XVI. Évfolyam 1. szám
A Víz Világnapjára Tulajdonképpen alig múlik el nap az esztend ben, hogy ne hallanánk avatott tudósok, vagy az egyszer földi halandók szájából aggódó szánakozást planétánk borús kilátásairól, nehéz sorsáról. Bizonyára ezért van két nap a naptárban – március 22-e a Víz Világnapja és április 22-e a Föld Napja -, amikor a világon mindenütt nagyobb hangsúlyt kap a “vén bolygó”, a Föld léte. Nem kétséges, hogy nem napokat, hanem éveket, évtizedeket kellene szentelnünk a bolygónk ellen eddig elkövetett merényletek ellensúlyozására. A kutatók, a “zöld mozgalmak” figyelemfelkelt kampányai mára értek be, és el hozzánk, s végre úgy t nik, hogy kormányzati szinten is komolyan veszik a környezetvédelmet és komoly lakossági, önkormányzati kezdeményezések is fellelhet k. Nekünk, akik a vízzel, e fontos lételemmel dolgozunk, saját jöv nkre való tekintettel is kiemelt feladatot jelent a természet, a vízbázisok védelme.
Az ügy fontosságát számos érv támasztja alá, most ezek közül emelünk ki néhányat. Gazdaságunk öntudatlanul is arra késztet, hogy rosszul használjuk és tönkretegyük a természetet, mert alábecsüli és alulértékeli szolgáltatásait. A természet viszont egyre kevésbé tud annyi szolgáltatást nyújtani, amennyire a Föld szaporodó népességének és növekv gazdaságának szüksége lenne. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a természeti szolgáltatások folyamatos leépülése nemcsak a mai létünket veszélyezteti, hanem végs soron az emberiség fennmaradását is.
Mi okozta, hogy ilyen rossz irányba haladunk? A természetet korlátlan és kimeríthetetlen forrásnak, egyben hulladéknyel nek tekintjük. Az emberi befolyást jelentéktelennek vagy jónak látjuk. Az egyes országok haladásának és gazdasági fejlettségének felmérésére használt eszközök maguk is kialakíthatják és meger síthetik ezt a felfogást. A bruttó hazai termék (GDP) például állítólag az egy országon belül el állított termékek és szolgáltatások értékét méri. De a legértékesebb javakat és szolgáltatásokat – amelyeket a minden egyéb alapjául szolgáló természet nyújt – alig, vagy egyáltalán nem veszi számításba. A természet ökoszisztémái például nyersanyagokat állítanak el , vizet tisztítanak és szabályoznak, hulladékot vesznek fel és bontanak le, tápanyagokat áramoltatnak, talajt hoznak létre és tartanak fenn, növényeket poroznak be, korlátozzák a kártev k számát, s szabályozzák a helyi vagy a globális éghajlatot. Sok természeti szolgáltatás onnan ered, hogy a természet körforgásban tudja tartani és szabályozni a víz, a tápanyagok és a hulladékok áramlását. Az emberi beavatkozás azonban csökkentette a vízsz r és vízszabályzó képességét, a talajvíz visszatöltését, a tápanyagok és üledékek mozgatását, vagyis az élet fenntartását. A cirkuláció és recirkuláció egyik alapvet jellemz je, hogy a víz csapadékként lehullik a földre, átfut a tájon a patakokba és a folyókba, s azokkal végül eljut a tengerre. A víz természetes körülmények közötti lassú mozgása ahhoz is kell, hogy visszatöltse a föld alatti víztárolókat – a víztartó rétegeket -, ahonnan vizünk zömét nyerjük. Kiszámították, hogy egy 223 ezer hektáros floridai ingovány évi 25 millió dollárt ér, pusztán azáltal, hogy vizet tárol és visszatölti a környék víztartó rétegét. Világszerte hatalmas méret mocsarakat csapoltak le, amelyek többé már nem nyújthatnak ilyen értékes szolgáltatást. Másutt az emberek olyan sok vizet használnak, hogy a folyók kiszáradnak, miel tt elérnék a tengert és nem tudnak édesvizet, hordalékanyagokat és tápanyagokat szállítani a part menti és a tengeri rendszereknek. A túlzó elterelés miatt sós víz törhet fel a mélyb l és kerülhet a talajvízbe. Európa s r n lakott földközi-tengeri, fekete- és balti-tengeri partvonalai mentén már ma is veszélyezteti a sós víz benyomulása a talajvíztartó rétegeket. A talajvíz túl gyors kiemelése kimeríti ezt az egyébként megújuló forrást, s ráadásul csökkentheti a jöv ben a víztartó réteg víztároló képességét is. A természet ingyenes szolgáltatásainak értékét úgy is felbecsülhetjük, hogy kiszámítjuk mennyibe kerülne a társadalomnak a pótlásuk. A megfelel infrastrukturális szolgáltatások, például a vízkezelés, az öntözés, a töltések, az árvízvédelem kiépítése a fenntartása óriási költségekkel jár. A vízgy jt ket azért értékeljük nagyra, mert képesek arra, hogy felvegyék és megtisztítsák a vizet, visszavigyék a körforgásba a fölösleges tápanyagokat, rögzítsék a talajt és megel zzék az árvizet. A vizes területek a városok közelében bizonyulnak a legértékesebbeknek, ahol gondoskodnak a vízellátásról, a tápanyag-koncentráció csökkentésér l és az árvízvédelemr l. Annak ellenére, hogy mindez már rég kiderült, a vizes területeket és a vízgy jt ket még ma is nagy ütemben állítják át egyéb, például mez gazdasági hasznosításra. Mértéktartó becsléssel azt mondhatjuk, hogy az Egyesült Államokban és Európában a vizes él helyek több mint a fele, Ázsiában pedig 27 százaléka veszett el. Legyünk hát gondos gazdái környezetünknek, hogy a jöv generációi méltó emberi környezetet örökölhessenek t lünk. Március 22-én, e tavaszi napon a vizet ünnepeljük mindenütt a világon. Az újjászületés évszakában az élet selemét övezi különös tisztelet. Az ünnep attól szép, hogy ugyanazt a megszentelt pillanatot teszi újra és évr l évre átélhet vé.
A Víz Világnapja egy olyan id szakot el legez meg számunkra, amikor a ma gondjaira, mint régen megoldott feladatokra gondolhatnak vissza az emlékez k. A víz védelme, erejének ismerete, felhasználása – de nem kihasználása – egyben figyelmeztetés is. Ha jól gazdálkodunk vizeinkkel, Magyarország s a mi közérzetünk is jobbá válik. Nekünk, akik a vízügyi szolgálat közkatonái vagyunk, ez kell, hogy áthassa mindennapjainkat. Jánossy Gábor
Egy sikeres év sikertelenségei Beszélgetés Tóth István vezérigazgatóval arról, ami nem valósult meg a 2000. évben
A DRV Hírek el z lapszámában interjút közöltünk Tóth István vezérigazgató úrral a részvénytársaság 2000. évi eredményeir l. Akkor kiderült: a cég a tavalyi évet rendkívül sikeresen zárta. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy egyes kérdésekben nem érték kudarcok is a cégvezetést.
