XVII. évfolyam 2. (175.) szám

A Köztisztasági Egyesülés havi információs lapja XVII. évfolyam 2. (175.) szám

Tartalom 2 5 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 16

2009. február

Optikai válogató Budapesten

Fókuszban a KEOP A zöldtárca 20 milliárd forint megtakarítást vállalt 2009-ben Szelektív felmérés – 2008 Műanyaghulladék optikai válogatása Budapesten Elég egy kukás is az autóra…(?) Tilos a tolatás! Egy munkavédelmi ellenőrzés margójára A munkáltató a dolgozó nyomában – GPS-szel Az adatvédelmi biztos a helymeghatározó rendszerek használatáról A VPOP kampányt indít a termékdíj befizetésének ösztönzésére Reklámhordozó papír a termékdíjas szabályozásban Szemeteszsák termékdíja Alkotmánybíróság elé kerül a kéttényezős díj Minőségellenőri rendszer a papírhulladékra Felhívás Eladó kompaktor! Saját légifotó

Fókuszban a KEOP A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az alábbi közleményt jelentette meg: Értesítjük tisztelt pályázóinkat, hogy a KEOP korábban felfüggesztett pályázatai közül 2009. március 6-án újra kiírásra került – a Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése c. KEOP-2009-1.1.1 konstrukció, – a Szennyvízelvezetés és -tisztítás c. KEOP-2009-1.2.0 konstrukció, – a Települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése c. KEOP-2009-2.3.0 konstrukció – és a Területek kármentesítése c. KEOP-2009-2.4.0 konstrukció. A pályázati anyagok letölthetők a http://www.nfu.hu/doc/534 weboldalról. Folyamatosan nyílnak meg a  Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) újabb kétéves akciótervének pályázatai: a 2009–2010-es években 613,59 milliárd forint európai uniós forrás jut környezetvédelmi projektekre. Az új akciótervben március 6-tól, különböző témakörben 31 pályázat nyílik meg folyamatosan. A most meghirdetett pályázatok között szerepel a  települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése, a  települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése, valamint a szennyezett területek kármentesítését támogató konstrukciók. Emellett pályázni lehet szennyvízelvezetésre és -tisztításra, a  Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoringrendszerek fejlesztésére, az ivóvízbázis-védelemre – ezen belül az üzemelő sérülékeny vízbázisok diagnosztikai vizsgálatára és biztonságba helyezésére –, valamint környezetvédelmi célú informatikai fejlesztésekre is. A KEOP „Egészséges, tiszta települések” prioritására 316,46 milliárd forint jut a  következő két évben. Az e témakörben meghirdetett pályázatok célja a települési környezet állapotjellemzőinek és a fenntartható településfejlesztés környezeti feltételeinek javítása, a keretből szennyvíz-elvezetési és -tisztítási, hulladékgazdálkodási és ivóvízminőség-javító projektek valósulhatnak meg. Ez segítséget nyújt ahhoz is, hogy az uniós csatlakozásból Magyarországra háruló feladatok határidőre teljesüljenek. Emellett számos helyen megszűnnek majd a vízbázisok minőségét veszélyeztető tényezők is. A hat témakörben szerepel a „Vizeink jó kezelése” prioritás, kétéves forrása 197 milliárd forint, idetartoznak 2

az árvízvédelemmel, a  vízminőség- és ivóvízbázis-védelemmel, a települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációjával, a szennyezett területek kármentesítésével és a vízgazdálkodási tervezéssel kapcsolatos projektek. „Természeti értékeink jó kezelésére” 10,88 milliárd forint jut, ez a prioritás a hazai Natura 2000 hálózat és a védett természeti területek helyreállítását, megőrzését, a védett és közösségi jelentőségű állat- és növényfajok védelmét, valamint a környezeti nevelés erősítését támogatja. A „Megújuló energiaforrás-felhasználás” prioritás keretösszege 33 milliárd forint. A pályázatok célja, hogy a  teljes hazai energiafogyasztáson belül növekedjen a megújuló energiaforrásokból és hulladékból termelt hő- és villamos energia részaránya. A „Hatékony energiafelhasználás” prioritás 24 milliárd forintos kerete az épületek, illetve a távhőszolgáltatók és -termelők olyan beruházásainak elősegítésére irányul, amelyek az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javítását szolgálják. A „Fenntartható életmód és fogyasztás” elősegítésére 10,84 milliárd forintra lehet pályázni, a prioritás célja, hogy elősegítse a lakossági fogyasztók környezettudatos szemléletformálását. Az operatív programok eredményes megvalósítására szolgáló „Projekt-előkészítésre” 8,57 milliárd forint áll rendelkezésre. A keret az összetett kidolgozási igényű projektek tervezési és előkészítési munkáinak finanszírozását szolgálja, illetve hozzájárul a pályázatok beér-

kezését segítő projektgenerálási és szakértői tevékenységek megvalósításához. „Technikai segítségnyújtásra” 2,84 milliárd forint jut a  KEOP kétéves keretéből. Célja az operatív program közreműködő szervezeteinek, a programmal kapcsolatos tevékenységeinek finanszírozása, monitoring­bizottságok működtetése, értékelő, elemző tanulmányok készítésének, illetve az esetleges fordításoknak a költsége. Magyarország az első helyen áll az uniós környezetvédelmi projektekben az új tagállamok között. A kormány eddig 12 uniós környezetvédelmi nagyprojektről döntött, ezek döntő részét már kiküldte Brüsszelbe jóváhagyásra. A  12 nagyprojekt – 5 hulladékgazdálkodási, 5 szennyvízkezelési és 2 árvízitározó-építési program – összesen mintegy 155 milliárd forintnyi zöldberuházást generál. Az elmúlt két évben a KEOP pályázati felhívásaira eddig összesen 944 pályázat érkezett, amelyekből 382 részesült összesen 24 milliárd forint projekt-előkészítési támogatásban. A tavalyi év végéig több mint 154 milliárd forintot ítéltek meg a második – projektmegvalósítási – fordulóban, ez a teljes támogatási összeg 15 százaléka és 97 projektet jelent. A KEOP-ra eddig benyújtott összes pályázat csaknem ezer milliárd forint összértékű környezetvédelmi beruházást jelent. Amennyiben ezek a második fordulóban is támogatást nyernek, nagymértékben javítják az ország környezeti állapotát és új munkalehetőségeket teremtenek.

