • A IV. rész a munka díjazása. E vonatkozásban külön értékeljük a Foglalkoztatási és Bérmegállapodást, ugyanakkor támogattuk elnök-vezérigazgató úr kezdeményezését egy új Besorolási és Tarifa Rendszer kidolgozására. A projekt munkakör értékelési része elkészült, - tettünk észrevételeket - melyek alapján várjuk a tervezetet. A véleményezést követően KSZ értékű, annak mellékletét képező megállapodást szándékozunk kötni. • Az V. rész a szociális juttatások vonatkozásában mindkét fél, a szakszervezet és a menedzsment is egyetért azzal, hogy bevezessük a Cafeteria rendszert, ugyanakkor egyenlőre a finanszírozásában nem tudtunk megállapodni.
II. 2006. évre kötött Foglalkoztatási és Bérmegállapodás (a rendelkezésünkre álló információk alapján) • a megállapodás várhatóan teljesül • megvalósul 255 fő létszámleépítése • a beszámoló készítésének időpontjában még nem rendelkezünk munkáltatói előterjesztéssel, ugyanakkor a 2006. október 04-ei ülésen Reményi úr által tett előterjesztés alapján az I-IX. havi gazdálkodási eredményeinek ismeretében tesz előterjesztést a várható gazdálkodási eredményről – létszámleépítés bérmegtakarításának felhasználásáról – 13. havi jellegű bérkifizetés mértékéről, bérmaradványok felhasználásáról – a tervezett bérkifizetésen felüli kifizetés lehetőségéről Szakszervezeti álláspontunk szerint: • a 2006. évre kötött bértömeg kifizetésre kell, hogy kerüljön • javasoljuk a 13. havi bérkifizetés KSZ-ben történő rögzítését • Egyéb költségmegtakarításból a „már véleményezett” Cafeteria elképzelés rendszerbe állítását (KSZ-ben) Indokunk: o A forrást biztosítja a jelentős létszám leépítés. o A cég belső ügyének tekinthető a sarok számokon belüli felhasználás módjáról történő megállapodás a VKDSZ és a menedzsment között. o 2006. október 1-től 2,5%, 2007. 01.01-től további 1% reálbér csökkenés várható. Elvárjuk a vezetéstől, hogy mindent tegyen meg ennek kompenzálása érdekében. Megjegyzés: Az MSZ Választmánya külön forgatókönyvet dolgoz ki arra az esetre, ha ettől a menedzsment elhatárolódik. o A DRV Zrt munkavállalói a termelésben és az irányításban úgy végezték munkájukat, hogy az 500 fős létszámleépítést a fogyasztók nem érzékelték • Vállalták a megnövekedett feladatokat • Csökkent a reálbérük • Közben növekedett a Társaság hatékonysága és árbevétele
24.
2006. IV. negyedév
vkdsz
III. A DRV Zrt. szervezetátalakításának helyzetértékelése
Kialakult a kétszintű irányítási rendszer. Nagy siker, sok hiányossággal. Mindazon észrevételeink, hogy nem kellően előkészített és kidolgozott az elképzelés – beigazolódtak. Ugyanakkor megnyílt a lehetősége annak, hogy a DRV Zrt o versenyképes legyen o bővítse tevékenységét o jobban megfizesse munkavállalóit
IV. 2007. évi tisztázandó kérdések: • Milyen irányszámokkal tervez a DRV a díjak vonatkozásában, ennek bértartalmáról mi a tulajdonos elképzelése. Ágazati egyeztetésre a VKDSZ és a KvVM között 2006. november 6.-án sor került. • A MAVÍZ és a VKDSZ ajánlása az, hogy vizsgálják meg érintettek a reálkereset csökkenés kompenzálásának lehetőségét. • VKDSZ Szövetség 2007. évi bérfejlesztési ajánlása 10% átlagkereset növelés, figyelemmel a várható 7% feletti inflációra és reálkereset csökkenésre. • Mindezek alapján meg kell fogalmaznunk a DRV-nél bérfejlesztési igényünket különös figyelemmel a KvVM–VKDSZ ágazati tárgyalásaira.
V.
