XV. évfolyam 1. szám. Dolgozói részvényjegyzés május 29-tl június 19-ig. Hség a céghez

XV. évfolyam 1. szám Dolgozói részvényjegyzés május 29-t l június 19-ig H ség a céghez A májusi tulajdonosi közgy lés véglegesen jóváhagyta a dolgozói részvénykibocsátást. El zményként a cég négymilliárdos alapt kéjét a tulajdonos 400 millió forinttal megemelte, amely fedezetet jelent a részvények kibocsátására. Mivel a tavalyi el zetes jegyzés nem várt sikert hozott (dolgozóink kétszeresen túljegyezték a részvényeket), minden remény megvan arra, hogy a tényleges részvényvásárlásnál is sikerül teljesíteni a minimálisan el írt 75 százalékot. Mint dr. Molnár László vezérigazgató-helyettes a DRV Híreknek elmondta, a vízközm vállalatok között els ként a DRV Rt.-nél nyílik lehet ség arra, hogy a dolgozók tulajdonosok is lehessenek vállalatukban. Ennek els sorban a vagyoni juttatáson kívül abban jelentkezik a fontossága, hogy részvénytulajdonos dolgozóink talán jobban magukénak érzik "a céget", amelynek azért nincs miért szégyenkeznie így sem. Ha a dolgozói létszámot összeszorozzuk az átlagosan a DRV RT.-nél töltött munkaévek számával (kb. 12 év az átlag), kiderül, hogy több mint harmincezer szakmai év van vállalatunkban, amely önmagában is óriási t két jelent. – Osztalékot, legalábbis az els egy-két esztend ben nem ígérek – mondja dr. Molnár László –, mivel nem is az a cél a kibocsátással, de azt leszögezhetjük, hogy mindenképpen egyfajta jövedelem elemet jelent, ha valaki mondjuk 100 ezer forint névérték részvényhez jut 10 ezer forintért, az azt jelenti, hogy 90 ezer forintos ingyen kapott vagyonrésszel gyarapodik a munkavállaló, illetve családja. Készült elképzelés arra az estre is, ha újra túljegyzés történne, vagyis dolgozóink több részvényre tartanának igényt, mint amennyi ebb l az alkalomból forgalomba hozható. Az igények "visszaosztásánál" a magasabb jövedelemmel rendelkez k, illetve a DRV Rt.-nél régebb óta dolgozók lesznek el nyben. Ez a két tényez 50-50 százalékos súllyal esik latba a "pontszerzésnél". – A részvénykibocsátással megszerzett likvid eszközöket mire használja majd fel a vállalat? – A bevétel segíteni fog azoknak a problémáknak a megoldásában, amelyekkel az idén szembe kell néznünk, esetleg a 8,25 százalékos átlagkereset-növelés megvalósításához is hozzásegíthet bennünket.

A részvényvásárlás feltételeir l A május 22-én kiadott vezérigazgató-helyettesi körlevél, és a Munkaügyi Osztály májusban kibocsátott tájékoztatója is segít eligazodni a részvényvásárlással kapcsolatos tudnivalókban. Ezekb l a dokumentumokból megtudhatjuk ki, milyen feltételekkel juthat a dolgozói részvényekhez, illetve mely esetekben vállal a kibocsátó kötelezettséget a névértéken történ visszavásárlásra.

A dolgozói részvény jegyzésére a társaságnál a teljes és részmunkaid ben, határozatlan idej munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók jogosultak. Feltétel, hogy a munkavállaló munkaviszonya és ebb l adódóan a havi jövedelem elszámolási kapcsolat a jegyzés id pontjában fennálljon. A dolgozói részvény névre szóló, korlátozottan forgalomképes, csak a társaság munkavállalóira, illetve azokra ruházható át, akiknek munkaviszonya a társasággal nyugdíjba vonulásukra tekintettel sz nt meg. A dolgozói részvényjegyzésre jogosultak a névérték 10 százalékáért, 90 százalékos kedvezmény mellett juthatnak részvényhez. A dolgozói részvények túljegyzése esetén számítással alátámasztott korlátozást kell alkalmazni, melynél a jövedelem, valamint a vízügyi szolgálati id 50-50 százalékban játszik szerepet. A kibocsátáskor saját jogon jegyzéssel szerzett dolgozói részvények els tulajdonosaitól (azok örököseit l) a társaság névértéken vásárolja vissza a részvényeket az alábbi esetekben:

a.) A munkavállaló, illetve nyugdíjas elhalálozása, vagy b.) Az Mt. 94/A. § -ában meghatározott csoportos létszámcsökkentés következtében történ birtoklási jogosultság megsz nése, vagy c.) Az Mt. 87/A. § -ában meghatározott, nyugdíjra jogosult munkavállaló által birtokolt részvény vételre történt felajánlása, vagy d.) Közös megállapodásos munkaviszony megszüntetésénél, ha ez a megszüntetésre vonatkozó megállapodás része, vagy e.) A munkavállaló olyan rendkívüli felmondása esetén, amelynek jogszer ségét a munkáltató hivatalosan elismerte, vagy azt joger s bírósági ítélet megállapította. Egyéb birtoklási jogosultság megsz nése esetén a társaság a munkavállaló által els vásárláskor fizetett értéknek az évenkénti jegybanki alapkamatokkal t késített emelt mértékét, de legfeljebb a részvény névértékét fizeti ki. Az alapt ke emelést elhatározó közgy lési határozathozatalra és az Alapító Okirat módosításra a "Dolgozói Részvénykibocsátás Rendje 2000" cím szabály ismeretében leadott vételi

szándéknyilatkozatok alapján került sor. A kibocsátás akkor lesz eredményes, a vételre felajánlott dolgozói részvények legalább 75 /-át a jegyzési id szakon belül lejegyezték és ezzel egyid ben (kedvezményes) vételárukat kifizették. Az alapt ke emeléssel 44.000 db, egyenként 10.000,- Ft-os névérték dolgozói részvény lesz kibocsátva, melynek kedvezményes ára 1000,- Ft/db. A jegyzési id szak kezd napja: 2000. május 29., záró napja 2000. június 19. A DRV Rt. jegyzésre jogosult munkavállalói, illetékesség szerint az üzemigazgatóságok, illetve a Fejér megyei Igazgatóság által meghatározott jegyzési helyeken, továbbá a társaság központjában jegyezhetnek személyesen, vagy meghatalmazotton keresztül dolgozói részvényeket. További részletes információval az egységek munkaügyi és személyügyi munkatársai szolgálhatnak.

Rajt a szezonban A szezonra való felkészülés – ki hinné – pontosan akkor kezd dik, amikor az el z idény véget ér. Ekkor kell összegezni a nyár, a "csúcsra járatás" tapasztalatait, hogy alapul szolgálhassanak a következ évad fejlesztési és rekonstrukciós terveihez. Pálfi Imre közm igazgató vezérigazgató-helyettes ki tudja hányadik szezonját kezdi a DRV Rt.-nél. Számára nyitott könyv a társaság kezelésében lév m tárgyak, m szaki berendezések állapota. Jól tudja, mit kérnének a falak, a szivattyúk és a medencék, ha beszélni tudnának... Irodájában fogad, barátsággal, mintha régóta ismernénk egymást. Pedig ez az els találkozásunk. A kis mennyiség a rossz min ség "melegágya" – A legfontosabb és kiemelend – kezdi Pálfi Imre –, hogy az elkövetkez hónapokban is zavartalanul ki tudjuk elégíteni lakossági és közületi fogyasztóink ivóvízigényét, és kezelni tudjuk szennyvízelvezetési problémáikat. A május végén megtartott vezet i értekezleten a Fejér megyei Igazgatóság és az üzemigazgatóságok vezet i arról számoltak be, hogy sikeresen megtörtént a felkészülés a szezonra, vagyis elvégezték az ilyenkor szükséges karbantartási és felújítási munkákat. Azt azért tudni kell, hogy a kezelésünkben lév víziközm rendszerek meglehet sen eltér m szaki színvonalon állnak. Élettartamban, m szaki-technológiai színvonalban is eltér ek, és más az adottságokkal rendelkeznek az állami, valamint az önkormányzati tulajdonban lév m vek. Ennek következménye, hogy az állami közm vekr l kiszolgált ivóvíz min sége és mennyisége mindenkor meg fog felelni az elvárásoknak, még akkor is, ha esetenként, egy-egy id szakban a vízmin ség némileg változó, de ezekben az esetben is ki tudjuk elégíteni az egészségügyi hatóság által támasztott követelményeket. Egyes önkormányzati m vek esetében, néhány Somogy megyei településen, a vastartalom magasabb lehet a szabványértéknél, de sehol sem lépi túl az egészségügy által megengedett, úgynevezett "t rt" értéket. – Mi a helyzet mennyiségi oldalon. Lesz-e elegend víz a nyáron? – Az állami vízm vek területén sehol sem kell mennyiségi korlátozástól tartani, s t. A gond igazából itt az – els sorban a Balaton és a Velencei tó környékére gondolok –, hogy a rendszereknek csak töredék kapacitása van kihasználva. Kicsit más a helyzet az önkormányzati m vek esetében. Nagyon sok olyan település van, ahol egykutas rendszer üzemel. Itt bármi-

lyen meghibásodás veszélybe sodorhatja ezeknek a településeknek az ellátását. Ezt sajnos tavaly is megtapasztalhattuk. Az ilyen gondok kivédésére két megoldás kínálkozik: az egyik úgynevezett tartalék kút biztosítása – ehhez els sorban önkormányzati forrásra lenne szükség – a másik padig a meglév rendszerek összekötése, amely számos el nnyel bír a biztonságosabb üzemeltethet ség szempontjából. Kisebb nyomáscsökkenések egyes területeken – f leg a Balaton északi és nyugati régiójában, valamint a Velencei tó északi részén – el adódhatnak abból is, hogy korábban néhány településen a hálózatfejlesztések néha spontán módon történtek, valamikori zártkerti részek kerültek át belterületre és a településszerkezet változását nem minden esetben követte az ivóvízhálózat szükség szerinti fejlesztése, új nyomászóna kialakítása. Külön említést érdemel a regionális rendszerek helyzete, amely évek óta gondokat jelent a DRV Rt.-nek. Itt már nem csak a rossz kihasználtság miatti fajlagos üzemeltetési költségek folyamatos emelkedésér l van szó, hanem – az átadott vízmennyiségek csökkenés miatt – egy-két helyen fennállhat a vízmin ség romlásának veszélye is. A társvízm vekkel kötött szerz désekben ugyan szabályoztuk a minimálisan átveend mennyiséget, azonban a megállapodástól eltér vízátvételezés esetenként további intézkedéseket tesz szükségessé részünkr l, a mindenkori jó vízmin ség meg rzése érdekében. Kívánatos lenne, ha vízgazdálkodási feladatukat szigorúbban véve, a vízügyi hatóságok még határozottabban lépnének fel a helyzet rendezése érdekében. Ráköthetne, de nem teszi – Milyen feladatok elé állítja legújabban a DRV Rt.-t a szennyvízelvezetés és tisztítás? – A Somogy megyei kiemelt városokon és néhány további településen túlmen en els dlegesen a Balaton és a Velencei tó környékére kell gondolni, ahol már jelent s mértékben kiépültek az erre a célra szolgáló szennyvízelvezet és -tisztító létesítmények. Az EU csatlakozást is figyelembe véve, társaságunk m ködési területén további fejlesztésekkel még nagyon sok településen kellene miel bb megoldani a szennyvízelvezetést. Úgy értékelem, hogy társaságunk "szennyvíz oldalon" is megfelel en készült fel a nyárra. Ez nem csak a szennyvízelvezet hálózatok, hanem a szennyvíztisztító telepek, illetve a szennyvíziszap elhelyezését szolgáló létesítmények állapotát is jelenti. Sajnos az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gondos felkészülés mellett is lehetnek váratlan helyzetek. – Mire gondol? – Itt els dlegesen a csapadékvíz hatására szeretnék utalni. Az általunk üzemeltetett szennyvízelvezet rendszerek nem az úgynevezett egyesített kategóriába tartoznak, azaz csapadékvízre nincsenek méretezve, csak a kommunális szennyvízre. Ennek ellenére a rendszereink a csapadékvizet is elvezetik és ebb l adódnak a gondjaink. Tavaly is voltak mind a Balaton, mind a Velencei tó partján olyan kiöntések, amelyek a nagy intenzitású es zés miatt következtek be. Gyakori, hogy egyes ingatlantulajdonosok illegális módon vezetik be a telkükön összegy lt csapadékvizet a szennyvízelvezet csatornába. Ez ismert probléma mind az önkormányzatok, mind a fogyasztók el tt, ennek ellenére kiöntéskor rögtön a szolgáltatót emlegetik és nem pozitív felhanggal. Néhány esetben még a hatóságok is elmarasztalnak bennünket, annak ellenére, hogy tudatában voltak az adottságainknak. Ez egy olyan anomália, amely mindenképpen megoldásra vár.

