XXI. évf., 2. (59.) szám Illés-nap. Millenniumi emléktemplom

2/2010

TEMERINI HARANGSZÓ

1

• XXI. évf., 2. (59.) szám • 2010. Illés-nap •

10 Millenniumi emléktemplom 2000–2010

2

Msgr. dr. Pénzes János, szabadkai megyéspüspök a hívők sokaságának és a vendégek jelenlétében 2000. július 20-án felszentelte az emléktemplomot. Bajmokon született 1943. augusztus 10-én. 1968. június 29-én szentelték pappá Szabadkán. 1989. április 25-én választották meg Szabadkai püspöknek. 1989. június 18-án szentelték és avatták püspökké. A Püspökkari Konferencia alelnöke és a liturgiai és szerzetesi tanács elnöke 1998-tól. 2004-ben megalapította a szabadkai Egyházmegye Papnevelő intézetét - Nagyszemináriumát.

TEMERINI HARANGSZÓ

Msgr. Huzsvár László nyugalmazott nagybecskereki püspök 2004. május 24.-én megáldotta a szabadtéri lourdes-i barlangot. Horgoson született 1931. február 21-én. Pappá szentelték 1957. június 29-én, Szabadkán. A Hitélet folyóirat szerkesztője majd főszerkesztője (1963–1989). A Katolikus Kincses Kalendárium szerkesztője (1969–1984). Őszentsége tiszteletbeli prelátusa 1978-tól. Nagybecskereki püspökké 1988. február 14-én szentelték. Nyugalomba vonult 2007. július 1-én.

2/2010

Msgr. dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök mutat be szentmisét a tíz éve felszentelt emléktemplomban. Hódságon (Odžaci) született 1956. szeptember 7-én. Szabadkán érettségizett, majd 1977-ben belépett a verbita missziós szerzetesrendbe. Felsőfokú szerzetesi, filozófiai, teológiai tanulmányait Pienieznoban (Lengyelország) végezte. 1983. április 17-én szentelték pappá ugyanott. Püspökké szentelték 2008. július 5-én a nagybecskereki székesegyházban.

Májusi áhítat

Felemelően szépek a telepi templom lourdes-i barlangjánál a májusi áhítatok. Május 26-án a templom alapkőletételének évfordulóján különösen szép számban voltak jelen a helyi és vidéki Mária tisztelők.

2/2010

TEMERINI HARANGSZÓ

Áldott legyen Áldott legyen Áldott legyen a szív, mely hordozott, és áldott legyen a kéz, mely felnevelt. Legyen áldott eddigi utad, és áldott legyen egész életed. Legyen áldott benned a Fény, hogy másoknak is fénye lehess, legyen áldott a Nap sugara és melegítse fel szívedet, hogy lehess meleget osztó forrás a szeretetre szomjazóknak és legyen áldott támasz karod a segítségre szorulóknak. Legyen áldott gyógyír szavad minden hozzád fordulónak, legyen áldást hozó kezed azoknak, akik érte nyúlnak. Végül legyen áldott immár minden hibád, bűnöd, vétked, hiszen Aki megbocsátja, végtelenül szeret téged. (Ismeretlen szerző) TEMERINI HARANGSZÓ • Kizárólag a temerini hívek belső használatára kiadja a RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIAHIVATAL, Temerin, Újvidéki u. 350. • Tel/fax: 021/844-001 • E-mail: [email protected] • Web-oldal: http://www.plebania.temerin.info • Kereskedelmi forgalomba nem kerül • Felelős szerkesztő: Szungyi László esperesplébános • Tervezőszerkesztő: Góbor Béla • Grafikai szerkesztő: Borda Ákos • Webszerkesztő: Sütő Sándor • Munkatársak: Veréb M. Gizella nővér és Ökrész Károly, valamint a cikk alatt jelölt szerzők • A lapban való közreműködés díjtalan, a megjelentetéshez támogatásokat köszönettel elfogadunk • Készült a TEMERINI ÚJSÁG nyomdájában, Temerinben 2500 példányban

3

Egy évtizede Az ezredforduló nagy ajándékának örültünk egy évtizede, 2000. július 20-án, Illés-napi fogadalmi ünnepünkön. Évtizedes vágyak teljesedtek be: felszentelésre került Temerin második temploma, a település Telep nevű részében. A lourdes-i jelenés 100. évfordulójára, 1958-ra tervezett jubileumi templom az akkori társadalmi körülmények miatt nem kaphatott építési engedélyt. 1991-ben ez lehetővé vált, de a május 26-án megtörtént alapkőszentelés után egy hónapra szétesésnek induló egykori országunk háborúk okozta mostoha körülményei igen megnehezítették az építési munkák előrehaladását. A hallatlan nagy infláció, a ránk köszönő szegénység, a térségünkben történő rombolás ellenére mégis abban bíztunk, hogy a honfoglalás 1100. évét fogjuk megjelölni vele, de csak a bejárati emléktábla kerülhetett fel. A helyzet úgy hozta, hogy végül a kettős nagy jubileum emléktemploma lett. 2000 a világegyházban Jézus Krisztus születésének két évezredes emlékéve, nekünk, magyaroknak pedig Szent István király megkoronázásának, a magyar kereszténységnek ezredik évfordulója volt. A Gondviselésnek köszönhetően szebb emléket nem is tudhattunk volna állítani keresztény hitünknek és magyarságunknak. A millenniumi emléktemplom felszentelése nem történhetett más napon, mint katolikus magyarságunk oly jelentős ünnepén, Illés napján. Jelképesen kétezer gyertyával a kezünkben újítottuk meg fogadalmunkat, de becslések szerint több mint hatezres főt is kitett az ünneplő tömeg. Emlékek ébredeznek bennünk: a várakozás és az építkezés évei, valamint az eltelt egy évtized. Egyházi életünkben helyet kapott és szívünkhöz nőtt az Úr tiszteletére épült és keresztény életünket szolgáló építmény. A templom újabb kori történelmünk jelképévé vált: a „csak azért is” az „azért se”, a „mégis”, a jóért való építő összefogás, az ös�szetartozás, a békés boldogulás, a mindenáron élni akarás, szívós töretlenség, a határozott biztonság, a szilárd remény, a jövőbe vetett rendületlen hit kifejezője. Mit kívánhatunk mást, szebbet, nagyobbat, mint hogy ezt az első évtizedet kövesse a jövendő évtizedek végtelen sora, hogy rendeltetésének megfelelően összegyűjtse, összetartsa Isten népét. Ha felépítettük, töltsük is be még nagyon sokáig! Az ősök hite ne csak puszta megbecsülést és megőrzést érdemlő hagyaték, muzeális érték legyen, hanem életértékként éljük meg és adjuk tovább az Istenbe vetett hitünket annak tudatában, hogy csak így boldogulunk és reménykedhetünk a jövőben. Szungyi László esperesplébános