A szakterületünket érintő pályázatokról: KEOP 1.1.1. – Települési szilárdhulladék kezelése A hulladékkezelés kérdése hazánkban különösen nagy jelentőséggel bír, mivel a nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakóba lerakott hulladék veszélyezteti az ország rendkívül sérülékeny ivóvízbázisát. A  települési szilárd hulladékok esetében a  legfontosabb cél a  hulladékmennyiség csökkentése mellett a  komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása. A hangsúly a  hulladék újrahasznosítására helyeződik át. További fontos szempont, hogy a  rendszerek biztosítsák a hasznosítható hulladék begyűjtését a lakosságtól. A fenti célok megvalósítása érdekében a 2009–2010-es időszakban az önkormányzatok és társulásaik

32,12 milliárd forint keretösszegig pályázhatnak minimum 100 millió forint értékű projektekkel. A pályázatokhoz biztosítandó önerő minimum mértéke 30%. A 2000–2006-os időszakban az ISPA és a Kohéziós Alap 289,4 milliárd forintos támogatásával 13 ilyen hulladék­ gazdálkodási rendszer kialakítása kezdődött el. KEOP 1.2.0. – Szennyvízelvezetés és -tisztítás A program elsődleges célja városaink, nagyközségeink szennyvíztisztításának hosszú távú megoldása, az ország lakosai számára a komfortos lakáshoz jutás esélyeinek növelése. Ennek keretében új szennyvíztisztító telepek, csatornahálózatok jöhetnek létre az országban, illetve most először lehetőség van arra is, hogy a gazdaságosan nem csatornázható településrészeken korszerű egyedi szennyvízkezelési kisberendezések fejlesztésében gondolkodó önkormányzatok támogatást kapjanak. A kétfordulós pályázati rendszerben az első fordulóra már jelenleg is sok pályázat érkezett, ezért a 2009– 2010-es időszakban a legsürgősebb, 2008. és 2010. évi határidős feladatokra a források indikatívan felosztásra kerültek: 294 milliárd Ft került elkülönítésre. A 2015. évi határidős feladatokra felhasználható tervezett keretösszeg: 65,07 milliárd Ft. KEOP 1.3.0. – Ivóvízminőség-javítás A KEOP keretében közel 200 milliárd Ft jut az ivóvízminőség javítására, ebből idén és jövőre 112 milliárd forint használható fel, de emellett a projekt-előkészítési keretből elkezdődhet valamennyi szükséges projekt tervezésének támogatása. A  cél a  program végére az, hogy mindenki jó minőségű vizet ihasson az ország bármely pontján. KEOP 2.1.1. – Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések A konstrukció célja az árvízvédelem legjobb gyakorlata ajánlásait szem előtt tartva az árvízi biztonság növelése, az árvízi kockázatok csökkentése az állam feladatkörébe tartozó fejlesztésekkel a Tisza és Duna, valamint a mellékfolyóik mentén. A program keretében a  Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, valamint a  környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok pályázhatnak a  2009–2010es időszakban rendelkezésre álló 77 milliárd forintra, 100%-os támogatási intenzitás mellett.

3

KEOP 2.1.2. – Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések A programban az önkormányzatok és azok társulásai pályázhatnak minimum 100 millió forint és maximum 1000 millió forint beruházási költségű projektekkel, amelyek támogatására a 2009–2010-es időszak alatt mintegy 6 milliárd forint áll rendelkezésre. A támogatás intenzitása 100%. KEOP 2.1.3. – Tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése A kétfordulós pályázat célja a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program keretében megvalósuló, árapasztó tározókhoz kapcsolódó tájgazdálkodást lehetővé tevő vízi infrastruktúra (vízkormányzó létesítmények, csatornák, műtárgyak) kiépítése. Kerete a  2009–2013-as időszakban 4,8 milliárd forint. KEOP 2.2.1. – Komplex vízvédelmi beruházások A pályázat célja a kiemelt vízvédelmi területeken a nagy tavainkat (Balaton – Kis-Balaton, Velencei-tó, Fertőtó, Tisza-tó) és a  különösen érzékeny felszíni vizeket (Ráckevei-Soroksári-Duna-ág, Szigetköz, Mosoni-Duna, Lajta) érintő komplex vízvédelem: a vízminőség-javítás és a  szennyezés csökkentése. A  2009–2010-es időszakban rendelkezésre álló keretre – mintegy 48 milliárd forintra –, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok pályázhatnak, 100%-os támogatási intenzitás mellett. KEOP 2.2.2. – A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring A felszíni és felszín alatti víztestek, valamint a védett területek állapotának ellenőrzése, az előrejelzés biztonságának növelése révén és a  hasznosítás fenntartható mértékének pontosabb meghatározásán keresztül segíti a fenntartható fejlődést is. A program keretében két évre rendelkezésre álló mintegy 2,5 milliárd forintra a  Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a  Magyar Állami Földtani Intézet pályázhat. A  támogatás intenzitása 100%. KEOP 2.2.3. – Ivóvízbázis-védelem Az ivóvízbázisokat biztonságba kell helyezni (B komponens), amelynek első lépéseként a diagnosztikai fázis keretében vizsgálni szükséges a sérülékeny (A komponens) és távlati (C komponens) vízbázisok állapotát, és el kell készíteni a  biztonságba helyezési tervet, amelyek alapján a vízbázisok védőterületeit határozat jelöli majd ki. 4

Az A) komponensre önkormányzatok és társulásai, illetve a  magyar állam mint tulajdonos nevében eljáró szervezet, míg a C) komponensre környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok pályázhatnak. A  programban a rendelkezésre álló keret a 2009–2010-es időszakban 4,31 milliárd forint, 100%-os támogatási intenzitással. KEOP 2.3.0. – A települési szilárdhulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése A Magyarországon található települési szilárdhulladék-lerakók nagy része felhagyott, bezárt, s rendezett rekultivációjuk, lezárásuk még nem történt meg. Felszíni és felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása és a  környezetterhelés csökkentése, valamint a  települések környezetének védelme érdekében térségi szinten rekultiválni kell a környezetet és a  lakosságot is folyamatosan veszélyeztető, régi, műszakilag nem megfelelően bezárt, illetve felhagyott települési szilárdhulladék-lerakókat. A  program keretében települési önkormányzatok és azok társulásai pályázhatnak, a 2009–2010-ben rendelkezésre álló forrás közel 20 milliárd forint. KEOP 2.4.0. – Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése A támogatások odaítélésénél a  változóban lévő uniós jogi szabályozás miatt egyelőre csak az állami és önkormányzati feladatokra lehet pályázni. A konstrukció keretében 2009–2010-re 30 milliárd forint áll rendelkezésre. A  szakmai prioritások érvényesítése érdekében azok a  szervezetek kapnak meghívást a  pályázatokra, amelyek már rendelkeznek tényfeltárási dokumentációval. A 2004–2006-os időszakban a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmére 5 projekt összesen 5,2 milliárd forint támogatást kapott. KEOP 2.5.0. – Vízgazdálkodási tervezés A program keretében a  2007–2008-as időszakban rendelkezésre álló 3,5 milliárd forintra a  Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a  környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok pályázhatnak. A támogatás intenzitása 100%. KEOP 2.6.0. – Települési szilárdhulladék-lerakók kármentesítése A konstrukció céljai egyrészt a  felszín alatti vizek és a  földtani közeg szennyezettségének csökkentése a  szennyezettség lokalizációjával és a  szükséges műszaki beavatkozás elvégzésével; másrészt a szennyezett

