XII. OSZTÁLY ERKÖLCSTAN I. Az erkölcstan fogalma Erkölcsnek azt a készséget nevezzük, amelynek alapján magatartásunkat a közvetlen hasznosság igényén túl az emberi élet egészének szempontjából tudjuk megítélni és alakítani. Etika: Arisztotelész tárgyalta először önálló filozófiai diszciplínaként az etikát. A görög ethosz jelentése: jellemszilárdság, maradandó készség a jóra, azaz erény. A magyarban az erkölcs szó a XIV-XV. században jelenik meg. A morál az erkölcs szinonimájának tekinthető. A „morál” a latinos „mos” (többes száma „mores”) szóból származik, jelentése: szokás, erkölcs. Az erkölcs (morál) és a kinyilatkoztatás története Az ószövetségi erkölcsi törvény követelményei megegyeznek az általános erkölcsi törvény követelményeivel. (ószövetségi szentek pl. Ábrahám, választott nép, szövetségi hűség erkölcse, erkölcsi törvények és előirások pl. Dekalógus, próféták pl. Illés, Ámosz, Ozeás) Krisztusban Isten szava, s vele akarata is megtestesült. Krisztus ezért az Újszövetség törvénye. (főparancs, Hegyi beszéd, szeretet törvénye, az utolsó vacsorán elhangzott beszéd – Jn 15,14-15) Az egyház létének legfőbb oka és célja Isten dicsősége. A Törvény: A törvény (görögül nomosz, latinul lex) cselekedeteink külső irányítója. A természetes erkölcsi törvény a ,,szívünkbe van írva'' (Róm 2,14-15), ezt mindenki felismerheti a létadottságok ismerete alapján. Az erkölcsi törvény olyan felszólítás, amely a közösségben élő ember magatartását kötelező erővel szabályozza rendeltetésének elérése érdekében. A lelkiismeret: A lelkiismeret az erkölcsi cselekvés belső törvénye, mely az erkölcsi tudat kibontakozásának megfelelően arra indít, hogy konkrét döntéseinkben a jót a rossztól megkülönböztessük, s a felismert jót megvalósítsuk. A döntés megfelelő voltának szempontjából a lelkiismeretet három csoportba oszthatjuk: 1. egészséges (helyes vagy biztosan ítélő) 2. bizonytalan (téves vagy kétes) 3. beteg (aggályos, laza, kompenzatív, kiégett) Tetteink: A személyes cselekvés a tudatos és szabad elhatározásból fakadó aktív állásfoglalás, döntés az adott szituációban. Az emberi cselekedetek erkölcsisége függ: a választott tárgytól; a kitűzött céltól vagyis a szándéktól; a cselekedet körülményeitől. A bűn: A bűn elfordulás Istentől (Isten akaratát megtagadva) és odafordulás a teremtett világ javaihoz. Hűtlenség önmagunkkal és a lelkiismeretünkben megszólaló Istennel szemben. A bűn fajai: Súlyossága szerint lehet: bocsánatos és halálos bűn Tárgya szerint a bűn annyiféle ahány erkölcsi érték van. Sőt kétannyi: mert a jó “mértéke” ellen hanyagsággal is, túlzással is lehet véteni. (pazarlás-fukarság, gyávaság-vakmerőség) 1
Emberi magatartás szerint van bűnös tett és bűnös mulasztás. Megnyilvánulás szerint beszélünk belső és külső bűnről. Vannak személyes és idegen bűnök. A bűnök külön csoportjai: Szentlélek elleni bűnök, Égbe kiáltó bűnök, a hagyományos hét főbűn. Erények: "Az erényes élet célja az, hogy hasonlóvá váljunk Istenhez." (Nisszai Szent Gergely) Teológiai (isteni) erények: a hit, a remény és a szeretet. Önálló kategóriát képez a vallásosság erénye. Erkölcsi erények vagy a négy sarkalatos (kardinális) erény: okosság, mértékletesség, igazságosság, lelki erősség Isteni erények: A hit erénye: A hit az egész ember magatartása, amellyel odajándékozza magát Krisztusnak. Szent Janos szerint a hit Isten ajándéka. ( Mt 11,25) Bűnök a hit ellen: Hitetlenség, a hit elhagyása (apostasia), a hittagadás, eretnekség (haeresis), szakadárság (schisma), hitkétely, hitközömbösség, a hit eltorzítása emberi elemek előtérbe helyezésével pl. a hiszékenység (jóslás). A remény erénye: A remény, mint teológiai erény: bizalommal teljes és tevékeny várakozás az isteni ígéret, vagyis a Krisztusban beteljesülő üdvösség elnyerésére. Bűnök a remény ellen: 1. A remény hiánya: ilyen a kishitűség és a kétségbeesés. 