XIX. Évfolyam 1. szám

XIX. Évfolyam 1. szám

Hosszú hetek óta a Népszabadság 2004. január 14-ei számának "Egy pohár víz a Klenity-d l ben" cím ironikus hangvétel cikke jár a fejemben. A történet f szerepl je - egy a f várostól mindössze öt percre fekv település lakója - megtalálta az ideális lakhelyet családja számára. A környezet gyönyör , közel a Duna, tiszta a leveg , csend van. Egy dolog hiányzik a család életéb l, mely ily módon azonban túlságosan is komplikálttá teszi az életet: a vezetékes ivóvíz. F h sünk így egyel re nem tehet mást, mint "átszellemülten mesél arról, hogy milyen érzés lesz, amikor konyhájában kinyitja a csapot, csobogni kezd a tiszta, egészséges ivóvíz, s a színültig töltött pohárból kortyol egy nagyot." Talán e rövid felvezetésb l is kiderül, hogy a városi emberek számára a "víz csodája" elveszett. Hozzászoktak ugyanis ahhoz, hogy a csap elfordításával tiszta vízhez jutnak, az elhasznált vizet pedig másodpercek alatt elnyeli a csatorna. Izgalmat legfeljebb olyan váratlan események okozhatnak, mint egy cs törés. Ilyenkor hirtelen minden megváltozik, és a hiba elhárításával tel néhány órát végtelen évtizedként élik meg. Valószín leg csak ilyenkor jut eszükbe a fenti cikk f h sének egyel re beteljesületlen álma. Sajnos világszerte rengetegen vannak, akik valóban csak álmodoznak a "vízkincsr l". Jelenleg a Földön a népesség 20 százaléka, azaz közel 1 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez, els sorban a Közel-Keleten és Afrikában. 2-3 milliárd f re tehet azoknak a száma, akiknek az életéb l továbbra is hiányzik a megfelel szennyvízelvezetés, ezért az alapvet higiéniás feltételek hiányában járványokkal, betegségekkel kell szembenézniük. Ezen a téren sokat segített a 19. század elején egyre népszer bbé váló öblítéses toalett, hiszen a korokozók, szennyezések gyorsan eltávolíthatóak háztartásunkból. A betegségek megel zése ugyan megoldódik ezzel, de arra már nem gondolunk, hogy újabb problémával találjuk szembe magunkat. Kénytelenek vagyunk olyan szolgáltatókat igénybe venni, akik összegy jtik az elhasznált vizet, és megfelel módon kezelik, tisztítják, miel tt visszaengedik a természetbe. A befogadó él vizeinknek még így is nagyon hosszú id re van szükségük, hogy rehabilitálódjanak. A környezetszennyez folyamatok eredményeként az emberiség napjainkban olyan nagy mennyiség terhel anyagot

juttat a vizekbe, hogy azt sem a kémiai folyamatok, sem az él világ nem képes már feldolgozni. De vajon mit tehet a társadalom azért, hogy a jöv generációk ne csak álmodjanak a tiszta vízr l, az egészséges környezetr l? Mindenek el tt nem árt, ha megismerjük a természet m ködését és megvizsgáljuk azokat a lehetséges alternatív megoldásokat, melyekkel belátható id n belül esetleg helyreállíthatjuk az ökológiai egyensúlyt. Mindennapos tevékenységével az ember beleavatkozik a víz természetes körforgásába. Ezért vizeink védelmében is minden embernek részt kell vállalnia. Felmérések szerint jelenleg egy pazarló európai ember naponta akár 240 liter vizet is elhasznál. Ennek körülbelül egyötödét WC öblítésre fordítja, a fele a konyhában és a fürd szobában kerül felhasználásra, míg a maradékot az egyéb vízfelhasználás mellett a veszteség teszi ki, ami adódhat szivárgásból, a vízellátó hálózat hibáiból. Lényeges kihangsúlyozni, hogy a mai háztartások ráadásul a legjobb min ség ivóvizet használják, függetlenül attól, hogy ivásról, f zésr l, WC öblítésr l vagy locsolásról van szó. Nyilvánvaló, hogy ezt a pazarló felhasználást vissza kell szorítani! Álmodozzunk - a bevezet ben bemutatott f h shöz hasonlóan - egy jöv beli környezetbarát, víztakarékos háztartásról! Somlyódy László professzor a Mindentudás Egyetemén tartott el adásában arról szólt, hogy különösebb nehézség nélkül több mint 50 %-kal csökkenthet lenne a háztartások napi vízhasználata, amennyiben az aktuális használatnak "éppen" megfelel vízmin séget biztosítanánk. Így az ivóvíz a fogyasztásból mindössze 50 litert tenne ki abban az esetben, ha azt csupán konyhai és fürd szobai használatra alkalmaznánk. A vízfogyasztás csökkentésével együtt az anyagokat tudatosan különböz irányokba terelhetnénk, figyelembe véve a könny tisztíthatóságot, a víz visszaforgatását, az újrahasznosítást. A rendszer m ködéséhez az épületeken belül nyilván kett s hálózatot kellene kiépíteni, mivel például a WC öblítésére tisztított szennyvizet vagy es vizet alkalmaznánk. Egyértelm en jelent s feladat hárulna a víziközm tulajdonosokra és a szolgáltatókra is, hiszen a számadatokból kiderült, hogy jelent s a hálózati veszteség. Képzeljük el, hogy a szakma olyan hatékony feltételrendszert dolgoz ki, ahol a szolgáltatást igénybe vev k a felmerül költségeket teljes egészében megtérítik, és a közm tulajdonosok a rekonstrukciós munkákhoz szükséges anyagi fedezetet rendelkezésre bocsátják. Naponta sok - sok liter ivóvizet spórolnánk ismét fogyasztónként. Mennyi id szükséges a felvázolt elképzelések megvalósításához? - Nehéz el re megjósolni. De mit tehetünk addig, míg az "álmok" valóra válnak? - Annyit biztos, hogy valamennyien id t szánunk arra, hogy végiggondoljuk, vajon mi magunk mit tehetünk él vizeink, környezetünk megóvásáért. Kiváló alkalmat termet erre a Víz Világnapja március 22-én. Ezen a napon a figyelem középpontjában VIZÜNK JÖV JE áll. Cselekednünk kell, különben tényleg csak álmodozhatunk arról, hogy utódaink is megismerik Földünk számtalan természeti szépségét! Rajtunk múlik, hogy így lesz-e. Dónucz László

A 2004. évi Víz Világnapi rendezvénysorozat programjai Alkotótábor Id pontok: 2004. február 23. - 26. között a Fodor András Napok keretében Helyszín: Lengyeltóti, Fodor András Általános Iskola Program: Veszeli Lajos fest m vész irányítása mellett a területi igazgatóságok által delegált általános iskolás diákok készítenek képz m vészeti alkotásokat. Zenés Irodalmi Est Id pont: 2004. március 24. szerda 18.00 óra Helyszín: Lengyeltóti M vel dési Ház, Rákóczi F. út 29. Program: - Baranyi Ferenc József Attila - díjas költ felvezetésével, Vándorfi László és Oravecz Edit színm vészek neves magyar költ k "vizes" témájú m veit adják el . A versek között Kassai Franciska játszik gitáron. - Az általános iskoláknak meghirdetett vers és próza kategóriájú irodalmi pályázat eredményhirdetése. A gy ztes pályamunkákat a diákok, illetve a színm vészek adják el . - A díjnyertes diákok jutalmazása. A Szakmai és Képz m vészeti Kiállítás Megnyitó Ünnepsége Id pont: 2004. március 25. csütörtök 9.00 óra Helyszín: Lengyeltóti M vel dési Ház, Rákóczi F. út 29. Program: - Felvezet kulturális blokk a helyi iskola tolmácsolásában. - Dr. Kolber István a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke megnyitja a kiállítást. - Veszeli Lajos fest m vész a képz m vészeti kiállításról, az alkotótáborról. - Az alkotótábor ifjú alkotóinak díjazása, munkájuk elismerése emléklappal. A kiállítás 2004. április 12-ig tekinthet meg Lengyeltótiban. A Lengyeltóti szennyvízberuházás ünnepélyes átadása Id pont: 2004. március 25. csütörtök 11.00 óra Helyszín: A lengyeltóti labdarúgó pályánál felállított színpad, a szennyvízhálózat egyik átemel állomása mellett. Program: Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter adja át Somogy megye 2004. évi legjelent sebb szennyvízberuházását. Törzsgárda ünnepség Id pont: 2004. március 26. péntek Helyszín: Lengyeltóti M vel dési Ház, Fodor András Általános Iskola tornaterme, illetve étterme Program: - Érkezés 13.00 órától Lengyeltótiba, a M vel dési Házhoz, ahol vendégeink megtekinthetik a Víz Világnapi Szakmai és Képz m vészeti Kiállítást. - 14.00 órától kerül sor a hagyományos törzsgárda ünnepségre a Fodor András Általános Iskola tornatermében. A vendégek üdvözlése, az esemény méltatása után, a helyi iskola ifjú növendékei kedveskednek egy kulturális blokkal. Ezt követi az ünnepi köszönt , valamint az oklevelek, emlék-plakettek, virágok átadása.

- 16.30 órától kezd dik az ünnepi estebéd a Fodor András általános Iskola éttermében. - 19.00 órától a törzsgárda ünnep zárásaként vendégeink - támogatóink jóvoltából - az Apostol együttes fellépést tekinthetik meg az iskola tornatermében. A fent leírt rendezvénysorozatot egészítik ki a DRV Rt. területi igazgatóságai által meghirdetett Víz Világnapi rajz- és irodalmi pályázatok és a díjnyertes pályamunkákból készített helyi kiállítások. Területi igazgatóságaink munkatársai - el zetes egyeztetés alapján - szakmai el adásokkal, filmvetítéssel keresik fel a m ködési területünkön található iskolákat, környezetvédelem ivóvízvédelem témakörökben. Valamennyi egységünk ún. "nyitott kapuk" akciókat hirdet a Víz és a Föld Világnapja közötti id szakban, hogy jöv beli fogyasztóink megismerjék a víz körforgását és útját a csapokig. A csoportos érdekl d ket el zetes egyeztetés alapján fogadják területi igazgatóságaink.

A központi Víz Világnapi rendezvényeink támogatói:

Innowest Kft.

Injektor Kft.

Würth Kft.

Interex - Waga Kft.

Prominent Magyarország Kft.

Hewlett Packard Magyarország Kft.

Vogel Kft.

Euroflow Rt.

Kristály Kft.

Wavin Kft.

Westel Rt. Siófok GHM Elektro Kft.

Kaposhidro Kft.

N tt a Társaság ellátási területe Bíztató eredmények a tavalyi évr l - Milyen fontos események történtek, amelyek befolyásolták a múlt évi munkát és eredményeket? - tettük fel az els kérdést a vezérigazgató úrnak. - A múlt év egyik legfontosabb történésének az Rt. tulajdonosi változásait tartom. A 2000-es évig az állam volt az egyszemélyes tulajdonosa a DRV Rt.-nek, majd a dolgozók is résztulajdonosokká válhattak. A tavaly májusi közgy lésünkön már 12, majd év végéig újabb két önkormányzat - köztük Siófok városa - is tulajdonrészt szerzett a társaságunkból. Így jelenleg 90%-ban a magyar állam, 8,5%-ban a dolgozók, 1,5%-ban pedig a tizennégy önkormányzat a cégünk tulajdonosi köre. A tulajdonosváltozások mellett újjáalakultak az irányító testületeink is. Az öttagú Igazgatóság élére dr. Hecsei Pál került, aki korábban is tagja volt a testületnek, így nem teljesen ismeretlenül került az elnöki pozícióba. A kilenctagú felügyel bizottság elnöke Péterffy Ágoston lett, ebben a testületben újra meger sítést kaptak a korábbi dolgozói küldötteink: Bocsev István, Bódizs József és Pintér Lajos. Az üvegzseb törvény miatt tartottunk november 26-án egy rendkívüli közgy lést is, ahol alapszabály módosítás keretében a vezet tisztségvisel k javadalmazásra vonatkozó döntéseket kellett meghozni és elfogadni.