- Melyek voltak azok az Ön által legfontosabbnak tartott elképzelések, amelyeket mégsem sikerült megvalósítani? - tettük fel a kérdést a vezérigazgató úrnak. - A valóban sikeresen zárult tavalyi évben két olyan témakört szeretnék megemlíteni, amelyek sikertelensége kissé árnyékot varázsol az arcomra. Az egyik, hogy az állami tulajdonú m veknél nem tudtuk bevezetni a régóta tervezett két tényez s vízdíjat annak ellenére, hogy szinte már csak az illetékesek aláírása hiányzott az okiratról. A DRV Rt. már négy-öt éve foglalkozik ezzel a kérdéssel és bombázza az ármegállapító hatóságot, az illetékes minisztériumot. A múlt évben maga a minisztérium kezdeményezett egy szakért i vizsgálatot ebben a kérdésben, amelyb l arra következtettünk, hogy végre valóban van esély az új - de más területeken már használt és bevált - módszer bevezetésére nálunk is. Annál is inkább lehettünk optimisták, hiszen egyszerre öt regionális vízm nél vezették volna be ezt a rendszert. A vizsgálatokra összeállítottak egy “team”-et, amelynek vezet je, koordinátora a mi gazdasági vezérigazgató-helyettesünk volt, és magam is részt vettem esetenként a közgazdászok munkájában. A szezonalítás miatt egyébként a kéttényez s vízdíj kérdése legf képpen bennünket, a DRV Rt.-t érinti, de a más területek szakemberei is jobbnak, igazságosabbnak tartották a jelenlegi rendszernél. - S ha szinte mindenki támogatta az elképzelést, akkor miért nem sikerült mégsem megvalósítani, bevezetni? - Szinte minden el készít fórumot megjártunk, az elképzelést nem csak a vízügyi szakemberek, de a helyi önkormányzatok, cégek, szervezetek is támogatták, így meglepetésként ért
bennünket, hogy végül mégsem fogadták el. Biztosat nem tudunk, de úgy vélem, hogy az id közben bekövetkezett miniszterváltás nem tett jót ennek az ügynek. Az új miniszter valószín leg nem ismerhette eléggé az ügyet, s így a dolog “elúszott”. - Vajon végleg elúszott? - Biztosat nem lehet tudni, azt azonban nem tartom valószín nek, hogy hamarosan még egyszer napirendre t zzék. Az eltelt id szak vizsgálódásai azonban mégsem voltak haszontalanok a számunkra, hiszen rengeteg adatot, statisztikát állítottunk össze, s rengeteg tanulsággal lettünk gazdagabbak. A statisztikákat mindig bekötési darabszámmal számoltuk, s most vált világossá számunkra, hogy ez nem mindig azonos a fogyasztók számával. A vizsgálódásaink során döbbentünk rá arra is, hogy 14 ezer olyan fogyasztói hely van a balatoni üdül körzetben található 152 ezer fogyasztói hely közül, ahol nulla a fogyasztás. Ezeken a helyeken is fenn kell tartanunk a vízvétel lehet ségét, nekünk itt is keletkeznek állandó költségeink, amelyeket jelenleg azokkal a fogyasztókkal vagyunk kénytelenek megfizettetni, akik használják a vezetékeinket, a vizet. A két tényez s díjnak éppen az lenne az alapideológiája, hogy a lehet séget, a rendelkezésre állást fizesse meg mindenki, s utána pedig az elfogyasztott mennyiség arányában vállalja a költségeket. -Egy darabig most talonba lehet tenni ezt a tervet, de mi a helyzet a másik “kudarcba fulladt “ elképzeléssel? - Szerettünk volna áttérni a bértömegszabályozásra. Az SAP integrált vállalatirányítási rendszer piacvezet informatikai szoftver, néhány éve a világon a vállalatirányítási szoftverek közül negyven százalékot ebb l adtak el. Ezt vásárolta meg a DRV Rt., s ennek a bevezetése van most folyamatban a társaságunknál. A bevezetés három éves folyamat, amelyb l most a második évet kezdtük meg. Ugyanakkor még mindig az átlagbér szabályozási rendszerben dolgozunk, amely nem igazából illeszthet az új irányítási modellhez. Ezért szerettünk volna áttérni a bértömeg szabályozásra. Méghozzá úgy, hogy elképzeléseinket a szakszervezet is támogatta. Azért is jó lett volna váltani, mert a DRV Rt. átlagbér színvonala az országos víziközm szolgáltatók átlaga alatt van, és a regionális állami tulajdonú vállalatok rangsorában is csak az utolsó el ttiek vagyunk. Hirdetjük, hogy az országban is szakmai vezet szerepre törekszünk, korszer módszereket vezetünk be, s ezekhez jól képzett szakembereket akarunk alkalmazni ... , de a jól képzett szakembereink rendre itt hagynak bennünket. A bértömeg szabályozás esetén a létszám szabályozásának nagyobb szerepe lehetne, s jobban meg tudnánk fizetni szakembereinket. Úgy gondolom, hogy ha ebben nem tudunk rövidesen el bbre lépni, akkor jól képzett szakemberek távozhatnak t lünk olyan kisebb szolgáltatókhoz, ahol a követelményszint a miénknél alacsonyabb, a bértarifa viszont magasabb. Gyarmati László
“Stratégia 2005.” A Társaság stratégiai célkit zései A DRV Rt. középtávú stratégiai tervének id távja 2000-t l 2005-ig terjed. Ez az id szak Magyarország Európai Uniós csatlakozására való felkészülés id szaka is. A céloknak igazodnia kell a felkészülés és a fogyasztók támasztotta nagyobb igényekhez.
1993. április 1-vel a Dunántúli Regionális Vízm vek utódjaként jött létre a Dunántúli Regionális Vízm Részvénytársaság zártkör alapítással. Alapítása óta a Társaság piaci helyzete stratégiailag nem változott, s annak ellenére, hogy természetes monopóliuma megsz nt, piacvezet szerepet tölt be a víziközm szolgáltatások területén. A tulajdonosi szerkezetben bekövetkezett változások alapvet jellemz je, hogy az állam és az önkormányzatok tulajdonában lev közm vagyon határozottan elkülönül a részvénytársaság tulajdonában lév m ködtet vagyontól. A szolgáltatás hosszú távú szerz dések alapján történik. A DRV Rt. m ködési területén található két kiemelt üdül övezet - a Balaton és a Velencei-tó miatt - a szezonalítás és az átlagostól szigorúbb környezetvédelmi el írások jellemz ek. A szolgáltatási díjak emelkedése az egész ágazat – s ezen belül a DRV Rt. – megítélését is negatívan befolyásolta. Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatási díjak a fogyasztók reáljövedelmének aránytalanul magas arányát teszik ki. A dolgozói részvényjegyzéssel megváltozott a Társaság tulajdonosi összetétele is. Ezen új tulajdonosi kör stratégiai elvárásai is helyet kell, hogy kapjanak céljaink között. Stratégiai célok A fogyasztói elégedettség növelése és a környezet – ezen belül a m ködési terület vízbázisainak – megóvása, biztonságos szolgáltatás nyújtása elfogadható áron a lehet ségek szerinti legjobb min ségben. A Dunántúli Regionális Vízm Rt. felkészítése arra, hogy az ország Európai Unióba való belépésével létrejöv egységes piacon is meg rizhesse versenyképességét úgy, hogy piacvezet szerepét a Dunántúlon megtartsa és tovább er sítse, nemzetközi elismertségét növelje. A fogyasztó központú m ködés er sítése Fogyasztóinkkal való kapcsolataink er sítését és b vítését a centralizált ügyfélszolgálati rendszer továbbfejlesztésével, az informatikai lehet ségek kihasználásával, a fogyasztói érdekképviseletekkel együttm ködve tervezzük elérni. Üzemeltetési, szolgáltatási és értékesítési kapcsolatainkat átláthatóbbá, illetve szabályozottabbá kell tenni a már elfogadott üzletszabályzat érvényesítése révén. Az üzletszabályzat szerz déses kapcsolatainkban és az ügyfélszolgálat hatékonyabb m ködésében egyaránt fontos szerepet játszik. A díjrendszer korszer sítése terén arra kell törekednünk, hogy az a fogyasztói elégedettséget negatívan ne befolyásolja, ugyanakkor javítsa annak jelenlegi aránytalan teherelosztó jellegét, biztosítsa társaságunk számára az állandó költségek jobb megtérítését, valamint a fogyasztói szokásoknak jobban megfelel hátrányos költségszerkezet átalakítását.
A szolgáltatás min ségének folyamatos javítására való törekvésünkben ki kell használnunk a min ségbiztosítás adta lehet ségeinket. A fogyasztói elégedettséget rendszeresen mérjük és értékeljük, ehhez hatékony kiértékel módszereket kell kidolgoznunk. A víziközm szolgáltatóknál a közvéleményben kialakult el nytelen kép pozitív irányú befolyásolása szükséges. Ezért szükséges fogyasztóink és partnereink, valamint a települési önkormányzatok felé társaságunkról kedvez image közvetítése. E törekvésünkben nem nélkülözhetjük az összefogást és az együttes fellépést stratégiai partnereinkkel. Az önkormányzatokkal való kapcsolat jöv beli m ködésünk stratégiai területe, szükséges tehát a velük való kapcsolat er sítése és b vítése, a kölcsönös tájékoztatás, a fejlesztési elképzelések egyeztetése. A jelenlegi m ködési terület megtartása mellett cél az üzemeltet i integráció, amely új piacok megszerzésére irányul önkormányzati gazdasági társaságok létrehozásának kezdeményezésével és olyan további akciókkal, mint az önkormányzati közm fejlesztések támogatása, el segítése, társasági er források rendelkezésre bocsátása. A fogyasztói kör további b vítésére irányuló törekvéseink sorába tartozik az is, hogy a települési infrastruktúra területén komplex szolgáltatást nyújthasson társaságunk. Ezért szükséges a közm olló csökkentése, a csatornázottság növekedésének el segítése, valamint az, hogy a települések csapadékvíz-elvezetési fejlesztései – különösen a Balaton és a Velencei-tó körzetébe – felgyorsuljanak. A befektetési, vagyonkezelési tevékenység b vítése ugyancsak piacb vít hatású. Ezen a területen a tulajdonos egyetértése mellett célunk, hogy más, az ágazatban tevékenyked gazdasági társaságokba fektessünk be és az ehhez szükséges forrásokat Társaságunk részére biztosítsuk. A befektetések mellett célunk az eddigieknél szélesebb kör vagyonkezel i szerep vállalása és más, a víziközm szolgáltatások terén más felkészült társaságokkal közös vállalkozások létrehozása. A társasági er forrásokkal összefügg stratégiai célok: A vállalkozási és szolgáltatási tevékenység m szaki, technológiai színvonalának folyamatos emelése is az uniós elvárásokra történ felkészülést célozza. Mind a közm , mind pedig a m ködtet vagyon szempontjából dönt az elavult technológiák kiváltása és a m szaki színvonal jelenleginél magasabb szinten történ egységesítése, a kutató és fejleszt tevékenység elismerésének er sítése. Magas színvonalú szolgáltatás csak jól képzett és megfelel en motivált munkaer vel valósítható meg. A fogyasztói megelégedettség els dlegességének hangsúlyozása mellett stratégiai céljaink végrehajtásának feltétele a dolgozói megelégedettségre való törekvés. Fontos, hogy a térség növekv számú külföldi ingatlantulajdonosaival a fogyasztóiszolgáltatói kapcsolatok kialakíthatók legyenek és a külföldi kapcsolatkiépítés is idegennyelvtudást feltételez, ezért ennek b vítése stratégiai kérdés. A jól képzett humán er forrás, a hatékonyan m köd érdekeltségi rendszer, valamint az, hogy a társaság dolgozói részvényesekké váltak, mind a társasági er forrásokkal való jobb gazdálkodás irányába hat.
