XLII. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FŐ BEVÉTELEI 1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A társasági adót szabályozó törvény 2008. évtől hatályos módosítása elsősorban az adórendszer egyszerűsítését, az adóadminisztráció (bejelentési, nyilvántartási kötelezettségek) csökkentését, a versenyképesség javítását (a fejlesztési tartalék bővítése révén) célozza. A központi költségvetésnek a társasági adó címén 2008-ban 545,6 milliárd forint bevétele keletkezhet. A 2008. évre tervezett társaságiadó-bevétel 41,6 milliárd forinttal, 8,3%-kal több a 2007. évi költségvetési törvény által előirányzott összegnél. A GDP arányában kifejezett társaságiadó-bevétel 2008-ban 2% lehet. A 2008. évtől hatályba lépő adómódosítások a költségvetés társasági adóból származó bevételét a következőképpen érintik: milliárd forintban Adóváltozások hatása összesen ebből: − a fejlesztési tartalék módosítása (a nyereség 25%-os határának 50%-ra emelése) − a céltartalék, az értékvesztés utáni adóalap-korrekciós tételek kiterjesztése a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra
0 -10 +10
A bevallott adózás előtti nyereség 2008-ra tervezett összege 6379,5 milliárd forint, a ténylegesen adózás alá vont jövedelem (pozitív társasági adóalap) pedig 3898,4 milliárd forint lehet. A bevallott számított adó 2008. évre tervezett összege 621,8 milliárd forint. A fizetendő társasági adó meghatározásakor a vállalkozások több jogcímen csökkenthetik a számított adójukat. A bevallott (érvényesíthető) adókedvezményeknél 125,7 milliárd forint szerepel a 2008. évre vonatkozó tervben. Az adócsökkentésekkel mérsékelt, fizetendő társasági adó 2008-ra tervezett összege 494,1 milliárd forint. Az adózás előtti nyereség arányában kifejezett fizetendő társasági adó (átlagos adóterhelés) 2008-ban 7,7% lehet. 1/2. ALCÍM: TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK KÜLÖNADÓJA A 2008. évi költségvetés a társas vállalkozások különadója címén 170,6 milliárd forint bevétellel számol. A 2008. évre tervezett összeg 20,6 milliárd forinttal, 13,7%-kal meghaladja a 2007. évre előirányzott összeget. 1/3. ALCÍM: HITELINTÉZETI JÁRADÉK A hitelintézeti járadékból 2008-ra tervezett költségvetési bevétel 15 milliárd forint. A 2008. évre tervezett összeg 10 milliárd forinttal, 40%-kal kevesebb a 2007. évre előirányzott bevételnél.
1/6. ALCÍM: EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ A 2008. évi költségvetés az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) címén 168,7 milliárd forint bevétellel számol. A 2007. évi költségvetési törvényben előirányzott összeghez képest az adóbevétel alig, mindössze 0,5 milliárd forinttal, 0,3%-kal növekedhet. A GDP arányában kifejezett eva-bevétel 2008-ban 0,61% lehet. A 2008. évben az eva-nál lényeges, a költségvetés bevételét érdemben befolyásoló szabályváltozás nem történik. A 2008. évre vonatkozó tervezés azzal számol, hogy az eva alanyainak száma 2008-ban lényegesen nem változik, kb. 103 ezer lesz. Az eva alapjának tervezett összege 674,9 milliárd forint, míg az arra – 25%-os adókulccsal – számított eva összege 168,7 milliárd forint. 1/7. ALCÍM: BÁNYAJÁRADÉK A bányajáradék költségvetési bevétele 2008-ban 29 milliárd forintra tehető, amely az előző évi előirányzathoz képest - a szénhidrogének hazai kitermelésének várható csökkenése miatt - mintegy 3%-kal alacsonyabb. A bányajáradék döntő részét, több mint 90%-át továbbra is a kőolaj és a földgáz termékek adják. 2008-ban azzal számolunk, hogy − a kőolaj világpiaci ára a 65-70 USD/hordó sávban stabilizálódik, a hazai termelés 2 - 2,5%-kal csökken; − a földgáz viszonteladói díja az év első felében mérsékelten növekszik, az év második felében pedig várhatóan stagnál. A kitermelés kis mértékben tovább csökken. − az árfolyamok nem változnak jelentősen; − a bányajáradék számítás és fizetés feltételei nem változnak. A külfejtéssel termelt szilárd ásványi nyersanyagok területén (elsősorban az építőanyag- és az építőipar igényeinek megfelelően) enyhe növekedés prognosztizálható a bányajáradék-bevételekből. 1/8. ALCÍM: JÁTÉKADÓ-BEVÉTEL A 2008. évre játékadó-bevétel címen a központi költségvetésben 73,5 milliárd forint tervezhető, amely összeg szinte azonos az előző évi előirányzattal. Nem várható, hogy a szerencsejáték szolgáltatást igénybevevők köre csökkenne, tekintettel arra, hogy a szerencsejáték szolgáltatás keresleti és kínálati oldalát csak rendkívül szélsőséges gazdasági és életszínvonali változás befolyásolná. A szerencsejátékok forgalmát és így a játékadó-bevételt kizárólag a piacon történt jogszabályi változások, a kínálati oldal döntései, valamint a „szerencse” (halmozódások által megnövekedett játékkedv) befolyásolja. 1/9. ALCÍM: ÖKOADÓ 1/9/1. Energiaadó Az energia adó esetében a nem üzleti (központi közigazgatás, helyi önkormányzatok) felhasználású adótételek emelkedése miatt, valamint enyhe volumennövekedést feltételezve 2008. évre 13,3 milliárd forint bevétel valószínűsíthető.