A vezérigazgató a karácsonyi ünnepség keretében adta át a minisztérium bronz emlékplakettjeit. - Mit tett a DRV Rt. az elmúlt évben a hosszú távú és biztonságos szolgáltatásért? - Sikerként könyvelhetjük el, hogy tavaly tovább n tt a cég ellátási területe, új települések kapcsolódtak be, els sorban az új szennyvizes beruházások átadása miatt. Gondolok itt f ként a barcsi területre, illetve a Balaton környékén megvalósult b vítésekre. Nagyon fontosnak tartom, hogy a korábban megkötött és lejáró szerz déseinket meg tudtuk újítani, hosszabbítani. A nyári szezonban tavaly is biztonsággal tudtuk kielégíteni a megnövekedett fogyasztói igényeket, jelent sebb fennakadások sem az ivóvíz-, sem a szennyvízelvezetés területén nem voltak. Természetesen akadtak kisebb-nagyobb problémák, cs törések, ezeket azonban viszonylag gyorsan sikerült megjavítanunk, megoldanunk. A cs törésekb l azonban hosszabb távon arra kell következtetnünk, hogy vezetékrendszerünk egy jelent s része elavult, id s, s így a jöv ben nagyobb gondot kell fordítanunk ezek felújítására is. Összességében a termelési és értékesítési oldalon els sorban a szárazság miatt némi többletteljesítménnyel, és ennek megfelel en többletbevétellel is számolhatunk, mint 2002-ben, s így várhatóan tavaly átléptük a 13 milliárd forintos bruttó bevételt. A csapadékszegény id járás azt is jelentette számunkra, hogy kevesebb csapadékvíz jutott be a szennyvízcsatorna rendszerünkbe. - A manapság egyre inkább el térbe kerül környezetvédelmi szempontokat miként sikerült betartani, illetve a környezetvédelmi megoldásokat fejleszteni a cég területén? - A szennyvíz csatornázási adatokat áttekintve elmondható, hogy a tavalyi évben jelent sen, 4 százalékkal emelkedett a bekötések száma, jelenleg a DRV Rt. által ellátott területeken az ivóvíz bekötések számának 49 százaléka, tehát csaknem a fele rendelkezik szennyvízcsatorna bekötéssel is. A Balatonnál mindez még fontosabb a Balaton törvényb l adódóan. A teljes üdül körzet esetében a szennyvízbekötés aránya 60 százalékos, közvetlenül a tó partján lév településeknél pedig 68 százalékos - s mindkét adat az el z évhez képest emelkedett két százalékot. Szintén eredmény, hogy b vült az úgynevezett Környezetközpontú Irányítási Rendszerünk is, hiszen eddig csak a balatonf kajári telep és a hozzá kapcsolódó csatornahálózatunk m ködött ebben a rendszerben, de tavaly ezt kib vítettük a nemesgulácsi szennyvízteleppel is. Szintén fontos környezetvédelmi szempont a szagtalanítási eljárás, amelyet cégünk szabadalmazásaként használunk több helyszínen is. Ezt az eljárást alkalmaztuk Barcs városában, valamint a környékbeli 17 településen, továbbá a Balaton környékén is. A múlt év egyik

sikere, hogy a saját m ködési területünkr l kilépve, pályázat alapján küls cégeknél is bevezethetjük ezt az eljárást, például Ajka és Kecskemét térségében. Ilyenkor, az év els negyedévében javában zajlanak a múlt évi teljesítmények összesítései, készülnek a cégeknél, vállalkozásoknál, önkormányzatoknál, intézményeknél az éves értékelések, mérlegek. Kiderül, hogy vajon ki hogyan gazdálkodott, mit sikerült és mit nem sikerült megvalósítani. Nincs ez másként a DRV Rt.-nél sem, ahol bár február végén még nem voltak véglegesek a múlt évre vonatkozó bevételi és kiadási f összegek, a meglév ismeretek alapján azonban már lehetett némi mérleget vonni a tavalyi évr l. Erre vállalkoztunk, amikor leültünk Tóth István vezérigazgató úrral beszélgetni. - Közeledve az Európai Unióhoz, milyen feladatokat ró a cégre az uniós csatlakozás? Mindenképpen európai szint szolgáltatást szeretnénk nyújtani, amelynek az alapjait már évek óta igyekszünk lerakni, biztosítani. Az ISO 9001 min ségirányítási rendszer szerint m ködünk, és ennek a megújító auditjára került sor 2003-ban. Ez azt jelenti, hogy a korábban bevezetett rendszer az 1997-es szabvány szerinti el írásokat tartalmazta, míg a mostani már a 2000-es szabvány szerintieket. Ez utóbbiban már mérhet min ségi célokat kell kit zni, amelyek megvalósulását egyszer bb, könnyebb értékelni. Ilyen például a fogyasztói reklamációk számának csökkentése, valamint még nyolc pont (amelyeket korábbi lapszámunkban részletesen ismertettünk). Szintén a korszer bb munkaszervezést szolgálják a különféle informatikai fejlesztések, modulok, amelyek közül tavaly január 1-én indult útjára a legújabb, a karbantartás modul, és ezzel befejeztünk egy három éves, nagyon komoly projektet, amely megalapozta a DRV Rt. jöv jét. - Milyen tavalyi gazdasági eredményekr l számolhat be a DRV Rt.? - Összességében elmondható, hogy a bevételeink mintegy 5, a ráfordításaink viszont kevesebb százalékkal növekedtek a tervezetthez képest, így egyértelm en eredményesnek értékelhetjük a cég gazdálkodását. A többleteredményeket plusz célokra is fel tudtuk használni, például az Igazgatóság jóváhagyta a tervezett +2 százalékos bértömeg-növekedésünket, valamint a rendkívüli közgy lésen az eredmények alapján még teljesítményarányosan +1 százalékos jutalmat engedélyezett. Örömmel mondhatom, hogy dolgozóink átlagkeresete a tavalyi évben összességében mintegy 13 százalékkal n tt az egy évvel korábbihoz képest. Ezen túl karácsony el tt minden dolgozónk kapott húszezer forint érték étkezési utalványt is, amely úgy vélem, valamennyi munkatársunknak kellemes meglepetést okozott. Mindezek alapján úgy foglalnám össze a tavalyi évet, hogy bevételeink várhatóan a tervezett eredmény fölött fognak teljesülni, s ez biztosíték lehet számunkra az idei évre is. - A sikeres gazdasági tevékenység ma már szinte elválaszthatatlan az id szakonkénti ésszer sítésekt l. Ilyenekre sor került-e a cégnél az elmúlt id szakban? - Természetesen, mi is igyekszünk arra törekedni, hogy minél kevesebb ráfordítással minél hatékonyabb munkát tudjunk végezni. Az egyik ilyen racionalizálás a földvári üzemvezet ség megsz ntetése volt, a területet és a feladatokat szétosztottuk a siófoki és a lellei üzemvezet ség között. Ide tartozik még, hogy a siófoki üzemvezet ség is kiköltözött a város központjából a széplaki telephelyre. Fontos átszervezés történt Ajkán is, amely terület a fehérvári igazgatóságtól átkerült a Nyugat-balatoni Igazgatósághoz. Ésszer sítések történtek a humáner gazdálkodás területén is, például a társadalombiztosítási feladatokat központosítottuk. Az ésszer bb munkaszervezést szolgálja a hároméves létszám- és bérkoncepció, amely alapján tavaly az egy évvel korábbi tényleges létszámhoz képest 56-tal, a tervhez képest közel száz f vel

dolgoztunk kevesebben. A Gépészeti Igazgatósággal gondjaink vannak, mivel az árbevétele csökken, s foglalkoznunk kell azokkal a lehet ségekkel, amelyek a hatékonyságát javíthatják. Üzleti stratégiánk egyik fontos része, hogy befektet i szerepet is vállaljunk. Sikerült a Pécsi Vízm nél jobb ajánlatot tennünk, s üzletrészt szereznünk a Komlóvíz Kft.-ben. Novemberben Komló város önkormányzata ezért úgy döntött, hogy cégünkkel képzeli el a település jöv jét, és 26 százalékos üzletrészt tudtunk szerezni az említett gazdasági társaságban. A Barcs és térsége társulás szennyvízhálózatát is a DRV nyerte el, s különösen fontos, hogy a m szakilag egymástól független ivóvíz rendszerek tulajdonosai ebben a kistérségben egységes, integrált fogyasztói díjat állapítottak meg. Úgy gondolom, ez jó példa arra, hogy egy kisrégió felvállalja a térség településeit, lakóit, s arra törekszik, hogy a ráfordítástól függetlenül, lehet leg mindenki egyenl en viselje a reá háruló terheket. - A vízügyi szakmában milyen helyet foglal el a DRV Rt. Magyarországon és külföldön? - Úgy hiszem, ezen a téren sincs szégyellni valónk. A júniusi víziközm konferencián a PR pályázatok esetében két els és három második helyet nyertünk, s erre nagyon büszkék vagyunk. Els díjat nyert a cég prospektusa és az internetes honlapunk is. Úgy gondolom, hogy a közönségkapcsolatok számunkra nagyon fontosak, ezt tükrözik a kiadványaink is. A tavalyi évben indult például a Vízmondó cím színes, egyszer ábrákkal illusztrált kiadványsorozatunk, amellyel fogyasztóinknak igyekszünk érthet módon tájékoztatást adni munkánkról. Emellett egy hasznos tudnivalókat tartalmazó új lakossági tájékoztató füzettel is megjelentünk. A fogyasztói kapcsolattartás terén említhetjük, hogy megújult az ügyfélszolgálati iroda Keszthelyen, illetve a Gépészeti Igazgatóságon, valamint részt vettünk az országos víziközm ügyfélszolgálati versenyen is, ahol az új ügyfélszolgálati formaruhánkkal díjat is nyertünk. Az országos sportnapon és a szerel versenyen egyaránt második helyen végzett a DRV csapata. Vezet ink közül Pálfi Imre közm igazgató vezérigazgató-helyettes Vásárhelyi díjat, Hullay Gyula Sajó Elemér díjat, Éri László szakmai elismer oklevelet, Molnár Béla miniszteri elismer oklevelet, Pintér Lajos pedig a sportban kifejtett tevékenységéért kapott miniszteri elismer oklevelet tavaly. Az év végi 50 éves vízügyi szolgálat ünnepén 73 ezüst és 130 bronz emlékérmet kaptak dolgozóink. Voltak tavaly különféle nemzetközi szakmai találkozóink is, svéd delegáció járt nálunk májusban, a Helsinki Vízm szakembereit szeptemberben fogadtuk, októberben pedig mi tettünk látogatást a zágrábi vízm nél. Szebényi Tibor informatikai igazgató egy európai szakmai bizottság tagjaként rendszeresen vesz részt nemzetközi tanácskozásokon. Gyarmati László