települési hulladéklerakó környezetében található felszín alatti vizek elszennyezési mértékének csökkentése, a következő prioritás szerint: a 2000/60/EK számú Víz Keretirányelvvel harmonizáló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet értelmében 2015. december 22-ig

a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekre eső kármentesítési feladatok elvégzése (EUkövetelmény). A kétfordulós, meghívásos pályázat kerete a 2009–2010-es időszakban 3,8 milliárd forint.

A zöldtárca 20 milliárd forint megtakarítást vállalt 2009-ben A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) 20 milliárd forintos megtakarítást vállalt 2009-ben a  kormány felé, amit a  szaktárca az idén esedékes, a kiotói jegyzőkönyv szerinti kvótaértékesítések zárolásából fedez. A „zöld Magyarország” megteremtéséhez szükséges források az idén is rendelkezésre állnak a környezetvédelmi ágazatban, de a KvVM-nek is ki kell vennie a ré-

szét a kormányzati kötelezettségvállalásból, áll a szaktárca tájékoztatójában. A  zöldtárca 4 milliárd forint működési forrás megtakarítására tett ígéretet, amelynek legkisebb részét „a  munka jelentős részét végző” területi szervezetektől, illetve hatóságoktól vonják el, míg a legnagyobb, mintegy 45 százalékos megszorítás a környezetvédelmi miniszter kabinetjében történik.

Szelektív felmérés – 2008 A Köztisztasági Egyesülés tagszervezetei körében felmérést végzett 2008-ban a lakossági szelektív hulladékbegyűjtésről. A felmérés önkéntes alapú volt, melyben a 87 tagszervezetből 31 vett részt adatai közreadásával. A szelektív hulladékgyűjtésben érintett lakosszám házhoz menő gyűjtőjáratba bevont gyűjtőszigetek száma válogatóművi kapacitás A begyűjtött csomagolási hulladék

3 706 000 fő 71 023 ingatlan 2 943 db 37 700 tonna/év 31 617 tonna

A felméréssel érintett szelektív hulladékkezelés költsége 2 662 983 eFt összes árbevétele 1 446 161 eFt eredménye -1 176 822 eFt Fajlagos adatok: átlagos begyűjtött csomagolási hulladék átlagos begyűjtési veszteség egy gyűjtőszigettel ellátott lakosszám

8,53 kg/fő/év 37,22 Ft/kg 1 260 fő/db

(Megjegyzés: a felmérésben jelzett 31 617 tonna csak lakossági csomagolási hulladék. A begyűjtött összes szelektív hulladék 54 932 tonna volt.) 5

Mûanyaghulladék optikai válogatása Budapesten A szelektív hulladékgyűjtés népszerűségét a budapestiek körében jól mutatja az a tény, hogy amíg 2005-ben mintegy 915 tonna, addig 2008-ban összesen 3808 tonna műanyaghulladék gyűlt össze a gyűjtőszigetek sárga edényeiben és a hulladékudvarokban. A műanyaghulladékok mennyiségén belül 90%-ot az értékes másodnyersanyagot jelentő ásványvizes és üdítős PET palackok tettek ki. A műanyaghulladékok dinamikusan növekvő mennyiségét az azok kizárólagos kezelését és válogatását végző FE-Group Zrt. infrastruktúrája azonban már nem tudta hatékonyan kezelni, ezért olyan műszaki megoldást kerestek, amelynek alkalmazása révén növelhetik a vegyes műanyaghulladékból színük és anyaguk szerint szétválogatott műanyagok mennyiségét, miközben javíthatják a válogatás, ezáltal pedig a másodnyersanyag minőségét és piacképességét. A FE-Group Zrt. 400 millió forintos beruházással új, optikai elven működődő műanyaghulladék-válogató művet hozott létre Sírkert utcai telephelyén, melyből 50 millió forintot az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program (KMOP2008.1.2.1/B). pályázaton nyert el. Magyarország első optikai elven működő, modern hulladékválogató berendezése új dimenzióba helyezi a  Buda­pesten keletkezett műanyaghulladékok kezelését és feldolgozását, hosszú távú megoldást nyújtva a korábbi minőségi és kapacitási problémákra. Az optikai műanyaghulladék-válogató mű kapacitása a korábbi kézi válogatásra épülő rendszer duplája, azaz óránként 2  tonna, éves viszonylatban pedig 7200 tonna, amely mennyiségből a berendezés kiválogatja a mintegy 90%-nyi értékes másodnyersanyagot képező PEThulladékot.

6

Az optikai műanyaghulladék-válogató mű „lelke” az úgynevezett „piros szem” (red way) rendszer, amely két lépésben különíti el egymástól a PVC-ből és a PETből készült műanyagokat. Az első fázisban az optikai érzékelő a  futószalagon alatta nagy sebességgel elhaladó műanyaghulladékokra egy fénynyalábot bocsát, amelynek visszaverődéséből megállapítja, hogy az adott hulladéknak mi a  jellemző alapanyaga. Ezt követően az optikai érzékelők után elhelyezett levegőfúvóka-sor megfelelő tagja, a másodperc tört része alatt, nagy nyomással kifújja a  PVC-hulladékot és a  PEThulladékot az egyéb műanyaghulladékok közül. (Az egyéb műanyaghulladékok közül a  polietilén [HDPE, LDPE] flakonokat kézi válogatással válogatják ki, majd darálás után hasznosításra értékesítik.) A futószalagon továbbhaladó PET-palackok ezután a  következő érzékelősorhoz érkeznek. Az itt elhaladó PET-palackokat alulról megvilágítják, de mivel a  különböző színű palackokon másként törik meg és halad át a fény, a palackok felett elhelyezett optikai érzékelő az átszűrődő fény mennyisége és erőssége alapján meg tudja határozni a  palackok színét, majd utasítást ad a második fúvókasor megfelelő fúvókáinak arra, hogy a különböző színű palackokat nagy nyomással egy-egy különböző szállítószalagra fújják. Így a kék színű, a víztiszta és az egyéb (zöld, sárga stb.) színű PET-palackok más-más futószalagokon, a szalag végén pedig a darálóban landolnak. A FE-Group Zrt. 2003-ban egy közbeszerzési pályázat keretében nyerte el a fővárosban és egyes környező településeken szelektíven gyűjtött műanyaghulladékok kezelési és újrahasznosítási jogát, de azokat korábban csak alacsonyabb szintű feldolgozottsággal tudta értékesíteni. A vállalat 2007-ben 200 millió forintos beruházással egy PET-darálék-mosó berendezést helyezett üzembe, amely révén jelentősen tudta növelni a  PEThulladék mint másodnyersanyag tisztaságát és értékét.

