XX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM MÁRCIUS 27. T A R T A L O M SZEMÉLYI RÉSZ

XX. ÉVFOLYAM

1. SZÁM

2009. MÁRCIUS 27.

VAS M EGY E ÖN KORMÁNY ZA TÁNAK ÉR TESÍ TİJ E TARTALOM SZÁM

TÁRGY

OLDAL

SZEMÉLYI RÉSZ 63/2009. (III. 27.) sz. határozat

A Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatói álláshelyére pályázat kiírásáról

180

64/2009. (III. 27.) sz. határozat

Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola igazgatói álláshelyére pályázat kiírásáról

180


Az Ungeresca Táncegyüttes igazgatójának közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésérıl és intézményvezetı megbízásáról

180


Közgyőlés alelnöke SPA HOLDING COMPANY-nál betöltött igazgatósági tagságához szükséges hozzájárulásról

180

KÖZGYŐLÉSI HATÁROZATOK 36/2009. (III. 27.) sz. határozat

A tárgysorozat elfogadásáról

181


A lejárt határidejő közgyőlési határozatok végrehajtásáról, valamint a közgyőlés legutóbbi ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl szóló beszámoló és a közgyőlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzatváltoztatásáról szóló tájékoztató elfogadásáról

182


A megyei fenntartású közoktatási intézmények alapító okiratainak módosításáról

182


A Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. társasági szerzıdésének módosításáról

195


A vidékfejlesztés megyei lehetıségei, falumegújítás az ÚMVP alapján, kiemelten a megye rurális vidékeire fókuszálva címő tájékoztató elfogadásáról

202


Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2008-as periódusa során elnyert Vas megye területét érintı támogatások bemutatása, a pályázati rendszer mőködése során szerzett tapasztalatok ismertetése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009-2010-es akciótervei keretében Vas megyét, a megye több térségét érintı fejlesztési elképzelések ismertetése címő tájékoztató elfogadásáról

202

2009. MÁRCIUS 27.

178


Az iskolai testnevelés helyzetérıl és az ifjúság egészségügyi állapotáról szóló beszámoló elfogadásáról

202


Vas megye szociális szolgáltatás-tervezési koncepciója felülvizsgálatának elfogadásáról

202


A Vas Megyei Önkormányzat, Bük Város Önkormányzata és a Büki Gyógyfürdı Zrt. közti garancia biztosítási szerzıdés elfogadásáról

202


A Szombathely, Sugár út 9. szám alatti ingatlan 3. emeletén hosszú távú bérleti jogviszony létesítéséhez szükséges hozzájárulásról

203


A megyei önkormányzatnak a körmendi Batthyány kastélyépületre bejegyzett ingyenes használati jogáról történı lemondásról

204


Az önkormányzati vállalat és gazdasági társaságok 2009. évi üzleti terveinek elfogadásáról

205


A Vas Megyei Orvosokért Alapítvány székhelyének a Szombathely Thököly u. 14. sz. alatti ingatlanra történı bejegyzésérıl

206


Vis maior támogatás igénylésérıl

206


A Vas Megyei Közgyőlés és az Esıemberke Alapítvány - a Vas megyei autistákért között kötendı támogatási szerzıdés elfogadásáról

207


A Vas Megyei Közgyőlés és jogképes szervei közbeszerzéseivel kapcsolatos feladatok ellátásának rendjérıl szóló szabályzat módosításáról

208


A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 2009. évi, a települési önkormányzatok fejlesztési pályázatainak önerıkiegészítését szolgáló támogatás felhasználási szabályzatának elfogadásáról

213


Alpannónia – „határtalan túrázás” pályázathoz önerı biztosításáról

216


A Határon Átnyúló Együttmőködés Ausztria – Magyarország Operatív Programra benyújtani kívánt borturisztikai pályázathoz önerı biztosításáról

216


„Zarándoklás és búcsújárás Közép-Európában – Zarándokutak közép-európai hálózatának kiépítése az osztrák magyar határtérségben” címő pályázathoz önerı biztosításáról

216


MMIK meghívásos pályázatához önrész biztosításáról

217


Savaria Szimfonikus Zenekar ERFA pályázat DELTA Projektjében való partneri részvételéhez az önrész biztosításáról

217


A Vas Megyei Önkormányzat szociális otthonainak akadálymentesítési pályázataihoz önerı biztosításáról

217

179

2009. MÁRCIUS 27.


Együttmőködési megállapodásról a Budapesti Gazdasági Fıiskolával banki szakügyintézıi szak indítására a vasvári Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta és Bankforgalmi Szakközépiskolában

217


Közösségi célú alapítványok támogatásáról

217


Egyházashetye község közoktatási intézmények átszervezéséhez, Sárvár Város Önkormányzatának feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervének kiegészítéséhez, valamint Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási intézményeinek átszervezéséhez szükséges szakvélemény kiadásáról

218


A Vas Megyei Közgyőlés 21/2009. (II. 13.) számú határozatának kijavításáról

218


„Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról az ikervári Rába(p)ART Színtársulat, valamint a szlovéniai Muravidék Néptáncegyüttes részére

218

KÖZLEMÉNYEK A vidékfejlesztés megyei lehetıségei, falumegújítás az ÚMVP alapján, kiemelten a megye rurális vidékeire fókuszálva

219

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2008-as periódusa során elnyert Vas megye területét érintı támogatások bemutatása, a pályázati rendszer mőködése során szerzett tapasztalatok ismertetése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009-2010-es akciótervei keretében Vas megyét, a megye több térségét érintı fejlesztési elképzelések ismertetése

246

Az iskolai testnevelés helyzete és az ifjúság egészségügyi állapota

270

Vas megye szociális szolgáltatás-tervezési koncepciójának felülvizsgálata 2008-2010.

293

2009. MÁRCIUS 27.

180

SZEMÉLYI RÉSZ A megyei közgyőlés 63/2009. (III. 27.) sz. határozata a Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatói álláshelyére pályázat kiírásáról A közgyőlés: 1. 2.

a körmendi Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium intézményvezetıi feladatainak ellátására pályázatot hirdet az elıterjesztés melléklete szerinti pályázati feltételekkel. megbízza az oktatási, kulturális és ifjúsági bizottságot a beérkezett pályázatok véleményezésével, és a javaslatok közgyőlés elé terjesztésével. a közgyőlés elnöke azonnal

Felelıs: Határidı:

A megyei közgyőlés 64/2009. (III. 27.) sz. határozata Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola igazgatói álláshelyére pályázat kiírásáról A közgyőlés: 1. 2.

a vasvári Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola intézményvezetıi feladatainak ellátására pályázatot hirdet az elıterjesztés melléklete szerinti pályázati feltételekkel. megbízza az oktatási, kulturális és ifjúsági bizottságot a beérkezett pályázatok véleményezésével, és a javaslatok közgyőlés elé terjesztésével.


a közgyőlés elnöke azonnal

A megyei közgyőlés 66/2009. (III. 27.) sz. határozata az Ungeresca Táncegyüttes igazgatójának közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésérıl és intézményvezetı megbízásáról A közgyőlés: 1.

2.

tudomásul veszi és jóváhagyja az Ungaresca Táncegyüttes igazgatója, Horváth János magasabb vezetıi megbízásának és határozatlan idejő közalkalmazotti jogviszonyának közös megegyezéssel való megszüntetését 2009. március 10. napi hatállyal, megbízza a Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ gazdasági vezetıjét, Czotterné Boda Erzsébetet 2009. március 11. napi hatállyal a pályázati eljárás eredményes lezárásáig az intézményvezetıi feladatok ellátásával.


a közgyőlés elnöke azonnal A megyei közgyőlés 68/2009. (III. 27.) sz. határozata

A közgyőlés hozzájárul ahhoz, hogy Majthényi László, a megyei közgyőlés alelnöke a SPA HOLDING COMPANY igazgatóságának tagja legyen. Felelıs: Határidı:


181

2009. MÁRCIUS 27.

KÖZGYŐLÉSI HATÁROZATOK A megyei közgyőlés 36/2009. (III. 27.) sz. határozata a tárgysorozat elfogadásáról A közgyőlés az ülés tárgysorozatát a következık szerint állapítja meg:

1. Beszámoló a lejárt határidejő közgyőlési határozatok végrehajtásáról, valamint a közgyőlés legutóbbi ülése 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

26. 27. 28. 29.

óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl és tájékoztató a közgyőlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzat-változtatásáról A megyei fenntartású közoktatási intézmények alapító okiratainak módosítása A Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. társasági szerzıdésének módosítása A vidékfejlesztés megyei lehetısége, falumegújítás az ÚMVP alapján, kiemelten a megye rurális vidékeire fókuszálva Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2008-as periódusa során elnyert Vas megye területét érintı támogatások bemutatása, a pályázati rendszer mőködése során szerzett tapasztalatok ismertetése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009-2010-es akciótervei keretében Vas megyét, a megye több térségét érintı fejlesztési elképzelések ismertetése Az iskolai testnevelés helyzete és az ifjúság egészségügyi állapota Vas megye szociális szolgáltatás-tervezési koncepciójának felülvizsgálata 2008-2010. A Vas Megyei Önkormányzat, Bük Város Önkormányzata és a Büki Gyógyfürdı Zrt. közti garancia biztosítási szerzıdés megkötése A Szombathely, Sugár út 9. szám alatti ingatlan 3. emeletén hosszú távú bérleti jogviszony létesítése A megyei önkormányzatnak a körmendi Batthyány kastélyépületre bejegyzett ingyenes használati jogáról történı lemondás Az önkormányzati vállalat és gazdasági társaságok 2009. évi üzleti terve A Vas Megyei Orvosokért Alapítvány székhelyének a Szombathely, Thököly u. 14. sz. alatti ingatlanra történı bejegyzésérıl Vis maior támogatás igénylése A Vas Megyei Közgyőlés és az Esıemberke Alapítvány - a Vas megyei autistákért között kötendı támogatási szerzıdés A Vas Megyei Közgyőlés és jogképes szervei közbeszerzéseivel kapcsolatos feladatok ellátásának rendjérıl szóló szabályzat módosítása A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 2009. évi, a települési önkormányzatok fejlesztési pályázatainak önerı-kiegészítését szolgáló támogatás felhasználásának szabályzata Alpannónia – „határtalan túrázás” pályázathoz önerı biztosítása A Határon Átnyúló Együttmőködés Ausztria – Magyarország Operatív Programra benyújtani kívánt borturisztikai pályázathoz önerı biztosítása „Zarándoklás és búcsújárás Közép-Európában – Zarándokutak közép-európai hálózatának kiépítése az osztrák magyar határtérségben” MMIK meghívásos pályázatához önrész biztosítása Savaria Szimfonikus Zenekar ERFA pályázat DELTA Projektjében való partneri részvétele és az önrész biztosítása A Vas Megyei Önkormányzat szociális otthonainak akadálymentesítése Együttmőködési megállapodás a Budapesti Gazdasági Fıiskolával banki szakügyintézıi szak indítására a vasvári Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta és Bankforgalmi Szakközépiskolában Közösségi célú alapítványok támogatásáról a.)Egyházashetye község közoktatási intézmények átszervezéséhez, valamint Sárvár Város Önkormányzatának feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervének kiegészítéséhez szükséges szakvélemény b.) Szakvélemény kiadása Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási intézményeinek átszervezéséhez A Vas Megyei Közgyőlés 21/2009. (II. 13.) számú határozatának kijavítása A Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatói álláshelyére pályázat kiírása Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola Kollégium igazgatói álláshelyére pályázat kiírása „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozása az ikervári Rába(p)ART Színtársulat, valamint a szlovéniai Muravidék Néptáncegyüttes részére

2009. MÁRCIUS 27.

182

30. Az Ungeresca Táncegyüttes igazgatójának közalkalmazotti jogviszonya megszüntetése és intézményvezetı megbízása 31. Személyi térítési díjat megállapító határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása A megyei közgyőlés 37/2009. (III. 27.) sz. határozata a lejárt határidejő közgyőlési határozatok végrehajtásáról, valamint a közgyőlés legutóbbi ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl szóló beszámoló és a közgyőlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzat-változtatásáról szóló tájékoztató elfogadásáról A közgyőlés 1. 2.

a lejárt határidejő közgyőlési határozatok végrehajtásáról, valamint az elızı ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl szóló beszámolót, elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzat-változtatásáról szóló tájékoztatót,

elfogadja. a közgyőlés elnöke azonnal


A megyei közgyőlés 38/2009. (III. 27.) sz. határozata a megyei fenntartású közoktatási intézmények alapító okiratainak módosításáról A közgyőlés a megyei önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények: Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola; Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium; Kölcsey Ferenc Gimnázium; Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium; Dr. Nagy László EGYMI és a Vas Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság alapító okiratait az elıterjesztés mellékleteinek megfelelı tartalommal módosítja. Felelıs: Határidı:


* Vas Megye Közgyőlésének 99/1997. (IX. 30.) számú határozatával elfogadott alapító okiratnak a 105/1997. (IX. 30.), a 44/1999. (III.26.), a 102/2001. (IX. 21.), a 126/2001. (X. 26.), a 81/2003. (VI. 27.), a 110/2003. (IX. 19.) a 31/2004. (III. 26.), a 200/2004. (XII. 17.), a 44/2005. (III. 25.), a 163/2005. (IX. 23.), a 42/2007. (III. 30.), a 86/2007. (IV. 27.) a 11/2008. (II. 15.), 124/2008. (VI. 6.), 136/2008. (VII. 4.) és a 38/2009. (III. 27.) számú módosító határozatokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege. ALAPÍTÓ OKIRAT* Vas Megye Önkormányzatának Közgyőlése az alábbi intézményt alapítja: 1.

Az intézmény neve:

BÉRI BALOGH ÁDÁM GIMNÁZIUM, POSTA- ÉS BANKFORGALMI SZAKKÖZÉPISKOLA

2. OM-azonosító:

036740

3. Az intézmény székhelye:

9800 Vasvár, Járdányi prof. u. 13.

4. Székhelyén kívüli telephelye:

nincs

5. Tagintézménye:

nincs

6. Mőködési területe:

Vas és Zala megye

7. Alapítói jog gyakorlója:

Vas Megyei Önkormányzat

183

2009. MÁRCIUS 27.

8. Az alapító címe:

9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1.

9. Alapítás ideje: 1979. 11. 01. Intézménytörténeti szempontból létrehozásának éve: 1954. 10. Az intézmény jogállása:

önálló jogi személy

11. Az intézmény fenntartója:

Vas Megyei Önkormányzat 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. 2007. július 1-tıl 2011. július 1-ig

12. Az intézmény felügyeleti szerve:

Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. 2007. július 1-tıl 2011. július 1-ig

13. Az intézmény vezetıjét

Vas Megye Önkormányzatának Közgyőlése pályázat útján nevezi ki.

14. Az intézmény típusa:

közös igazgatású többcélú nevelésioktatási intézmény: gimnázium, szakközépiskola

15. Tagozatai:

nappali és esti

16. Szakágazati besorolása: 853100 általános középfokú oktatás 17. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: 80214-4 nappali rendszerő gimnáziumi nevelés, oktatás 80217-7 nappali rendszerő szakközépiskolai nevelés, oktatás 80218-8 sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakközépiskolai nevelése, oktatása (érzékszervi fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd; a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd) 80224-1 nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás az alábbi szakmacsoportokban: Humán szakterület: 1. Egészségügy szakmacsoport Mőszaki szakterület: 13. Közlekedés szakmacsoport Gazdasági-szolgáltatási szakterület: 15. Közgazdaság szakmacsoport 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 80225-2 sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatása (a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd; a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd) 80216-6 gimnáziumi felnıttoktatás 80219-9 szakközépiskolai felnıttoktatás 55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés 92403-6 diáksport 75192-2 önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 18. Kisegítı, kiegészítı jellegő, nem nyereségszerzés céljából végzendı feladatai szabad kapacitása kihasználása érdekében: a.) 75195-2 közoktatási intézményben végzett kiegészítı tevékenységek

2009. MÁRCIUS 27.

184

b.) 75195-0

- iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás - terem bérbeadása - nem üzleti célú közösségi, szabadidıs szálláshely-szolgáltatás intézményi étkeztetés kiegészítı tevékenység

19. Évfolyamainak száma:

gimnázium: négy szakközépiskola:

négy + egy, négy + kettı, illetve négy + másfél felnıttek középiskolája: négy 20. Felvehetı maximális tanulólétszám: - gimnázium: 280 fı - szakközépiskola: 350 fı - felnıttek középiskolája: 280 fı 21. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: 17.1. Ingatlan: a.) a vasvári 271 hrsz., a 331. tulajdoni lapon felvett 1 ha 2992 m2 területő, a természetben Vasvár, Járdányi prof. u. 13. szám alatti házas ingatlan, 17.2. Ingó vagyon: Vas Megye Önkormányzatának tulajdona 22. A vagyon feletti rendelkezési jog: A 17.1. pontban megjelölt ingatlan Vasvár Város Önkormányzatának kizárólagos tulajdonát képezi, melyre ingyenes használati jogot biztosít Vas Megye Önkormányzata részére. A feladatellátást szolgáló ingatlan és ingó vagyon felett, mint rábízott vagyonnal az intézmény nem rendelkezik, annak csupán használója. 23. Az intézmény gazdálkodási jogköre: önálló gazdálkodó, teljes jogkörő költségvetési szerv. 24. Az intézmény vállalkozási tevékenységének köre és mértéke: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 25. Az intézmény KSH azonosítója:

15420411-8531-322-18

Szombathely, 2009. március 27. Kovács Ferenc sk. a Vas Megyei Közgyőlés elnöke

*Vas Megye Közgyőlésének 21/1994. (II. 11.) számú határozatával elfogadott alapító okiratnak a 38/1994. (IV. 8.), a 125/1996. ( XII. 6.), a 100/1997. (IX. 30.), a 105/1997. (IX. 30.), a 44/1999. ( III. 26.), a 102/2001. (IX. 21.), a 22/2002. (II.15.), a 81/2003. (VI. 27.) a 110/2003. (IX. 19.), a 31/2004. (III. 26.), a 200/2004. (XII. 17.) a 44/2005. (III. 25.) a 163/2005. (IX. 23.), a 42/2007. (III. 30.), a 11/2008. (II. 15.), 136/2008. (VII. 4.) és a 38/2009. (III. 27.) számú módosító határozatokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege. ALAPÍTÓ OKIRAT∗ Vas Megye Önkormányzatának Közgyőlése az alábbi intézményt alapítja: 1. Az intézmény neve:

NÁDASDY TAMÁS KÖZGAZDASÁGI, INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

2. OM azonosító:

036735


9735 Csepreg, Rákóczi u. 13-15.

4. Tagintézménye:

nincs

185

2009. MÁRCIUS 27.


nincs


Vas megye





9. Alapítás dátuma: Intézménytörténeti szempontból létrehozásának éve:

1979. 11. 01. 1962.

10. Az intézmény jogállása:


11. Az intézmény fenntartja:

Vas Megyei Önkormányzat 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1.


Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1.




közös igazgatású többcélú nevelési- oktatási intézmény: szakközépiskola és kollégium

15. Tagozatai:

nappali

16. Szakágazati besorolása:

853100

általános középfokú oktatás

17. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége 80217-7

80224-1

80218-8

80225-2

55131-5 55232-3 55233-4

Nappali rendszerő szakközépiskolai nevelés, oktatás Érettségi vizsgára, felsıfokú továbbtanulásra felkészítı nevelés és oktatás Nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás az alábbi szakterületeken szakmacsoportokban:

és

Szakterület: mőszaki Szakmacsoport: informatika gépészet Szakterület: gazdasági-szolgáltatási Szakmacsoport: kereskedelem-marketing közgazdasági sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakközépiskolai nevelése, oktatása (érzékszervi fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd; a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd) sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatása (a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd; a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd) Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás iskolai intézményi közétkeztetés kollégiumi intézményi közétkeztetés

2009. MÁRCIUS 27.

186

92403-6 75192-2

diáksport önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai

18. Kisegítı, kiegészítı jellegő, nem nyereségszerzés céljából végzendı feladatai szabad kapacitása kihasználása érdekében: a.) 80402-8 - iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás; b.) 55241-1 – munkahelyi vendéglátás; c.) 75195-2 – közoktatási intézményekben végzett kiegészítı tevékenység; d.) 75195-0 – intézményi étkeztetést kiegészítı tevékenység 19. Évfolyamainak száma:

négy + kettı

20. Felvehetı maximális tanulólétszám:

9-12 évfolyamokon: 260 fı 13-14 évfolyamokon: 50 fı kollégium: 140 fı

21. Az intézmény iskolaszövetkezet tagja lehet. 22. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: Az intézmény vagyonát a Vas Megyei Közgyőlésnek a megyei önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2007. (VI. 8.) számú rendelete alapján vezetett nyilvántartás, valamint az intézmény megyei közgyőlés által jóváhagyott éves költségvetés tartalmazza. 23. A vagyon feletti rendelkezési jog: A feladatellátást szolgáló vagyon felett az intézmény használati joggal rendelkezik. 24. Az intézmény gazdálkodási jogköre: önálló gazdálkodó, teljes jogkörő költségvetési szerv. 25. Az intézmény vállalkozási tevékenységének köre és mértéke: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 26. Az intézmény KSH azonosítója:

15420387-8531- 322-18

Szombathely, 2009. március 27. Kovács Ferenc sk. A Vas Megyei Közgyőlés elnöke * A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 69.§. (1) bekezdése, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88.§ (9) bekezdése alapján a Vas Megyei Közgyőlés a 13/2003. (II. 14.) számú határozatával vette át a feladat ellátását a 2003. július 1-tıl 2007. június 30-ig terjedı idıszakra. Vas Megye Közgyőlésének a 81/2003. (VI. 27.) számú határozatával elfogadott alapító okiratnak a 110/2003. (IX. 19.), a 31/2004. (III. 26.), a 135/2004. (IX. 23.), a 200/2004. (XII. 17.) a 44/2005. (III. 25.), a 163/2005. (IX. 23.), a 42/2007. (III. 30.), a 86/2007. (IV. 27.), 11/2008. (II. 15.), 136/2008. (VII. 4.) és a 38/2009. (III. 27.) számú módosító határozatával egységes szerkezetbe foglalt szövege. ALAPÍTÓ OKIRAT* Vas Megye Önkormányzatának közgyőlése az alábbi intézményt alapítja: 1. Az intézmény neve:

KÖLCSEY FERENC GIMNÁZIUM

2. OM-azonosító:

036724


9900 Körmend, Bajcsy Zs. E. u. 3.

4. Tagintézménye:

nincs


nincs


Vas megye

187

2009. MÁRCIUS 27.



8. Az alapító szerv címe:

9900 Körmend, Szabadság tér 7.

9. Alapítás ideje:

1985. 08. 01.

Intézménytörténeti szempontból létrehozásának éve: 1946. 10. Az intézmény jogállása:



Vas Megyei Önkormányzat 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. 2007. július 1- tıl 2011. július 1-ig






nevelési-oktatási intézmény: gimnázium

15. Tagozatai:

nappali és esti


853100 általános középfokú oktatás

17. Állami feladatként ellátott alaptevékenysége: 80214-4 Nappali rendszerő gimnáziumi nevelés, oktatás Érettségi vizsgára, felsıfokú továbbtanulásra felkészítı nevelés és oktatás gimnáziumi képzéssel. Nyelvi elıkészítı osztály 9. évfolyamon. 80215-5 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő gimnáziumi nevelése, oktatása (a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd; a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd) 80216-6 Gimnáziumi felnıttoktatás 80224-1 Nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai ellátás 75192-2 Önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés 92403-6 Diáksport

18. Kisegítı, kiegészítı jellegő, nem nyereségszerzés céljából végzendı feladatai szabad kapacitása kihasználása érdekében: 75195-0 Intézményi étkeztetés kiegészítı tevékenységként 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok 92601-8 Máshová nem sorolt kulturális tevékenység (iskolakönyvtár) 19. Évfolyamainak száma:

4 gimnázium: négy nyelvi elıkészítı évfolyam: négy + egy

2009. MÁRCIUS 27.

188


- nappali tagozat: 315 fı - felnıttoktatás: 140 fı

21. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: 21.1. Ingatlan: az ingatlan-nyilvántartásban a körmendi 15. hrsz., 114. tulajdoni lap szám alatt felvett 1 ha 634 m2 területő, a természetben Körmend, Bajcsy Zs. E. u. 3. szám alatti házas ingatlan – Körmend Város Önkormányzatának tulajdona – ingyenes használati jog biztosítva Vas Megye Önkormányzata részére. 21.2. Ingó: Vas Megye Önkormányzatának tulajdona az átadásról-átvételrıl szóló megállapodás melléklete szerint. 22. A vagyon feletti rendelkezési jog: A feladatellátást szolgáló vagyon felett az intézmény használati joggal rendelkezik. 23. Az intézmény gazdálkodási jogköre: önálló gazdálkodó, teljes jogkörő költségvetési szerv. 24. Az intézmény vállalkozási tevékenységének köre és mértéke: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 25. Az intézmény KSH azonosítója:

15423218–8531-322-18

Szombathely, 2009. március 27. Kovács Ferenc sk. A Vas Megyei Közgyőlés elnöke *A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 69.§ (1) bekezdése, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88.§ (9) bekezdése alapján a Vas Megyei Közgyőlés a 13/2003. (II. 14.) számú határozatával vette át a feladat ellátását a 2003. július 1-tıl 2007. június 30-ig terjedı idıszakra. Vas Megye Közgyőlésének a 81/2003. (VI. 27.) számú határozatával elfogadott alapító okiratnak a 110/2003. (IX. 19.), a 31/2004. (III. 26.), a 200/2004. (XII. 17.), a 44/2005. (III. 25.), a 163/2005. (IX. 23.), a 93/2006. (V. 26.) 118/2006. (VII. 07.), a 42/2007. (III. 30.), a 86/2007. (IV. 27), a 11/2008. (II. 15.), a 124/2008. (VI. 6.), 178/2008. (VII. 18.) és a 38/2009. (III. 27.) számú módosító határozatával egységes szerkezetbe foglalt szövege. ALAPÍTÓ OKIRAT* Vas Megye Önkormányzatának Közgyőlése az alábbi intézményt alapítja: 1. Az intézmény neve:

RÁZSÓ IMRE SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

2. OM-azonosító:

036745


9900 Körmend, Rákóczi F. u. 2.

4. Tagintézménye:

nincs


Kollégium: 9900 Körmend, Thököly u. 29. Tanmőhely: 9900 Körmend, Sport u. 2. Tanterület: a 8-as fıút mellett Körmend és Magyarszecsıd község közötti területen A telephely helyrajzi száma: Körmend 0296/7. és 296/8.


Vas megye

7. Alapító jog gyakorlója:




189

2009. MÁRCIUS 27.

9. Alapítás ideje:

1985. 08. 01.

10. Az intézmény jogállása:

önálló jogi személy.


Vas Megyei Önkormányzat 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. 2007. július 1-tıl 2011. július 1-ig






közös igazgatású többcélú nevelési-oktatási intézmény: szakközépiskola, szakiskola, kollégium

15. Tagozata:

nappali, illetve sajátos munkarend szerinti oktatás: beszámoltató oktatás


853200 Szakmai középfokú oktatás

17. Állami feladatként ellátott alaptevékenysége: 551315 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás 552334 Kollégiumi intézményi közétkeztetés 802177 Nappali rendszerő szakközépiskolai nevelés, oktatás 802188 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakközépiskolai nevelése, oktatása (érzékszervi fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd; a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd) 802199 Szakközépiskolai felnıttoktatás 802214 Nappali rendszerő szakiskolai nevelés, oktatás Felzárkóztató rendszerő iskolai képzés 802225 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakiskolai nevelése, oktatása (a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd; a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd) 802236 Szakiskolai felnıttoktatás 802241 Nappali rendszerő szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás az alábbi szakterületeken és szakmacsoportokban: Mőszaki szakterület 5. Gépészet szakmacsoport 7. Informatika szakmacsoport 8. Vegyipar szakmacsoport 9. Építészet szakmacsoport 11. Faipar szakmacsoport 13. Közlekedés szakmacsoport Gazdasági-szolgáltatási szakterület 15. Közgazdaság szakmacsoport 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

2009. MÁRCIUS 27.

190

Agrár szakterület 20. Mezıgazdaság szakmacsoport 802263 804028

802252

805113 924036 TEÁOR 6023 TEÁOR 6024

Szakképesítés megszerzése felkészítı iskolarendszerő felnıttoktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás az alábbi szakterületeken és szakmacsoportokban: Mőszaki szakterület 5. Gépészet szakmacsoport 7. Informatika szakmacsoport 9. Építészet szakmacsoport Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatása (testi, érzékszervi fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd; a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd) Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi idıben) Diáksport Közúti személyszállítás Közúti teherszállítás

18. Kisegítı, kiegészítı jellegő, nem nyereségszerzés céljából végzendı feladatai szabad kapacitása kihasználása érdekében: a.) 552411 - Munkahelyi vendéglátás b.) 751922 - Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai c.) 751950 - Intézményi étkeztetés kiegészítı tevékenységként d.) 751952 - Közoktatási intézményekben végzett kiegészítı tevékenységek 19. Évfolyamainak száma:


- szakközépiskola: - szakiskola: - felnıttek középiskolája:

4 +2 v. 1,5 v.1 2 + 3 v. 2 v. 1 2

- szakközépiskola: 420 fı - szakiskola: 280 fı - felnıttek középiskolája: 140 fı - kollégiumban 62 fı

21. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: 21.1. Ingatlan: a.) a körmendi 682/2. hrsz., valamint 686/1 hrsz., a 718. tulajdoni lapon felvett 2 ha 5.225 m2 területő, a természetben Körmend, Rákóczi u. 2. szám alatti tanügyi épületet, a technológiát, a lakatos-, az erıgép-, a munkagép- és a jármődiagnosztikai tanmőhelyeket magába foglaló házas ingatlan; b.) a körmendi 615.hrsz., 663 tulajdoni lapon felvett 1 ha 3.517 m2 területő, a természetben Körmend, Thököly u. 29. sz. alatti házas ingatlan kollégiumi épületrésze; c.) a körmendi 5. hrsz., 105. tulajdoni lapon felvett 5.891 m2 területő, a természetben Körmend, Sport u. 2. szám alatti házas ingatlan (tanmőhely); d.) a körmendi 0296/7. és 0296/8. hrsz., 19. tulajdoni lapon felvett 48 ha 7.022 m2 alapterülető 1.257 AK értékő, a természetben a 8-as számú fıút mellett Körmend és Magyarszecsıd község közötti területen fekvı tanterület. 21.2. Ingó vagyon: Vas Megye Önkormányzatának tulajdona az átadásról-átvételrıl szóló megállapodás melléklete szerint. 22. A vagyon feletti rendelkezés jog: A 21.1.. a.) és b.) pontokban megnevezett ingatlanok Körmend Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képezik, melyekre ingyenes használati jogot biztosít Vas Megye Önkormányzata részére.

191

2009. MÁRCIUS 27.

A 21.1. c.) és d.) pontokban megjelölt ingatlanok tulajdonosa a Magyar Állam. A c.) pontban megjelölt ingatlan kezelıje a Kincstári Vagyonkezelı, a d.) pontban megjelölt ingatlan kezelıje a Szombathelyi Állami Tangazdaság. Mindkét állami tulajdoni ingatlanra vonatkozóan a használati jog közvetlenül a szakképzı iskola javára lett bejegyezve. A feladatellátást szolgáló ingatlan és ingó vagyon felett mint rábízott vagyonnal az intézmény nem rendelkezik, annak csupán használója. 23. Az intézmény gazdálkodási jogköre:

önállóan gazdálkodó, teljes jogkörő költségvetési szerv

24. Az intézmény vállalkozási tevékenységének köre és mértéke:

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

25. Az intézmény KSH azonosítója:

15423225-8532-322-18

26. Vas megye területén a tankötelezettség teljesítésének biztosítására kijelölt intézmény. Szombathely, 2009. március 27. Kovács Ferenc sk. A Vas Megyei Közgyőlés elnöke * Vas Megye Közgyőlésének 21/1994. (II.11.) számú határozatával elfogadott alapító okiratnak a 38/1994.(IV.8.), a 126/1996.(XII.6.), a 101/1997.(IX.30.), a 105/1997. (IX.30.), a 117/1998. (VIII.28.), a 44/1999. (III.26.), a 139/2000. (XI.16.) és a 102/2001. (IX.21.), a 81/2003.(VI.27.) és a 110/2003.(IX.19.), 12/2004. (II.13.), a 31/2004.(III.26.), a 135/2004.(IX.23.), a 200/2004.(XII.17.) és a 44/2005. (III. 25.) a 100/2005. (V. 27.), 163/2005. (IX. 23.) a 73/2006 (IV. 28.), 145/2006. (IX.8.), 42/2007. (III.30.), a 163/2007.(VIII.20.), a 207/2007. (XI. 30.) 11/2008. (II.15.), a 38/2008. (III. 28.) a 137/2008. (VII. 4.), a 186/2008. (IX. 26.) és a 38/2009. (III. 27.) számú módosító határozatokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege. ALAPÍTÓ OKIRAT∗ Vas Megye Önkormányzatának Közgyőlése az alábbi intézményt alapítja: 1.


2. Az intézmény rövid neve:

DR. NAGY LÁSZLÓ EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY Dr. Nagy László EGYMI

Az intézményen belüli nevelési-oktatási szervezeti egységek megnevezése: Dr. Nagy László EGYMI Általános Iskola Dr. Nagy László EGYMI Beszédjavító Általános Iskola Dr. Nagy László EGYMI Speciális Szakiskola Dr. Nagy László EGYMI Kollégium Dr. Nagy László EGYMI Leány Gyermekotthon Dr. Nagy László EGYMI Fiú Gyermekotthon 3. OM-azonosító:

038562


9730 Kıszeg, Kiss János u. 31.

5. Tagintézménye:

nincs

6. Telephelyei:

9730 Őrhajósok u. 19/A. IV/12.


Vas megye



9. Alapítás dátuma:

1979. 11. 01.

2009. MÁRCIUS 27.

192

Intézménytörténeti szempontból az intézmény létrehozásának éve: 1957. 10. Az intézmény jogállása:

az intézmény önálló jogi személy


Vas Megyei Önkormányzat 9700 Szombathely, Berzsenyi tér 1.


Vas Megye Önkormányzatának Közgyőlése 9700 Szombathely, Berzsenyi tér 1.


Vas Megye Önkormányzatának Közgyőlése pályázat útján nevezi ki

14. Intézmény típusa:

Többcélú, közös igazgatású közoktatási, egységes gyógypedagógiai módszertani és gyermekvédelmi intézmény

15. Tagozatai:

nappali, esti


852010 alapfokú oktatás

17. Állami feladatként ellátandó alaptevékenységek: 80112-6 sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése 80122-5 sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése, oktatása - enyhén értelmi fogyatékosok (tanulásban akadályozottak) általános iskolai nevelése-oktatása - beszédfogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanulók általános iskolai nevelése-oktatása - az intézmény rendszerébe megfelelıen be nem illeszthetı autista gyermekek, fiatalok kis létszámú speciálisan fejlesztı csoportjának mőködtetése - középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek iskolai nevelése, oktatása 80123-6 általános iskolai felnıttoktatás 80521-2 pedagógiai szakszolgálat - gyógypedagógiai tanácsadás - fejlesztı felkészítés - logopédiai ellátás - gyógytestnevelés 80541-0 pedagógia szakmai szolgáltatás - szaktanácsadás - pedagógiai tájékoztatás - pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése -tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgáltatás -utazó gyógypedagógusi hálózat mőködtetése (az integrált oktatásban résztvevık szakmai segítése) 55136-0 otthoni ellátás keretében biztosított különleges (gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai) gondozás -fejlesztı felkészítés, képzési kötelezettség teljesítése, rehabilitációs ellátás 80591-5 oktatási célok és egyéb feladatok 80222-5 sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakiskolai nevelése, oktatása 9-10. évfolyamon 80225-2 sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatása középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek szakiskolai nevelése, oktatása felzárkóztató iskolai nevelés oktatás Mőszaki szakterület:

193

2009. MÁRCIUS 27.

80401-7 80402-8 80511-3 55132-6 55232-3 55233-4 85314-7

92403-6 93091-0 75192-2

Építészet szakmacsoport Könnyőipar szakmacsoport Faipar szakmacsoport Agrár szakterület: Mezıgazdasági szakmacsoport iskola rendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás iskola rendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi idıben) diákotthoni, kollégiumi szállásnyújtás, sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók számára iskolai intézményi közétkeztetés kollégiumi intézményi közétkeztetés nevelıotthoni és nevelıintézeti ellátás gyermekotthoni ellátás keretében: - biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint átmeneti és tartós nevelésbe vett normál és különleges ellátást igénylı 3-18 éves korú gyermekek teljes körő ellátását, - biztosítja az átmeneti és tartós nevelésbe vett normál és különleges ellátást igénylı 18-24 éves korú fiatalok utógondozói ellátását. diáksport fürdı- és strandszolgáltatás önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

18 . Kisegítı, kiegészítı jellegő, nem nyereségszerzés céljából végzendı feladatai szabad kapacitása kihasználása érdekében: a.) 55241-1 munkahelyi vendéglátás b.) 70101-5 saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása (tanterem, nyomdaüzem bérbeadása, nem üzleti célú, közösségi, szabadidıs szálláshely-szolgáltatás) c.) 01401-2 növénytermelési, kertészeti szolgáltatás termékértékesítés a kötelezı feladatok ellátásán felüli kapacitások kihasználására d.) 55142-5 egyéb szálláshely szolgáltatás e.) 75195-0 intézményi étkeztetést kiegészítı tevékenység 19. Évfolyamainak száma: a) iskolai életmódra felkészítés: b) általános iskola: c) speciális szakiskola:

egy nyolc kettı+ kettı (vagy három)

20. Felvehetı maximális tanulólétszám: a) általános iskola: - alsó tagozat: 52 fı - felsı tagozat: 60 fı b) beszédjavító általános iskola: - alsó tagozat: - felsı tagozat: c) speciális szakiskola: 180 fı d) kollégium: 250 fı

104 fı 120 fı

21. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: Az intézmény vagyonát a Vas Megyei Közgyőlésnek a megyei önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2007. (VI. 8.) számú rendelete alapján vezetett nyilvántartás, valamint az intézmény megyei közgyőlés által jóváhagyott éves költségvetése tartalmazza. 22. A vagyon feletti rendelkezési jog: A feladatellátást szolgáló vagyon felett az intézmény használati joggal rendelkezik. 23. Az intézmény gazdálkodási jogköre: önálló gazdálkodó, teljes jogkörő költségvetési szerv. 24. Az intézmény vállalkozási tevékenységének köre és mértéke: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

2009. MÁRCIUS 27.

194

25. Az intézmény KSH azonosítója: 15420208-8520-322-18 Szombathely, 2009. március 27.

Kovács Ferenc sk. a Vas Megyei Közgyőlés elnöke

*Vas Megye Közgyőlésének 144/2006. ( IX.8.)számú határozatával elfogadott , a 183/2006. (XI.24.), a 42/2007. (III.30.), 11/2008. (II. 15.) és a 38/2009. (III. 27.) számú módosító határozattal egységes szerkezetbe foglalt szövege. ALAPÍTÓ OKIRAT* Vas Megye Önkormányzatának Közgyőlése az alábbi intézményt alapítja:

1.


2.

VAS MEGYEI TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTİI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG

OM- azonosító:

200869

3.

Az intézmény székhelye:

4.

Az intézmény telephelye(i), tagintézménye(i):

5.

Létrehozásának éve:

2007. január 1.

6.

Mőködési területe:

Vas megye

7.

Az intézmény jogállása:


8.

Az intézmény alapító és fenntartó szerve:

Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése (9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 1.)

9.

Az intézmény felügyeleti szerve:

10.

Az intézmény vezetıjét:

11.

Az intézmény típusa:

12. Szakágazati besorolása: 13.

9700 Szombathely, Sugár út 9. nincs

Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése Vas Megye Önkormányzatának Közgyőlése a vonatkozó jogszabályok alapján elıírt pályázati eljárással nevezi ki. pedagógiai szakszolgálati intézmény: tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság 856000 Oktatást kiegészítı tevékenység

Az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége: 80521-2 pedagógiai szakszolgálat, melynek keretében: -

-

a fogyatékosság szőrése, vizsgálata alapján javaslatot tesz a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történı ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, szakvéleményt ad a tanulmányok alóli felmentéshez, vizsgálja a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét

195

2009. MÁRCIUS 27.

-

a gyógypedagógiai tanácsadással, korai fejlesztéssel, gondozással együtt járó feladatok teljesítése a családi (otthoni) ellátás keretében korai fejlesztésben és gondozásban részesülı gyermekek után. fejlesztı felkészítés szervezése azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igény miatt nem tudják teljesíteni; a szülı bevonásával, a szülı részére tanácsadás nyújtásával ellátja a jogszabályok által rá rótt feladatokat 75192-2 önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai

14. A szolgáltatások költségtérítése: az intézmény a szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtja 15. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: A Vas Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat használatában lévı, korlátozottan forgalomképes vagyon az alábbiak szerint: a) a 2484. hrsz-on nyilvántartott, Vas Megyei Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezı – a természetben Szombathely, Sugár út 9. sz. alatti – ingatlanvagyon a Vas Megyei Vagyonátadó Bizottság 20.078/1993. VÁB. számú határozata illetve a Vas Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal kötött ingatlanhasználati megállapodás alapján. b) leltár szerinti ingóvagyon érték és mennyiségi nyilvántartások alapján 16. A vagyon feletti rendelkezési jog: A vagyontárgyakon az intézményt használati jog illeti a Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének a megyei önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2000. (V. 19.) számú rendelete, illetve az intézmény jóváhagyott éves költségvetése alapján. 17. Az intézmény gazdálkodási jogköre: részben önállóan gazdálkodó teljes jogkörő költségvetési szerv, amelynek pénzügyi –gazdasági feladatait a Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium (9735 Csepreg, Rákóczi u. 13-15.) látja el az 1992. évi XXXVIII. tv.; a 217/1998. (XII.30.) Kormányrendeletben foglaltak és az intézmény éves költségvetése alapján. 18. Az intézmény vállalkozási tevékenységének köre és mértéke: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Szombathely, 2009. március 27. Kovács Ferenc sk. a Vas Megyei Közgyőlés elnöke A megyei közgyőlés 39/2009. (III. 27.) sz. határozata a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. társasági szerzıdésének módosításáról A közgyőlés a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. alapító okiratát az elıterjesztéssel egyezı tartalommal jóváhagyja. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal ALAPÍTÓ OKIRAT

Jelen alapító okirat abból a célból került elfogadásra, hogy az 1. pontban megjelölt Alapító üzletszerő gazdasági tevékenység folytatására, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezései szerint egyszemélyes korlátolt felelısségő társaságot alapítson, az alábbiak szerint: 1.

Egyedüli tag („Tag”)

alapító: Vas Megyei Önkormányzat Székhely: 9700 Szombathely, Berzsenyi tér 1. Képviseletre jogosult neve: Kovács Ferenc megyei közgyőlés elnöke:

2009. MÁRCIUS 27.

196

2.

Társaság cégneve, székhelye, telephelye

A Társaság cégneve: A Társaság rövidített cégneve: A Társaság székhelye: A Társaság telephelyei:

3.

Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Korlátolt Felelısségő Társaság Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. 9700 Szombathely, Sugár út 9. 9700 Szombathely Wesselényi u. 7. 9700 Szombathely Vörösmarty u.9 9700 Szombathely, Thököly u. 14. Balatonlelle Napospart u. 4. Kıszeg 053/ hrsz. Kıszeg 056/ hrsz. Kıszeg 057/1 hrsz. Kıszeg 058/ hrsz. Lukácsháza 026/__2/ hrsz. Körmend 0711/_ hrsz. Hegyhátszentjakab 464/__4/ hrsz. Bejcgyertyános 1229/ hrsz. Nádasd 1601/_ hrsz. Nádasd 649/__1/ hrsz. Bérbaltavár 1987/ hrsz. Gérce 3889/ hrsz. Bejcgyertyános 229/_ hrsz. Nádasd 1987/_ hrsz. Nádasd 648/_ hrsz. Nádasd 1907/_ hrsz. Nádasd 0266/_20/ hrsz. Vasegerszeg 217/_ hrsz. Kemenesmagasi 1103/ hrsz. Kemenesmagasi 1106/ hrsz. Vönöck 273/_ hrsz. Vönöck Dózsa Gy.u. 37. 272 hrsz. Acsád 085/4 hrsz. Acsád 177/ hrsz. Acsád 203/ hrsz. Acsád 208/ hrsz. 9700 Szombathely Hollán E. u. 1. üzemi konyha, termékbemutatóterem része 6294/

Társaság tevékenységi körei

A tag a társaság fıtevékenységét és azon tevékenységeket, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelete alapján, TEÁOR- számaikkal az alábbiak szerint sorolja fel:

2009. MÁRCIUS 27.

Fıtevékenység: 68.32 Ingatlankezelés

47.91 47.99 13.30 95.12 95.23 95.29 55.10 55.20 55.30 55.30 55.20 55.90 56.10 56.30 56.29 56.21 56.29 41.10 68.10 68.20 68.32 77.39 58.21 58.29 62.01 62.02 62.09 62.03 63.11 58.11 58.12 58.13 58.14 58.19 58.21 58.29 59.20 60.10 62.01 63.12 72.20 69.20 73.20 24.40 70.21 70.22 74.90 85.60 64.20 70.10 73.11 73.12

Csomagküldı, internetes kiskereskedelem Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem Textilkikészítés Kommunikációs eszköz javítása Lábbeli, egyéb bıráru javítása Egyéb személyi-, háztartási cikk javítása Szállodai szolgáltatás Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatás Kempingszolgáltatás Kempingszolgáltatás Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatás Egyéb szálláshely-szolgáltatás Éttermi, mozgó vendéglátás Italszolgáltatás Egyéb vendéglátás Rendezvényi étkeztetés Egyéb vendéglátás Épületépítési projekt szervezése Saját tulajdonú ingatlan adásvétele Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ingatlankezelés Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése Számítógépes játék kiadása Egyéb szoftverkiadás Számítógépes programozás Információ-technológiai szaktanácsadás Egyéb információ-technológiai szolgáltatás Számítógép-üzemeltetés Adatfeldolgozási szolgáltatás Könyvkiadás Címtárak, levelezıjegyzékek kiadása Napilapkiadás Folyóirat, idıszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Számítógépes játék kiadása Egyéb szoftverkiadás Hangfelvétel készítése, kiadása Rádiómősor-szolgáltatás Számítógépes programozás Világháló-portáli szolgáltatás Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértıi tevékenység Piac-, közvélemény-kutatás Erdészeti szolgáltatás PR, kommunikáció Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Oktatást kiegészítı tevékenység Vagyonkezelés (holding) Üzletvezetés Reklámügynöki tevékenység Médiareklám

197

2009. MÁRCIUS 27.

198

81.21 81.22 81.29 74.30 82.11 82.19 82.99 59.20 63.99 74.10 74.90 77.40 82.30 82.91 93.11 01.62 78.10 79.90 93.29 93.13 96.04 85.51 96.09

Általános épülettakarítás Egyéb épület-, ipari takarítás Egyéb takarítás Fordítás, tolmácsolás Összetett adminisztratív szolgáltatás Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás M.n.s. egyéb kiegészítı üzleti szolgáltatás Hangfelvétel készítése, kiadása M.n.s. egyéb információs szolgáltatás Divat-, formatervezés M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Immateriális javak kölcsönzése Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Követelésbehajtás Sportlétesítmény mőködtetése Állattenyésztési szolgáltatás Munkaközvetítés Egyéb foglalás M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidıs tevékenység Testedzési szolgáltatás Fizikai közérzetet javító szolgáltatás Sport, szabadidıs képzés M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás

A gazdasági társaság – jelen pontban foglaltak szerint - bármely gazdasági tevékenységet folytathatja, amelyet törvény nem tilt, vagy korlátoz. Ha valamely gazdasági tevékenység folytatását jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – hatósági engedélyhez köti, a társaság e tevékenységet csak az engedély birtokában végezheti. Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – kivételt nem tesz, a gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységében személyesen közremőködı tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerzıdés alapján a társaság javára tevékenykedık között legalább egy olyan személy van, aki a képesítési követelményeknek megfelel. 4. A társaság mőködésének idıtartama; A társaság határozatlan idıre alakul. A társaság mőködését 2007. december 01. napján kezdi meg. 5. A társaság jegyzett tıkéje (törzstıke), annak összetétele (törzsbetét mértéke) és rendelkezésre bocsátásának módja és ideje A Társaság törzstıkéje 500.000,-Ft-, azaz ötszázezer forint, amely teljes egészében pénzbeli betétbıl áll. Tag törzsbetétje 500.000,-Ft, azaz ötszázezer forint, amely teljes egészében pénzbeli betétbıl áll, amely a teljes törzstıke 100%-a.. A társaság tagja a pénzbeli hozzájárulást a mai napon a társaság rendelkezésére bocsátotta. Az ügyvezetı jelen társasági szerzıdés aláírásával nyilatkozik arról, hogy a Gt. 115. § (1) bekezdésben és a 116. § (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesültek. A társaság tagja köteles a pénzbeli hozzájárulást befizetni és a nem pénzbeli hozzájárulást rendelkezésre bocsátani. A tag nem mentesíthetı a befizetés alól, és a társasággal szemben beszámításnak sincs helye. A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást - a tıkeleszállítás esetét kivéve - a társaságtól nem követelheti vissza.