1/9/2. Környezetterhelési díj A környezetterhelési díj 2008. évi tervezete 7,2 milliárd forint. A fizetési kötelezettség a levegőterhelési díj és a vízterhelési díj esetében 2008-ban éri el a törvényi mérték 100%-át. A díjkedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályok továbbra is érvényben vannak. 1/10. ALCÍM: EGYÉB BEFIZETÉSEK Az egyéb befizetések 2008. évi előirányzata 31 milliárd forint, amely az egy évvel ezelőtti összeghez viszonyítva 2 milliárd forint összegű növekedést jelent. A tervezett bevétel döntő részét az állami adóhatóság által beszedett bírságok, pótlékok teszik ki, de az előirányzat bevételét képezi az adóalanyok által befizetett önellenőrzési pótlék, illetve a vámhatóság által beszedett szankciók összege is. A gazdálkodó szervezetek egyéb befizetései bevételi előirányzatának bázis időszakhoz viszonyított mérsékelt növekedését egyrészt a jegybanki alapkamat várható csökkenése indokolja, mely a késedelmi pótlék és az önellenőrzési pótlék naptári napi mértékének változásával jár együtt, másrészt az adózás rendjéről szóló törvény 2008. év elejétől hatályba lépő változásai befolyásolják.
2. CÍM: FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK 2/1. ALCÍM: ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Általános forgalmi adóból a központi költségvetés a 2008. évre 2127,9 milliárd forint bevételt irányoz elő, amely a GDP arányában 7,8%-ra tehető. 2008. évben az áfa bevételek alakulását a makrogazdasági folyamatok változása determinálja. Az áfa bevételek legnagyobb forrását jelentő folyóáras vásárolt fogyasztás a gazdaság egészénél továbbra is kisebb ütemben bővül. Az infláció növekedési ütemének mérséklődése következtében a reálkeresetek – összességében szerény, de az alacsonyabb jövedelemkategóriákban az átlagosnál nagyobb – emelkedése jelentheti a vásárolt fogyasztás növekedésének forrását. Az áfa bevételek várható alakulását mindezen tényezők együttes hatása befolyásolja. A lakossági beruházások utáni áfa bevételek a reálkeresetek enyhe emelkedésének megfelelően szerényebb ütemben bővülhetnek. Az egyéb vásárlások – különös tekintettel az államháztartás folyó termelő felhasználása és beruházásai után keletkező áfa bevételekre – várhatóan a takarékosabb és hatékonyabb államháztartási követelményeknek megfelelően alakulnak. Az újrakodifikált áfa-törvény szerint nem változik az áfa kulcsok mértéke és szerkezete sem, így a szabályozás módosulásától érdemi költségvetési kihatás nem várható. Az építési telek értékesítés áfa kötelezettségének – bizonyos feltételek mellett – magánszemélyekre történő kiterjesztése a 2008. évi adóbevételeket marginálisan érinti. A fordított adózás kiterjesztése az építési-szerelési munkákra, valamint az ingatlanhoz közvetlenül nem kapcsolódó szolgáltatásokra, a konstrukcióból adódóan a bevezetés évében némi pénzforgalmi kiesést jelenthet, mely a befizetendő és visszaigényelhető adó egyidejű csökkenésének időben eltérő érvényesüléséből adódik. Ezt a kiesést ugyanakkor ellensúlyozhatja a jogosulatlan visszaigénylések visszaszorulásának pozitív bevételi hatása. A visszaigénylési jogosultság újraszabályozása nem jelent várhatóan számottevő bevételi kockázatot, a korábbi visszaigénylési korlát eltörlése és az új, bevallási gyakorisághoz kötött korlátok bevezetéséből származó többletbevétel egyenlegében 1-2 milliárd forint adóbevételi