2. A remény eltorzítása: a) tétlenül mindent Istenre hárítani; b) vétkezni, mert Isten úgyis megbocsát, c) követelőzni Istennel szemben (pl. csodát biztosra venni). Ez a bűn az istenkísértés. d) Bűn olyasmit remélni, amit Isten nem ígért meg, és a legsúlyosabb bűnök közé tartozik Isten segítségét gaztetthez remélni. A szeretet erénye: A kinyilatkoztatásból tudjuk, hogy ,,szeretet az Isten'' (1Jn 4,8). A keresztény szeretet tehát felelet Isten szeretetére. A szeretetre Jézus példát adott gyermekkorától a Getszemáni kertig és a Golgotáig (Lk 2,49; Lk 22,42, Lk 23,46, Jn 4,34). Bűnök a szeretet ellen: Az önzés (egoizmus). Az istenszeretet elleni bűnök: Isten szeretetének a hiánya, Isten iránti gyülölet. Bűnök a felebaráti szeretet ellen: gyűlölködés, féltékenység, irigység, megbotránkoztatás, a csábítás, érdektelenség, botrány, a bűnben való résszeség. Bibliografia: Nemes György: Az erkölcsteológia vázlatos áttekintése, A Katolikus Egyház Katekizmusa, Erkölcsteológia- Dr. Veres András, Eger-1993, Katolikus erkölcstan- Gyf. 199 A tízparancsolat: Isten tízparancsolata így szól: Kiv 20,1-17 1. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! 2. Isten nevét hiába ne vedd! 3. Az Úr napját szenteld meg! 4. Atyádat és anyádat tiszteld! 5. Ne ölj! 6. Ne paráználkodj! 2
7. Ne lopj! 8. Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy! 9. Felebarátod házastársát ne kívánd! 10. Mások tulajdonát ne kívánd! Az 1. parancsolat: MTörv 5,9; 6,13; Mt 4,10 Az első parancsolat arra hívja az embert, hogy higgyen Istenben, reméljen Benne és mindenekfölött szeresse Őt. Az első parancsolat megtiltja más istenek tiszteletét az egyetlen Úron kívül, aki kinyilatkoztatta magát népének. A babonát, a vallástalanságot és a politeizmust tiltja. Mindenfajta jövendölés elvetendő: a Sátánhoz vagy a démonokhoz fordulás, a halottidézés, a horoszkópok, az asztrológia, a tenyérjóslás, a kártyavetés, a jelek értelmezése, a jövőbelátás, a jósokhoz (médiumokhoz) fordulás. A mágia és a varázslás súlyosan ellenkeznek a vallásosság erényével. Isten első parancsolata elveti a vallástalanság fő bűneit: a szóval vagy cselekedettel történő istenkísértést, a szentségtörést, és a simóniát. Az ateizmus, amennyiben elutasítja vagy tagadja Isten létét, bűn a vallásosság erénye ellen. A képek keresztény tisztelete nem áll ellentétben az első parancsolattal. A 2. parancsolat: Kiv 20,7; Mt 5,33-34; Lev. 19,12 A második parancsolat előírja az Úr Nevének tiszteletét. A második parancsolat a visszaélést tiltja Isten nevével, vagyis tiltja Isten, Jézus Krisztus, Szűz Mária és a szentek nevének helytelen használatát. Az vétkezik Isten második parancsolata ellen, aki káromkodik, szitkozódik, átkozódik és hamisan esküszik. A második parancsolat az isteni Név mágikus használatát is tiltja. A 3. parancsolat: Kiv 20,8-10; Mk 2,27-28 A Tízparancsolat harmadik parancsa a szombat szentségére emlékeztet: "A hetedik napon szombat van, szent nyugalom az Úrnak" (Kiv 31,15). A vasárnap Krisztus húsvétjában beteljesíti a zsidó szombat lelki igazságát és hirdeti az