XV. Még egyszer a vasuti fahidaknak a m. kir. vasútépítészeti igazgatóság által kiadott szabványterveiről. Felelet T. I. e tárgyban megjelent czikkére. E R D E Y N. J. BENEDEKTŐL.
„A na. k i r . v a s ú t é p í t é s z e t i i g a z g a t ó s á g á l t a l vasuti f a h i d a k r a n é z v e k i a d o t t s z a b v á n y t e r v e k r ő l " czím a l a t t e közlöny f. é. H-dik füzetében m e g j e l e n t értekezésemre T. I. jónak l á t t a a következő füzetben észrevételeket írni, melyeket m e g j e g y z é s nélkül nem hagyhatok. T. I. k e m é n y h a n g o n m e g t á m a d j a értekezésemet, a nélkül, h o g y előbb a n n a k czélját megérteni iparkodott volna. í g y történt, h o g y a kérdéses fahid a k szilárdságát, mit m e g sem támadtam, hevesen v é d e l m e z i ; míg a z o k n a k ár, fenntartás és tartósság tekintetéban á l t a l a m feltüntetett árnyoldalait, melyekre a fő súlyt fektettem, figyelemre is alig méltatja. E n a fahidakat szilárdsági t e k i n t e t b e n átszámítottam, kötelességem lévén rólok jelentést tenni a mérnök-egylet által a m. k i r . vasútépítészeti igazg a t ó s á g által kiadott szabványtervek megbirálására k i k ü l d ö t t b i z o t t s á g n a k , melynek e g y i k tagja voltam s mely e h i d a k tanúlmányozásával megbízott. E z e n szilárdsági számításokba hibák is csúsztak ugyan be, melyeket ez a l k a lommal kiigazítani fo^ok ; ezek azonban n e m voltak oly j e l e n l é k e n y e k , h o g y azok a hídszabványok további használata ellen szilárdsági tekintetben, érvül t e k i n t e t h e t t e k , vagy h o g y téves következtetésre okot szolgáltattak volna. K ü lönben T. I. e részbeni állításai sem m e n t e k a hibáktók, mint azt alább bebizonyítandom. Az értekezésem A) mellékletében az esetleges súlyokra nézve k i m u t a t o t t m a x i m á l - n y o m a t é k o k némelyike, a m o z d o n y t e n g e l y e k l e g k e d v e z ő t l e n e b b e l h e l y e z é s e e s e t é r e kelletinél k i s e b b n e k számíttatott ki. E z e k e t kellőleg kiigazítva s a 2'5 centiméternyi csavarok által okozott g y ö n gülést is tekintetbe véve, az egyszerű t a r t a l ú szabványos gerenda-hidak t a r t a -
lainak igénybevétele négyszögcentimcterenként, az A) táblán kimutatottaktól kissé eltérőleg a következő :
Első kiadású
A nyílás nagysága méterekben
1
Második kiadású
egyszerű tartalú gerendahidak maximál igénybevétele Q centiméterenként kilogrammban.
'2-8 4-4
65 52 64 59
81 83 87 31 85 85 78
60 7-5 91 10-5 12-1
59 61
Az „A t a r t a l e s a v a r o k é s a r á c s s z i l á r d s á g a " czímü t á b lába a k ö v e t k e z ő hibák csúsztak b o : A 2-dik rovat czíméből kimaradt az a botü. E czím t e h á t így szól: E g y rácskereszt hoszsza méterben = a. Az ö-dik v a g y p O n s ú l y " fölirású rovat első számértéke, v a g y i s a 12*5 m. támközü híd önsúlya tévesen 2 . 3 0 0 - n a k Íratott, 1 . 830 helyett. A 7-dik r o v a t czímében előforduló k é p l e t b e n a jel folcseréltetett s ezen rovat mind a nyolcz számértéke ezen hibás k é p l e t szerint számíttatott ki. A képlet helyesen
í g y i r a n d ó : R—
— — . A hibás s z á m é r t é k e k kiigazí-
tása után az említett táblában kimutatott é r t é k e k helyett, a csavarokat négyszög milliméterenként igénybevevő erők 6 és 7 kilogramm között változnak. Az „A r á c s t a r t a l ú hidak kereszttartalainak szilárdsága" czímü táblában, a kereszttartalok egymástóli különböző távolát tekintetbe v é v e , helyesebben a következő igénybevételek e r e d n e k : A kereszttartalok igénybevétele Q centiméterenként kilogrammban Támköz méterekben a sínút fölülhelyezésénél 20 25 30 35
1
47 50 74 96 96
a sínút alulhelyezésénél 65 69 57 180 178
A 12'b m., 15 m. és 17.5 m. támközü szabványok kereszttartalairól k é sőbb szóiandok.
