XV. kerületi ifjúság, 2016 Jellemzők és igények: a kerületi ifjúságkutatás legfontosabb eredményei
Készítette : Duo Sapiens Bt.
A kutatásról • A kutatási megbízás célja: • A Megrendelővel történt egyeztetés alapján a kutatás a fiatalok kerületi lehetőségeire koncentrált. • Alapot teremteni a kerületi ifjúsági koncepciónak, a kerületi ifjúsági stratégiának
• A kutatás kvantitatív (kérdőíves) és kvalitatív módszerrel zajlott; • A mintából kapott eredmények jól közelítik a kerület lakosainak, illetve a kerületben tanulóknak a véleményét, de a felvétel nem reprezentatív a XV. Kerület lakosaira, illetve a kerületben tanuló diákokra.
A kutatás módszertana • Kvalitatív fázis
• Kvantitatív fázis • Két kerületi nagyrendezvény (N=300) • Május: N=150 • Augusztus: N=150 • Összes értékelhető kérdőív: N=235
• Kerületi lakosság (véletlen [továbbiakban sétálók]
séta
• Megkérdezettek száma: N=150 • Értékelhető kérdőív: N=134
• Kerületben tanulók • Megkérdezettek száma: N=110 • Értékelhető kérdőív: N=82
• Négy fókuszcsoportos beszélgetés 2016 októberben: • Két középiskolás csoport (résztvevők száma 6-6 fő) • Egy szülői csoport (résztvevők száma 6 fő) • Egy szakértői csoport (résztvevők száma 4 fő)
Kvantitatív fázis – demográfia • A nők minden csoportban felülreprezentáltak • • • •
Május: 64% Augusztus: 67% Tanulók: 63% Utcai: 76%
• Életkori megoszlások:
15-19 20-24 25-29 30-34 35-59 40-59 60+ öszesen
május 16,7 12,7 3,9 4,9 8,8 36,3 16,7 100
augusztus 3,3 4,4 1,1 8,8 12,1 35,2 35,2 100
sétáló 3,8 3,8 6,0 10,5 21,8 40,6 13,5 100
A kérdőívekre válaszolók szociodemográfiai jellemzői Májusi Augusztusi nagyrendezvényen nagyrendezvényen résztvevők résztvevők Kor
Iskolai végzettség Fő tevékenység
Heterogén csoport
Középkorúak dominálnak
közepesen kvalifikáltak
inkább felülkvalifikáltak
Aktív dolgozók felülreprezentálva
Nyugdíjasok felülreprezentálva
Sétálók
Tanulók
Középkorúak és idősebbek dominálnak
16-19 évesek
Legkevésbé középiskolások alulkvalifikáltak –
–
Lokális identitás • A vidéki/budapesti-, és lokális „szembenállást”, amely a tanulók és a sétálók között tapasztalható, magyarázza, hogy a tanulók 57,3 százaléka, a sétálók 88,7 százaléka lakik a kerületben. • A kerületben lakó tanulóknak 7,4 százaléka nem régi lakos (a 92,6 százalékuk legalább 12 éve lakik a kerületben), a sétálók között sokkal vegyesebb az eloszlás, hiszen egynegyedük (23,7 százalék) „új lakos”, vagyis legfeljebb 11 éve lakik a kerületben.
