290.(1043) szám.
Budapest, 1901. október hó 23.
XI. Évfolyam.
KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .
AZ O R S Z Á G O S MAGYAR GAZDASÁGI E G Y E S Ü L E T H I V A T A L O S KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n u e r d á n és m m b a t o m . Aa srsságos m t | y u gazdasági sgyesület tagjai hfy«a kapják.
i i O m á c M Magy. Ciazdasáffi Eiyeiőlet t i U j l t u .
SxerkcaxtSség és kiadóhlTatel: B i i a v u t (KSstelek), E l l i i - * « U . •
He® te|*knak elöflxrtést 41ji E f 4 » *TT« M korona, f*)*rr» 10 korona, negyedévrs
KíziraUkat s u*rk*«tS«ég n
Részvéttel tudatom, hogy szeretett egykori alelnökünk és tiszteletbeli tagunk gróf Széchényi Pál v. b. t. t., volt m. kir. földmivelés, kereskedelmi és ipari miniszter, főrendiházi tag stb., stb. f. hó 28-án d. e. »/s11 órakor Budapesten elhunyt. Tisztelettel felkérem egyesületünk tagjait, hogy szeretett volt alelnökünk és tiszteletbeli tagunk f. hó 30-án d. u. »/23 órákor a földmivelésügyi minisztérium palotájában tartandó gyászszertartására testületileg megjelenni szíveskedjenek. Budapesten,
Gróf Dessewffy Aurél s . k . , elnök.
1901. október 29.
Gróf Széchenyi Pál. Magyarország egykori földmivelésügyi minisztere, gróf Széchenyi Pál f. hó 23-án rövid szenvedés után 63 éves korában elhunyt. Széchenyi Pál közéleti működésének kezdete összeesik a magyar agrár törekvések kezdetével. Széchenyi Pál egyike volt az elsőknek,.akik fölismerték, hogy a magyar mezőgazdaság érdekeinek a társadalmi törekvésekkel kapcsolatosan a törvényhozás termében kellő képviselettel kell birniok, s mint az egyesült ellenzék tagja parlamenti működését főként a mezőgazdasági ügyek érdekében fejtette ki. Szavának súlya annál inkább latba esett, mert mint az azóta megszűnt Gazdakör tevékeny tagja jés az OMGE. alelnöke a gazdatársadalmi szervezetekben is élénk tevékenységet fejtett ki és vezérszerepet vitt. Ez a működésé irányitolta reá a korona bizalmát is, midőn 1882-ben a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi tárcza élére meghívatott. Mint a kormány tagja igyekezett előbbi terveit és nézeteit a közkormányzat terén is érvényesíteni; tárczájának sokoldalúsága és tárczája ügyeinek ellentétes érdekei azonban a mezőgazdaság érdekeinek érvényesülését meggyöngítették és ez ügyek az ő minisztersége alatt is a jogos -remények daczára kevéssé fejlődtek. Működését ezért meddőnek mondani nem lehet és örök dicsőségére fog szolgálni, hogy az 1885. évi or^ szágos kiállítás lérehozatala első sorban neki köszönhető, amely kiállítás leg-
először győzte meg a külföldet közgazda- [hagyta el. Ez időtől fogva jóformán sági erőinkről és öntött bizalmat saját egészen visszavonult és csak a főrendimagunkba is, hogy erőinket felhasználni ) házban és az OMGE. termében szerepelt nyilvánosan. Ellenben közgazdasági tapasztalait közgazdasági vállalatok alapítására és vezetésére hasznosította. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási társulatnak elnöke volt, több pénzintézetnek pedig igazgatósági tagja; legutóbb pedig egy szövetkezeti alapon nyugvó élet-és járadékbiztosító társaságot alapított. Amidőn most az élet terheitől a halál megváltotta, azzal a nyugodt tudattal térhetett meg őseihez, hogy önként magára vállalt kötelességeit hiven teljesítette és a magyar közügyek fejlesztésében magy őseihez méltó szerepet töltött be. Áldás emlékére.
• Széchenyi Pál gróf.
és ezáltal államiságunk kiépítésén dolgozni igyekezzünk. A miniszteri széket 1889. évben
Mai számunk 10 oldal.
Életrajzi adatait a következőkben közöljük: Széchenyi Pál gróf 1838 november 6-án született. Az apja, Széchényi Pál gróf alezredes, a nagy Széchényi István testvérbátya, anyja ZichyFerraris Emilia grófnő. Iskoláit NagySzombatban végezte és eleinte papi pályára nevelték. Mindig jó diák volt, a szombathelyi szemiráriumban büszke, sége volt tanárainak. Maga Szcitovszky prímás öltöztette papnak a fiatal grófot, a kinek egyik őse fényesen szerepelt a papi pályán. De a reményből, melyet a család a g-óf papi pályához fűzött, nem lett semmi, mert Pál gróf n e m sok hajlandóságot érzett a papi pályához. A gazdasághoz érzett nagy kedvet és m á r mint növendékpap, az intézetben mezőgazdasági egyesületet a lakitott, a melynek ő volt az elnöke. | Kevés tagi sági dijért mindenki kapott ásót, kapát, gereblyét,. íintöző-kannát és a szeminárium kertjéből egy kis részt, a melyet művelni tartozott. A I papi p á l y á t n e m s o k á r a el is hagyta és somogy-
1724
K Ö Z T E L E K , 190 h O K T Ó B E R HÖ 3 0 .
E nagy horderejű vállalkozásnak ily hirtelen és váratlan felszínre vetődése nem csekély érdeklődést keltett, különösen minálunk, mert hisz Magyarország, Ausztriához való viszonyánál fogva természetszerűleg a legnagyobb mértékben érdekelve van az osztrák csatornatervek által. Magától vetődött fel a kérdés, hogy mik voltak az osztrák csatornajavaslatok hirtelen előterjesztésének inditó okai? Vájjon a közgazdasági érdekek tették-e szükségessé a sürgős előterjesztést, avagy a zavaros belpolitikai helyzet szanálása és a zavargó pártviszály elcsendesitése ? Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy nem közgazdasági szempontok voltak rugói a csatornatörvény életbeléptetésének, hanem politikaiak s nyilvánvaló, hogy e javaslatok beterjesztése és elfogadtatása Ausztria belbékéjének volt egyik elengedhetlen biztositéka. Bármily okoknak köszöni is azonban létét az osztrák csatorna-törvény, az bizonyos, hogy a hajózó csatornák kérdése nálunk is aktuálissá lett. Szélesebb alapokon elsőnek Hieronymi Károly foglalkozott e kérdéssel, nagyérdekü felolvasásban fejtegetve az osztrák csatornák közgazdasági kihatását és jelentőségét hazai köz- és mezőgazdaságunkra, igyekezve közvéleményt teremteni a Magyarországon létesítendő hajózó Hajózó csatornák. csatornák érdekében. Ez év elején az osztrák ReichsráthHieronymi abból indult ki, hogy az ban egész váratlanul nagy horderejű osztrák csatornák létesítése már egymajavaslatok tétettek a Dunát az Elbével és gában, a mi hozzájárulásunk nélkül is, a Dunát az Oderával, valamint az Oderát előnyt biztosit számunkra, mig az alföldi a Visztulával és Dniesterrel összekötő csatornahálózat kiépítésével a hazai gahajózó csatornák létesítése érdekében. bonaárak jelentékeny emelkedését biztoAmily váratlanul vettettek fel e javasla- sithatjuk. tok, ép oly gyorsan készíttette el az Az alföldi csatornák kiépítése esetén osztrák kormány e csatornák létesítését az Alföld gabonája a Dunán és osztrák elrendelő törvényjavaslatot, mely április csatornákon közvetlenül a cseh piaczokra hó végén a Reichsráth elé benyújtva lesz szállítható s miután a magyar piacsakhamar letárgyaltatott, elfogadtatott s czokon az árak annyival alacsonyabbak,* junius hó 13-án már szentesittetett is. Az amennyi a szállítási költség, a magyar osztrák kormány felhatalmazást nyert piaczról a fogyasztőpiaczig, ennélfogva arra, hogy a fent jelzett csatornák elő- számítása szerint a hazai gabonaárak — készítő munkálataihoz azonnal hozzáfog- alapul véve a budapest—prágai viszonyhasson s a törvény értelmében a vizi- latban a viziüt révén előálló szállitásidijutak építése 1904-ben legkésőbb meg- csökkenést —- m.-mázsánként körülbelül kezdendők és 20 év alatt befej ezendők 2 koronával emelkedni fognak. lesznek. A költségeket 750 millió koronáMiután pedig Magyarországból Auszban állapították meg, de mert pótlólag a triáira és Németországba évi átlagban folyószabályozást is belevették a csatorna- mintegy 13 millió mm. gabonát és lisztet munkálatok keretébe, az összköltségek szállítunk, csatornahálózatunk kiépítése egy milliárd koronánál valószínűleg na- esetén a szállítási költségeken—kivételes gyobb összegre fognak rúgni. esetektől eltekintve — métermázsánként
megyei birtokára vonulva, a gazdálkodáshoz fogott. Sokat tanult é s olvasott; a mezőgazdaság érdekeit elméletileg tanulmányozta s a gyakorlatban védelmezte. A Somogymegyei gazdasági egyesületek gazdasági köreinek alapszabályait i s ő készítette és ő szervezte a nagy-atádi gazdasági kört, a mely tagjai szám á r a és működésére első volt az országban. 1861-ben nőül vette Andrássy György gróf leányát, Erzsébetet. Intenzivebb működést akkor kezdett kifejteni, a mikor 1875-ben Somogymegye marczali kerülete képviselővé választotta. Az országgyűlésen a mérsékelt ellenzékhez csatlakozott. Szakszerű beszédeivél csakhamar feltűnt és 1876-ban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnökévé választotta. Ezóta n e m volt gazdasági kérdés az országban, a melyhez Széchenyi P á l gróf . hozzá n e szólt volna é s szavának mindig nagy. volt a súlya. A székesfehérvári kiállítás alkalmával tartott gazdakongresszuson vezető szerepet játszott é s az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ankétjén jelentékeny része volt. Az ellenzékből 1882-ben a szabadelvűpártba lépett be é s még ugyanabban az évben földmivelés-, ipar- é s kereskedelmi miniszterré nevezték ki. 1883-ban valóságos belső titkos tanácsos lett és 1885-ben a z országos kiállítás rendezésében szerzett érdemeiért az első osztályú vaskoronarendet kapta. E kiállítás rendezése nagy érdeme Széchenyi Pál grófnak, aki ezzel a kiállítással eloszlatta a rossz véleményt,,* amelylyel a külföld rólunk beszélt. A miniszteri i széktől 1889 április 9-én vált meg. Halálát fiai, Aladár é s Emil grófok gyászolják.
P o n t o s s/.élKiUilrs.
11-IK
ÉVFOLYAM.
^ B H ^ H
A Magyar Mezöaazdak Szövetkezete —
85, S Z Á M
2 koronát takaríthatunk meg, mely összeggel gabonaáraink a mi javunkra emelkedni fognak. De Hieronymi szerint nemcsak az osztrák piaczokra szállítandó gabona ára fog a 2 korona szállitási-dijkulönbözettel emelkedni, hanem piaczra kerülő összes, körülbelül 25—30 millió m.-mázsa gabonánk is, ami más szóval annyit jelent, hogy csatornahálózatunk kiépítése 50—60 millió tiszta hasznot biztositana a magyar mezőgazdaságnak, csupán a viziszállitás folytán előálló ár emelkedés révén. Ezenfelül a drága szállítási költségek miatt ezidőszerint immobilis tömegáruk is az olcsóbb mozgósithatás folytán hatalmas közgazdasági fellendülést biztosithatna számunkra. Mily nagyszerű perspektívát nyitott meg Hieronymi a nehéz helyzettel küzködő magyar gazda előtt, akinek ilyformán lehetővé volna téve, hogy függetlenül az internaczionális gabonaárak alakulásától, gabonája árát 2 koronával emelhesse. És különös, a szállítási költségek apasztása révén elérhető gabonaáremelkedés nem hozta gazdáinkat nagyobb emócziába, holott ez bizonyára elégséges okot szolgáltatna arra, hogy a magyar gazdaközvélemény a leglelkesebben álljon sorompóba a hajózó csatornák létesítésének eszméje mellett. Nem ébresztette fel a gazdák érdeklő .lését az az argumentácziő sem, hogy Németország, Franczia- és Oroszország nagyszabású csatornázást terveznek, sőt annak előtérbe tolása sem, hogy csatornahálózatunk kiépítése kényszeríteni fogja vasutainkat a szállítási díjtételeknek legalább 50% való csökkentésére. A csatorna kérdés elaludt nálunk s Hieronymi buzgólkodásának nem sikerült a legközvetlenebbül érdekelt körökben nagyobb érdeklődést kelteni a hajózó csatornák iránt, kétségkívül azért, mert az ezek révén biztositható gabonaáremelkedést -— nem alaptalanul, a mint látni fogjuk — a gazdaközönség eleitől kezdve lehetetlennek s kizártnak tekintette. A közérdeklődés figyelme egyelőre elfordult a csatorna kérdéstől, melyet azonban ujabban ismét aktuálissá tett Krisztinkovichnak a „viziutakról" szóló most megjelent nagyszabású tanulmánya. E nagy tárgyszeretettel megirt mü u j világításban tárja elénk az osztrák csatornatervek kihatását a magyar közgazdaságra. Krisztinkovich mást vár az osztrák csatornáktól s mást remél a magyar csatorna-
szállit aa
j
^er-pasteur-intézet következe ojtó-
anyagait, melyek a tudomány legújabb vívmá•., Aikotmány-u. 3i. sg- nyainak alkalmazásával elsőrendű szakerők által PERTIK OTTÓ professzor felügyelete alatt készülnek.
Lépfene ellen
Q birkák, lovak, szarvasmarhák részére. 0 Hónapokig eltartható hatásosan. Biztos védelem. KitünS fecskendők.
Rapid
szerűm:
orbánezos fertőzésnek kitett sertéseket 1—2 óra alatt biztosan megmenti a veszélytől.
Tartós ojtás:
VniJnnitíícinV a sertéseket biztosan mentesiti V üíluUJIdűUA az orbáncz ellen egy teljes esztendeig, az ojtás után káros utóhatás nélkül, a sertések nem fogynak le. Részletes tájékoztató, használati utasítás kívánatra bárkinek. Olcsó árak. """^^M^^H^HI^^^^BMB
84. SZÁM 11 -EK ÉVFOLYAM. hálózat kiépítésétől, mint Hieronymi s csaknem ellentétes szempontokból sürgeti csatornahálózatunk mielőbbi létesítését. Mig Hieronymi azt hangsúlyozza, hogy a dunai és tiszai állomásokról Csehországba irányuló szállítmányok az osztrák csatornák megépítéséből azonnal hasznot fognak húzni, sőt alföldi csatornahálózatunk kiépítése esetén gabonaáraink igen jelentékeny mérvben emelkedni fognak, addig Krisztinkovich nem oknélkül attól tart, hogy az osztrák csatornák kiépítése, különösen a gácsországi viziut s ennek folytatása az odera-elbei transverzális hajóút, Gácsország terményeinek olcsó utat nyit Csehországba s onnan gabonánkat kiszorítással fenyegeti. Kivitelünk ilyformán Csehországba csökkenni fog s a szállítási költség csökkentése is nem a magyar gazda javára fog válni, hanem a legjobb esetben osztozni fog azon a közvetítés és fogyasztás is. Igy fogta fel a magyar gazdaközönség is az osztrák csatornák kihatását a magyar mezőgazdaságra s ez volt az ok, hogy Hieronymi plausibilisnek látszó fejtegetései hidegen hagyták. De az osztrák agráriusok is azért foglaltak állást a csatornatörvény ellen, mert a csatornák lehetővé teszik az idegen termények könnyebb beözönlését s a szállítás olcsóbbsága a belföldi termesztésre — az árak csökkentése révén — vészthozó lehet. Tényleg az osztrák fogyasztók azt remélik a csatornáktól, hogy a mi bevitelünk alól a jövőben emanczipálhatják magukat s terményeinkhez olcsóbban fognak hozzájuthatni, mint eddig, mert a gácsországi, sőt oroszországi termények bevitelére számítanak, ami ha bekövetkeznék, Ausztria és Magyarország mezőgazdasága is elviselhetlen csapást szenvedne. Tisztán állhat tehát előttünk az a tény, hogy az osztrák csatornák semmiesetre sem jelenthetnek előnyt a magyar mezőgazdaság számára, annyival kevésbé, mert az azokon való szállítás előnye is igen kétséges. A csatornatörvény 4. §-a szerint ugyanis az osztrák viziutak használatáért dijak és illetékek fizetendők: mélyek megállapításánál az összes hazai (osztrák) termelésnek leghatározottabb védelme kiváltkép megfelelő díjszabási módozatok által a legteljesebben figyelembe veendő. A törvény értelmében Ausztriának tehát joga lesz az uj viziutat megadóztatni s az ebből befolyó jövedelemből a fentartási költségeket s a beruházott tőke kamatainak és törlesztésének méltányos hányadát előteremteni. Hieronymi nem tart ugyan attól, hogy az osztrákok a csatornadijakat a saját termelésük érdekében a mi hátrányunkra állapithassák meg, mert ezt az 1878. évi XX. és az 1899. évi XXX. törvényczikk rendelkezései — mely szerint „valamennyi belső vizeknek a hajók és talpakkal való használatára nézve a két államterület (Ausztria és Magyarország) lakói teljesen egyenlő el-
KÖZTELEK,
1901. OKTÓBER
HO 26.
bánásban részesülnek" — kizárják. Nézetünk szerint azonban alighanem Krisztinkovichnak van igaza abban, hogy az uj törvényben biztosított megadóztatásí jogot az osztrákok ellenünk alkalmazni ném fogják elmulasztani s az osztrák csatornákon való olcsó szállítás reményeit valószínűleg meg fogják hiúsítani az előbb jelzett „méltányos hányad" kivetésével, az osztrák termelés védelmére oly dijakat és illetékeket szedve, hogy gabonánknak a vizi uton való szállítása alig lesz olcsóbb a mai vasúti szállításnál. Krisztinkovich nem is az Ausztriába, illetve Németországba irányuló kivitelünk olcsóbbá tétele érdekében sürgeti csatornahálózatunk kiépítését és folyóink szabályozását, hanem első sorban azért, hogy Budapestet a monarchia gabonakereskedelmének góczpontjául továbbra is megtarthassuk, tömegáruinkat mozgósíthassuk és kivitelünknek minden eshetőséggel szemben biztos utat teremthessünk a tengerre. Egyik legsürgősebb feladat volna tehát a budapest—fiumei csatorna kiépítése, mert ennek révén közvetlen összeköttetésbe jutván a tengerrel, terményeink elhelyezésére a világkereskedelem összes piaczai között válogathatunk. Kétségkivül komoly, megfontolás tárgyát képezheti az az eshetőség, hogy nem-e háramolhatik az osztrák viziutak kiépítéséből reánk az a veszedelem, hogy ha mi idejekorán ki nem építjük a magunk csatornahálózatát Budapest központtal, ez esetben Bécs nem-e ragadhatja magához a monarchia gabonakereskedelmének vezetését, aminek hátránya bizonyára elég súlyosan esnék latba, különösen ha figyelembe veszszük, a gácsországi gabona valószínű beözönlését Ausztriába.
