XVIII. DUNA MENTI FOLKLÓRFESZTIVÁL TOLNA MEGYE HELYSZÍNEK: DUNAFÖLDVÁR SZEKSZÁRD

tmamk hírlevél

IIVV.. ÉÉVVFFO OLLYYAAM M 66.. SSZZÁÁM ww ww w..ttm maam ÚN NIIU mkk..hhuu 22001100.. JJÚ M w USS

XVIII. DUNA MENTI FOLKLÓRFESZTIVÁL TOLNA MEGYE HELYSZÍNEK: DUNAFÖLDVÁR SZEKSZÁRD ALSÓNYÉK BOGYISZLÓ BÖLCSKE GYÖRKÖNY MADOCSA SIÓAGÁRD valamint Kalocsa és a Kalocsai Sárköz 2010. június 24‐29. A képeken: a baszkok, a lengyel gurálok, a karibiak és a pandzsábiak

• BEKÖSZÖNTŐ • OPENING • BEKÖSZÖNTŐ • OPENING • BEKÖSZÖNTŐ •

Kedves Vendégeink!

Dear Guests!

Tolna megye száz arcát mutatja az ideérkezőnek, ha az őszintén ismerkedni akar vele. Kulturális kincseink gazdagsága és sokfélesége nagy mértékben köszönhető megyénkben az autentikus folklór, a néptánc és népzene, a kézművesség és az alkotó népművészet elevenen továbbélő hagyományainak. Népművészeink, néptáncosaink, népzenészeink és társaik sok‐sok együttesben, csoportban, közösségben viszik tovább az örökséget. Hazánkban e tekintetben Tolna megye az egyik leggazdagabb megye. Összefogásunk eredményeképpen így országosan párját ritkító eseményre kerülhet sor: a XVIII. Duna Menti Folklórfesztivál városaihoz méltó társakként csatlakoznak a megye népi hagyományairól híres községei is. Kívánjuk, hogy a Fesztivál során váljanak Tolna megyénk igazi barátaivá! Dr. Puskás Imre elnök Tolna Megyei Önkormányzat

Tolna County has the potential to show the visitors hundreds of its faces if they want to become familiar with it. The variety of our cultural treasures due to the living traditions of folk dances, folk music, handicrafts and folk art. Our folk dancers, musicians and artists keep this tradition alive in many dance groups, orchestras and communities. In Hungary, Tolna County can boast with being one of the richest in folk art. As a result of our faithful co‐operations, the county hosts this outstanding event of international acclaim, and we have found partners in nearby villages, famous for their precious folklore art. We sincerely hope that they will become true friend of Tolna County. Dr. Imre Puskás President of Tolna County Council

TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. JÚNIUS

1

• TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLNAPTÁR • TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLNAPTÁR •

Június 24. csütörtök Dunaföldvár: az érkezés napja

Thursday, 24 June Dunaföldvár: Day of arrival

17.00 A vendégegyüttesek delegációinak ünnepi fogadása a polgármesternél

5.00 PM Reception of Mayor for delegations of the guest groups

19.00 ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ 20.00 Baráti találkozó a vendégegyüttesekkel LENGYEL EST Táncház

7.00 PM OPENING CEREMONY 8.00 PM Festival Club – Social gathering POLISH EVENING Dance House Party: featuring dances

Június 25. péntek

Friday, 25 June

Helyszín: Városháza díszterme

Helyszín: Várudvar

Vendégségben Kalocsán

Venue: Town Hall, Ceremonial Hall

Venue: Castle Courtyard

As guests in town Kalocsa

16.00 A vendégegyüttesek delegációinak ünnepi fogadása a polgármesternél

4.00 PM Reception of Mayor for delegations of the guest groups

17.00 FELVONULÁS – MENETTÁNC Résztvevők: a Fesztivál Tolna megyei és Bács-Kiskun megyei vendégegyüttesei, valamint helyi hagyományőrző együttesei

5.00 PM PROCESSION – PARADE Participants: foreign guest groups participating in the Tolna and the Bács-Kiskun County Festivals, as well as local Hungarian groups

20.00 NEMZETKÖZI SZABADTÉRI TÁNCMŰSOR Résztvevők: a Fesztivál Tolna megyei és Bács-Kiskun megyei vendégegyüttesei (Tolna megye részéről: Baszkföld – Spanyolország, Kárpátok – Lengyelország, Pandzsáb – India)

8.00 PM INTERNATIONAL DANCE SHAW Participants: foreign guest groups participating in the Tolna and the Bács-Kiskun County Festivals (Ont he part of Tolna County: Euskadi – Spain, Carpathians – Poland, Punjab – India)

Helyszín: Városháza díszterme

Helyszín: Szent István király út

Helyszín: Érsekkert, szabadtéri színpad

2

Venue: Town Hall, Ceremonial Hall

Venue: Szent István Király Street

Venue: Open-air Stage, Archiepiscopal Park TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. JÚNIUS


Június 26. szombat Sióagárd: a gasztronómia napja 10.00 Országos Halfőző Verseny Folklór sokadalom Nemzetközi szabadtéri táncműsor Résztvevők: Baszkföld – Spanyolország, Kárpátok – Lengyelország, Pandzsáb – India

Helyszín: Leányvár Pincefalu, présházak és szabadtéri színpad

Alsónyék: a népzene és népdal napja 15.00 Falunap Folklór sokadalom Nemzetközi népzenei műsor Résztvevők: Pandzsáb – India és Tolna megyei együttesek