Lokális identitás • Tanulók • • • • • •
Budapesti: XV. kerületi: Rákospalotai: Újpalotai: Pestújhelyi: Vidéki:
• Utcai (sétálós)minta 31,6% 13,2% 11,8% 19,8% 0% 23,7%
• • • • • •
Budapesti: XV. kerületi: Rákospalotai: Újpalotai: Pestújhelyi: Vidéki:
24,6% 25,4% 4,8% 38,5% 2,3% 4,6%
A kerület képe • A kerület képe alapvetően pozitív: a biztonság és az otthonosság kapcsolódott hozzá. Kevés megszólaló volt egyértelműen kritikus a kerülettel kapcsolatban, az egyik fiatal megszólalónk azonban a városi környezet elidegenítő volta és a kevéssé ifjúságbarát környezet asszociációit jelezte: „Én itt nőttem fel, szóval nagyon jól ismerem az utcákat meg a járást az egész környéken. A másik dolog az, hogy alapvetően ez egy nyugodt kis külváros és nagyon nincsenek veszekedések, meg hangos emberek az utcán, szóval mindenki úgy viszonylag kedves és olyan minthogyha egy faluban lennék igazából, és a másik az, hogy annak ellenére, hogy ilyen kis elszeparált könyék, minden közel van. (…)” „Hát ugye nekem is ugyan az, mint az [előző megszólalónak]. A kedves emberek, itt arra gondolok, hogy itt még nem volt olyan hogy a buszmegállóban megvert egy idős néni egy másik idős nénit, mert összevesztek a helyért. A tiszta utcák, hogy sosincs az, hogy szét van dobálva a szemét. Mindig rendezett a kertek, a főtéren is nagyon-nagyon szép a … tehát a növények meg minden.” Tanulói fókusz
Ki a fiatal? • A tanulói mintában megkérdezettek • több mint fele (58,3 százalék) úgy tartja, hogy az fiatal, aki iskolába jár; • további 19,4 százalék tartja úgy, hogy az számít fiatalnak, aki annak érzi magát; • 11,1 százalékuk pedig úgy, hogy az a fiatal, aki eljár szórakozni. • A családdal (házasság, gyerek)-, illetve az önállósággal (szülővel való élés, saját lakás hiánya) lehetőségeket, kevesen választották (ezt a négy lehetőséget kevesebb mint 13 százalék választotta összesen).
• Az utcai lekérdezés során is elsősorban az iskolába járókat tartják fiatalnak (52,3 százalék), illetve további 27,7 százalékuk vélte úgy, hogy az fiatal, aki annak érzi magát, azonban a sétálók 11,5 százaléka vélekedik úgy, hogy az fiatal, aki a szüleivel lakik.
Ki a fiatal? A fiatalkor-intervallum meghatározásainak átlagai és szórásai a négy mintában
Májusi nagyrendezvény
Átlag "belépés"
Augusztusi nagyrendezvény
Sétálók
Tanulók
10,5
12,0
14,0
10,5
6,4
6,0
6,0
6,5
Átlag kilépés
32,0
35,5
33,0
23,0
"Kilépési" szórás
16,5
20,6
10,7
9,7
"Belépési" szórás
A fiatalokkal kapcsolatos állításokkal való egyetértés átlagai a májusi és az augusztusi rendezvényeken A fiatalok „politikai súlyával” kapcsolatos megítélések (1—4 skála átlagai, ahol 1=egyáltalán nem ért egyet az állítással)
3,0 3,0
A fiatalok éjszakai szórakozási lehetőségeit az idősebb lakosok esetleges panaszai ellenére is biztosítani kell.
2,3
A fiatalok szórakozási lehetőségei a 15. kerületben megfelelőek.
2,1 3,2 3,1
A 15. kerületben hangsúlyosabban fel kellene lépni a fiatalok helyben tartása céljából.
2,3 2,4
A 15. kerületi fiataloknak megfelelő mértékű beleszólása van a helyi közügyekbe.
2,3 2,4
A 15. kerületi fiatalok helyzete rosszabb a budapesti átlagnál.
