Északi Tája Táj a kon A BORSOD–ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG LAPJA XVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
A TARTALOMBÓL Szövetségi hírek ●İszi vezetıi értekezlet Tatán●2010 évi eseménynaptár●Figyelemfegyelem ! ●Nálunk járt a Mikulás●
Kitüntetés ●Kiváló Sportvezetı :Balkányi Ferenc DTSK●
Könyvajánló ●A Borsod-miskolci turistaság története (18911944)●
Évzárás ●Értékeltek a tiszaújvárosiak●
Túrabeszámolók ●Évnyitó túra●Szádalmási Kemencés Napok ●Szellemes Széplélek●
Akikre büszkék vagyunk ●Kitüntetések● Minısítések●B.A.Z. teljesítménytúrázói●
Beharangozó ●Cartographia Kupa 2010 ●Gyalogtúrázók XVII. Országos találkozója● Természetjáró Farsangi Bál●Teljesítménytúrák●
Sikeres kutatás ●Barlangi felfedezések a Bükkben és az Aggteleki karszton●
Túraversenyek ●Képzettársítás●
Túramozgalmak ●Északkeleti hegyeink tavai● ●Északkeleti hegyeink emlékhelyei● ●Borsod-Abaúj-Zemplén megye földvárai●
Tanösvények ●Lillafüred Tanösvény●
2010 JANUÁR
Ünnepeink ●Vízkereszt●
Kikapcsolódás ●Rejtvény●Humor●
FOTÓ : SCHEFFER
Északi Tája ájakon/Képes kon/Képes ízelí ízelítö
İszi vezetıi értekezlet Tata (3.oldal )
Évnyitó túra (7.oldal)
Barlangi felfedezések (12.oldal)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye földvárai (14.oldal)
Lillafüredi tanösvény (16.oldal)
A Vízkereszt ünnepe (19.oldal)
A Szádvári vár ( Szádalmási Kemencés Napok 8.oldal )
Északi Tája ájakon/Szövetségi kon/Szövetségi hírek İszi vezetıi értekezlet és kirándulás a Dunántúlon zendı évre. Egyeztetésre kerültek a decemberi „Természetjáró Mikulás” rendezvény feladatai. A két napos program keretében Nadap (szintezési ısjegy), Pákozd (csatahely, emlékmő), Székesfehérvár (Bory-vár), Majk-puszta Kamalduli-kolostor), Tata (Öregvár), Komárom (Monostori-erıd), Esztergom (Duna Vízügyi Múzeum) nevezetességeivel is megismerkedhettek a résztvevık.
A B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség természetjáró tagszervezeteinek egyesületi és szakosztályvezetıit hívta meg 2009. november 21-22én ıszi megyei vezetıi értekezletre és kirándulásra a szövetség elnöke.
Ennek összeállítását, Balkányi Ferenc, a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség elnöksége tagjának és Kerekesné Szőcs Katalin, gazdasági bizottsági tagnak köszönhetjük, akik nemcsak az utazás elıkészítésében, a helyszínek kiválasztásában mőködtek közre, hanem a történelmi nevezettességek, fontosabb események, helyek szakszerő ismertetését is magukra vállalták igazi kikapcsolódást nyújtva minden vezetınk számára.
Az elsı nap estéjén, a tatai szálláshelyen került sor az ıszi kihelyezett vezetıi értekezletre. Elsı témakörként Gyurák József elnökségi tag foglalta össze a jelenlévık számára az új erdıtörvény természetjárókat is érintı legfontosabb változásait. Felkészülését és lényegre törı elıadását ezúton is köszönjük. Ezt követıen Balogh Sándor elnök foglalta össze az elmúlt idıszak legfontosabb eseményeit, majd ismertette a Szövetség elıtt álló további feladatokat. Az ülés keretében ismertetésre került a 2010. évi eseménynaptár is, hogy tagszervezeteink ezek figyelembevételével tervezhessenek az elkövetke-
2010. Évi megyei kiemelt eseménynaptár Idıpont
Rendezvény neve
Rendezı
Január 08.
Évnyitó megyei vezetıi értekezlet
Megyei Szövetség
Február 13.
Természetjárók farsangi bálja
Megyei Szövetség
Március 15.
Megyei Szövetség
Május 15.
XIII. Népek Tavasza Teljesítménytúra V. Szlovák-magyar Nemzetközi Természetjáró Találkozó Nagy-Milicen Túrázzunk a Pilisben! (Heves, Nógrád, B.-A.-Z. megyei Szövetségek közös túrája) Megyei közgyőlés
Május 21-24.
Gyalogtúrázók XVII. Országos Találkozója
KTE
Június 25-27.
Tisza tavi megyei vízi és kerékpáros tábor
Megyei Szövetség
Szeptember 13-20.
Salzburgi körutazás
Megyei Szövetség
Október 16-17.
Természetjáró vezetık megyei értekezlete Természetjáró Mikulás
Megyei Szövetség
Április 17. Április 23-25.
December 04.
3.
Megyei Szövetség Heves Megyei Természetbarát Szövetség Megyei Szövetség
Megyei Szövetség
Északi Tájakon/Szövetségi hírek Kitüntetés 2009. december 18-án tartotta évzáró közgyőlését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Sportszövetségek Képviselete, melynek keretében Prof. dr. Besenyei Lajos a Képviselet elnöke és Daragó Lászlóné megyei sportigazgató a Megye Kiváló Sportvezetıje díjakat adott át. A díjazottak között szerepelt
Balkányi Ferenc a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség volt elnöke is, aki jelenleg elnökségi tagként, segíti tovább a természetjárás elıremozdítását. Gratulálunk, és jó egészséget kívánunk további munkájához!
Figyelem – fegyelem ! 2009. november 11-én tartotta a B.-A.-Z Megyei Természetjáró Szövetség rendkívüli közgyőlését, melynek egyetlen napirendi pontjaként a fegyelmi bizottság elnökének és bizottsági tagjainak megválasztásáról dönthettek a küldöttek. A közgyőlés határozatképessége alapján a Béres Lajos jelölı bizottsági elnök által ismertetett jelölte-
ket a küldöttek egyhangúlag elfogadták, így a Szövetség fegyelmi bizottságának elnöke fenti idıponttól Demeter László, a bizottság tagjai pedig Kovács Attila (Zöld Sportok Clubja), valamint Sütı Menyhért (Diósgyıri Természetbarát Sport Klub).
Nálunk járt a Természetjáró Mikulás 2009. december 5-én rendhagyó módon a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség ómassai turistaházában megpihenve fogadta a gyerekeket és szüleiket a Természetjáró Mikulás. A mesésen feldíszített épületben meseszoba, kézmőves foglalkozás, játékok, forró tea, szaloncukor, jókedv és vidámság fogadta az érkezıket. A Természetjáró Mikulás házához a kisebbek Ricsi krampusz vezetésével Garadna kisvasút állomástól juthattak el egy közel 3 km-es sétát követıen, míg a nagyobbakat a Garadna-Heteméri-völgy-
Szentlélek-Ómassa útvonalon Laci krampusz kísérte el. A Természetjáró Szövetség honlapjáról kinyomtatott és bemutatott Mikulásos kifestıt kiszínezı gyerekek külön ajándékban részesültek. Lapunk értesülése szerint a Természetjáró Mikulás ígéretet tett arra, hogy idén ismét felkeresi majd ezt a kellemes helyet, hogy a nagy utazása során megpihenve újra megajándékozhassa a természetjáró gyerekeket.
4.
Északi Tájakon/ Tájakon/Könyvajánló ájakon/Könyvajánló A Borsod-miskolci turistaság története (1891-1944) Elızı lapszámunk könyvajánlat címő rovatában számoltunk be arról, hogy Répászky Ernı és Répászky Lipót szerzık alapos kutatómunkáját követıen, a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség gondozásában hamarosan megjelenik a szőkebb pátriánk turistaság történelmét bemutató Borsod-miskolci turistaság története (1891-1944) címő könyv. Örömmel adunk hírt arról, hogy a nyomdai munkák elkészültét követıen már kapható a természetjárók számára rendkívül értékes, olvasmányos kiadvány, melybıl megismerhetjük a XIX. század második felében Európa-szerte fellendülı turizmus Borsodot és benne Miskolcot sem elkerülı hatásának elsı több mint ötven évét. Az emberek természetszeretetének, anyagi és erkölcsi megerısödésének köszönhetıen 1888-ban veszi kezdetét a miskolci turistaság kibontakozása. Idézet a könyvbıl: „1888-ban Soltész Nagy Kálmán polgármester értekezletet hívott össze egy tornaegylet megalakítására. Ez a kezdeményezés 1890. április 27én öltött testet, amikor hivatalosan megalakult a „Miskolczi Athléta-kör”.” „Az atlétakör célja volt a „kard, vítırvívás, szabad és szertornázás, futás, magas és távolugrás, gerely-,kı és súlydobás, súlyemelés, és laptázás” őzése. De legfontosabb intézkedései között szerepelt a leendı turizmus körvonalazása.” Ennek érdekében 1891. március 21.-én Folyamodványt nyújtanak be a magyar királyi földmővelésügyi miniszterhez, hogy engedélyezze a Bükk-hegységben a turistautak, menedékházak építését és a forrásfoglalást.” Innen indul a kezdet, hogy aztán elıdeink többek között elkészíthessék az elsı jelzett turistautakat (18921893), felépíthessék az elsı menedékházat Szentléleken (1893), felavathassák a Zsófia-kilátót a Dolkatetın (1900), elindíthassák az elsı személyszállító lillafüredi kisvonatot (1923), megjelentethessék az 1920-as évek végén az elsı modern Bükk-térképet, majd 1931-ben az új, modern „angyalos” bükki térképet, felépíthessék a bánkúti menedékházat (1930), átadhassák az újhutai (1931), majd a bánkúti síugrósáncot (1933), Örvénykın Jókai szobrot emelhessenek (1935), átadhassák az aggteleki turistaházat (1937) és még nagyon sok más áldozatos tevékenységgel elért eredménnyel büszkélkedhessenek az utókor számára. Nekünk utódoknak, pedig kötelességünk ezen értékek megırzése és hirdetése, hiszen természetjáró elıdeink a polgári életben betöltött felelısségteljes munkájuk mellett, fáradhatatlan tenni akarásuknak köszönhetıen hozták létre azon turistalétesítményeket, melyek közül sok mind a mai napig szolgálja pihenésünket, kikapcsolódásunkat. Amellett, hogy büszkék vagyunk rájuk, tegyünk mi magunk is azért, hogy évtizedek múltán utódaink is méltón állíthassanak majd emléket napjaink turistaéletének. A kötet kapható a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség székhelyén ügyeleti napokon (3527 Miskolc, Selyemrét u. 1.), vagy megrendelhetı postai úton, ill. elektronikusan a
[email protected] e-mail címen. Ára: 3.200 Ft + postaköltség. A Borsod-miskolci turistaság c. könyv alapján összeállította: Bernáth Marietta 5.