4

TEMERINI HARANGSZÓ

Új magyar boldog

A Szentatya jóváhagyta Bogdánffy Szilárd nagyváradi püspök boldoggá avatásának időpontját. A Pápai Liturgikus Szertartások irodája június 8-án tette közzé a 2010ben esedékes újabb boldoggá avatások pontos dátumait. Az összesen kilenc személy között szerepel Bogdánffy Szilárd püspök és vértanú, akit október 30-án avatnak boldoggá Nagyváradon. A jóváhagyott boldoggá avatások szerint összesen egy püspököt, két szerzetest, két szüzet, egy özvegyet és három világi személyt emelnek az oltár dicsőségére. VR/ MK Dr. Bogdánffy Szilárd 1911. február 21-én született Feketetón (Crna Bara – Csóka község). Édesapja jeles örmény Bogdánffy Szilárd nemesi család sarja. A Temesvári Piarista Főgimnáziumban kezdi tanulmányait, majd miután Temesvárra költözik a család (1925), itt érettségizik 1929-ben. A teológiai doktorátusig, mindent beleértve, mindig csak színjeles osztályzata volt. Nagyváradra jelentkezik kispapnak, innen hamarosan átküldik a Budapesti Központi Papnevelő Intézetbe, ahol még a teológiai tanulmányok befejezése előtt, hittanári vizsgát tesz. 1934-ben püspöke pappá szenteli. Először a szatmárnémeti Bölcseleti és Hittudományi Főiskolán tanít, majd Nagyváradon teológiai és középiskolai tanárként működik, 1943-ban a budapesti kir. Magyar Pázmány Péter Egyetem Hittudományi Karán doktori fokozatot szerzett. 1949-ben titokban püspökké szenteli a bukaresti nuncius. Ezzel elkezdődik vértanúsága, mivel április 5-én letartóztatják és sorra végigjárja a börtönöket, ahol az elszenvedett kínzások miatt és egy hirtelen jött tüdőgyulladásban meghalt. Egész élete istenszolgálat volt. Szeretett tanítani és szerette diákjait. Ehhez kapcsolódik a következő történet. Egy frissen diplomázott orsolyita máter, franciatanárnő, az osztályból jó néhány növendéket megbuktatott, és dicsekedett vele, hogy ő milyen szigorú és lelkiismeretes tanár. Dr. Bogdánffy azt mondta neki: „Kedves tisztelendő máter, tudja mi ez (az osztálynapló) ? Nem – válaszolja a nővér. – Az Ön tanári diplomája – mondja a hitoktató. – Nem buktatni kell, hanem tanítani és magyarázni, ha nem értik.” Így viszonyult a diákokhoz. Bogdánffy Szilárd egykori nagyváradi római katolikus vértanú püspök boldoggá avatását 1992 márciusában kezdeményezte az akkori váradi megyés püspök.

2/2010

Köszönet és hála

A telepi templom alapkőszentelésének évfordulóján, május 26-án, a szentmisét az élő és elhunyt jótevőkért ajánlottuk fel. A templom felszentelésének 10. évfordulóján ezt fokozottabban kötelességünknek érezzük. Sokan az idősek közül örültek, hogy megérhették a felszentelés napját, de közülük nagyon sokan vannak, akik már nincsenek közöttünk. Az égi hazából lélekben velünk vannak, a hálás emlékezőkkel. Névsort itt nem hozhatunk, de az Úr kitörölhetetlenül bejegyezte őket az élet könyvébe, jótéteményeikkel együtt. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik „élő kövekként” építik közösségünket, és gondját viselik a templomnak. Imacsoportokban imádkoznak, különböző szolgálatokkal tevékenyen részt vesznek a közösség életében: a sekrestyében, az ünnepek szervezésében, a szertartásoknál, a takarításban, a díszítésben, a harangozásban. Gondot viselnek: a liturgikus ruhák mosásáról, a templom épületéről és környezetéről, a közösségi házról, részt vállalnak: a gyermekek hitre való nevelésében, a betegek látogatásában, a katolikus sajtó terjesztésében, karitász munkában, a kapcsolatok teremtésében és ápolásában, a vendégek megvendégelésében. Mindenkinek, aki szívügyének tekinti és tevékenyen részt vállal a közösség életében, Isten legyen bőséges jutalma!

Szungyi László atya

Fontos tudnivalók A plébánia telefon- és faxszáma:

021/844-001 (üzenetrögzítő is) ***

Iroda: Az egyházközségi iroda nyáron, kedden és csütörtökön 9–12 óráig, szerdán és pénteken a misék után 9 óráig, valamint az esti szentmise után, szeptember 1-től: hétfő és az ünnepnapok kivételével munkanapokon 9–12 óráig áll a hívek szolgálatára. ***

Miserend és egyházközségi hírek minden csütörtökön a Temerini Újságban

***

Magyar Katolikus Rádió, 1341 Khz középhullámon, egész nap ***

Temerini Rádió, 93,5 Mhz, minden szombaton reggel 8.00-8.30 ***

Újvidéki Rádió, 90,5 Mhz, minden második vasárnap reggel 8.05-9.00 ***

Mária Rádió, 90,0 MHz, egész nap magyar, illetve horvát nyelvű műsor ***

A plébánia honlapja: www.plebania.temerin.info

2/2010

TEMERINI HARANGSZÓ

Rajtunk volt a világ szeme Emlékezés a templomszentelés napjára

A magyar millennium évében történt templomszentelés feletti végtelen örö­münk híre, hogy Te­merinben, ebben a dél-bácskai nagy­községben, a magyarság legdélibb szigetén, 2000. július 20-án msgr. dr. Pénzes János szabadkai megyés ­püspök új templomot szentelt fel a Lourdes-i Boldogasszony tisztele­tére, bejárta a világot. Azokban a napokban, a balkáni történések ismeretében, ez nagy eseménynek számított és rajtunk volt a világ sze­me. Bár második templomunk ere­ detileg a lourdes-i jelenés századik évfordulójára készült volna, mégis emléktemplom lett, mert az építésében eltelt kilenc rendkívül nehéz év után, a felszentelésre a jubileumi szentévben, Szent István királyunk megkoro-

názásának 1000. évében, Szent Illés napján, fogadalmi ünnepünkön került sor. Bár a templomszentelésre az épület még nem lett teljesen kész, hátramaradt a lépcsőzet, a kórus rendezése, ami azóta megtörtént, de egy megfelelő orgona beszerzése, az oltárkép elkészítése még várat magára. Nagyon sokan fáradoztak azon, hogy a Telepen az emléktemplom előtti térségben elkészüljön a lourdes-i barlang mása. Amióta ez is megépült, a Mária-tisztelők valóságos zarándokés találkozási helye lett február 11-e, új templomunk búcsújának napja. Azon a tíz évvel ezelőtti Illés-napon nagyon sokan, a vártnál is töb­ben eljöttek a templomszentelésre, külön autóbuszokkal a vidékiek is. Már reg-

gel nyolc órakor elindult az Illés-napi menet, mikorra a Telepre ért, lehettek 3-3,5 ezren. Annyian voltak, hogy a sokaságnak csak egy tö­redéke férhetett be a templomba. A megyés püspök a templomudvarban köszöntötte a híveket, majd ki­nyitották az addig bezárt templom­ajtót, és a főpásztor ünnepélyesen átadta a kulcsokat ft. Szungyi Lász­ló plébános atyának. Ezt követően bevo­nultak a templomba, a püspök után az egyházi és világi méltóságok, a vendégek, közöttük Magyarország akkori belgrádi nagykövete, a testvéregyházak és a közélet kép­viselői, a testületek tagjai, a cser­készek, a magyar ruhába és népviseletbe öltözöttek, majd végül el­foglalta helyét a hívők sokasága is. A szertartás alatt a püspök meg­szentelte, majd megtömjénezte az oltárt, előkészítette a szent áldozat­ra. Krizmával megkente a falakon levő kereszteket, majd meggyújtot­ták a gyertyákat és Temerin hívő magyarsága megújította hitét és fel­újította az ősök Illés-napi fogadal­mát. A templomszentelés híre bejár­ta a világot, felkerült az internetre is. Ausztráliától Kanadáig, az Európa északi országaitól Dél Amerikáig, amerre magyarok élnek, híre ment Temerin hívő népe cselekedetének. A ha­zai és külföldi sajtóban többhasá­bos cikkek jelentek meg az eseményről. A rádió- és tévéállomások riportokban szá­moltak be a templomszentelésről. A vidékre és külföldre szakadt temeriniek sokaságát is érzékenyen érintette a templomszentelési ünnepség. Csodálták példás összefogásunkat, akaraterőnket és kitartásunkat, amely az ínséges idők ellenére a templom építését övezte. G. B.

Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam. (2 Sám. 5,11.)

5

Hitünk

főigazságai A katolikus hit rövid összefoglalása az Éneklő Egyház c. imakönyvből A krisztusi igazságok ismerete nélkül nincs keresztény élet. Egyre jobban meg kell ismernünk hitünket. A legfontosabb igazságok foglalatai a Hitvallások. A „főigazságok”: a hittanulásban használt rövid összefoglalások. 1. Egy Isten van. Az egy Istenben három személy van: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. 2. Isten a világ Teremtője és gondviselő Atyánk. 3. A Fiúisten emberré lett, hogy minket megváltson és üdvözítsen. 4. Isten igazságos, aki a jókat megjutalmazza, a gonoszokat megbünteti, de a megtérő bűnösnek szívesen megbocsát. 5. Isten kegyelme az üdvösségre szükséges. 6. Az ember lelke halhatatlan, teste pedig feltámad. 7. Jézus Krisztus Egyházat alapított, és ennek legfőbb pásztora a római pápa. 8. Jézus szent evangéliuma (örömhíre): Mennyei Atyánk végtelenül szeret minket, gyermekévé fogad, és földi életünk után hazavár az örök életre.

Keresztények együtt

A szabadkai Egyházmegye területén a római katolikus egyház mellett a következő keresztény egyházak is végzik küldetésüket testvéri légkörben: Bácskai Eparhátus – Szerb Pravoszláv Egyház, püspök: Irinej (Mirko) Bulović, Újvidék. Református Keresztyén Egyház Püspöksége, püspök: Csete-Szemesi István, Feketics. Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház, szuperintendens: Th Mgr. Dolinszky Árpád, Szabadka. Görög katolikus vikariátus, segédpüspök: Holožnjaji Joakim, Đurđevo. Szlovák Evangélikus Püspökség, püspök: Th Mgr. Samuel Vrbovsky, Újvidék.

6

TEMERINI HARANGSZÓ

2/2010

Trianon nem törte meg a magyarság életerejét Főpásztoraink beszédeiből a Nemzeti Összetartozás Napján

A trianoni békediktátum 90. évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján, emlékülést tartott a Magyar Parlament, amelyen a közjogi méltóságok után Német László nagybecskereki katolikus püspök, majd az evangélikus, a református és a zsidó felekezet képviselője is beszédet mondott. Ezután Erdő Péter bíboros a Szent István-bazilikában mutatott be szentmisét a nemzet lelki megújulásáért és mondott szentbeszédet. A Magyar Kurír internetes napilap közlése alapján idézünk az elhangzottakból. NÉMET LÁSZLÓ NAGYBECSKEREKI PÜSPÖK felidézte, hogy a magyarok István király megkeresztelkedésével beléptek az európai civilizált népek családjába. Hozzátette, hogy az európai zsidó-keresztény kultúra alapját képező kereszténység volt az, amely megteremtette a személy méltóságának és szabadságának igazságát. Ez a keresztény kultúra határozta meg az ország évszázadait. Trianon nem törte meg a magyarság életerejét. Német László arra is rámutatott: az Európai Unió megalapítása körül bábáskodó politikusok – Robert Schuman francia külügyminiszer, Konrad Adenauer vagy De Gasperi – szentmisével kezdték minden napjukat. – Az igazság szabaddá tesz titeket, olvassuk a Bibliában. Az igazság azonban fájhat is, mert szembe kell nézni a hibákkal. „Néha büszkén, néha csalódottan nézünk erre az országra mi, határon túli magyarok. Amit szeretnénk, hogy működjön és érezzen együtt velünk, valamint hogy támogasson minket” – mondta a nagybecskereki püspök. – Végül a püspök felidézte: amikor Rómában járt rendje egy megbeszélésén, egy régi római évfolyamtársa hazaindulásakor mindenféleképpen ki akarta vinni őt a repülőtérre. Ez a rendtárs szlovák volt, és szülővárosa, Pozsony számára Bratislava. ERDŐ PÉTER BÍBOROS a Szent István-bazilikában arról beszélt, hogy a történelem nem értelmetlen vagy véletlenszerű folyamat, hanem Istentől indul, és Istenhez érkezik. A történelemnek Ura van, aki célt tűz egyének és közösségek elé. (...) A rokonságnak, a családnak, a születés és a természetes emberi közösség által meghatározott életállapotnak – hitünk szerint – hivatást és küldetést hordozó jellege van. A modern értelemben vett, vagyis nem csupán közös öntudattal, nyelvvel, származással, hanem közös államisággal is rendelkező nemzet a pusztán természetes kötelékekkel egybefűzött emberi közösségtől annyiban különbözik, hogy a politikai elem is megjelenik ismertetőjegyei között. Ezért aztán egyrészt mindmáig beszélnek arról,

hogy egyes államokban több nemzet is él, másrészt alkalmazzák az államot alkotó közösség egészével azonosított nemzetfogalmat is. Ilyen értelemben beszélnek pl. az Egyesült Nemzetek Szervezetéről. A nemzetállam eszménye, mely az újkorban az antik és középkori államfelfogás helyébe lépett, a romantika eszmeáramlata következtében olykor felfokozott – sőt néha túlzott – érzelmi és ideológiai töltést is kaphatott. (...) Általánosságban a katolikus társadalmi tanítás a népnek és a nemzeti értékeknek komoly jelentőséget tulajdonít. (...) A II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint az egyes népek életének értékes szokásait tiszteletben kell tartani. Nem csupán az egyházi missziós tevékenység során kell ügyelni az egyes kultúrákra, de támogatni kell a nemzeti kultúrák további fejlődését is. Az Egyház társadalmi tanítása elutasítja az olyan magatartást, amely más nemzetek lebecsüléséhez, illetve a kisebbségek hátrányos kezeléséhez vezet. A nemzet tehát otthon és lényeges érték, de nem szemlélhető önző módon. Az egyes embert, vagy a helyi közösségek kultúráját sem lehet úgynevezett magasabb szempontoknak feláldozni. Ez ugyanis az emberek közötti egyenlőség és az emberi méltóság lényeges értékeit sértené. Egyházunk legújabb tanítóhivatali megnyilatkozásai szerint, „az emberi jogok területe a népek és nemzetek jogaivá szélesedik ki, ugyanis ’ami érvényes az egyes emberre, az érvényes a népekre is’. A Tanítóhivatal emlékeztet arra, hogy (…) a ’nemzetek jogai nem mások, mint emberi jogok, sajátosan a közösségi élet szintjére alkalmazva’. A nemzet rendelkezik ’a saját nyelv és kultúra jogával, amelyek közvetítésével szellemi szuverenitását kifejezi és fejleszti’ (…). A nemzetközi együttélés megkívánja a részleges és az egyetemes közötti egyensúlyt: ennek megvalósítására hivatott minden nemzet, melynek első számú kötelessége a többi néppel szembeni békés, tiszteletteljes és a szolidáris magatartás”. Mindebből számunkra világos üzenet és feladatok rajzolódnak ki: értékelnünk kell nemzeti nyelvünket, kultúránkat, történelmünket. Felelős szeretettel kell ápolnunk a közösséget egymással. El kell fogadnunk a születendő gyermekeket. Mindent meg kell tennünk, hogy olyan körülményeket teremtsünk, amelyek segítik a fiatalok családalapítását, a jövő nemzedék nevelését. Enélkül, élő emberek nélkül semmilyen nép, nemzet vagy kultúra nem létezik. Érezzünk felelősséget népünk sorsáért, támogassuk egymást szolidáris szeretettel. Ne engedjük, hogy eluralkodjék rajtunk az értelmetlenség és a reménytelenség érzése. Bízzunk az isteni