növekményt jelenthet. Az alanyi adómentesség értékhatárának növekedése ugyanakkor 2-4 milliárd forint áfa bevétel kiesést eredményezhet. Az utazásszervezés jogharmonizációs célú szabályozás változásának az áfa bevételek tekintetében pozitív és negatív kihatású eleme egyaránt van, ezek egyenlege a jelenlegi helyzethez képest számottevő eltérést nem jelenthet. A jogharmonizáció okán az állami vagyon értékesítéséből, illetve a korábban adómentes kiemelt állami beruházások áfa körbe történő bevonásából 11,5 milliárd forint áfa bevételi többlet keletkezhet. Mivel ez a tétel a kiadási oldalon is megjelenik, a költségvetési egyensúlyt nem befolyásolja. 2/2. ALCÍM: JÖVEDÉKI ADÓ A jövedéki adó tekintetében a 2008. évi költségvetési bevétel az egy évvel korábbi előirányzathoz képest 13%-ot meghaladó növekedéssel számolva 843,9 milliárd forintra tehető, amely a GDP mintegy 3%-ának felel meg. Az összes bevétel közel 60%-át kitevő üzemanyagokat terhelő jövedéki adó mértéke az előző évekhez hasonlóan 2008. évre sem változik, miközben kismértékű üzemanyag forgalomnövekedés valószínűsíthető. A trendeknek megfelelően, a gázolaj volumenének növekedési üteme főként az áruszállítás várható bővüléséből adódóan 2008. évben is meghaladhatja a benzinét, azonban 2007. évhez képest mindkét termékkörben a növekedési ütem némi lassulására lehet számítani. Az üzemanyagból származó nettó jövedéki adóbevétel várhatóan mintegy 45%-a a benzin, 55%-a a gázolaj után folyik be. Az üzem-anyagforgalom volumenében a gázolaj részarányának növekedése várható. A bevételek közel 30%-át kitevő dohánytermékeken belül a cigaretta adótételének áprilisi majd szeptemberi kb. 3-3%-os emelésének költségvetési egyenlegjavító hatását kismértékű volumencsökkenés mérsékelheti. A bevételek mintegy 12%-át kitevő szeszesitalok és egyéb termékek esetében – ahol nem növekednek az adótételek – elsősorban a sör esetében némi forgalomemelkedés várható. 2/3. ALCÍM: REGISZTRÁCIÓS ADÓ A költségvetés 2008. évi regisztrációs adóbevétele - az előző évi előirányzatot közel 20%-kal meghaladva - 93,7 milliárd forintra tehető, amely a GDP 0,3%-ának felel meg. A prognózis figyelembe veszi azt, hogy 2008. évre kifut a 2004-2005. években befizetett regisztrációs adó 2007. évet mintegy 6 milliárd forinttal terhelő részleges visszatérítése. A személygépjármű piac elmúlt években tapasztalt erőteljesen csökkenő trendjére nem lesz kedvező hatással a lakossági reáljövedelmek szerény mértékű növekedése, illetve a vállalkozások gépjármű beruházásainak esetleges további elhalasztása, így a prognózis 2008. évre továbbra is az első alkalommal történő forgalomba helyezések számának csökkenésével kalkulál.
3. CÍM: LAKOSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 3/1. ALCÍM: SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ A személyi jövedelemadó 2008. évtől javasolt módosítása elsősorban a legális foglalkoztatás ösztönzését (az adójóváírás átalakításával), illetve az adórendszer egyszerűsítését és az adminisztráció csökkentését (a kedvezmények, mentességek szűkítése, valamint az adóbevallási, a bejelentési, nyilvántartási kötelezettségek mérséklése révén) célozza.