Helyszín: a Sík közepe

Dunaföldvár: a történelmi vár napja 17.00 Felvonulás – Menettánc Résztvevők: Baszkföld – Spanyolország, Kárpátok – Lengyelország és Tolna megyei együttesek

Helyszín: Fő utca és Belváros

19.00 Nemzetközi Szabadtéri Táncműsor Résztvevők: Baszkföld – Spanyolország, Kárpátok – Lengyelország, Pandzsáb – India és Tolna megyei együttesek

Helyszín: Vár – szabadtéri színpad


Friday, 26 June Sióagárd: Day of gastronomy 10.00 AM Fishcooking Competition Folklore Bustle International Folklore Dance Show Participants: Euskadi – Spain, Carpathians – Poland, Punjab – India

Venue: Winery Village, Presse Houses and Open-air Stage

Alsónyék: Folk music and folk song day 3.00 PM Holiday of village Folklore Bustle International Folk Music Show Participants: Punjab – India and local Hungarian groups

Venue: Open-air Stage

Dunaföldvár: Day of historic castle 5.00 PM Procession and Parade Participants: Euskadi – Spain, Carpathians – Poland and local Hungarian groups

Venue: High Street

7.00 PM International Folklore Dance Show Participants: Euskadi – Spain, Carpathians – Poland, Punjab – India and local Hungarian groups

Venue: Open-air Stage – Historic Castle

3


Június 27. vasárnap Vendégségben Szekszárdon a Szent László-napi ünnepségen Középkori játékok Vásár Kézműves foglalkozások Zenés és színpadi műsorok

Sunday, 27 June As guests in town Szekszárd: St. Ladislaus Day Plays of the Middle Ages Folk art creations exhibit and demonstrations Music and stage programme

16.00 ÜNNEPI ORSZÁGLÁS ÉS HÓDOLATFOGADÁS (FELVONULÁS) Résztvevők: a Fesztivál Tolna megyei vendégegyüttesei (Baszkföld – Spanyolország, Kárpátok – Lengyelország), valamint hazai történelmi csoportok és hagyományőrző együttesek

4.00 PM CEREMONIAL REIGNING AND HOMAGE (PROCESSION – PARADE) Participants: foreign guest groups participating in the Tolna County Festivals (Euskadi – Spain, Carpathians – Poland), as well as local Hungarian historical and revival groups

19.30 NEMZETKÖZI SZABADTÉRI TÁNCMŰSOR Résztvevők: a Fesztivál Tolna megyei vendégegyüttesei: Baszkföld – Spanyolország, Kárpátok – Lengyelország, Pandzsáb – India

7.30 PM INTERNATIONAL DANCE SHAW Participants: foreign guest groups participating in the Tolna County Festivals: Euskadi – Spain, Carpathians – Poland, Punjab – India

Helyszín: Garay tér – Béla király tér

Helyszín: Béla király tér, szabadtéri színpad

Dunaföldvár: Váreste 21.30 Baráti találkozó a vendégegyüttesekkel BASZK EST Táncház

Helyszín: Várudvar 4

Venue: Garay Square – Béla Király Square

Venue: Béla Király Square – Open-air Stage

Dunaföldvár: Evening in the Castle 9.30 PM Festival Club – Social gathering BASQUE EVENING Dance House Party: featuring dances

Venue: Castle Courtyard



Június 28. hétfő Bogyiszló: a gyermektánc napja

10.30

13.30 15.30

17.00

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS GYERMEKTÁNC TALÁLKOZÓ Gyermek tánccsoportok bemutatója Közben: Nemzetközi Táncbemutató (Martinique, Baszkföld – Spanyolország, Pandzsáb – India) Népi játékok vetélkedő a gyermek tánccsoportok részére Gyermek tánccsoportok bemutatója Közben: Nemzetközi Táncbemutató (Kárpátok – Lengyelország) Táncház gyermekeknek

Bölcske: az erős emberek napja 15.00 Római kori Kőtár megtekintése Séta a Pincefaluban Galambröptetés 17.00 Virtusvetélkedő férfiaknak, nőknek, gyermekeknek 18.30 Tekerőlant-bemutató Fafaragó bemutató 20.00 Nemzetközi Táncbemutató (Baszkföld – Spanyolország, Kárpátok – Lengyelország, Pandzsáb – India)

Helyszín: Pincefalu

Györköny: a borospincék napja 16.00 Séta a Pincefaluban borkostolóval 18.00 Nemzetközi Táncbemutató (Martinique – karibi táncok) 20.30 Baráti találkozó a vendégegyüttessel MARTINIQUE-I EST Táncház

Helyszín: Pincefalu


Monday, 28 June Bogyiszló: Child’s Dance Day SOUTH TRANSDANUBIAN REGIONAL CHILD’S DANCE MEETING 10.30 AM Child’s Dance Opening Meanwhile: International Dance Shaw (Martinique, Euskadi – Spain, Punjab – India) 1.30 PM Folk play’s competition for the child-groups 3.30 PM Child’s Dance Opening Meanwhile: International Dance Shaw (Carpathians – Poland) 5.00 PM Dance House Party for children

