34. (993.) szám.
Budapest, 1901. május hó 1.
XI. Évfolyam.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. &.z országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Az Országos Wasry. Gazdasági Egyesület tulajdona.
Az egyesületi Unics felügyelete alatt: Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre Főszerkesztő és klad&sért felelői: For.ter Géza az OMGE. igazgatója. Felelős szerkesztő: Szllassy Zoltán az OMGE. szerkesztő-titkára. 5 korona.
AZ OMGE. KÖZLEMENYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1901. május 3. d. u. 4 órakor. Számvizsgáló-bizottság ülése. .„.. m á j u s 6. d. u. 4 órakor. Sörárpa és komlókiállitást rendező bizottság ülése. „ május 7. d. e. 10 ó. A pozsonyi t II. mezőgazdasági orsz. kiállítás ; Il-ik főcsoportja rend. biz. ülése.
Meghívó. A pozsonyi II. mezőgazdasági országos kiállítás II. (mezőgazdasági termények) főcsoportja rendező-bizottságának f. évi május hó 7-én kedden d. e. 10 órakor a Köztelek nagytermében tartandó ülésére. Az ülés tárgya: a II. főcsoport kiállitásá" nak tervezete^ Bujanovies. Sándor s. k., a rendező-bizottság elnöke.
Szóló mindenek előtt jelzi, hogy ez ügy beható megvizsgálása tulajdohképen a kivándorlásibizottság feladata s azt csak egynéhány sürgős óvóintézkedés foganatosítása czéljából teszi szóvá. Ily sürgős intézkedések foganatosítását szükségessé teszi elsősorban azon körülmény, hogy itt, különösen ami a kivándorlásra kerülő emberanyag értékét illeti, talán a kivándorlási mozgalom legveszedelmesebbikével állunk szemben, mert ez esetben kizárólag felnőtt, munkaképes és magasabb igényeknek is megfelelő munkásemberek kivándorlásáról van szó. Másrészt tekintetbe kell venni azon veszedelmet, mely onnan származik, hogy a délvidéki sváb munkásoknak ezen mozgalma azon országban, mely felé •irányul, "azaz Németországban, elsőrangú országos testületek által mesterségesen és tervszerűen előkészíttetik, ami könnyen odavezethet, hogy e mozgalom a Délvidékről az ország többi németajkú vidékekre is átcsaphat. Igy a „Württembergischer Landwirtschaftlicher Gauverband" közvetített számos délmagyarországi munkást, akiknek munkájával az odavaló földbirtokosok nagyon meg vannak elégedve. A württembergi „Centralstelle für Landwirtschaft" még ennél is tovább ment, amennyiben átiratilag értesítette az összes kerületi gazdasági egyesületeket, hogy ezek számára is elvállalja a délmagyarországi mezőgazdasági munkások közvetítését. E czélból a Centralstelle érintkezésbe lépett a „Német települők és kivándorlók központi egyesületével" s ez az egyesület volna hivatva a munkásokat szállítani.
ndapest (Köztelelt), íllöl-út 35. szám Kéziratokat a szerkesztőség n
ból álló különvonat "visszi őket Szolnokon és Hatvanon át az északi határig s ami a legfigyelemreméltóbb, ezen hosszú utért személyenként csak 4 koronát fizetnek, mert igénybeveszik ugyanazt a kedvezményt, melyet a vasúti személydíjszabás inkább a helyi közlekedés megkönnyítésére az egyes munkáscsoportok szállításánál engedélyez. Tekintve a mozgalom rohamos terjedését, ha azt rövid időn belül megszüntetni, vagy legalább is szűkebb korlátok közé szorítani nem sikerül, ez a rnunkáshiány fokozása révén nemcsak a délvidéki gazdák nagy anyagi kárát okozhatja, hanem a munkaerő e folytonos elfoglalása folytán hosszú időre a Délvidéken a mezőgazdaság föllendülését és intenzivebbé alakítását lehetetlenné fogja tenni; másrészt a mozgalom tovaterjedése mindjobban gyöngíti azt az alapot, melyen a Délvidéken eddig a többi nemzetiségekkel szemben a magyar állameszme fenhatósága nyugodott.