•273 V é g r e a D) táblázatban a 12.5 méternyi t á m k ö z ü hídnak megtelelő kovácsolt vas súlya e k k é n t igazítandó k i : sínút f ö l ü l : 1.663 helyett 1.395 ; sínút alól: 1.631 helyett 1.338 kilogramm irandó. L á s s u k most, vájjon alaposak-e T . I. állításai, s elemezzük a z o k a t ugyanazon rendben, melyet ő követett. T. I. azt állítja, hogy értekezésem szerint az első kiadású szabványtervek czélszerübbek s jobbak, mint a második kiadásúak, hogy e m e z e k túlságos erőseknek l á t s z a n a k ; továbbá, hogy a régi szabványok szerint épült fahidak b e h a j l á s á n a k o k á t egyedül a rosz á c s m u n k á b a n kerestem. E z e n állításokra csak azt válaszolhatom, hogy T. I. csalódott, midőn értekezésemből ezeket vélte kimagyarázhatni, miről kiki megyöződhetik, ha értekezésemet elolvassa: mert értekezésemben ezen állításoknak inkább ellenkezőjét m o n d t a m . Különben ezen állítások k é t elseje egymással ellenmondásban is van. E z e n föltevéseket talán azon megjegyzésem ébresztette T. I - b e n , melyet az ú j k i a d á s ú egyszerű tartalú gerendahidakról tettem, miután e z e k n e k jelentékenyen nagyobb szilárdságát c o n s t a t á l t a m , h o g y t. i. „Hosszú tartósság mindazonáltal ezektől sem várható, m e r t az e g y m á s fölött fekvő gerendák, a legkisebb híd kivételével, szorosan érintkezőleg v a n n a k egymásra fektetve, mi a korliadást elősegíti, mivel a lég szabad j á r á s á t akadályozza." Ebből azonban az ki nem magyarázható, h o g y az első kiadású szabványok egyébk é n t is j o b b a k lettek volna, mint az ú j kiadásúak. Az idézett sorokat külön is m e g t á m a d j a T. I. Hivatkozván ugyanis saját tapasztalására, állítja, hogy ha az illesztések közé hatolhat a víz, behatolhat a szél is. Engem azonban ezen vélt tapasztalás véleményemben meg nem ingat: mert tudom, hogy a fa hasadékába a nedvesség szivárgás által is behatol, de a szél oda nem fér. A szorosan egymáson fekvő farészek érintő lapjai pedig a h a s a d é k o k k a l hasonló természetűek. A 150. lapon, fölülről a 4-dik sorban, hihetőleg csak tévedésből, azt állítja T. I. Laissle és Schübler után, hogy a f á n a k visszaható szilárdsági h a t á r a 480, holott az említett szerzők szerint 600 kilogramm. Ugyanazon lapon a Howe-féle tartalok hosszrudainak szilárdságáról való okoskodásából kitűnik, hogy a legegyszerűbb alaptételek jelentősége iránt sincs m é g tisztában. Már a csekély különbség t. i. 7 kilogramm négyszögcentiméterenként, melyet az ő számítása az enyémhez képest feltüntet, figyelmessé tehette volna T. I.-t, hogy a k é t használt k é p l e t között nincsen elvi különbség, különösen ha meggondolta volna, hogy a számítás és kivitel föltételei úgy sem szoktak pontosan összevágni. De az, a hosszrudak szilárdságának meghatározására T . I. által használt k é p l e t elvileg azonos is az á l t a l a m használt képlettel, s attól csak külsőleg különbözik, miután egyik k é p l e t a másikból, megengedhető egyszerűsítés segélyével, k ö n n y e n levezethető. Nevezve ugyanis a tehetlenségi nyomatékot T-nek, a leginkább húzott vagy össafinyomott rostnak a semleges tengelytőli távolát a-nak, a téregysé-
•274 génként m ű k ö d ő l e g n a g y o b b erőt vagy súlyt jS-nek, a kérdéses keresztszelvény ellenálló n y o m a t é k á t M-nek, ismeretes hogy egész általánosságban á l l : T M=S. — . . . . 1) a Ez az á l t a l a m h a s z n á l t k é p l e t . A mellékelt keresztszelvény tehetlenségi nyomatéka : T = Vu b (A3 - h \ ) , . . . . 2) a = A- , k ö v e t k e z ő l e g : rn — = a