Központi pénzb l újul meg a Nagyfelszíni Vízm (Beszélgetés Májer Józseffel) Siófokon és térségében 1917 környékén indult meg a vízm fejlesztés. Az azóta eltelt csaknem kilencven év után az idei, a 2004-es év lesz az els , hogy a „h skor” ipari m emléke, a siófoki F utcán található vízm telep és létesítményei végleg befejezik szolgáltatási tevékenységüket. - Reméljük, hogy mint érdekesség, továbbra is szolgálja majd az épületegyüttes a cég és a város érdekeit, mivel szó van egy esetleges múzeum létrehozásáról, de a tényleges víztermelésben erre az egységre a jöv ben már nem számítunk – mondja Májer József, a DRV Rt. Dél-balatoni igazgatója. – Az utóbbi években már csak nyáron, ha nagyon nagy szükség volt rá, akkor vettük igénybe a létesítményt, amelyet igazából tartalék lehet ségként kezeltünk, s tavaly például már egyáltalán nem volt rá szükségünk. A széplaki vízm 1972-ben lépett üzembe, tehát már az is több, mint harminc éves. Elérte azt a kort, amikor mindenképpen szükséges a fejlesztése is. Közeledve az Európai Unióhoz, elengedhetetlenné vált, hogy állami beruházásban megtörténjen a teljes rekonstrukciója. A jelenlegi napi 23.000 m3-es kapacitását megnöveljük 32.000 m3/napra, s a vízmin séggel kapcsolatos összes ma érvényes min ségi határértéket biztosítani tudjuk. A vízkivétel továbbra is a Balatonból történik majd, a tervek szerint új szívócsövekkel, aknákkal épül egy új vízkivételi hely, a tóban beljebb, a mélyebb vízben. A technikai eszköztárunk is jelent sen korszer södik, többféle sz r rendszeren át tudjuk majd biztosítani az egész térségnek az egészséges ivóvizet. - A beruházás mekkora terület vízellátását javítja, mikor kezd dik, és mennyibe kerül majd?

- A tervezés már elkezd dött, s várhatóan az év végére fejez dik be. A tényleges kivitelezési munkálatokat a közbeszerzési eljárások lefolytatása után, várhatóan a jöv év elején kezdhetik meg, s elképzeléseink szerint a munka 2006-ra fejez dhet be. A beruházás összértéke mintegy 2,3 milliárd forint lesz, amelyet teljes egészében az állam finanszíroz. A széplak-alsói felszíni vízm igen nagy terület vízellátását biztosítja, hiszen télen Balatonkenesét l Lepsény, Mez szentgyörgy, Som, Nagyberény, Endréd, K röshegy, Földvár, Szárszó, Szólád és Kötcse térsége is ide tartozik. Nyáron annyiban módosul a helyzet, hogy a vízellátásba besegít a kenesei és az szödi felszíni vízm is.

- Miként kívánják megoldani, hogy a rekonstrukció ideje alatt se legyen fennakadás a térség vízellátásában?

- Természetesen a mi érdekünk is, hogy amennyire csak lehet, zökken mentesen kerüljön sor a korszer sítésekre. Épp ezért úgy szeretnénk id zíteni az egyes munkafázisokat, hogy közben mindig tudjuk biztosítani a lakosságnak a folyamatos vízellátást. Nincs tehát szó arról, hogy esetleg hetekig-hónapokig lezárnánk a m köd vízm vet, hanem mindig szakaszosan haladunk, amelyb l a fogyasztóknak szinte semmit sem szabad észrevenniük, legfeljebb anynyit, hogy még jobb lesz a víz min sége. Már az els szakaszban sor kerül például a vízkivétel megoldására, az aktív szénsz r k beépítésére (amely a vízmin ség szempontjából már az elején is hozhat észrevehet eredményt), valamint a zagyvizek szétválasztására is már az els ütemben sort kell keríteni. Technikai újdonságot jelent majd például az ultrasz rés megoldása is, amely els sorban nyaranta, az algák eltávolításában segíthet. A korszer sítés során elérhet lesz majd a jelenleginél nagyobb fokú automatizálás is, amely az üzembiztonságot tovább növelheti. - Szintén igyekszik megfelelni az európai követelményeknek a siófoki szennyvíztelep, ahol nemrégiben fejez dött be egy újabb korszer sítés. Mi történt, s mennyivel lett kulturáltabb a létesítmény? - A siófoki a cég egyetlen olyan szennyvíztelepe, ahol az iszap kezelését rothasztással és biogáz el állításával oldjuk meg. A biogázt hasznosítani lehet például a telep h ellátásánál, s t nyugaton nem egy helyen még küls fogyasztóknak is tudják értékesíteni. Mi is azért vezettük be tíz évvel ezel tt ezt a technológiát, az eltelt évtizedben azonban annyira korrodálódtak, tönkrementek a berendezések, hogy szükség volt a felújításukra. A múlt év végére elkészültünk a teljes felújítással, korszer anyagokat építettünk be, s a biogázból pedig saját célra melegvizet állítunk el , illetve biztosítjuk a bejöv iszap felf tését 34 Celsius fokra. Ha felesleg keletkezik – márpedig f ként nyáron ez gyakrabban el fordul – azt elégetjük, „elfáklyázzuk”. A következ években szeretnénk minél nagyobb mennyiség biogázt termelni, amellyel mind jobban tudjuk csökkenteni a saját üzemeltetési költségeinket. A felújítást saját beruházásban végeztük 2002-2003 évben, s mintegy százötven millió forintba került. A korszer sítésnek igen sok el nye van, az innen kikerül iszapot könnyebb kezelni, a berendezéseket nem marja olyan intenzíven, s ezáltal az élettartamuk, használhatósági idejük megn . Eleve kisebb a szaghatása, sokkal könnyebb vízteleníteni, s a szabadi komposzttelepre kerülve - ahol szalmával keverjük - sem jelentkeznek már olyan szaghatások, mint esetleg korábban. A következ beruházás egy olyan gázmotor kell, hogy legyen, amely villamos energiát állít majd el a biogázból – nyugati szennyvíztelepeken ez már jól bevált gyakorlat. Bízunk abban, hogy a mostani beruházással megteremtettük azokat az alapokat, amelyek folytatásaként a jöv ben a gázmotoros beruházásra már megnyílhatnak majd a cég számára az Uniós pályázati lehet ségek is. Ha szökik a víz… Az utóbbi id szakban egyre több helyen tapasztalható, hogy eltörik, vagy megreped a földben húzódó vízvezeték, s a sérülés következtében gyakran igen sok víz jut a talajba. Az ok igen kézenfekv : a csövek nagy részét évtizedekkel ezel tt fektették le, s azóta elhasználódtak, megrongálódtak, könnyen eltörnek, megrepednek.

- Mit tud tenni a DRV Rt. a „szök víz” megfékezésére, a hibák kijavítására? – kérdeztük Májer Józseft l, a DRV Rt. Dél-balatoni Igazgatóságának vezet jét l. - E gond valóban létezik, s az elmúlt évben kezdtünk el intenzívebben foglalkozni a megoldásával, az úgynevezett hálózati veszteségeink tudatos csökkentésével. A termelt víz és a felhasznált víz közötti távolság olykor rendkívül nagy, épp ezért igen sok helyen lehetnek nem látható, rejtett hibák, ahol az általunk megtermelt víz a talajban elfolyhat, s nem jut a fogyasztókhoz. Annál is nehezebb ezek felderítése, hiszen gyakran a víz nem jut a felszínre, s így kívülr l nem is látható, érzékelhet a veszteség. Megterveztük a rendszer igen sok pontján a méréseket, beépítettünk rendkívül pontos mér órákat, amelyek jelzik, ha a cs elején befolyt, valamint a végén kifolyt víz mennyisége eltér egymástól. Ezek indukciós mennyiségmér k, amelyeket összekapcsoltuk a számítógépes irányító rendszerrel, így pontosan láthatjuk, hogy az egyes „körzetekben” – például hajnali három órakor, amikor a lakossági fogyasztás szünetel – vajon mennyi víz „szökik” el a talajban. Ahol nagy a különbség, végigjárjuk a rendszert és ha látható, akkor szemrevételezéssel, más esetben különféle mér m szerekkel beazonosítjuk a szivárgás helyét, majd kijavítjuk azt. Igyekszünk a hatékonyságon úgy is javítani, hogy ezeket a vizsgálandó körzeteket minél jobban lesz kítjük, növeljük a mér helyek számát, s így egyre pontosabb eredményeket kaphatunk. - S milyen eredményekr l számolhatnak be? - Az elmúlt évben például már háromszázezer köbméterrel csökkent a veszteségünk, ez tehát azt jelenti, hogy egy évvel korábban valószín leg ennyi víz elfolyt az egész hálózatunkból a talajba. Ez nem meglep , hiszen Siófok térségében vannak például még ma is üzemel , de 70-80 éve épült vezetékrendszerek, amelyek elöregedtek, s amelyeknek természetesen a technológiai szintje sem olyan, mintha mai, korszer anyagokból készültek volna. Ezeknek az anyaga horganyzott, ólom, vagy esetleg azbeszt, s ráadásul az utóbbi években-évtizedekben jelent sen megn ttek az utak terhelései, a rezgések is, s ezek a csövek nyilván már nem képesek elvisel-

ni a megnövekedett terhelést. Télen például, amikor a talaj lefagy 40-50 cm-t, a fagy is kemény réteget képez, s az ilyenkor megsérült csövekb l a víz nem tud feltörni, hanem lefelé szivárog a lazább talajba. Vagy egy másik érdekes eset, amikor tavaly az Ordacsehi térségében megsérült vezetékünk lápos talajon keresztül vezetett. Ott is csak repedés keletkezett, de hatalmas volt a veszteségünk, mert a víz a lápba folyt bele, ahol észrevenni sem lehetett. Ki kellett cserélnünk a több kilométer hosszú vezetéket ahhoz, hogy megsz njön a szivárgás. - Siófokon a Vitorlás utca környékét az önkormányzat hamarosan rendbe hozatja. Úgy tudom, a DRV is vállalt bizonyos feladatokat e felújítással kapcsolatosan. - Igen, egyeztetünk az önkormányzattal, hiszen abban a térségben is sok a régi vezeték, amelyeket egy teljes útrekonstrukció esetén érdemes átvizsgálni, s ha szükséges most kicserélni, nehogy egy-két év múlva kelljen megint feltúrnunk mindent. Az épül Azúr Hotel térségében tehát átvizsgáljuk a rendszert, s nemcsak az ivóvizes vezetékeket, hanem a szennyvíz elvezet t is. Ez utóbbi esetében egyébként nem mindig van szükség útfelbontásra, mert nagyon sokszor az úgynevezett cs béleléssel is megoldható a vezetékek felújítása, kijavítása. Pont abban a térségben található a régi siófoki ellátó vezeték, amely még 1971-ben épült, s ráadásul a ma már korszer tlen és nem is használatos azbesztb l, így ezt feltétlenül meg kell majd vizsgálnunk, s szükség szerint kijavítanunk. A térség munkálataihoz tudnunk kell majd pontosan az önkormányzat elképzeléseit, igényeit is, hiszen annak függvényében láthatunk majd munkához. - gyarmati -