2/2010

TEMERINI HARANGSZÓ

7

Államokat fel lehet darabolni, de nemzeteket soha Csorba Béla beszédet mondott a Mórahalmon megtartott Trianoni Emléknapon hez néhány magyar ügyekben elfogult politikus a hírnek a hallatán, hogy a Magyar Országgyűlés a határon túli magyar kisebbségek számára megkönnyítette a magyar állampolgárság megszerzésének, vagy ha úgy tetszik, visszaszerzésének jogát. Ezzel a gesztussal új időszámítás kezdődhet a magyar nemzetpolitikában, és ezt csalhatatlan szimattal megérezték azok is, akik a kisantanti örökség fenntartásában érdekeltek. Ők semmi mást nem kívánnak elvitatni, csak a legfontosabbat: azt, hogy a magyar nemzet egy! Azt, hogy államokat ugyan fel lehet darabolni, de nemzeteket feldarabolni még soha, senkinek sem sikerült! Néhány nagyhangú soviniszta magyarellenes lármája csak arra jó, hogy végérvényesen lelepleződjön Trianon titka Európa közvéleménye előtt, s világossá váljon, a magyar kisebbségek helyzete nyílt és megoldatlan, és az egységesülő Európában, földrészünk demokratikus hagyományinak szellemében tisztességes rendezésre vár! Kedves barátaim, nemzettársaim! Az eredendően talán jó szándékú, de számunkra igen rossz emlékezetű Wilson amerikai elnök 1918-ban így nyilatkozott: „Nincs szándékunkban Ausztria-Magyarország felosztása. A tizennégy pontban csak arról van szó, hogy Ausztria-Magyarországnak a nemzetek közötti helyét megtartani óhajtjuk. Megadjuk neki a lehetőséget, hogy autonómiák alapján tovább fejlődjék.” Mint tudjuk, nem így történt. Sem az első, sem a második világháború utáni békék nem A felavatott köztéri keresztnél a vendéglátók és a vendégek hoztak megnyugvást sem autonómiát nemelhelyezték az emlékezés virágait hogy Ausztriában és Magyarországon, de a szétszabdalásuk által létrejött utódállamokban sem. Gondviselésben, amely reményt és jövőt szán nekünk. Ennek megvalósítása immár az új Európa egyik meg Ha nyelvünket, kultúránkat, mint Isten alkotását méltán csodáljuk és megbecsüljük, akkor ugyanezért tiszteljük nem kerülhető, el nem odázható feladata lesz, s ehhez és becsüljük meg a többi nemzetek értékeit is. Imád- tud a Kárpát-medencei magyarság hozzájárulni a maga kozzunk azért, hogy az önzés és a feszültség helyét a történelmi tapasztalatával. Azt kívánjuk tehát – és ezt, kérem, ne tekintsék citiszteleten, igazságon, szereteten és szabadságon alapunizmusnak –, hogy térségünkben megvalósuljon Wilson ló, alkotó együttműködés foglalja el Európának azon a elnök álma. Azt kívánjuk szomszédainknak, a velünk részén is, amelyet a Gondviselés otthonunkul rendelt. Magyar katolikus egyházunk átérzi és ápolja a közös- együtt élő népeknek, hogy „tartsák meg helyüket a nemséget minden magyar ajkú katolikus hívővel. Ugyanak- zetek között”, s „fejlődjenek tovább” – hisz ez a mi érkor nyitott szívvel kereste és keresi a kiengesztelődés dekünk is –, de a kisebbségi autonómiák rendszerének és a közös értékekért való együttes munkálkodás útját a tartós biztosítása alapján. Ez lehet az alapja a kölcsönös szomszéd népekkel is. Adjon Isten kitartást, erőt és sze- méltányosságnak, amely közmegelégedésre elvezethet retetet mindazoknak, akik ezért fáradoznak. Adjon Is- majd a Trianonban okozott trauma végső feloldásához ten békés fejlődést, gyógyulást és erősödést egész né- – valamennyi itt élő nemzet kölcsönös megnyugvására és javára! pünknek – mondta a főpásztor.

Mórahalom Város Önkormányzata az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum 90. évfordulójáról ünnepélyes megemlékezést rendezett. A Trianoni Emléknapon a város keresztállítással és országzászló-avatással fejezte ki a trianoni szerződés intézkedései által szétválasztott magyarság együvé tartozását. A testvérvárosban tartott megemlékezésre Nógrádi Zoltán polgármester, országgyűlési képviselő meghívására temerini vendégek is érkeztek: Gusztony András polgármester, Puskás Tibor, az Első Helyi Közösség tanácselnöke, valamint Csorba Béla néprajzkutató, tanár. Ünnepi beszédet a város kapujában újonnan elhelyezett országzászlónál Csorba Béla mondott. Ebből idézünk: Az elmúlt hetekben láthattuk, hogyan kap a szívé-

8

TEMERINI HARANGSZÓ

A közösség javára Egy telepi tevékeny kézimunkacsoport, mely még nem sokat hallatott magáról

Május közepe táján, egy szép napon, arra kérte a telepi kézimunkázó asszonyok csoportja a Temerini Harangszót, hogy mivel annyi minden szépet ír közösségünk életéről, tegyen említést róluk is. Bár már több

2/2010 rom oltárterítőt megtervezték, drukkolták, de a varrásból is jól kivették részüket, ők Hévízi Margit és Lóc Hajnalka. Említést érdemlő még több más tevékenységünk is. Illés-napra 2000ben mini tájházat készítettünk kiállítással egybekötve, ami néhai Illés Sándor író meghatódva megkönnyezett, mivel a mama konyhájára emlékeztette. Ez az alkalmi mini tájház adott ihletet a temerini tájház létrehozására. 2005-ben elkészült a második kiállításunk. Ebéddel fogadtuk a mis�szionáriusokat, és figyelemmel kísértük azokat a rendezvényeket, ahol segítkeztünk. Több kézimunka-kiállításon is részt vettünk. Az évek során csoportunk munkájába bekapcsolódott Pásztor Katalin, Darázs Erzsébet, Latasz Margit, Bekvalac Ilona, Kocsicska Erika és Pásztor Magdolna. Minden kedden összejövetelt tartunk, tapasztalatokat cserélünk, örülünk egymás munkáinak, közben új kézimunkákat tanulunk. Ápoljuk és őrizzük nagyanyáink hagyatékát, amit szükség szerint átdolgozunk, és mintákat cserélünk. A hangulatos időtöltés közben terveket készítünk még egy szép oltárterítő elkészítésére, és készülünk az idei Illés-nap megünneplésére. A telepi kö-