A szabad vízm kapacitások hasznosítása ugyancsak a társaság rendelkezésére álló er forrásgazdálkodás körébe tartozik. A társasági cél az, hogy az önkormányzati közm fejlesztések és ezek hasznosulása segítse az állami tulajdonú regionális közm vek kihasználtságát. A környezetközpontú Irányítási rendszer (KIR) kiépítése és a min ségtanúsítás megszerzése versenyképességünk szempontjából elengedhetetlen. Fontos stratégiai cél a közm tulajdonosok közösségének kialakítása, e területen iránymutató szerep vállalása. E területen stratégiai szövetséget kell létrehoznunk más szolgáltatókkal. Társasági hatékonyság növelése A Társaság szervezetét és m ködését meg kell feleltetnünk a felkészülési folyamat kihívásainak. Ennek fontos eleme a folyamatközpontú irányításhoz illeszked szervezet kialakítása, a szervezeten belüli munkamegosztás ésszer sítése. A társaság m ködésével kapcsolatos vezet i, tulajdonosi döntések és ehhez szükséges információk naprakész biztosítása stratégiai cél. Az Integrált Információs Rendszer bevezetésének és alkalmazásának f célja a veszteségforrások feltárása és a hatékony költséggazdálkodás megvalósítása. A szolgáltatások biztonsága és folyamatossága érdekében létrehozott társüzemi szolgáltatások kihasználásának javítása, ehhez kapcsolódóan a bels szervezeti struktúra korszer sítése, a tevékenység biztosításához id legesen nem szükséges szabad kapacitások vállalkozási formában való hasznosítása ugyancsak kiemelt stratégiai célunk. Európai normáknak megfelel szolgáltatóvá válás A Min ségbiztosítási Rendszer teljes kör bevezetése az európai egységes piacon hatékony, versenyképes jelenlét el készítésének fontos állomása. Az ISO tanúsítványok szempontjából nemcsak azok megszerzése, de hosszú távú megtartása is alapvet érdeke társaságunknak. A társasági tevékenység környezetvédelmi és vízgazdálkodási normáknak való megfeleltetése és ennek fogyasztókkal való megismertetése javítja a társaság megítélését. Az Európai szinten elismert szolgáltatók jobb pozícióból indulnak az uniós csatlakozást követ en egységessé váló piacon. Ezért stratégiai céljaink közül nem hiányozhat az európai normáknak megfelel szolgáltatóvá válás. Ehhez els sorban az szükséges, hogy társaságunk meg rizze és er sítse a hazai víziközm szolgáltatás terén eddig elért pozícióit, gyorsítsa fel az uniós normákhoz való alkalmazkodás és technológiai megújulás folyamatát és azokat felhasználva folytassa tovább kapcsolatainak kiépítését más európai közm szolgáltatókkal, szakmai szövetségekkel és üzleti partnerekkel. Az Európai Unió szakmai követelményeihez való alkalmazkodás érdekében a technológiai megújuláshoz szükséges beruházásokat kell végrehajtani. Tóth István vezérigazgató
Bérfejlesztés 2001 Avagy mennyi lesz a borítékban? DRV Rt., mint munkáltató és a VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szak szervezete között bérmegállapodás jött létre 2000. február 6-án. A megállapodást a munkáltató részér l Tóth István vezérigazgató, a szerz déskötésre jogosult szakszervezeti partner részér l Gábor Imre titkár írta alá. Lódi Miklós munkaügyi osztályvezet vel arról beszélgetünk, hogy a humáner forrás gazdálkodásra milyen hatással lesz a bérfejlesztés - Az el zetes üzleti tervben, amelyet az Igazgatóság is jóváhagyott, a bérpolitika megkülönböztetett módon kezeli a kiemelt projekteket és a társaság stratégiája szempontjából fontos munkaköröket. A kiemelt projektek közé tartozik az integrált informatikai rendszer további fejlesztése, a min ségbiztosítási, valamint a környezetközpontú irányítási rendszer feladatai. Itt kell megemlíteni az integrált humán er forrás fejlesztési rendszer kialakítását is. A stratégiai szempontból fontos munkakörök tekintetében további tárgyalásokra kerül sor. A szakszervezettel a második bérfejlesztési ütem során még a közgy lés id pontja el tt megtárgyaljuk a központi érdekeltségben feltüntetett összeg felhasználását. Az említett második bérfejlesztési ütem mértéke a többségi tulajdonos és az ágazati szakszervezet megállapodásán fog alapulni. Úgy tervezik, hogy ezt a megállapodást a vízm társaságok üzleti terveinek jóváhagyásáig - az eddigi gyakorlat szerint ez május hónapra esett - kötik majd meg. Az els ütem társasági szinten kilenc százalékos bérfejlesztési lehet sége, személyre lebontottan, differenciáltan jelenik meg munkatársaink alapbérfejlesztésében és a különböz pótlékokban, prémiumokban, mozgóbérekben. Az alapbérfejlesztés visszamen legesen január elsejét l érvényes. Az emelés hatását februári béreinkben érzékeltük el ször. - Melyek a stratégia szempontjából fontos munkakörök? - Bizonyára nem a legszerencsésebb megfogalmazás, mivel a stratégia realizálásában mindenkinek szerepe van, de érzékelhetjük, hogy például a min ségbiztosítás, környezetközpontú programirányítás, az alaptevékenységet ellátó üzemvezet k, laboratórium vezet k, a technológusok, vagy az informatikai szakterület munkatársai közvetlen értékteremt k az üzleti folyamatokban. - A január elsejét l országosan megemelt minimálbér hatását hogyan tudja kezelni a DRV Rt. ? - A 2700 f b l közvetlenül 124-en voltak érintettek, felzárkóztatásuk mintegy ötmillió forint bérköltséget jelentett.
Megnevezés
Létszám (f ) Bértömeg (e Ft)
Átlagkereset (Ft/f /hó)
Átlagos állományi létszám
2.820
2.989.437
88.340
Nem teljes munkaid s
52
46.699
74.838
Teljes munkaid s
2.768
2.942.738
88.594
TMI-b l központi alap
-
50.000
-
TMI-b l központi érdekeltség
-
100.295
-
A bérmegállapodásban rögzített módon további tízmillió forint lett a bérgazdálkodók rendelkezésére bocsátva a jelentkez bérfeszültségek kiküszöbölésére. Az alábbi táblázatból (amely a bérmegállapodás része) látható, hogy jelent s, csaknem hárommilliárdos bérkifizetést tervezünk. Járulékos költségekkel együtt az összes költség mintegy negyven százalékával számolhatunk ezen a területen. Ám az is látható, hogy viszonylag alacsony keresetszínvonalunk éles ellentétben áll a fokozódó követelményekkel, melyeknek - ennek ellenére - megpróbálunk eleget tenni, hiszen fogyasztóinknak az ilyen jelleg gondokból semmit sem szabad érzékelniük. A DRV Rt. vezetése intézkedéseivel a gazdasági év során törekszik arra, hogy az éves szint 12,5 %-os átlagkereset fejlesztés lehet sége megteremt djön, amennyiben az ágazati szint bérmegállapodás, az I-III. negyedévi eredmények és a várható adatok erre lehet séget adnak a társaság számára. B.Á.
