XX. Évfolyam 2. szám. Vízmondó: Hibaelhárítás a szennyvízhálózaton

XX. Évfolyam 2. szám Vízmondó: Hibaelhárítás a szennyvízhálózaton Az el z lapszámban várakozással telve még arról írtam, vajon milyen fogadtatásra lel majd a Vízmondó új, képregényes oldala. Az elmúlt csaknem három hónap során számos pozitív visszajelzést kaptam, ami meggy zött arról, hogy jó irányban mozdultunk el, amikor a megújítást t ztük ki célul. Így folytattuk a munkát a „rajzolóval”, akit az illend ség miatt – s múltkori mulasztásomat pótolva - szeretnék bemutatni a DRV Hírek olvasóinak: Sz nyi Gerg nek hívják a grafikák készít it. Képregényes formában legutóbb az ivóvízhálózaton történ cs törés kijavítását mutattuk be. Az ivóvízellátás mellett társaságunk másik fontos alaptevékenysége a szennyvízelvezetés és –tisztítás, így az újabb szám témaválasztásakor azonnal felmerült az el z höz hasonló tartalmú kiadvány elkészítésének igénye. Hamar megállapítottuk, hogy a szennyvízhálózaton is számtalan olyan hibalehet ség fordulhat el , melyek gyors, szakszer elhárítása komoly kihívások elé állítják szakembereinket a zavartalan szolgáltatás biztosítása érdekében. Ráadásul ezek a folyamatok látványosak, a rajzok segítségével jól bemutathatóak.

A szennyvízhálózaton is történik id nként cs törés, bár jóval ritkábban, mint az ivóvízhálózat esetében. Másrészt nem sok értelme lett volna szinte ugyanazt a munkafolyamatot ábrázolni, mint korábban. Mivel új, egyedi kiadványt kívántunk létrehozni, ezért tovább kutattunk a hibalehet ségek között. Gyakori hiba a dugulás is, mivel a szennyvízcsatornába a gondatlan emberi magatartás következményeként id nként nemcsak szennyvíz kerül. Az esetek többségében a dugulás hálózatmosatás révén viszonylag egyszer en megsz ntethet .

A szakemberekkel történ konzultációt követ en, végül az egyik leggyakrabban el forduló hiba elhárításával kapcsolatos folyamatot mutatjuk be: egy szennyvíz-szivattyú meghibásodását és cseréjét. Ahol a terepviszonyok lehet vé teszik, a szennyvíz gravitációs módon folyik a csatornában. Természetesen a szennyvíztisztító telepig képtelenség csak „lejt s” cs hálózatot kiépíteni, így mindenképpen szükség van ún. szennyvízátemel kre, a szennyvíz továbbítása érdekében. A szennyvízátemel kben szivattyúk m ködnek, melyek a szennyvíz magasabb pontra történ emelését segítik. Meg kell említenünk, hogy szerencsére egyre több átemel ben találjuk meg a társaságunk által szabadalmaztatott szagtalanító rendszert is, mely a szennyvízszállítás során fellép kellemetlen szaghatások megel zését szolgálja. Ha a szennyvízátemel ben található szivattyú meghibásodik, akkor a folyamatosan érkez szennyvízzel megtelik az átemel akna. Az URH-s jeladó rendszer azonnal hibaüzenetet küld a diszpécser központba, ahol a számítógépes üzemirányító rendszer jelzi a meghibásodást. Az ügyeletes diszpécser értesíti, és a helyszínre küldi a hibaelhárító szakembereket. A helyszíni hibafeltárást követ en kiderül, hogy a szivattyú helyben javíthatóe. Komolyabb hiba esetén a szennyvízszivattyút kicserélik a szakemberek. Az új szivattyú üzembe helyezését követ en fontos feladat a környezet fert tlenítése, mivel a felszínre esetlegesen kifolyó szennyvíz komoly fert zésveszély forrása lehet. A szennyvízhálózat zavartalan üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen fogyasztóink közrem ködése is. Alapvet fontossággal bír ugyanis, hogy a csatornahálózatba csak olyan anyagok kerüljenek, melyek nem zavarják a rendszer és a tisztítótelep m ködését. Ezért nem szabad a csatornába engedni többek között zsírt, olajat, festéket, benzint, mérgez vagy maró anyagokat, m anyag- és üvegpalackokat, építési törmeléket, állati tetemeket. Els re talán szokatlan a felsorolás, de szennyvizes kollégáink minden bizonnyal kacifántos sztorikat tudnának mesélni arról, mi mindent találtak már a csatornában. Nem szabad szó nélkül elmennünk még egy lényeges tudnivaló mellett. A társaságunk által üzemeltetett csatornahálózatot csak szennyvizek elvezetésére létesítették. A csatornába kerül nagyobb mennyiség csapadékvíz zavart okozhat a szennyvíz elvezetésében és a tisztítási technológiában. A hagyományos Vízmondóhoz képest van egy változás a jelenlegi számban: kimaradt a keresztrejtvény, mely a fogyasztói visszacsatolás szempontjából is jelent séggel bír. A megfejtés beküldésekor ugyanis számos fogyasztónk kérdéseket is fel szokott tenni, vagy egyszer en csak megírja véleményét a bemutatott témáról. H séges, játékos kedv fogyasztóink jogosan kérhetik számon rajtunk a rejtvény hiányát, bár megnyugtatásul elmondhatjuk, hogy épp egy másik nyereményakció került a szóban forgó részre. A döntés magyarázatát is megosztjuk olvasóinkkal. A következ hónapokban a Vízmondó mellett több tájékoztatót (díjtámogatásról, számlaformátum változásáról) kell az elszámoló számlák mellé borítékolnunk, viszont ebben a tekintetben a borítékoló gépek kapacitása véges. Ezért összevontunk két anyagot és a csoportos beszedési megbízás, mint el nyös fizetési mód népszer sítése érdekében indított nyereményakciónk a Vízmondóba került. Dónucz László

Tájékoztató a lakossági fogyasztók állami díjtámogatásából adódó díjkülönbözet elszámolásáról Magyarországon a víz- és csatornaszolgáltatás hatósági áras, a január 1-t l december 31-ig hatályos díjakat a vízi közm vek tulajdonosai állapítják meg. Ez azt jelenti, hogy a DRV Rt. által alkalmazandó díjakat - az állami tulajdonú vízi közm vek esetében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, - az önkormányzati tulajdonú vízi közm vek esetében az illetékes önkormányzat képvisel testülete határozza meg rendeletben. A lakosság által fizetend díjakat – az infláción kívül – els sorban a víz- és csatornaszolgáltatás állami támogatásának alakulása befolyásolja. Az állam a lakossági fogyasztók terheinek csökkentése érdekében díjtámogatást nyújt azokon a településeken, ahol a vízellátás, szennyvízelvezetés költségei egy meghatározott küszöbértéknél magasabbak. Az önkormányzatok által jelzett igények alapján utólag kerül felosztásra a költségvetésben jóváhagyott országos szint támogatási keretösszeg. Így az érintett településeken az állami díjtámogatás mértékével módosul a miniszter vagy az illetékes önkormányzat képvisel testületének rendeletében megállapított lakossági víz- és csatornaszolgáltatási díj. Az állami díjtámogatás ez évi elosztásáról - 2005. január 1-ig visszamen leges hatállyal - a KvVM 2/2005. számú rendelete döntött. Így az érintett településeken véglegessé váltak a 2005. évi lakossági víz- és csatornahasználati díjak. Az állami támogatással csökkentett fogyasztási díjakat fogyasztóink a soron következ elszámoló számla egységár (E.ár) rovatában találják. A díjtámogatás elosztásáról szóló döntés meghozataláig 2005. évben, a DRV Rt. átmenetileg a 2004. évre érvényes víz- és csatornadíjon számlázta a szolgáltatásait. A díjtámogatási rendszerb l 2005. január 1. óta adódó díjkülönbözet elszámolására a soron következ els elszámoló számlában nyílik mód. Ennek menete a következ :

A 2004. évi lakossági víz- és csatornadíjon eddig kiszámlázott fogyasztási tételeket visszavonjuk, majd ugyanezeket a leolvasott mennyiségeket a 2005. évre érvényes víz- és csatornadíj alapulvételével újra kiszámoljuk. Az elszámoló számla „Fizetend összesen” sora az aktuális fogyasztás mellett így a tavalyi és ez évi víz- és csatornadíj közötti különbséget is tartalmazza. Ügyfélszolgálati irodáink készséggel adnak további felvilágosítást a díjrendszerrel kapcsolatban. Tisztelettel: Dunántúli Regionális Vízm Rt.

A Közgy lésr l 2005. május 5-én a Dél-balatoni Igazgatóság székházában került sor Társaságunk Közgy lésére. A többségi tulajdonos magyar államot dr. Schmidt Zsuzsanna, a KvVM Társasági Önálló F osztályának f osztályvezet helyettese képviselte. Számos tulajdonos önkormányzat megbízottja, képvisel je is részt vett a legf bb döntéshozó fórumon. A dolgozói részvényesek meghatalmazottak útján képviseltették magukat. A levezet elnöki szerepkört az Rt. Igazgatóságának – mint kés bb kiderült leköszön – elnöke, dr. Hecsei Pál töltötte be. Bevezet jében hangsúlyozta, hogy a DRV Rt. történetének két legnehezebb évén van túl. Különösen a 2004. gazdasági év volt kihívásokkal f szerezve, els sorban rajtunk kívülálló küls körülmények, így az idegenforgalom jelent s visszaesése, a kedvez tlen id járás, az Európai Uniós csatlakozás, valamint a tulajdonosi többletelvárások következményeként. A kit zött feladatokat ennek ellenére maradéktalanul teljesítette a Társaság, ezért az elnök úr a DRV Rt. valamennyi vezet jének és dolgozójának külön is megköszönte kitartó, áldozatkész munkáját.

A Közgy lés ezt követ en megvitatta az els négy napirendi pontot, és elfogadta az Igazgatóság jelentését az Rt. ügyvezetésér l, vagyoni helyzetér l és üzletpolitikájáról; az Igazgatóság beszámolóját a 2004. üzleti évr l, a mérlegr l; a Felügyel Bizottság és a Könyvvizsgáló jelentését a részvénytársaság 2004. évi beszámolójáról. A 2004. gazdasági év néhány jellemz adata tájékoztatásul: Az értékesített ivóvíz mennyisége (végs felhasználás): 22.388 e m3 A tisztított szennyvíz mennyisége: 23.477 e m3 Az értékesítés nettó árbevétele: 11.818.443 e Ft Adózott eredmény: 190.648 e Ft Jóváhagyott osztalék: 190.476 e Ft Mérleg szerinti eredmény: 172 e Ft A Közgy lés tárgyalta a 2005. évi Üzleti Tervet is. Tóth István vezérigazgató szóbeli kiegészítést tett az el terjesztéshez, mely során elmondta, hogy az idei terv a hároméves középtávú gördül terv része. A DRV Rt. természetesen továbbra is más tulajdonában lév közm vek üzemeltetésével foglalkozik els sorban. Egyre meghatározóbb tevékenységgé válik a közm tulajdonosok pályázatainak el késztésében való részvétel, a közm tulajdonosok közötti integráció el segítése. Egyre több településen jelenünk meg folyékony hulladékgy jtés szolgáltatással is. Az éves várható igények, mennyiségek tervezésekor számos nehézségbe ütköztünk, de elmondható, hogy a 2005. évi terv optimista, további mennyiségi visszaesést nem terveztünk. Komoly szervezetkorszer sítési program is zajlik a Társaságnál, melyet ráadásul úgy kell végrehajtanunk, hogy

abból a fogyasztók ne vegyenek észre semmit. A szolgáltatási színvonal nemhogy nem romolhat, a racionalizálások eredményeképpen annak inkább javulnia kell.

Egy többször hangsúlyozott problémára is utalt a vezérigazgató úr: az állami m vek amortizációja csak részben számolható el, ami mintegy 2 Mrd Ft forráshiányt és a m vek állapotának folyamatos romlását eredményezi. Gazdasági szempontból említésre méltó még, hogy az üdül körzetekben 2005. évt l megváltozott a díjstruktúra, ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy az állami díjtámogatási rendszer sajátosságai miatt, a fogyasztók további díjnövekedést fognak érzékelni a számlákban. A DRV Rt. testületeinek – Rt. Igazgatósága, Felügyel Bizottsága – mandátuma lejárt, így a többségi tulajdonos által javasolt korábbi és új tagok megválasztására került sor a Közgy lés következ részében. 2007. május 31-ig a következ személyek alkotják a testületeket.