A mozgalmat előidéző okokat kutatva, előadó kétféle okot sorol föl: gazdasági és társadalompolitikai természetüeket. E kivándorlási mozgalom legfőbb gazdasági indító oka azon súlyos gazdasági válság, mely a Délvidéken is már akut jellegűvé vált, amit elődéztek az utóbbi évek rossz termései, valamint az a körülmény is, hogy a Délvidéken még nem igen tudtak terjeszkedni a modern közgazdasági élet eszméi, Közgazdasági szakosztály ülése. sem a mezőgazdasági ismeretek ujabb vív(1901. április 24.) mányai s végül, hogy a Délvidéken a gazdatársadalom még sehogy sincs szervezve. Jelen voltak gróf Zselénski Róbert elnöklete A közvetítési feltételekből kivehető, hogy a alatt Bálás Árpád, dr. Baross János, dr. Bródy N., A mozgalom társadalompolitikai okai közül Bernát István, dr. Csillag Gyula, Gosztonyi Géza, munkaadónak kell az odautazási költséget, 20—22 első sorban tekintetbe veendő azon sajnálatraMakfalvay Géza, Bainer Kálmán, Thaisz Lajos, márkát, viselnie, a visszautazási költségek azon- méltó körülmény, hogy a délvidéki svábok közt . gróf Tisza István, Stojkovics Emil, dr. Tóth Jenő, ban csak részben terhelik őt. ujabb időben mindjobban terjed a német nemZórád István stb. szakosztályi tagok, a tisztviselőA férfiak napi munkabére 1-20—1'60 márka, zeti szellem, másrészt mint közvetlen elqidéző kar részéről Forster Géza igazgató, Szilassy ezenkívül terményekben hetenként Vs font hus, ok azon tény, hogy az emiitett németországi Zoltán szerkesztő-titkár, Buday Barna és Jeszenszky1 font borsó, 1 font rizs, l'/a font liszt, 1 font munkásközvetitő testületek délvidéki közegei Pál titkárok, Rubinek Gyula ügyvezető-titkár és zsir, 8 font kenyér, 12 font burgonya és 3V-2 ugyanazok, akik a német Schulverein politikai de Pottere Brúnó segéd-titkár, mint előadók. agitátorai. liter tej. Gróf Zselénski Róbert a szakosztály elnöke Azon helyek, honnan a délvidéki kivándorA mozgalmat előidéző okok megszüntetéüdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja. Az lás irányul, különösen a bácskai protestáns sváb sére előadó első sorban javasolja, hogy a Délelső tárgy: községek, mint: Hegyes, Kishegyes, Fekete- vidék válságos helyzete javítására, mint első hegy, Verbász, Kula, Torzsa stb., e helyeken sorban hivatott közegek a " délvidéki megyék Javaslat a délvidéki kivándorlás megakadályokülönösen a községi tanítók és kántorok busás gazdasági egyesületei hivassanak fel oly czélzása tárgyában közvetítési dij mellett üzletszerűen foglalkoznak ból, hogy működésűk területén az eddiginél inDe Pottere Brúnó segédtitkár; A délvidéki a munkás-közvetítéssel. A délvidéki sváb mun- tenzivebb és eredményesebb tevékenységet fejtsváb munkások Németországba irányuló kiván- kások kora tavasz óta mindnagyobb rajokban senek ki, de különösen a sváb munkások kivándorlása ujabb időben óriási mérveket öltött. vándorolnak k i ; minden 2—3 hétben 6—8 kocsi- dorlási mozgalmát kellő figyelemmel kisérjék s
-
Londoni rézjegyzéshez
alkalmazkodva a mai naptól visszavonásig-
•,„••
LESZÁLLÍTOTTUK a vegytiszta í i u h s í ^ í
és „ H u n g á r i a " r é z g á l i c z n a k
nagyobb mennyiség vételénél kisebb
„
„
... •;„.
_„ ... ... ...
IOO k g r . ' k é n t a b b u d a p e s t i
„MAGYAR
MEZŐGAZDÁK
árát
... 6 4 k o r o n á r a ... ... ... ... 6 5
„
raktárunk
SZÖVETKEZETE"
mmmmmmmmm-m—mm—mm—mmm
M a i számunk 3 0 dldaí.
Budapest, 7., Alkotmány-u. 31 i
i.