Korszer ügyfélszolgálati iroda Siófokon 2004. január 22-én Tóth István, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. vezérigazgatója a sajtó képvisel inek jelenlétében, ünnepélyes keretek között nyitotta meg a DRV Rt. legújabb ügyfélszolgálati irodáját Siófokon, a Tanácsház utca 9. szám alatt található korábbi KVV Székház épületében. Társaságunk az ünnepségre meghívta az új irodához tartozó 11 környékbeli település polgármesterét is, akik pozitívan értékelték a fogyasztói kapcsolattartás javítása érdekében tett er feszítéseinket, melyekr l a vezérigazgató úr adott tájékoztatást ünnepi beszédében. Természetesen a teljesség igénye nélkül említhetjük ezek közül az informatikai fejlesztéseket, a min ségirányítási rendszer kialakítását, a leolvasási – számlázási rendszerünk korszer sítését, az Üzletszabályzat megalkotását - mely egyébként nem is kötelez a víziközm szolgáltatók esetében - de ide tartozik az ügyfélszolgálatos munkatársak formaruhája, Társaságunk internetes honlapja, valamint a fogyasztói tájékoztatás új formája: a Vízmondó cím kiadványunk is. A Siófok város központjában kialakított új ügyfélszolgálati iroda megnyitója az „ügyfélszolgálat évének” nevezett 2003-as év

záróakkordjának is tekinthet . Az iroda átadása mögött azonban számos egyéb intézkedés bújik meg. A DRV Rt. stratégiai célkit zései között kiemelt helyen szerepel ugyanis a szervezeti m ködés hatékonyságának növelése. Ennek fontos eleme a folyamatközpontú irányításhoz illeszked szervezet kialakítása, a társaságon belüli munkamegosztás ésszer sítése. E célkit zés megvalósítása érdekében a DRV Rt. átvizsgálta m ködését, és a hatékonyság növelése érdekében átszervezéseket hajtott végre az év elején. Mint ahogy arról már korábbi lapszámunkban beszámoltunk, a tevékenységek racionalizálása következtében megsz nt a Balatonföldvári Üzemvezet ség, az érintett települések a Lellei és a Siófoki Ivóvíz Üzemvezet ségek között kerültek felosztásra. Ezzel egyidej leg a Siófoki Ivóvíz Üzemvezet ség a F utcai telephelyér l elköltözött, s míg a m szaki tevékenységek a Dél-balatoni Igazgatóság balatonszéplaki területén, addig az ügyfélszolgálat a most átadott új irodában kapott helyet. A korábbinál frekventáltabb fekvés és korszer bb ügyfélszolgálati iroda létrehozását a várhatóan megnöveked ügyfélforgalom is indokolttá tette, hiszen az ellátási terület 2004. január 1-t l Zamárdi, Szántód és Balatonendréd településekkel b vült. Az üzemvezet ség fogyasztói így kényelmes körülmények között, barátságos légkörben intézhetik el ügyeiket a fogyasztói igényekhez alakított ügyfélfogadási id ben. Az új irodával kapcsolatos beruházás Társaságunk számára egyébként megtakarítással járt, hiszen a korábbi F utcai telephelyet véglegesen felszámoltuk, a terület egy részét sikerült értékesítenünk. A megmaradt telekrész lehetséges hasznosításával kapcsolatban már jeleztük olvasóinknak, hogy a helytörténeti jelleg és védelem alatt álló régi vízm területén, a siófoki Advocatus Alapítvány Vízügyi Skanzent szeretne létrehozni, mely bemutatná a víziközm szolgáltatás fejl dését, valamint a Balaton és környékének él világát. A munka jelenleg a koncepció véglegesítésénél, illetve a forrásgy jtés fázisában tart, az Alapítvány pályázatok útján kívánja el teremteni a megvalósítás költségeit. Bár az „ügyfélszolgálat éve” lezárult, a fogyasztói kapcsolattartás javítása érdekében újabb lépéseket tervez Társaságunk. Megvalósíthatósági tanulmány készül az ún. „kék” és „zöld” szám bevezetésére vonatkozóan, melyek segítségével fogyasztóink helyi hívás díjáért intézhetik ügyeiket, illetve ingyen jelenthetik be a hibákat. Az informatika, az Internet térhódításával még nagyobb hangsúlyt helyezünk az elektronikus ügyintézésre, Társaságunk honlapját interaktívvá kívánjuk tenni, hogy fogyasztóink a személyes információkhoz is könynyen, gyorsan hozzáférjenek. Nem feledkezünk meg a mozgássérült ügyfeleinkr l sem, így az EU követelményeknek megfelel en indítjuk el az „akadálymentes ügyfélszolgálat” elnevezés programunkat. Az újabb pozitív eredményekr l remélhet leg hamarosan beszámolhatunk a DRV Hírek hasábjain! Dónucz László

Az új ügyfélszolgálati iroda elérhet ségei: Cím: DRV Rt. Dél-balatoni Igazgatóság Ügyfélszolgálati Iroda 8600 Siófok, Tanácsház u. 9. (a régi KVV Székház) Tel.: 84/311-014, Fax: 84/510-567 Ügyfélfogadás: 8.00-16.30 E-mail: [email protected] Honlap: www.drv.hu

Új vezet k a Fejér megyei Igazgatóság élén Nem régen jártam erre, de akkor egy búcsúzásról tudósítottam. Ebb l talán következik az is, hogy most viszont érkez kr l fogok hírt adni. Pontosabban új beosztásba kerül kr l, akik nem jöttek messzir l, hiszen eddig is ide tartoztak, csak most mindketten el bbre léptek eddigi beosztásukhoz képest. Juhászné Hermann Margit, az eddigi m szaki vezet lett az új igazgató; Ancsin Mihály, az ajkai üzemvezet pedig az új m szaki vezet . Így aztán, beszámítva persze azt is, hogy nagyon kevés id telt el a kinevezésük óta, nem csoda ha nem látok semmi változást, már ami a küls ségeket illeti. Az iroda, ahol az új f nök fogad, ugyanaz: az asztalokon ugyanúgy ott a rengeteg anyag és dokumentáció, szóval az élet megy tovább. Ugyanúgy? Nehéz-e átvenni a feladatot egy ilyen karizmatikus egyéniség után? Van-e olyan, amit másképpen szeretne majd csinálni? - Fogalmazódnak meg a legfontosabb kérdések bennem. Talán nem szép, mindjárt így kezdeni, de az új igazgató nem egy ijed s típus, határozottan és azonnal felel rá. - Nyilván nem könny vállalkozni rá, de magamban is volt egy indíttatás (e nélkül nem is léptem volna), és a kollégák is segítettek, bíztattak a partner önkormányzatokkal együtt. Természetesen a családommal is megbeszéltem el re mindent, és nagy örömömre k is maximálisan támogattak és bíztak bennem. A történtekhez tartozik még az is, hogy volt olyan munkatársam, aki azt mondta kár volt izgulnom, mert el re megálmodta ezt. Azért közben az is kiderül, hogy Kincsesbányán n tt fel, a Rákhegyi Vízakna tövében. (A régi kapcsolatok bizony jól jönnek most is, amikor az önkormányzatokkal való kapcsolattartás kulcskérdés). De Juhászné Hermann mindez természetesen igen jó indíttatás volt a m szaki szakközépisMargit kolához, és a M egyetem Épít mérnöki Karának elvégzéséhez is. Férje szintén épít mérnök, így „hazaviheti” a munkát, mert akár vacsora közben is meg tudják konzultálni, ha szükség van rá. A haza Iszkaszentgyörgyön van, egy családi ház, melynek kertjében „csak beosztott”. Most ebben a nehezebb bevezet id szakban kész szerencse, hogy két nagy fiúk önálló már, ezért nem igényelnek már olyan szorgos ellátást, így többet foglalkozhat a munkával. Olvasni is szeretne, f leg szépirodalmat, de mint mondja: -Nem szabad nekem most belekezdeni egy jó könyvbe, mert nem tudom letenni. Visszatérve az íróasztalon kiterített könyveihez, és a legfontosabb kérdések egyikéhez, hogy „ugyanúgy-e?” - máris kész a válasszal. - Szeretnék a munkatársaimnak több önállóságot adni, nem szeretnék beleszólni mindenbe. Azt hiszem, hogy k is csak ízlelgetik az új körülményeket, próbálnak az elvárásoknak megfelelni. Az új vezetési stílus számomra ugyanolyan kihívást jelent, mint a munkatársaimnak. Mindehhez persze id kell, és úgy t nik, hogy az el ttünk álló feladat nem lesz könny . Az átellenben lev szobába érkezett új m szaki vezet Ancsin Mihály. - 1977-ben végeztem állami ösztöndíjasként Lengyelországban, és mindjárt itt kezdtem a DRV-nél, Siófokon üzemviteli koordinátorként. Itt kértek fel, és én elvállaltam az akkor Rákhegyi Üzemigazgatóság ajkai üzemének vezetését. 1978-tól ebben a beosztásban dolgoztam 2003. decemberéig.

Maradhattam volna tovább is, de mivel az elmúlt év végén úgy döntött a Társaság vezetése, hogy az Ajkai Üzemvezet ség a Nyugat-balatoni Igazgatósághoz kerül, ez nekem egy alkalmat adott arra, hogy végiggondoljak bizonyos dolgokat. Már 27 éve voltam ott, ugyanannál az íróasztalnál, gondoltam jó lenne váltani. – És volt egy pályázat - mondom én. – Igen, az igazgatói posztra. Indultam - folytatja - és benne is voltam a legjobb négy között. Aztán a végs gy ztes felkérésére elvállaltam a m szaki vezet i megbízatást. Nem volt olyan nehéz, hiszen Gittával a rangsort tekintve, eddig is ugyanilyen közvetlen munkakapcsolatban voltunk. A többi sem jelentett gondot, mivel jártam ide rengeteget, így maga a ház, a régi kollégák, szóval itt minden abszolút ismer s volt. Ancsin Mihály

- De most az asztal másik oldalára kerültél. – Próbálom „fogós” kérdéssel nehezíteni a dolgát, már ami a jöv t illeti.

- Nem tudom, biztos lesz majd olyan dolog, amit másképp látok majd, de nem vagyok az a típus, aki odamegy és valamit, ami m ködik, azonnal meg akar változtatni. Egyébként is, most az els és legfontosabb, miután végeztem az ajkai átadással, hogy megismerjem a teljes területet. - Mi pedig, Ancsin Mihályt szeretjük egy másik oldaláról, a fotózás kapcsán is. – De nem tudom tovább folytatni, mivel rögtön megállít. - Szerepeltem már többször is a DRV Hírekben. – Mire én, természetesen nem fogadom el az elutasítását, próbálom meggy zni, hogy ebben a gyorsan változó világban mindig lehet újat, érdekeset mondani. Így aztán mégiscsak kiderülnek a következ k: rengeteg díjat nyert, és nyer pályázatokon, alkotásai szerepelnek Japántól-Brazíliáig fotókiállításokon, rangos könyvekben, folyóiratokban, de van úgy, hogy egy fillért sem kap értük. Pedig ilyen színvonalon fotózni, az rengeteg pénzbe és id be kerül. Mert hát, oda kell utazni, a gép, meg a nyersanyagok (még hagyományosan filmre dolgozik, de aztán számítógépen történnek az utómunkálatok). - Zárásként következne a portré fotó, de gondolhatják, nem merem vállalni a „mester el tt”, inkább megkérem Mihályt, ha lehet, adjon inkább egyet a sajátjából. Két régi kedves kolléga, új kihívások el tt. Kérem, ha lehet, támogassák ket, mert azt hiszem, nem lehet kétséges, hogy megérdemlik a bizalmat, nem beszélve arról, hogy végtére is nekünk sem mindegy, sikerül-e megvalósítani terveiket. Sz. G.