Északi Tájakon/ Tájakon/Évzárás ájakon/Évzárás Értékeltek a tiszaújvárosiak 2010. január 9-én tartotta rendes éves közgyőlését a Tiszaújvárosi Sport Club Természetjáró Szakosztálya. Hegedős Csaba, a szakosztály vezetıje ismertetette a vezetıség 2009. évi munkájáról szóló beszámolót, melyben elmondta, hogy az elmúlt év nagyon nehéz volt a szakosztály számára is, hiszen a pénzügyi-gazdasági világválság hatására a szponzorok többsége olyan helyzetbe került, melynek eredményeképpen nem tudta tovább támogatni a szervezetet. Köszönetét és háláját fejezte ki, hogy a TVK vezetése és Üzemi tanácsa kitartott mellettük. A sportegyesületet fenntartó városi önkormányzat mellett az ı támogatásuk tette lehetıvé, hogy a szakosztály mőködıképes maradt. Rendezvényeik továbbra is minden korosztályban nagy népszerőségnek örvendtek, melynek köszönhetıen a taglétszámuk 18 fıvel gyarapodott, elérve év végére a 240 fıt. Közülük 55 fı diák, 145 fı felnıtt és 40 fı nyugdíjas. A résztvevık száma a Kun Hédi vezette gyalogtúra szakágban a legnagyobb. Ezen szakág képviselıi rendszeresen vesznek részt különbözı nehézségi fokozatú teljesítménytúrákon is. Nagy Lajos teljesítménytúra szakág vezetı példáját követve 180 tag tette próbára állóképességét a versenyeken. Négyen teljesítették a Kinizsi 100-ast, sıt néhányan az extrém maratont is végigfutották. A Déli-Kárpátokban végrehajtott 9 napos gerinctúra szintén elismerésre méltó teljesítmény. Remek csapat állt össze a szakosztály által rendezett teljesítménytúrák lebonyolítására is. Nekik köszönhetı, hogy nemcsak a hagyományos (a Bükk 900-as csúcsai gyalogos, és a Tisza Gátak kerékpáros) teljesítménytúrák résztvevıinek száma nıtt 220 fıre, hanem a Turista Triatlon is egyre népszerőbb, kezd beépülni a Triatlon Nagyhét programjába. A szakosztály túraversenyzıi az Országos Csapatbajnokság 16 fordulójában 5 arany, 3 ezüst és 6 bronzérmet szereztek. Az élgárda összesítésben a harmadik helyen végzett. Tovább folyt a fiatalítás, hat ifjú versenyzı is kezdi mutogatni oroszlánkörmeit. Az új szakágvezetı Tóth Éva és a legeredményesebb versenyzı, Szalai Zita által szervezett edzıtábor jó felkészülési lehetıséget biztosított számukra. Az ugyancsak általuk lebonyolított Hollós Kupa az ország legszínvonalasabb egyéni versenyei közé tartozik. A szakosztály nyolc vízitúráján 139 fı vett részt. A lelkes új túravezetık munkáját kitőnıen hangolta össze Simon Péter szakágvezetı, akinek helyét családi okok miatt Lovász Ágnes veszi át. A másik szakággal közösen szervezett tiszafüredi vízi- és kerékpáros tábor immár hagyományossá vált, ezt 2010-ben regionális rendezvénnyé kívánja bıvíteni a szakosztály. A kerékpárosok többször spontán csatlakoztak a vízitúrázók programjához, mely külön örvendetes, hiszen a legkisebb létszámú szakág sem maradt magára. Sajnos a szakágvezetı, Mártha Virág több éves eredményes munka után szintén lemondott, helyette Fajó Rolandot kooptálta a szakosztály vezetısége. Tovább emelkedett a minısített túrázók száma. 2009-ben 19 fı teljesítette a bronzjelvényes, 6 fı az ezüstjelvényes, Nagyné Pintér Edit és Vincze István pedig az aranyjelvényes szintet. Külön dicséretet érdemelnek az általános iskolás korú természetjárók közül Nagy Attila Ádám ezüstjelvényes, Lırincz Tibor, Kun Zsuzsa és Új Nagy Csongor bronzjelvényes minısítésükért, akik a felnıttekre szabott követelményeket teljesítették. Folytatta és 2010-ben is folytatja a szakosztály „NYÁRIDÉZİ” sorozatát, melyben szakosztályi tagok és meghívott elıadók vetítettképes élménybeszámolóit hallgathatják az érdeklıdık. Több civil szervezettel (KECE, Nyugdíjas Egyesület, Zabos Géza Horgászegyesület) együttmőködve a Föld-, a Víz- és a Levegı Napján közös programokat szerveztek. Az együttmőködést a továbbiakban is folytatni kívánja a szakosztály. Ezt követıen Hegedős Csaba szakosztályvezetı szavazásra bocsájtotta a vezetıségben történt személyi változások jóváhagyását, melyeket a közgyőlés a vezetıi beszámolóval együtt egyhangúlag elfogadott. A minısítést elért természetjárók a rendezvény hivatalos részének záró akkordjaként vehették át elismeréseiket, majd kezdetét vette a zenés ünneplés. Képünkön Oláh Donát veszi át a díjat. Hegedős Csaba 6.
Északi Tájakon/ Tájakon/Túrabeszámolók ájakon/Túrabeszámolók Évnyitó túra 2010 január másodikán a Helyiipari forrásnál, a Turista Pantheonban, nagy elıdeink emlékhelyén került sor a hagyományos évnyitó túrára, melyen a megye számos szakosztálya képviseltette magát. A Helyiipari Természetbarát Egyesület forró teával és meleg fogadtatással várta a túrázókat. Pontban déli 12 órakor Kiskun Magda a HTE alelnöke köszöntötte a megjelent túrázókat. Elmondta, hogy 20. alkalommal kerül megrendezésre ez a találkozó a Helyiipari forrásnál. Az ünnepség keretében megkoszorúzták két ifjú turista (Káplár unokák) közremőködésével Ferenczi Lajos emlékoszlopát, aki megálmodója volt a Turista Pantheonnak. Idén, 2010. évben 50 éves lesz a Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület, melynek keretében a különbözı programokra, túrákra, szeretettel várnak mindenkit. A 2010-es turista évet Kiskun Magda HTE alelnök ezzel megnyitotta mindnyájunknak sikeres turista évet kívánva. Végezetül a jelenlévık elénekelték a „Tőzpirost „
TŐZPIROS ….
Tőzpiros vadvirág Nyílik a hegyen Új tavasz hajnalán jöjj oda velem, Jöjj velem kerüljünk hegyen-völgyön át, Pihenünk a bércek alatt Forrás vize nekünk fakad, Tőzben ragyog a nap. A borsodi turista a Bükköt járja, Talál ottan száz meg száz csodát, Szombaton ha elindul a nagy túrára , Elfelejti minden bánatát. Szívünkben a nyár dalol, Ezer visszhang válaszol, És az öreg erdık mélyén Minket várnak vissza Lombkunyhók és sziklapaloták Szívünkben a nyár dalol, Ezer visszhang válaszol, És az öreg erdık mélyén Minket várnak vissza Lombkunyhók és sziklapaloták A szabadság vár ott ránk! A fotókat Kerekesné Szőcs Katalin és Molnár Mihály készítette
7.
Északi Táj Tája ájakon/Túrabeszámolók kon/Túrabeszámolók Szádalmási Kemencés Napok 2009. november 13-15 között a Kazincbarcikai Természetbarát Egyesület a Szögligeti Szalamandra turistaházban Túravezetıi munkaértekezletet és egyesületi találkozót szervezett. Természetesen a megbeszélések sötétedés után voltak, napközben pedig egyfolytában túra, túra, és még egyszer túra! A pénteki napi program: Szalamandra turistaház-Szádvár – Derenk - Csempész barlangSzalamandra turistaház. Túravezetı: Fekete Dénes. A változatosság kedvéért a piros jelzésen, tehát a csiga felıl kezdtük ostromolni a ködfelhıbe burkolódzott várat. No, annak alsó részétıl, a rövidtávon mintegy 120 méteres szintkülönbség leküzdése nem kis teljesítmény! Néha a terep fokozat is kevés volt, és a vontatókötelet kellett bevetni. Mindezért a fenti látvány kárpótolt bennünket, déli harangszó, verıfényes napsütés, szép kilátás a Ménes völgyre. A vár rendben, tiszta. A déli fal belsı oldalán a kövekbıl már nem sok maradt. A szögligetiek 1-2 nap alatt befejezik ennek áthordását, majd téliesítik a várat. A munkálatokat tavasszal folytatjuk! Rövid pihi, majd fotózás után irány az országos kéken Derenk. A temetıt és a kápolnát sok virággal szépen feldíszítették halottak napjára. Az iskolában a kiállítás sértetlen, a fém feszületnél a pecsétnyomó a helyén.
elıtt a pálinkákat kóstoltuk meg, evés után pedig a zamatos hazai borokat a Tornai Borút borászai kínálták. A pince elıtti kirakodó vásárban mindenki kedvére válogathatott, beszerezhette a vásárfiát, többek között Horváth Zoltán kazincbarcikai fazekas mestertıl. A jó hangulatot napközben lakodalmas nótákat játszó zenekar biztosította, estére pedig megjött a helyi cigánybanda. Ekkor már sokan táncra perdültek. Nehéz volt a zsőri dolga, de egyik csapat sem ment el díj nélkül. Pék áru kategóriában a Szalóki SZALÓKA csoport asszonyai nyertek, akik túrós-, mákos rétest és juhtúrós kalácsot sütöttek. Ebben a csoportban csülkös házi kenyerével Miliczki Imréné, Holló Vendégház Szögliget különdíjat nyert. Az étel kategóriában Bari András bio mangalicatenyésztı lett az elsı Szendrırıl, aki Betyár krumplit készített, illetve kolbászt, hurkát és tarját sütött.