Bölcske: Day of courage strenght 3.00 PM Seeing the Roman Stone-collections Guided tour in the Winery Village Pigeon-flying 5.00 PM Courage strenght for men, women and children 6.30 PM Hurdy-gurdy’s opening Folk art demonstrations 8.00 PM International Dance Shaw (Euskadi – Spain, Carpathians – Poland, Punjab – India)

Venue: Winary Village

Györköny: Day of wine-cellars 4.00 PM Guided tour in the Winery Village 6.00 PM International Dance Shaw (Martinique – Caribbean dances) 8.30 PM Festival Club – Social gathering CARIBBEAN EVENING Dance House Party: featuring dances

Venue: Winary Village

5


Június 29. kedd Madocsa: fesztiválzáró nap 15.00 Megemlékezés a Temetőben Földesi János folklórkutató sírjánál – Nemzetközi koszorúzás Beszédet mond: Dr. Pálos Miklós alelnök Tolna Megyei Önkormányzat 16.00 Felvonulás – Menettánc a „Nyitott Porták” útján Résztvevők: Baszkföld – Spanyolország, Kárpátok – Lengyelország, Pandzsáb – India és Tolna megyei együttesek

Helyszín: a Sportcsarnoktól a Művelődési Házig Kézművesek és Madocsai Csemegék utcája (Tolna megyei kézművesek és helyi termékek bemutatója)

Helyszín: Faluház

18.00 „Földesi János” Nemzetközi Hagyományőrző Néptánc Találkozó Résztvevők: Baszkföld – Spanyolország, Kárpátok – Lengyelország, Pandzsáb – India és Tolna megyei együttesek

Madocsa: Day of closing 3.00 PM Memorial tribute to folklorist János Földesi in the Cemetery – International Wreath-laying Ceremony Speech Maker: Dr. Miklós Pálos Vice-President of Tolna County Council 4.00 PM Parade and Procession along „Open to the World” Avenue Participants: Euskadi – Spain, Carpathians – Poland, Punjab – India and groups of Tolna County

Venue: Route from Sports Center To the Culture Centre Folk arts and crafts fair and the delicacies of Madocsa (Introducing handcrafts of Tolna County and local goods)

Venue: Community Centre

6.00 PM Folk Dance Performance Tribute in Honour of János Földesi Participants: Euskadi – Spain, Carpathians – Poland, Punjab – India and groups of Tolna County

FESZTIVÁLZÁRÓ

CLOSING CEREMONY

Helyszín: Faluház, szabadtéri színpad

Venue: Community Centre, Open-air Stage

21.00 Baráti találkozó a vendégegyüttesekkel Táncház éjfélig

Helyszín: Faluház tere

6

Tuesday, 29 June

9.00 PM Festival Club – Social gathering Dance House Party to Midnight

Venue: Community Centre Square TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. JÚNIUS

• TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK • TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK •

Szekszárd, a fesztiválok városa

június 27. vasárnap Szekszárdi Pünkösdi Fesztivál Német nemzetiségi tánccsoportok közreműködésével egész napos folklór- és gyermekprogramok zajlanak sörkerttel, kirakodóvásárral, tájjellegű sváb gasztronómiai kínálattal, minden este bállal és sztár fellépőkkel. Német Nyelven Játszó Kisebbségi Színházak Fesztiválja Nemzetközi színházi találkozó a Deutsche Bühne Ungarn szervezésében. Nemzetközi Kékfrankos "Fesztivál" A Kékfrankos hazájában megrendezésre kerülő nemzetközi borversenyen a kékfrankos borok versenye zajlik konferencia kíséretében. Az eredményhirdetés és a díjkiosztás után a vendégek is megkóstolhatják a versenybe benevezett borokat. Streetball Fesztivál Országos szabadidős utcai rendezvény, különböző korosztályban csapatok versenyeznek egymással. Helyszíni nevezéssel egyéni dobóversenyre is lehet jelentkezni. Borok és Húrok Fesztivál A Wosinsky Mór Megyei Múzeum előtt megrendezésre kerülő nem mindennapi koncert, mely sajátos társítása az akusztikus és gasztronómiai élményeknek. A hallgatók élvezhetik a mediterrán zenével foglalkozó zenészek, gitárosok vérpezsdítő muzsikáit és a Szekszárdi Történelmi Borvidék kivételes borait. TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. JÚNIUS

Szekszárdi Szent László Napok A város védőszentjét ünneplő fesztivál „koronarendezvénye” a középkor hangulatát idéző vigadalom vásári komédiákkal, középkori felvonulással és vásárral, lovagrendi bemutatókkal, gasztronómiai és boros programokkal. Felvezető rendezvények többek között a Szekszárdi Pörkölt és Bor Ünnepe, Múzeumok Éjszakája, Irodalmi Zsongás, Szent László Konferencia és Kiállítás. Duna Menti Folklórfesztivál A nemzetközi találkozóra olyan tánccsoportok kapnak meghívást, melyek szintén hitelesen őrzik és tolmácsolják népük tradicionális tánckultúráját és komplex folklórhagyományait. A fesztivál helyszínei a leggazdagabb népi hagyományokkal rendelkező Tolna megyei falvak, kisvárosok – élükön Szekszárddal, a megyeszékhellyel. Szekszárdi Szüreti Napok A szőlészeti hagyományok bemutatása és a szüreti felvonulás mellett folklórműsorok, borudvari vigasságok, versenyek, kiállítások, koncertek, irodalmi műsorok, kézműves kirakodó vásár is várják a látogatókat a történelmi borvidék szívében. Márton-napi Borünnep A Szekszárdi pincék és borházak is gazdag gasztronómiai programajánlatokkal várják az érdeklődőket. A Katolikus Templomban történik az ünnepélyes termény- és boráldás, majd este az újbor jegyében Borbál kerül megrendezésre. Szekszárdi Karácsonyváró Az advent időszakában folyamatosan karácsonyi kirakodóvásár a Garay téren, este zenei és irodalmi műsorok az advent jegyében. Városi Örömünnep Az óév búcsúztatása és az újév köszöntése a toborzó helyszíneken zajló művészi produkciókkal, fáklyás felvonulással, majd a történelmi belváros központjában forralt boros koccintással, zenés műsorral, tűzijátékkal. 7