Munkahelyi Szakszervezetünk
• 2006. évi munkaprogramja • Pénzügyi gazdálkodása • Szakszervezeti szolgáltatásaink alakulásának értékelése 2006. évi működését a testületi ülések nagy száma, rendkívüli ülések és a KÜT-el közös tanácskozások jellemezték. Rendszeresen véleményeztünk előterjesztéseket, ugyanakkor a vezérigazgató váltást követően véleményezés elmaradása miatt figyelemfelkeltőként kifogást emeltem a „mobiltelefonok magánhasználatáról” kiadott vezérigazgatói utasítás ellen, mulasztás okán. Utólagosan véleményeztük a vezérigazgatói utasítást, szakértők álláspontja az volt, hogy a kifogás benyújtása jogszerű volt. • Pénzügyi gazdálkodásról időarányos elszámolást készítettünk. Hajdúszoboszlói üdülőnk hasznosítása jól sikerült, továbbra is kedvezőek a visszajelzések • Külön előterjesztést készítettünk az MSZ Alapszabály, Szervezeti és Működési szabályzatáról. A DRV struktúrájához igazodva az üzemi szakszervezetek helyett „üzemvezetőségi szakszervezeti testület” fog működni, ÜSZT titkár irányításával. Centralizáljuk szervezetünk pénzügyi felhasználását, ugyanakkor az előterjesztésekben, döntésekben továbbra is döntően az ÜSZT titkárokból álló választmányé a felelősség és a döntés joga a következő választásokig, azt követően térünk át az üzemvezetőségenkénti főbizalmi rendszerre. Azt tervezzük, hogy minden évben egy alkalommal várhatóan márciusban a tagsági viszony alapján járó ajándékot központi ünnepség keretében adjuk át szakszervezeti tagjainknak, bővítve szakszervezeti szolgáltatásaink körét. • Új tagkártyát állítunk rendszerbe, amely jogi képviselet biztosításával az EURO DISCONT CLUB kereteiben kedvezményes vásárlási lehetőséggel is párosul.
VI. VKDSZ Szövetség A 2006. év több vonatkozásban rendhagyó, a VKDSZ Szövetség munkájáról, aktuális döntéseiről Választmányi ülésen, a DRV Hírekben tájékoztatást adtunk. Számunkra, regionális szolgáltatók számára különös jelentősége van a VKDSZ Szövetség által éves, illetve középtávra kötött megállapodásoknak a tulajdonosi jogokat gyakorló KvVM-el. Az ágazati érdekegyeztetésben bekövetkező kedvező változások – Viziközmű Ágazati Párbeszéd Bizottság, Fürdős ÁPB, - törvényi szintre emelik a középszintű érdekegyeztetést. A Szövetség minden szempontból felkészült e megnövekedett feladat ellátására. • Nagy előrelépés volt, hogy két évvel ezelőtt elfoglalta új székházát a szövetség. Mára belakta, szellemi és a működési szempontból centruma a szövetség tagszervezetinek, tagozatainak. • A Szövetség üdültetési ajánlatai 2006. évben tovább bővültek. o Azon túlmenően, hogy a szövetség tagszervezetei maguk között nagyarányú csereüdültetést szerveznek, Hajdúszoboszlón 3 önálló apartmanban van lehetőség üdülni o Ez a lehetőség bővült Bükkszéken vásárolt apartmannal, mely 2007. évtől belép a választható lehetőségek sorába, elsősorban a természetet kedvelők számára o Folyamatban van Balatonszepezden az üdülő apartmanok kialakítása, munkáltatóknak, szakszervezeteinknek biztosítunk lehetőséget 15 évre üdülési jog megvásárlására. Választmányunk elvetette, hogy a DRV Zrt. MSZ vásároljon egy apartmant. • Komoly szervezés folyik szövetségünk részéről az új tagkártya elkészítése és rendszerbeállítása érdekében.
VII. ASZSZ-PSI (szóban a Küldöttértekezleten) Készült: 2006. október 23. Készítette: MSZ IB Tárgyalta: MSZ Választmány 2006.11.08., MSZ Küldöttértekezlete 2006.11.28.
25.
események, rendezvények
2006. IV. negyedév
Búcsú a 2006-ban nyugdíjba vonuló kollégáktól 2006. november 29-én Társaságunk vezetése Siófokon, a Vértes Hotelben ünnepélyes keretek között elköszönt attól a 111 munkatársunktól, akik - nem ritkán több évtizedes, Társaságunknál töltött munkaviszonyuk után - ebben az évben vonultak nyugdíjba.