Tovább: Vidomajpuszta-Országhatár-Csempész barlang. No, ez utóbbival baj volt, mert a térképi jelölés szerinti helyen nem találtuk. Szétszóródva fél óra alatt elıkerült! Lámpát elı, le a mélybe! Nem nagy barlang, de megérte leereszkedni. Miután felszínre kerültünk igen csak szedni kellett a lábunkat, hogy ne sötétedjen ránk.
Este még a Szalamandrában a Gyalogosok Országos Találkozójának programját pontosítottuk, melyet ez az egyesület rendez 2010. május 2124. között Aggteleken. A legnagyobb vitát a találkozó logójának megtervezése váltotta ki, ami azóta már természetesen elkészült. A diétás palócleves elfogyasztása elıtt még a társulat jövı évi túratervét egyeztettük.
Szombaton reggel kilenc órára megjöttek a Nyíregyházi Fıiskolások. Az elızı napi útvonal Szádalmással került kibıvítésre, ahol éppen többnapos rendezvény volt. A szlovák ALMA Hagyományırzı Egyesület hirdette meg a Kemencés Napok címő rendezvényt a GRANARIUM pincébe. A benevezett csapatok kemencében fıtt, illetve sült ételeket készítettek. Volt itt töltött káposzta, kacsasült, csülök, pogácsa, kalács, kenyér. Evés
Este havazott, hajnalban már szakadt az esı. „B” terv, irány Pista bácsi tájháza Szögligeten, majd Bódvarákón a Rákóczi Barlang. Rajtunk az idıjárás nem fog ki! Hát ez is egy nehéz hétvége volt!
Fekete Dénes (KTE)
8.
Északi Táj Tája ájakon/Teljesítménytúrák kon/Teljesítménytúrák Szellemes szép lélek Ritka randa reggelre ébredtek november 14-én a miskolciak. Akkora köd ült rá a völgyekre, hogy az orráig sem látott az ember. Aki azonban ennek ellenére rászánta magát és felkapaszkodott a hegyekbe, pompás jutalomban részesült. Ragyogó napsütés és tavaszias meleg fogadta Szentléleken is a
Szellemes Szép Lélek tájékozódási teljesítménytúra résztvevıit. A Turista Parkban ezért nem is Franci kocsmájában, hanem annak kiváló panorámát nyújtó teraszán rendezte be a Zöld Sportok Clubja a versenyirodát.
„A RÉGIÓ TÁJÉKOZÓDÁSI TELJESÍTMÉNYTÚRÁZÓJA” sorozat idei utolsó, hatodik rendezvényére Sopron, Budapest, Salgótarján Bátonyterenye, Gyöngyös, Nagykálló, Nyíregyháza, Balkány, Debrecen, Hajdúszoboszló, Tiszaújváros, Egercsehi, Eger, Kazincbarcika és Miskolc képviselıi jöttek el. Furcsa módon alig akadt közöttük néhány igazolt természetjáró. Úgy látszik, a túrázást önmagáért szeretı amatırök bevállalósabbak szervezett társaiknál. De legalábbis nem ijednek meg a „tájékozódási'' jelzıtıl és nemcsak bátran nekivágnak, hanem végig is csinálják. Pedig - mivel itt nincs kötelezı útvonal – az ellenırzı pontok között számos lehetıség közül választhattak és választottak is. Most egy híján húszan a hosszabb, 25 km-es pályán rajtoltak el. Ezen a Czékus út és a Karai út elágazása, a Holló-kıi útcsomópont és a Vadkert és Jávorkút között egy mőútkanyarból kiinduló erdei út kezdete jelentette az érintendı 3 ellenırzı pontot. A szokásos szisztéma szerint ezeken nemcsak pontır, de semmiféle jelzés sem volt. Ennél környezetkímélıbb megoldást még nem találtunk. Ennek ellenére a pontfogások igazolásáról természetesen nem mondhattunk le, ám ennek mikéntjét most nem részletezném. Ha valaki nagyon kíváncsi rá; bármely jövı évi tájékozódási teljesítménytúránkon megtapasztalhatja. (Az eddigi haton kívül tervezünk egy hetediket is „MAGYARORSZÁG GYÖNYÖRŐ”! néven.) A hosszú távon gyıztes debreceni Erdélyi Tamás 3 óra 22 perc alatt ért célba. A második legjobb idı a férfiaknál a balkányi Marsán Gergıé (3:55), a harmadik az egri Rábai Tiboré (4:46) Az idén már 4 ZSC teljesítménytúrát letudva a sorozat kitőzıjét szeptember vége óta jogosan viselı miskolci Czina Tivadar ezért az ötödikért (5:11) emblémás fejpántot is kapott. Kitőzıt Szentléleken ketten érdemeltek ki: az egri Kósa házaspár, László és Nagy Judit, aki a hölgyeknél alig szorult le a dobogóról Rábai Mária (4:45, Eger), Rajnai Eszter (5:16, Sopron) és Szőcs Dóra (6:22, Kazincbarcika) mögött. A rövidebb pályán (GPS-sel 15,9 km-nek mérte valaki a ténylegesen megtett távot) Pethı Attila (ZSC) 2 óra 39 perccel gyızött Tornyi Ákos (4:03, Hajdúszoboszló) és Béres Gábor (4:08, Kazincbarcika) elıtt. A hölgyeknél Silye Éva (4:04, Hajdúszoboszló), Béresné Tóth Anita (4:07, Kazincbarcika) sorrend alakult ki, a többi hölgy sajnos kicsúszott a szintidıbıl. Érdekesség, hogy a legfiatalabb, a 14 éves bátonyterenyei Murányi Máté (7:24) és a legidısebb, a miskolci Sum Anna (6:57) is a hosszabb távot teljesítette. A hegyikerékpáros kategóriában nem jött nevezés, ezért ezúton is üzenem a szeptemberi Fıforrások teljesítménytúrán indult bringásoknak, akik rábeszéltek, hogy legyen itt is külön értékelés részükre: csókoltatom ıket…. Mivel pedig ez egy erısen szubjektív és elfogult iromány, az érdeklıdık figyelmébe ajánlom a Teljesítménytúrázók Társasága honlapján található, nem általam jegyzett túrabeszámolót is. Kovács Attila Zöld Sportok Clubja, Miskolc 9.
Északi Tája ájakon/Akikre kon/Akikre büszkék vagyunk 2009. évi eredmények Edelényi Csaba Hegedős Csaba Juhász István Juhászné Hangácsi H. Mártha Virág Nagy Attila Ádám Pölöskei Éva Szabó Attila Szigeti Péter Szigetiné Babos H. Takács Gabriella Tóthné Hangonyi Gréta
Kitüntetések A természetjárás fejlesztéséért ezüst fokozat Gáspár Erzsébet
Diósgyıri TSK
B.A.Z. megye kiváló sportvezetıje Balkányi Ferenc
Diósgyıri TSK
B.A.Z. megye legeredményesebb természetjárója 2009 Nagy Lajos
Tiszaújvárosi SC
Bronz jelvényes természetjáró Alexa Rita Bálint Tibor Bucsi Szabó László Edelényi Csaba Erdélyi Lászlóné Fajó Roland Fehér János Jenei Sándorné Juhász István Kathy Sándorné Kiss Gábor Kosik Péter Kovács Attila Kun Zsuzsa Lovász Ágnes Lırinc Ildikó Lırinc Tibor Mátha Virág Nagy Attila Ádám Nagy Enikı Boglárka Oláh László Simon Péter Szántó Emese Takács Gabriella Timkó Attila Tóth László Török Ildikó Uj Nagy Csongor Vajóczki Tibor
B.A.Z. megye legeredményesebb természetjárója 2009 Farkas András
Bánrévei VTBK
Szent István Emlékérem Hegedős Csaba
Tiszaújvárosi SC
Minısítések Kiváló természetjáró Farkas András
Bánrévei VTBK
Érdemes természetjáró Béres Péter Id. Balla Lászlóné Papp Gábor
Bánrévei VTBK Bánrévei VTBK Diósgyıri TSK
Arany jelvényes természetjáró Hegedős Ágnes Kazincbarcikai TE Huszár Sándor Diósgyıri TSK Nagyné Pintér E Tiszaújvárosi SC Szabó Attila Bánrévei VTBK Vannay Ilona Kazincbarcikai TE Váradi Jolán Diósgyıri TSK Ezüst jelvényes természetjáró Alexa Rita Borsodiné Simon Andi Bucsi Szabó László
MVSC Tiszaújvárosi SC MVSC Tiszaújvárosi SC Tiszaújvárosi SC Tiszaújvárosi SC Diósgyıri TSK Bánrévei VTBK Tiszaújvárosi SC Tiszaújvárosi SC MVSC Ózdi Müv. TSZO
Kazincbarcikai TEt Kazincbarcikai TE MVSC
10.