Dunaföldvár, a Puszta kapuja

június 26. szombat Dunaföldvár Budapesttől 90 km-re délre, a Duna jobb partján fekszik, szinte az ország közepén. A 6-os, a 61-es és 52-es számú főutak találkozása, a Dunán átívelő híd az ország egyik fontos csomópontjává avatta a kisvárost. A Dunaújváros, Paks, Kecskemét vonzáskörzetében fekvő település lakói ma is főként a mezőgazdaságból, illetve a kereskedelemből élnek. A honfoglalás kori "falucska" szerencsés fekvése és a nagy vonzáskörzete révén indult fejlődésnek. A XII. században itt hozott létre Bencés apátságot II. (Vak) Béla, s ez nagymértékben fejlesztette az iparban, de főképp a mezőgazdaságban tevékenykedők szakmai kultúráját. Fénykorát a XIV.-XV. században élte a település, hiszen itt vezettek át a nemzetközileg is jelentős kereskedelmi főútvonalak, s a révátkelőhely szerepe is meghatározó volt a város fejlődésében. A történelem során több esetben volt virágzó mezőváros, s a település igen sok törökkori emléket is őriz.

A város hídja 1928 és 1930 között épült. Létesítése jelentős fejlődést hozott, mivel a Dunántúlt köti össze az Alfölddel. Ezért szokták Dunaföldvárt a "Puszta kapujának" nevezni. A város felszín alatti vizekben is gazdag. Egy 1966-os mélyfúrás során jó minőségű, ásványi sókban és szénsavakban gazdag 3738°C-os víz került felszínre, mely a helyi fürdőt is táplálja. A város kulturális életének központja a színházi előadások, hangversenyek otthonául szolgáló művelődési ház, a könyvtár, a Vár Múzeum, valamint a Fafaragó Galéria. Az utóbbi kettő nemcsak állandó, hanem időszaki – képzőművészeti, régészeti, irodalmi, népművészeti – kiállítások színhelye is. Az idegenforgalmi nevezetességek közül a város késő barokk műemlékeit érdemes kiemelni: a gyógyszertár Béke téri épületét, a Barátok templomát, a volt Ferences kolostort és a gimnázium épületét.

Sajátos színfoltot jelent Dunaföldvár egyik legszebb helyén, a Duna-parti lösz dombon épült várerődítmény. Az épületegyüttesben található az úgynevezett Török (Csonka)torony, melyet a XV. században gótikus stílusban építettek, a Fafaragó Galéria, a Vár Étterem és az udvar főbejáratánál újonnan felállított csodálatos kézi faragású nagy kapu. Kellemes kikapcsolódást, valamint több, helyi specialitást kínál a Kis-Duna melletti Horgásztanya is. A település 1989-től ismételten városi rangot vívott ki alközponti szerepével. 8



Alsónyék, a Sárköz igazi arca

június 26. szombat Alsónyék talán a legkarakteresebb sárközi falu, itt maradt fenn legnagyobb mértékben az egykori népi építészet jellegzetességeit őrző és bemutató épületállomány, oly mértékben, hogy egész utcák, sőt szinte egy, a modern átépítésektől mentes érintetlen településrész található. Összesen 91 objektum áll védettség alatt, melyből egy (a református templom) műemléki védettséget élvez. Alsónyéken a zártsorúan beépített utcaképek fémjelzik a jellegzetes sárközi településtípust, mely a régi „Falura”, a község központjára jellemző, a falu többi részén, a „Síkon” pedig az oldalhatáron álló beépítési mód jellemző. Apró telkek jöttek létre, melyeket a telek hátsó oldalán befordított beépítéssel igyekeztek minél jobban kihasználni, ezek az ún. L alaprajzú házak. A házak tehát körülölelték a telket egy szűk udvart hagyva. A meggazdagodásnak köszönhető díszes népi építészet az eredeti lakóhely funkcióját nem bővítette: a házak ugyan óriási méretűek, de a divatos bútorokkal, a viseletekkel és lakástextíliákkal zsúfolt szekrényekkel berendezett szobák inkább „díszszobának” nevezhetőek, egyetlen funkciójuk ugyanis a hivalkodás, a gazdagság bemutatása. Az is előfordult, hogy az óriási méretű háznak csak egyetlen szobáját használta a család vagy egyáltalán nem használták; kihúzódtak a „kisházba” (nyári konyhába). A zártsorúan beépült házak egyik jellegzetessége a hatalmas méretű zárt kapualj. TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. JÚNIUS