ember örök nyugalmát Istenben. Az Egyház parancsa meghatározza és pontosabbá teszi az Úr törvényét: "Vasárnap és más kötelezõ ünnepeken a hívõk kötelesek szentmisén részt venni." (CIC 1247) Vasárnap és a kötelezõ ünnepeken a hívek tartózkodjanak az olyan munkáktól és tevékenységektõl, melyek az Istennek kijáró tiszteletet, az Úr napjának sajátos örömét, az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlását, valamint a test és a lélek szükséges pihenését akadályoznák. A 4. parancsolat: Kiv 20,12; Lk 2,51 A negyedik parancsolat szerint Isten úgy akarta, hogy Őtána tiszteljük szüleinket és azokat, akiket javunkra tekintéllyel ruházott föl. A negyedik parancsolat kifejezetten a gyermekekhez fordul apjukkal és anyjukkal való kapcsolatukban, mert ez a kapcsolat a legegyetemesebb. De ugyanúgy érvényes a rokoni kapcsolatokra is a családi közösség tagjaival. Megkívánja a tiszteletadást, a szeretetet és a hálát az ősök és az idősebbek iránt. Kiterjed továbbá a tanítványoknak a tanáraik, az alkalmazottaknak a munkaaadók, az alárendelteknek a főnökük, az állampolgároknak a hazájuk, annak tisztviselői és kormányzói iránti kötelességeire is. A házasság szentségének kegyelmébõl a szülők megkapták gyermekeik evangelizálásának felelősségét és kiváltságát. A gyermekek tisztelettel, hálával, igaz engedelmességgel és segítségnyújtással tartoznak szüleiknek. Az állampolgárok kötelessége, hogy a társadalom java érdekében nyújtsanak segítséget a polgári hatalomnak az igazság, az igazságosság, a szolidaritás és a szabadság szellemében. Az állampolgárt lelkiismerete kötelezi arra, hogy ne engedelmeskedjék a polgári hatóságok előírásainak, amikor ezek ellenkeznek az erkölcsi rend követelményeivel. Az 5. parancsolat: Kiv 20,13; Mt 5,21-22 Isten "kezében van minden élőlény párája és éltető lelke az emberi testnek" (Jób 12,10). Az emberölés tilalma nem zárja ki, hogy a jogtalan támadót ártalmatlanná tegyék. A törvényes önvédelem súlyos kötelessége azoknak, akik mások életéért vagy a közjóért felelősek. A botrány súlyos bűn, ha cselekedettel vagy mulasztással mást szándékosan súlyos bűnbe visz. 3
A testi élet ellen elkövetett leggyakoribb bűnök: a. Gyilkosság, öngyilkosság; b. abortusz, eutanázia; c. verekedés, testi sértés; d. az élet és az egészség veszélyeztetése; e. a káros szenvedélyek (a kábítószer); f. a gyógyítás és segítségnyújtás elmulasztása. A lelki élet ellen elkövetett leggyakoribb bűnök: a. Mások bűnre tanítása és csábítása; b. a vallásos nevelés és önnevelés elhanyagolása; c. a bűnre vezető alkalom keresése; d. a lelkiismereti szabadság megsértése. Életünket csak súlyos okból szabad kockáztatni vagy feláldozni. A holttestek boncolása bírósági vizsgálat vagy tudományos kutatás céljaira erkölcsileg megengedett. A szervek ingyenes elajándékozása a halál után törvényes és érdemszerző lehet. Az Egyház megengedi a holttest elhamvasztását, ha az nem jelenti a test föltámadásába vetett hit kétségbevonását. A fegyvergyártási hajsza az emberiség legsúlyosabb csapása, és tűrhetetlenül sérti a szegényeket. A 6. parancsolat: Kiv 20,14; Mt 5,27-28 A tiszta életet élő személy megőrzi a benne lévő élet- és szeretetenergiák épségét. Ez az épség biztosítja a személy egységét, és ellenáll minden olyan magatartásnak, amely sértené azt. Nem tűri sem a kettős életet, sem a kettős nyelvet. Krisztus a tisztaság példaképe. A tisztaság megköveteli az önuralom megszerzését, ami nevelés az emberi szabadságra. A