2,7
A 15. kerületi döntéshozásban a fiatalok érdekei hangsúlyosan jelennek meg
2,4 2,1 2,1
A fővárosi döntéshozásban a fiatalok érdekei hangsúlyosan jelennek meg
Augusztus Május
2,2 2,1
Az országos döntéshozásban a fiatalok érdekei hangsúlyosan jelennek meg 1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
A fiatalokkal kapcsolatos állításokkal való egyetértés átlagai az utcai („sétáló”) mintában A fiatalok „politikai súlyával” kapcsolatos megítélések (1—4 skála átlagai, ahol 1=egyáltalán nem ért egyet az állítással)
3,2 2,7 2,2 1,8
2,0
1,8
A 15. kerületi Az országos A fővárosi A 15. kerületi A 15. kerületi fiataloknak döntéshozásban a döntéshozásban a döntéshozásban a fiatalok helyzete megfelelő fiatalok érdekei fiatalok érdekei fiatalok érdekei rosszabb a mértékű hangsúlyosan hangsúlyosan hangsúlyosan budapesti beleszólása van a jelennek meg jelennek meg jelennek meg átlagnál. helyi közügyekbe. Sétáló
1,8
1,8
2,2
2,0
2,0
1,9
1,9
A 15. kerületben hangsúlyosabban fel kellene lépni a fiatalok helyben tartása céljából. 3,2
A fiatalok éjszakai A fiatalok szórakozási szórakozási lehetőségeit az lehetőségei a 15. idősebb lakosok kerületben esetleges panaszai megfelelőek. ellenére is biztosítani kell. 2,0
2,7
A fiatalok beleszólási lehetőségei A fiatalok „politikai súlyával” kapcsolatos megítélések (1—4 skála átlagai, ahol 1=egyáltalán nem ért egyet az állítással)
A XV. kerületi Az országos A fővárosi A XV. kerületi fiataloknak döntéshozásban döntéshozásban döntéshozásban megfelelő a fiatalok érdekei a fiatalok érdekei a fiatalok érdekei mértékű hangsúlyosan hangsúlyosan hangsúlyosan beleszólása van a jelennek meg jelennek meg jelennek meg helyi közügyekbe. „Utcai” átlag „Augusztusi” átlag „Májusi” átlag „Tanulói” átlag
1,8 2,2 2,1 1,7
1,8 2,1 2,1 1,9
2,2 2,7 2,4 2,1
1,9 2,3 2,4 1,9
Politikai aktivitás • A fiatalok mindegyike nagyon elutasítóan viszonyult a politikához, a tipikus percepciók a viták, összekülönbözések által keretezett negatív asszociációkhoz kapcsolódtak. • Senki sem érezte, hogy bele tudna szólni az őket érintő ügyek alakulásába, egyedül a választásokon való részvétel merült fel, mint a közügyekbe való (mégoly alacsony hatásfokú) beleszólási lehetőség. • A szakértők nagyon másként látták a közügyek és a fiatalok kapcsolatát, mint a szülők, vagy akár a fiatalok maguk, konszenzusos vélemény volt, hogy a közügyek az előző generációnál jobban foglalkoztatják a fiatalokat. (Kvalitatív felvétel)
Az ifjúságpolitika megítélése Egyes állítások megítélése (1—4 skála átlagai, ahol 1=egyáltalán nem ért egyet az állítással)
Fővárosi önkormányzat ifjúságpolitikájának értékelése
XV. kerületi önkormányzat ifjúságpolitikájának értékelése
Májusi átlag
3,2
3,4
Augusztusi átlag
3,4
3,6
Az ifjúság legnagyobb problémái • Összességében markáns különbségeket nem találtunk a problémaérzékelésben. • Az objektív, strukturális anomáliákat általában nagyobb problémának érzik a kerületi fiatalok, mint a teljes fiatal-populáció körében, amely arra enged következtetni, hogy a XV. kerületiek „saját fiataljaikra” alapvetően pozitívabban tekintenek, mint az „áltagra”. • A tanulók leginkább abban a dimenzióban különböznek a többi csoporttól, hogy hogyan kezelik a devianciafaktorokat, kifejezetten az alkohol elterjedését. Ez utóbbit messze nem érzékelik akkora problémának, mint a többi csoportban.
Az ifjúság problémái A „deviancia-problémafaktorok” rangsorolásának átlagai a rendezvényeken résztvevők körében
alkohol elterjedése
drogok, kábítószerek elterjedése
bűnözés
Budapest
XV. kerület
Budapest
XV. kerület
Budapest
XV. kerület
Augusztusi átlag
3,6
3,8
3,7
3,8
3,1
3,7
Májusi átlag
4,3
3,9
3,8
4,0
3,5
4,1
Az ifjúság problémái A „bizonytalanság-problémafaktorok” rangsorolásának átlagai a rendezvényeken résztvevők körében
kilátástalan, bizonytalan jövő Budapest XV. kerület augusztusi átlag májusi átlag
céltalanság, nem tudják, munkanélküliség, mit akarnak elhelyezkedési nehézségek Budapest XV. kerület Budapest XV. kerület
4,1
4,4
4,4
4,4
4,9
–
4,5
4,5
4,5
4,9
4,9
–
A megkérdezettek a munkanélküliséget és az elhelyezkedési nehézségeket nem érzik akkora problémának a kerületben, mint az egész országot tekintve. Ezt jelzi, hogy az elszegényedés és pénztelenség problémafaktor megelőzi a munkával kapcsolatos anomáliákat.