Az Rt. Igazgatósága: Reményi Zoltán (a május 18-ai igazgatósági ülésen a tagok elnökké választották), Berki László, mint új tagok. Murányiné Krempels Gabriella, Gáspár Gyula, Szekó József eddig is tagok voltak. Az Rt. Felügyel Bizottsága: Aladics Sándor elnök (a jogszabályok alapján az Állami Számvev szék javasolta), további új tagok: Magyar Melinda, dr. Csiki Károly, Somogyi László. Újraválasztott korábbi tagok: dr. Barabás Gábor, Vértes Árpád. A dolgozók delegáltjaként Bódizs József, Bocsev István és Pintér Lajos tagsága is meger sítésre került. A könyvvizsgálói feladatokat változatlanul az Auditconsult Kft. látja el, melyet Bakó Zsuzsanna képvisel.

Társaságunk valamennyi vezet je és dolgozója nevében ezúton köszönjük meg az Igazgatóság és a FEB leköszön elnökeinek és tagjainak többéves munkáját, az új testületeknek pedig eredményes munkát kívánunk! A Közgy lés további napirendi pontjai során adminisztratív kérdésekben születtek határozatok. A nyugdíjba vonult dolgozóktól visszavásárolt részvényeket (1835 db) törzsrészvénnyé alakították, döntés született az Alapító Okirat néhány formális módosításáról, a javadalmazási szabályzat elfogadásáról. A Közgy lés jóváhagyta a DRV Rt. 5 éves stratégiáját, melynek rövidített változatát újságunk hasábjain is olvashatják. Dónucz László Két konferencia tapasztalatai A közelmúltban el bb február 24-én Ausztriában, majd május 13-án Baján vett részt nemzetközi szakmai konferencián Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettes.

- Mi volt az ausztriai konferencia célja, s milyen eredményeket hozott? – kérdeztük a vezérigazgató-helyettest. - Úgy gondolom, a DRV Rt. számára is fontos, hogy id nként nemzetközi szakmai konferenciákon vegyen részt, képviseltesse magát, s egyben összehasonlítási alapot nyerjen arra, hogy mások mit, hogyan, miért csinálnak. Ennek megfelel en utaztam ki Ausztriába, ahol a Dunamenti országok regionális projektje elnevezés munkaértekezletre került sor, amelyen az érintett országok környezetvédelemmel, vízszolgáltatással foglalkozó vezet szakemberei vettek részt: Németország, Románia, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Moldova, Bulgária képvisel i. A tanácskozás legfontosabb témaköre a víz és szennyvíz tarifákkal volt kapcsolatos. Ez egy nemzetközi projekt, amelyik Európai Uniós és ENSZ támogatással m ködik, és azt vizsgálja, miként lehet a tarifákat úgy kialakítani, hogy a környezetvédelmi kívánalmaknak megfeleljen, tehát biztosítsa a Duna szennyezettségt l való védelmét. - S Ön, mint egy dunántúli, balatoni cég vezérigazgató-helyettese, miért kapott erre meghívást? - Egyrészt azért, mert többen hallották már a korábbi el adásaimat, s úgy gondolták, hogy nem haszontalan, ha Magyarországról egy vízszolgáltató is elmondja a véleményét azokról a problémákról, amelyek ott felvet dtek. Másrészt minden bizonnyal azért is, mert olyan közös tarifarendszer kialakításán dolgoznak, amely ösztönzi a víztakarékosságot, ugyanakkor a szolgáltató gazdasági érdekeinek is megfelel, mint a kéttényez s díjrendszer, amit mi idén vezettünk be. A tanácskozás és tapasztalatszerzés eredményeként k is javasolják a kéttényez s díjrendszer bevezetését a többi országban. A javaslat szerint az díjrendszerüknél az alapdíj magasabb lenne,

mint amit mi alkalmazunk. A konferencia igen hasznos volt, hiszen lehet ség nyílt egy nemzetközi tapasztalatcserére. Úgy látom, hogy Magyarország a tarifatervezés és átalakítás vonatkozásában sem marad el a környez országoktól, s t bizonyos tekintetben még el bbre is járunk. Bemutatásra került egy magyar szakemberek által kifejlesztett olyan modell, amely a vízdíjakat próbálja szimulálni különböz peremfeltételek esetén, s ez is nagyon hasznos és tanulságos volt. Amerikai szakért vezeti a projektet, illetve m ködik közre a közgazdasági háttér kidolgozásában, vele is több hasznos beszélgetést folytattunk. - Ön mir l tartott el adást a konferencián? - Tulajdonképpen bemutattam a DRV Rt. tevékenységét, és kitértem azokra a problémákra, amelyek mostanában foglalkoztatnak bennünket. Például a kéttényez s vízdíj, valamint a vízterhelési díj bevezetését, a tulajdoni szerkezettel kapcsolatos kérdéseket, vagy az önkormányzatokkal kötött szerz déseket beszéltük meg. - Ön nemrégiben részt vett Baján is egy nemzetközi konferencián. Arról mit érdemes tudnunk? - A Watertime elnevezés konferencia ugyancsak egy nemzetközi projekt, amely a víz- és csatornaszolgáltatás kérdéseivel foglalkozik. Azt vizsgálja, hogy például milyen paramétereket vesznek figyelembe az érintett önkormányzatok akkor, amikor a vízszolgáltatás árairól, megvalósításáról, fejlesztésér l döntenek. Ebben is igen jelent s külföldi intézetek vesznek részt, például Nagy-Britanniából, Németországból, Finnországból és hazánkból. Magyarországot a bajai Eötvös József M szaki F iskola képviseli, személy szerint dr. Péter Judit, akivel igen szoros a DRV Rt. kapcsolata, és több tanulmányában a DRV tapasztalatait is felhasználta. Tulajdonképpen már az nagy elismerése volt hazánknak, hogy a nemzetközi tanácskozás helyszínéül Baját, a bajai f iskolát választották. Az el adások során megvitattuk a fenntarthatósági kérdéseket, a víz- és csatorna szolgáltatásokkal kapcsolatos döntések közép- és kelet-európai tapasztalatait, s magyar szakért k a fent említett ausztriai konferenciáról is tartottak beszámolót. Szóba kerültek az EU-s elvárások, az EU-trendek és a magyar helyi közszolgáltatási politika, majd én tartottam el adást „A döntési helyzetek szolgáltatói szemmel” címmel. Az el adásom arról szólt, hogy milyen döntési kérdésekkel kerül szembe ma egy víziközm szolgáltató Magyarországon. Például az amortizáció elszámolása, vagy, hogy milyen tarifa struktúrát alkalmazzunk, illetve javasoljunk a döntéshozóknak. Nagyon fontos volt a mohácsi polgármester el adása, aki önkormányzati szemszögb l vizsgálta ezeket a kérdéseket. Szekó József egyébként a DRV Igazgatóságának a tagja, tehát belülr l is ismeri a cégünk munkáját. A konferencia végén egy kerekasztal be-szélgetés zajlott, ahol a résztvev k közösen vitatták meg az elhangzottakat, s ott a szakszervezetek és az önkormányzatok képvisel i is részt vettek, és elmondták véleményüket. Ez tehát igazából csupán egyetlen forduló volt a Watertime munkájában, de nagyon remélem, hogy az itt elhangzott anyagok hamarosan felkerülnek az internetre, és ezáltal hozzáférhet vé válnak mások számára is. Nekem olyan szempontból volt hasznos a tanácskozás, hogy láthattam, mások az EU-ban miként gondolkodnak ezekr l a témakörökr l, milyen elképzeléseik vannak a víziközm szabályozásról, a döntési helyzetek kezelésér l. Összegzésként Csuport László elmondta: Mind a két projekt igazából azt szimbolizálja, hogy a DRV Rt. számára hasznos bekapcsolódni ezeknek a szervezeteknek a munkájába, hogy legyen nemzetközi tapasztalatunk arra vonatkozóan, mások hogyan oldanak meg egyes problémákat, mert ezeket a tapasztalatokat hasznosíthatjuk mi is a saját munkánk során. Gy.L. Felkészülés az idegenforgalmi szezonra Ismét eltelt egy év, újra el ttünk áll a csúcsfogyasztási id szak. Területi igazgatóságaink május végén és június elején tartották meg szezon el tti tájékoztatóikat az önkormányzati és hatósági képvisel knek arról, hogyan készültek fel a nyári hónapokra. Megkérdeztük Társaságunk területi igazgatóit, milyen feladatokat végeztek el m ködési területükön a szolgáltatás zavartalan biztosítása, a szezonban megnöveked lakossági igények biztonságos kielégítése érdekében. *** Észak-balatoni Igazgatóság – Lenthár József igazgató A felszíni és felszín alatti vízkivételi m vek ellen rzése, karbantartása, tisztítása a felkészülési terv alapján történik. A hálózaton lév t zcsapokat a t zoltósággal együttm ködve ellen riztük. A szezon indulására elkészülünk a szükséges vezetékszaka-szok és a víztározó medencék mosatásával, hogy a megnövekv mennyiségi igényeket megfelel min ségben tudjuk biztosítani. Az Észak-balatoni Igazgatósághoz tartozó Balatonalmádi, Balatonfüredi, illetve Balatonszepezdi Ivóvíz Üzemvezet ségek m ködési területén tervszer en végezzük a vízmér órák cseréjét és hitelesítését, valamint a hálózati szerelvények ellen rzését és cseréjét. Ivóvízvezeték rekonstrukciót hajtottunk végre Alsóörsön, Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Tihanyban, Balatonszepezden, Révfülöpön, Fels örsön és K vágóörsön, emellett Alsóörsön felújítottuk az 50 m3-es medence tölt vezetékét. A térség megnövekedett szennyvízmennyiségének tisztítására 2004-ben állami beruházásként megkezd dött Balatonfüreden egy új, korszer szennyvíztisztító telep építése a jelenlegi telephelyen. A tisztítótelep a jelenlegi I.