2009. MÁRCIUS 27.

199

6. Pótbefizetés, mellékszolgáltatás A tagnak az esetlegesen felmerülı veszteségek fedezetére pótbefizetési kötelezettsége nincsen. A tag a társaság tevékenységében személyesen közremőködésre, illetve mellékszolgáltatásokra nem köteles. 7. Az üzletrész átruházása: A társaság bejegyzését követıen a tag jogait és a társaság vagyonából ıt megilletı hányadot az üzletrész testesíti meg. Az üzletrész mértéke a tag törzsbetéteihez igazodik. Az üzletrészt csak a társaság beleegyezésével lehet átruházni. Ebben az esetben a beleegyezés megadásáról a Vas Megyei Önkormányzat Megyei Közgyőlése dönt az irányadó szervezeti és mőködési szabályok szerint. Az üzletrész átruházása a társasági szerzıdés módosítását nem igényli. Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredı jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzıjére szállnak át. A tulajdonosváltozást és annak idıpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés végett az üzletrész megszerzıje 8 napon belül köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban, vagy teljes bizonyító erejő magánokiratban kell megtenni és mellékelni kell hozzá az üzletrész-adásvételi szerzıdést, továbbá nyilatkozni kell benne a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzıje a társasági szerzıdés rendelkezéseit magára nézve kötelezınek ismeri el. A tag megszőnésével üzletrésze automatikusan átszáll a jogutódra. Az üzletrész csak átruházás, a megszőnt tag jogutódlása esetén osztható fel, azonban a törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezéseket az üzletrész felosztása esetén is alkalmazni kell. Az üzletrész bevonására csak a taggyőlés határozata alapján kerülhet sor. A társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. Ha a társaság az üzletrész felosztása vagy a törzstıke felemelése folytán új tagokkal egészül ki, és így többszemélyes társasággá válik, a tagok kötelesek az alapító okiratot társasági szerzıdésre módosítani. 8. Az adózott eredmény felosztása: A tagot a társaságnak a Gt. 131. § (1) bekezdése szerint felosztható és a felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményébıl, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményébıl arányos hányad (osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésrıl döntı taggyőlés idıpontjában a tagjegyzékben (150. §) szerepel, kivéve, ha a társasági szerzıdés ettıl eltérı idıpontot határoz meg. A tag az osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. Osztalék fizetésérıl elıször a 2008. évre vonatkozóan kell határozni. Az osztalékfizetésrıl az ügyvezetınek - a felügyelıbizottság által jóváhagyott - javaslatára, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejőleg kell határozni. Két, egymást követı számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti idıszakban a osztalékelıleg fizetésérıl akkor lehet határozni, ha a) a számviteli törvény szerinti - e célból készített - közbensı mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; azzal, hogy a kifizetés nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tıkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzstıke összege alá, továbbá b) a tag vállalja az osztalékelıleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján - a Gt. 131. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetıség.

2009. MÁRCIUS 27.

200

9. A társaság szervezete A társaságnál a taggyőlési hatáskörbe tartozó kérdésekben az egyedüli tag alapítói határozattal dönt, és errıl a vezetı tisztségviselıket írásban köteles értesíteni. A társaság és annak tagja közötti szerzıdés érvényességéhez a szerzıdés közokiratba vagy teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalása szükséges. 10. Minısített többséget biztosító befolyásra vonatkozó sajátos rendelkezések Tag jelen szerzıdés aláírásával bejelenti a Cégbíróságnak, hogy a Gt. 52:§ (2) bekezdése alapján minısített többséget biztosító befolyással rendelkezik. Ha a minısített befolyásszerzı az ellenırzött társaság vonatkozásában tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ezáltal az ellenırzött társaság kötelezettségeinek teljesítését jelentısen veszélyezteti, az ellenırzött társaság bármely hitelezıjének kérelmére a cégbíróság a minısített befolyásszerzıt biztosíték adására kötelezheti, illetve vele szemben a Ctv. szerinti törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja. Ha az ellenırzött társaság felszámolásra kerül, a minısített befolyásszerzı korlátlan felelısséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós ellenırzött társaság vagyona nem fedezi, ha hitelezıinek a felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - megállapítja a minısített befolyásszerzı korlátlan és teljes felelısségét. 11. Vezetı tisztségviselı: A gazdasági társaság ügyvezetését a vezetı tisztségviselık látják el. A társaság elsı vezetı tisztségviselıje 5 évre az alábbi ügyvezetı: Kiskós Ferenc (szül.: Körmend, 1957. 09. 27. an.: Pass Irma) HU-9900 Körmend, Hunyadi u. 4. szám alatti lakos Az ügyvezetı önállóan jogosult a társaság képviseletére és a cég jegyzésére. Az ügyvezetı önállóan jogosult rendelkezni társaság bankszámlája felett is. Az ügyvezetı - a fıtevékenység megváltoztatása kivételével – jogosult a társaság cégnevét, székhelyét, telephelyeit és fióktelepeit, valamint a társaság tevékenységi köreit és ezzel összefüggésben a társasági szerzıdést módosítani. A társaság dolgozói felett a munkáltatói jogokat az ügyvezetı gyakorolja. Az ügyvezetı a képviseleti jogát csak írásbeli meghatalmazás alapján ruházhatja át a társaság dolgozóira. A vezetı tisztségviselık a társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltı személyektıl általában elvárható gondossággal, a társaság érdekeinek elsıdlegessége alapján kötelesek ellátni. Az ügyvezetı a jogszabályok, a társasági szerzıdés, illetve a legfıbb szerv által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettsége felróható megszegésével a társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint teljes kártérítési felelısséggel tartozik. 12. A társaság cégjegyzése: A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel elıírt, elınyomott, illetve elınyomtatott cégnév alá az ügyvezetı teljes nevét önállóan írja hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelıen. 13. Felügyelı bizottság A tag a gazdasági társaság ügyvezetésének ellenırzése céljából hét tagú felügyelı-bizottság létrehozását rendeli el. A felügyelı-bizottság tagjai 5 évre az alábbi személyek: 1. Csirkovics Dávid 2. Tausz István Béla 3. Görcz Gyula Csaba

9545 Jánosháza, József A. u. 8. an.: Péter Ida 9841 Kám, Ady u. 1 an.: Kovács Terézia 9762 Tanakajd, Templom u. 1/B., an.: Joó Ilona

201

2009. MÁRCIUS 27.

4. Horváth Csaba 5. Nagy Antal 6. Fukszberger Imre Lóránt 7. Dr. Palotai Péter

9653 Répcelak, Kossuth u. 54., an.: Horváth Margit 9915 Nádasd, Sipos B. u. 25., an.: Balaskó Piroska 9834 Csehimindszent, Fı u. 18. an.: Csapó Irén 9743 Söpte, Dózsa Gy.u. 51. an.: Szalay Irén Blanka

A felügyelı-bizottság testületként jár el. A felügyelı-bizottság tagjai sorából választ elnököt, szükség esetén elnökhelyettest. A felügyelı-bizottság határozatképes, ha három tag jelen van; határozatát a jelenlévık egyszerő szótöbbségével hozza. A felügyelı-bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek a felügyelıbizottsági tevékenységben nincs helye. A felügyelı-bizottság tagját e minıségében a gazdasági társaság tagja, illetve munkáltatója nem utasíthatja. A felügyelı-bizottság tagjai a Vas Megyei Önkormányzat Megyei Közgyőlésén tanácskozási joggal vehetnek részt. A felügyelı-bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Vas Megyei Önkormányzat Megyei Közgyőlése hagy jóvá. Ha a felügyelı-bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az alapító okiratba, illetve a Vas Megyei Önkormányzat Megyei Közgyőlése határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a gazdasági társaság, illetve a tag érdekeit, összehívja a Vas Megyei Önkormányzat Megyei Közgyőlése rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére. A felügyelı-bizottsági tagok - a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társasággal szemben a társaságnak az ellenırzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. 14.A társaság megszőnése: A társaság megszőnik, ha: - elhatározza jogutód nélküli megszőnését, - elhatározza jogutódlással történı megszőnését (átalakulását), - a cégbíróság a Ctv-ben meghatározott okok miatt megszünteti, - a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, - a Gt.. egyes társasági formákra vonatkozó szabályai ezt elıírják. A társaság jogutód nélküli megszőnése esetén végelszámolásnak van helye a Gt. valamint a Ctv. rendelkezései szerint. A kötelezettségek teljesítése után fennmaradó vagyonból elıször a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a tagnak kell kiadni. 15. Vegyes és záró rendelkezések: Az alapítással kapcsolatos költségeket, díjakat és illetékeket a társaság viseli. A jelen szerzıdésben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Jelen alapító okiratot a tag annak elolvasása és értelmezése után mint akaratával mindenben megegyezıt az alulírott helyen és napon jóváhagyólag, a szervezeti képviseletére irányadó szabályok szerint aláírta. Szombathely, 2009. április ……………………………………. Vas Megyei Önkormányzat Képv.: Kovács Ferenc elnök tag

Jelen alapító okiratot készítettem és ellenjegyzem 2009. ………. -én: ügyvéd

2009. MÁRCIUS 27.

202

A megyei közgyőlés 40/2009. (III. 27.) sz. határozata a vidékfejlesztés megyei lehetıségei, falumegújítás az ÚMVP alapján, kiemelten a megye rurális vidékeire fókuszálva címő tájékoztató elfogadásáról A közgyőlés elfogadja „A vidékfejlesztés megyei lehetıségei, falumegújulás az ÚMVP alapján, kiemelten a megye rurális vidékeire fókuszálva” címő tájékoztatót. A megyei közgyőlés 41/2009. (III. 27.) sz. határozata az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2008-as periódusa során elnyert Vas megye területét érintı támogatások bemutatása, a pályázati rendszer mőködése során szerzett tapasztalatok ismertetése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009-2010-es akciótervei keretében Vas megyét, a megye több térségét érintı fejlesztési elképzelések ismertetése címő tájékoztató elfogadásáról A közgyőlés „Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2008-as periódusa során elnyert Vas megye területét érintı támogatások bemutatása, a pályázati rendszer mőködése során szerzett tapasztalatok ismertetése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009-2010-es akciótervei keretében Vas megyét, a megye több térségét érintı fejlesztési elképzelések ismertetése” címő tájékoztatót elfogadja. A megyei közgyőlés 42/2009. (III. 27.) sz. határozata az iskolai testnevelés helyzetérıl és az ifjúság egészségügyi állapotáról szóló beszámoló elfogadásáról A közgyőlés az iskolai testnevelés helyzetérıl és az ifjúság egészségügyi állapotáról szóló beszámolót elfogadja azzal, hogy szükségesnek tartja a beszámolónak a megye települési önkormányzataihoz való eljuttatását, továbbá a parlament illetékes szakbizottságának figyelmét is ráirányítani az ifjúság egészségügyi állapota javításának szükségességére az iskolai testnevelésen keresztül. Felelıs: Határidı:


A megyei közgyőlés 43/2009. (III. 27.) sz. határozata Vas megye szociális szolgáltatás-tervezési koncepciója felülvizsgálatának elfogadásáról A közgyőlés Vas megye szociális szolgáltatás-tervezési koncepciójának felülvizsgálatát elfogadja. A megyei közgyőlés 44/2009. (III. 27.) sz. határozata a Vas Megyei Önkormányzat, Bük Város Önkormányzata és a Büki Gyógyfürdı Zrt. közti garancia biztosítási szerzıdés elfogadásáról A közgyőlés: 1. 2.

a Bük Város Önkormányzatával és a Büki Gyógyfürdı Zrt-vel kötendı háromoldalú garancia biztosítási szerzıdést az elıterjesztéssel egyezı tartalommal elfogadja, felhatalmazza elnökét a szerzıdés aláírására.


a közgyőlés elnöke azonnal GARANCIA BIZTOSÍTÁSI SZERZİDÉS

amely létrejött egyrészrıl a Büki Gyógyfürdı Zrt. (9740 Bükfürdı, Termál krt. 2., Cégjegyzékszáma: 18-10100542), mint Projektgazda (Továbbiakban: „Projektgazda”), másrészrıl Vas Megye Önkormányzata (9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1., Statisztikai nyilvántartási száma: 15420002-7511-321-18) és Bük Város Önkormányzata (9740 Bük, Széchenyi út 44., Statisztikai nyilvántartási száma: 15421766-8411-321-18), mint

203

2009. MÁRCIUS 27.

a Projektgazda Büki Gyógyfürdı Zrt. 46,92% - 46,92%-ban tulajdonos részvényesei (Továbbiakban: „Tulajdonos önkormányzatok”) között a mai napon, az alábbi feltételek mellett: 1.

Szerzıdı Felek jelen szerzıdés megkötésének elızményeként kölcsönösen a következıket rögzítik: A Projektgazda a Büki Gyógyfürdı Zrt. 2008. évben sikeresen pályázott az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében, melynek során a támogatási rendszerhez benyújtott „A Büki Gyógyfürdı fejlesztése” címő, NYDOP-2.1.1/A-2008-0002 jelő pályázatát, 525.000.000,-Ft összegő egyszeri, vissza nem térítendı támogatásra érdemesítette a pályázatot elbíráló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.).

2.

A támogatás folyósításának elıfeltétele volt a Nyugat-dunántúli Operatív Program Irányító Hatósága képviseletében eljáró Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, mint a Közremőködı Szervezet és a Büki Gyógyfürdı közötti támogatási szerzıdés megkötése. Ezen szerzıdés, valamint a vonatkozó 281/2006. (XII. 23.) sz. Kormányrendelet 58. §-a szerint a támogatási 0szerzıdésnek tartalmaznia kell még a hivatkozott jogszabályhelyben meghatározott szerzıdési biztosítékok valamelyikét is. Szerzıdı Felek ezen biztosítékadási lehetıségeket kölcsönösen megvizsgálták és a számba jöhetı biztosítékok közül a hivatkozott jogszabályhely 1/f. pontja szerinti „Garanciabiztosítási szerzıdés alapján kiállított kötelezvény” megjelöléső biztosítékot választották.

3.

Az elızı pontban meghatározott szerzıdés teljesedése érdekében Vas Megye Önkormányzata és Bük Város Önkormányzata, mint a Büki Gyógyfürdı Zrt 46,92% - 46,92%-os tulajdonosai fenntartási garanciális kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Büki Gyógyfürdı Zrt a „Büki Gyógyfürdı fejlesztése” címő pályázata szerinti, - a pályázat keretében megépített létesítményeket a pályázatban meghatározott idıtartamig (a projekt fizikai befejezését követı 5. év végéig) rendeltetésüknek megfelelıen üzemelteti, - a projekt megvalósításának zárásától számított 5 évig a támogatásból megépített ingatlan rendeltetésében és az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogviszonyban változás nem történik, használatból bármely szervezetnek jogtalan elınye nem származik, - a támogató elızetes jóváhagyása nélkül a fejlesztés eredménye a fenntartási kötelezettség fennállása alatt elidegenítésre, megterhelésre vagy bérbe adásra nem kerül.

4.

Jelen szerzıdést a Szerzıdı Felek közös felolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezıt helybenhagyólag írták alá azzal, hogy jelen szerzıdés aláírására feljogosítottak.

Bükfürdı, 2009. február 27. ………………………………… Vas Megye Önkormányzata Képviseletében: Kovács Ferenc Elnök

………………………………… Bük Város Önkormányzata Képviseletében: Horváth Lajos Polgármester

………………………………… Büki Gyógyfürdı Zrt. Képviseletében: Dr. Németh István elnök-vezérigazgató A megyei közgyőlés 45/2009. (III. 27.) sz. határozata a Szombathely, Sugár út 9. szám alatti ingatlan 3. emeletén hosszú távú bérleti jogviszony létesítéséhez szükséges hozzájárulásról A közgyőlés hozzájárul a Szombathely, Sugár út 9. szám alatti ingatlanban levı 3. emeleti 220 m2 (+/- 20 m2) ingatlanrésznek a Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet (1071 Budapest, Damjanich u. 48.) részére határozatlan idıtartamra történı bérbeadásához 10 éves felmondási korláttal, és felhatalmazza a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. ügyvezetıjét a szerzıdés-tervezet kidolgozására és a legközelebbi közgyőlés elé terjesztésére. Felelıs: Határidı:

A Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. ügyvezetıje 2009. április 24.

2009. MÁRCIUS 27.

204

A megyei közgyőlés 46/2009. (III. 27.) sz. határozata a megyei önkormányzatnak a körmendi Batthyány kastélyépületre bejegyzett ingyenes használati jogáról történı lemondásról A közgyőlés: 1.

2. 3.

4.

lemond a Körmend, Batthyány S. L. u. 3-7. szám alatti Batthyány kastély-együtteshez tartozó 1 hrsz-ú és 2/2 hrsz-ú, a Magyar Állam tulajdonát képezı ingatlanoknak a Vas Megyei Önkormányzatot illetı ingyenes használati jogáról, amennyiben azokat Körmend Város Önkormányzata vagyonkezelésre megkapja és továbbra is biztosítja az ingatlanban a megyei önkormányzat számára a közgyőjteményi feladatok ellátásához szükséges ingatlanrészek határozatlan idejő és ingyenes használatát. Az önkormányzatok a késıbbiekben állapodnak meg arról, hogy a múzeum hol nyer elhelyezést a kastély együttesen belül. Amennyiben felek nem tudnak kölcsönösen megállapodni az elhelyezésben, akkor továbbra is a jelenlegi helyen kell, hogy biztosítsa a helyi önkormányzat a határozatlan idejő, ingyenes használatot a megyei önkormányzat számára; ezzel a döntésével az ingatlannak Körmend Város Önkormányzata vagyonkezelésébe kerülését kívánja elısegíteni; kéri, hogy a Körmend 5 hrsz-ú ingatlanon továbbra is biztosítsa a Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium részére a tanmőhely használatát Körmend Város Önkormányzata és a Vas Megyei Önkormányzat közötti feladatellátás átvételérıl szóló megállapodás alapján maximum 3 évre, azt követıen a szakközépiskolai funkciókat egy helyen kívánja megvalósítani. felhatalmazza elnökét a mellékelt Nyilatkozat és Megállapodás aláírására. a közgyőlés elnöke azonnal


MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészrıl Vas Megye Önkormányzata 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 1. székhelyő megyei önkormányzat (képviseli Kovács Ferenc Elnök), másrészrıl Körmend város Önkormányzata 9900 Körmend, Szabadság tér 7. székhelyő helyi önkormányzat (képviseli Bebes István polgármester) között az alábbiak szerint:

1.

A szerzıdı felek megállapítják, hogy Vas Megye Önkormányzatát ingyenes használati jog illeti meg az alábbi ingatlanok vonatkozásában: •

• •

a Megyei Önkormányzat egyrészt a körmendi 1 hrsz –ú ingatlan 221 m2-én rendelkezik használati jogosultsággal, mely jogot az Önkormányzat a Vas megyei Múzeumok Igazgatóságán keresztül gyakorol. Ezen kívül a KVI hozzájárulásával a megyei fenntartású a Múzeum a fıépület I. emeletének DK-i részét, K-i szárnyát és ÉK-i részét raktározási célra használja, míg a kastély dísztermének, fılépcsıházának, földszinti pénztár helyiségének használatát is a KVI jóváhagyó határozata engedélyezte a Múzeum számára. A fıépületben lévı kápolnát Körmend város Önkormányzata hozzájárulásával a Múzeum üzemelteti. másrészt a körmendi 2/2 hrsz-ú ingatlan is a Megyei Önkormányzat ingyenes használatában áll. végezetül a körmendi 5 hrsz –ú ingatlant a megyei fenntartásban lévı Rázsó Imre Szakközépiskola használja, a Körmend Város Önkormányzata és a Vas Megyei Közgyőlés közötti feladatellátás átadás-átvételérıl szóló megállapodás szerint. (Az ingatlanra vonatkozó használati megállapodást Körmend Város Önkormányzatával kötötte a KVI.)

2.

A szerzıdı felek megállapítják, hogy az ingatlannyilvántartásban bejegyzett használati jog csak a körmendi 2/2 hrsz-ú ingatlan vonatkozásában került feltüntetésre a Megyei Önkormányzat javára.

3.

A szerzıdı felek tudomással bírnak arról, hogy Körmend város Önkormányzata az 1. pontban körülírt ingatlanokra is kiterjedıen a körmendi Batthyány-Strattmann Kastély és hozzá tartozó várkert vagyonkezelıi jogának átruházását kezdeményezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt-nél.

205

2009. MÁRCIUS 27.

4.

5.

A szerzıdı felek megállapítják, hogy a kastély és várkert vagyonkezelıi jogának átruházása a kastély és várkert fejlesztését célozza meg, melyre vonatkozóan Körmend város Önkormányzata konkrét fejlesztési tanulmánnyal rendelkezik, és mely fejlesztési célt a megye területén Vas Megye Önkormányzata is támogatja. A szerzıdı felek annak érdekében, hogy a vagyonkezelıi jog átruházásának eljárásjogi akadályai elháruljanak, megállapodnak a következıkben: •

•

•

•

6.

Vas Megye Önkormányzata hozzájárul ahhoz, hogy a körmendi 1 hrsz-ú, 2/2 hrsz-ú, és 5 hrszú ingatlanokon İt megilletı használati jog megszüntetésre kerüljön annak érdekében, hogy elháruljon a vagyonkezelıi jog Körmend Város Önkormányzatára történı átruházásának akadálya, A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben Körmend város Önkormányzata a kastély tekintetében megszerzi a vagyonkezelıi jogosultságot, abban az esetben Körmend Önkormányzata továbbra is biztosítani fogja – a jelenlegi jogi feltételekhez képest nem kedvezıtlenebbül – az e szerzıdés 1. pontjában felsorolt ingatlanok közül azon ingatlanok határozatlan idejő és ingyenes használatát a Megyei Önkormányzat részére, amelyre a Megyei Önkormányzat igényt tart. A szerzıdı felek erre vonatkozóan a vagyonkezelıi jog átadását követıen külön megállapodást kötnek, melyben rendezik a használat jogcímét, feltételeit, és egyéb, általuk fontosnak tartott körülményeket. A szerzıdı felek rögzítik azt is, hogy az önkormányzatok a késıbbiekben állapodnak meg arról, hogy a múzeum hol nyer elhelyezést a kastély együttesen belül. Amennyiben felek nem tudnak kölcsönösen megállapodni az elhelyezésben, akkor továbbra is a jelenlegi helyen kell, hogy biztosítsa a helyi önkormányzat a határozatlan idejő, ingyenes használatot a megyei önkormányzat számára. A felek megállapodnak abban, hogy Körmend Város Önkormányzata a Körmend 5 hrsz-ú ingatlanon továbbra is biztosítja a Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium részére a tanmőhely használatát Körmend Város Önkormányzata és a Vas Megyei Önkormányzat közötti feladatellátás átvételérıl szóló megállapodás alapján maximum 3 évre, azt követıen a szakközépiskolai funkciókat egy helyen kívánja megvalósítani az önkormányzat.

Vas Megye Önkormányzata képviselıje jelen megállapodás alapján nyilatkozatot ad ki Körmend város Önkormányzata részére, amely nyilatkozat a vagyonkezelıi jog átruházásáról szóló MNV Zrt. általi döntéshozatalhoz használandó fel.

A megállapodást a felek jóváhagyólag írják alá.

Szombathely, 2009. március 31. Kovács Ferenc Vas Megyei Közgyőlés elnöke

Körmend, 2009…………………. Bebes István Körmend Város polgármestere

A megyei közgyőlés 47/2009. (III. 27.) sz. határozata az önkormányzati vállalat és gazdasági társaságok 2009. évi üzleti terveinek elfogadásáról A közgyőlés elfogadja - a Vas Megyei Temetkezési Vállalat 2009. évi üzleti tervét 1.079 e Ft adózás elıtti eredménnyel; - a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. 2009. évi üzleti tervét 17.899 eFt adózás elıtti eredménnyel; - a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. 2009. évi üzleti tervét 3.122 ezer Ft adózás elıtti eredménnyel; - a Büki Gyógyfürdı Zrt. 2009. évi üzleti tervét 8.513 ezer Ft adózás elıtti eredménnyel; - a VASIVÍZ Vas Megyei Víz – és Csatornamő Zrt. 2009. évi üzleti tervét 337.725 ezer Ft adózás elıtti eredménnyel;

2009. MÁRCIUS 27.

206

- a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. 2009. évi üzleti tervét 26.280 ezer Ft adózás elıtti eredménnyel; - a Mesteri Termál Kft. 2009. évi üzleti tervét 443 ezer Ft adózás elıtti eredménnyel. Felelıs: Határidı:


A megyei közgyőlés 48/2009. (III. 27.) sz. határozata a Vas Megyei Orvosokért Alapítvány székhelyének a Szombathely Thököly u. 14. sz. alatti ingatlanra történı bejegyzésérıl A közgyőlés hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Szombathely, Thököly u. 14. hrsz-ú ingatlannak a Magyar Orvosi Kamara Vas Megyei Területi Szervezete ingyenes használatában lévı ingatlanrésze a Vas Megyei Orvosokért Alapítvány székhelyéül szolgáljon, mindaddig, amíg az Orvosi Kamara jogosult használni az ingatlant. Amennyiben a Kamara használati joga megszőnik, úgy a Kamara kötelessége gondoskodni az Alapítvány székhelyének áthelyezésérıl. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal A megyei közgyőlés 49/2009. (III. 27.) sz. határozata Vis maior támogatás igénylésérıl

1.

A közgyőlés a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett decentralizált vis maior támogatási keret terhére igénybejelentést nyújt be; A káresemény megnevezése: Oszkói Idısek Otthona lakóinak kiköltöztetése áramszünet miatt helye: 9825 Oszkó, Petıfi Sándor u. 1/B hrsz. 457/1. A káresemény forrásösszetétele: adatok Ft-ban Megnevezés Saját forrás

2009. év

%

105 000 Ft

Biztosító kártérítése

Ft

Egyéb forrás

Ft

Vis maior igény

30

245 000 Ft 350 000 Ft

70

Források összesen

2.

A védekezés többletköltségeinek összköltsége 350 000 Ft, melynek fedezetét az önkormányzat részben tudja biztosítani.

3.

A közgyőlés a saját forrás összegét a 2009. évi költségvetésérıl szóló 1/2009. (II. 13.) rendeletében biztosítja.

4.

A közgyőlés felhatalmazza elnökét az igénybejelentés benyújtására.


a közgyőlés elnöke 2009. március 30.

207

2009. MÁRCIUS 27.

A megyei közgyőlés 50/2009. (III. 27.) sz. határozata a Vas Megyei Közgyőlés és az Esıemberke Alapítvány - a Vas megyei autistákért között kötendı támogatási szerzıdés elfogadásáról A közgyőlés elfogadja az államháztartáson kívüli pénzeszköz átvétel 2009. évi költségvetésben nem tervezett többletbevételébıl az „Esıemberke Alapítvány – a Vas megyei autistákért” részére biztosított 500.000 Ft egyszeri vissza nem térítendı támogatás átadásáról szóló szerzıdést, és megbízza elnökét a szerzıdés aláírásával. Felelıs: Határidı:

közgyőlés elnöke azonnal TÁMOGATÁSI SZERZİDÉS

amely létrejött a Vas Megyei Közgyőlés 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. képviseletében: Kovács Ferenc a közgyőlés elnöke (továbbiakban: Támogató) és az Esıemberke Alapítvány – a Vas megyei autistákért 9700 Szombathely Dózsa Gy. u. 6. képviseletében: Nádorné Vörös Ibolya a kuratórium elnöke (a továbbiakban Támogatott) között az alábbi feltételek szerint: 1.) Támogató 500.000 -Ft, azaz Ötszázezer forint egyszeri, vissza nem térítendı támogatásban részesíti a Támogatottat államháztartáson kívüli pénzeszköz átvétel 2009. évi költségvetésben nem tervezett többletbevételébıl. 2.) Támogatott vállalja, hogy az elnyert támogatást mőködése körében az alábbi célokra használja fel: - autisták és családjuk támogatása, segítése, érdekvédelme - szülıtalálkozók, szülısegítı képzések, tréningek, tanácsadás - családi ünnepségek - serdülıklub az iskolai rendszerő ellátásból kinıtt fiatalok részére - autista iskolai csoportok mőködésének támogatása - a hiányzó felnıtt ellátó intézmények létrehozásának elısegítése 3.) Támogató a támogatás összegét a szerzıdés aláírását követıen utalja át, a Támogatott 11747006-20191472 OTP Bank pénzintézetnél vezetett számlájára. 4.) A Támogatott vállalja, hogy 2009. szeptember 30-ig az összeg felhasználásáról pénzügyi és szakmai beszámolót készít. 5.) A Támogatott vállalja, hogy a 2. pontban szereplı célokkal összefüggı rendezvényekrıl, programokról a Támogatót írásban folyamatosan tájékoztatja. 6.) A Támogató, illetve az általa meghatalmazottak jogosultak a nyújtott támogatás felhasználását ellenırizni. 7.) A Támogatott tudomásul veszi, hogy a Támogató a támogatási összeget visszavonhatja, ha a szerzıdésben foglaltak nem teljesülnek. 8.) Jelen szerzıdés akkor lép érvénybe, ha a Támogatott változatlan tartalommal aláírva, hitelesítve legkésıbb a kézhezvételtıl számított 15 napon belül a Támogatónak 2 példányban visszaküldi. 9.) A szerzıdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és egyéb az ügyben alkalmazandó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. Szombathely, 2009. március…. ……………………………. támogatott aláírása

P.H.

……………………………. Vas Megyei Közgyőlés elnöke

Ellenjegyezte: Dr. Kun László fıjegyzı Záradék: A megyei közgyőlés 50/2009. (III. 27.) sz. határozatával a támogatási szerzıdést jóváhagyta. 2009. március 27.

2009. MÁRCIUS 27.

208

A megyei közgyőlés 51/2009. (III. 27.) sz. határozata a Vas Megyei Közgyőlés és jogképes szervei közbeszerzéseivel kapcsolatos feladatok ellátásának rendjérıl szóló szabályzat módosításáról A közgyőlés elfogadja a 139/2008. (VII. 4.) sz. határozattal elfogadott, a Vas Megyei Közgyőlés és jogképes szervei közbeszerzéseivel kapcsolatos feladatok ellátásának rendjérıl szóló szabályzatnak az ülés elıtt kiosztott módosító indítványokkal kiegészített változatát. Felelıs: Határidı:


SZMSZ 11. sz. melléklete

SZABÁLYZAT A Vas Megyei Közgyőlés és jogképes szervei közbeszerzéseivel kapcsolatos feladatok ellátásának rendjérıl

A Vas Megyei Közgyőlés az önkormányzati pénzeszközök – közpénzek - felhasználásának ésszerősítése, átláthatósága és széles körő nyilvános ellenırizhetıségének megteremtése, illetve a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: törvény) 6. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következı szabályzatot alkotja: I. A szabályzat célja (1) E szabályzat célja, hogy – a törvényben foglalt rendelkezésekkel összhangban – a helyi közbeszerzések számára és értékére figyelemmel megállapítsa azokat a sajátos helyi szabályokat, amelyeket az önkormányzat költségvetésének terhére megvalósított közbeszerzések lefolytatása során alkalmazni kell. (2) Jelen szabályozás meghatározza a közbeszerzési eljárás elıkészítésének, lefolytatásának, belsı ellenırzésének felelısségi rendjét, az ajánlatkérı nevében eljáró, továbbá az eljárásba bevont személyek, illetıleg szervezetek felelısségi körét, a dokumentálás rendjét, a döntésekért felelıs személyt, személyeket, illetıleg testületet. II. A szabályzat hatálya* (1) E Szabályzat személyi hatálya kiterjed: a közbeszerzési ajánlatkérıkre: a megyei közgyőlésre, annak költségvetési szerveire, továbbá a megyei önkormányzat alapfeladata ellátására létrejött, és kizárólagos tulajdonában lévı jogképes szerveire. (2) Tárgyi hatálya kiterjed minden olyan árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás, építési és szolgáltatási koncesszió megrendelésére, amelynek értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri, vagy meghaladja a törvényben, illetve az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt. Jelen szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni az értékhatárt elérı tervpályázati eljárások esetén is. (3) Vas Megye és Szombathely Megyei Jogú Város Markusovszky Kórháza Egyetemi Oktatókórház valamennyi közösségi értékhatár felét el nem érı közbeszerzési eljárását a törvény elıírásai szerint saját hatáskörben maga folytatja le, melyekrıl a féléves költségvetési beszámoló, illetıleg az éves költségvetési zárszámadás keretében köteles a megyei közgyőlésnek beszámolni.

209

2009. MÁRCIUS 27.

III. A közbeszerzési eljárásban résztvevı szervek (1) A Szabályzat hatálya alá tartozó szervek által – a II/2. pontban foglalt kivételével – lefolytatandó közbeszerzési eljárás során az ajánlati felhívások, továbbá a beérkezett ajánlatok bírálatára a Közbeszerzési Szakértıi Tanácsadó Testület (továbbiakban: Testület) jogosult. (2) A Szabályzat hatálya alá tartozó szervek a kötelezıen lefolytatandó közbeszerzési eljárásaik során kötelesek a Testület eljárását igénybe venni. (3) A Testület mellett az elıkészítı és végrehajtási feladatok ellátására Elıkészítı Munkacsoport (továbbiakban: Munkacsoport) mőködik. (4) A Szabályzat hatálya alá tartozó szervek jogosultak közbeszerzéseik elıkészítésére munkacsoportot létrehozni, mely szakmai kapcsolatot tart a (3) bekezdésben jelzett Elıkészítı Munkacsoporttal. IV. A Testület mőködése és feladatai (1) A Testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz az ajánlatkérı képviselıje, a közbeszerzéssel érintett szerv képviselıje, a Munkacsoport vezetıje, valamint a Testület elnöke által meghívott szakértı. (2) A Testület javaslatára – indokolt esetben – a közbeszerzési eljárás elıkészítı és végrehajtó intézkedéseinek lefolytatásával külsı szerv is megbízható. (3) A Testület tagjait a Közgyőlés Elnöke nevezi ki határozatlan idıtartamra a közbeszerzésekben jártas, szakmailag képzett tanácsadókból. A Testület létszáma öt fı, elnöke a Közgyőlés Alelnöke. (4) A Testület feladata: a.) meghatározza a közbeszerzési eljárás fajtáját; b.) megállapítja az egyes közbeszerzésekre vonatkozó ajánlati, részvételi felhívás tartalmát; c.) meghatározza az ajánlatok bírálati szempontjait, valamint az összességében legelınyösebb ajánlat részszempontjait és azok súlyszámait, továbbá az ajánlati biztosíték mértékét; d.) jóváhagyja a dokumentációt; e.) dönt az érvénytelenség megállapításáról és a kizárásról; f.) értékeli az ajánlatokat, az elbírálás során javaslatot tesz a nyertes ajánlatra, az érvényes ajánlatok sorrendjére; g.) megállapítja a közbeszerzés eredménytelenségét; h.) meghívásos eljárásban dönt az ajánlattevık keretszámának meghatározásáról; i.) kiválasztja a tárgyalásos eljárásban résztvevıket; j.) dönt a gyorsított eljárás lefolytatásáról; k.) dönt egyéb, a közbeszerzési eljárás során felmerülı kérdésben. (5) A Testület hatásköre: a) mindazon döntések meghozatala, amelyek a közbeszerzési eljárások eredményes, jogszabályi feltételeknek megfelelı megvalósításhoz szükségesek b) felügyeli a törvényesség betartását c) a felelısségteljes döntés érdekében információkat kérhet, jogosult iratokba betekinteni, a közbeszerzés bármely résztvevıjét beszámoltatni, helyszíni ellenırzést tartani d) jogosult utasítást adni és határidıt megjelölni a Munkacsoport vezetıje részére e) a közbeszerzés bármely résztvevıje tekintetében a fegyelmi jogkör gyakorlóját fegyelmi intézkedésre felhívhatja f) javaslatot tehet a közbeszerzésben résztvevık személyének megváltoztatására és/vagy újabb szereplık bevonására g) a hatáskörét meghaladó kérdéseket felterjeszti a megyei közgyőlés elnökének. (6)A Testület felel: -

a hatáskörébe utalt feladatok maradéktalan elvégzéséért

2009. MÁRCIUS 27.

210

-

csak olyan kötelezettségvállalások kerüljenek az ajánlatkérı elé aláírásra, amelyek a jogszabályok alapján megfelelınek minısülnek.

(7) A Testület Elnökének feladatait akadályoztatás esetén a megyei közgyőlés másik Alelnöke látja el. (8) (a) (b) (c) (d)

(e) (f)

(9) (a) (b) (c) (d) (e) (10) (a) (b) (c) (d) (e)

A Testület Elnökének feladatai: A Testületi ülések eseti szükségességének vagy az elıírtnál nagyobb gyakoriságának meghatározása; A Testület üléseinek összehívása, napirendjének meghatározása, az elıkészítı anyagok biztosítása, az ülések levezetése, jegyzıkönyv/emlékeztetı készíttetésének elrendelése és azok jóváhagyása; A Testület határozatainak nyilvántartása és teljesítésük vizsgálatának napirendre tőzése; A Testületi ülések között a Testület teljes hatáskörét gyakorolja olyan esetekben, amelyek nem teszik indokolttá vagy sürgısségük nem teszi lehetıvé sem a Testület következı ülésének megvárását, sem rendkívüli ülés összehívását; A Testület munkájáról beszámoló készítése a Közgyőlés Elnöke részére; Feladatait a Munkacsoport vezetıje segítségével látja el.

A Testület Elnökének hatásköre: A testületi ülések idıpontjának és napirendjének meghatározása, valamint a napirendhez tartozó anyagok elrendelése; A testületi tagok felhívása az üléseken való személyes részvételre; A testületi tagok számára feladatok meghatározása és azok fogadása; Eseti résztvevık kijelölése és meghívása a testület ülésére A testületi ülésekrıl emlékeztetı vagy jegyzıkönyv készítésének elrendelése és azok jóváhagyása; A Testület Elnökének felelıssége: A feladat,- és hatáskörébe utalt feladatok maradéktalan elvégzése; A Testület operatív szerepében az ügyek természetének megfelelı gyors ügymenet biztosítása; A testületi ülések között végzett tevékenységekrıl és tett intézkedésekrıl utólagos beszámolás a testület felé; A hatáskörét meghaladó kérdéseket a Közgyőlés Elnöke elé terjeszteni; Nem felelıs a szakmai, építési, beruházási, mőszaki stb. döntések szakmai helyességéért, viszont felelıs a meghozataluk (kikényszerítésük) érdekében a kellı gondosság gyakorlásáért.

(11)A Testület – közbeszerzésekrıl szóló törvény szerinti bíráló bizottsági feladatkörben eljárva – döntését határozat formájában hozza, mely az ajánlatkérı számára javaslatnak minısül. (12)Amennyiben az ajánlatkérı a Testület (5) pontban jelzett javaslatával szakmai, gazdaságossági, törvényességi szempontból nem ért egyet, úgy a Vas Megyei Közgyőlés elnökénél – a bizottság határozata meghozatalától számított 3 napon belül – elıterjesztett kérelmében kérheti a Testület új eljárását. (13) A Testület ülése határozatképes, ha azon tagjai több mint fele megjelent. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlıség esetén a Testület Elnökének szavazata dönt. A Testület döntéseit határozati formában hozza, évenkénti folyamatos számozással jelölve. V. A Munkacsoport mőködése és feladatai (1) A Munkacsoport vezetıjét, illetıleg négy tagját – a megyei fıjegyzı javaslatára – a közgyőlés elnöke nevezi ki a megyei önkormányzati hivatal szakemberei közül. (2) A Munkacsoport feladatai és hatásköre:

211

2009. MÁRCIUS 27.

a)

b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m)

minden évben a költségvetési év elején, lehetıség szerint április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzésekrıl; a közbeszerzési tervet szükség esetén módosítja; javaslatot tesz a Testületnek a közbeszerzési eljárás fajtájának meghatározására; elıkészíti az ajánlati, részvételi felhívást, a dokumentációt és azok jóváhagyását követıen gondoskodik a közzétételrıl, illetve a közvetlen megküldésérıl; javaslatot tesz a Testületnek az ajánlatok bírálati szempontjainak, valamint a részszempontok és azok súlyszámainak meghatározására; javaslatot tesz az ajánlati biztosíték mértékére; a Testület elnöke és az ajánlatkérı képviselıje részvételével gondoskodik az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontásáról, s arról jegyzıkönyv készítésérıl; az ajánlatok felbontásakor javaslatot tesz a Testületnek az érvénytelenség megállapítására és az ajánlattevınek az eljárásból történı kizárására; gondoskodik az ajánlatok vizsgálatáról, s ennek alapján javaslatot tesz a Testületnek a nyertes ajánlattevıre; javaslatot tesz az eredménytelenség megállapítására; gondoskodik az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntés kihirdetésérıl, a kihirdetésen jelen nem lévı ajánlattevık írásbeli értesítésérıl; a meghívásos eljárásban javaslatot tesz a Testületnek az ajánlattételre meghívandók körére, az ajánlattevık keretszámának meghatározására; tárgyalásos eljárásban gondoskodik az ajánlatkérı által kiválasztottaknak a tárgyalásra történı meghívásáról; a költségvetési év végén az éves közbeszerzésekrıl éves statisztikai összegzést készít, melyet megküld a Közbeszerzések Tanácsának.

(3) A Munkacsoport felelıssége: - a hatáskörébe utalt feladatok felelısségteljes és jogszabályoknak megfelelı ellátása - a köztisztviselık jogállásáról szóló törvény szerinti felelısségi rend (4) A Munkacsoport üléseirıl, döntéseirıl jegyzıkönyv készül, amelyet meg kell küldeni a Testület elnökének. A Munkacsoport ülésén a Testület elnöke tanácskozási joggal vesz részt. (5) A Munkacsoport ülése határozatképes, ha azon tagjai legalább négyötöde megjelent. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlıség esetén a Munkacsoport vezetıjének szavazata dönt. (6) A Munkacsoport adminisztrációs feladatainak ellátásáról, valamint a közbeszerzési eljárás dokumentálásáról, így különösen: • az eljárás elıkészítésével, • lefolytatásával, • a szerzıdés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratnak a közbeszerzési eljárás lezárulásától, illetıleg a szerzıdés teljesítésétıl számított öt évig történı ırzésérıl, valamint a Kbtben foglalt közzétételi feladatok ellátásáról a Munkacsoport vezetıje gondoskodik. VI. Összeférhetetlenségi szabályok (1) A Munkacsoport, illetve a Testület tagjai és a szakértık az eljárásban nem lehetnek ajánlattevık, nem állhatnak a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végzı gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, nem lehetnek annak vezetı tisztségviselıi, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezık, továbbá ezen személyek hozzátartozói. (2) A Testület tagjaként nem vehet részt az ajánlatok elbírálásában az a személy sem, aki bármely ajánlattevıvel, illetıleg hozzátartozójával üzleti kapcsolatban áll. (3) A Testület tagja az elnöknek haladéktalanul köteles bejelenteni, ha személyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy az keletkezett. Egyúttal köteles a folyamatban lévı eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni.

2009. MÁRCIUS 27.

212

VII. A közbeszerzési eljárás (1) Az összesített közbeszerzési tervben nem szereplı, de idıközben felmerült közbeszerzési igényt a szabályzat hatálya alá tartozó szervezetek vezetıi, illetve a fıjegyzı írásban jelenti be a Munkacsoport vezetıjének. (2) A közbeszerzési eljárás beruházások, felújítások esetén a beruházási alapokmány jóváhagyása után, árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a pénzügyi fedezetrıl történt döntés után indítható meg. (3) A III.3. és IV.2. pontokban foglaltak szerinti szakértı(k) és külsı szerv megbízása, továbbá hivatalos közbeszerzési tanácsadó kötelezı bevonása esetén a megbízást az ajánlatkérı nevében a megyei közgyőlés elnöke adja, azonban a szükséges adatok és dokumentációk átadásáról, valamint a külsı szervvel, illetıleg a tanácsadóval történı kapcsolattartásról a Munkacsoport vezetıje gondoskodik. (4) A beérkezett zárt ajánlatokat az ajánlatkérı az ajánlattételi határidı idıpontjában köteles felbontani. Az elkésett ajánlatokat felbontatlanul vissza kell küldeni, illetve személyes benyújtás esetén az elkésett ajánlatok átvételét meg kell tagadni, s ezt a tényt a jegyzıkönyvben is rögzíteni kell. Az ajánlatok felbontásáról és ismertetésérıl jegyzıkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: – – – – – – – –

a jelenlevık felsorolását, az ajánlattevı nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlattevı által kért ellenszolgáltatást, a vállalt teljesítési határidıt, az ajánlat esetleges érvénytelenségének okát, a kizárt ajánlattevık körét, az ajánlatokra vonatkozó egyéb különleges körülményeket, az aláírásokat.

(5) A Testület eljárásáról szakvéleményt készít, s mint döntési javaslatot megküldi az eljárását kezdeményezı ajánlatkérınek. Az eljárás eredményét az ajánlatkérı hirdeti ki, s gondoskodik a szerzıdés megkötésérıl. (6) Az ajánlatkérı közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét a költségvetési szerv vezetıje írja alá. A hirdetmény jogszerőségét a Munkacsoport jogi végzettségő Vezetıje és jogi végzettségő Helyettese együttes ellenjegyzésével igazolja. Az eljárást megindító hirdetményt nem lehet ellenjegyezni, ha az sérti a közbeszerzésre, illetıleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat. Az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg. VIII. Közbeszerzések ellenırzése A közbeszerzési eljárások belsı ellenırzési rendszerben történı ellenırzésérıl a fıjegyzı gondoskodik. Az ellenırzés kiterjed az eljárások szabályszerőségére, az elbírálás szempontjainak kiválasztására, és azok érvényesítésére, valamint a szerzıdések megkötésére, módosítására, teljesítésére. IX. Záró rendelkezések (1) A közbeszerzést végzı személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzat elıírásait áttanulmányozni, értelmezni, és az azokban foglaltak szerint a tılük elvárható gondossággal eljárni. (2) Amennyiben az eljárás tervezésekor az eljárás felelıse (Testület elnöke) úgy ítéli meg, hogy a szabályzat nem tartalmazza az adott eljárás lefolytatásához szükséges összes információt, akkor köteles kezdeményezni a szabályzat módosítását, vagy a kiegészítı eljárásrend meghatározását.

213

2009. MÁRCIUS 27.

(3) Jelen szabályzat elkészítésének és aktualizálásának felelıse a munkacsoport vezetıje. A szabályzat által érintettek, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a szabályzat kiegészítésre, módosításra szorul, észrevételeikkel a szabályzat elkészítéséért felelıs személyhez fordulhatnak, akinek kötelessége a javaslatokat megvizsgálni, és a szükséges lépéseket megtenni. (4) A fıjegyzı a fentiektıl függetlenül köteles minden évben január 31.-ig a szabályzatot felülvizsgálni. Szombathely, 2008. július 4.

(: Dr. Kun László ) megyei fıjegyzı

(: Kovács Ferenc :) a közgyőlés elnöke

A megyei közgyőlés 52/2009. (III. 27.) sz. határozat a Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 2009. évi, a települési önkormányzatok fejlesztési pályázatainak önerı-kiegészítését szolgáló támogatás felhasználási szabályzatának elfogadásáról A közgyőlés: 1.) a települési önkormányzatok fejlesztési pályázatainak önerı-kiegészítésére szolgáló 100 M Ft-ot vissza nem térítendı támogatásként biztosítja; 2.) a szabályzat III. pontját (A pályázati rendszer) a következı 11. ponttal egészíti ki: Tárgyév utolsó ülésén a Bizottság köteles megvizsgálni a célelıirányzat kihasználtságát, és javaslatot tenni a fel nem használt forrás visszamenıleges szétosztására a már benyújtott nyertes és nem nyertes pályázatok között. 3.) a szabályzat III./7 pontját az alábbiak szerint módosítja: a „ A támogatási döntésrıl a pályázókat a döntést magába foglaló határozatok hatálybalépésétıl számított 5 munkanapon belül írásban ki kell értesíteni.” Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal, illetve folyamatos

A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 2009. évi a települési önkormányzatok fejlesztési pályázatainak önerı-kiegészítését szolgáló támogatás felhasználásának szabályzata Vas megye Önkormányzatának Közgyőlése a fejlesztési elképzeléseket segítı pályázati célelıirányzatot (a továbbiakban: célelıirányzat) hoz létre. I.. A célelıirányzat rendeltetése: 1/a) a megye területén mőködı községi, nagyközségi önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzatok) pályázati önerejének kiegészítése; b) a megyei fejlesztési elképzelésekkel összhangban lévı pályázatok megvalósulási esélyének növelése; c) az önkormányzatok pályázati adszorpciós képességének növelése; d) a nemzetközi és hazai pénzügyi források területfejlesztési programokba vonásának elısegítése. 2.) A célelıirányzat fedezeteként szolgáló keretösszegrıl Vas megye Közgyőlése saját évenkénti költségvetésében külön elıirányzatként rendelkezik. II. A támogatás feltételei: 1./a.) A célelıirányzatból támogatásra kizárólag a Vas megye területén mőködı jogosultak.

önkormányzatok

b.) Azon önkormányzatok, amelyeknek a Vas Megyei Önkormányzattal szemben a pályázat befogadásának napjától számítva legalább 6 hónapja fennálló, szerzıdéssel igazolható nem teljesített kötelezettsége van, a célelıirányzatból támogatásban nem részesülhetnek.