7 « / , _ (A3 — AO; tehát h
M é r t é k e = M — S . »/• — (A3 — A?). h Nevezve az e g y i k öv területét P - n e k , lesz : F = V* b (h — h,)-, 2 F = b(h — A,); 4 F2 4 F2 = b2 ( A 2 — 2A.Ai 4 - h l ) , - y -
= 6 A 2 — 2A h, b + b A?;
Ebből : bh2=
-\-2hh,b
—
bh\és
4 F2 bh\= — 1-2hh,b-^bh2. Előbbi egyenletet A-val, utóbbit Ai-el szorozva, lesz: 4hF2 -f• 2h*ht b-bhhl és bh\=
4 h,F2 + o
2h hl b — b h, A2
E z e n értékeket a 2) képletbe helyettesítve, l e s z : r = V12—J—
+*/i2h*hib
v a g y összeadva : F2 T = V.2 Ab
— */„
(A — Ai) - f
2
fcfcfft—
2
/ i « / » »
/ I 2 h A, 6 (A — A , ) - f >/,2 A Ai & (A — A , ) ,
(h — h,) = 2F é r t é k e t helyettesítve, lesz:
T = V.2
h2htb
2
(A — Ai) - f
/i2 h h 2 F 4 - Vn A Ai 2 F .
=
V<3 ^ ( A — A , ) + V.2 A A, F
—
"/.» y
~
+
1/2
*
•275 Mindazon esetekben, melyekben az öv vastagsága a két öv egymástóli távolához képest csekély, azaz midőn észrevehető hiba nélkül hz= kl — h, mondható, előbbi egyenletből T megközelítő értéke ez l e s z : T = y2 hl.F,
és a =
A z ellenálló- v a g y belerők n y o m a t é k a megközelítő v a g y minimál értéke lesz pedig az 1) egyenlet s z e r i n t : M = S f a F . E z a T. I. á l t a l h a s z nált képlet. E z e n képlet használása r e n d k í v ü l kényelmes, m e r t a külerők n y o m a t é k a is hasonló alakban kifejezhető lévén, ugyanis: W = Q.h> , (hol Q az övekre ható kül-, húzó- v a g y nyomó erőt jelöli) ezen nyomatékot a belerők nyomat é k á v a l egyenlővé t é v é n : S h0 F=Q h0 s h„ -val osztván, lesz az igénybevevő ero. .m.i n. i m u m a :
bo = Q F
N a g y o b b vastartalokra nézve ezen. képlet eléggé pontos, de alacsony és f a t a r t a l o k n á l csak megközelítő é r t é k e t képvisel, mivel a fatartal ö v é n e k vast a g s á g a a tartal magasságához k é p e s t a r á n y l a g n a g y o b b . H a ezzel T . I. nem elégszik meg, utalom többek közt Laissle és Schübler „ D e r Bau der Brückk e n t r á g e r " czimű m u n k á j á n a k 2-dik kiadású első kötetére, m e l y n e k 23. és 24. lapjain ugyanilyen egyszerűsítés általánosabban van előadva. V a g y h a még ezzel sem elégednék meg, utalom Molinos és Pronnier „ T r a i t é " - j é r e (22. lap), melyből Laissle és Schübler sokat merítettek. A fentebbi levezetésből a n n a k oka is átlátható, miért k a p o t t T. I. igénybevevő erő g y a n á n t a próbaszámítás a l k a l m á v a l kisebb értéket, mint én. A z é r t : m e r t az általa használt k é p l e t minimál é r t é k e t képvisel. Ezzel egyszersmind a hosszrudak általa m e g t á m a d o t t s z á m í t á s m ó d j á n a k további védelme is fölöslegessé vált. Azt állítván tovább T. I., hogy a f ü g g ő csavarok- és rácsokban m ű k ö d ő erőt ábrázoló képlet előtte t a l á n y , legyen szabad azt is m e g m a g y a r á z nom. E g y rácskereszt hoszszát «-nak s az összes súlyt folyó m é t e r e n k é n t pn e k nevezve, s feltéve, hogy egyik álló csavartól a másikig, azaz e g y m á s r a következő két fél rácskeresztre a p a - n y i teher gyakorol nyomást, feltehető, hogy a k é t t á m p o n t fölött álló fél rácskeresztre eső súlyt a t á m p o n t veszi föl, vagyis, hogy ezen két fél rácskereszt nincs is megterhelve. E szerint az egész Howeféle g e r e n d a által tartott összes teher csak pq (n — 1 ) ; a támpontok fölött • / i^ . m ű k ö d ő függélyes erő ^a — — ; a rácsokban működő erő pedig £ pa{n ^
. ha
a a
h a j l 0 t t rács és f ü g g é l y e s sík közti szöget jelöli.