íföl lepeinket, melyek ma jóformán megközélithetetlenek, a szükséges közlekedési eszközökkel ellátnók, mindazonáltal ha a sziléziai szénhez az osztrák ipar jelentékenyen olcsóbb áron fog hozzájuthatni, ennek hátrányos kihatását a mi iparunkra kicsinyelni nem lehet. Hieronymi is, Krisztinkovich is csatornahálózatunk mielőbbi kiépítését sürgetve, legfőképen a mezőgazdaságra ezekből háramló előnyökkel érvelnek. Ezzel szemben mi a legjobb akarattal sem bírjuk a csatornákból a mezőgazdaságra háramló ezen nagy előnyöket felfedezni. Hol vannak azok a tengerentúli biztos piaczok, melyek között válogathatunk s ahol az az áremelkedés, amely a viziutak révén gabonaáraink javulását biztosithatná? Látszólag igen súlyosan latba eső érveket szólaltatnak meg a magyar csatornahálózat kiépítése mellett s mert a mezőgazdasági érdekek s elsősorban a termények olcsóbb szállítása képezi az egyik főindokot, kétségtelenül lehet és érdemes is fontolóra venni, vájjon megbírj uk-e a csatornák létesítésére- premiliminált 500 millió korona befektetést s nem volna-e é hélyett indokoltabb a vasutakon önköltségre redukálni a termények szállítását annál inkább, mert hiszen a vasutak teljes mérvben kell, hogy a közgazdaság érdekeit szolgálják s jövedelmeztetésük voltaképen csak másodrangú feladat. Sőt tovább megyünk s felvetjük a kérdést, vájjon nem volna-e indokoltabb esetleg a csatornák létesítésére szánt temérdek pénz kamatait is a vasúti díjtételek csökkentésére fordítani, ha a szállítás olcsóbbsága érdekében ez okvetlenül szükségesnek mutatkozik, mint bizonytalan vállalkozásba fektetni ily óriási összeget.
Igaz, hogy Franczia-, Német- és Oroszország hatalmas csatornahálózatot létesíteA magunk részéről ezt a veszedel- nek, de az is igaz, hogy ezek az országok met nem látjuk oly imminensnek, mert közvetlen összeköttetésben vannak a a Csehországba irányuló gabonakülde- tengerrel, gyarmataik vannak s fejlett ményeink Bécsben aligha lesznek kirak- tengeri kereskedelmük, ami nekünk nincs hatok, mert hiszen a kirakási költségek s földrajzi fekvésünk miatt nem is lehet. a szállítási dijak olcsóbbságát paralizál- Ezeknek az országoknak példája tehát nák s igy még az esetben is, ha csa- nekünk mérvadó aligha lehet. S vájjon tornahálózatunk ki nem épülne, gabo- elégséges indok-e az, hogy mert Ausztria nánk Budapestig vasúton a maiaknál — nem közgazdasági érdekek, hanem — esetleg olcsóbb díjtételek mellett szállítva politikai okok által kényszerítve nagy itt hajóba lesz rakható s az osztrák csa- hirtelen csatornahálózatának kiépítését tornákon közvetlenül Csehországba, eset- határozta el, mi is belemenjünk ily kétleg — ha a vámtételek engedik — séges vállalkozásba, csak azért, mert a Németországba is szállítható. csatornák barátjai közgazdasági viszoMi inkább iparunkat látjuk az osz- nyaink megújhodását remélik a létesítrák csatornahálózat, különösen a Duna- tendő viziutaktól. Emlékezhetünk azonOdera-csatorna kiépítése által veszé- ban ez alkalomból a Vaskapu szabályolyeztetve. Ha a sziléziai kőszén méter- zásához fűzött azon vérmes reményre, mázsánként 50 fillérrel jöhet be olcsób- melyet ahhoz folyamszabályozásunk hatalban Bécsbe mint eddig, ez óriási mér- mas fellendítése tekintetében fűztünk, de tékben fellendítheti az osztrák ipart a mi amelylyel sajnos kudarczot vallottunk. Ki hátrányunkra, sőt olcsóbban jöhetvén be nyújthat biztosítékot, hogy nem-e követaz idegen szén mihozzánk is, fejlődő kezik be a csalódás a csatornahálózat széniparunkat tényleg veszélyeztetve lát- létesítéséhez fűzött várakozásoknál is. hatjuk. Hieronymi ugyan ennek bekövet- Hiszen a Béga- és Ferencz-csatorna kezésétől sem tart s a fenyegető veszélyt létesítése is bizonyára ily remények elkerülhetni véli azáltal, ha a Dél-Magyar- és várakozásoknak köszöni létét s országon lévő, jó szénben bővelkedő te- nem-e szenvedtek ezek is hajótörést,
KÖZTELEK, 1901.
1722 Állítólag a vasutak versenytarifái tették azokat tönkre. Ugylátszik t e h á t a vasúti gyorsabb szállítást a m a g a s a b b szállítási költségek daczára szivesebben veszik igénybe s h a az osztrák csatornákon megállapítandó illetékek s m a g a s dijak gabon á n k n a k kiszállítását az osztrák tartom á n y o k b a a viziuton n e m fogják olcsóbbá tenni a mostaninál, az esetben a lassú és n e m olcsóbb vizi szállítást az érdekeltek b i z o n y á r a aligha fogják igénybe venni. Csatornahálózatunk feltétlen kiépítése mellett szólana az a körülmény, h a azok egyúttal öntözési czélokat is szolgálhatnán a k . Lehetséges-e ez vagy sem, a n n a k megítélésére m a g u n k a t illetékeseknek n e m tarthatjuk, de h a igen, ugy az öntözőcsatornák mezőgazdasági jetentősége mindenesetre v a n oly nagy horderejű, amely a legnagyobb áldozatok meghozatalát is n e m c s a k megérdemli, de m e g is követeli. Az öntöző-csatornák létesítésének kérdése m a m é g nincs kellőképen megvitatva. Lehet, hogy h a az összes érdekeltség megnyilatkoznék e kérdésben, az egyesek részéről felmerülő aggályok elv o l n á n a k oszlathatók s egységes közvél e m é n y volna teremthető e mélyreható ü g y b e n . S hogy m e n n y i r e kívánatos e kétségkívül aktuális kérdésnek alapos megvitatása, eléggé bizonyítja a szakemberek n a g y o n is eltérő nézete, ami a Hieronymi és Krisztinkovics csaknem egészen ellentétes álláspontjából is nyilvánvaló. Ugy halljuk, a k o r m á n y komolyan foglalkozik a m a g y a r c s a t o r n a h á l ó z a t és folyamszabályozás kérdésével s állítólag tul v a n az előkészítés s t á d i u m á n . Tekintve az ügy fontosságát, hinni szeretjük, hogy a k o r m á n y n e m fogja elégségesnek tartani c s u p á n a h a j ó z á s i érdekeltség véleményének ezideig is történt többszöri megnyilatkozását, hanem m e g fogfa hallgatni az összes érdekelt faktorok nézetét is. Jeszenszky Pál.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovácsj Béla.
Apróságok az állattenyésztés köréből. (Köztenyésztésre szánt bikák jelzése. — A lóistálló hidlásának lejtése. — A borjuk lábának összekötőzése állatkínzás. — A malaczok elválasztása — A fejés és a tej mennyisége. — A teheneket legjobb őszszel borjaztatni.) Földmivelésügyi kormányunk utóbbi időben — igen helyesen — nagy súlyt fektet arra, hogy köztenyésztési ezélokra csak olyan bikák használtassanak, amelyek bizottságilag megvizsgáltatván, tenyészigazolványnyal látatnak el, vagyis tehát tenyésztési ezélokra alkalmasnak találtatnak. Csakis ezen eljárás szigorú keresztülvitelével lehetséges szarvasmarhaállományunkat fokról-fokra javítani, mert — sajnos — népünk nagyrészében nincs meg még az a tudat, hogy csak szép bikáktól származhatik szép borjú. Annyira nincs meg eziránt az érzék, hogy a tenyészállatbiráló bizottságok határozata alól sokszor igyekszik kibújni s ha szerét ejtheti szívesen használ igazolvány nél- |
OKTÓBER
HO 30.
kuli bikát, ha olcsón jut ahhoz. Szóval a kormány legerélyesebb beavatkozása s szigorú tilalma daczára sokhelyt használtatik az országban ma még olyan bika, mely a tenyészállatvizsgáló-bizottságot elkerülte, vagy amely annak határozata daczára a tenyészetből nem küszöböltetett ki, amely tehát tenyésztési ezélokra nem is alkalmas. Ennek a körülménynek megakadályozására előbb-utóbb nálunk is gondolni kell, talán olyanforma rendelet kiadásával, mint a minő Elszász-Lotharingiában a folyó év tavaszán már ki is adatott. Ezen rendelet kivonatilag következőleg hangzik: 1. Mindazon bikák, melyek valamely tenyészállat-igazoló bizottság által tenyésztésre megfelelőnek találtatnak, füleiken megjelölendők egy e czélra szolgáló fémlapocskával, amelyet a kerületi állatorvos, vagy helyettese alkalmaz a fülre. 2. A jelölésül szolgáló fémlapocska addig marad a fülben elhelyezve, mig a bika köztenyésztésre alkalmas. Ha immár megszűnt tenyésztésre alkalmas lenni, a fémlapocska — egy e czélra szolgáló harapófogó segélyével — ugyancsak a kerületi állatorvos által eltávolítandó. 3. A fémből készült jelzőlapocskák az illető kerület rövidített nevével s 1-től 999-ig haladó sorszámmal látandók el, amely szám ha eléretett, ismét 1-el kell a jelzést kezdeni. Ezért is minden kerületi állatorvos 1—999-ig haladó fémlapocskával látandó el, ki is a fémlapok felhasználásáról törzskönyvet tartozik vezetni. 4. A bika száma természetesen a tenyészigazolványra is rávezetendő és pedig nem irott, hanem nyomtatott számokkal, amelyek egyszerűen felragasztandók a lapra s amelyekkel tehát az állatorvosnak szintén el kell hogy látva legyen. Ha valamely bika elvesztené a számot, a tulajdonos köteles haladéktalanul az állatorvosnak jelentést tenni, ki is a helyszínére kiszállva, uj •— és pedig folytatólagos számmal látja el a bikát s a tenyészigazolványon megjegyzi, hogy a bikának régi száma elveszett, miért is ezen s ezen uj számmal láttatott el. 5. A bizottság elnöke vagy a kerületi állatorvos a belyi hatóságot haladéktalanul kiértesiti, hogy valamely bika és bikák igazoltattak s egyszersmind megszabott alakban le is irja a bika ismertető jeleit s bejegyzi annak számát. A helyi hatóság köteles e leírást — illetőleg annak másolatát a községházán s azon istálló falán, melyben a bika áll,. — kiragasztani, hogy azt mindenki elolvashassa. Kötelességévé van téve végül ugy a helyi rendőrségnek, mint a csendőrségnek, hogy a még nem jelölt, de köztenyésztésbe mégis használt bikák tulajdonosait az illető hatóságnál jelentsék fel. Ez volna tehát azon követésre érdemes eljárás, amelynek" segélyével meglehet akadályozni azt, hogy tenyésztésre nem alkalmas bikák köztenyésztésre használtassanak, A szarvak megbélyegzésével ezt a czélt elérni nem lehet, egyrészt mert onnét a sütővas nyomát eltávolítani vagy letörölni nem lehet, másrészt mert a szarvakat más czélokból is szokás sütni s igy a bizottság bélyegét csak nagyon közeli megvizsgálás után lehet felösmerni, ellenben a fémlapocskának olyan alakot lehet adni, hogy az távolról is szembeötlő legyen. A lóistálló tisztántarthatásának szempontjából igen kívánatos, hogy a hidlás jelentékenyebb lejtéssel birjon, mert mennél nagyobb a lejtés, annál könnyebben folyik le a vizelet s annál tisztábban tartható maga a hidlás is. Ám a ló lábának tartóssága szempontjából a nagyon lejtős hidlás ép oly hiba, mint a nagyon kemény, mert minél ferdébb, vagyis nagyobb lejtéssel biró a hidlás, annál magasabban áll a hátsó pata hegyfali része a sarok fali részénél. A különbség ugyan többnyire csak néhány milliméter s ritkán éri el az egy czentimétert, mégis e különbség igen káros
85. SZAM. i i - I K ÉVFOLYAM. hatású, mert a hátsó végtagok feszitő inait lassacskán kitágítja s azok meggyengülését eredményezi. A hidlás lejtésé tehát sohase legyen nagyobb, mint amennyire a vizelet lefolyása czéljából épen szükség van. A mészárosok s főleg a városi fuvarosok valójában mesterek az állatkinzás terén. Nincs szivük s képesek óraszámra összekötözve tartani a borjú lábait, nem gondolván meg, hogy micsoda kinokát okoznak annak ezáltal. S nekünk nincs módunkban megakadályozni az állatkínzásnak nap-nap mellett látható számtalan nemét. Nem egészen igy van az a nyugati államokban. Csak a napokban olvasám, hogy Gredingben, Ingolstadt mellett 3 napi elzárásra itélt a bíróság egy mészárost azért, mert egy levágásra szánt borjú lábait összekötözve találták. A mészáros felebbezett, amelynek eredményeül azt nyerte, hogy a három napi elzáráson kivül az összes költségekben is elmarasztalták. A malaczokat 8—10 esetleg 12 hetes korukban szokás elválasztani, rövidebb idő alatt azoktól a koczáktól származókat, amelyek évente kétszer malaczoznak s ellenkezőleg. Ritkán fordul elő azonban az a körülmény, hogy egy és ugyanazon kocza alatt -levő malaczok az elválasztás pillanatában egyenlő nagyok legyenek s különösen ha a testvérek száma nagy, mindig akad közöttük egy-két vízhordó azért, mert az erősebbek elszopták előlük az anyatejet. Lehet e körülménynek oka különben az is, hogy a malacz szervezete hibás vagy gyengébb, mégis sokkalta gyakoribb az előbb említett eset. Tekintettel arra a körülményre, hogy a kocza teje kétszerte több kaseint tartalmaz a tehéntejnél, két és félszer több ásványi alkotórészt s 6"8°/o zsirt, könnyen bélátható, hogy az a malacz, amely a szoptatás tartama alatt csak 3—4 literrel kevesebbet kap ezen tápláló folyadékból, kell hogy fejlődésében visszamaradjon. Pedig a • különböző nagyságú malaczok elválasztásuk után nem tarthatók együtt, mert ilyen módon a visszamaradottak épenséggel tönkremennek, hanem külön falkában kezelendők, ami kevés számú malaczoknál igen költséges dolog. E bajon azonban — legalább a legtöbb esetben — lehet segíteni azáltal, hogy a malaczokat nem egyszerre választjuk el, hanem a vizhordókat egy-két hétig a többiek elválasztása után is a kocza alatt hagyjuk. Ez idő többnyire teljesen elegendő arra, hogy az először elválasztottakat fejlődés tekintetében utolérjék. A koczára Is előnyös ez eljárás, mert a tej kiszopásának abban maradása nem egyszerre szűnik meg. Az átmenet nélkül egyszerre való elválasztásnak ugyanis nem ritkán tőgylob lehet a következménye. Köztudomásu dolog, hogy mennél jobban kifejjük a tehenet annál több tejet ad, amely tej egyszersmint jobb és zsirdusabb lesz, mert éppen az utoljára kifejt cseppek tartalmazzák a legtöbb zsirt. Nem lehet olyan jól fejni, hogy ne akadjon valaki, aki még jobban fejvén, még több tejet ne tudjon kicsalogatni a tőgyből. Egy német szaklapban olvasom, hogy egy 21 darabból álló tehenészetben, ahol eddig is igen nagy gonddal fejtek, egy uj tehenest alkalmaztak. Atehenes már az első napon, amint megkezdte működését 15 literrel több tejet szolgáltatott be s ezután napról-napra szaporodott a tejmennyiség közel 30 literig. Hogy e szaporodás kizárólag csak a jó fejés eredményéül tudható be, bizonyítja azon körülmény, hogy aznap, mikor a tehenes egy napi szabadságra ment, a tej mennyisége 20 literrel ap adt, de ugyanannyit emelkedett, mikor ismét ő kezdett fejni. Megjegyzendő, hogy a tehenes nem maga fejte a teheneket, hanem csak akkor ült hozzá a fejéshez, mikor az alkalmazott cselédség a fejtést már elvégezte. Hazánkban még ma is általánosan elterjedt szokás a teheneket tavaszszal borjaztatni, holott az őszi borjaztatás határozottan jobb és előnyösebb. Ha a tehén tavaszszal borjazik, tejelni fog bőven, mig az őszi száraz takarmányozás ideje el nem érkezik, mire apasztani
83. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. kezd s télen át igen kevés tejet ad. Ha ellenb e n a borjazás ideje szeptember, október vagy novemberre esik, a tejelés első időszaka, a mikor legtöbb tejet ad a tehén, a téli hónapokra esik; az apasztás idejének elérkeztekor kezdetét veszi a zöld takarmányozás vagy legeltetés ideje, mire a tej mennyisége ismét emelkedni kezd s igy az őszi borjazás nemcsak azért jobb mert a fő tejelési időszak a téli hónapokra esik a mikor a tejet rendesen jobban lehet értékesíteni, h a n e m azért is, mert az őszszel borjazó tehén összesen is több tejet ad mint a tavaszszal borjazó. Benő Martini, Sehupli Pál, a salzburgi Schmidtmann-féle Hinterthal-Bachwinkeli uradalom s általam is összesen több mint 3000 drb tehén után gyűjtött adatok mind azt bizonyítják, hogy azok a tehenek, a m e l y e k s z e p t e m b e r — j a n u á r b a n b^rjaznak 100—400 literrel adnak több tejet mint azok, amelyek az év m á s hónapjaiban b o r j a z nak. Az őszi borjaztatással tehát nagyon is számottevő jövedelemtöbletet ér el a tulajdonos egyrészt az által, hogy több tejet fej, másrészt az által, hogy a fő tejelési időszak a téli hónapokra esik, a mikor drágábban értékesítheti a tejet. A borjú szempontjából is előnyösebb az őszi vagy téli borjaztatás a tavaszi vagy nyárinál. Föltéve ugyanis hogy elegendő mennyiségű és jó minőségű takarmány áll rendelkezésűnkre, télen megfelelőbben táplálhatjuk a borjut mint nyáron. Megfelelőbben, mert annyi és olyan minőségű táplálékkal láthatjuk el azokat, amennyire és aminőre épen szüksé-. gük van. De emellett folytonosan a gazda szeme előtt vannak, fejlődésüket, tápláltsági fokukat maga a gazda kisérheti figyelemmel. Száraz és szemestakarmányon tarthatók s igy n e m lesznek pökhasuakká, szőrzetük sima és fényes marad, amely két tényező elengedhetetlen kelléke, illetőleg jele a helyes és jó táplálásnak. Ellenben tavaszi borjaztatásnál főleg ha a b o r j ú legelőre jár, a túlságosan vizdus takarmánytól pókhasuvá, szervezete lazává, petyhüdtté lesz, a sok vizet tartalmazó takarmányból nem képes annyit felvenni és emésztő szerveiben elhelyezni, amennyi szervezetének gyors felépítéséhez szükséges. De sokszor távol eső legelőre járván, éjjelre se kerülnek haza s igy a gazda heteken talán hónapokon keresztül nem is láthatja a borjukat, tápláltsági fokukról, fejlődésükről meggyőződést n e m szerezhet. Miként a csikónak, ugy a borjúnak sem való féléves kora előtt a zöldtakarmány, mert tulsok benne a viz. Ezek a körülmények teszik tehát határozottan indokolttá az őszi elletést, amit bár általánosságb a n nem is lehet ugyan keresztül vinni, de minden tejtermeléssel foglalkozó gazdának saját érdekében kell oda törekedni, hogy teheneinek legnagyobb része az őszi hónapokban borjazzon le. —csy.
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető : Dr. Hutjra Ferencz.