Elég egy kukás is az autóra…(?) Valami ehhez hasonló mondat hangzott el egyik tagszervezetünknél a  mindenáron megtakarítást elváró tulajdonostól! Elgondolkodtató, s meghökkentő elvárás. Persze ha jól belegondolunk, nem most, sokkal régebben fejlesztettek már ki Nyugat-Európában rakodó nélküli gyűjtőjárművet, ahol egyedül a  gépkocsivezető irányítja a  fülkéből a  megfogó-beürítő szerkezetet. A  legutóbbi IFAT-kiállításon Münchenben nagyot derült a  bemutatót néző publikum, amikor a  nem jó szögben álló 120 literes kukát hosszasan próbálta megölelni a fogókar, eredménytelenül: a gépkocsivezető kiszállt, és kézzel akasztotta fel az ürítőszerkezetre az edényt… A bevezetőben idézett mondat viszont nem okozott derültséget a cég dolgozói körében…! Felmerül a kérdés: a spórolós gondolatoknak mi szabhat határt? Van-e valamilyen szabályozás, ami átugorhatatlan keretet szab az ehhez hasonló ötleteknek?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a következő módon szabályoz: 44. § (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik – zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések – szükség szerinti együttes – alkalmazásával kell megvalósítani. 51. § (1) A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani. (2) Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásban (55. §) részesült munkavállalók léphetnek be. (4) Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni.

A veszélyforrást a törvény 87. §-a értelmező rendelkezései az alábbiakban rögzítik: 13. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal ös�szefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet különösen: • a fizikai veszélyforrás, ezen belül a – munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása, – szerkezetek egyensúlyának megbomlása, – csúszós felületek, – éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, – tárgyak hőmérséklete, – a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése, – szintkülönbség, – súlytalanság, – a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvesség­ tartalma, ionizációja és áramlása, – zaj, rezgés, infra- és ultrahang, – világítás, – elektromágneses sugárzás vagy tér, – részecskesugárzás, – elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség, – aeroszolok és porok a levegőben; • a veszélyes anyag (lásd 12. pont); • a biológiai veszélyforrás, ezen belül a – mikroorganizmus és anyagcsereterméke, – makroorganizmus (növény, állat); • a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel. Fentiekből következően megállapítható, hogy a  cím­ beli kérdés/kijelentés nem önkényesen választható kategória!

7

Tilos a tolatás! Egy munkavédelmi ellenõrzés margójára Az elmúlt napokban az egyik tagszervezetünk telephelyén munkavédelmi ellenőrzés történt. Az ellenőrzés előzménye az volt, hogy a munkavédelmi felügyelő az utcán munkavégzés közben azt tapasztalta, hogy az egyik hulladékgyűjtő jármű úgy tolatott, hogy közben a hátsó fellépőn a gyűjtőedények beürítését végző dolgozók álltak. Ezzel megsértették a  cég által kiadott Műveleti utasítást, ami ezt a cselekmény kifejezetten tiltja. Az ellenőrzés során az is kiderült, hogy a jármű nem felel meg a  Hulladékgyűjtő járművek és a  hozzájuk tartozó beürítő berendezésekről szóló MSZ EN 1501-1 számú szabvány 6.6.4.3. pontjában rögzített követelményeknek: Ha bárki a fellépőkön áll, a következőket kell automatikusan megakadályozni: • a 30 km/h sebességnél gyorsabb közlekedést; • a jármű hátramenetbe kapcsolását: lennie kell egy olyan kiegészítő vezérlő készüléknek, amely egy közlekedési vészhelyzetben áthidalja a hátramenetzárt. A vezérlő készüléket úgy kell elhelyezni, hogy azt a vezető vezetés közben elérhesse. Ennek a vészkapcsolónak le kell állítania mind a tömörítő szerkezetet,, mind a beürítő berendezést. A tömörítő szerkezet és a beürítő berendezés újra üzembe helyezése előtt az újraindításnak olyan kulccsal kell megtörténnie, amelyet a hulladékgyűjtő járműtől elkülönítve kell tartani… Mivel a fenti követelményeknek nem felelt meg a gépjármű, ezért a munkavédelmi felügyelő a jármű működését a szabálytalanság kiküszöböléséig felfüggesztette. A vizsgált cégnél lévő 13 db célgép esetében 1 db célgépnél az elektronika utólag beépíthető, 2 db célgép esetében viszont nem, 10 célgép megfelelő. Szakterületünkön még mindig szép számmal üzemelnek olyan gépjárművek, amelyek nem rendelkeznek úgynevezett PSM elektronikával, enélkül pedig a  hivatkozott szabványelőírások nem teljesíthetők!

8

Először nézzük a szabvánnyal kapcsolatos szabályozást. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény értelmében: 6. § (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. (2) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. A törvény kihirdetésekor a 6. §. (1) bekezdése még kiegészült egy további feltétellel: 6. § (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja. Ez az előírás 2001. január 1-től hatályát vesztette. Mit jelent tehát az önkéntes alkalmazás egy esetleges bírság esetén? Nyilvánvalónak tűnik, hogy a  konkrét esetben a  két, elektronikával nem rendelkező és nem beépíthető gépjármű vonatkozásában a  szabvány előírásainak nem lehet megfelelni. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a szabvány kihirdetése, azaz 2000. január hó előtt forgalomba helyezett célgépek esetében visszamenőleges hatályt nem állapíthatott meg! Fentiekből kitűnik, hogy a korábban üzembe helyezett gépek vonatkozásában „nincs mitől tartani”. Csakhogy: a  vizsgált, és elmarasztalt cégnél a  szabványra történő hivatkozás csak az egyik volt, a másik a cég által kiadott műveleti utasítás! A műveleti utasítás egyértelműen fogalmazott: ha hátul állnak, tilos tolatni! Mit lehet ilyenkor tenni? Egyik tagszervezetünknél a  gépkocsivezető előtt kigyullad egy piros lámpa, alatta felirat: TOLATNI TILOS!