—
—
I.i
76
KÖZTELEK,
mindent elkövessenek arra nézve, hogy a mozgalom továbbterjedését megakadályozzák. Másodsorban súlyt fektet arra, hogy az OMGE. gazdasági előadások, mezőgazdasági kiállítások és versenyek minél sűrűbb rendezése által a jövőben a Délvidéket is vonja be működése körébe. Felkérendő továbbá a- belügyminiszter, hogy közigazgatási közegei utján, különösen a politikai és munkásközvetitő ágensek törvényellenes és nyerészkedő agitáczióját ellenőriztessse, illetve lehetetlenné tegye. Felkérendő a kereskedelemügyi miniszter is, hogy oly esetekben, mikor nyilvánvaló, hogy az utazó munkások külföldre törekszenek, a kedvezményes utazást "ne engedélyezze, illetve a személy- és podgyász-dijszabás ide vonatkozó rendelkezéseit ujabb rendelettel megváltoztassa, másrészt felkérendők a-m. kir. államvasutak és délvidéki helyi érdekű vasutak igazgatóságai, hogy a Délvidéken s különösen az érintett községekben utasítsák az állomásfőnököket, hogy mihelyt községükben a lakosság, vagy munkások közt a kivándorlásra irányuló készülődést észreveszik, erről tegyenek jelentést a megyei . hatóságoknak, a vasúti igazgatóságnak és vármegyei gazd. egyesületnek. Végül: a mozgalmat előidéző társadalompolitikai okok ellensúlyozását illetőleg az Országos Nemzeti Szövetség volna hivatott a Délvidéken létesítendő, minél számosabb vidéki Szövetség alakítása utján a jelenleg teljesen visszavonult és elernyedt délvidéki magyar társadalom szervezése és életrekeltése utján a mindjobban terjedő német nemzeti irányú agitácziót hatékonyan ellensúlyozni. Az alábbi határozati javaslatot terjeszti a szakosztály elé, kérve annak elfogadását: Határozati
javaslat.
1. Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" úgyis mint a „Gazdasági Egyesüseletek Országos Szövetségének" központja, feliratilag hivja fel a földmivelési és belügyminiszterek figyelmét a délvidéki sváb munkások Németországba irányuló kivándorlására, mint a kivándorlás jelenleg legveszedelmesebb ágára és kérje fel a mozgalom ellensúlyozására, .
a szükséges ugy gazdasági, mint közigazgatási intézkedések sürgős megtételére. 2. Feliratilag felkéri a kereskedelemügyi minisztert, hogy oly esetekben, mikor nyilvánvaló, hogy az elutazó munkáscsoportok külföldre törekszenek, az ily munkásoknak kedvezményes utazás ne engedélyeztessék, felkérendő továbbá a kereskedelmi miniszter arra, hogy a Délvidéken, de egyáltalában mindenütt utasítsa az állomásfőnököket, kik tudvalevőleg a község népességével állandó érintkezésben vannak és e népesség ügye-baját és törekvéseit jól ' ismerik, hogy mihelyt községükben a lakosság, vagy munkások közt a kivándorlásra irányuló készülődést, észreveszik, erről rögtön tegyenek jelentést egyrészt a megyei hatóságoknak, a vasúti igazgatóságnak és a megyei gazdasági egyesületnek. 3. Kérje fel az „OMGE." úgyis mint a „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének" központja, a bácsmegyei, krassószörénymegyéi, a torontálmegyei gazdasági egyesületeket és a Délvidéki földmivelők gazdasági egyesületét arra, hogy a sváb munkások kivándorlási ügyét figyelemmel kisérjék, a szerzett tapasztalatokat velünk tudassák és minden lehetőt kövessenek el arra nézve, hogy e veszedelmes mozgalom tovaterjedését megakadályozzák.
:
4. Végül javaslatba hozom, hogy a kivándorlási kérdés e része is behatóbb megvizsgálás és teljes tisztázása czéljából áttétessék a kivándorlási bizottsághoz, mely az eszközölt helyszini vizsgálatok és végzett tánulmányok" megéjtése után' a szükséges javaslatokkal ismét a Szakosztály elé fog járulni.