Kazincbarcikai TE Tiszaújvárosi SC MVSC MVSC Tiszaújvárosi SC Tiszaújvárosi SC Tiszaújvárosi SC Tiszaújvárosi SC MVSC Tiszaújvárosi SC Kazincbarcikai TE Tiszaújvárosi SC Tiszaújvárosi SC Tiszaújvárosi SC Tiszaújvárosi SC Tiszaújvárosi SC Tiszaújvárosi SC Tiszaújvárosi SC Tiszaújvárosi SC Tiszaújvárosi SC Tiszaújvárosi SC Tiszaújvárosi SC Bánrévei VTBK MVSC Kazincbarcikai TE Ózdi Mőv.TSZO Bánrévei VTBK Tiszaújvárosi SC Tiszaújvárosi SC
Északi Tája ájakon/Akikre kon/Akikre büszkék vagyunk B.-A.-Z. megye 2009. évi teljesítménytúrázói A B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség "B.A.-Z. megye teljesítménytúrázója" címét és jelvényét viselhetik mindazok, akik a megye területén évente megrendezésre kerülı, a szövetség tagszervezetei által szervezett teljesítménytúrákból legalább ötön eredményesen vesznek részt. (Egy túra lehet nem megyei tagszervezet által rendezett túra.) A túrák mindegyikének legalább a 25 km-es távot el kell érnie! A részvételt a szövetségben ingyenesen kapható igazoló lapon kell hitelt érdemlıen igazolni, majd ezt követıen a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség címére (3527 Miskolc, Selyemrét út 1.) eljuttatni. A jelvény ellenértéke 200 Ft.
B.A.Z. megye teljesítménytúrázója Borbás István Csarnai Béla Juhászné Hangácsi Heléna Kerekesné Szőcs Katalin (2. teljesítés) Kovács Beáta Kreiter Ilona Kuty László Lippai Beáta Nagy Lajos (2. teljesítés) Petı Sándor Sum Anna Szabó Attila Szőcs József (2.teljesítés) Takács Gabriella Váradi Zsófia (2. teljesítés)
Szeretettel várunk minden természetjárót B.-A.-Z. megye valamennyi tagszervezetének 2010. évi teljesítménytúráira, hogy azután év végén még több sporttársunknak gratulálhassunk a kitüntetı cím elnyeréséért!
Az eredményekhez gratulálunk és további sikert kívánunk!
Északi Tája ájakon/Beharangozó kon/Beharangozó A Cartographia Kupa 2010 teljesítménytúrái* Újszerő kezdeményezéssel lepte meg a Cartographia Kft. a teljesítménytúrák rajongóit. A társaság felkérésének köszönhetıen dolgozta ki Felsmann József és Máté István, a 107 éves budapesti Tipográfia Testedzı Egyesület idén 100 éves Természetbarát Szakosztályának két tagja ezt a mozgalmat, melynek legfontosabb állomásait következı táblázatunkban mutatunk be. Idıpont
Tájegység
Túra neve
Január 30. Február 13. Február 20. Március 15. Március 20. Április 17. Április 24. Május 1. Május 8. Május 23. Június 5. Június 26. Július 10. Július 24. Szeptember 11. Szeptember 25. Október 9. Október 16.
Mátra Balaton felvidék Mecsek Bükk Alföld Gerecse Budai-hegység Mecsek Alföld Gömör-Tornai karszt Vértes Balaton-felvidék Mezıföld Somogyi dombság Mátraalja Börzsöny Budai-hegység Kıszegi-hegység
Téli Mátra Téli Tihany Pite Népek tavasza Aranyszarvas Gerecse Gyertek ki a Vadasparkba Mecsek Dolina Karszt Oroszlány Balaton Mezıföld Fejérkı Vadrózsa NAHÁT Budai kilátók Írottkı
(*) Természetesen a rendezı minden aznapi túrája és távja szerepel a fordulóban. 11.
A Cartographia Kupa 2010 teljesítménytúrák sorozatában megjelölt rendezvények több szempontból is rendkívül kedvezı lehetıséget nyújtanak mind a rendezık, mind a résztvevık számára. A teljesítménytúrák többek között propagálásra kerülnek a TTT, MTSZ, Turista Magazin, Cartographia, Tipográfia honlapjain, hírlevelekben, szórólapokon, turista sajtóban és rádiómősorokban. Ezen kívül pedig a teljesítménytúrákon indulók sem térhetnek haza üres kézzel, hiszen minden teljesítı részére 20 %-os kedvezményre szóló vásárlási bón kerül átadásra, valamint a legfiatalabb vagy legidısebb, esetleg legnagyobb létszámú csapat részére különdíjat biztosítanak a támogatók. Sok szeretettel várunk mindenkit a Cartographia Kupa 2010 teljesítménytúrasorozat részét képezı XIII. Népek Tavasza teljesítménytúránkon!
Északi Tájakon/ Tájakon/Sikeres ájakon/Sikeres kutatás Barlangi felfedezések a Bükkben és az Aggteleki karszton Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság együttmőködésének keretében, 2006. szeptemberétıl kezdıdıen kéthavonta megjelenı Zöld Horizont címő lap 4. évfolyamának 3.számában (14.) olvashattak a két nemzeti park igazgatóság mőködési területének természetvédelmi helyzete, természeti értékei iránt érdeklıdı természetkedvelık a Bükkben és az Aggteleki-karszton történt „barlangos felfedezésekrıl”. Bár nagy példányszámban jelenik meg a lap, mégis sok természetjáró valószínőleg jelen figyelemfelhívó írásunk nyomán szerez értesülést a megyénket érintı alábbi legújabb felfedezésekrıl. 2009. októberében tárták fel bükki és bakonyi barlangkutatók az ország elsı, úgynevezett átmenı barlangját a Bükk-fennsíkon. A 3000 méternyi üreg a Szivárvány-barlangot és a Sebes-barlangot köti össze. Olyan különleges rendszer ez, melynek vízvezetı járata a víznyelıtıl a forrásig ismert és bejárható. A 2006. áprilisában kezdıdött és idén októberben befejezıdı feltárás során az új járatokat a miskolci Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület és a Bakonyi Barlangkutatók Szövetsége közösen derítette fel. A barlangrendszer szők járataiban nehéz elıre jutni, s csak helyenként bukkannak barlangtermekre a kutatók. Az üregekben cseppkıképzıdmények is kialakultak. A nemzeti park a barlangi képzıdmények védelme érdekében lezárta a barlangrendszer bejáratait és megkezdte a járatok feltérképezését. A barlangba csak kutatási célból lehet bemenni. Az Aggteleki-karszton, Jósvafı község határában, a Nagy-Tohonya-forrás mögött található Kossuth-barlang Reménytelen-szifonjában értek el átütı sikert 2009. november 13-án az Amphora Búvár Klub kutatói. A több mint fél évszázada tartó többszöri kísérlet, próbálkozás után sikerült átjutni a vízzel kitöltött barlangjáraton, ahol megdöbbentı folytatásként egy kb. 15 m széles és 50 m hosszú tóra bukkantak, amely gyönyörő cseppköves ablakban folytatódik. (Forrás: Zöld Horizont címő lap 4. évfolyamának 3.száma (14.), Ferenczy Gergely –BNPI, és Gruber PéterANPI által készített cikkek a lap 6. oldalán) A téma iránt részletesen érdeklıdık az írásokat teljes terjedelmükben elolvashatják a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján, www.bnpi.hu, vagy a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség részére megküldött tiszteletpéldányban szervezetünk székhelyén.
Nyár a télben! Tudod-e, hogy az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai a Világörökség részei? Tudod-e, hogy az Aggteleki Nemzeti Park területén 6 barlang is nyitva áll a nagyközönség elıtt az év minden napján? Tudod-e, hogy a barlangokban télen-nyáron állandóan kb. +10ºC a hımérséklet? Tudod-e, hogy 2009. novemberétıl 2010. márciusáig 20% kedvezményt adunk barlangjaik belépıjegy árából?
Dobd el a télikabátod és a hideg, ködös idı idıt otthagyva lépj be a barlangok csodácsodálatos mesebeli vi világába! Sok szeretettel várja minden látogatóját az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósá Igazgatósága! Összeállította: Virókné Fodor Bernadett Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztály „Krokodilszáj” – Fotó: Virók Viktor
12.
Északi Tája ájakon/Túraversenyek Sokan ismerjük a mondást kétféle ember van : a normális és a turista. A turisták között is van azonban egy csoport amely még a turistánál is túristább !!!!!!! İ a túraversenyzı
Képzettársítás Mindig irigyeltem a zenészeket különleges tehetségükért. A hangok varázslói ık, hangszereik hatására kibontakozik egy különleges világ, a hangzatok birodalma. Tudnak kottát olvasni és amikor ezt teszik ismert mővek esetében, akkor képzeletben még egyszer átélik a hangversenyek atmoszféráját, a korábbi sikerek hangulatát. A kottát nézve emlékeikben megszólalnak a hangszerek, hallják a kürtök harsogását, az üstdob dübörgését, dallamfuttatást a zongorán. Ez a képzettársítás jutott eszembe mostanában, mivel az elmúlt évben befejeztem a tájékozódási versenyzést. A térképek viszont megmaradtak, sok győlt össze azokból a negyedszázad folyamán. Némi nosztalgiával kezembe vettem egy régi verseny térképét és meglepıdve vettem észre, hogy ismét a terepen vagyok! A térkép leegyszerősített, szimbolikus jelei, a vonalvezetés követése ismét visszaadta az egykori verseny élményét. Szinte minden bejelölt pont megtalálása valamilyen emlékhez kapcsolódik. Némelyiket keresni kellett, a környezet ilyenkor sokat számított és maradandóan rögzıdött az emberi tudatban. A könnyen megtalált bóják a sikerélmények hordozói, mintha a szimfonikus zenekarban könnyő futamot játszanának zongorán. Az álbóják megcsípése hamis hang a zenekarban, amit ott csak a vájt fülőek vehetnek észre, de nálunk az értékelı zsőri. A térképet nézve ma is beugrik, hol tévedtünk, hol kellett volna más irányba indulni, vagy hogy kellett volna viszonyulni a mindig önmagát mutató tereptárgyhoz. Az egykori versenyek ismételt átélése így lehetséges egyetlen megviselt tájfutó térkép segítségével. Mint amikor a képzett zenész kézbe veszi a hangverseny kottáját és ismét felcsendül a nagyzenekar. Tislerics Endre
ÚJ TÚRAMOZGALMAK VÁRNAK ÉSZAKKELETMAGYARORSZÁGON! Északkeleti hegyeink tavai, Északkeleti hegyeink emlékhelyei Mindkét túramozgalom igazolófüzete a kiíró Zöld Sportok Clubja címén igényelhetı (3532 Miskolc, Bíró u. 10., Tel: 46/334-502, e-mail:
[email protected]).