fejlesztési lépcs alapján 5.000 m3/nap szennyvízmennyiség tisztítására lesz képes. A próbaüzem indítása 2005. júniusában várható. A regionális szennyvízátemel k felújítását, rekonstrukcióját tovább folytatjuk, szorgalmazzuk egy nagyobb, állami szerepvállalással történ rekonstrukció miel bbi megvalósítását. A regionális szennyvízelvezet rendszer átemel i, illetve a szennyvíztisztító telepek szezonra való felkészítése befejez dött. A szezon el tti tájékoztatónkat 2005. június 1-én tartottuk meg Balatonfüreden. *** Dél-balatoni Igazgatóság – Májer József igazgató A Nyugat-Balatoni és Dél-Kelet-Balatoni Regionális Vízm vön Siófok, Balatonkenese, Nagyberény, Balatonendréd, Balatonszárszó, Balatonlelle és Balatonboglár településeken ivóvízhálózati és csomóponti rekonstrukciókat hajtottunk végre. Cs béleléssel és mechanikai cs tisztítással újítottuk fel a Balatonszéplaki Nagyfelszíni Vízm NA500-as acél nyersvíz vezetékének a vasút és a f útvonal alatti szakaszát. A hálózati meghibásodások gyorsabb felderítése érdekében 3 db nagy átmér j vízmér t építettünk be a SiófokKilitiben található 2*5000 m3-es medencénél. Megtörtént a balatonföldvári ipari vízm udvartéri vezetékének és er sáramú vezérlésének rekonstrukciója is. A regionális nyomásfokozóknál frekvenciaváltókat építettünk be a nyomáslengések csillapítása érdekében Balatonvilágoson, Sóstón, Ságváron, Szántódpusztán, Kötcsén és Balatonföldváron. A DKBRV és NYBRV vízellátó hálózat területén az üzemirányító program b vítése megvalósult. Elvégeztük a Balatoni I-es és II-es szennyvízrégióban az átemel k er sáramú vezérlésének felújítását. Végrehajtottuk Balatonlellén az R-14, Siófokon pedig a Csobánc utcai és a X. számú szennyvízátemel k rekonstrukcióját. A tájékoztatónkat 2005. május 30-án rendeztük meg Balatonszéplak-alsón. *** Nyugat-balatoni Igazgatóság – Palánki János igazgató F m veink nagy biztonsággal képesek kielégíteni a várható vízigényeket. A rendszerek tárolómedencéinek, hálózatainak mosatása, fert tlenítése, az átemel k gépeinek forgatása megtörtént. A szezonra a megfelel m szaki és higiéniai állapotokat biztosítani tudjuk. Munkáink során kiemelt figyelmet kapott a vízveszteség-feltárás hatékonyságának javítása, a jó vízmin ség folyamatos biztosítása, a jó ellátási színvonal fenntartása még a topográfiai magaspontok fogyasztói esetében is. A fenti szempontok megvalósítása miatt ez évben is folytatjuk a rosszállagú, kis keresztmetszet elosztóvezetékeink cseréjét, a végvezetékek átalakítását körvezetékre, új zónák létrehozását, illetve a korábbi zónahatárok optimalizálását. Zónásítási munkálataink közül minden vonatkozásban kiemelked a Cserszegtomajon épül 500 m3-es medence, átemel és irányítástechnikai rendszer, melynek tervezett beruházási összege 38 millió Ft. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy nemcsak Badacsonytomajon, Badacsonyban, Szigligeten, Badacsonytördemicen, Ábrahámhegyen, Balatonrendesen készültek jelent s közm építési munkák, hanem átadásra került a Lesencei régió 4 településének csatornahálózata is, Cserszegtomaj, Rezi, Nemesvita, Nyírád, Nemesbük, Karmacs és Vindornyafok községek teljes kör csatornázásával együtt. További, már csatornázott területeken is jelent s szennyvízberuházások készültek, illetve készülnek ma is, mint például: Tapolca keleti városrészének teljeskör csatornázása, Badacsonytomaj község területén a Badacsonyörs IV. ütem szennyvízelvezet program megvalósítása. Jelenleg a keszthelyi tisztítótelepen az iszapvonal rekonstrukció keretében, az iszapcentrifuga gépház építése van folyamatban. Nyírádon az új szennyvíztisztító telep próbaüzemének lezárására készül dik a felel s kivitelez és tervez Kristály Kft. A szennyvízelvezet rendszerek és szennyvíztisztító telepi létesítmények felülvizsgálatával, a szükséges karbantartási, felújítási munkálatok elvégzése folyamatban van az anyagi lehet ségeink függvényében. A szezoni felkészülésekr l, a várható vízellátás, szennyvízelvezetés és –tisztítás helyzetér l szóló tájékoztatónkat 2005. május 27-én rendeztük meg az igazgatóság tanácstermében. *** Somogy megyei Igazgatóság – Bóta László igazgató Igazgatóságunk területén a nyári csúcsfogyasztásra történ felkészülés idén is kiemelt feladatot jelentett. Elvégeztük a szükséges karbantartásokat, a tárolók és víztornyok tisztítását, a vízkezel k tölteteit kicseréltük. A hálózatot átmosattuk és fert tlenítettük, megtörténtek a higiéniai karbantartások. A víz- és szennyvíztisztítási technológiát felülvizsgáltuk. A felkészülést 2005. május 10-18. között m szaki szemlével zártuk le. A szemlebizottság megállapította, hogy az alapos felkészülés biztosítja a zavartalan szolgáltatást a nyári id szakban. Az önkormányzati vezet k tájékoztatóját 2005. május 31-én tartottuk Kaposváron, az Inkubátorházban. *** Pécsi Igazgatóság – Dr. Solti Dezs igazgató A Mohács-szigeti vízbázison a gy jt vezetékeket az év során folyamatosan újítják fel az üzemvezet ség munkatársai. Megkezd dtek az Újmohácsi víztisztítót kiváltó vízvezeték tervezési munkái. Az üzemmenet zavarása nélkül folyamatosan zajlik a Mohácsi Vízm telepen a fekv sz r k felújítása és karbantartása, valamint

az udvartéri cs vezetékek rekonstrukciója. A Pécs-Mohács SENTAB vezeték 7-es szakaszának kiváltására vonatkozó tervek elkészítése és a szolgalmi jog megváltások a DRV Rt. finanszírozásában megtörténtek. Elkészült, és a szezonra üzembiztosan m ködik a kistérségi rendszerek felújított és kib vített irányítástechnikai rendszere. Berkesden nyomáscsökkent k beépítésével folytatjuk a túlnyomásos területek problémájának rendezését. A Husztót, Kovácsszénája, Abaligeti vízellátó rendszeren az irányítástechnikai berendezések felújításának els üteme megvalósult. Befejez dött Hosszúhetényben a szennyvíztelep átalakításának els üteme, mely által jelent sen javult a kibocsátott szennyvíz min sége. A Kozármisleny kistérségi rendszer ellátó vezetékének kiviteli tervei elkészültek, a kivitelezés várhatóan az I. félév végén indul el. Hálózatb vítési tervezési és részben kivitelezési munkákat végeztünk az önkormányzatok megrendelésére Nagykozárban, Bogádon, Romonyán és Kozármislenyben. Az értékesítési veszteség csökkentése érdekében fokozatosan és folyamatosan alakítjuk ki a településenkénti vízmennyiség-mérést és adatátvitelt a település el tt és után, mely a jelent sebb hálózati veszteséget jelent területek kisz rését teszi lehet vé. *** Fejér megyei Igazgatóság – Juhászné Hermann Margit igazgató A vízm telepeinken a gépészeti és villamos berendezések, valamint az irányítástechnikai rendszerek m köd képességének ellen rzését követ en a szükséges javításokat elvégeztük. A technológiai cs vezetékek korróziós védelmét megújítottuk. Az ivóvíztározó medencéket és glóbuszokat kimosattuk, majd fert tlenítettük. Szintén elvégeztük az ivóvízellátó elosztóhálózat mosatását és öblítését. A csomóponti szerelvények, légtelenít k m ködésének vizsgálata után, a szükséges cseréket végrehajtottuk. Az ivóvízellátó hálózaton a t zcsapok els félévi felülvizsgálata és m ködésképességének biztosítása megtörtént. A vízmin séget akkreditált laboratóriumunkban folyamatosan vizsgáljuk. A szennyvíztisztító telepek gépi berendezéseinek ellen rz karbantartását és a szennyvízátemel k takarítását is elvégeztük. M ködési területünkön kiemelt jelent ség a Velencei-tó körzete, melynek északi partján továbbra is kapacitás gondjaink vannak. A Velence-tavi Regionális Vízm Rendszer az év túlnyomó részében biztonsággal látja el a térség településeit. A nyári csúcsfogyasztási id szakban a rendelkezésre álló vízmennyiség azonban nem elegend a települések zavartalan ellátásához. A sz k szállítási és tározó kapacitás miatt, csapadékban szegény id járás esetén problémát jelenthet a megfelel mennyiség ivóvíz biztosítása. A Velence-tavi Regionális Vízm Rendszer és a Rákhegyi vízbázis összeköt vezetékének tervei elkészültek, ennek megvalósulása esetén megoldódnának a vízellátásban jelentkez gondok. Az összeköt vezeték kiépítésével lehet ség nyílik további vízigények biztonságos kielégítésére is. A szakembereknek és a területi önkormányzatoknak 2005. június 2-án, Velencén tartottunk tájékoztatást. Összeállította: Drescherné Horváth Andrea

Vízbiztonság – európai színvonalon Az átlag fogyasztó természetesnek veszi, hogy ha megnyitja a csapot, azon egészséges, tiszta ivóvíz folyik. Azt azonban már csak kevesen tudják, hogy a víz min ségének biztonságára miként ügyelnek a szolgáltatók, hogyan érik el, hogy a lehet legkisebb esélye legyen a vízmin ség romlásának. Április elejét l hivatalosan is, egy tervezett vízbiztonsági program el írásai szerint üzemelteti a DRV Rt. a TabZala vízm vet és annak hálózatát. Az országban els ként dolgozták ki az Rt. szakemberei az európai színvonalnak megfelel vízbiztonsági követelményrendszert és el írásait. A DRV Központjában Szebényi Tibornéval, a projekt vezet jével beszélgettünk. - Mi a Vízbiztonsági Terv lényege? - A Vízbiztonsági Terv lényege az egészségügyi kockázatot jelent veszélyek (fizikai, kémiai, biológiai, szervezeti) feltárása és elemzése a vízellátás minden lépésében, a vízkivételt l a fogyasztó csapjáig történ elosztásig bezárólag. A veszélyelemzés után meg kell határozni a kritikus szabályozási pontokat, a hozzájuk tartozó kritikus beavatkozási határértékeket, ezek mérési metodikáit és a helyesbít /megel z tevékenységeket. Az els dleges célunk a veszélyek el fordulásának megel zése. A rendszer megbízhatóságát és hatékonyságát az új ismeretek alapján rendszeresen felül kell bírálnunk. - Miért a Tab-Zala Vízm és hálózata esetében alkalmazták el ször a Vízbiztonsági Tervet? - Olyan mintaterületet kerestünk a szakmai program megvalósítására, amely közepes nagyságú, s amelyhez sok hasonló paraméter található a társaság szolgáltatási területén. A kés bbiekben így könnyebben lehet adaptálni az itt tapasztaltakat más, DRV Rt. által üzemeltetett vízm re is. - Hogyan zajlott a projekt el készítése? - A Tab-Zala Vízm Vízbiztonsági Tervének elkészítésére els lépésben egy szakmai team-et hoztunk létre. A programot 2004. év elején kezdtük el kidolgozni a közepes nagyságú, 9 mélyfúrású kúttal és vas-,

mangántalanítási technológiával rendelkez vízm esetében. A team-munka során dolgoztuk ki a konkrét feladatokat, amelyek betartásával jelent sen csökkenthet az egészségterhelést jelent veszélyek fellépésének kockázata. Munkánkat nagyban segítették Dr. Borsányi Mátyás iránymutatásai, aki az Országos Közegészségügyi Központ osztályvezet je, és a program megvalósulásának a kezdeményez je. A terv kidolgozásában közrem ködtek a Dél-balatoni Igazgatóságról többek között Krisztin Róbert üzemvezet és Solymosi Hajnalka víztechnológus, a Központból pedig a Szolgáltatási és Vízgazdálkodási, illetve az Üzemfenntartási Osztály szakemberei. Jóllehet még csak néhány hónapos tapasztalattal rendelkezünk, de az már most látszik, hogy Tabon – ahol eddig is a jogszabályi el írásoknak megfelel volt az ellátás – nagyobb odafigyeléssel, tudatosabb munkával, biztosabb szaktudással máris kimutathatóan javult a vízmin ség. - Miért van szükség a vízbiztonsági programra? - Els sorban népegészségügyi stratégiai jelent sége miatt, hiszen az emberi egészség védelme, az ivóvízfogyasztással összefüggésbe hozható megbetegedések megel zése rendkívül fontos. Az élelmiszeriparban is elengedhetetlen a víz min ségének biztosítása, mivel az ivóvíz a legfontosabb élelmiszerek egyike. A módszertan megegyezik az élelmiszer el állítóknál közismert HACCP-vel, természetesen a víziközm szolgáltatás jellemz ire adaptálva. A programot minden vízm re külön, a helyi specialitások figyelembe vételével kell kidolgoznunk, a vízellátás különböz területeit jól ismer szakemberek bevonásával. Az els lépések után a programot tovább folytatjuk. Más mintaterületen (felszíni vízm ves vízellátásra) még az idén elindítunk egy újabb rendszerkiépítést, mely els sorban a Balaton környékén indokolt, s érint több hasonló adottságú vízm vet.