1901. MÁJUS HÓ 1.
Makfalvay Géza annak okát, hogy a mezei munkásokat tőlünk Németországba viszik, szóló abban találja, hogy ez ország oly nagy kereskedelmi és ipari fellendülésnek örvend, amely a munkást a mezőgazdaságtól elvonja. A német Schulverein emberei szervezik e mozgalmat, melynek nemzetiségi politikai czélokat is tulajdonítanak. Tudjuk, hogy a németek a nemzeti szellem erősítésében a végletekig mennek, mire példa, hogy mikor pár év előtt a német gazdák körutat tettek nálunk, nem átallották ezen különben képzett emberek a sváb lakósságot egyenként elővenni és szidni, hogy magyarul beszélnek és köszöntenek, ugy, hogy a társaság magyarországi vezetői kénytelenek voltak erélyesen föllépni ellenük. Szóló abban a nézetben van, hogy ezen munkáselem kifelé való törekvése természetes, mert ott a mezei munkás többet keres és a munkabér sokkal nagyobb pénzértékü, mint nálunk. Helyesli előadó azon javaslatát, hogy preventív intézkedéssel gondoskodjék az állam, hogy a magyar munkásoknak itthon egyik helyről való közvetítése érdekében adott utazási kedvezményben ne részesüljenek az . országot elhagyó munkások, mert ezzel mezőgazdaságunk kerül nehéz helyzetbe. Minthogy az előadó által javasolt preventív intézkedések olyanok, melyek a szabad mozgás elé korlátokat nem vonnak, elfogadja a javaslatokat azzal a hozzáadásai, hogy a kormány figyelme hivassék fel arra is, hogy a délvidéki kivándorlási mozgalom intézői (tanítók, papok, kántorok) cseléd- és munkásközvetítést hatósági engedély nélkül ne folytathassanak. Gróf Tisza István a délvidéki kivándorlási mozgalmat előidéző okok megszüntetésére helyesebb irányba kívánja terelni a délvidéki földvásárlás, telepítés és parczellázás módjait. Ha a pénzintézetek drága kamatlábaitól mentesittetnek az ilyen kisebb telepítések és földvásárlások és olyan kedvezményekben részesülnek,. mint a szorosan vett telepítések, akkor ujabb lendület adatnék a helyes birtokmegoszlásnak s azon egészséges áramlatnak, mely a délvidéken megvan a magyar és német lakosságban, hogy t. i. kisebb rajokban települ oly vidéken, ahol földhöz juthat és megélhetése könnyebb. Makfalvay felszólalásához még azt fűzi hozzá, hogy az illetékes egyházi hatőságok figyelme is felhívandó vohia a mozgalomra. Előadó javaslatát, melyhez hozzájárul, még ezzel egesziti ki. Dr. Csillag Gyula elvileg és. általánosságban elfogadja a javaslatot, utal azonban a kivándorlást korlátozó törvény meghozatalának szükségességére ; Német- és Olaszországban már törvény szabályozza a kivándorlást, mely szerint oly egyének, kik a belföldön magánjogi kötelezettségeiknek eleget nem tettek, ki nem vándorolhatnak. Továbbá a kivándorlási ügynökségek e külföldi törvényekben bizonyos kaucziókhoz köttetnek és rendőri felügyelet alatt állanak. Rendőri tilalmak vannak a kivándorlásra hamis Ígéretekkel való csábítás megakadályozására. Ily intézkedések szükségessége forög fenn nálunk ís. A javaslatban kontemplált állomási főnökségek helyett a mozgalom megfigyelésére és bejelentésére a törvényhatósági és járási közegeket véli alkalmasabbnak. Előadó hozzászólása után gróf Zsélénsky Róbert elnök kimondja a szakosztály határozataként, hogy előadó határozati javaslata a vita során felhozottakkal kiegészítve elfogádtatik és a délvidéki kivándorlási kérdés kiadatik a kivándorlási bizottságnak tüzetes tanulmányozás és előkészítés végett. A szakosztály félkéri gróf Tisza Istvánt, hogy a kivándorlási bizottság működésében részt venni s az általa most felvetett kérdést a bizottság legközelebbi ülésén előterjeszteni szíveskedjék. A Pestmegyei és Dabreczeni gazdasági egyesttietek átirata a mezőgazdasági termények áralakulását befolyásoló tényezők szabályozása ügyében. Bubinak Gyula előadó : A pestmegyei gazdasági egyesület abból az alkalomból, hogy a főváros az őrlési engedély visszaállítása tárgyában ankétet tartott, foglalkozott -ezen ankét anyagával a monori járás mezőgazdasági bizottságának részletes előterjesztése és javaslatai alapján, mely bizottság a fővárosi ankét anyagát bírálat tárgyává téve oly következtetéseket von le, e -nagyfontosságú kérdésben, meivek. dicsére-
34. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. tére válnának bármely gazdasági testületnek is, melyeket a megyei egylet választmánya némileg módosítva megküldött az összes gazdasági egyesületeknek tárgyalás végett és a- Szövetségnek is azzal, hogy azokat a f. évi szövetségi nagygyűlés elé terjeszsze. A járási bizottságnak a megyei egylet választmánya utján elénk terjesztett memoranduma a fővárosi ankét anyagából kiindulva az őrlési engedély kérdésével foglalkozik, mint oly kérdéssel, mely bár idejét mult dolog, de amelynek tárgyalása nyomán sok oly momentum merült fel ujabban, melyek sürgős orvoslást igényelnek a kormányzat részéről. I g y a memorandum főként a budapesti tőzsde reorganizócziójára helyezi a fősúlyt, de nem oly széles alappal, mint azt a szövetség sürgeti, hogy t. i. törvényes szabályozás alá vétessék a tőzsde s ennek keretében a fedezetlen határidőüzlet, de a memorandum csak részleges orvoslásokat hoz javaslatba s azon óhaját fejezi ki, hogy a tőzsdeügy országosan szerveztessék s mint az áralakulásra egyedül irányadó piacz a nagyobb ellenőrzés alá vétessék, azért a pestmegyei egylet akként kontemplálja, hogy kizárólag a földmivelésügyi miniszter ellenőrzése alá helyeztessék a tőzsde. A másik körülmény, mire az egylet, illetve a járási gazdakör a figyelmet felhívja az, hogy ugyancsak a fővárosi ankét tárgyalásai nyomán nyilvánosságra jutott, hogy egyes vállalatok egész exisztencziájukat a keleti államok nyersterményeinek behozatalában látják s ezen vállalatok jelentékeny állami támogatást élveznek, mint pl. az államvasutak is vasúti refakoziákkal kedvezményezik a keleti termények behózátalát s itt utalni lehet a Dunagőzhajózási-társaság és a fővárosi közraktárak intézőségére, melyek kijelentik, hogy reájuk létkérdés az őrlési engedély fentartása, mert egész működésűk a keleti terményeknek nyugat felé való közvetítésében kulminál. A javaslat tehát mindezek kiküszöbölésére azt czélozza, hogy minden egyes, a mezőgazdasági terményekre adott vám, vagy vasúti és hajó díjkedvezmény engedélyezésénél első sorban a földmivelési miniszternek biztosittassék befolyás. Legfontosabb momentum a javaslatban az, hogy az egyesület és járási gazdakör bizonyos antagonizmust lát a földmivelési miniszter és kereskedelmi miniszter között a kereskedelmi és földmivelési kérdésekben s tényleg — mint tudjuk — a multak tapasztalata szerint a kereskedelmi miniszter az általa képviselt érdekkörök hatása alatt oly tarifális kedvezményeket léptetett életbe, melyek a mezőgazdaság érdekeivel nem voltak egészen kongruensek. Ezt a javaslat olykép akadályozná meg, hogy a közlekedési ügyek egy önálló közlekedésügyi minisztérium keretébe utaltatnának, mely sem egyik, sem másik érdekkör által nem befolyásolva, mindkét miniszternek előterjesztéseit, vagy kívánságait függetlenül bírálná el s intézkedéseire nem Volna ráüthető a bélyeg, hogy a kereskedelemnek vagy a mezőgazdaságnak kedvez. E kívánalom tudjuk már más irányban is felmerült s a mi viszonyaink között is jogosult. A külföldi államokban több helyütt Önálló közlekedési minisztériumok vannak. Végül a memorandumban a budapesti gabonatőzsdével kapcsolatosan azon általunk is többszörösen kifejezett óhaj jut nyilvánosságra, hogy a gabonapiacz lehétőlég deczentráltassék. Ez azonban csak óhaj lehet, mert ez csak akkor vihető keresztül, ha a vidéken meg volna a létfeltétele a gabonatőzsdék alakulásának. Bizonyos, hogy a vidéken egyes góczpontok alakulását egyes kormányzati intézkedésekkel elő lehetne idézni. I g y pl. a baja-Dáttaszéki vasút kiépítése jelentékenyen hozzájárulna, hogy egyik alföldi városban tőzsde alakuljon. A. Pestmegyei gazdasági egylet által elfoglalt álláspontot a Debreczeni gazdasági egylet is magáévá teszi s kéri azt a szövetségi nagygyűlés elé terjeszteni. Ennek a kívánságnak meg is kell. felelni, a központnak másrészt az a feladata, hogy a javaslattal kapcsolatban saját nézeteit is kifejezésre juttassa a nagygyűlés előtt s szóló a maga részéről e javaslatokat ugy a mint vannak, elfogadásra nem ajánlja s ily alakjában a nagygyűlés elé terjeszthetőknek sem tartja. A javaslatban kontemplált vasúti minisztérium felállítása bármennyire kívánatos is, annak megválósitása oly jelentékeny áldozatokkal járna, amelyek nregirozataia a mai g»ztiasfági Vimöayok
34. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. között nem indokolt, mert a gazdaközönség oly kívánalmakat nem hangoztathat, melyek megvalósításával ujabb terhek hárulnának reá. Az eszme elvileg helyeselhető, de annak kivitele az ország mai anyagi helyzetét tekintetbe véve, sok nehézséggel jár. A javaslat második pontja tárgytalanná vált ujabban, miután szóló tudomása szerint is a díjkedvezmények és a refakeziák adásánál a földmivelésügyi miniszter hozzájárulásakikéretik. A javaslat 3-ik pontjának hangoztatása ez időszerint szintén felesleges, mert a védvá- ; inok megállapításánál és kezelésénél is földmi- < relési miniszternek befolyása van s az ily tárgyalásokra meghivatik. Nem találhat visszhangra a javaslat 4-ik pontja sem, mely a gabonakereskedelem deczen- ! tralizálását és a tőzsdének a földmivelési miniszter felügyelete alá helyezését sürgeti, miután az OMGE.-nck és a Szövetségnek erre nézve határozott álláspontja van. Kívánja ő is a földmivelési miniszter ingereneziáját, de csakis a többi; miniszter mellett. E kérdéssel a szövetségi nagygyűlés 1898-ban foglalkozott, de az 1895-iki : gazdakongresszus is azon óhaját fejezte ki, hogy amennyiben a tőzsde törvényes szabályozást nyer, a kereskedelmi, földmivelésügyi és igazságügyi miniszter együttes felügyelete alá helyeztessék. Végül a Pestmegyei gazdasági egylet felkérendőnek tartja a földmivelési minisztert, hogy mig a fentiekre nézve törvényhozási intézkedés történnék, hasson oda, hogy a budapesti áru- és értéktőzsde az ő felügyelete alá helyeztessék, kisérje figyelemmel az államvasutak által adott •viteldykedvezményeket, refakcziákat és ellenőrizze a pénzügyi hatóságok eljárását a vámhítelezés körül. Ez oly kívánalom, melyet az összkormányhoz kellene intézni, mert szóló szerint itt csak harmonikus eljárásról lehet szó. Ezen kérdéseknél szükségesnek tartja szóló a pénzügyminiszter figyelmét felhívni a javaslatban nem érintett magánraktárakra, melyek mint pénzügyminiszteri rendeleten alapuló intézmények, Ha megszüntettetnek, akkor a vámhitel a mezőgazdaságot nem érinti, mert az csakis oly fogyasztási czikkekre szokott engedélyeztetni,melyek nálunk nem termeltetnek, mint a kávé, tea stb. A búzánál rendkívül fontos a magán szabadraktárak megszüntetése, mert ennél bizonyos lax eljárás divik, amennyiben bárki a fővámigazgató engedélye alapján, bizonyos óvadék mellett, magánraktárt állithat fel a fővárosban s 6 hónapig vámmentesen raktározhatja szerb, román és orosz búzát. Ez az intézkedés, mely egy pénzügyminiszteri rendeleten alapszik, 1899. óta van érvényben s daczára, hogy megszüntetése semmiféle nehézségbe nem ütközik, hiába kértük a pénzügyminisztertől ennek megszüntetését. Pedig ez az egyedüli fogantyúja ma még a tőzsdei spekulácziónak s ez az egyetlen kedvezmény még, amely bizonyos előnyöket biztosit a kereskedelemnek arra, hogy favorizálja a keleti államok nyerstermény-behozatalát. Ezenindokolás kapcsán szakosztály elé terjeszti szóló az általa javasolt , módosított határozati javaslatott a következőkben; Mondja ki a szakosztály, h o g y ; ^4) a Pestvármegyei Gazdasági Egyesület által az őrlési engedély kérdése kapcsán előterjesztett javaslatait általánosságban helyesli, elfogadja, a részletekre nézve pedig : ad 1. az önálló vasúti minisztérium fel* állítását elvileg kívánatosnak tartja, az ország anyagi helyzetére való tekintettel azonban annak; ezidőszerinti szervezésétől eltekint, mert az ujahb s jelentékenyebb kiadásokkal s az adózóközönség megterheltetésével járna; ad 2. elfogadja,. hogy a kereskedelemügyi miniszter mezőgazdasági és mezőgazdasági ipari terményekre díjkedvezményeket és refakcziákat csak a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg engedélyezhessen azzal a kiegészítéssel, hogy külföldi mezőgazdasági termények behozatala ily díjkedvezményekkel egyáltalán elő ne mozdittassék, mert az ország gazdasági érdekeinek kárára van ; ad 3. csatlakozik azon kívánalomhoz, hogy a földmivelésügyi miniszternek a védvámok megállapítása és kezelésénél kellő beíolyás- biztosittassék s hogy általában a vám :
KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 1. politika kezelésénél a földmivelés érdekei kellő figyelemben részesittessenek, kiegészítve azzal, hogy a mezőgazdasági termények vámmentes raktározása beszüntettessék; ad 4. elfogadja, hogy a gabonakereskedelem deczentralizáltassék s a budapesti s egyéb árutőzsdék a földmivelési miniszter felügyelete alá is helyeztessenek, kiegészítve azzal, hogy egy egységes tőzsdetörvény alkottassák, mely a fedezetlen határidő-üzlettel űzött káros spekulácziót megszünteti. B) A Pestvármegyei Gazdasági Egye, sülét állásfoglalásának alapját képező s a monori járási mezőgazdasági bizottság által szerkesztett indokolást egész terjedelmében he*- ; lyesli s a ,,Köztelök"-ben az ülés jegyzőkönyvével egyidejűleg közölni, mig a fenti határozatokat a Pestvármegyei Gazdasági Egyesület kívánságához képest az őszi Szövetségi : Nagygyűlés elé terjeszteni határozza.