Szarvasmarhák körömMntalmairól. A szarvasmarhák körmeinek boncztani szerkezete általánosságban véve hasonló a ló patájának szerkezetéhez, csakhogy az egyes részek, a csontok, az azokat összekötő szalagok, az inak, a húsos részek stb. kettősen vannak jelen. A köröm érzékeny képleteiben épen ugy, mint a patában, vérerek és idegek haladnak, melyek egyrészt a lábvég táplálását, másrészt a mozgást és érzést közvetítik. A lábvéget bezáró szarutok is homolog szerkezetű a pata szarutokjához, hiányzik azonban belőle a nyír („béka") ennek szerepét a lelépés alkalmával, tekintettel arra, hogy a reánéhezedéskor a két köröm egymástól távolodva tágul és igy a belsejükben zárt érzékeny k é p l e t e k é p e n olyan előnyös
KÖZTELEK,
1901. OKTÓBER
HO 23.
helyzeti viszonyba jönnek, mint a patában a szarutok kitágulása által a benne foglalt érzékeny részek, a szarvasmarha körme minden káros következmény nélkül nélkülözheti (Schwenszky). A szarunyiron, húsos és sejtes nyiron és a nyircsonton kivül hiányzik a szarvasm a r h a körmében a pataporcznak megfelelő képlet is. Egyébként a köröm szaruanyagának elkopása és utánpótlása ugyanoly módon történik, mint a patában. A szarvasmarhák körmében foglalt lágy részek különféle, többé-kevésbé súlyos bántalomnak képezik székhelyét mely bántalmak létrejöhetnek ugy az istállóban, mint a legelőn, tekintet nélkül az állatok f a j t á j á r a vagy ivarára. Körömbántalmak felléphetnek minden évszakban és különösen a ragadós száj- és körömfájás esetén nagy, járványszerü elterjedést érhetnek el. A hátulsó körmök aránylag gyakrabban betegednek meg, mint az elülső lábakon levők. Tagadhatatlan, hogy az intenzív gazdálkodás óta, különösen az intenzivebben űzött tejgazdaságokban gyakoribbak a szarvasmarhák körömbántalmai. Ennek okát az állandó istállóztatásban kell keresni- Különösen oly helyeken, hol még az itatás is az istállóban történik és igy az állatok jóformán sohasem kerülnek ki az istállóból, gyakoriak a körömbántalmak. Leginkább azon körülmény, hogy istállózott állatoknál a körmök alig részesülnek a legszükségesebb ápolásban, h a n e m csupán az étvágyra és tejprodukczióra fordittatik figyelem, 'képezi a körömbántalmak okát. Ha a ló sánta, nem lehet használni, ellenben a tehenek sántaságuk, könnyebb körömbántalmak jelenléte daczára ugyanannyi tejet választanak el, amiért is a tulajdonos ilyenkor még n e m érzi szükségességét, ha ugyan tudomással bír a bajról, a köröm gyógykezelésének. Pedig, ha talán a körömbántalmak aránylag ritkábbak a patabajoknál (ami az állatok használtatási m ó d j á n a k természetszerű következményeül tekinthető), az kétségtelenül beigazolt tény, hogy a körömgyuladások többnyire rosszabb indulatu lefolyást vesznek, miután nagy h a j l a m m a l birnak az elhalásra, elüszkösödésre (Hess). A körmök hiányos ápolásán kivül leggyakrabb a n egyenetlen, kemény istállótalaj és rossz utakon való hosszabb, fárasztó hajtás képezi a bántalmak okát. Alig lejtős, szennyes, apró kavicsokkal kövezett állások, különösen h a ezek még tulrövidek is és a marhák hátulsó körmei a trágyával telt csatornába kerülnek, nagyfokban elősegitik körömbántalmak fejlődését. A trágyában, vizeletben levő alkaliák, főképen a a képződő ammoniak, a körmök számrészeit támadják m e g ; ezek széjjelesnek, rothadnak, mely folyamat leginkább a szarufal és szarutalp találkozási helyének megfelelően, az u. n. fehér vonalban fejlődik ki gyorsan. A rothadás következménye az üres fal, midőn a szarurészek elválnak, az igy keletkezett résbe kavicsok, levelek stb. m á s éles, hegyes tárgyak, fertőző anyagok juthatnak be, mi súlyosabb, komolyabb természetű gyuladások kifejlődésére vezet. Létrejöhetnek végül körömbántalmak szegbehágás és megnyilalás utján, m á s erőmüvi uton, pl. vasvillával az almozás alkalmával megszúrhatják a pártát vagy a sarokvánkosokat; tüzes vas reásütése által, a külső szarufal befelé görbülése által (mi különösen az elülső körmökön észlelhető) a ragadós körömfájás felléptével. Szarvasmarháknál leggyakoribb körömbántalmak a következők : talpgyuladás, szegbehágás, üres fal és a körmök közötti hasadék kipállása, mely utóbbinál következményesen gyakran nagyobb polyposus képződmények, tulsarjadzások is fejlődnek. Mint már fentebb említtetett, a szarvasmarha körmének egyes részei nagy hajlammal birnak a szétesésre, a megbetegedett részek igen könnyen elhalnak, ham a r elüszkösödnek, amikor is rendkívül fájdalm a s tulsarjadzások vagy fekélyek jönnek létre.
1691 Az elülső körmökön a külső szarufal elgörbülése után vagy a lágy részeknek más módon létrejött zuzódása következtében gyakran gennyes talpgyuladás fejlődik; a szarurészek nagy terjedelemben elválnak a húsos részektől, utóbb a geny utat tör m a g á n a k és tályog jön létre. Zúzódások főleg a sarokvánkosokon és a p á r t á n észlelhetők. Aránylag ritkán fordulnak elő szarvasmarhán a köröm szétrepedésének egyes alakjai. A szarvasmarha körme is lehet, é p e n ugy mint a ló p a t á j a terült, előfordul a patarokkantságnak megfelelő elváltozás is, melynél a köröm talpi részletének domborodása mindinkább csökken, ellaposodik, a szarutalp fokozatosan vékonyodik, sőt Hess szerint egyes esetekben még kifelé is, a hordozó szélen tul, emelkedik s ilymódon dudoros köröm keletkezik. Egyidejűleg a szarun gyürüképződés is vehető észre. Körömrothadás és körömdaganat elnevezéssel közönségesen több körömbántalmat illetnek. Igy az előbbiekhez számítják a szarurothadásán kivül az üres falat, a talpon keletkező tályogot stb., mig a daganat alatt rendszerint a lágyrészekből kiinduló tulsarjadzásokat, továbbá a körömhasadékban elég gyakran talál1 ató u j képleteket értik. Mindenesetre helyesebb és szakszerűbb ezen bántalmakat ilyen kollektív elnevezés helyett mindegyiket a m a g a nevén nevezni meg, amennyiben nemcsak helyeződésük, de kórtani jelentőségük és ennek megfelelően gyógykezelésük, valamint a kórjóslat is 'esetenkint lényegesen különbözik egymástól. A szarvasmarhák általában kevésbbé érzékenyek és gyámoltalanabbak, mint a lovak, ezért körömbántalmaink esetében nem észlelünk annyira kifejezett tüneteket, mint a lovak patagyuladásánál. Legszembeötlőbb tünete minden körömbántalomnak a sántaság, mely kemény talajon nagyobb fokú, mint puhán. Beteg lábával ilyenkor rövidebbet lép, körmére rövidebb ideig nehezedik r e á az állat. Az elülső körmök megbetegedései rendszerint sokkal fájdalmasabbak és nagyobb fokú sántasággal járnak, mint a hátulsókéi. Valamennyi súlyosabb körömbajnál fölfelé, a szárra terjedőleg is észrevehető a bőr élénkebb pirja és a lágyrészek megduzzadása, ugy hogy sokszor az állat tulajdonosa hajlandó a sántaság okát a pártától felfelé levő részekb e n keresni. A köröm hátulsó felében lefolyó gyuladások, valamint a sarokvánkosok megbetegedése esetén, az állatok n e m lépnek át, a sántaság igen hasonló, a csüdizület bántalmazottságánál észlelhető munkazavarhoz. A köröm fájdalmassága már állás közben, az istállóban is nyilvánul; az állat az illető végtagját pihenteti, előbbre és kifelé helyezi, legfeljebb fokfali részével érinti a t a l a j t ; lépésb e n vezetve a test súlyát iparkodik az ellenkező oldali végtagjára helyezni. Ha a köröm elülső felében van a bántalom székhelye, a marhák inkább a sarki részleteket fogják megterhelni, előre helyezett lábakkal lépnek, ellenkező esetb e n pedig épen megfordítva, koromhegyen járnak. Szarvasmarhák sántaságának oka az esetek 6 0 % - á b a n a körömben keresendő (Hess), ezért még oly esetekben is, amelyekben t a l á n a láb rugalmasabban helyezett részein szemmel látható alaki eltérések (duzzanatok, sebek stb.) láthatók, sohasem szabad elmulasztani a körmök átvizsgálását kutató fogóval, késsel és szabadkézzel. A körömbántalmak kellő időben kezelés alá véve, legtöbb esetben kedvező lefolyást veszn e k ; előfordul azonban az az eset is, midőn súlyosabb előrehaladott gyuladások következtében a köröm leválik, vagy izpókok keletkeznek stb. és az állat ennek következtében elpusztul, n e m is szólva a ragadós körömfájásról, melynél ilyen esetek, a körmök elhanyagolása esetén j
KÖZTELEK, 190 h OKTÓBER HÖ 30.
1724
büntetéspénzben egyeztek meg, arra az esetre, hogyha valamelyikük 12V2 fillérnél magasabb árat fizetne helyben Berlinben. Erre a szövetSzarvasmarhák körömbántalmainak keze- kezet a nem frissen értékesíthető tej feldolgolését megelőzőleg a kórisme, a bántalom szék- z á s á r a nagy tejgazdaságot épített és Ring helyének pontos megállapítása czéljából a feles- mezőgazdasági tanácsos a sovány tej értékesíleges szarut késsel el kell távolítani. Ilyenkor t é s é r e egy u j eljárást fedezett fel. Sok város, legkönnyebben vehetők észre a szarutok folyto- számos körök a szövetkezetre vetik figyelmüket, nosságának legcsekélyebb megszakításai is, egész Európa rájuk tekint, de azért a márkbeli • gazda meg fogja mutatni, mily erély, kitartás, melyek esetleg a talp tályogjára utalhatnak. Hess ajánlja, hogy ha a köröm faragása alkal- intelligenczia és áldozatkészség lakozik ő benne. mával bárhol is egy fekete foltot találunk, a Az ő kezében van az áru, mellette szól a jog, szarut ezen helynek megfelelően mindaddig szól az igazság, övé lesz a győzelem is. faragni kell, mig ezen folt eltűnik. Különösen Azon kérdésre, hogy mi legyen a teendő, a fehér vonal m e n t é n levő szara minőségét, Ring tanácsos a következőkben adta meg a kell fokozottabb figyelemben részesíteni. Miután feleletet. Elsősorban arról van szó, hogy a főgenyes körömgyuladás esetében a geny több- várost jó tejjel kell ellátni. A központi tejnyire fölfelé tör magának utat és a tályog a szövetkezet 203 községet 504 tejszövetkezettel p á r t á n keletkezik, n e m szabad ilyenkor sohasem több mint 5000 márkbeli tejgazdát ölel fel elmulasztani a talpon is keresni a genyedés m a g á b a n és naponkint több mint 420.000 liter helyét, melyet azután fel kell tárni. Az elvált tejjel rendelkezik. A központ minden szövetszarurészek mindig eltávlitandók ; minden eset- kezetnek vagy minden egyes tagnak elegendő b e n czélszerübb többet eltávolítani, kimetszeni, mennyiségű 20 literes tejkannát állit rendelmint kevesebbet, mivel utóbbi esetben a nyilás kezésre : minden tag tejének csak egy h a r m a d á t csakhamar elzáródhatik, a genny visszamarad és küldi el mint teljes tejet Berlinbe a többi kéta gyuladás tovább terjed. harmadrészből a tejetfelet. A tej szövetkezeti Az operált körömrész körül is vékonyabbra központ mindent átvesz tőle és megismerteti kell faragni a szarut, hogy ezáltal az innen vele az u j eljárást, melylyel a sovány tejet mit Berlinbe szállítani n e m lehet, takarmányeredő nyomást is csökkentsük. A készített sebekre karbolviz, kátrány- vagy rézgáliczoldatba melesszévá kell földolgozni. A központ a tejet elmártott vattát, vagy juttát helyezünk és u t á n a a d j a atejkereskedőknek, vagy h a n e m , ily esetben bekötjük; a kötést két naponkét ujitjuk mind- az el n e m árusítható tejet az ú j o n n a n épült tejgazdaságba szállítja, mely 200,000 liter tejet addig, mig a sebet vékony szaráréteg fedi. Berdez, berni tanár, következő összetételű n a p o n t a képes sajttá, vagy takarmánymelaszkenőcsszerü készítményt ajánlja, mely a mellett, szévá földolgozni. Miután ezen eljárás hoszhogy jól fertőtlenit, még jól is tapad és megvédi szabb időre kellőkép ki n e m fizeti magát és a sebet káros külbehatásoktól, fertőzéstől s t b . : csakis a harcz ideje alatt lesz föntartható, a 4-rész rézgáliczpor, 5-rész terpentinolaj, 18-rész központ arra az esetre, ha a tejkereskedők október 15-ig a központi tejszövetkezet föltékátrány és 23-rész gipsz. teleit el n e m fogadják, Berlinben 300 üzletet Súlyosabb körömgyuladások, körömleválás,. fog kibérelni és ott a tejet literenkint 13V2 filfekély, ragadós körömfájás gyógykezelése bőlérnyi áron fogja elárusítani. A harcz ideje alatt is vebb (boncztani és kórtani) szakismereteket a központ közvetlenül a közönségnek fogja eláruigényel, ezért ezek tárgyalásába e helyen nem sítani a tejet 15 és 18 fillérnyi árban. Természetes, bocsátkozhatom. hogy minden szövetkezeti tag tejét a harcz ideje Zimmermann Ágoston. alatt otthon is visszatarthatja. A tejkereskedőknek n e m sikerült kellő mennyiségű tejet szerződtetni. Itt legföljebb 30,000 liter tejről lehet szó. A tejszállitásra fölszólított pomerániai, meklenburgi és szász gazdák igen világos visszaRovatvezető : Sierbán János. utasító feleletet adtak. Egy tejkereskedő, kinek 100,000 literre van szüksége, csak 3000 litert szerződtetett. A tejszövetkezeti központ (A berlini központi tejértékesitő szövetkezet közgyűlése.) különben állandóan is fogja tölteni a biztosító szelep szerepét a tejelárasztással szemben, a A berlini központi tejértékesitő szövetke- mely a kereslet hullámzásai folytán sokszor zet legutóbb 3000 tag jelenlétében megtartotta előáll. Ezen hullámzások Berlinben n é h a egyik első rendes közgyűlését, melynek egész lefo- napról a másikra százezer liter különbözetet lyása érdekes világot vet a berlinkörnyéki tej- jelentenek. Minden héten szombaton rendesen termelők erős küzdelmére a berlini tejkereske100,000 literrel több fogyasztatik, mint hétfőn. dők ellen, és oly impozáns nyilvánulása a A központi tejszövetkezet tejgazdasága az öszgazdák tömörülésének, szövetkezeti erejének, szes felesleges tejet átveszi és földolgozza. A mely méltán érdemli meg figyelmünket, érdek- közgyűlés erre a következő egyhangú határolődésünket. Az ülésen Bredovlandinen elnökölt, zatot h o z t a : 1. az elnökség fölhatalmaztatik a tárgysorozat legfontosabb pontjának előadója arra, hogy minden rendelkezésre álló eszköa Schulenburg-Grünthal gróf volt, ki a tejke- zökkel hozzon érvényt az 1901-iik évi julius reskedés jelenlegi helyzetéről a következőkben hó 10-én tartott közgyűlés azon határozatászámol be a közgyűlésnek. nak, hogy a szövetkezeti tagok által termelt A berlini tejháborut egy a tejhütés t e j Berlinben literenkint 13V2 fillérrel értékesítegyik u j módbeli szabadalomra vezeti vissza, tessék, miután a beállott takarmányhiány az melyet annak t u l a j d o n o s a : egy részvénytársaárengedményt lehetetlenné teszi. 2. A tej ára ság szerzett meg, és a berlinkörnyéki tejterme- körlü folyó h a r c z ideje alatt az 1901. évi oklőknek azon fenyegetés mellett ajánlott fel, tóber l-jétől kezdve azon napig, melyen az hogy ellenkező esetben a tejet Oroszországból elnökség a szövetkezeti tagokat a tejbáboru fogja behozni. A tejtermelők ezen fenyegetés- befejezéséről n e m értesiti, egyik szövetkezeti től megijedve és mert a jelenlegi, a termelési tagnak sincs megengedve, hogy Berlinben és költségeket nem fedező elárusitási ár mellett a külvárosaiban tejet, tejfelt, vagy soványtejet drága szabadalmat meg nem vásárolhatták, ez árusítson, vagy másokkal elárusittasson. Kizáokból megalapították a berlini tejértékesitő szö- rólag a tejszövetkezeti központ képviseli ezen vetkezetet. • Az első gyűlésük mult évi julius idő alatt az egyes szövetkezeti tagokat és hóban tartatott meg, a berlini tejbérlőket közös vidéki szövetkezeteket. A közgyűlés napjától értekezletre hivták meg, de a berlini tejbérlők kezdve minden vidéki szövetkezeti tagnak csak ' egyesületének elnöksége mult február hóban oly tejszállítási szerződést szabad kötnie, mely visszautasította a tárgyalásokban való résztvé- legkésőbb 1902. szeptember 30-áig lejár. 3. telt. Időközben a szövetkezet a tej árát lite- A tejháboru ideje alatt minden szövetkerenkint Berlinben 13 és fél fillérben állapította zeti tag a központi tejszövetkezet tejgazdam e g ; a tejbérlők és kereskedők 1000 márkás épen ntím tartoznak közzé.
a legnagyobb
TEJGAZDASÁG.
A berlini tejháboru.
ritkaságok
85,
SZÁM
11-IK
ÉVFOLYAM.
ságába a szövetkezet edényeiben küldheti a bejelentett tejmennyiség egyharmadát mint teljes tejet és a többi kétharmad tej felét. — 4. Minden szövetkezeti tag, a ki tejét f r a n c o Berlinbe 13 l / 2 fillérnyi áron eladja, — köteles elsősorban a tejkannákat a központi tejszövetkezet tejgazdaságába visszaküldeni, s másodsorban a szerződés megkötéséről a központot értesíteni. 6. Minden szövetkezeti tag lehetőleg azonnal jelentse be a központnak takarmánymelassze szükségletét, hogy annak elküldését azonnal megkezdhessük. A tejháboru ügye a napokban fog eldőlni Berlinben, de látva azon mintaszerű, czéltudatós mozgalmat, melyet a német tejtermelők saját igazukért, a termelési költségeknek megfelelő tejárak biztosításáért annyi körültekintéssel és erélylyel megindították, alig lehet kétségünk az iránt, hogy melyik fél fog a küzdelemből, mint győztes kikerülni. Kiemelendő azonban itt még az is, hogy addig, míg a berlini tejkereskedők az általuk provokált küzdelemben az eszközökben n e m igen válogatósak, h a n e m a berlinkörnyéki tejtermelőkkel szemben a terrorizmus mindenféle fajtáival lépnek fel, addig a német gazdák az általuk oly erélylyel félvett küzdelemben hevesen mindeddig megőrizték a kellő mérsékletet és nem éltek még azzal a leghatalmasabb, végső fegyvereikkel, mely kezükben van és mely abban áll, hogy hivatalos helyi vizsgálatot indíttassanak a számtalan berlini tej elárusitási helyiségekben, mely vizsgálat előreláthatólag oly visszaéléseket hozna napvilágra, melyek a berlini tejkereskedelem manipulácziót még élénkebb világításban tüntetnék fel. Valamint Hamburgban, ugy Berlinben is a tejkereskedőknek kétféle tej elárusitása van megengedve; az egyiknek minimális zsírtartalma 3 % , a másiké >r5°/o, mely zsirszázalékot a tejet magában foglaló edénynek, mint bélyeget kell magán viselnie. Az elárusítandó tejnek ezen kétfélesége adja meg a lehetőséget a sok visszaélésre; mert az a kereskedő, kinek boltjában r5%> és 3 % - o s teje van, a lefölözött l'5°/o zsírtartalmú, gyenge tejet a d j a el teljes tejnek. Hamburgban nemrég tényleg hivatalos vizsgálatot tartottak- és a hamburgi tejelárusitó helyiségek legnagyobb részében mindenütt. felfedezték a kétféle tejnek ezen kicserélését, minek következtében különösen a külvárosokban a munkásnép közt oly szürke folyadék kerül eladásra, mely tulajdonképen már nem is minősíthető tejnek. Hasonló kezekben van jelenleg a berlini tejkereskedelem is, a visszaélésék itt is épp oly gyakoriak és nyilvánvalók, mint Hamburgban, ugy, hogy a berlinkörnyéki tejtermelők jelenlegi erélyes fellépése, szövetkezeti szervezkedése nemcsak váratlanul nem jött, h a n e m inkább azon lehet csodálkozni, hogy a gazdáknak ezen mozgalma miért n e m indult meg már előbb, évek e l ő t t ? Igaza volt a közgyűlés egyik előadójának, mikor azt állította, hogy számos körök, sok város, a külföld, egész Európa tekintete rajtuk csüng. Berlinen, Hamburgon kivül nemcsak Németországban, h a n e m az egész kontinensen számos oly hely, oly város van, hol a tejkereskedelem hasonló vagy még rosszabb kezekben van. Ezek most lesve várják a nagy dimenziókat öltött harcz kimenetelét. Mert kétségtelen, hogy a berlinkörnyéki tejtermelők győzelme esetén példájukat sok helyen követni fogják. Mi is nemcsak nagy érdeklődéssel, hanem határozott rokonszenvezéssel kisérjük a berlini tejharczot. Mert abban egy pregnáns példáját látjuk azon m a már számtalan esetnek, midőn a termelőn és fogyasztón egyaránt élősködő közvetítő kereskedelem határtalan nyerészkedési vágyával és merész terrorizmusával nemcsak indokolttá, hanem föltétlen szükségessé teszi, szinte kihívja a szövetkezeti alapon váló szervezkedést ugy a termelő, mint a fogyasztóközönség érdekében. d. P. B.
85. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1901.
OKTÓBER
1725
HO 30.
trágyázással lehet jó termést elérni, különIRODALOM. ben olyan visszaesésre lehetünk elkészülve, a mely nagyon megcsappantja homoki szőlőKöztelek Zsebnaptár 1902-re. Szerkesz- ink ma már jelentékeny hozadékát. Termőkétik : Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán, az pességben kell a homoki szőlőket tartanunk, OMGE titkárjai. Ára 3 kor. 50 fül. amely bizony csak megfelelő trágyázással mehet. A gazdák egy régi barátja, uj köntösében, Ennek a trágyázásnak pedig bőnek kell lennie, immár nyolczadszor köszönt be. A régi egyszerű olyannak, hogy sok helyen nem is győzi a mezben, de tartalomban meggazdagodva. gazda. Az istállótrágya, legtöbbször a szántóA haladó kor, amely ma már a mező- földekre kell, néhol oda sem jut elég, istállógazdálkodást széles tudománynyá avatta, meg- trágyát pedig venni igen kevés helyen van kívánja a praktikus földmívelő gazdától is azt, módjában a gazdának, önként felötlik tehát az hogy ujabb vívmányait az adott viszonyok a kérdés, hogy lehet-e az istállótrágyát mesközött felhasználni és alkalmazni tudja. Azok terséges trágyafélékkel pótolni s ha lehet, melyek a fogások, tudnivalók, a melyekre a gazdának azok, a mire homoki szőlőknek szükségük van. a mindennapi életben szüksége van, könyvtáraEzt van hivatva Cserháti Sándor kis könyve kat, lexikonokat tesznek ki, mégsem elégíthetik kifejteni s konkrét példákkal és képekkel illuszki teljesen a többnyire kint a szabad mezőn trálva utmutatásul odaállítani a homoki szőlőfoglalatoskodó gazdát, mert forgatásukhoz, ol- tulajdonos gazdák elé. vasásukhoz idő szükséges és bent ülés a A nitrogén, foszforsav és kálium azok a szobában, az irodában. Egy könnyen forgatható tápanyagok, melyekben a homoktalajok szűkölkis könyv kell ahhoz, hogy a gazda legszüksé- ködnek s amelyekre a szőlőnek leginkább van gesebb tudnivalóit bárhol és azonnal felelje ; szüksége. Az ilyen tartalmú műtrágyákkal téegy olyan, amely egymás mellett pár lapon tettek tehát kísérletek az országos növényteröleli fel adandó alkalmakkor használandó azon mesztési kísérleti állomáson s az eredmény az, tanácsokat, amelyekre a gazdának úgyszólván hógy meg van állapítva, miszerint a mesterséges mindennap szüksége van. Egy ilyen zsebköny- trágyafélékkel a homoki szőlők termése jelen^ vet magával hordhat a gazda s akkor hasz- tékenyen fokozható, ha a fentemiitett három nálhatja, amikor kell, bent irodájában, a major- tápanyagot együttesen megadjuk; Az alkalmazás . ban, szérűskertben, vagy kint a szabad mezőn. módjait a könyv érthetően és részletesen tárja A mikor a „Köztelek Zzébnaptárt" hazai- elénk. Elmondja milyen időközökben alkalmazgazdasági iróink közreműködésével a szerkesz- zuk a mesterséges trágyaféléket, mikor? és hogyan tők megcsinálták, bizonyára ez volt szemünk alkalmazzuk és mennyit holdanként, azután kielőtt. Egy olyan könyvet akartak adni a prak- mutatja, hogy milyen jövedelmet érhetünk el a tikus gazdák kezébe, amely sok-sok tudnivalót homoki szőlők műtrágyázásával. Mint látjuk halmoz fel kis helyen. Hogy nehéz munka volt tehát hasznos utmutatást ad. s hogy lelkiismeretesebben annyi mindent egy A homokterűleteknek szőlővel való beülkisebb helyre beszorítani lehetetlen, mindenki tetése az ujabb időkben; hegyi szőlőink filloxera tudja, aki ismeri a Köztelek Zsebnaptár eddigi pusztulásai óta folyton 'terjednek. Dicséretes évfolyamait, de hiszen nem is lenne arra szük- buzgalom ez, közgazdaságilag is nagyon fontos, ség, mert mindaz, amire a mai nehéz gazdál- mert jelentékeny az a haszon, amelyet már kodási viszonyok között a gazdának szüksége eddig is elértünk homoki szőlőink és boraink van, fel van ölelve benne. értékesítésével. A homoki szőlők telepítése és Úgyszólván gazdálkodási törvények azok, fentartása tehát a jövőben is az eddigihez am.elyeket a zsebnaptár magában foglal rövi- hasonló arányban kell hogy történjék, de terden érthetően megírva. Nagyon sok alkalmak- mészetesen nemcsak ugy, hogy beültetjük a kor használhatók föl ezek haszonnal s a mellett, szőlőt s azután ugy hagyjuk, mert ez semmit hogy a már alkalmazni tudókat tanítják, meg- sem ér, hanem figyelemmel kell lennünk a terismertetik azokkal is a gazdálkodás egyes fogá- mésbentartásra is, amelyet pedig csak trágyásait, törvényét, a kik' még járatlanabbak a zással érhetünk el. gyakorlati gazdálkodásban. Az eddig vázoltakkal ugy hiszem némikép Bővítve és sok érdekes és hasznos ujjal megvilágítottam Cserháti tanárnak a homoki gazdagítva köszönt be már nyolczadszor a szőlők trágyázásáról irt könyvének hasznát. Köztelek Zsebnaptár a gazdákhoz. Ismerve a Aktuális téma ez és fontos, mert hiszen szőlőmult évit s az ujat, szinte csodálkozik az és borgazdaságunk fellendítésének kérdésébe ember, mennyi uj tudnivaló anyag adatott vág s ezért nem lehet eléggé ajánlani az elolahhoz, hogy a már meglevőt kiegészítse. A hiz- vasását homoki szőlővel biró gazdáinknak. lalás számos fázisai, az üzemet befolyásoló A csinos kiállítású, közel 50 lapon megirt sok tudnivaló, uj gazdatiszti törvény, a gazda s kísérleti ábrákkal tarkított könyv terjesztéséés gazdálkodó közötti viszony tehát az ujabb ben nagy érdeme van a „Hungária" műtrágya s a gazdákat érdeklő törvények mind benne és vegyi ipar részvénytársaságnak, amely felfoglaltatnak e kis könyvben, sorjában czélszerü fogván a könyv hasznát, ingyen küldi meg az beosztásban, ugy, hogy a ki csak egyszer ke- érdeklődő gazdáknak. Á. E. zébe veszi, tudja ezt, vagy azt a kérdést hol kell keresnie. De különben azok előtt a gazdák előtt, a kik a zsebnaptárt ismerik, azt dicsérLEVÉLSZEKRÉNY. nünk nem kell. Az a pártolás, a melyekben eddig is részesült, bizonyítéka annak, hogy a „Köztélek Zsebnaptár" betölti hivatását. A Kérdés. gyakorlati gazdáknak készült, ők vannak hi547. kérdés. A kezelésem alatti gazdaság, vatva megbírálni; pártolják, ez a pártolásuk juhállományában újév óta négy — eddig általam tehát a legjobb kritika. A. E. ismeretlen —betegség fordult elő, mely .a test teljes merevségéből áll. Némelyik heteken át él, A liomoki szőlők trágyázása. Irta Cserháti illetve kínlódik benne, daczára, hogy sem enni, Sándor. Egy csinosan kiállított hasznos köny- sem megmozdulni nem képes. Miért. is tiszvecske jelent meg e czimen, második bővített telettel kérdem, mi okozza, ezt, nem ragályos-e kiadásban. Szerzője évek során át tett kísér- és lehet-e ellene védekezni? Megjegyzem, hogy leteit, tapasztalatait irja meg benne a homoki felbonczoláskor csakis azon oldali tüdő látszik szőlők trágyázásáról, illetve műtrágyázásáról. Az égett(sötét-)nek: amelyen fekszik és hogy a a nagy homokterület, amely mai napság szőlő- tavaszi legeltetés kezdetén 1, mig most ez vel van beültetve, számottevő termést produkál, őszin egymás után 3 esetben fordult elő. A olyat, amely szívesen vásárolt áru nemcsak ide- legelőj ők : dohány- és gabonatarló mint pótbent, hanem a külföldön is. Ámde a homoki legelő, de ezek hiján soha fel nem tört és leszőlők telepítésénél épugy, mint azok termő- ném csapolt székesrét a rendes legelőjük, hol erejének fentartásánál számolnunk kell azzal a csak junius hóban van valamire való fü, máskörülménynyel, hogy a homokon csak bőséges kor kopár. Elhelyezésük olyan juhakolban van,
melyben a trágya márcziustól mindig gyűl és bent van. T. B. J. 548. kérdés. Nagy, nehéz, hidegvérű, tisztafajbeli csikókat óhajtunk beszerezni tenyész czélra. Kérdem gazdatársaimat, milyen fajtát ajánlanak? és mely vidéken kaphatók ezek? Muraköz kizárva. Háromfa-zsitfai bérletgazdaság.
Felelet. Juhok izommerevsége. [Felelet az 547. sz. kérdésre.) Amennyire az igen rövid leírásból következtetni lehet, a juhok valószínűleg tetanus (izomdermedés) vagy pedig az agy- és gerinczvelőburkok gyuladása következtében hullottak el. A test nagy részére kiterjedő izomcsuz, mely szintén előidézhet dermedéshez hasonló állapotot, kizárható, mert egyéb állatokon az izomcsuz enyhébb esetei is észleltettek volna. A betegek megvizsgálása alapján az állatorvos meg fogja állapítani a betegség nemét. A tetanus sebfertőzésből, a járványos agy- és gerinczvelőburokgyuladás pedig belső fertőzésből ered. A tetanus kifejlődésének megakadályozása czéljából az állatok testén észrevett sebeket fertőtlenítő anyagokkal szükséges. kezelni és azok bemocskolását trágyával vagy más • tisztátalan anyagokkal megakadályozni; ha esetleg a tarlón való járás közben sebeztetnek fel a lábvégek és a néhány juh megmentésével elért haszon nem kisebb a legelő kihasználásának elmulasztásával okozta kárnál, a juhokat nem •' kellene' a tarlólegelőre bocsátani. Ha a • megbetegedés az agy- és gerinczvelőburkok gyuladásában áll, annak csirái alighanem az istálló trágyájában vannak s ez okból a betegség kiirtása czéljából szükséges volna az állandó alom kihordása, az istálló alapos tisztogatása és fertőtlenítése. Dr. M. I.
Gazdasági egyesületek mozgalma. Rovatvezető: de Pottere Brnnó. Az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya Vásárhelyi László igazgatóelnök elnöklete alatt október hó 22-én ülést tartott, melyen napirend előtt foglalkozott a választmány az aradi kereskedők körének a szövetkezetek ellen indított mozgalmával. Az első felszólaló ifj. Kintzig János az igazgató-elnököt ért támadásokkal szemben indíttatva érezte magát, hogy ugy a maga, mint az igazgató-választmány nevében őszinte ragaszkodásának és bizalmának adjon kifejezést az igazgató-elnök iránt s indítványozta, hogy a választmány ezen határozatát jegyzőkönyvvel örökítse meg. Ezt egyhangúlag el is határozták. Vásárhelyi László igazgató-elnök tett erre előterjesztést abból az alkalomból, hogy az aradi kereskedők köre a pénzügyi miniszterhez felterjesztés intézését határozta el, melyben az egyesület fogyasztási szövetkezetét azzal vádolják,' hogy nem tartja be a törvény rendszabályait- és, a kereskedőknek egyszerű vetélytársa, miért is kérik, a minisztert, hogy a szövetkezettől vonja el az élvezett kedvezményeket. A kedvezményre a szövetkezet csak ugy tarthat igényt, ha- csakis tagjainak árusit s igy. nagyon egyszerű lehetne a szövetkezet válasza. Nem veszik igénybe a 6 százalékig, terjedő adómentességet, viszont nem tago kat .is részesít a szövetkezet előnyeiben. A szövetkezet igazgatóságának ván arra határozata, hogy csakis a szövetkezet és az egyesület tagjai szerezhetik be szükségleteiket a szövetkezeti raktárból, mivel az alapszabályok e részben semmiféle kötelező intézkedést nem tartalmaznak. Beismeri azonban, hogy az igazgatóságnak emiitett határozata a detail-eladásban csak nehezen volt betartható, mivel . a szövetkezeti alkalmazottak nem ismerhetik az egyesület
KÖZTELEK,
1726 és szövetkezet több mint 800 tagját és fordulnak elő olyan esetek, midőn az illető vásárló fél küldöncz által vásároltat be s igy annak az elbírálása, hogy ki tagja és ki nem a szövetkezetnek
1901. OKTÓBER HO 30.
ségbevonta továbbá szóló, hogy a szövetkezet az aradi kereskedelemnek és iparnak oly n a g y ártalmára legyen, mivel az igazgatóságot azon elv vezeti, hogy ahol a tagok érdekeinek sérelme
257. ábra.^Nyiregyházi mintagazdaság udvara, lakház és istállóval. a vásárlóközönség sorában, felette nehéz. Vannak ismét olyan gazdasági czikkek, melyeknek eladásával Aradon egy kereskedő sem foglalkozik, azonban a szövetkezet raktáron tartja és igy csak ismét ellenségeket szerzett volna, ha a vásárlás-
nélkül teheti, aradi kereskedővel lépjen összeköttetésbe. Kívánatosnak tartja az elnök, hogy hasonló vélt összeütközések esetén ne ily uton, mint az a közel múltban történt, hanem elsősorban közvetlen érintkezés, úgyszólván kollégiális
258. ábra. Nyíregyházi mintagazdaság szarvasmarhái. ból a nem tagokat kizárja. Ilyen czikk pl. a szőlőkosár. Ha tehát történt is e tekintetben eltérés az igazgatóság által önmagának felállított szabálytól, az a közönség érdekében történt. Két-
uton történjék az eszmék tisztázása. Iparosok bizonyos érdekkörökben szintén szövetkeznek, a kereskedők kartelleket és ringeket alakítanak, sőt a tisztviselőknek is van fogyasztási szövet-
85. SZÁM 11-EK ÉVFOLYAM.
kezetük, ezek ellen természetesen senkinek sincs szava, szóval mindenkinek szabad szövetkezni, csak a gazdának nem. Szóló szerint az osztálygyűlöletet el kell kerülni, nem pedig annak mesterséges kiélesitésére törekedni, mely elv eddig is vezette az egyesületet működésében és a jövőben is vezetni fogja. Beszéde^ végén indítványozza, h o g y az egyesület a jövő teendőkre nézve helyezkedjék várakozó álláspontra. Az igazgatóválasztmány ilyen értelemben határozott." Tudomásul vette az igazgató-választmány a földmivelésügyi miniszter azon értesítését, hogy a kerülősi özv. Sigray Marchand József grófnéféle birtokot telepítési czélokra meg nem veheti, miután a telepítési alapban kellő fedezet nem áll rendelkezésre. A kereskedelmi miniszter által megküldött s a megrendelések gyűjtésére vonatkozó törvényt végrehajtási rendeletének VI. szakaszára nézve, melyben felemlittetik, hogy a nagyobb gazdasági és cséplőgépek stb. azon kivételek közé soroztainak, melyek elárusitása végett a kereskedelmi utazók ezentúl is felkereshetik a gazdákat, mint fogyasztókat, az egyesület választmánya azon. álláspontra helyezkedett, hogy a mindinkább terjedő szövetkezeti hálózat mellett ezen kivételre nincs szükség s felterjesztésben kéri a kereskedelmi s földmivelésügyi minisztereket a rendelet e részének visszavonására. A választmány átir e tárgyban az összes gazdasági egyesületekhez, ugyszinte a Gazd. Egyesület Orsz. Szövetségéhez is hasonló felterjesztés intézését határozta. A földmivelésügyi miniszter felhívására elhatározta a választmány, hogy a tél folyamán 21 községben 75 népies gazdasági előadást rendez. Örömmel vette a választmány tudomásul, h o g y a földmivelésügyi miniszter a pécskai gabonaértékesitő szövetkezet részére 5000 korona államsegélyt s 500 korona £évi segélyt engedélyezett. A választmány régebben elfoglalt álláspontjához hiven csatlakozott Bars vármegye átirata javaslatához, melyben az országgyűléstől a fedezetlen határidőüzlet eltörlését kéri. A F e j é r megyei gazdasági, egyesületnek az önálló vámterület ügyében közismert átiratával szemben az igazgató-választmány az OMGE. és a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének álláspontját, tette magáévá. Örömmel vette tudomásul a , választmány, hogy Arad városa az egyesületnek a borfogyasztási adó leszállítása tárgyában a pénzügyminiszterhez intézett felterjesztéséhez hozzájárul. Végül Takácsy Sándor terjesztett a választmány elé javaslatot, melyben a gabonaárak természetes alakulásának megfigyelése érdekében a budapesti gabona és lisztkészletek állandó nyilvántartását javasolja. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület Gyöngyösön 1901. évi október hó 5., 6. és 7-ik napján szőlő-, bor- és gyümölcskiállitást rendezett, a földmivelésügyi minisztérium erkölcsi és anyagi támogatása mellett. A szőlökiállitáson állami aranyérmet nyertek : Vozáry Tamás, Hanisz Imre és a Gyöngyös-visontai szőlőtelep részvénytársaság. Állami ezüstéremmel tüntette ki a biráló-bizottság Cserján Károly, Csikmántory István és Weiszer J á n o s által kiállított g y ü mölcsöket. Gazdasági egyesületi aranyéremre érdemesítette Kekécs Ferencz, Fabriczius György, Cserján Károlyné, Stern József kiállított g y ü mölcseit és Rédey Bélát a Kühne Ede, Szontagh Pál és Seltenhoffer Frigyes fiai gépgyárosok készítményeiből kiállított czélszerü szőlőszeti és borászati eszközeiért. Gazdasági egyesületi ezüstéremre érdemesittetett : F r a n k Henrik, 10 koronás aranypénzbeli jutalmat nyertek : Vécsey Mariska és Tepiga János. A borkiállításánál : állami aranyérmet ítélt oda a biráló-bizottság : Vozáry Tamásnak, állami ezüstérmet: a Gyöngyösvisontai szőlőtelep részvénytársaságnak, Fehér Jánosnénak, Kekécs Ferencznek. Gazdasági egyesületi aranyérmet n y e r t : a Gyöngyös-visontai bortermelők szövetkezete, gazdasági egyesületi ezüstérmet : Popper Sámuel, Cserján
84. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. Károly, Fischer Ferencz. A biráló-bizottság köszönő iratot intézett lovag Léderer Sándor sajó-szentpéteri birtokosnak, Munk H. és fiai gyárosoknak, s végül Kovács Ferencz állami gazdasági szőlészeti szaktanítónak. Az egyesület a szőlő-, bor- és gyümölcskiállitás kapcsolatában Gyöngyösön október hó 6-án sikerült lódijazást tartott, mely alkalommal anyakanczák&s szopós csikók díjazására 80 K., 3 éven felüli kanczacsikók díjazására szintén 80 korona és 2 éven felüli kanczacsikók díjazására 70 korona pénzdijat aranyban osztott ki, ugyszinte erany, ezüst és bronzokleveleket. Á pénzdijakat kisgazdák állatai részére osztották ki. A Nyitravölgyi Gazdasági Egyesület szept. hó 30-án Oszlányban jól sikerült állatdijazást tartott. Az állatdijazásra bejelentetett 90 drb állat, melyből tényleg 81 darab hajtatott fel. A díjazásra felhajtott állatokat e czélra kiküldött bírálóbizottság ítélete alá bocsájtották s tehenek díjazására 100 koronát, üszők díjazására 80 koronát, mig ugyancsak 100 koronát osztottak ki magánosok adományaiból állatápolás és az állatok jó gondozásáért több kistenyésztőnek. A dijakhoz hozzájárultak a íöldmivelésügyi minisztérium adományain kivül ,Thonet testvérek, Mihájlovits Ödön, Salzberger József, Simonyi Béla, Oszlányi hitelszövetkezet, Lülley és Cziffray és az Oszlányi Önsegélyző Egylet. A pénzdijakon kivül elismerő oklevelet is osztottak ki. A Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület október hó 6-án Nagy-Szécsényben a íöldmivelésügyi minisztérium által adományozott dijak kiosztásával egybekötött tenyészszarvasmarlmkiállitást rendezett. Az egyesület egy ügyesen összeállított katalógusban foglalta össze a kiállítás tervezetét, a rendező-, bírálóbizottságok névsorát, a dijakat s a kiállítók névsorát. A katalógusban a kiállítandó állatok tenyésztője, tenyésztési helye és kora egyaránt fel volt tüntetve, u g y hogy a katalógus kitűnő vezérfonalnak bizonyult a kiállítás tüzetes megszemlélésénél. A kiállításra 230 darab állat jelentetett be s azokat Ruszinko Antal elnöklete alatt egy biráló bizottság 3 csoportra osztva bi.álta el. A kisgazdák tulajdonát képező borjas tehenek díjazására 330 korona osztatott ki. Közép- és és nagybirtokosok tulajdonát képező tehenek díjazására arany és dicsérő oklevelek osztattak ki. Kisgazdák tulajdonát képező 2 éves üszőborjuk után 160 korona pénzdij és elismerő oklevelet, egy éves üszőborjuk után 110 korona pénzdij és elismerő oklevelet osztattak ki mig a középés nagybirtokosok tulajdonát képező egy-két éves üszők valamint a csoportos kiállításokért aranyoklevelek és dicsérőoklevelek adattak ki. Kisgazdák tulajdonát képező 1—2 éves bikaborjak díjazására 100 korona pénzdijat és elismerd oklevelet, továbbá Nógrád-Ludány községnek jól ápolt és táplált tenyészapaállatról elismerőoklevél és 10 korona jutalomdíj adatott ki. Ugyancsak arany és elismerőoklevelek adattak ki a közép- és nagybirtokosok tulajdonát képező 1 éven felüli apaállatok jutalmazására. Az állami dijak kiosztása után a . biráló és rendező bizottság elnöke köszönetét fejezte ki Darányi íöldmivelésügyi miniszternél az egyesület nevében a pénzdijak adományozásáért s a rendező s biráló bizottságoknak a közreműködésért. A kiállításon tömeges vásárlások is történtek.