A központi költségvetés személyi jövedelemadóból 2008-ra előirányzott bevétele 1923,3 milliárd forint. A 2008. évre tervezett adóbevétel 171,7 milliárd forinttal, 9,8%-kal meghaladja a 2007. évi költségvetési törvény által előirányzott összeget. Az adóbevétel GDP-hez viszonyított aránya 2008-ban 7%. Az előirányzat tartalmazza a legális foglalkoztatás növelését célzó, s egyben az adórendszer egyszerűsítését jelentő azon változást, amely szerint az adójóváírás mértéke 18%, havi felső határa 11 340 forint, kifuttatása az 1 250 000 – 2 762 000 forintos jövedelemsávban történik 9%-os léptékkel, a kiegészítő adójóváírás ugyanakkor megszűnik. A módosítás révén a költségvetés kb. 30 milliárd forintnyi adóbevételről mond le. Az összevont adóalap 2008. évre tervezett összege 8028,2 milliárd forint, míg az arra jutó, az adótábla szerint számított adó tervezett összege 2011,8 milliárd forint. A számított adót ténylegesen csökkentő adómérséklések, adókedvezmények összege a 2008. évre 413,3 milliárd forintra becsülhető. A kedvezmények levonása utáni, a visszafizetendő adócsökkentéseket is tartalmazó, összevont adóalap utáni adó 2008-ra tervezett összege 1598,5 milliárd forint. A nemzetgazdasági szintű, összevont adóalapra számított átlagos adóterhelés a 2008. évben 19,9% lehet. Az elkülönülten adózó jövedelmek után 2008-ban 209 milliárd forint bevallott adóbevétellel lehet számolni. A kifizetőket (például a természetbeni juttatások után), a társasházakat érintő bevallott személyi jövedelemadó 2008-ra tervezett összege 120 milliárd forint. 3/2. ALCÍM: EGYÉB LAKOSSÁGI ADÓK Az egyéb lakossági bevételek a bérfőzési szeszadóból és egyéb vámbefizetések utólagos elszámolásából származó befizetéseket tartalmazzák. A bérfőzési szeszadó esetében – az alkoholtermékekhez hasonlóan – a szabályozás nem változik. A 2008. évre a befizetések összege 5,3 milliárd forintra tehető, az idei évhez hasonlóan kedvező gyümölcsterméssel, valamint egyéb lakossági vámbefizetéssel kalkulálva. 3/3. ALCÍM: MAGÁNSZEMÉLYEK KÜLÖNADÓJA A magánszemélyek által fizetendő különadóból tervezett 2008. évi költségvetési bevétel 26,9 milliárd forint. A 2008. évre tervezett összeg 9 milliárd forinttal, mintegy 50%-kal meghaladja a 2007. évre előirányzott bevételt. 3/4. ALCÍM: LAKOSSÁGI ILLETÉKEK A központi költségvetés 2008. évi illeték bevétele 131,4 milliárd forint, amely a 2007. évi előirányzathoz viszonyítva 4,6 milliárd forinttal nő. Az önkormányzatokat megillető bevétel a 2008. évben 64 milliárd forint összegű. Az államháztartás illeték bevétele együttesen 195,4 milliárd forintra tehető. Az APEH által beszedett illetékből a központi költségvetést és az önkormányzatokat megillető bevétel megosztása az elmúlt évben törvénybe iktatott elvek szerint történik (megosztás 50-50%, azonban 4%-nyi rész a fővárosi, 8,5% a megyei és megyei jogú városi önkormányzati bevételből kerül továbbra is az illetékbeszedés költsége jogcímén visszatartásra).
4. CÍM: EGYÉB KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK 4/1. ALCÍM: VEGYES BEVÉTELEK Vegyes bevételek címen a központi költségvetés a 2008. évre 6,2 milliárd forint bevételt tervezett. A korábban beváltott állami kezességekből és viszontgaranciákból várható 1,5 milliárd forintos megtérülés zömében a Hitelgarancia Zrt. befizetéseiből adódik. Az egyéb vegyes bevételek 4,7 milliárd forintos előirányzata többek között az önkormányzatok által jogtalanul igénybevett támogatások utáni kamattérítésekből, a felszámolásokból származó bevételekből, valamint a kezességvállalási díjakból tevődik össze. A kezességvállalási díj bevételek meghatározó része az egyedi kezességvállalásokhoz kapcsolódik. Az Áht. 33/A. §-ának (8) bekezdése szerint az egyedi kezességvállalások esetében költségvetési bevételként a kezesi díj felső határának megfelelően számított összeget kell elszámolni. 2008-ban a kezesi díj felső határa – az eddigiekhez hasonlóan – a tőkeösszeg 2%-a lesz. A további kezesi díjbevételek egyrészt a lakásvásárláshoz vállalt állami készfizető kezességek (ún. „fészekrakó” program, közszféra lakáshitelei) utáni befizetésekből, másrészt a 2006-ban indult „Pályamódosító hitelprogram” díjaiból származnak. Ez utóbbi esetében az egyénenként maximum 3 millió forintos hitelösszeg 2%-ának megfelelő mértékű a díjkötelezettség. Az Áht. 26. § (4) bekezdése értelmében az egyéb bevételek között kerül majd elszámolásra az általános tartalék terhére elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtandó támogatások visszafizetett összege is.