214

2009. MÁRCIUS 27.

c.) A célelıirányzat forrásaira benyújtott, az önerı-kiegészítést célzó pályázatban csak egy beadott fejlesztési pályázathoz igényelhetı támogatás. Ugyanazon pályázó csak egy fejlesztési pályázatához kaphat önerı-kiegészítıtámogatást. Amennyiben egy pályázat keretén belül több önkormányzat érintett, illetve pályázati partner, abban az esetben minden önkormányzat, mely külön-külön is megfelel a pályázati felhívás feltételeinek támogatási igényt nyújthat be a célelıirányzatra. d.) A célelıirányzat forrásaira a fejlesztési pályázatok megvalósulásának megkezdése elıtt nyújtható be pályázat. e.) A célelıirányzatból nyújtott támogatás feltétele, hogy az önerı-kiegészítéssel megvalósítandó fejlesztési pályázatról az önkormányzat képviselıtestülete határozatot hozzon. f.) Önerı-kiegészítı támogatás csak olyan fejlesztési pályázathoz adható, amely illeszkedik a pályázó kistérsége és a megye aktuális fejlesztési dokumentumaiban rögzített elképzelésekhez. g.) A célelıirányzatból elnyert forrás vissza nem térítendı támogatásként kezelendı. III. A pályázati rendszer: 1.) A célelıirányzat forrásainak elnyerését pályázati rendszer alapozza meg. A pályázati rendszert a Közgyőlés Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága (a továbbiakban Bizottság) mőködteti. Az adminisztrációt a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal illetékes Titkársága látja el. 2.) A Bizottság a Megyei Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendeletének kihirdetését követıen elektronikusan, Vas megye honlapján és Vas Megye címő újságon keresztül meghirdeti pályázati felhívását. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a pályázattal szembeni formai és tartalmi elvárást, a beadási határidıt, az elbírálás és kiértesítés várható idıpontját. 3.) A pályázatbefogadás idıpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelı pályázat beérkezésének idıpontját kell tekinteni, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezési idıpontját. A pályázati felhívásnak nem megfelelı, hiányos pályázat esetén a pályázót a pályázat benyújtását követı 8 napon belül a pályázatot befogadó hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétıl számított 8 napon belül van lehetıség. 4.) A pályázatok elbírálásánál elınyt élveznek a) az 500 fınél kisebb lélekszámú települések pályázatai; b) a munkahelyteremtı beruházást megvalósító fejlesztési pályázatokhoz benyújtott igények; c) azok az igények, amelyek alapjául szolgáló fejlesztési pályázathoz a pályázó más kiíró szervhez pályázati önerı-kiegészítı támogatás iránti igényt nem nyújtott be; d) az önkormányzatok együttmőködésében megvalósuló fejlesztési pályázatokhoz benyújtott igények; e) kistérségre, vagy a megye nagyobb területére kiterjedı fejlesztési pályázatokhoz benyújtott igények; f) a vonatkozó jogszabály alapján területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek települései; g) az önkormányzati szolgáltatás színvonalának emelését elısegítı fejlesztések. 5.) Az önerı-kiegészítésre benyújtott és befogadott pályázatok elbírálásával a Bizottság javaslata alapján a Közgyőlés hoz döntést és köti meg a támogatási szerzıdéseket. 6.) Az igényelhetı támogatás mértéke a megvalósítandó fejlesztési pályázat nagyságától függ. a) amennyiben a megvalósítandó fejlesztés értéke 199.999.999 Ft vagy annál kevesebb a szükséges önerı legfeljebb 70 %-a, de nem haladhatja meg az 5 millió Ft-ot. b) a) amennyiben a megvalósítandó fejlesztés értéke 200.000.000. Ft vagy annál több a szükséges önerı legfeljebb 70 %-a, de nem haladhatja meg az 10 millió Ft-ot. 7.) A támogatási döntésrıl a pályázókat a döntést magába foglaló határozatok hatálybalépésétıl számított 5 munkanapon belül írásban ki kell értesíteni. Az értesítést követıen a támogatott önkormányzat a fejlesztési pályázathoz kapcsolódó támogatási szerzıdésének hiteles másolatát köteles benyújtani a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal illetékes

215

2009. MÁRCIUS 27.

Területfejlesztési Titkársága részére. Amennyiben ez még nem áll rendelkezésre, abban az esetben csak annak megléte után köthetı meg a támogatási szerzıdés. Amennyiben a szerzıdés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti. 8.) A támogatási döntéseket Vas megye hivatalos honlapján nyilvánosságra kell hozni. 9.) Tárgyév július 1-ig a támogatást nyújtó az éves elıirányzat legfeljebb 70 %-áig, tárgyév október 1-ig legfeljebb 90 %-áig vállalhat támogatási kötelezettséget. 10.) A célelıirányzat következı évi elıirányzata terhére kötelezettség tárgyévben nem vállalható. 11.) Tárgyév utolsó ülésén a Bizottság köteles megvizsgálni a célelıirányzat kihasználtságát, és javaslatot tenni a fel nem használt forrás visszamenıleges szétosztására a már benyújtott nyertes és nem nyertes pályázatok között. IV. A támogatás folyósításának rendje: 1.) Az önerı-kiegészítésre megítélt támogatást a támogatást nyújtó feltételes visszafizetési kötelezettség terhe mellett adja át kedvezményezettnek, az V. fejezetben foglaltak szerint. 2.) A támogatás folyósítására a VII. pontban meghatározott fejlesztési pályázat támogatási szerzıdésének megkötése után, az elsı befogadott számla hiteles másolatának benyújtásától számított 5 munkanapon belül kerül sor. 3.) A támogatás összegét a kedvezményezett pénzforgalmi fı, illetve amennyiben rendelkezik a pályázathoz kapcsolódó alszámlával, abban az esetben azon köteles nyilvántartani és vezetni. V. A támogatás visszafizetésének rendje 1.) A támogatás visszafizetésére vonatkozó, feltételes kötelezettség terheli a kedvezményezettet: a) a sikertelen fejlesztési pályázat esetén az elutasító döntés kézhezvételét követı 3 munkanapon belül a megítélt és folyósított önerı-kiegészítı támogatás visszautalandó a támogatást nyújtó számlájára; b) sikeres fejlesztési pályázat esetén abban az esetben, ha a fejlesztés nem a támogatási szerzıdésben rögzítettek szerint valósul meg. c.) Amennyiben a tervezett fejlesztés legalább 75 %-os mértékben nem valósul meg. 2.) Az 1. pontban jelzett visszafizetési kötelezettség részletes szabályait a kedvezményezettel kötendı támogatási szerzıdésben kell rögzíteni. 3.) A támogatás visszafizetését nem teljesítı kedvezményezettek listáját Vas megye hivatalos honlapján nyilvánosságra kell hozni. VI. A támogatások pénzügyi teljesítésének ellenırzése 1.) A támogatási szerzıdések végrehajtásának, a kötelezettségvállalás teljesítésének ellenırzését a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal végzi. 2.) A célelıirányzat felhasználását elkülönítetten és naprakészen kell nyilvántartani. A felhasználásról tárgyév december 31-i fordulónappal szakmai és pénzügyi elszámolást kell készíteni. VII. Értelmezı rendelkezés 1.) E szabályzat alkalmazásában fejlesztési pályázat: minden olyan pályázat, amelyet a Magyar Köztársaság Minisztériumai által megjelentetett felhívásokra, az önkormányzatok EU társfinanszírozta Operatív Programokra, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjára, határon átnyúló együttmőködések keretében, Finanszírozási Mechanizmusok pénzügyi alapjaira, valamint a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett

2009. MÁRCIUS 27.

216 •

A települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújításának támogatása (TEUT) • Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (HÖF TEKI) • Önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül (HÖF CÉDE) nyújtottak be. kedvezményezett: önerı-kiegészítı támogatást elnyert pályázó támogatást nyújtó: Vas Megyei Önkormányzat Szombathely, 2009. március 27. A megyei közgyőlés 53/2009. (III. 27.) sz. határozata Alpannónia – „határtalan túrázás” pályázathoz önerı biztosításáról A közgyőlés: 1. egyetért azzal, hogy a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal Alpannónia – „határtalan túrázás” címmel pályázatot nyújtson be az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködési Program (2007-2013) keretében; 2. a 153/2008. (VII. 4.) sz. határozatban foglaltak alapján 1,3 millió forintnak megfelelı Euró összeget biztosít az Alpannónia – „határtalan túrázás” címő pályázat önrészéhez. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés alelnöke (Majthényi László) azonnal beszámolásra: 2009. augusztus 31.

A megyei közgyőlés 54/2009. (III. 27.) sz. határozata a Határon Átnyúló Együttmőködés Ausztria – Magyarország Operatív Programra benyújtani kívánt borturisztikai pályázathoz önerı biztosításáról A közgyőlés 1. egyetért azzal, hogy a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal „Vino Pannonia” címmel pályázatot nyújtson be az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködési Program (2007-2013) keretében; 2. a 153/2008. (VII.4.) sz. határozatban foglaltak alapján 2 millió forintnak megfelelı Euró összeget biztosít a „Vino Pannonia” címő pályázat önrészéhez. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés alelnöke (Majthényi László) azonnal beszámolásra: 2009. augusztus 31.

A megyei közgyőlés 55/2009. (III. 27.) sz. határozata „Zarándoklás és búcsújárás Közép-Európában – Zarándokutak közép-európai hálózatának kiépítése az osztrák magyar határtérségben” címő pályázathoz önerı biztosításáról A közgyőlés: 1.

egyetért azzal, hogy Vas Megyei Önkormányzati Hivatal „Zarándoklás és búcsújárás Közép-Európában Zarándokutak közép-európai hálózatának kiépítése az osztrák-magyar határtérségben„ címmel pályázatot nyújtson be az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködési Program (2007-2013) keretében;

2.

az Európai borostyánút projekt 2009. évre elkülönített 10 millió forintos önrésze terhére, a pályázat tervezett 15%-ról 5%-ra csökkentett önerıösszegének maradványából 5 millió forintnak megfelelı Euró összeget biztosít a „Zarándoklás és búcsújárás Közép-Európában - Zarándokutak közép-európai hálózatának kiépítése az osztrák-magyar határtérségben„ elnevezéső pályázat önerejére.


a közgyőlés elnöke azonnal beszámolásra: 2009. augusztus 31.

217

2009. MÁRCIUS 27.

A megyei közgyőlés 56/2009. (III. 27.) sz. határozata MMIK meghívásos pályázatához önrész biztosításáról A közgyőlés a Szociális és Munkaügyi Minisztérium „Vasfüggöny Túraútvonal” meghívásos pályázatára a Velemben létrehozandó „Vasfüggöny Látogatóközpont” kialakítását szolgáló projekthez 500 ezer forint pályázati önrész összeget biztosít a pályázatot benyújtó MMIK részére. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke a pályázat benyújtásának határideje

A megyei közgyőlés 57/2009. (III. 27.) sz. határozata Savaria Szimfonikus Zenekar ERFA pályázat DELTA Projektjében való partneri részvételéhez az önrész biztosításáról A közgyőlés egyetért a Savaria Szimfonikus Zenekar ERFA pályázat DELTA Projektjében való partneri részvételével. Felelıs: Határidı:


A megyei közgyőlés 58/2009. (III. 27.) sz. határozata a Vas Megyei Önkormányzat szociális otthonainak akadálymentesítési pályázataihoz önerı biztosításáról A közgyőlés egyetért azzal, hogy a Vas Megyei Önkormányzat pályázatot nyújtson be a 1. Vas Megyei Idısek Otthona részleges akadálymentesítésére, és a fejlesztési tartalék terhére 5.000.000 forintot biztosít a pályázat önerejeként; 2. Vas Megyei Szakosított Otthon részleges akadálymentesítésére, és a fejlesztési tartalék terhére 5.000.000 forintot biztosít a pályázat önerejeként; 3. Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet részleges akadálymentesítésére, és a fejlesztési tartalék terhére 5.000.000 forintot biztosít a pályázat önerejeként. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal, illetve 2009. április 05.

A megyei közgyőlés 59/2009. (III. 27.) sz. határozata Együttmőködési megállapodásról a Budapesti Gazdasági Fıiskolával banki szakügyintézıi szak indítására a vasvári Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta és Bankforgalmi Szakközépiskolában A közgyőlés az elıterjesztés mellékletét képezı együttmőködési megállapodásban foglaltakkal egyetért, és felhatalmazza elnökét a megállapodás aláírására. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal A megyei közgyőlés 60/2009. (III. 27.) sz. határozata közösségi célú alapítványok támogatásáról

A közgyőlés: 1.

az elnöki keret terhére az Alapítvány Egyházashetye Kulturális és Sportéletérét részére – az Egyházashetyei kürt kurzus lebonyolításához − 50.000 Ft, az Aranycsapat Alapítvány részére − az Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság megrendezéséhez − 200.000 Ft támogatás biztosítását engedélyezi;

2009. MÁRCIUS 27.

218

2.

felkéri elnökét a támogatási szerzıdések aláírására.



A megyei közgyőlés 61/2009. (III. 27.) sz. határozata Egyházashetye község közoktatási intézmények átszervezéséhez, Sárvár Város Önkormányzatának feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervének kiegészítéséhez, valamint Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási intézményeinek átszervezéséhez szükséges szakvélemény kiadásáról A közgyőlés megállapítja, hogy: 1.

2.

3.

Egyházashetye község Önkormányzati Képviselıtestületének azon szándéka , hogy a Kerekerdı Óvodát 2009. augusztus 31. napjával jogutód nélkül megszünteti, majd feladat-ellátási kötelezettségének a gyermekek Bobán történı óvodáztatásával tesz eleget, nem ellentétes Vas megye közoktatás-fejlesztési tervével; Sárvár Város Önkormányzatának a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-elıkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervének 20062012. évekre szóló kiegészítése Vas megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban áll; Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás azon szándéka, hogy közoktatási intézményrendszerét átszervezi oly módon, hogy -a Szentgotthárdi Oktatási Intézmény 2009. július 1-jétıl közös igazgatású közoktatási intézményként mőködik, amely magában foglal egy egységes iskolát illetve alapfokú mővészetoktatási intézményt az összetett iskolára vonatkozó elıírások szerint, -a Magyarlak-Csörötnek Általános Iskola és Óvoda 2009. június 1-jétıl a SZOI tagintézményeként mőködik tovább, -a Játékvár Óvoda Rábatótfalusi telephelyét 2009. június 30-i hatállyal megszünteti, -a rönöki Kerekerdı Óvodát 2009. július 1-jétıl a szentgotthárdi Játékvár Óvoda tagintézményeként mőködteti tovább nem ellentétes Vas megye közoktatás-fejlesztési tervével.


a közgyőlés elnöke azonnal A megyei közgyőlés 62/2009. (III. 27.) sz. határozata a Vas Megyei Közgyőlés 21/2009. (II. 13.) számú határozatának kijavításáról

A közgyőlés 21/2009. (II.13.) sz. határozatát kijavítja azzal, hogy az Önkormányzati Kórház Sárvár Simasági részlegében fizetendı intézményi térítési díj 2009. évben 56.344 Ft/fı/hó összegben kerüljön megállapításra. Felelıs: Határidı:


A megyei közgyőlés 65/2009. (III. 27.) sz. határozata „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról az ikervári Rába(p)ART Színtársulat, valamint a szlovéniai Muravidék Néptáncegyüttes részére A közgyőlés az ikervári Rába(p)ART Színtársulatnak és a szlovéniai Muravidék Néptáncegyüttesnek 10 éves jubileumuk alkalmából a tartósan kimagasló mővészeti, közösségi munkájuk elismeréséül a „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele”–t adományozza. Felelıs: Határidı:


219

2009. MÁRCIUS 27.

KÖZLEMÉNYEK A vidékfejlesztés megyei lehetısége, falumegújítás az ÚMVP alapján, kiemelten a megye rurális vidékeire fókuszálva

220

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

221

222

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

223

224

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

225

226

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

227

228

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

229

230

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

231

232

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

233

234

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

235

236

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

237

238

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

239

Tájékoztatás a Göcsej-Hegyhát Helyi Akciócsoport és Leader Egyesület munkaszervezetének tevékenységérıl A Göcsej-Hegyhát Helyi Akciócsoportot az Földmővelési és Vidékfejlesztési Minisztérium elismerı határozata alapján hozták létre Vas és Zala Megye összesen 70 településének önkormányzatai, illetve ezen településeken mőködı vállalkozások, nonprofit szervezetek. A Minisztérium mint Irányító Hatóság 2008 júniusában ismerte el a fent említett határozatában a GöcsejHegyhát Helyi Akciócsoportot. Az Akciócsoport földrajzilag négy „kistérségbıl” áll, Vas Megyében a Vasvári kistérség (kivétel Kám és Sárfimizdó amelyek más Akciócsoportokhoz csatlakoztak),Zala Megyében pedig a Zalavölgye térsége-Zalalövı és vonzáskörzete, Észak-Nyugat Zala térsége-Nagypáli vonzáskörzete és a Göcsej térsége-Becsvölgye központtal. A HACS 2007-2013 programozási idıszakban mintegy 1.480.212.470 Ft vidékfejlesztési forrásra jogosult összesen.(1.sz.melléklet) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III.tengelyével kapcsolatosan meghatározásra kerültek a támogatott intézkedések, ezek alapján a rendelkezésre álló keretösszeget a programozási idıszakban négy intézkedésre vonatkozóan lehet felhasználni. Ezen intézkedések a következık: Mikrovállalkozások létrehozása és meglévık fejlesztése, Turisztikai vonzerık fejlesztése, Falumegújítás-fejlesztés, Vidéki Örökség megırzése. A Göcsej-Hegyhát HACS létrehozott egy Tervezést Koordináló Munkacsoportot a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kidolgozására és a rendelkezésre álló források intézkedésenkénti forrásallokációjára.(1.sz.melléklet,a HVS teljes anyaga megtalálható az www.umvp.eu honlapon) A források felhasználásának szakmai támogatása érdekében a HACS-nak létre kellett hoznia egy jogi személyiséggel rendelkezı szervezetet. A Göcsej-Hegyhát HACS az Egyesületi formát választotta és 216 taggal, 2008 szeptember 08-án létrehozta a Göcsej-Hegyhát Leader Egyesületet, valamint 2008 október 15-én az Egyesület Munkaszervezetét. Az Egyesület elnökének illetve a Göcsej-Hegyhát HACS képviselıjének Fukszberger Imrét, Csehimindszent polgármesterét a Vasi-Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás elnökét választották. Az ÚMVP III.tengelyének vidékfejlesztési forrásai 2008 október 15-én nyíltak meg a HACS illetékességi területén mőködı önkormányzatok, vállalkozások, nonprofit szervezetek számára. A Göcsej-Hegyhát Leader Egyesület Munkaszervezete 6 fıvel (1 fı munkaszervezet vezetı, 1 fı vezetı helyettes, 4 fı tanácsadó) végezte tevékenységét. Annak érdekében, hogy az illetékességi terület minden szereplıje lehetıleg lakóhelyéhez közel, megfelelı körülmények között tudjon információhoz jutni illetve a támogatási kérelmek összeállításának folyamatában segítséget kérni, valamint hogy a támogatási kérelmek benyújtása minél hatékonyabb legyen az egyesület vezetısége úgy döntött, hogy „kistérségenként” megosztva egy központi irodával koordinálva, de minden kistérségben alirodát mőködtetve kívánja ellátni a munkaszervezeti feladatokat.(munkaszervezet részletes feladati-4.sz. melléklet). Ezen alirodák a Vasvári központi irodán kívül, Nagypáliban. Zalalövın és Becsvölgyén mőködnek. Nyitvatartási idejük napi 8 óra, a hét minden munkanapján. Hetente egy alkalommal hosszabbított nyitvatartással (Keddenként 18óráig) üzemelnek. Mőködésük során kiemelten nagy hangsúlyt fektettünk a közvetlen tájékoztatásra és a kérelmek beadásának gyakorlatias segítségére. Ennek érdekében személyes megkereséseken és csoportos tájékoztatókon keresztül sikerült közvetlen, bizalmi kapcsolatot kialakítani a helyi szereplıkkel legyen az önkormányzat, civil szervezet vagy vállalkozó. Tapasztalataink szerint egy normál helyi szereplınek, aki támogatási kérelmet szeretne beadni még mindig nehezen értelmezhetıek a szakmai rendeletek és azok mellékletei illetve a folyamatos változások, a rengeteg értelmezési ügymenetben való eligazodás és tisztánlátás. Gyakran vettek igénybe külsı pályázatírói segítséget, mintegy mindent rábízva a pályázatíróra.

240

2009. MÁRCIUS 27.

Klienseink pozitívan értékelték a magas támogatási intenzitást és hogy lakóhelyükhöz viszonylag közel tudnak az alirodákban szolgáltatást igényelni. Negatívumként pedig a folyamatos változásokat a rendeletekben, illetve az egyes speciális helyzetekre feltett kérdésekre adott válaszok vontatottságát. A támogatási kérelmeket 2008 október 15 –tıl, 2009 január 12.-ig lehetett beadni. A támogatási kérelmek vonatkozásában a munkaszervezet végezte az fejlesztések pontozását kötött, nagyon részletes szempontrendszer alapján. Klienseinknek lehetısége volt a munkaszervezeten keresztül elektronikusan benyújtani támogatási kérelmeiket. Ezzel viszonylag kevesen, az összes kérelmezı 25%-a élt. A HACS területérıl megyei és regionális szinten is nagyszámú támogatási kérelem érkezett be az adott idıszakban. A beadási határidı lezárultával (2009 január 12.) összesen 105 db támogatási kérelem és a hozzá kapcsolódó dokumentáció érkezett be a munkaszervezethez. Részletes adatokat közlünk a beadott kérelmekrıl, fejlesztésekrıl a 2.-3. sz. mellékletben. Vasvár, 2009 március 05.

Fukszberger Imre sk. elnök

Rózsás Miklós sk. munkaszervezet vezetı

2009. MÁRCIUS 27.

241

242

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

243

244

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

245

2009. MÁRCIUS 27.

246

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2008-as periódusa során elnyert Vas megye területét érintı támogatások bemutatása, a pályázati rendszer mőködése során szerzett tapasztalatok ismertetése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009-2010-es akciótervei keretében Vas megyét, a megye több térségét érintı fejlesztési elképzelések ismertetése

A 2007-2008. idıszak Vas megyét érintı nyertes pályázatainak bemutatását a tájékoztatóhoz csatolt melléklet tartalmazza. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2008. november 26-i ülésén fogadta el a Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP) 2009-2010. évi Akciótervét. A dokumentum ezt követıen megküldésre került a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részére, majd a Kormány december 17-i ülésén elfogadta azt. Az új akcióterv fı célja az NYDOP pályázati rendszerének továbbvitele a 2007-2008-as idıszak tapasztalatainak beépítésével oly módon, hogy a következı ciklus pályázati kiírásai 2009. év elején megjelenhessenek. A 20092010. évi Akciótervben javasolt fıbb változási irányok a következık: • Eljárásrendek egyszerősítése – egyfordulós kiírás vált fel több korábban kétfordulós pályázati konstrukciót • Területi preferenciák – támogatás célzottságának növelése • Korrekciók és a kiírások finomhangolása a támogatás minimum-maximum összegei, támogatható tevékenységek és értékelési szempontok tekintetében • Új támogatási konstrukciók és pályázati részcélok beépítése (kkv-k telephely-fejlesztése, egyedi ipartelepítés támogatása, regionális vállalkozásfejlesztési alap) A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program 2009-2010. évi akciótervének bemutatása 1.

prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés

A prioritás támogatást nyújt az üzleti környezet fejlesztéséhez, ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak, telephelyek létrehozásához, fejlesztéséhez. Támogatásra kerül a vállalkozások által igénybe vett tanácsadás; az újonnan létrejött, s a már mőködı klaszterek, együttmőködések. Az innováció terjedése, fejlesztése érdekében technológia transzfer irodák kerülnek támogatásra. 2.

prioritás: Turizmusfejlesztés

Nyugat Dunántúl természeti, történelmi-kulturális örökségének értéktudatos, komplex megırzése, klaszter jellegő együttmőködésben megvalósuló új, egyedi arculatú, magas minıségő fejlesztése, mely tartalmazza: a termálvízkincsre alapozott egészségturisztikai-rekreációs fejlesztéseket; történelmi emlékek, kulturális értékek integrált fejlesztését; tájegységekre jellemzı ökoturisztikai, kistérségi alapon szervezett tematikus szolgáltatások támogatását; régió turisztikai intézményrendszerének megújítását. 3.

Prioritás: Városfejlesztés

A prioritás támogatja a leromlott vagy leszakadó városrészeken integrált település-rehabilitációs akciók végrehajtását, továbbá a városközpontok és barnamezıs területek fizikai megújítását és a városi funkciók (gazdasági, közösségi, közfunkciók) bıvítését, illetve a kisvárosokban és 5000 fınél népesebb falvak esetében helyi településfejlesztési akciók végrehajtását. 4.

prioritás: Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra

A településszerkezethez és a tájhoz illeszkedı környezetbarát rendszerek alkalmazásának elısegítése, környezeti tudatosság növelése. Biztonságos, jó állapotú felszíni vizek az EU Víz Keret irányelvnek megfelelıen. Az alsóbbrendő közúthálózat és a kerékpárút-hálózat fejlesztésével a települések, térségek belsı elérhetıségi viszonyainak javítása.

247

2009. MÁRCIUS 27.

5. prioritás: Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése A prioritás kiterjed az egészségügyi alapellátást, járóbeteg-szakellátást, rehabilitációt, hosszú idejő ápolási ellátást, szociális alapszolgáltatást és gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmények, óvodák, valamint alap- és középfokú oktatási intézmények infrastrukturális, a régió sajátos településszerkezetét figyelembe vevı fejlesztésére. A prioritás hozzájárul a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáféréshez szükséges infrastruktúra és az információs társadalom fejlesztéséhez. A prioritások részletes tartalmaa: http://www.westpa.hu/cgibin/itworx/itworx.cgi?modul=doctar/downloadfile&task=downloadfile&vid=11&doki d=1818 címen megtekinthetı. További információ a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség honlapján: www.westpa.hu; www.westpa.hu/rhti; valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján www.nfu.hu található.

Sopron, 2009. április 14.

Horváth Jácint sk. A Nyugat-dunántúli regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezetı igazgatója

Melléklet: Vas megye ÚMFT adatbázisa 2007-2008

248

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

249

250

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

251

252

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

253

254

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

255

256

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

257

258

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

259

260

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

261

262

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

263

264

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

265

266

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

267

268

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

269

2009. MÁRCIUS 27.

270

Az iskolai testnevelés helyzete és az ifjúság egészségügyi állapota BEVEZETİ Jelenleg a közoktatásban több mint másfél millió diák tanul. A népesség ilyen jelentıs hányada egészségi állapotának megtartása, illetıleg javítása, munkaképességének megırzése társadalmi ügy. A nevelés szerves részeként mással nem pótolhatóan járul hozzá a tanulóifjúság egészséges életmódra neveléséhez, kiegyensúlyozott életviteléhez, végsı soron társadalmi beilleszkedéséhez. A testnevelés célja, feladata: A testnevelés a közoktatási intézményekben a sok tantárgy közül csak az egyik. Jelentısége azonban az egészségmegırzés, a személyiségfejlıdés, a testben és lélekben harmonikus, munkabíró generáció felnövekedése szempontjából az iskolai tantárgyak fölé emeli. A központi elıírások a kerettantervben határozzák meg általában a testnevelés tantárgy céljait és feladatait. Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelı-oktató munkájának szerves részeként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlı, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak, akik ismerik képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét és igénylik azt. A testnevelés ma már nem elsısorban a tornaterem négy fala közé zárt, az iskolától távol esı sportpályákon zajló testgyakorlást jelent, hanem egy olyan mőveltségi területet jelöl, amely más mőveltségi területekkel karöltve igyekszik megoldást találni korunk globális problémáiból a rá esı részre. Így a testnevelés a mozgásmőveltség és a motorikus képességek fejlesztése mellett szerepet vállal a testi és lelki egészség egyensúlyának megteremtésében, az egészséges életmódra nevelésben, a káros szenvedélyek elleni harcban, a helyes higiénés szokások kialakításába. AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS HELYZETE Országos és nemzetközi kitekintés A népesség létszáma csökken, a termékenységi ráta az optimális 2,4-2,5 helyett csak 1,23. Elöregszik a társadalom, sok a nyugdíjas és a beteg. Magyarországon 26 éve folyamatosan csökken a népességszám (OECD, 2007). A születéskor várható élettartam: Férfiak Nık Svédország (2002) 78,3 év 83,4 Ausztria (2002) 72,9 év 79,5 EU átlag (1997) 74,8 év 81,2 Magyarország (2000) 66,3 év 75,1 Magyarország (2004) 68,6 év 76,9 Magyarország (2010) cél 70,0 év 78,0 Sok a szív-keringési, daganatos és cukorbetegség, gyakori a csontritkulás, sőrőn jelentkeznek a testtartáshibák, mozgásszervi és pszichés zavarok, koraszülések. A fiatalok több káros szenvedélynek hódolnak (dohányzás, alkohol, drog, játékszenvedélyek, fiatalkori bőnözés, korai szexuális élet). A helytelen táplálkozásból és a mozgásszegény életmódból fakadó elhízás hazánkban, de az EU tagállamaiban is olyan probléma, amely a gyermekek 20-25%-át érinti. Sajnos ez az állapot romló tendenciát mutat, ami a késıbbi életévekben súlyos egészségi problémákat és költségvetési kiadásokat vonz, továbbá a humán erıforrás fokozatos gyengüléséhez vezet. „Az elhízás hazánkban 2 millió felnıttet érint. A lakosság 40%-a túlsúlyos, óránként 7 ember hal meg elhízással kapcsolatos kórképben, ami kb. 30 milliárd Ft többletkiadást tesz ki.” A mozgásszegény életmódra vonatkozó néhány statisztikai adat: (Gémes K.: 2006.)„Rendszeres fizikai aktivitásban részt vevık aránya, akik heti egyszer vagy többször sportolnak: férfiak 25,2% nık 22,6% Nemzeti Sportstratégia (2007) A felnıtt lakosság 9-12%-a, a tanulóifjúság 15-20%-a sportol.

271

2009. MÁRCIUS 27.

Testnevelı tanárok (2007) A tanulóifjúság 10-15%-a sportol. A rendszertelen és egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a hiányos higiéniai körülmények miatt a népesség és ezen belül a tanulóifjúság egészégi állapota, életvitele elkeserítı képet mutat. A testnevelés tantárgy heti tantervi idıkeretének százalékos aránya néhány európai országban. (OKM statisztika, 2007) Ország Alapfok Középfok Ausztria 1-4. évfolyam 10,9% 11,2% Finnország 1-6. évfolyam 11,4% 9,5% Franciaország 1-5. évfolyam 11,0% 11,1% Magyarország 1-4. évfolyam 13,0% 9,0% Hazánkban az 1-4. évfolyamokon ez az arány csak viszonylag magas (13%), heti három testnevelésórát jelent, ami a lehangoló egészségügyi adatok miatt nem elég, mivel a magyar gyerekek kb. 80%-a tanórán kívül nem végez rendszeres testedzést. A passzivitásnak szemléletbeli, kényelmi, szakmai, szervezési, pénzügyi okai lehetnek. A nyugat-európai tanulók egészséges életvitelének kialakítása a tanórán túl fıleg a délutáni szabadidıben és jelentıs mértékben családi szervezésben történik. A testnevelés tantárgy percekben kifejezett heti maximális tantervi idıkerete jelentıs eltérést mutat a 27 EU-s tagország viszonylatában a 2006. évi adatok alapján: Ország Minimum/perc Maximum/perc Ausztria 50 200 Franciaország 90 240 Magyarország 90 225 Szlovákia 45 135 A testnevelési órák számának alakulása, testnevelés helyzete: Az iskolai testnevelés feladatait a testnevelés órákon, valamint a tanítási órán kívüli tevékenységen (a tömegsport foglalkozásokon és az iskolai sportkörök sportcsoportjainak edzésein) kell megoldani. A heti tanítási órák száma a tantárgyak rendszerében korlátozott, egyéb fontos nevelési-oktatási célok miatt meghatározott. A kívánalmas az lenne, ha az elsıtıl a negyedik évfolyamig heti öt, az ötödiktıl a nyolcadik évfolyamig legalább heti négy, a további évfolyamokon pedig legalább heti három testnevelési órát tartsanak. Az 1990-es évek elején sikerült általánossá tenni az iskolákban a heti 3 testnevelés órát. 1995-tıl a NAT bevezetése komoly visszalépést jelentett az iskolai testnevelés területén, hisz a testnevelés órák %-os meghatározásával, (1-6. évfolyam esetében ez a heti óraszám 10-14%, 7-12. évfolyamnál 6-10%) általánossá vált a heti 2 testnevelési óra. A Magyar Testnevelı Tanárok Országos Egyesületének szakmai javaslatára az Ifjúsági és Sportminisztérium elıkészítésében, a Kormány 2000-ben az alábbi óraszámemelést terjesztette az Országgyőlés elé: 1-4. évfolyamokon: 5 óra/hét, 5-8. évfolyamokon: 4 óra/hét, 9-12. évfolyamokon: 3 óra/hét. Társadalmi egyetértést teremtve, az akkori hat parlamenti párt együttes támogatásával sikerült elérni, hogy a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 98. §-a alapján a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. sz. törvény 52. §-a a következı bekezdéssel egészült ki: „(10) A kötelezı tanórai foglalkozások megtartásához a kerettantervben rendelkezésre álló idıkereten felül az elsıtıl negyedik évfolyamig további heti kettı és fél testnevelési órát kell az iskola tantervébe beépíteni.” A HETI TESTNEVELÉSI ÓRÁK SZÁMA AZ 1-4. OSZTÁLYOKBAN HAZÁNKBAN HETI TESTNEVELÉSI ÓRÁK SZÁMA (N=311)

1.OSZTÁLY

2.OSZTÁLY

3.OSZTÁLY

4.OSZTÁLY

5 óra/hét 4,5 óra/hét 4 óra/hét 3,5 óra/hét 3 óra/hét 2,5 óra/hét 2 óra/hét 2 óránál kevesebb

25 3 16 11 144 82 38 7

18 3 11 2 163 34 93 8

15 4 12 3 172 34 82 8

17 3 12 5 159 42 83 6

1-4. OSZTÁLY ÖSSZESEN 75 13 51 21 638 192 296 29

272

2009. MÁRCIUS 27.

A táblázatból kitőnik, hogy az elképzelés sajnos nem valósult meg. Az alsós osztályok túlnyomó részében (87,8%-ában) továbbra is csak három, vagy annál kevesebb testnevelési órát tartanak hetente. 2003-ban a közoktatási törvény az 1-4. évfolyamokon a következıképpen módosult: „A mindennapos testmozgás a helyi tantervekben meghatározott legalább heti három testnevelésóra és játékos testmozgás keretében valósul meg.” A törvénymódosítás jelentısen csökkentette azokat a hatásokat és törekvéseket, amelyek az ifjúság megromlott egészségének helyreállítása, valamint a betegségek megelızése érdekében az iskolai testnevelés, mint leghatékonyabb és legolcsóbb prevenciós eszköz kifejteni képes. Ugyanakkor a törvény arról is rendelkezik, hogy további egy vagy több testnevelés óra is beépíthetı a tantervbe, ezzel a kötelezı tanulói óraszám megnövelhetı, ha erre a feltételek megvannak és az iskolavezetés is úgy határoz. Sajnos, ez a lehetıség csak kevés esetben realizálódik. Tovább nehezíti a jelen helyzetét, hogy az iskola testnevelés és sport több éve nagyon komoly finanszírozási gonddal küzd, a költségvetési törvény nem biztosítja az ún. címkézett fejkvótát, mely 2005-ben 1300Ft/fı volt tanulónként, és csak diáksportra lehetett felhasználni. Ebbıl versenyeztették az iskolák diákjaikat, –utaztak, étkeztek, szállást fizettek -, táboroztattak, megvásárolták az iskolák csapatainak felszerelését, pótolhatták az elhasználódott szereket, eszközöket, ha az iskolának nem volt rá pénze. Nagy probléma a gyógytestnevelés helyzete is, holott a Közoktatási Törvény 52.§ rendelkezik a megtartásáról. A kiszőrt tanulóknak csak mintegy 60%-a veszi igénybe a gyógytestnevelést, tehát 40% nem részesül az egészségügyi állapotának megfelelı szolgáltatásban. Mi ennek az oka? Az iskolák, ahol van gyógytestnevelés képesítéssel rendelkezı testnevelı, és sok a kiszőrt tanuló, nem biztosítják saját tanulóiknak a foglalkozást. Itt a tanuló saját iskolájában, a saját testnevelıjéhez (aki gyógytestnevelıi diplomával is rendelkezik) szinte biztos, hogy eljárna az órára, mert a hiányzása szinte azonnal kiderül. Központi kijelölt helyre már a távolság, a délutáni különórák, bejárás, stb. miatt nagyobb hiányzási átlaggal mennek el a tanulók, és mire mindez kiderül, a magas óraszámú hiányzásnak komoly következményei lesznek. (pl. jegyzıi intézkedés, a megengedett igazolatlan hiányzás túllépése). Természetesen ezen a területén is vannak kiváló példák a megyében, pl. Kıszeg, Vasvár, Szentgotthárd, vagy Szombathelyen a Horváth Boldizsár,- az Élelmiszeripari,- és a Savaria Szakközépiskola. A gyógyúszás helyzete az újonnan átadott uszodák lehetıségével sokat javult. Az iskolai testnevelés további problémája, mely a legtöbb szakmai fórumon elıtérbe kerül, a szakmai ellenırzés teljes hiánya. A szakfelügyeleti rendszer felszámolásával, létrejött a szaktanácsadói hálózat, mely a nevében is utal rá, csak tanácsokat adhat, viszont akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, nem kérnek. Személyes tapasztalat, hogy néhány iskola testnevelıi egyetlen alkalommal sem jelennek meg a szakmai tanácskozásokon, hisz az évi 2 alkalommal megtartott ingyenes szakmai tanácskozáson túl, fizetni kellene az iskoláknak, ha szükségük lenne a szaktanácsadó segítségére. A tanítási és tanítási órán kívüli tevékenység alakulása: Az iskolai testnevelés tanítási órákból és tanítási órán kívüli tevékenységbıl áll. Megállapítható, felmérés alapján, hogy a közoktatásban részt vevı tanulók mintegy 70-80 %-a a testnevelésórán kívül nem végez számottevı sporttevékenységet, tehát életmódjuk mozgásszegény. A heti 2, évi 74 testnevelésóra 40 perces tiszta idıvel számolva évi 50 óra edzést jelent, a felmentett és felszerelés hiányos tanulók számára még ennél is kevesebbet. Az elmúlt évtizedekben kialakult új életstílus legfontosabb jellemzıje a mozgásszegénység, mely sajnos egyre inkább jellemzı a fiatalságra. Egyre kevesebb a fizikai aktivitás, más oldalról a fiatalok többsége egyre kevesebb szabadidıvel rendelkezik. Ehhez járul még, hogy a fiatalok egy részénél az egészségmegırzés, ennek eszközeként a sportolás az értékrendben nem a megfelelı helyen áll. A tanulók nagy része a szabadidejét az utcán, számítógép elıtt, TV elıtt tölti. Nem szeretnek mozogni. Sok az indokolatlan felmentés, szülıi, orvosi. A szülık sem partnerek a mozgás megszerettetésében, gyakorlásában. Gyakran felmentik gyermeküket az órai munka alól is. Nem engedik a délutáni foglalkozásra el a tanulót, mondván, hogy tanulnia kell. De ez a tanulmányi eredményben nem látszik, inkább rontanak a tanulmányi eredményükön. A sportban kiemelkedı tanulók csak néhány gyermek számára jelentenek példát. A nemtörıdöm, lusta „negatív” hozzáállású tanulóknak nem, sıt becsmérlik teljesítményüket a többiek elıtt.

2009. MÁRCIUS 27.

273

A Vas megyei Sportigazgatóság, a Megyei Diáksport Tanács, a Városi Diáksport Bizottságok felmérése szerint (melyet az iskolák vezetése a testnevelı tanár bevonásával készített) a következı adatokat kaptuk arról, hogy a gyerekek milyen rendszerességgel sportolnak (testnevelés órákkal együtt): a) A tanulók kb. 1/5-e heti 4-6 alkalommal sportol, mozog rendszeresen, ennél valamivel többen hetente 23 alkalommal. Viszont emellett a heti egyszer és egyszer sem sportoló tanulók aránya együttesen eléri a megkérdezettek 50%-át, ami elgondolkodtató adat! Továbbá feltétlenül megemlítendı, hogy a 2-3 alkalommal sportolók száma mára már szinte a felére csökkent, viszont a nem sportolók száma pedig több, mint a duplájára nıtt ! 1996 2000 2003 2009 Heti 6-7 alkalommal 15 % 17 % 18 % 22 % Heti 2-3 alkalommal 35 % 56 % 55 % 30 % Heti 1 alkalommal 35 % 15 % 16 % 25 % Nem sportol 15 % 12 % 11 % 23 % A fenti – nem kedvezı százalékos arány – okai között a tanulók túlzott iskolai terhelését, a bejáró tanulók magas számát, egyéb, az ifjúság körében népszerő szórakozási tevékenységet /discó, játékterem, video, stb./ és bizonyos értelemben az igénytelenséget is megtaláljuk. Ennek további oka a testnevelési és sportpropaganda – munka gyengeségei, a szülıi ráhatás negatív példái. Sajnos a testnevelés, a sport presztízse csökkent. Míg korábban jelentıs motiváló erı volt az élsportolói pályára készülés, ma már ez – az egyéb lehetıségek, és a túlzottan kemény, idıigényes felkészülés miatt erısen visszaesett. b) Pozitívumként tapasztaltuk, hogy az intézmények 80%-ában rendszeres a házibajnokságok megrendezése. 61 db igen (80,267%) – 15 db nem (19,74 %) Ezek mellett viszont nem ritka, hogy a fenntartók megszorításokat rónak ki az iskolákra, és ekkor a nadrágszíj meghúzásának elsısorban az iskolai testnevelés és sport esik áldozatul. Pl. a házibajnokságok lebonyolítására az eddigi 10 óra helyett 4 órát kapnak a testnevelık. Szervezéssel ez megoldható, hisz nem kell körmérkızés, ahol minden osztály játszott mindenkivel, a gyerek alig várta a következı mérkızés idıpontját, még külön is edzett, hogy az osztálycsapattal a rivális osztály csapatát legyızze. Az igazgató intézkedése miatt - aki lehet, hogy szereti a sportot, de nehéz helyzetbe került a fenntartói utasítás miatt - a testnevelınek kieséses rendszerben kell megszervezni az adott házibajnokságot, ahol az osztályok fele már az elsı körben kiesik, és számukra egy alkalom után véget ért az iskolai házibajnokság. Jól járt a fenntartó, jól járt az igazgató, csak a gyerek lett a vesztes. c) A sportegyesületben sportoló diákok aránya viszont a 20%-ot sem éri el! 18,044% Személyi feltételek, szakos ellátottság: Megyénk testnevelésének személyi ellátottsága biztosítja a színvonalas és eredményes munkát. Az intézmények (általános iskolák felsı, valamint a középiskolák) több, mint 3/4-ében (80,7%) 100%-os a szakos ellátás. Fontos lenne arra a tényre is figyelmet fordítani, miszerint az 1-4. évfolyamokon kb. 90 %-ban tanítók, tanítónık oktatnak, akik tanulmányaik során 140-150 órában kapnak képzést a testnevelés oktatására. Ez azért aggályos, mert a mozgástanulásnak ez a legintenzívebb szakasza, ahol az utánzásos tanulás dominál, így rendkívül fontos lenne a technikailag hibátlan bemutatás és a szakszerő segítségadás. A tanítók ezirányú képzettsége ehhez nem elegendı! Amíg szakképzetlen tanítók oktatják testnevelésre a 6-10 éves tanulókat, addig nincs reális remény egy egészségesebb, edzettebb magyar ifjúság felnevelésére! A 10-14 éves korosztály az elsı, amelyet döntı többségében testnevelı tanárok tanítanak, ahol a diákok egy része szinte minden sportágat szívesen őz, a másik sajnos növekvı számú része keresi a kibúvót az órai részvétel alól. A tanórán kívüli testnevelés szervezésében versenyek, rendezvények lebonyolításában, teljes mértékben a testnevelık vesznek részt. Ugyanakkor a testnevelık ebbéli tevékenységének elismertsége nagyon szerény. A körzeti, megyei versenyeken való részvételt, a túrák szervezését pedig társadalmi munkában látják el a pedagógusok. Érzékelni kell, hogy egyre több testnevelıt csábít el a jövedelmezıbb, fizetést kiegészítı, nem a testneveléssel összefüggı /mobil kommunikációs cégek, biztosítási ügynöki, stb./ tevékenység, vagy az osztrák keresletbıl adódó edzıi, sportolói lehetıség.

2009. MÁRCIUS 27.

274

Ugyanakkor feltétlenül ki kell emelni a sportban még dolgozó megszállott testnevelıket, akik évek óta lelkiismeretesen végzik feladataikat, jóllehet a ráfordított energiájuk és szabadidejük távolról sincs arányban azzal a jelképes anyagi támogatással, amit kapnak. Tárgyi – létesítménybeli feltételek: Fedett sportlétesítmények tekintetében a középiskolák 25%-ánál a tornaterem hiányzik, másik 25% esetében kicsi alapterülető, általános iskoláknál normál (legalább kosárlabda pálya) mérető teremmel 25% rendelkezik, a tornaszobával való ellátottság 47%, a megkérdezettek között akadt olyan intézmény is (pl. Felsıcsatár, Csákánydoroszló) ahol semmilyen fedett sportolási lehetıséget biztosító létesítmény nem áll a tanulók rendelkezésre. Sportszerfelszereltségük elfogadható állapotú, bár az elhasznált szerek karbantartását és pótlását csak nagy nehézség árán oldják meg. Az iskolák szabadtéri sportlétesítményeinek 85%-a felújításra szorul. Nagyon sok helyen az évekkel – évtizedekkel korábban létesült bitumenes kézilabdapályájukat próbálják minél több sportág /kispályás labdarúgás, kosárlabda, sorváltóversenyek, stb./ helyszíneként alkalmazni. Az önkormányzati - iskolai sportlétesítmények /fıleg a tornatermek/ igénybevétele maximális (100%). A kihasználtság fokát növeli a bevételkényszer, amely a fenntartási költség megtérülését jelentheti. A tárgyi feltételek összességében közepesnek mondhatók, az utóbbi idıben átadott tornacsarnokok, uszodák nagyban hozzájárulnak az iskolai testnevelés feladatainak megoldásához. Ugyanakkor nagyon sok a párhuzamosan megtartott órák száma a megye iskoláiban, ilyenkor 2 vagy 3 testnevelés csoportnak van testnevelés órája egyidıben, és elıfordul, hogy 1-1 tanulóra nem jut több hely mint 3,5-4m². Az ÁNTSZ helyszíni ellenırzések során az iskolaépületek állaga, állapota, a környezeti tényezık, az általános higiénés viszonyok mellett vizsgálta a tantermek kiképzését, a megvilágítást, a bútorzatot, a tornatermi és közmőellátottságot, az étkezési lehetıségeket. A vizsgálat Vas megye alsó és középfokú oktatási intézményeit érintette. A megállapított hiányosságok sorrendjében megyénk az országosnál kedvezıbb helyet foglal el.

100% 90% 80% 70% 60% 55% 42% 41% 50% 40% 30% 17% 14% 20% 10% 9% 7% 4% 10% 0% 1 2 3 4 5 6 7 8 9

1. Az iskola épülete felújításra szorul. 2. Az iskola épülete tatarozásra szorul. 3. Víz, szennyvíz: mőszaki probléma. 4. Az ablakok kialakítása nem megfelelı. 5. A mellékhelyiségek tisztasága kifogásolható. 6. A mesterséges megvilágítás nem megfelelı. 7. Az iskola takarítottsága kifogásolható. 8. A padok állapota nem megfelelı. 9. A mellékhelyiségek tisztasági meszelése nem történt meg. Pénzügyi feltételek: A kiértékelés eredménye a várt helyzetet tükrözi, miszerint az intézmények túlnyomó részben saját maguk finanszírozzák a különbözı rendezvényeken történı részvételüket. Külsı forrásként a legjelentısebb a szülıi támogatás. Elgondolkodtató viszont, hogy a megkérdezett intézmények mintegy 20%- a semmilyen formában sem tudja finanszírozni a sportversenyekkel kapcsolatban felmerülı költségeket.

275

2009. MÁRCIUS 27.

Tudja-e finanszírozni az iskola az esetleges megyei ill. országos döntın való részvétel költségeit? Igen, tudja finanszírozni: - iskolai költségvetésbıl*: - szülıi támogatásból: - alapítványi támogatásból: - egyéb szponzori pénzbıl: - eredményességi pénzbıl: - önkormányzati költségvetésbıl: - VMDSB támogatásból: Összesen: Nem tudja finanszírozni: Összesen:

53,956 % 10,528 % 3,948 % 3,948 % 2,632 % 2,632 % 2,632 % 80,267 % 19,74 %

Sajnos az ország gazdasági nehézségei miatt nagyon elapadtak a pályázati lehetıségek, vagy az azokon elnyerhetı támogatás összege, nem akar vége szakadni a szők esztendıknek. Vas Megye Szívprogramja keretében 2005. óta a Vas Megyei Közgyőlés Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottsága több megyei, település iskolai testnevelését pl. úszásoktatását, tömegsport rendezvényeit is pénzbeni támogatásban részesítette. Az Oktatási Minisztériumnál is szükség lenne a testnevelés, mint tantárgy nagyobb mértékő anyagi (és szakmai) támogatására, valamint fel kellene ismerni azt a tényt is, hogy manapság elıtérbe kerülnek az un. „divatosabb” mozgásformák a fiatalság körében, pl. rekreációs sportok, wellness, extrém sportok, harci mővészetek, stb., amik szintén nagyobb támogatást kellene, hogy élvezzenek. A diákok közvetlen környezetének negatív hatásai a sporttevékenységükre: A fiatalság idejét egyre nagyobb mértékben leköti a szórakozási tevékenységek, elektronikai eszközök nyújtotta „szórakozási forma” elıtérbe helyezése, ami a rendszeres testmozgás elmaradásának legkiemelkedıbb okát jelenti (iskolák 71 %-a). Második helyen szerepel a testnevelés és sport presztizsének csökkenése. A mai világban nem ösztönös a mozgás iránti vágy, illetve a sikertelenség, a nem kellı motiváció miatt hamar elmúlik. A testnevelés órákon nincs lehetıség egyéni foglalkozásra, ha valaki valamiben gyenge, képességei miatt pl. nem tud kötélre mászni, attól még jó futó, vagy labdajátékos lehet. Akkor nem a kötélmászást kell erıltetni, hanem a sikereket, örömet hozó labdajátékot. Szidással, rossz osztályzattal minden mozgás iránti vágyat elvehetünk. A motiváció nagyon fontos, ha elmagyarázzuk, hogy a mozgással, sporttal az egészség javul, hogy az adott mozgást miért tesszük, mit fejlesztünk vele, hol fogja hasznát venni késıbb, akkor bizonyíthatóan szívesebben, örömmel fogják elvégezni. Az osztályozásnak, ha kell, szintén egyénre szabottnak kell lenni. Így a feladatokat az is megpróbálja elvégezni, aki ügyetlenebb, tehetségtelenebb. Másik probléma, hogy a tehetségesebb gyerekek sportágválasztását nem szakember, hanem jó esetben maga a tanuló, de legtöbbször a szülı végzi. Az iskolában összemosódik a játék, testnevelés, sport, élsport. Meg kellene határozni a mozgásszinteket, melyik gyerek hol kapcsolódhat bele, s ott támogatni a részvételét jeggyel, dicsérettel. Míg a harmadik a negatív szülıi ráhatás. A fiatalság egyre inkább két csoportra oszlik: A sportoló, aktív szabadidı eltöltést elıtérbe helyezı fiatalok körére és az otthonülı tévénézı, számítógépezı, videózó fiatalok körére. Az átmeneti szakaszba tartozó fiatalok száma jelentısen csökken, így a két csoport közti szakadék egyre inkább mélyül. A társadalom szempontjából az így felnövekvı új generáció mindenképpen káros. Egyre több a fiatal kori magas vérnyomásos betegség, a cukorbetegség, a depresszió, a deviáns viselkedés, pedig a rendszeres testmozgás ezek nagy részét kiküszöböli. A Városok specifikumai a testnevelés és sport területi helyzetével összefüggésben: Celldömölk: Az elmúlt évek iskola összevonásai megritkították e területen is az iskolák számát, változatlan tanulólétszám mellett. A Városi Diáksport Bizottság továbbra is szervezi, irányítja a diáksport versenyek lebonyolítását és a nevezések koordinálását. Feladatuk nem lett kevesebb, inkább összetettebb lett. Jobban kell figyelniük a versenykiírásoknak megfelelı házi, városi ill. területi versenyek rendezésére.