Állami támogatással létesített népies mintagazdaságok. Irta: Károly Rezső. .X. Szabolcs vármegye, Simapuszta. Helyi
viszonyok.
Simapuszta Szabolcs vármegye Nyíregyháza városának 46593 kat. hold kiterjedésű határához tartozik, s attól mintegy 9 km. távolságra esik. A gazdasági termények értékesítésére piacza Nyíregyháza, amely különböző hivatalokkal, vasúti állomással bir. A mintagazdaság tulajdonosa Schubert P a l (született 1856-ban) saját erejéből küzdötte fel magát oda, hogy 1897-ben képes volt 28000 korona áron birtokot vásárolni. Schubert Pál tulajdonát képezi még egy ház is Nyíregyházán 3000 korona értékben. A mintagazdaság létesí-
KÖZTELEK,
1901.
OKTÓBER
HÓ
26.
tését a Szabolcsvármegyei gazdasági egyesület javaslata folytán a íöldmivelésügyi miniszter ur ő nagyméltósága 1898 november havában határozta el. A mintagazdaság felügyeletét Klár S á n dor haszonbérlő vállalta magára. Üzemi
viszonyok.
A birtok egy d a r a b b a n fekszik, egész területe 39 kat. hold, amely területből szántó 30 kat. hold, rét 3 kat. hold, kert 2 kat. hold 800 D - ö l , belsőség 3 kat. hold 800 D-öl. Az egész birtok fekvése sik, keveset hullámos, talaja termékeny vályogos homok. A birtokon talált é p ü l e t e k : 1 lakóház vályogból, fazsindely-tetővel, 1 istálló vályogból nádfedéllel, 1 sárfalu nádtetejü takarmány (pelyvás) kamra, 1 hasonló anyagból készült cselédház, 1 tengerigóré fából, sertés- és baromfiól. Minthogy a mintagazdaság növekedő állatlétszámának sem elég nagy, sem elég jó istállóval n e m rendelkezett egy mintaistálló és trágyatelep építésére 60 koronát kapott. Gazdasági gépek és eszközökből a birtokon következők voltak m e g : 1 eke, 1 faborona,
szerűség követelményeinek, de az előbbi állapotokhoz és az illető vidéken szokásos kezeléshez viszonyítva mégis haladás számba megy. Az u j beosztás szerint a szántóföld 5 táblára o s z l i k : 1. tengeri 2. őszi buza, 3. árpa és zab, 4. őszi rozs ; egy tábla mindig forgón kivül legelve takarmánytermesztésre szolgál, de ugy, hogy minden négy év után másik tábla sorrendbe kerül forgón kivül, a forgón kivül volt tábla pedig bemegy a vetésváltóba. A táblák nagysága egyenként 6 kat. hold. A forgón kivül eső tábla szintén 4 részre oszlik, s ezeken egymásután következnek : a) lóhere, b) lóhere, c) burgonya és répa d) csalamádé és zabos bükköny. A szántóföld kihasználása 12 hold őszi gabona, 6 hold tavaszi gabona, 7 1 /a hold kapás, 4 1 / 2 hold takarmány, termesztett növények, aránya százalékokban kifejezve 4 0 % őszi, 2 0 % tavaszi, összesen 6 0 % kalászos, 2 4 % kapás, 1 6 % takarmány n e m számítva ide a rétet. A mintagazdaság növénytermesztésének megjavítása végett árpa, zab, bükköny és luezerna vetőmagot kapott.
259. ábra. Nyíregyházi mintagazdaság lovai. 1 szecskavágó, 1 szelelő rosta, 1 kocsi, 1 tizedesmérleg. A meglevőkhöz az állami segélyből beszerzett eszközök és gépek : 1 Sack-eke kettős eketesttel, és gruberrel, 1 vasfogas, 1 répavágógép és 1 tizenháromsoros vetőgép összesen 613 korona értékben. A birtok eredeti állatállományában v o l t : 5 igásló, 4 csikó, 4 tehén, 4 borjú, 1 kan, 3 kocza, 40 lud, 70 tyúk. A birtok szarvasmarhaállománya azonban nagyon silány volt, miértis egy részének megfelelőbbel való helyettesítése vált szükségessé, de a lótenyésztés is javításra szoiult. A íöldmivelésügyi miniszter ur által engedélyezett 1200 koronával beszerzett állatok 1 magyar fajta tehén, 2 hasas üsző, 2 kétéves üsző, 1 bikaborju s 1 tenyészkancza és beszerzendő még 2 tenyészkancza. A baromfitenyésztés nemesítése érdekében a mintagazdaság egy törzs (1 : 3) plymouth tyúkot, egy törzs (1 : 3) pekingi kacsák, s egy törzs ( 1 : 2 ) emdeni ludat kapott. A mintagazdaság létesítése előtt a szántóföldek kezelése rendszertelenül történt, ezzel szemben a mintagazdaság részére előirt vetésforgó ugyan n e m felel meg egészen az ok-
A gyümölcstermelés a kisgazdáknál az egész megyében elhanyagolva lévén, annak megkedveltetése és példaadás végett 400 drb különböző gyümölcsfa részint az utak mentén, részint a terjedelmes gazdasági udvarban került kiültetésre. A birtokon nyugvó
terhek.
A birtokot kölcsön nem t e r h e l i ; a fizetett adók összege 225 kor. 74 fillér és pedig földadó 83 K. 4 0 fül. tanyai lakház u t á n házbéradó 8 K., III. osztályú kereseti adó 6 K., személyadó 8 kor. egyházi adó 15 kor. 60 fül., tandíj 8 kor. közmunka váltság 6 kor. 42 fül. ártér 23 kor. községi pótadó 67 kor. 32 fill. A biztosítási dij 260,00 kor. érték u t á n 173 kor. 33 fillér. A mintagazdaság tulajdonosának nagyszámú családjához tartozik feleségén kivül nyolez gyermek, 5 fiu, 3 leány, kik közül iskolába j á r 2 fiu és 2 lány ; a legidősebb gyermek 12 éves, a legfiatalabb 2 éves ; gazdaság körül még alig foglalkoznak. A gazdaságban a tulajdonos mellett foglalkozik még égy kocsis 170 korona, egy m i n d e -
1728
KÖZTELEK,
n e s .80 kor. és egy suhancz fiu ruházati illetménynyel, ellátásai. Üzleti
eredményele és a mintagazdaság
hatása.
A mintagazdaság 1898 év végén alakulván, az 1899 év üzleti eredménye nem volt megállapítható, bizonyos az, hogy a jövedelem 1 Vs-szerannyi, a termelés többoldalú és biztosabb volt, mint azelőtt. A mintagazdaság hatása a határbeli kisgazdákra nagyon előnyös, sokkal több figyelemmel és bizalommal fordulnak hozzá, mint bármely nagybirtokoshoz állattenyésztési talajmivelési gépekre vonatkozó ügyekkel és kérdésekkel állandóan felkeresik. A mintagazdaság tulajdonosa u t j á n a mult év végéig 21 kisgazda hozatott sorvetőgépet, Sack-ekéket, talajmivelési eszközöket, a mintagazdaság terményeit mind kisgazdák vásárolták meg vetőmagul.
VEGYESEK. Mai számnnk tartalma: - Gi'óf Széchenyi-Pál.- ... ... Hajózó csatornát. -.,- __,
:.._.-_
... ... ...-1719 ... 1720 1725
Cili: ii lí'i'ií jim/d ságok . . . . . . ... ... . . . . . . . . . _ ... Állattenyésztés. Apróságok az állattenyésztés köréből 1. ... ... Állategészségügy. Szarvasmarhák körömbántalmairól ... Tejgazdaság. A berlini tejháboru. ... Irodalom. Köztelek Zsebnaptár 1902-re. — A -homoki szőlők trágyázása. ... ... ... ___ Levélszekrény. ... Vegyesek __ _ _ Kereskedelem, tőzsde. Szerkesztői üzenetek ... ... ... ...
1727 1721 1722 1723 1725 1725 1.728 1729 1730
A „ K ö z t e l e k " legközelebbi száma, a november 1-ére péntekre eső ünnep miatt, nem mint rendesen szombaton, hanem csak egy nappal később vasárnap, november 3-án f o g megjelenni. A t r ó n f o e s z é d . A magyar országgyűlés két h á z á t Őfelsége t r ó n b e s z é d j é v e l f. h ó 2 8 - á n n y i t o t t a m e g . A t r ó n beszéd, mely az u j képviselőháznak a legközelebbi ötévi m ű k ö d é s é r e nyújt tervezetet, m é l t ó é r d e k l ő d é s t keltett m á r e l ő r e is, e l h a n g z á s a u t á n p e d i g n y u g o d t megelégedésünkre szolgálhat, m e r t oly t ö r v é n y h o z á s i m ű k ö d é s n e k k é p é t veti előre, mely hivatva van közállapotaink számos b a j á n segíteni, sok h i á n y t m e g s z ü n t e t n i , s z á m o s előnyt biztosítani. Ami b e n n ü n ket legközelebbről érdekéi, megelégedéssel vehetjük tudomásul, hogy a korm á n y n a k a trónbeszédben megnyilvánuló főtörekvését a közgazdasági viszonyok á p o l á s a k é p e z i . K ü l ö n ö s e n ki k e l l e m e l nünk, hogy a közgazdasági összes ténye-
1901.
OKTÓBER
HO
19.
zők h a r m o n i k u s fejlesztése mellett a mezőgazdaság ügyei kellő méltatásban r é s z e s ü l n e k és e z e n a t é r e n a m á r évtizedek óta sürgetett m e z ő g a z d a s á g i érdekképviselet megalkotása, a szövetkezeti ügyek további erőteljes fejlesztése, a birtokpolitika i n a u g u r á l á s a , a telepités és parczellázás törvényhozási rendezése, a b e - é s k i v á n d o r l á s s z a b á l y o z á s a a legk ö z e l e b b i j ö v ő f e l a d a t a i n a k t ű z e t t e k ki. A közadózás reformja, a közigazgatás rendezése, a hajózható csatornák kérdésének megoldása, a forgalom könnyítése, a viczinális vasúti törvény újjáalakítása a mezőgazdasági ügyek közvetett h a s z n á r a is f o g v á l n i . Ö r ö m m e l é s m e g e l é g e d é s s e l v e s z s z ü k m i n d e z t t u d o m á s u l , m e r t azt a r e m é n y t m e r í t j ü k belőle, h o g y kormán y u n k teljes t u d a t á b a n v a n annak, hogy p a n g ó közgazdasági viszonyainkat részletes intézkedésekkel többé orvosolni m á r n e m lehet, h a n e m a 'segítés m u n k á j á n a k m i n d e n v o n a l o n e g y f o r m á n m e g kell ind u l n i a é s h o g y ezt a s z ü k s é g e s m ű k ö d é s t a k o r m á n y t e l j e s e r e j é v e l m e g k e z d e n i is kész. Ilyen kedvező előjelek mellett a legnagyobb bizalommal nézünk az u j o r s z á g g y ű l é s m ű k ö d é s e elé.
82.
Dr. Maerker Miksa f . A gazdasági tudományok e nagynevű mivelője a napokban Gieszenben elhunyt. Halálával nemcsak a német birodalom, de az egész tudományos világ.szenvedett veszteséget. Dr. Maerker 1842-ben született, a Saale melletti Halléban. 1861—64. Greischwaldban és Thüringenben tanulta a vegytant. 1866—71-ig asszisztens volt a gazd. kísérleti állomáson Braunschweig és Göttingenben és 1871-ben hívták meg Haliéba a szász kir. gazdasági egylet kísérleti állomásának vezetésére. 1872-ben rendkívüli s 1892-ben rendes t a n á r a lett ott a gazdasági vegytannak. Nincs ága az agrikultur-chemiának, melyhez n e m alkotott volna valami érdemeset. Kitűnő m u n k á j a volt a szeszgyártásnak tudományos alapra fektetése, továbbá a takarmányozás- és trágyázástan. A német börzetörvény érvénybe lépte óta a leghevesebb támadásoknak van kitéve a merkantilisták részéről. Vannak fanatikusok, mint p. ,0. Scheinburg Viktor a berlini „Polit. Gorresp." kiadója, aki minden héten legalább kétszer kifejezi abbeli reményét, hogy a német reichstag többsége meg fogja végre szavazni „a lekötelezett kormány óhajtásának megfelelőleg" a börzetörvény revízióját.. Eddig persze hiába. De ugyanez a törekvés nyilvánul a hazai merkantilista sajtóban is úgyannyira, hogy minden legcsekélyebb reménysugárkát máris ugy szeretnének feltüntetni, mintha a n é m e t börzetörvény már a német agráriusoknak sem kellene. Legjobb példája ennek a mult napokban a budapesti sajtóban közlött azon hir, hogy a német kormány „a börzetörvény káros hatásá-
biborlierét, b o r s é t , ésm
11-IK
ÉVFOLYAM.
A szüret. Azon küzdelmes éveknek, a melyekkel Magyarország szőlőgazdaságának a lefolyt közel harmincz éven át megküzdenie kellett, ugy látszik végük van. A j e l e n év legalább erre enged következtetni, mert az idei bortermés monhatni jól sikerült. Nem a minőségben, mert olyan kitűnő borokat produkálni, mint hajdan, képesek még m a sem vagyunk, de mennyiségben az 1901-iki termés túlszárnyalja a legutóbbi tiv év legjobb esztendejének termésátlagát is. Kvalitásra is jobb a bor, mint az utóbbi években volt s még jobb lett volna, ha a szeptember havi bő csapadék helyenként annyi kárt n e m okoz. Ezen gyakori és bő csapadékok voltak okai annak, hogy sok helyütt korábban kellett megkezdeni a szüretet, ami a gyenge kvalitáshoz nagyban hozzájárult. Már a későbben szüretelt s. még most is folyó szüreten szedett u j bor nemcsak minőségileg kielégítőbb, de több is. A szüreti eredmény az egész országban elég kielégítő minőségileg i s ; mennyiségileg jó, sőt helyenként kitűnőnek is mondható, mert van olyan vidék, ahol kat. holdankint 30—40, sőt még ítöbb mustot is kaptak a gazdák. Az állatok bélyegzése. Az állatok bélyegzésénél a legtöbb helyen nincsenek figyelemmel arra, hogy a bőrt ne nagyon sértsék meg. Ezzel pedig a gazda csak önmagát károsítja akkor tudniillik, ha roszszul bélyegzett és sértett állatbőröket ad el, mért ezek ezáltal nagyban veszítenek értékükből, a földolgozásnál pedig többé-kevésbé használhatlanná válnak. Ugyanezért s az ilyen káros eljárásnak meggátlására a földmivelésügyi miniszter egy rendeletet bocsájtott ki, amelyben rámutatván a sütővassal történő káros bélyegzésre, felhívja az illetékes körök figyelmét arra, hogy ezt a jövőben saját érdekükben lehetőleg mellőznék s inkább a szarvon vagy az állkapcson alkalmazzák.
MAUTHNER Ajánl és weszi B U D A P E S T E N , VII., R o t t e n b i l l e r - u t c z a
SZÁM
nak megszüntetése végett" rendeletet bocsájtott ki, mély az eltiltott határidőüzletek újbóli fölvehetését megengedte volna. Ezt a nagy vívmányt siettek világgá kürtölni; csakhogy egy kissé korán. Mert, mint most kiderül, szó sincs a határidőüzlet re akti v á l á s á r ó l — mely különben "is csak a törvény megváltoztatásával volna lehetséges — a porosz pénzügyminiszter mindössze a hötjegyeh bélyegzésére vonathozó rendeletet adott hi. Ez az egész. A börzetörvény pedig sértetlen. Eladó nemes füzdugványok. A földmivelésügyi minisztérium . hivatalos kimutatása szerint az egyes állami füzfatelepeken a következő mennyiségben állanak a beszerezni kívánóknak n e m e s ; füzdugványok rendelkezésre. A keszthelyi gazdasági tanintézetnél 15,000 drb, a kolozs-monostorinál 149,000 drb, az algyógyi földmives-iskolánál 15,000 drb, a csákóvári földmivesiskolánál 2000 drb, a kecskeméti földmivesiskolánál 10,000 drb, a rimaszombati földmives-iskolánál 20,000, a tordai áll. kertmunkás iskolánál 100,000 drb, a lugosi áll. faiskolában 200,000 drb, a tarczali faiskolában 30,000 drb, az ungvári faiskolában 80,000 drb, és a zilahi faiskolában 5000 drb, honnan a füzfadugványokat beszerezni óhajtók ezrét 4 K.-val kaphatják.