COS
T . I. azt óhajtotta volna, hogy a kérdéses fahídszabványokban előforduló „kisebbszerü hiányokat" is fölfedezzem. Am legyen, megemlítem a jelentékenyebbeket.
A Howe-féle gerendák kereszttartalai nincsenek következetesen kidolgozva. Eltekintve a régi szabványrajzoktól, m e l y e k némelyikében a kereszttartalok négyzetcentiméterenként 180 kilogrammal vétetnek igénybe, a 12'5 m . 15*0 m. és 1 7 5 m. t ám közű g e r e n d á k kereszttartalai roszul vannak szerkesztve, azon esetekre nézve, a midőn a sínút alul vezettetik. E z e k n é l a keresztt a r t a l o k az alsó tartalok (Unterziige) segélye nélkül feltétlenül gyöngék volnának. Az alsó tartalok c z é l j a első sorban p e d i g az, h o g y a szerkezetet függélyes síkban feszítve t a r t s á k . K é t különböző irányban i g é n y b e venni egy darabot, külünösen ha az fából van, nem tanácsos. A kereszttartal az alsó tártál lal össze var: u g y a n kapcsolva, de nem oly tökéletesen, h o g y a kettőt egy homogén d a r a b n a k lehetne tekinteni, mint azt T . I. tette. Hogy a k é t darab egy homogén g e r e n d á n a k tekintethessék, e végre s ű r ű b b e n kellene a z o k n a k csavar o k k a l egymáshoz erősítve lenniök, mint a mint v a n n a k , s í g y a k é t darab legföljebb közösen t a r t ó n a k tekinthető, de nem egy homogén d a r a b n a k . T. I. azon megjegyzése : h o g y a k e r e s z t t a r t a l o k kétfelül megfeszítettekül tekinthetők,semmitsem bizonyít: mert a kereszt és hossztartaloknál ez nem vétetik tekintetbe, m é g ha vasból v a n n a k is; v a g y h a tekintetbe vétetik, a k k o r a szokásosnál tetemesen kisebb, körülbelül félannyi igénybevétel engedtetik m e g csak négyszögcentiméterenként, mi tehát egyre megy. E n n e k oka, mint tudva van, az, h o g y a kereszt- és hossztartal közvetlen k i t é v e lévén a k e r e k e k lökéseinek, nagyobb m é r t é k b e n vételik igénybe, mint a fő tartal. Azt i r j a erre vonatkoz ó l a g T. I., h o g y h a v a l a k i n e k kételye volna ezen k e r e s z t t a r t a l o k erőssége iránt, ugyanazon szerkezetet felhasználhatja, m e l y a 20 méteresnél van alkalmazva. Ez azonban semmi mentség, mert a kivitel közegei ritkán vannak azon helyzetben, hogy ilyen összehasonlítást végezhessenek, ők többnyire változtatás n é l k ü l ú g y h a s z n á l j á k fel a s z a b v á n y t e r v e k e t , a mint ezek kiadatnak. Egy n a g y o n szükséges részlet valamennyi Ilowe-féle tártainál hiáuyzik, á m b á r P r e s s e l fahíd-szabványaiban, m e l y e k után a kérdéses szabványr a j z o k készültek, ezek feltalálhatók, t. i. a f ü g g ő csavarok vastagságának számjelzése a csavarmenetek között. E n n e k következtében tényleg megtörtént némely helyen, hogy a csavarmenetek a számjelzett v a s r ú d belsejébe v á g a t t a k be ú g y , hogy e h e l y e n a vasrúd g y ö n g é b b volt, m i n t a hogy számításba vétetett. A rácsok i r á n y á n a k m i k é n t i felváltása a kettős keresztü rácshidaknál a nyilás közepén az új kiadású hidaknál egészen hiányzik, a régi kiadásúak közül pedig c s a k egynél v a n ábrázolva. E n n e k ismerése p e d i g a kivitelnél elkerülhetlenül szükséges. A régi k i a d á s ú 20 m é t e r e s s az új k i a d á s ú 15 méteres rácshidszabványn a k a meglévő 2 5 és 17'5 m é t e r e s hídszabványok mellett nincs józan l é t o k a : mert a régi 2 0 méteres, folyó méterenként tetemesen többe kerül a régi 25 méteres szabványhídnál, s az új 15 méteres is valamivel d r á g á b b folyó méte-