2009. MÁRCIUS 27.

276

Területükön az iskolai testnevelés szakos ellátottsága 100%-os. A testnevelés órák száma a törvénynek megfelelı, de azt plusz órákkal nem egészíti ki egy intézmény sem. Megszőnt a testnevelés tagozatos osztály is az összevonással. A területen minden intézmény rendelkezik tornaszobával, tornateremmel ill. sportcsarnokkal. Van minden intézménynek bitumenes kézilabda pályája. A sportcsarnok csak a Mőszaki Szakközép és Szakiskola területén van. Délutáni használatáért bérleti díjat kellene fizetni, ezt az iskolák nem tudják kigazdálkodni. Celldömölk uszodával rendelkezik, így elindult az úszásoktatás is. Ez nagyon jó kiegészítés az egészségesebb életmód kialakításához. Rendszeres úszásoktatásra jár be a környékrıl több iskolai, így nem csak a helyi igényeket tudja kielégíteni az uszoda. Az intézmények nehéz anyagi helyzetén a Városi Diáksport Bizottság sem tud segíteni. Míg régebben szerényebb összeggel tudta támogatni az iskolai sportköröket, jó néhány éve már csak a versenyek költségeit / uszoda, sportcsarnok bérleti díjjak, versenybírói díjjak, érmek, oklevelek/ tudja a VDSB finanszírozni. Civil szervezetek pályázatán szoktak az iskolák kisebb összegeket nyerni. A VDSB még annyi segítséget ad az oktatási intézményeinek, hogy az MDSZ tagdíj befizetését átvállalja. Az iskolák feladata a házi bajnokságok megszervezése és lebonyolítása. A VDSB az alap sportágakban: asztalitenisz, atlétika, terematlétika, labdarúgás, kézilabda, sakk, torna, úszás sportágakban évrıl évre megrendezi a Város- városkörnyék bajnokságait. Körmend: A Körmend Városban mőködı Diáksport Bizottság 1986-os tanítási évtıl teljes szervezettségében mőködött ( mind az általános iskolákban [3 városi 7 városkörnyéki] mind a középiskolákban [2] ) elsıként Vas megyében. Jelenleg csak 5 városkörnyéki iskolában van tanítás Csákánydoroszló; Egyházasrádóc; Nádasd ; İriszentpéter ; Pankasz. Megszünt az egyházashollósi – és tagiskola lett a bajánsenyei általános iskola ( İriszentpéter). Iskolai testnevelés városi helyzetképe Iskola Körmend Kölcsey Körmend Somogyi Körmend Olcsai Csákánydoroszló Egyházasrádóc Nádasd İriszentpéter Pankasz Kölcsey DSE Rázsó Szakközépisk. Rendészeti Szakközép

heti óraszámok 3 2-3 2(7-8) -3 2-3 3 3-5 3-4 2-3 2-2,5 2

szakos ellátottság 80% 100% 100% 100% 100% 75% 100% 100% 100% 100%

tornaterem 8 X 16 22X44 10X20 tornaszoba 5X4 18 X 9 12X24 11 X 22 mővelıdési ház 10X20 9 X 18 22X44

Testnevelési órák számának alakulása: A testnevelési órák heti 2-3 óra között változnak pl.: Egyházasrádócon minden osztályban megvan a heti 3 testnevelés( szakos ellátottság 100% ), Nádasdon heti 2 ( szakos ellátottság 75%), İriszentpéteren a néptánc oktatással együtt 3,5 (felsıtagozat) 4 ( alsótagozat, szakos ellátottság 100%), Nádasdon a IV. évfolyamnál tart a minden napos testnevelés. Külsı sportudvarral valamennyi iskola rendelkezik kisebb nagyobb méretekben. Pénzügyi feltételek: A legnagyobb gond a pénzügyi feltételek biztosításánál van. Az iskolai költségvetésen túl a tagsági díjak mellett, néhány pályázati lehetıségbıl lehet mőködési és rendezvényeken való részvételi versenyeztetési összeghez jutni. Nagyon kevés szponzor található. A szülıi munkaközösségek és a diák önkormányzatok pénzügyi lehetıségeire is számítanak. A versenyeken való részvétel költségeihez a szülık is hozzájárulnak. Az iskolai és az iskolán kívüli sporttevékenység alakulása : A tanórán kívüli sportesemények szervezésére minden intézmény nagy gondot fordít elsısorban házi bajnokságok és különbözı sportágakban kupák, villámtornák szervezésével. Néhány iskola nemzetközi versenyeket is szervez fıleg labdajátékokban (osztrák és szlovén csapatok részvételével Kölcsey Kupa Somogyi Kupa – İrség kupa stb.) Az iskolások részére Kézilabda Farsangot rendeznek az elıkészítı csoportos szivacs-kézilabdától az V. korcsoportig. A rendszeresen megrendezett versenyek sora a diákolimpiai rendezvényekhez kötıdik. Egyre több iskola, baráti közösség szervez téli sí táborokat (Ausztria, Szlovénia és Szlovákia területére), amely közkedvelt a fiataloknál.

2009. MÁRCIUS 27.

277

Nagy örömünkre az általános iskolák a késı-ıszi idıszaktól úszótanfolyamokat szerveznek ( képzett-hozzáértı oktatóval). A RSZSE-nél a Kölcsey DSE-nél és a Rázsó Szakközépiskolánál konditerem is rendelkezésre áll. Körmenden 3 különálló konditerem mőködik, melybıl kettı közkedvelt ( divat lett odajárni), amelyeket csoportosan keresik fel a fiatalok. Kıszeg: Testnevelési órák számának alakulása Mind az általános, mind a középiskolában a törvényben elıirt kötelezı testnevelés órák száma biztosított. A mindennapi testedzés lehetıségei behatároltak. A megvalósulás megfelelı minıségéhez a testnevelık elhivatottsága szükséges. Szakos ellátottság A szakos ellátottság általános és középiskolai szinten teljes körően biztosított. Bár van olyan iskola, ahol ez a testnevelı jelentıs terhelésével valósul meg. Létesítményi helyzet Valamennyi iskola rendelkezik tornateremmel, sportudvarral, de a két kıszegi középiskola termének mérete nem megfelelı és sok órát kell szükséghelyszínen (folyosó, díszterem, kondicionáló szoba) megtartani. Pénzügyi feltételek A Városi DSB mőködését a kıszegi Önkormányzat kb. 250 ezer forinttal támogatja, mely a versenyek díjazását fedezi. A versenyeket a testnevelık szervezik és bonyolítják le, térítés nélkül, „társadalmi munkában”. A VDSB 2008-ban sikerrel pályázott sportérmekre. Ezzel a lehetıséggel idén is élni kíván. Az iskolán kívüli sporttevékenység alakulása A 2 havi teljesítménymutató bevezetése a testnevelıket nem teszi érdekelté a tanulók versenyeztetésében. Ha a verseny délelıtti kötelezı órákat is érint, nemegyszer anyagilag is rosszabbul járnak. Ennek ellenére az általános iskolák atlétika (mezei futás, többpróba, pálya és teremversenyek), és labdarúgás sportágban nemegyszer teljes körően részt vesznek a körzet versenyein. Versenyek közül kiemelkedı jelentıségőek a diákolimpiákra való felkészülést kiválasztást biztosító "İszi pályabajnokság", "Körzeti nyílt mezei futó bajnokság", "Téli terem futóverseny". A kıszegi iskolák jelentıs létszámmal vesznek részt a hagyományos kıszegi „Históriafutáson”. A téli atlétikai mozgósítást 3 lépcsıs terematlétikai versenysorozat biztosítja: városi, körzeti, megyei terematlétikai bajnokság. Kıszeg, fıként a Balog iskola, labdarúgás és terematlétika sportágakban veszi ki részét a körzeti szint feletti diákolimpiai versenyek megrendezésébıl. A középiskolák az egyesület háttér szőkössége miatt fıként a tantervhez kapcsolódó sportágakban rendszeresen versenyeztetik diákjaikat. A Jurisich gimnázium atlétika, leány torna, amatır röplabda, amatır kosárlabda, teremlabdarúgás, leány labdarúgásban vesz részt rendszeresen. Az Evangélikus szakközépiskola a felsorolt atlétikai versenyek mellett tornában, amatır röplabdában, teremfociban indul rendszeresen. A felmenı versenyeken kívül a két kıszegi középiskola a megye legnagyobb középiskolai atlétikai versenyének a „Tinódi-kupa és Pünkösty Huba Emlékverseny”-nek is állandó résztvevıje. Sárvár: A Sárvári Városi Diáksport Bizottság tevékenysége Sárvár város klasszikus értelembe vett vonzáskörzetére terjed ki. A vonzáskörzetben 43 település található. E terület nem azonos a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulással, mert a társulásban 31 település vesz részt. /A simasági és a bıi körzetek a csepregi kistérséghez tartoznak./ A vonzáskörzetben 2 középiskola és 13 felsı tagozatosokat is foglalkoztató általános iskola mőködik. Az iskolákban diáksportkörök vagy iskolai sportkörök tevékenykednek. Az iskolák száma az elmúlt években csökkent és jelentıs átalakulások történtek. Teljesen megszőnt Simaságon és Pecölben az oktatás. Az Ikervári ÁMK szervezeti keretében tagiskolaként mőködik a sótonyi és a hosszúperesztegi iskola. Káldon és Hegyfaluban alapítvány vette át az iskola fenntartását. A Sárvári Városi Diáksport Bizottság nem önálló jogi személyiségként mőködı társadalmi szervezet. /Önálló bírósági bejegyzése, számlaszáma, önálló költségvetése, adószáma nincs./ A létesítményhelyzet alakulása változatos képet mutat. Új létesítmények jöttek létre, felújítások történtek és sajnálatos módon szőntek is meg.

278

2009. MÁRCIUS 27.

Sárváron megszőnt a Kinizsi Sporttelep 2 labdarúgó pályával, atlétikai pályával, sportöltözıvel - és helyette nem épült új. A Tinódi Gimnázium használatában lévı Gyöngyös-parti sporttelep az elmúlt évben zárta be kapuit. Ugyanakkor felépült a Gárdonyi Géza Általános Iskola tornaterme, felújításra került a Nádasdy Tamás Általános Iskola tornacsarnoka, valamint a Tinódi Gimnázium bitumenes kézilabda pályája, bıvült a Sárvár FC sportöltözıje, amely a diáksport-versenyeket is kiszolgálja. Répcelakon a Móra Ferenc Általános Iskolában mőfüves pályát avattak, viszont lemondtak a PPP program keretében elnyert tanuszoda építési terveirıl. A Tinódi Gimnázium a megye legnépesebb középiskolai versenyét /a Pünkösthy Huba Tinódi Kupa emlékversenyt/ atlétikai pálya hiányában évek óta Szombathelyen rendezi. A sportolás pénzügyi feltételei kedvezıtlenül alakultak az elmúlt idıszakban. Csökkent az iskolák, illetve a fenntartó önkormányzatok költségvetése – globálisan is - és a sportra fordítható összeg is. A pénzügyi- gazdasági válság hatására a szponzori pénzek is elapadnak, ezzel egyidejőleg nınek a szülık terhei, ami végsı soron a szelekcióhoz vezet és csökkenti a résztvevık számát. Megszőnt a tanulókat versenyre kísérı tanárok díjazása, továbbá távollétük idején helyettesítésükrıl is gondoskodni kell. A Városi Diáksport Bizottság versenyrendszere ugyanakkor biztosítja a rendszeres sporttevékenységet. Az iskolák többnyire élnek is a felkínált lehetıségekkel. A versenyek jó színvonalon kerülnek megrendezésre, e vonatkozásban visszaesés nem tapasztalható. Összességében az elért eredmények jobbak, mint a sportolás általános feltételei. Köszönhetı ez a felkészült, lelkes tanároknak, edzıknek, sportvezetıknek. Szentgotthárd: 2008 tavaszán döntött a képviselı testület, hogy gyökeres iskolaszerkezeti változást hajt végre. 2008 szeptemberétıl az összes alsó tagozatos gyermek az Arany János Tagintézményben fog tanulni, míg az összes felsıs a Széchenyiben. (itt található a városi tornacsarnok) Ezzel párhuzamosan a gimnáziumban fut egy osztály 8 évfolyamos képzés is. Egy korábbi döntéssel együtt így kialakult a SZOI (Szentgotthárdi Oktatási Intézmény), amely 4 tagintézményt foglal magába. (2 általános iskolai tagozat, 1 gimnázium és 1 mővészetoktatási intézményegység) 2009. január végén döntött a testület, hogy meg kell vizsgálni annak a lehetıségét, hogyan tudják ebbe a rendszerbe bekapcsolni a szakközépiskolai képzést és tagintézményként a Magyarlak - Csörötneki Iskolát. Ennek véglegesítése a februári testületi ülésen várható. A fentiekbıl látszik, hogy Szentgotthárd oktatásügye gyökeres változásokon ment és megy keresztül. Már a döntések elıkészítésével 2 kritériumot leszögezett a fenntartó: 1. a nyelvoktatást kiemelten kell kezelni az elsı osztálytól kezdve 2. el kell indítani egy egészség- és sportnevelés programot. Ennek elsı lépése, hogy minden elsıs és ötödikes (felmenı rendszerben) részt vegyen minimum napi egy kötelezı sportfoglalkozáson. Ennek végrehajtása érdekében egészség- és sportnevelés órákat alakítanak ki. Beépítették az alsósoknál a táncot a napi sportmozgások körébe. Minden második osztályos órarendbe épített kötelezı úszásoktatáson vesz részt. Cél, hogy az alsó tagozatosoknál is lehetıleg testnevelı tanítsa az egészség és sportnevelés órákat (jelenleg ez 75%, míg a gimnáziumban, a szakközépiskolában és a felsı tagozaton 100%) Az 5. évfolyamon órarendbe építették (csatlakozó óra) a küzdelem és játék órát. A csapatsportágakat évfolyam szinten tudják kezelni (beleértve a gimnázium 8-osztályos évfolyamát is). Szeptembertıl ide kapcsolódna a szakközépiskola is!(Labdarúgásban és kézilabdában komoly utánpótlás nevelési lehetıséget rejt magában.) Ahhoz, hogy a sportági kiválasztás tökéletes legyen és a gyereket a legoptimálisabb terheléseknek legyen kitéve a kondicionális képességek megszerzésének idıszakában elsı körben minden 3. és 4. osztályos tanulót teljes körő antropometriai felmérésnek vetnek alá. (2009.febr.10.) A második körben felmérik az iskolai sportkörökben és a DSE keretein belül sportoló tanulókat. (labdarúgás, kézilabda, atlétika, torna – 2009.április) Természetesen a változtatás nehézségekkel is jár. A nyelvtanárok és a testnevelık folyamatosan ingáznak az iskolák között. Az Arany János Tagintézménynél egy kismérető tornaterem befogadóképessége nem fedi le a testnevelési órák számát. Ezért néhány osztálynak ingázni kell a sportcsarnokba, vagy az alagsorban lévı tornaszobába. Új, nagyobb tornaterem építése nélkülözhetetlen az alsó tagozatosok számára. A város jelenlegi pénzügyi helyzetét ismerve ez csak pályázati támogatásból lehetséges. Ennél azonban elszomorítóbb, hogy a 2009-es költségvetésbe a Városi DSE támogatására összesen 500 ezer forint jut. A felmenı rendszerő versenyekre való utazás csak más forrás bevonásával lehetséges.

2009. MÁRCIUS 27.

279

Az eddig leírtakból látható, hogy ezt az átfogó munkát nehéz lenne egy napi 22 órát és 4-6 edzést levezetı testnevelı kollégának felvállalni. Ezért létrehozták a SZOI sport-szakmai vezetıi státuszt. (természetesen a nyelvoktatásra ugyanezt alkalmazták) Szombathely: Szombathely Megyei Jogú Város sportpolitikája és támogatási rendszere összhangban van a sportról szóló 2004. évi I-es törvénnyel, amely alapján jelenleg készül a város új sportkoncepciója és sportrendelete is. A város kiemelt területként kezeli a gyermek- és ifjúsági sportot, a szabadidısportot, és az utánpótlás-nevelést, nem elfeledkezve a versenysportról, élsportról sem, hiszen a városvezetés a meglévı sportértékek megırzését is feladatának érzi. Szombathelyen közel 13 000 diák tanul a közoktatás intézményeiben. A városban 16 általános iskola (12 önkormányzati fenntartású) és 16 középiskola (13 önkormányzati fenntartású) mőködik. Gyermek- és ifjúsági sport (diáksport): Szombathelyen a tevékenységet, a diák sportversenyek szervezését a Polgármesteri Hivatal Ifjúsági és Sport Irodája koordinálja. A Városi Diáksport Bizottság (7 fı testnevelı) javaslataival támogatja az Iroda munkáját. Éves szinten 8-9 ezer diák sportol a különbözı rendezvényeken. Az általános iskolák részére alapszintő (városi) versenyeket, felmenı rendszerő (diákolimpiai) versenyeket, bajnokságokat rendeznek 4 korcsoportban, 17 sportágban. A játékos sportverseny és kosárlabda, valamint labdarúgás sportágakban állandó résztvevıje a város az országos döntıknek. A középiskolás korosztálynak szintén alapszintő és felmenı rendszerő versenyek szervezésével teremtenek lehetıséget a sportolásra, 16 sportágban, 2 korcsoportban. Fentieken túl rendszeresen szerveznek szakági sportnapokat asztalitenisz, floorball, falmászás, tollaslabda, lábtenisz, bocsa, csúszó korong, gördeszka, görkorcsolya stb. sportágakban. Minden évben megrendezik a Városi Diáksport Napokat, amelyeken több száz tanuló vesz részt a város oktatási intézményeibıl. Iskolákat a versenyeken való részvételre az ún. alaptámogatás rendszerével motiválják. Ennek keretében a bizonyos versenymennyiségen résztvevı iskolák külön városi támogatást kapnak, mely teljes egészében az iskolai testnevelésre, diáksportra fordítható. A minıségi versenyeztetést az eredményességi támogatással motiváljuk. Ebben a támogatásban elsısorban az országos döntıbe jutott versenyzıvel, csapattal rendelkezı iskolák részesülnek. Támogatják az iskolák önálló téli-nyári táborait is, illetve az országos döntıbe jutott versenyzık, csapatok utazási költségeit utófinanszírozással téríti meg a város. A legeredményesebb diák versenyzıket és felkészítıiket a „Diákolimpikonok jutalmazása” elnevezéső rendezvényen díjazzuk. A diáksportolók – az anyagi lehetıségek függvényében – rendszeresen részt vesznek a Nemzetközi Diákjátékok versenyein. A Városi Diáksport Bizottság szakemberei, a Magyar Diáksport Szövetség megbízásából a tanév végén országos döntık lebonyolításában is részt vesznek, ezzel is növelve a minıségi sportesemények számát Szombathelyen. Tagjai ismert és elismert szakemberek az utánpótlás-nevelés, az iskolai testnevelés terén, akik nem csak szavakkal, de munkájukkal is tesznek a felnövekvı generációk egészségesebb életmódjáért. Vasvár: Vasváron és a Vasi hegyhát többi iskoláiban is hasonló a helyzet a testnevelési órák számát tekintve. Egy ciklusban alsó tagozaton heti 3 óra tornacsarnokban leeresztett függönnyel egyharmad részben, míg felsı tagozaton 5-6. osztályban már csak 2,5 óra és 7-8. osztályban 2 óra jut hetente. Az alsó tagozaton és hozzákapcsolva az 5. évfolyamot heti egyszer órarendbe beépített órában úszni mennek a városi uszodába, amelynek az üzemeltetıje az iskola. A felsıbb évfolyamok ugyanezt, délután tömegsportfoglalkozásokon tehetik meg. Ezen kívül minden évfolyamnak délutáni foglalkozás keretein belül még egy-egy óra tömegsport-foglalkozás áll rendelkezésre, fiúknak és lányoknak külön- külön. Az uszodát a kistérség minden iskolája elıre tervezett módon használhatja úszásoktatásra, a kistérség finanszírozásában. Ehhez kapcsolódik a város képviselıtestületének döntése értelmében még heti 2-2 óra támogatása kézilabda és kosárlabda sportcsoportok mőködésére és vezetésére. A mindennapi testedzést célozta meg a tánc tantárgy bevezetése is, ami egy óra többletmozgást biztosít az iskolába járó gyerekeknek.

280

2009. MÁRCIUS 27.

Az alsó tagozaton még nagyon aktívak, sokat és sokan sportolnak, de késıbbiekben egyre csökken az aktivitásuk. Egyre több a tartás-hibás, a gerinc- és izületi betegségekkel küzdı tanuló. A térségben szinte 100%-os a testnevelés szakos ellátottság. A sportoláshoz szükséges tornacsarnok Vasváron, kisebb mérető Gersekaráton és Püspökmolnáriban áll rendelkezésre. A többi iskolában tornaszoba van. A Zala megyei Egészségügyi Fıiskola referencia-intézményének választotta a Kardos László iskolát egy pályázata révén, amiben a fokozott kockázatú, túlsúlyos gyermekek egészségi állapotát felmérték, majd a programnak megfelelıen életkilátásaikat és életminıségüket egyéni módon javítják. Ebbe a programba bevonásra kerültek orvosok, gyógytornászok, pedagógusok és dietetikusok. A gyerekek anyagcsere-vizsgálaton mentek keresztül, majd test- összetétel vizsgálatra került sor bioimpedancia módszerrel, és felmérésre kerültek a táplálkozási szokásaik is. A gyógytornász egyéni mozgásprogramot javasol, amelyet heti két alkalommal testnevelı tanár vezetésével végezhetnek. Ebben a programban sajnos elég sok gyermek lett megszólítva. A területek helyzetelemzése alapján általánosságban elmondható, hogy egyre nagyobb gondot jelent a területeken a tanulók érdektelensége. Egyre nehezebb a diákokat (fıleg a felsıbb évfolyamosokat) mozgósítani, rendszeres sportolásra csábítani. Viszont az alsó tagozatos gyermekek körében végzett sportversenyeken mindig nagy az érdeklıdés és pozitív a hozzáállás. Itt lehetne még többet tenni, hogy megszerettessük a mozgást a gyerekekkel, s akkor késıbbiekben talán több nagyobb gyereket látunk a pályákon, versenyeken. A testnevelés órákon tapasztalható érdektelenség a délutáni foglalkozáson megjelenı diákok számának csökkenésén is jól látszik. Emellett a délutáni foglalkozások keretei szőkülnek. Finanszírozási gondok miatt a tömegsport óraszámok csökkennek, vagy nem szakos testnevelı vezetésével folynak. A délutáni pluszfoglalkozások, edzések, szakkörök száma is csökkent. Az általános „spórolás”, a költségvetési megszorítás rányomja bélyegét az adható órák számára, az 1300 Ft/fı normatív támogatás megszőnése pedig tovább nehezíti az amúgy sem könnyő helyzetet. A Diáksport Bizottságok a kiválasztott gyerekek versenyeztetésével motivációs erıt és lehetıséget biztosítanak. De az életmód megváltozásában csak akkor lehet elıre lépni, ha az iskolák „házon belül” tudnak változatos, rendszeres, érdekes mozgási lehetıségeket biztosítani. Gazdasági okokból ennek ma nincsenek meg se a létesítményi, se a tárgyi feltételei. Annak ellenére, hogy az iskolák igyekeznek lehetıségeiket kihasználni és tenni a tanulók megmozgatásáért. Ha a diáksport több pénzhez juthatna, több versenyt tudna szervezni. A több verseny több gyermeket mozgósít, és több szabadidıt köt le. A Vas Megyei Sportigazgatóság ellensúlyozó hatása: Általánosan jellemzı, hogy megyénkben növekszik a rendezvények, a sportolási lehetıségek száma a lakosság szabadidejének hasznos eltöltésére. A korábban már hagyományosan kialakított rendezvények (Kıszegi História futás, Hegyhát túrák, Rába–túrák, Irottkı futás, Körbe-Körmend) mellett jelentısen megnıtt a helyi kezdeményezések száma is (Elvira Maraton futás, Szilveszteri futások). A Vas Megyei Sportági Szakszövetségekkel együtt – a rendszeres megyei bajnokságokon kívül – évente közel 800 rendezvényt szervez intézményünk, melybıl közel 200 kapcsolódik a diáksporthoz, valamint ezek közül több országos, vagy nemzetközi sportverseny. A Megyei Sportigazgatóság a Megyei Diáksport Tanáccsal közösen, országosan, egyedülállóan a tavaszi szünetben több napos Vasi Diáksport Napokat szervez, melyen több sportágban (asztalitenisz, darts, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, sakk) két-háromezer diák versenyez alkalmanként. Szintén egyedülálló kezdeményezésünk a Pannónia Ringen minden év október 6-án megrendezett Megyei Diáksport Nap, melyen közel 2000 tanuló vesz részt. A futó- és a kerékpárversenyek mellett számos más sportágat (íjászat, lövészet, korcsolyázás, kosárlabda, vagy játékos sport- és kerékpáros vetélkedı) próbálhatnak ki a résztvevık. Büszkék vagyunk hagyományos Megyei Sportnapunkra, amely mindig összekapcsolódik valamilyen sportlétesítmény avatásával. A megyei sportnapok – amelyeket a megye reprezentatív sportolóival kiemelkedı sportegyesületi vezetıivel, látványos bemutatókkal szervezünk – a sport igazi ünnepévé váltak.

2009. MÁRCIUS 27.

281

Országos szinten egyedüliként megıriztük és továbbfejlesztettük a kistelepülések megyei versenyrendszerét. Vas megye települései közel egyharmadának jelent e versenyeztetési forma, több ezer résztvevıvel, rendszeres közösségi, szervezett szabadidıs tevékenységet. A megmérettetéseken a felnıttek mellett egyre nagyobb arányban kapcsolódnak be a fiatalok is, s nem ritkán az idısebbekkel közös csapatot alkotva képviselik településüket. A Vas Megyei Diáksport Tanács által irányított megyei diáksportos versenyrendszer példaértékő. Bizonyítja ezt a Magyar Diáksport Szövetség által készített kimutatás is: a diáksportkörök diáksport-versenyeken való részvételi száma alapján Vas megye 1999-ben hetedik, 2007-ben pedig már ötödik volt a megyék közötti rangsorban. Ennek oka a megyénkben zajló színvonalas és eredményes testnevelés. Kedvezıen befolyásolja, a fenti eredményt az is, hogy a megyeszékhelyen mőködı Savaria Egyetemi Központ testnevelı tanár képzése kiemelt szerepet kapott. Feltétlenül ki kell emelni a diáksportban dolgozó megszállott testnevelıket , akik évek óta lelkiismeretesen végzik feladatukat. Közülük 10 fıt jutalmaz és ismer el minden év végén a Vas megyei Sportigazgatóság a Társadalmi Sportaktíva Jutalmazási Ünnepség keretén belül. Az ı munkájuk és intézményünk szervezı tevékenysége nélkül nem valósulhatnának meg azok a versenyek, sportos rendezvények, amelyek még mindig mozgásban tudják tartani megyénk diákjait. Egyre nagyobb erıfeszítéseket kell tennünk azért, hogy a résztvevık száma ne csökkenjen az általunk elıkészített és lebonyolított diáksport-versenyeken. Szinte minden iskolában osztály szintő házi bajnokságokat, diákolimpiai versenyeket szerveznek, ennek finanszírozásának egy része a helyi önkormányzat, másik része a Vas Megyei Sportigazgatóság költségvetését terheli, ami az intézmény összes költségvetésének a fele. Sajnálatos folyamat részeként, megyénkbıl évente kb. 50-70 millió Ft hiányzik a korábbi évek diáksportos pályázatainak elmaradása miatt. Az elmúlt idıszakban a hasznos és jól mőködı pályázati lehetıségek szinte teljesen megszőntek. A helyébe lépı NCA-pályázatokon csak korlátozott mértékben tudnak részt venni a diáksporttal foglalkozó sportszervezetek. Erınkhöz mérten mindig segítettük és ezután is megpróbáljuk támogatni az iskolák által szervezett házibajnokságokat, kupákat, nemzetközi diáksportos eseményeket és indokolt esetben a diákolimpiák országos döntıin való részvételt. A Vas megyei Sportigazgatóság beleszólása a tanórai (iskolai) testnevelésbe, annak szervezeti, pénzügyi kompetenciájába minimális. Kiemelt figyelmet szentelünk azon diákok elismerésére, akik a magas szintő sporttevékenységük mellett a tanulásban is jeleskednek. A Vas megyébıl induló Jó tanuló - jó sportoló mozgalom azóta már országos méretővé vált. Köszönet illeti Vas Megye Közgyőlését, hogy mindig kiemelt figyelmet fordít a megye sportjára. A Vas Megyei Sportigazgatóság mőködtetésével elısegíti a megyében mőködı sportági szövetségek, sportszervezetek (köztük a diáksporttal foglalkozókét is), sportegyesületek tevékenységét. A megyei sportköltségvetésnek megközelítıleg a fele a diák- és ifjúsági sportra fordítódik. Sajnos 2009-ben az Önkormányzati Minisztérium anyagi támogatása nélkül kell megoldani a diáksport megyei finanszírozását. Az intézményünkben zajló munkát országos szinten is elismerik, ezt minden évben számos kitüntetés is bizonyítja. AZ IFJÚSÁG EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTA Mint az Európai Unió számos országában, nálunk is jelen vannak az egyenlıtlenségek a gyermekek egészségi állapotában és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésükben is. Tudományosan bizonyított, hogy az egészségügyi egyenlıtlenségek nagy részéért a szociális tényezık a felelısek. Alapvetı jelentıségő, hogy gyermekeink egészségesen nıjenek fel és egészségüket felnıttkorukban is megırizhessék. A gyermekkor a legjobb idıszak, az egészség befolyásolására, az egészségtudatos magatartás kialakítására. Ebben a korban a leghatékonyabbak a gyermekek és egyben a késıbbi felnıttek egészséget fejlesztı és a betegségeit megelızı programjai.

282

2009. MÁRCIUS 27.

A gyermekek egészségi állapota meghatározza a következı generáció egészségi állapotát. Gyermekkorban megelızhetıek a felnıttkori nem fertızı betegségek. A gyermekek fejlıdésének a különbözı szakaszaiban kezelni kell az egészségi rizikókat. A jó egészség már a fogantatással kezdıdik. A legfıbb cél: a gyermekek megvalósíthassák a legjobb egészséget és a fejlıdést, ezáltal csökkenteni az elkerülhetı betegségek és a halálozások társadalmi terheit a jövı felnıttjei és a következı generációk tekintetében is. A testnevelés nem egy, a tantárgyak közül, hisz a testnevelésnek a nevelésben és az oktatásban betöltött szerepe mellett kettıs egészségügyi funkciója is van. A prevenciós feladat, melyet a testnevelés órák, délutáni sportfoglalkozások hivatottak megoldani, de a könnyített és gyógytestnevelési órák rehabilitációs funkciója is rendkívül fontos. Az egészségügyi felmérések mind-mind vészharangot kongatnak a nemzet rossz egészségügyi állapota miatt. Csak néhány példa: - A nemzet nemcsak fogy, hanem beteg. - Az EU államok átlaga a születéskor várható idıtartam tekintetében 75,8 (férfiak) és 81,9 (nık), addig Magyarországon ez 68,6 ill. 76,9. - A közoktatásban részt vevı tanulók 72%-a tartási rendellenességgel küszködik. (hanyag tartás, kyphozis, scoliosis, lordozis, tölcsérmell, stb.) - Az elhízás súlyos közegészségügyi probléma, (következménye a hipertónia, diabetes, izületi megbetegedések, stb.) melyet a helytelen, egészségtelen táplálkozás mellett a testmozgás hiánya okoz. - Az ifjúság életvitelében egyre jobban megjelennek a káros szenvedélyek, a dohányzás, az alkohol, és a kábítószer. Általánosan ismert tény a magyar lakosság rossz egészségügyi helyzete, vezetı szerepe a világon a szív-és keringési betegségekben, a daganatos betegségekben, fokozott hajlama a depresszióra, öngyilkosságra stb. Mindamellett az is ismert, hogy a magyar GDP, ill. az egészségügyre fordított pénzügyi arány is csökken. A testnevelés, a testmozgás, a sport az egészségügyi helyzet javításának egyik legolcsóbb, és leghatékonyabb módszere. Ugyanakkor az iskolákban egyre többen kérik felmentésüket a testnevelés óra alól, egyre kevesebb gyerek sportol egyesületben, csökken a napi mozgással töltött órák száma. A rendszeres mozgás, sportolás szokásának kialakítását fiatal korban kell elkezdeni. Sajnos a szülıi szerepvállalás ez irányban (is) csökkent. A közoktatási intézményekre hárul a feladat, hiszen ott szinte minden fiatal megtalálható. A testmozgás általános hatásai A testmozgás alkalmas a kapcsolatteremtésre, a szolidaritás, a tolerancia és a fair play szellemének ma oly aktuális megismertetésére. Aktív szerepvállalásra nevel, önkifejezésre, önmegvalósításra ad lehetıséget. A testnevelés és a sport hozzájárul az iskolai tehetséggondozás és a hátránykompenzálás problémakörének megoldásához is. A higiéniai szokások erısítése, ill. kialakítása, egészségnevelés is lehet feladata. A testnevelés egészséggel kapcsolatos feladata a testi fejlıdésérés támogatása, higiéniai szokások kialakítása, erısítése, az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése, az ortopédiai változások megelızése, ellensúlyozása, megfelelı felkészítés a keringési és légzıszervi megbetegedések megelızésére, a károsodások csökkentésére. Tudomásul kell venni azt az élettani törvényszerőséget, hogy a szervekben és a szervrendszerekben változásokat, alkalmazkodási folyamatokat csak a megfelelı terjedelmő és intenzitású mozgásingerek váltanak ki. Ehhez el kell fáradni és meg kell izzadni, bizonyos esetekben az igazi örömért akadályokat kell legyızni és erıfeszítéseket kell tenni. A jól vezetett testnevelésóra erre bıven ad lehetıséget. A testkultúra jártasság és szokásrendszer kihagyhatatlan a XXI. században élı és boldogulni vágyó ember megfelelı mőveltségképének felvázolásakor. Még inkább igaz ez, ha az iskola mőveltségtartalmát, a teljesítıképes tudás kulcskompetenciáit igyekszünk meghatározni. Éppen ezért nagyon sajnálatos, hogy a Nemzeti Alaptanterv 2007-es változatában a kulcskompetenciák között csak „elbújtatva” és nem önállóan – e tudások és képességek fontosságát kiemelve - találhatóak meg a fizikai és mentális egészségre, egészséges életvitelre vonatkozó ismeretek.

283

2009. MÁRCIUS 27.

Mi a jelenlegi helyzet? Felmérések bizonyítják, hogy egyre több elhízott, hipertóniás gyerek van. Igen gyakori a szénanátha, asztma. Sokuknak van testtartási zavara (hajlott hát, lúdtalp stb.) Gyakori a vashiányos vérszegénység. Egyre nı a hiperaktív gyerekek száma. Ugyanakkor csökken a testnevelés órákon résztvevık száma. A szülık, néha az orvosok is gyakran kérnek teljes felmentést a testnevelés óra alól. A fent említett jótékony hatások miatt viszont mindenkinek szüksége lenne a testmozgásra. A 0-18 évesek morbiditásának jellemzıi Az elmúlt évtizedek döntı változást hoztak a fertızı gyermekbetegségek területén. A hatékony és példamutatóan végrehajtott védıoltási program kedvezı változásokat hozott a fertızı gyermekbetegségek elıfordulásában. A Vas megyei 3-18 éves gyermekekre vonatkozóan morbiditási adatokkal az alapellátó szolgáltatók: háziorvosi/házi gyermekorvosi szolgálatok és az iskola-egészségügyi szolgálat kötelezı jelentési rendszerében rendelkezünk. A 2005/2006-os tanévben az oktatási-nevelési intézmények iskola-egészségügyi feladatait 104 orvos (6 fıfoglalkozású ifjúságorvos, 38 házi gyermekorvos, 56 háziorvos, 4 részfoglalkozású orvos), 25 fıállású ifjúságvédını és 123 körzeti védını látta el. A KSH-tól kapott statisztikai adatok alapján az egyes tanévekben végzett orvosi, védınıi munka jelentései alapján megállapítható, hogy a fiatalkorú népesség egészségi állapota évek óta nem javul, egyes betegségek, megelızhetı elváltozások aránya évrıl-évre növekszik. Folyamatosan emelkedik a fokozott gondozást igénylık száma.

Tanév

Intézménybe beíratottak összes száma

Fokozott gondozást igényel egészségügyi okból

egyéb okból

1996/1997

50013

2959

5,91%

1833

3,66%

1997/1998

49475

3174

6,41%

2001

4,04%

1998/1999

48701

3156

6,48%

1787

3,66%

1999/2000

48233

3267

6,77%

1817

3,76%

2000/2001

47979

3293

6,86%

1979

4,12%

2001/2002

47114

3617

7,67%

3104

6,58%

2002/2003

46692

3742

8,00%

3478

7,44%

2003/2004 2004/2005 2005/2006

45831 44767 45472

3857 4108 4360

8,50% 9,17% 9,60%

3230 4040 3349

7,00% 9,00% 7,40%

Az iskolai testnevelési besorolások I-III. csoportjába sorolt tanulók száma továbbra is magas, évrıl-évre egyre több a felmentettek száma.

2009. MÁRCIUS 27.

284

Iskolai testnevelési besorolások ( 11-12. osztály ) Tanév

I. könny.

%

II. gyógy.

%

III. felm.

%

I-III. összes

%

1996/97

1409

2,81

514

1,02

507

1,01

2430

4,85

1997/98

1526

3,08

439

0,88

488

0,98

2453

4,95

1998/99

1535

3,15

452

0,92

399

0,81

2386

4,89

1999/00

1463

3,03

521

1,08

435

0,90

2419

5,01

2000/01

1476

3,07

594

1,23

451

0,93

2521

5,25

2001/02

1655

3,51

654

1,38

474

1,00

2783

5,90

2002/03

1498

3,91

592

1,54

426

1,11

2516

6,56

1401 1353 1383

3,00 3,00 3,00

596 628 635

1,30 1,40 1,40

399 377 380

0,87 0,80 0,80

2396 2358 2398

5,20 5,27 5,27

2003/04 2004/05 2005/06

%= a beíratottak %-ában Az index osztályaink szőrıvizsgálati adatai alapján megállapítható, hogy megyénkben az országos adatsorokhoz hasonlóan ugyanazon betegségcsoportok fordulnak elı a leggyakrabban: A gyermekpopuláció népbetegségének tekintendıek a mozgásszervi betegségek. Számuk évrıl-évre emelkedik. Kiugróan magasak 15-17 éves életkorúak tartási rendellenességei.

Vas megye Index osztályok, 1996-2006 Tartás i re ndelle nes s ég e k 200 e zre lé k

150 100 50 0

5 é ve s 5. os zt. 9. os zt. 11. oszt.

19 1 9 96 / 1 1 9 97 /1 9 9 7 1 9 98 / 9 9 8 19 9 2 0 9 /2 9 9 2 0 00 / 0 0 2 0 2 0 01 /2 0 0 1 2 0 02 / 0 0 2 2 2 0 03 /2 0 0 3 2 0 04 / 0 0 4 2 05 0 /2 0 5 00 6

•

A gyermekpopuláció népbetegségének tekintendıek a mozgásszervi betegségek. Számuk évrıl-évre emelkedik.

285

2009. MÁRCIUS 27.

Gerincferdülés

5 éves 5. oszt. 9. oszt.

19 9 19 6/1 97 99 19 /1 7 9 9 19 8/1 98 9 9 20 9/2 99 0 0 20 0/2 00 0 0 20 1/2 01 0 0 20 2/2 02 03 00 20 /2 3 0 2004/2 04 05 00 /2 5 00 6

ezrelék

150 100 50 0

11. oszt.

Kiugróan magasak a 15-17 éves életkorúak tartási rendellenességei.

A statikai lábbetegségek jelentik a mozgásszervi betegségek legjelentısebb számát. A megyei mutatók ebben a betegségcsoportban igen magasak.

500 400 300 200 100 0 19 19 96/1 19 97/1997 19 98/1998 20 99/2999 20 00/ 000 2 20 01/2001 20 02/2002 20 03/2003 20 04/2004 05 00 /2 5 00 6

ezrelék

Statikai lábbetegségek

5 éves 5. oszt. 9. oszt. 11. oszt.

A statikai lábbetegségek jelentik a mozgásszervi betegségek legjelentısebb részét. A megyei mutatók ebben betegségcsoportban igen magasak.

• •

A szembetegségek (fénytörési, alkalmazkodási hibák) az iskolába való belépéssel megszaporodnak, számuk jelentıs. A magasvérnyomás betegség száma a felnıtt kor felé haladva folyamatos emelkedést mutat.

2009. MÁRCIUS 27.

286

25 20 15 10 5 0

5 éves 5. oszt. 9. oszt.

19 19 96 / 1 19 97 / 1 997 19 98 / 1 998 20 99 / 2 999 20 00 / 2 000 20 01 / 2 001 20 02 / 2 002 20 03 / 2 003 20 04 / 2 004 05 00 /2 5 00 6

ezrelék

Magasvérnyomás

11. oszt.

A magasvérnyomás betegség száma a felnıtt kor felé haladva folyamatos emelkedést mutat.

A cukorbetegség elıfordulása az életkorral emelkedı tendenciájú. Az utóbbi két tanévben az eddigi legmagasabb számú elıfordulást tapasztaltuk a 14-15 éves korcsoportban.

Cukorbetegség 4 3 2 1 0 19 9 19 6/1 9 19 7/1997 9 19 8/1998 99 99 20 /2 9 0 20 0/2000 0 20 1/2001 0 20 2/2002 0 20 3/2003 0 20 4/2004 05 00 /2 5 00 6

ezrelék

•

5 éves 5. oszt. 9. oszt. 11. oszt.

A cukorbetegség elıfordulás az életkorral emelkedı tendenciájú. Az utóbbi két tanévben az eddigi legnagyobb számú elıfordulást tapasztaltuk a 14-15 éves korcsoportban.

287

2009. MÁRCIUS 27. •

Az elhízás az 5 éves életkortól a 17 éves életkorig emelkedı számban fordul elı. Az elhízottak aránya minden korcsoportban évrıl-évre emelkedik.

120 100 80 60 40 20 0 19 9 19 6/19 97 97 19 /19 9 9 19 8/19 8 99 99 20 /20 00 0 20 /20 0 0 0 20 1/20 1 0 0 20 2/20 2 03 03 20 /20 0 0 20 4/20 4 05 05 /2 00 6

ezrelék

Elh íz á s

5 é ve s 5. os z t. 9. os z t. 11. os z t.

A z e lh ízá s a z 5 é ve s é le tko rtó l a 1 7 é v e s é le tk o rig e m e lk e d ı szá m ba n fo rd u l e lı . A z e lh ízo tta k a rá n ya m in d e n k o rc so p o rtb a n é v rı l-é vre e m e lke d ik .

•

A kóros soványság elıfordulásának vizsgálatára a nem megfelelı táplálékbevitelhez jutó gyermekek számának emelkedése, szociális tényezık és a divatos fogyókúrák miatt van szükség. Leggyakrabban a tizenéves korban fordul elı. • A golyva elıfordulása a 17 évesek körében a leggyakoribb. A területi különbségek elemzése az endémiásnak számító megyénk miatt szükséges (alacsony az ivóvíz jódtartalma). • Az asztma betegség a leggyakoribb a 10-17 évesek körében, száma minden életkori csoportban emelkedést mutat évrıl-évre. • A magatartászavarok csoportjának betegségei az 5 éves életkorban a leggyakoribbak. Az idıben történı felismerés és definitív ellátás megelızi a késıbbi életkorban a beilleszkedési és a magatartási zavarokat. Életmódegészségmagatartás

Forrás: Fiatalok egészségi állapota és egészségmagatartása Szerkesztette: Dr. Aszmann Anna OTH/OKK kiadvány

288

2009. MÁRCIUS 27.

Dohányzás A Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés adatai szerint hazánkban a 15 éves fiúk 24%-a, a 15 éves lányok 27 %-a dohányzik hetente egyszer. A középiskolát elhagyó diákok 46%-a rendszeresen dohányzik, a lányok dohányzási aránya emelkedik. Ma hazánkban évente mintegy 28.000 ember halála írható egyedül a dohányzás rovására. Ez körülbelül kétszer több, mint ahányan alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, baleset, erıszakos halál, öngyilkosság és AIDS miatt összesen meghalnak. A dohányosoknál a vezetı halálokok a szív - és érrendszeri betegségek, a tüdırák és az idült betegségek. Magyarország világelsı a férfiak tüdırák halandósága tekintetében Táplálkozás A táplálkozással és életmóddal összefüggı betegségeknek jelentıs szerepe van egészségi állapotunkban, a halálozás alakulásában. A magyar férfiak kétharmada, a nık fele túlsúlyos, elhízott. Ehhez a táplálkozással összefüggı betegséghez kétszer-háromszor gyakrabban társul magasvérnyomás, cukorbetegség, zsíranyagcserezavar. A 65 évnél fiatalabbak szív-érrendszeri halálozásának mintegy harmada a táplálkozással van összefüggésben; az egészséges táplálkozás ugyanilyen arányban csökkentené a keringési betegségek kockázatát. A táplálkozással összefüggı nem fertızı betegségek rizikótényezıi - az életmód és táplálkozás - már a 15-18 éves korcsoportban megtalálhatók: rendszertelen evés, elégtelen zöldség -, gyümölcs - és tejtermékfogyasztás, túlzott zsír -, cukor - és só bevitel, alkoholfogyasztás. Mozgásszegény életmód Az egészségi állapotot meghatározó életvezetési stratégiák központi eleme az egészséges táplálkozás és a káros szenvedélyektıl való mentesség mellett a rendszeres testmozgás. A magyar népesség szabadidıs fizikai aktivitása ma alig több, mint napi tíz perc. A szív-érrendszeri betegségeknek, a cukorbetegségnek és az elhízásnak egyik fı oka a testmozgás hiánya. A rendszeres testmozgás elısegíti a gyermekek és fiatalok egészséges növekedését, fejlıdését. Növeli a magabiztosságot, az önbecsülést. A napi testmozgás fontos az életminıség megtartásához, javításához, az egészséges öregedéshez, javítja a fogyatékos emberek mobilitását. A rendszeresen végzett testmozgás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a túlsúly kockázatát, segít csökkenteni a magas vérnyomást, a stresszt, javítja a zsíranyagcserét. GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS Gyermek-és ifjúság-egészségügyi ellátás Az oktatási-nevelési intézmények egészségügyi ellátását fıfoglalkozású ifjúságorvosok, házi gyermekorvosok, háziorvosok, és kis számban egyéb végzettségő szakorvosok látják el. Az ellátás preventív jellegő: szőrések, gondozás, védıoltásokkal kapcsolatos tevékenység, egészségfejlesztési feladatok. Az oktatási-nevelési intézmények az egészségfejlesztés kiemelt színterei. Az iskolákban folyó egészségnevelési/egészségfejlesztési tevékenység változatos: akkreditált programok, tanártovábbképzések mellett elsısorban tantárgyba épített (elsısorban biológia) egészségtartalmú ismeretek, programok, rendezvények. Az iskolai egészségfejlesztésben az ÁNTSZ és védınıi hálózat szerepe és segítsége hangsúlyos és fontos. Mint alapellátási feladatról, az iskola-egészségügy feltételeinek megteremtésérıl az illetékes önkormányzatnak kell gondoskodnia. A leginkább erre rászoruló településeken a legkevésbé biztosítottak az iskola-egészségügyi ellátás feltételei. A szőrıvizsgálatokhoz szükséges korszerő eszközök hiányoznak (testtömeg és magasság mérése, korszerő hallásszőrı készülék, vérnyomásméréshez mandzsettasorozat). Az iskola-egészségügyi feladatokat végzı szakemberek számára kevés a szakmai továbbképzési lehetıség. Iskolapszichológus alkalmazása nem gyakorlat, pedig fontos szerepe lenne a lelki egészség ápolásában, a nevelési tanácsadók munkájának segítésében. Az iskola-fogászati ellátás területi és minıségi egyenlıtlenségeket mutat. Az iskola-egészségügyi szolgálat egészségfejlesztési, egészségnevelési tevékenységében egyre nagyobb szerepet kapnak a védınık.