Az alábbiakban ezt az összefoglalót közöljük. „Lelkiatyánk tizenegy évvel ezelőtt, amikor a Lourdes-i Boldogasszony millenniumi emléktemplom építése már a befejezéséhez közeledett, óhajai között említette, hogy a régi imaházat hasznos célokra lehessen felhasználni. Ekkor a telepi asszonyok összefogásával megalakult az emléktemplom kézimunkázóinak csoportja. Első munkánk a böjti oltárterítő garniA telepi emléktemplom kézimunkázóinak csoportja túra volt, amit a mint tíz éve tevékenyek, nem sokat karácsonyi terítők, majd a lobogók hallattak magukról. Amit tesznek elkészítése követett. csendesen, jó szívvel és lélekkel teMivel mi viselünk gondot temploszik templomuk, a közösség haszná- munk oltárterítőiről, hamarosan rára és a Teremtő Jóisten dicsőségére. jöttünk arra, hogy szükség van egy Ahogyan megbeszéltük, azon a fehér garnitúrára is. Ez is elkészült és napon a telepi közösségi házban tet- emléktemplomunk fennáltünk látogatást a kézimunkacsoport- lásának 10. évfordulóján nál. Talán sohasem volt könnyebb kívánjuk átadni. A kézidolga még a tudósítónak, mint most. munkák készítői: Hévízi Kiderült, hogy a szorgos kezű asszo- Margit, Lóc Rózsa, Lóc nyok nemcsak kézimunkázni tudnak Hajnalka, Klajner Viktó(amit az elnyert elismerések tanú- ria, Hajdú Margit, Masítanak), hanem kiváló tollforgatók gyar Rózsa, Faragó Kais. Egy írásos összeállítással ruk- tica, Pásztor Magdolna, koltak elő eddigi munkájukról. Ter- Fehér Teréz, Tóth Etelka, mészetesen élőszóban is elmondták Mészáros Anna, Bálint A szoba, amelyet Illés Sándor megkönnyezett mindazt, amit papírra vetettek. Az Borbála, Kalmár Melinírásnak nincs szerzője, közösen fo- da, Uracs Katalin, Ádám Franciska, zösségi házban kiállítást szervezünk, galmaztak meg minden mondatot, Kaslik Magdolna és Varga Erzsébet. mellyel felemelőbbé, szebbé kívánjuk gondosan ügyelve arra, nehogy vaVan közöttünk két tehetséges raj- tenni fogadalmi ünnepünket. Végezetül említést kívánunk tenni lakit kihagyjanak a felsorolásokból. zoló és mintatervező, akik mind a hámég egy asszonyról, aki nagyon sokban segített bennünket, és aki tempAz ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a lom-anyaként tisztelünk, ő Faragó szívben van. (1 Sám 16,7) Maris néni.”

2/2010

TEMERINI HARANGSZÓ

Caritas

Megértéssel és együttérzéssel Tavaszra, 2011 márciusában lesz húsz éve, hogy megalakult egyházközségünkben a Caritas Szeretetszolgálat. Tehát húsz éve létezünk, és húsz éve tevékenykedünk. Mindig igyekeztünk jól működni. Egyedül a Jóisten tudja, hogy mit tettünk jól, és mi volt kevésbé jó cselekedetünk. Visszagondolva a csaknem húszévi tevékenységre, felidézhetjük a nehéz időket: az 1991 óta kapott külföldi segélyeket, amelyeket külföldre szakadt honfitársainktól, a Szabadkai Püspökség révén a Nemzetközi Caritastól kaptunk és azokat egyházközségünk rászoruló családjainak, valamint idős betegeinek és többgyermekes családjainak, az általuk megjelent mércék szerint osztottunk szét. Közösséget összetartó szemináriumokon vettünk részt több éven át Szabadkán, ahol a tevékenyen működő Caritas-önkéntesek, a fiatalok, elvégezték a Caritas részéről felkínált többéves kiképzést. Miután a külföldi segélyek teljesen megszűntek, az egyházközségünkben működő szeretetszolgálat saját erejére támaszkodva folytatta a munkát. Plébániánk jó szándékú adakozói, és a hitüket gyakorló, templomba járó emberek segítségével és összefogásával tudunk továbbra is működni. Hagyománnyá vált már legkisebbjeink Mikulás-napi megörvendeztetése, valamint adventi és nagyböjti lemondásaink pénzbeli adományainak a templomainkban kitett dobozokba való begyűjtése, és annak édesség, élelem és tisztálkodási szerek formájában való eljuttatása a legrászorulóbbakhoz. Nem ismeretlen a kedves hívek előtt többi tevékenységünk sem. Így 1998-ban a kárpátaljai árvízkárosultaknak gyűjtöttünk pénzbeli adományokat, továbbá élelmi- és tisztálkodási szereket, ruhaneműt. Ezeket az ökumenikus szeretetszolgálat (EHO), az újvidéki megboldogult Béres Károly révén juttatta el a rászorulóknak. Azóta folyamatosan gyűjtjük a használható ruhaneműt, lábbelit, és minden feleslegessé vált, de még használható háztartási kelléket, sőt az utóbbi években már a bácskossuthfalvi testi és lelki betegeket gondozó Otthon lakóin kívül a környék (Boldogasszonyfalva, Turia, Nádalj, Doroszló, Ada, Péterréve stb.) szegény sorsú rászorulóinak is juttatunk a ruhaneműből. Megértéssel és együttérzéssel gondolunk mindig a

9

bajba jutottakra. Pár évvel ezelőtt a bánáti árvízkárosultaknak, majd a 2006. évi cunami, később a haiti földrengés károsultjainak, nemrégiben pedig az anyaországi árvízkárosultak megsegítésére gyűjtöttünk. Továbbra is gyűjtjük a kupakokat és a kemény plasztikát az iskolás gyerekek megsegítésére. Az egyházközségünk nevében működő Caritas Szeretetszolgálat aktivistái és jómagam hálásan köszönjük minden jóakaratú adományozónak az együttműködést, kérve a jóságos Isten áldását rájuk. Isten fizesse meg mindenkinek sokszorosan! A Caritas továbbra is megtalálható az Október 23. utca 43. szám alatt. Fogadónap szerdán és csütörtökön 10–14 óráig. Ez időben átveszünk és osztunk ruhaneműt. Nagytakarítások idején bármikor átveszünk adományokat, amit a 843-340 telefonszámon lehet jelenteni.

Mészáros Teréz

Barkaszentelés

Az Úr Jézus Jeruzsálembe való diadalmas bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti virágvasárnap. A pálmaágas körmeneteket már a hatodik században is megtartották, a pálmaszentelés pedig a hetedik századi bobbói misekönyvből ismert. A szentelt pálmát zivatar, villámcsapás, tűz és különféle varázslás ellen használták. Ezt a pálmát helyettesíti nálunk a barkavessző, amit a virágvasárnapi misék előtt szentelt meg ft. Szungyi László atya. A hívek a megszentelt barkaágakkal vonultak a templomba. A szentmisén felidézték Jézus szenvedéstörténetét, a Passiót, amit a templomi kórus adott elő Simovics Balázs kántor vezetésével. Nagycsütörtökön az esti szertartásokra jövet virágokat vittünk a szentsír díszítéséhez. Jézus szeretetparancsát és életpéldáját követve, a nagyböjti lemondásainkból természetbeli adományokat is vittünk az esti szentmisére, amit az egyházközségünkben működő Caritas aktivistái húsvétra eljuttattak a legrászorultabbaknak. Képünk a barkaszenteléskor készült.