3 3 . s z . , é s VI., A n d r á s s y - u t
23.
sz.
h o m o k (szöszös) b ü k k ö n y t (Vicía Villosa) ő s z i b ü k k ö n y t , t a v a s z i repezét, őszi repezét,
(káposzta-repezét), mustármagot, csibehurt.
83
SZÁM
KÖZTELEK,
11-IK FIVFOLYAM.
A nagyhatáru városok állategészségügye. Ismeretes dolog, hogy az osztrák és magyar kormány az állatok, állati nyerstermények és ragályfogó tárgyak forgalmának szabályozásáról kölcsönös megállapodásokat létesített. Ezen egyezmény alapján oly községek, melyek 350 négyszög km.-nél nagyobb határnak, kisebb állategészségügyi körökre is feloszthatók. Az ily nagyhatárbelikiterjedésselbiró városoknak kisebb állategészségügyi körökre való felosztása iránt az oszlrák kormánynyal folytatott tárgyaiásók befejezésüket nyervén, Darányi földmivelésügyi miniszter most küldi meg az illető városoknak a tervezeteket, hogy az erre vonatkozó szabályrendeleteket a két kormány megállapodásának figyelembe vételével dolgozzák át és az életbeléptetésre vonatkozó intézkedéseket készítsék elő. Az érdekelt városok sietni fognak városi statútumaikat oly megfelelőleg átdolgozni, mint amilyen örömet kelt ez a rendelet. Egy egy városnak eminens érdeke fűződik ehhez. Hiszen ha pl. a debreczeni nagy határ szélén egy udvarban ragályos állatbetegséget konstatáltak, csakhamar egész Debreczen városa forgalmilag korlátoztatott. Most a nagy határ fölosztatik és egy-egy határrész állatveszedelmét nem sinyli meg az egész város. Hogy milyen jelentékeny minálunk a kérdés, csak az tudja, aki tájékozott arról, hogy az egyezményben kikötött 3 5 0 négyszög km. területnél mily sok városunknak van nagyobb határa. Terményszállitások a hadsereg részére. A székesfehérvári m. kir. állami méntelep osztályai részére 1901. évi deczember 1-től 1902. évi október hó végéig terjedőleg szükségelt és ajánlati uton fedezetet nyerő gazdasági termékek beszerzéséről szóló hirdetményből az alábbi kivonatot közöljük: Termékek
Átvevő állomások Székes- Bá- Nyitra Nagv- Palin fehérvár bolna Atád
Zab q. 3500 Széna „ 4500 Alomszalma „ 2400 Ágyszalma „ 50 Tűzifa köbm. 100
— 1000 2000 1500 1500 800 30 20 — —
3500 4500 2400 50 100
1500 3000 1500 30 60
Szállítási módozatok, bánatpénz és az összes feltételekre nézve részletes felvilágosítást nyújt a székesfehérvári m. kir. állami méntelep parancsnoksága. Az élőjószág árának csökkenése. A vidék számos részéből irják, hogy az élőjószág, különösen pedig a szarvasmarha, nagyon sokat veszített értékéből. A kisebb gazdák a drága takarmány miatt nehezen tarthatják jószágaikat és mert reális vevő kevés jelentkezik a jószágra, ennélfogva a rendes átlagon alul értékesíteni kénytelenek nemcsak a hizott, h a n e m az igásökröket is. A nyár eleje óta a szarvasm a r h a á r a több vidéken 20—25%-kal csökkent. Mindenesetre czélravezetőbb lenne, hogyha a kisebb gazdák is — a kik a takarmány szűkét emlegetik — inkább azon igyekeznének, hogy a jószágot, az amúgy is -olcsó póttakarmányn e m ü e k k e l : korpa, olajpogácsa, stb. tartanák, mint semhogy könnyelműen odadobják piaczra jószágaikat, a melyeknek az idén éppenséggel meg lesz a jó értékük, tekintve azt, hogy Németország és Ausztria mindfokozottabb mértékben érdeklődnek áruink iránt, különösen azóta, hogy Szerbiában és Romániában az állategészségügyi viszonyok ismét n e m mondhatók rózsásaknak. Francziaország bortermelésének emelése. Francziaországban régen gondolkodnak azon, miként emelhessék a franczia borfogyasztást, hogy a nagyban érezhető válságot megszüntessék. Egy franczia szaklap most konkrét javaslatokat tesz erre nézve, amelyet minthogy egyik-másik részről bennünket is érdekelhet, a következőkben ismertetünk. Iparkodjanak a termelők arra, hogy a minőséget javítsák, hogy a fogyasztók a borfogyasztásra rászokjanak. A szüret idején használt czukor fogyasztási adója teljesen beszedessék, hogy ugyanazon bort
1901,
OKTÓBER
HÓ
23.
kétszer, háromszor is erjeszteni tudják a termelők. A hamisítók szigorúan, lehetőleg fogsággal büntettessenek. A vizezett borok eladása feltétlenül megtiltassák. A vasúti tarifák a kis mennyiségű borok szállítására nézve is leszállittassanak. A bor szabad forgalmának lehetővé tétele végett egész Francziaországban az adók és illetékek eltöröltessenek. A bor fogyasztása ugy a szárazföldi, mint a tengeri haderőnek rendes napi kiosztásra való behozása. A szövetkezetek szaporítása, hogy a termelők közvetlen a fogyasztóknak adhassák el a bort. A friss szőlővel való eddigi nagyarányú kereskedés ne engedtessék meg. A konzulok támogassák a bortermelést, a közönséges borok kivitelének előmozdításával. A bornak brosürák, falragaszok, felolvasások utján reklámot kell csinálni. M e g j e l e n t az .Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a , Köztelek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat á b r á v á ' . I r t a : Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 krajezár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők. Magy. kir. államvasutak. 145578. Hirdetmény. Felsősziléziai-román-kőszén-forgalom (Uj dijszabás életbeléptetése). Fenti forgalomban az 1893. évi szeptember hó 1-től érvényes dijszabás, melynek díjtételei márka értékben voltak kifejezve f. év október hó 1-én hatályon kivül helyeztetik. E helyett ugyanezen időponttal uj dijszabás lép életbe, melynek díjtételei franeo- értékben vannak kifejezve. Az uj dijszabás díjtételei, melyek barnaszénre és barnaszén téglára nem érvényesek s a hatályon kivül helyezett dijszabás díjtételeinél részben drágábbak. Ezen dijdrágulással szemben az ez ideig érvényes díjtételek azonban még 1901. évi november hó 10-ig változatlanul alkalmaztatnak. A dijszabás a részes vasntak igazgatóságanál 0-25 Márka <= 0-30 francs-ért megszerezhető. Budapest, 1901. szeptember hó 24-én. A magy. kir. államvasutak a részes vasutak nevében is.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1901. október 26. A lefolyt hét időjárása nagyobbára borús és hűvös volt, e mellett gyakrabbi csapadék is fordult elő, mely azonban a mezőgazdasági munkálatokat nem hátráltatta. Ezek mindenütt serényen folynak, helyenként pedig a vetés már szépen ki is kelt. A vízállás ismét csökkent. A külföldi piaczokon a barátságos hangulat ismét megszűnt, az árak csökkentek és a forgalom továbbra is szük keretben maradt. A mult heti amerikai jelentéseket, melyek az Argentiniában uralkodott száraszság felől panaszkodtak, e hét elején esőhirek váltották fel, ami természetszerűleg a hangulat ellanyhulását vonta maga után. Később az irányzat ismét javult, az árfolyamok is emelkedtek és a mult hét végén fennállott jegyzéseket 1 cz. haladták tul. A kiviteli üzlet valamivel kedvezőbb volt. A látható búzakészletek a Bradstreets jelentése szerint e héten ismét 2V2 millió bushellel gyarapodtak. Angliában a kereslet élénken alakult, a forgalom-is jobb volt, és az árak mérsékelten emelkedtek, mig a franczia piaczokon bővebb kínálat nyomasztólag hatott és az irányzat naponként csökkenő árak mellett lanyha maradt. Á német piaczokon is visszaésőelí voltak az árak, a forgalom ugyancsak korlátolt maradt, egyenlegként azonban az árcsökkenés csak Vá márkát tesz ki. A többi kontinentális piaczokon ugyancsak gyenge az üzleti tavékenység és az árak alig tartottak. Nálunk a kereslet az összes gabonaczikkekben gyenge volt. Kenyérmagvak csendesek, részben vala-
1729 mivel olcsóbbak voltak, mig takarmányezikkek változatlanul tartottak. Az üzleti hét részleteiről a következőket jelenthetjük : Buza gyakrabbi, habár csali csekély ingadozásoknak volt alávetve. A hangulat a hét elején még barátságos volt, később ellanyhult és a malmok keresletéhez mérten, egyes napokon kedvezőbb, majd isméi csendesebbre fordult A forgalom egyébként tekintettel a malmoknak a mult héten eszközölt nagymérvű beszerzésűkre, gyengébb volt és nem haladja tul a 175,000 mm. Vasúti áruban a hozatalok tartósan gyengék; az árak a mult héthez viszonyítva alig változtak. A hetihozatalok öszszege 165,000 mm., melyből 1622 mm. vittek tovább. Rozs a hét elejével ugy a helyi fogyasztás, mint az export részére jobb t&deklődéssel találkozott és az árak némileg javultek is, ugy, hogy budapesti paritásra 14.— K.-ig fizettek. Az üzlet későbbi folyamán az irányzat azonban ellanyhult, a kereslet is lényegesen gyengült, ugy, hogy budapesti paritásra 13-60—13-95 K. , felül nem volt elérhető. Helyben átvéve 14'10 K-ig fizettek 3 hóra. Nyiri származéku áruban a forgalom korlátolt és Debreczen távolságában átvéve 12-65 K.-ig, NagyKárolyon 12-25 K.-ig fizettek. A hét végével a hangulat kellemesebb. Árpa (takarmány- és hántolási czélookra) ártartó maradt. Á kínálat elegendően jó, az érdeklődés azonban szintén kedvező és gyárosok minőség szerint 12-20 K.-ig fizettek helyben. Maláta- és sörárpákban a forgalom ugy a belföldi fogyasztás, mint az export részére elénkebb volt és jobb minőségű áru valamivel magasabb árakat is ért el Középmi i lóki áni 1150— 12-50 K, jobb 13 K.-ig, felvidéki 12-50—13.50 K., jobb 14-50 k.-ig ért el állomásokon átvéve. Zab csak mérsékelt érdeklődéssel találkozik, a hozatalok is gyengébbek voltak, az irányzat azonban az egész hét folyamán tartott maradt. Az elkelt kb. 3000 mm. változatlan árakat engedélyeztek és középminőségü áruért 13-7 —14-10 K, prima zabért 14-60 K. és finom urasági áruért néhány fillérrel ezen felül is fizettek. Tengeri csak gyengén volt forgalomban és az egész hét folyamán csendes maradt. Gyárosok néhány ezer mm. részben felmondott -árut vettek raktárból átr véve 10-25 K. árban, mig kocsira téve és helybeli paritásra 10-50—10-40 K. fizettek, ü j tengeriben a forgalom aránylag még mindig gyenge és az érdeklődés csekély. Prompt szállítandó áru 8'20—8'30 K., novemberi szállításra 8'20—30 K., deczemberre 8-50—8'45 K. budapesti paritásra. Tiszavidéki állomásokról szóló ajánlatokra vevők hiányzanak. Olajmagvak : Készáru káposztarepeze üzlettelen. Határidő repcze 1902. aug.-ra érdeklődés hijján csendes és 23.60 23.80 K. jegyez. Vadrepcze 13.50—14.50, gomborka 25. 26.—, lenmag 30. 30.50 K. Kendermag 19.50—20.50 K. között jegyez helyben. Hüvelyesek : Bab továbbra is el van hanyagolva és minimális forgalom mellett az árak lanyhák. Triőrözött apró babért ab Gyöngyös—Félegyházán 16.50, gömbölyű babért Baja-Mohács-Zomboron 14.60 koronát, Székesfehérvárott 15.60 K., barnabábot Kalocsán 12.40, N.-Károly 11.— K. fizetnek. Erdélyi bab reláczió szerint 13. 13.20 között jegyez. Köles hazai áru helyben 9. 9.10 K., oláh származékok 9.— K. elvámolva 3 havi időre. Bükköny budapesti paritásra 14.—• Ií. jegyez. Napijelentés a gabonaüzletről. 1901. október 29. Argentiniai esőzések folytán Amerika ma alacso- . nyabb jegyzéseket küldött, minek következtében az itteni üzlet irányzata is lanyha volt és az árak néhány fillérrel csökkentek. Készbuza ma gyenge vételkedv és korlátolt kínálat mellett lanyha irányzatú volt ; elkelt körülbelül 15,000 mm. buza 2V2 fillérrel olcsóbb árakon. Mai eladások Uj buza: Tiszavidéki: 300 mmázsa 79 kg. 17.10 korona 3 hóra. 100 77 „ 17.10 , 200 79 , 16 95 , , „ , 100 79 , 16.80 , 400 mmázsa 785 k g . 17.10 korona 3 hóra. 100 785 „ 16.60 , . . 100 78 , 16.90 , , , 100 78 , 16.70 „ , , 78 „ 200 776 , 16.60 , 100 , . 16.30 , , , 100 „ 100 745 , 15.90 , . , Fehérmegyei: 16.60 , „ „ 300 , , 200 76 „ 16.45 , Pestmegyevidéki: , 785 , 16-50 , 150 765 , 16.50 , 400 775 , 16.50 , 1000 , , 7756 , 16.50 , 200 „ . 77 „ 16.50 , 200 300 772 , 16.35 , , 300 76 „ 16.20 , 100 , , , 76 , 15,50 , . 700 „
1730
Temesvári: 4000 , 74® , 15.80 , , Raktáráru: 1200 , 73 , 17.— , , , (Az árak 50 kg.-ként koronaértékben értendők;) Rozsban szintén lanyha volt az üzlet, prompt szállításra 13.60—13.80 koronáig érhetünk el helybem egyenértékben. Árpában tartott árak mellett kellemesebb a hangulat s helyben 12.20 koronáig terjedő árakat jegyzünk. Zabban az irányzat szilárd, árak nem változtak. Minőség szerint helyhen 14.60 koronás árakat jegyzünk. Tengeriben csendes a hangulat. Azonnali szállításra ó-áruért budapesti egyenértékben 10.40 koronás árakat jegyzünk, mig Kőbányán 10.50 koronáig fizetnek. Tiszavidéki állomásokon uj tengeriben alig mutatkozik kereslet. Szeszüzlet. A hét elején a szeszüzletben az üzletmenet élénkebb volt és főleg kontingens nyersszesz és finomitott szesz kelt el nagyobb tételekben változatlan áron. — Élesztőszeszben a forgalom valamivel gyérebb volt és csak a kisebb fogyasztók részéről érkeztek rendelések. — Denaturált szeszben a nagyobb kínálatok megszűntek és minek folytán az ára valamivel emelkedett. — Jegyzés helybeli gyárak részéről finomitott szesz nagyban adózva 115.50—116.— K., adózatlanul szabadraktárra 46. 46.50 K., élesztőszesz adózva 116.—116.50 koronáig, denaturált szesz hordóstul 33'— korona. Kicsinyben az ár 2—3 koronával drágább. Vidéki szeszgyárak részéről finomitott szesz adózva 114 K., adózatlanul 44 kor. kelt el. Mezőgazdasági szeszgyárak kontingens nyersszeszt 38.50—39-75 koronáig ajánlottak és zárlaton több nagyobb tétel létesült is. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42. 42-50 K. Bécsi jegyzés 36.20—36.90 korona kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 129..— korona adózott és 37. — — korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 14.75—15.— korona kiviteli szeszért, 90% hektoliterje. Kivitelünk e hétnek elején szünetelt. Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben korona korona Finomitott szesz 115.50—116-50 117.50—118.50 Elesztőszesz 116. 116.50 117.50—118.50 Nyersszesz adózva ... 114.—114-50 115.50—116.50 Denaturáltszesz 33. 33.50 34. 35.— fizetés mellett értendők. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól.
A hűvösre fordult időjárás az üzlet menetére kedvező befolyással volt. Közepes hozatalok és változatlan jó vételkedv mellett az áruk elhelyezése gyorsan, jó árak mellett öszközöltettek. Elért árak: Vud: őz 120, szarvas 60, dámvad 60 korona egészben s 100 kilónként. Nyul 2-10—2-20 korona darabonként, fáczán 2-60—5-60, fogoly 2'30—2'40 keltek, ez utóbbiak páronként. Tojásból a felhozatalok az egész héten át csökkentek, különösen prima áru csak elvétve érkezett és ezért 80 korona könnyen volt elérhető, mig apadt áru 68—70 korona mellett nehezen értékesíttetett ládánként. Vágott liba, prima, öt kilón felül 1-08—1-12, azon alul, másodrendű áru 1-00—1-02 korona kilónként. Élő baromfinak lanyha az irányzata, a tömeges felhozatalok árnyomást idéztek elő, kivételt csakis nehéz, kövér libák képeztek, ezekért 12—14 koronát lehetett páronként elérni. Rántani való csirke 1.10—1-20, sütni való 1.50—1.80, tyúk 2-00—2-30 koronán keltek páronként. Teavajból a hozatalok mérsékeltek voltak, ugy, hogy a kereslet a kínálatot több ízben fölülmulta. Az irányzat nagyon szilárd. Öt kilós darabok 2-20—2-24, kilós darabok 2-30—2-40 koronás áron értékesíttettek kilónként. Fözővaj kevésbbé keresett, 1'50—1'80 koronán kelt kilónként. Turó 16—18 koronát jegyez 100 kilónként. Gyümölcsből finom fajalma és körte keresett. Szép, száraz szőlő iránt az érdeklődés fokozódott és és ezek értékesítése jó árak mellett eszközöltettek. Arany parmen alma 40—50, kalvill 50—64, rétesbe való 28—29, sóvási 16—20, törökbálint 24—28, vajkörte, elsőrendű 70—75, apró 30—36, birsalma 20—24, sászla szőlő, elsőrendű 40—44, másodrendű 34—38, kövidinka 32—34, Otelló 22—24, muskotály 44—48 koronán kelt
KÖZTELEK,
1901. NOVEMBER HÖ 3 .
el 100 kilogramonként. Elsőrendű . válogatott papirhéju dió 36—40, apró. keményhéju 28—30 korona métermázsánként. Fehér burgonya 2-00—2-30, rózsa 2-80—2-90 korona vagontételekben sTlOO kilónként. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1901. október 29-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekből 71 szekér réti széna, 31 szekér muhar, 22 szekér zsupszalma, 11 szekér alomszalma, — takarmány szalma, — szekér tengeriszár, 10 szekér egyéb takarmány, (zabosbükköny, sarjú stb.) 500 zsák szecska. A forgalom élénk. Arak fillérekben q-ként a következők: réti széna 400—600, muhar 510—580, zsupszalma 350—350, alomszalma 260—310, takarmányszalma , tengeriszár egyéb takarmány , zabosbükköny 540—560, lóhere , luezerna , köles , sarjú 400—480, szalmaszecska 200—200. összesjkocsiszáin 150. összes suly 195000 kg. Állatvásárok. Budapesti szurómarhavásár. 1901. okt. hó 25-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott: belföldi 337 db, eladatott — - db galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, el adatott — drb, növendék élőborju 55 db, eladatott — drb, élő bárány - db, eladatott— db; leölt belföld — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi leölt — ,drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott — drb, leölt bárány — drb, eladatott — drb, élő kecske gödölye — drb, eladatott — drb. A vásár irányzata élénk, az árak 5—6 fillérrel emelkedtek kg.-ként. Arak a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkintt 62-—94-— koronáig, kivételesen 98 koronáig súlyra, galicziai -, kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , — koronáig, kiv. koronáig drbkint, 36—52 koronáig, kiv. koronáig súlyra. Leölt borjú: belföldi koronáig kiv. — koronáig súlyra, galicziai koronáig kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig súlyra, kecske —• koronáig, kiv. koronáig páronkint, élő bárány — • •— koronáig páronkint, leölt bárány —• •— koronáig párja. Budapesti julivásár. (1901. október hó 28-án. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése a „Köztelek" részére). Felhajtatott 2553 drb juh, úgymint : 940 darab hizlalt ürü, 1409 db feljavított juh, 24 drb kisorolt kos, 180 darab kiverő juh, — drb bárány, — drb szerbiai kecske, — drb juh, — drb durvagyapjas. A vásár irányzata élénkebb, az árak változat-
86. SZÁM 11-IK
ÉVFOLYAM.