2009. MÁRCIUS 27.

289

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK A kedvezıtlen egészségmagatartás összefügg a szocializációs folyamatokkal. A család mellett az iskola az egészségfejlesztés alapvetı színtere. A szocializáció intézményes színtere az iskola, mely a szükséges jártasságok és készségek kialakításában meghatározó szerepet játszik. A közoktatási intézmények az egészséges életformát támogató üzenetek befogadásával, továbbadásával segítik az egészséges életvitelhez szükséges készségek és jártasságok elsajátítását. Gyermekeiken keresztül a családok -szülık és nagyszülık - is elérhetık, megszólíthatók. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS, EGÉSZSÉGNEVELÉS Az iskola pedagógiai programja, mely rövid és hosszú távon egészségfejlesztési feladatokat határoz meg és hajt végre, a felnövekvı nemzedék életminıségének formálója. Az iskola a személyi és tárgyi környezetével segíti a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, a gyermekek és fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejleszti. Az iskolai egészségfejlesztés témakörei: o ember és természeti, társadalmi, pszichés környezete o egészséges táplálkozás o testi és lelki higiénés ismeretek o testmozgás, sport szerepe az egészségmegırzésben o stresszhelyzetek és konfliktushelyzetek kezelési módszerei o szenvedélybetegségek, káros hatások és megelızési módjaik o szexuális kultúrával és családtervezéssel, nemi úton terjedı betegségek megelızési módjaival kapcsolatos tudnivalók o elsısegénynyújtás elmélete, gyakorlata o egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételei, lehetıségei o balesetmegelızés Tapasztalatok és felmérések szerint az oktatási-nevelési intézményekben folyó egészségfejlesztés, egészségnevelés változó, nem folyamatos és nem terjed ki mindenkire. Módszereit illetıen is változatos, nem azonos. Hatékonnyá válásához a gyermekkel foglalkozó egészségügyi és oktatási szakemberek alapképzésében, továbbképzésében a tudományon alapuló módszerek oktatásának nagyobb hangsúlyt kell kapnia. Fontos, hogy az iskolai tárgyi környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést. Vas Megye Szívprogramjára benyújtott cselekvési tervekben több településen pénzügyi támogatásban részesítette az iskolákban a Vas Megyei Közgyőlés Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottsága az egészséges életmódra nevelést, egészségnapok szervezését, „Füstmentes osztály” akciókat, szenvedélybetegségek megelızését és az egészséges táplálkozás népszerősítését. SPORTORVOSI HÁTTÉR Az igazolt ifjúsági sportolók (6-18 év) rendszeres sportorvosi szőrésen vesznek részt kötelezı jelleggel 6 hónapos idıközökkel. A sportolók rendszeres szőrése magában foglalja a következıket: -EKG, vérnyomás ellenırzés, látásélesség vizsgálata , vizeletvizsgálat -fizikális vizsgálat (légzı, keringési szervrendszer vizsgálata, fogazat ellenırzése) Amennyiben szükség van rá, ill. a csapat külön kérésére spirometriás vizsgálatra, terheléses EKG vizsgálatra, testzsír meghatározásra is lehetıség van. A vizsgálatok idıszakosak, és kötelezıek. A vizsgálatok nélkül a sportoló nem kaphat versenyzési engedélyt. A sportorvosi vizsgálatok során észlelt kóros elváltozások esetén a sportolót tovább küldik szakorvosi vizsgálatra, melynek eredményének birtokában kaphat a sportoló versenyzési engedélyt, vagy súlyos elváltozás esetén a sportolót eltiltják a sportágtól. A szőrıvizsgálat elsıdleges célja az egészség védelme, hogy megakadályozzuk az esetleges egészségkárosodást. A megyében évente kb: 7000 vizsgálat történik 6-18 éves kor közötti igazolt sportolóknál. A sportágak tekintetében a megoszlás a következı: -labdarúgás :45% -tánc:10% -küzdısportok:6% -kosárlabda:8% -kéziladba:3% -atlétika:2% -vizi sportok:2% -egyéb sportok:22%

290

2009. MÁRCIUS 27.

A felosztásból az látszik, hogy elsısorban a labdajátékok népszerőek a fiatalok körében. A sportsérülések a fiatal sportolókat sem kerülik el. A sérülések részben az iskolai testnevelésórákon részben a sportversenyeken, az edzéseken következnek be. A sérülések jellegét tekintve elsısorban a nagy és kis ízületi rándulások, szalagsérülések, zúzódások dominálnak. Kisebb részben törések, sebzések a sérülések következményei. A sérülések gyors és szakszerő ellátása kiemelten fontos a gyógyulás szempontjából. A sérültek elsıdleges ellátására a baleseti ambulancián, a balesetsebészeti osztályon kerül sor. A Markusovszky Kórház új Sürgısségi tömbje ezt a feladatot jól ellátja. A fiatal sportolók sérülései az esetek nagyobb részében-hála az életkorra jellemzı gyors gyógyulásnak, rugalmasabb szöveteknek-konzervatív kezelésre kerülnek. Mőtéti megoldásra a felnıtt populációhoz képest kevesebb alkalommal kerül sor. A mőtétet igénylı sérülések egy része csonttörés, másik része a nagyizületek - elsısorban térd-szalagsérülései, porcsérülései. Az egyes sportágaknak megvannak a speciális, sportágra jellemzı sérülései. A labdajátékok (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda) elsısorban a térd, bokaízületet veszik igénybe. Gyakoriak labdajátékok során a hámsérülések is. A küzdısportok esetén a kéz, láb, fej sérülései dominálnak. Az atlétikai sportágakban elsısorban az izomzat sérülései, húzódásai a fı sérüléstípusok. A sportolók sérüléseinek alap szintő ellátása a megyében megoldott. Az élsportoló fiatalok ellátása azonban más kívánalmakat von maga után. Az élsportoló ellátásában, a versenysportba való visszatérésében elsırendő kérdés, hogy mikor kerül ellátásra a beteg. A sérülések nagy részében az idıfaktor kiemelt fontosságú. A cél a 6 órán belüli definitív ellátás. A gyors és szakszerő mőtéti kezelés több héttel lerövidíti a gyógyulás idejét. A beteg sportolók rehabilitációja szintén kiemelt fontosságú. Az aktív sportba való visszatérés idejét nagymértékben befolyásolja a megfelelı gyógytorna, fizikoterápia. A megyében, a kórházakban, a rendelı intézetekben és néhány háziorvosi rendelıben van lehetıség erre. Összegzés: Az ifjúsági sport – mind a versenysport, mind a szabadidı sport - kiemelt fontosságú a társadalom egészséges fejlıdése céljából. Ennek megteremtése nehéz feladatot ró a pedagógusokra és sportszakemberekre. Kiemelt fontosságú a megfelelı sportszakember képzés. A sport hátterének, népszerősítésének komoly anyagi vonzata van, melynek megteremtése sokszor igen nehéz feladat. A fiatal sportolók egészsége megfelelı sportegészségügyi hátteret kíván meg. Az iskolai sport a sportágak népszerősítésében, az alapvetı mozgáskultúra kialakításában jelentıs, eredményt a testnevelés órák számának növelésével lehet elérni. A pozitív célkitőzések megvalósítását azonban számos intézkedés nehezíti, gátolja: - mindenekelıtt a diáksport célú normatív költségvetési támogatás (legutóbb 1300,- Ft/fı/év ) megszőnése - a testnevelés tantárgy óraszámának csökkenése - a munkaidıkeret teljesítésébe beszámítható tevékenységek nem egységes értelmezése és végrehajtása - a közforgalmú utazások 50 %-os kedvezményes elszámolásának megszőnése, ha a diák nem egyénileg veszi igénybe azt - az anyagi források nem egységesek és hiányosak - hiányosak és minıségében nagyon eltérıek a használt sportlétesítmények Ajánlások, javaslatok: 1. Amíg törvényileg nem emelik fel heti 3 órára az iskola minden évfolyamán a testnevelés órák számát, addig helyileg, megyei szinten ösztönözni kellene az iskolákat erre. Kétféle lehetıséget mutatkozna erre: - pénzügyi forrás keresése a 2,5 óra kiegészítésére 3 órára; - újabb költségvetési igényt nem jelentene, ha más tantárgy rovására, vagy belsı átcsoportosítással emelnék meg az iskolák a testnevelés óraszámot, (az egészségmegóvás funkciójával a testnevelés órák több feladatot látnak el, mint a többi tantárgy) 2. Az iskoláknak kötött normatívaként (címkézve) kell olyan mértékő támogatást kapniuk (1300Ft/fı), mely biztosítja a feltételeket. Az önkormányzatoknak a diáksport támogatását kötelezı feladatként kelljen támogatnia a település (vagy térség) diáksportját. Ehhez a szükséges forrásokat központilag biztosítani kell. A pályázati

2009. MÁRCIUS 27.

291

lehetıségek fontosak, de az alapvetı mőködés költségeinek pályázat nélkül az érintettek rendelkezésére kell állnia. Ellenkezı esetben a diáksport hanyatlása nem is túl hosszú távon kritikus mértéket ölthet. 3. Minden alkalmat meg kellene ragadni a döntési pozícióban lévıknek, hogy szavukat hallassák a szakfelügyeleti rendszer visszaállítása, vagy legalábbis ahhoz hasonló ellenırzési rendszer létrehozása ügyében. E nélkül elképzelhetetlen az oktatásban a minıségbiztosítás, a szakmailag felelısségteljes munka. Az idınkénti ellenırzés miatt az iskolák vezetıi is törekednének az iskolai testnevelés optimális szinten tartására. 4. Fenntartói odafigyelésre lenne szükség ahhoz, hogy ha bármely okból megszorítást kérnek az iskoláktól, a vezetık ne tehessék meg ezt, az iskolai testnevelés és diáksport rovására. Ne lehessen testnevelés csoportokat összevonni, megszüntetni, valamint a délutáni tömegsport-foglalkozások és edzések óraszámát csökkenteni. Ne történhessenek meg a következı esetek, pl. - nem kerül bevezetésre a törvényileg elıírt óraszám; - minden ésszerő magyarázat nélkül egyik tanévrıl a másikra akár 40-50%-al is csökkenti az igazgató a délutáni sportórák számát. (a magyarázat mindig a fenntartói elvonás) - középiskolában nincs nemenkénti bontás; - olyan mértékő csoport összevonásokra kerül sor, mely már nemcsak az egészség megóvását veszélyezteti, de a tanulók testi épségét is kockáztatja. Pl. egyidıben egyszerre 3 csoportnak van testnevelés órája a tornateremben, (esıben, hóban, hidegben, mindig), 1 tanulóra jut 3,4-3,8 m². Hol van itt az igazgató felelıssége a tanulók egészségének megóvása, fejlesztése tekintetében? A fenntartó azonnal megakadályozhatná az említett eseteket, ha a beküldött tantárgyfelosztást hozzáértı szakember áttanulmányozná. 5. A helyi tantervek 3 évenkénti megújításakor nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy vonzó, az élethez igazodó tantervi elemek kerüljenek az anyagba. Természetesen ez sem valósulhat meg megfelelı anyagi háttér nélkül, pedig a testnevelık azonnal alkalmazkodnának a lehetıségekhez. Olcsóbb, ha a téli idıszakban torna anyag szerepel a tantervben, mintha síelés, vagy egy uszodától távoli kistérség iskolájában az úszás. Igaz, hogy a tanulók nem szeretik túlságosan a tornát, és lelkesebbek lennének, ha síelhetnének, korcsolyázhatnának, úszhatnának, fallabdázhatnának, stb. és késıbb felnıttként, ezeket az új ismereteket szabadidejükben kamatoztathatnák. Ebben pl. a kiszámítható, évrıl-évre rendszeresen kiírt pályázatok segíthetnének a megyében. 6. Segíteni kellene azt, hogy a gyógytestnevelésre utalt tanulók élhessenek jogukkal, és minden kiszőrt tanuló egészségügyi állapotának megfelelı ellátást kaphasson. 7. A Magyar Testnevelı Tanárok Országos Egyesülete az alábbi módosító javaslataival és aktív közremőködésével kívánja elısegíteni egy egészségesebb, edzettebb tanulóifjúság felnevelését: 1.Az oktatás-, a sport- és az egészségpolitika közös állásfoglalásában elsı helyen kiemelt stratégiai célként deklarálja a 6-10 éves iskolai tanulók egészségfejlesztésének fontosságát. 2. Az iskolák pedagógiai programjában elsı helyre kerüljön az egészség, mint alapvetı és meghatározó érték. 3. Az iskolai egészségfejlesztı programok irányításával a testnevelı tanárokat bízzák meg. 4. A kötelezı testnevelés órák száma: az 1-4. évfolyamokon 5 óra/hét, a 7-8. évfolyamokon 4 óra/ hét és a 9-13. évfolyamokon 3 óra/ hét legyen. 5. Testnevelést csak testnevelı tanárok és a mőveltségterületre képzett tanítók oktathassanak az 14. évfolyamokon. 6. Rendszeres szakmai ellenırzés szükséges. Az oktatás színvonaláról nyert visszajelentések érdekében a szaktanácsadói rendszer kapja vissza az ellenırzési jogosítványait. 7. Az iskolák alkalmazzanak eurokomform fizikai felmérési próbákat. Az OM kompetenciamérései közé emeljék be a motoros képességek mérését is. 8. A „Testnevelı-edzı” 3 éves (BSc) akkreditált alapképzési szak (2400 óra) adjon jogosítványt az iskolai testnevelés oktatására a közoktatás 1-6. évfolyamain. 9. A pedagógusképzı intézmények kapják vissza kizárolólagos jogosultságukat a szakmai továbbképzések megrendezésére, lebonyolítására. 10.A testnevelı tanárok tanítási idıkeretébe számítsák be a tanulók versenyre való felkészítését és versenyeztetését is. 11.A médiában kapjon nagyobb teret az iskolai testnevelés és diáksport, valamint az ifjúság egészsége.

2009. MÁRCIUS 27.

292

12.Az iskolai sportkörök Közalapítványhoz.

(ISK)

kapjanak

lehetıséget

pályázat

benyújtására

a

Wesselényi

Egészségügyi oldalról pedig alapelv legyen, hogy minden gyerek mozogjon. Hogy ez nem irreális, lásd paralimpia. A testnevelés ne egy legyen a többi tantárgy mellett, hanem egészségvédı program is. Iskolakezdéskor ne csak iskolaorvos, hanem sportorvos is vizsgálja meg a gyerekeket. A tanuló, egészségi állapota alapján az I., II., III. kategóriába sorolva könnyített, gyógytestnevelésben vehet részt, vagy felmentést kap. Itt van a szakképzett testnevelınek feladata, hogy ez alapján együttmőködve az iskolaorvossal mozgástervet állítson fel. Vizsgálat alapján, mely tartalmaz antropometriai mérést is, határozza meg a terhelhetıséget, határozza meg a mozgás szintjét, a sportorvos javasoljon sportágat, a döntést közösen hozza meg a tanulóval, szülıkkel, testnevelı tanárral. Játék a szünetekben, akár szervezetten, tanár felügyelettel, a testnevelés órák megosztása, délután a sportlétesítmények nyitva tartása. Folyamatos kapcsolattartás a szülıvel, iskolaorvossal, sportorvossal. A mozgásszintek aktualizálása. Az egyéni képzés mellett bátorítsuk a közösségi játékokat, csapatsportokat is, melyekkel a szociális normák követését lehet tanulni, gyakorolni. Fontos lenne bizonyos kortól a testnevelési óra anyagaként sportelméleti, sportélettani oktatás. Pl. az edzettségi állapot élettani paramétereinek (pulzusszám, légzésszám, verejtékezés) jelentısége, saját mérésnek készségszintő elsajátítása, alkalmazása az órán. A leggyakoribb sérülések elsısegélyszintő ellátásának oktatása (vérzéscsillapítás, sebellátás, rögzítések). Azzal, ha az iskolásaink továbbra sem részesülnek megfelelı ellátásban az iskolai testnevelés és diáksport területén, a jövınket tesszük kockára. A Vas megyei diákok sportos, egészséges életmódra nevelése, a fiatalok egészségi állapotának javítása érdekében iskolai testnevelésünk feltételrendszerét kell fejleszteni, magasabb szintre emelni. Úgy gondolom mindez aggodalommal kell hogy eltöltsön minden döntéshozót, akik vélhetıen komolyan gondolják az egészséges nemzet és ezen belül az ifjúság testi fejlıdésének, nevelésének ügyét, valamint ezen negatív tendenciák megállítását. Köszönetet mondunk az elıterjesztésben végzett felkészült tevékenységért, valamint a beszámoló megírásánál nyújtott hathatós segítségért az alábbi személyeknek: Baán Erika, titkár, Vasvár Város Diáksport Bizottsága Baranyai Sándor, titkár, Körmend Város Diáksport Bizottsága Birosz Béla dr., háziorvos Dancs István, elnök, Szombathely MJV Diáksport Bizottsága Fördısné dr. Kardos Erzsébet, titkárságvezetı, Egészségügyi, Szociális és Ifjúságvédelmi Titkárság Halmosné Móricz Éva, testnevelı, volt középiskolai szakfelügyelı Hani Tibor, elnök, Kıszeg Város Diáksport Bizottsága Huszár Gábor, sportszakmai vezetı, Szentgotthárd Oktatási Intézmény Kiss László, titkár, Sárvár Város Diáksport Bizottsága Kozári Judit dr., fıorvos, ÁNTSZ Ny-Dunántúli Regionális Intézete Kıvári József, elnök, Megyei Diáksport Tanács Németh Zsolt, igazgató-helyettes, Vas megyei Sportigazgatóság Pálóczi László, titkár, Vas Megyei Diáksport Tanács Reiner Vera dr., regionális tisztiorvos, ÁNTSZ Ny-Dunántúli Regionális Intézete Stukics Erzsébet, elnök, Egészségügyi- és Szociális Bizottság Szabó Lóránt, elnök, Celldömölk Város Diáksport Bizottsága Szallár Csaba, elnök, Vas Megyei Testnevelı Tanárok Egyesülete Szilágyi Zoltán dr., megyei sportorvos

Szombathely, 2009. 03. 06. Dr. Varga Zoltán sk. a Vas Megyei Sportigazgatóság igazgatója

293

2009. MÁRCIUS 27.

Vas Megye Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2008-2010. 1. Bevezetés A Vas Megyei Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92. §. (3) bekezdése alapján 2003-ban készítette el a 2003-2006. évre vonatkozó szociális szolgáltatástervezési koncepcióját, melyet a megyei közgyőlés 140/2003. (XI.30.) sz. határozatával hagyott jóvá. A koncepció felülvizsgálatára 2006-ban került sor, felvázolva egyrészt a felülvizsgálati idıszakot felölelı két év szociális szolgáltatásokat meghatározó tendenciáinak alakulását, másrészt meghatározva a 2006-2008. évekre tervezett fejlesztési irányvonalakat. A szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatát a megyei közgyőlés 13/2006. (II. 16.) sz. határozatával fogadta el. A Szociális törvény a koncepció kétévente történı felülvizsgálatát írja elı. A felülvizsgálat célja áttekinteni és rögzíteni az elmúlt 2 évben a megyei szociális szolgáltatások rendszerét érintı fejlesztéseket, az ellátási kötelezettségek teljesítésének alakulását, valamint a szociális jogszabályok módosításából eredı kötelezettségek teljesítésének helyzetét. Jelen koncepció elkészítése során elsısorban a szociális szolgáltatástervezési koncepció 2006. évi felülvizsgálatának megállapításait és adatait tekintettük viszonyítási alapnak. A jelenlegi felmérés a 2008. június 30-ig módszertani intézményként mőködı Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely intézményen keresztül a települési önkormányzatoktól, a megyében mőködı átmeneti, illetve bentlakásos intézményi elhelyezést nyújtó intézményektıl és a Pálos Károly Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattól kapott adatok, a KSH által közzétett adatok, valamint a megyei fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények által nyilvántartott adatok alapján készült. Szombathely, 2008. december 31. 1.1. Helyzetelemzés Vas megye demográfiai, foglalkoztatási és a lakosság jövedelmi helyzetében végbemenı változások Vas megye területét és lakosságszámát tekintve az ország harmadik legkisebb megyéje. A KSH 2006. évi Statisztikai Évkönyvének adatai, valamint a Központi Statisztikai Hivatal honlapján található adatsorok alapján az elmúlt éveket jellemzı tendenciákra vonatkozóan az alábbi megállapítások tehetık. Vas megye lakónépessége 2008. január 1-én 261.877 fı, az ország lakosságának 2,6 %-a. A lakónépesség száma a 2006-2008. évek közti idıszakban közel 2500 fıvel csökkent, a népességfogyás üteme tehát az elızı évekhez képest némiképp felgyorsult. (1. sz. táblázat) 1. sz. táblázat Lakónépesség számának alakulása 2004-2008 2004

2005

2006

2007

2008

Vas megye

266.342

265.229

264.361

263.251

261.877

Magyarország összesen

10.116.742

10.097.549

10.076.581

10.066.158

10.045.401

A népességfogyás hátterében lévı okokat vizsgálva elmondható, hogy Vas megyében az 1.000 lakosra jutó élveszületés a 2002-2004. évek közötti csökkenés után 2004-2006. között emelkedı tendenciát mutat, majd 2007. évre ismét kissé visszaesett. Ezzel egyidejőleg az 1.000 lakosra jutó halálozás 2004-2005. között szintén emelkedett, a 2005-2006. években csökkent, majd 2007-ben ismét jelentısen növekedett. A belföldi vándorlási különbözet alakulása folyamatos visszaesést jelez, mely a régiót tekintve Zala megyéhez hasonló, Gyır-MosonSopron megyéhez képest viszont ellentétes tendenciát jelez. (2. sz. táblázat)

2009. MÁRCIUS 27.

294

2. sz. táblázat A népmozgalom fıbb arányszámai Vas megyében 2004-2007 2004

2005

2006

2007

Élveszületés ezer lakosra

8,3

8,4

8,6

8,5

Halálozás ezer lakosra

13,2

13,8

12,9

13,6

Belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra

0,3

0,0

-0,7

-1,0

A népesség korösszetételére a 14 év alattiak számának további apadása (a 2004. évi 15,6 %-ról 14,4 %-ra), valamint a 60 év felettiek arányának ismételt emelkedése (a 2004. évi 20,7%-ról 21,8 %-ra) jellemzı. Az elöregedés tendenciáját tanúsítja az öregedési index alakulása, mely a 2001. évi 94,4-ról 115,6-ra emelkedett. Az eltartott népesség arányán belül ismételten megfigyelhetı a gyermekkorúak eltartottsági rátájának csökkenése, ezzel párhuzamosan az idıskorúak eltartottsági rátájának növekedése. (3. sz. táblázat) 3. sz. táblázat Eltartottsági ráta, öregedési index alakulása Vas megyében 1990-2008 1990

2001

2008

Öregedési index

67,3

94,4

115,6

Gyermeknépesség eltartottsági rátája

31,1

23,5

20,3

Idıs népesség eltartottsági rátája

20,9

22,2

23,5

A népesség nemek szerinti megoszlása tekintetében ma is helytálló az a megállapítás, miszerint 50 éves korig a férfiak, 50 év felett azonban a nık abszolút száma és aránya magasabb; míg összességében a nık képviselnek magasabb arányt a lakónépességben. megye gazdasági fejlettségét is jellemzı foglalkoztatottsági mutatók körében a 15-74 éves népesség aktivitási aránya (59,9 %) továbbra is meghaladja az országos átlagot (55,0 %), és jelenleg kissé emelkedı tendenciát is mutat (2004. évi 59,7 %-ról 59,9 %-ra). Az aktivitási arány megyék közti viszonylatában élen járunk, az egyes területi egységeket számba véve csupán Budapest aktivitási aránya (60,0 %) magasabb a vas megyei adatoknál. A KSH 15-74 éves népességre vonatkozó felmérése alapján a munkaerı-piaci helyzet alakulását jellemzı adatok sajnos kevésbé kedvezı képet festenek. A 2002. évi 4,8 %-os, majd a 2004. évi 5,8 %-os arányszámokhoz képest 2005-ben már 8,0 %-os, 2006-ban 7,4 %-os, 2007-ben 6,8 %-os munkanélküliségi ráta jellemezte megyénket. A munkanélküliek aránya a 2005. évi kiugró adatokhoz képest ismét csökkenést mutat. A nyilvántartott álláskeresık száma országosan még mindig megyénkben a legalacsonyabb és 2004-2006. között folyamatosan mérséklıdı tendenciát mutat, azonban 2007-ben ismét emelkedést jelez. (4. sz. táblázat) 4. sz. táblázat Foglalkoztatottság helyzetét jellemzı mutatók Vas megyében 2004-2007 2004

2005

2006

2007

Aktivitási arány

59,7

59,4

59,9

59,7

Munkanélküliségi ráta

5,8

8,0

7,4

6,8

Nyugdíjban és nyugdíjszerő ellátásban részesülık aránya

28,0

28,2

28,4

28,7

Nyilvántartott álláskeresık száma (fı)

8353

8537

7157

7971

295

2009. MÁRCIUS 27.

Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete továbbra is elmarad az országos és a régiós átlagtól; a nyugat-dunántúli régió megyéit illetıen Gyır-Moson-Sopron megyénél (152.392 Ft) alacsonyabb, Zala megyénél (133.510 Ft) viszont magasabb értéket képvisel. A nyugdíjban és nyugdíjszerő ellátásban részesülık aránya fokozatosan emelkedı tendenciát mutat, ugyanakkor a nyugdíjasok átlagkeresete mind a régiós, mind az országos átlagtól elmarad. (5. sz. táblázat) 5. sz. táblázat Az alkalmazásban állók, illetve nyugdíjban és nyugdíjszerő ellátásban részesülık havi átlagkeresetének alakulása 2004-2007 2004

2005

2006

2007

Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete Vas megyében

126.662

138.711

142.603

151.911

Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a Nyugatdunántúli régióban

131.304

142.928

144.450

154.963

Alkalmazásban Magyarországon

145.187

159.461

158.735

169.601

Nyugdíjasok átlagkeresete Vas megyében

50.089

55.097

59.541

64.920

Nyugdíjasok átlagkeresete a Nyugat-dunántúli régióban

51.288

56.373

60.813

66.297

Nyugdíjasok átlagkeresete Magyarországon

51.954

56.941

61.143

66.560

állók

havi

bruttó

átlagkeresete

Vas megyében 9 kistérséget alkotva 216 település található. A felülvizsgálati idıszakban İriszentpéter, illetve Bük települések városi rangra emelkedésével a városok száma 11-re nıtt. Vas megyét aprófalvas településszerkezet jellemzi. 216 településébıl a törpefalvak (azaz 100 lélekszám alatti települések) száma 11, a 200 lélekszám alatti települések száma 37, az 500 fıs lakosságszámot el nem érı települések száma 130 (az összes település 60 %-a). A kis lélekszámú települések fıként a megye déli részén, valamint a megyehatárok mentén helyezkednek el. Az egyes kistérségekhez tartozó települések számát, a kistérségek területét és lakónépességét a 6. sz. táblázat szemlélteti. 6. sz. táblázat Kistérségek Vas megyében 2005, 2006 Település, db

Terület, km2

Lakónépesség az év végén, fı 2005

2006

celldömölki

28

474

26.024

26.800

csepregi

17

197

11.593

11.468

körmendi

25

331

21.973

22.418

kıszegi

15

185

18.291

17.879

ıriszentpéteri

22

305

7.071

7.589

sárvári

31

590

36.318

37.352

szentgotthárdi

15

233

15.089

15.284

2009. MÁRCIUS 27.

296

szombathelyi

40

646

113.281

113.400

vasvári

23

374

14.721

15.259

Összesen:

216

3335

264.361

267.449

Forrás: www.vaskozig.helyinfo.hu 1.2. A szociális ellátást befolyásoló jogszabályváltozások: Az elmúlt két év során ismét jelentıs jogszabályi változásokra került sor a szociális ágazat területén, melyek körében az ellátórendszert érintı fontosabb módosítások az alábbiak: - egyes szociális alapszolgáltatások esetében a feladatellátásra a szociális rászorultság vizsgálatának bevezetésével a jogalkotó a kötelezett önkormányzatokat abban kívánta érdekeltté tenni, hogy a leginkább rászorult személyek ellátását biztosítsák; - a szociális törvény pontosította a társulás keretében megszervezett falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás mőködtetésének feltételeit; - a jogalkotó szándéka szerint a gondozási szükséglet vizsgálatának bevezetése az ellátások célzottabbá tételére, a házi segítségnyújtás és a bentlakásos ellátás közti átjárhatóság megkönnyítésére irányuló új szabályozás, melynek értelmében az ellátás indokoltságát a gondozási szükséglet vizsgálata alapozza meg; - a gondozási szükséglet vizsgálata alapján házi segítségnyújtás igénybevételére napi 4 órát meg nem haladó gondozási szükséglet mellett kerülhet sor (kivételt képezhet e szabály alól a sürgıs ellátási szükséglet alapján 3 havi átmeneti idıtartamra nyújtható ellátás); - a családsegítés tevékenységének hatékonyabbá tételére irányul a szociális törvény azon módosítása, mely az ellátási terület feltérképezésére, a segítséget igénylı személyek, illetve családok felkeresésére helyez az eddigieknél nagyobb hangsúlyt; - a jelzırendszeres házi segítségnyújtás célzottabbá tételére a törvény meghatározza azon személyek körét, akik a szolgáltatás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorultnak minısülnek, továbbá elıírja a súlyos fogyatékosság a pszichiátriai betegség, valamint az egészségi állapot miatti indokoltság igazolását; - a közösségi ellátás területén bıvült a szolgáltatási formák köre, feladatai alapellátásként fogalmazódnak meg, s speciális szolgáltatásként megjelent az alacsonyküszöbő szolgáltatás, melynek célja a szenvedélybetegséggel küzdık, vagy azokban érintettek speciális ellátása; - a támogató szolgáltatás igénybevételére jogosultak körét pontosította a törvénymódosítás, meghatározva egyúttal az igénybevétel feltételeként elıírt szociális rászorultság kritériumait; - a szakosított ellátási formák körében változás, hogy 2008. január 1-tıl idısek otthonában csak a megfelelı gondozási szükséglettel rendelkezı, illetve egyéb, a jogszabályban meghatározott körülmények alapján felvehetı személyek láthatók el. A gondozási szükségletet az ORSZSZI szakértıi bizottsága vizsgálja, az ellátás napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet esetén nyújtható, ennek hiányában – amennyiben a gondozási szükséglet kisebb mértékben ugyan, de fennáll – házi segítségnyújtás vehetı igénybe; - 2008. január 1-tıl némileg változott az ápoló-gondozó célú lakóotthonban biztosítandó ellátás tartalma, melynek értelmében a lakóotthon az ellátottnak teljes körő ellátást biztosít; - a rehabilitációs intézményekben, illetve rehabilitációs célú lakóotthonokban az ellátás idıtartama 5 év helyett 3 évben került meghatározásra, mely a törvényben meghatározott feltételek esetén legfeljebb két évvel meghosszabbítható. Rehabilitációs célú lakóotthonban – a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve felülvizsgálat eredményétıl függıen – az ellátott határozatlan idıre is elhelyezhetı; - 2008. január 1-tıl az Országos Fogyatékosügyi Program rehabilitációs intézményekre és lakóotthonokra vonatkozó elıírásainak figyelembe vételével változtak az ellátottak felülvizsgálatára vonatkozó szabályok. A módosítás célja a vizsgálati eljárások hatékonyságának, komplexitásának növelése, az indokolatlan átfedések megszüntetése; - az átmeneti elhelyezési formák körébe bekerült a bázis-szállás, mely téli idıszakban krízishelyzetben biztosítja a hajléktalan személyek szállását, pihenését, melegedését, tisztálkodását. Az önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettsége jelentıs átalakításon ment keresztül. A forrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás, illetve a mozgástér növelése érdekében a jogalkotó szükségesnek látta egyes szolgáltatások esetén a lakosságszám-határok módosítását, másrészt egyes kötelezı feladatok fakultatívvá tételét, melynek értelmében: - a szociális alapszolgáltatások körébıl 2007. január 1-tıl kikerült a szociális információs szolgáltatás; - a nappali ellátás – az idısek nappali ellátása kivételével – 3000 fı helyett 10.000 fı lakosságszámtól vált kötelezı feladattá; - az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások biztosításának kötelezettsége 10.000 fı lélekszámú települések helyett a 30.000 fı lakosságszámú települések esetében vált kötelezıvé;

2009. MÁRCIUS 27.

-

-

297

a támogató szolgáltatás, valamint a közösségi ellátások nyújtásának kötelezettsége 2009. január 1-tıl megszőnik, azonban mint törvényben nevesített szociális szolgáltatás továbbra is megmarad. Finanszírozása valamennyi fenntartó számára egységes módon, a tényleges szükségletek figyelembevételével, pályázat úján valósul meg; a megyei, fıvárosi önkormányzat által ellátandó feladatok körébıl 2008. július 1-tıl kikerült a módszertani feladatok ellátásának kötelezettsége.

A szociális szolgáltatás rendszerének és finanszírozásának tervezhetısége érdekében – 2007. június 1-tıl hatályba lépett rendelkezés alapján - országos jelentési rendszer kezdte meg mőködését, melyhez évente 2 alkalommal szükséges adatokat szolgáltatni. Az országos jelentési és férıhelyfigyelı rendszer célja az, hogy az üres férıhelyek, illetve kapacitások országos összesítésben, áttekinthetı módon ismertté és betölthetıvé váljanak, emellett lényeges a szolgáltatások, illetve az intézményi ellátások finanszírozásának tervezhetısége szempontjából is. A férıhelyfigyelı rendszert a szociális ágazat irányításáért felelıs minisztérium mőködteti. Az ellátottak jogainak érvényesítése és védelme érdekében a hatósági szankciók köre kibıvült a szociális igazgatási bírsággal, melynek legmagasabb összege 200.000 Ft, több jogsértés esetén azonban halmozottan is kiróható. A törvénymódosítás az ellátásban részesülık személyi térítési díjának megállapítására új szabályokat írt elı. Az igénybe vevı jövedelmi helyzetének étkeztetés, házi segítségnyújtás és bentlakásos idısotthoni ellátás esetében történı vizsgálatára a törvény új eljárási elıírásokat fogalmaz meg. A jövedelem vizsgálatára az ellátás igénybevételét megelızıen kerül sor. A jövedelem mértéke továbbra sem feltétele az ellátás igénybevételének, hanem a normatív állami hozzájárulás összegét, illetve a térítési díjak mértékét befolyásoló tényezı. A jogalkotó célja az új szabályok bevezetésével egyrészt az, hogy a fenntartó érdekeltté váljon az alacsonyabb jövedelmő személyek ellátásában azáltal, hogy utánuk magasabb összegő normatívában részesül. Másrészt az, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezık nagyobb részt vállaljanak szociális ellátásuk költségeibıl. A jövedelmet a települési önkormányzat jegyzıje vizsgálja, és arról igazolást állít ki. A jövedelemvizsgálatot étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelızıen, házi segítségnyújtás és idısotthoni ellátás esetében a szolgáltató, intézmény vezetıje a gondozási szükséglet megállapítását követıen kérelmezi a jegyzınél. Étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylı családjában az egy fıre jutó jövedelmet, idısotthoni ellátás esetében az ellátást igénylı havi jövedelmét, illetve vagyonát kell megvizsgálni. 2. Vas megye szociális ellátórendszerének megvalósult fejlesztései, eredményei; változások a feladatellátási kötelezettségek teljesítésében 2.1. Szociális alapszolgáltatások A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításai évek óta azt a szándékot kívánják erısíteni, hogy a rászorult személyek gondozása a lehetı leghosszabb ideig megszokott lakókörnyezetükben, az adott településen nyújtott szolgáltatások igénybevételével történhessen meg. A 2008. január 1-jén életbe lépett jogszabályi változás éles határt húzott az idıskorúak részére nyújtandó alapszolgáltatás, illetve a szakosított ellátás közé azáltal, hogy a gondozási szükséglet vizsgálatának eredményétıl teszi függıvé adott ellátási forma igénybevételének lehetıségét. E szemléletbeli változás még inkább felerısíti az egyes települések feladatellátási kötelezettségei teljesítésének jelentıségét. Ugyanakkor a lakosságszám-határokhoz kötött szolgáltatások rendszerének átalakítása a kisebb lakosságszámú települések számára kedvezıbb feltételeket biztosít, mely a jogalkotó szándéka szerint a forrásokkal való hatékonyabb gazdálkodást, illetve a mozgástér növelését célozza. Mint azt már elızı koncepcióinkban is megfogalmaztuk, Vas megye aprófalvas településszerkezete, az alacsony népességszámú települések dominanciája, a középvárosok hiánya szétaprózódott és hiányosan kiépült szociális ellátórendszert eredményezett. E hiányosságok felszámolása hosszú folyamat, ugyanakkor az elızı évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az önkormányzati, valamint többcélú kistérségi társulási szervezıdések, továbbá a szociális szolgáltatást nyújtó szervezetekkel kötött feladatellátási megállapodások útján biztosított szolgáltatások jelentısen javíthatják az egyes szolgáltatások elérhetıségét. A szociális alapszolgáltatások kiépítettségének jelenlegi helyzetét az alábbiak jellemzik. (Az egyes települések szociális feladatellátási kötelezettségeinek teljesülésére vonatkozó adatokat a mellékletben található 1. sz. ábra, valamint a 7. a-j. sz. táblázatok tükrözik.) Tanyagondnoki szolgáltatás a legalább 70 és legfeljebb 400 lakosságszámú külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen, falugondnoki szolgáltatás a 600 lélekszám alatti településeken mőködtethetı. Vas megye aprófalvas településszerkezetére jellemzı, hogy 216 településébıl 139 település (a települések 64,3 %-a) 600 lélekszám alatti. Tanyagondnoki szolgáltatást egyetlen település sem, míg falugondnoki szolgáltatást a 600 lélekszám alatti települések 45,3 %-a (63 település) mőködtet. A szociális információs szolgáltatás 2007. január 1-tıl nem tartozik a települések által kötelezıen ellátandó feladatok közé, ezért ezen szolgáltatásra vonatkozó adatokat jelen koncepció nem tartalmaz.

298

2009. MÁRCIUS 27.

A valamennyi település által kötelezıen biztosítandó étkeztetést Vas megye 216 települése közül 171 település (79,1 %) biztosítja, számuk és arányuk a 2006. évi adatokhoz képest (177 település, a megyében lévı települések 81,9%-a) némi csökkenést mutat. Az egyes kistérségek tekintetében kiemelendı, hogy míg az ırségi kistérség településeinek csupán 50 %-ában, addig a kıszegi kistérség valamennyi településén biztosított az étkeztetés. A körmendi kistérségben található települések 68 %-a, a celldömölki kistérségben 75 %-a, a szombathelyi kistérségben 77,5 %-a, a szentgotthárdi kistérségben 80 %-a, a sárvári kistérségben 90,6 %-a vasvári kistérségben 95,7 %-a mőködteti ezen szolgáltatást az itt élı rászoruló lakosság számára. A települések kötelezı feladatai körébe sorolt házi segítségnyújtás jelenleg 148 településen (68,5 %) biztosított, mely enyhe mértékő javulást mutat a felülvizsgálatot érintı idıszakban (a 2006. évi adatfelméréskor 146 település, a megye településeinek 67,6 %-a biztosította). A kıszegi, az ırségi és a szentgotthárdi kistérségekben található valamennyi településen, míg legkisebb arányban a felsı-répcementi (25 %) és a körmendi (36 %) kistérségben mőködik ezen szolgáltatási forma. A családsegítést a 2000 fınél magasabb lélekszámú (Vas megyében 15) települések kötelezı feladatai közé sorolja a jogszabály. A szolgáltatást – Répcelak kivételével - valamennyi feladatellátási kötelezettséggel rendelkezı település mőködteti. Tekintettel arra, hogy a 2005. január 1-jét megelızı szabályozás még valamennyi település részére elıírta ezen ellátás biztosítását, családsegítı szolgáltatás sokkal szélesebb körben biztosított, és jelentısen meghaladja a 2006. évi felmérés adatait is. Jelenleg 174 település lakosai számára elérhetı ezen alapszolgáltatás. Az idısek nappali ellátása a 3000 fıt meghaladó állandó lakossal rendelkezı települések (Vas megyében 10 település) kötelezı feladatai közé tartozik, mely valamennyi érintett településen biztosított. Ezen túlmenıen a celldömölki kistérségben az Intézményi Társulás 7, települési önkormányzat 1 településen, a körmendi kistérségben települési önkormányzat 1 településen, a kıszegi kistérségben Kıszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása további 14 településen, a sárvári kistérségben települési önkormányzat további 3 településen, a szombathelyi kistérségben települési önkormányzat további 5 településen, a vasvári kistérségben települési önkormányzat 1 településen, valamint a Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány szintén 1 településen biztosít többlet feladatellátást a települések lakói számára. Mindezek alapján idısek nappali ellátását szolgáló idısek klubja összesen 41 településen, a megyében található települések 18,9 %-ában mőködı ellátási forma. A támogató szolgáltatás, valamint a közösségi ellátások nyújtásának kötelezettsége 2009. január 1-tıl megszőnik, ezen idıpontig a 10.000 fı lakosságszámot meghaladó települések (Vas megyében 5 település: Szombathely, Sárvár, Körmend, Kıszeg, valamint Celldömölk) számára írja elı a jogszabály mőködtetésüket. Kıszeg kivételével valamennyi érintett város biztosít támogató szolgáltatást, sıt további 146 településen is megszervezésre került. A közösségi ellátások körében szintén jelentıs többlet feladatellátás mutatkozik, pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi ellátás 64 településen, szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi ellátás 90 településen biztosított. Az 5 érintett település körében a két ellátási forma közül Szombathelyen és Celldömölkön mindkettı, Körmenden közösségi pszichiátriai ellátás mőködik, míg Kıszegen és Sárváron egyik ellátási forma sem biztosított. Mind a támogató szolgáltatás, mind a közösségi ellátások tekintetében elmondható, hogy az elmúlt két év során jelentısen bıvült a szolgáltatással érintett települések száma. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás szintén a 10.000 fınél magasabb lakosságszámú települések számára elıírt kötelezıen ellátandó feladat. A feladatellátási kötelezettséggel rendelkezı 5 település közül Sárváron nem biztosított ezen alapszolgáltatás. Örvendetes azonban, hogy a celldömölki és a kıszegi kistérségben a Megmentı Kht, a körmendi kistérségben a Szociális Szolgáltató és Információs Központ, az ırségi kistérségben a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Társulás, a szentgotthárdi kistérségben Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulása a kistérségben található valamennyi település, míg a vasvári kistérségben a Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány 6 település számára nyújtja ezen szolgáltatást. Ezáltal jelzırendszeres házi segítségnyújtás Vas megye településeinek 52,3 %-ában (113 településen) biztosított. Az idısek nappali ellátásán kívüli nappali ellátást biztosító intézmények (nappali melegedı, fogyatékos személyek nappali intézménye, pszichiátriai betegek nappali intézménye, szenvedélybetegek nappali intézménye, demens személyek nappali intézménye) ugyancsak a 10.000 lélekszám feletti településeken biztosítandó alapszolgáltatás. Az érintett 5 település közül Celldömölkön és Sárváron a nappali ellátási formák egyike sem, míg Körmenden fogyatékkal élı és szenvedélybeteg személyek nappali ellátása - utóbbi a körmendi kistérség valamennyi települése számára elérhetı formában – mőködik. Kıszegen a kıszegi kistérség valamennyi települése által is elérhetı nappali melegedı végzi tevékenységét. Szombathelyen – a demens személyek nappali ellátásán kívül – valamennyi nappali ellátási forma biztosított, sıt a fogyatékos személyek nappali ellátása, továbbá a pszichiátriai, valamint a szenvedélybetegek nappali ellátása a szombathelyi kistérség valamennyi településén élık részére is rendelkezésre áll. Tekintettel arra, hogy a feladatellátási kötelezettségek jogszabályi módosítást követı változása eredményeként az idısek nappali ellátásán kívüli nappali ellátások biztosítását a jogszabály 3000 fı helyett a 10.000 fı lakosságszám feletti települések részére írja elı, szőkült az ellátási kötelezettséggel rendelkezı települések száma. Mindezek ellenére – túl azon, hogy a feladatellátási kötelezettséggel érintett települések körében ellátási

2009. MÁRCIUS 27.

299

hiányosságok is tapasztalhatók - az elmúlt két év során jelentıs többletfeladat vállalás is mutatkozik, hiszen míg az elızı koncepcióban nappali melegedı kizárólag Szombathely városában, míg egyéb nappali ellátás - az akkoriban még ellátási kötelezettséggel bíró - Csepregen, Bükön, továbbá Körmenden és Szombathelyen mőködött, jelenleg nappali melegedı 41 település, fogyatékos személyek nappali intézménye 41 település, pszichiátriai betegek nappali intézménye 40 település, míg szenvedélybetegek nappali ellátása 65 település számára vált elérhetıvé. Az utcai szociális munka az 50.000 lélekszám feletti települések, azaz Vas megyében kizárólag Szombathely Megyei Jogú Város kötelezı feladatai közé tartozik, mely jogszabályi kötelezettségének a megyeszékhely eleget tesz. 2.2. Szakosított szociális intézményi ellátások 2.2.1. Átmeneti és tartós bentlakásos intézmények Vas megyében jelenleg (a 2008. május 31-i állapotnak megfelelı adatszolgáltatást alapul véve) 10 intézmény 224 férıhelyen biztosít átmeneti elhelyezést, azaz az elmúlt két év során az átmeneti férıhelyek száma 207-rıl 224-re, tehát 17 férıhellyel növekedett. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a feladatellátási kötelezettségek módosulása az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeket is érintette, hiszen a jogszabály a 10.000 lakosságszámú települések helyett jelenleg a 30.000 fıt meghaladó (Vas megyében kizárólag Szombathely) állandó lakossal rendelkezı települések számára írja elı kötelezı feladatként ezen intézmények fenntartását. A férıhelyszámok fenti emelkedését a kıszegi Szociális Gondozási Központ Idıskorúak Gondozóháza 10 és a Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye 11 férıhellyel történt bıvítése, valamint a Vasegerszegen mőködı Szent Miklós Idısek Otthonában 10 átmeneti férıhely kialakítása, azaz összesen 31 férıhelybıvítés eredményezte a celldömölki Népjóléti Szolgálat Gondozóházában történt 14 férıhely csökkentés mellett. Továbbra is hiányzik a fogyatékos és pszichiátriai betegek átmeneti intézményi ellátása a megyei ellátórendszerbıl. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekbe várakozók száma – a 2005. december 31-i adathoz (31 fı) képest – jelenleg 72 fı, mely 41 fıs emelkedést mutat az elhelyezés iránti igények alakulásában. (Vas megye átmeneti elhelyezést nyújtó intézményei férıhelyszámát, valamint az intézményekbe várakozók adatait a 8. sz. táblázat mutatja.) Vas megyében a tartós bentlakásos intézményi ellátást 23 intézménybıl álló intézményrendszer szolgáltatja, azaz az elmúlt két év során egy intézménnyel bıvült a megyei ellátórendszer. Földrajzi elhelyezkedésüket és fenntartók szerinti megoszlásukat az alábbi ábra

mutatja:

300

2009. MÁRCIUS 27.

Celldömölk Város Önkormányzata fenntartásában 2008. márciusában idıskorúak ápolását, gondozását biztosító intézmény létesült 18 férıhellyel, kistérségi feladatellátást is biztosítva. A Fıvárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona Szentgotthárd férıhelyeinek száma szintén bıvült 14 férıhellyel, mely rehabilitációs lakóotthoni ellátási forma keretében nyújt elhelyezést lakói részére. A Kıszegi Evangélikus Szeretetotthon 10 idıskorú férıhellyel, a Szent Miklós Idısek Otthona Vasegerszeg 5 idıskorú férıhellyel bıvítette bentlakásos intézményi elhelyezést nyújtó férıhelyeinek számát. A fıvárosi önkormányzat, települési önkormányzatok és egyéb szervezetek által fenntartott ápolást, gondozást nyújtó intézmények férıhelyszáma tehát 47 férıhellyel bıvült a felülvizsgálati idıszakot felölelı 2 év során. A Vas megyében mőködı bentlakásos intézményi elhelyezést nyújtó 23 intézménybıl 7 intézmény a megyei önkormányzat, 4 intézmény a fıvárosi önkormányzat, 4 intézmény települési önkormányzat, 4 intézmény az egyház, 2 intézmény közhasznú társaság fenntartásában, továbbá 2 intézmény a megyei önkormányzat és két városi (Celldömölk és Sárvár) önkormányzat között létrejött intézményfenntartó társulás keretében végzi tevékenységét. (A Vas megyében mőködı tartós bentlakásos intézmények férıhelyeik és fenntartóik szerinti megoszlását a melléklet 9. sz. táblázata szemlélteti.) A Vas megyében mőködı tartós bentlakást nyújtó intézmények férıhelyszáma az elmúlt két év során 54 férıhellyel (2921 férıhelyrıl 2975 férıhelyre), a 2003. évi Koncepcióhoz képest 133 férıhellyel emelkedett. Az intézmények több mint harmadát, az összes intézményi férıhely közel felét 46,9 %-át (1334 férıhely) a megyei önkormányzat mőködteti. Az összes férıhely-kapacitás 2975, melybıl 1158 (38,92 %) idıskorú, 1003 (33,71 %) pszichiátriai, 608 (20,43 %) értelmi fogyatékos, 65 (2,18 %) szenvedélybeteg, 60 (2,01 %) mozgásfogyatékos, 55 (1,84 %) látásfogyatékos, 26 (0,87 %) hajléktalan személyek részére biztosított. A 10 000 lakosra jutó idıskorú férıhelyek száma 44,05. A tartós bentlakásos intézmények engedélyezett férıhelyszámainak ellátotti csoportonkénti megoszlását az alábbi 9. sz. ábra szemlélteti. 9. sz. ábra

2.2.2. A fıvárosi, települési önkormányzatok, egyházi és egyéb fenntartók bentlakásos intézményei A fıvárosi, települési önkormányzatok és egyéb szervezetek által mőködtetett intézmények profilját, kapacitásának megoszlását, ellátási területét és fıbb mutatóit a mellékletben található 10. sz. táblázat szemlélteti. Az intézmények ellátási szakfeladata alapján a 14 intézmény többsége, összesen 9 intézmény idıskorúak, továbbá 2 értelmi fogyatékosok, 1 súlyos értelmi- és halmozottan fogyatékosok, valamint idıskorúak, 1 pszichiátriai betegek, 1 hajléktalan személyek ápolását, gondozását végzi. Az intézmények férıhelyszáma 1579, a 2008. május 31-én ellátásban részesülık száma 1533 fı, azaz a kihasználtság ezen idıpontra vetítve 96,4 %-ot mutat. Az intézményi elhelyezésre várakozók száma 373 fı, mely 87 fıvel kevesebb a 2006. évi adatoknál. Ennek oka fıként az idıskorú kérelmezık számának csökkenésére vezethetı vissza, hiszen míg 2005. december 31-én 179 fı, addig 2008. május 31-én csupán 78 idıskorú személy elhelyezés iránti kérelme szerepelt az intézmények nyilvántartásában. Figyelmet érdemel a pszichiátriai betegek részérıl érkezı ellátási igények alakulása, mely a 2003. évi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció készítésétıl folyamatosan emelkedı tendenciát mutat.