MUNKABIZTONSÁGI TÁJÉKOZTATÓ I. Aktuális információk Részvénytársaságunk szervezetkorszer sítési tevékenységének egyik mozzanataként az Rt. Igazgatósága által jóváhagyott döntés alapján 2004. január 1.-ei hatállyal két korábbi szervezeti egység /Energetikai öá. Csoport és a Munkabiztonsági és T zvédelmi öá. Csoport / öszszevonásra került. A fenti egységek által korábban végzett feladatokat ez évt l Folmeg Zoltán osztályvezet irányításával az Energetikai és Biztonságtechnikai Osztály szervezeti keretében 1 f munkabiztonsági f munkatárs, 1 f munkabiztonsági ügyintéz és 2 f energetikus végzi. A szervezeti változás, valamint az Európai Unióhoz történ csatlakozás is indokolja, hogy a munkabiztonsági szakterület helyzetér l aktuális információkat tegyünk közzé. Terveink szerint az Rt. információs csatornáin keresztül a munkavállalók széles körét érint munkavédelmi és t zvédelmi szakmai kérdésekr l a jöv ben is rendszeres tájékoztatást fogunk adni. Osztályunk elvégezte a munkabiztonsági szakterület 2003. évi eseményeinek szakmai elemzését. Az értékel munka két fontos eleme volt a bekövetkezet munkabalesetek körülményeinek szakmai értékelése és az Rt. egész m ködési területén elvégzett munkabiztonsági szakmai állapotfelmérések, illetve munkavállalói elégedettségi felmérések szakmai elemzése.

II. Tájékoztató az Rt. m ködési területén a 2003. évben bekövetkezett munkabalesetekr l. Tavaly részvénytársaságunk munkahelyein 11 esetben történt kivizsgálásra kötelezett munkabaleset. A részvénytársaság tulajdonában, illetve üzemeltetésében, használatában lév technológiai üzemek, berendezések, munkaeszközök nem megfelel m szaki és biztonsági állapota miatt munkabaleset nem következett be. A munkabalesetek számának alakulása az elmúlt 4 évben: 2000. év: 15 eset; 2001. év: 17 eset; 2002. év: 12 eset; 2003. év: 11 eset

A munkabalesetek számának csökken tendenciája kedvez képet mutat, de a statisztikai megítélésen túlmen en semmiféle olyan következtetés nem vonható le bel le, ami további szakterületi teend inket jelent s mértékben befolyásolná. A 2003. évi munkabalesetek ismertetése: 2 f szenvedett téli id szakban bekövetkezett elcsúszásból ered végtagsérülést. 1 f vállalati rendezvényen, lépcs n való közlekedés közben elesett, eltörte a kezét. 1 f munkahelyi közlekedés közben a technológiai helyiségbe való belépésnél rányitotta lábfejére az acéllemez ajtót és a lábfeje küls része megsérült. 1 f üzemi területen az Rt. tulajdonában lév gépkocsiból való kiszállás közben szenvedett bokaficamot. 1 f munkavállaló munkatársaival szennyvízkezel m tárgyon kotróhíd meghajtó motor javítási munkáit végezte. Er sen rögzült csavar meglazítását végezte, amikor a csavar lazulása következtében a sérült egyensúlyát vesztette és beesett a m tárgy korábban leürített belsejébe. A fémb l készült bels szerkezeti elemre való ráesés a sérült eszméletvesztését és koponyaalapi törését okozta. Részvénytársaságunknál a 2003. évben legsúlyosabb kimenetel munkabaleset azért nem okozott még súlyosabb kimenetel egészségkárosodást, mert a munkatársak gyorsan és szakszer en jártak el az els segélynyújtásnál és a lehet legrövidebb id n belül a sérült kórházba került, ahol további ellátása megtörtént. 1 f szennyvíztisztító telepi gépkocsivezet i munkakörben foglalkozatott munkavállaló csatornahálózati munkaterületen egyágú létráról kézi f résszel fagallyazást végzett. A létráról figyelmetlenség miatt 1,5 m magasságból lesett és kéztörést szenvedett. 1 f munkavállaló cs bélelési építési munkahelyen a nem kell szilárdságú munkaárok szélére lépett, amely beszakadt és a munkavállaló belesett a munkaárokba, miközben a munkaárok mellet lév vízelvezet árok betonszéle a sérült lábszárát felsértette. 1 f darukötöz i munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az emelési tevékenység befejezését követ en, egy nagy terjedelm acéltartály fels részér l akarta a függeszt eszközöket eltávolítani. A tevékenység közben a tartályon megcsúszott, a talajra esett, miközben sarokcsonttörést szenvedett. 1 f munkavállaló az egyik üzemvezet ségi raktárból egyedül akart egy 75 kg tömeg búvárszivattyút elszállítani. A szivattyú álló helyzetb l vízszintes helyzetbe történ lefektetése közben a munkavállaló kézsérülést, ujjperctörést szenvedett. 1 f munkaterületen t zcsapot javított, egy korrodálódott nehezen oldódó csavart kívánt lapos vágóval eltávolítani. A munkatevékenység közben egy repül fémszilánk bal alkarját felsértette. A viszonylag kedvez eredményeink ellenére, a továbbiakban is következetesen törekedni kell a munkabalesetek megel zésére. A részvénytársaság ügyvezetése és munkabiztonsági szakemberei a munkabalesetek megel zése érdekében továbbra is számítanak valamennyi munkavállaló munkavégzés közbeni szabálykövet magatartására és közrem ködésére.

III. Tájékoztató a részvénytársaságunk m ködési területén végzett komplex munkabiztonsági helyzetértékelésér l és dolgozói elégedettségi felmérésr l. Az Rt. ügyvezetésének döntése alapján jóváhagyott szakmai program szerint a 2003. év III.IV.negyedévben m ködési területünkön elvégzésre került munkahelyeink, munkakörülményeink munkabiztonsági helyzetének komplex állapotfelmér felülvizsgálata. A felmérés célja az volt, hogy az ügyvezetés és a munkabiztonsági szakemberek részére rendelkezésre álljon egy objektív felmérésen alapuló ismeretanyag az alábbi tárgykörökben: - Az Rt. munkahelyeinek és az ott foglalkoztatott munkavállalók munkakörülményeinek megfelel ségi vizsgálata, hogy azok milyen mértékben felelnek meg az Európai Unióhoz történ csatlakozási folyamat során korábban hatályba lépett, és a csatlakozás napján hatályba lép jogszabályi rendelkezéseknek. - A munkahelyek és foglalkoztatási körülmények munkabiztonsági színvonalának további javításához szükséges szakterületi intézkedések meghatározása rövid és középtávon. A munkabiztonsági önértékelések elvégzése az alábbi módszerek elvégzése szerint történt: 1. A fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállalók körében végzett munkabiztonsági elégedettségi felmérés. 2. A munkahelyek állapotára és a foglalkoztatás körülményeire vonatkozó részletes üzemvezet ségi felmérések. 3. A területi igazgatóságok összefoglaló helyzetértékelése. A fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállalók körében végzett munkavédelmi elégedettségi felmérés ismertetése: A részvénytársaságnál korábban végzett más jelleg elégedettségi felmérésekhez hasonlóan, önálló csoportunk összeállított egy 8 szakmai kérdéscsoportból álló kérd ívet. A kérdéscsoportok jellemz en a munkavállalókat és a foglakoztatási körülményeiket legjobban érint kérdésekre vonatkoztak, többféle válaszadási alternatívával, illetve önálló véleményközlési lehet séggel. Az anonim felmér lapokat 300 f nek, egy véletlenszer en kiválasztott munkavállalói körnek küldtük meg válaszborítékkal ellátva. A munkavállalók 90 értékelhet felmér lapot küldtek vissza, melyek szakmai elemzése jelenleg még folyamatban van, minden érdemi észrevételt, javaslatot, felvetést megvizsgálunk. A munkavállalók felmér lapokon közölt legjellemz bb válaszai: I. kérdéscsoport: adott munkahelyen a baleset-megel zések érdekében melyek a legfontosabb és legkevésbé fontos szempontok (9 db válaszadási lehet ség). Legfontosabb: egyéni véd felszerelések rendelkezésre állása, munkavédelmi szabályok betartása. Legkevésbé fontos: a munkavédelmi szabályok írásban rendelkezésre álljanak. II. kérdéscsoport: munkahelyén a jelenleg meglév körülmények közül melyek segítik leghatékonyabban a balesetek megel zését (10 db válaszadási lehet ség). Leghatékonyabban: a munkahelyen a gépek, szerszámok és az egyéni véd felszerelések megfelel mennyiségben és min ségben rendelkezésre állnak. Legkevésbé hatékonyan: a munkavédelmi oktatások során tanult ismeretek. III. kérdéscsoport: munkahelyén melyek azok a munkáltató által biztosított munkavédelmi jelleg feltételek, melyekkel teljes mértékben elégedett és legkevésbé elégedett (11 db válasz-

adási lehet ség). Teljes mértékben elégedett: írásbeli munkavédelmi utasítások hozzáférhet ségével, munkahelyi tisztálkodó és öltöz helyiségek állapotával. Legkevésbé elégedett: többségében munkavédelmi szabályok alkalmazásával, véd ital ellátással. IV. kérdéscsoport: ismeri-e az igazgatóságuk területén az elmúlt 3 évben bekövetkezett munkabaleseteket és azok körülményeit, és megel zésük érdekében tett intézkedéseket (4 db válasz adási lehet ség). A többség felületesen ismeri. V. kérdéscsoport: véleménye szerint munkahelyén melyek azok a hiányosságok, melyek balesetveszélyt jelentenek. 11 féle válaszadási lehet ség közül a többségi válaszok: az adott munkafolyamathoz néha kevés a szakember, gépi hajtású munkaeszközök részben elavultak, biztonsági felszerelések /biztonsági hevederek, állványok, korlátanyagok/ részben hiányoznak, az egyéni véd felszerelések rendelkezésre állnak, de a munkavállalók lezserségb l nem használják ket. VI. kérdéscsoport: milyennek ítéli a foglalkozás - egészségügyi ellátást és a foglakozás egészségügyi orvos tevékenységét munkahelyén (3 db válaszadási lehet ség) A többség kielégít nek ítéli. VII. kérdéscsoport: véleménye szerint hogyan lehetne csökkenteni a baleseti veszélyt munkahelyein ( 11 db válaszadási lehet ség). Legfontosabb: növelni kell a korszer és biztonságos munkaeszközök és kéziszerszámok mennyiségét, több és korszer bb egyéni véd felszerelést kell a munkavállalók részére biztosítani. Legkevésbé fontos: munkavédelmi szakemberek ellen rzései. VIII. kérdéscsoport: ismeretei szerint milyennek ítéli meg munkahelyének munkavédelmi helyzetét a környezetében lév más munkahelyekhez képest (4 db válaszadási lehet ség). A válaszadók többsége hasonló színvonalúnak ítéli, kisebb része jobb színvonalúnak, rosszabbra senki sem értékelte. IX. kérdéscsoport: szíveskedjék leírni véleményét, amit Ön általában a munkavédelemr l gondol és esetleges javaslatait. A válaszadók többsége nem közölt véleményt. A munkavállalók válaszaiból már a jelenlegi értékelési id szakban is a teljesség igénye nélkül megállapítható: A munkavállalók baleset-megel zési szempontból fontosabbnak tartják, hogy több és korszer bb munkaeszköz álljon rendelkezésükre, mint a véd eszköz ellátottságot. A munkavállalók csak részben vannak megelégedve az úgynevezett kollektív védelmi felszerelések (korlátok, dúcoló anyagok stb.) mennyiségével. Az alapvet munkahelyi feltételek biztosításával (öltöz , tisztálkodási helyiség stb.) elégedettek, ugyanakkor a munkavédelmi oktatások színvonalával nincsenek megelégedve. A munkavállalók kis számban, de a felmér lapokon elég határozott módon adtak hangot annak, hogy munkahelyük biztonságát veszélyezteti néhány felel tlen munkatársuk esetenkénti, illetve rendszeres (?!) munkahelyi alkoholfogyasztása. A területi igazgatóságok és üzemvezet ségeik munkabiztonsági szakmai helyzetértékelésének összegzésér l összeállított tájékoztatót a következ lapszámban tesszük közzé. Németh Ferenc munkabiztonsági f munkatárs