minőségű 46. 54.—, kiv. 58.—, szerbiai ökör középminőségü 37. 44.—, kiv. —.—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —. .—, kiv. —.—, szerbiai bika magyar bivaly ökör 42. 52.— koronáig métermázsánkint, élősúlyban Bécsi sertésvásár. 1901. okt. 29-én. (Schleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köztélek" részére). Felhajtás: 47 9 lengyel, 8116 magyar össz'jsen 12805 drb. A vásár igen lanyha volt. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül prima 80—82 fillér kivételesen 83 fillér, közepes 74—78 fillér könnyű 66—72 fillér, süldő 66—86 fillér. Szerkesztői üzenetek. R. H. Kisvárdán. A kérdésttevő a cziroknövény termesztésére vonatkozó oly számos kérdést tesz, hogy arra kielégítő választ csak ,ugy lehetne adni, ha a czirok termesztését részletesen megirnók, miután azonban ezt Szalay János „A seprőczirok termelése" czimü igen jó munkájában megtette, tessék a kérdésttevőnek azt beszerezni. Kapható bármely könyvkereskedésben. Gazdatiszt. A czirok olyannyira rossz előveteménye a búzának, hogy czirok után még bármelyk mütrágyafélével sem lehet jó búzatermést elérni. Kár az ilyen dolgot erőszakolni, sokkal czélszerübb inkább kevesebb búzát vetni, semmint oly növény után adni azt, amely kizárja a kielégítő termést. Ha azonban minden áron búzát akar vetni a czirok után, adjon k. holdankint 2 q ammoniák-szuperfoszfátot, de valami nagy termést ennek daczára se várhat. B. L. urnák. Az igen valószínűtlen, hogy a 4 éves luezerna a száraság következtében ritkult volna meg, mert az ilyen luezerna gyökere sokkal mélyebben jár, semhogy a szárazság következtében egyrésze kivesznék. A megritkulásnak minden bizonyára más oka lesz. Trágyával az ilyen luezeínáson nem sokat lehet segíteni,
lényegesen segit-e. A luezerna alá elvetése előtt kell bőségesen trágyázni, legczélszerübben Thomassalakkal 250—300 kg.-ot adva holdankint, akkor majd nem fog oly hamar megritkulni. Pa-Décsi előfizető. Névtelen levelekre nem válaszolunk. K. J . urnák, Pápa. Fenti üzenet önnek is szól. Sz. Gy. urnák, Magyar-Nagy-Sombor. Olyan czégeket, a milyeneket Ön keres, nem tudunk. H. R. urnák, Tóalmás. A kérdéses rendelet 1901. évi junius 1-én 36,220 szám alatt boesájtatott ki. Jj. W. urnák Pa-Tinójárás. Aki a gazdasági intézői czimet 1900. év január hó 1. előtt jogosultan használta, az a szóbanforgó czimet a törvény életbelépte után — tehát mostan — egész jogosan használhatja, de az erre vonatkozó igazolványt legkésőbb 1901. deczember l-ig be kell szereznie. Ha jelenleg más megye területén működik, akkor igazolványát nem kell bemutatnia, mert erről a törvény nem intézkedik. D. Z. urnák Paks. Ad 1. Szabadságában áll. Ad 2. Ez jogi fogalom, melyet törvényes meghatározás hiányában csal birói döntvények utján lehetne defineálni. Egy szorosabb értelemben gazdasági malom az, • mely idegenek részéről őrlést nem fogad el. Ad 3. Á Árak a következők: Belf. hizl. ürü 30—36.— (—) K. malom belső szerkezetében mindenféle változást tehet, páronkint, 38——'(—) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavi- csak a vizimü engedélyezésére és fennállására vonatkozó tott juhok 24"——28*0 K. páronkint, 34—36-— (—) K.-ig határozatokat tartsa meg. 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok —-——•— K.-ig E. L. urnák Szász. A buja repezén igen nehéz páronkint, —. K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juh 14—20-— K.-ig páronkint, s—K.-ig 100 kl. segíteni. A boronálásts azonban ezen czélra semmi esetre sem ajánljuk. A legeltetéssel lehetne próbát élős. sz., bárány — K., kecske •— K. páronkint, tenni, de nagyon óvatosan, arra ügyelve, hogy a juhok anyajuh 14. 24'— K. páronkint, K.-ig 100 repeze közepét ki ne harapják. Ritka repezevetésnek kiló élősúly szerint, szerbiai juh K. párkint, — aa legeltetése azonban semmi körülmény között sem angol keresztezés — K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, lesz előnyös. romániai — K. páronkint, durvaszőrü 1526"— K. páronkint, —. .— K.-ig 100 kiló élősúly szerint. MEZŐGAZDÁK tTOYEUltüE 1 Budapesti veszteg rágómarhavásár. 1901. évi okt 28-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság Elismert kitiinö hazai gyártmány!_; jelentése a „Köztelek" részére.) 1600 gözcséplökészlet üzemben! Felhajtatott: 1627 drb nagy vágómarha, nevezetesen : darab magyar és tarka ökör, darab magyar és tarka tehén, 1588 drb szerbiai ökör, 14 drb szerbiai tehén, — drb boszniai ökör, — drb boszniai tehén, 25 drb szerb bika és — drb bivaly. Minőség szerint: 4 darab elsőrendű hizott bika, 21 drb középminőségü bika és — drb alárendelt minőségű bika, 176 darab elsőrendű hizott ökör, 1401 darab középminőségü ökör és 11 drb alárendelt minőségű ökör, 2 drb elsőrendű hizott tehén, 12 drb középminőségü tehén, — drb alárendelt minőségű tehén. .A vásár irányzata élénk, az ökrök ára némileg csökkent, bikák és tehenek ára azonban emelkedett. 21/2, 3Va, 4, 4V2, 6, 8, 10 12, lóerejüek. Eladatlan maradt: 348 darab.
ELSŐ
Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű —. —.—, kivételesen —. .— K., hizott magyar ökör középminőségü —. .—, kiv. —, alárendelt minőségű magyar ökör .—, jobb minőségű magyar tehén —. .—, tarka kivételesen magyar tehén —.—, magyar tehén középminőségü —• ,—, kiv. —.—, alárendelt minőségű magyar és szerb tehén 130.—207 lábon, kiv. —, szerbiai ökör jobb I
MAGYAR
Magán járók
[(uti m o z d o n y o k . ) Kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimeritő és felvilágosító választ.
j e g y z é k g v t o S S g díjmentesen httldetil
83. S Z Á M
• • • Q •
5
ÉVFOLYAM-
KÖZTELEK,
1901.
1685
OKTÓBER HÓ 23.
Birtok-eladás.
J a v í t o t t
K ő t e l e k községében (Szolnoktól két órányira) a Tisza folyó mentén levő'Gróf SERMAGE ARTHUR 500 magyar holdas egy tagból álló ingatlana igen előnyös feltételek mellett
S ® • ® •
11-IK
örökáron
a mezei e g e r e k és poczkok kiirtására.
eladó.
Felvilágosítást a kötésre jogosult alólirottnál nyerhetni. Közvetítők kizárva. Nagy-Mihály, (Zemplén vármegye) 1901. október 25-én. Sulyovszky István, 4892
Törvényileg védve 14969. sz. a.
ÍOO d r b Í O k o r o a a . .
Készíti és eladja,: ^^S
> Geittner és Rausch
' ligyvéfl, gróf Sermos Arttinr teljüaíalmn megMzottja.
gazdasági üzlet
Budapest, Andrássy-ut 8. sz. A t e r m é s z e t e s n a g y s á g fele. Pályázati hirdetmény. Alólirott igazgatóság a magy. kir. államvasutak műhelyeiben 1902. évben szükséges mintegy 180 métermázsa tisztogatási és fényezési czélokra való vászonrongy szállítására ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A vászonrongyoknak lehetőség szerint nem szabad foltokkal, gomblyukakkal és bordás varrásokkal birniok, hanem olyanoknak kell lenniök, hogy minden négyzetméter rongyból, négyzetméter 30 cm. nagyságú foltnjentes felület legyen kihasítható. A különleges feltételeket tartalmazó ajánlati űrlap, valamint a szállításra vonatkozó részletesebb módozatokat tartalmazó ajánlati felkivás valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthető és az alulírott igazgatóság .Anyag és leltár beszerzési szakosztályánál* (Budapest, VI., Andrássy-ut 73. sz. II. em. 46. sz. ajtó) díjtalanul kapható. A szabályszerűn kiállított egy koronás m. kir. okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételye legkésőbben f. évi november hó 8-ának déli 12 órájáig a °entemlitett szakosztálynál benyújtandók, vagy pedig posta utján oda küldendők és a boríték ezzel a külczimmel látandó el: „Ajánlat ad 126737/901. számhoz" Ugyanezen időpontig átadandó ugyanott a kötelező nintául szolgálandó egy-egy kilogram két csomagban elhelyezett vászonrongy is. Bánatpénz gyanánt az ajánlandó vászonrongy értékének 5°/o-ka, legkésőbben f. évi november hó 7-ikének déli 12 órájáig a magy. kir. államvasutak központi főpénztáránál (Budapest, VI. ker. Andrássy-ut 75. sz, földszint) leteendő. Később benyújtott ajánlatok, valamint olyanok, melyek nem pontösan és a részletezett modozatokat tartalmazó ajánlati felhívás bemutatása mellett állíttatnak ki, figyelembe nem nem fognak vétetni. Budapest, 1901. évi október hóban. A magy. kir. államvasutak igazgatósága. (Utánnyomás nem dijaztatik).
készpénzfizetés e l l e n é l j e n
4 0 - 5 0 0 0 0 holdas erdőbirtok lehetőleg — felső Magyarországban — vasútállomáshoz közelfekvőleg. Megkívántatik legalább 35000 holdas fenyő, luezfenyő és tölgy erdőrész és vadállomány. A birtokon esetleg létező ipartelepek átvétetnek. Ajánlatokat exposéval közvetlenül a tulajdonostól „IV. K . 4 8 9 0 . " czimre a kiadóhivatal továbbit 4890
Teavaj eladó. Kitűnő minőségű tiszt á n kezelt, édes tejszínből készült teavajat szállítana hosszabb idő óta fenálló tehenészet, esetleg havi elszámolásra is, állandó helyre. Czim a kiadóhivatalban. 4877
Burgonyát
Vadászterület. J
Megvételre kerestetik
Budapesttől V2 órányira fekvő Duna-Haraszti urada- J j lomhoz tartozó
A U E R , Bpest, IX., Soroksári-ut 23.
• 700 hold vadászterület! S bérbe adandó.
M A terület áll 120 hold dunaág és nádasból és 580 hold • mezei vadászatból. Értekezni lehet
S Franki Samu földbirtokosnál, S
nóló 1881. én 1G. tSnenjtiikk, a végrehajtásira vanatkezó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben.
H D u n a - H a r a s z t i , vasút indul Budapest Vágóhidról. JJ
Szölöol tv á nyok
BzofcTáuymiufisé^ben. A legkiváltfbb 4B bor- és csemegefajokban faj. tisztán, teljes jótállással. f
E l ő k e r i t é s . Uradalmaknak, községeknek három évi törlesztésre is adatik. Óriás tövisű, igen gyorsan fejlődő sövénynövény. Ez az egyei melyből oly örökös kerítés nevelhető pár év alatt, rendkívül kély kiadással, melyen nemhogy ember, de semmitéle állat, : az apró nyulak sem hatolhatnak át. Minden rendelési rajzokkal ellátott ttltetési es kezelési utasítás m iltetik. Ezer csemete elég 200 méterre. — Ara 6 frt r Óriási jöve< utóbbi' a íőarjegrjléfc ingyen él S E 11 még egy olyan könyvet kap ezzel, ki azt cimi nentve küldetni kéri, mely nincsen az a ház, vi annak tartalmát haszonra ne fordítanák, városon gazdag vagy szegény családnál egyaránt. Igy ;en érdekében áll, kik — — — lények foglaljalnak, melyek sz£USoItv&ny-telep< Nagy Eágya, n p. SzShelyhid.
Diócsemeték?"
Pályázat. Szepesvármegye gazd. egyesületénél lemondás folytán 1902. junuár 1-én üresedésbe jövő
titkári állásra é l e l m i szerek értékesili tését eszközlik az elöL irt °/o mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nyújt tagok és nem tagoknak.
Azonnali készpénzeiszámolás.
,
pályázat hirdettetik.
1
Értékesítésre elfogad: c) Magyar Gazdák 6 " Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete Husnemüket, füstölt
hatósági közvetítő
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKABAN. J j ) Sürgönyczim: Aurora—Budapest.
hnst, vadakat, szárnyasokat—élő és leölt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.
Évi javadalmazás 2000 korona és 400 korona lakpénz. Pályázhatnak gazd. akadémiát és tanintézetet végzett gazdák, kik n é m i irodalmi működésen kívül gyakorlattal is birnak. Felszerelt kérvények
4880
az Egyesület Elnökségéhez, Lőcsére, f". é. november 155-ig- küldendők.
KÖZTELEK, 1901. OKTÓBER HÓ
1732
=
(Buccaneer) i l l s i a után, angol telivér 170 cm. m a g a s p e j mén, született 1891.
=
eladó. Felvilágosítással
HALÁSZ
JÓ S Z É F
. 4
szolgál:
számvevő
83
SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.
Az országos hirü Steinfeld-féle fésűs juhászatból szármázd és rendkívüli gyapjuhozamu
F ü g g e t l e n F e n é k
23
-
9 4
PUSZTA-TENYÖ.
H i r d e t é s e k felvétetnek a kiadóhivatalban.
25 d a r a b kos 1250 d a r a b anya 250 d a r a b 2 éves anya 350 db I éves anya és ürü eladó. Bővebb felvilágosítást nyújt
a EVIacsi uradalom, Maes per Debreczen.
4747
B u d a p e s t , IX., Üllői-út 2 5 . s z á m K ö z t e l e k . Magyar kir. államvasutak. 164984/»01. szám.
Pályázati hirdetés. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a budapesti nyugoti, miskolczi, zágrábi, temesvári és zólyomi műhelyeinek gépészeti berendezésére szükséges vas, fém, vasbádog és fa megmunkálására szolgáló szerszámgépek, készülékek, kováes tűzhelyek, kemenczék, tolópadok, fordító korongok, hídmérlegek, futó, daruk, közlőmü•alkotrészek, mühelyi kályhák, 1 drb gőzgép, gőztápszivattyúk, gőzkazánok és 2 drb villamos generátor szállítása iránt ezennel nyilvános pályázatot hirdet, Az ajánlattételre szükséges műszaki leírások és vázlatrajzok valamint a különleges szátlitási feltételek ezen hirdetés megjelenésének napjától kezdve az ajánlatok benyújtására alább kitűzött napig, naponta a hivatalos órák alatt (délelőtt 8 órától 2 óráig) a magy. kir. államvasutak E II. gépszerkesztési szakosztályánál (Andrássy-út 75. sz. III. em.) betekinthetők, illetőleg ajánlatot tenni szándékozók által a magy. kir. államvasutak nyomtatványtáránál (15 koronáért) beszerezhetők, vagy kívánatra az ezekért járó dij előzetes beküldése mellett posta utján megküldetnek. Az ajánlatok lepecsételve, ivenkint egy koronás bélyeggel, valamint „Ajánlat a 164.984/901. számhoz" felírással ellátva legkésőbben f. évi november hó 30-án déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak gépészeti főosztályánál benyújtandók. Az ajánlatok a műszaki leírásban foglalt összes tárgyakra, azok egyes csoportjaira, vagy pedig csak egyes tárgyakra tehetők. Az ajánlatban kiteendők: 1. A szállítandó tárgyak egységárai . koronákban és pedig a szerszámgépek, készülékek, a kovácstüzhelyek, tolópadok, fordító korongok, hídmérlegek, a futódaruk, mühelyi kályhák, a gőzgép, a gőztápszivattyuk, a gőzkazánok és 2 drb villamos generátor általány árban, a kemenczék vasalkatrészei, valamint a közlőmű alkatrészek 100 kgrmkénti egységárban. Az egységárak megállapítására irányadóul szolgáljon, hogy a tolópadok, a forditókorongok, á hídmérlegek, a futódaruk, a gőztápszivattyuk, a gőzkazánok és 2 db villamos generátor az uj nyugoti, a közlőmüalkotrészek pedig a miskolczi műhelybe bérmentve szállítva és teljesen felszerelve- üzemképes állapotban átadandók lesznek. A szerszámgépekre, készülékekre, kovácsolt tűzhelyekre, kemenczék, vasalkatrészeire és a mühelyi kályhákra nézve pedig kiköttetik, hogy azok bérmentve a magy. kir. államvasutak budapésti régi nyugoti mühelyi szertárába szállitandók és ott átadandók. A szerszámgépek ellemközlő müveinek ogységárai, valamint a szállítók által eszközlendő szerelések költségei általányárban külön-külön teendők ki az ajánla2. A megrendelés vételének napjától számítandó, szállítási határidők, melyek alatt.szállító az ajánlott tárgyakat a. fentjelzett helyekre szállítani, illetve üzemképes állapotban átadni magát kötelezi. A magy. kir államvasutak igazgatósága fentartja magának ázt a jogot, hogy a megadott szállítási határidőket egyértőleg az egyes szállítókkal az ajánlatok beérkezése után esetleg megváltoztathassa. Az ily módon megállapított és kölcsönösen elfogadott szállítási határicőknek be nem tartása esetén szállító által a következő kötbérek lesznek fizetendők: a) a 40..0 koronát meg nem haladó gépek és berendezések után külön-külön egyenkint és hetenkint 10 korona ; b) a 4000 koronát túlhaladó gépek és berendezések után külön-külön egyenkint és hetenkint 20 korona; Azon esetben, ha egy szállító több tárgy szállításával lesz megbízva, a kötbér külön minden egyes tárgy után az a) vagy b) pont értelmében lesz fizetendő. 3. A sulyszerint fizetendő alkatrészek pontos súlyai: Az ajánlattevők által ajánlott és a magy. kir. államvasutak által elfogadott súlyokra nézve, úgy fel mint lefelé 5% eltérés fog engedélyeztetni. Ezen megengedett határok között, a kifizetés alapjául a tényleges súly vétetik számításba. Öt o/o-nál nsgyobb eltérés esetén (ugy fel mint lefelé) az illető tárgyak átvétele megtagadható. Ha azonban a m. kir. államvasutak igazgatósága azok átvételét elhatározná, akkor 5°/o-nál nagyobb súly többlet nem fizettetik, az 5°/o-nál kisebb sulylyal szállított alkatrészeknél pedig a fizetés alapjául a tényleges suly vétetik számításba.. A súly szerint fizetendő alkatrészek súlyai a magy. kir. államvasutak kiküldöttei által hitelesített mérlegen a szállító gyárban fognak megállapittatní. 4. Az általányárban fizetendő tárgyak súlyai valamint az ellenközlő müvek súlyai is külön teendők ki az ajánlatokban. Az ajánlatokban kitüntetett sulyokból 5"/o-nál nagyobb eltérések (ugy fel mint lefelé) szál titok által igazolandók, azon okok. amelyeknál fogva az elérések beállottak. Ezen okok alapján a tárgyak átvétele vagy visszautasítása iránt a máv. igazgatósága dönt. Tulytöbblet nem fizettetik, sulykevesebblet esetén pedig midőn az a gép szilárdságára a máv. igazgatóságának egyoldalú megítélése szerint káros befolyással lehet, jogában áll a máv igazgatóságának a gép átvételét is megtagadni. Oly esetben azonban, midőn a sulykevesebblet a m. kir. államvasutak igazgatóságának egyoldalú megítélése szerint a gép szilárdságára káros befolyással nem bír és a gép átvétetik, a máv. igazgatósága az 5°/o-nál nagyobb suly hiányának megfelelő értékét, mely 100 kgrmkint 20, azaz husz koronában állapittatik meg, a szállító érdemösszegéből levonni jogosítva van. 5. Az ajánlathoz csatolandók az ajánlott tárgyak oly részletesen kidolgozott rajzai, hogy azokból az egyes szerkezetek pontosan megítélhetők legyenek. Az ajánlatokkal beterjesztett rajzok, ajánlattevőnek vissza nem fognak adatni. Azon tárgyak rajzai, melyeket a magy. kir. államvasutak igazgatósága bocsátott ajánlattevőknek rendelkezésére nem csatolandók az ajánlathoz.