2009. MÁRCIUS 27.

301

(2003. december 31-én 231 fı, 2005. december 31-én 261 fı, 2008. május 31-én 276 fı részérıl érkezett pszichiátriai intézménybe történı elhelyezésre irányuló igény). A fıvárosi önkormányzat által fenntartott intézmények tisztaprofilúak, 2 intézménye értelmi fogyatékosok (a Fıvárosi Önkormányzat Fogyatékosok Otthona Csákánydoroszló 255, a Fıvárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Zsira Peresznyei Részlege 76 férıhellyel), 1 pszichiátriai betegek (a Fıvárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona Szentgotthárd 734 férıhellyel), 1 idıskorúak (a Fıvárosi Önkormányzat Idısek Otthona Szombathely 140 férıhellyel) részére nyújt bentlakásos intézményi elhelyezést. Ezen intézmények férıhelyszáma az elmúlt két év során 14 férıhellyel bıvült, a Fıvárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona Szentgotthárd férıhelybıvítése eredményeként. Az engedélyezett összes 2975 férıhely 40,5 %-át (1205 férıhely) a fıvárosi önkormányzat mőködteti. Az evangélikus, valamint a katolikus egyház fenntartásban 4 intézmény mőködik, melybıl 3 idıskorúak, 1 súlyos értelmi- és halmozottan fogyatékosok, valamint idıskorúak ápolását, gondozását végzi. Idıskorú személyek részére 137, súlyos értelmi- és halmozottan fogyatékosok részére 80 a fenntartott férıhelyeik száma, azaz összesen 217 férıhelyen biztosítanak tartós bentlakásos intézményi elhelyezést, mely 10 férıhellyel meghaladja a 2006. évi Koncepcióban biztosított férıhelyeik számát. A férıhelyszám emelkedését a Kıszegi Evangélikus Idısek Szeretetotthona férıhelybıvítése eredményezte. Az egyház által fenntartott férıhelyek aránya a megyében mőködı összes férıhely százalékában kifejezve 6,9% (217 férıhely). A települési önkormányzatok fenntartásában 4 idıskorúak ápolását, gondozását nyújtó intézmény mőködik. Az intézmények száma eggyel, az általuk fenntartott férıhelyek száma 18 férıhellyel bıvült a felülvizsgálati idıszak során. A férıhelyszám bıvülést a Népjóléti Szolgálat Idısek Otthona II. Celldömölk férıhelybıvítése eredményezte. Települési önkormányzat mőködteti az összes megyei tartós bentlakást nyújtó férıhelyek 2,4 %át (74 férıhely). Önkormányzati társulások fenntartásában mőködı 2 pszichiátriai betegek otthona az általuk fenntartott 62 férıhellyel az összes megyei tartós bentlakást nyújtó férıhelyek 2,1 %-át képviselik. A közhasznú társaság fenntartásában mőködı intézmények közül 1 idıskorúak, 1 hajléktalanok ápolását, gondozását végzi, az általuk fenntartott tartós bentlakást nyújtó férıhelyek száma 5 férıhellyel bıvült az elmúlt két év adataihoz képest. A férıhelyszám bıvülést a Gergye Szociális Gondozó Kht fenntartásában mőködı Szent Miklós Idısek Otthona férıhelyszám bıvítése eredményezte, mely intézményben további változást idézett elı az ápolást, gondozást nyújtó 5 férıhelyszám emelkedés mellett 10 átmeneti férıhely kialakítása. A közhasznú társaságok által fenntartott férıhelyek a megyei összes férıhely 2,8 %-át képviselik (83 férıhely). 2.2.3. A Vas Megyei Önkormányzat fenntartásában lévı bentlakásos intézmények mőködését jellemzı mutatók: A Vas Megyei Önkormányzat fenntartásában 7 ápolást-gondozást nyújtó szakosított szociális intézmény, továbbá Celldömölk és Sárvár Város Önkormányzatával közös fenntartásban, egészségügyi intézményhez integráltan 2 intézményegység mőködik, a Kemenesaljai Egyesített Kórház Intaháza, valamint a Sárvári Kórház Simasági Részlege. Az intézmények felsorolását, ellátási szakfeladatát, kapacitását és a férıhely-kihasználtságot a melléklet 11. sz. táblázata tartalmazza. Intézményeink, illetve telephelyeik körében csupán a Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézete Acsád címzett támogatással átalakított központi telephelye, a Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona Sajtoskál és újonnan átadott rehabilitációs célú lakóotthona, a 2004-ben alapított Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár, a címzett támogatás révén felújított Vas Megyei Idısek Otthona Hegyfalu, a Kemenesaljai Egyesített Kórház Intaháza Szervezeti Egysége, továbbá a Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc 3 lakóotthona rendelkezik határozatlan idejő mőködési engedéllyel. Intézményeink zöme – a Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézete Acsád 4 telephelye, a Vas Megyei Idısek Otthona Táplánszentkereszt, a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely és a 2008. december 31-ig telephelyeként mőködı Nyugdíjasok Hegyháti Otthona Oszkó, a Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc, valamint a közös fenntartásban mőködı Sárvári Kórház Simasági Telephely Szociális Részlege – azonban továbbra is ideiglenes mőködési engedéllyel folytatja tevékenységét a személyi, és/vagy tárgyi esetlegesen szakképzettségi feltételek hiányosságai következtében. A 2008. január 1-tıl hatályos jogszabály módosítás alapján a 2007. december 31-én ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkezı szolgáltatókat, intézményeket a mőködést engedélyezı szerv 2008. év során felülvizsgálja és amennyiben az intézmény a felülvizsgálat idıpontjában nem felel meg a mőködési engedély kiadásához szükséges feltételeknek, azt 2012. december 31-ig meghosszabbítja. Egyúttal a fenntartó köteles a feltételek határidıre történı megteremtéséhez szükséges feladatokról intézkedési tervet készíteni, melynek teljesítését a mőködést engedélyezı szerv évente ellenıriz. Az intézmények mőködési engedélyei érvényességének és lejártának határidejét, illetve az ideiglenes mőködési engedélyek kiadásának okát a 12. sz. táblázat szemlélteti.

302

2009. MÁRCIUS 27.

A megyei önkormányzat intézményeiben rendelkezésre álló összes 1396 férıhelybıl 752 (53,86 %) idıskorúak, 269 (19,26 %) pszichiátriai betegek, 195 (13,96 %) értelmi fogyatékkal élık, 65 (4,65 %) szenvedélybetegek, 60 (4,29 %) mozgásfogyatékkal élı személyek, 55 (3,93 %) látásfogyatékkal élık elhelyezését szolgálja, melybıl 30 értelmileg akadályozott személyek, valamint 12 pszichiátriai betegek számára ápolást, gondozást nyújtó, illetve rehabilitációs célú lakóotthon keretében nyújt családszerő elhelyezést. A koncepció 2006. évi felülvizsgálatának adataihoz képest eltérés, hogy jelen adatok körében a mozgásfogyatékkal élık (azaz azon személyek, akik a nyugdíjkorhatár betöltése elıtt mozgásfogyatékossá váltak) férıhelyei külön, a mőködési engedélyben is nevesített ellátotti csoportként szerepelnek, míg 2006. évben (mind a mozgásfogyatékkal élı, mind a nyugdíjkorhatár betöltését követıen mozgáskorlátozottá vált személyek) az idıskorúak között kerültek feltüntetésre. A mozgásfogyatékossá válás korhatár szerinti elhatárolása – bár ezen ellátotti csoportok ellátási igényük alapján szét nem választhatók – az állami normatíva igénylés szempontjából vált meghatározóvá. Az engedélyezett férıhelyek alapján idıskorúak ápolása, gondozása 6, pszichiátriai betegeké 5 (ebbıl 2 integrált), szenvedélybeteg és látásfogyatékos személyek ellátása 1-1, értelmi fogyatékkal élık gondozása 1 intézmény szakfeladata. A férıhelyek számát tekintve az összes férıhely 1389-rıl 1396-ra nıtt: egyrészt a Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona Sajtoskál 12 férıhelyes rehabilitációs célú lakóotthona beindítása, másrészt a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely 5 férıhellyel történı csökkentése következtében. Az egyes ellátotti csoportok engedélyezett férıhelyszámainak megoszlásában némi arányeltolódás tapasztalható az elmúlt két évben, a mozgásfogyatékos személyek külön ellátotti csoportként történı feltüntetése, az értelmi fogyatékos férıhelyek csökkentése, továbbá a pszichiátriai és a szenvedélybeteg férıhelyszámok növelése eredményeképpen. Az idıskorú férıhelyek száma – a mozgásfogyatékos férıhelyek feltüntetésével – 862-rıl 752-re csökkent, pszichiátriai betegek részére 30 férıhellyel, szenvedélybetegek számára 35 férıhellyel emelkedett az engedélyezett férıhelyek száma, ugyanakkor az értelmi fogyatékkal élık részére fenntartott férıhelyek száma – a kihasználtsági mutatók csökkenı tendenciájának következtében – 10 férıhellyel csökkent. A látásfogyatékkal élı személyek ápolását, gondozását nyújtó férıhelyek száma változatlan maradt. Védett környezetet biztosító és a speciális szükségleteknek megfelelı tárgyi feltételekkel rendelkezı demens részleg továbbra is csupán két intézményben – a Vas Megyei Idısek Otthonában Hegyfalun, valamint a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézetben Szombathelyen – mőködik 20-20 férıhellyel, azonban – speciális tárgyi feltételek híján, de törekedve külön gondozási egységben történı elhelyezésükre – demens betegek valamennyi idısek otthonában élnek. Az intézmények által szolgáltatott létszámadatok alapján számuk jelenleg összesen 103 fı. A Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár 2008. december 15-tıl a korábbi 40 férıhely helyett 36 férıhelyen biztosít emelt szintő elhelyezést, melyek további fenntarthatósága az igénylık számának csökkenése és a megváltozott és folyamatosan változó jogszabályi környezet következtében bizonytalanná vált. Ez egyúttal felveti az emelt szintő férıhelyek további csökkentésének szükségességét is. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra a körülményre is, hogy a jogalkotó szándéka szerint 2008. január 1-jétıl emelt szintő férıhely nem létesíthetı. (A Vas Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények ellátotti csoportonkénti, valamint engedélyezett férıhelyenkénti bemutatását a melléklet 13. sz. táblázata, továbbá az alábbi 10. sz. ábra szemlélteti.) 10. sz. ábra

2009. MÁRCIUS 27.

303

2.2.3.1. A tartós bentlakásos intézményi ellátást igénybevevık jellemzıi: Figyelmet érdemel, hogy – 2008. január és június hónapok között – az engedélyezett férıhelyszám és az ellátottak létszáma között jelentıs eltérés mutatkozik. 2008. június 30-án 34 betöltetlen férıhellyel rendelkeztek intézményeink. Ennek oka fıként a 2008. január 1-tıl hatályba lépett jogszabály módosításból ered, melynek értelmében ezen idıponttól idısek otthonába csak az ORSZSZI szakértıi vizsgálata alapján napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel, illetve a jogszabály által meghatározott egyéb feltételekkel rendelkezı személyek vehetık fel. Az új szabály egyrészt szőrıként szolgál, hiszen eddig kizárólag intézményvezetıi hatáskörbe tartozott az intézményi jogviszony létesítésérıl szóló döntés, másrészt az új eljárási rend következtében jelentısen meghosszabbodott a felvételi eljárás idıtartama annak ellenére, hogy – mint azt a 14. sz. táblázat adatai is alátámasztják – az ellátást kérelmezık jelentıs többsége (93,2 %-a) jogos igénnyel kéri bentlakásos intézményi elhelyezését. A férıhely-kihasználtság jelentıs visszaeséséhez azonban hozzájárult az is, hogy a gondozási szükséglet vizsgálatát végzı bizottságok felállítása a jogszabály hatályba lépését követıen jelentısen elhúzódott, mely az elsı negyedévben különösen kedvezıtlenül alakította intézményeink férıhely-kihasználtságát. Ugyanakkor a kezdeti idıszakban feltorlódott kérelmek sokasága megnehezítette az ORSZSZI szakértıi bizottságának tevékenységét is, így a 2008. elsı félévi tapasztalatok alapján elmondható, hogy az év elején kialakult hiányt intézményeink nagyrészt görgetik tovább, s csak fokozatosan sikerül a férıhely-kihasználtság mutatóin javítani. (A megyei fenntartású ápolást-gondozást nyújtó intézmények átlagos férıhely- kihasználtságának százalékos arányát a melléklet 15. sz. táblázata szemlélteti.) A Szolgáltatástervezési Koncepció 2006. évi felülvizsgálatának adataival összevetve az ellátást igénybevevık nemek szerinti megoszlását tekintve többségük változatlanul nı. Az ellátottak életkor szerinti megoszlása alapján a 60 éven alattiak korcsoportjaiba tartozók és a 70-79 éves korosztályba tartozók aránya kissé csökkent, míg a 60-69 évesek, illetve a 80 év felettiek aránya némiképp nıtt. (Az ellátottak nem és életkor szerinti megoszlását a mellékletben található 16. sz. táblázat mutatja be.) Az ellátottak fogyatékosság típusa szerinti megoszlása az elmúlt 2 év során az alábbiak szerint alakult: az értelmi fogyatékosok száma és aránya 255 fırıl (18,2 %) 234 fıre (17,1 %) csökkent, ugyanakkor a halmozottan fogyatékosok száma és aránya jelentısen nıtt 98 fırıl (6,9 %) 180 fıre (13,2 %), mely emelkedés a 17. sz. táblázat adatai szerint fıként a Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc ellátottai körében jelentıs (számuk 74 fırıl 168 fıre, arányuk 37,19 %-ról 73,3 %-ra emelkedett ezen intézményben). A mozgásfogyatékkal élık száma és aránya nem változott jelentısen, 199 fırıl 164 fıre 14,2 %-ról 12,04 %-ra csökkent, mely a már 2006. évben is vázolt tendenciát erısíti, miszerint a mozgásfogyatékkal élık bentlakásos intézményi elhelyezés iránti igényének csökkenése vélhetıen az önálló életvitel családon belüli megteremtésének igényébıl és bıvülı lehetıségeibıl adódik. A látásfogyatékos személyek száma és aránya szintén kissé csökkenı irányt jelez, számuk 92 fırıl 66 fıre, arányuk 6,5 %-ról 4,84 %-ra esett vissza. Az egyéb fogyatékossági típusba tartozók száma és aránya jelentısen 104 fırıl 20 fıre, 7,4 %-ról 1,46 %-ra csökkent. Kedvezı tendenciának mutatkozik, hogy a szenvedélybetegek száma és aránya is csökkenı tendenciát mutat, számuk 125 fırıl 73 fıre, arányuk 9,06 %-ról 5,35 %-ra esett vissza. A pszichiátriai betegek száma és aránya gyakorlatilag változatlan, 275 fı, az ellátottak 20,1 %-a, az egyes intézményekben élı pszichiátriai betegek száma azonban némiképp változott. Az intézmények által beküldött adatok kedvezı képet festenek a tekintetben, hogy az idısek otthonai lakói körében – a Vas Megyei Idısek Otthona Táplánszentkereszt és a Vas Megyei Szakosított Intézet Szombathely kivételével, mely utóbbi engedélyezett pszichiátriai beteg férıhelyekkel rendelkezik – jelenleg nem található pszichiátriai beteg személy. Ugyanakkor a számadatok változatlansága a Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona Sajtoskál rehabilitációs célú lakóotthonának beindításával magyarázható. A számadatok kedvezı alakulásában talán szerepet játszik, hogy a szenvedély-, illetve pszichiátriai betegek idısek otthonaiban történı ellátásának problémáival mind intézményvezetıi értekezlet keretében, mind a Vas Megyei Közgyőlés Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottsága 2007. szeptemberi ülésén is kiemelten foglalkoztunk. (A megyei önkormányzati intézményekben gondozott pszichiátriai és szenvedélybetegek megoszlása a melléklet 18. sz. táblázatában látható.) A szenvedélybeteg, valamint a pszichiátriai engedélyezett férıhelyekkel rendelkezı vegyes profilú intézmények profiltisztítása azonban továbbra is sürgetı megoldásra vár, hiszen ezen intézmények szakmailag többrétő és bonyolultabb feladatok ellátására kényszerülnek. Az egyes speciális ellátotti csoportok együttélésébıl adódó konfliktushelyzetek elkerülését ugyanakkor a jogszabályi elıírások is megfogalmazzák, mely követelmények jelenleg nem teljesülnek maradéktalanul intézményeinkben. A veszélyeztetı helyzet nagymértékben hátráltatja a szakszerő gondozást, többletfeladatot hárít a szolgálatban lévı dolgozóra, s idıt von el más lakóktól. Fıként a kevesebb szakmai létszámmal mőködı délutános és éjszakai mőszakban dolgozók számára jelent nagy megterhelést a veszélyeztetı helyzet kezelése, elhárítása.

304

2009. MÁRCIUS 27.

Az ellátásban részesülık önellátási képesség szerinti megoszlása összességében szinte változatlan képet mutat a 2 évvel ezelıtti adatokhoz képest, azonban figyelemre méltó az egyes intézmények lakói önellátási képesség szerinti megoszlásának jelenlegi alakulása. A Vas Megyei Idısek Otthonában Táplánszentkereszten jelenleg a lakók több mint fele 52,72 %-a önellátásra képtelen, 41,81 %-a részlegesen önellátó, és a lakók csupán 5,45 %-a képes önellátásra. Ugyanakkor 2005. évben lakóik 46,6 %-a volt önellátásra képtelen, 30,4 %-a részlegesen önellátó és 22,8 %-a önellátásra képes. A Vas Megyei Idısek Otthonában Vasváron a 2005. évi adatokkal összevetve szintén jelentısen nıtt az önellátásra képtelen lakók aránya, 19,2 %-ról 35 %-ra. A Vas Megyei Idısek Otthonában Hegyfalun önellátásra képes lakó nem található, az önellátásra segítséggel képes, illetve önellátásra képtelen lakók aránya 53,95 % és 46,04 %-os megoszlást mutat. A Kemenesaljai Egyesített Kórház Intaháza Szervezeti Egység Szociális Részlegén élı pszichiátriai betegek körében is jelentıs arányeltolódás tapasztalható, míg 2005. évben lakóik 69,5 %-a volt önellátásra képes, addig a 2008. évi adatok alapján önellátásra képes lakó jelenleg nem található az intézményben. Ezek a jelenségek az ápolási-gondozási feladatellátás mennyiségi és minıségi próbatételét, egyúttal a szolgáltatást nyújtókra háruló, megnövekedett terheket eredményezik. (Az ellátottak önellátási képesség, illetve betegségcsoportok szerinti megoszlását, a melléklet 19.-20. sz. táblázatai mutatják.) A speciális intézményi ellátást igénylıkre vonatkozóan a szolgáltatás tervezési koncepció felülvizsgálata során 2003. és 2006. között meredeken emelkedı, majd 2008. évben ismételten jelentısen csökkenı számadatokat jeleztek intézményeink, melynek alapján jelenleg kizárólag a pszichiátriai betegek ellátását nyújtó tiszta profilú intézményekben élnek speciális ellátást igénylı személyek. Ugyanakkor a számadatok tanúsága szerint ezen intézmények körében a Sárvári Kórház Simasági Telephelyén, valamint a Kemenesaljai Egyesített Kórház Intaházai Szervezeti Egységében csak speciális ellátást igénylı – azaz súlyos pszichés zavart mutató, disszociális tünettel rendelkezı, vagy magatartászavart mutató – személyek találhatók. A speciális ellátási szükséglet igénnyel rendelkezı ellátottak esetén figyelmet érdemel a demens személyek számának és arányának némi csökkenése. Továbbra is szükséges azonban törekedni arra, hogy valamennyi idısek otthonában kerüljön kialakításra intenzív, demens gondozási egység, hiszen a számadatokból is látható, hogy a jelenleg két intézményben – a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézetben Szombathelyen és a Vas Megyei Idısek Otthonában Hegyfalun – mőködı 20-20 férıhelyes demens egység férıhelyszáma nem elégséges, továbbá, hogy a demens egységekkel nem rendelkezı idısek otthonaiban is hasonló számban élnek demenciával küzdı személyek, akik számára nagyobb biztonságot nyújthatna a védett, speciális feltételekkel rendelkezı környezetben történı elhelyezés. (A demens speciális intézményi ellátást igénylı, illetve demens betegekre vonatkozó adatokat szintén a melléklet 19.-20. sz. táblázatai tartalmazzák.) 2.2.3.2. A bentlakásos intézményi szolgáltatások iránti igények; a felvételre várakozók jellemzıi: A 2003. évi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció, majd 2006. évi felülvizsgálata is alátámasztotta a várakozók számának meredeken emelkedı tendenciáját, ugyanakkor a jelenlegi adatok a várakozói igények csökkenését jelzik. 2005-ben 463 fı, 2008. június 30-án 389 fı kérte intézményi felvételét. Figyelemre méltó azonban a soron kívüli elhelyezést kérelmezık számának és arányának változása, míg 2005-ben a kérelmezık 17,24 %-a (94 fı), addig 2008-ban 51,76 %-a (205 fı) nyújtotta be sürgısségi igénnyel felvételi kérelmét. Az elıgondozáson tapasztaltak alapján az intézményvezetık megítélése szerint ezen soron kívüli igények jelentıs többsége, 96,5 %-a (198 fı) indokolt. Jelentısen csökkent azon kérelmezık száma, akik egyidejőleg több intézménybe kérték felvételüket, míg 2006ban a többszörös jelentkezık száma 38 fı (a párhuzamos kérelmek száma 82 db) volt, addig jelenleg csupán 7 fı többszörös várakozót (a párhuzamos kérelmek száma 14 db) tart nyilván a számítógépes várakozói nyilvántartási rendszer. Vélhetıen a megyei önkormányzatnál vezetett várakozói nyilvántartási rendszer bevezetése is hozzájárult a várakozói listák „letisztulásához”, mellyel lehetıvé válik a többszörös várakozók kiszőrése és jelzése intézményeink felé. Azonban nem tudja megoldani azt az újonnan jelentkezı problémát, mely a gondozási szükséglet vizsgálatok elvégzésével kapcsolatban merült fel. Abban az esetben ugyanis, ha az ellátást igénylı személy több intézményhez is beadta kérelmét, a gondozási szükségletvizsgálat elvégzését az elsıként beadott kérelem szerinti intézmény vezetıje kezdeményezheti az ORSZSZI-nál. Mivel a megyei önkormányzatnál vezetett várakozói statisztika az intézmények havi jelentései alapján utólag kerül rögzítésre, ezért ezen párhuzamosságok azonnali kiszőrésére nem alkalmas. Intézményeink és az ORSZSZI jelzése alapján azonban több esetben felesleges utánajárást, többletterhet idézett elı az erre irányuló információk hiánya. A megyei önkormányzat informatikai fejlesztési koncepciójában szereplı, az intézmények által rögzített adatokat tartalmazó és valamennyi intézmény és a fenntartó által hozzáférhetı és megtekinthetı számítógépes nyilvántartás sürgıs létrehozása megoldaná a jelzett problémát. (A megyei intézményekbe várakozók számát, valamint a várakozás átlagos idıtartamát a 21. sz. táblázat, a várakozók ellátotti csoportonkénti megoszlását a 22. a-b. táblázat adatai tükrözik.)

2009. MÁRCIUS 27.

305

A várakozók jelentıs többsége (282 fı, 71,2 %-a) továbbra is az idıskorúak csoportjába tartozik, azonban a 2006. évi adatokkal összevetve arányaiban mégis magasabb értéket mutat, hiszen 2005. évben az idıskorú személyek a kérelmezık (325 fı) 59,6 %-át képviselték. Az idıskorúak létszámadataira vonatkozó csökkenı tendenciát feltételezhetıen befolyásolja a 2008. január 1-tıl életbe lépett jogszabályi rendelkezés, mely az idısek otthonaiba való bekerülés feltételeit jelentısen megszigorította. A várakozók százalékos megoszlásában ezzel egyidejőleg a pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegek csoportjaiba tartozó kérelmezık csökkenése tapasztalható. 2005. évben 76 fı szenvedélybeteg (13,7 %), míg 2008-ban 30 fı (7,5 %) kérelmezıt tartottak intézményeink nyilván. A pszichiátriai beteg várakozók száma és aránya az alábbiak szerint alakult: 2006-ban 91 fı (16,69 %), 2008-ban 51 fı (12,8 %) részérıl érkezett elhelyezési igény intézményeinkbe. Az elızı évek tendenciáihoz hasonlóan a mozgásfogyatékos kérelmezık számának és arányának további csökkenése tapasztalható. Míg 2005. évben 36 fı (6,6 %), addig 2008. évben már csupán 16 fı (4,04 %) mozgásfogyatékkal élı személy vár bentlakásos intézményi elhelyezésre. A látásfogyatékkal élık körében hasonló jelenség tapasztalható, míg 2005. évben 22 fı (4,03 %) volt ezen ellátotti csoportba tartozó kérelmezık száma és aránya, addig 2008. évben számuk és arányuk felére csökkent, jelenleg 11 fı (2,7 %) látásfogyatékkal élı kérelmezte a dunántúli ellátási területtel rendelkezı Vas Megyei Szakosított Szociális Intézetbe történı elhelyezését. Az értelmi fogyatékkal élık részérıl érkezett elhelyezési igények kielégítésére a jelenlegi férıhely-kapacitás elegendı, körükben a 2008. évi adatok szerint csupán 3 fı (0,75 %) a várakozók száma. Ugyanakkor az értelmi fogyatékos személyek részére biztosított férıhelyek kihasználtsága tekintetében elmondható, hogy idınként a megüresedı férıhelyek betöltése jelent problémát, mivel a várakozói igény megfogalmazása legtöbbször nem jár együtt a mihamarabbi beköltözés óhajával, azaz gyakran elıfordul, hogy a kérelmezık többszöri kiértesítés ellenére sem élnek a férıhely elfoglalás lehetıségével. A várakozók ellátotti csoportonkénti megoszlását az alábbi 11. sz. ábra szemlélteti. 11. sz. ábra

A kérelmezık nem szerinti megoszlása tekintetében elmondható, hogy az elızı évekhez hasonlóan a nık képviseltetik magukat nagyobb arányban (58,8 %). A várakozók életkor szerinti megoszlása alapján kiemelhetı a 70-79 évesek korcsoportja (a kérelmezık 32,7%a), majd ıket követi a 80 év felettiek korcsoportja (a kérelmezık 27,27 %-a). A 60-69 évesek 16,16 %-kal, az 50-59 évesek 14,39 %-kal, a 40-49 évesek 7,07 %-kal, míg a 30-39 évesek, valamint a 19-29 évesek egyaránt 1,5 %-kal képviseltetik magukat. (A várakozók nem és életkor szerinti, továbbá betegségcsoportok szerinti megoszlását a 23. és 24. sz. táblázat szemlélteti.) A 2003. illetve 2006. évi szolgáltatástervezési koncepciók – ellátórendszer területi egyenlıtlenségeire vonatkozó – megállapításai ma is helyt állóak. A várakozói igények továbbra is elsısorban a Szombathely városi (36,3 %) és a szombathelyi kistérség (18,1 %) területérıl érkeznek, a Szombathely városi kérelmek aránya azonban valamelyest nıtt. 2005-ben a kérelmek 24,4 %-át, 2008-ban 36,3 %-át nyújtották be a megyeszékhely lakosai. A kıszegi, a sárvári, a celldömölki és a szombathelyi kistérségbıl érkezı kérelmek száma és aránya csökkent, köztük a kıszegi 10,2 %-ról 4,5 %-ra, a sárvári 13,02 %-ról 8,08 %-ra, a celldömölki 9,5 %-ról 5,3 %-ra, a

306

2009. MÁRCIUS 27.

szombathelyi 20,7 %-ról 18,1 %-ra. A celldömölki és a kıszegi igények alakulását vélhetıen befolyásolta a Kıszegen és Celldömölkön mőködı intézmények férıhelyszámának bıvítése is. A 2005. évi adatokhoz hasonlóan alakul jelenleg is a vasvári kistérségbıl érkezı kérelmek száma, aránya azonban némiképp nıtt (6,9 %-ról 9,3 %-ra). Emelkedett továbbá a felsı-répcementi kistérségbıl (1,6 %-ról 4,29 %-ra) eredı igények aránya. A szentgotthárdi és a körmendi kistérségbıl érkezett kérelmek száma kissé csökkent, aránya azonban lényegében a 2005. évi felméréshez hasonló képet mutat. (A tartós bentlakásos intézményben elhelyezésre várakozók kistérségek szerinti megoszlását a melléklet 25. sz. táblázata, valamint az alábbi 12. sz. ábra mutatja be.) 12. sz. ábra

2.2.3.3. A Vas Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı, továbbá a Vas Megyei Önkormányzat és Celldömölk, valamint Sárvár Város Önkormányzatával közös fenntartásban mőködı intézményegységek tárgyi feltételeinek rövid bemutatása: Tekintettel arra, hogy a határozott idıre szóló mőködési engedélyekben kitételként szerepel az, hogy a jogszabályi elıírásoknak megfelelı személyi, illetve tárgyi követelményeknek 2012. december 31-ig eleget kell tenni, szükséges felmérni intézményeink személyi és tárgyi feltételeinek hiányosságait és megtervezni a hiányosságok felszámolásának lehetıségeit. Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézete Acsád Cím: 9746 Acsád, Semmelweis tér 1. Alaptevékenysége: ápolást-gondozást nyújtó intézmény Az intézmény típusa: idısek otthona, mozgásfogyatékosokat, szenvedélybetegeket és pszichiátriai betegeket ellátó részlegekkel. Engedélyezett férıhelyek száma összesen 407. Az intézmény 5 telephelyen mőködik, az egyes épületek tárgyi feltételei eltérıek. Az intézmény egyes telephelyei – a Nyugdíjasok Acsádi Otthona kivételével – határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkeznek. A Nyugdíjasok Acsádi Otthona (kastély- és pavilonépület) 184 férıhelyen biztosít bentlakásos intézményi elhelyezést idıskorú, pszichiátriai beteg, valamint mozgásfogyatékkal élı személyek részére. A kastélyépület rekonstrukciójára a 2002. évben elnyert címzett támogatás igénybevételével került sor. Az intézmény tárgyi feltételei a szakmai jogszabályban elıírt kívánalmaknak megfelelnek, a rekonstrukciót követıen azonban a mai napig nehézséget okoz a garanciális javítások elvégzése. Problémát jelent továbbá a szennyvíz kezelése és a főtésrendszer rohamos leromlása. A pavilonépület szociális helyiségei felújításának szükségességét az ÁNTSZ ellenırzése során kifogásolta. Az épületben mőködı lift cseréje is szükségessé vált. A Kıszegpatyi Mentálhigiénés Otthon 35 fı szenvedélybeteg lakó részére nyújt elhelyezést. Az épület építészeti megoldásai nem biztosítják az akadálymentes közlekedést, nincs lift, rámpa, kápolna vagy imaterem, látogatók fogadására alkalmas helyiség. Elégtelen a fürdıkádak, zuhanyzók száma. Az intézmény felújításra szorul. Szükségessé vált a tetıhéjazat és gerendaszerkezet cseréje, csatorna csere, homlokzatfelújítás, nyílászárószerkezetek cseréje, falszigetelés. A 4 férıhely feletti szobák száma 4 db, a legnagyobb férıhelyszámú szoba lakószáma 8 fı. A Nyugdíjasok Peresznyei Otthona 80 férıhelyen nyújt ellátást idıskorú, pszichiátriai beteg és mozgásfogyatékos lakói részére. A teljeskörő akadálymentes közlekedés nem biztosított, nincs lift, elkülönítı, látogatók fogadására szolgáló helyiség. Társalgó, foglalkoztató helyiség, kápolna az ellátottak rendelkezésére áll.

2009. MÁRCIUS 27.

307

Szükségessé vált a fıbejárati lépcsı felújítása, a lakószobák mőanyagpadló burkolatának cseréje, a férfi zuhanyzó padlószigetelése. A 4 férıhelynél nagyobb lakószámú szobák száma 3 db, a legnagyobb férıhelyszámú szoba lakószáma 5 fı. A Nyugdíjasok Kıszegi Otthona (Kıszeg, Munkácsy M. u. 15.) 36 fı idıskorú ápolását, gondozását biztosítja. Az épületben az akadálymentes közlekedés megoldatlan, nincs lift, rámpa, látogatók fogadására alkalmas helyiség, elkülönítı, foglalkoztató, kápolna illetve imaterem. Szükséges a fürdık és az ételszállítólift felújítása. A 4 férıhelynél nagyobb lakószámú szobák száma 2 db, a legnagyobb férıhelyszámú szoba lakószáma 5 fı. A Nyugdíjasok Kıszegi Otthona (Kıszeg, Kálvária u. 14.) 77 férıhelyén idıskorú és szenvedélybeteg személyek számára nyújt bentlakásos intézményi elhelyezést. Az épületben az akadálymentes közlekedés megoldott, a közlekedést kapaszkodók, rámpák segítik, küszöbök nincsenek. A 4 férıhelynél nagyobb lakószámú szobák száma 6 db, a legnagyobb férıhelyszámú szoba lakószáma 5. Vas Megyei Idısek Otthona Táplánszentkereszt Cím: 9761 Táplánszentkereszt, Táncsics M. u. 22. Alaptevékenysége: ápolást-gondozást nyújtó intézmény Az intézmény típusa: idısek otthona, mozgásfogyatékos személyeket ellátó részleggel. Férıhelyek száma: 110, melybıl 90 idıskorúak, 20 mozgásfogyatékkal élı személyek elhelyezését biztosítja. Az intézménynek otthont adó kastélyépület felújításra szorul, benne az akadálymentes közlekedés nem biztosított. A 2 szintes intézményben nincs lift, mely fıként mozgásfogyatékkal élı személyek esetén jelent nagy problémát, mozgásfogyatékos részlegét tekintve szakmai szempontok alapján a funkció ellátására jelenleg alkalmatlan. Kapaszkodók, rámpák segítik a közlekedést, küszöbök nincsenek. Problémát jelentenek a tetı szerkezetébıl adódóan a rendszeres beázások. Az 1 fıre jutó 6m2 alapterület csupán a 2 ágyas szobákban biztosított. A jogszabályi minimumfeltételek – mely szerint tíz ellátottra biztosítandó legalább egy fürdıkád vagy zuhanyzó – nem teljesülnek. Elkülönítésre lehetıséget adó betegszoba kialakítása folyamatban van. A hitélet gyakorlását biztosító kápolna, imaterem nincs az intézményben. Az elkülönítés lehetıségének feltételei részben biztosítottak. A 4 férıhelynél nagyobb lakószámú szobák száma 11 db, a legnagyobb férıhelyszámú szoba lakószáma 6 fı. Az intézmény határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkezik. Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely Cím: 9700 Szombathely, Gagarin u. 5. Alaptevékenysége: ápolást-gondozást nyújtó intézmény. Az intézmény típusa: fogyatékos személyek otthona, látásfogyatékos személyeket – vakok és gyengénlátók –, idıskorúakat, mozgásfogyatékosokat, pszichiátriai betegeket és demens betegeket ellátó részlegekkel. Férıhelyek száma: 185, melybıl 35 idıskorú férıhely 2008. december 31-ig az oszkói telephelyen biztosított elhelyezést. Az oszkói telephely leválasztása és a Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár intézményhez történı csatolásának engedélyeztetése 2009. január 1-tıl megtörtént. A Nyugdíjasok és Látásfogyatékosok Szombathelyi Otthonában az akadálymentesítés részben biztosított, azonban a lift régi, elavult, a rámpa nem a szabványoknak megfelelı. Az elkülönítı, a gondozási egységenként elıírt közösségi együttlétre és a mentális gondozásra szolgáló helyiségek tárgyi feltételei részben biztosítottak. Az elkülönítıhöz nincs külön fürdıszoba, az étkezıhelyiségek társalgóként is funkcionálnak. A 4 férıhelynél nagyobb lakószámú szobák száma 7 db, a legnagyobb férıhelyszámú szoba lakószáma 5 fı. Az intézmény határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkezik. A Nyugdíjasok Hegyháti Otthona Oszkó épületének építészeti megoldásai nem teszik lehetıvé az akadálymentes közlekedés megvalósítását. Az intézményben nincs foglalkoztató, kápolna, illetve imaterem, továbbá mentális gondozásra és látogatók fogadására szolgáló helyiség. A közösségi helyiségek – ebédlı, társalgó – a földszinten vannak, a 14 lakószoba az emeleten. A 4 férıhelynél nagyobb lakószámú szobák száma 1 db, a legnagyobb férıhelyszámú szoba lakószáma 5 fı. A telephely határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkezik. Vas Megyei Idısek Otthona Hegyfalu Cím: 9631 Hegyfalu, Kossuth L. u. 2. Alaptevékenysége: ápolást-gondozást nyújtó intézmény Az intézmény típusa: idısek otthona, demens részleggel. Férıhelyek száma: 140, melybıl 20 férıhely demens betegek elhelyezését szolgálja.

308

2009. MÁRCIUS 27.

Az intézmény címzett támogatás révén 2005. évben megvalósult teljes rekonstrukciója a jogszabályban elıírt tárgyi feltételek megteremtését eredményezte. Az intézményben az akadálymentes közlekedés biztosított, a lakószobák férıhelyszáma megfelel a jogszabályi elıírásoknak, 1-4 fı elhelyezésére nyújtanak lehetıséget. Az intézmény szép környezetet, korszerő feltételeket biztosít az itt élı idıskorúak és demens betegek számára. Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár Cím: 9800 Vasvár, Petıfi S. u. 14. Alaptevékenysége: ápolást-gondozást nyújtó intézmény Az intézmény típusa: idısek otthona, emelt szintő ellátást biztosító részleggel. Férıhelyek száma 100, melybıl 36 emelt szintő elhelyezést biztosít. Az intézmény 2004-ben létesült. Tárgyi feltételei a kor elvárásainak messzemenıen megfelelı, korszerő feltételeket biztosítanak. Az akadálymentesítés teljeskörően megoldott, az emelt szintő részlegen 3 lakószoba kifejezetten kerekesszékkel élık részére kialakított speciális feltételekkel rendelkezik. Az emelt szintő részlegen valamennyi szobához, a szociális részlegen 3-4 fı használatába tartozik egy fürdıszoba és konyha. A liftek a lakók által is könnyen kezelhetık. Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc Cím: 9931 Ivánc, Kossuth L. u. 1. Alaptevékenysége: ápolást-gondozást nyújtó intézmény Férıhelyek száma: 230, melybıl 35 férıhely idıskorú, 30 férıhely ápoló-gondozó célú lakóotthoni elhelyezést biztosít. Az intézmény típusa: értelmi fogyatékosok otthona, idıskorúak ellátását biztosító részleggel, továbbá fogyatékos személyek lakóotthona. Az „A” épületben – ahol idıskorúak és felnıttkorú értelmi fogyatékosok kerültek elhelyezésre – az akadálymentes közlekedés csak részben biztosított, a lift nem megy le az alagsorba és az épület sem közelíthetı meg akadálymentesen. A lift hiánya nem teszi lehetıvé a mozgáskorlátozott lakók részére az ebédlı használatát, megközelítése balesetveszélyes közlekedés, ill. ételszállítás szempontjából is. A szobák alapterülete részben felel meg a jogszabályi feltételeknek, a 4 férıhelynél nagyobb lakószámú szobák száma 10 db, a legnagyobb férıhelyszámú szoba lakószáma 6 fı. Elkülönítı szoba nincs. Az idıskorú, illetve fogyatékkal élı lakók különálló részlegeken történı elhelyezése nem megoldott. Tekintettel arra, hogy az idısotthoni elhelyezésre nı, az értelmi fogyatékos férıhelyekre azonban csökken az igény, megfontolásra érdemes a férıhelyek átminısítése. Ez esetben viszont nem valósul meg, hogy az intézmény tiszta profilú fogyatékosokat ellátó intézmény legyen. A „B” épületben, az ún. „Kis-Kastély”-ban súlyos értelmi fogyatékos személyek élnek. Az épületben az akadálymentes közlekedés feltételei biztosítottak. Nincs azonban elkülönítı szoba, valamint a látogatók fogadására alkalmas helyiség, a társalgó és étkezı közös használatban van. Nem teljesül azon jogszabályi feltétel sem, miszerint 10 ellátottra jut legalább egy fürdıkád vagy zuhanyzó. A 4 férıhelynél nagyobb lakószámú szobák száma 3 db, a legnagyobb férıhelyszámú szoba lakószáma 6 fı. A „C” épületben súlyos és halmozottan fogyatékos személyek élnek. Az akadálymentes közlekedés nem biztosított. A volt gazdasági épületbıl (magtárból) kialakított intézmény eredeti funkcióját tekintve eleve nem felel meg bentlakásos intézménynek. A vizes, dohos falak mind az itt élık, mind a dolgozók egészségét veszélyeztetik. Az épület állaga leromlott, felújítása halaszthatatlan. A lakószobák alapterülete nem felel meg a jelenlegi jogszabályi elıírásoknak. Nem teljesül az a jogszabályi kritérium sem, miszerint 10 ellátottra jut legalább egy fürdıkád vagy zuhanyzó, és nemenkénti illemhely. Az akadálymentesítés csak részben megoldott (rámpával), lift nincs. A közösségi együttlétre szolgáló helyiség az ebédlı, egyben társalgó céljára is szolgál. Elkülönítı szoba nincs. A 4 férıhelynél nagyobb lakószámú szobák száma 2 db, a legnagyobb férıhelyszámú szoba lakószáma 5 fı. A vázolt évrıl-évre rosszabbá váló körülményeken túlmenıen további nehézséget jelent, hogy az intézmény többi ingatlanával egyetemben a „C” épület is mőemléki védelem alatt áll. Az I. sz. Lakóotthon 8 férıhellyel mőködik, az épület az intézménytıl kb. 1 km távolságra található. Az elhelyezési körülmények, az épület felszereltsége a jogszabályi elıírásoknak megfelelı feltételeket biztosít. A II. sz. Lakóotthon (Szivárvány Lakóotthon) 10 férıhellyel rendelkezik, épülete az intézmény szomszédságában található. A lakók elhelyezési körülményei, az épület felszereltsége a jogszabályi elıírásoknak megfelelnek. A III. sz. Lakóotthon 2007. évtıl mőködik, 12 fı elhelyezését biztosítja. A lakók elhelyezési körülményei, az épület felszereltsége a jogszabályi elıírásoknak megfelelnek. Az intézményben szociális foglalkoztatás mőködik, melynek tárgyi feltételei rendelkezésre állnak. Az „A”, „B”, „C”, épületek határozott idejő, az I., II. és III. sz. Lakóotthonok végleges mőködési engedéllyel rendelkeznek.

309

2009. MÁRCIUS 27.

Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona Sajtoskál Cím: 9632 Sajtoskál, Rákóczi F. u. 1. Alaptevékenysége: ápolást-gondozást nyújtó intézmény. Az intézmény típusa: pszichiátriai betegek otthona, valamint pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona. Férıhelyek száma: 162, melybıl 12 férıhely rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést biztosít. A korszerősítésre szoruló kastélyépületben az akadálymentes közlekedés nem biztosított, a pavilonépületben küszöbök nincsenek, rámpa, kapaszkodók segítik a közlekedést, lift nincs. Az intézményben kápolna vagy imaterem nem található, elkülönítı helyiség nem áll rendelkezésre. A látogatók fogadására szolgáló helyiség részben biztosított. A 4 férıhelynél nagyobb lakószámú szobák száma a pavilonépületben 8 db, a legnagyobb férıhelyszámú szoba lakószáma 5 fı. A kastélyépület lakószobáinak alapterülete nem felel meg a jogszabályi elıírásoknak, a 4 férıhelynél nagyobb lakószámú szobák száma 9 db, a legnagyobb férıhelyszámú szoba lakószáma 6 fı. A rehabilitációs célú lakóotthon beindításával az intézményi férıhelyek fokozatos csökkentését kívánjuk elérni, mely az intézmény lakószobáinak zsúfoltságát a közeljövıben némileg enyhíti, a problémát teljes mértékben megoldani azonban nem tudja. A jogszabályi kívánalmaknak való megfeleléshez még egy lakóotthon beindítására lenne szükség. A Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona Sajtoskál Rehabilitációs Célú Lakóotthona 2007. évtıl kezdte meg mőködésétıl. A lakóotthon családias környezetben, 12 pszichiátriai beteg lakó elhelyezését biztosítja a jogszabályi feltételeknek megfelelı tárgyi körülmények között. A lakóotthon közvetlen szomszédságában 20 fı foglalkoztatására alkalmas szociális foglalkoztató található. Önkormányzati Kórház Sárvár Simasági Szervezeti Egység Cím: 9633 Simaság, Szabadság u. 26. A tetıteres épületben az akadálymentes közlekedés nem megoldott, lift beépítését az épület adottságai nem teszik lehetıvé. Az intézményben kápolna, imaterem nem található. Az egy fıre elıírt 6 m2 lakóterület nem biztosított, azonban más helyiségek átalakításával e feltétel teljesíthetı. A lakószobák férıhelyszáma megfelel a jogszabályi kívánalmaknak. Az elmúlt két évben elvégezték a tisztasági festéseket, a fürdıhelyiségek javítása folyamatos. Az épület a tetıcserép rossz minısége miatt beázik, folyamatos karbantartásra szorul. Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk Intaházai Szervezeti Egység Cím: 9551 Mesteri-Intaháza Az intézmény tárgyi feltételei részben felelnek meg a szakmai jogszabályban elıírt követelményeknek. Az akadálymentesítés részben biztosított, a folyosón kapaszkodók, a lépcsın rámpa segíti a közlekedést. A lakószobák férıhelyszáma a szakmai jogszabályban elıírtaknak megfelelı. Az épület korszerőbbé tételéhez a fürdıhelyiségek, WC-k felújítása, akadálymentesítése, a villanyhálózat felújítása szükséges. 2.2.3.4. Az intézmények személyi feltételei: A 2005. évi adatokkal összevetve kedvezı benyomást kelt, hogy az elmúlt két évben még tovább javult a szakképzettségi arány, s jelenleg – az intézmények összlétszámát tekintve –valamennyi intézményben meghaladja a jogszabályban elıírt 80 %-ot. A szakképzetlen dolgozók létszáma a 2005. évi 66 fıvel szemben jelenleg 21 fı. Sajnos azonban hozzá kell tenni, hogy a 2007. évi létszámcsökkentés a szakmai dolgozókat is érintette, s a csökkenés okaként – természetesen a szakmai továbbképzések folyamatosságát és eredményeit sem figyelmen kívül hagyva – a szakképesítéssel nem rendelkezı személyek elbocsátása is említhetı. (26. sz. táblázat) 26. sz. táblázat Szakképzettségi arányok alakulása (2003., 2005. és 2008. évben) Intézmény

Szakképzettségi arány % 2003

2005

2008

Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézete Acsád

67

88,18

90,82

Vas Megyei Idısek Otthona Táplánszentkereszt

80

79,3

83

2009. MÁRCIUS 27.

310

Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely

91,6

97,1

95

Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc

58,2

61

100

Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona Sajtoskál

87,5

84,6

100

Vas Megyei Idısek Otthona Hegyfalu

81,8

98

94

Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár

–

100

100

Sárvári Kórház Simasági Telephely Szociális Részleg

85,7

85,7

92,9

Kemenesaljai Egyesített Kórház Intaháza Szervezeti Egység Szociális Részleg

100

100

100

Összesen:

78,1

84,6

94,4

A szakmai létszámhiány a dolgozókra háruló fokozódó ápolási terhekkel párhuzamosan egyre nagyobb problémát jelent intézményeink számára. Az engedélyezett szakmai létszám az elmúlt 2 év során 36 fıvel csökkent. Az egyes intézmények szakmai létszámellátottsága, valamint dolgozói szakképzettsége aktuális helyzetének bemutatása: Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézete Acsád Az intézmény engedélyezett szakmai létszáma 98,5 fı. A szakmai jogszabályban elıírtakhoz képest hiányzik: 2 fı részlegvezetı, 13 fı ápoló, 0,5 fı diétás nıvér, 1 fı mozgásterapeuta, 3 fı szociális, mentálhigiénés munkatárs, 2 fı foglalkoztatás-szervezı, 1 fı fejlesztı pedagógus, 0,5 fı szabadidı szervezı, 1,5 fı szociális ügyintézı. Az intézményben dolgozók szakképzettségi aránya összességében 90,82 %, azonban a Kıszegpatyi Mentálhigiénés Otthonban nem éri el a jogszabály által elıírt 80 %-ot. Vas Megyei Idısek Otthona Táplánszentkereszt Az intézmény engedélyezett szakmai létszáma 28 fı. A szakmai jogszabályban elıírtakhoz képest hiányzik: 5 fı ápoló, gondozó, 0,5 fı mozgásterapeuta, 0,5 fı foglalkoztatás-szervezı, 1 fı fejlesztı pedagógus, 0,5 fı szabadidı szervezı, 0,5 fı szociális ügyintézı, heti 4 órában diétás nıvér, továbbá a szakmai jogszabály orvos heti 6 órában történı alkalmazását írja elı, az intézményben azonban csupán heti 4 órában biztosított az orvosi ellátás. A szakképzettségi arány 83 %-os, mely a jogszabályi feltételnek megfelel. Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely Az intézmény engedélyezett szakmai létszáma összesen 60 fı. A Nyugdíjasok és Látásfogyatékosok Szombathelyi Otthonában Szombathelyen engedélyezett szakmai létszám 50 fı. A szakmai jogszabály elıírásaihoz képest hiányzik: 0,5 fı ápoló, gondozó, 1,5 fı mozgásterapeuta, 3 fı fejlesztı pedagógus, 1,5 fı szabadidı szervezı, továbbá heti 4 órás diétás nıvér. A 2008. december 31-ig telephelyként mőködı Nyugdíjasok Hegyháti Otthonában Oszkón engedélyezett szakmai létszám 10 fı. A szakmai jogszabály elıírásaihoz képest hiányzik: heti 4 órás diétás nıvér és heti 4 órás mozgásterapeuta. Az intézmény dolgozóinak szakképzettségi aránya 95 %-os, mely a jogszabályi feltételnek megfelel. Vas Megyei Idısek Otthona Hegyfalu Az intézmény engedélyezett szakmai létszáma összesen 39 fı. A jogszabályban elıírt szakmai létszámhoz képest hiányzik: 1 fı ápoló, heti 4 órás diétás nıvér, 1 fı mozgásterapaueta, 0,4 fı foglalkoztatás-szervezı. Az intézményben dolgozók szakképzettségi aránya a jogszabályi elıírásnak megfelelı, 94 %-os. Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár Az intézmény engedélyezett szakmai létszáma összesen 27 fı.