A szabványban rögzített feltételeknek annyiban megfelel, hogy a  gépkocsivezető számára egyértelmű jelzést ad, annyiban viszont nem, hogy a tiltás nem társul a tolatás automatikus blokkolásával. Egy harmadik tagszervezetünk olyan reteszelőszerkezet kialakításán dolgozik, amelyik megvalósítja a szabvány előírását. A kérdés nem megkerülhető! A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a  munkavégzés tárgyi feltételeiről az alábbi szabályozást adja: 23. § (1) A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány vagy a rendeltetés­ szerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

Vagyis az időszakos biztonsági felülvizsgálat alkalmával a kérdésre valamilyen választ kell adnunk. Hogy ez mindenki számára egyértelmű és megnyugtató legyen, az Iroda az Országos Munkavédelmi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség Munkavédelmi Főosztályához fordult állásfoglalásért. Kérdésünk az, hogy miként kell és lehet megfelelni a fentiekben idézett szabvány előírásainak, ha az műszakilag nem lehetséges. Ezek a  gépjárművek a  forgalomban miként vehetnek részt? Részt vehetnek-e valamilyen helyettesítő feltétellel: a  hátramenet esetén a  gépjárművezető előtt kigyullad egy piros fényjelzés mellett a TOLATNI TILOS! felirat? Ugyanígy a 30 km/h sebesség túllépésének tilalma? Milyen feltételekkel lehet biztosítani a szabvány hatálybalépése előtt üzembe helyezett gépjárművek esetében a tiltás megvalósítását anélkül, hogy ezek a gépjárművek véglegesen kiesnének az amúgy is rendkívül feszített munkarendből? Egyetértünk a  szabvány előírásaival. Nem vitatjuk a konkrét ügyben kiszabott határozatot, csupán a megoldás elfogadott módozatait keressük a régóta üzemelő és műszaki okok miatt a fenti feltételeknek megfelelni nem tudó gépjárművek vonatkozásában! A válaszról azonnal értesítjük tagszervezeteinket.

A munkáltató a dolgozó nyomában – GPS-szel Az adatvédelmi biztos a helymeghatározó rendszerek használatáról A munkáltató akkor követheti GPS-szel, azaz műholdas helymeghatározó eszközzel a  tulajdonában vagy bérleményében lévő gépkocsi mozgását, ha ahhoz megkapta a  járművel közlekedő munkavállalója önkéntes és tájékozott hozzájárulását. A  nyomkövető rendszer ebben az esetben is csak a munkaidő alatt működtethető – foglalt állást az adatvédelmi biztos.

Jóri Andráshoz egy cég dolgozója fordult kérdésével, amelyből kiderült: a vállalkozás GPS rendszert szerelt be járműveibe, amelyeket a  dolgozók kötetlen munkaidejükben használnak. A  kötetlen munkaidő ténye azonban megnehezíti, hogy különbséget tegyenek az autók hivatalos és magáncélú használata között. A munkavállalók nem írtak alá olyan munkaszerződés-módosítást, amelyben hozzájárultak volna a GPSadatok lekérdezéséhez. a cikk folytatódik a következő oldalon

9

Állásfoglalásában a  biztos mindenekelőtt leszögezte, hogy a GPS rendszerből származó adatot a gépjárművet vezető, illetve a járműben tartózkodó személy személyes adatának kell tekinteni. Személyes adat pedig a törvény értelmében csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult vagy ha azt a törvény elrendeli. Az adatkezelésnek ezen kívül meg kell felelnie a célhoz kötöttség és az arányosság elvének is. Ez azt jelenti, hogy az érintett hozzájárulásával logisztikai célból meg lehet határozni a  jármű helyzetét. Csak azokat a  dolgozókat lehet azonban ilyen módon követni, akiknek ellenőrzése a  munkakörükből következően valóban elengedhetetlen, és az ellenőrzés nem valósítható meg más, enyhébb jogkorlátozással járó módon.

Jóri András állásfoglalásában felhívta a figyelmet, hogy minden esetben szükséges a munkavállaló önkéntes és tájékoztatáson alapuló hozzájárulása, amit az adatkezelővel kötött szerződés is tartalmazhat. Munkaidő után azonban ilyen személyes adatot a munkáltató nem kezelhet. Ezért a  biztos egy lehetséges megoldásként azt ajánlja, hogy a munkaeszközként és magáncélra is használható járműveket szereljék fel egy kapcsolóval, amellyel a GPS szükség esetén kikapcsolható, vagy éppen üzembe helyezhető.

A VPOP kampányt indít a termékdíj befizetésének ösztönzésére A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) tömegtájékoztatási kampánnyal kívánja felhívni az érintett cégek figyelmét a  környezetvédelmi termékdíj befizetésére. A VPOP 2008-at a  termékdíjra felkészítés időszakának tekintette, amely alatt a hatóságok egyeztetéseket folytattak az érintett nagyobb társaságokkal, szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel, valamint a meghatározó hulladékhasznosítókkal is. A vám- és pénzügyőrség munkájának eredményeként 2008-ban mintegy 20 ezer termékdíjfizetőt regisztráltak, a becslések szerint 60 ezer érintett cégből, ami kétszerese a  korábbi legmagasabb, 2004-es adatnak. A termékdíjból 27,4 milliárd forint bevétele keletkezett az államnak 2008-ban, az idei évi előirányzat pedig mintegy 22 milliárd forint. A hatóság a  bírságolás helyett elsőként a  meggyőzés eszközével kíván élni, így reklámokkal, valamint egy tematikus honlappal kívánja felhívni az érintettek figyelmét a termékdíj-fizetési kötelezettségre. Ezt mutatja például, hogy a késedelmes saját bevallás esetén 10

a késedelmi pótlék csak a jegybanki alapkamat kétszerese, míg a hatóság a termékdíj duplájának megfelelő összeg kifizetését is elrendelheti a díj befizetésének elmulasztásakor. A fizetési nehézségekkel küzdő cégek kérhetik a termékdíj részletfizetését, illetve halasztott fizetését is. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) véleménye szerint a  termékdíjat fizetők körének meghatározása „filozófiai kérdés”. A  jelenlegi szabályozás lényege, hogy nem a  csomagolóanyagok gyártóit, hanem azok felhasználóit kötelezi fizetésre, ezzel ösztönözve őket az olcsóbb, természetbarát megoldások használatára.