10

TEMERINI HARANGSZÓ

A szegedi Szent Gellért Szemináriumról

A szeminárium vagy papnevelde mint intézmény a mai formában a tridenti zsinat határozatára alakult meg 1563-ban. Elrendelték, hogy minden papságra készülő személynek a helyi püspök irányítása alatt álló, a szerzetesi kolostorhoz hasonló iskolában kell eltölteni bizonyos időt, hogy a papi rendben részesülhessen. A rendelkezés előtt a papságra készülők egy káptalani (a püspöki tanácsadó és segítő testület) iskolában sajátították el az alapvető ismereteket, majd egy idősebb pap mellett élve tanulták meg a lelkipásztorkodás gyakorlatát. Csak a tehetséges és módos papjelölteknek adatott meg a lehetőség, hogy egyetemeken vegyenek részt a felsőoktatásban. Szegeden 1930. augusztus 28-án hagyja jóvá a Szentszék a szeminárium alapszabályzatát. A papnevelde egyházmegyeközi szeminárium lesz, így a csanádi, váradi és szatmári megyésfőpásztorok joghatósága alá kerül. A nevelői munka javát a Jézus Társasága vállalja fel. 1930. szeptember 30-án 33 kispap vonul be a szemináriumba a csanádi, nagyváradi, szatmári, kassai és rozsnyói egyházmegyék területeiről. A rendszerváltás után a szabadkai megyések is tanulnak Szegeden. A szeminárium nevelési és oktatási részből tevődik össze, a kettő szoros egységet képez. Ez az egység a lelki fejlődésben teljesedik ki és válik meghatározóvá, hogy a növendékek megfelelő közösségi életet élve, később maguk is közösségi vezetőként tevékenykedjenek. A Szt. Gellért Szeminárium is ezt a célt szolgálja és próbálja megvalósítani. Ebben segít a lelki atya, vagy más néven spirituális, akinek feladata a kispapok lelki vezetése. A kispapok a Szeminárium mellett működő Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán tanulnak. Mind-

két intézmény szerves részét alkotja a papnevelésnek. Mi a két intézmény sajátossága, ami a különbséget jelenti? Az, hogy míg az egyik nevel, a másik oktat. A főiskolán a teológiát és ezen belül különböző ágait, mint például: Biblia-ismeret, Biblia-magyarázat, filozófia, alapvető hittan, részletes hittan, egyháztörténelem, pedagógia, katekézis, lelkipásztorkodás-tan (pasztorális), erkölcstan, egyházjog ismereteket szerzik meg a hallgatók. A tanulmányi program a következő: hétköznap 8 órától 12.45-ig előadások a főiskolán, az évfolyamnak megfelelő teológiai tantárgy kurzusok. Délután folytatódnak az előadások, 14 órától 15.45-ig. Az elsajátított ismeretekről félévenként a vizsgaidőszakban adunk számot. Tanórák után, a napi program a szemináriumban folytatódik. A stúdiumi idő az, melynek keretében minden kispap – elsőtől az ötödik évfolyamig – a saját cellá-

2/2010 jába (szobájába) elvonulva tanulással készül a főiskolai kurzusok keretében leadott ismeretek elsajátítására. A tanulási idő a délutáni órákat tölti ki, s a napi programtól függően változik. Hétvégén délelőttönként pedig a stúdium, lelki nap vagy lelkipásztori gyakorlat, szociális gyakorlat (börtönlátogatás, hajléktalanok étkeztetése, vakok intézete, szociális otthon látogatása) nemegyszer kirándulás szerepel a programunkban. Délután 13.00 órától hosszú kimenő, szabadidő, kerékpározás, foci, konditerem, pingpong, csocsó zajlik nálunk. Este 22.30-kor lámpaoltás. A papnevelő intézet nevelői a II. vatikáni zsinat alapjain, az idők jeleinek szem előtt tartása mellett, a kor igényei szerint, a kétezer éves hagyományok talaján álló Egyházzal, a mindenkori római pápával és a tanítóhivatallal egységben teljesítik oktató és nevelő hivatásukat. A teológiai tudásuk átadása mellett a legfontosabb számukra személyes hitük átadása, melynek példáján buzdulva növekednek a papnövendékek a hitben, reményben és a szeretetben.

Zsúnyi Tibor harmadéves teológus

Ballagók

A nyolcadikosok számára május 28-án véget ért a tanítás. A Kókai Imre iskola nyolcadikosainak és a Petar Kočić iskola magyar tagozata végzős diákjainak ballagási ünnepségét június 6-án tartották. Azt megelőzően a ballagók az iskolaigazgató, osztályfőnökeik és tanítóik vezetésével részt vettek a vasárnap délelőtti diákmisén, hogy hálát adjanak az Úrnak a kegyelmekért, amelyekben tanulmányaik során részesültek. Képünkön a bevonuló nyolcadikosok.

2/2010

TEMERINI HARANGSZÓ

Feltámadási menet

A feltámadási menet elnevezésű kezdeményezést a 2004. évi kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca után érzett tettvágy hívta életre. 2005 óta immár hatodik alkalommal indult húsvétkor a Balaton-parti Zamárdi templomából, illetve a tihanyi apátságból a zarándoklat, hogy pünkösdre stafétaszerűen eljusson Csíksomlyóra, a magyar nyelvterület legnagyobb zarándokhelyére. Harmadik éve már, hogy az esperes atyának köszönhetően Temerin is stációállomásként bekapcsolódik a menetbe. Az Árpád-kori szárnyas keresztet, amely a feltámadási menet jelvénye, április 25-én vasárnap délután ft. Brasnyó Ferenc kishegyesi plébános hozta Temerinbe. A kálváriára vezető úton több száz hívő és érdeklődő, a civil szervezetek tagjai zászlaikkal, valamint a fúvószenekar kísérte a szalagokkal díszített jelvényt Krisztus kereszthalálának jelképes helyére. Miután ft. Szungyi László atya Temerinben a feltámadási átvette a szárnyas keresztet, a dalárda és a menet nyugdíjasok kórusa pedig elénekelte a Himnuszt, Puskás Tibor, az Első Helyi Közösség tanácsának elnöke mondott üdvözlőbeszédet. A rövid műsor és imádság után a jelvényre feltűzték a temerini szalagot, amelyen a Szózatból vett idézet áll: „Megfogyva bár, de törve nem”. Ezt követően elénekelték még a Székely himnuszt, majd mielőtt a menet elindult volna a templomba, a galambtenyésztő egyesület galambokat röpített az ég felé. A Népfront utcán vonult a menet, hogy ne akadályozza a közlekedést a főutcán. A plébániatemplomban Gusztony András polgármester fogadta a menet élén haladó szárnyas keresztet és mondott köszöntő szavakat. A műsorban közreműködött Barcsik Attila (trombitaszóló), Simovics Balázs (orgonakíséret), a Gaudeamus kórus, a Dávid Csillagai zenekar és a szavalók csoportja (Felkészítő hitoktatók: Ádám Mária és Horváth Tünde). Góbor Béla szervezőmunkatárs zárószavai után a plébános atya bejegyezte a temeriniek üzenetét a zarándoklat emlékkönyvébe, amit sokan mások is aláírtak. Temerinből a feltámadási menet a szárnyas kereszttel hétfőn Tiszakálmánfalvára folytatta útját, majd délben a muzslyai stációállomáson fogadták.

11

Papszentelés Szabadkán

2010. június 26-án msgr. dr. Pénzes János szabadkai megyés püspök pappá szentelte Baranyi László (Zentagunaras), Balcsák Szilárd (Bácsszőlős) és Szöllősi Tibor (Újvidék) diakónusokat. A papszentelési misén a szabadkai egyházmegye több papja, valamint magyarországi elöljárók és vendégpapok koncelebráltak.

Bérmálás

Bérmálás volt április 11-én, vasárnap a Szent Rozália plébániatemplomban. A nyolcadikosok, szám szerint 98-an, részesültek a keresztény nagykorúság szentségében. Az ünnepi nagymisén msgr. Huzsvár László nyugalmazott nagybecskereki megyéspüspök bérmálta a fiatalokat. A csoportképek bérmálkozás után készültek, msgr. Huzsvár László nagybecskereki megyés püspökkel, ft. Szungyi László esperesplébánossal a fiatalok hitoktatóival és a családi hittancsoport-vezetőkkel. A bérmálkozók csoportképeit lásd a borítólapon.