Az ünnepséget Reményi Zoltán elnök-vezérigazgató úr köszöntője nyitotta meg. Az emléklapok átadása után Pintér Lajos, a Központi Üzemi Tanács elnöke mondott pohárköszöntőt, majd vendégeink néptáncbemutatót tekinthettek meg. Ezt követően a népszerű humorista, Ihos József vidám műsora szórakoztatta az ünnepelteket. Vacsora után a Winner Versenytánc Egyesület produkciójával folytatódott a program, a táncosok palotás, standard és latin-amerikai táncokból adtak ízelítőt. A rendezvény baráti beszélgetéssel és zenés, táncos programmal zárult.
A 2006-ban nyugdíjba vonuló munkatársaink névsora: ÁCS JÓZSEF ALT GYŐZŐ AMBRUS KÁROLY ANDRÁSY FERENCNÉ BAGLYAS JÁNOS BARTOS GÉZA BELSŐ SÁNDOR BOGNÁR JÓZSEF BOGNÁR LÁSZLÓ BOLDIZSÁR ELEMÉR BOLDIZSÁR JÓZSEF BONNYAI SÁNDOR BORSÁNYI ZOLTÁN BRUNNER JÁNOS CSIZMADIA JÓZSEF DEZSŐ GÉZA DOMA SÁNDOR DR. SOLTI DEZSŐ EGERSZEGI GYULA ERNYES JÓZSEF FEHÉR IMRE FÖLDVÁRI BÉLA GÓCZA ANTAL GÖCSEI JÓZSEF GÖCSEI JÓZSEFNÉ GUTMAN LÁSZLÓ GYIMESI IMRE HANCZWIKKEL CSABA HEGEDÜS ISTVÁN HORVÁTH JÓZSEF HORVÁTH BÉLA JAGASITS GYÖRGY JANCSEKITY FERENC JÓNÁS JÁNOS JUHÁSZ ISTVÁN KALMÁR FERENC KATONA ISTVÁN
26.
KECSKÉS ISTVÁN KELEMEN FERENC KERÉK FERENC KOÓS MIKLÓS KOVÁCS LÁSZLÓ ZOLTÁN KOVÁCS TIBOR KŐVÁRI JÓZSEF KUCZORA JÁNOS KUN GYULA LÁBADI PÉTER LÁZÁR MÁTÉ JÁNOS LOVAS LÁSZLÓ LŐRINCZ BÉLA MAGYAR JÓZSEF MÁTAI DEZSŐ MAYER JENÖ MENTES ATTILA CSABA METZGER ANTALNÉ MEZEI ISTVÁN MÉZNER IMRE MEZÖ KÁROLY MEZRICZKY IMRE MOCSÁRI LÁSZLÓ MOLNÁR BÉLA MOLNÁR LÁSZLÓ MÓZNER LÁSZLÓ NAGY ÁRPÁD NAGY LAJOS NOVÁK JÓZSEF NYULAS JÁNOS ÓDOR JÁNOS ÓDOR LAJOS OROSZVÁRI GYULA PALÁNKI JÁNOS PALÁNKI JÁNOSNÉ PÁLFI IMRE PÁLFI IMRÉNÉ
PÁLMAI SÁNDORNÉ PAPP GYULA PÉCSI PÁL PELIKÁN ISTVÁN PÓKOS ZOLTÁN POLGÁR LÁSZLÓ REITER JÓZSEF REIZER FERENC ROCHENBAUER GYULA SÁFRÁNY ZSOLT SALAMON GYÖRGY SÁSDI LÁSZLÓ SCHÁB ISTVÁN SCHISZLER VILMOSNÉ SIMON GYULA SINKA SÁNDOR STADLER BÉLA SÜMEGI BÉLA SZABÓ JÁNOSNÉ SZAMOSVÁRI JÁNOS SZILÁDI LÁSZLÓ SZITA FERENC SZÖDÉNYI ISTVÁN SZUCSÁKI JÁNOS TAKÁCS GYÖRGY TÁNCOS TIBOR TÓTH LAJOS TÖRÖK BÉLA VARGA KÁROLY VASAS JÓZSEF GYULA VATA FERENC VÉGH JÓZSEF VÉRTI REZSÖ VIG SÁNDOR ANDRÁS VÖRÖS LAJOS VÖRÖSMARTY MIHÁLY VRÁNICS JÁNOS
2006. IV. negyedév 2006. decemberében negyedik idényét zárja a lakossági fogyasztóinknak készített negyedéves tájékoztatónk, a Vízmondó. Az elmúlt évek során, több formai megújulással fűszerezve, tizenöt különböző témájú kiadványt készítettünk, melyekben részletesen bemutattuk a víziközmű szolgáltatás egy-egy területét. A vízfogyasztás mérésétől a hibaelhárításon, vízminőségen át a fagy elleni védekezésig számos érdekes témával foglalkoztunk. A Vízmondó történetében most először nyúlunk vissza egy korábban már feldolgozott témához: a díjalkotás menetéhez és a díjak alkalmazásba vételéhez. Az ismételt témaválasztás oka a fokozott fogyasztói érdeklődés. A kiadvány a decemberben, januárban és februárban postázandó elszámoló számlák mellé kerül, így rendkívül időszerű.