78 ben az érvényesülhet, de a mai viszonyok között szerinte egy pár vidéki tőzsdét életbeléptetni se j.ó, se rossz hatással nem volna uz árfejlődésre. A javaslat 5-ik pontja tekintetében szóló rég egyetért már előadó nézeteivel, ha nem is a végrehajtás minden részleteire nézve, de arra igen, hogy a tőzsdék oly fontos közgazdasági szerepet töltenek be s oly mélyen benyúlnak a termesztésbe és kereskedésbe, hogy bizonyos elvi dolgokat egyfelől a törvényben szabályozni kell, " másfelől az összes gazdasági érdekeket képviselő kormányzati ágaknak is biztosítani kell a beleszólás jogát.
Most következik a javaslat utolsó pontja, a fedezetlen határidőüzlet kérdése. Ha szóló szavakkal akarna játszani,, azt mondaná, hogy a szöveget szívesen elfogadja, mert hogy a káros spekulácziót megszüntetni törekedjünk, e tekintetben nem volt köztünk ellentét. De a mai viszonyok között, midőn annyi kérdés fekszik előttünk, nem tartaná ezen kérdésnek mélyreható vitatását szükségesnek, de felhasználja ezt az alkalmat annak kijelentésére, hogy szóló, ki e kérdésben ismételten igyekezett nézeteit kifejteni, ha tán a Gróf Tisza István az előterjesztett javaslatra közelmúltban erre az alkalom hiányzott is, legpontonként teszi meg észrevételeit. Az első pont kevésbé sem szándékozik kitérni e kérdés elől gyakorlati konklúziójával teljesen egyetért, mert e körben. A helyzet ma lélektanilag kedvezőbbé meggondolandónak tartja a szakosztály részéről vált, mert ezen kérdéseknek méregfoga ki van az állásfoglalást, az illető minisztérium felállítása húzva s a közviszonyok olyanok ma,1 hogy ezen mellett. A közgazdasági szempontok érvényesí- tudományos kérdést, amelynek helyes vagy helytésének nem előnyét, de akadályát látja abban,: telen megoldása nagy és mélyen belenyúl mindhogy oly minisztérium állíttatik fel, amely külön nyájunk zsebébe, megvitassuk — sina ira et szakittatik a közgazdaság minden ágától és amely studio — és állást foglaljunk. Konstatálni kivánja a vasút fiskális érdekeivel foglalkozik. A múlt- azt, hogy igyekezni fog erre az alkalmat a ban is nem az képezett nehézséget, hogy a mező- maga részéről felhasználni, mert azt tartja, hogy gazdasági szempontokat nem akarták figyelembe- mindezen kérdéseket, alaposan meg kell bevenni, mert kereskedelmi érdeket szolgáltak, szélni és nem eldönteni ugy, hogy a majoritás hanem a vasutak fiskális érdekeik szempontjából megakadályozza a kisebbségeket, de ugy, amint mennek messzebb, mint a mezőgazdasági érdekek minden vita kell, hogy végződjék : az eszmék kívánták volna. Szóló tehát megfontolná, mielőtt tisztázásával. állást foglalna külön vasúti minisztérium felállítása tárgyában, indítványozza tehát, hogy az első E tekintetben most nem tesz indítványt s pontnál hagyjuk az elvi kérdést ki a játékból s csak jelzi, hogy a fedezetlen határidőüzlet teljes mondjuk egyszerűen, hogy a jelen viszonyok megszüntetését tisztán kizárólag mezőgazdasági közt nem tartjuk fontosnak ezen kérdésben állást érdekből czéltévesztett lépésnek tartja, nehogy az foglalni. erre vonatkozó határozat egyhangúlag hozott A 2-ik pontnál, amely a földmivelési határozatnak legyen tekinthető, de a maga réminiszter hatáskörét a tarifális kedvezménynél széről most a kérdés további vitatásától tartózilleti, igen helyesen emelte ki előadó, hogynyilt kodik. Még egy kérdést. Előadó azt indítványozza, ajtót törünk be s szóló is ugy tudja, hogy a miniszternek ezen hatásköre meg van. Lényegileg hogy a monori járás mezőgazdasági bizottságátehát e pont ellen nincs észrevétele s legfölebb nak indokolását egész terjedelmében helyeselje oly szövegezést