– Ha jól tudom, els sorban a Balaton északi partján, vannak körzetek, ahol a meglév kapacitások sincsenek kihasználva. – A Balaton és a Velencei tó térségében jellemz els dlegesen, hogy igen komoly állami és önkormányzati és lakossági pénzek felhasználásával jelent s szennyvízelvezet , tisztító kapacitások keletkeznek, de nem a kívánt mértékben hasznosulnak. Nagyon sok olyan ingatlan van, ahol az utcai közcsatorna rendelkezésre áll, de a tulajdonos ezt nem veszi igénybe. Könynyen belátható, hogy ha több lenne a rákötés, jobb lenne a rendszerek kihasználtsága és ez kedvez hatást gyakorolna a mindenkor megállapítandó csatornadíjra is. A 37/1999-es KHVM rendelet lehet vé teszi az önkormányzatoknak, hogy rendeletileg kötelezzék a helyi lakosságot a rákötésekre. Sajnos az az igazság, hogy ez is csak elvi lehet ség, a gyakorlatban még ritkán tapasztalható határozott önkormányzati, hatósági fellépés. M trágyával a szag ellen – Id r l-id re felbukkanó panasz a sajtóban is a szennyvízátemel k kellemetlen mellékhatása, a szagkibocsátás. Történt-e el relépés ezen a területen? – Mióta kiépültek a regionális rendszerek a Balaton térségében és a Velencei tó mellett, azóta létezik ez a probléma, amely er sen összefügg e területek adottságaival. F leg ott, ahol az ivóvíz melegebb – s így a szennyvíz is – és hosszabb szakaszon kell a szennyvizet szállítani. Nagy melegben el fordulhat az úgynevezett berothadás, amely els dlegesen a szennyvízátemel k környezetében igen kellemetlen szaghatást okozhat. Társaságunk már több mint tíz éve foglalkozik e kellemetlen szaghatás megel zésével, csökkentésével. A Budapesti M szaki Egyetemmel közösen sikerült kidolgoznunk egy újszer m szaki megoldást, az úgynevezett limitált nitrátadagolást. Az eljárás alapvet en a kénhidrogén keletkezésének megel zésére szolgál. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy normál üzemállapot mellett minden esetben határérték alatt tartható a kellemetlen szaghatást el idéz kénhidrogén koncentráció. A hagyományos kézi m ködtetésb l adódóan az eljárásnak vannak korlátai, így szükségesnek tartjuk további fejlesztését. Az idén kezd dik egy három éves program, amelyet az OMFB is támogat. Ez a projekt azt célozza, hogy az úgynevezett egyes régióban, Balatonkenesét l Balatonszárszóig kiépüljön egy teljesen automatizált rendszer, amely kézben tartja a folyamatokat és mindenkor elviselhet szintre csökkenti a kellemetlen szagkibocsátást. A kísérlet sikere esetén, más területeken is bevezethet lesz ez a megoldás. Ha lesz rá forrás. – Nemrégiben a Veszprém megyei sajtó is beszámolt róla, hogy egyesek – finoman szólva – nem rendeltetésszer en használják a szennyvízelvezet rendszereket. Legutóbb Tihanyban "fogtak" egy illegális szennyvízkiürít t. – Sajnos nem egyedi esetr l van szó, számtalanszor megtörténnek hasonló esetek. Mondanom sem kell, bármilyen csodálatos rendszert alakítunk ki a hároméves program keretében, egy ilyen tett minden eredményünket tönkreteheti. A jó fogyasztói kapcsolat alapja a pontos vízmér ... – Hogyan alakulnak a fogyasztói kapcsolataink? – Kiemelt feladat társaságunknál annak biztosítása, hogy a számlázások mindenkor hiteles vízmér k alapján történjenek. Erre a rendeletek is köteleznek bennünket, de minden üzemeltet nek jól felfogott érdeke, hogy rend legyen ezen a területen. Társaságunk négy éve dolgozott

ki egy vízmér csere programot, amelynek az a célja, hogy az ezen a területen meglév elmaradást ledolgozzuk. Az állami m vek esetében már szinte teljes mértékben sikerült az elmaradásunkat behozni, apróbb hiányosságaink a nehezen elérhet balatoni üdül tulajdonosok esetében vannak. Az idei szezont arra is igyekszünk kihasználni, hogy minél több üdül tulajdonossal rendezzük ezt a problémát. Más a helyzet az önkormányzati m vek esetében, ahol többnyire nagyon nehezen sikerül elismertetnünk az óracseréhez szükséges költségeket (amelyet normál esetben a közüzemi díjaknak kell tartalmazniuk). A sz kös anyagiak miatt sokszor ott is falakba ütközünk, ahol a koncessziós díj terhére próbáljuk ezt a munkát elvégezni. Kiemelt programnak tekintjük a szolgáltatói szerz dések megújítását is. Több mint 230 ezer partnerünk van, és be kell vallani, hogy van elmaradásunk ezen a területen is, de nem a mi hibánkból. Három évvel ezel tt hiába juttattuk el – a kormányrendeletnek megfelel en – valamennyi fogyasztónkhoz a szerz déseket, azok mintegy 30 százalékát nem igazolták viszsza. Pedig ha valami, akkor ez közös érdekünk a fogyasztóval. Az országos helyzethez hasonlóan társaságunknál is komoly er feszítéseket kell tenni a vízdíjszámlák realizálására, jogos követeléseink szükség szerinti behajtására. Számtalan olyan fogyasztónk van, aki rendszeres anyagi gondokkal küszködik, de olyan is, akinek anyagi helyzete megengedné, mégsem fizet. Ezek a "dörzsöltebb" fogyasztók, akik úgy vélik, hogy nem lehet megfogni ket, s következmény nélkül igénybe vehetik szolgáltatásainkat. Az elmúlt egy-két évben kényszer ségb l hozott intézkedéseink hatására, ha csekély mértékben is, de javultak a tartós kintlév ségeink mutatói. Ez évben, különösen az üdül területeken a nyári hónapokban tovább kell er síteni ezirányú munkánkat. Változatlanul a fokozatosság elvét követjük, így az eredménytelen felszólítást követ en nem riadunk vissza peres eljárás kezdeményezését l, avagy a vízkorlátozás bevezetését l sem. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezeket a kényszerintézkedéseket – melyek a társaságunk m köd képességének meg rzésén túl a becsületesen fizet fogyasztók érdekeit is szolgálják – csak végs esetben alkalmazzuk. Visszatérve a szezoni felkészülés min sítéséhez, úgy vélem, hogy munkatársaink, az üzemvezet ségek, üzemigazgatóságok és a központi szakosztályok dolgozói egyaránt elvégezték azokat a szorosan vett m szaki feladatokat, melyek alapul szolgálnak az év hátralév id szakában – különösen a nyári hónapokban – a biztonságos, jó színvonalú szolgáltatáshoz. szintén remélem, hogy a nyári hónapokat követ en kedvez eredményekr l tudunk beszámolni. Az ÁNTSZ is elégedett Takarékosság és diagnosztika A kaposvári inkubátorházban megtartott somogyi szezonindító tájékoztatóra a meghívott százhúsz polgármesternek mintegy a fele jött el. Ezt úgy is lehet érteni, hogy ahol nincsenek gondok a vízellátással, nem tartották érdemesnek a külön tájékoztatót, de az is igaz lehet, hogy a DRV kapcsolatát a települések els embereivel nem csak egy ilyen tájékoztató jelenti, hanem az egész éves folyamatosság jellemzi. A menet közben felmerül gondokat így gyorsabban lehet orvosolni. Bóta László üzemigazgató tájékoztatójából kit nt, hogy Somogyban helyenként vannak kritikus pontjai a vízellátásnak – f leg az úgynevezett egykutas településeken –, de különösebb aggodalomra nincs ok: a tények

ismeretében, pályázati pénzekkel és "némi" DRV segítséggel mindenhol biztosítható a nyári vízellátás és a szükséges fejlesztés. Bóta László mondanivalóját több f témakörre osztotta. Ezek közül az els a vízbázisok számbavétele volt, ahol a legtöbb gondot néhány kút állapotának romlása okozta az elmúlt id szakban. F leg pályázati pénzek bevonásával sikerült azonban a három rossz kúttal rendelkez Nagyatádon kett t felújítani, illetve két barcsi kutat is rendbe tenni (az egyiket melléfúrással). A min ségr l szólva hallhattuk, hogy sok helyen sajnos 0,4-0,8 mg/l vastartalmú a kiadott víz, ahol nincsenek vízkezel berendezések. Ez utóbbiakból évente kett t-hármat helyeznek üzembe, általában önkormányzati forrásokra támaszkodva, de 70-80 százalékos arányú pályázati támogatásra is számíthatnak az igényl k. Iharosberényben kiváló min ség (vas 0,01 mg/l és mangán 0 mg/l) az ivóvíz de ez a túlméretezett rendszernek köszönhet . Itt elmaradt az er m építés, ami a DRV-t és a helyi önkormányzatot is sújtja. Három kistérségi rendszer is kiépült korszer irányítástechnikai berendezésekkel a FonyódKaposvár regionális rendszer kiváltására (Lengyeltóti, Várda és Osztopán körzetében), összesen mintegy 380 millió forintos beruházásként, állami támogatással. Bóta László szerint Somogyban általában jó a gépészeti berendezések állapota, több helyen megfelel hideg- és melegtartalékok is rendelkezésre állnak. Zagy és zaj A szennyvízhálózatok m ködtetésében nagy gondot jelent a nagyatádi rendszer m ködtetése, ahol a konzervgyári szezonban keletkez szerves hulladék a szennyvízkezel technológia felborulásával fenyeget és növeli a szennyvíziszap elhelyezés költségeit. Ez tavaly 16 millió forintot jelentett a DRV-nek. Itt mindenképpen szükség lenne egy konzervgyári el kezel rendszerre, amely jó, ha jöv re elkészül. Ugyancsak Nagyatádon eredményesek voltak a kamerás megfigyelések, két szakaszon is sikerült így megszüntetni (kiváltva a nem megfelel lejtés vezetékszakaszt) a kellemetlen következményekkel járó visszatorlódásokat. Sajnos errefelé is gond, hogy kevesen élnek a csatorna rákötési lehet ségekkel, így nagy az elmaradás például Böhönyén. Barcson különleges a helyzet: itt a leveg ztet árok magas zajszintje miatt bírságolt az ÁNTSZ, de egyel re nem lehet tudni, mi lenne a helyes megoldás. Zajvéd fal építése (tízmillió forintos nagyságrend beruházás lenne – a szerk.), vagy megvárni a pályázat eredményét, hátha új telep létesül a Dráva parti városban és addig is fizetni a bírságot... Az energetikai és biztonságtechnikai kérdésekr l szólva az üzemigazgató elmondta, hogy több helyen sikerült a kisebb igényekhez igazított szivattyúcserékkel jelent s megtakarításokat eszközölni. A díjemelkedések ellenére így az áramköltségek a tavalyiak alatt maradtak. Nagy gond a vízmér k cseréje, amelynek költségi csak elenyész mértékben vannak a vízdíjba építve. Néhány önkormányzat még vitatja, hogy akár a koncessziós díjak terhére is, de "be kell szállnia" a költségek viselésébe, több helyen azonban sikerült megállapodni 2-4 éves futamidej hitelkonstrukcióban, ahol a DRV megel legezi a csere költségeit. Ez annál is inkább fontos, mert a Fogyasztóvédelmi F felügyel ség június 30-i adott id t a helyzet rendezésére.