A működési területünkön található településeket alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk. Az egyikben találhatóak azok a települések, ahol a DRV által üzemeltetett víziközművek (ivóvíz- és csatornaközművek) a magyar állam tulajdonában vannak. A másik nagy csoportot alkotják azok a települések, ahol a tulajdonos a helyi önkormányzat. Természetesen vannak olyan ellátott településeink is, ahol a vegyes tulajdon jelenik meg, azaz a víz- és csatornaközművek tulajdonosa eltérő. A közművek tulajdonviszonyának azért van nagyon fontos jelentősége, mivel a DRV által alkalmazott díjakról, a szolgáltató díjkalkulációja alapján, a közművek tulajdonosai döntenek. Függetlenül a döntéshozóktól, a díjak mértékét ugyanazok a tényezők befolyásolják. Ezeket szintén csoportosíthatjuk. Az első csoportot nevezhetjük műszaki adottságoknak. Ide soroljuk a rendelkezésre álló vízbázis minőségét, mely alapvetően meghatározza a tisztítási technológiát. Nyilvánvalóan eltérő módon kell kezelnünk a Balatonból vagy a karsztvíz kutakból kiemelt nyersvizet. Jelentős hatása van a díjakra a vízbázis és az ellátandó terület távolságának, ami elsősorban a víz kezelésének és elosztásának energia- és anyagigényét befolyásolja. A tényezők másik csoportját helyi adottságoknak hívhatjuk. Ezek közül megemlíthetjük a domborzati viszonyokat, a lakosság számát, az év során felmerülő szezonalítást. Mint bármely szolgáltatónak, így a DRV-nek is alkalmazkodnia kell a törvényekhez, jogszabályokhoz. A különböző közterhek, jogszabályok, hatósági, környezetvédelmi előírások alkotják a közgazdasági, jogi adottságokat, melyekre szintén nincs ráhatása a szolgáltatónak. Végül a díjak mértékét befolyásoló tényezők negyedik csoportját a szolgáltatás minősége jelenti. Ide sorolhatjuk a szolgáltatás biztonságát, a karbantartások rendsze-
kiadványok
Vízmondó
A díjalkotás menete, a díjak alkalmazásba vétele rességét, a hibaelhárítások gyorsaságát, a hatékonyan működő ügyfélszolgálatot, a laboratóriumi vizsgálatokat, valamint a szakemberek felkészültségét.
A DRV által ellátott településeken alkalmazható díjakról a fenti tényezők alapján döntenek a közműtulajdonosok még idén decemberben. Állami művek esetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a döntéshozó, míg önkormányzati művek esetében az illetékes önkormányzat képviselőtestülete. A döntést rendeletben rögzítik, mely 2007. január 1-től 2007. december 31-ig hatályos. A DRV által nyújtott szolgáltatások ellenértékének elszámolása kétfajta díjstruktúra alapján történhet. Az egytényezős díjrendszerben a szolgáltatás valamennyi költségének elszámolása csak a köbméter-
arányos díj (Ft/m3) felszámításával történik. A kéttényezős díjrendszerben a szolgáltatás - fogyasztástól független - állandó költségei a rendelkezésre állási havi alapdíjban (Ft/hó) jelennek meg, míg az elfogyasztott mennyiség ellenértékét a köbméterarányos fogyasztási díjban (Ft/m3) számítja fel a szolgáltató.