TÁJÉKOZTATÓ az állami tulajdonú víziközm igénybevételével összefügg locsolási kedvezményr l a DRV Rt. szolgáltatási területén A DRV Rt. értesíti Tisztelt Fogyasztóit, hogy a közlekedési és vízügyi miniszter 8/2000. (X.18.) KöViM rendelete az állami tulajdonú víziközm igénybevételével összefügg locsolási célú kedvezmény elszámolásáról, és az ezzel kapcsolatos teend kr l a Magyar Közlöny 2000. évi 103. számában megjelent. A 2001. évt l kezd d en minden év május 1-t l szeptember 30-ig terjed id szakra a csatornahasználati díj felszámításánál locsolási célú felhasználás miatt a fenti id szakra es vízfogyasztás 10 %-kal csökkentett, korrigált mennyiségét kell figyelembe venni a csatornahasználat mennyiségének kiszámlázásánál. Kedvezményre jogosultak azok a lakossági fogyasztók, akik rendelkeznek – nem úszóteleknek min sül – lakó-, illetve üdül ingatlannal és azokra vonatkozóan érvényes szolgáltatási szerz déssel ivóvíz szolgáltatására és közcsatorna használatára. A rendelet szerint a lakossági fogyasztók abban az esetben igényelhetik a kedvezményt, ha: · a fogyasztónak nincs a szolgáltatói közm hálózaton kívüli egyéb alternatív - saját tulajdonú kút, vásárolt víz, felszíni vízhasználat - vízbeszerzési lehet sége,
· a fogyasztónak a víziközm szolgáltatóval szemben nincs díjhátraléka, · érvényes szolgáltatási szerz déssel rendelkeznek ivóvíz szolgáltatásra és közcsatorna használatra. A díjszámítás alapjául szolgáló mennyiségi korrekció a lakossági fogyasztó által benyújtott igényl lap alapján történik. A DRV Rt. a locsolási célú felhasználás miatti korrekció igénylésére szolgáló igényl lapot az ügyfélszolgálati egységeknél ingyenesen bocsátja a fogyasztó rendelkezésére. Internet elérhet séggel rendelkez fogyasztóink az igénybejelent rlapot letölthetik az alábbi címr l:
Az igénylést a tárgyév locsolási id szakára, legkés bb április 15-ig kell benyújtani a DRV Rt. részére. Határid n túli bejelentés esetén fenti kedvezmény csak a következ évre adható. Szolgáltató a rendelet szerint köteles a benyújtott igényeket 30 napon belül az igénylés valódiságának felülvizsgálatával elbírálni és err l a fogyasztót értesíteni. A további információval a DRV Rt. ügyfélszolgálatai állnak rendelkezésre. DRV Rt. · Dél-balatoni Üzemigazgatóság 8600 Balatonszéplak-alsó, Pf.: 111. Tel.: 84-501-150/151 · Észak-balatoni Üzemigazgatóság 8232 Balatonfüred, Kossuth L. u. 33. Pf.: 269 Tel.:87-581-534 · Nyugat-balatoni Üzemigazgatóság 8361 Keszthely, Vaszary K. u. 13. Pf.: 39. Tel.: 83-511-084 · Somogy megyei Üzemigazgatóság 7400 Kaposvár, Béke u. 41. Pf.: 33. Tel.: 82-555-547/129 · Pécsi Üzemigazgatóság 7630 Pécs-Üszögpuszta, Pf.: 32. Tel.: 72-410-100/109 · Fejér megyei Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Bakony u. 8. Pf.: 5. Tel.: 22- 513-806 · Internet elérhet ség: www.drv.hu Dunántúli Regionális Vízm Rt
Április 15-ig kell bejelenteni az igényt Az év elejét l hatályos jogszabály értelmében a locsolási kedvezménnyel kapcsolatos igényeket legkés bb április 15-ig kell benyújtani a helyileg érdekelt üzemvezet ségekre. A Dél-balatoni Üzemigazgatóságon Antalné Berei Csilla, a fogyasztási kapcsolatok csoportvezet je tájékoztatott bennünket az eddigi tapasztalataikról. Elmondta, hogy a rendelet napvilágra kerülése óta igen sokan keresik fel ket személyesen, vagy telefonon. k tájékoztatják az érdekl d ket a lehet ségekr l, segítik értelmezni a kitöltend bejelent lapot. El fordul például az is, hogy az évente 6 köbméter vizet felhasználó fogyasztó is megkeresi ket locsolási kedvezmény igénylésével.
A csoportvezet elmondta azt is: félreértések adódhatnak abból, hogy a DRV Rt. nemcsak állami tulajdonban lév víziközm veket üzemeltet, hanem önkormányzati tulajdonban lév ket is. Az önkormányzati tulajdonban lév víziközm vekre az adott település önkormányzata határozza meg a szolgáltatási díjakat, ezen belül a locsolási kedvezmény mértékét és alkalmazási módját. A DRV Rt. tehát csak az állami tulajdonú közm vek esetén illetékes a locsolási kedvezmény elbírálásában. Minden további információval a társaság ügyfélszolgálatai állnak a fogyasztók rendelkezésére.
Üdülési tervek a XXI. század els évében A 2000. év üdülési tapasztalatairól, az idei év elképzeléseir l faggattuk Pintér Lajost, a társaság szociálpolitikai csoportvezet jét; aki ezt az alábbiakban vázolta: - Az elmúlt években már tapasztalható volt a az üdülési igények növekedése, mely a tavalyi esztend ben sem torpant meg. Az igények jóval meghaladták a lehet ségeket, így a többszörös túljelentkezés komoly feladatot jelentett a beutalójegyek elosztása során. Az üdülési bizottság az üdülési tájékoztatóban megjelent szempontrendszer figyelembe vételével igyekezett az igények kielégítésére. Munkavállalóink az elmúlt évben 16 különböz helyszínen üdülhettek családtagjaikkal, ami közel 6.000 vendégéjszakát jelentett. Összesen 389 munkatársunk pihenését sikerült biztosítani, ezen kívül 92 f gyermeke részesült a fonyódi gyermeküdültetésben.
A balatonszéplaki faházas kemping
Hévízi üdül
Az új év új elképzeléseket is jelent. Terveink között szerepel az üdülési választék b vítése. Új helyszínként lép be Lázbérc, Harkány és B.szabadiSóstó. Lázbérc Kazincbarcika mellett található, f leg a kirándulást, horgászatot kedvel knek ajánljuk, Harkány pedig ismert melegvizes fürd jével várja a pihenni vágyókat. B.szabadi- Sóstón a volt horgásztanya felújítva, üdülési célokat szolgálva fogadja a horgászókat, és családtagjaikat. Továbbra is bérlünk lakókocsikat az olaszországi Jesolo kempingjében, és Igalban is megmarad bérleményünk
A szolgáltatás min ségének változtatására 2 db. ADRIA típusú lakókocsit vásároltunk, melyeket a megszokott helyre, a horvátországi Selcébe telepítjük. Saját üdül ink közül Hévíz, B.széplak és Balatonakarattya felújítva, új felszerelési tárgyakkal áll rendelkezésre, cserepart-
nereink Gyulán, Zalakaroson, Szegeden, Parádon, K szegen, Bükfürd n, Mátrafüreden, Miskolc-Tapolcán, Fadd-Domboriban és Dobogók n biztosítanak számunkra lehet ségeket. Szándékaink között szerepel a nyári gyermeküdültetés Fonyódon, mely az általános iskolás korú gyermekek üdülési lehet ségét jelenti a nyári szünet idején. Április elején kerül kiadásra az üdülési tájékoztató, mely véglegesíti a mai terveket. A tájékoztatóban közérdek információkkal is szolgálunk, így szót ejtünk az elhelyezésr l, a felszereltségr l, a megközelíthet ségr l, és az üdül k pontos címe mellett a létesítmények telefonszámát is feltüntetjük. Több éves tapasztalat, hogy munkatársaink a nyári hónapokban – f leg az iskolai szünet id tartama alatt – kívánnak üdülni, ezért üdültetési koncepciónk is ezt követi. A lehet ségek és az igények összehangolása nehéz feladat, amellyel remélem az idén is sikerül megbirkózni. Helyzetünket könnyíti, hogy a társaság az I. félév végén 12.000,-Ft üdülési hozzájárulást biztosít munkavállalóinknak. Ez, a munkavégz -képesség megújítás anyagi feltételeihez való hozzájárulás, valamint a térítési díjak változatlansága vélhet en az üdülési, pihenési hajlandóságra is jótékony hatást gyakorol.