50 éves házassági évforduló

Jézus Szíve ünnepét követő vasárnapokon az esperes atya áldásban részesíti a 10, 25, 50 és a 60 éves házassági évfordulójukat ünneplő párokat. Idén az aranylakodalmukat ünneplők igen szép számban jöttek el a vasárnapi szentmisére. Az 1960-ban egyházi házasságot kötöttek közül párjukkal ismét az oltár elé állt: Szarvas Sándor és Rozália, Vígi János és Margit, Dusa István és Ilona, Mészáros Ferenc és Ilona, Pásztor Gáspár és Verona, Talló László és Erzsébet, Faragó József és Rozália, Lukács Mihály és Margit, Tóth Pál és Margit, valamint Varga József és Katalin.

12

TEMERINI HARANGSZÓ

2/2010

Maris néni 80 éves Megújult az imaház

A telepi imaház, amely közösségi házként működik, kívülről már régen lett tatarozva. A belseje ugyan néhány éve már megújult és a különböző csoportoknak otthont ad az összejövetelekre. Zarnócki József képviselő és gondnok szívügyének tartja, hogy az emléktemplom és környéke tiszta és rendezett legyen. Jött az ötlet, hogy a tízéves évfordulóra, a valamikori kápolna is új fényben díszelegjen. Fo-

Május 9-e, az idei telepi elsőáldozás napja egybeesett egy kedves születésnap megünneplésével. Faragóné Pece Máriát, mindannyiunk Maris nénijét 80 éves születésnapja alkalmából szerettei és a hívő közösségünk együtt köszöntötte. Új templomunk felszentelése 10. évA megújult imaház most közösségi ház fordulójának évében alkalmunk volt kifejezésre juttatni hálánkat mindazért, amit ő a maga módján szeretettel- lyó év áprilisában készen lett a terv, amelynek alapján május jes szolgálatával az imaház létrehozásának kezdeteitől, 3-án hozzáfogtak a mesterek a meszeléshez és festéshez. A terv az volt, hogy az imaházzal együtt a templom kede főként az utóbbi több mind három évtized alatt Isten rítését és a szerszámos helyiséget is befestik. A munka húsz ügyéért tett. napig tartott, melynek keretében A telepi millenniumi emléktemplom rendezésre kerültek az ablakok és építésekor nagyon sokan fáradságot nem a lehulló vakolat. A szín nem válismerve, készségesen segédkeztek. A kötozott, ugyanolyan lett a mintázat zösség részéről Maris néni mindig ott volt is, de attól, hogy friss lett a festés, a munkások, segédkezők megvendégeléaz egész imaház és vele együtt a sekor. Időt, fáradságot nem sajnálva minkörnyéke is megújult. dig lehetett rá számítani. Bár a pálinkát Józsi bácsi elmondta, hogy kémértékkel mérte („harmadik pohárkásőbb bizonyára szükség lesz majd val csak a püspök engedélyével lehet!” szigetelésre, mert a falak felszív– mondta), az elfáradt férfiak örömmel ják a nedvességet a talajból. Egy fogadták, ha kedvesen töltött nekik a poilyen alkalom jó ok arra, hogy az harukba. A sör, az üdítő és a kávé is jóutcán sétálók felfigyeljenek az lesett mindenkinek a kedves mosoly és újításra, és a szemügyre vegyék, szép szavak kíséretében. Ő pedig örült, vagy be is segítsenek az éppen fohogy helytállhatott, kedveskedhetett, jót lyó munkába. Minden kézre szüktehetett. Így ő a maga módján önzetlen ség van, hiszen a közösségi ház segítőkészségével szeretetét „beépítette” mindenkié, aki jó szándékkal köaz Isten új házába és közös otthonunkba. zelíti meg és közösséget épít. Ami Családja, szerettei és népes rokonsága nevében Jancsi fia köszöntötte alkalmi Van utánpótlás a ministránsok tá- pedig elhasználódik, azt a közösség megpróbálja kijavítani, esetverssel és virágcsokorral. Isten népe neborában. Bujdosó Márk igaz, még leg más célra használni. Elsődvében pedig László atya elismerően mélcsak 5 és fél éves, de nagyapja, leges szempont azonban, hogy tatta hosszú évtizedes tevékenységét, kiLepár Mihály mellett, aki kereszbármelyik csoport használja a köfejezte közösségünk köszönetét, háláját, telésekkor, esküvőknél segédkezik zösségi házat, azt tegye Isten dijókívánságát, biztosította őt az imákról, és külön áldásban részesítette az ünnepela lelkipásztornak, szorgalmasan csőségére, a maga és közössége üdvére. tet. tanulja a ministrálást.

Veréb M. Gizella nővér

Zs. T.

2/2010

TEMERINI HARANGSZÓ

Mária Rádió

A Mária Rádió az egyetlen katolikus rádió Szerbiában, amely ma hat leadóról sugároz műsort, ezek pedig: Újvidék (90,0 MHz), Szabadka (90,7 MHz), Zombor 85,7 MHz), Leszkovac 107,4 MHz), Zichyfalva (89,4 MHz), valamint Zenta (90,0

diók Világcsaládjának részét képezi, ennek szabályzatai alapján dolgozik, éppúgy, mint a világ több mint hatvan országában. Így a mindennapi műsorban szerepel a rózsafüzérimádság, szentmise közvetítése és hittanóra, de szerepelnek az Egyház hírei, valamint az egyházi zene is. Külön érdekesség az időmegosztás Szabadkán és Zomborban, ahol a műsoridőt a Szerb Pravoszláv Egyházzal felezik. Ezekben a helységekben fél napig a katolikus műsort sugározzák, fél napig a Pravoszláv Egyház sugároz. Az elsődA Mária Rádió csapata leges meglepődés, MHz Pamsat). Alapítója és egy- csodálkozás után a hallgatók elfoben az első műsorigazgató dr. páter gadták ezt a helyzetet. Az ökumeTadej Vojnović ferences atya, bibli- nizmus különös, egyedi példája ez! kus volt. A mai műsorigazgató msgr. A Mária Rádió szeretné bővíteni ledr. Andrija Kopilović. Két stúdió lé- adóinak hálózatát, tervezi a műsorok tezik: Újvidéken, valamint Szabad- fejlesztését is, bekapcsolva képzett kán. szakembereket a munkába. Kéri a Mint mindenütt, a Mária Rádió hallgatók további támogatását, szeraz önkéntesek munkáján alapszik, vezetek és közösségek anyagi segíta hallgatók segítségén és támaszán. ségét, valamint az önfeláldozó munA Szerbiai Mária Rádió a Mária Rá- kát, és az imát!

Elsősök fogadása Az első osztályba induló kisiskolások szülei és nevelői figyelmébe ajánljuk, hogy a tanítás megkezdése előtti vasárnapon, augusztus 29-én, mindkét templomunkban fogadást tartunk részükre. A gyermekeket szüleikkel együtt a Telepen a reggel 7 órakor kezdődő szentmisé-

re várjuk, a plébániatemplomban pedig a fél kilences diákmisére. Misék előtt a templomkertben gyülekezünk, és ünnepélyesen bevezetjük őket az Isten házába és mindannyiunk közös otthonába, a szentmisék után pedig a hittanteremben találkozó lesz a szülőkkel és az elsős gyermekeikkel.