A rendeletben rögzített fogyasztási díjakat (Ft/m3) nem minden településen tudja alkalmazásba venni a DRV 2007. január 1-től. Ennek oka az állami díjtámogatási rendszerben keresendő. Azokon a településeken, ahol a vízellátás, szennyvízelvezetés
költségei egy meghatározott küszöbértéknél magasabbak, az állam díjkiegészítést nyújt a lakossági fogyasztóknak a költségvetési forrásból. Míg a díjakról a közműtulajdonosok már 2006. decemberében rendeletben döntenek, a lakossági díjakat csökkentő állami díjtámogatás elosztásáról csak 2007. második negyedévében születik döntés. A támogatásokról a különböző minisztériumok képviselőiből felállított Tárcaközi Bizottság dönt a benyújtott önkormányzati igények alapján. Az érintett településeken a DRV Zrt. csak a döntést követő első elszámoló számlában alkalmazza az új támogatási határnak megfelelő 2007. évi lakossági fogyasztási díjakat, és visszamenőleg számolja el a 2006. és 2007. évi díjak különbözetét. Ellenkező esetben, a döntés meghozásáig a díjrendeletben szereplő magasabb díjakat kellene kifi-
zetni a fogyasztóknak, és az állami támogatás összegét a szolgáltató csak utólag tudná jóváírni.
Fogyasztóink számlájában szereplő további két tételről is szót kell ejtenünk. A fizetendő díjakat egyrészt 20%-os Általános Forgalmi Adó és a csatornázott területeken vízterhelési díj terheli. Az ÁFA és a vízterhelési díj nem a szolgáltatási díj része, azok az állami költségvetésbe kerülnek befizetésre. Dónucz László ügyfélszolgálati vezető
27.
2006. IV. negyedév
Simon Rita
A gobelin stílusában nagyon hasonlít a fali szőttesekre, ám a kárpitokkal ellentétben ezek az úgynevezett kanavára vastag, tompa hegyű tűvel, legtöbbször gyapjúfonállal öltve készülnek. A kanavák sokfélék A DRV Zrt. következő különleges hobbival foglalkozó azmunkatársa lehetnek: a nagylyukútól egészen apró szeműignagyatádi váltakozhat születésű az anyag összetétele, a Nagyatádi Üzemvezetőségen dolgozó, Simon amelyet sok esetben gazdag Rita, akinek nagyon szép gobelin-munkáit ismerhetjük meg.színvilágban pompázó, előre nyomott (festett) motívumok díszítenek. Ezeket a keresztszemes öltésen alapuló lakásdíszítésre szolgáló textíliákat egyes történészek szívesen eredeztetik az ősmagyaroktól, míg más források szerint - Mikor kezdted a munkaviszonyod a DRV-nél? - 1996-ban kerültem a céghez, de nem ez volt az első munkahelyem. Jövő év januárban lesz 11 éve, hogy itt dolgozom. - Milyen munkakörben kezdted pályafutásod? - Először csak helyettesítettem, majd 3 hónap után már konkrét adminisztratív feladatokat kaptam. Először számlázási ügyintézőként dolgoztam, majd amikor különvált az ügyfélszolgálat, víztermelési feladatokkal foglalkoztam. Ekkor adatrögzítőként, most pedig gazdasági ügyintézői munkakörben látom el a feladataimat. - Az irodai szobád falán láthatunk pár nagyon szép gobelint. Mikor és hogy ismerkedtél meg a gobelin-készítéssel? - A barátom édesanyjánál láttam először ezt a kézimunkát. Ő 100-as nagyságrendben készített gobelineket. Megmutatta, hogyan készül, nagyon megtetszett, és ekkor gon-
28.
doltam, hogy én is megpróbálok elkészíteni egy gobelint. - Te is ilyen sok alkotással büszkélkedhetsz? - Nem, nekem még csak 10-es nagyságrendben készültek munkáim. - Mennyi ideig tart elkészíteni például egy ilyen nagy képet, mint amit az irodádban láthatunk? Ez a kép talán 1 méternél is szélesebb. - Ez volt az első munkám, fél évig készítettem. Rövidebb idő alatt is el lehet készíteni, de a szép munka időigényes, türelmet kíván. Előre festett kanavákra szoktam hímezni, a megadott színű fonalakkal. - A 2005-ben kiadott céges naptár oldalain is megcsodálhatjuk az általad készített gobleineket. Hogyan derült fény arra, hogy ilyen szép kézimunkáid vannak?
- Amikor már számos munkám elkészült, először otthonunkat díszítették, majd később bekerültek az irodába is. Így váltak ismerté, és főnököm biztatására kerültek be a céges naptárba is. - Nagyon szép alkotások, csak gratulálni tudok hozzá. Foglalkozol még valamilyen más jellegű hobbival is? - Igen, off-road-on szoktam részt venni a párommal. - Köszönöm szépen a beszélgetést és olvasóink nevében is további jó alkotást kívánok! Ónodi Mónika