Horgász a pácban? A múlt év december 15-t l új vezetés irányítja a DRV Rt. Horgász Egyesületek Szövetségét. Az elnök Pintér Lajos, a titkár Földvári József, ügyvezet elnök Tolnai Csaba, a gazdasági vezet Csernus Gyuláné lett. Az elmúlt id szak meglehet sen viharos történésein lassan túljutott az egyesület, jóllehet a múlt végleges lezárásáig még egy jó id nek el kell telnie. Ugyanis az el z vezetés adós még az elszámolással... - Miként értékeli az új elnökség az eltelt néhány hónap történéseit, s mit sikerült ennyi id alatt az elképzelésekb l megvalósítani? - kérdeztük Pintér Lajostól, a HESZ elnökét l. - Amikor az új vezetés átvette az irányítást, legels célja az volt, hogy az egyesület és a DRV Rt. kapcsolatát, viszonyát tisztázza. Az egyesület és a cég ugyanis akkoriban perben állt egymással, és a régi egyesületi vezet k, valamint a cégvezetés között tarthatatlanná vált, elmérgesedett a viszony. Mint ismeretes, az akkori vezérigazgatót - aki egyben az egyesület elnöke is volt - a tulajdonosi jogokat gyakorló KHVM 1999-ben egy névtelen bejelentésre hivatkozva fölmentette, s e bejelentésben szerepeltek a horgászfalu építésével kapcsolatos anomáliák is. A horgászegyesületet a DRV Rt. anyagilag támogatta, ám ezt a támogatást az egyesület nem arra használta fel, amire a társaság szánta. Volt egy bels ellen ri vizsgálat is, mely a horgászegyesület m ködésére, illetve az egyesület és a társaság közötti kapcsolat áttekintésére irányult. Ez olyan dolgokat állapított meg, amelyek a további együttm ködést lehetetlenné tette. A cégvezetés ezért az 1995-ben kötött együttm ködési szerz dést 2000. június 1-t l felmondta, és a további támogatást attól tette függ vé, hogy az egyesületi vezetésben történjen változás. Az
egyesület perben követelte a szerz désben rögzített támogatás arányos részét, a DRV Rt. ezzel szemben azt az összeget perelte, amelyet a társaság az egyesület m ködésére biztosított, de azt az egyesület más célra használta fel. Miután az egyesület elnöke és ügyvezet elnöke is távozott a DRV Rt.-t l, így célszer volt tisztújító közgy lést összehívni, amelyre 2000. december 15-én került sor. A bírósági ügy is lezárult, mert az új egyesületi vezetésnek sikerült megállapodást kötnie a céggel. Tisztáztuk a félreértéseket, elismertük az összeg nem megfelel felhasználását, s ennek törlesztésére javaslatot tettünk, amelyet a cégvezetés is elfogadott. - A megújult egyesületi vezetés tehát átvállalta az el z
id szak minden “sarát”?
- Nem, nem err l van szó. A mi feladatunk az, hogy lehet leg minél rövidebb id alatt nyugalmat teremtsünk az egyesület háza táján, s a horgászok is békében hódolhassanak szenvedélyüknek. Éppen ezért állapodtunk meg a cégvezetéssel, egyesületünk volt irányítóit pedig felszólítottuk arra, hogy a m köd képesség biztosítása érdekében a náluk tárolt iratokat is bocsássák rendelkezésünkre. Ez mindeddig nem történt meg, pénzügyi elszámolásra sem került sor, ezért az 1999. és 2000. évi pénzügyi gazdálkodást az új vezetés szakért vel vizsgáltatja meg. A 2001. januári vezet ségi ülésen az ellen rz bizottság vezet jének javaslatára megbíztunk egy könyvvizsgálót ezzel a feladattal. - S mindeközben mire számíthatnak a horgászok? - Arra, hogy az új vezetés stabilizálja az egyesület anyagi helyzetét. Feladataink között szerepel, hogy az egyesület kezelésében lév két horgásztavunkon - a Pécs melletti Birjánban, valamint Balatonszabadi-Sóstón - jelent sen javítjuk a horgászlehet ségeket. Az eddigieknél jóval több halat szeretnénk telepíteni ezekbe, s nemcsak nemes, hanem egyéb halfajokat is azért, hogy mindig legyen kifogható hal tavainkban. Mindkét tónak van halászati üzemterve, amelyben meghatározzák, hogy mikor, mennyi és milyen halat kell telepíteni, s ezt szeretnénk túllépni. Azért, hogy a közel hatszáz horgászegyesületi tag minél jobb körülmények között tudjon horgászni, s ezek valóban horgászparadicsomokká váljanak számukra. - A vezet ségváltással változtak-e a tulajdonviszonyok? - A megállapodás alapján a DRV Rt. visszavette saját kezelésbe az eddig az egyesület kezelésébe kiadott tulajdonát, s egy külön megállapodás alapján használhatja például a sóstói horgásztavat az egyesület. Korábban a horgászegyesület a termel szövetkezett l jutányosan vásárolt meg területet, amelyre horgászfalut kívánt létesíteni tagjai számára. Az el z vezetés felépíttette a fa házakat, majd kívülállóknak is értékesítette ket. Ez a terület tehát ma már nem az egyesületé, hanem azoké, akik azt megvásárolták. Tizennyolc faház épült fel ott, s a tulajdonosok ugyanazokkal a feltételekkel használhatják a horgásztavat, amelyekkel bárki más, aki napijegyet, vagy bérletet vásárol. Gy. L.
Állami tulajdonú lakossági (végs felhasználói) víz- és csatornahasználati díjak 2001 évben Megnevezés
1998 év
1999 év
2000 év
2001 év
Ivóvízszolgáltatás díja közületnek (Ft/m3)
165,50
196,00
207,80
224,40
Csatornahasználati díj közületnek (Ft/m3)
270,00
305,00
323,30
349,00
Ivóvízszolgáltatás díja lakosságnak (Ft/m3)
162,00
193,00
207,80
224,40
*Csatornahasználat díja lakosságnak (Ft/m3)
120,00
148,00
162,20
178,60
*Víz- és csatornahasználat együttes díja lakosságnak (Ft/m3)
282,00
341,00
370,00
403,00
*Amennyiben mind a víz, mind a csatornaszolgáltatás állami tulajdonú közm r l történik. A fenti árak nem tartalmazzák a 12%-os ÁFÁ-t!
Az SAP többletfeladatai 2001. január 1-t l a DRV Rt. üzemszer használatba vette az SAP rendszer alapmoduljait. A tanfolyamok és a programmal való ismerkedés után, ezentúl minden adat az új rendszerben vétetik nyilvántartásba. Hogyan is m ködik élesben a rendszer, err l érdekl dtünk Szebényi Tibor projektvezet t l. - A 2000. év lezárása és az új számítógépes rendszeres m ködtetése mindenképpen több feladatot jelent a felhasználóknak. Az új rendszer bevezetésekor a felhasználói tapasztalat hiánya jelent sen megnöveli a többletmunka mennyiségét, vagy ennek érzetét. - Lesznek-e még további tanfolyamok? - A bevezetésre került alapmodulokkal kapcsolatban a közeljöv ben kell megtartani a fels vezet i és középvezet i kör képzését, összhangban az informatív jogosultságok kiadásával. A tanfolyamok említésekor azt is el kell mondani, hogy nem csupán az SAP rendszer oktatására van szükség, hanem az ehhez kapcsolódó ügyviteli folyamatok további oktatása is fontos feladat. Emellett április hónapban kezd dik meg az IS-U modul végfelhasználói oktatása, mely az oktatott személyek létszámát és id tartamát tekintve jóval nagyobb mérték lesz, mint az eddigi oktatások voltak. Ezen ok miatt a földszinten kialakított két oktatótermet valószín leg hosszabb ideig fent kell tartani. Berlinger Á.