Fürge ujjú DRV-s lányok Pozsár Beatrix szervezésének köszönhet en a karácsonyi ünnepek el tt néhány ügyes kez kollégan nk munkájának gyümölcsét csodálhattuk meg a székház aulájában. A kiállított gobelin és keresztöltéses technikával készített remekm vek valódi m vészi élményben részesítették az érdekl d ket. Err l az érdekes hobbyról és a kiállításról kérdeztük Pozsár Beatrix adatfeldolgozási csoportvezet t, aki három éve dolgozik Társaságunk Számviteli Osztályán. - Kiknek a munkáit tekinthettük meg a kiállításon? - teszem fel a kérdést szinte magától értet d en Beának. - Molnár Sándorné Györgyike számviteli csoportvezet , Városi István-né Rózsika kontírozó, Tóth Jánosné Erzsike utókalkulátor, Bed né Horváth Mónika könyvel , és természetesen a saját munkáimból állítottuk össze a kiállítás anyagát. A gobelin és keresztöltéses kézimunkák mellett dr. Pongorné Kiss Gabriella a bels ellen rzési csoportból egy karácsonyi témájú patch-work (folt varrás) alkotással gazdagította a tárlatunkat. - Mi a különbség a gobelin és a keresztöltéses kézimunka között? - A gobelin esetében a színes minta rá van nyomtatva a készen vásárolt anyagra, amit egyszer jobbra d l öltésekkel könnyen kihímezhetünk. A keresztszemes technikánál az anyagunk teljesen üres, a mintát pedig egy leszámolható rajz segítségével tudjuk az anyagra varrni. A kézimunka technikája is különbözik a gobelinétól, hiszen itt egyet öltünk jobbra, majd egy keresztszemet pedig balra. A keresztöltéses hímzés tehát dupla annyi munkát és anyagot igényel, mint a gobelin készítés. Különbség van abban is, hogy milyen anyagra készül a kép. Választhatunk lyukas, úgynevezett kongré anyagot, ahol el re meg van határozva az öltés helye, és dolgozhatunk sima „kanava” szövetre is. Ez utóbbi természetesen nehezebb, viszont szebb és finomabb kép az eredménye. - Mikor, és miért kezdtél el gobelin képeket készíteni? - Úgy négy évvel ezel tt egy rövidáru boltban találtam rá egy újságra, ami a keresztszemes öltésekkel foglalkozott. Nagyon felkeltette az érdekl désemet, és úgy gondoltam, hogy én is megpróbálkozom vele. Rögtön vásároltam is egy viszonylag egyszer bb mintát, amit el is készítettem, és azóta rendszeresen foglalkozom vele. Ez nem olcsó id töltés, mert az anyag és a fonal elég drága hozzá, de megéri a pénzt és a fáradságot, mert a munka végeredménye nagyon látványos. A kész képeket be lehet kereteztetni, és nagyon jól mutatnak a szobák, vagy akár a nappalik falán. Magyarországon az utóbbi pár évben vált divatossá a keresztszemes hímzés, bár a falvakban régóta alkalmazták ezt a technikát, els sorban népies motívumok hímzésére. Mintegy öt éve m vészeti ágként is számon tartják, mert a keresztszemes öltésekkel készített képek nagyon hasonlítanak a festményekre.

- Könnyen el lehet sajátítani ezt a hobbyt? - Bárki elsajátíthatja, aki rendelkezik egy kis kézügyességgel. Különösebb képességet nem igényel, bár sok türelem kell hozzá. Mónikának például a két tizenéves fia is szívesen készít gobelineket, méghozzá nagyon ügyesen. Egyébként, aki egyszer kipróbálja a képkészítést, az rendszerint a rabjává is válik. Ötletekkel és tanácsokkal szívesen segítünk bárkinek, aki kedvet érez hozzá. - Hogyan találtatok egymásra? Honnan jött az ötlet a kiállítás megrendezéséhez? - Néhány munkámat behoztam megmutatni a kollégan imnek, ami nagyon megtetszett nekik. Ennek az lett a vége, hogy k is kedvet kaptak a hímzéshez. Szinte az egész csoportot megfert ztem a hobbymmal. Munka után gyakran összeülünk a lányokkal fonalat válogatni, és mintákat cserélgetni. Én általában garnitúrában vásárolom a képeket, vagyis a készlet tartalmazza a varráshoz szükséges jó min ség nyugati fonalakat is. Amikor mintát cserélünk, akkor ezeknek a nyugat-európai fonalaknak kell megtalálnunk a magyar megfelel jüket. A csapatunkban már mindenki rendelkezik több remekm vel, ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne megmutatni az alkotásainkat a többi kollégának is. Titokban azt reméltük, hogy a képek másnak is felkeltik az érdekl dését, és új tagokkal b vülhet a társaságunk. Ez egyébként így is történt, többen jelezték, hogy szívesen csatlakoznának hozzánk. Szeretettel várunk minden érdekl d kollégan t. Drescherné Horváth Andrea

A WWF nemzetközi és hazai tevékenysége

A Dunántúli Regionális Vízm Rt. együttm ködési megállapodást kötött a WWF Magyarország kiemelt közhasznú szervezettel. A WWF Magyarország üzleti klubjába történ belépéssel Társaságunk a gazdasági élet mindazon vállalkozásaihoz csatlakozott,

amelyek fontosnak tartják a környezetvédelmet, és ezt anyagi támogatásukkal is szeretnék kifejezésre juttatni. Az alábbiakban, a szóban forgó környezetvédelmi szervezet kap bemutatkozási lehet séget. A WWF a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete. 1961-ben alapította a kor néhány kiemelked természetvédelmi személyisége, többek között Sir Peter Scott, a híres sarkkutató fia, Luc Hoffman. Az alapításkor World Wildlife Fund néven m köd szervezet a veszélyeztetett fajok védelmére indított programokat. A nyolcvanas években a WWF felismerte, hogy a veszélyeztet tényez k fokozódása miatt már nem elegend és nem is lehetséges az egyes fajokat elszigetelten megvédeni. Az él helyeken átfogó programokra volt szükség, és a környezeti politika alakítása, valamint a társadalom széles kör támogatása is fontos szemponttá vált. 1986-ban az alapítvány World Wide Fund for Nature-re változtatta a nevét. A WWF három f célkit zése a biológiai sokféleség meg rzése, a környezeti szennyezések csökkentése és a természeti er források hosszú távon fenntartható használatának el segítése. Ennek megfelel en a WWF tevékenységeit azokra az ökorégiókra összpontosítja, amelyek a biológiai sokféleség meg rzése szempontjából különösen jelent sek, vagyis az erd kre, az édesvizekre, valamint az óceánokra és partjaikra. A WWF-nek ma 96 országban van képviselete, tagsága meghaladja a 4,7 millió f t. A WWF Magyarországon több mint egy évtizede dolgozik. A hazai természetvédelmi programok kiemelten foglalkoznak az erd kkel, a vizes él helyekkel, az extenzív mez gazdasággal, egyes veszélyeztetett fajok védelmével és az uniós csatlakozás természetvédelmi kihívásaival.

Kecsegetelepítés a Dunába 1875-ben Magyarországon az utolsó hódot is lel tték, ám a WWF Magyarország néhány éve megkezdte a faj visszatelepítését a Gemenci-erd be, a Fert –Hanságba, valamint a Tisza fels és középs szakaszára. A Tisza menti tevékenységek f célja, hogy a hullámtérben segítsék a természeti adottságokhoz illeszked hagyományos tájhasználat újraéledését. Kisvizeink védelme érdekében tavasszal országszerte elindulnak az iskolások és önkéntesek, hogy a WWF segítségével felmérjék hazánk elhanyagolt tavait, és megvalósítsák helyi védelmüket. A hazai mocsáritekn s-állomány felmérésében is számítanak önkéntesek segítségére. Bár kevesen tudják, Magyarország vidranagyhatalomnak számít.

Az állomány fennmaradását azonban számos veszély fenyegeti, ezért a vidra védelmére a WWF Magyarország külön programot dolgozott ki. A hiúz védelme érdekében indított program a megfigyelés, a kutatás és a társadalmi felvilágosítás eszközeivel megpróbálja elérni, hogy Európa legnagyobb macskaféle ragadozója újra a magyar erd k állandó lakója legyen. A Budai-hegység program felhívja a figyelmet a hegység páratlan természeti értékeire és az azokat fenyeget veszélyekre. Magyarország uniós csatlakozással kapcsolatban felmerül természetvédelmi problémáival a „Mez gazdaság és vidékfejlesztés”, valamint a „Natura 2000” cím programok foglalkoznak. 2002 októberében indult a WWF Magyarország közrem ködésével egy új nemzetközi program, a TRAFFIC Közép-Kelet Európai programja, amely 5 az EU-hoz csatlakozó országban (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia) fogja segíteni a hatóságok munkáját a védett növény- és állatfajok kereskedelmének ellen rzésében és szabályozásában. A gyakorlati védelmi programokon túl a WWF nagy hangsúlyt fektet a döntéshozók és a lakosság tájékoztatására, és a társadalom környezettudatosságának növelésére, amely elengedhetetlen a természet hosszú távú védelmében. Tennivaló b ven akad. Jó lenne, ha néhány év múlva a pandás emblémáról a magyar embereknek nem csak távoli tájak, egzotikus vidékek jutnának eszükbe, hanem hazai természetvédelmi sikerek is. Ha többet szeretne megtudni tevékenységükr l, esetleg szívesen segítené munkájukat adománnyal vagy önkéntesként, kérjük, jelentkezzen az alábbi elérhet ségek egyikén: WWF Magyarország 1124 Bp., Németvölgyi út 78/B T.: (1)214-5554, F.: (1)212-9353 Email: [email protected], www.wwf.hu Számlaszám: ERSTE Bank Rt. 11649001– 07903500 - 49000003 Támogassa Ön is adója egy százalékával vagy egyéb anyagi felajánlásával a WWF Magyarország természetvédelmi tevékenységét Kedves Bizalmiak, Tisztségvisel k! Tisztelt Tagjaink, Munkatársak!

A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezetének Intéz Bizottsága az alábbiakról tájékoztatja tagjait, munkatársakat: Bár a 2003. évet záró Rt. Közgy lés el tt vagyunk, annyi a nyilvánosságra kerül dokumentumokból látható, hogy társaságunk jó évet zárt. Érdekvédelmi szemmel, munkavállalói oldalról nézve is megállapíthatjuk: - A KSZ-ben biztosított juttatások, megállapodások garantáltak voltak. - A munkafeltételek javultak, a munkavédelmi szabályzat véleményezés alatt van.