311

2009. MÁRCIUS 27.

A jogszabályban elıírt szakmai létszámhoz képest hiányzik: 2 fı ápoló gondozó, heti 4 órás diétás nıvér, heti 4 órás mozgásterapeuta. Az intézményben dolgozók szakképzettségi aránya 100%. Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc Az intézmény engedélyezett szakmai létszáma összesen 71 fı. A jogszabályban elıírt szakmai létszámhoz képest hiányzik: 9 fı ápoló, gondozó, 1,5 fı mozgásterapeuta, 1 fı szociális, mentálhigiénés munkatárs, 1,5 fı foglalkoztatás-szervezı, 1,5 fı fejlesztı pedagógus, 2 fı szabadidı szervezı, 7 fı lakóotthoni segítı, Az intézményben dolgozók szakképzettségi aránya 100%. Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona Sajtoskál Az intézmény engedélyezett szakmai létszáma összesen 39 fı. A jogszabályban elıírt szakmai létszámhoz képest hiányzik: 6 fı ápoló, gondozó, 1 fı szociális és mentálhigiénés munkatárs, 1 fı foglalkoztatás-szervezı, 1 fı szociális ügyintézı. Az intézményben dolgozók szakképzettségi aránya 100%. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı intézmények szakmai létszámellátottságának helyzetét és a szakképzettségi mutatókat a 27. sz. táblázat szemléleti. 27. sz. táblázat Szakmai létszámok 2008 Elıírt szakmai létszám

Engedélyezett szakmai létszám

Hiányzó szakmai létszám

Szakképzettség

Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézete Acsád

119,5

98,5

21

89,5

9

90,8

Vas Megyei Idısek Otthona Táplánszentkereszt

36

28

8

24

4

83

Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely

66,5

60

6,5

57

3

95

Vas Megyei Idısek Otthona Hegyfalu

41,5

39

2,5

36

3

100

Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár

28

27

1

27

–

100

Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc

94,5

71

23,5

71

–

94

Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona Sajtoskál

46

39

7

39

–

100

Sárvári Kórház Simasági Telephely Szociális Részleg

14

14

–

13

1

92,9

Kemenesaljai Egyesített Kórház Intaháza Szervezeti Egység Szociális Részleg

8

6

2

6

–

100

Összesen:

453,5

382,5

71

362,7

21

94,7

Intézmény

szakszakképzett képzetlen

Szakképzettségi arány %

312

2009. MÁRCIUS 27.

Fenti adatokból látható, hogy a szakmai jogszabályban elıírt, illetve az engedélyezett szakmai létszámadatok között jelentıs az elmaradás, az összes hiányzó létszám 71 fı. A szakképzettségi mutatók nagyon kedvezıen alakultak, a szakképzettek aránya több intézményben eléri a 100 %-ot, s valamennyi intézményben meghaladja a jogszabály által elıírt 80 %-ot. Az ápolói létszámhiány az ellátottak önellátási képességének fokozatos csökkenésével párhuzamosan egyre súlyosabb teherrel jár, és a férıhelyszámtól, illetve az épület adottságaiból, a gondozási egységek elhelyezésébıl, azok férıhelyszámából és az egy-egy mőszakba beosztható dolgozók számától függıen eltérı nehézségek leküzdése elé állítja intézményeinket. A szakmai létszámadatokra vonatkozó adatok sürgetı feladatok elé állítják a fenntartó megyei önkormányzatot, hiszen a szakmai jogszabály mind a személyi, mind a tárgyi elıírások teljesítése tekintetében 2012. december 31-ig ad haladékot. Célszerő lenne a rendelkezésre álló idıszak során fokozatosan gondoskodni a hiányzó feltételek megteremtésérıl. 2.2.3.5. A Vas Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı intézményekben megvalósult és meg nem valósult fejlesztési elképzelések (2006-2008): Intézményeink egy része továbbra is a jogszabályi feltételektıl elmaradó és egymástól eltérı tárgyi feltételek között mőködik. A tárgyi feltételek javítása tekintetében az elmúlt két év során jelentıs változás nem történt, azonban sikerként könyvelhetı el két bentlakásos intézményi szervezetben mőködı lakóotthon – a Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc 12 férıhelyes ápoló-gondozó célú, valamint a Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona Sajtoskál 12 férıhelyes rehabilitációs célú lakóotthona – átadása, továbbá ugyanezen intézményekben a szociális foglalkoztatás tárgyi feltételeinek megteremtése. A Szociális és Családügyi Minisztérium támogatása révén megépített Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona Sajtoskál Rehabilitációs Célú Lakóotthona 2007. évben szerezte meg végleges mőködési engedélyét. A rehabilitációs célú lakóotthon családias környezetben, 12 pszichiátriai beteg lakó elhelyezését biztosítja. A lakók fokozatos áthelyezésével a központi telephelyen lévı férıhelyek száma csökken, s ezáltal enyhül a lakószobák zsúfoltsága. A Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthonában Sajtoskálon az újonnan átadott lakóotthon közvetlen szomszédságában 20 fı foglalkoztatására alkalmas szociális foglalkoztató kivitelezése valósult meg pályázati támogatás révén 2006. évben. Továbbá a szociális foglalkoztatás keretében feldolgozott termékek tárolására 2007. évben egy 20 m2-es tárolót vásárolt az intézmény. Az intézmény pavilonépületének fürdı és WC helyiségeinek átalakítása, felújítása, akadálymentessé tétele megtörtént, jelenleg a kastélyépület tetı felújítása van folyamatban. Nehézséget jelent az intézmény életében a teljes akadálymentesítés hiánya, fıként a mozgáskorlátozott lakók szintek közötti közlekedése, valamint a súlyos állapotban lévı lakók szállítása során. A Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetetett vissza nem térítendı támogatás elnyerésére a Vas Megyei Önkormányzat 2006. februárjában nyújtotta be pályázatát a Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc lakóotthoni programja megvalósításához. A „Más – ként élni! – lakóotthoni program intézményben élı értelmi sérültek számára” c pályázattal elnyert 37.500.000 Ft-ból kialakított lakóotthon 2007. június 23-án került átadásra. Az ápoló célú lakóotthon 12 értelmi fogyatékkal élı lakó számára biztosít korszerő, családias elhelyezést. A lakóotthon 2007. év során végleges mőködési engedélyt kapott. A Vas Megyei Szakosított Otthonban 2006. évben beindított szociális foglalkoztatás tárgyi feltételeinek megteremtése érdekében a volt kazánház épület átalakításával öltözıhelyiségek, illetve két szolgálati lakás felújításával kézmőves mőhely kerültek kialakításra. A 14.951.000 Ft költségigényő beruházást a megyei önkormányzat által biztosított 12 millió Ft-os támogatás, illetve támogatói felajánlás révén sikerült megvalósítani. Ezen túlmenıen a felülvizsgálat idıszakában a raktárépület tetıszerkezete a fenntartó által nyújtott 10.000.000 Ft-os támogatás révén javításra került, ezzel egyidıben a portán mosdó és WC helyiségek kialakítása is megtörtént. A megyei közgyőlés 2006. évi címzett támogatási igényei körében a szociális ágazatot érintıen a „Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc épületrekonstrukció és bıvítés” címén nyújtotta be pályázatát. Az elképzelés szerint a „C” épület átalakítása 32 férıhelyszám csökkenést eredményezett volna, ezért a férıhelyszám megtartása érdekében a tervekben egy 32 férıhelyes új pavilonépület kialakítása is szerepelt. A címzett támogatási igény sajnos nem került elfogadásra, azonban a probléma sürgetı megoldására tekintettel a pályázati lehetıségeket továbbra is keresni kell. A 2008. november 17-i benyújtási határidıvel a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által „Egyes szociális szakosított ellátási formák és nappali ellátások 2008. évi egyszeri kiegészítı támogatására” kiírt pályázaton 15 millió forintra benyújtott pályázatból tervezzük a vizesblokk korszerősítésének befejezését. A Vas Megyei Idısek Otthona Táplánszentkereszt kastélyépületének részbeni kiváltására, bıvítésére benyújtott 2007. évi címzett támogatási igény szintén nem került elfogadásra. Az elképzelések szerint az átalakítással érintett 110 férıhelyes kastély épületben 60 férıhelyen két gondozási egység, továbbá az új pavilon

2009. MÁRCIUS 27.

313

épületében 50 férıhelyen szintén két gondozási egység kialakítását terveztük. Továbbá elképzeléseink között szerepelt 2 db 12 férıhelyes mozgásfogyatékos ápoló-gondozó lakóotthon kialakítása, mellyel az intézmény jelenlegi 110 fıs létszáma 134 fıre történı bıvítését tette volna lehetıvé. Az intézmény rendkívül kedvezıtlen tárgyi feltételeire tekintettel továbbra is figyelemmel kell kísérni – az elsısorban kastélykiváltásra irányuló – pályázati lehetıségeket. A 2008. utolsó negyedévére ígért és várt, a bentlakásos intézmények kiváltására irányuló pályázati kiírás megjelenése sajnálatos módon elmaradt. Az elkészített építészeti tervek szerint a kiváltás során teljesen új 130 férıhelyes intézmény megépítésére kerülne sor a meglévı épülettel szemközti, a közút másik oldalán fekvı saját tulajdonú ingatlanon. A Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely átalakítására a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által a bentlakásos intézmények korszerősítésére kiírt TIOP 3.4.2. pályázatát terveztük benyújtani. Az építészeti tervek elkészültek, azonban az idıközben megváltozott pályázati feltételeknek az intézmény nem felelt meg, ezért a pályázat benyújtása meghiúsult. A pályázat ígért újbóli kiírására 2008. évben nem került sor. Az épület nem megfelelı hıszigeteléső és meghibásodott ablakai kijavítására, illetıleg cseréjére, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által „Egyes szociális szakosított ellátási formák és nappali ellátások 2008. évi egyszeri kiegészítı támogatására” kiírt pályázati felhívására 2008. november 17-én benyújtottuk pályázatunkat. A Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézete Acsád Kıszegpatyi Mentálhigiénés Otthon tetı- és csatorna cseréjét ugyancsak a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által „Egyes szociális szakosított ellátási formák és nappali ellátások 2008. évi egyszeri kiegészítı támogatására” kiírt pályázaton elnyerhetı 15 millió forintból szeretnénk megvalósítani. 2.2.3.6. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı vegyes profilú intézmények profiltisztításának megvalósítására vonatkozó elképzelések: A Vas Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı intézményekben a pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegek elhelyezése a következı képet mutatja. A pszichiátriai betegek tartós bentlakásos intézményi ellátását egy tiszta profilú intézmény a Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona Sajtoskál biztosítja 150 férıhellyel. Ezen túl intézményfenntartó társulás keretében az Önkormányzati Kórház Sárvár Simasági telephelyén 40, a Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk Intaházai telephelyén 22 férıhelyen történik szakosított szociális intézményi ellátás. Utóbbi intézmények mőködtetésében a gesztor szerepet a sárvári, illetve celldömölki önkormányzat tölti be. Szenvedélybetegek különálló intézményi keretek között történı ellátását a Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézete Acsád Kıszegpatyi Mentálhigiénés Otthona biztosítja 30 férıhelyen. Ezen túlmenıen pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek elhelyezése a többi bentlakásos intézmény mőködési engedélyében meghatározott férıhelyein, más ellátotti csoportokkal együtt lehetséges. A Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézetében Acsádon rendelkezésre álló 184 férıhelybıl 20 férıhely, a Nyugdíjasok Peresznyei Otthona 80 férıhelyébıl 10 férıhely pszichiátriai betegek; a Nyugdíjasok Kıszegi Otthona (Kıszeg, Kálvária u.) 77 férıhelyébıl 35 férıhely szenvedélybetegek ellátását biztosítja. A Vas Megyei Szakosított Szociális Intézetben Szombathelyen a 135 fı idıskorú, mozgás-, illetve látásfogyatékkal élı lakó mellett 15 pszichiátriai beteg számára fenntartott férıhely található. A többi megyei fenntartású bentlakásos intézmény mőködési engedélyében ezen ellátotti csoportokra engedélyezett további férıhely nem biztosított. Az intézményekben élı többféle ellátotti csoport keveredése által a szociális intézmények szakmailag többrétő és bonyolultabb feladatok ellátására kényszerülnek. Felmerül a kérdés, hogy az adott intézményeken belül biztosítható-e az a szakosított szociális ellátás, amely az ellátottak életkori sajátosságaiból, betegségeibıl, multimorbiditásából (gyakran a társult betegségekbıl, például a szenvedélybetegek heveny alkoholintoxikációja, vagy a közösségi együttlétet megnehezítı antiszociális magatartása, személyiségzavara) következı, speciális igényeknek megfelel-e. Kérdés az is, biztosítható-e sérülés nélkül valamennyi ellátotti csoport szabadság és személyiségi joga. Az intézményvezetıktıl kapott információkból és ellenırzési tapasztalatunkból kitőnik, hogy sem a pszichiátriai, sem a szenvedélybetegek elhelyezése az épületek adottságai miatt nem történik meg elkülönített gondozási egységekben, azaz ápolásuk, gondozásuk az idıskorúakkal integráltan valósul meg. Ezt a körülményt az ombudsmani vizsgálat a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézményben 2006-ban észrevételezte. Az intézményvezetık jelzései alapján problémát jelent továbbá, hogy az idıskorúakat ellátó intézményeinkben a körültekintı elıgondozás és a bekerüléshez szükséges szakvélemények beszerzésével is kerülhet olyan lakó az intézménybe, akinek szakosított szociális intézményi elhelyezése pszichiátriai illetve szenvedélybeteg otthonban lett volna indokolt. Pszichiátriai betegek esetében gyakran már az elıgondozás során felmerülnek a betegségre utaló jelek, illetve a betegséget igazoló szakorvosi dokumentációk. Amennyiben a pszichiátriai szakvélemény szerint a kérelmezı idısek otthonába felvehetı, az intézmény vezetıje rendszerint eleget tesz a kérésnek. A pszichiátriai, illetve szenvedélybeteg lakók szakszerő gondozásában, pszichés megnyugtatásában fontos szerepet tölthetnek be a pszichiátriai, illetve addiktológiai szakképzettséggel rendelkezı szakápolók. Idısek elhelyezését nyújtó intézményeinkben jelenleg mindössze 5 fı rendelkezik ilyen szakképesítéssel. A zavart,

314

2009. MÁRCIUS 27.

esetenként agresszív lakók megnyugtatása tehát a mentálhigiénés munkatársakra (akik az elıgondozás, az egyéni és csoportfoglalkozások, és egyéb feladatok által is leterheltek, és zömében egy mőszakos munkarendben dolgoznak), illetve az ápoló személyzetre hárul. Az intézmények a fenti szakképzettségbeli hiányt dolgozóik tanfolyami oktatásával, továbbképzéseken történı részvételével igyekeznek pótolni. Az egyes speciális ellátotti csoportok együttélésébıl adódó konfliktushelyzetek elkerülését a jogszabályi elıírások is világosan megfogalmazzák, mely követelmények intézményeink körében egyelıre nem teljesülnek: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 68. § (3) bekezdése értelmében, ha az idıskorú személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni. A törvény végrehajtásáról szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet is ezen követelmény megvalósítását támasztja alá 67. § (3) bekezdésével, mely szerint a pszichiátriai betegek otthona, valamint a szenvedélybetegek otthona a személyes gondoskodás más formáival együtt csak akkor szervezhetı, ha az ellátást igénybe vevı elkülönített ellátása biztosított. Összefoglalva, az idısek otthonaiban a pszichiátriai és szenvedélybetegekkel történı együttélés többrétő szakmai probléma megoldására készteti az intézményeket és a fenntartó önkormányzatot. Elsısorban az intézmények profiltisztításának, és ezzel összefüggésben az ellátás tartalmi megújításának lehetıségeit szükséges megfontolni. Az intézmények profiltisztítása során több tényezıt szükséges számba venni. Egyrészt figyelmet kell fordítani arra, hogy a jelenleg ellátásban részesülık a lehetı legkevésbé sérüljenek, azaz megszokott környezetükbıl kényszerően ne kerüljenek kiszakításra. Ez oly módon érhetı el, hogy részben áthelyezésekkel, részben természetes fogyás révén, a mőködési engedélyekben szereplı engedélyezett férıhelyszámok folyamatos igazításával törekedjünk a meghatározott férıhelyszámok elérésére. Másrészt szem elıtt kell tartani, hogy a várakozói igények ismeretében az egyes intézmények férıhelyszámai a szükségletekhez igazodóan kerüljenek kialakításra. A pszichiátriai, illetve szenvedélybeteg ellátottak esetén fontos szempont a tiszta profilú mőködés és a megfelelı szakmai háttér kialakítása (speciális ismeretekkel rendelkezı szakképzett dolgozók megléte, lehetıség az ellátott állapotának megfelelı ellátás pl. lakóotthoni ellátás, rehabilitáció nyújtására, szociális foglalkoztatásban való részvétel lehetıségének biztosítása). Ezen ellátotti csoportok esetében megfontolandó meglévı tisztaprofilú szakosított intézmény bıvítésében is gondolkodni, hiszen itt a szakmai háttér adott és az intézmény által nyújtott szolgáltatásokba való bekapcsolódás az ellátásban részesülı érdekeit szolgálja. Az intézmények, illetve az egyes telephelyek profiltisztítására vonatkozó elképzelést a melléklet 28. a-c. sz. táblázatai szemléltetik. Az I. alternatíva szerint tervezett átcsoportosítások egyrészt az idıskorú férıhelyek számának 3 férıhellyel, a szenvedélybeteg férıhelyek 12 férıhellyel történı növekedését, másrészt a pszichiátriai betegek részére fenntartott férıhelyek 3 férıhellyel történı csökkenését idézik elı. Az elképzelés szerint a férıhelybıvítést a Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona Sajtoskál intézményhez tartozó 12 férıhelyes lakóotthon kialakítása teheti lehetıvé. Az új lakóotthon kialakítása egyrészt a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely 15 pszichiátriai betegek részére fenntartott férıhelybıl 12 férıhely átcsoportosításával a pszichiátriai beteg férıhelyszámok nagy részben történı megtartását, másrészt a megfelelı szakmai háttérhez történı elhelyezését célozza. A Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthonában Sajtoskálon mőködı 12 fıs rehabilitációs célú lakóotthon mellett további lakóotthonok kialakítására van lehetıség. Rendkívül nagy elınyt jelent, hogy a lakóotthon közvetlen szomszédságában az intézmény által szervezett szociális foglalkoztatás zajlik, melyhez – állapotuktól függıen – az újonnan kialakított férıhelyekre felvett pszichiátriai betegek is csatlakozhatnának. A szenvedélybeteg férıhelyek racionalizálása a Kıszegpatyi Mentálhigiénés Otthonban mőködı 30 férıhely és a Nyugdíjasok Kıszegi Otthonában (Kıszeg, Kálvária u.) fenntartott 35 férıhely összevonásával valósulhat meg, melynek eredményeképp a Nyugdíjasok Kıszegi Otthona 77 férıhelye kizárólag szenvedélybetegek ellátását biztosíthatná, további 12 üres férıhellyel. A Nyugdíjasok Peresznyei Otthonában mőködı 10, valamint a Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézetében Acsádon meglévı 20 pszichiátriai betegek részére fenntartott férıhely átkerülne az eddig szenvedélybetegek ellátását nyújtó kıszegpatyi telephelyre, ezzel egyidejőleg a felszabaduló 20 férıhelyet 10 idıskorú és 10 mozgásfogyatékos férıhellyé minısítenénk át. A Nyugdíjasok Peresznyei Otthonában lévı 10 mozgásfogyatékos férıhely az acsádi telephelyre kerül át, mely az acsádi telephelyen kialakított akadálymentes környezet révén is kedvezı változást jelentene az ellátottak számára. Ugyanakkor a Kıszeg, Kálvária u-i intézményben lévı 42 idıskorú férıhelybıl 10 férıhely az acsádi, 20 férıhely a peresznyei intézménybe kerülne át. A fennmaradó 12 idıskorú férıhely - a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely 15 pszichiátriai férıhely Sajtoskálra történı átcsoportosítása folytán felszabaduló férıhelyek idıskorú férıhellyé történı átminısítésével - a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathelyre kerülne át, ezzel együtt idıs üres férıhelyeinek száma 3-mal növekedne. A férıhelyek áthelyezése így egy 77 férıhelyes szenvedélybeteg, egy 30 férıhelyes pszichiátriai, valamint egy 80 férıhelyes idıskorú tisztaprofilú intézmény kialakítását teszi lehetıvé. A profiltisztítás tervezetének II. alternatívája. A Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézete Acsád és telephelyei belsı átcsoportosítására vonatkozó elképzelés megegyezik az I. alternatíva szerintivel. A Vas Megyei

2009. MÁRCIUS 27.

315

Szakosított Szociális Intézet Szombathely 15 pszichiátriai beteg férıhelyének idıskorú férıhellyé történı átminısítése a Sajtoskálra történı átcsoportosítását azonban nem teszi lehetıvé. Így a II. alternatíva szerint az összes férıhelyszám az eredetivel megegyezı, ezen belül a szenvedélybetegek férıhelyeinek száma 12, az idıskorúak férıhelyeinek száma 3 férıhellyel emelkedik, míg a pszichiátriai betegek férıhelyszáma 15 férıhellyel csökken. E 15 pszichiátriai férıhely megtartására vonatkozó elképzelések során célszerőnek tőnik az intaházai intézményegység férıhely-bıvítése – amely a jelenleg üresen álló 25-30 férıhely kialakítására alkalmas épület hasznosítását is biztosítaná. Óriási elınyt jelentene a rendelkezésre álló magas színvonalú szakmai háttér megléte. 3. A szociális szakellátási rendszer hatékony mőködését segítı és gátló tényezık A megyei szociális ellátórendszer fejlesztésének lehetıségeire vonatkozó, az elızı koncepcióban tett megállapítások ma is helyt állóak. A folyamatosan változó jogszabályi környezet, a finanszírozási rendszer anomáliái, a pályázati feltételek szigorú kötöttségeibıl adódó korlátok jelentısen hátráltatják a hatékony mőködtetést és az elıre tervezhetıséget. Az egészségügyi és a szociális terület határainak gyakori összemosódása megnehezíti a kompetencia határok pontosabb körvonalazását. Ugyanakkor megyénk szerencsés helyzetben van a tekintetben, hogy a szociális szakképzés feltételei adottak, ezáltal jól képzett szakemberekbıl nincs hiány. A megyében mőködı intézmények továbbra is betöltik gyakorlati ismeretek, tapasztalatok elsajátításának teret adó szerepüket. Továbbá a szociális és gyermekvédelmi intézmények jó kapcsolatrendszere a továbbiakban is segíti az együttmőködést, hatékonyságot. 4. Vas megye középtávú szociális szolgáltatásfejlesztési stratégiája 4.1. A szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei és prioritásai 2008-2010. Szociális ellátások A 2003., illetve 2006. évi szociális szolgáltatástervezési koncepció által meghatározott fejlesztési irányvonalak nagyrészt ma is helytállóak és szükségszerőek. A jelen koncepcióban felvázolni kívánt fejlesztési szükségleteket alapvetıen a megyében élı rászorult lakosság részérıl megfogalmazódott igények kielégítésére, a települési önkormányzatok megváltozott feladatellátási kötelezettségeinek teljesítésére, továbbá a szociális szolgáltatások meg nem valósult fejlesztési elképzeléseinek továbbvitelére, és a többcélú kistérségi társulások feladatvállalásának kiszélesítésére vonatkozó törekvések határozzák meg. Az alapszolgáltatások körében a települési önkormányzatok kötelezıen teljesítendı feladatai közül a legkevésbé kiépült szolgáltatás az étkeztetés, valamint a házi segítségnyújtás, melyek megoldása – különös tekintettel a gondozási szükséglet vizsgálat eredményétıl függı szolgáltatás nyújtás biztosítására - sürgetı feladat. A megye aprófalvas településszerkezete a falugondnoki szolgálatok további fejlesztését indokolja. Egyes speciális ellátotti csoportok (fogyatékkal élık, pszichiátriai és szenvedélybetegek, demens személyek), nappali ellátása hiányosan kiépült, fejlesztése szükséges. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás további kapacitásbıvítése elısegítheti a krízishelyzetek mihamarabbi elhárítását. A 2000 lélekszám feletti települési önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit a 29. sz. táblázat tartalmazza. A szakosított ellátások terén a hiányzó, illetve nem kellı kapacitással mőködı szolgáltatások idıskorú és pszichiátriai otthoni férıhelyek bıvítése, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti illetve rehabilitációs intézményei, lakóotthonai, a demens betegek, a pszichés, disszociális és magatartás-zavart mutató gondozottak speciális szükségleteinek kielégítését célzó intézményi ellátások, a vegyes profillal mőködı intézmények profiltisztításának megoldása a feladat. A fejlesztés prioritásai A szociális szolgáltatások fejlesztésével és mőködtetésével összefüggı alapelveket és értékeket, valamint a stratégiai célokat a 2003., illetve 2006. évi koncepciók szerint napjainkban is érvényesnek tartjuk. A fejlesztési prioritások közül azonban továbbra is hangsúlyozni kívánjuk: 1. a népesség elöregedésére, az idısek növekvı rászorultságára tekintettel a - családközeli, illetve az idıs ember saját otthonában történı, szakszerő gondozásának biztosítását, - az idısotthoni, valamint demens férıhelyek további bıvítését, - a tartós bentlakásos intézmények fizikai és kommunikációs akadálymentesítését, korszerősítését, - a pályázati lehetıségek függvényében a leromlott állapotban lévı kastélyépületek rekonstrukciójának folytatását, illetve kiváltását, - a rászorultság elvének fokozott érvényre juttatását.

316

2009. MÁRCIUS 27.

2. a tartós bentlakásos intézményekben a profiltisztítás véghezvitelét, különös tekintettel a pszichiátriai és szenvedélybetegekre, 3. az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatásának megszervezését a fogyatékkal élık, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozását végzı intézményekben, valamint rehabilitációs intézményi férıhelyek létesítését, 4. a humán erıforrás fejlesztést, elsısorban a - szakdolgozói létszám törvényi határidıre történı teljesítését, a gondozottak szakszerő és biztonságos ellátása érdekében, - az önkéntes tevékenység ösztönzését 5. a szociális intézményekben a minıségügyi rendszer bevezetését. A Vas Megyei Önkormányzat tartós bentlakásos intézményeinek fejlesztési feladatai: A Vas Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı bentlakásos intézmények jövıbeli fejlesztési elképzeléseinek irányvonalait alapvetıen a jogszabályi elıírások megteremtéséhez szükséges feladatok, valamint az intézményben élık szükségleteihez igazodó szolgáltatások szakmai színvonalának emelésére irányuló törekvések határozzák meg. A megyei önkormányzat törvényi kötelezettségeinek jelenleg sem tesz teljes mértékben eleget, mivel hajléktalanok otthonát, illetve súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket, magatartászavart mutatók számára kialakított speciális intézményt nem biztosít. A 2006. évi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióban 2006-2009. évekre megjelölt tervezett fejlesztési feladatok között nem valósult meg a Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézetében Acsádon demens egység kialakítása, a Nyugdíjasok Peresznyei Otthona teljes rekonstrukciója, a Mentálhigiénés Otthon Kıszegpaty átalakítása, a Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona Sajtoskál akadálymentessé tétele, a Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc „B” épület tetıtér beépítése és az „A” épület akadálymentesítése, a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely átalakítása és lakóotthonnal történı bıvítése, a Nyugdíjasok Hegyháti Otthona Oszkó akadálymentesítése, valamint a Sárvári Kórház Simasági Részlegének teljeskörő felújítása. Az újonnan létesíteni kívánt intézmények körében nem teljesült a Markusovszky Kórház telephelyén tervezett idısotthon, a szenvedélybetegek rehabilitációjának biztosítására, valamint a súlyos pszichés, disszociális és magatartászavaros betegek ellátására tervezett intézmények létrehozása. A meg nem valósult fejlesztési feladatok elvégzése a továbbiakban is a megyei önkormányzat tervei között szerepel. A várható pályázati lehetıségek alapján körvonalazódni látszik, hogy a 2006. évi koncepcióban tervezett Vas Megyei Idısek Otthona Táplánszentkereszt teljeskörő rekonstrukciója helyett a jövıben a kastélyépület teljes kiváltására szükséges törekedni. Az intézménynek helyet adó új épület építészeti tervezése folyamatban van, elıreláthatólag az intézményhez tartozó terület beépítésével kerül megvalósításra. Az újonnan létesítendı épület a jogszabályi feltételeknek teljes mértékben megfelelı korszerő intézmény kialakítását, valamint a jelenlegi férıhelyszámok megtartását célozza a TIOP pályázati programok keretében kastélykiváltásra irányuló pályázati lehetıség függvényében. Az Önkormányzati Kórház Sárvár Simasági Szervezeti Egysége rekonstrukciója szintén a megyei önkormányzat legfontosabb fejlesztési célkitőzései között szerepel. Az átalakítás révén megvalósulhat az épület akadálymentessé tétele, a közösségi helyiségek és az 1 fıre jutó 6 négyzetméter lakóterület kialakítása. A Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc tervezett fejlesztési feladatai között nem teljesült a „C” épület rekonstrukciója, mely leromlott állapota miatt különösen sürgetı megoldásra vár. Sajnos a bentlakásos intézmények korszerősítésére kiírt TIOP 3.4.2. pályázat feltételei nem tették lehetıvé az épület átalakítására irányuló pályázat benyújtását, ezért a továbbiakban is keresni kell a fejlesztés forrásainak lehetıségét. Az akadálymentes közlekedést az intézmény egészében meg kell oldani. Ennek érdekében a pályázati lehetıségeket figyelemmel kell kísérni. A Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézete Acsád kıszegpatyi telephelyének jövıbeli sorsát illetıen a tárgyi feltételek hiányosságainak megszőntetésére tett erıfeszítéseket tovább kell folytatni. A Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely korszerősítésére elkészültek az építészeti tervek, mely a pályázati lehetıségek függvényében két részbıl tevıdik össze. Egyrészt a szakmai jogszabály elıírásainak, másrészt az energiatakarékos üzemeltetés mőszaki feltételeinek való megfelelés szempontjából kerültek kidolgozásra az épület átalakítására vonatkozó elképzelések. A szakmai szempontú tárgyi elvárások megteremtését a TIOP 3.4.2. pályázati program, míg a korszerő és energiatakarékos technológiai háttér kialakítását, valamint az intézmény akadálymentesítését egyéb pályázati lehetıség kiaknázása révén, az épület ablakainak cseréjét egy folyamatban lévı pályázati támogatásból kívánja a megyei önkormányzat megvalósítani. A Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár és a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely oszkói telephelyének összevonása - mely a két település földrajzi közelsége és a szolgáltatások ésszerőbb szervezése révén költségcsökkentı mőködtetést tesz lehetıvé,-2009. január 1-i hatállyal megvalósult. A mőködési engedélyezési eljárás befejezıdött.

2009. MÁRCIUS 27.

317

A Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona Sajtoskál kastélyépülete jogszabályi elıírásoknál nagyobb férıhelyszámú lakószobáinak felszámolását tenné lehetıvé egy újabb, 12 férıhelyes rehabilitációs célú lakóotthon megépítése, mely a családias légkört biztosító környezet megteremtésén túl, a szociális foglalkoztatásban történı részvétel lehetıségének biztosításával az önálló életvitel, a társadalmi reintegráció irányába vezetheti az itt élı személyeket. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı bentlakásos intézmények profiltisztításának végrehajtása érdekében megfontolandó további pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonának/lakóotthonainak kialakítása. A kastélyépületben továbbra is megoldandó feladat a teljes akadálymentesítés megteremtése külsı lift felszerelésével. Már a 2003. évi elképzelések között is szerepelt – kiemelten a hajléktalan és szenvedélybeteg személyek – rehabilitációs intézményi ellátásának kialakítása, speciális intézmény létrehozása a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket, magatartászavart mutatók számára. Mivel e célokat sajnos a felülvizsgálati idıszakban sem sikerült megvalósítani, továbbra is szükséges szem elıtt tartani ezen intézmények létrehozását. A fejlesztési elképzelések megvalósítása során – a települések jelzései alapján – célszerő szem elıtt tartani a megyében található funkcióját vesztett épületek bentlakásos intézménnyé történı átalakításának lehetıségeit, mely az adott település szempontjából a munkalehetıségek gyarapításához és a lakosságszám növekedéséhez, míg a megyei önkormányzat számára a területi ellátottság javításához és az új intézmény alapítása révén a szükségletekhez igazodó szolgáltatások biztosításához nyújthat kedvezı feltételeket. Az intézményi fejlesztések ütemezése a 30. sz. táblázatban található. 5. Vas Megye Gyermek- és ifjúságvédelmi koncepciója 5.1. Bevezetés A gyermekvédelem – a szociálpolitika részeként vagy attól elkülönítetten – történelmileg változó diszciplína. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997-ben megszületett törvény valódi mérföldkı a magyar gyermekvédelemben történetében, amely új keretet teremt a gyermekek védelmének és a róluk való gondoskodásnak. A gyermekek védelmét Magyarországon az 1997. évi XXXI. törvényen kívül közvetlenül és közvetetten számos más jogszabály is szabályozza, így az alaptörvény, vagyis az alkotmány, a közoktatási törvény, a családjogi törvény, az egészségügyi törvény, a szociális törvény, az esélyegyenlıségi törvény és mindenekelıtt a gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény, melyet a magyar parlament 1991. LXIV. törvénnyel hirdetett ki. Vas megye gyermekvédelmi rendszerébe a törvény szellemisége fokozatosan épült be, folyamatos változáson, átalakuláson ment keresztül ellátó rendszerünk. Napjainkban úgy véljük elmondható, hogy a törvény hatályba lépése óta kialakult rendszer alkalmas az egyéni igények kielégítésére, a helyzetek kezelésére. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. Mindezek célja, hogy az ellátásba bevont gyermek számára biztosítsa az egészséges testi, szellemi és erkölcsi fejlıdés feltételeit, megteremtse a társadalmi beilleszkedés lehetıségét. A gyermekek helyzetét befolyásoló fıbb társadalmi jellemzık: • bizonytalan szociális környezet (foglalkoztatási problémák, elhelyezkedési nehézségek, kíméletlen munkaerıpiaci verseny, az állam paternalista szerepvállalása erısen csökken, kiszámíthatatlan gazdasági környezet, növekvı infláció, a családok eladósodásának növekedése stb.) • a társadalmi értékek és értékrend súlyos zavara (világnézeti, kulturális, erkölcsi pluralizmus okozta sokk) • urbanizációs, illetve globalizációs ártalmak (környezeti, lelki, szellemi) • a család funkcióinak felbomlása (a külsı hatások sodró szerepe miatt a család pozitív befolyást a gyermekre egyre kevésbé képes tenni – parentifikációs jelenség, érzelmi elhanyagoltság, stb.) A fentiekben vázolt okok következtében a társadalom egyre nagyobb hányada nem tud lépést tartani, alkalmazkodni a változásokkal, nem tudja kezelni a nehézségeket. A család, mint intézmény, mindig változott és változik a társadalom, gazdaság, vallás, kultúra és a politika összefüggésében. Az utóbbi évtizedek társadalmi-gazdasági folyamatai – a jóléti állam kialakulása, a foglalkozási struktúra változásai és nem utolsó sorban a társadalmi mobilitás – nyomán mindinkább felgyorsuló változásnak lehetünk tanúi. Mint például a válások, a különélések, a házasságon kívül született gyermekek számának növekedése. De szólhatunk a szülı-gyermek viszony alakulásáról és mindezek demográfiai következményeinek összefüggéseirıl is. Az együttélési minták és családformák változásai nyomán tapasztalhatjuk, hogy a család fogalma újraértékelıdik, és változnak a funkciójáról vallott nézetek is. 5.2. A Vas megyei gyermekvédelmi alapellátások és mőködésük jellemzıi A gyermekjóléti alapellátásokat gyermekjóléti szolgáltatás biztosításával, gyermekek napközbeni ellátásával, és gyermekek átmeneti gondozásával kell ellátni a gyermekvédelmi törvényben megfogalmazottak szerint.

318

2009. MÁRCIUS 27.

A gyermekjóléti alapellátás célcsoportja a veszélyeztetett gyermekek, illetve a védelembe vett gyermekek köre. A következıkben e gyermekek körét vizsgáljuk: Az országos és a megyei adatok is azt mutatják, hogy a veszélyeztetett gyermekek száma folyamatosan csökken, míg a veszélyeztetetteken belül a védelembe vett gyermekek száma növekszik. Vas megyében a veszélyeztetett kiskorúak száma 2006-ban 3.371, a családok száma, melyben a veszélyeztetett kiskorúak élnek 1.413. A 0-17 éves populáció 1,3 %-a veszélyeztetett megyénkben. A veszélyeztetettségen belül 64,3 % az anyagi okok miatt veszélyeztetettek aránya. Megyénkben az anyagi okok 64,3 % értéke mellett, a környezeti okok 15,7 %-kal, a magatartási okok 13,8 %kal, az egészségi okok 6,2 %-kal, ebbıl az alkoholizmus 6,9 %-kal, a lakáskörülmények 10,4 %-ban jelennek meg veszélyeztetettségi okként. A védelembe vettek arányait vizsgálva a következı megállapításokat tehetjük: Vas megyében a védelembe vett kiskorúak száma 368 fı, a családok száma, melyben védelembe vett kiskorúak élnek 207. A védelembe vettek majd fele a szülınek felróható okból, (~50%) a másik fele környezeti, illetve a gyermeknek felróható okból került védelembe (~ 25-25 %). A gyermekjóléti szolgálatnál ellátott, bántalmazott gyermekek száma 2006-ban 196, ebbıl fizikai bántalmazást elszenvedett 80, lelki bántalmazást 104, szexuális bántalmazást elszenvedett gyermekek száma pedig 12. 5.2.1. Gyermekjóléti alapellátások 5.2.1.1. Gyermekjóléti szolgálatok rendszerének kiépülése, szolgáltatások alakulása 2006-2008 között Vas megyében A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálybalépése idıpontjától a települési önkormányzatok kötelezı feladatává tette a gyermekjóléti szolgálat mőködtetését. Vas megyében a törvény hatályba lépését követıen elıször a városok és a nagyobb települések hozták létre a gyermekjóléti szolgálatokat. Késıbb a körjegyzıségek, illetve a kistelepülések egy része társulást hozott létre a feladat ellátására. Az elmúlt 2 és fél évben Vas megyében megalakultak a többcélú kistérségi társulások. Jelenleg 10 város és 9 kistérség van megyénkben. A kistérségi társulásokon belül mikrotérségek is alakultak, melyek külön társulásokat hoztak létre egy-egy feladat ellátása érdekében. A 9 kistérségi társulás közül 7 társulás lát el gyermekjóléti alapellátási feladatokat: gyermekjóléti szolgáltatást, gyermekek napközbeni ellátását, illetve gyermekek átmeneti gondozását. Jelenleg Vas megye minden településén mőködik gyermekjóléti szolgálat. Jelenlegi adatok: -gyermekjóléti szolgálatok száma: 26, ebbıl:

- intézményi formában mőködik: 12 -egyszemélyes szolgálat: 14

Az intézményi formában mőködı szolgálatok többségénél a szakmai létszám és a szakképzettség megfelel a jogszabályi elıírásoknak, illetve a még szakirányú képesítéssel nem rendelkezıknél a szükséges végzettség megszerzése folyamatban van. Az egyszemélyes szolgálatoknál általában védınık látják el a feladatot részmunkaidıben, ık (egy-két kivétellel) nem rendelkeznek szakirányú szakképesítéssel. A munkafeltételek a többcélú kistérségi társulások létrejöttével, lényegesen megváltoztak. A szolgálatok székhelyéül többnyire a már korábban meglévı szociális/gyermekjóléti integrált intézményeket bıvítették ki, így kissé zsúfoltabb a családgondozók elhelyezése, de van olyan intézmény is, amely új helyre költözött, jobb körülmények közé. Általánosságban elmondható, hogy a kistérségi feladatokat ellátó szolgálatok székhelyein biztosítottak a segítı munka alapvetı feltételei, az irodák és a fogadószobák barátságosak, a kliensek fogadása zavartalanul lebonyolítható, a szükséges kommunikációs és irodatechnikai eszközök rendelkezésre állnak. Az akadálymentesítés azonban még nem mindenütt megoldott. A kistérségi feladatokat végzı intézményeknek - a jobb megközelíthetıség miatt - vannak területi irodáik. A társult településeken a családgondozók számára általában nem biztosítanak önálló szolgálati helyiséget. A fogadóórákat a polgármesteri hivatal, vagy a mővelıdési ház éppen nem használt helyiségében tartják meg. Az egyszemélyes szolgálatok székhelye többnyire a védınıi tanácsadó, mely funkciójánál fogva nem a szociális munka végzéséhez szükséges módon került kialakításra, de általában megfelel a segítı munka feltételeinek. A többcélú kistérségi társulások megalakulása után az intézmények szakmai vezetıi rugalmasan, jól megszervezték a munkát a társult településeken. A körzeteket a lakosságszám és a megközelíthetıség figyelembe vételével alakították ki. Az új struktúrával hatékonyabb, szakszerőbb lett a szolgáltatás, az új családgondozók többsége képzett, felkészült szakember. A segítıknek sok nehézséggel kellett megküzdeni, mire

2009. MÁRCIUS 27.

319

elfogadtatták magukat a képviselı-testületekkel, polgármesterekkel, jelzırendszerrel, melynek oka, hogy még nincs hagyománya, presztízse a segítı szakmának. A lakossággal, klienskörrel könnyebb volt a kapcsolatfelvétel és az együttmőködés. Az eltelt idıszakban a jelzı- és információs rendszerrel sikerült intenzív kapcsolatot kiépíteni, a jelzési kötelezettségének a legtöbb jelzırendszeri tag eleget tesz, de az együttmőködés még nem zökkenımentes. Elıfordul, hogy a jelzés túl késın érkezik, amikor már csak hatósági beavatkozással lehet megszüntetni a veszélyeztetettséget. Problémát okoz az is, hogy a jelzéseket nem mindenki hajlandó írásban megtenni, nem akarja vállalni a felelısséget javaslataiért, véleményéért, nem akar konfliktusba keveredni a családdal, megnehezítve ezzel a szolgálat és a gyámhatóság munkáját. A városi gyámhivatalokkal és a jegyzıi gyámhatóságok többségével jó a családgondozók együttmőködése, de ezen a téren is van még tennivaló. Fıbb veszélyeztetı okok a családgondozók tapasztalatai alapján az elıfordulás gyakorisága sorrendjében: szülık felelıtlen, deviáns életvitele, melynek következménye a rossz anyagi helyzet is; magatartási-, beilleszkedési zavar; gyermeknevelési problémák; familiáris konfliktusok; elhanyagoló szülıi magatartás; szenvedélybetegség; fogyatékosság; bántalmazás. A gyámhivatali ellenırzés tapasztalatai azt mutatják, hogy gyermekbántalmazás esetén mindig történt intézkedés a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. A gondozás során szükséges speciális ellátásokat (pszichológiai-, fejlesztıpedagógiai stb.) más szolgáltatóhoz történı közvetítéssel próbálják megoldani. 2 intézménynél segíti a munkát tiszteletdíjas pszichológus heti 1-2 órában, ami nagyon kevés. A gyermekjóléti szolgálatok - a jelzırendszer mellett - széleskörő szakmai kapcsolatot építettek ki mindazon intézménnyel, szervezettel, melyek tevékenységük révén kapcsolódnak a gyermekvédelemhez. Szoros az együttmőködésük a szakellátással, részt vesznek a TEGYESZ elhelyezési értekezletein. Az eredményesebb gondozás érdekében jó kapcsolatot építettek ki a városi gyámhivatalokkal és a jegyzıi gyámhatóságokkal. A többcélú kistérségi társulások megalakulásával, az intézményi formában történı ellátás elterjedésével, a gyermekjóléti szolgáltatás szakszerőbbé, színvonalasabbá vált. A szakellátással szoros az együttmőködés, ennek ellenére a vérszerinti családba való visszahelyezés - az érintett családok passzivitása, többszörösen hátrányos helyzete miatt - kis számban fordul elı. Az egyszemélyes szolgálatok családgondozói szakmailag kevésbé felkészültek, mint az intézmények alkalmazottai, szakmai háttér nélkül, egyedül kénytelenek megbirkózni a nehézségekkel. Gyakran nem ismerik pontosan a vonatkozó jogszabályokat, nincsenek tisztában feladatkörükkel, kompetencia-határaikkal. 5.2.1.2. Gyermekek napközbeni ellátása: Gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élı gyermekek számára életkoruknak megfelelı nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell biztosítani, míg szüleik, gondozóik munkavégzésük, egyéb elfoglaltságuk miatt távol vannak, és napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A szolgáltatások idıtartamát ezért lehetıleg a szülı munkarendjéhez kell igazítani. Bölcsıdék száma Vas megyében: 14 Családi napközik száma: 1 A bölcsıdék összes férıhelyszáma: 587 Beíratott gyermekek száma: 691 Kihasználtság: 117, 71 %-os (31. sz. táblázat) Megyénkben a városok közül İriszentpéteren és Bükön nincs bölcsıdei ellátás. Szombathely, Csepreg és Celldömölk városok bölcsıdéi nem csak a saját településükön élı gyermekeket látják el, hanem fogadják a vonzáskörzetükhöz tartozó települések kisgyermekeit is. Ebbıl kifolyólag a bölcsıdék zsúfoltak, a 3 éven aluli gyermekek ellátása kapacitáshiánnyal küzd a városokban és a kistelepüléseken egyaránt. A Gyes melletti munkavállalás lehetısége miatt országosan megnövekedett a bölcsıdei ellátás iránti igény, ezért a közeljövıben elkerülhetetlen a férıhelybıvítés. Szombathelyen egyre nagyobb igény van a 3 év alatti sérült gyermekek bölcsıdei elhelyezésére. Ennek a problémának a megoldásához speciálisan képzett szakemberekre, és megfelelı tárgyi eszközökre van szükség. A gyermekek napközbeni ellátását elısegítené, ha a többcélú kistérségi társulások nagyobb számban vállalnák fel ezt a feladatot. A bölcsıde mellett elınyben kellene részesíteni a családi napközit, házi gyermekfelügyeletet, mely a kistelepüléseken megoldaná a gyermekek napközbeni ellátását anélkül, hogy a helyi önkormányzatnak intézményt kellene fenntartani. Ez sok szülınek segítené a munkavállalást.

320

2009. MÁRCIUS 27.

5.2.1.3. Gyermekek átmeneti gondozása: A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek fejlıdését elısegítı teljes körő ellátásról kell gondoskodni. Az átmeneti gondozás biztosítható helyettes szülınél, gyermekek, illetve családok átmeneti otthonában. Önálló gyermekek átmeneti otthona nem mőködik Vas megyében. E feladatot Szombathely Megyei Jogú Város tekintetében feladat-ellátási szerzıdéssel a Vas Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat keretein belül mőködı befogadó gyermekotthoni csoportban látja el a megyei önkormányzat. Családok átmeneti otthona: Ez az intézménytípus a célból létesült, hogy az otthontalanná vált szülı – kérelmére - együttesen elhelyezhetı legyen gyermekével. Megyénkben jelenleg 3 családok átmeneti otthona mőködik. 2 intézményt Szombathely Megyei Jogú Város mőködtet 2x40 fıvel, 1 intézményt a Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány tart fenn, férıhelyszáma: 24 fı. A szombathelyi intézmény csak a megyei jogú várost látja el, az alapítványi családok átmeneti otthonának ellátási területe Vasvár és kistérségére terjed ki. Mindhárom intézményben jók az elhelyezési körülmények, a szakmai létszám biztosított. A szombathelyi intézmények 2006-ban telephelyekkel bıvültek, így nıtt a férıhelyek száma. A családok átlagosan 6-8 hónapot töltenek az intézményekben, a kigondozás többségüknél eredményes. Helyettes szülıi hálózat: 2006-ban megyénkben 2 város (Szombathely, Szentgotthárd) biztosította a gyermekek átmeneti gondozását helyettes szülıi hálózat, illetve önálló helyettes szülı foglalkoztatásával. A többi településen máig megoldatlan ez az ellátás. A helyettes szülık mindegyike elvégezte a felkészítı tanfolyamot, körülményeik és személyiségük alapján alkalmasak a feladatra. 5.2.1.4. Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat Vas megyében Megyénkben a gyermekjóléti módszertani feladatokat a szombathelyi székhelyő Pálos Károly Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. A módszertani intézmény egész évben rendszeresen szervez szakmai megbeszéléseket, konferenciákat a gyermekvédelmi szakemberek számára. Negyedévente módszertani hírlevelet állítanak össze, és eljuttatják a megye összes gyermekjóléti szolgálatához. A kiadványban közzéteszik az aktuális eseményeket, jogszabályi változásokkal kapcsolatos ismereteket, és próbálnak segítséget adni a napi problémák kezeléséhez. A Pálos Károly Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat célja, hogy gyermekjóléti feladatait olyan magas szakmai színvonalon végezze, hogy modellül szolgáljon Vas megye területén gyermekjóléti szolgáltatást végzık (intézmények és egyszemélyes szolgáltatók) számára. Regionális módszertani családsegítı tevékenység A Pálos Károly Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat 2006. január elsejétıl lát el módszertani feladatokat a családsegítés témakörében a Nyugat-dunántúli Régióban. Az eltelt idıszakban sikerült egy jól mőködı kapcsolatrendszert kiépíteniük a régióban mőködı családsegítı szolgálatokkal. A Nyugat-Dunántúli Régió három megyét - Gyır-Moson-Sopron, Vas, és Zala megyét - foglal magában. A régióban összesen 655 település található. A régióban összesen 40 családsegítést ellátó intézmény mőködik. A módszertani intézmény munkatársai adatbázist építettek ki, melyben a szociális és egyéb ellátások vonatkozásában győjtöttek adatokat. Elektronikus hírlevelet mőködtetnek, mely havonta két alkalommal jut el az olvasókhoz. Segítı Szó címmel kiadványt jelentettek meg, mellyel a régió szociális szakembereinek szakmai fejlıdését segítik elı. Több kutatást és felmérést is végeztek abból a célból, hogy a régió szakembereinek munkáját a lehetı leghatékonyabban segítsék. A gyermekjóléti alapellátás jelenlegi helyzetének értékelése Vas megyében Megyénk gyermekjóléti szolgálatainak rendszere a 2006. évi felülvizsgálat óta jelentısen átalakult. Az egyszemélyes szolgálatok, amelyek szakmailag nem a legmegfelelıbb hatékonysággal dolgoztak, megszőnıben vannak. Helyettük megyeszerte megalakultak a többcélú kistérségi társulások, melyek feladatellátásába bekerült

2009. MÁRCIUS 27.

321

a gyermekjóléti szolgáltatás is. Ezzel elıtérbe került az intézményi formában végzett szolgáltatás, mely szakmailag magasabb szintő ellátást tesz lehetıvé. Értékelésünk alapján a következı fıbb jellemzık állapíthatók meg: A gyermekjóléti szolgáltatás területén: Egyre alacsonyabb számú egyszemélyes szolgálat, változó szervezeti alakulatok, a szakképzettek aránya fıleg a kistelepülési szolgálatoknál alacsony, a jogszabályi elıírásokat nagyrészt elérik a szolgálatok szakmai létszámai, növekszik az ellátottak és a kezelt problémák száma, jól képzett szakemberek a városi gyermekjóléti szolgálatoknál, egyre jobban mőködı kapcsolat a jelzırendszerrel, a szakellátással, elindult a módszertani munka a szombathelyi Pálos Károly Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat szervezésében. A nappali ellátás területén: nem mőködik sem családi napközi, sem házi gyermekfelügyelet, a bölcsıdei rendszer a városokban mőködik stabilan, a bölcsıdék kihasználtsága nagyon magas, egyre nı az igény a bölcsıdei ellátásra. Átmeneti gondozás területén: alacsony számú helyettes szülı mőködik a megyében, kihasználtságuk minimális, /Szombathelyen nem/ nincs önálló gyermekek átmeneti otthona, összesen három családok átmeneti otthona mőködik, melyek kihasználtsága teljes, így funkciójukat, a krízis helyzetben történı elhelyezés lehetıségét nem tudják teljes körően biztosítani. Értékelés kistérségenként: 1) Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása (28 önkormányzat) Székhelye: 9500 Celldömölk, Szentháromság tér 1. A gyermekjóléti szolgáltatás ellátása érdekében 19 település hozott létre társulást a kistérségen belül. Az ellátást nyújtja: Celldömölki Népjóléti Szolgálat intézmény. A kistérségen belül mőködik a Jánosházi mikrotérség, melyhez 7 település tartozik. Szolgáltatást nyújtó intézmény: Jánosházi Gondozási Központ A kistérségen belül két településen van még egyszemélyes gyermekjóléti szolgálat, ahol a helyi védını látja el részmunkaidıben a gyermekjóléti feladatot. 2) Felsı-Répcementi Többcélú kistérségi Társulás (17 önkormányzat) Székhely: 9735 Csepreg, széchenyi tér 31. A kistérségen belül két mikrotérség van: - Csepregi mikrotérség: 3 településbıl áll, ık társultak a gyermekjóléti feladatra. A gyermekjóléti szolgáltatást a Csepregi Területi Gondozási Központon keresztül biztosítják. - Büki mikrotérség: 14 település társult a gyermekjóléti szolgáltatás ellátására. A szolgáltatást a Büki Alapszolgáltatási Központon keresztül nyújtják az ellátási területen. 3) Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás (25 önkormányzat) Székhely: 9900 Körmend, Szabadság tér 7. A kistérségi társulás nem lát el gyermekjóléti feladatokat a kistérségben. A települések közül csak egy település kötött ellátási szerzıdést a Körmendi Szociális Szolgáltató és Információs Központtal a gyermekjóléti szolgáltatásra. 12 településen egyszemélyes, részmunkaidıs családgondozó végzi a gyermekjóléti feladatokat. A többi település a „Vasi Hegyhát” Többcélú Kistérségi Társuláshoz csatlakozott, és a Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány Alapszolgáltatási Központja (Vasvár) látja el területükön a szolgáltatást. 4) Kıszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú kistérségi Társulása (15 önkormányzat) Székhely: 9730 Kıszeg, Chernel J. u. 6. A kistérségi társulás a Kıszegi Szociális és Gondozási Központon keresztül minden település számára biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.