Mi a Kontrolling? Új fogalmakkal, rövidítésekkel ismerkedünk az integrált informatikai rendszer társasági bevezetése alkalmából. Különösen azokra a munkatársakra igaz ez, akik egy-egy modul tev leges résztvev i, formálói. Korábban már bemutattuk az SAP-t, amely integrálja a különböz modulokba szervezett társasági folyamatokat. Mit is rejtenek a rövidítések, a CO, a MIR, az IS-U, vagy az AM, MM? Az a tervünk, hogy sorra vesszük valamenynyit, s megszólaltatjuk a modulgazdákat. Most dr. Kovács Miklós kontrolling osztályvezet t faggatjuk a kontrollingról. - Mi a kontrolling? A válasz többféleképpen is megfogalmazható. Legáltalánosabban azt mondhatjuk, hogy a kontrolling a különböz vezet i szint döntéseket el készít folyamatok összessége. Ebb l a szempontból tehát egy olyan vezet i információs rendszer, amely a társaság egészét átfogva, gyors és naprakész információkat szolgáltat a különböz – nem feltétlenül csak gazdasági jelleg – folyamatok alakulásáról. Nem hagyományos értelemben vett ellen rzés, inkább folyamatos ellen rzése annak, hogy a társaság m ködését jellemz folyamatok milyen mértékben és miért térnek el a tervezett l vagy az elvárhatótól. Ennek a feladatnak akkor tud a kontrolling eleget tenni, ha a reálfolyamatokat minél pontosabban sikerül leképeznie. Ehhez ad segítséget a kontrolling informatikai, számítástechnikai támogatása, az integrált információs rendszer kontrolling modulja. A DRV Rt-nél ma, ha a kontrolling kerül szóba, els sorban ennek a valóban jelent s informatikai fejlesztésnek egy fontos területére gondolunk. - Miben lesz más, mennyivel nyújt többet ez a kontrolling annál a vezet i információs rendszernél, ami már eddig is létezett? - Éppen az informatikai háttérnek köszönhet en a folyamat-követési lehet ségeink megsokszorozódnak, információink pontosabbá válnak. Azoknak a számbavételi helyeknek, tevékenységeknek a száma, amelyen a költségek alakulását figyeljük tehát megn . Ezen túlmen en fontos, koncepcionális elvek is segítik a pontosabb információk megszerzését. Erre egy példát szeretnék mondani. A kontrollingban a költségek az ivóvíz ágazat esetében a víz áramlási irányával egyez en és mennyiség arányosan áramlanak a vízbázisoktól a különböz rendszereken át a végs felhasználók felé ( a szennyvíz esetében az áramlás iránya természetesen ezzel ellentétes ). A végs fogyasztókhoz így elvitt költség tehát reálisabban mutatja majd meg 1 m3 víz el állítási költségét, s ez az információ a folyamat bármely pontján megállapítható lesz. További el nyök rejlenek abban is, hogy az eddig külön m ködtetett rendszerek összekapcsolhatókká válnak: egy számla alapján lekönyvelt tétel nemcsak a megfelel f könyvi számlára kerül, hanem egyidej leg egy “kontrollingos” költséghelyre is egyetlen adatbevitel révén. Más példa: egy adott mérési ponton a M szaki Információs Rendszerben mért adat az átadott vízmennyiség révén az ott átáramló költségek nagyságát is meghatározza.
- Hallani olyan véleményt is, hogy a kontrolling tulajdonképp nem más mint az utókalkuláció posztmodern változata. Igaz-e ez? - Ez a benyomás azért alakulhatott ki, mert a jelenlegi bevezetési szakaszban a rendszer felépítése, a költségelosztás - szakzsargonban allokáció – valóban az utókalkulációs feladatokhoz áll közel és jelenleg erre kell koncentrálnunk. A közelmúltban végeztek egy felmérést a rendszert már m ködtet nagyvállalatok körében amely azt mutatta, hogy a beállítás után a folyamatos m ködésben az adatgy jtés már csak 25 %-ot fog jelenteni a kontrolleri feladatok között. Ebben a szakaszban a kontrolling szemlélet tervezés és tervkiértékelés fel fog zárkózni s a teljes kontrolleri munkában a kiértékelés és elemzés aránya a 75 %-ot is el fogja érni. - Jelent -e tényleges szervezeti változást a Kontrolling Osztály létrehozása? - Annyiban mindenképpen, hogy a korábbi Közgazdasági Osztály két csoportjához csatlakozott az Utókalkulációs Csoport is, s így egy jól felkészült csapat igyekszik megfelelni a kihívásoknak. Ezzel egyidej leg pedig minden Igazgatóságon, Üzemigazgatóságon f állású kontroller kezdte meg a munkáját. Végezetül mindenképpen szólni kell az Informatikai Osztály munkatársaival, a modulgazdákkal való együttm ködésr l, amelyet nagyon jónak tartok, s amely nélkül nem vihet sikerre ez a fejlesztés.
Igazgatósági ülések A DRV Rt. Igazgatósága legutóbbi lapzártánk óta két alkalommal ülésezett: Január 24-én napirenden szerepelt a társaság 2001. évi el zetes üzleti terve, amellyel együtt az Igazgatóság megtárgyalta és elfogadta azt a költségtakarékossági elvrendszert, amelynek középpontjában a költségstruktúrán belül a fenntartási tevékenységbe visszaforgatható költségmegtakarítások szerepelnek. A megtakarítások forrása az elképzelések szerint f leg a kapacitások kihasználtságának növeléséb l, illetve a hálózati veszteségek csökkentéséb l fog származni. Február 28-án az Igazgatóság tájékozódott a társaság által üzemeltetett önkormányzati tulajdonú víziközm vek szolgáltatási díjairól, a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás idei ráfordítás támogatás mértékér l, a kutatás-fejlesztés helyzetér l, valamint a DRV Rt. központi irányításában tervezett szervezet korszer sítési javaslatról.
Bérmegállapodás Minden év els hónapjaiban visszatér feladat egyike a tárgyévi bérmegállapodás, melyet Kollektív Szerz désben rögzít a munkáltató a szakszervezettel. Az idei évben február 6-án történt ez a megállapodás a DRV Rt.-nél, amelyet Tóth István vezérigazgató és Gábor Imre a munkahelyi szakszervezet titkára írt alá. A KSZ- ben rögzített 2001. évi bérfejlesztésr l Gábor Imrével beszélgettünk. -Szakszervezetünk reprezentatív, ezért minden évben önállóan köthetünk Kollektív Szerz dést a munkáltatóval. A bérmegállapodás részét képezi a KSZ-nek, amely annak központi része. Az el z év végén megkezdtük a megállapodás el készítését az ágazati szakszervezettel és a Közlekedési és Vízügyi Minisztériummal. Ez képezi az alapját a mi Kollektív Szerz désünknek. A tulajdonos 8,5 és 9,6 % közötti átlagkeresetre vonatkozó béremelést javasolt, annak függvényében, hogy milyen lehet ségek vannak a cégnél. Mi egy olyan megállapodást kötöttünk, mely szerint 9 %-os keretfejlesztést realizálunk. Az el z évben szintén 9 %-os volt a bérfejlesztésre vonatkozó megállapodásunk, de mivel az infláció magasabb lett, mint ahogy azt kormányszinten tervezték, ezért kezdeményeztük, hogy azok a cégek, amelyeknél az állam a többségi tulajdonos, ezt a növekedést kompenzálják. A tárgyalások eredményhez vezettek, melynek következtében a 2000. évre vonatkozóan a tulajdonos további 3% fejlesztést engedélyezett, valamint 0,47%-os báziskorrekciót fogadott el. A vállalati menedzsment ez évben szeretné megoldani, hogy bizonyos munkaköröket magasabb bérkategóriába soroljanak. A számítógépes szakembereket is kompenzálnák, hiszen a munkaer piacon ezek a szakemberek jóval több pénzért is el tudnak helyezkedni, mint amelyet a DRV Rt. tud számukra biztosítani. Ebben a témában még nem tárgyalt a szakszervezettel a cég vezetése, gondolom, hogy hamarosan erre is sor kerül. - Az el z évben az infláció miatt korrigálni kellett a bérfejlesztésre fordítható összeget, az idei évben is gondoltak arra, hogy az infláció esetleg magasabb lesz a tervezettnél? - Az els lépcs s bérfejlesztésr l országosan nagy vita volt a munkáltatók és az érdekképviseletek között, amelyhez csatlakozott a kormány is. Úgy állapodtak meg, hogy 8,5 %-os infláció mellett tervezik a 9 %-os átlag kereset fejlesztést. A második lépcs ben nagyon bízunk abban, hogy ismét 12 %-os keresetfejlesztéssel tudunk számolni, ha az infláció mértéke ezt indokolja. Ha ez létrejön, akkor lehet reálbér növekedésr l beszélni. - Milyen szervezettség a szakszervezet? - Ötven százalék feletti, ami lehetne több is, hiszen a szakszervezet és a munkáltató között megkötött szerz dések, minden munkavállalót érintenek. Ezen kívül, ha munkaügyi kérdésekben vitás helyzet merül fel a munkavállaló és a munkáltató között, jogi segítséget tudunk nyújtani. Bár én úgy gondolom, hogy a vitás ügyeket helyben kell rendezni, azért jó, ha szükség esetén segítséget tudunk adni.