A Dunántúli Regionális Vízm Rt. Stratégiai Terve 2005 - 2009 A Dunántúli Regionális Vízm Részvénytársaság Stratégiai Terve egy olyan komplex dokumentum, amely a jelen állapotból kiindulva meghatározza azokat az átfogó, a Jöv képben megfogalmazott célkit zéseket, amelyeket a vállalat a következ ötéves id szakban el kíván érni. Az általános átfogó stratégiai célokat egészítik ki a kulcsfontosságúnak tekintett négy terület – az értékesítés, a kontrolling, a m szaki és az emberi er források területeinek – stratégiai céljai, mint rész-stratégiák. Jöv kép A DRV Rt. Közép-Európa egyik meghatározó víziközm -szolgáltatója. A DRV Rt. olyan, dönt en állami befolyású részvénytársaság, amely a versenyképes és a környezeti változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó szervezetével képes a fogyasztók elégedettségét kivívó, és az Európai Unió normáinak megfelel víziközm -szolgáltatást nyújtani. Jól képzett, a teljesítményük szerint fizetett munkavállalók biztosítják a cég eredményes m ködését és folyamatos megújulását. Átfogó stratégiai célok 1. A fogyasztói elégedettség növelése Alapvet cél a fogyasztói igényekhez való rugalmas és széleskör alkalmazkodás. Meg kell oldani az ügyfélszolgálati rendszer szervezeti korszer sítését, a kor követelményeinek megfelel korszer távközlési és informatikai eszközöket kell alkalmazni az ügyfélkapcsolati folyamatokban. A számlázási, folyószámla-kezelési rendszer megújítása a fogyasztói elégedettség növekedésén túl, az értékesítési feladatok hatékonyságát is növeli. Elengedhetetlen és folyamatos követelmény a fogyasztói kapcsolatok további er sítése és b vítése, a küls kommunikáció javítása, valamint a díjrendszer és a kapcsolódó támogatási rendszer korszer sítése. 2. A szolgáltatási színvonal emelése 2/a. A víziközm vek hosszútávú, biztonságos és harmonikusan fejl d m ködésének el segítése A szolgáltatási színvonal emeléséhez szükséges a szerz déses alapon üzemeltetett közm vagyon fejlesztése. Az önkormányzati kapcsolatainkban felül kell vizsgálni a meglév szerz déseinket, el térbe kell helyezni az üzemeltetési integráció lehet ségét. Szoros szakmai együttm ködéssel, hosszú távú vagyonkezelési és / vagy üzemeltetési szerz dések megkötésével törekedni kell arra, hogy el segítsük a közm tulajdonos önkormányzatok ellátási kötelezettségeinek teljesítését. 2/b. A hatékony m ködtetéshez szükséges m szaki-technológiai feltételek, technológiák és eszközök folyamatos fejlesztése A szolgáltatási színvonalat a m ködtet vagyon korszer sítésével is javítanunk kell. Szükséges az irányítástechnikai, térinformatikai, laboratóriumi és egyéb, a korszer m ködtetést el segít rendszerek fejlesztése. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a legjobb és legújabb technológiai eljárásokat, vizsgálni kell ezek hazai alkalmazhatóságának bevezetését. Elengedhetetlen továbbá a DRV Rt. kutatás-fejlesztési tevékenységének célirányos támogatása, és ezen keresztül a szakemberek szakmai ismereteinek b vítése.

3. A részvényesek érdekeit szolgáló eredményes gazdálkodás. A m ködési terület b vítése, a befektetési lehet ségek és a szinergiák kihasználása A DRV Rt. továbbra is törekszik a vállalat piacainak megtartására, b vítésére, szakmai befektet ként térségi befolyásának növelésére, stratégiai szövetségek kialakítására, a szolgáltatók integrációjára. A Részvénytársaság az eredményes m ködés érdekében vállalkozik minden olyan kapcsolódó tevékenységre – a piacorientált gazdálkodás szellemében – amely javítja a jövedelmez séget és a hatékonyságot. A tulajdonosi elvárások teljesítésének érdekében nélkülözhetetlen a hatékony, el relátó, tudatos, piacorientált gazdálkodás, valamint szükség van a tervezési és vezet i információs rendszer továbbfejlesztésére, a középtávú, éves, havi gazdálkodási tendenciák értékelésére, a szervezetfejlesztéssel összehangolt kontrolling tevékenység megújítására. 4. Versenyképes, a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó tevékenység és szervezet fejlesztése Szükség van a cég szervezeti felépítésének korszer sítésére, újraszervezésére, a folyamatok racionalizálására. Az üzemeltetési és a fenntartási / hibaelhárítási tevékenység új irányítási és szervezeti megoldásának rugalmasan és gazdaságosan kell alkalmazkodni a feladathoz. Az üzemeltetést segít és a termékmin sít laboratóriumi feladatok irányítási felel ssége elválasztandó egymástól, ez utóbbinál a funkcionális irányítást kell megvalósítani. Az értékesítési, a pénzügyi - számviteli és a beszerzési folyamatokban szintén a funkcionális irányítás koncepcióját kell érvényesíteni. Az informatikai költségek optimalizálása érdekében az integrált informatikai rendszer üzemeltetését egy szervezeti egységbe kell átszervezni. A Részvénytársaság stratégiájába nem illeszked tevékenységeket meg kell szüntetni. 5. Jól képzett, motivált, elkötelezett és hatékony munkavállalói közösség kialakítása A Társaság stratégiai céljainak megvalósítására képes munkavállalókat hatékony kiválasztással, a társasági szükségleteket kielégít , az eredményességet kontrolláló képzés-fejlesztéssel kell biztosítani. A motiváltságot és az elkötelezettséget méltányos keresetekkel, béren kívüli juttatásokkal, erkölcsi elismeréssel, korszer vezet i módszerek alkalmazásával kell el segíteni, növelve a DRV Rt. munkaer megtartó képességét. A humán terület fokozódó jelent ségét egy önálló humánpolitikai stratégiában is megjeleníti a Társaság. 6. Küls és bels kommunikáció fejlesztése Szükség van a fogyasztói célcsoportok szerinti kommunikáció hatékonyságának növelésére, a nemzetközi kapcsolatok, továbbá a társszolgáltatókkal való együttm ködés er sítésére. Fontos továbbá a fogyasztói célcsoportok, a közm tulajdonosok, az önkormányzatok, a területi szövetségek, a civilszervezetek rendszeres és tervszer tájékoztatása. Az alkalmazottak tájékozódását el segít bels információs rendszer fejlesztésének hozzá kell járulnia a stratégia megvalósítását lehet vé tev társasági kultúra kialakításához. Területi stratégiai célok A Dunántúli Regionális Vízm Rt. az átfogó stratégiai célok elérésének támogatására négy kiemelten kezelend területet határozott meg: az értékesítés, a kontrolling, a m szaki és az emberi er forrás területeit. Ezekre vonatkozóan az alábbi rész-stratégiai célkit zések kerültek meghatározásra. 1. Értékesítés területe 1.1. Teljes kör és pontos fogyasztásmérés, leolvasás és számlázás megvalósítása. 1.2. Érthet , áttekinthet számlaformátum alkalmazása. 1.3. Kintlév ségek folyamatos csökkentése. 1.4. A tulajdonos által is elvárt eredményt biztosító díjak felterjesztése, elfogadtatása. 1.5. Ügyfélszolgálati tevékenység hatékonyságának javítása. 1.6. Fogyasztói célcsoportok (vízátvev k, nagyfogyasztók, társasházak) megkülönböztetett kezelése. 2. Kontrolling területe 2.1. A szervezeti teljesítmény mérése és összehasonlító értékelése. 2.2. Az alkalmazott díjak és a ráfordítások összefüggésének vizsgálata. 2.3. A tervezési, értékelési rendszer vizsgálata. 3. M szaki terület 3.1. A M szaki Információs Rendszerben lév lehet ségek szélesebb kör alkalmazása, térinformatikai rendszerek kiépítése. 3.2. Veszteségek feltárása, a problémák hatékony kezelése. 3.3. Technológiai korszer sítés az EU normáknak megfelel vízmin ség biztosítása érdekében. 3.4.A K+F tevékenység szerepének növelése. 3.5. A környezetvédelmi célkit zések megvalósítása, a vízbázisvédelmi program végrehajtásának el segítése. 4. Emberi er források 4.1. Az emberi er forrás felhasználás hatékonyságának növelése. 4.2. Az anyagi ösztönzési rendszer fejlesztése. 4.3. Munkaer megtartást el segít programok kidolgozása. 4.4. A képzési rendszer célirányos, szükséglet alapú átalakítása. 4.5. A HR szervezet szerepkörének er sítése.

Az osztalékfizetés rendje Tisztelt Részvényeseink! A Dunántúli Regionális Vízm Rt. (DRV) 2005. május 5-én megtartott éves rendes közgy lésének döntése alapján, egy darab 10.000.- Ft névérték DRV részvény után járó 2004. évi bruttó osztalék összege 429.- Ft. Az osztalékfizetés kezd id pontja: 2005. június 20. Az osztalékfizetés befejez id pontja: 2005. augusztus 19. A 2004. évi osztalék még további 5 évig igényelhet , ezután az osztalékra való igény elévül. Az osztalék kifizetésének feltételei: Azon részvényesnek fizethet ki az osztalék, aki az osztalék kifizetésének helyén rendelkezésre bocsátja az osztalék kifizetéséhez szükséges adatokat és az osztalékszelvényeket is tartalmazó részvényeket, valamint a kifizetéskor a részvénykönyvben tulajdonosként szerepel. Magánszemély esetén az osztalék forrásadója 20 %. Belföldi illetékesség jogi személy esetében az osztalékadó mértéke 0 %. Az alábbiakban felsorolt kifizet helyeken a hatályos adójogszabályok szerinti osztalékadóval csökkentett nettó osztalék vehet fel. Magánszemélyek: Személyesen, a személyazonosságuk – személyi igazolvánnyal történ – azonosítása mellett vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erej magánokiratba foglalt meghatalmazással vehetik fel a nettó osztalékot. A jelenleg hatályos adótörvények értelmében a részvénytulajdonosnak csak adóazonosító jel bemutatásával lehet osztalékot kifizetni. Ennek hiányában a kifizet megtagadja az osztalék kifizetését. Meghatalmazás esetén a részvényes adóazonosító jelét is fel kell tüntetni a meghatalmazáson. A meghatalmazás akkor szabályszer , ha tartalmazza a meghatalmazó, illetve a meghatalmazott személy nevét, lakcímét (külföldi esetében az útlevélszámát), továbbá a meghatalmazás id beni hatályát és tárgyát. A meghatalmazó aláírását két tanúnak, közjegyz nek vagy ügyvédnek kell hitelesítenie. Jogi személyek: Aláírási címpéldányt, egy hónapnál nem régebbi cégkivonatot és az adóbejelentkezési lapot kell az osztalék kifizetéséhez bemutatni. Az osztalékot a cégjegyzésre jogosult személy vagy cégszer meghatalmazással rendelkez személy veheti át. Azon jogi személyek, akik átutalással kérik az osztalék kifizetését, kérjük, hogy forduljanak a DRV Rt. Pénzügyi Osztályához. A részvények után járó osztalék kifizet helyei: DRV Rt. Központ 8600 Siófok, Tanácsház u. 7. DRV Rt. Dél-balatoni Igazgatóság 8609 Balatonszéplak-alsó, hrsz.438. DRV Rt. Ipari Szolgáltató Üzem 8609 Balatonszéplak-alsó, hrsz.438. DRV Rt. Észak-balatoni Igazgatóság 8230 Balatonfüred, Kossuth L. u. 33. DRV Rt. Nyugat-balatoni Igazgatóság 8360 Keszthely, Vaszary K. u. 13. DRV Rt. Fejér megyei Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Bakony u. 8. DRV Rt. Somogy megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Béke u. 41. DRV Rt. Pécsi Igazgatóság 7612 Pécs, Pf. 32. Pécs-Üszögpuszta Jogi személyek részére a kifizetés csak a DRV Rt. Siófok, Tanácsház u. 7. II. emeletén lév f pénztárban történik, vagy a részvényes által megadott bankszámlára utalja át a Társaság Pénzügyi Osztálya az osztalékot. Siófok, 2005. május 23. Tisztelettel: DRV Rt. Igazgatósága

Juniális 2005 Társaságunk, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. minden év június els szombatján rendezi meg dolgozói és családtagjai részére a Vizes Juniálist. Ez a nap az idén június 4-re esett. A legnagyobb szabású bels rendezvényünk lehet séget biztosít arra, hogy a kollégák a munkahelyü-kön kívül is megismerjék egymást. A résztvev k kellemes kikapcsolódását a színes m sorok, míg a vállalati csapatszellem er sítését a játékos vetélked k biztosítják. A Juniális programjairól a PR-el csatolt munkakörben foglalkozó kollégákkal beszélgettem.