Az ifjúság problémái A „lecsúszás-problémafaktorok” rangsorolásának átlagai a rendezvényeken résztvevők körében.
megfelelő iskola hiánya, vagy elérhetetlensége
erkölcsi romlás
pénztelenség, szegénység, elszegényedés
Budapest
XV. kerület
Budapest
XV. kerület
Budapest
XV. kerület
augusztusi átlag
5,9
6,3
5,3
5,7
4,9
–
májusi átlag
6,1
6,1
5,6
6,3
5,6
–
Az ifjúság problémái Az „anyagi-problémafaktorok” rangsorolásának átlagai a rendezvényeken résztvevők körében.
augusztusi átlag májusi átlag
munkanélküliség, pénztelenség, elhelyezkedési szegénység, nehézségek elszegényedés 5,0 4,9 5,6 5,5
Az ifjúság problémái A „szocializációs anomáliák problémafaktora” a rendezvényeken résztvevők körében.
augusztusi átlag májusi átlag
megfelelő iskola hiánya, erkölcsi romlás vagy elérhetetlensége 6,3 5,7 6,1 6,3
Az ifjúság problémái A „migrációs -problémafaktorok” rangsorolásának átlagai a rendezvényeken
fiatalok külföldi munkavállalása
fiatalok kivándorlása
többségi és kisebbségi fiatalok együttélése
Budapest
XV. kerület
Budapest
XV. kerület
Budapest
XV. kerület
augusztusi átlag
6,5
7,3
6,6
7,2
7,4
7,6
májusi átlag
7,3
7,5
7,3
7,1
7,3
7,5
Az ifjúság problémái • Az utcai minta véleménye az ifjúság problémáiról: • A devianciafaktorokat a megkérdezettek fele tartja nagyon súlyos problémának, • A lecsúszó-faktorok esetében egyharmad-egynegyed az arány. • Kevésbé súlyos problémának tartják ugyanakkor a fiatalok kivándorlását és a fiatalok külföldi munkavállalását, illetve a többségi-kisebbségi együttélést.
A fiatalok nagyon súlyos problémáinak megoszlása (%) az utcai mintában 52,6%
50,4%
48,1%
48,9% 45,9% 40,6%
38,1% 33,1% 24,1%
A tanulók önképe: ifjúság az ifjúság problémáiról • A tanulók attitűdjei: • legkisebb problémának a fiatalok külföldi munkavállalását (8,3-es átlaggal), majd a fiatalok kivándorlását (8,1-es átlaggal) tartották maguk a fiatalok a „multikulturális-problémafaktoron” belül • legnagyobb problémának – ezen három komponens közül – a többségi-kisebbségi fiatalság együttélését emelték ki A „multikulturális-problémafaktorok” rangsorolásának átlagai
átlag
a fiatalok külföldi munkavállalása 8,3
a fiatalok kivándorlása 8,1
többségi és kisebbségi fiatalok együttélése 7,5
A tanulók önképe: ifjúság az ifjúság problémáiról A tanulók attitűdjei: • a tanulók is a drogok elterjedését (4,4-es átlaggal) és a bűnözést (4,8-es átlaggal) tartották a legnagyobb problémának • az alkohol elterjedését viszont a „középmezőnybe” helyezték A „deviancia-problémafaktorok” rangsorolásának átlagai
átlag
alkohol elterjedése
bűnözés
6,1
4,8
drogok, kábítószerek elterjedése 4,4
A tanulók önképe: ifjúság az ifjúság problémáiról A tanulók attitűdjei: • az alkohol elterjedését megelőzi a három bizonytalanságfaktor: a fiatalok céltalansága 4,7-es, a bizonytalan jövő 5,4-es átlaggal és a munkaerőpiac instabilitása 5,8 pontos átlaggal A „bizonytalanság-problémafaktorok” rangsorolásának átlagai
átlag
kilátástalan, bizonytalan jövő
céltalanság, nem tudják, mit akarnak
5,4
4,7
munkanélküliség, elhelyezkedési nehézségek 5,8
A tanulók önképe: ifjúság az ifjúság problémáiról A tanulók attitűdjei: • az erkölcsi romlást kevésbé érzik relevánsnak, mint a pénztelenséget. • az alkohol elterjedésénél a megfelelő iskolai végzettség hiányát vagy elérhetetlenségét tartották kisebb problémának A „lecsúszás-problémafaktorok” rangsorolásának átlagai
