LENGYELTÓTI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 31 / 2009. (XII.15.) rendelete a helyi adókról szóló 28/2008.(XII.12.) önkormányzati rendelet módosításáról Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselı-testülete „ A helyi önkormányzatokról” szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint „ A helyi adókról” szóló módosított 1990. évi C. törvény (1)-(2) §-aiban kapott felhatalmazás alapján Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi adókról szóló 28/2008.(XII.12.) önkormányzati rendeletet alkotja.
1. § Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi adókról szóló 28/2008.(XII.12.) számú (továbbiakban: rendelet) rendelet 8. § d) pontja „építményadó adómentesség: a lakás és az üdülı épülethez tartozó kiegészítı helyiségek” a 2007. évi CXXVI. törvény 438. §-a hatályon kívül helyezte. A rendelet 8. § f) pontja „építményadó adómentesség” helyébe a következı rendelkezés lép: az önkormányzat illetékességi területén lévı üzleti célt nem szolgáló állandó lakos magánszemély tulajdonában álló építmény, kivéve a garázs A rendelet 8. § g) pontja „építményadó adómentesség” helyébe a következı rendelkezés lép: az önkormányzat illetékességi területén lévı üzleti célt nem szolgáló nem állandó lakos magánszemély tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész kivéve a garázs A rendelet 8. §-a a következı h) ponttal egészül ki az 1990. évi C. törvény 13. §-a alapján: a gyógy- vagy üdülıhelynek nem minısülı kistelepülésen fekvı komfort nélküli lakásból 100 m2. 2. § A rendelet 11. § b) pontja „építményadó adó mértéke” helyébe a képviselı-testület 181/2009.(XI.26.) számú határozata szerint a következı rendelkezés lép: a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész esetén 400 Ft/m2, kivéve: a garázs, amely után: 200 Ft/m2, A rendelet 11. § b) pontja „építményadó adó mértéke” kiegészül a képviselı-testület 182/2009.(XI.26.) számú határozatával új adómértéket állapít meg: az uszoda, az üvegház, gyár, hőtıház után: 900 Ft/m2.
2 3. § A rendelet 14. § (1) bekezdés g) pontja „telekadó adómentesség” helyébe a következı rendelkezés lép: az önkormányzat illetékességi területén lévı üzleti célt nem szolgáló, állandó lakos magánszemély tulajdonában álló 1 darab beépíthetı telek, több telek estén – a választása szerinti – 1 darab beépíthetı telek. A rendelet 14. § (1) bekezdés i) pontja „telekadó adómentesség” helyébe a következı rendelkezés lép: az üzleti célt nem szolgáló magánszemély tulajdonában álló nem beépíthetı telek. A rendelet 14. § (2) bekezdése „telekadó adómentesség” helyébe a következı rendelkezés lép: Az üzleti célt nem szolgáló beépíthetı telek után fizetendı adóból az ingatlan elıtt meglévı közmőveket figyelembe véve (víz, villany, szilárd burkolatú út, gáz, szennyvíz) a.) 4 közmő esetén 14 % b.) 3 közmő esetén 28 % c.) 2 közmő esetén 42 % d.) 1 közmő esetén 56 % kedvezményre jogosult a magánszemély tulajdonos. A rendelet 14. § (3) bekezdése „telekadó adómentesség” helyébe a következı rendelkezés lép: az üzleti célt nem szolgáló beépíthetı telek után fizetendı adóból a közmő nélküli telek magánszemély tulajdonosát 70 % kedvezmény illeti meg. 4. § A rendelet 20. § (1) bekezdés c) pontja „magánszemélyek kommunális adója adómentesség: mentesíthetık az adó alól: a Lengyeltóti Önkéntes Tőzoltó Egyesület tagjai közül maximum 810 fı, akik a tényleges tőzoltási és kárelhárítási feladatokban részt vesznek. (A tőzoltásban ténylegesen résztvevık önkéntes tőzoltók.) A mentesítés elıtt minden esetben ki kell kérni a tőzoltóparancsnok írásos véleményét,” hatályát veszti. A rendelet 20. § (1) bekezdése a következı f) ponttal „magánszemélyek kommunális adója adómentesség” egészül ki: az üzleti célt szolgáló építmény. 5. § A rendelet 21. § a) pontja „magánszemélyek kommunális adója adó mértéke” helyébe a képviselı-testület 181/2009.(XI.26.) számú határozata szerint a következı rendelkezés lép: lakás esetén 8 500 Ft, A rendelet 21. § c) pontja „magánszemélyek kommunális adója adó mértéke” helyébe a képviselı-testület 181/2009.(XI.26.) számú határozata szerint a következı rendelkezés lép: lakás bérleti jog esetén 8 500 Ft.