Reklámhordozó papír a termékdíjas szabályozásban – A VPOP hivatalos állásfoglalása – A környezetvédelmi termékdíjról, valamint egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (továbbiakban Kt.) az információhordozó papírok közül a reklámhordozó papírok esetében termékdíj-fizetési kötelezettséget határoz meg. Milyen termékek tartoznak ide? Tekintsük át a  kérdést, mely első hallásra nem nagy szegmense a termékdíjas szabályozásnak. Az információhordozó papírok kérdésköre egy alapvetően jóval bővebb árukört takar, mint maga a  szabályozásban említett reklámhordozó papír. Mi is ez? A Kt. 20. § p) és r) pontjai határozzák meg az érintett termékkört. A meghatározás szűkítő jellegű és kizárólag a  nagy tömegben előállított, reklámcélú sajtótermékekre vonatkozik. Azt hiszem, senkinek sem kell bemutatni azokat a szórólapokat, amelyekkel tele a postaláda, fiatalok osztogatják az aluljáróban, a  közlekedési jelzőlámpánál stb. Sok esetben értelmezési kérdés merül fel, hogy mely termékek minősülnek reklámhordozó papíroknak és melyek nem. Alapelvként kell kezelni, hogy az előállított termék milyen célt szolgál! Kérdésként merült már fel, hogy a termékek mellé csomagolt és jogszabályi kötelezettség alapján biztosított garancialevelek, használati útmutatók reklámhordozó papírnak számítanak-e? Ezen áruk célja, hogy a megvásárolt eszközt a  vevő-felhasználó, rendeltetésszerűen tudja használni, és a terméket nem azért vásárolta meg, mert kiváló használati útmutatót helyeztek mellé. A szabályozásban a reklámcéllal készített, nyomtatott kiadványokra került a hangsúly, amelyek jelentős mennyiséget képviselnek. További jellemzője ennek a  termékkörnek, hogy nem rendelkezik ISBN- vagy ISSN-számmal, mely számok a könyvek és a rendszeres kiadványok jellemzői.

Ki válik kötelezetté a reklámhordozó papírok esetében? A reklámhordozó papírok esetében belföldi előállításnál az első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója a  kötelezett. A  gyakorlatban a kérdés úgy szokott felmerülni, hogy a nyomda fizeti-e a  termékdíjat? Ha a  nyomda állítja elő a  reklámhordozó papírt, akkor nem nyomda, hanem annak első vevője lesz a kötelezett. Ha import keretében hozzák be a  reklámhordozó papírt vagy közösségen belüli forgalomban érkezik be, akkor az importőr vagy behozó lesz a kötelezett. Viszont a belföldi előállítású reklámhordozó papírok esetén, ha grafikai stúdió vagy más közreműködő van a termék értékesítési sorában, akkor alapszabály, hogy mindig a „lánc” második szereplőjénél keletkezik a kötelezettség. Átvállalható-e a fizetési kötelezettség? Számlán történő átvállalással egyértelmű, hogy nem lehetséges a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása. A szerződéses átvállalás jogi feltételei adottak, viszont a  gyakorlatban nem jellemző az előfordulása, annak ellenére, hogy az export vagy kiszállítás esetén előfordulhat olyan gazdasági esemény, amikor indokolt lehet az alkalmazása. Kik általában a kötelezettek? Mindannyian ismerjük a szórólapok dömpingjét, ezeket nagy áruházláncok, autókereskedések, helyi hirdetési magazinok ISSN-szám nélkül, térítésmentesen forgalmazzák, de idetartoznak a vásárlóközpontokban a  bejáratoknál elhelyezett akciós újságok és hasonló termékek is. Sokan elfelejtik, hogy az ISSN- vagy ISBNszámmal ellátott kiadványokban elhelyezett, reklámcélú betétlapok, színes vagy kétszínű (lényegtelen a színesség) reklámmellékletek szintén a  termékdíjköteles termékek körébe tartoznak. A reklámhordozó papírok termékdíja 2006. január 1-jétől 26 Ft/kg.

(Forrás: www.termekdijinfo.hu/szakertovalasz/Lapok/Reklámhordozópapíratermékdíjasszabályozásban.aspx) 11

Szemeteszsák termékdíja – A VPOP hivatalos állásfoglalása – Nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség, ha egy cég szemeteszsákot vásárol, és azt szemeteszsákként (üres állapotban, adott darabszámban összegöngyölve, külön pánttal vagy dobozba csomagolva) a fogyasztónak vagy végfelhasználónak termékként értékesíti annak érdekében, hogy a vevő az otthonában vagy irodájában ezt a keletkező hulladék gyűjtésére használja. Összetettebb kérdés, ha ezt az esetet annak a  cégnek a szemszögéből vizsgáljuk, amely megvásárolta a szemeteszsákot és azt saját célra felhasználja, tehát székhelyén vagy telephelyén, az irodáiban keletkező hulladékot gyűjti ezekben, tehát „valamit” becsomagol…

Keletkezik-e termékdíj-fizetési kötelezettség a műanyag csomagolás után? Kereskedelmi csomagolásként darabalapon semmiképp, hiszen a szemeteszsák nem meríti ki a „műanyag zsák és zacskó” termékdíjtörvény szerinti fogalmát, mivel nem a  forgalmazás helyén, a  forgalmazott termékhez adott csomagolóeszközről beszélünk. A szemeteszsák után tömegalapon sem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség, mivel a  csomagolás definíciója alá sem sorolható be. Nézzük meg ugyanis a  csomagolás meghatározását: a  termékdíjtörvény (lásd:  1995.  évi LVI. törvény) 20. § o) pontja szerint a  csomagolás a  külön jogszabályban meghatározott olyan termék, amelyet termékek, áruk beburkolására, befogadására a  megóvásuk, kezelésük, szállításuk, csoportosításuk és kínálásuk érdekében használnak. A  külön jogszabály a  csomagolásról és a  csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002.  (V.5.)  kormányrendelet, amelynek 2.  §  (1)  bekezdésének a) pontja részletesen körülírja a csomagolás fogalmát: „2. § (1) E rendelet alkalmazásában a) csomagolás aa) valamennyi olyan termék, amelyet a termelő, a felhasználó vagy a fogyasztó áruk (a nyersanyagtól a feldolgozott áruig) 12

befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos terméket, ab) az aa) pontban meghatározottaknak – a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül – megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és annak egyes elemeit együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták, ac) az eladási helyen történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve az eladási helyen eladott vagy megtöltött csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek, ad) a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részei, és az elemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták, a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;” A szemeteszsák a  fenti meghatározással ellentétben nem áruk (a nyersanyagtól a feldolgozott áruig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására szolgál, hanem egy adott helyen a  keletkező hulladék gyűjtésére és ideiglenes „tárolására” használatos. A  hulladék pedig nem tekinthető árunak vagy terméknek – a szemeteszsákot felhasználó szemszögéből legalábbis semmiképp. Ezt erősíti meg a hulladék­ gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 3.  § a) pontjában a  hulladékra vonatkozó definíció is, miszerint a hulladék bármely, a törvény 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.