Megtörténtek a tavaszi szemlék is a vízm vek területén. Ennek eredményeként több település kiválóra vizsgázott az idén. Ahol gond van, ott akut problémáról van szó, amelyek megoldásán közösen kell munkálkodnia a helyi önkormányzatnak és a DRV-nek. Ez egyébként az üzemvezet i beszámolót követ hozzászólásokból is kit nt. Egyedi felmentés kérhet Horváth Béla, Görgeteg polgármestere például faluja harminc éves cs vezetékrendszerének tisztítását sürgette (soron kívül megtörténik, ígérte Bóta László). Horváth Endre Öreglakon az állami gazdaságtól örökölt elaggott rendszert említette fel, amely kéthavonta 100000 forintnyi hálózati veszteséget jelent az önkormányzatnak. (Itt valószín leg pályázati úton lehet megoldást találni egy új rendszer megépítésével.) Somogyaszalóról Fajcsi János egy "sz k kör " megbeszélést kért egy üzemen kívül helyezett kút állagának megóvásával kapcsolatban. Erre a közeljöv ben sor kerülhet. Dr. Hajdú Vilma, az ÁNTSZ Barcs városi intézetéb l elmondta, hogy területén a vízbázisok mintegy 12 százaléka esik bakterológiai kifogásoltság alá, ami jó aránynak mondható. javasolta, hogy a DRV kérjen felmentést a határérték tekintetében (ere van törvény adta lehet ség), így "megkíméljük egymást a fölösleges adminisztrációtól." A legrosszabb a helyzet egyébként Homokszentgyörgyön, ahol a gázos víz miatt beiktatandó szell ztet medence fala repedezett, ami jó táptalaja a baktériumoknak. Itt is csak a pályázat segíthet, mert a konceszsziós díjba nem fér bele a rekonstrukció költsége. Dr. Hajdú Vilma egyébként e sorok írójának lelkére kötötte, emelje ki, hogy "még az ÁNTSZ is elégedett a DRV-vel, ami nem akármilyen dicséret!" Els az Üzletszabályzat Pálfi Imre vezérigazgató-helyettes az öreglaki és más, nehéz helyzetben lév önkormányzat figyelmébe ajánlotta, hogy a DRV kész segíteni a gondok felszámolásában, akár szakmai támogatásról (pl. pályázatok esetében), akár anyagi természet segítségr l legyen szó. A megjelentek figyelmébe ajánlotta azokat a diagnosztikai berendezéseket, amelyekkel hosszú távon csökkenthet k a hálózati veszteségek és megel zhet k nagyobb károkozások. Mindez érvényes a vízvezetékek, csatornahálózatok és kutak megfigyelésére is. A fogyasztói kapcsolatok alakulásáról szólva Pálfi Imre kiemelte a DRV-nél folyó szervezetkorszer sítéseket és más hatékonyság növel intézkedéseket, megemlítve a gazdasági és m szaki területet egyaránt felölel informatikai rendszerek fejlesztését. Felhívta a jelenlév k figyelmét az Üzletszabályzatra, amely a mintegy négyszáz vízközm szolgáltató között els ként a DRV-nél készült el, s minden ügyfélszolgálati irodán az érdekl d k rendelkezésére áll. A társasági szolgáltatásokat érintve leszögezte, hogy az ÁNTSZ és más szakmai szervezetek bevonásával az erre a területre vonatkozó szabályozást át kell dolgozni a közeljöv ben. A kedvezmény ára Dr. Molnár László, a DRV gazdálkodásáról szólva a szerény, mintegy 6 százalékos vízdíjemelést követ aggasztó inflációs el rejelzéseket értékelte. Ha igazak a 7-8 százalékos várakozások, akkor ez az év hátralév részében nehéz helyzet elé állítja a szolgáltatót, de ez a biztonságos vízellátás rovására semmiképpen sem mehet – nyugtatta meg ugyanakkor a jelenlév ket a gazdasági vezérigazgató-helyettes. Ezt követ en szólt az új típusú díjmegállapítási törekvésekr l, mint például a kéttényez s díj bevezetése, amelyhez egyel re az árhatóságot képvisel miniszter nem járult hozzá. (Nem tudni persze, mit hoz a jöv a Katona-Nógrádi

csere után...) Másik, immáron bevezetend díjtétel – ha a helyi rendeletek is megszületnek – a "locsolási kedvezmény", amely nevével ellentétben, bizonyos mértékben a locsolóvizet használókat, de azokat is sújtja, akik nem használnak locsolásra vizet, mivel az azonos szinten maradó szennyvíz-üzemi költségeket csak megemelt vízdíjjal lehet kompenzálni. Szólt még Dr. Molnár László a DRV-nél zajló dolgozói részvényvásárlási programról, amelyben a társasági tulajdon 10 százalékának lejegyezhet ségével szintén úttör szerepet játszik a társaság. Ugyanígy megemlítette veszteségpontok feltérképezését és a hatékonyság növelését célzó, kialakítás alatt álló egységes informatikai rendszer IS-U modulját, amelyet közm szolgáltatónál még nem telepítettek Magyarországon, s amely éget en szükséges ahhoz, hogy a 370 településen található, mintegy 230000 fogyasztóval "egy nyelvet tudjon beszélni" a társaság. A találkozó végén mód nyílt kötetlen megbeszélésekre is, amellyel szép számban éltek is a vendégül látott polgármesterek.

Nagy projektek, apróbb kellemetlenségek Beszélgetés Tóth István vezérigazgatóval Tóth István vezérigazgatót 1999. november 1-jén nevezte ki a tulajdonos részvénytársaságunk élére, de arról egyel re elfelejtett gondoskodni, hogy rendezze az el z "vezér", Szántó Imre státuszát. Ez szerencsére semmi zavart nem okoz a társaság napi ügymenetét illet en, csak apró tüskét jelent – amit persze ideje lenne kihúzni. Vannak azonban más kellemetlen dolgok is a DRV Rt. életében, de szerencsére nem ezek dominálnak. A kinevezése óta eltelt félév legfontosabbnak tartott eseményeir l és megoldásra váró kérdésekr l szól az alábbi beszélgetés. Tóth István örömmel vette érdekl désünket, a DRV Hírek újbóli megjelenését, mint mondja, igen nagy jelent séget tulajdonít a vállalaton belüli kommunikációnak, különösen a gyors és megalapozott gazdasági döntéseket el segít információcserének. Ebben a szellemben fogalmazódott meg egy kéthetenként kiadandó hírlevél (DRV Hírforrás) kibocsátásának gondolata is, amely lehet vé tenné, hogy az üzemvezet k és telepvezet k id ben tájékozódhassanak a munkájukat érint döntésekr l és megel zhessen olyan megalapozatlan híreszteléseket, amelyek éppen az információ hiányból erednek. Mint a vezérigazgató mondja: "szeretnénk szabatosan, precízen és gyorsan tájékoztatni dolgozóinkat."

– Mi a legfrissebb jó hír a társaság életében? – Ez a hír "felülr l" jött. Minden évben a legnagyobb jelent ség dolog, hogy a tulajdonos állam elfogadja az el z évr l szóló gazdasági beszámolónkat és egyetértsen a vállalat adott évre szóló üzletpolitikai elképzeléseivel, operatív tervével. Ezen szerencsére az idén is túl vagyunk, minden el terjesztésünket elfogadta a tulajdonosi közgy lés, így egyetértett üzlet-

szabályzatunkkal is és – mint bizonyára mindenki értesült már róla – többek között döntés született a dolgozói részvények kibocsátásáról. – Milyen jelent sebb üzletkötések, szerz dés aláírások történtek a közelmúltban, amelyek hatást gyakorolhatnak gazdálkodásunk hatékonyságára? – Talán az els ként a Compaq Computer Magyarország Kft.-vel az egységes informatikai rendszer kialakításáról, illetve az SAP-3 vezetési modul bevezetésér l tavaly december 7-én aláírt szerz dést említeném. Az ezzel kapcsolatos munka – érezzük szinte valamennyien – nagyon sok energiát emészt fel a cégvezetés és az alsóbb szinteken dolgozók részéról egyaránt, valamennyien a b rünkön érezzük hatását. A másik nagy esemény az ISO tanúsítás els körben történ megszerzése volt, amely lehet vé tette, hogy az idén a központ, a Gépészeti és a Déli Üzemigazgatóság után az egész cégre kiterjesszük a min ségbiztosítási rendszert. Ez legalább akkora feladatok elé állít bennünket, mint az els min sítések megszerzése. A harmadik nagy projektünk a M szaki Informatikai Rendszer fejlesztésével kapcsolatos, amely ugyancsak kemény próbatétel elé állítja az érintett dolgozókat. Én úgy érzem, hogy nem könnyen, de meg tudunk felelni ezeknek a kihívásoknak. – Körbejárta-e már kinevezése óta a fontosabb szervezeti egységeket, igyekezett-e személyesen is információkat szerezni a társaság m ködésér l? – Korábbi beosztásomnak köszönhet en* eléggé jól ismerem a telephelyeinket, de sikerült felkeresnem minden üzemigazgatóságot és lehet ség szerint a központi programokat is a különböz üzemigazgatóságok területére szervezem. Még az elmúlt évben a Kaposvári Üzemigazgatóságon a Somogy megyei települések polgármestereivel tartottunk egy munka megbeszélést. Ugyancsak kiemelked esemény volt március elején a regionális vezérigazgatók és igazgatósági elnökök találkozója, amelyet a Fejér megyei Igazgatóságon szerveztünk, ahol az ágazatot érint alapelvekr l esett szó. A következ igazgatósági értekezlet Sümegen lesz, június 22-én, amelyet összekötünk egy telephely látogatással is azzal a céllal, hogy az igazgatóság tagjai közelebb kerüljenek a termeléshez. A Gépészeti Üzemigazgatóságon volt az üzemvezet i értekezlet, ahol üzemigazgatók nem vettek részt, és ahol a hagyományoknak megfelel en a "párbeszéd jegyében" közvetlen tájékoztatást adtam az üzemvezet knek. Nagyon sikeres rendezvény volt. – Vannak-e folyamatban a DRV Rt.-nél úgynevezett kellemetlen, vagy nehezen kezelhet ügyek? – Itt talán a korábbi vezérigazgató jogállását érint pert említhetném, amelyet Szántó úr másodfokon is megnyert. Mint ahogyan a DRV HÍR forrásból dolgozóink is értesülhettek róla, a bíróság Szántó Imrét, a Társaság tavaly nyáron összeférhetetlenség miatt felmentett vezet jét jogilag visszahelyezte állásába. A felette munkáltatói jogokat gyakorló KHVM a napokban közölte a rendes felmondást. – Mi a véleménye a KHVM-ben történt változásokról. Milyen hatást gyakorolhat ez a vízügyi ágazat m ködésére? – Egyel re nagyon kevés az információm, igazából nincs mire alapozva találgatásokba bocsátkozni. Ami azonban lényeges és a sajtóban is megjelent, hogy helyettes államtitkári szinten nem történik változás, vagyis a minisztérium vízügyes része egy az egyben tovább fog

m ködni. A minisztériumon belül az egyéb ágazatokat azt hiszem, sokkal inkább érintik majd ezek a változások. – Kicsit más vizekre evezve: sok szóbeszéd járja mostanában a DRV Rt. és a Horgászegyesületek Szövetsége között kialakult feszült viszonyról. – A DRV Rt.-nek és a Horgászegyesületek Szövetségének (HSZ) szerz déses kapcsolata van annak érdekében, hogy a HSZ a DRV tulajdonában lév horgásztavat és a hozzá kapcsolódó ingatlant a horgászok javára m ködtesse. Mi azt szeretnénk, ha az általunk nyújtott támogatások ott kerülnének felhasználásra, amire azt szántuk. Szeretnénk, ha tisztújítás során a HSZ-nél a DRV valamelyik munkatársa kerülne vezet pozícióba, amely garanciát jelentene szándékaink érvényesítésére. Az intézkedések nem a horgászok ellen irányulnak, s t: azt a célt szolgálják, hogy támogatásaink eljussanak azokhoz a horgászokhoz, akik a DRV megbecsült dolgozói. *Tóth István kinevezését megel z en a Déli Üzemigazgatóság vezet je volt.

A korábban meghatározott f célok helytállóak ma is Befektetések a hatékonyabb m ködés érdekében A "jelszavak": ISO, SAP-3, IS-U, MIR A DRV Rt. már a kilencvenes éve közepén is nagy hangsúlyt fektetett a folyamatos megújulásra, a gazdálkodás korszer sítésére, a jöv tervezésére. Ennek köszönhet , hogy a vízügyi ágazatban els ként fogalmazta meg "küldetését", s monotonitást sugalló és változatlanságra csábító gazdálkodását az ezredforduló táján újabb kihívások elé állította. Jelenleg három jelent s projekt, illetve célkit zés "él" a részvénytársaságnál, amelyek mindegyike hosszú évekre meghatározhatja a cég versenyképességét. A gazdálkodását és a reálfolyamatok helyes megítélését segít m szaki és szervezeti változtatásokról dr. Molnár László gazdasági vezérigazgató helyettes tájékoztatta a DRV Híreket. Kitolódott a csatlakozási dátum – Ismét "nekilódulunk" - kezdte kérdésünkre összefoglaló tájékoztatóját dr. Molnár László. – Az els , amit említenék, az az önmagunk megújításának kényszerít és egyben mér eszköze is az ISO min sítések megszerzése. Az ISO 9001-es és 9002-es szabványról van szó, amelyet kiegészít a 14000-es számú Környezetirányítási Rendszer bevezetése. A tervek szerint az év végére a már min sített központ, valamint a Déli Üzemigazgatóság és a Gépészeti Üzemigazgatóság után a teljes cégre érvényesek lesznek ezek a min sítések. A másik, gazdálkodásunkat hosszú távon meghatározó tényez , a vállalati stratégia. Ezt hosszabb el készítés után, két évvel ezel tt fogalmaztuk meg, s a Társasági Stratégia 2000 címet viseli. A dokumentumot a május 23-i igazgatósági ülésen tekintettünk át. Alapvet en a "meg rizve megújítani" elv lebegett a szemünk el tt, de be kellett látnunk, hogy az eredetileg a 2002-es EU-csatlakozásig szóló elképzelések id horizontját az új fejlemények tükrében legalább 2005-ig ki kell tolni. Megállapítottuk, hogy a f célok helytállóak, de ahogyan több ismeretet szerzünk az EU-csatlakozás feltételrendszerér l, úgy a stratégiai célokat is esetleg