átlag
megfelelő iskola hiánya, vagy elérhetetlensége 6,3
erkölcsi romlás 5,9
pénztelenség, szegénység, elszegényedés 5,6
Az ifjúság problémái – fókuszcsoportos beszélgetés • A problématérképben is kiemelt helyen jelenik meg az iskolai túlterheltség • Az alkohol- dohány- és egyéb drogfogyasztás a fiatalok percepciója szerint is általános és problematikus. Emellett problémaként a társas beilleszkedéssel kapcsolatos elemek jelentek meg. „Mindenhol már ilyen folyamatosan már, mindenhol hozzá lehet jutni, zöldségesbe, bárhol. Nagyon durva de kérdeztem az egyik osztálytársam, hogy figyelj már hogy te ezt hogy? Hogy jössz hozzá. Hát azt mondja zöldségesbe. És a zöldségesbe.”
• Tipikusan a helyi fiatalok problémájaként jelent meg az egyik tanulói csoportban a fiatalokkal szemben ellenséges lakókörnyezet. „amikor lementünk az ifjúsági házba is, napi szinten jött a feljelentés, hogy kint vagyunk az utcán beszélgetünk”
Ifjúság problémái – fókuszcsoportos beszélgetés • A szakértői csoportban az egyik résztvevő a problémák megoldatlansága okának a kifejezetten fiatalokat célzó igényfelmérés hiányát jelezte: „Nem mérik fel konkrétan hogy mire lenne szükség. Nem őket kérdezik meg, hanem mondjuk összehívnak egy szakértői csoportot, mint a vének tanácsa, és itt most magamra gondolok hozzájuk képest, és őket kérdezik meg, hogy miszerintünk mire van szüksége a mai fiataloknak”
• A szülői csoportban hangsúlyosan felmerült egy közösségi hely szükségessége, emellett az iskolai preventív munka szerepe jelent meg. Megoldás a fiatalok hangjának fokozottabb figyelembe vétele lehet, melynek a diákszervezetek jó csatornát adhatnak.
Ifjúsági iroda • Az utcai minta 97 százaléka egyet értett azzal, hogy szükség van egy ifjúsági iroda felállítására, • Még többen érezték úgy, hogy a fiataloknak aktívan részt kell venniük a programok szervezésében is. • A tanulók válaszai: • a fiatalok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szükség lenne egy ilyen jellegű helyre; • a válaszadók 85,3 százaléka egyet értett azzal, hogy a fiataloknak kell a programokat szerveznie.
Ifjúsági iroda • A rendezvényi válaszadók kb. 95 százaléka vélekedik úgy, hogy van igény egy ifjúsági irodára a kerületben az alábbi specifikáció mentén „Fontossági rangsor” az augusztusi rendezvényen résztvevők körében Az attribútumok listája Átlag Legyenek munkavállalást, elhelyezkedést, 3,8 életvezetést segítő programok a közösségi helyen. A közösségi hely a politikától függetlenül 3,7 működjön. A közösségi hely programjainak kitalálásában, megtervezésében a fiatalok aktívan részt 3,7 vehessenek. Fiatalokkal foglalkozó szakemberek dolgozzanak a 3,7 közösségi helyen. A közösségi hely sporteszközökkel jól felszerelt 3,7 legyen.
Fiatalok számára közösségi hely a XV. kerületben.
A közösségi hely a vallástól, az egyházaktól függetlenül működjön. A közösségi hely az iskolától függetlenül működjön. A közösségi hely a fiatalok igényei szerint legyen nyitva. A közösségi hely hétvégén is nyitva legyen. A közösségi hely informatikai eszközökkel jól felszerelt legyen. Sok kisebb közösségi hely legyen, elszórtan a kerületben.