A hazai szállítókra nézve kikötjük, hogy azok a megrendelendő tárgyakat saját gyárukban tartoznak gyártani. Más hazai gyárak igénybe vétele csak a magy. kir. államvasutak igazgatóságának előzetesen kikért engedélye mellett van megengedve. Ha szállítók ezen kötelezettségének meg nem felelnének az esetben a 75440/92. sz. különleges feltételek 22. §-ának idevonatkozó határozmányai fognak alkalmaztatni s a száll.tók minden körülmények közt kötelesek a nem hazai gyárból szállított gépek és alkatrészek szerződés szerinti, árának 20%-át szóval husz százalékát bírság képen fizetni és ezenfelül jogában áll a máv. igazgatóságának saját választása szerint vagy a szerződés teljesítését vagy a kár megtérítését követelni és_a szállítás tárgyát képező gépeket és alkatrészeket szállító terhére és veszélyére másutt bármely áron beszerezni. A megrendelendő szerszámgépekről, fordító korongoknál, hídmérlegeknél, gőzgépnél, gőzkalapácsoknál, generátoroknál és egyébb alapozást igénylő gépekről és készülékekről az alapozási rajzok, az ellen-közlőművek pontos méretűvel és fordulat számnak megjelölésével oly időben lesznek a magy. kir. államvasutak igazgatóságának átadandók, hogy az utóbbi igazgatóság a gépek alapozásának létesítése iránt még a gépek beszállítása előtt a szükséges intézkedéseket megtehesse. A szállításokkal a tolópadok, fordító korongok és hídmérlegek, futó-daruk, a mühelyi kályhák, a gőzgép, a gőztápszivattyuk gőzkazánok és generátoroknál összes részletrajzai másolatban lesznek a magy. kir. államvasutak igazgatóságának minden külön díjfizetése nélkül átadandók. Bánatpénz fejében az ajánlott összegek 5°/o-a vagy készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban az ajánlatok fentjelzett benyújtási határideje előtti napon déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak budapesti főpénztáránál leteendő megjegyezvén, hogy az értékpapírok a budapesti, illetve bécsi tőzsdén legutóbb jegyzett, 14 napnál nem régibb utolsó árfolyam szerinti értékben számittatnak, de a névértéken felül nem fogadtatnak el. Az ajánlatok érdemleges elintézése után négy hét alatt az el nem fogadott ajanlattevők bánatpénze visszaadatni fog, a szállítással megbizott ajánlattevők bánatpénze pedig a megreudelés kézbesítési napjától számított 8 nap alatt a kereseti összeg 10°/o-ára lesz kiegészítendő és biztosíték czimén fog visszatartatni. A szerszámgépek, készülékek, kovácstüzhelyek, kemenczék és a mühelyi kályhák beszállításuk után a tolópadok, a fordító korongok, a hídmérlegek, a futódaruk, a közlőműalkatrészek, a gőzgép, a gőztápszivattyuk, kazánok és a generátorok a rendeltetési helyükön való felszereltetésük, üzemképes állapotba való helyezésük és jó dredménynyel megejtett kipróbáltatásuk után ideiglenesen fognak átvétetni és az^azok ntán kijáró keresetj összog a magy. kir. póstatakarékpénztár cheque és clearing forgalma utján fog kiegyenlittetni, Azon esetben, ha a szállítók által eszközlendő szerelési munkák a kitűzött határidőben hatáskörünkön kivül való okokból eszközölhetők nem volnának, akkor szállítóknak azon jog biztosíttatik, hogy . a beszállított gépek értékének kifizetését kérhessék, a szerelésért járó összeg azonban csak is a szerelés eszközlése után folyósittatik. A kifizetendő kereseti összegből egy per mille a máv. nyugdíjra nem jogosított alkalmazottjai külön segélyalapja javára le fog vonatni és visszatartatni. Az ügylettel járó bélyegilleték költságeket szállító viseli; az illeték az 1881. XXVI. t.-czikk 10. §-a szerint az illetéki díjjegyzék ,9. tételének jegyzéke értelmében akként rovandó le, hogy a szállító által kiállított nyugta nemcsak a nyugtatványi bélyegilleték czimén a II. fokozat szerint járó bélyegekkel látandó el, hanem arra még külön a szerződés után a III, fokozat szerint járó illeték fejében utalványozott összegnek megfelelő éftékü bélyegjegyek is rágasztandók. Szállító a szállított tárgyak szerkezetének helyésségeért és teljes megbízható működéséért, aekifogástalan kivitelért, valamint a felhasznált anyagok jó minőségeért az üzembevétel napjától számított a szerszámgépekre, kovács tűzhelyekre és kemenczékre nézve lia.t hónapi, a többi tárgyakra nézve pedig ugyancsak az üzembevételtől számítandó egy évi jótállást tartozik elvállalni. A biztosítéki összeg a jótállás letelte után fog Visszáfisettetni, mindenkór annyiban a mennyiben szállító a jótállási köteiezettség alól feloldottnak lesz tekintendő. Szállító beleegyezni tartozik abba, hogy a máv. igazgatósága a megrendelt tárgyak gyártását szállító gyárában saját közegei által ellenőriztethesse. A szállító által a magy. kir. államvasutaktól előzetesen kikérendő engedély alapján megbizott más hazai gyárak a tárgyak ás anyagok megvizsgálása és ellenőrzése tekintetében ugyanezen szempont alá esnek, mint szállító saját gyára. Per esetére egyetértőleg megállapíttatik, hogy a jelen pályázati hirdetés alapján eszközlendő megrendelésekből eredő mindazon perekben, a melyet a magy. kir.. államvasutak igazgatósága - mint felperes - folyamatba tenne,, aláveti magát szállító a magy. kir. államvasutak tetszése szerint szabadon választandó akár a sommás, akár a rendes bíróság illetekességének és eljárásának. Ellenben azon perek, a melyekben a magy. kir. államvasutak mint alperes jelentkeznék, csakis a magy. kir. államvasutak. igazgatóságának székhelye szerinti illetékes bíróság előtt az ügy itermészetének megfelő eljárás szerint döntendők el. A magy. kir. államvasutak igazgatósága fenntartja magának azt a jogot, hogy tekintet nélkül az ajánlott árakra, az ajánk'-ttevőket az általuk ajánlott összes tárgyak, vagy csak azok egy részének szállításává! bírhassa meg, vagy ajánlatot nem tett más czégeket is szállítással megbízhasson, a szállítástól egészen eltekinthessen és végre a kiirt tárgyakat a kitüntetett mennyiségnél nagyobb mennyiségben is megrendelhesse. Ajánlattevő ajánlatával annak benyújtásától számítva 3 hínapig kötelezettségben marad. .. Budapest, 1901, évi október hóban. Az igazgatóság.
§5. SZÁM Íl-IK ÉVFOLYAM. Hirdetési ár 15 szóig 60 fillér, ezen felül minden szó 4 fillér, kövér betűkkel minden szó 8 fillér beiktatásonként. A legkisebb hirdetési dij 6 0 Mér.
KÖZTELEK,
1901.
OKTÓBER
KIS HIRDETÉSEK.
B e t ö l t e n d ő á l l á s o k r a vonatkozó hirdetéseket csakis a h i r d e t ő czimén e k Kitételével k ö z l ü n k . g @ P K I S B I R B E T É S E K F,I.Ő«K F I Z E T E U f B Ő K . - g g Gazdatiszt ÁLLÁST KERESŐK. Intézői, vagy ispán; állást keres 12 (30 éves) gazda, jelenleg egy bérgazgaságot^ kez|V mely Czim a kiadőhivalban. - 4600 tán hagyja el, volt főnökétől Szeszgyárvezető, kitűnő referencziákkalszol^nélküli;, ki gálhat. Szives megkeresés; fiatal, nős, Gazda 28 éves, kath., gyermektelen, paraszt ^szüISk^pernieke^j
néUttl. vagyok" Fodo^PétOT Szobonya Bertalan ny. kir. f. i. igazgató úr az érdeklődőknek ajánl. 4887 Gazdasági ellenőri egyén, ki kitü ő bizonyítványokkal rendelkezik, a kettős könyvitelben tökéletesenjartaji, tő*"nyelvet™—'^Szükség esetén óvadékkal is rendelkezik. Szimegkeresések „Gazdasági könyvvelő" jelige alatt a kiadóhivatalba kéretnek. 4606 3 4 éves praiissal biró, a' gazdaság minden ágában, nyugoti fajú marhák tenyésztése, tejgazdaság, szeszgyári számadásokban jártas, kereskedelmi akadémiát végzett mérlegképes gazdatiszt, — az intern gazdaség kezelését U elváUalja Gazdatiszt éri ..teljes gyakorlattal, nős, kezelésre ^ k™reTujgazdaságot önállóan kezel; jártas könyvvezetés, levelezés, tehenészet, hizlalás-, dohányÁllását nősülés czéljából változtatni óhajtja. Czim a kiadóhivatalban/ 4839
—"aiíst
Gépész ajánlkozik újévre, vagy azonhal, ., ki uradalomban huzamoS p e s i
0
Wrt vizsgázott íoeomobil, stabil kitoő° n g^lk^rlatf 8 Wzonyitványokkal ^ rendelkezik,^82
Földmivesiskolát ^
taí6bi?! ^ftonaMtefe^etteégé. 22^éT^eá^6keres'i>—rie'het^eg8— nagyobb gazdaságban teljes jükakalmazást. Ozim ; Kovács Gy. József, Enying. 4Q90 Delbreczeni felsőbb gazdasági tanintézetet jó sikerrel végzett gazdász, ki 2000 holdat, 100 hold dohányi engedélyei önállólag kezelt 16 évig, megfelelő állást keres azonnali belépésre. Czim a kiadóhivatalban. 4863 Gazdatiszt, ki előbbb saját- birtokát kealföldön nagyobb gazdaságot önállóan kezelt, a gazdaságnak
A pnszta-kürti
Gazdáknak fontos!
uradalmi Igazgatóságánál Strilek, Morvaország.
24
drb
állattenyésztési m. k. felügyelő fudapest, VII., CsomSri-út 15., II. 8. Munkái a
telivér
OberiiMiháli Luczernát, előHasi Lóherét, íiszöés t e h é n Bükkönyt, eladó Lenmagot SZEMERE HUBA
gomlba—farkasdi gazdaságában. Kivánatra MENDE, vagy IMONOR állomásra kocsi megy. 4851 Gazdatiszti állást keres egy .62 éves, nőtmajniirjnoksége, külföldi czégek len, ref... vallású — hat évet Kezelőtiszti, bevásárlója vagy intézői ^!1n"eVíág1azafák tiszti minőségben töltött, —. B t t d a p e st , német nyelvet szóbelileg tudó okleveles, gazdi. Közép és nagy VII., Kerepesi-ut 10. szám. uradalmakban , működött _ a ban^nvert igen jó ajínlatokkal legjobbak, BizfQS jövőjét igéró rendelkezik. Beszél magyar és németül, jelenleg is tata-. is működni. Megkeresések . Igen Kép, válogatott vBrSskéretn'ek,"1110' 'K*486Í tarka simmentháli jellegű 1—2, f|phet^s|lZ^ (8) évea 1»« Gépész-Kovács, , ki ily minőségben SgSjgjJ* Gépész vizsgázott, nagyobb uradalomból kitűnő gyakor* Polanecz lá péter 3 'lJjpest, úgyszintén l«sprlmá.bb olcsón eladő. az arlenalban dolgozott, t legjutányosabb á r mlekötni o i való S kélr Sajánkel fiukon az összes gazdasági gépek kezelését^ és jjívltasAt, Kertész, Zerge-utca 8. ^ Bognármester Klein és Spitor Kla-Czelll kereskedők. Megrendelések egy ez« ig szerint valamely mágyarorSí ági ura- bármikorra is elfogadtatnak. lldílsa mia'tt állást keres. Teleltetésre Kitűnő bizonyítványok s i 6 referencziák. Czime a keresek 80-40 darab számos kiadóhivatalban. 4796 Szakvizsgázott marhát, vagy ennek megíelélS 0 •vadászatban, * vadtenyéaztés- szalma és zöldtakarmány Gyermekek mellé ajánlkozik középkora :. ban'járfas,"állást k^resí'Rőka keresésre ' Majláth András özvegy Cíiine: u. p. Király-Darócz Adorján Jánosné Püspök- 4., Ferencz Budapest, Zerge-u. Esztró, 4645 1 12. ajtó 4. 4884 Szatmármegye. mazva. Czi^aMadóh^ataíbai
Asehenbrandt Pál, Ozegléd.
Erdei csemeték
Gróf Herberstein Albert 3131
mig a készlet tart 100 kgként 19 koronáért kapható vasúti állomásainktól.
Főgépészi^ ^
Ingyen ős Mrmentve. W i l h e l m Frick os. és kir. udvari könyvkereskedő. Wien, Graben, No. 27.
szép, erős átültetett luczfenyő és fekete fenyő 10C0 budapesti gyakorló ügyvéd. drb 2 éves kor; 6; 3 éves Ára portómentei küldéssel kor. S; 4 éves kor. 10, 56 kr. = 1 kor. 10 fillér. 10.000 drb. kor. 50, 70, 90. Tölgy (Qu. pedunculata) 1 1000 drb kor. 8, a „KÖZTELEK" éves 10.000 drb kor. 70. Pecz kiadóhivatalánál Ármin faiskolatulajdonos, Budapest, IX., ÜHöi-út 25. Budapest, VIII.,Kalvária-ter8.
mindenkor nagyobb mennyiségben, dm választékban kaphatók
Gazda 33 éves, erőteljes és erélyes, dalmakban ^ szolgál, kéfcSbb
juiAt
Adalék az Agrárprogrammhoz. A válság oka és kibontakozás utja.
állatgyőgyászatl, erdészeti, vadászati, kutyatenyésztés, halászati, kert és sző őmüvelés, házigazd. természettudományi könyveket.
Dr. Galovits Zoltán
Eredeti Rambouillet kosok
Hanna vetőárpa
llező- és t e j gazdasági
Uradalomból eredő használt gőzcséplő és
gazdaság mlnder^ában'já * tas, több érig nagyobb tehenészettel és tejcsarn okkal egybekötött gazdaságban
lépésre Is^szerény^fettétetek méllett állást keres. Szives megkeresések , K. t." Bihar Udvari, Biharm. kéretnek: 4901
ságbín^zerezte, keresSmegCzim a kiadóMvata\bafl.P 4864
| Csak mezőgazdák és a szakirodalom terI ménjei, továbbá állást keresők és adók I hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban.
Csak oly levelelire válaszolunk, melyekkel vMaszra szükséges levélbélyeget vagy levelezőlapot kflldenek.
Valkányi gazdaúgban áll. törzsköayvvezett teliOziSf'póíá^^GyLgy^J^zvér Simmentháli s^zámfeletlij vizsgázott gépkezelő is, jelenleg is ^egy nagyobb uradaloméves üsző, 3 drb U/2 évea Gazdatiszt bika, 1 engedélyezett 4 éves mezőgazdasági szeszgyártásban teljesen jártas s eddig; is á?l™ ^működött™állást ke-es.- BiXp^trSip-u^e^II^em.™^ Eddigi működéséről kitűnő bivetőgép, 3 drb vi 4882 . :ettős erdei R. Ss kezésíéf'teim a'tódóhivatalherés szekerek ju ban. 4567 n eladók. Bővebl ÁLLATOK. Bronz pulyka ^ K i s g a z d á n a kfia,^ Gödöllőről származó törzsek
^ :
Gépész és géplakatos állást ^ r e s ,
HO 3 0
^^^
Wolf S o m a
Elsőrendű minőségű
Ló-
pokróczok
Megrendelhetők a szerzőnél, lega egyszerűbben pénz előleges beküldése mellett.
bámulatos olcsó árban, a legnagyobb választékban kaphatók:
NAGEL ADOLF vízmentes ponyva, zsák és lótakarók gyári raktárában. BUDAPEST, V., Arany János-utcza i2. • m Telefon 3 5 - 9 3 .
SSO
h-oldas
\irri
növendék ökör és Oszö borjakat
Baromfi tenyésztésre voTyuktenyésztés 2 korona. 1 és kaesatenyésztés Pulykatenyésztés 2 kor. Baromfi és tojás értéke-
birtok |
szabadkéziből
kerékpár
U
J
kedvező fizetési feltételek mellett. Í O — 1 2 % tiszta j ö v e d e l m e t lioz, I vasúti állomás birtokon. Csakis komoly I vevőnek vagy bérlőnek adatik bővebb fel- | világositás. A b i r t o k b á r m i k o r átvehető. Czim e lap kiadóhivatalában. 480
1734
KÖZTELEK, 1901. J)KTÓBER HÓ
GÚZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gézekével fcq'luiM Tagy*k tlrálallri; épágy
mélyrigolozást
szfilő-telepitésekhez.
írdeklM»k kéretaek, k«Sy klaiti WMe«kei fsrdnljaiwk.
WOLFF ERNŐ,
BUDA PEST-KELEM ÖLD
Acetylen-lámpák
rud- és pózna-, valamint kézi-, kert-, istálló-, kocsioldal acetylen-lámpák kaphatók:
BÁRDI JÓZSEFnél, Budapest, VI., G y á r - u t c z a 4 8 . s z á m .
Lapunk bekötési táblája 2 kor. 72 fül.
(portómentesen)
!
.23
83.
SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.
Szűlűvesszd eladás. Anyagi felelősséggel a szokványminőségért elad a harasztí-i 145 holdas szőlőuradalom
sima és gyökeres hazai vesszőket, fás- és zöldojtványokat, sima és gyökeres amerikaiakat, igen jutányos árban. Készlet 3 millió, fajtisztaság és kifogástalan minőségért az uradalom szavatol. Felvilágosítást nyújt, valamint árjegyzéket díjmentesen küld a
„Szőlészeti Intézéséi?" Duna-Haraszti,
kap&ató kiadónivatalunkban. Egy
és több
Pestmegye.
vasú
egyetemes
a o i ó l o k é l m is
d a l a j m i v e l o
eszközeim afesó Ir, dhtfrendtt m i n ő s é g és czélszerü szerkezetüknél fogva országszerte legjobb hirnévnek és kelendőségnek örvendenek. Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok.
B á c h e r
E u d ö l f
i m m w M m á á
n y i V i l
C8,
é
V I . her .,
™
s M
.».
Magyarországi vezérképyiselő: S z i i c s Z s i g m o n d . JLm ü n i c u m D r i l l
1
11
©fyetemes mmrbavat&góp sokoldalú használhatóságánál, czélszerii szerkezeténél fogva egész Európában
*í £ s
a l e g j o b b hírnévnek és a l e g n a g y o b b kelendőségnek! crveftd, ezeknélfogva az összes eddigi vetőgépekí között az
S 3ps £
•1*0 b o l y é t f o g l a l j a el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással készséggel szolgál:
i M e l i c h a r
F e r e n c z
i l cs. és kir. szab. kizárólagos vetőgépgyára Budapest, VI. ker., N a g y m e z ő - u t c z a 68.
Nyomatott a ,Pátria* irodalmi vállalat- ts Djcníai lÍMvéi-stÜrtafágrál Eudafest, Üllöi-ut 25. (Köztelek).
sí ' i