Fejér megyei Igazgatóságról Nagy Istvánné, Ágit kérdeztem. -Ebben az évben Velencén, az Ifjuság Kemping területén tartottuk meg a Juniálisunkat. A feln tteknek kispályás labdarúgó bajnokságot, férfi-n i asztalitenisz versenyt szerveztünk. A vállalkozó kedv ek összemérhették rátermettségüket a négyszemélyes, pedálos kisautó versenyben. A horgászok sem maradtak hoppon, számukra is versenyt hirdettünk. A gyerekeknek a Mikkamakka Játszóház bevonásával biztosítottuk a hasznos id töltést. Volt arcfestés, társasjáték, szerepjáték és ügyességi játékok. A délutánra fokozódott a jókedv és a hangulat. Ehhez hozzájárult a népszer „Bingó”, a karaoke és a dalos kedv ek nótázása is. Az aktív szórakozáshoz er t adó ebéddel, babgulyással és pincepörkölttel járultunk hozzá, míg uzsonnára sült kolbásszal kínáltuk a vendégeinket. A Somogy megyei Igazgatóság eseményeir l Bartos Gézát kérdeztem. -Hagyományosan a kaposvári Matula Szabadid Központ területén rendeztük meg a Juniálist. Az üzemvezet ségek dolgozói szinte teljes létszámmal jelen voltak a rendezvényen, így családtagokkal együtt 650 vendégünk volt. A szép környezetben számos szervezett és szabadprogram szolgálta a gondtalan kikapcsolódást és szórakozást. Volt sportvetélked , játszóház a kicsiknek, fúvószenekar és mazsorette bemutató. A f z versenynek köszönhet en hétféle ételb l választhattak a résztvev k. A rendezvényen ismertettük a nyári csúcsfogyasztásra való felkészülésben legkiválóbb munkát végz dolgozók névsorát. Az este zenés-táncos mulatsággal zárult. Az Észak-balatoni Igazgatóságról Koszta Fere-ncné, Mariann adott tájékoztatást. - A csopaki Ifjúsági Üdül t választottuk a Juniális helyszínéül. Az érkez vendégeket reggelivel, zsíroskenyérrel és uborkával fogadtuk. A gyerekek gondtalan szórakozásáról ugrálóvárral, körhintával, játékos vetélked kkel és kisállat simogatással gondoskodtunk. Az ebédet négyféle menüb l lehetett kiválasztani, melyhez csapolt sört, bort és üdít t kínáltunk. A 14 év alatti gyerekek fagylaltot és lufit kaptak ajándékba. Délután kakaós és lekváros palacsintát is felszolgáltunk a dolgozóinknak. A jó hangulatot egész napos zenei m sor biztosította. A Dél-balatoni Igazgatóság programjaiból Szabó Ágnes adott ízelít t. -Igazgatóságunk a Székhelyén rendezte meg a Juniálist. A Játszóbusz Kft. által szervezett játékos feladványok és programok minden korosztály számára felh tlen szórakozást nyújtottak. A legkisebbeket ugrálóvár, körhinta és arcfestés várta. A versenyz kedv ek kipróbálhatták ügyességüket hordólovaglásban, szkanderben és az óriás

él csocsóban. A színpadi m sorok között volt néptánc és aerobic bemutató, valamint fellépett a Marcato Üt együttes is. Ebédre 3 féle ételb l választhattak a kollégák, melyhez csak az üdít t adtuk térítésmentesen. A versenyek között népszer volt a kispályás labdarúgó mérk zés, a f zés és a borverseny. A Nyugat-balatoni Igazgatóság rendezvényér l Mentes Csabáné, Márti számolt be. Rendezvényünknek a Balatongyöröki Horgásztanya adott otthont. A kollégák aktív kikapcsolódásáról ügyességi játékokkal és szellemi totóval gondoskodtunk. Megszerveztük a kispályás labdarúgó bajnokságot az üzemvezet ségek között, volt asztalitenisz verseny, doboz dobálás, zsákbafutás, futóverseny, kötélhúzás, aktivity és sörivó verseny. Az ebédet a balatongyöröki szálloda készítette a vendégeink részére. Délután zsíros kenyeret és hagymát osztottunk a résztvev knek. A kés délutáni órákban él zene mellett szórakoztak tovább a dolgozók és családtagjaik. Központ A központ Juniálisára a Siófok-Sóstón található horgásztónál került sor. A jó hangulatot bohócm sor, modern táncbemutató és a Marcato Üt együttes fellépése biztosította. A kicsiknek néhány vállalkozó szellem munkatársunk kreatív m helyt szervezett szalvéta technikával, kavicsfestéssel, hímzéssel és gyöngyf zéssel. Kicsik és nagyok számára ügyességi játékokat szerveztünk, ezen kívül a feln ttek kvízjátékban tehették próbára tudásukat. A helyszín adta lehet séget kihasználva horgász- és f z versenyt is tartottunk. A DRV Rt. Pécsi Igazgatósága a helyi szakszervezeti bizottsággal egyetértésben úgy határozott, hogy a dolgozók szabadid s összejövetelét a nyári csúcs eredményes lezárását követ en, szeptember hónapban szervezi meg. Összeállította: Drescherné Horváth Andrea Az ÉDV Rt. delegációja Siófokon A tatabányai székhely Északdunántúli Regionális Vízm Rt. 30 f s csapata tett látogatást társaságunknál 2005. május 6-án. A bels képzésben részesül vízm ves kollégákat a Dél-balatoni Igazgatóság székházában Csertán Gábor m szaki vezet és Dónucz László PR vezet fogadta. Az általános cégbemutatást követ en vendégeink megtekintették a széplaki vízkivételi m vet, majd a nagyfelszíni vízm vet, ahol a víztisztítási folyamatokat Hideg Csaba, a vízm közelmúltban kinevezett vezet je mutatta be részletesen. A program az Ipari Szolgáltató Üzemben folytatódott, ahol Máté László üzemegység vezet számolt be társaságunk vízmér hitelesítési- és javítási tevékenységér l.

Finn szakmai látogatók 2005. május 12-én 6 f s finn delegáció kereste fel társaságunkat. A Lappavesi Oy nev vállalat négy település vízellátó cégeinek állít el ivóvizet, illetve gondoskodik a keletkezett és összegy jtött szennyvíz megtisztításáról. A vendégeket Szebényi Tibor informatikai igazgató és Dónucz László PR vezet fogadták a központban, ahol mindkét fél kölcsönösen bemutatkozott egymásnak. Ezt követ en a delegáció megtekintette a Balatonkenesei Csúcsvízm vet, ahol mód volt a Balaton víz speciális tisztítási folyamatainak ismertetésére is.

A Tapolcai Üzemvezet ség A DRV Rt. üzemvezet ségeit bemutató sorozatunk kapcsán indultam a Nyugat-balatoni Igazgatósághoz tartozó Tapolcai Üzemvezet ségre. A választásunk azért esett erre az egységünkre, mert a DRV Rt.-nél zajló átszervezések miatt megsz nt a Badacsonyi Üzemvezet ség. 2005. január elsejét l az ellátott települések, az üzemeltetési feladatok és a munkát végz munkatársak így a tapolcai egységünkhöz kerültek át. Az üzemvezet ség munkájáról és az átszervezésr l Tobak László üzemvezet vel beszélgettem. Üzemvezet : Tobak László Közm igazgatósági üzemvezet -helyettes: Egyed László Közm igazgatósági m vezet : Horváth Attila Fizikai dolgozók létszáma: 78 Szellemi foglalkozásúak létszáma: 15 F feladatok: ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és –tisztítás, vízveszteség-csökkentés, hibaelhárítás, hálózat-karbantartás, ügyfélszolgálat, vízmér leolvasás és csere. Ellátott települések száma ivóvíz-szolgáltatás esetében: 21 Ellátott települések száma szennyvízelvezetés esetében: 13 Vízszállító vezeték hossza: 257 km Szennyvízszállító vezeték hossza: 122 km Napi vízszolgáltatás: 8800 m3 Napi szennyvízelvezetés: 4700 m3 Ivóvízbekötések száma: 16093 db Szennyvízbekötések száma: 7900 db Ivóvíz átemel k száma: 9 db Szennyvízátemel k száma: 34 db -Melyek az üzemvezet ség f bb feladatai? Az ellátási területünkön található települések ivóvízellátását a Nyirád-Ajkai Regionális vezetékr l biztosítjuk, így mi nem foglalkozunk ivóvíztermeléssel és tisztítással. Legf bb feladataink a zavartalan és biztonságos vízszolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, a biztonságos üzemeltetés fenntartása, a rendszer karbantartása, a gyors és szakszer hibaelhárítás megoldása. Ezeken kívül gondoskodunk a vízmér k leolvasásáról, hitelesítésér l és id szakos cseréjér l. A fogyasztóink részére ügyfélszolgálatot tartunk fenn, ami Tapolcán nem könny feladat. Ehhez tudni kell, hogy a Nyugat-balatoni Igazgatóságon Keszthely után nálunk van a legtöbb mellékmér s fogyasztási hely, szám szerint 4.200. Társasági szinten mi kezdtük el a társasházakban a mellékmér sítést 14 évvel ezel tt, de ennek ellenére még sokan ma sem értik, hogy mib l adódik a bekötési f mér és a mellékmér k adatai közötti különbség. Így a mi esetünkben a reklamációk többségét ez a probléma teszi ki. A másik nagy gondot a kintlév ségek kezelése jelenti, ezen a helyzeten a törvény adta lehet ségek

betartása mellett a vízvételezési lehet ség korlátozásával próbálunk javítani. A munkaid lejárta után és a munkaszüneti napokon munkatársaink ügyeletet, készenlétet tartanak. Nagyon büszke vagyok arra, hogy az 1971-ben készült üzemvezet ségi épület 3 évvel ezel tt átépült és megszépült, s azóta kultúrált körülmények között dolgozunk és fogadjuk fogyasztóinkat.

-Okozott-e gondot, hogy a Badacsonyi Üzemvezet ség megsz nése miatt megnövekedett az ellátási terület? A két üzemvezet ség összevonása zökken mentesen ment végbe. Mivel két közel azonos nagyságú üzemvezet ség olvadt össze, gyakorlatilag megkétszerez dött mind a területünk, mind pedig a létszámunk. Az új településeket egyébként magam is jól ismerem, hiszen 1973-83 között a Badacsonyi Üzemvezet ségen dolgoztam. Jelenleg a munka irányítása és az érdemi ügyintézés Tapolcáról folyik, már az ügyfelek is hozzánk fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal. 2005. június elsejét l az ügyfélszolgálaton dolgozó kollégák átköltöznek Tapolcára, a badacsonyi ügyfélszolgálaton átmenetileg 1 f ügyeletes marad. A többi kollégát az „áttelepülés” nem érinti, így a hálózatkarbantartók, hibaelhárítók és a vízmér leolvasók a korábbi telephelyükr l látják el a feladatukat. A munkánk több lett az idényes fogyasztókkal történ levelezés miatt, hiszen Tapolca környékén jórészt állandó fogyasztóink vannak, míg a volt Badacsonyi Üzemvezet ség ügyfeleinek 2/3-át az idényjelleg fogyasztók teszik ki. A Tapolcai Szennyvíztisztító Telep egyike a legnagyobbaknak, ezen kívül hozzánk került a regionális feladatokat ellátó Nemesgulácsi Szennyvíztisztító Telep is. Ez utóbbi telephelyen a Balaton vízmin ségének védelme érdekében a munka a szigorú Környezetközpontú Irányítási Rendszer jegyében, az ISO 14001:1996 szabvány szerint zajlik. Nemesgulácson a szennyvíztisztító telepr l elfolyó vizek paraméterei megfelelnek a legszigorúbb I. o. vízmin ségvédelmi kategóriára el írt határértékeknek. -Hogyan készültek fel a szezonra? Megtörtént a tárolómedencék, nyomásfokozók, valamint az átemel k el készítése, a hálózat mosatása és fert tlenítése. A szezonra biztosítjuk a megfelel m szaki és higiéniai állapotokat. Ezen kívül terv szerint elvégeztük a hálózat- és védterület karbantartási munkákat.