Két új jelvényszerzı túramozgalom is színesíti ettıl az évtıl a B.-A.-Z. megyében teljesíthetı túramozgalmak palettáját. Az Északkeleti hegyeink tavai mozgalom esetében cél a kiválasztott tavak felkeresése által felhívni a figyelmet az egyre fogyatkozó, s ezért egyre nagyobb kincsnek számító víz, így többek között állóvizeink védelmére, összekapcsolva a természetjárás népszerősítésével. Az Északkeleti hegyeink emlékhelyei túramozgalom teljesítésével pedig az igazolófüzetben szereplı fontos eseménynek vagy személynek állított emlékmővek (nem sírok) felkeresésével emlékezhetünk meg a régmúltról. A mozgalmak teljesítése során feladat: az igazolófüzetekben felsorolt tavak, illetve emlékhelyek felkeresése egyénileg vagy csoportosan, tetszıleges idıben és útvonalon, gyalogosan, vagy kerékpáron, vagy akár sível is. Az igazolás módja: a leginkább környezetkímélı módon e jelvényszerzı mozgalmakra semmiféle jelzés nem utal. Felkeresésük igazolására olyan fényképeket fogadnak el a füzet megfelelı helyére ragasztva, amelyen a túrázó és az emlékmő, illetve a túrázó és a tó egyértelmő azonosítását lehetıvé tevı jellegzetes tájrészlet is felismerhetı. Az összehasonlíthatóság alapját képezı arcképet a megjelölt helyre kell beragasztani.
Jutalom: a teljesítık a fényképekkel ellátott és visszaküldött igazolófüzetek alapján önköltségi ár+postaköltségért KITŐZİT kapnak, természetesen túramozgalmanként külön-külön. A túramozgalmak teljesítéséhez jó egészséget, szép idıt és kellemes élményeket kívánunk minden aktív természetjáró sporttársunknak!
13.
Északi Tája ájakon/Túramozgalmak kon/Túramozgalmak TÚRAMOZGALOM: TERMÉSZETBARÁT SZERVEZETEK ÁLTAL KIÍRT, NEM MEGHATÁROZOTT NAPON (NAPOKON) RENDEZETT, HANEM ÖNTEVÉKENYEN, FOLYAMATOSAN TELJESÍTHETİ HOSSZABB-RÖVIDEBB TÚRÁK. LEGTÖBBSZÖR ÚTVONALHOZ KÖTÖTTEK, VAGY ÉRINTİ PONTOKAT TARTALMAZNAK. A JELVÉNYSZERZİ TÚRÁK ESETÉN AZ IGAZOLÓFÜZETBE, VAGY A TÚRAJELENTÉSRE A MEGADOTT ÉRINTÉSI PONTOKON BÉLYEGEZTETNI KELL.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye földvárai A földvár az ıskortól a középkorig használt A földvár földsáncokkal védett hely (általában település). Szerkezetét tekintve lehet vonalas vagy zárt is. A földvárak olyan korokban épültek, amelyekrıl kevés írott forrással rendelkezünk, ezért igen nagy a régészeti jelentıségük. Sokszor eredetileg fából vagy fából és földbıl készült erıdítményeket is illetnek ezzel az elnevezéssel. Hazánkban az Árpád-korig használták ezt az erıdítési formát. A 10–11. században például rekeszes [ vagy rácsos faszerkezettel erısítették a földvárakat. A tatárjárás tette világossá, hogy a kor színvonalán már csak a kıvárak nyújtanak megfelelı védelmet. Alkalmi építmények azonban késıbb is elıfordultak, mint például az esztergomi Sípoló-hegy erıdje. A legtöbb földvár az elıttünk itt élı népektıl származik. Egy 2003-ban lezárult felmérés szerint a mai Magyarország területén 373 ıskori földvár lelhetı fel. A földvárak kutatása a 17–18. században, a katonai térképek készítésével összefüggésben kezdıdött, és a 19. század vége óta végeznek ásatásokat. Magyarországon a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 23. paragrafusa alapján valamennyi földvár ex lege (azaz a törvény erejénél fogva, külön védetté nyilvánítási eljárás nélkül is) védett természeti értéknek számít. A törvény meghatározása szerint „a földvár olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmő, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel.” A földsáncok gyakran erdıs, hegyes területeken, nehezen felismerhetı helyeken vannak, de nem ritkák az alföldi vidékeken sem. Igen szép és látványos példája ennek a vártípusnak a ma Edelényhez tartozó borsodi földvár, Borsod vármegye hajdani székhelye, valamint a honfoglalás korából származó szabolcsi vár.
A túra célja: A várromokban, földvárakban bıvelkedı megye településeinek határában lévı földvárak felkutatása, a hozzájuk kapcsolódó történelmi események megismerése, túramozgalmi sorozat keretében. Ezzel együtt turisztikailag kevésbé feltárt tájak és lakóinak megismerése.
A túra útvonala: A sorozat négy részbıl áll. Az elsı részben 8 Észak-borsodi földvár, a második részben 8 abaúji vár és földvár, majd a harmadik csoportban 13 Dél-borsodi földvár és végül a negyedik területen további 5 Ózd környéki földvár maradványainak felkeresésére nyílik lehetıség.
I. rész: Velezdi vár, Mercsei vár, Dedevár, Vadnai vár, Mohosvár, Serényfalvi földvár, Kakasvár, Galgóci vár.
14.
Északi Tája ájakon/Túramozgalmak A jelvény megszerzése: A teljesítés Boldogkıváralja - Tóhegy, Felsıdobsza - vár domb, Alsóvadász - várdomb, Felsıvadász - várdomb, Fony - Süllyedt Bánhegy, Hemádbüd - várdomb.
után az igazolófüzetet az irányító szervezetek, illetve a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség (3527 Miskolc, Selyemrét út 1. postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 11. Ügyelet: páros kedd 16:00-18:00) címére visszaküldve kapja meg a túrázó a tájegységnek megfelelı kitőzıt.
III. rész: Kácsi vár, Cserépvár - Cserépváralja,
A túrák irányítói: I. és IV. rész: Bánrévei
Odor vár, Cserépfalu - Mésztetı, Miskolc-Tapolca - Várhegy, Miskolc - Leányvár, Kisgyır Hársasvár, Bükkaranyosi földvár, AlsóKecskevár, Sály - Léleklyuk-tetö,Sály - Latorvártetı, Sály - Örsúr vára, Sály- Latorvár.
Vasutas Természetjáró Baráti Kör; II. rész: Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület; III. rész: Diósgyıri Természetbarát Sport Klub. (Bánrévei Vasutas Természetjáró Baráti Kör /3533 Miskolc, Szeder u. 62. fsz.), Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület (3525 Miskolc, Vologda út 20. 3/1.); Diósgyıri Természetbarát Sport Klub (3534 Miskolc, Szinyei Merse Pál u. 4. III/3.). Felhívjuk a figyelmet, hogy egyes várak nehezen találhatók meg, a térkép nem, vagy hibásan jelöli. Ezért a túra irányítói igény esetén túravezetıt biztosítanak az érdeklıdık részére.
II. rész: Abaújvár, Telkibánya - Templomdomb,
Északi tája tájakon/Beharangozó 2010. május 21-24. között Aggteleken kerül megrendezésre a: Gyalogtúrázók XVII. Országos Találkozója A találkozó egyben az Év Vidéke-2010/11 nemzetközi rendezvénysorozat nyitóeseménye is. A rendezvény teljes programfüzete, valamint a jelentkezési lap tölthetı a rendezı Kazincbarcikai Természetbarát Egyesület honlapjáról. www.barcikaturista.shp.hu , illetve az MTSZ honlapjáról: /http://termeszetbarat.hu/
IV. rész: Sajónémeti földvár, Vajda vár Borsodnádasd, Veres vár - Domaháza, illetve kiegészítésként a Hangony melletti Birinyi- és Pogány vár.
A jelentkezéseket kizárólag 2010. január 15. és március 25 között kérjük megküldeni. A találkozóra minden természetjárót szeretettel vár a Magyar Természetbarát Szövetség és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szervezıbizottsága és a Kazincbarcikai Természetbarát Egyesület rendezıgárdája.
A túra igazolása: Az igazolófüzetek részvételi díj ellenében beszerezhetık a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség címén, illetve a túrákat irányító egyesületeknél. A felkeresett földvárakhoz legközelebbi lakott helységben kell az igazolófüzetbe a bélyegzést megtenni. De a túrázókat és a várakat ábrázoló fényképet is elfogadják a túra irányítói. A túrasorozat sikeres teljesítéséhez a túrák irányítójánál külön túravezetık igényelhetık.
A részletes program az Északi Tájakon következı számában is megjelenik !
15.