tisztaság különösen a felebaráttal való barátságban mutatkozik meg. Az azonos vagy különbözõ nemű személyek közötti barátság nagy érték mindenki számára. Elvezet a lelki közösségre. A tisztaság hármas erény: házastársi, özvegyi, szűzi. A tisztátalanság (lat. luxuria) a nemi gyönyör rendetlen vágya vagy féktelen élvezete. A szexuális gyönyör erkölcsileg akkor rendetlen, amikor önmagáért, az élet továbbadására és a szeretetre rendeltségén kívül keresik. A tisztasággal súlyosan ellenkező bűnök között meg kell neveznünk a maszturbációt, a paráznaságot, a pornográfiát és a homoszexuális cselekedeteket. A házasságtörés és a válás, a többnejűség és a szabad szerelem súlyosan sérti a házasság méltóságát. A szerelem és a házasélet Isten elgondolása szerint a legszentebb emberi értékek közé tartozik. Az önként vállalt szüzesség azért érték, mert Istenért és az emberek szolgálatáért szeretetből vállalt áldozat, Isten ajándéka népe javára. A 7. parancsolat: Kiv 20,15; Mt 19,18 A hetedik parancsolat az igazságosság és a szeretet gyakorlását parancsolja a földi javak és az emberi munka gyümölcseinek használatában. A hetedik parancsolat tiltja a felebarát javainak jogtalan elvételét vagy megtartását, és a felebarát javaiban való károkozást, bármilyen formában történjék. A munkaadó kötelessége a munkás és családja megélhetéséhez tisztességes bért, emberséges munkakörülményeket és szociális ellátást biztosítani. Az vétkezik Isten hetedik parancsolata ellen, aki nem dolgozik becsületesen, aki megkárosítja felebarátját és a köztulajdont, és aki nem gondoskodik a rábízottakról. Az károsítja meg felebarátját, aki lop, csal és kárt okoz. A hetedik parancsolat tiltja az olyan cselekedeteket vagy kezdeményezéseket, amelyekkel bármilyen önző vagy ideológiai, kereskedelmi vagy totalitárius meggondolásból más embereket rabszolgaságba süllyesztenek, megfosztanak személyi méltóságuktól, áruként adják, veszik vagy cserélik õket. Az Egyház szociális tanítása alapelveket javasol a reflektáláshoz; kidolgozza az ítéletalkotás kritériumait, és útmutatásokat ajánl a cselekvéshez: Minden olyan rendszer, amely szerint a társadalmi kapcsolatokat teljes mértékben a gazdasági tényezők határozzák meg, ellentétes az emberi személy és cselekedetének természetével. A szegényekkel cselekedett irgalmasság a keresztény szeretet tanúságtétele: az igazságosság Istennek tetsző gyakorlása is.
4
A 8. parancsolat: Kiv 20,16; Mt 5,33 A nyolcadik parancsolat tiltja személyes kapcsolatainkban az igazság elferdítését. Kerülni kell minden olyan beszédet vagy magatartást, mely hízelgéssel, dicsérettel vagy tetszésnyilvánítással bátorít vagy megerősít másokat cselekedeteik gonoszságában és viselkedésük erkölcstelenségében. A személyek becsületének tiszteletben tartása tilt minden olyan magatartást és beszédet, amely alkalmas arra, hogy igazságtalanul károsítsa őket. Bűnt követ el: vakmerő ítélettel az, aki még ha hallgatólagosan is, elegendő alap nélkül igaznak fogad el valami erkölcsi fogyatékosságot a felebarátban; megszólással az, aki mások létező hibáit vagy bűneit indokolatlanul föltárja olyanok előtt, akik arról nem tudnak; rágalmazással az, aki az igazsággal ellenkezõ állításokkal árt mások becsületének, és alkalmat ad a róluk alkotott téves ítéletekre. A hízelgés súlyos bűn, ha súlyos víciumok vagy súlyos bűnök bűntársává tesz. A dicsekvés vagy hencegés bűn az igazság ellen. Ugyanezt kell mondani az iróniáról, mely valakinek egy