módosítanunk kell. A harmadik említend tényez az, hogy szeretnénk elérni, hogy egész gazdálkodásunk, tevékenységünk irányítása még jobban szervezhet legyen, s így a gazdasági és m szaki folyamatokat az eddigieknél is er teljesebben szeretnénk támogatni számítógépekkel. Eddig egymástól függetlenül megvásárolt és telepített rendszereket használtunk, hiányzott egyfajta összehangoltság, aminek többek között az is lett a következménye, hogy ugyanarról a gazdálkodási eseményr l annyi féle adat volt fellelhet a rendszerben, ahány helyen nyilvántartották. Egyértelm kényszer – Így jutottunk el addig a pontig, hogy két évvel ezel tt a Compaq Magyarország Kft-vel készíttettünk egy megvalósíthatósági tanulmányt a vállalat komplex informatikai rendszerére, amely két nagy területet, a gazdaságirányítási rendszer és a m szaki informatikai rendszer (MIR) megújítását is jelenti. Ez utóbbi megvalósítása már az Y2K probléma megoldásának jegyében elkezd dött és végs soron megveti egy térinformatikai rendszer alapjait. A megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után közbeszerzési pályázatot írtunk ki a teljes technikai és szervezeti kivitelezésre. Több multinacionális cég ajánlata közül újra a Compaq-é volt a legjobb, így vele szerz dtünk egy 2003. els negyedév végén lezáruló projektre, amelynek f vállalkozói végösszege 584 millió forint. A gazdálkodást segít informatikai rendszer a hagyományos – f könyv, pénztár, anyaggazdálkodási – modulok mellett újakkal is kiegészül, illetve egységes szerkezetben fog m ködni a controllinggal. Az IS-U ügyfélszolgálati modul, illetve az SAP-3-as vezet i információs modul mind úttör megoldásnak számítanak Magyarországon, de bevezetésük tekintettel a nagy számú, több mint 200 ezer fogyasztóra és az évente kiküldött 1-2 millió számlára, a hatékony m ködés fenntartása érdekében már elodázhatatlan. A DRV Rt. nyolc kiemelt telephellyel és negyven egynéhány egyéb telephellyel rendelkezik, amelyet egységes rendszerbe kell integrálni. A feladat megoldásával a Compaq is egy nagyérték referenciahelyhez jut Magyarországon. A velük, és a napokban a m szaki feltételeket, az ISDN vonalakat és kiegészít berendezéseket rendelkezésünkre bocsátó MATÁV Rt.-vel megkötött 5 éves szerz désben is érvényesíteni tudtuk a kölcsönös el nyöket, azaz referencia helyként ez utóbbi szolgáltató cégt l is jelent s kedvezményeket kaptunk. A MATÁV feladata a küls és bels hálózatok kiépítése és üzemeltetése. A vonalak rendelkezésre állásáért évente mintegy harmincmillió forintot fizetünk. Itt arról van szó, hogy minden telephelyr l elérhet lesz egy központi szerver, a telephelyeken pedig több mint háromszáz új számítógépes munkahelyet hozunk létre. Emberi er feszítések nélkül ez sem megy A projekt lebonyolítását egy projektszervezet, illetve az induló személyi feltételek biztosításával kezd dött. Ez eltartott néhány hónapig, s t, még ma is tart, de ma már ott állunk, hogy a vállalatnál legalább heti egy alkalommal 70-80 ember a napi munkája mellett rendszeres oktatásokon, továbbképzéseken vesz részt, akiknek er feszítéseit a menedzsment igyekszik erkölcsi és némi anyagi motiválással elismerni. Az oktatás el segítésére egyébként egy 11 gépb l álló oktatóterem is rendelkezésre áll. Az egységes informatikai rendszer f elemei január 1-jét l már a gyakorlatban vizsgáznak vállalatunknál. Megújulási törekvéseinket - mint azt dr. Molnár László meger sítette – a tulajdonos képvisel i is elismerik és támogatják. – Természetesen menet közben is ellen rizzük a folyamatokat. Egy küls tanácsadó cég az úgynevezett SIPOC módszerrel makro-, illetve mikroszint elemzéseket végez. A kapott információkat kiértékeljük, majd kés bb folytatódik ez az elemzés a tevékenység szint folyamatok átvilágításával, már az egységes információs rendszerb l nyert adatokat feldolgozva.

Mindezzel célunk a cég gazdálkodási alapjainak olyan szint meger sítése, amely piacvezet szerepünk megtartását több évre el re bebiztosíthatja. Azt szeretnénk, hogy ne csak nagyok legyünk, hanem hatékonyak is.

Gazdálkodás 2000-ben B vülés a szennyvíz-vonalon várható Túl az elmúlt évet lezáró és az idei gazdálkodási évet elindító igazgatósági üléseken és tulajdonosi közgy lésen, megállapítható, hogy a DRV Rt. stabilan gazdálkodik, ami megfelel a tulajdonos elvárásainak. A gazdálkodási források tekintetében az idén sem várható jelent s b vülés, a tavalyi nagyságrendekkel kell számolnunk. Ez azt is jelenti, hogy a prognosztizált infláció mértéke (kb. 6 százalék) körüli tervezett árbevétel növekedéssel kell számolnunk. Javíthatja eredményeinket egy – vízfogyasztás szempontjából remélhet en a tavalyit felülmúló – üdül szezon, nem kecsegtet viszont jó kilátásokkal a 6 százalékot minden bizonnyal meghaladó infláció. A cég gazdálkodását els sorban meghatározó üzleti tervet elfogadta az igazgatóság, illetve a tulajdonosi közgy lés, csakúgy, mint az el zetes operatív tervet is, amely ezzel érvényessé vált az egész éves gazdálkodás menetére. Az operatív tervet egyébként havonta áttekinti az igazgatóság és dönt a szükséges változtatásokról. Társaságunk vezetése 2000-re nem tervez nagyobb változást az értékesített ivóvíz vonatkozásában, hiszen területünkön a vízellátás 98-99 százalékos. Amivel számol a terv az az, hogy megáll a már nyolcadik éve tartó fogyasztáscsökkenés. Várhatóan növekszik viszont az elvezetett és tisztított szennyvíz mennyisége, mivel a kiépített hálózatok is b vülnek és a már meglév k is lehet vé teszik az új rákötéseket. A költségek növekedése és az árbevétel így várhatóan egyensúlyban marad, bár költség oldalról - ahogyan dr. Molnár László vezérigazgató helyettes fogalmaz - meglehet sen feszített a terv. Hiszen már a kormány is bevall a tervezett 6 százalékkal szemben 7-8 százalékos várható inflációt, (pedig a legutóbbi benzináremelést még nem is kalkulálta be), amely nálunk, ahol az éves hatósági ármegállapítás 6 százalékos árnövekedéssel számolt, ez okozhat gondokat. Egyel re, az els négy hónap eredményeit értékelve még különösebb problémánk nincs, az ilyenkor "szokásos" az év elején természetes kisebb fogyasztásból ered veszteséget regisztráltuk. – Ha lesz egy jó július-augusztus a Velencei tónál, illetve a Balaton környékén, akkor biztosan tudjuk teljesíteni a terveinket és egyensúlyban marad gazdálkodásunk – vélekedik dr. Molnár László. – Sajnos elég alacsony bérfejlesztést tudunk ebben az évben végrehajtani, de mindent megteszünk azért, hogy sikerüljön a 8,25 százalékos mértéket tartani. Ezt ellensúlyozza a biztonságos gazdálkodás, az, hogy minden reményünk megvan piacaink megtartására, nem fogunk tönkremenni, és ha valaki nálunk becsülettel helytáll, nem veszíti el a munkahelyét sem.

A MOL kiszivattyúzza a profitot a gazdaságból? Benzinár 2000 A címben szerepl szám szerencsére nem a benzin árát jelzi, hanem azt az évet, amelyet írunk, s amelynek eddig eltelt néhány hónapja új eseményeket hozott a benzinárban: nevezetesen, az év eleje óta a tervezett inflációt lényegesen meghaladó arányban, több mint tíz százalékkal n tt a k olaj alapú üzemanyagok ára. A 16 óra cím rádióm sor május végén nagy terjedelemben foglalkozott a témával. Megszólaltak a riportban az üzemanyag-felhasználók (szállító cégek), az Autóklub, a Pénzügyminisztérium és természetesen a MOL illetékesei is, sorra kifejtve véleményüket álláspontjukról. A MOL érvelésének lényege, amelyet Mosonyi György vezérigazgató közvetített, az volt, hogy cége a piaci viszonyoknak megfelel en m ködik, a benzin árát els sorban a t zsde keresletikínálati egyensúlya határozza meg. Nálunk az úgynevezett genovai-központú (vagy rotterdami) ár a meghatározó. Ebb l számítják ki, hogy egy ott vásárolt olajtermék a határa érve mennyibe kerül dollárban, és ezt átszámítják forintra. Erre az árra jön a jövedéki adó (literenként 80-93 forint), majd az ÁFA. (Igen, az adót is megadóztatja az állam!) Az árképzés szempontjából teljesen közömbös, hogy a Magyarországon finomított k olaj egynegyedét a világpiaci árnál lényegesen olcsóbban termeli ki a MOL és külföldr l is olcsóbb forrásokat tud igénybe venni, mint a világpiaci átlagár. Ennek a fajta árképzésnek a következménye, hogy bizonyos esetekben (magas t zsdei benzinárak, gyengül forint a dollárhoz képest) a MOL-nál extraprofit keletkezik, de ezzel együtt még mindig olcsóbban adja a benzint, mintha azt importból szereznék be a forgalmazók. Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium államtitkára határozottan cáfolta, hogy a növekv benzinárak – és az így növekv ÁFA bevételek miatt – az államkincstárnak a tervezettnél nagyobb bevétele lenne, mert mint mondotta, "más, ÁFA tartalmú termékekb l, élelmiszerb l, ruházati cikkekb l viszont kevesebbet vásárol a lakosság". Burány Sándor, az MSZP alelnöke elmondta, hogy az MSZP a kialakult helyzet miatt javasolni fogja a jövedéki törvény módosítását, hogy csökkenthet k legyenek a lakosság terhei. A Magyar Autóklub illetékese közölte, szervezete kezdeményezni fogja a benzinár körül kialakult helyzet megvitatását az érintett felek között, s számít a kormány képvisel jének megjelenésére is. Az Autóklub egyébként egy nonprofit alapon m köd mobil tölt állomás hálózat kialakítását is fontolóra veszi, ahol az autósok az átlagosnál olcsóbban tankolhatnának. Mindez természetesen csak szépségtapasz lenne a probléma megoldására, hiszen a több millió autótulajdonos, a mez gazdasági termel k és a gépkocsiparkot fenntartó termel és szolgáltató cégek csak abban bízhatnak, hogy normalizálódik a helyzet, s nem szabadulnak el a kés bb minden termék és szolgáltatás árába begy r z üzemanyagárak. Az üzemanyag áremelés hatását természetesen a DRV Rt. is megérzi, hiszen nem csak a küls szállítók által teljesített szolgáltatásokban, hanem a bels szállítási feladatok elvégzésében is közvetlenül megjelenik a benzin és gázolaj ára. Ami a bevételeket illeti, arra sajnos már nincs ilyen közvetlen hatással az üzemanyagár, hiszen cégünknek évente egyszer van lehet sége, nem egyszer kemény tárgyalások alatt és következményeként árat módosítani és megegyezni az árhatósággal, vagy az azt képvisel önkormányzatokkal. Ez az ár az idén mindkét f szolgáltatás, mind az ivóvíz, mind a csatornaszolgáltatások esetében hat százalék körül alakult, azaz, ha a kisebb súlyú árbevételi tényez ket elhanyagoljuk, azonos anyagforgalom mellett körülbelül ennyivel növekedhet a részvénytársaság árbevétele. A MOL árainak alakí-

tásakor azzal érvel, hogy neki a BP-vel, a Shell-lel, az ESSO-val kell versenyeznie, szem el tt tartva a részvényesek érdekeit, s hiába szárnyalta túl több milliárd forinttal a tavalyi évre tervezett nyereségét, a lekötött t kéhez viszonyított nyeresége még mindig alatta marad a versenytársakénak. A fentiek alapján látható, mennyivel gyengébbek vállalatunk áralku pozíciói, hiszen – a dolgozói részvények jegyzéséig – egyetlen részvényesünk, azaz tulajdonosunk az állam, s nekünk nem a világpiaci árhoz kell alkalmazkodnunk, hanem néha tiszavirág élet szolgáltatókkal szemben kell bebizonyítanunk, hogy a nagyobb ellátási biztonság finanszírozása többe is kerül, egy-egy területen néha sokkal többe, mint a kialkudott ár...