-Milyen rekonstrukciós munka zajlott a területen és milyen újítás várható? A rekonstrukciókra és beruházásokra szánt keretünk egyre kevesebb, ennek a többszörösére lenne szükségünk. Tapolcán például az önkormányzat elvárná, hogy az újonnan csatornázott utcákban az ivóvízvezetéket teljesen felújítsuk. Ez azonban több tízmilliós beruházás lenne. Nemesgulácson, Ábrahámhegyen és Tapolcán történt néhány száz folyóméter gerincvezeték- és mintegy 200 db bekötéscsere. -Mesélj egy kicsit magadról, a családodról és a hobbydról! Els munkahelyem a DRV, 1968-ban kerültem a céghez. El ször a Sümegi, majd a Badacsonyi Üzemvezet ségen dolgoztam. 1983-ban jöttem át Tapolcára, ahol el ször üzemvezet -helyettes voltam, aztán 1985-ben az üzem vezet je lettem. Vizes dinasztiából származom, a két bátyám és a sógorn m is a vízm t l vonult nyugdíjba. N s vagyok, a nejem Sümegen pedagógus. A fiunk 21 éves és a közgazdasági egyetem hallgatója, a lányunk 18 éves, és a francia kéttannyelv gimnáziumban tanul Veszprémben. Különösebb hobbym nincs, de az érdekl désem elég sokirányú. Drescherné Horváth Andrea

Végéhez közeledik a beruházás a Balatonfüredi Szennyvíztelepen A DRV Hírek 2003. évi 3. számában adtunk hírt az új Balatonfüredi Szennyvíztisztító Telep beruházásának el készületeir l. Azóta eltelt két év, a közbeszerzési eljárás nyertese 2004. nyarán elkezdte az építési munkát, mely lassan a végéhez közeledik. El re láthatólag júniusban indulhat meg a telep próbaüzeme. A nagyberuházásról Lenthár József igazgatót kérdeztük meg.

-Miért volt szükség egy új szennyvíztisztító telep felépítésére Balatonfüreden? 1996. óta próbáltuk meggy zni a tulajdonost, hogy anyagi ráfordítással járuljon hozzá egy kor-szer , európai színvonalú szennyvíztisztító telep megépítéséhez. A beruházás megvalósítása több szempontból is szükségessé vált. Egyrészt a szennyvíztisztító telep a Balaton-part egyik legnépszer bb, nemzetközi kempingjének a szomszédságában található. Ennek kapcsán olyan létesítmény felépítését kellett megterveznünk, amely sem szaghatásával, sem pedig zajával nem zavarja a pihenni, kikapcsolódni vágyó turistákat. A másik nagyon fontos oka a fejlesztésnek, hogy a Balaton üdül körzet településein az utóbbi években rohamosan n tt a csatornázottság aránya, emiatt a régi 3.000 m3/nap befogadású telep a megnövekedett szennyvízmennyiség fogadására nem lett volna alkalmas. Az új szennyvíztisztító telep tervezési munkái 2001-ben készültek el, így fél , hogy a folyamatos szennyvízberuházások miatt az 5.000 m3/nap (42.000 leé) kapacitás is kevésnek bizonyul majd. Könnyen el fordulhat, hogy már az üzemelés kezdetén túlterhelt lesz a telep. A balatonfüredi szennyvíztisztító tíz településr l, Balatonakaliból, Balaton-udvariból, Aszóf r l, Örvényesr l, Tihanyból, Balatonfüredr l, Dörgicsér l, Vászolyról, Pécselyr l és Balatonsz l sr l fogadja a szennyvizet. Az új telep mechanikai tisztító és iszapvíztelenít része egyaránt 10.000 m3/nap, míg a biológiai tisztító 5.000 m3/nap mennyiség szennyvíz kezelését teszi lehet vé. A technikai felszereltség, a tisztított szennyvíz min sége megfelel a legszigorúbb uniós el írásoknak is. A megtisztított szennyvíz egyébként nem kerül a Balatonba, hanem a f zf i Sédbe vezetjük, így kikerül a tó vízgy jt területér l. Az iszapkezel ben korszer Hiller centrifuga végzi a s rítést, majd a szennyvíziszap mez gazdasági hasznosításra kerül, Balatonkenese és Papkeszi környékén injektálják.

-Úgy tervezték a telepet, hogy lehessen b víteni is? Természetesen a feltételek adottak további 5.000 m3/ nap kapacitás megépítésére. Örvendetes lenne, ha a II. ütem munkái az elképzeléseink szerint indulhatnának meg, mert utána nem kellene további b vítésen gondolkoznunk. A telepen 2-szer 2500 m3/nap kapacitású légbefúvásos, szaniter jelleg leveg ztet rendszerünk van, és két ugyanilyen nagyságú rendszer megépítésére van lehet ség a területünkön. -Mikorra vállalta a kivitelez a beruházás befejezését? Az Országos Vízügyi F igazgatóság 2003. nyarán írt ki közbeszerzési pályázatot a beruházás megvalósítására, melynek gy ztese a VEGYÉPSZER lett. A munka jelenleg még folyik, de várhatóan június közepére befejez dik. Ezután indulhat meg a hathónapos próbaüzem. Az akkreditált laboratórium munkatársai naponta végeznek majd teljes szennyvíz analitikai vizsgálatokat, melynek során az ilyenkor szokásos paramétereket fogják ellen rizni. Szeretném megjegyezni, hogy az állami f m megvalósítása során az igazgatóságunk is nagymértékben közrem ködött, végig figyelemmel kísértünk minden fontosabb mozzanatot. Itt szeretném megemlíteni, hogy nagyon jó volt a kapcsolatunk a f vállakozó VEGYÉPSZER, és a bonyolítást végz OVIBER képvisel ivel. Drescherné Horváth Andrea

Munkahelyi vezet képzés záróünnepsége Marcaliban 2005. április 28-án rendhagyó, de remélhet leg hagyományteremt ünnepségre került sor Marcaliban, melynek keretében a Dél-balatoni és a Somogy megyei Igazgatóság 57 munkatársa vehette át Tóth István vezérigazgatótól a munkahelyi vezet képzés sikeres elvégzését igazoló tanúsítványt. A gondolat, hogy a közvetlen termelésirányító vezet k részére továbbképzést szervezzünk, már a 2002-es dolgozói elégedettség felmérés kiértékelése alapján készített intézkedési terv összeállításakor felmerült. A válaszadók többsége ugyanis jelezte igényét a vezet i munka tartalmi és eszközbéli megújítása érdekében. A cél tehát az volt, hogy gyarapítsuk a közvetlen munkahelyi vezet i réteg tudatosan alkalmazott vezet i módszereinek tárházát. Kerestük a célszer , költség- és id takarékos, ugyanakkor megfelel eredményességet kilátásba helyez módszert. Végül is úgy döntöttünk, hogy els sorban bels er forrásokra támaszkodva, az ügyfélszolgálati és vízóra leolvasó munkatársaknál bevált, úgynevezett bels távoktatási metodikát alkalmazzuk.

2003-ban jutottunk el oda, hogy a Baross Gábor Szakiskola vezetésével felvettük a kapcsolatot, megállapodtunk a feladatmegosztásban. A tanfolyam akkreditáltatása az iskola részér l megtörtént, és 2004. tavaszára elkészült az oktatócsomag is. Az iskola biztosította ezen kívül az oktatás szakmai ellen rzésének hátterét, társaságunk a tananyag szerkesztésében és el állításában, valamint a szervezésben, a konzulensek és a gyakorlati foglalkozásvezet k biztosításában vette ki részét. A tanfolyam lebonyolításának anyagi forrását költségtakarékos módon - a szakképzési hozzájárulás saját dolgozók képzésére felhasználható része biztosította. A tananyag három modulja a Szervezet, a Vezetéselmélet és a Vezetés gyakorlata címeket viseli. A csomagba Szöveggy jtemény, Hallgatói útmutató és Feladatlapok kerültek. Az oktatás ezen formája nálunk is a klasszikus távoktatás alapelveinek megfelel en épült fel. A tananyagot otthoni, egyéni tanulást lehet vé tev formában állítottuk össze. Az elméleti tudás rögzítését a szövegbe beépített feladatok megoldása segítette el . A feladatmegoldások egy részét a konzulenshez is be kellett küldeni, a többit gyakorlási céllal a Tankönyvben oldották meg a hallgatók.

A bevezet találkozón kívül, a konzulens a három tanulási modulhoz igazítva három alkalommal találkozott a hallgatókkal, ahol áttekintették az otthon tanultakat, megbeszélték a feladatmegoldásokat, szükség szerint a konzulens kiegészítette az információkat. A konzultációk alkalmat teremtettek aktuális társasági események, problémák megbeszélésére is. A közösen elvégzett tanulás záró alkalma az a 3 napos, benntlakásos gyakorlat volt, amelyet a társaság hévízi üdül jében, kellemes körülmények között bonyolíthattunk le.

A tapasztalatok szerint elmondható, hogy a tanfolyami résztvev k dönt többsége érdekl d en, eredményesen m ködött közre a konzultációk sikeres lebonyolításában. Segítségünkre voltak abban is, hogy felhívták a figyelmet az összeállított tananyaggal kapcsolatban felmerült problémákra, a szövegek pontosítására, módosítására. Köszönet érte, hiszen ezzel a következ csoportok még eredményesebb, zökken mentesebb tanulását segítették el . Ugyancsak köszönet illeti a két illetékes igazgató urat, akik figyelemmel kísérték a tanfolyamok lebonyolítását, s t Májer igazgató úr el adást is tartott az akkor munkapéldány formájában meglév társasági stratégiáról. A hévízi tréning néhány vezet nek igazi újdonságot jelentett, hiszen nem vettek még részt hasonló tanulási folyamatban. A többség viszont nem el ször tapasztalta meg a szituációs gyakorlatok hasznát, ez is bizonyíték arra, hogy zömében sikerrel és régóta alkalmazzuk oktatási gyakorlatunkban a tréninget. A napi 6-8 órás, székhez kötött odafigyelés különösen a mozgáshoz szokott vezet knél jelentett problémát, gyakoribb szünetek tartására hívták fel a figyelmünket a véleménynyilvánítás alkalmával. A tréning célja a vezet i készségek fejlesztése is volt, els sorban kommunikációs gyakorlatok, és a helyzetorientált vezetés módszerének megismertetése révén. A záró felmérésben adott nyilatkozatok szerint jó színvonalon sikerült megoldani a feladatot, a csapatszellem er södött, jobban megismerték egymást a kollégák. Az oldott hangulat el segítette a tréning szakmai sikerességét is. A tanfolyamra három csoportban összesen 60 f t iskoláztunk be. Ebb l 3 f morzsolódott le, családi és egyéb egyéni okok miatt. A záródolgozatok elkészültek, ezek kétharmadáról elismeréssel szólhatunk, munkatársaink nagyon alaposan, egyéb szakirodalmi forrásokat is felhasználva oldották meg a feladatot. Külön elismerésre érdemesek azok, akik saját, DRV-s példán keresztül is bemutatták a vezet i munka szépségét és nehézségeit is. Úgy gondoljuk, hogy az oktatási sorozatot más igazgatóságok vezet inek bevonásával lehet és kell folytatni. Nehézséget jelent nekünk, szervez knek, hogy nem verbuválódott még össze kell számú bels oktatói csapat, hiányoznak a megfelel tapasztalattal és felkészültséggel bíró konzulensek, akikre pedig szükség lenne távlatban is egy ekkora cégnél. Akik eddig ezt vállalták: Cservenné Boros Andrea, valamint Papp Sándor, akiket mindenképpen dicséret illet. Lódi Miklós Vizes vérvonalak: A Sárközi család A többgenerációs DRV-s családokat bemutató sorozatunkban Sárköziékkel szeretném megismertetni újságunk olvasóit és munkatársainkat. A vizes família tagjai az Észak-balatoni Igazgatóság aktív, illetve már nyugdíjas éveikben járó dolgozói. Az id s szül k nyugalmat és elégedettséget árasztó otthonában találkoztunk, az igazgatóság épületéhez közel lév utcában. A családtagokkal: Sárközi Józsefnével - született Ádámcsik Ágnes Sárközi Józseffel, valamint fiukkal, Sárközi Zoltánnal a nappaliban ültünk le egy baráti beszélgetésre. Sárközi Istvánnal sajnos nem tudtam találkozni, munkahelyi elfoglaltsága miatt.