tulajdonáságát vagy viselkedését rosszakarattal nevetségessé téve gúnyolódik. A hazugság a legközvetlenebb vétség az igazság ellen. A hazugság súlyosságának mértéke függ az eltorzított igazság természetétől, a körülményektől, az elkövető szándékától, és a kártól, amit a hazugság áldozatai elszenvedtek. Ámbár a hazugság önmagában bocsánatos bűn, halálos bűnné válik, amikor súlyosan sérti az igazságosság és szeretet erényeit. Az köteles kártérítésre, aki másnak életében, anyagi javaiban vagy becsületében kárt tett. A hivatali titkokat meg kell őrizni. A másokra nézve káros titkos információkat nem szabad közzétenni. A társadalomnak joga van az igazságban, szabadságban és igazságosságban megalapozott információhoz. Visszafogottságot és fegyelmet kell gyakorolni a tömegtájékoztató eszközök (internet, mobiltelefon) használatában. A 9. parancsolat: Kiv 20,17; Mt 5,28 A kilencedik parancsolat éberségre serkent a sóvárgás, vagyis a bűnös testi vágy ellen. A szív megtisztítása imádságot, a tisztaság gyakorlását, a szándék és a tekintet tisztaságát igényli. A szív tisztasága megköveteli a szemérmességet, ami türelem, szerénység és diszkréció. A szemérmesség őrzi a személy intimitását. Isten kilencedik parancsolata a házastársi hűségre kötelez, amit szívünkben sem szabad megsérteni. Az vétkezik Isten kilencedik parancsolata ellen, aki gondolatban, szóban vagy tettben házasságot tör vagy erre csábít. A 10. parancsolat: Kiv 20, 17; MTörv 5,21; Mt 6,21 A tizedik parancsolat tiltja a gazdagság és a belőle fakadó hatalom féktelen szeretetének rendetlen vágyát. Isten tizedik parancsolata arra kötelez, hogy ne irigyeljük mások anyagi és szellemi értékeit, és ne legyünk elégedetlenek. A megkeresztelt ember a jóakarattal, alázatossággal és az isteni Gondviselésre hagyatkozással harcol az irigység ellen. A gazdagság szeretetének legyőzése szükséges a mennyek országába való belépéshez. Az Anyaszentegyház öt parancsolata: 1. 2. 3. 4. 5.
A vasárnapot és az ünnepeket szentmisével és munkaszünettel szenteld meg! A pénteki bűnbánati napokat és a parancsolt böjtöket tartsd meg! Évente gyónjál és legalább húsvéti időben áldozzál! Házasságodat az Egyház törvényei szerint kösd meg, és gyermekeidet katolikus módon neveld! Az Egyházat anyagi hozzájárulásoddal is támogasd!
Az ima: Az imádság a lélek lélegzetvétele. Ter15,1-6; Kiv 3,1-10; Kiv 33,11; Lk.11,1-4 Az imádság fő céljai: imádás, hálaadás, engesztelés, kérés és fölajánlás. Dicsőitő ima: Ef 5,19; Róm 8,16. A közbenjáró imádság: Róm 8,26-27. 5
Az áldó imádság az ember válasza Isten ajándékaira: mivel Isten megáld, az emberi szív viszonzásul áldást tud mondani Neki, aki minden áldás forrása, 2Kor 1,3-7. Az imádság módjai: kötött szövegű ima, kötetlen vagy spontán ima, elmélkedés, szemlélődés. Az Úr imádsága a "Miatyánk". A "Miatyánk" imádságban az első három kérés tárgya az Atya dicsősége: a Név megszentelése, az Ország eljövetele és isteni akaratának teljesedése. A másik négy kérés vágyainkat tárja az Atya elé: e kérések életünk táplálására, bűntől való gyógyítására, illetve a Jónak a Rossz fölötti győzelméért vívott küzdelmünkre vonatkoznak. A záró "Amen"-nel, "Fiat"-unkkal a hét kérésre mondjuk: "Úgy legyen...". Bibliografia: Nemes György: Az erkölcsteológia vázlatos áttekintése, A Katolikus Egyház Katekizmusa, Erkölcsteológia: Dr. Veres András, Eger-1993, Katolikus erkölcstan - Gyulafehérvár. 1994 Dr. Tuba Iván – Morális I. / Általános erkölcsteológia, 2005
6