A szemeteszsák tehát – még ha látszólag csomagolóeszköz is, amelybe egy speciális anyag, a hulladék kerül – nem tartozik a kifejezetten a jogalkotó eredeti szándéka szerint a termékdíjas szabályozásba bevonni kívánt csomagolások körébe.

Természetesen a szemeteszsákra csakis abban az esetben érvényesek a  fent leírtak, ha azt rendeltetése szerint használják, abba szemetet, hulladékot tesznek. Ha a szemeteszsákot rendeltetésétől eltérően csomagolásra használják, abban az esetben a csomagolásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(Forrás: www.termekdijinfo.hu/szakertovalasz/Lapok/Szemeteszsák.aspx)

Alkotmánybíróság elé kerül a kéttényezõs díj Az Országos Választási Bizottság 2009. február 13-án megtartott ülésén 50/2009. (II. 18.) OVB-határozatával (megjelent a  Magyar Közlöny 2009/19. számában) jóváhagyta egy magánszemély által benyújtott aláírásgyűjtő íven szereplő alábbi kérdést: „Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon a  lakossági ivóvíz-szolgáltatás alapdíjának országgyűlés általi megszüntetésével a szolgáltatás rendelkezésre állásának költségeit a  fogyasztott vízmennyiség arányában kelljen fizetni?” A kérdés az ivóvíz-szolgáltatásra vonatkozik ugyan, de könnyen belátható a párhuzam a hulladékkezelés-szolgáltatással. A Magyar Víziközmű Szövetség az Alkotmánybírósághoz fordul az OVB-határozat megsemmisítése iránt. Indokolása alapján a rendszer fenntartásával, amortizációjával kapcsolatos költségek a fogyasztók csoportját egyöntetűen terhelik, hiszen a  szolgáltatás igénybevételéhez szükséges a rendszer folyamatos karbantartása, szükség szerinti felújítása, és mindezek alapján a  fogyasztás bármikori igénybevételét biztosító rendelkezésre állás.

Függetlenül a fogyasztás mennyiségétől, a szolgáltatás igénybevételének lehetőségét folyamatosan biztosítani kell, ami költségeket eredményez. A rendelkezésre állási díj azon fogyasztók érdekeit sérti elsősorban, akik üdülőterületen lévő ingatlanukban időszakosan tartózkodnak és idényjelleggel veszik igénybe a szolgáltatást. Az idényfogyasztókat szolgáló rendszer fenntartása nem csak az üdülési szezonban, hanem az azon kívüli időszakban is költségeket eredményez. A  szolgáltatással kapcsolatban felmerülő költségeken belül pedig meghatározó az állandó költségek aránya. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés arra irányul, hogy e fogyasztói körnek kizárólag a  fogyasztás arányában kelljen díjat fizetnie, ezáltal a többi fogyasztóra terheli át a rendszer fenntartásának rájuk eső részét. Ez a  törekvés diszkriminatív, indokolatlanul különbözteti meg az időszakos fogyasztókat (nyaralótulajdonosok) az állandó jelleggel a településen tartózkodóktól. Az alkotmánybírósági határozatról, illetve az azzal kapcsolatos egyéb ügyekről a későbbiekben tájékoztatást adunk.

13

Minõségellenõri rendszer a papírhulladékra A HOE a Dunapack Zrt.-vel kötött megállapodása értelmében 2006. augusztus 8-án egy kísérleti minősítési rendszert indított el, amely a beszállítói oldal érdekképviseletét látja el. A  HOE két alkalmazottat (minőségellenőrt) bízott meg, akik a dunaújvárosi papírgyárba érkező szállítmányok műszeres vizsgálatát (nedvességtartalom, illetve idegenanyag-tartalom meghatározása) végzik, a papírgyári minőségellenőrökkel egyidejűleg. A minősítés a két fél által történt mérések összevetése révén, megegyezéssel történik. Amennyiben a levonás a szabványban meghatározott mértéken felül több mint 10%-ot tenne ki, a HOE minősítői kapcsolatba lépnek az érintett beszállítóval.

A minőségellenőrzési rendszer működtetésének fajlagos költsége 2,59 Ft/tonna, melyet a csatlakozó beszállítók finanszíroznak, a  Dunapack Zrt.-vel kötött éves keretszerződésben szereplő beszállított mennyiség részarányában. A rendszerhez eddig 12 vállalat csatlakozott (mintegy 223 000 tonna/év szerződött állománnyal). A kört lehetőség szerint ki szeretnénk bővíteni a Dunapack Zrt. valamennyi beszállítójára. A csatlakozni szándékozóknak a  Dunapack Zrt.-vel 2009. évre lekötött éves összes beszállítandó papírhulladék-mennyiségeikre megbízási szerződést kell kötniük.

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS (tervezet) amely létrejött egyrészről a .............................................................................................. mint Megbízó (továbbiakban: Megbízó), másrészről a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete, 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 5. mint Megbízott (továbbiakban: Megbízott) között, az alulírott helyen és időben, az alábbi feltételek szerint: 1.)  A  Megbízott, mint közhasznú egyesület, kiegészítő vállalkozási tevékenysége körében a  Megbízó részére minőségellenőrzési szolgáltatás nyújtását vállalja, a Megbízó által a DUNAPACK Zrt. telephelyeire beszállított papírhulladék minősítésével összefüggésben. 2.)  A  Megbízott a  jelen szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi feladatokat köteles elvégezni: – a Megbízó által beszállított egyes rakományok mérése során ellenőrként közreműködik; – a z egyes rakományok minősítése során (különösen: víztartalom, szennyezettség, anyagösszetétel) képviseli a  Megbízó érdekeit; – a  DUNAPACK Zrt.-vel kialakított eljárás szerint részt vesz a mintavételben a rendelkezésére álló eszközökkel, gondoskodik a minták megfelelő kezeléséről és megőrzéséről; – külön, kifejezetten erre irányuló meghatalmazás alapján az átadás-átvételi eljárás során a Megbízó nevében jognyilatkozatot tehet. 3.)  A  Megbízó a  DUNAPACK Zrt.-vel megkötött szállítási szerződésben foglalt szabályok szerint köteles a mennyiségi/minőségi kifogásokat közvetlenül a  DUNAPACK Zrt.-vel intézni, azonban külön erre irányuló írásbeli meghatalmazás alapján erre a  Megbízottat is feljogosíthatja. A  nyilatkozattételre szóló meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie a képviseleti jog terjedelmének, különösen ha  a  meghatalmazás lemondó nyilatkozat megtételére is feljogosít. 14