3
6. § A rendelet 34. § (1) bekezdése helyébe a 2009. évi LXXVII. törvény a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 64. §-a alapján a következı rendelkezés lép: Állandó jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységbıl származik. 7. § A rendelet 39. §-a helyébe a 2009. évi LXXVII. törvény 65. §-a alapján a következı rendelkezés lép: 39. § (1) A vállalkozó – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a vállalkozók kommunális adójában és a helyi iparőzési adóban az elılegfizetési idıszakra – az egyes esedékességi idıpontokra esı összeg feltüntetésével önkormányzatonként – adóelıleget köteles a (3) bekezdésben foglalt esetekben a bejelentkezéssel egyidejőleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejőleg bevallani. A benyújtott –adóelıleget tartalmazó- bejelentkezési nyomtatvány végreható okiratnak minısül. (2) A elılegfizetési idıszak – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a bevallás benyújtás esedékességét követı második naptári hónap elsı napjával kezdıdı 12 hónapos idıszak. (3) Az adóköteles tevékenységet az önkormányzat illetékességi terültén az adóév közben kezdı, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót elsı alkalommal vagy év közben vezeti be, az elılegfizetési idıszak az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdı napjától az azt követı adóév elsı félévének utolsó napjáig terjedı idıtartam. (4) Nem kell adóelıleget bejelenteni, bevallani: a) az elıtársaságnak, b) az adóköteles tevékenységet jegelıd nélkül kezdı vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében, c) az adóalanyként megszőnı vállalkozónak, továbbá d) arra az elılegfizetési idıpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelıleget. (5) A (2) bekezdés szerinti esetben az adóelıleg-részletek összege: a) ha az adóévet megelızı adóév idıtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az elılegfizetési idıszakra fizetendı adóelıleg elsı részletének összege az adóévet megelızı adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára bevallott, bejelentett adóelılegrészlet pozitív különbözete, az elılegfizetési idıszakra fizetendı adóelıleg második részletének az összege az adóévet megelızı adóév adójának fele,
4 b) ha az adóévet megelızı adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az elılegfizetési idıszakra fizetendı adóelıleg elsı részletének az összege az adóévet megelızı adóév adójából az adóévet megelızı adóév naptári napjai alapján 12 hónapos idıszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelıleg-részlet pozitív különbözete, az elıleg fizetési idıszakra fizetendı adóelıleg második részletének összege az adóévet megelızı adóév adójából az adóévet megelızı adóév naptári napjai alapján 12 hónapos idıszakra számított összeg fele. (6) A (3) bekezdés szerinti esetekben az adóelıleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévre várható adó figyelembevételével az elılegfizetési idıszakra idıarányosan megállapított – az ezen idıszak alatt esedékes egyes adóelılegfizetési idıpontokra egyenlı arányban megosztott – bejelentett összeg. (7) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelızı évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az elıleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetıleg a mentesség, kedvezmény megszőnése figyelembevételével kell bevallani. 8. § A rendelet 40. § 5., 6., 8., 9., 10., 19., 29. c) 2009. évi LXXVII. törvény 67. § (2) bekezdése szerint, 38., pontja helyébe a 2007. évi CXXVI. törvény 142. § (1) bekezdésének megfelelıen a következı rendelkezés lép: 5. építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldásra, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött mőszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok felett légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre. 6. épület: az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környezı külsı tértıl szerkezeti elemekkel részben részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy idıszakos tartózkodás, illetıleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környezı csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület önálló rendeltetéső, a szabadból vagy az épület közös közlekedıjébıl nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiségcsoportja, amely a 8., a 20., 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülınek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel; 8. lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény 91/A. §-a 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minısülı és az ingatlan- nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan; 9. hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülıhöz tartozó kiegészítı helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belsı lépcsıjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik.