Dél-balatoni Üzemigazgatóság Délen csökkennek a kintlév ségek Nyomasztó gondok, türelmes megoldások Sok vállalkozás padlóra kerülne, ha több százmillió forintos kintlév séget kellene állandóan finanszíroznia. A DRV Rt. egyel re szerencsére "állja a sarat", de szakembereink minden szinten arra törekszenek, hogy csökkenjen (f leg a több hónapon túli) behajtatlan követelésünk. Van üzemigazgatóság, ahol a kintlév ségi állományban biztató jelek mutatkoznak. Csak el ne kiabáljuk. – Jellemz módon a fogyasztó szemlélete a meghatározó eben a kérdésben – véli Májer József, a Dél-Balatoni Üzemigazgatóság vezet je. – Kisebb helységekben, ha valaki nem fizeti ki a vízdíjat, annak egyértelm szociális oka van, ez megállapítható más jelekb l is, hiszen jól ismerik egymást az emberek. F leg a nagyobb településeken fordul el , hogy megpróbálva "névtelenségbe burkolózni", akkor sem fizet valaki, ha egyébként megtehetné. Általában igyekszünk megért ek lenni, tájékoztatjuk, majd többször felhívjuk feledékeny fogyasztónk figyelmét a fizetési kötelezettségre. Ha ezekre sem reagál, kénytelenek vagyunk (és meg is tehetjük) korlátozni a vízszolgáltatást. A vonatkozó rendelet szerint 50 liter vizet biztosítanunk kell személyenként, de mivel ez id ben nem egyenletesen oszlik el, alapos kellemetlenséget jelenthet a "normál" fogyasztó számára. – Mekkora kintlév séggel kell számolniuk mostanában? – Nehéz adatot mondani, mert kintlév ségnek számít a kiküldött, de még le nem járt határidej számlákra fizetend pénz is és az egy éven túli lejárt követelés is. Jellemz számként – ami alatt a nagyközönség is "kintlév séget" érthet, 60 millió forint körüli összeget neveznék meg. Hozzá teszem, a tendencia csökken nek t nik, azaz egyre kevesebb a rendezetlen ügyünk. – Vannak-e jellemz eseteik? – Valamilyen szempontból minden eset jellemz . Régóta kínlódunk egy siófoki – még befejezetlen – lakóparkban található többlakásos társasággal, ahol a vízmér a beruházó (egy magánvállalkozó) nevén van, aki a tulajdonképpeni adósunk és nem azokén, akik ténylegesen fogyasztják a vizet. Itt a vízkorlátozást nem tudjuk alkalmazni, bíróság elé visszük az ügyet.

El fordulhat, hogy a tartozást ráterhelik az ingatlanokra, vagy végrehajtási eljárás keretében jutunk a pénzünkhöz. Ez utóbbiig azért nem szeretjük, ha elmennek az ügyek, mert ahol megjelenik a végrehajtó ott többnyire a hitelez k is sorban állnak. – Akkor mi az általános eljárás? – Ahol vita van a fogyasztók és a vízm vek között, ott nem alkalmazzuk a szankciókat. Ahol már "bevetjük" a vízkorlátozást, ott már el tte rendeztük a kérdést és várjuk, hogy fizessen az ügyfél. Ahol még nézetkülönbségek vannak, ott várunk a vízkorlátozással is.

Az igazgató bridzsel, és kedvenc szakterülete a szennyvízkezelés Rendhagyó portré Lenthár Józsefr l Az Észak-Balatoni Üzemigazgatóság új igazgatóját április 1-jén nevezték ki, de ez nem tréfa, mint ahogyan is csak mellékes momentumnak tekinti életpályája új állomásának eme momentumát. Lenthár József (48) megbízatását teljes szakmai komolysággal kezeli, aminek jele az is, hogy igyekszik az általa végzett feladatokra olyan modelleket alkotni, amelyeket ért meg a legjobban, és amelyek segítik a napi teend k közötti eligazodásban is. Például a víz körforgását – legalábbis azt a részét, amelyre hatást tudunk gyakorolni – egy olyan képzeletbeli reaktorba helyezi, amelyben többnyire a víz min ségét rontó fizikai és kémiai folyamatok játszódnak le. Ennek ellentéte az, ami a tulajdonképpeni Feladat: olyan min ség víz el állítása a lehet legkisebb költséggel, amely megfelel a fogyasztók elvárásainak. Els kérdésem az igazgató kedvenc témájának, a szennyvízkezelésnek szól. Azok a nyolcvanas évek – Els sorban kommunális szennyvizekkel van dolgunk, miután az ipari vállalkozások többsége megsz nt ebben a térségben. A legnagyobb vízfelhasználóknak, így a F zf i Papírgyár Rt.-nek és a Nitrokémia üzemeinek pedig saját feldolgozó rendszerük van, bár ez utóbbi szennyvizét három évig mi is kezeltük, meglehet sen jó eredményekkel. Mint megtudom, az üzemigazgató, miel tt el z beosztásába, a balatonf zf i szennyvízüzem üzemvezet i székébe került, több területen is tevékenykedhetett a DRV-nél Keszthelyt l F zf ig a Balaton-parti régióban. Keszthelyen két évet töltött, majd 1979-t l már a füredi üzemigazgatóság kísérleti telepét vezette. Kés bb ugyanitt megbízott technológus volt. 1986ban szerzett környezetvéd szakmérnöki képesítést. Közben persze sok minden történt, született két gyermeke, akik közül az id sebb, a fiú, már 17 éves és Balatonalmádiban a kéttannyelv gimnázium tanulója. A kisebbik, a lány, tizenhárom éves, Veszprémben jár általános iskolába, a "Szilágyiba". Beszélgetésünk kapcsán újra és újra a nyolcvanas évekhez kanyarodunk vissza. Akkor még úgy t nt, egészen más irányt vesz a víz kitermelése és feldolgozása. A leglényegesebbel azonban, ami végülis bekövetkezett valószín leg csak kevesen számoltak. A vízfelhasználási igények ahelyett, hogy növekv tendenciát mutattak volna, váratlanul csökkenni kezdtek. Az árak az egekbe szöktek, aki csak tehette, spórolni kezdett az ivóvízzel. Ennek egyenes következményeként kezdtek el gondok jelentkezni az egyre töményed szennyvizekkel. Új, haté-

konyabb és energiatakarékosabb feldolgozókra volt szükség, de a régiek is üzemben maradtak - így Balatonf zf n párhuzamosan üzemel négy régebbi és két újabb egység. A múlt örökségét l nem lesz könny megszabadulni. Hideg fejjel meleg vizet – A füredi üzemigazgatóságnak két különleges adottsága van. Az egyik, hogy itt, mivel Révfülöpt l Balatonf zf ig csak Balaton-parti településeken vagyunk jelen, minden más üzemigazgatóságtól eltér az állandó lakosság és az üdül k aránya. Egészen pontosan másfélszer annyi az idény felhasználó, mint az állandó lakos! Ezért jönne nekünk jól az úgynevezett kéttényez s vízdíj, hogy a készenléti díj mellett – amelyet természetesen az üdül tulajdonosok is fizetnének – egy viszonylag kisebb, de a gazdaságos üzemeltetést sem veszélyeztet fogyasztási díjat állapíthassunk meg. A másik "specialitásunk", hogy errefelé nincsenek vízbázisok, így az alapanyagot vízkivételi m vek termelik. Ez a víz sokkal több vegyszert igényel mire fogyasztásra alkalmassá tesszük, ráadásul meleg, ami újabb hátrányt jelent. Például a szennyvízkezelésnél is problémákat okoz a gyorsabban bomló szerves tartalom és a korrozívabb bomlástermékek miatt. A füredi központú Észak-balatoni Üzemigazgatóságon egyébként ez id szerint 307-en dolgoznak. (Ennyi a TMI, azaz a teljes munkaid s állomány.) Idetartozik három ivóvíz üzemvezet ség - Balatonszepezden, Balatonfüreden és Balatonalmádiban –, valamint két szennyvízüzem – Balatonfüreden és Balatonf zf n – és egy építési és fenntartási üzemvezet ség. – A csapat jó, elegend jól felkészült szakember áll rendelkezésünkre feladataink ellátásához – állítja Lenthár József, hozzá téve, hogy természetesen el dei átgondolt káderpolitikájának köszönhet a jelenlegi állapot. Kell is a jó felkészültség, hiszen ezekben a hónapokban "hideg fejjel" sok döntést kell meghozni. A szezonra való felkészülés mellett, komoly feladatot ró vezet kre és beosztottakra egyaránt a vállalat most formálódó integrált informatikai rendszerének megismerése, illetve az ISO min sítés megszerzésével kapcsolatos teend k – persze ezt elmondhatja a központ, a Gépészeti és a Dél-Balatoni Üzemigazgatóság kivételével a cég valamennyi dolgozója. Jó ütemben halad a szezonra való szokásos készül dés is, azzal, hogy "az idén valamivel kevesebb pénzb l ugyanazt a megszokott min séget kell produkálni". A min ség szót érzékelhet en hangsúlyosabban ejti az üzemigazgató. Mikor a konkrét várakozásairól, az esetleges sz k keresztmetszetekr l kérdezem, mosolyogva kezdi a választ: Jó és rossz egyaránt jöhet – Szeretném, ha vízhiánnyal küszködnénk ezen a nyáron. Jelenleg ugyanis napi ötvenezer köbméter vizet tudunk el állítani, de sajnos jó, ha harmincezerre van igény. Komolyra fordítva a szót: a helyi önkormányzatokkal közös beruházásban már folyamatban van Balatonfüreden a biztonságosabb vízellátást szolgáló III. zóna kialakítása és úgy t nik júniusban végre elkezd dik a tihanyi fels övezet építése is. Ezeken kívül több kisebb-nagyobb beruházás kezd dik, illetve fejez dik be a térségben, többek között Aszóf n és Almádiban, amelyek szintén a biztonságosabb vízellátást és a szennyvízátemel rendszerek irányítástechnikájának rekonstrukciós munkálatait, illetve korróziós károk elhárítását jelentik. Persze vannak "id zített bombák" is a rendszerben, amelyek - például - egy-egy nagyobb es idején kezdenek m ködni. Mivel a térségben külön csapadékvíz elvezet rendszer nincs, így el fordulhat, hogy túlterhel dik a Tihany és F zf közötti regionális szennyvízvezeték és kiönt – egyenesen a Balatonba. Ugyancsak évek óta meglév neuralgikus pont az elavult bala-

tonfüredi szennyvízkezel korszer sítése. A tervek már régen elkészültek, egy "jól irányzott" döntés kellene... Hasonló a helyzet Révfülöpön is. Rég vége a munkaid nek, mikor az órámra nézek, de Lenthár József szívesen beszél munkájáról, én pedig szívesen hallgatom. Nem kérdezem, innen hová indul, talán bridzselni (ez még veszprémi egyetemi évei "öröksége"), de – mivel kedd van és nem csütörtök –, lehet, hogy a teniszpályát keresi fel. Esetleg leveszi könyvespolcáról azt a könyvet, amely Thor Heyerdahlnak a Csendes óceánon keresztül vezet Kon-Tiki expedíciójáról szól. Hiszen a vízb l sohasem elég.

Személy- és munkaügyi hírek 2000. január 1-jét l új üzemigazgatója van a Dél-balatoni Üzemigazgatóságnak, Májer József személyében, aki korábban m szaki vezet munkakörben dolgozott. Az új m szaki vezet Csertán Gábor, aki az üzemigazgatóság csoportvezet je volt. 2000. január 1-jét l a Gépészeti Üzemigazgatóság új vezet je Toman Péter. Szebényi Tibor 2000. január 1-jét l tölti be az informatikai projekt vezet i munkakört, ezzel párhuzamosan május 15-ig ellátta a f technológusi tevékenységet. 2000. február 1-jét l új osztályvezet je van az Üzemfenntartási Osztálynak. Antal Imre korábban a Gépészeti Üzemigazgatóság m szaki vezet je volt. 2000. március 1-jét l Informatikai Önálló Csoportból Informatikai Osztály alakult, Kellei Gábor önálló csoport-vezet osztályvezet vé történt megbízásával. A szervezet kib vített létszámmal látja el feladatát. Új munkaköröket hoztunk létre, informatikai modulgazdák álltak munkába, valamint Rendszerüzemeltetési Csoport alakult, Bocska János vezetésével. 2000. március 31-el a Szállítási Osztály, mint önálló gazdálkodó egység megsz nt. A munkatársak egy része az operatív szállítási és szállítás-üzemeltetési feladatokkal együtt a Gépészeti, illetve a Dél-balatoni Üzemigazgatóságra, további létszám az újonnan alakult Logisztikai Osztály szervezetébe került. A Logisztikai Osztály a társasági szint szállítási funkcióval összekapcsolható feladatok irányítása mellett a központ ellátó tevékenységét is végzi. Osztályvezet Jánossy Gábor lett. 2000. április 1-jével új üzemigazgatója van a DRV Rt. Észak-balatoni Üzemigazgatóságnak, Lenthár József személyében, aki korábban üzemvezet i beosztásban dolgozott. 2000. április 1-jét l önkormányzati fejlesztési f munkatárs munkakörrel b vült a Molnár Béla fejlesztési igazgató által irányított terület. Ezt a munkát Csutor Ferenc látja el, aki korábban a DRV Rt. Somogy megyei Üzemigazgatóságán dolgozott, mint üzemfenntartási csoportvezet . 2000. április 1-jét l a társaság központjában a Közgazdasági Osztály új közgazdasági- és árszakért i csoportvezet je Csobai Edit, aki korábban is a Közigazgatási Osztályon dolgozott, közgazdász beosztásban.