A bérfejlesztés mindenkit érint kérdés, mindig akadnak olyan munkavállalók, akik úgy érzik, hogy teljesítményük alapján többet is érdemelnének. A keretek azonban behatároltak és kifizetni csak annyit lehet, ami erre a célra felosztható. Berlinger Ágnes
Tisztelt Munkatársak! A DRV Hírek eddig megjelent valamennyi számában tájékoztatást adtunk a Bizalom Önkéntes Nyugdíjénztár m ködésér l, a pénztár taglétszámának alakulásáról. Nagy sikerként könyvelhettük el, mint a pénztár alapítói és szervez i, hogy a DRV Rt.-nél folyamatosan növekedett azok száma, akik beléptek a pénztárba. Nagy lendületet adott a taglétszám növekedésének a munkáltató által átvállalt tagdíj mértékének a bruttó alapbér 2%-ról 3 %-ra történt növelése. Rövidesen megjelen tájékoztatónkkal - A/4-es összehajtható színes szórólappal - els sorban azok figyelmét szeretnénk felhívni, akik még nem tagjai pénztárunknak. A Bizalom Önkéntes Nyugdíjénztár f bb mutatói: - Létszám: 1994. évi záró 723 f 2000. évi záró 7500 f - Vagyon: 2000. XII. hó 31-én 1,2 milliárd forint - Reálhozam: 1995-1999 5,6% A DRV Rt-nél Bizalom Önkéntes Nyugdíjénztár tagok: - Létszám: 1994. évi záró 100 f 2000. évi záró 1849 f - Vagyon: 2000. XII. hó 240 millió - Reálhozam: 1995-1999 5,6% A DRV Rt. vezérigazgatója, Tóth István úr és Gábor Imre VKDSZ titkár a társaság 2001. évi bérmegállapodásakor “szóban” megállapodott, amennyiben a társaság gazdálkodása ennek alapjait megteremti: “2001 év gazdálkodásának I-III. évi értékelését követ en, a pénztár tagoknak a 3% fölött további éves 1% munkáltatói adományt biztosít a munkáltató, ha meghaladja a pénztártagok száma a 2000 f t.” Munkatársak! A BIZALOM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR várja Önt soraiba!
Nem mindennapi sportsiker
Rumi János a DRV Rt. Fejér megyei Igazgatóság Ercsi Üzemvezet ségének lakatosa. Barátságos, közvetlen munkatárs, de szerénységére jellemz en a Transzplantáltak Európa bajnokságán elért sportsikerér l - asztalitenisz 3. hely, bowling 11. hely csak a Görögországban készült fényképek nézegetése során értesültünk.
Többszöri kérés után sikerült egy kicsit b vebben faggatózni, s beleegyezésével a beszélgetés rövid kivonatát közreadni. - János! Mikor került sor nálad a szervátültetésre? - 1978. január 20-án, 23 éves koromban romlott meg egészségi állapotom annyira, hogy már az egyéb kezelések javulást nem hoztak, veseátültetés jelenthetett csak számomra teljes életet. - Mi módon jutottál új veséhez? - A szerencse már itt mellém szeg dött, édesanyám volt a donor, aki ellentmondást nem t rve adta fiának egyik veséjét. - Miként változott meg az átültetés után életed? - Óriási változásokat jelentett nekem az átültetés. Az élet számomra felértékel dött, s megtanultam, hogy kemény akarással, környezetem, családom támogatásával sok új lehet ség van el ttem. - Beszélnél err l egy kicsit részletesebben? - Gyógyulásom után a munka mellett leérettségiztem, gépésztechnikusi képesítést szereztem. 1980-ban megn sültem, s az a lány lett a feleségem, aki betegségem idején is végig mellettem állt. Munkahelyem segítségével az Ercsi Üzemvezet ségnél szolgálati lakást kaptunk. Született két szép lányunk. Ildikó 18 éves, most fog érettségizni, Melinda 16 éves, informatikát tanul. - Ezek után beszéljünk a sportról! Intenzíven csak a veseátültetés után kezdtem sportolni. Kezdetben csak az állóképességem növelése, egészségem megtartása érdekében mozogtam. Kés bb a Transzplantáltak Egyesületében már egyre inkább törekedtem az eredményekre is. A sport segítségével sok barátot szereztem hazai és nemzetközi versenyeken egyaránt. Sok olyan külföldi országba eljutottam, ahová saját er mb l nem lettem volna képes. Részvénytársaságunk anyagi segítsége is hozzájárult ahhoz, hogy eljuthattam Szingapúrba, Kanadába, Romániába, Ausztráliába és múlt év-
ben Görögországba. Athénban értem el eddigi legnagyobb sikeremet, asztaliteniszben 3. helyezett lettem. - Hogyan összegezné beszélgetésünket? - Mindennél fontosabb, hogy feladni sosem szabad, küzdeni kell és mindig még jobbat akarni. Ezt pedig szeret családdal, támogató barátokkal, munkahellyel lehet megvalósítani. N. Ági
A vezet i tréninghez kapcsolódó sportesemény helyszíne volt február 23-án Hévíz, ahol a DRV Rt. kispályás focicsapata a helyi önkormányzat együttesével mérte össze erejét. Az igazságos pontosztozkodással végz dött találkozón csapatunkat er sítette Manninger Jen , a KÖVIM politikai államtitkára is. A képen látható DRV-s együttes: Pintér, Bódizs, Bocsev, Máté, Manninger, Tóth, guggol: Majer, Bertók, Sallai.
Minden határon túl Egy “vízm ves” fotóm vész Ancsin Mihály huszonhárom éve társaságunk dolgozója és huszonkét éve ül ugyanabban az ajkai üzemvezet i irodában. Mégsem érzi börtönbe zárva magát, mert olyan “kiegészít elfoglaltságot” z, amely szerencsésen ellenpontozza néha talán kicsit egyhangúnak t n munkáját. Fotóm vész – számos hazai és külföldi kiállítással a háta mögött. A fényképezés a kisujjában van, bár hórihorgas alakját elnézve furcsa dolog éppen a kisujját emlegetni… Korábban tett egy kis kitér t a napilapos riportfényképezés felé, de hamar rájött, hogy az nem az világa. Amikor még volt Fotó újság gyakran jelentetett meg benne szakcikkeket. Manapság azonban – hiába lenne számtalan ötlete– senki nem honorálná érdeme szerint az efajta elfoglaltságot. Ráadásul a Fotó is rég megsz nt, bár még mostanában is kap olvasói leveleket. Tagja a Felföldi Fotográfusok Szövetségének és a Wroclawi Fotográfiai Társaságnak. A Franciaországi központú ISF (Images Sans Frontiers Képek Határok Nélkül) szervezetének magyarországi képvisel je.