5 Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsı tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. 10. kiegészítı helyiség: a lakáshoz, üdülıhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjármőtárolót; 19. üdülı: az ingatlan-nyilvántartásban üdülıként ( üdülıépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, csónakház ) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró épület; 29. telephely c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergiakereskedı és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedı és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végsı fogyasztó, a végsı felhasználó (továbbiakban együttesen : a végsı fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedı, a földgázkereskedı, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamos energia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelızı adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végsı fogyasztónak történı értékesítésébıl, illetve a végsı fogyasztó számára történı elosztásából származik. 38. közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel ( a megrendelıvel ) írásban kötött szerzıdés alapján, szerzıdésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevıje és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelıvel kötött szerzıdésbıl a közvetítés lehetısége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában , de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelmően megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozó teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelıjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött - vállalkozási szerzıdéses kapcsolatban áll, Alvállalkozói teljesítés értékének minısül annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minısülı – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új ( használatbavételi engedély jogerıre emelkedését megelızıen vagy azt követıen elsı ízben értékesített) lakás elıállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerzıdés alapján veszi igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 34. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 35. pont szerint anyagköltségként vagy a 21. pont a) alpontja szerint jogdíjként nettó árbevételét nem csökkentette. 9. § A rendelet 40. §-a a 46. a képviselı-testület döntése szerint, 47. 2009. évi LXXVII. törvény 67. § (1) bekezdés alapján, 48., 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. ponttal egészül ki a 2007. évi CXXVI. törvény 142. § (3) bekezdés alapján:
6 46. egyedülálló: az a személy aki hajadon, nıtlen, özvegy, elvált és házastársától külön él, nincs élettársa és egyszemélyes háztartást vezet. 47. alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbikban: Tao. tv.) 7. §-a (1) bekezdésének t) pontjában meghatározott feltételekkel megvalósított alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége, figyelemmel a Tao. tv. 31. §-a (2) bekezdésének c) alpontjában foglaltakra. 48. kereskedelmi egység: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözınek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglınek, presszónak, irodának, mőteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelınek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak minısülı vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész. 49. szállásépület: az a kereskedelmi egység, mely szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas, így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, minısülı vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész. 50. egyéb nem lakás céljára szolgáló épület: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjármőtárolónak, raktárnak, üvegháznak, mőhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hőtıháznak, gyárnak minısülı vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a melléképület és a melléképületrész. 51. a lakáshoz, üdülıhöz tartozó gépjármőtároló: a lakóépületben lévı épületrész, vagy a lakóépület elhelyezésére szolgáló telken álló épület, amely kialakításánál fogva gépjármő tárolására alkalmas, függetlenül attól, hogy az épület vagy az épületrész az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel. 52. vagyoni értékő jog jogosítottja: az ingatlanon fennálló vagyoni értékő jog jogosítottja az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban a vagyoni értékő jog jogosítottjaként feltüntetésre került. Amennyiben az ingatlant terhelı vagyoni értékő jog alapításáról szóló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, az okiratban megjelölt, jogszerzésre feljogosított személyt vagy szervezetet kell a vagyon értékő jog jogosítottjaként tekinteni. 53. melléképület, melléképületrész: a lakás, az üdülı elhelyezésére szolgáló telken lévı és a lakás, üdülı szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelı, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide nem értve a gépjármőtárolót. A többlakásos lakóépületben lévı lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelı tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévı közlekedı és tároló-helyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja.
7
54. a lakáshoz tartozó telekhányad: társasház esetén az alapító okiratban ilyenként meghatározott telekhányad, ha a telken több adótárgy (épület, épületrész) áll, akkor a lakáshoz tartozó telekhányad megegyezik azzal az aránnyal, amit a lakás hasznos alapterülete a telken található valamennyi épület, épületrész összes hasznos alapterületében képvisel. 55. az épület (épületrész) adóköteles hasznos alapterülete: az épület, épületrész hasznos alapterülete, csökkentve a 8. § b) és h) pontja szerint adómentes hasznos alapterülettel. 56. a telek adóköteles alapterülete: a telek teljes alapterülete csökkentve az építménnyel lefedett telekrésszel, valamint a 14. § szerint számított adómentes területrésszel. 57. lakóépület: olyan épület, amelynek hasznos alapterülete legalább 50 százalékát lakások hasznos alapterülete teszi ki. 10. § Az 1. számú melléklet 2.2 pontja a következık szerint módosul 2007. évi CXXVI. törvény 143. § (2) bekezdése alapján: A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergiakereskedı és villamos energia elosztó hálózati engedélyese, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedı és földgázelosztói engedélyes végsı fogyasztó részére történı villamos energia, földgáz értékesítése, illetve villamos energia vagy földgáz elosztása esetén – a melléklet 1. és 2.1. pontjában foglaltaktól eltérıen – a helyi iparőzési adó alapját [34. § (1) bekezdése]: a) egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedı esetén az önkormányzat illetékességi területén végsı fogyasztó részére eladott villamos energia vagy földgáz értékesítésébıl származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a villamos energia vagy földgáz végsı fogyasztók részére történı értékesítésébıl származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában, b) villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévı végsı fogyasztó számára továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége és az összes, végsı fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között.
8
11. § Záró rendelkezések (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók. (2) E rendelet 2010. január 01. napjával lép hatályba. Lengyeltóti, 2009. december 14.
Dr. Szatmári Ibolya jegyzı
Papszt Lajos polgármester
A rendelet kihirdetésének napja: Lengyeltóti, 2009. december 15.
Dr. Szatmári Ibolya jegyzı