5. CÍM: KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEK 5/1. ALCÍM: KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK A központi költségvetési szervek befizetési kötelezettségeinek 2008. évi tervezett összege 19,4 milliárd forint az alábbi jogcímeken: − kizárólag saját bevételből gazdálkodó – a költségvetési törvényben meghatározott – intézmények tételesen megadott összegű befizetése; − a központi költségvetési szervek vállalkozási tevékenységből keletkező nyeresége – a társasági adó általános mértékével megegyező – 16%-ának befizetése; − a cégbejegyzések közzétételének költségtérítése. 2008-ban megszűnik a költségvetési szervek egyes bevételeit terhelő – kincstári vagyon utáni részesedés címén előírt – 5%-os befizetési kötelezettség. A vagyon törvény hatálybalépését követően fizetendő bérleti díjat elsősorban támogatás finanszírozza. Az új „bérleti díj támogatás” konstrukció kialakítása a korábban előírt befizetési kötelezettség beszámításával történik. 5/2. ALCÍM: HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSEI A helyi önkormányzatok befizetéseiből 2008. évben 6,5 milliárd forint bevétel várható a központi költségvetésben. E befizetések a helyi önkormányzatok előző évi zárszámadásával, illetve a zárszámadási törvényben az Állami Számvevőszék
megállapításaival kapcsolatban rögzített – a normatív állami hozzájárulások és támogatások tervezésével, valamint a központosított, s a címzett és céltámogatások elszámolásával összefüggésben -, jogtalanul igényelt és felhasznált támogatások visszafizetéséből származnak. Itt szerepel a helyi önkormányzatok és költségvetési szerveik vállalkozási tevékenységéből származó eredmény elszámolása során keletkezett befizetési kötelezettségeiből származó bevétel is, figyelemmel az alaptevékenység ellátásához felhasznált részre. 5/3. ALCÍM: ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEFIZETÉSEI A Munkaerőpiaci Alap összesen 119,3 milliárd forint befizetést teljesít. Az Alap hozzájárul a munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő feladatokhoz, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatásához.
7. CÍM: UNIÓS ELSZÁMOLÁSOK 7/2. ALCÍM: VÁMBESZEDÉSI KÖLTSÉG MEGTÉRÍTÉSE Az Európai Unió tagállamaként hazánk egyben a vámunió tagja is, aminek következtében a Magyarországon vámkezelt árukból származó vámbevétel nem tulajdonítható hazánknak, hanem tisztán az Európai Unió költségvetési bevételének minősül. Mivel a beszedést a tagállamok vámhatóságai végzik el, ezért a 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozat értelmében a felmerült költségek megtérítésére az országok a beszedett vámok 25%-ának megtartására jogosultak. Ez a vámbeszedési költség címén hazánkat megillető összeg a magyar költségvetés bevételeként kerül elszámolásra, ami 2008-ban 8,6 milliárd forintot. 7/3. ALCÍM: CUKORILLETÉK BESZEDÉSI KÖLTSÉG MEGTÉRÍTÉSE Az Európai Unióban a cukor közös piaci szabályozásából adódóan a cukor-, az izoglükóz- és az inulin-gyártóknak úgynevezett termelési illetéket kell fizetniük. Az illeték beszedése a vámokhoz hasonlóan a tagállamokra delegált feladat. A cukorilleték beszedésével járó költségek fedezetére a 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozat a beszedett illeték 25%-ának megtartására jogosítja fel hazánkat. 2008-ban e jogcímen prognosztizált bevétel összege 293,5 millió forint. 7/4 ALCÍM: UNIÓS TÁMOGATÁSOK MEGELŐLEGEZÉSÉNEK VISSZATÉRÜLÉSE Az alcím tartalmazza a 2008 előtt központi költségvetési forrásból megelőlegezett, majd az Unió költségvetéséből megtérített uniós támogatások tételeit. Így a 4-es metró és az M7 gyorsforgalmi út építésének egyes, 2007-ben a központi költségvetésből finanszírozott kiadásai alapján – a projektek Európai Bizottság általi jóváhagyását követően – 2008-ban várhatóan 20, illetve 12 milliárd forint, vagyis összesen 32 milliárd forint bevétel számolható el.
Dr. Veres János pénzügyminiszter