Északi Tája ájakon/Tanösvények TÚRÁNK SORÁN A SZABÁLYOSAN FELFESTETT
Lillafüredi tanösvény
TURISTAJELZÉSEK MELLETT EGYÉB JELZÉSEK-
A lillafüredi tanösvény a legfiatalabb bükki tanösvény. A túra távja csak 2 km, szintemelkedése 70 m, akár utcai cipıben is könnyőszerrel végigjárható. Könnyő túra, sok látnivalóval. A tanösvényt a Lillafüred Alapítvány alakította ki 2002-ben.
KEL IS TALÁLKOZHATUNK. ILYENEK A FEHÉR, VAGY SÁRGA ALAPRA FERDÉN FESTETT SÁVOK, VAGY EGYÉB KÉPES JELEK, AMELYEK TANÖSVÉNYEKET JELÖLNEK. EZEK FORGALMAS HELYRİL INDULNAK, ÉS FORGALMAS HELYRE ÉRKEZNEK. CÉLJUKAT AZ ÚTVONALTÓL KÉSZÜLT FÜZET TARTALMAZZA, VAGY AZ ÚTVONAL MENTÉN TALÁLHATÓ TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁRÓL OLVASHATJUK
Lillafüredet 1891-ben gr. Bethlen András földmővelésügyi miniszter létesítette mint kincstári nyaralótelepet, mely arra volt hivatva, hogy a Bükkvidéki turistaság központja legyen. A miskolci turistamozgalom Lillafüred megalapítására vezethetı vissza.
EL. AZ EGYES ÁLLOMÁSHELYEKEN LEÍRJÁK A TUDNIVALÓKAT. A FÜZET AZ INDULÁSI, VAGY AZ ÉRKEZÉSI
PONT
KÖRNYÉKÉN
SZEREZHETİ
BE.JELENLEG A MEGYÉBEN 36 TANÖSVÉNY TALÁLHATÓ. TESSÉK VÉGIGJÁRNI
1. tábla (a vízesésnél) A tanösvény környezetében látható lillafüredi édesvízi mészkı (közismert nevén mésztufa) kb. 150-200 ezer évvel ezelıtt kezdett el kiválni a Szinva-patak vizébıl. Évi 1,5-2 cm-es vastagodással a patak medrét többször föltöltötte, így mindig új medret keresve az egész völgytalpat beborította ez a lyukacsos, laza szerkezető kızet. Az édesvízi mészkı képzıdése a Szent István barlang környékén kezdıdött, annak hatására, hogy a patakmedret keresztezı idısebb mészkıborda kisebb vízesést hozott létre. Az édesvízi mészkı lerakódás hossza 600 m, legnagyobb vastagsága 40 m. A kızet kiválását elısegítik a növények, mert fotoszintézisük széndioxidot von el a vízbıl, ami a mész oldatban tartásához szükséges. Lyukacsossága annak köszönhetı, hogy a növények köré kivált mészkıbıl egy idı után elbomlik maga a növényi rész. Az édesvízi mészkı lerakódás É-i peremén a Szinva patak Magyarország legmagasabb vízesésében bukik le, melynek magassága körülbelül 20 méter. A vízesés a Függıkert legfıbb látványossága. A Függıkert az 1920-as évek végén, a Palotaszállóval egy idıben épült. Valójában egy esztétikusan kialakított támfal-rendszer, amely a szállót statikailag erısíti. Alsó elvégzıdésénél található az édesvízi mészkıben létrejött Anna-barlang. A barlangot elhagyva, és FelsıHámorba lesétálva megtekinthetjük a Kohászati Múzeum XVIII. század végébıl származó épületét, az 1820ban épült római katolikus templomot és az 1806-ban készült Nepomuki Szent János szobrot.
2. tábla (a Palotaszállónál) A Palotaszálló építésének javaslatát az 1920-as években gróf Bethlen István miniszterelnök vetette fel. A tervek elkészítésével Lux Kálmánt, a kor egyik legjobb építészét bízták meg. A szállodát 1927-30-ig építették, Mátyás-korabeli, reneszánsz stílusban. Színes üvegablakokkal, festményekkel, kandallókkal, korabeli bútorokkal tették még díszesebbé. A szállót elsısorban kormányüdülıként kívánták mőködtetni, de klimatikus gyógyhelyként is ajánlották légúti-, és neurotikus betegségek kezelésére. 16.
Északi Tája ájakon/Tanösvények Felsıhámorban gyógyfürdıház is mőködött. A legfelsı emelet szobáit „bakancsos turisták” is igénybe vehették. A szálló állandó, visszatérı vendégei között híres mővészek, arisztokraták, utazók voltak. Pénzintézeti Kongresszus, Magyar Filmhét, Írói Hét, Nemzetközi Teniszverseny szerepeltek a rendezvények között. A második világháború alatt szovjet hadikórházat telepítettek ide, majd a szálló a háború után SZOT üdülı lett. Ez idı alatt súlyosan sérült az épület bútorzata és belsıépítészeti elemei. 1993 óta ismét szállodaként mőködik, jelenleg a Hunguest Hotels szállodalánc keretei között. Az építészeti helyreállítás mellett a szállóban korszerő sport-fitnessz centrumot hoztak létre.
3. tábla (a Kisvasút állomásnál) A lillafüredi erdei vasutat eredetileg a Bükkben kitermelt fa szállítására hozták létre. Az elsı vonal 1919-20-ban épült, Miskolc-Fáskert - Garadna vonalon. A vasút 1920ban kezdett fát szállítani, majd 1924-ben a személyforgalom is megindult rajta. Neve 1929-ben változott Szinvavölgyi Erdei Vasútról Lillafüredi Állami Erdei Vasútra. A Palotaszálló építésekor a vonal miskolci részét meghosszabbították a Szent Anna templomig. 1978-ban városfejlesztési okok miatt visszabontották a Dorottya utcáig, a jelenlegi végállomásig. A fıvonalon (DiósgyırGaradna) és a szárnyvonalon (Papírgyár-FarkasgödörÖrvénykı) mintegy 33 km-en folyik személyszállítás. Az állomásépülettel szemben, az országút túlsó oldalán a „hámori dolomit” néven ismert kızet függıleges helyzető rétegei láthatók. Az eredetileg vízszintes lerakódású dolomit rétegek a triász idıszakban, 200 millió évvel ezelıtt létezett tenger aljzatán ülepedtek le. Fı alkotóelemük a szintén dolomit nevő ásvány [Ca Mg (CO3)2]. A dolomit képzıdését annak idején tenger alatti, illetve szigeteket formáló vulkanizmus szakította meg. A vulkáni tevékenység során robbanás-szerő kitöréssel vulkáni törmelék került a felszínre, amit lávaömlés követett. Ez a folyamat többször ismétlıdött. Az így keletkezett, andezites jellegő kızettömeget az autóbusz megálló környezetében tanulmányozhatjuk. Azok a geológiai erık, amelyek a Bükk hegység kréta idıszaki (kb. 70 millió éve) felgyőrıdése során a dolomit rétegeket kibillentették, a vulkáni kızetekben is átalakulást okoztak, ami legszembetőnıbben a kızetek palásságában nyilvánul meg.
4. tábla (a Lourdes-barlangnál) A "Lourdes-i barlang" néven ismert kegyhely az 1920-as évek végén épült, amikor a Palotaszálló környezetében sétautakat alakítottak ki. Az itt látható Mária szobrot egy kalcittal bélelt, édesvízi mészkı téglákból kirakott boltív védelmezi. Maga az út is a Mária sétány nevet viseli. Az a Mária szobor, melyrıl a magyar másolatok készültek, a Pireneusok tövében fekvı francia kisvárosban, Lourdes-ban áll. Az eredeti szoborhoz a legenda szerint több, csodaként számon tartott gyógyulásos eset főzıdik. – A Lourdes-i barlang alatti völgyben, az Erzsébet sétány 33. sz. alatt található Herman Ottónak, a XIX. század neves természettudósának egykori háza („Pele-ház”), amelyben a Bükk élıvilágát bemutató múzeumot rendeztek be. A tanösvényrıl jelzett elágazás vezet a Pele-házhoz. A kegyhely környezetében a "Fehérkıi mészkı" néven ismert, fehér vagy világosszürke, finomkristályos mészkı figyelhetı meg. A sekélytengeri lerakódású mészkı képzıdése az elızıekben látott dolomit és vulkáni kızetek kialakulását követte. Ezek a mészkıbordák bújnak elı a szemközti völgyoldalon is. A „Lourdesi barlang” fölötti hegytetın magasodó, függıleges falú Fehérkı szikla a sziklamászó sportot őzık kedvelt gyakorlóhelye. A környék egyik fı nevezetessége, a Szent István barlang, melyet az országútról közelíthetünk meg, szintén ebben a kızetben jött létre.
17.
Északi Tája ájakon/Tanösvények A növényvilágot a cserjeszintben csíkos kecskerágó, húsos som, vadszılı, ostorménfa képviseli. Elhagyva a vadszılıvel benıtt kis kápolnát, magas kırisek és hegy juharok által tarkított bükkösben sétálhatunk, melybe helyenként hárs, kocsánytalan tölgy és néhány ültetett fenyı vegyül.