-Mikor és milyen indíttatásból vállalt munkát a vízm nél? – kérdezem Józsi bácsit. -1955. március 24-én álltam munkába a Községgazdálkodási Vállalat vízm részlegénél. Egy korábbi katonatársam hívott a céghez, s mivel az akkori munkahelyemmel nem voltam elégedett, elvállaltam a munkát. 1962-ben a Községgazdálkodási Vállalat több részre oszlott, én pedig a t zoltósághoz kerültem, majd 1973-ban visszajöttem a vízm höz. 1983-ban vonultam nyugdíjba, de 2001-ig 5 órás munkaviszonyban dolgoztam tovább. Az észak-balatoni területeken láttam el az építési, szerelési és hibaelhárítási feladatokat, mint segédmunkás. Kés bb a teherautókon voltam kísér . A munkámat mindig nagyon szerettem és jó kedvvel tettem a dolgomat. Elmondhatom, hogy elégedett ember vagyok. Mindvégig jó volt a kapcsolatom mind a munkatársaimmal, mind a feletteseimmel. A nejemet is én hívtam a vízm höz dolgozni. - 1957-78-ig dolgoztam a vízm nél, veszi át a szót Sárközi Józsefné. A három fiam mellett ideális munkahely volt számomra, mivel csak délután jártam takarítani az irodákat, így napközben a gyerekekkel lehettem. Én osztottam délben az ebédet és vittem a leveleket a postára. Szerettem a cégnél dolgozni, ahol mindig megbecsülték a munkavállalókat. Szívesen emlékszem vissza a sok rendezvényre, a május elsejékre és a n napokra, amelyeken mindig részt vettem. Jó csapatban dolgoztam, sok régi kollégával a mai napig tartjuk a kapcsolatot. A szül k példáját követve a három fiúból kett szintén a DRV Rt. munkatársa lett. - Zoltánhoz fordultam, hogy beszéljen DRV-s múltjáról. - A szakmám vízvezeték szerel , és a leszerelésemet követ en 1988-ban a szüleim példáját követve helyezkedtem el a DRV-nél, amely az els munkahelyem. El ször a hibaelhárításra kerültem volna, de aztán a felszíni vízm nél lettem karbantartó. Nagyon jó a kollektívánk, a feletteseimmel és a munkatársaimmal jó viszonyban vagyok. Mindig új kihívások várnak ránk, a feladatunk pedig sokrét és összetett. Mi javítjuk a cs töréseket, építjük be a vízmér ket és gondoskodunk a cseréjükr l. Hozzánk tartoznak az új ivóvíz bekötések és az új hálózat szerelése, valamint a gépház karbantartása. 3-4 ember dolgozik a csapatunkban és fél hétt l délután háromig tart a munkaid nk. Három óra után és a hétvégeken telefonos ügyeletet tartunk, és szükség esetén besegítünk a hibaelhárítóknak. Hálózatrekonstrukciót végzünk az újonnan csatornázott utcákban. A régi vas- és azbesztcement csöveket cseréljük ki m anyagokra. Ahogy terjeszkedik a város, úgy kell b vítenünk az ivóvízvezeték hálózatot is. A bátyám István gépészként dolgozik a Felszíni Vízm nél. A szakmája autószerel , de elvégezte a cégnél a vízm gépkezel i tanfolyamot. -Van-e olyan nagyobb munka, amire szívesen emlékszik vissza -fordultam ismét Józsi bácsi felé? - Részt vettem az épül félben lév Keszthelyi Szennyvíztelep munkálatainál, valamint Balatonrendesen, a medence építésénél. Az utolsó tíz év volt nagyon mozgalmas, sokat fejl dött a vállalat abban az id szakban.

-Mi tesz egy munkahelyet több évtizeden keresztül vonzóvá? - A biztos munka, a jó munkahelyi légkör megtartja a dolgozókat a cégnél - válaszolja Józsi bácsi. Édesapám szokta mondani nekem: „Fiam ne gondolkozz, hanem dolgozz”. Hát én ehhez tartottam magamat. A feladatomat mindig elvégeztem, soha nem azon járt az eszem, hogy a többiek mit csináltak, vagy mennyit kerestek. Drescherné Horváth Andrea Kedves Bizalmik, Tisztségvisel k! Tisztelt Tagjaink, Munkatársak! A VKDSZ DRV Rt. MSZ Intéz Bizottsága az alábbiakról tájékoztatja tagjait és a munkatársakat: - 2005. év els félévének kiemelked eseményei, döntései röviden az alábbiakban összegezhet k: - Bérmegállapodást kötöttünk 2005. évre, mely az Rt. átszervezésével kapcsolatosan KIEGÉSZÍT MEGÁLLAPODÁSSAL b vült. - 2005. május 5-én a DRV Rt. Közgy lése többek között elfogadta az éves üzleti tervet. Számunkra, és munkavállalóink számára fontos, hogy a társaság I-IX. havi gazdálkodásának függvényében további 2,5 %-os bértömeg fejlesztés lehet ségét tartalmazza. A közgy lés elfogadta az Rt. átalakítására és ötéves STRATÉGIÁJÁRA vonatkozó dokumentumokat. Szakszervezeti véleményezése megtörtént a Központi Üzemi Tanáccsal közös ülésen. Összességében az átszervezéssel, mint elképzeléssel egyetértettünk, ugyanakkor annak gyakorlati megvalósításában tettünk észrevételeket. A KvVM-mel ágazati szinten kötött megállapodással összhangban a Bérmegállapodást kiegészítettük a 2005. évre vonatkozó foglalkoztatási szempontokkal. Ebb l kit nik, hogy továbbra is létszámstoppal kell élnünk, felül kell vizsgálni „a rendes” nyugdíjba vonulók pótlásának szükségszer ségét, a fluktuációból kilép k helyettesítését. Élni kell a bértömeg típusú bérmegállapodásunk további lehet ségeivel. - Aláírásra került a 2005. évi KSZ módosítás. Fontosabb pontjai:

- A Munkatörvény Könyve EU integrációs követelményeivel összhangban b vült annak lehet sége, hogy az Rt. munkavállalói, érdekképviseleti szervezetei konzultáció keretében tárgyaljanak adott szint vezet ikkel. Ennek értelmében a KSZ 2.1.2/a. pontja kiegészült a következ szöveggel: „Együttm ködés: A munkáltató intézményesített együttm ködést biztosít – a KSZ. 2.1-1/b. pont szerinti I – és II-es szinten – az Mt.21-22-23 § ában rögzített el írások érvényesülése érdekében. Ennek keretében egy éven belül legalább 6 alkalommal a kapcsolattartásra jogosultak el re egyeztetett id pontban konzultációt tartanak, amelyr l emlékeztet készül. Az Mt. 21.§ 1. bek. szerinti munkáltatói együttm ködési kötelezettség a 2.1.1/a. pontban rögzített szintek mindegyikére vonatkozik. A szakszervezet az Mt. 22.§. (2) bekezdésében említett ellen rzési jogát a munkáltató tudtával lehet ség szerint megbízottja jelenlétében érvényesíti.” - Pontosításra került a választott szakszervezeti tisztségvisel k munkajogi védelme: 2.2.11/a. pont új szövege: „ MT. 28 §. (1) bekezdés a közvetlen fels bb szakszervezeti szerv el zetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betölt munkavállalók kirendeléséhez, a 15 munkanapot elér kiküldetéséhez, a 150.§ (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történ foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történ megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségvisel vel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás el tt el zetesen ki kell kérni a megfelel szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109.§ szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségvisel más munkahelyre való beosztásáról a megfelel más munkahelyre való beosztásáról a megfelel szakszervezeti szervet értesíteni kell.” - A vízügyi ágazatban eltöltött munkaviszony alapján járó jutalom számítási alapja 40. 000,- Ft-ról 45. 000,- Ft-ra emelkedett. - 4 000,- Ft-ra emelkedett a munkáltató étkezési hozzájárulásának mértéke. - Jelent sen növekedett a jóléti célú pénzeszközök felhasználásának kerete. - Alapbéresítésre került az átutalással történ bérkifizetés 500,- Ft-os költsége. - A szakszervezeti tisztségvisel k munkaid kedvezményének számítási alapja az elkövetkezend kben az Rt. összes munkavállalóinak száma alapján történik. Megállapodás született arról is, hogy a Kollektív Szerz dést el készít Bizottság tovább dolgozik, és el készítik az Egészségügyi Pénztárhoz való csatlakozás lehet ségét. Vita abban van, hogy a menedzsment álláspontja szerint az éves bérfejlesztés mértékéb l fordítsunk 2-3%-ot erre a célra. A szakszervezet álláspontja szerint ilyen alacsony bérek mellett - ágazati összesítésben 30. helyen állunk - a bérfejlesztés lehet ségét alapbérfejlesztésre kell fordítani. - A VKDSZ DRV Rt. MSZ 2005. évre elfogadott dokumentumai – Munkaterv, ülésrend, pénzügyi terv – alapján tartottuk üléseinket, véleményeztük a munkavállalóink nagyobb csoportját érint vezet i döntésterveket. 2004. január 1-én 52 turnusban indítottuk a Hajdúszoboszlói üdültetést, mely nagyon népszer volt tagjaink körében. Ezt mutatja, hogy 100%-os volt a kihasználtsága. A 2005. évre beadott igények alapján 96%-os kihasználtság várható (2005. decemberében még van 2 szabad hét). A sok igény teljesítésére a saját apartmanunk mellett, béreltünk még egy apartmant 2005. február 20-tól - november 20-ig, így 39 turnussal b vült üdültetési szolgáltatásunk. A „bérelt” üdül be 2005. évre beadott igények 90%-os kihasználtságot mutatnak - 2005. október és november hónapban még van 2-2 szabad turnus! Javaslatunkra a Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürd Rt. és a DRV Rt. csereüdültetési megállapodást kötöttek, így tovább b vül a Hajdúszoboszlói üdülési lehet ségek köre. 2004. évben a „Baleseti-Betegségi” segélyezésre elkülönített 500. 000,- Ft-ból 65 szakszervezeti tagunk kapott támogatást. Szabályzataink, nyomtatványaink megtalálhatók a bels információs rendszeren! - 2005. május 20-án tartotta a Bizalom Országos Nyugdíjpénztár Küldött Közgy lését Budapesten, a Széchényi Fürd dísztermében. Nagy öröm számunkra, hogy a „Bizalom” jól m ködött 2004. évben, a 16%-os hozam jó teljesítményt takar. A DRV Rt. munkavállalói közül 2040 f tagja a Bizalom Nyugdíjpénztárnak. Közreadtunk egy tájékoztatót a 10 éves futamid t elért tagokat érint en, melynek lényege:a pénztárba történ belépéskor a tag arra vállalkozott, hogy 10 évig folyamatosan fizet tagdíjat. Ezt követ en választani lehet: * Kéri a fedezeti alapján lév t kéjét! Hátránya, hogy 50%-át elveszíti, mivel az összes adókedvezményét levonják. * Kéri a hozamot! Ekkor adómentesen hozzá lehet jutni, ugyanakkor fontos tudni, hogy a pénztár befektet i által kezelt 3,5 milliárd forint hozama 2004. évben 16% volt, ami lényegesen magasabb, mint az egyéni folyószámlák vagy befektetések pld. kamatozó kincstárjegy hozama. * Nem változtat jelenlegi rendszerén! * Nyugdíjhoz közelállóknak felhívjuk a figyelmét, hogy az adókedvezmény éves mértéke 2005-ben a nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. el tt betölt k esetében 150.000.- Ft. A Bizalom Nyugdíjpénztár továbbra is 2005. december 10-ig biztosítja az egy összegben történ befizetés lehet ségét, melynek megosztása a következ : 97 %-a fedezeti alap és csak 3 %-a m ködési költség. Továbbra is számítunk azon munkavállalóink belépésére, akik még nem tagjai a Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztárnak. Tisztelettel: Gábor Imre titkár IB nevében

A várakozási id letelte utáni kifizetéssel kapcsolatos tudnivalók Tisztelt Pénztártagunk! Kérjük, hogy a tájékoztatót figyelmesen olvassa el, és amennyiben kérdése merül fel, keresse meg a pénztár munkatársait, akik készséggel állnak rendelkezésére.