2000. május 1-jét l új osztályvezet je van a közgazdasági osztálynak, dr. Kovács Miklós személyében, mivel az el z osztályvezet , Petrenkó Béla munkatársunk 2000. május 31-el kilépett társaságunktól. 2000. május 1-jét l Bels Ellen rzési Önálló Csoport alakult. A csoport vezet je: Kovács Gyuláné. A szervezet létszáma 3 f . 2000. május 15-t l új f technológusa van a társaságnak Varga Gyula István személyében, aki korábban m szaki fejlesztési f munkatársi feladatokat látott el. (A Munkaügyi Osztály összeállítása) A "Balesetmentes Közlekedésért" kitüntetettek 250 000 km Hozleiter Tibor (Dél-balatoni Üzemigazgatóság), Béres Gyula (Gépészeti Üzemigazgatóság), Takács Imre (Gépészeti Üzemigazgatóság) 500 00 km Papp Gyula (Logisztikai Osztály), Urbán Miklós (Észak-balatoni Üzemigazgatóság) 750 00 km Balogh László (Nyugat-balatoni Üzemigazgatóság), Bácsi Lajos (Észak-balatoni Üzemigazgatóság), Polák Jen (Észak-balatoni Üzemigazgatóság) 1 000 000 km Lakics István (Nyugat-balatoni Üzemigazgatóság), Tóth József (Észak-balatoni Üzemigazgatóság) 1 250 000 km Sziládi László (Fejér megyei Igazgatóság), Vasáros József (Nyugat-balatoni Üzemigazgatóság) A kitüntetéseket a juniális ünnepségen vehették át munkatársaink, akiknek eddigi eredményeikhez szívb l gratulálunk, és további balesetmentes vezetést kívánunk mindannyiuknak!

Érdekképviselet A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezete a közelmúltban több jelent s megállapodást írt alá, amely érinti társaságunk valamennyi munkavállalóját. Az elvégzett munkáról az alábbi levélben ad tájékoztatót Gábor Imre, a szervezet titkára. Tisztelt Szakszervezeti Tagjaink! Tisztelt Munkatársak! A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezete 1999. november 10-ével – mikor is választói küldöttértekezletet tartottunk – lezárt egy választói ciklust. Értékeltük szakszervezeti munkánkat, pénzügyi gazdálkodásunkat, tagságunk álláspontját a VKDSZ-r l és Részvénytársaságunkról. Meghatároztuk teend inket, tagságunk igényeit, elvárásait. Összességében err l a küldöttértekezlet jegyz könyve ad hiteles képet. A küldöttértekezleten lehet ség nyí-

lott arra, hogy közelebbr l is megismerjük társaságunk új vezérigazgatóját, Tóth István urat. Közvetlen hangvétele megadja a reményt arra, hogy jó partneri együttm ködés alakuljon ki vezérigazgató úr és a VKDSZ között. Rövid hozzászólásában minderre ígéretet tett. A küldöttértekezletet követ en, november 20-án, majd december 7-én elindultak az egyeztetések az ágazat szintjén a 2000. évi bérmegállapodás el készítésére. A KHVM és a VKDSZ között 2000. január 20-án, újabb egyeztetésre február 3-án pedig a megállapodás aláírására is sor került, lehet séget biztosítva a regionális társaságoknak 2000-ben 9 százalék átlagkeresetfejlesztés elérésére. A DRV Rt.-nél már 1999. novemberében kezdeményeztük a bérmegállapodás megkötését, melyre végül is 2000. február 4-én került sor, miután Tóth István vezérigazgató és Gábor Imre a VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezetének titkára aláírta a dokumentumot. Ennek lényege, hogy 2000. január 1-jét l egységszint 8,25 százalékos átlagkeresetfejlesztésre kerülhet sor, éves viszonylatban – ezt ágazati megállapodás rögzíti – 9 százalékos átlagkereset-fejlesztés megvalósítása a cél. A DRV Rt. 2000. május 18-i tulajdonosi értekezlete – Szolnokon – tulajdonosi határozatában mindezt véglegesíti 2000-re. Az év indításának második nagy feladata a Kollektív Szerz dés 2000. évi módosítása volt. Mostanra az egységes szerkezetbe foglalt kollektív szerz dés már valamennyi tisztségvisel nk kezében van. A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezetének m ködése feltételeir l minden évben meg kell állapodni. Az idei megállapodás aláírására február 12-én került sor. Munkahelyi szakszervezeti munkánk tervszer végzése érdekében értékeltük pénzügyi gazdálkodásunkat, elkészítettük a 2000-re szóló munkatervünket, üléstervünket és a pénzügyi tervet. Küldöttértekezletünk döntéseinek megfelel en b vítettük a Munkahelyi Szakszervezet szolgáltatásait. Közreadtuk szakszervezeti tisztségvisel ink munkaid -kedvezményének tervét. A 2000. évre kötött megállapodásaink utolsó, de igen lényeges részét képezte a "vizes" ágazati kollektív szerz dés aláírása. Bár annak több pontját a munkáltatói oldal nem fogadta el, ugyanakkor hosszútávú érdekeink, együttm ködésünk sarokpontja az ágazati megállapodás kölcsönös aláírása. Végezetül a VKDSZ országos szervezetének kimagasló eseménye volt 2000. március 30-án a VKDSZ V. Kongresszusa. Munkahelyi szakszervezetünk 15 f küldöttel képviseltette magát az eseményen. A VKDSZ V. Kongresszusa elnöknek Gábor Imrét, titkárnak Zsíros Sándort választotta. A háromf s Ellen rz és Számvizsgáló Bizottság elnöke Sasné Viszperger Mária, tagjai Steer Pálné és Prohászka Lászlóné lettek. Tisztelt Szakszervezeti Tagjaink! A Bizalom Nyugdíjpénztár 2000. május 23-án megtartotta közgy lését és elfogadta az 1999. évi beszámolót, valamint a hozzá kapcsolódó könyvvizsgálói jelentést. A közgy lés módosította az alapszabályt, valamint döntött a 2000. évi befektetés politikáról és aktuális kérdésekr l. (Lásd a Pénztár tájékoztatóját!) A DRV Rt. által megjelentetett DRV Hírek mellett a közeljöv ben 2 hetente hírlevél, a DRV Hírforrás igyekszik tájékoztatni társaságunk munkavállalóit, közreadva az aktuális információkat. Els számának megjelenéséig beindul, de lehet, hogy be is fejez dik a DRV Rt. munkavállalóit közvetlenül is érint lehet ség a kedvezményes dolgozói részvény jegyzésér l. A VKDSZ három évvel ezel tti kezdeményezése sikeres jegyzés (44000 db részvény legalább 75 százalékának jegyzése esetén) bízunk benne, tovább er síti érdekvédelmi szervezetünk támogatottságát. Siófok, 2000. május 31. Gábor Imre VKDSZ DRV Rt. MSZ titkár

A VKDSZ DRV Rt. MSZ 2000. évi munkaprogramja és ülésterve A VKDSZ DRV Rt. MSZ 2000. évi munkaprogramját az 1999. november 10-i küldöttértekezleten elfogadottaknak megfelel en az alábbiakban határozza meg: 1. Érdekképviseleti feladataink 1.1. 2000. évre megkötésre került az ágazati megállapodásnak tekinthet KHVM-VKDSZ megállapodás. Több pontja lehet séget biztosít arra, hogy az év folyamán, figyelemmel kísérve az érvényesítést, kedvez bb feltételeket biztosítsunk munkavállalóinknak. 1.2. A DRV Rt. – VKDSZ DRV Rt. MSZ bérmegállapodását február 4-én írtuk alá. Ennek alapján egységek szintjén függelékek megkötésére is sor kerül, illetve az I-III. negyedéves gazdálkodás eredményét l függ en további bérkiegészít megállapodásra kell készülnünk. 1.3. 2000. szeptemberében szakért segítségével kell meghatároznunk a 2001-es víz- és csatornadíjban érvényesíthet bérfejlesztés mértékét. 1.4. A DRV Rt. Kollektív Szerz dés idei módosítása (március 31-én megtörtént). 1.5. A VKDSZ országos szintjén: 1.5.1. Március 21. a Víz Világnapja. Március 31-én a VKDSZ V. Kongresszusa. (Küldötteink részt vettek rajta.) 1.5.2. A VKDSZ Szociális és Oktatási Alapítványa két pályázatához szervezzük tagjainkat. Az egyik a munkavégzés során egészségkárosodást szenvedettek segélyezése, míg a másik a középiskolás, f iskolás, vagy egyetemen tanuló munkavállalóink megsegítése. 2. A VKDSZ DRV Rt. MSZ szolgáltatásai Szakszervezeti jogsegélyszolgálat - Jogi tanácsadást és képviseletet lát el dr. Paller Zsuzsanna ügyvéd. (Tel.: 06-84-313-492) - Gyakorlati problémák kezelésében nyújt segítséget, konkrét feladatok megszervezését végzi Gábor Imre titkár, a VKDSZ DRV Rt. MSZ függetlenített tisztségvisel je. (Tel.: 06-84-311000/116, 06-30-9471-087) VKDSZ szint jogi tanácsadást és képviseletet lát el dr. Dénes Éva ügyvéd (tel.: 06-20-9689768) - Üzemigazgatósági, illetve igazgatósági szinten tagjaink érdekeit üzemi szakszervezeti titkáraink képviselik. - Üzemvezet ségi szinten és egységeink központjában bizalmiaink tagságunk, szakszervezetünk képvisel i. 3. Tagszervezési és szervezetépítési feladataink 3.1. Megállapodás kötése a 2000. évre a VKDSZ m ködési feltételeir l. 3.2. Szakszervezeti tisztségvisel ink munkaid -kedvezményének elkészítése, folyamatos kezelése (február 10-én átadtuk). 3.3. 2000. június 23-án, 9 órára küldöttértekezletet hívunk össze. 3.4. Tagszervezés. A kormány szakszervezet ellenes politikája bebizonyította, ahhoz, hogy munkavállalóink érdekei is megfogalmazásra kerüljenek: - a munkahelyeken er s és szervezett tagsággal kell rendelkeznünk, minimum 62 százalékos szervezettséggel - el kell készíteni az ágazati érdekérvényesítés lehet ségét - konkrét kapcsolatot kell tartani az aktív, kezdeményez bizalmiakkal - gondoskodni kell tisztségvisel ink felkészítésér l - a szervezettség növelése érdekében üzemi szinten tájékoztatókat, tagtoborzókat kell tartanunk, ahol szóba kerülhetnek a legfontosabb érdekképviseleti és érdekérvényesít területek, a bérmegállapodás, a kollektív szerz dés módosítása, a Bizalom Nyugdíjpénztár, a VKDSZ

Szociális és Oktatási Alapítványa, és a VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezet szolgáltatásai. Siófok, 2000. február 8. Dönt az els három negyedév Bérmegállapodás a DRV Rt.-nél is A szakminisztérium és a VKDSZ megállapodását követ en társaságunknál is megszületett a munkáltató, azaz Tóth István vezérigazgató és a VKDSZ Munkahelyi Szakervezete – képviseletében Gábor Imre titkár –közötti bérmegállapodás. Ez 2000-re a teljes munkaid s körben és a nem TMI foglalkoztatottak körében egyaránt a tavalyi tervezett átlagkeresetre számított, személyekre lebontva differenciált mérték 8,25 százalékos fejlesztést hagy jóvá. A megállapodás 4. pontja szerint "...A tervezett teljes munkaid s átlaglétszámhoz viszonyított esetleges csökkenés egységszint átlagbér vonzata a gazdálkodó egységnél nem használható fel. A terven felüli (nem feladatb vülésb l adódó) létszámb vítés nem lehetséges. A 2000-es bér egységszint tervezésénél a megállapodás szerint – az éves összes bérre vetítve – 1-2 százalék mozgóbér tartalékot kell képezni. A mozgóbér egyötöd részének kit zése és kifizetése az I.–III. negyedéves társasági eredményadatok ismeretében történhet meg, központi intézkedés alapján. A tervezett mozgóbér százalékos mértékéb l 0,5 százalék az egységvezet saját rendelkezés kerete, amelyet az egységszint eredményterv teljesítése érdekében kit zött feladatok végrehajtására kell felhasználni. Lényeges a 6. pont, amely kimondja, hogy a DRV Rt. vezetése intézkedéseivel a gazdasági év folyamán törekszik arra, hogy – összhangban az ágazati bérmegállapodással – megteremt djön az éves szint 9 százalékos átlagkereset fejlesztés lehet sége. Ehhez az I.–III. negyedévi kit zött eredmények elérése adhat alapot. A megállapodásban a Munkahelyi Szakszervezet vállalta, hogy aktívan hozzájárul a Társaság szükségtakarékossági és hatékonyság-javító intézkedéseihez. Megnevezés

Létszám (f )

Bértömeg (eFt)

Átlagkereset (Ft/év)