5. tábla (a Limpiászi keresztnél) A "Tábori oltár" néven ismert kegyhely a Máriasétány részeként, szintén a Palotaszállóval egy idıben, az 1920-as évek végén épült. A Mária sétány eredetileg itt ért véget. A feszület a spanyolországi Limpias falucskában lévı eredetinek egy másolata. A Limpias-i kegyhelynek - a Lourdes-i Máriához hasonlóan szintén csodálatos gyógyulásokat és eseményeket tulajdonítottak. Az 1930-as években, tavasztól ıszig vasárnapi miséket tartottak itt, és hangversenyeket is rendeztek. A kereszt után az eddigi világos mészkövet egy enyhén palás, metamorfizált riolit jellegő vulkáni kızet váltja fel, ami az elızıekben látott andeziteknél többet tartalmaz a vulkáni kızetek fı összetevıjébıl, a szilícium-dioxidból (más néven kovasav). Ennek is köszönhetı, hogy a kızet felszínén agyagbemosódásos barna erdıtalaj alakult ki. A kereszt környezetében ültetett luc- és erdei fenyık láthatók. A tágabb környezetben a bükkfák közé egyegy kocsánytalan tölgy, gyertyán, korai juhar, nagylevelő hárs elegyedik, az alsóbb szinteken pedig szeder, fekete bodza, borostyán és mogyoró képviselik a fás szárú növényzetet. közönséges lucfenyı (Picea abies)
6. tábla (Sípálya alatti pihenıhely) A pihenıhely fölött található annak a sípályának az elvégzıdése, amelyet a sétány kialakításakor hoztak létre. Ha valaki tovább kívánja folytatni a kirándulást, a piros turistajelzésen Hollóstetıre juthat, vagy a felsı ösvényt követve a sárga turistajelzéshez érkezik, amely Bükkszentkeresztre vezet. Ha befejezte az erdei sétát, az alsó ösvényt választva lejuthat az országútra, majd visszafelé haladva eléri az 5-ös autóbusz végállomását.
Északi Északi tája tájakon/Beharangozó kon/Beharangozó Természetjáró farsangi bál Február 13-án szombaton a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség Farsangi bált rendez a jókedvért, és a Megye turista útjainak felújításáért! Helyszín: Teleki Tehetséggondozó Kollégium étterme. Részvételi díj: 1000 Ft, mely tartalmazza a élızene árát és a mősort. A belépıjegy megvásárlásával mindenki hozzájárul a 2010-ben felújításra kerülı turistaút jelzés festés költségéhez. A bál batyus! Ki mit hoz, azt fogyaszt! A rendezvény nyitott, minden MTSZ tagot, illetve a természetjárással szimpatizáló egyént szeretettel várunk! A legjobb jelmezeket jutalmazzuk! Jelentkezzetek minél hamarabb! Jelentkezési határidı: január 30! Jelentkezni a
[email protected] e-mail címen, vagy telefonon a 06/30/9033233-as telefonszámon, vagy az összeg befizetésével, amit a Megyei Szövetség pénztárába minden páros héten kedden 16-18 óra között lehet megtenni.
Várunk mindenkit természetbarát szeretettel: a Szervezık 18.
Északi Tája ájakon/Ünnepeink kon/Ünnepeink Vízkereszt ünnepe A Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi idıszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekrıl, Gáspárról, Menyhértrıl és Boldizsárról. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. Az ünnephez számtalan népszokás is kapcsolódik. A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését. Az epifánia a görög epiphaneia, επιφάνεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés” (a φάινω „megjelenni, feltőnni” igébıl). Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy más néven háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus gyermekkorát a Jordán folyóban történt megkeresztelkedéséig, valamint az általa véghezvitt elsı csodát a kánai menyegzın. Jézus megkeresztelkedésé-nek emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebbıl a hívek hazavihetnek valamennyit. A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszentelésébıl, megkeresztelésébıl ered. A víz és a tömjén megszentelésébıl alakult ki a házszentelés hagyománya is. Epiphaneia ünnepét a 4. században tartották meg elsıként a korai keresztény egyházak. Január 6-án elıször Jézus születésnapját, karácsonyt ünnepelték. E mellé vették még Jézusnak a Jordán folyóban való megkeresztelkedését, valamint elsı csodatételét is, amikor a kánai menyegzın a vizet borrá változtatta. Eképpen vált Jézus háromféle evangéliumi „megjelenése”, megnyilvánulása az ünnep tanításává. A Római Birodalom területén december 24-25-én tartott szaturnália és Mithrász-ünnepségek miatt azonban a karácsony átkerült a december 25-i idıpontra, és ezután a január 6-i ünnep új jelentést kapott. A katolikus egyházban elsısorban a háromkirályok imádásának, a keleti keresztény egyházakban pedig Krisztus megkeresztelkedésének az ünnepévé vált. A keleti egyházak és a katolikus egyház egyaránt a vízkereszt ünnepétıl szentelik meg a vizet. A katolikus egyház csak a középkortól alakította ki ezt a hagyományát. Egy másik katolikus hagyomány szerint a papok fából készült keresztet dobtak a vízbe, majd a hívık a vízbe ugrottak érte.
Népszokások Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. A Kárpát-medencében A magyarság körében különbözı népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötıdnek. Például Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén komoly hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat. A bölcsıre is szent vizet hinttetek. Házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdıbetőjét vésték fel, így: G + M + B. Ez egy 15. századi eredető szokás. A 16. századtól kezdve pedig a csillagének éneklése vált az ünnep részévé. A mediterrán országokban Az olaszországi hagyomány szerint Befana, az öreg jó boszorkány ezen a napon a jó gyerekeknek ajándékot hoz. Egyes országokban (különösen Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és a latin-amerikai országokban süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon (Día de los Tres Magos) kapják az ajándékot karácsony helyett. 19.
Északi Tája ájakon/Ünnepeink kon/Ünnepeink Idıjárásjóslás Vízkeresztkor
HA NAPFÉNYES VÍZKERESZT...
Azt tartották, ha Vízkeresztkor esik, akkor hosszú lesz a tél. Hideg idı esetén korai tavaszban reménykedtek. Egyes helyeken azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszú lesz a kolbász. A jugoszláviai magyarok szerint, ha e napon esik az esı, akkor férges lesz a mák, ha hideg van, rossz termésre lehet számítani. Ha a szél fúj, szerencsés év lesz. Ha fagy, soká fog tavaszodni, ha enyhe az idı, akkor hamar jön a tavasz.
Ha napfényes Vízkereszt Megcsordítja az ereszt, Akkor évben jól ereszt A kalász és a gerezd. Öregektıl tudom ezt, Higyjük el, probatum est. Kelt: hoc anno, Buda-Peszt. Arany János(1882)
Mese a vízkeresztrıl Szép szokás volt Mátyás idejében Buda várában, hogy újesztendı örömére a király megajándékozta a palotának és Budának népét. Ezt az ajándékozást pedig mindig vízkereszt ünnepén rendezték. Felvonultak erre a napra sorjában a király elébe mind a fırangúak, akik az udvart szolgálták, meg a palota minden tisztjei, minden ırei, cselédei, akik az udvarnál vagy a királyi háztartás körül valami szolgálatot tettek. Mindenki az ünneplıjét vette föl erre a nagy napra, s mind a nagyok, kicsik a maguk méltóságának, mesterségének a jelvényeivel jelentek meg a fogadóteremben. A fıvadászmester kürtöt, a fıpohárnok ezüstkupát tartott kézben, a tisztek alabárddal, az udvari zenészek ki síppal, ki hegedővel, ki tárogatóval, az énekes kobzosok kobozzal, szabók ollóval, csizmamester dikiccsel, a szakácsok fızıkanállal, mészáros taglóval, inasok tállal, pecérek korbáccsal járultak Mátyás király színe elé, ki maga az ajándékkal megrakott, drága rezes asztalná Egyenként jöttek a hódoló udvari személyek az asztalhoz, és megálltak fıhajtással Mátyás király elıtt. A király pedig kinek-kinek a hivatala, foglalatossága szerint való ajándékot választott a kincses asztalról. Az uraknak díszkardot, remekbe faragott vadászkürtöt, ékesen munkált aranysarkantyút nyújtott; a tisztek is szép kardot, lándzsát kaptak; aki asszonyszemély volt, annak győrővel, kösöntyővel kedveskedett a király; tepsibe, tárogatóba meg csupasz tenyerekbe azután olvasatlan vetette, dugdosta a csillogó-ragyogó aranytallért. A talján krónikásnak meg az volt a dolga, hogy a Mátyás ajándékaihoz egynéhány odavaló, kedves, tréfás szót vessen ráadásnak, persze magyar nyelven, mert aki Hunyadi Mátyás kenyerét ette, borát itta, annak mindnek érteni kellett a magyar szót. Így azután vidám hangulattal folyt az ajándékozás reggeli harangtól déli harangig. Mikor már a vége felé járt a vízkereszti örömünnep, Mátyás odafordult a hőséges krónikáshoz. -Hát neked, kedves Galeottóm, ugyan hogy nem jutott eszedbe, hogy magad is elıhozzad a mesterséged szerszámait, hogy azok révén ajándék üsse a te markodat is? Amire Galeotto azt felelte: -Jól tudod, felséges király, hogy Galeottónak nincsenek szerszámai. Hacsak avval a hitvány, maszatos lúdtollammal nem állottam volna elı, hogy pironkodjam vele a többi díszes, takaros, derék jelvények közepett! Mátyás király pedig szertehordozván tekintetét az udvar népén, emelt hanggal mondotta: -De csak hozasd le, mutasd meg, jó Galeottóm, azt a te maszatos lúdtolladat, az a lúdtoll írta a könyveidet, amelyek örökké becsületére váltnak a királyi könyvtárnak. Le is hozták a Galeotto tintás lúdtollát, azt a tollat Mátyás király vette a kezébe, és: - Lássátok – így szólott-, ez a gyenge kicsi szerszám kardnál is erısebb kard, bajt vív dicsıségért és életért; ostor is ez a szerszám, serkent s fenyít; tárogató is, mely némán sivalkodik majd számtalan fülekbe; tő is ez a szerszám, embernek és nemzetnek hírét varrogatja; fényessége pedig nem tőnél, de villámnál is nagyobb és messzibbre érı, mert ennek a világánál látja a jelent a jövendıt. És fényes ekevas is ez a könnyő lúdtoll, akit az ujjam közt forgatok, ez szántja az idı földjét, melybe derék magyarok vetik el a nemzet örök életét. Evvel Mátyás király odaadta a lúdtollat a krónikásnak, és a legnagyobb ezüsttálat színig öntötte aranytallérral, azt a tálat két inasnak kellett felvinni a Galeotto szobájába, ı maga bizony föl se bírta volna emelni. 20.