3,6 3,6
3,6 3,6 3,5
3,5 3,4
Ifjúsági iroda „Fontossági rangsor” az utcai minta körében
Az attribútumok listája a közösségi hely a politikától függetlenül működjön hogy fiatalokkal foglalkozó szakemberek dolgozzanak a közösségi helyen legyenek munkavállalást, elhelyezkedést, életvezetést segítő programok a közösségi helyen fiatalok számára közösségi hely a XV. kerületben a közösségi hely programjainak kitalálásában, megtervezésében a fiatalok aktívan részt vehessenek a közösségi hely a vallástól, az egyházaktól függetlenül működjön a közösségi hely sporteszközökkel jól felszerelt legyen a közösségi hely az iskolától függetlenül működjön a közösségi hely hétvégén is nyitva legyen a közösségi hely informatikai eszközökkel jól felszerelt legyen a közösségi hely a fiatalok igényei szerint legyen nyitva sok kisebb közösségi hely legyen, elszórtan a kerületben
Átlag 3,90 3,90
3,89 3,86
3,84 3,81 3,77 3,71 3,58 3,56 3,56 3,38
Ifjúsági iroda • A tanulók számára a legfontosabb szempont a függetlenség. „Fontossági rangsor” a tanulók körében Átlag Az attribútumok listája 3,4 A közösségi hely a politikától függetlenül működjön. 3,2 A közösségi hely a vallástól, az egyházaktól függetlenül működjön. 3,2 A közösségi hely a fiatalok igényei szerint legyen nyitva. 3,1 A közösségi hely az iskolától függetlenül működjön. 3,1 Legyenek munkavállalást, elhelyezkedést, életvezetést segítő programok a közösségi helyen. A közösségi hely programjainak kitalálásában, megtervezésében a fiatalok aktívan részt vehessenek. 3,0
Fiatalok számára közösségi hely a XV. kerületben. Sok kisebb közösségi hely legyen, elszórtan a kerületben. A közösségi hely sporteszközökkel jól felszerelt legyen. A közösségi hely informatikai eszközökkel jól felszerelt legyen. A közösségi hely hétvégén is nyitva legyen. Fiatalokkal foglalkozó szakemberek dolgozzanak a közösségi helyen.
3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 2,8
Ifjúsági iroda – fókuszcsoportos beszélgetés • A fiatalok mindegyike pozitívan nyilatkozott egy ifjúsági iroda létrehozásával kapcsolatban. • Fontos elvárásként jelent meg a benne dolgozók megbízhatósága, a mások előtti titoktartás, és főleg pszichológiai segítségnyújtás igénye. „Talán ilyen pszichológusok is lehetnének, vagy csak simán esetleg segítenének. Vagy ha kell akkor valakivel tudjanak beszélgetni, lehet hogy nem adott nekik sem az iskolai környezet, szóval mind a kettőbe rosszul érzik magukat, de ha oda bemennek talán barátokra is lelhetnek, meg társalogni.”
A kerületi intézmények ellátottságának a megítélése • A rendezvények közönsége: • a bevásárlóközpontok számával a leginkább elégedettek; • a bevásárlóközpontok után az általános iskolák (3,1-es átlag) és a kocsmák (3 egészes átlag) következnek • inkább elégedetlenek a megkérdezettek a klasszikus zenei hangversenyek számára alkalmas koncertterek; a múzeumok; és a könyvesboltok számával. • minden – a kerületben megtalálható – intézmény alkalmasságával inkább elégedettek a megkérdezettek, kivéve a múzeumokéval (2,3-es átlag).