Átlagos állományi létszám

2.797

2.588.796

925.562

Nem teljes munkaid s

52

42.047

808.596

Teljes munkaid s

2.745

2.546.749

927.777

Ebb l központi alap

-

40.000

-

A 2000. évi létszám- és bérterv A vízügyi ágazatban legfeljebb 9 százalékos bérnövekedés várható Az inflációs adatokat jöv re veszik számításba Ez év február másodikán írta alá dr. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Zsíros Sándor, a VKDSZ titkára a 2000. évre szóló, a vízközm társaságoknál érvényben lév kollektív szerz déseket kiegészít dokumentumot. Ennek értelmében eben az évben a tavalyi keresetekhez képest maximum 9 százalékos béremelés lehetséges, amely-

nek 2000. január 1-jét l végrehajtható konkrét mértékér l (els ütemér l) a helyi érdekegyeztetés keretében kell megállapodni. Az els ütemet természetesen követi majd a második ütem is, amelynek végrehajtási határideje november 15., kiindulási alapja pedig az üzleti tervek teljesítése. Utalás történik az ágazati vezetés és a szakszervezetek által aláírt dokumentumban a Munkaügyi Törvény tavalyi módosításából ered túlóra-növekedés hatására, amelyet a szerz d felek az ígéretek szerint kölcsönösen megvizsgálnak és felhasználnak a bázisbér korrekciójára. Ugyancsak minden év november 15-ig áttekintik a társaságok munkaer összetételének min ségi változásait és a természetikár-elhárításból származó túlóra többlet hatását, amely szintén bázisbér korrekcióra adhat okot. Leszögezi a dokumentum, hogy kifizetett béren kívül a vízközm társaságok továbbra is biztosítják a kollektív szerz désekben meghatározott szociálpolitikai juttatásokat. Gondoltak a szerz dés aláírói arra az esetre is, ha az infláció mértéke esetleg eltér a tervezett mértékt l. A KHVM kötelezettséget vállalt arra, hogy ez a következ évi bérmegállapodásnál ugyancsak korrekciós tényez lesz. Az aláírt szerz dés szerint nincs nézetkülönbség a KHVM és a VKDSZ között abban, hogy a vízközm társaságok munkavállalói keresetének fokozatosan fel kell zárkóznia a nemzetgazdasági átlaghoz, illetve az EU-keresetekhez. Tájékoztató a Bizalom Vízügyi Ágazati Önkéntes Nyugdíjpénztár 1999. évi tevékenységér l Tisztelt Olvasó! Mivel évente közzé tesszük ágazati nyugdíjpénztárunk teljesítményét, eredményeit, gondjait, most sem történhet ez másképp. Pénztárunk 1999-cel az egyik legjobb évet tudhatja maga mögött, mivel eredményessége a pénztári szférában mérve is kiemelked en alakult. A hozamráta 20,74 százalék, amely azt jelenti, hogy az egyéni számlákon a megtakarítások jóváírt hozama 22-24 százalék között realizálódott. E mögött az eredmény mögött következetes és kemény munka húzódik, hisz az el z évi átlagos eredményt mesze meghaladó '99-es teljesítmény a '98. évi zárás eredményeinek tükrében értékelhet igazán. Más összefüggésben is jelent s el relépésr l számolhatunk be. Az 1999. évi pénzügyi tervben megfogalmazott 1 milliárd forintos határt a pénztár elérte, illetve azt több mint 100 millió forinttal meghaladta. 1999. december 31-én a pénztári kezelt vagyon mérleg szerinti összege 1.129.593 eFt volt. Ez a vagyon nagyság pénztárunkat a jelent s pénztárak közé emelte és egybe a stabilitás biztosítékának is tekinthet . A vagyongyarapodás összefüggésben van a létszám alakulásával, amely szintén dinamizmust mutat. 1999-ben létszámunk közel 1000 f vel gyarapodott. A regisztrált tagok száma 9560 f . Ez bizonyítja, hogy az ágazat munkavállalói felismerik az el takarékosság jelent ségét, illetve mind többen érzékelik, hogy megtakarításaik biztonságban vannak. A pénztár vagyonkezel i szakértelemmel forgatják a befektethet alapokat. A vagyongyarapodáshoz nagymértékben hozzájárult az is, hogy a munkáltatók növekv mértékben vállalják át a tagdíjak befizetését, illetve emelik a hozzájárulás mértékét. Az erede-

tileg megállapított 3 százalékot ma már alig néhány munkáltató fizeti. Jellemz en 4-6 százalékos, de nem egyedi eset a 10 százalékos tagdíj-átvállalás. Mindez arra utal, hogy a munkáltatók is elégedettek a pénztár m ködésével. Növekedett az átlagdíj mértéke. Míg 1998-ban 2469,- Ft/f /hó volt, addig 1999-ben 3543,Ft-ra emelkedett. Az 1999-es év lezárását jelent küldöttgy lés is elégedetten vette tudomásul, hogy a korábbi évek problémáit a pénztár vezetése megoldotta. A m ködés a törvények és a kormányrendeletek által megkövetelt módon folyik. Az Állami Pénztárfelügyelet ellen rzései hiányosságot nem tártak fel, ami szintén a biztonságos m ködést támasztja alá. Tisztelt Olvasó! Sok-sok minden lenne még elmondható az elmúlt évr l, azonban a megfogalmazott f célkit zések szinte maradéktalan teljesülése biztosíték lehet az idei, illetve a további stabil m ködésre. Amiben szeretnénk tovább lépni, az az ágazati szervez dés arányainak javítása, a tagdíjbefizetések növelése, az adminisztráció pontosságának megtartása, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ehhez minden feltétel adott és remélem, hogy a tájékoztató még több, a pénztáron kívül lev munkavállalót és családtagot hoz sorainkba. Reméljük, hogy az ágazat helyzete is a fellendülés irányába indul, így a munkáltatói támogatások aránya is n . A pénztár vezetése részér l a továbbiakban is megadjuk azt a lehet legtöbb segítséget, amellyel – bár küzdelmek árán, de – elértük hitelességünket. Budapest, 2000. június 1. Mészáros Zoltán IT elnök s.k.

Szagtalanítás OMFB segítséggel A DRV Rt. szennyvízkezeléssel foglakozó munkatársai és a Budapesti M szaki Egyetem kutatói évek óta kísérleteket folytatnak a regionális, azaz nagy távolságú szennyvízelvezet rendszerekben fellép szagproblémák megoldására. Ezek a rendszerek els sorban üdül területen találhatók (túlnyomó részük a Balaton partján), pontosan ott, ahol a tóból származó ivóvíz (és a bel le keletkez szennyvíz) h mérséklete is magasabb. A két tényez hatására gyakori az úgynevezett "berothadás", amely során kellemetlen szagú kénhidrogén, s t, agresszív savak is keletkezhetnek, amelyek a rendszerek korrózióját is siettetik. A kísérletek els néhány évében kézi módszerrel már kipróbálták, hogy "limitált nitrátadagolással", azaz megfelel mennyiség folyékony m trágyával a szennyvízelvezet kben zajló folyamatok kézben tarthatók és megel zhet a kellemetlen következményekkel járó rothadás. A következ lépés most a Balatonkenese és Balatonszárszó közötti (úgynevezett egyes régió) szagtalanító mér - és adagoló rendszerének hatékonyabbá tétele teljes automatizálással, kiváltva a jelenlegi, kevésbé hatékony kézi munkát. Az egyetem és a regionális vízm közös er feszítését az OMFB is támogatja, három év alatt mintegy 90 millió forintot szánva a célra. Megjelent a Világgazdaság c. szaklapban, 2000. június 1-jén *

A fentebbi hír kapcsán a kutatás-fejlesztési (K+F) program részleteir l Varga Gyula István f technológus-projektvezet t l érdekl dtünk, aki az alábbiakban összegezte válaszát. – Társaságunk K+F pályázatot nyújtott be 1999. decemberének utolsó napjaiban az OMFBhez (jelenleg Oktatási Minisztérium K+F Helyettes Államtitkárság) a "limitált nitrát adagolás" elvén m köd szagtalanítási eljárásunk továbbfejlesztésére, amely magában foglalja a teljesen automatizált mér -adagoló és jelátviteli rendszer kiépítését, valamint a vezérléshez szükséges szoftvermegalkotását és beüzemelését. A pályázaton – társaságunk szakemberei mellett – a Budapesti M szaki Egyetem kutatói, a SCADA-SYS Kft. folyamatirányító programozói, valamint a CONTROLSOFT Kft. jelátviteli szakemberei is részt vesznek. A megvalósítás során kipróbálásra kerülnek a MEDIKER Kft. új fejlesztés kever szivattyúi is, amelyek els sorban a kiülepedésre hajlamos, illetve végátemel k esetében játszhatnak komoly szerepet a berothadás megel zésében. A programban vállalt feladatokat három év alatt kell megvalósítani szigorú m szakipénzügyi terv szerint, amelyet már a pályázat beadásakor rögzíteni kellett. A teljes program értéke közel 200 millió forint, amelynek felét az OMFB (OM) támogatásként biztosítja, jórészt hosszabb távú, kamatmentes kölcsönként, míg a teljességel kutatásra fordított és állami nonprofit kutatóhely (BME) megbízására fordítható összegek egy részét vissza nem térítend formában biztosítja részünkre az Oktatási Minisztérium. A kifejlesztend automatizált és központilag vezérelhet -kontrollálható szagtalanító rendszer világszínvonalon is újdonságnak számít majd. Ezt mutatja a máris megnyilvánuló külföldi – els sorban angol, német és görög – érdekl dés, ahonnan már korábban is jelezték, hogy rendszerünket szívesen alkalmaznák, teljesen automatizált változatban. Emellett a Balaton körüli, hét szennyvízelvezet régióban folyamatosan bevezetve, a fejlesztés önrésze is viszonylag gyorsan megtérülhet. A rendszer kifejlesztése és kísérleti bevezetése a Balaton I. sz. szennyvízelvezet régióban történik majd meg 2000-2002. években, a Dél-balatoni Üzemigazgatóság dolgozóinak aktív közrem ködésével.

Vannak még Görények Szomorú és nem egyedi esetr l számolt be a Veszprém megyében megjelen napilap. A tihanyi Bels tó közelében, a Sz l utcában, egy szippantós kocsi a szennyvízelvezet csatornába ürítette terhét. A terhelést nem bírta el a rendszer és nem mesze a tett színhelyét l, penetráns b zzel árasztva el a környéket, felszínre tört a szennylé, amely mintegy kétszáz négyzetméteren elterült a tó partján. Egy közeli vendégház belga lakója azonnal telefonált a nyaraló tulajdonosának, hogy közvetlenül a Balaton partján milyen "furcsa jelenség" keltette fel a figyelmét. Az eset kapcsán vizsgálat indult. Az elkövet t többévi elzárás és több százezer forintos bírság fenyegeti. A szemtanúk – véletlenül a Nyírfa Ház Kft. vendégházának vezet je is – megjegyezték a szippantós kocsi rendszámát és azt is, hogy szélvéd je mögött "Görény" felirat volt látható. A

koránt sem szabályszer eljárást egy másik szippantó (ugyanannak a cégnek a tulajdona) is meg akarta ismételni, de t már felkészülten várta a környék lakossága. Rövid úton kiderült, hogy az illegális ürítés elkövetésére a balatonfüredi székhely Kontiak Kft. ügyvezet je adott utasítást. – Az ilyen és hasonló esetek már csak azért is nehezen érthet ek, mert a DRV Rt. felkészült a szippantott szennyvizek fogadására - mondja Jánossy Gábor, a DRV Rt. szóviv je. – Balatonfüreden és Siófokon mindössze 345 forint egy köbméter szennyvíz kiürítése, pedig ez a vállalkozási díj 10 százalékát teszi ki. Van, aki még ezt az összeget is sokallja. Néhány nappal a fenti eset után kiderült, hogy a rend rség nyomozást indított az elkövet k ellen, akik alaposan gyanúsíthatók környezetkárosítással, miután a b ncselekménynek számító természetkárosítás ténye beigazolódott. Vers József a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Tihanyi körzetének felel se kérdésünkre elmondta, hogy a nemzeti park részér l akkor folytatódik az eljárás, ha a rend rségi vizsgálat lezárult. Tudomása szerint egyébként akár háromévi szabadságvesztés is várhat az elkövet kre, akiknek ezen felül szembe kell majd nézniük több százezer forintos, a természetkárosításért járó pénzbírsággal. El fordulhat, hogy a rend rségi vizsgálat több, hasonló esetre is fényt derít, amely ugyancsak súlyosbító körülménynek számít majd a nemzeti park által lefolytatott eljárásban. A rend rség egyébként szakért ként a természetvéd ket is bevonhatja az eljárásba, mint ahogyan ez utóbbiak is felhasználják majd a rend rség, illetve bíróság megállapításait. Vers József lapunk kérdésére elmondta, hogy Tihanyban nem jellemz ek az illegális szennyvízürítések, de tudomása szerint, a Balaton háttértelepülésein, úgy tíz kilométeres mélységben, például a Pécselyi medence környékén, egyáltalán nem ritka az ilyesmi. A Balaton partján, ahol jobban kiépültek már az elvezet rendszerek, és jobban szem el tt vannak az ilyen dolgok, ez igen ritka. Tihanyban pedig teljes megdöbbenést keltett az eset. A természetvéd az elmúlt öt évre visszamen en nem tud hasonlóról. Erdélyben jártunk Az erdélyi vízm ves kirándulás ötlete már két évvel ezel tt felvet dött. Az "ötletgazda" Tóth István volt, aki id közben társaságunk vezérigazgatójává neveztek ki. Az út f szervez jévé, Lódi Miklós munkaügyi osztályvezet javaslatára az erdélyi gyökerekkel rendelkez Antalné Berei Csilla lépett el , akit arra kértünk, jegyezze le a kiutazó társaság útiélményeit. – A célom az volt, hogy a több mint 1600 kilométeres útra vállalkozó kollégáim, a Székelyföld északi területein járva, olyan ízelít t kapjanak ebb l a világból, amely mára már jobbára csak a néprajzi múzeumokban és tanulmányokban lelhet fel. Május 11-én Gyula közelében Méhkeréknél, illetve Nagyszalontánál léptük át a határt. Az els megállónk Kolozsvár történelmi központja, a Szent Mihály templom és Mátyás király szül házának megtekintése volt. A kés délutáni órákban érkeztünk mg Marosvásárhelyre, majd szálláshelyünkre, Marosszentgyörgyre utaztunk. Másnap a reggeli órákban a helyi vízm ves (Aquaserv) dolgozókkal találkoztunk, kés bb felkerestük a helyi Kulturpalotát és a Teleki-tékát. Kora délután érkeztünk Gyergyószentmiklósra, ahol már a város szélén vártak bennünket a helyi vízm vesek, akik