•277 r e n k é n t a 17'5 méteres szabvány hídnál. Magától érthető dolog ugyanis, h o g y a Howe-féle g e r e n d á t egy v a g y k é t hasonfekvésü rácskereszt k i h a g y á s á v a l mindig lehet kisebb nyílásúvá változtatni. A 15 és 17'5 méteres szabványhid a k k ö z t ugyan az árkülönbség c s e k é l y ; de azért a 15 méteres s z a b v á n y kiküszöbölése mégis ajánlatos azon okból is, hogy a kiviteli f o r m á k ok n é l k ü l ne szaporíttassanak. H i b a végre az is, hogy a rácshídszabványok, nem legfontosabb hosszmér e t ü k t. i. a nyilás nagysága, hanem t á m k ö z ü k szerint v a n n a k elnevezve, holott ezen mérték idővel ugyanazon hídnál is változhatik, ha t. i. a szerkezet változik. Ennek következtében m á r megtörtént, h o g y a bejárási j e g y z ő k ö n y v b e felvétetett, hogy például N. N. híd legyen 30 méteres, m e l y mérték alatt az é r d e k l e t t e k a híd nyílását értik, a híd azonban az irányadó s z a b v á n y o k helytelen elnevezése következtében 28 - 5 méternyi nyílással építtetett. E n n y i t a T. I. által óhajtott kisebbszerű hiányokból. T . I. azt állítja, hogy a f a h i d a k áráról annyit tud, h o g y az bizonyos költségvetésekben 2 4 — 2 8 forint közt változott, holott a kész h í d b a n köztudomásúlag k ö b m é t e r e n k é n t 24- és 130 forint közt is változik az. í g y az általam p á r h u z a m b a tett f a á r a k épen nem túlzottak. A zákányi d r á v a h í d általam fölállított költségvetését illetőleg T. I. azzal vádol, h o g y nem vettem tekintetbe az alapozást, az öntött vas s a r u k a t karzatokat, burkolatokat stb. E n azonban mindezt tekintetbe vettem és később meggyőződtem, hogy számításomban nem tévedtem. A l k a l m a m volt ugyanis nem régiben a F i n e t Charles et Comp. brüsseli vasgyártársulat meghatalmazottjával e tárgyról értekezni, ki jelenleg a kassaoderbergi vaspályán előforduló vashidakat állítja fel. 0 a d a t o k a t közlött velem, melyek szerint nevezett g y á r t á r s u l a t Olaszországban első r e n d ű vasutakon n a g y o b b vashidakat, vas oszlopokkal, folyó méterenként egyre-másra 1000 f r a n k é r t állított elő. A zákányi d r á v a h i d a t pedig, vasból, csavaros vas czölöpökön, folyó méterenként 1- 200 f r a n k é r t előállíthatónak becsülte. Ehez a d v a a hozzá való fa burkolatot, mely folyó méterenként egyre-másra 0'5 köb métert tesz, kőb méterenként 60 í r t j á v a l : lesz az összeg folyó m é t e r e n k é n t 1230 f r a n k , s a z egész híd á r a körülbelül 670,000 f r a n k , azaz körülbelül annyi, a m e n y n y i r e e híd megközelítő költségeit czikkemben én tettem. T. I. által megtámadott czikkemben a fahidak ellen s a vas h i d a k mellett főleg az előállítási s f e n n t a r t á s i költségek szempontjából szóltam, a tartósság k é r d é s é t csak futólag érintettem. Mivel azonban a hidak tartóssága is nevezetes indokot képez a f a h i d a k a l k a l m a z á s a ellen, érdemesnek tartom e részben is közölni egy-két nyomós adatot. P e r d o n n e t „Nouveau portefeuille de l ingénieur des chemins de f e r " czimű m u n k á j á b a n t ö b b e k közt a k ö v e t k e z ő k olvashatók: „Húsz-huszonöt évvel ezelőtt g y é r e b b lévén a f a h i d a k tartóssága k ö r ü l i tapasztalás, mint most, sok fahíd építettetett Francziaországban a saint-ger-