Ilyen a terménytárolásra használt padlásterek falain található kis szellőző ablaksor, amely tökéletes példája a sárközi építkezés kreativitásának: a kis telken is helyet kell adni a terményeknek, ez esetben a padláson. A már használatos népi motívumokat (napsugaras dísz, karika, szív) keverték reneszánsz és barokk motívumokkal (meandervonal, rozetta). A német mesterek a gótikából „elcsent” csúcsíves megoldást, a reneszánsz, a barokk kacskaringóit vegyítették a népi motívumokkal. A gótikus csúcsívet az ablakok fölé helyezték. Általánosan elterjedt az a megoldás, hogy a homlokzaton, díszítés gyanánt feltüntetik az építés évét, vagy a férj és feleség monogramját. Az Alsónyéki Hagyományőrző Együttes az 1940-es évek elején, a Gyöngyös Bokréta Mozgalom időszakában alakult, napjainkban már hatvan főt számlál a tagjai között. A felnőtt és utánpótlás csoport mellé nemrégiben újabb korosztály csatlakozott: az Aprók csoportja, melyet óvodás és kisiskolás gyerekek alkotnak, így már három korcsoportban táncolnak. Fellépéseiken külön koreográfiákkal, illetve közös táncokkal is megörvendeztetik a közönséget. Európa szerte bemutatták a jellegzetes sárközi táncokat. Repertoárjukban többek között szerepel az Aprók tánca, Lucázás, Nyéki táncok, Sárközi karikázó, Háromugrós, Játszó, Szőlőtaposó, Bekapáltuk szölleinket…, Szőlőőrzés, Botos-tánc, Nyéki táncok című koreográfiák. Színpadon kizárólag a Sárközi tánchagyományokat eleveníti fel a csoport, ám a próbák alkalmával más: széki, szatmári, székelyföldi forgatós, cigány táncokat is tanulnak, így a táncosok más vidékeken, különböző táncházakban is megállják a helyüket. 1991-ben szoros baráti kapcsolatot alakított ki a tánccsoport az erdélyi Kézdiszentlélek Perkő Tánccsoportjával. Fellépéseiken ragaszkodnak a nagyanyáiktól, nagyapáiktól örökölt régi 60-100 éves ruhákhoz, az élő népzenei kísérethez, melyek értékesebbé, látványosabbá, teszik az együttes által előadott koreográfiákat. 9


Bogyiszló, a túlról szakadt falu

A Bogyiszlót a Dunántúltól elválasztó fő folyami meder természetes hajdani áttevődését valószínűleg egy komoly jeges árvíz jégtorlasza okozhatta. A település életében ez nagy változást jelentett, hiszen az addigi széles folyam helyén

egy egyre vékonyodó vízfolyás, végül évszázadokkal később egy tó maradt. A község néphagyományokban és népszokásokban gazdag, különösen a néptánc és a népzene terén. A szépen díszített népviselet nagyon jellemző a helységre. A női népviselet élénk színei, valamint a rakott szoknyák együttesen nagyon kihangsúlyozzák a környékre jellemző csípőmozgást és a bukózást. A táncrendet leginkább a lassú csárdás, friss csárdás, az ugrós, a cinege és a mars alkotják tambura és hegedű kísérettel. Nevezetes a bogyiszlói paprika. Az ártéri erdők kiirtása után ezeken a területeken kiváló adottságokkal termeszthető lett a csípős paprika és a fűszerpaprika is, mely Bogyiszló híressége lett. Az erdőgazdálkodás, a halászat és a vadászat szintén jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A hagyományőrző együttes 1976-ban alakult, egyesületként pedig 1991 óta működik. Többszörös arany minősítéssel, kiváló együttesi elismeréssel, nívódíjjal, különdíjjal, Muharay Elemér-díjjal, és sok-sok oklevéllel ismerték el az egyesület eddigi munkáját. A tagok között a diákoktól a nyugdíjasig minden korosztály megtalálható. Műsoraikban feldolgozták a falu népszokásait (keresztelő, lakodalom, pásztorkodás, halászat, eszköztánc), viseletükben szeretnék továbbőrizni a bogyiszlói emberek viseletkultúráját. Részt

vesznek számos hagyományőrző találkozón, hagyományőrző fesztiválon, valamint helyi és környékbeli rendezvényen. Az Együttes az elmúlt 33 év alatt nemcsak szűkebb hazánkban, hanem külföldön is nagy sikerrel mutatta be Bogyiszló kultúráját: Németország, Franciaország, Szicília, Szardínia, Svédország, Görögország, Belgium, Ausztria láthatta már vendégül őket. Az Egyesületnek tíz fő Fülöp Ferenc-díjas, valamint két fő Népművészet Mestere címmel rendelkező táncosa van.

június 28. hétfő

10



Bölcske, az ókori emlékek őre

június 28. hétfő A hazai régészeti irodalom sokat emlegetett lelőhelye Bölcske, amely a római kori úthálózat egyik állomása volt, dunai átkelőhellyel. Ezt bizonyítja az első magyarországi víz alatti régészeti feltárás eredményeképpen előkerült oltárkövek sokasága. A víz alatti régészeti feltárásban részt vett Cousteau kapitány, a nemzetközi hírű francia tengerkutató és legénysége is. A 4. századtól a keleti lovasnépek rohamai ellen a védekezés új formáit kellett alkalmazni az átszervezett Pannóniában. Az eddigi dunai ártér szélén húzódó, jobbára csak fa őrtornyokkal megerősített limes helyett a védekezés fő hangsúlya a Duna partjára épített erődökre tevődött át. A bölcskei Dunaszakasz medrében egy ilyen jelentős méretű erőd maradványait találták meg.