A tíz év várakozási id leteltét követ en az alábbi lehet ségek közül választhat: a) a pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad, egyéni nyugdíjszámlájáról nem kér kifizetést; b) a pénztártagságát folytatja, és - legfeljebb háromévente egy alkalommal - az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét a nyugdíjkorhatár elérése el tt felveszi; c) a pénztárból kilép; d) tagdíj fizetése nélkül az egyéni nyugdíjszámláján lév összeget a pénztárban hagyja. A várakozási id kezdete a belépési nyilatkozat pénztár által történt záradékolásának a dátuma. Az a) pontban említett választás fent fölsorolt lehet ségek közül a nyugdíjpénztári tagság céljának és értelmének leginkább megfelel lehet ség, ebben az esetben a fölhalmozás adó-, és hozamveszteség nélkül folytatódik a nyugdíjkorhatár eléréséig. A b) pont szerinti döntése esetén a pénztár az Ön rendelkezése szerint fizeti ki a kért összeget, amelynél az alábbi körülmények mérlegelését javasoljuk. A nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg „t ke”, és „hozam” részekre tagolódik. A „t ke” rész a befizetett egyéni tagdíjat, a munkáltatói hozzájárulást, adományt tartalmazza; a „hozam” a befektetések negyedévente jóváírt eredménye. A hozam felvétele SZJA és EHO mentes, míg a „t ke” rész felvétele esetén a pénztár a kifizetésb l az SZJA el legeget (általában 38 százalék) levonja, a 11 % mérték EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési és bevallási kötelezettsége Önt terheli.

A fenti mértékek az adóköteles jövedelemre (a kifizetett t kére) vonatkoznak, amely a 10 év várakozási id leteltének évében és az azt követ évben a kifizetett összeg 100 %-a. Az adóköteles jövedelem a 10 év leteltét követ második évben a kifizetett összeg 90 % százaléka, majd évente 10 százalékkal csökken. A várakozási id leteltét követ 11. évt l a kifizetést a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni. A c) pont választása esetén az adózási körülmények a b) pont szerintiekkel azonosak. A kifizetés lebonyolítása: Kérjük, hogy az igényl lapot, a személyazonosságát és lakcímét igazoló okirat (személyi igazolvány, lakcímkártya) másolatával együtt küldje el címünkre! A szabályosan kitöltött igényl lap beérkezése után a pénztár a kifizetést a c) pont szerinti kilépés esetén a beérkezés negyedévét követ 50 napon belül végelszámolással teljesíti. A kifizetés összegéb l a kilépési díj levonásra kerül. A tagsági viszony b) pont szerinti folytatása esetén a kifizetést a pénztár az igényl lap beérkezését követ 30 napon belül teljesíti, az utalási költség levonásával. A pénztár a kifizetésr l elszámolást készít, amelyet a kifizetéssel egyidej leg postán, ajánlott levélben elküld. Ez az elszámolás adóigazolásként is szolgál. Adózási tudnivalók Amennyiben t keösszeget is fölvesz, a kifizetést terhel SZJA és EHO kötelezettségeket önadózóként elkészített éves SZJA bevallásában szerepeltetnie kell. A pénztár ezen összegek kifizetésér l az adóhatóság részére kontroll-adat-szolgáltatás teljesítésére kötelezett. Az EHO befizetését a következ hónap 12-éig kell teljesíteni, lakossági folyószámláról a 10032000-06056212 APEH számlaszámra történ átutalással (az adóazonosító feltüntetésével), vagy az APEH ügyfélszolgálattól kért személyre kiállított csekk befizetésével. A levont SZJA el leg mértéke 38%, kivéve, ha az igényl lapon a göngyölítéses módszer szerinti adóel leg levonást kéri, és az erre a célra szolgáló nyilatkozatot kitölti. Az adóköteles kifizetés az adóévben igénybe vehet adójóváírás összegét is befolyásolhatja, mivel az összevont adóalapot növeli. BIZALOM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR Telefon/fax: (1) 351-4843 Székhely: 1146 Budapest, Borostyán u. 1/B. Telefon: (1) 351-0372 Adószám: 18061457-1-42 E-mail: [email protected] Bankszámla: K&H 10200964-20221713

Vízdíjszámla-fizetés kényelmes, gazdaságos, biztonságos módon. Most ausztriai utazást nyerhet! Tisztelt Fogyasztónk! Gondolt már arra, hogy a víz- és csatornahasználati díj befizetését egyszer és kényelmes módon teljesítse? Ha jelenleg csekken adja fel a vízdíjszámlában megjelölt fizetend összeget, kérjük, olvassa el tájékoztatónkat. Egy másik fizetési módról: a lakossági folyószámlához kapcsolódó csoportos beszedési megbízásról, illetve az ehhez kapcsolódó nyereményakcióról szeretnénk tájékoztatni Önt. Vízdíjszámláját ugyanis nemcsak csekken, hanem bármelyik hazai pénzintézetnél vezetett folyószámlájáról is kiegyenlítheti. Miért érdemes a vízdíjat lakossági folyószámláról fizetni? Mert…. kényelmes

•

•

•

Megbízását a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-nél egyszer kell megadnia egy felhatalmazáson, és a díjfizetés hosszú távon megoldottá válik. Nincs postai sorban állás, nem kell a pénzfeladással az idejét töltenie! Csoportos beszedés esetén, az Ön megbízása alapján, a díj összege határid re automatikusan levonásra kerül számlájáról. A megbízás visszavonásig érvényes. A számlák kiegyenlítése készpénz nélkül történik.

Mert… gazdaságos

• • •

A csoportos beszedésre vonatkozó megbízás megadása nem kerül pénzébe. A számlán lev pénze a díjfizetés pillanatáig kamatozik. Nincs készpénzfelvételi díj.

Mert… biztonságos

• •

•

Díjmentesen meghatározhatja azt a maximális összeget, amely felett a pénzintézet nem teljesíti a kifizetést. Miel tt Társaságunk megterhelné a folyószámláját, minden esetben köteles számlát küldeni Önnek, amelyen szerepel a fizetend összeg és a fizetési határid . Így Ön amennyiben az összeg nem megfelel - megakadályoztathatja a kifizetést. A legtöbb pénzintézet már SMS-szolgáltatást is ajánl, azaz a jelzett összeg számláról történ levonását SMS-ben engedélyezheti vagy elutasíthatja.

Mert …. most ausztriai utazást nyerhet! Ha Ön 2005. május 1. és december 31. között vízdíjszámlája befizetésére bármelyik hazai pénzintézetnél vezetett lakossági folyószámlája terhére új csoportos beszedési megbízást ad, sorsoláson vesz részt. A f díj egy kétszemélyes egyhetes félpanziós üdülés Ausztriában Bad Kleinkirchheimben, a ****Hotel OTP Birkenhofban. A közjegyz jelenlétében tartott sorsolás id pontja: 2006. január 11. A sorsolást követ en a DRV Rt. szerencsés fogyasztóját írásban értesítjük, majd egyeztetjük vele az utazás részleteit.

Ha Ön az OTP Bank ügyfele, letöltheti a csoportos beszedési megbízáshoz szükséges felhatalmazást, melyet kitöltés után adjon le a DRV Rt. ügyfélszolgálati irodájában. Ha Ön más pénzintézetnél vezeti folyószámláját, kérjük, érdekl djön a csoportos beszedés megbízási feltételeir l, a kitöltend nyomtatványokról az érintett pénzintézetnél. Fontolja meg és válassza az új fizetési módot. A csoportos beszedéssel kapcsolatban forduljon bizalommal a számlán megadott ügyfélszolgálati irodánkhoz, ahol szintén információt kaphat az akció részleteir l. A nyereményakció kiemelt támogatója az OTP Bank Rt.

10 éves beszállítói kapcsolat A CIBA céggel és jogel djével 10 éves beszállítói kapcsolata van Társaságunknak. A nemzetközi háttérrel rendelkez vállalat az iszapvíztelenítéshez szükséges polimereket, illetve az ivóvíztisztításhoz használt segédderít szereket szállítja a DRV Rt. számára.

A jubileumi évforduló kapcsán egy baráti találkozót szerveztünk Siófokon, 2005. május 06-án. A vendégeket Pálfi Imre közm igazgató vezérigazgató-helyettes fogadta a Központban, ahol a résztvev k felelevenítették az elmúlt évtized néhány emlékezetes pillanatát.

Ezt követ en kispályás focimérk zésre került sor, ahol végül a Tóth István vezérigazgató által vezetett DRV-s csapat aratott gy zelmet. A program vidám hangulatú vacsorával és baráti beszélgetéssel zárult.

Barátságos labdarúgó mérk zés 2005. április 29-én barátságos labdarúgó mérk zésekre került sor Barcson, a Dráva-Völgye Középiskola sportcsarnokában, melyen a középiskola, a DRV Rt. Központ és a Barcsi Üzemvezet ség csapatai vettek részt.

A gy zelmet a Dráva-Völgye Középiskola szerezte meg, a Központ játékosai a második helyen végeztek, az üzemvezet ség csapata pedig harmadik lett.

Munkatársunk Kontra Béla - fest m vész

Történetünk f szerepl je Kontra Béla, aki immár 18 éve áll a DRV Rt. alkalmazásában, és szabadidejét a festészetnek szenteli. Munkahelyén, a Balatonlellei Szennyvíz Üzemvezet ségen ültünk le beszélgetni hobbyjáról, a festészetr l. -Mióta dolgozik a DRV Rt.-nél és mivel foglalkozik? 1988-ban kerültem a DRV Balatonlellei Szennyvíz Üzemvezet ségére, ahol azóta is dolgozom. Hajóépít a végzettségem, a Balatonlellei Hajóépít KTSZ-t l kerültem át a DRV Rt.-hez a rendszerváltás után. A korábbi munkahelyemen a m anyag hajóknál voltam m -szaki vezet . A DRV-nél a f feladatom a hálózat karbantartása, ezért nagyon sokat járok ki a területre. Emellett sof rként is dolgozom, én foglalkozom a személyszállítással is. A munkámat nagyon szeretem, mert nem vagyok irodához vagy helyhez kötve. A másik fontos szempont, ami a vállalathoz köt, hogy a Balatonlellei Szennyvíz Üzemvezet ségen egy jól összeszokott és megbízható csapatban dolgozom. Szerénytelenség nélkül elmondhatom, hogy nagyon jó a kollektívánk.

-Mióta fest? Már általános iskolás koromban komolyan foglalkoztam a festészettel, ami nagyrészt kiváló rajztanáromnak, Bagó Bertalannak köszönhet , aki maga is fest m vész volt. Az irányítása mellett számos pályázaton indultam, amelyeket általában meg is nyertem. A jutalmul kapott könyvekb l pedig egész kis arzenált gy jtöttem össze. Ezen a területen szerettem volna továbbtanulni, de aztán másképp alakult az életem. Kés bb Almádi István balatonlellei fest m vészhez jártam órákra, hogy csiszoljam a tudásomat. Ma már erre nem nagyon van id m, így a könyveimb l autodidakta módon képzem magamat tovább.

-Milyen témájú képeket készít, és milyen technikát alkalmaz a munkája során? Tájképeket szeretek festeni, a munkáimhoz pedig a természet kiaknázhatatlan tárházból merítek ihletet. A legszívesebben a nyári és az szi tájat örökítem meg, melyekben a vidám, meleg tónusok dominálnak. A másik kedvenc id töltésem a családommal együtt a kirándulás, természetjárás, így soha nem sz kölködöm a témákban. Kizárólag olajfestményeket készítek, a festéket pedig ecsettel, vagy spaklival viszem fel az olajvászonra. Munkácsyt és Csontvárit tekintem a példaképeimnek, munkásságuk és alkotásaik nagy hatással voltak rám.

-Milyen indíttatásból készíti a képeket? Volt-e önálló kiállítása, tárlata? Csak a saját örömömre ragadok ecsetet. A festményeimet pedig jórészt elajándékozom a munkatársaimnak, barátaimnak és rokonaimnak. Néhány képem az üzemvezet ségen is megtalálható. Mivel nem tartom meg a képeket, így nem tudok sok mindent kiállítani. Mindössze egyszer mutattam be a képeimet Balatonbogláron.

-Volt-e m vész a családjában? Kit l örökölte a tehetségét? M vész nem volt a családban, viszont édesapámnak nagyon jó volt a kézügyessége. Talán t le örököltem azt a képességemet is, hogy mindenben meglátom a szépet.

-Mondjon pár szót a családjáról is! N s vagyok, a feleségem a balatonboglári óvodában dolgozik szakképzett dajkaként. Két gyermekünk van, a fiunk már feln tt és rend r lett. A leányunk most érettségizik. parképít és tervez szakon szeretne továbbtanulni a balatonboglári szakközépiskola technikusi képzést adó középfokú kurzusán. Drescherné Horváth Andrea