322

2009. MÁRCIUS 27.

5) Örségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása (22 önkormányzat) Székhely: 9941 İriszentpéter, Városszer 106. A kistérségi társulás gyermekjóléti alapellátást nem biztosít. A kistérség településeit a Zalalövıi Szociális Alapszolgáltatási Központ látja el. 6) Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulása (31 önkormányzat) Székhely: 9600 Sárvár, Batthyány L. u. 34. A gyermekjóléti feladatok ellátása tekintetében Sárvár város nem társult a többi önkormányzattal, így a társulásban 27 önkormányzat van jelenleg, ahol intézményfenntartó társulás keretében mőködik a szolgáltatás. Sárvár várost a Sárvári Gondozási és Családsegítı Központ látja el, 4 településen pedig önálló, részmunkaidıs családgondozót foglalkoztat az önkormányzat. 7) Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás (15 önkormányzat) Székhely: 9970 Szentgotthárd, Széll K. tér 11. A kistérségi társulás ellátja a gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat valamennyi kistérséghez tartozó településen. Az ellátást nyújtó intézmény: Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, Szentgotthárd 8) Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása (40 önkormányzat) Székhely: 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3. A többcélú kistérségi társulás -4 település kivételével- biztosítja a kistérség településein a gyermekjóléti szolgáltatást, valamint a bölcsıdei ellátást. Az gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmény: Pálos Károly Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, Szombathely 4 településen még önálló, részmunkaidıs gyermekjóléti családgondozót foglalkoztat az önkormányzat. 9) „Vasi Hegyhát” Többcélú Kistérségi Társulás (23 önkormányzat) Székhely: 9800 Vasvár, Alkotmány u. 1. A kistérségi társulás keretében történik valamennyi településen a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása. Az ellátást nyújtó intézmény: Hegyháti jóléti Szolgálat Alapítvány Alapszolgáltatási Központja. Az alapítvány ezenfelül még a Körmendi kistérség 11 településén is nyújt gyermekjóléti szolgáltatást, tehát összesen 43 települést lát el. Az alapítvány családok átmeneti otthonát is mőködtet, melynek ellátási területe a kistérségre terjed ki. 5.2.2. A gyermekvédelmi szakellátás intézményrendszere A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a gyermekvédelmi szakellátások biztosítását a fıvárosok, megyei jogú városok, illetve megyei önkormányzatok feladatkörébe helyezi. Ennek érdekében megyei önkormányzatunk, valamint 2009. január 1-tıl a megyei jogú városok kötelezı feladata a Gyvt., valamint végrehajtási rendeletei által elıírtaknak megfelelı gyermekvédelmi szakellátás biztosítása – a megyei jogú város tekintetében a szakszolgáltatás kivételével - és mőködtetése. A gyermekvédelmi szakellátások célja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti, illetve tartós nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó ellátása, a fiatal felnıttek további utógondozói ellátása. Gyermekvédelmi intézményeink otthont nyújtó ellátás keretében teljes körő ellátást, a családi környezetbe történı visszahelyezést elıkészítı, családi kapcsolatok ápolását segítı családgondozást, ha ez nem lehetséges, az örökbefogadás elısegítését, valamint az önálló életvitel kialakításához szükséges utógondozást és utógondozói ellátást biztosítanak. A Vas Megye Közgyőlés fenntartásában mőködı gyermekvédelmi intézmények az otthont nyújtó ellátás keretében normál, különleges, speciális és utógondozói ellátást biztosítanak, ellátási területük a megyére terjed ki. Különleges ellátást nyújt a tartósan beteg, fogyatékos, valamint az életkora miatt sajátos szükségletekkel bíró 3 év alatti gyermekek számára. Speciális ellátást a súlyos személyiségfejlıdési zavarokkal küzdı, pszichotikus tüneteket mutató, beilleszkedési zavarokkal küzdı, antiszociális magatartást tanúsító, illetve a pszichoaktív szerekkel küzdı gyermekek számára biztosítanak az e feladatra létrehozott gyermekotthonaink. Utógondozói ellátást nyújt a fiatal felnıtt részére huszonnegyedik életévének betöltéséig, illetve a felsıfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnıtt huszonötödik évének betöltéséig. A különbözı ellátásokat nevelıszülıknél, gyermekotthonokban, és utógondozói otthonokban, valamint külsı férıhelyeken biztosítjuk.

2009. MÁRCIUS 27.

323

5.2.2.1. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı intézmények és a mőködést jellemzı mutatók Az intézmények mőködését jellemzı mutatók A megyei önkormányzat által fenntartott gyermekvédelmi intézmények engedélyezett férıhelyszámát a 32. sz. táblázatban összesítettük. A 2006-2008. években a megyei gyermekvédelmi szakellátásban részesülı gyermekek száma ingadozást mutat: a 2006-2007. években bekövetkezı átmeneti csökkenést 2008 év elsı félévében jelentıs emelkedés követte. (22 fıs). A fiatal felnıtt utógondozói ellátottaknál a 89 fıs stagnálást 2008 év elsı negyed évére 8 fıs emelkedés jellemzi. Így összességében 30 fıvel emelkedett a szakellátásban ellátottak száma 2008 évben. (33. sz. táblázat). 2008-ban a gondozottak 40%-a normál szükséglető, 6 % csecsemıkorú, 26 % értelmi fogyatékossága miatt különleges ellátásban részesül,6 %-a speciális ellátott, valamint 22 % utógondozói ellátott fiatal felnıtt. A nemek aránya kiegyenlített. (34. sz. táblázat) A különleges ellátást igénylı gyermekek száma 2008. évben számottevıen nıtt. Ezt elsıdlegesen a jogszabályi háttér sajátos nevelési igényő gyermekekre vonatkozó változása idézte elı. Vagyis eddig normál ellátásban lévı gyermekek kerülhettek különleges státuszba. A speciális ellátást igénylı gyermekek aránya stagnál. A speciális ellátásnál új problémaként jelentkezik, hogy a gyermekkorú pszichiátriai ellátást igénylık aránya jelentısen megnövekedett. Ennek a problémának a kezelésére intézményrendszerünk, de a magyar egészségügy sincs felkészülve. Intézményeink jelenleg teljes kapacitással mőködnek, kivéve a speciális gyermekotthoni csoportokat. E csoportokban élı gyermekek esetében sajnos több alkalommal kellett kezdeményezni minisztériumi gyermekotthoni elhelyezést, illetve bőncselekmények elkövetése miatt kerültek fiatalok javítóintézetbe, vagy börtönbe. Megfigyelhetı, hogy egyre jobban kitolódik a bekerülı gyermekek életkora. Leggyakoribb a 6-14 éves korban történı nevelésbe vétel, de a speciális ellátást igénylık tekintetében a 14-18 éves kor jellemzıbb. (35. sz. táblázat) Az utógondozói ellátást igénylı fiatal felnıttek száma összességében lassú növekedést mutat. Ez a növekedés legmarkánsabban a nevelıszülıi hálózatban figyelhetı meg. Növekedett még a létszám Ikerváron is. A többi gondozási helyen stagnálást, vagy enyhe csökkenést tapasztalhatunk. ( 36-37. sz. táblázat) Elmondható, ha a mostani ütemben folytatódik a nagykorúvá váló fiatalok bent maradása a rendszerben, akkor a teljes kihasználtságon mőködı intézmények ezeknek a fiataloknak az utógondozói ellátását nem tudják biztosítani. A jövı egyik fontos feladata az, hogy a szakellátó rendszer készüljön fel a fiatal felnıttek nagyobb létszámban történı ellátására. Vas Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthon Szombathely Cím: 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 11. Az intézmény alapításának éve: 1952. Alaptevékenysége: - biztosítja a gyermekvédelmi szakszolgáltatást, - otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében nevelıszülıi hálózatot mőködtet, - gyermekotthont tart fenn: - gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését biztosító befogadó csoporttal, valamint speciális ellátási szükséglető, átmeneti vagy tartós nevelt leánygyermekek ellátását biztosító speciális csoportokkal. - továbbá az intézmény biztosítja a nagykorúvá vált fiatal felnıttek utógondozói ellátását, illetve külsı férıhelyeket mőködtet számukra. Gyermekvédelmi szakszolgáltatás keretében: - megyei gyermekvédelmi szakértıi bizottságot mőködtet, - nyilvántartást vezet a szakellátásban lévı gyermekekrıl és fiatal felnıttekrıl, - elıkészíti és lebonyolítja a gyermekek örökbefogadását, - hivatásos gyámi, eseti gondnoki feladatokat lát el, - szakmai segítséget nyújt a személyes gondoskodásra irányuló feladatok ellátásához. Férıhelyek száma: - nevelıszülıi hálózat 126, melyben normál, különleges és utógondozói ellátást nyújt. - Befogadó csoport 8 fı - Speciális leány gyermekotthoni csoport 8 fı - Külsı férıhely (utógondozói ellátás) 8 fı Tárgyi feltételek: Az intézmény tárgyi feltételeiben 2005-tıl több változás is történt.

324

2009. MÁRCIUS 27.

2007 év elejét követıen a gyermekotthon mőködési engedélye módosításra került. A speciális gyermekotthon kettı gyermekotthoni csoportja egy csoportra csökkent, valamint 2007. április 1-tıl a befogadó csoport Gencsapátiból vissza költözött a Szombathely, Vörösmarty M. u.11. szám alatti központba. Így egy gyermekotthoni részlege lett az intézménynek, amely egy befogadó csoportból (8 fı), valamint egy speciális leány gyermekotthoni csoportból áll. Az utógondozói ellátást igénylık számának csökkenése okán 2007.december 31-tıl nem tartott igényt a TEGYESZ Szombathely város tulajdonát képezı Széll Kálmán utca 16 sz. alatti lakásra, így az utógondozói férıhely 2008. január 1-tıl 8-ra csökkent. A TEGYESZ nevelıszülıi hálózatot mőködtet normál és különleges ellátási szükséglető, valamint utógondozói ellátásban részesülı gyermekek és fiatal felnıttek számára. Nevelıszülıi hálózatunkban a vizsgált idıszakban (2006-2008) folyamatosan csökkennek a gyermek létszámok, emelkedik az utógondozói ellátást igénylı fiatal felnıttek száma. Ez azt mutatja, hogy a hálózatban nevelkedı gyermekek nagykorúságukat elérve utógondozói ellátás kérnek és bent maradnak a rendszerben. Valamint azt is mutatja, hogy a nevelıszülık számának csökkenésével egyre kevesebb gyermekkorú helyezhetı a nevelıszülıi hálózatba. Személyi feltételek: Az intézmény engedélyezett létszámkerete jelenleg 36 fı, melybıl 31 fı szakmai létszám, 5 fı pedig technikai létszám. Sajnos több szakmai státusz a gazdasági megszorítások miatt betöltetlen. Így a személyi feltételek nem felelnek meg az elıírásnak. A TEGYESZ a szakszolgálatra, a nevelıszülıi hálózatra és a külsı férıhelyekre végleges mőködési engedéllyel rendelkezik. A gyermekotthonunk egy speciális csoportban dolgozó munkatársa szakképzettségének hiánya miatt ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkezik, amely 2010-ig érvényes. Ernuszt Kelemen Gyermekvédelmi Intézmény Gencsapáti Cím: 9721 Gencsapáti, Bem J. u. 9. Telephelyei: Gencsapáti, Hunyadi út 406 Gencsapáti, Alkotmány u. 19. Az intézmény alapításának éve: 1957. Alaptevékenysége: - otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében különleges ellátást nyújt a 0-3 éves korú, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek részére, - otthont nyújtó ellátást biztosít az átmeneti és tartós nevelésbe vett 3-18 éves korú gyermekek részére, - különleges ellátást nyújt az átmeneti és tartós nevelésbe vett 3-18 éves korú, normál gyermekközösségben elhelyezhetı, enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek részére, - befogadja a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeket és annak saját gyermekét, - utógondozói ellátásban részesíti azt a fiatal felnıttet, aki nagykorúvá válását követıen az utógondozást igényli, - befogadja az utógondozói ellátásban részesülı fiatalt és annak gyermekét. Férıhelyek száma: Különleges gyermekotthon (csecsemıotthoni egység): Anyás otthon Gyermekotthon Utógondozói otthon

16 fı (8 fı/csoport) 2 anya + 2 gyermek 60 fı 21 fı + 10 saját gyermek

Különleges gyermekotthoni szakmai egység A különleges gyermekotthon a gondozással és neveléssel segítséget nyújt a szocializációban, a reszocializációban, elısegíti a habilitációt, a rehabilitációt olyan gyerekek számára, akik ezt a különleges gondozást más helyen nem tudják elérni. A gyermekotthon 2 csoporttal mőködik, csoportonként nyolc, 0-3 éves korú gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja. A Különleges gyermekotthonban kapott helyet az anyaotthon, ahol modern körülmények között két anya gyermekeivel történı elhelyezésére van lehetıség. Gyermekotthoni szakmai egység Az intézmény gyermekotthona a 3-18 éves korú átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, normál és különleges ellátási szükséglető gyermekek számára biztosít otthont nyújtó ellátást. A gyermekotthon szakmai egységében 5

325

2009. MÁRCIUS 27.

lakásotthon mőködik. A lakásotthonok 12 gyermek - az egyéni gondozási-nevelési tervnek megfelelı - teljes körő otthont nyújtó ellátását biztosítják. A szociális és érzelmi hátrányos helyzet valamint a különleges szükséglető ellátást igénylı gyermekek gondozása-nevelése miatt különös figyelmet fordítanak a fejlesztı tevékenységre. A fejlesztést szakmai team végzi, melynek tagjai: nevelı, fejlesztı pedagógus. Utógondozói otthoni szakmai egység Az utógondozói otthon 5 lakásban, 21 férıhellyel mőködik. Lakásonként 4-4 fiatal helyezhetı el, egy lakásban biztosított 5 utógondozói ellátásban részesülı anya és 10 gyermek elhelyezése. Azon 18-24 éves fiatal felnıttek számára biztosít otthont nyújtó, teljeskörő ellátást, akik létfenntartásukat önállóan nem tudják biztosítani, vagy nappali rendszerő oktatásban részesülnek. Szükségszerinti ellátásban részesíti a dolgozó fiatalokat, akik munkahellyel, így bizonyos jövedelemmel rendelkeznek, de önálló életvitelük feltételei még nem biztosítottak. Kiemelt fontossággal kezelik a kigondozás kérdését, közelebbi és távolabbi reális célok megjelölésével, valamint a társadalmi integráció elısegítését. Tárgyi feltételek: Az 1820-as években épült mőemlék-jellegő kastély, valamint 1980-as évek elején épült két épület a gyermekvédelmi törvény szellemének nem felelt meg, ezért egyre sürgetıbbé vált a gyermekotthon lakásotthoni formában történı mőködtetésének megvalósítása. Az intézmény nagy átalakuláson ment keresztül, hiszen megtörtént a gyermekotthon teljes kiváltása. A munkálatok 2004 év elején kezdıdtek, és még 2005 ıszén be is fejezıdtek. Kialakításra került öt, a 3-18 éves korú gyermekek elhelyezését biztosító lakásotthon, a különleges ellátást igénylı, valamint a 0-3 éves korú gyermekek részére két csoport elhelyezését biztosító különleges gyermekotthoni szakmai egység, amely anyák fogadását is lehetıvé teszi. A szakmai munka irányítása, szervezése pedig a lakásotthonokhoz kapcsolódó igazgatási épületbıl történik, melyben rendezvények megtartására alkalmas közösségi helyiség is kialakításra kerül. Az új lakások megépítésének eredményeként az intézmény tárgyi feltételei teljes mértékben megfelelnek a Gyvt. elıírásainak. Az utógondozói ellátásban részesülı fiatalok elhelyezésére szolgáló lakások felújításra szorulnak, berendezésük elhasználódott. Különösen az anyák elhelyezésére szolgáló lakásban szükséges a kisgyermekek részére a biztonságos környezet megteremtése. A lakásokat a fiatalok folyamatosan karbantartják, szépítik, saját bútoraikkal rendezik be, amely ideális körülményeket biztosít ahhoz, hogy a fiatalok elkezdhessék önálló életük kialakítását. Személyi feltételek: Az intézményben a szakmai létszám az elızı évekhez képest csökkent, az új intézmény indulásakor biztosított létszámok az egyes szakmai egységben már nem biztosítottak. Az engedélyezett létszámkeret 45,25 fı, melybıl 42 fı a szakmai, 3,25 fı a technikai dolgozók száma. Az intézmény mindhárom szakmai egysége (különleges, normál és utógondozói otthon) végleges mőködési engedéllyel rendelkezik. Vas Megyei Batthyány Lajos Gyermekotthon és Általános Iskola Ikervár Cím: 9756 Ikervár, Kossuth L. u. 2. Az intézmény alapításának éve: 1957. Alaptevékenysége: - biztosítja az ideiglenesen elhelyezett, átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó ellátását normál lakásotthonokban, - biztosítja a magatartási zavarokkal küzdı, deviáns, bőncselekményt elkövetett, próbára bocsátott vagy felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt túlkoros, valamint a pszichés zavarokkal küzdı, pszichoaktív szerekkel kapcsolatba került fiúk otthont nyújtó ellátását speciális lakásotthonokban, - biztosítja az általa ellátott, nagykorúvá vált fiatal felnıttek utógondozói ellátását a lakásotthonokban, valamint külsı férıhelyen, - biztosítja a speciális otthonokban elhelyezett, túlkoros fiúk oktatását a belsı iskolában. Férıhelyek száma: Normál lakásotthon Speciális lakásotthon Külsı férıhely

24 fı (12 fı/csoport) 16 fı (8 fı/csoport) 5 fı

2009. MÁRCIUS 27.

326

Tárgyi feltételek: 2000-ben megtörtént a gyermekotthon kiváltása, melynek során 4 lakásotthon (2 normál és 2 speciális fiú csoport) kialakítására került sor. A régi kastélyépületbıl kiköltözve végre biztosítottá váltak a családias jellegő nevelés feltételei, amely a megyében elsıként Ikerváron valósulhatott meg. A korszerően felszerelt lakások teljes egészében megfelelnek a törvényi követelményeknek, berendezésük otthonos, családias jelleget tükröznek. 2008. július 1-tıl a gyermekotthon lakásotthonaiból az utógondozói ellátottak az intézmény üresen álló szolgálati lakásában kerültek elhelyezésre, melynek eredményeképpen 5 fiatal elhelyezésére nyílt lehetıség. Év végén még egy szolgálati lakás megüresedik, melyben jelenleg albérlık élnek, lakásbérleti szerzıdésük azonban 2008. december 31-én lejár. A két lakásban összesen 10 fiatal elhelyezése oldódhatna meg, ahol nagykorúvá válásuk után elkezdıdhetne az önálló életre való felkészítés, a saját magukról való gondoskodás megtanulása, elsajátítása. Személyi feltételek: Az intézmény rendelkezik a jogszabály által elıírt szakmai létszámokkal, azonban szükség volna a gyermekotthonban pszichológus foglalkoztatására, különös tekintettel a speciális csoportokban elhelyezett gyermekekre. Az utógondozói ellátásban részesülı fiatal felnıttek részére kialakított külsı férıhely beindításakor egy fı utógondozóval bıvült az intézmény közgyőlés által engedélyezett dolgozói létszáma., így az intézmény engedélyezett létszáma 28,5 fı, melybıl 27 fı szakmai, 1,5 fı technikai létszám. A gyermekotthon személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a törvényi elıírásoknak, így az intézmény végleges mőködési engedéllyel rendelkezik. Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kıszeg Cím: 9730 Kıszeg, Kiss J. u. 31. Az intézmény alapításának éve: 1957. Az intézmény típusa: sajátos nevelési igényő gyermekek nevelését-oktatását ellátó többcélú, közös igazgatású gyógypedagógiai és gyermekvédelmi intézmény. Alaptevékenysége: az otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátás területén: 1. gyermekotthoni ellátás keretében: - biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint átmeneti és tartós nevelésbe vett normál és különleges ellátást igénylı 3-18 éves korú gyermekek teljes körő ellátását, - biztosítja az átmeneti és tartós nevelésbe vett normál és különleges ellátást igénylı 18-24 éves korú fiatalok utógondozói ellátását. Férıhelyek száma: különleges gyermekotthon (leány) különleges gyermekotthon (fiú) külsı férıhely Tárgyi feltételek:

36 fı (12 fı/csoport) 36 fı (12 fı/csoport) 20 fı

Az intézmény teljes rekonstrukciója 1991-ben kezdıdött, melynek eredményeként két 40 férıhelyes gyermekotthon, illetve gyermekotthoni csoportok kialakítása valósult meg. A két gyermekotthon az intézmény fıépületében található. A gyermekotthoni csoportok kialakítását azonban az épület adottságai befolyásolták, így a tárgyi feltételek nem felelnek meg teljes mértékben a törvényi elıírásoknak. A kaszárnyaszerő hálótermek hangulatosabbá tétele és a hatalmas belmagasság kihasználása érdekében galériákat építettek a szobákban, ezzel is enyhítve a zsúfoltságot. 6 lakóegységet alakítottak ki, melyek 2 szobából, konyhából és kamrából állnak. A csoportokban a bútorok elhasználódtak, a rendelkezésre álló mőszaki, technikai valamint konyhai felszerelések azonban jó állapotúak. A vizesblokkok szintén adottak az épületben, tehát nem lehet önállóan kialakítani a csoportokban, a gyermekek közösen használják azokat. Az elmúlt idıszakban az intézményen belül a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek és fiatal felnıttek elhelyezésének feltételei jelentısen megváltoztak, ugyanis a leány gyermekotthoni csoportokban élı gyermekek az intézmény területén lévı épületek átalakítását követıen lakásotthoni körülményekhez közelítı elhelyezést nyertek. Az utógondozottak pedig a megüresedett szolgálati lakásokban kerültek elhelyezésre. Mindezen átalakítás következtében nagymértékben javultak az ott élı gyermekek életkörülményei. 2008 elsı félévében mindkét gyermekotthonban jóval meghaladta az ellátott gyermekek száma a mőködési engedélyben meghatározott férıhelyszámot. A férıhelyhiány enyhítése érdekében az intézmény mőködési engedélyének az igényekhez történı igazítása megtörtént, melynek következtében az intézmény gyermekotthoni

327

2009. MÁRCIUS 27.

csoportlétszámok 10-rıl 12 férıhelyre emelkedtek, vagyis 2 x 36 fıs gyermekotthonokká alakultak. Ezen kívül 20 külsı férıhely mőködik az utógondozói ellátást igénylı fiatal felnıttek ellátása érdekében. Személyi feltételek: Fentiekben vázolt átalakítások következtében az intézményben – egy csoport kivételével - a személyi feltételek biztosítottak. Továbbá rendelkezésre áll a gyermekotthononkénti 1-1 fı család- és utógondozó, valamint az 1-1 fı gyermekotthon vezetı. A fenntartó által engedélyezett létszám a gyermekotthonban 38 fı, amely teljes egészében szakmai létszám. Mindkét gyermekotthon ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkezik, elsısorban a tárgyi feltételek hiányából adódóan. Rumi Általános Iskola, Készségfejlesztı Speciális Szakiskola, Gyermek- és Diákotthon Cím: 9766 Rum-Kastély Az intézmény alapításának éve: 1953. Az intézmény típusa: sajátos nevelési igényő gyermekek nevelését-oktatását ellátó többcélú, közös igazgatású gyógypedagógiai és gyermekvédelmi intézmény. Alaptevékenysége: az otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátás területén: Különleges gyermekotthoni ellátás keretében: - biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint átmeneti és tartós nevelésbe vett sajátos nevelési igényő gyermekek teljes körő ellátását, - az átmeneti és tartós nevelésbe vett 18-24 éves korú fiatalok részére utógondozói ellátást nyújt. Férıhelyek száma: Lakásotthonok: Utógondozói otthon:

16 fı (8 fı/csoport) 8 fı

Tárgyi feltételek: Az intézményben a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekeket 2005-ig együtt helyzeték el a kollégiumban élı gyermekekkel. Ellátásuk csak az iskolai pedagógusok bevonásával volt biztosítva. A gyermekotthon mőködésében óriási változás következett be a lakásotthonok kialakításával, melynek eredményeképp önállóan, az iskolától és a kollégiumtól elkülönítve történik a gyermekek ellátása. Az új, minden igényt kielégítı lakásotthonokban, valamint az utógondozói otthonban a törvény szellemének megfelelı körülmények között élhetnek a gyermekvédelem alatt álló gyermekek és fiatal felnıttek. A lakásotthonok teljes mértékben megfelelnek a törvényi elıírásoknak, a kor követelményeinek. A szükséges és modern technikai eszközökkel rendelkeznek, amelyek elısegítik az ott élı gyermekek teljes körő, otthont nyújtó ellátásának biztosítását. További elınyt jelent számukra az egészségi állapotukat is pozitívan befolyásoló, nyugodt, stresszmentes környezet, a sok zöld terület, a rendelkezésre álló, kevés veszélyt hordozó szabad tér. Az utógondozói csoport belsı felújítása megtörtént, az épület azonban külsı felújítást, folyamatos karbantartást igényel. Személyi feltételek: Az új lakásotthonok beindításával a jogszabályban elıírt szakmai létszámok (csoportonként 5 fı) is biztosítottá váltak. A hiányzó család- és utógondozói státusz biztosítása érdekében ezen feladatok ellátásával egy felsıfokú gyógypedagógiai asszisztens szakképesítéssel rendelkezı gyermekfelügyelı került megbízásra. Problémát jelent azonban, hogy a gyermekotthon vezetıje egy személyben a kollégium vezetıje is, azaz osztott munkakörben látja el vezetıi feladatait. A gyermekotthonban engedélyezett szakmai létszám 10,5 fı, amely teljes egészében szakmai létszám. Az új gyermekotthoni egység a lakásotthonok kialakítását követıen határozatlan idejő mőködési engedély kapott. A megyei fenntartású intézményekre vonatkozó dolgozói létszámok és szakképesítési arányokra, valamint az intézmények mőködési engedélyére vonatkozó összesítéseket a 38. sz. táblázat, valamint a 39. sz. táblázat tartalmazza. Nevelıszülıi hálózat A nevelıszülıi hálózat 55 hagyományos és 5 hivatásos nevelıszülıvel látja el feladatát. Az elızı felülvizsgálathoz képest 10 fıvel csökkent a hagyományos és 3 fıvel a hivatásos nevelıszülık száma. Jelenleg 63 nevelıcsaládot tart nyilván a Szakszolgálat. 60 nevelıcsaládban 80 kiskorú és 33 nagykorú ellátott él. 5 hivatásos nevelıszülı 20 kiskorú és 6 nagykorú, 55 hagyományos nevelıszülı pedig 60 kiskorú és 27

2009. MÁRCIUS 27.

328

nagykorú gondozását, nevelését végzi. A nevelıszülık száma csökkent, nehézkes az új nevelıszülık toborzása, kevesen vállalkoznak e feladatra, speciális nevelıszülı továbbra sincs. 5.2.2.2. Egyéb intézmények: SOS Gyermekfalu Kıszeg Cím: 9730 Kıszeg, Sigray Jakab u. 3. Az intézmény alapításának éve: 1993. Fenntartója: SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa (1093 Budapest, Lónyay u. 17.) Alaptevékenysége: - otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében a gyermekfalu hivatásos nevelıszülıihez elhelyezett átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek részére teljes körő ellátást nyújt, - ellátást biztosít a különleges és normál ellátást igénylı gyermekek részére, - biztosítja a nagykorúvá vált fiatalok utógondozói ellátását - óvodát tart fenn Férıhelyek száma: 12 lakásotthon Ifjúsági ház

101 fı 12 fı

Tárgyi feltételek: A gyermekfaluban 12 db kétszintes, 144 m2-es családi ház szolgál a gyermekek elhelyezésére. A törvényben elıírt helyiségek biztosítottak a lakásotthonban. A gyermekfalu központi épületében találhatóak az irodák, a közösségi terem galériával, könyvtárral, valamint egyéb helyiségek a különbözı szakkörök és korrepetálások lebonyolításához. Ezen kívül orvosi rendelı, játszótér, focipálya és kosárlabda pálya áll a gyermekek rendelkezésére. A magyarországi gyermekfalvak közül a kıszegi az egyetlen, ahol óvoda is mőködik. Két szolgálati lakás biztosítja, hogy a faluvezetı és helyettese szükség esetén segítségére legyen a családoknak. Egy család Felsıörsön él a hivatásos nevelıszülı saját házában. 2003-ban nyílt meg az Ifjúsági Ház Sé községben, ahová a 16 év feletti gyermekek és utógondozottak kerülhetnek elhelyezésre. Ezen kívül albérleti formában, külsı férıhelyeken is biztosítják az utógondozói ellátást. Személyi feltételek: A jogszabály által elıírt szakmai létszámok, valamint a szükséges szakképesítések biztosítottak az intézményben. Az intézmény határozatlan idejő mőködési engedéllyel rendelkezik. Johanneum Diakóniai Központ A korábban megyei fenntartásban mőködı Vas Megyei Egészségügyi Gyermekotthon és Idısek Otthona 2004. április 1-tıl a Magyarországi Evangélikus Egyház keretei közt mőködik. A megyei önkormányzat feladatellátási megállapodás alapján átadta az intézmény mőködtetését, amely továbbra is a Vas megyei illetékességő súlyos értelmi fogyatékos gyermekeknek nyújt ellátást. Jelenleg két gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló kiskorú gyermek, valamint két utógondozói ellátásban részesülı fiatal él a gyermekotthonban. 5.2.2.3. A Vas Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı gyermekvédelmi intézményekben megvalósult fejlesztések Az 1999-ben készült, majd 2001-ben módosított Gyermek- és Ifjúságvédelmi koncepció a gyermekvédelmi szakellátás rendszerének – a Gyermekvédelmi törvény követelményeihez és a tényleges szükségletekhez igazodó – átalakításával kapcsolatban megfogalmazta a nagy gyermekotthonok létszámának 40 fıre csökkentését, a lakásotthoni/családiházas modell kialakítását. A megyei gyermekvédelmi szakellátás a 2000-2005. években óriási változáson ment keresztül. 2000-ben megkezdıdött a gyermekotthonok kiváltása, a lakásotthonok kialakítása. Ez a folyamat végigkísérte egészen napjainkig a gyermekvédelmi szakellátás mőködését, hiszen elérkeztünk oda, hogy végrehajtottuk a Gyvt. által elıírtakat, melynek eredményeképpen átalakult az egész megyei gyermekvédelmi szakellátási rendszerünk.

2009. MÁRCIUS 27.

329

(Kivétel a kıszegi intézmény, ahol az épület adottságai nem tették lehetıvé a tárgyi feltételek maximális biztosítását). 2000-ben az ikervári gyermekotthon kiváltásával kezdıdött el a lakásotthonok, illetve az ellátási típusok specializálódása, differenciálása Vas megyében. Ikerváron a kastélyépületben mőködı gyermekotthon kiváltásának eredményeképpen 2 normál (12-12 férıhely), valamint 2 speciális (8-8 férıhely) lakásotthon megépítése valósult meg. Így megoldódott a speciális ellátást igénylı fiúgyermekek elhelyezése, amely lehetıvé teszi a súlyos személyiségfejlıdési zavarokkal küzdı, pszichotikus tüneteket mutató, beilleszkedési zavarokkal küzdı, antiszociális magatartást tanúsító, illetve a pszichoaktív szerekkel küzdı gyermekek nevelését, oktatását, melyet a belsı iskola mőködése tesz lehetıvé. 2008. évben pályázati forrásból új bútorok és háztartási eszközök kerültek beszerzésre a négy lakásotthonba, így megoldódott az újonnan beindított külsı férıhely komplett berendezése, felszerelése. 2008. július 1-tıl a gyermekotthon lakásotthonaiból az utógondozói ellátottak az intézmény üresen álló szolgálati lakásában kerültek elhelyezésre, melynek eredményeképpen 5 fiatal számára kezdıdhetett el az önálló életre való felkészítés, a saját magukról való gondoskodás megtanulása, elsajátítása. Az átalakítások sorában a TEGYESZ következett, ahol a speciális ellátást igénylı lányok elhelyezését szolgáló két lakásotthon készült el 2002-ben. Azonban a speciális ellátást igénylı lányok alacsony száma miatt a kezdetek óta egy csoporttal mőködik a gyermekotthon. Az üresen álló lakásotthonban 2007. április 1-tıl ismét Szombathelyen, a TEGYESZ épületében, 8 férıhelyen történik az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti nevelésbe vett és a más gondozási helyrıl eltávozott, /szökött/ ideiglenesen gondozott gyermekek ellátása. 2008. évben pályázati forrásból új bútorok és háztartási eszközök kerültek beszerzésre a két külsı férıhelyen. Ezt követte a Gencsapáti intézmény teljes kiváltása, ahol kialakításra került két csecsemıotthoni csoport (8-8 férıhellyel) anyás részleggel (2 anya+2 csecsemı), valamint 5 normál lakásotthon (12-12 férıhellyel). A koncepció 2006. évi felülvizsgálata óta az utógondozói ellátást igénylı anyák és gyermekeik elhelyezését szolgáló újabb lakással bıvült az intézmény, amely a TEGYESZ által mőködtetett befogadó csoport Szombathelyre történı költöztetését követıen szabadult fel. A Rumi Általános Iskola és Diákotthonban 2005 ıszére elkészült a különleges ellátást igénylı gyermekek elhelyezését szolgáló két lakásotthon (8-8 férıhellyel), így önállóan mőködhet a gyermekotthon, leválasztva a diákotthontól. A korábbiakban utaltunk arra, hogy a kıszegi Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény gyermekotthonának kiváltása még várat magára, melynek oka az épületegyüttes adottságaiban, valamint az anyagi fedezet hiányában keresendı. Az elmúlt idıszakban azonban struktúraváltozás történt, vagyis az intézmény területén lévı épületeken belül megváltozott mind a 18 év alatti, mind az utógondozói ellátásban részesülı fiatal felnıttek elhelyezési feltételei, melynek következtében nagymértékben javultak az ott élı gyermekek életkörülményei. A felszabadult szolgálati lakásokból utógondozói lakásotthon, a különálló, felújított épületrészekbıl pedig gyermekotthoni csoportok kerültek kialakításra, amely már közelít a Gyvt-ben elıírt lakásotthoni feltételekhez. Szükség volna azonban a gyermekotthon teljes kiváltására, vagyis az intézmény részeként, de az intézmény területén belül különálló egységként történı mőködésre. Fentiekbıl látható, hogy a 2006. évi felülvizsgálat során megfogalmazott prioritások közül az utógondozói ellátásban részesülı fiatal felnıttek elhelyezési körülményeiben történtek pozitív irányú változások. Napjainkra az utógondozottak nagy része külsı férıhelyen, vagy utógondozói otthonban él, azonban további célunk, hogy a nagykorúság elérését követıen valamennyi fiatal számára lehetıvé váljon az önálló életre való felkészítés, illetve felkészülés. Az elızı koncepcióhoz hasonlóan továbbra is hiányzik a rendszerbıl a speciális hivatásos nevelıszülık foglalkoztatása. Nagy szüksége volna a speciális ellátást igénylı gyermekeknek az egyszemélyes nevelésre, gondozásra. Az ellátás hiányának oka egyrészt, hogy ez a tevékenység speciális felkészültséget igényel, azonban erre irányuló képzés nincs az országban, illetve nevelıszülı sincs, aki vállalkozna a feladat ellátásra. Mindezeken felül drága lenne a rendszer mőködtetése, hiszen az ágazati jogszabály alapján egy nevelıszülıhöz egy, maximum két gyermek helyezhetı el. 6. A gyermekvédelmi szakellátási rendszer hatékony mőködését segítı és gátló tényezık A megyei gyermekvédelmi ellátórendszer mőködését, fejlıdésének, fejleszthetıségének irányait alapvetıen befolyásolja az ország, a megye, szőkebb-tágabb környezetünk gazdasági, politikai helyzete, fejlettsége. E szempontból számba kell vennünk a folyamatosan változó jogszabályi környezetet, a szociális és gyermekvédelmi törvény és végrehatási rendeleteinek módosításait, amelyekhez az ellátórendszer mőködését „igazítani”, hatékonyságát a módosítások közepette is biztosítani kell. Az intézmények mőködését, a gondozottak ellátását, a jogszabályokban elıírt feladatok teljesítését akadályozza a kiszámíthatatlan finanszírozás (az állami normatívák csökkentése) és a külsı pénzügyi források (pályázati lehetıségek) beszőkülése.

330

2009. MÁRCIUS 27.

A társszakmák mőködési hiányosságai (a megyei gyermekpszichiátriai és addiktológiai fekvıbeteg-háttér hiánya) nehezítik a speciális szükséglető gyermekvédelmi gondoskodást igénylık biztonságos, szakszerő és eredményes ellátását. Nem áll rendelkezésre alternatív iskoláztatási lehetıség. Fentiekkel szemben a folyamatosan javuló személyi feltételrendszer, a képzési (megyeszékhelyen mőködı felsıfokú szociális szakképzés, a szociális szakvizsga megszerzésének helybeni adottsága), továbbképzési lehetıségek magasan kvalifikált vezetık és jól képzett szakemberek jelenlétét, teljesíthetı szakképzettségi arányt és minıségi munkavégzést garantálnak. A gyakorlati terepként mőködı intézmények kiváló kapcsolatot építettek ki a szakképzést folytató iskolákkal. Az egyes szociális és gyermekvédelmi intézmények jó kapcsolatrendszere túlnı a formalitáson, s kiterjed a gyámhivatalokra, gyermekjóléti szolgálatokra, rendırségre, ügyészségre, oktatási- és kulturális intézményekre, megyehatárokon túli szociális és gyermekvédelmi intézményekre. A kapcsolatrendszer kiépítésében a szociális módszertani intézmény szerepe a különbözı szakmai munkacsoportok mőködtetése. 7. Vas megye középtávú gyermekvédelmi szolgáltatásfejlesztési stratégiája A szociális és gyermekvédelmi ellátások potenciális igénybevevıirıl, számuknak az elkövetkezendı években várható alakulásáról pontos adatokkal nem rendelkezünk. Vitathatatlan, hogy a szakma által nem, vagy kevéssé befolyásolható társadalmi-gazdasági jelenségek (a születésszám csökkenése, az elöregedés folyamata, a munkanélküliség, a családok jövedelmi helyzetének változása, a szenvedélybetegségek terjedése, az önkormányzatok pénzügyi helyzetének függvényében történı reagálások, stb.) a szakellátások iránti szükségleteket és a kialakítandó stratégiát alapvetıen módosíthatják. 7.1. A gyermekvédelmi szakellátások fejlesztési szükségletei, prioritásai A koncepció 2001-ben történt felülvizsgálata óta a megyei gyermekvédelmi szakellátás rendszere átstrukturálódott, a lakásotthonos átalakítással többségében megvalósult a családias neveléshez szükséges tárgyi és személyi feltételrendszer. E rövid idı alatt végbement jelentıs minıségi fejlıdést tekintve a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztési szükségleteit a megyénkben is észlelt, csökkenı születés- és gyermeklétszám, a veszélyeztetett gyermekek számának csökkenı, ezen belül a védelembe vettek számának emelkedı tendenciája, az intézménybe bekerült és gondozott fiatalkorúak számának és ellátási szükségletük változásai alapján, az intézményvezetık tapasztalatait sem mellızve határoztuk meg. Szükséges megjegyezni, hogy a korábban elemzett adatok változásai az ellátások iránti szükségletek változékonyságára, nem teljes kiszámíthatóságára utalnak. Ezért az eredeti koncepció azon megállapításával, hogy a gyermekvédelmi szakellátó hálózat legyen képes rugalmasan alkalmazkodni a jövıbeli esetlegesen változó igényekhez, jelenleg is egyetértünk. Ezt az alkalmazkodó képességet a lakásotthonok nem, csak a rendszerben megtartott, illetve korszerően kialakított gyermekotthon intézménye képes biztosítani. A speciális szükséglető – elsısorban a pszichiátriai és szenvedélybeteg gyermekek/fiatalok szakszerő gondozásának, nevelésének, a „nevelési felügyelet” elláthatóságának feltételeit (tárgyi, személyi) szükséges megteremteni. Az utógondozottak számának várható emelkedése, egyes intézményekben jelenleg is magas száma elhelyezési körülményeik további javítását, illetve bıvítését (külsı férıhelyek, albérlet, szolgálati lakások üresedése, a meglévı intézményi férıhelyek felújítása, stb.) indokolja. A 2008. évi adatok nagyon magas bekerülési számokat mutatnak, melybıl kifolyólag teljes kihasználtsággal mőködnek gyermekotthonaink. A szakellátó rendszerben férıhelyek bıvítésére nincs lehetıség, ezért az utógondozottaknak a lakásotthoni csoportokból való kikerülését, számukra külsı férıhelyek létrehozását kell megoldani. Ezáltal a gyermekotthoni csoportokban férıhelyek szabadulnának fel. Ezt a problémát elsısorban az ikervári intézményben kell megoldani, illetve a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben elkezdett utógondozói lakások kialakítását kell folytatni. Az utógondozottak munkába állításának nehézségeire tekintettel vizsgálni szükséges a szociális foglalkoztatás (munkarehabilitáció, fejlesztı - felkészítı foglalkoztatás) keretében megnyíló lehetıségeket, társadalmi integrációjuk elısegítésének lehetséges módozatait. Mint azt már a korábbiakban említettük, szükséges a Dr. Nagy László EGYMI Gyermekotthonainak teljes kiváltása, amely hosszú évek óta a fejlesztési prioritások között szerepel. Az intézmény területén lévı, üresen álló épületek átalakításával lehetıvé válna a gyermekotthon fizikai elkülönítése az oktatási intézménytıl. Az anyaintézménnyel együtt történı mőködés minden szempontból elınyt jelent a gyermekotthonban élı gyermekek számára, hiszen az oktatási intézmények infrastruktúrája, illetve valamennyi szakmai feltétele, lehetısége rendelkezésükre áll.

2009. MÁRCIUS 27.

331

Támogatandó a nevelıszülık számának növelése, speciális nevelıszülık alkalmazása, a nevelıszülıkhöz történı kihelyezés és az örökbeadás. Tekintettel arra, hogy a gondozási helyek telitettek, újabb férıhelyek kialakítása nagyon költséges lenne, célszerő a nevelıszülıi hálózat bıvítése, hiszen sokkal olcsóbb a mőködtetése. Célunk továbbá a megyei gyermekvédelmi szakellátás mind színesebb palettájának, gondozási kínálatának megırzése. Ennek megfelelıen nagy szükség van gyermekotthonokra, speciális gyermekotthonokra, lakásotthonokra, hivatásos és hagyományos nevelıszülıkre egyaránt. 2008. évben elindult a nevelıszülıi hálózat bıvítése, melynek keretében Jánosháza településen, a megyei önkormányzat által megvásárolt épületben 5 lakás kialakításával hivatásos nevelıszülık elhelyezésére kerülhetne sor. A program keretében a lakásokat ingyenes használatba adná a megyei önkormányzat a feladat ellátásra jelentkezı nevelıszülık részére, ahol saját családjukkal együtt nevelnék a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekeket. A nevelıszülıi, illetve a hivatásos nevelıszülıi hálózat bıvítése gazdaságosabb mőködést eredményezne, mivel nem követeli meg a lakásotthoni mőködés személyi feltételeit. A projekt keretében kialakításra kerülı nevelıszülıi lakások létesítésével – a megyei férıhelyek növelésével - az önkormányzati kötelezı feladat ellátását kívánjuk hatékonyabban megvalósítani. A beruházás befejezése várhatóan 2009 júliusában valósulhat meg és augusztusban kezdheti meg mőködését az új létesítmény. Gyermekvédelmi intézményeinkben megvalósultak a törvény által elıírt lakásotthonok tárgyi feltételei, azonban a 2007. év végi és 2008. január 1-tıl megtörtént létszámleépítések következtében nagyon nehéz helyzetben kerültek az intézmények, amely a szakmai munka színvonalát nagymértékben befolyásolja. A megszorítások elsısorban a gyermekek ellátásának minıségét rontották, hiszen a rászoruló gyermekek részére terápiás kezelésekre, pszichológus segítségének igénybevételére, kulturális és szabadidıs programokon való részvételre ezek után nincs mód, amely a szakellátásban élı hátrányos helyzető, magatartási problémás gyermekek nevelésének eredményességét segítené elı. A jelenleginél is hatékonyabb munkavégzés, a tudás alapú szolgáltatás fejlesztése szükségessé teszi egyrészt a humánerıforrás fejlesztést (elsısorban a fejlesztı tevékenység, korai gondozás, felzárkóztatás, tehetséggondozás területén), másrészt az ellátórendszer sajátosságainak kutatására, elemzésére, az eredmények visszacsatolására, a gondozási módszerek megújítására képes módszertani intézmény kijelölését. Mindezen feltételek teljesítéséhez elengedhetetlen a jogszabály által elıírt szakmai létszámok biztosítása intézményeinkben. Valamennyi gyermekotthonban nagy problémát jelent a pszichológus hiánya. Sajnos elmondható, hogy a bekerülı gyermekeknek szinte kivétel nélkül szüksége van pszichológus segítségére. Egyre nı azon gyermekek száma, akik egyik iskolában sem állják meg a helyüket, magatartásuk miatt egyik iskola sem fogadja ıket, idıvel magántanulóvá válnak. Megoldást jelentene egy-egy felzárkóztató csoport létrehozása a gyermekotthonokban, melynek feladata a magántanuló gyermekek folyamatos napi felzárkóztatása foglalkozásokkal, korrepetálásokkal, melynek eredményeképp olyan tudásszintre, szociális szintre jut el a gyermek, amely magalapozza az iskolai oktatásba történı visszahelyezését. Az ellátást nyújtók kiégési tünetcsoportjának megelızése, szupervíziók biztosítása szintén javasolt. A szakmai együttmőködés szorosabbá tétele a gyermekvédelmi, szociális, egészségügyi és oktatási intézményekkel, civil és karitatív szervezetekkel, valamint a minıségbiztosítási rendszer kialakítása ugyancsak hozzájárulhat a magasabb hatásfokú gyermekvédelmi munkavégzéshez.

2009. MÁRCIUS 27.

332

MELLÉKLETEK

2009. MÁRCIUS 27.

333

334

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

335

336

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

337

338

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

339

340

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

341

342

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

343

344

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

345

346

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

347

348

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

349

350

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

351

352

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

353

354

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

355

356

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

357

358

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

359

360

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

361

362

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

363

364

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

365

366

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

367

368

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

369

370

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

371

372

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

373

374

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

375

376

2009. MÁRCIUS 27.

2009. MÁRCIUS 27.

377

378

KÉSZÜLT: Felelıs kiadó: Felelıs vezetı: ISSN 1216-2868

2009. MÁRCIUS 27.

a Vas Megyei Közgyőlés „Ellátó” Nyomdájában 35 példányban Dr. Kun László megyei fıjegyzı Bandi Zoltán igazgató

XX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM MÁRCIUS 27. T A R T A L O M SZEMÉLYI RÉSZ

Recommend Documents