A kerületi intézmények ellátottságának a megítélése A kerületi intézmények megítélése – májusi rendezvény
Intézmény
alkalmasság
felszereltség
mennyiség
múzeum koncerttér könnyűzenei koncerteknek koncerttér klasszikus zenei hangversenyeknek középiskola könyvesbolt kocsma könyvtár étterem művelődési ház általános iskola sportpálya mozi bevásárlóközpont
2,25 2,53 2,63 2,70 2,72 2,72 2,75 2,79 2,86 2,94 2,99 3,14 3,36
2,24 2,43 2,59 2,59 2,68 2,83 2,84 2,77 2,83 2,66 2,93 3,06 3,41
2,22 2,85 2,44 2,65 2,48 3,01 2,68 2,89 2,70 3,05 2,89 2,7 3,32
A kerületi intézmények ellátottságának a megítélése A kerületi intézmények megítélése – tanulói átlagok
Intézmény bevásárlóközpont mozi könyvtár étterem sportpálya kocsma művelődési ház könyvesbolt általános iskola középiskola klasszikus zenei koncerttér könnyűzenei koncerttér múzeum
alkalmasság 3,2 3,1 3,0 3,0 2,9 2,8 2,7 2,7 2,7 2,6 2,6 2,4 2,4
felszereltség 3,1 3,0 2,9 3,1 2,8 2,7 2,7 2,8 2,4 2,2 2,6 2,6 2,5
mennyiség 3,1 2,7 2,8 2,9 2,9 2,9 2,6 2,7 2,9 2,9 2,3 2,2 2,1
A közösségi hellyel kapcsolatos elvárások 1: egyáltalán nem fontos, 4: nagyon fontos; átlagok augusztus 3,63
utcai 3,86
tanuló 2,96
3,41
3,38
2,99
3,65
3,84
3,02
3,76
3,89
3,06
3,49 3,6
3,58 3,56
3,04 3,21
Fontos: a közösségi hely informatikai eszközökkel jól felszerelt legyen
3,48
3,56
3,03
Fontos: a közösségi hely az iskolától függetlenül működjön
3,59
3,71
3,14
Fontos: a közösségi hely a vallástól, az egyházaktól függetlenül működjön
3,61
3,81
3,22
Fontos: a közösségi hely a politikától függetlenül működjön Fontos: a közösségi hely sporteszközökkel jól felszerelt legyen
3,69 3,65
3,90 3,77
3,4 3,04
Fontos: hogy fiatalokkal foglalkozó szakemberek dolgozzanak a közösségi helyen
3,65
3,90
2,76
Fontos: fiatalok számára közösségi hely a XV. kerületben Fontos: sok kisebb közösségi hely legyen, elszórtan a kerületben Fontos: a közösségi hely programjainak kitalálásában, megtervezésében a fiatalok aktívan részt vehessenek Fontos: legyenek munkavállalást, elhelyezkedést, életvezetést segítő programok a közösségi helyen Fontos: a közösségi hely hétvégén is nyitva legyen Fontos: a közösségi hely a fiatalok igényei szerint legyen nyitva
Kvalitatív felvétel: közösségi helyek • A fiatalok elvárásai a közösségi helyekkel kapcsolatban főképp a szórakozás mezejében értelmeződtek „…azért nem akarunk folyton művelődni”
• a bármiféle tanulás a fiatalok számára erősen összekapcsolódik a formális oktatás kereteivel, míg a nonformális elemek, a közösségi szolgálat, a munka szférájában értelmeződnek • A szervezett ifjúságban van vágy és kapacitás a közösségi élet szervezésére, ezt azonban mindenképpen a szélesebb körök számára is vonzóvá kell tenni.
Szabadidő – fókuszcsoportos beszélgetés • A közösségi szabadidőtöltés szempontjából nem nagyon tudtak a fiatalok vonzó helyeket említeni a kerületben a Pólus Centert leszámítva, amely az egyik csoport fiataljainak központi (bár ellentmondásosan megítélt) helyeként jelent meg. • A kerületen kívüli szabadidőtöltés főleg a szórakozás, kisebb részt az étkezés dimenziójában értelmeződött, többen is jelezték, hogy kedvenc éttermeikért hajlandók még többet utazni. • Kerületi intézményeket a mozit (és a plázát) és bizonyos sportolási lehetőségeket (az egyik csoport például kifejezetten pozitív kontextusban említette a korcsolyázási lehetőségeket) leszámítva szinte senki sem említett. • A kerületi rendezvények, városnapok egyáltalán nem tűntek vonzónak a fiatalok számára, senki sem érezte magát megszólítva. Ezzel kapcsolatban felmerült a résztvevők körének távoltartó volta is, a tömeg illetve a részeg emberek jelenlétével magyarázva.