4.)  A Megbízottat a jelen szerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért havonta megbízási díj illeti meg, melynek számítási módját a felek külön egyeztetik. 5.)  A  Megbízó a  Megbízott által kiállított számla  ellenértékét a számla kézhezvételétől számított 8 naptári napon belül köteles átutalással kiegyenlíteni. Késedelmes fizetés esetén a Megbízó a Ptk. szerinti késedelmi kamatot is köteles fizetni. 6.)  A Megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződéssel ös�szefüggésben tudomására jutott üzleti titkokat megőrzi, és azokat kizárólag a Megbízó vonatkozásában, a jelen szerződés teljesítése kapcsán (pl. a havi szolgáltatói díj kiszámításánál) használja fel. 7.)  A  jelen szerződést a  felek határozatlan időtartamra  kötik. A  szerződést bármelyik fél 90 napos felmondási határidővel, indokolás nélkül, írásban a  hónap végére felmondhatja  azzal, hogy a szerződés aláírásától számított 90 napon belül a szerződést ilyen módon nem lehet felmondani. 8.)  A  90 nap elteltével külön jognyilatkozat nélkül megszűnik a szerződés, amennyiben a DUNAPACK Zrt. nem biztosítja a Megbízott működéséhez szükséges lehetőséget (bontó feltétel). Ebben az esetben a Megbízott a Megbízót a szerződés megszűnéséről haladéktalanul köteles értesíteni. 9.)  A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre egyebekben a Ptk. szabályai az irányadók.

Felhívás a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter által adományozható kitüntetések

és elismerések kezdeményezésére A környezet- és természetvédelem, a vízügy, továbbá a meteorológia területén adományozható miniszteri elismerésekről szóló 6/2003. (IV. 28.) KvVM-rendeletben és a környezet- és természetvédelem, a vízügy, továbbá a meteorológia területén adományozható miniszteri elismerésekről szóló 6/2003. (IV. 28.) KvVM-rendelet végrehajtásáról, a  kitüntetési bizottságok létrehozásáról, valamint a bizottságok működési szabályairól szóló 17/2003. (K. Ért. 8.) KvVM-utasításban foglaltak alapján kitüntetések, elismerések adományozását lehet kezdeményezni – a jelzett beérkezési határidők betartásával –, a következők szerint:

A KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP ALKALMÁBÓL

A kezdeményezésnek 2009. április 5-ig, a KvVM Koordinációs és Jogi Szakállamtitkárához, a Környezetünkért Díj Bizottság Elnökéhez történő megküldésével: – Környezetünkért Díj – Környezetünkért Emlékplakett – Miniszteri Elismerő Oklevél adományozására;

A KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP ALKALMÁBÓL

A kezdeményezésnek 2009. április 5-ig a KvVM Sajtófőnökéhez, a Zöld Toll Díj Bizottság Elnökéhez történő megküldésével: – Zöld Toll Díj adományozására írott sajtó, televízió, rádió kategóriában. A kitüntetési javaslatokat – a KvVM honlapján található formanyomtatványnak megfelelően elkészítve, a kezdeményező aláírásával, kísérőlevéllel együtt, a jelzett határidőre – az illetékes Kitüntetési Bizottság Elnöke címére kérjük megküldeni. (1011 Budapest, Fő utca 44-50., vagy 1394 Budapest, Pf. 351.) Tájékoztatásul közöljük, hogy: – a beérkezett jelöléseket a Kitüntetési Bizottságok értékelik és tesznek javaslatot a kitüntetésekre a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter részére, – nem minden jelölt részesül kitüntetésben, – a kitüntetések átadására alkalmanként minisztériumi ünnepségen kerül sor. Szükség esetén további információ kérhető: Némethné Czabai Rozália kitüntetési referenstől, a KvVM Humánpolitikai osztály munkatársától. Telefon: 457-3446 E-mail: [email protected] 15

Eladó kompaktor!

Saját légifotó

Hanomag CL 240 típusú hulladéktömörítõ célgép

A Civertan Grafikai Stúdió közel tíz éve készít légi felvételeket Magyarország és a Kárpát-medence felett repülve. Közel 100.000 légifotót digitális technikával, repülőgépen, illetve helikopterben repülve fotografáltunk. Legújabb eszközünk egy földről irányítható, fényképezőgéppel ellátott robothelikopter, melynek munkáját a földről, egy laptop segítségével tudjuk figyelemmel kísérni. A laptopon megjelenik, amit a robot fényképezőgépe lát, így könnyű a megfelelő fotót gyorsan beállítani és elkészíteni. A kép a leszállás után rögtön CD-re írható és felhasználható. A másik nagy előnye ennek a robottechnikának, hogy a helyszínen kell felszállni, így a légióradíj jóval alacsonyabb. A referenciánkból több tízezer kép megtekinthető a www.civertan.hu oldalon, illetve a legújabb website-on, a www.legifoto.com oldalon.

13 400 E Ft + áfa áron eladó.

László János – Civertan Bt. 1064 Budapest, Izabella u. 69. fsz. 2. Tel./fax: 06-1-332-3261, 06-1-354-0103 Mobil: 06-30-952-9533 E-mail: [email protected] Web: www.civertan.hu, www.legifoto.com

Érdeklõdni lehet: VÜSZI Gödöllõi Városüzemeltetõ és Szolgáltató Nonprofit Kft. 2100 Gödöllõ, Dózsa György út 69. JENEY LÁSZLÓ mûszaki igazgató Tel.: 06 20/960-4808, 28/420-773

Kiadja a Köztisztasági Egyesülés Levélcím: 2483 Gárdony, Bóné Kálmán u. 44. (Pf. 15) Telefon: (22) 355-065, 355-253, 356-189, fax: (22) 355-253 E-mail: [email protected], internet: www.koztegy.hu