Az erőd falaiba nagy mennyiségű mészkövet, illetve a nagytétényi légiós tábor környékéről származó, a kereszténység elterjedésével pogánnyá átminősülő oltárkövet építettek be. Egy hajó balesete során kerültek elő az első leletek, amelyek elárulták a római kori építményt. A Dunának ezt a szakaszát a lelőhelylyel együtt azóta kikotorták. Évek alatt rajzolódott ki a Dunában a 76 m hosszú, 56 m széles, a négy sarkon kis tornyokkal, a parti oldal közepén egy nagyobb toronnyal, a víz felőli oldalon pedig széles bejárati nyílással rendelkező római erőd alaprajza. A falakba másodlagosan felhasznált feliratos, domborműves oltárköveket is beépítettek. Különösen értékesek azok az oltárkövek, melyek a Gellért-hegyről – a kelta eraviscus törzs központi szentélyéből – kerültek ide. A legfelső sorban szereplő IOM TEUTANO felirat arra utal, hogy ezeket a romantizált bennszülöttek főistene számára állították. Ezért kapta meg a legfőbb római isten, Jupiter jelzőit is. Az oltárköveket állító császárok, augurok (madárjósok) és más fontos tisztségviselők neve alapján a kőemlék állításának éve, sőt napja is megállapítható: a II-III. századi márványemlékeket mindig június 16án, a főistenség napján állították. Ezt az anyagot mutatja be a nagyszerű bölcskei kőtár, de sok kő jutott innen a Wosinsky Mór Megyei Múzeumba illetve az előtte lévő parkba is.

11


Györköny, a pincefalu gazdája

június 28. hétfő A török uralom alatt elnéptelenedő települést Meszlényi János földesúr vezényletével kezdték újranépesíteni. Meszlényi megígérte a betelepülőknek, hogy 7 évig adómentesen termeszthetnek szőlőt, minden család saját szőlőt telepíthet és házat építhet Györkönyben. Eleinte Ausztriából, Burgenlandból érkeztek telepesek, majd a német Hessen tartományból. A betelepülők magukkal hozták a bortermelési ismereteiket, hiszen borvidékekről érkeztek. Fellendítették az itteni szőlő- és bortermelést. Egyre több présházat építettek a falu keleti részének löszös domboldalán, ahol a boltozat nélküli pincék nem omlottak össze (ma is a pincék háromnegyede boltozatlan). A présházak egységes stílusban épültek, szorosan egymás mellett, hozzátartozó terület nélkül. Ennek is köszönhető, hogy ez a pincefalu csak 11 hektárnyi területre koncentrált. A XIX. század végén volt a legmagasabb a présházak száma, kb. 420 épület állt itt akkoriban. A II. világháborúig főként németajkúak éltek a faluban, s a fő jövedelemforrásuk a szőlőtermesztés és borkészítés volt. A présházak tulajdonosai összejártak, együtt szórakoztak. A présházak közötti kb. 1 hektáros terület lassan a legfrekventáltabb hely lett a faluban. Népünnepélyeket, felvonulásokat rendeztek a mai Május tér területén. A világháború után azonban sok szőlőültetvény és présház vált gazdátlanná. A 80-as években kezdtek el újra komolyabban foglalkozni az elhagyott pincékkel. 12

1985-ben a település rendeletben szabályozta az épített értékek védelmét. A rendelet célja a terület egységes arculatának megőrzése, az elhanyagolt épületek helyrehozása, a köztes területek parkosítása, valamint az utak helyreállítása volt. A területrendezés mellett egy szabadidő központ létrehozása is bekerült a tervekbe, a már említett Május téren. A szabadidő központ helyét rendbe tették, füvesítették, parkosították, elkészült az elektromos légvezeték, térvilágítással. 1987-ben az ivóvízhálózatot is kivezették a térhez, szabadtéri színpadot és egy 600 fős nézőteret hoztak létre, továbbá női, férfi mellékhelyiséget is. A téren fafaragó táborokat, tánctáborokat rendeznek. A fafaragó táborokban létrehozott csúszda, hinta, padok ma is díszítik a teret. Emellett fedett tekepálya szolgálja a kikapcsolódását kicsiknek és nagyoknak. A Pincemúzeumban (döngölt falú, nádfedeles présház) a területre jellemző tárgyak, hagyományos eszközök, viseletek tekinthetők meg. Jelenleg 490 lakóház van Györkönyben és 310 présház található a Pincefaluban. Pincefalvak közé azokat a településeket soroljuk, amelyek présházainak, pincéinek száma százas nagyságrendű, a pincék több sorban, egymáshoz viszonylag közel, egy jól körülhatárolható területen találhatók. Rendezett térszerkezettel bírnak. A település életének, szőlő-borkultúrájának szerves részét alkotó, hagyományosan is pincefaluként elismert települések, településrészek: Bóly, Bölcske, Cserépfalu, Györköny, Hajós, Monor, Paks, Palkonya, Sióagárd, Tibolddaróc. Pincesornak nevezik azokat a településeket, amelyeknél a pincék száma többnyire nem éri el a százat vagy ha magasabb is a számuk, térszerkezetük egyszerű, egy utcás jellegű. A pincék többnyire egységes arculattal bírnak, sorokban állnak, egymáshoz közel. Hagyományosan is pincesorként szerepelnek a köztudatban: Aszófő, Bogács, Budafok, Bükkzsérc, Cák, Etyek, Gyöngyös, Hercegkút, Nagyréde, Nemesnádudvar, Ócsa, Szólád, Szurdokpüspöki, Tök, Tokaj, Villány, Villánykövesd és Zsámbék adott részei. TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. JÚNIUS