- A BÉR! Hát igen, a bér és érdekeltségi rendszerünk a kritikus pontunk. Az tény kérdése, hogy - 2003. január 1-t l 6% bértömeg fejlesztésre került sor, - további 2% bértömeg növekedésr l született megállapodás és az eredményes létszám- és költségtakarékos gazdálkodás révén további 1% bértömegnövekedés valósult meg, kiegészítve jelent s étkezési utalvánnyal. Az év végén született megállapodásokkal szinte párhuzamosan megkezd dtek a tárgyalások a 2004. évi Bér és KSZ Megállapodásokról. 2004. február 11-én aláírásra kerültek: - 2004. évre: január 1-t l 7%-os bértömeg fejlesztésr l, további 2% az I-III. negyedévi gazdálkodás eredményét l függ en. Az Ágazati Megállapodás aláírását követ en el terjesztésre kerül az Rt. szint megállapodás tervezet, melyet a KSZ- hez hasonlóan vitára bocsátunk. - 2004- 2006. évre középtávú Ágazati Keret Megállapodást kötöttünk. 2003. év bizonyos szempontból számunkra is különleges volt, hisz - a 2003. évi bérmegállapodást, “a számunkra kedvez bbet”, aláírásgy jtéssel sikerült elérnünk. - A Déli Igazgatóság munkavállalói aláírásgy jtéssel érték el azt, hogy 2004. áprilistól várhatóan Rt. szinten egységes lesz a készenlét elszámolásának rendje. - Bár csak a 2004. január 20-ai Választmányi Ülésünkön összegeztük a balatonfüredi szennyvíztelepi munkavállalóink üzemi szakszervezeti FELHÍVÁSÁT, melyet Választói Küldöttértekezletünkön indítottunk, de kezdeményezésünk eredményeként az egyik követelésünk a szakmai területen a 3 nap pótszabadság kiterjesztése a KSZ 2004. évi munkáltatói javaslatában szerepel. Véleményezésre megkaptuk: • • • •

A Munkavédelmi Szabályzatot. A korengedményes nyugdíjazás módosítást. A jelenlét-adatok rögzítésének szabályait. A Karácsony és Szilveszter közötti munkarend szabályozásának tervezeteit. KÜT - MSZ Választmányi ülésen véleményeztük a tervezeteket.

Minden év hasonló id szakában megtörténik szakszervezeti munkánk év indítása is. A VKDSZ DRV Rt. MSZ Választmánya a 2004. január 20-ai ülésén, majd a február 12-ei ülésen:

- Elfogadta a 2004. évi munkaid kedvezmény tisztségvisel ink közötti felosztásának rendjét. - Elfogadtuk az MSZ munkatervet, ülésrendet, pénzügyi-gazdasági tervet. - Összegeztük az ÜSZB-t l beérkezett KSZ módosító javaslatokat. - Értékeltük az Ágazati Keret Megállapodást. - Szakszervezeti munkánk aktuális kérdéseit elemeztük.

Ezúton is szeretnénk tagságunk figyelmét felhívni az alábbiakra: - A vitára bocsátott KSZ elfogadása a VKDSZ egyetértésével történik, ennek felel sségével számítunk az érintettek részvételére. Az el terjesztésekb l látszik, hogy nehéz döntések el tt állunk, mert különböz szakmai érdekcsoportokat érintenek a döntések. Ezért fontos, hogy a különböz érdekek egyeztetése megtörténjen, függetlenül attól, hogy bérmegállapodás, készenlét, korengedmény, egészségre ártalmasság, pótlékok vagy munkavédelem a témaköre. - A KSZ módosítását szakért i egyeztetések el zik meg, ezek keretében szakszervezeti álláspontunk továbbra is az, hogy munkavállalói szempontból akkor garantált egy juttatás vagy megállapodás, ha része a Kollektív Szerz désnek. A munkáltatói álláspont szerint a KSZ tartalmazza az elvet, a mérték a juttatás módjával vezérigazgatói utasításban kerüljön rögzítésre a különböz szabályzatokkal együtt. - Hajdúszoboszlói üdültetésünkre a felhívásunk olyan jól sikerült, hogy 2004. évre már nincs szabad fér helyünk. Ezért az a kérésünk, hogy mivel már csak 2005. évi el jegyzésr l lehet szó, a DRV Rt. üdülési felhívását figyeljék, és adják be igényüket a tisztelt munkatársak! - Korábban jeleztük, hogy szinte hasonló feltételekkel “SEGÉLYALAPOT” hoztunk létre, melyb l a Signál Biztosítás helyett, annak elemeire épülve adunk “Baleset Betegség” esetén segélyt. A szabályzat elkészült és 2004. 02.12-én döntöttünk elfogadásáról. Végezetül a VKDSZ Szociális és Oktatási Alapítványának felhívását mellékeljük (bizalmiainktól átvehet az 1%-os SZJA támogatás nyomtatványa és borítéka), és kérjük: TÁMOGASSÁTOK AZ ALAPÍTVÁNYT!

Örömteli hírr l tájékoztatjuk tagságunkat. A választásokat követ en 3%-kal növekedett taglétszámunk. Kiemelked t produkált a székesfehérvári üzemi szakszervezetünk vezetése, bizalmija (több mint ötvenen léptek be a DRV Rt. e területén). ER SÍTSÉTEK A VKDSZ-T, MAGATOKAT VÉDITEK!!! A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezete 2003. évi munkájával, megállapodások megkötésével képviselte, védte a DRV Rt. munkavállalói szakszervezeti tagjai érdekeit. Növeli szakszervezetünk súlyát, ha minél több munkavállalónk felismeri, hogy szakszervezeti tagságának felvállalásával a saját érdekeit is kifejezi. Gábor Imre titkár az IB. nevében

2004. évi Keret-megállapodás a KvVM és a VKDSZ között A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (továbbiakban: KvVM) és az érintett szakszervezetek között az érdekegyeztetési eljárásról kötött “megállapodás” alapján a Vízügyi Fórum keretében a KvVM és a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (továbbiakban: VKDSZ) az állami tulajdonú víziközm társaságokra - 2004. évre vonatkozóan “Keret-megállapodás”-t kötnek a következ k szerint: I. A Felek a Megállapodás megkötésénél figyelembe veszik: 1. A Kormány - Inflációra vonatkozó 6 %-os, - A GDP 3,5 %-os növekedésére vonatkozó el re jelzését. 2. Az OÉT 2004. évre vonatkozó 7-8 %-os keresetnövekedési ajánlását. 3. A VKDSZ és a KvVM - víziközm társaságokra vonatkozó – bértömeg-gazdálkodásról szóló megállapodását. 4. Az állami tulajdonú víziközm szolgáltatásban dolgozók bérelmaradását a víziközm szolgáltatás egésze, illetve a nemzetgazdaság átlagához viszonyítva. II. A Felek megállapodása alapján a 2004. évben a társaságok - a 2003. évi bázishoz viszonyítva, a többségi állami tulajdonú víziközm társaságok dolgozói bérének fokozatos felzárkóztatása érdekében - 9 %-os bértömeg-növekedést hajthatnak végre a következ k szerint: - 2004. január l-t l 7 %-os, - további 2 %-os bértömeg-növekedés a társaságok I-VIII. havi eredményének függvényében és a tulajdonos által meghatározott feltételrendszer alapján hajtható végre. Ezért folyó év szeptember 30-ig áttekintik ennek lehet ségét.

A Felek megállapodnak arról is, hogy tevékenység-b vü1ésb l (üzemeltetési terü1etb vítésb l, beruházás által történ létszámnövekedésb l, stb.) adódó bérigényt a felterjesztést követ en megvizsgálják és a Megállapodásban foglaltakon felül bázisbérkorrekcióban elismerik. A tulajdonosi jogokat gyakorló Kv VM a víziközm társaságok 2004. évi üzleti terveinek elfogadásánál az érintett vezet k éves feladat-meghatározásánál jelen Megállapodásban foglaltakat veszik figyelembe. A jelen Megállapodásban foglaltak alapján a társaságok munkáltatói és a reprezentatív szakszervezetek a bértömeg-gazdálkodás keretei között foglalkoztatási és bérmegállapodást kötnek az Ágazati Kollektív Szerz désben foglalt bértarifák szem el tt tartásával. A társaságok munkáltatói és az érintett reprezentatív szakszervezetek december tárgyév 15-ig értékelik a bérmegállapodás végrehajtásának várható alakulását. A közös értékelést megküldik a KvVM-nek és a VKDSZ-nek. III. A Felek javasolják a társaságoknak, hogy 1. A munkahelyi szint Kollektív Szerz désekben meghatározott és kifizetett béren kívüli szociális juttatások reálértékét biztosítsák, vegyék figyelembe az adótörvényekben biztosított természetbeni juttatások (hideg- meleg étkeztetés, önkéntes nyugdíj pénztári tagdíj munkáltatói hozzájárulás, valamint az üdülés, stb.) adómentes mértékét. 2. Az egyre színvonalasabb közszolgáltatás biztosítása érdekében a tárgyévi többlet munkateljesítmény elismerése céljából - a fedezet rendelkezésre állása esetén differenciált prémium fizethet . 3. A regionális vízm társaságok lehet ségeikhez mérten fokozatosan csatlakozzanak a Vízügyi Ágazati Kollektív Szerz dés szövegének teljes kör elfogadásához. Ennek érdekében a munkahelyi szociális partnerek az ágazati és munkahelyi Kollektív Szerz dés összehasonlító elemzését végezzék el. IV. A Felek megállapodnak arról, hogy a jelenleg két társaságnál bevezetett kedvezményes munkavállalói tulajdonszerzés (dolgozói részvény formájában történ juttatás) többi társaságra történ bevezetésér l a tapasztalatok értékelése után döntenek. V. A Felek vállalják, hogy a 2004-2006. december 31-ig szóló id szakra “Megállapodás”-t kötnek az állami többség víziközm társaságokra vonatkozó középtávú bér-, foglalkoztatás politika kialakításáról, illetve azok végrehatásának feltételeir l és ütemezésér l. KvVM részér l Dr. Varga Miklós Vízügyi Hivatal vezet je Tátrai Miklós közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár

VKDSZ részér l Gábor Imre elnök Zsíros Sándor titkár

Tisztelt Munkatársunk! Megköszönjük mindazok bizalmát, segít készségét és támogatását, akik az el z évben a személyi jövedelemadójuk 1 %-ának közcélú felhasználásáról az alapítvány javára rendelkeztek. A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége által létrehozott alapítvány közhasznú szervezet célja és tevékenységi köre a vízügyi közszolgáltatás és fürd szolgáltatás területén dolgozó, valamint nyugdíjas munkavállalók szociális segítése és gyermekeik oktatási támogatása. Az alapítvány a m ködésének kezdete óta, az évenként hirdetett pályázatai során, több ezer esetben - több millió Ft-os nagyságrendben - segítette a rászorultakat és családjukat, amint err l az elmúlt évben is sokan meggy z dhettek. 2003-ban mintegy 150 esetben, közel 2 millió Ft értékben nyújtottunk oktatási és szociális támogatást. Jöv beni célunk is a vízügyi munkavállalók gyermekei továbbtanulásának anyagi támogatása és az egészségügyi okok miatt szociálisan rászorultak segítése. A kapott támogatás minden forintját - kiegészítve az egyéb bevételeinkkel is - az ez évben lebonyolítandó újabb pályázatok során juttatjuk el az arra legjobban rászorultak részére. A törvényi el írás szerint 2004. október 30.-ig nyilvánosan elszámolunk a beérkezett támogatás teljes összegének felhasználásáról. Ön ebben az évben is rendelkezhet úgy, hogy a személyi jövedelemadójának egy százaléka a vízügyi dolgozók és családtagjaik szociális és oktatási támogatására kerüljön felhasználásra. Ilyen rendelkez nyilatkozatot a nevével, lakcímével és adóazonosító jelével ellátott szabványméret borítékban “Rendelkez nyilatkozat a befizetett adó egy százalékáról” megnevezés nyomtatványon tehet. A nyomtatványon az alapítvány adószámát és nevét kell feltüntetni, majd a borítékot a ragasztott felületére átnyúlóan saját kez leg aláírni, és adóbevallási csomagjában elhelyezni, vagy munkáltatójának legkés bb 2004. március 20-ig átadni. Az alapítvány adószáma: 18036400-1-42 Kérjük, hogy - Ön és családtagjai - szíveskedjenek jövedelemadójuk egy százalékáról az alapítvány javára rendelkezni annak érdekében, hogy a munkavállalók és gyermekeik részére mi is az eddigiekt l jelent sebb mérték támogatást tudjunk nyújtani. Az alapítvány céljaival, m ködésével és pénzügyi forrásai felhasználásával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait továbbra is szívesen fogadjuk. El zetes köszönettel: VKDSZ SZOCIÁLIS ÉS OKTATÁSI ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA K vágó Ferenc, a kuratórium elnöke