Megnyer személyiség, amire az is bizonyíték, hogy bár nyakában fényképez masináival keresztül-kasul bejárta a világot Vietnamtól Tunéziáig, és számtalan portrét, zsánerképet készített, soha, senki nem bántotta emiatt, még csak nem is tiltakozott. Szerencsés alkat, mert másnak elég, ha “becéloz” egy témát és már törik is össze a gépét… Legutóbbi ladakhi élményeir l szívesen mesél. Ladakh Tibet nyugati része és Indiához tartozik. Európai füllel furcsán hangzik, hogy itt – si hagyományt követve – minden családból egy gyereket szerzetesnek küldenek. A vidék zord, legmélyebb pontja 3500 méteren van, de lakói érdekesek és nem ellenségesek az idegennel szemben. Sajnos a fényképezés technikája hátrányára is “fejl dött” az utóbbi években. Ma már olcsóbb a színes nyersanyag, de kidolgozni házilag még mindig a fekete-fehér állna kézre. A visszás helyzetet Mihály úgy oldja meg, hogy fekete-fehér nyersanyagra fotóz, otthon kidolgozza a képeket, és hogy új életre keltse ket, kézzel kiszínezi. A kicsit a századel hangulatát idéz technika roppant elmélyülést és aprólékos munkát igényel, de egészen különleges hatású képeket eredményez. Elismerésben nincs hiánya. Azon kívül, hogy számos helyre hívják kiállítani és képei gy jteményes kiadványokban is megjelennek, Kis Buddha cím képével a “Gy r 2000” kiállításon “Gy r Város F díját” is elnyerte. Legutóbb ez év októberében volt kiállítása Kazincbarcikán, a városi galériában. Amíg a téma megpillantásától kezdve elkészül a kész kép, számos “munkafázison” kell átesnie. Egy-egy kiállítás el tt szinte minden szabadidejét képek retusálása köti le. Szabadságát szinte teljes egészében hobbijára áldozza. De kell-e jobb kikapcsolódás, mint a léleknemesít alkotó munka, amely felkavar, de pihentet is egyben. Szívesen jár alkotótáborokba is, vonzza a jó társaság. Szívesen emlékszik a korai évekre, a nyolcvanas évek végére, amikor még Eifert János és Jung Zseni neve fémjelezte az ott folyó alkotómunkát. Az utóbbi években Nepálon, Indián, Indián és Szírián kívül járt Afrikában is. Kalandozó természetére jellemz , hogy Tunéziába hirtelen ötlett l vezérelve “last minute” úttal jutott el. Egyik nap felhívta az egyik utazási irodát, ahol rendkívüli kedvezménnyel 29 ezer forintért ajánlották neki ezt az utat. Másnap már a repül gépen ült. - O. -
Európai szint magyar termékekkel Szakmai bemutató a Gépészeti Üzemigazgatóságon Szakmai bemutatót rendeztek március 1-én Siófok-Széplakon, a DRV Rt. Gépészeti Üzemigazgatóságán. Két, a rendszerváltás után alakult magyar cég vezet je ismertette azokat az új technikai eszközöket, módszereket, amelyeket a szennyvízelvezetés és tisztítás során eredményesen lehet használni, s amelyekkel a jöv ben a DRV Rt. is hatékonyabban szolgálhatja a környezetvédelem terén oly fontos feladatait. A bemutató után a Mediker KFT.-vel együttm ködési szerz dést írt alá Tóth István, a DRV Rt. vezérigazgatója és Máté László, Gépészeti Üzemigazgató. Nagy érdekl dés kísérte a DRV Rt. Gépészeti Üzemigazgatóságán március 1-én azt a szakmai bemutatót, amelynek során két magyar cég vezet je ismertette azokat az új technikai eszközöket, módszereket, amelyeket a szennyvízelvezetés és tisztítás során környezetvédelmi megfontolások alapján is eredményesen lehet használni, s amelyeket a jöv ben a DRV Rt. is hatékonyabban alkalmazhat. A bemutató után a Mediker KFT.-vel együttm ködési szerz dés aláírására is sor került. A szakmai napot megtisztelte jelenlétével dr. Kiss Balázs, a Környezetvédelmi Minisztérium osztályvezet je, dr. Bánky Tamásné, az Oktatási Minisztérium Környezet és Energiatechnológiai Osztály f tanácsosa, a Gazdasági Minisztériumból Mogyorósy György ipari f osztály osztályvezet je és Tibiássy Béláné f tanácsos. - Két olyan magyar tulajdonú magáncégr l van szó, amelyek a rendszerváltás után alakultak, s saját tehetségüknek, következetes munkájuknak köszönhetik azt, hogy ma már európai színvonalú céget képviselhetnek, s termékeik versenyképesek a nyugati beszállítókkal is. - összegezte a legfontosabb tudnivalókat Tóth István, a DRV Rt. vezérigazgatója. Az elkövetkezend tíz-tizenöt évben Magyarországnak az uniós csatlakozás kapcsán a szennyvízcsatornázásba mintegy nyolcszázmilliárd forintot kell invesztálnia. Ezeknek a cégeknek minden reményük megvan arra, hogy jelent s piaci pozícióba kerüljenek, s a kölcsönös el nyök és érdekek alapján a DRV Rt.-nek is komoly szerz déses partnerei lehessenek. - A Mediker Kft.-t, 1989-ben kifejezetten a környezetvédelemmel kapcsolatos berendezések tervezésére, gyártására, s az ezzel kapcsolatos szolgáltatások elvégzésére hoztuk létre. mondta Dányi István ügyvezet igazgató Szennyvízszivattyúk, szennyvízátemel k, s a hozzájuk kapcsolódó elektronikus berendezések gyártását végezzük. Az elmúlt id szakban folyamatos fejlesztésekkel, korszer sítésekkel egy teljesen új termékcsaláddal tudtunk megjelenni a piacon, amely minden tekintetben versenyképes a korszer , a világ bármely más részén elfogadott termékekkel. Egyik
legfontosabb gyártmányunk a többfunkciós szennyvízszivattyú, amelynek egyik oldala szivattyú, a másik egy speciális kever , amely a többletfunkciókat végzi, s ennek köszönhet , hogy a szennyvíz szállításán túl a homogenizálást, keverést, valamint leveg ztetést is biztosítja. A másik bemutatkozó a Direct-Line Kft. volt, amelynek ügyvezet igazgatója, dr. Reith János elmondta: - A Direct-Line Kft. 1991-ben magyar-német-kanadai vegyesvállalatként jött létre, s ez magyarázza a névválasztást is, hiszen olyan nevet szerettünk volna, amely mindhárom nyelven viszonylag jól érthet és kifejezi a cég üzleti filozófiáját. Mára azonban már kimondottan csak magyar kézben van a cég. Az induláskor két profillal rendelkeztünk. Az egyik a rozsdamentes anyagok forgalmazása, a másik a hasonló anyagból készült bútorok, objektum berendezési tárgyaknak a forgalmazása. A f város tele van ma már rozsdamentes, gömbfej oszlopokkal, padokkal, ezek voltak az els termékeink. Magyarországon a szennyvízkezelés területén jelent s lemaradást kell behozni, hiszen a szennyvíz összegy jtésének, kezelésének technológiája is igényli a rozsdamentes anyagok jelenlétét. Egy saját gyártású, az eddigiekben a piacon kapható gépekt l teljesen eltér elven m köd szennyvízszeparátort, illetve egy szennyvíz szalagsz r prést készítettünk. A két gép együtt szinte minden ipari, vagy kommunális szennyvízkezelési problémát képes megoldani. S mi a véleménye a közeljöv lehet ségeir l, fejl dési irányairól dr. Kiss Balázsnak, a Környezetvédelmi Minisztérium f osztályvezet jének? - Az unióhoz való csatlakozás következtében Magyarországon az elkövetkezend években kialakul egy, a környezetvédelemhez kapcsolódó ipar, amelyet az ilyen és hasonló, fejl désre képes vállalkozásoknak kell megteremteniük - mondta az osztályvezet -. Külön öröm számunkra, ha ezek a vállalkozások magyar kézben vannak, s maradéktalanul a mi érdekeinket képviselhetik. A feladatok megoldásához hazai és nemzetközi támogatásokra, finanszírozási, pályázati lehet ségekre is szükség van. Nagyon fontos, hogy a kialakulófélben lév megoldásoknál mindig a legkorszer bbet, a legjobbat választhassuk, s ezért is igen fontos a központi támogatási rendszer, valamint az, hogy a nagyobb hazai cégek, mint például a DRV Rt., szintén partnerei legyenek a minisztériumnak, valamint a korszer en m köd és színvonalasan dolgozó, környezetvédelemhez kapcsolódó magyar cégeknek. Mogyorósi György a Gazdasági Minisztérium képviseletében vett részt az el adáson és a bemutatón. is meger sítette kollégáját: - Kíváncsiak voltunk a két, környezetvédelmet el térbe helyez cég bemutatkozására, s azt kell mondanom: igen hasznos órákat töltöttem Siófokon. A Direct-Line m ködését már korábbról ismertem, nekem inkább a Mediker cég volt az ismeretlenebb. Mindkett azt igazolja, hogy a magyar mérnöki gondolkodásban van valami olyan plusz, ami a tankönyvi sablonoktól eltér , kreatív és igen
hasznos. Most a minisztériumokban nagyszabású gazdaságfejleszt programok indulnak, s megvizsgáljuk: hol, miként tudnak az ilyen cégek bekapcsolódni ezekbe a programokba. Nem véletlenül van itt az Oktatási Minisztérium képvisel je is, Bánki Tamásné, akiknek szintén feladataik vannak a környezetvédelmi célok megoldásában, az ezen a téren történ el relépésben. A DRV Rt. Gépészeti Üzemigazgatóság üzemigazgatója, Máté László kellemes meglepetésének adott hangot, amikor kiderült, hogy az általuk szervezett tanácskozás telt ház el tt zajlott, s nem csak a szennyvízszállításban és kezelésben érdekelt szakemberek, hanem az említett minisztériumok képvisel i is élénk érdekl dést tanúsítottak a bemutató iránt Elmondta, hogy a Mediker Kft.vel kötött megállapodás, a cég magas színvonalú gyártmányainak értékesítése, illetve a szervizszolgáltatás biztosítása jelent s árbevételt és kapacitás kihasználtságot eredményezhet egységénél. Mivel a kontroll szivattyúk már a DRV Rt.-nél jó tapasztalatokkal üzemelnek, valamint a szolgáltató üzemigazgatóságok képvisel i is jó benyomásaikról számoltak be, a széleskör elterjesztés biztosnak látszik. Az üzemigazgató szerint a Mediker Kft. rohamos fejl dése a nem távoli jöv ben akár a gyártási feladatokba való bekapcsolódás igényét is felvethetik számukra. A résztvev k az üzemigazgatóság munkacsarnokában rendezett bemutatón a valóságban is megismerkedhettek az el adásokon elhangzottakkal. Gyarmati László