Északi Tájakon/ Tájakon/Teljesítménytúra ájakon/Teljesítménytúra ajánlatok Megyei tagszervezeteink és a Szövetség szervezésében 2010. elsı negyedévében VIII. TÉLI TÁJOLÁS TELJESÍTMÉNYTÚRA 2010. január 31.-én a Bükkszentkereszt - Ifjúsági tábor, Völgy u. versenyközpontban. várja a túrázókat az év elsı teljesítménytúráján, a Bükkben a Zöld Sportok Clubja • A Téli Tájolás 30 táv Bükkszentkereszt – Bükkszentlászló – Lillafüred – Sebesvíz – Bükkszentkereszt útvonalon, 800 m szintkülönbséggel, 8 óra szintidın belül, 28 km logikus táv megtételével teljesíthetı. • A Téli Tájolás 15 táv Bükkszentkereszt – Bükkszentlászló – Lillafüred –Bükkszentkereszt útvonalon, 400 m szintkülönbséggel, 5óra szintidın belül, 16 km logikus táv megtételével teljesíthetı. További részletek a www.eszaktura.hu honlapon. XVII. BARCIKA TELJESÍTMÉNYTÚRÁK 2010. február 13.-án megrendezésre kerülı teljesítménytúrán , sok szeretettel várják a Kazincbarcikai Természetbarát Egyesület tagjai az érdeklıdı természetjárókat. Ezen a teljesítménytúrán Barcika 15, 25A, 25B, 50, 65 elnevezéső távokon lehet elindulni. Az egyes távoknak megfelelı útvonalak: • BARCIKA-15: Kazincbarcika- Bükk-tetı- Nagy-Lapos-bérc- Lófartanya- Ebecki-tetı- Kazincbarcika; Táv: 17 km, Szintk.: 520 m Szintidı: 5 óra • BARCIKA-25A: Kazincbarcika- Bükk-tetı-nyerge- Nagybarca- Bánhorváti- Nagy-Lapos-bérc- LófartanyaEbecki-tetı- Kazincbarcika Táv: 26 km Szintk.: 780 m Szintidı: 7 óra • BARCIKA-25B: Kazincbarcika- Bükk-tetı-nyerge- Nagybarca- Bánhorváti- Damasa-szakadék- UpponyDédestapolcsány; Táv: 26.4 km Szintk.: 680 m Szintidı: 7 óra • BARCIKA-50: Kazincbarcika- Bükk-tetı- Nagy-Lapos-bérc- Bánhorváti- Damasa-szakadék- UpponyDédestapolcsány- Peres-erdı- Nyír-völgy- Lófar- nyereg- Ebecki-tetı- Kazincbarcika; Táv: 47.6 km Szintk.: 1300 m Szintidı: 12 óra • BARCIKA-65: Kazincbarcika- Bükk-tetı- Nagy-Lapos-bérc- Bánhorváti- Damasa- szakadék- UpponyDédestapolcsány- Mályinka- Csondró-völgy- Szentlélek- Örvénykı- Farkasgödör- Taksalápa- TardonaBaglyas-tetı- Ebecki-tetı- Kazincbarcika; Táv: 65,1 km Szintk.: 1690 m Szintidı: 17 óra. Rajt- Cél: Kazincbarcikai Sport Központ /KSK/, amely a városi autóbusz végállomás közvetlen közelében található. További részletek: www.barcikaturista.shp.hu honlapon. XIII. NÉPEK TAVASZA TELJESÍTMÉNYTÚRA. 2010. március 15.-én rendezi a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség az elmúlt évekhez hasonlóan, négy különbözı távon. • 42 km: Miskolc, Herman Ottó Emlékpark - Fehérkı-lápa – Lillafüred – Vesszıs – Borókás-teber – Sebesvíz-elágazás – Jávorkút – Csipkéskút – Bánkút – Nyír-kı – Farkas-nyak – Jubileumi-forrás – Ómassa – Garadna – Háromkúti-völgy (aranylépcsı) – Örvénykı – Válint-kereszt – Csókás – Kaszás-rét – Kis-galya – Hársas-bérc – Miskolc, Herman Ottó Emlékpark; Szintk.:1570 m, Szintidı: 6 óra (Csak futva teljesíthetı). • 30 km: Miskolc, Herman Ottó Emlékpark - Fehérkı-lápa – Lillafüred – Vesszıs – Borókás-teber – Sebesvíz-elágazás – Sebesvíz üdülı- Garadna – Háromkúti-völgy (aranylépcsı) - Örvénykı – Válintkereszt – Csókás – Kaszás-rét – Kis-galya – Hársas-bérc – Miskolc, Herman Ottó Emlékpark; Szintk.:1280 m, Szintidı: 8 óra • 15 km: Ómassa – Szentlélek – Örvénykı - Válint-kereszt – Csókás - Kaszás-rét - Kis-galya - Hársas-bérc - Miskolc, Herman Ottó Emlékpark; Szintk.:560 m, Szintidı: 5 óra • 10 km: Miskolc, Herman Ottó Emlékpark – Molnár szikla – Szeleta tetı – Dolka-tetı – Lencsés-tetı – Kisgalya - Hársasbérc– Miskolc, Herman Ottó Emlékpark; Szintk.:440 m, Szintidı: 4 óra További részletek késıbb a www.eszaktura.hu honlapon. A teljesítménytúra része a Cartographia Kupa 2010 teljesítménytúrák sorozatának! MAGYARORSZÁG GYÖNYÖRŐ 2010. március 20.-án, Miskolc-Ómassán rendezi a Zöld Sportok Clubja ezt a teljesítménytúrát 30 és 15 km távokon. Részletek késıbb olvashatók a www.eszaktura.hu honlapon. 21.
Északi Táj Tája ájakon/Kedvezmények kon/Kedvezmények Regisztrációs kártya igénylési lehetıség a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetségnél! A B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség 2010. évtıl regisztrációs kártyarendszer bevezetésével kívánja biztosítani tagszervezeteinek azon igényét, hogy tagjaik természetjárás fejlesztésére szánt forintjai teljes egészében megyénket gyarapíthassák. A kártya birtokosának a Szövetség kizárólagos kedvezményeket (5-50%) nyújt az általa, valamint tagszervezetei által rendezett számos teljesítménytúrán, autóbuszos kiránduláson, rendezvényen, illetve szállásfoglalás és egyéb szolgáltatások igénybevétele esetében. A kártya csak a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség tagszervezetein keresztül igényelhetı, melynek éves díja 2010. évre: aktív 1200 Ft
nyugdíjas 600 Ft
diák 300 Ft
6 éven aluliaknak ingyenes A 2010. évben kiadott kártyák érvényességi határideje 2011. január 31. A költségek csökkentése érdekében a regisztrációs kártya nem fényképes, ezért a kedvezmények igénybevételéhez más, a személyazonosság megállapítására alkalmas arcképes igazolvány is szükséges. Balogh Sándor elnök B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség
Északi Tája ájakon/Kikapcsolódás kon/Kikapcsolódás 1.
2.
3.
4.
5.
11.
6.
12.
14.
16.
19.
30. 34.
9.
10.
21.Skálahang.22. Kronométer.23. Literátor.24. Hangtalan nevő ! 26.Abban a bizonyos idıpont ban.29. Görög bető.30.Angol helyeslés.32.Ceruza régiesen.33.Egytemi részleg. 34.Arab állam. 36.Páratlan konc !37. Uri …. Móricz regény.38. egy csúcs a Bükkben.
17. 20.
22. 25.
8.
13.
15.
18.
24.
7.
21.
Függıleges : A jelvényszerzı túrasorozatban ezen a 900-as csúcson is található bélyegzı hely. 2. Nedves helyet kedvelı fafajta.3.Nyaraló. 4.Római pénzecske. 5.Állatok alá vetett szalma. 6.A gyorsírás feltalálója. 7.Költıi sóhaj. 8. Könyv eleme. 9.Havasalföldi fejedelem volt.10. Fejfájás csillapító gyógyszer. 15.Üdülıváros Floridában. 16. Negatív töltéső ion. 19.Távol-keleti földszoros.20.Szaglószerv.25.Angi …. Sándor Pál filmje. 27.Iskolai füzet.28. Kutya elé vetett csont. 29.Brazil tagállam. 31.Dunántúli Tanuhegy .33.Víznyerı hely.35.Kettıs bető.37.Személyes névmás.
23. 26.
31.
27.
28.
29.
32. 35.
33. 36.
37.
38.
Vízszintes : 1. Román stílusú apátsági templomáról is híres település.11. Egykor köcsögtartó állvány volt.12.Római 51.13.Nagyobb elıszoba.14.Albán pénz.15. Nagy írónk (Ferenc).17. Fél pagoda.18.Némán váró.19.Japán nık viselete.
Tislerics Endre
22.
Északi Tájakon/Események ájakon/Események képekben
2009.02.14. FARSANGI BÁL
2009.12.05.KTE MIKULÁS
2009.12.05. HTE MIKULÁS
2009.12.12.VTSZ MIKULÁS
2010.01.06. AZ ÉV ELSİ SZERDAI TÚRÁJA
2010.01.10. „TÁTRANÉZİ TÚRA”
Északi Tá T á jakon A
BORSOD–ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG LAPJA Kiadja B.A.Z. Megyei Természetjáró Szövetség 3527 Miskolc, Selyemrét u. 1. Telefon: 46/504-778, ügyelet : kedd 16-18 óra. (páros heteken) Honlap :www.eszaktura.hu, E-mail :
[email protected] Készítık: Bartók Julianna, Bernáth Marietta A kiadvány a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg Készült 600 példányban
Északi Tájakon/Természetfotók
BERECZKI DÁNIEL
KEREKESNÉ SZŐCS KATALIN
MOLNÁR MIHÁLY
KISKUN MAGDOLNA
KISKUN MADDOLNA
SIMCSIK LÁSZLÓ
FEKETE TIBOR
BARTÓK JULIANNA