elkísértek bennünket a várostól 7 kilométerre található vízm höz. Emlékezetes marad számomra, hogy üdvözlésünkre a szentmiklósi polgármester, Pál Árpád is megjelent. Az ünnepélyes fogadtatás után délután városnézés szerepelt a programban. Szombaton Parajd-Sóbánya, Szováta-fürd , majd a vízzel elárasztott Bözödújfalu megtekintése volt "napirenden". Utazásunk utolsó napjának meghatározó élménye volt a Gyilkos-tó, Románia egyik leglátványosabb turisztikai helyszíne. Itt húzódik az ezeréves történelmi Magyarország határa, amelyen átgyalogolva jutottunk el Moldvába. Néhány kollégám itt komoly sportteljesítményt is produkált, volt, aki gyalog tett meg közel 6 kilométert, vagy megmászta az 1329 méter magas Kis-Cohárdot. Hazafelé indulva többen hangot adtak abbéli véleményüknek, hogy "ide vissza kell jönni"! "Könny a folyónak messze menni Hisz annak lényege, hogy elmehet, De kit ideköt hit és remény, Elmenni annak nem lehet!" (Felirat a gyergyószentmiklósi temet bejáratán.)

Köszönet a jó munkavégzésért Tudjuk, milyen nehéz küldetést vállaltak azok a munkatársaink, akik nap mint nap kapcsolatban állnak a fogyasztókkal, szolgáltatásainkat igénybe vev kkel. Különösen nehéz azok helyzete, akik a hibajelenségek elhárításában segédkeznek, hiszen itt eleve adott a "feszült" körülmény. Ezért esik jól – talán mindannyiuknak –, ha néhányuk munkáját elismerik, hiszen ebb l az elismerésb l talán nekik is jut. Azoknak, akik nem találkoznak ilyen hálás és szorgalmas levélíróval, bár k is megérdemelnék a dicsér szavakat. Nekik, értük adjuk közre az alábbi olvasói levelet, amely azért természetesen Ódor Jánosnak, Nagy Róbertnek, Rudolf Nándornak és Ács Tamásnak szól...

Tárgy: vízvezeték kijavítása Zamárdi-fels , Desewffy út 151. sz. DRV RT Tóth István vezérigazgató úrnak Siófok T. Cím! F. hó 23-án a DRV balatonföldvári irodájában bejelentést tettem vízvezeték meghibásodása miatt. Az ott dolgozó illetékes udvariasan, pontosan vette bejelentésemet, ígérve, hogy egy órán belül megérkeznek, megvizsgálni a hiba okát.

Így is történt. Megérkezett a szerel kocsi, három személlyel, akik gyorsan, pontosan, szakszer en megállapították a hibát. (Vízórán kívüli cs korrodálódása miatti cs repedés.) Megígérték, hogy másnap, 23-án kijön a hibaelhárító csoport. Ez is így történt. Gyorsan, udvariasan, mindenre vigyázva – fák, virágok, kerítés, beálló – végezték a nehéz, szakértelmet kívánó munkát. A munkát végz négy személy neve: Ódor János, Nagy Róbert, Rudolf Nándor és Ács Tamás. Arra kérem Vezérigazgató Urat, hogy a rendelkezésre álló lehet ségek igénybevételével értékelje ezt a pontos, jól végzett munkát. F. hó 25-én megérkezett a helyreállító csoport, akik szintén szakszer en, – mindent megóvva – temették be az el z napi gödröt, és állították helyre a keletkezett forgalmi akadályt (murva szintig). Kérem, nekik is tolmácsolják köszönetünket. Remélem, a hátralév hiányosságokat is, hasonló lelkiismeretességgel végzik el az illetékesek (járdaszegély beépítése, bitumenezés). Észrevételem, kérésem meghallgatását és teljesítését el re is köszönve, munkájához sok sikert, megelégedett "panaszosokat" kívánva, ismeretlenül üdvözli: András Mihályné 8621 Zamárdi-fels , Desewffy út 15.1 Új típusú megállapodásokra van szükség az önkormányzatokkal Hogyan lehetnének kicsikb l nagyok? Ezt a kérdést már sokan sokféle formában feltették maguknak, mióta világ a világ, de válaszolni mindig is nehéz volt rá. A DRV Rt. esetében az a kérdés úgy fogalmazódik meg: hogyan lehetne a kisebb önkormányzatokkal való együttm ködést min ségileg megújítani, mintegy közelebb hozva egymáshoz a különböz együttm köd felek nagyságrendjeit, ami persze els sorban anyagi lehet ségeikre értend . Nos, létezik egyfajta elképzelés, amelynek megvalósítása cégünk érdekeit is szolgálná, nem beszélve az ivóvíz problémákkal küszköd , kevéssé tehet s önkormányzatokról. Mindez kapcsolódik a társaságunknál folyó szervezetkorszer sítéshez, így az egyik legilletékesebbet, dr. Molnár László vezérigazgató helyettest kérdeztük a részletekr l. – Szeretnénk rábírni a tulajdonos önkormányzatokat egyfajta tulajdonosi közösségre, vagy ha tetszik, integrációra, mivel számunkra is eléggé nehezen megoldható évente kétszázhúsz önkormányzattal újra és újra megállapodni. Akár szindikátusok létrehozásával, akár úgy, hogy közm vagyonukat kezelésünkbe adják és így valósul meg a hatékonyabb m ködés. Így keletkezhetnének olyan közös források, amelyek egy önkormányzat esetében egy-egy év vonatkozásában meglehet sen sz kösek, és általában önmagukban kevésnek bizonyulnak a jelentkez feladatok megoldásához. Most az önköltség alapú számításokkal néha teljesen széls séges árak adódnak, 60-2500 forintig mindenféle köbméterár el fordulhat. Ezeket az árakat nivellálni lehetne, mondjuk 20-50 résztvev s tulajdonosi csoportok létrehozásával, amelyek az amortizációs alapokat összeadhatnák. Hasonló rendszert már m ködtetünk, több mint húsz állami tulajdonú vízközm esetében, ahol is azt vállaltuk, hogy a képz dött amortizációt ezeknek a közm veknek a rekonstrukciójára fordítjuk, s a felhasznált összeg tizenöt év alatt egyenlít dik ki, vagyis egyik közm sem szenved hátrányt ilyen id távon. Valami hasonlót lehetne az önkormányzatokkal is megoldani, s nem kellene nekik hitelekb l megoldani, hanem egymásnak átadott eszközökkel, gyakorlatilag "kamatmentes kölcsönb l" gazdálkodhat-

nának a mindenképpen szükségessé váló felújítások elvégzésekor. Egyébként úgy vettük észre, hogy az önkormányzatok fogékonyak erre a megoldásra.

1999. dióhéjban Az igazgatóság, a tulajdonosi közgy lés után a DRV Rt. második legfontosabb döntéshozó szerve, tavaly év közben "s rítette" ülésezéseit, amely annak a szándéknak a kifejezése volt, hogy nagyobb operatív hatást gyakorolhasson a társaság m ködésére. Ennek megfelel en több id t szánhatott a stratégiai elképzelések kimunkálására és a jöv nk szempontjából meghatározó projektek megvalósítására, illetve elindítására. Az év els fele az igazgatóság szempontjából els sorban a "megszokott", de mindig új tartalommal jelentkez témák kimunkálását jelentette. Ide tartozott többek között az éves munkaprogram meghatározása, a támogatásokkal kialakult lakossági díjak összevetése az üzleti elképzelésekkel, és a társaság ügyvezetésér l, vagyoni helyzetér l és üzletpolitikájáról szóló döntések meghozatala. Természetesen sor került egy-két extra esemény megtárgyalására is, mint amilyen a Pécsi Vízm Rt. elleni – azóta megnyert – perrel kapcsolatos események és az önkormányzati konferencia tapasztalatairól szóló beszámoló meghallgatása volt. A gazdálkodásunk szempontjából szokásosnak nevezhet tervez -értékel munka mellett az igazgatóság június 16-án t zte napirendre az integrált informatikai rendszer tender kiírását. Ezzel a témával kés bb – fontosságának megfelel en – minden igazgatósági ülés foglalkozott. Egy hónappal kés bb, júliusban került sor a dolgozói részvénykibocsátással kapcsolatos teend k meghatározására, s még nyár vége el tt, augusztusban áttekintették az igazgatóság tagjai az ISO min sítés bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokat. Az év vége közeledtével a feladatok is s r södtek. Szeptemberben az üzleti terv i.–VIII. havi megvalósítása és a társasági stratégia megvalósulása ugyancsak szóba került. Górcs alá vették igazgatóságunk tagjai a Nyírádi vízbázis és a Fonyód-Kaposvár távvezeték jöv beni helyzetét is. Októberben – a következ évre való üzletpolitikai és árképzési elképzelések megvitatása mellett – az integrált informatikai rendszer megvalósítására kiírt pályázat eredményének kihirdetése volt a legfontosabb esemény. Novemberben fogadta el a DRV Rt. igazgatósága a 2000-re szóló üzletpolitikai elképzeléseket és tervkoncepciót, amelyeknek azóta természetesen a tulajdonos által is jóváhagyott "m köd " változata is elkészült. Tulajdonosi határozatok Katona Kálmán, még éppen hivatalában lév közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 2000. május 18-án, mint a DRV Rt. egyszemélyes állami tulajdonosi joggyakorlója, aláírta a Társaság 1999. évi üzleti tervének lezárásáról, a 2000. évi üzleti terv és keresetfejlesztésr l, valamint a személyi és egyéb ügyekkel kapcsolatos tulajdonosi határozatokat. Ezzel elfogadottá vált a DRV Rt. 1999. évi beszámolója, illetve a hozzá kapcsolódó Könyvvizsgáló és Felügyel Bizottsági jelentés. Ugyancsak elfogadta a tulajdonos a 2000-re szóló üzleti tervünket, amelyben 8,25 százalékos keresetnövekedést hagyott jóvá. A DRV Rt. igazgatósága által beterjesztett Üzletszabályzat a tulajdonos határozata alapján ugyancsak érvénybe lépett június 1-jén.

Külön határozat foglalkozott a dolgozói részvényvásárlással, amely azóta lezárásához közelít. Ebben a tulajdonos államot képvisel miniszter az alapt kén felüli vagyon egy részének alapt késítésével, 400 millió forinttal megemelte a DRV Rt. jegyzett t kéjét, amely így már 4,4 milliárd forint. A kedvezményes új részvények kibocsátása a felemelt alapt ke terhére történik, így zártkör módon 44 ezer darab, egyenként 10000 Ft névérték , általános szavazati jogot biztosító részvény kerülhet kibocsátásra. A kedvezmény mértéke, mint bizonyára minden dolgozónk értesült róla, 90 százalék, így minden egyes részvény 1000 forint befizetésével vásárolható meg. A részvényjegyzés kezd napja 2000. május 29., záró napja 2000. június 19. A miniszter a dolgozói részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra (jegyzésre) azokat a személyeket jogosította fel, akik vételi szándéknyilatkozatot tettek, valamint akik megfelelnek a "Dolgozói Részvénykibocsátás Rendje 2000." cím dokumentumban foglalt feltételeknek. Ez utóbbi dokumentum egyébként tartalmazza a részvényjegyzésre vonatkozó többi tudnivalót is és minden munkahelyen hozzáférhet dolgozóink számára. DRV HÍR forrás A címben szerepl névvel, bels információéhségünk csillapítására hírlevél jelent meg társaságunknál. A kéthetenként kiadni szándékozott lap szerkeszt je Lódi Miklós munkaügyi osztályvezet , aki máris jó néhány gyorshírrel szolgált, méghozzá néha igen fajsúlyos témákról, amelyek némelyikével kés bb – b vebb feldolgozásban – a DRV Hírek hasábjain is találkozhatnak majd olvasóink. A HÍR forrás, ha nem kerül homokszem a gépezetbe (ne kerüljön!) eljut minden üzemvezet séghez, ahol a faliújságokon tanulmányozható. (Mivel a hírlevél kétoldalas, a szerkeszt szellemes megoldással a második oldalt fordítva helyezte el a lapon, hogy ne a híreket böngész nek kelljen fejre állnia a faliújság el tt.) "Laptestvérünknek" gratulálunk, és kívánjuk, hogy a jelenlegi 001.-es szám három helyiértéke is kevés legyen – egykor...