Madocsa, Földesi János faluja

június 29. kedd A tolnai 1998-tól tartozik a borvidékek sorába, a szőlőművelés azonban régebbi keletű itt, egészen a rómaiakig visszavezethető. A szőlőművelés terén sokat köszönhetünk az e vidékre települő német nemzetiségűeknek, akik a XVI. századra már teljesen alábbhagyott szőlőtermesztés megerősítésében fontos szerepet játszottak. A tolnai borvidék települése Madocsa is. Madocsán a szőlők az Örsi-hegyen vannak, ami közigazgatásilag még ma is Bölcskéhez tartozik, de már a XVII. sz.-ban is madocsaiak művelték. Ma itt a szőlők már teljesen a madocsai gazdák tulajdonát képezik, a bölcskeiek saját szőlői a belsőség közelében, attól északra voltak és vannak. Az utóbbi időkben Madocsán jelentősebb a szőlő- és borkultúra a gyümölcstermesztésnél. A hegyen most (a hegyközség jelentése szerint) összesen 136 hektár szőlőterület van a 300 madocsai gazda tulajdonában. A szüreti tánc a munkához fűződő táncalkalmak csoportjába tartozik. Gyakori elnevezései: szüreti bál, szüreti mulatság. A múlt században még szüretelés közben az egyes munkanapokon főleg az esti alkalmi táncolás az általános. A munka bevégzése után némely vidéken ünnepélyes felvonulásokat és táncos mulatságokat is rendeztek. Olyan helyeken is elterjedt, ahol szőlőműveléssel nem is foglalkoztak. Egységes sablonos formái alakultak ki. A szüreti felvonulás után délután kezdődik el a bál a feldíszített teremben és másnap reggelig tart. TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. JÚNIUS

Dömötör Tekla röviden így ír: "A szőlőszedést befejező szüreti mulatságot hazánk minden szőlőtermő vidékén megtartották. Ehhez általában látványos, többnyire lovas felvonulás tartozott, melynek résztvevői lehetőleg népviseletet öltöttek fel. A táncmulatság helyét az épületet, sátrat, lugast szőlőfürtökkel díszítették fel, és aki lopott a szőlőből annak büntetést kellett fizetnie." Az első szüreti bált Madocsán 1933. szeptemberében szervezte meg Földesi János. A '30-as évek végén, '40-es évek elején a faluban négy kocsma volt, s mind a négyben egyenként tartottak szüreti bált. Később, a II. világháború végén is megtartották a szüreti bálokat, csak akkor már nem volt ezeknek olyan hangulata, mert a férfiak katonák voltak, nem lehettek itthon. A rendezvények időpontja nem volt konkrét dátumhoz kötve (mint például a Búcsú), de mindig az aratás után, augusztus végén, szeptember elején tartották. 1956 után a Művelődési Ház intézménye szervezte a szüreti bált minden évben. A szervezés a '60-as, '70-es években volt a legegyszerűbb. 1984-ben különleges alkalom volt. Együtt öltöztek be kicsik, fiatalok és idősek. A kicsik alatt a gyerekeket, az idősek alatt a középkorosztályt kell érteni. Ezután változott meg a helyzet. Ettől kezdve minden évben két szüreti bált is tartottak: külön a fiataloknak és az "időseknek". Kivétel volt ez alól az 1998-as évi felvonulás, ahol a fiatalok és az idősek újra együtt voltak. Amíg élt, Földesi János bácsi lelke volt a madocsai hagyományőrzésnek. Nagy lelkesedéssel gyűjtötte össze a szellemi örökséget, és tudása továbbadásával éltette a hagyományőrző csoportokat. Tolna megye hagyományőrző néptánc-találkozóit ezért is nevezték el róla, és ezért is rendezik azokat immár hagyományosan Madocsán. A találkozók mindig a temetőben az ő sírjánál tartott rövid megemlékezéssel és koszorúzással kezdődnek. A helyieket nemcsak hagyományőrző néptanítóként-népművelőként lepte meg sok-sok örömmel, rendszeresen írt verseket is, amelyeket faluja nem felejt. 13