•278 main-versaillesi vonalon, Németország sok, s az a m e r i k a i Egyesült Államok m a j d minden v a s ú t vonalán. „ J e l e n l e g azonban első rendű v a s u t a k n á l mind Angol-, mind Francziamind N é m e t o r s z á g b a n általánosan f e l h a g y t a k a f a h i d a k alkalmazásával. Csak az Egyesült Á l l a m o k b a n épittetnek még f a h i d a k fontosabb vasútvonalokon is. „ E g y igen érdekes följegyzés szerint Flachat-tól, m e l y e t a „Documents" czimü k ö t e t b e n mi is k ö z l ü n k , a s a i n t - g e r m a i n i és v e r s a i l l e s i vasutakon épült fahidak nyolcz-tiz évnél tovább nem t a r t o t t a k . " „ D é l i e b b f e k v é s ű v i d é k e n , szárazból nedvesre változó légkör befolyása mellett, u g y a n a z o n faszerkezetek tartóssága még rövidebb lenne, mint Páris környékén. „ H o g y a tulaj d o n k é p e n i fahidak, t. i. azok melyekkel folyók hídaltatn a k át, a nedves levegő b e f o l y á s á n a k kitéve lévén, h a m a r á b b elkorhadnak, mint ú t v e z e t é k e k (viaduct), melyekkel száraz völgyek hídaltatnak át, magától értetődik. „Volt u g y a n m á r példa arra is, hogy egy fahíd rendkivül hosszú ideig eltartott, de ilyen eset csak kivételesen fordúlt elő." E m l í t é s r e méltó e helyen még, hogy a m a g y a r államvasutak pest-hatvansalgótarjáni vonalán előforduló fahidak, melyek tudvalevőleg 1865—1867-ig építtettek, némely helyen m á r k o r h a d n i kezdenek, s ez okból, valamint azért is, hogy a további foltozgatás megszűnjék, elhatároztatott, hogy a jövő 1872-ki év folytában vashidakkal f o g n a k kicseréltetni. Azt á l l í t j a T. I. észrevételeiben t o v á b b á , hogy ha való volna az, miszerint a fa és v a s h i d a k ára között oly k e v é s a k ü l ö n b s é g mint én állítám, egy társaság v a g y vállalkozó sem épitene többé fahidat. E z e n érv azonban nagyon gyarló, mert h a addig v á r u n k a fahidak kiküszöbölésével, míg a fa- és vashidak előállítási ára közti k ü l ö n b s é g oly szembeszökőleg csekély lesz, hogy a vállalkozó ingyen határozza el m a g á t a vashíd előállítására, a k k o r n a g y o n elkésünk. K é t n a g y o b b vasúti vállalkozó h a z á n k b a n m á r is kieszközölte önszántából, a h a r m a d i k pedig most alkudozik azon, hogy engedélyezett fahídjai helyett, bizonyos fölülfizetésért v a s h i d a k a t építhessen. Ezen az úton azonban sokkal d r á g á b b a n fizettetik meg az állandó hidak ára, mintha egyenesen az engedélyezés alkalmával köttetett volna ki a hidak tartós anyagbóli előállítása: mert a minimum, mit utólagos egyezkedés alkalmával a vállalkozó elérni a k a r , az, hogy m i n d a fa mind a vashíd építése a l k a l m á v a l elérni szokott hasznot megnyerje, közönségesen azonban még e g y é b n y e r e s é g e k r e is számít. A j ó g a z d á l k o d á s és j ó példaadás okáért tehát, szerény nézetem szerint, mindazon vasutaknál, m á r n á l u n k is k i lehetne zárni a f a h i d a k alkalmazását, melyek a k á r állami jótállás, a k á r állami segélyezés mellett hozatnak létre.