Az iskolák megítélése – fókuszcsoportos beszélgetés • A kora reggeli iskolakezdést konszenzuálisan mindenki negatívan ítélte meg, illetve látványosan kirajzolódott a fiatalok azon vágya, hogy a hangsúlyosabban tanulandó tárgyakat maguk, és szabadabban választhassák meg. „Kevesebb időnk van mint egy felnőttnek, bent vagyunk 4-ig suliban, utána tanulni, és ha kész ilyen 8 fele kezdhetnék el élni, és akkor meg jönnek a rossz visszahallások, hogy persze csak bulizni jársz.” „Tényleg jó lenne, ha mondjuk olyan órákra mennék be amik érdekelnek. Mondjuk bemennék déltől háromig irodalomra, meg történelemre és az tök jó lenne, mert az érdekel.”
A kerületi rendezvények közönsége • Főképp szájhagyomány útján terjednek a kerületi rendezvények. A májusi illetve augusztusi rendezvény résztvevőinek (kerekített átlagok) • • • •
Májusban: 31 augusztusban: 32 százaléka baráttól vagy ismerőstől; Májusban: 13 augusztusban: 10 százaléka utcai hirdetésből; Májusban: 11 augusztusban: 14 százaléka kerületi kiadványból tájékozódott; Augusztusban kb. 15% online, a májusi rendezvényen az ezt válaszolók aránya elhanyagolható.
• Ennek ellenére a válaszolók 88 százaléka elégedett azzal, ahogy az Önkormányzat hirdeti a kerület programjait • A májusi megkérdezettek 51 százaléka évente vagy évente néhányszor látogat kerületi rendezvényeket, azonban majdnem a megkérdezettek egynegyede ennél gyakrabban – 17 százalékuk több mint havi egy kerületi rendezvényen is részt vesz. • Az augusztusiak esetében is – 1-2 százalékos eltéréssel – ugyanezt az eredményt kaptuk
A kutatás eredményei alapján készített SWOT-analízis Erősség
pozitív attitűdök a kerület felé a kerületi fiatalság pozitív(abb) megítélése a kerület pozitívabb megítélése Budapest egészéhez képest erős kötödés, identitás a lakóhelyhez A szakemberek szükségessége, pozitív megítélése a megkérdezettek körében intézményi ellátottsággal, alkalmasságával és felszereltségével – pár kivételtől eltekintve – relatív magas elégedettséget tapasztaltunk
Gyengeség
Veszély
Lehetőség
a döntéshozásba való beleszólás területén a kerületi értékek (ha alacsonyak is általában véve), magasabbak, mint budapesti szinten a szervezett ifjúságban van vágy és kapacitás a közösségi élet szervezésére, ezt azonban mindenképpen a szélesebb körök számára is vonzóvá kell tenni. az ifjúsági iroda létét a megkérdezettek fontosnak vélik az ifjúság számára kialakítható helyszín támogatása a szórakozási lehetőségek megteremtését támogatják a megkérdezettek (még az idősebb korosztály is) a diverzitásban rejlő erőforrások kihasználása
az iskolák nagyon negatív megítélése alacsony érdekérvényesítőkészség-percepció a kerületi rendezvények iránti alacsony érdeklődés fiatalok körében még súlyosabb ez az álláspont a tanulóknak összesen 13,5 százaléka tartja teljes mértékben megfelelőnek a könnyűzenei koncertek számára alkalmas koncertterek számát a kerületben A szórakozási lehetőségeket viszonylag alacsony szinten érzékelik a fiatalok kerületi szinten
csökkenő létszámú lakosság a fiatalok elhagyják egy időre a kerületet az érintett kört nem érik el az intézkedések
relatív magas arányú a vidékről bejáró tanulók aránya, esetlegesen probléma lehet a közlekedés szempontjából
az ifjúsági iroda nem fogja teljesíteni az elvárt feladatát. az ifjúsági iroda esetleges rossz elhelyezése a civil szerveződés adminisztratív korlátai
a segítő szakemberek motivációja, fizetése
Köszönöm a figyelmet ! A kutatásban közreműködő kutatók : Bauer Béla szociológus Déri András szociológus Magyar Péter szociológus Szakmai lektor: Szabó Andrea, PhD politológus, szociológus Pillók Péter PhD szociológus