Szociális célú juttatások Társaságunk kiemelt figyelmet fordít munkavállalóink szociális célú igényeinek kielégítésére, mely a társasági célokkal való azonosulást, a munkahelyhez köt dést segíti el . A hagyományos, munkavégzéssel összefügg ellátások közül a legjelent sebb tétel a munkásszállítás. A részvénytársaság területi elhelyezkedése, sajátos tevékenységi köre indokolja bejáró dolgozók foglalkoztatását. 2003. évben a területi egységek 21 db személyszállító gépjárm ve biztosította az átlagban 389 f munkavállaló lakó - és munkahelye közötti utazását. A közforgalmi járm veken munkába járók a kormányrendeletben meghatározott támogatásban részesülnek. Cégünk két munkásszállóval rendelkezik, melyekben átmeneti szállást biztosíthat az arra ráutalt munkavállalóinak. Indokolt esetben albérleti hozzájárulást biztosítunk, melyben a tavalyi esztend ben két f részesült. Az elmúlt id szak gazdasági változásai érezhet en befolyásolták az öner s lakásépítések, családi házvásárlások, illetve felújítások költségeit. Lakásépítési támogatásban 37 f részesült 17.232 eFt összegben. Kedvezményes munkáltatói kölcsön visszafizetéssel 27 f munkavállalónk élt, az általuk visszafizetett összeg 1.442 eFt. Letelepedési támogatással két f t támogattunk 250 eFt / f összeggel. Munkavállalóink számára a Kollektív Szerz désben meghatározott munkaruha – féleségek kerülnek kiadásra. A lakossággal közvetlen kapcsolatba kerül munkatársaink részére egységes, feliratos munkaruhákat, formaruhát biztosítunk. A munkahelyi ártalmak ellen a Munkavédelmi Szabályzatban el írt egyéni és kollektív véd eszközöket biztosítjuk. A szociális célú ráfordítások között legkiemelked bb nagyságrendet a munkahelyi étkeztetés képviseli. 2003-ban valamennyi f állású munkavállalónk 2.000,- Ft/hó érték étkezési utalványban részesült, melyet az év végén további 20.000,-Ft érték utalvány juttatásával sikerült növelni. Erre a célra 121.640 eFt fordítódott. Ahol igény és lehet ség mutatkozott, továbbra is fenntartottuk a meleg étkeztetés lehet ségét, melyet átlagosan 68 f vett igénybe munkanaponként. (2004. január 1-t l - a természetbeni juttatások kedvez adóváltozását figyelembe véve – 3.500,-Ft/hó összegre emelkedett az étkezési utalványok mértéke). Munkavállalóink számára 5 társasági tulajdonú, 2 bérelt és 10 csereüdül ben biztosítottunk üdülési lehet ségeket, melyekre 432 f részér l 1.182 db igénylés érkezett. Az igények tavaly is meghaladták a lehet ségeket; 360 család 1.058 tagjának kikapcsolódását tudtuk biztosítani. Ezen felül nyílt lehet ség munkavállalóink gyermekeinek gyermektáborban történ nyaraltatására, melyben 67 f 97 gyermeke vett részt. Társaságunk a szociális tervében meghatározott jóléti célú pénzeszközökb l támogatja munkavállalóit, bizonyos élethelyzetekb l adódó nehézségek leküzdésében. Segélyezésben 339 f részesült, iskolakezdési támogatásra 831 f munkavállaló 1.272 gyermeke után 7.151 eFt fizettünk ki.

Munkabérel legként maximum 70 eFt felvétele volt lehetséges, a kamatmentes visszatérítési módot 702 f 39.000 eFt összegben igényelte. Társaságunk minden munkavállalója javára csoportos élet – és balesetbiztosítást kötött, mely 11.147 eFt-be került. A biztosítás hatálya alá tartozók számára 52 db kifizetés történt. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok támogatására 96.210 eFt –ot költöttünk. A foglalkozás-egészségügyi ellátás a biztonságos munkavégzés feltétele, ennek biztosítására 18.391 eFt fordítódott, véd oltásban 209 f részesült. Munkavállalóink elkötelezettségét, közösségi érzését er sítik társaságunk iránt a munkahelyi szociális ellátások, juttatások biztosítása, melyek életszínvonaluk alakulását, szociális biztonságukat jelent sen befolyásolhatják. A juttatások igénybevételi módja, hozzájutási, igénylési lehet ségei szabályozottak. A támogatások 2004. évi mértéke a Kollektív Szerz dés módosítás tárgyalásai során fog kialakulni; célunk a meglév ellátások színvonalának meg rzése, illetve növelése. Pintér Lajos

A vízterhelési díjról a Vízmondó tükrében - a DRV Rt. és a környezetvédelem Vízmondó cím kiadványunk 2003-ban beváltotta a hozzá f zött reményeinket: szemléletesen, látványosan mutatta be mondanivalónkat, és a visszacsatolások is azt támasztották alá, hogy fogyasztóink igénylik a tájékoztatást szolgáltatásunkkal kapcsolatban. Az elvárásoknak megfelel en, idén is folytatjuk a kiadvány szerkesztését és a tavalyi általános témák (ivóvíz, illetve szennyvíz útja, díjképzés módja) után, 2004-ben a szolgáltatás egy–egy konkrét területét kívánjuk részletesen bemutatni. Azonban az idei els szám témaválasztását az Országgy lés által a környezetterhelési díjakról szóló törvény tavaly év végi elfogadása határozta meg. Az aktuális Vízmondóban így a DRV Rt. környezetvédelemben betöltött szerepét próbáljuk szemléltetni, valamint a vízterhelési díjjal kapcsolatban adunk választ fontos kérdésekre.

Mindennapos tevékenységével az ember beleavatkozik a víz természetes körforgásába. Megsz ntek azok az id k, amikor az utcai kerekes-kutakból vagy egy tisztaviz patakból bátran ihattunk. Környezetszennyez magatartásunk miatt életterünk veszélybe került, természetes környezetünk ökológiai egyensúlya felborult. A víziközm szolgáltatók - a kezelésükre bízott szennyvízelvezet és tisztító m vek szakszer üzemeltetésével - csökkentik él vizeink terhelését, megóvják vízkincsünk vízmin ségét, védik vízbázisainkat. Ezáltal az egyik legfontosabb környezetvédelmi feladatot látják el az országban. Ráadásul a DRV Rt. a környezetvédelem iránti elkötelezettségét, nemcsak az említett tevékenységekkel, illetve a környezetirányítási rendszerek kiépítésével és m ködtetésével, hanem közhasznú környezetvéd szervezetek anyagi támogatásával is kifejezésre kívánja juttatni, mint ahogy err l lapunkban is olvashatnak. Ugyanakkor a víziközm szolgáltatók önmagukban nyílván nem képesek megállítani, illetve megel zni a környezet állapotának romlását. Az elszennyezett környezet helyreállítása egyértelm en nagyobb költségekkel valósítható meg, mint magának a szennyezésnek a megel zése.

Az állam ezért megvizsgálta a terhelések további csökkentését célzó beruházások megvalósíthatóságának lehet ségét, és döntött az ún. „ökoadók” bevezetésér l, melyek a talajterhelési, a leveg terhelési és a - bennünket leginkább érint - vízterhelési díjat foglalják magukba. A döntéshozók úgy gondolják, hogy az állam hosszútávon ökoadókkal tudja majd finanszírozni a szennyez k által a társadalomnak okozott többletköltségeket. Ez a környezettudatos gondolkodásmódot el térbe helyez és a természetes környezet megóvását szorgalmazó intézkedés a „szennyez fizet” elv alapján arányos teherviselést jelenthet az állam és a környezethasználók között, mivel a fizetésre kötelezett potenciális szennyez ösztönzött a minél kisebb kibocsátás elérésében. Fontos azonban tisztázni, hogy a vízterhelési díj nem egy jogsértést szankcionál, hanem a környezetért való felel sséget jeleníti meg gazdasági oldalról, akár jogkövet magatartás esetén is. A vízterhelési díj fizetésének kötelezettsége minden olyan kibocsátót terhel, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez, és vizeinkbe terhel anyagot bocsát. A díjat a felszíni vizeket szennyez vízterhel anyagok után, az évenként kibocsátott mennyiség kilogrammban kifejezett tömege alapján kell fizetni. A díj mértékét ezen kívül a vízterhel anyagok egységdíja, a területérzékenységi, valamint az iszap-elhelyezési szorzó határozzák meg. A hatályos törvény értelmében, a vízdíjszámlában külön tételként megjelen köbméterarányos díjat a víziközm szolgáltatók szedik be a vízterhelést el idéz fogyasztóiktól a szolgáltatás árán felül. A terhek enyhítése érdekében a vízterhelési díj bevezetése fokozatos. A díjfizetésre kötelezett kibocsátó 2004-ben a terhelés alapján számított vízterhelési díj 30 %-át, 2005-ben az 50%-át, 2006-ban a 75 %-át, 2007-ben a 90 %-át, majd 2008-tól a 100 %-át köteles megfizetni. A víziközm szolgáltatók által beszedett vízterhelési díj az állami költségvetésbe folyik be. Ezt az összeget az állam környezetvédelmi beruházásokra, technológiai fejlesztésekre fordítja, melyek hosszabb távon javítják környezetünk min ségét. Persze nyilvánvaló, hogy az államkasszába befolyó díjak csak töredékét képezik az állam erre a célra fordított kiadásainak, hiszen a költségvetés ennek többszörösét fizeti ki csatornázási támogatásokra, Uniós társfinanszírozásokra. A szolgáltatásunkat részben érinti még az ökoadó egy másik fajtája is. Ugyanis minden olyan kibocsátónak, aki a m szakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz, talajterhelési díjat kell fizetnie, melynek beszedésér l az illetékes önkormányzat gondoskodik. Végezetül fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a szennyvíztisztító telepek az el írt határértékek betartásával eddig is és jelenleg is óvják környezetünket. Ugyanakkor a vízterhelési díj a már megtisztított szennyvízre vonatkozik, és csak akkor lenne elkerülhet , ameny-nyiben a szennyvizet a befogadó vízmin ségével megegyez min ség re tisztítanánk meg. Ez természetesen irreálisan magas költségekkel járna, ugyanakkor látni kell, hogy eddigi munkánk nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a lakosságra most a vízterhelési díjnak csupán töredéke hárul. Dónucz László