A bérmálkozók, elsőáldozók és elsőgyónók csoportképeit Foto Zsuzsi bocsátotta rendelkezésünkre

13

Házastársak imája

Uram, segíts nekünk, mindig emlékezzünk arra a napra, amikor megismerkedtünk, és megszerettük egymást! Segíts mindig meglátni a jót a társamban és segíts, hogy közösen tudjuk megoldani gondjainkat. Segíts kimondani egymás iránti érzéseinket, és tudjunk bocsánatot kérni egymástól. Uram, kezedbe adjuk házasságunkat! Ámen.

Immár 5., bővített kiadásban jelent meg Zsúnyi Illés Nehéz idők című könyve. A magyarországi, Nagydorogon élő, a szovjet koncentrációs táborokat megjárt temerini származású szerző magánkiadásban először 2001-ben jelentette meg visszaemlékezéseit a „nehéz idők”-re. Miután sokan elolvasták a megrázó történetet, a szerző barátai összefogásának és támogatásának köszönhetően megjelent a 2., majd a többi, bővített kiadás, melyet Magyarország történelmi határain belül többnyire iskolákban, plébániákon ajándékként terjesztenek, hogy a fiatal nemzedék okulhasson egy kor által előidézett borzalmakról. – Visszaemlékezésem 70 évet ölel fel. Kutatómunkát végezni nem volt módom, de ezt megteszik helyettem a történészek. A XX. századi életről szerettem volna megörökíteni eseményeket az utókor számára, saját élmények alapján. Hiszem, tanulságul szolgál majd – írja könyvéről a szerző.

14

TEMERINI HARANGSZÓ

2/2010

Az Illés-napi rendezvények programterve Temerin népe 1853-ban úgy határozott, hogy július 20át, Illés próféta napját fogadalmi ünnepévé teszi, azt minden évben megtartja. E hagyomány tiszteletét gyermekeire örökíti – immár 157 éve folyamatosan. Az idei Illés-napi ünnepségsorozat a Millenniumi emléktemplom felépültének tizedik évfordulója jegyében zajlik. 2010. július 15. – csütörtök 18.30 TSK sportpálya: Könyvbemutató. Ádám István – A TTC Sport Klub művelődési életének 40 éve 1918–1958 20.30 Lukijan Mušicki kiállítóterem: Régi temerini fényképek és képeslapok, kiállításmegnyitó 2010. július 16. – péntek 10.00 Rozika étterem: Németh Mátyás önálló tárlatának megnyitója 18.00 A Temerini Első Helyi Közösség otthonának nagyterme: A helyi közösség tanácsának ünnepi ülése. Állófogadás a helyi civil szervezetek és meghívottak részére 2010. július 17. – szombat 10.00 Tájház: Történelmi vetélkedő az általános iskolások számára a Pázmány Péter Diákklub szervezésében 11.00 A Kókai Imre Általános Iskola központi épülete: A millenniumi emléktemplom építésének 10 éve címmel Góbor Béla fényképbemutatója és más képzőművészeti alkotások és fotók kiállításának megnyitója 17.00 Temerini Iparosotthon: Régi foglalkozások és iparosmesterek összegyűjtött szerszámainak bemutatója 18.00 Vindulo borház – Becsei út 84. sz. tanya: Borkóstolási alkalom a nyitott pincenap keretében 18.00 Tájház: Táncház gyermekek számára 20.00 Tájház: Táncház felnőttek számára hajnalig 20.00 Horgászlak – Jegricska partja: A hagyományos temerini rockegyüttesek koncertje, JEGRICSKA FEST 2010 2010. július 18. – vasárnap 8.30 Horgászlak – Jegricska partja: Egész napos tematikus kiállítás és foglalkozás a Kárász Sporthorgász Egyesület szervezésében, halételek kóstolása, horgászási lehetőség 15.00 Regatta a Jegricskán. Ismerkedés a Jegricska élővilágával, csónakázási lehetőség 17.00 Tájház: A Temerinből elszármazottak hagyományos, ötödik találkozója 19.00 Színházterem: A jánoshalmi és a mórahalmi népi táncegyüttesek, valamint a temerini Szirmai Károly MME közös gálaműsora

2010. július 19. – hétfő 10.00 Tájház: A lovasbandérium bemutatója, alkalom a gyerekeknek lovaglásra, ismerkedés a nyergesekkel. A bemutató 14 óráig tart 16.30 A Kókai Imre Általános Iskola telepi épülete: A temerini kézimunka-kedvelők, valamint a Kertbarátkör és a méhészegyesület kézimunka-, termék- és terménybemutató kiállításának megnyitója 18.00 Tájház: Temerini németek, tematikus kiállítás megnyitó, Csorba Béla, Ádám István, Ökrész Károly 19.00 Kálvária: Keresztúti ájtatosság 2010. július 20. – kedd – Illés-nap 8.00 Telepi közösségi ház: A telepi hagyományápolók és hagyományőrzők kézimunka-kiállításának megnyitója 8.50 Kertészlak: Postagalamb-röptetés 9.00 Kertészlak: Indul az ünnepi menet az új kenyérrel a park elől a Népfront, a József Attila és a Kis Ferenc utcákon át a telepi Lurdes-i Boldogasszony (millenniumi) templomba 10.00 Ünnepi szentmise a telepi Lourdes-i Boldogas�szony templomban. A szentmise főcelebránsa Német László nagybecskereki megyés püspök. 16.30 Szent Rozália-plébániatemplom: Az Őszirózsa nyugdíjaskórus ünnepi hangversenye 18.00 A telepi iskola udvara: Művelődési műsor a Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület szervezésében 20.00 Illés-napi sokadalom a telepi iskola udvarában. Himnusz, ünnepi beszéd, az új kenyér megszegése és mulatság hajnalig 22.30 Ünnepi tűzijáték

Nyitvatartások Tájház

Szombaton, 2010. július 17-én: 18.00–20.00 Vasárnap, 2010. július 18-án: 16.00–19.00 Hétfőn, 2010. július 19-én: 10.00–14.00 Kedden, 2010. július 20-án: 14.00–16.00

Lukijan Mušicki kiállítóterem

2010. július 15., 16., 17., 18., 19. és 20., 10.00–19.00 óráig Az Illés-napi rendezvénysorozat főszervezői a Temerini Első Helyi Közösség, a Temerini Kertbarátkör, az Iparosok és Vállalkozók Egyesülete, a Szirmai Károly MME, a Temerini Lovasbandérium. Társszervezők a Temerinben aktívan tevékenykedő civil szervezetek és magánszemélyek. A szervezők fenntartják a műsorváltoztatás jogát.

Ezúton mondunk köszönetet az Első Helyi Közösségnek, hogy lehetővé tette a Temerini Harangszó Illés-napi számának megjelenését. Összetartozásunk nagyszerű jele ez. Szívből köszönjük, s kívánjuk, hogy együttműködésünk maradjon ilyen példás a jövőben is, és Isten segítségével még sok Illés-napot méltóképpen megünnepeljük.

15

Élő egyház TEMERINI HARANGSZÓ

A plébániatemplomban elsőáldozó fiúk

Az elsőgyónó 2. osztályos fiúk

A plébániatemplomban elsőáldozó lányok

Az elsőgyónó 2. osztályos lányok

2/2010

László atyát nagy szeretettel köszöntöttük névnapján A telepi templomban elsőáldozók

A Miasszonyunk Világi Rendjének tagjai megújították fogadalmukat

Az idei Bárdos Lajos Zenei Hetek rendezvényen nagy sikerrel szerepelt a Gaudeamus gyermekkórus Kövesdi Renáta vezetésével

16

Az idei évi bérmálkozók TEMERINI HARANGSZÓ

2/2010