Sióagárd, a folyók közötti folklórsziget

június 26. szombat Nemegyszer előfordul, hogy az agárdi viseletet összetévesztik a sárközi falvak ugyancsak színes, a nagyközönség által jobban ismert díszes ruházatával, pedig a település néprajzilag sosem tartozott a Sárközhöz. A legkorábbi, tárgyi emlékeket is hátrahagyó korszak az 1880-as évekre nyúlik vissza, a ruházkodás fő alapanyaga ekkor a maguk szőtte kendervászon és kékfestő, ezenkívül használtak fekete klottot, atlaszselymet és fekete posztót is. A ruhák díszítéséről ekkor még nem nagyon beszélhetünk; kevés fehér színű hímzés jelenik meg csupán az öltözeten. A legjellegzetesebb ruhadarabok: a kendervászonból készült apró redőkbe szedett „korcos péntő”, mellé varrott ujjú „béümög” és a ruhánál kéthárom centiméterrel mindig hosszabb kötény, ami a hétköznapokra és ünnepekre egyaránt kékfestőből készült. Az ünnepre használt péntőket nagy gonddal készítették. A szoknyát vizes ruhán redőkbe szedték, majd a kemence tetején szárították, ezáltal a „röggye” belevasalódott az anyagba. Az 1890-es években új divat született. Turcsik Kata néni ekkor készítette el az első „szűküngöt”. 1910 körül egyre színesebbé vált öltözékük, s ez a tendencia a következő évtizedekben tovább erősödött. A századforduló után a színek a férfiak ruháján is megjelentek. 14

A XX. század elején a vászongatyákat lassan kiszorította a fekete és sötétkék pantalló vagy nadrág, amihez rendszerint bőrpapucsot vagy cipőt, a módosabbak csizmát viseltek. A mellény és a szűr helyett a századforduló táján úgynevezett „ümög battyát” és rövid kordbársony kabátot hordtak a férfiak. A női viselet a századforduló után számos változáson esett át. Új anyagok jelentek meg, egyre inkább teret hódítottak a sötét tónusú virágos selymek és a kasmír, a színvilág azonban ekkor még eléggé visszafogott. A XX. század elején jött divatba ünnepnapokra az úgynevezett „rödös péntő”, ami úgy készült, hogy a szoknyát sűrű, kerek, egyenletes redőkbe szedték, anélkül azonban, hogy az anyagot megtörték, levasalták volna. Az új szabású péntők alá két-három alsószoknyát, „rokollát” is felvettek. Ünnepnap délelőtt aranycsipkével és színes szalaggal, úgynevezett islóggal díszített, varrott virágú selyemkötényt kerítettek a szoknya elé, amit délutánra „kenyett kötényre” cseréltek le. 1906-ban jött divatba az úgynevezett „zágrábi ümög”. A messze járó paprikázók hozták magukkal az újfajta slingelt anyagot, a „tüskerúzsás slingütt”-et. Az ing fölé a lányok, fiatal asszonyok a nyakba való keszkenyő helyett most fodros díszt, úgynevezett nyaksit kötöttek. A XX. század elején átalakul a fejviselet is. Korábban a menyecskék a hátul csomóba tekert hajat szalagos konttyal fedték be. Az esküvő után egy évvel levették a szalagokat, és piros alapú rózsás kendővel kötötték be a fejüket. A századforduló után vált népszerűvé a szomszéd községből, Harcról átvett új kendőviselet. A dísztelen hajkontyot fedő ruhára, a „pintlire” papírral keményített, sisakszerű, hátrakötött kendőt tettek. Lábukra színes mintásra kötött harisnyát, a XX. század első évtizedétől kezdve „bütykös” kapcát, nyáron selyem- ill. bőrpapucsot, legtöbbször azonban fekete kötött és hímzett mamuszt vagy tutyit húztak, télen házkörülre facipőt, ún. klumpát viseltek. TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. JÚNIUS

• TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLVENDÉGEK • TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLVENDÉGEK •

Gurálok Lengyelország Rajcza

„Zbójnicok”

Baszkok Spanyolország Donostia

„Gero Axular”

Szikhek India Pandzsáb

„Bhangra”

Karibiak Martinique Basse Pointe

„Pom’Kanel”


15

• TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLRENDEZŐK • TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLRENDEZŐK •

Fesztivál-igazgatóság – Festival central office: Tolna Megyei Általános Művelődési Központ H-7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. Telefon/fax: (36)74-505-649 E-mail: [email protected] Web: www.tmamk.hu

Fesztiváligazgató – Festival director: Dr. Say István

Fesztiválszervezők – Festival organizers: Bajsz-Kiss Magdolna Czink Judit Földesi Gyula Kártyás József Komjáthi-Horváth Ágnes Mireider Beáta Sóhajda Mónika

Polgármesterek – Mayors: Alsónyék – Dózsa Pál Tibor Bogyiszló – Tóth István Bölcske – Kiss József Györköny – Braun Zoltán Madocsa – Gelencsér-Tolnai Klára Sióagárd – Háry János

Társigazgatók – Partner directors: DUNAFÖLDVÁR – Pataki Dezső KALOCSA – dr. Magó-Tóth Gyöngyi SZEKSZÁRD – Matók-Kapási Julianna

TMÁMK HÍRLEVÉL – Kiadja: a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ. Szerkesztik: a TMÁMK közművelődési munkatársai (Bajszné Kiss Magdolna, Czink Judit, Komjáthi Tamásné Horváth Ágnes). Felelős szerkesztő és kiadó: dr. Say István igazgató. Nyomdai munkák: SZLTISZK Nyomda, 7090 Tamási, Deák u. 6-8.

16

TÁMOGATÓK: Tolna Megyei Önkormányzat – Nemzeti Kulturális Alap


XVIII. DUNA MENTI FOLKLÓRFESZTIVÁL TOLNA MEGYE HELYSZÍNEK: DUNAFÖLDVÁR SZEKSZÁRD

Recommend Documents