találna szerencsésebbnek, mely- a szakosztály. Szóló azt hiszi, hogy felolvasatből kitűnnék, hogy nem olyan valamit kívánunk, lanul ezt kimondani nem lehet. Szóló nem hiszi, hogy ezt egész terjedelmében helyeselni lehetne, ami megvan. de különben se hiszi, hogy annak igen nagy Hasonlóképen egyetért azzal is, hogy oly külföldi mezőgazdasági czikkek, melyek velünk hordereje volna s tán a czél el lesz érv.e . azzal, ha az kinyomatik a „Köztelek"-ben. szemben verseny tárgyát képezik terményeink Makfalvay Géza szintén abban a nézetben árát lenyomni képesek, tarifakedvezményben ne részesittessenek. E pontban tehát oly stiláris van, hogy a vasúti minisztérium felállításának kérdése még nincs kellőleg megvitatva s aggomódosítást ajánl, mely ezt kifejezi. dalmát fejezi ki az iránt, hogy ez létesíthető A 3. pontra ugyanaz a megjegyzés, mit a másodikra tett s ugyancsak ez a vámmentes volna a mai viszonyok közt. Hozzájárul ahhoz, hogy e pont kihhgyassék, valamint ahhoz is, raktározásra is. Különben érti, hogy miért megy ezen kérdés nehezen előre. Szóló, mikor mint hogy a második pont módosítassák akként,hogy Il-od éves jogász tanulta ezt a vámmentes rak- azok a külföldi mezőgazdasági termények ne tározás kérdését — ott azt, mint a szabad keres- részesittessenek díjkedvezményben, melyek nekünk konkurrencziát okoznak. Szóló akként fokedelem és forgalom vívmányát adják elő — az ember agyában a kérdés ilyen félfogása galmazná e pontot, hogy oly külföldi termékek gyökeret vert s bizonyos időbe került, mig a ne részesittessenek díjkedvezményben, a milyenekhez hasonlókat mi termelünk. helyes következtetésre jutott. A javaslat 3-ik pontját kihagyni kéri. A A vámmentes raktározás minden oly terménynél helyes, szükséges, amelynél országos többi pontot pedig elfogadja. Bainer Kálmán aggályait fejezi ki arra közérdek, hogy olcsóbb legyen, de a mi életbenézve, hogy ha Budapesten a vámmentes raktávágó mezőgazdasági czikkeinknél, a gabona'nemüeknél nem ez a helyzet, mert országos rozás beszüntettetik, nem-e fognak ezen raktárak közérdek, hogy terményeinknek lehetőleg olcsó Bécsben felállíttatni. Egyébként csatlakozik gróf árakat biztosítsunk. Készséggel hozzájárul tehát Tisza István álláspontjához. BuUnek Gyula előadó a maga részéről a határozati javaslat olyértelmü szövegezéséhez, miből kitűnik, hogy mi nem akarunk versenyt teljesen akczaptálja Tisza István grófnak állásokozni a mi mezőgazdasági nyersterményeinknek. pontját a javaslat első pontjára nézve, hogy t. i. A 4-ik pontja a javaslatnak a gabona- a vasúti minisztérium felállításának kérdése ez kereskedelem deczentralizálását követeli. Efelett idő szerint nem aktuális, tehát a szakosztály ebben állást ne foglaljon. Ahhoz is hozzájárul sokat lehet vitázni s szóló nézete szerint több szóló, hogy a javaslat 2-ik pontja Tisza gróf hátránya volna az értékesítési viszonyok szempontjából, mert a verseny annál jobban el- indítványa értelmében szövegeztessék, ami.azonban Rainer felszólalását illeti, erre nézve szóló lanyhulna, minél több góczpont volna s a gazda inkább ki volna téve mesterséges kombinácziók- megjegyzi, hogy ha mi eltöröljük a szabadraknak, másrészt pedig természetes, hogyha a keres- tárakat, akkor azt Bécs sem szervezheti, mert a másik fél hozzájárulása nélkül egyoldalulag ily kedelem Budapesten is van összpontosítva, ez "nem azt teszi, hogy a forgalom ide összpontosul, raktárakat létesíteni nem lehet. mert más relácziók üzletei is Itt bonyohttatnak A gabonakereskedelem deczentralizáezióle. Hogyha az előfeltételek meg lesznek egyik- jára nézve oly intézkedést tart kívánatosnak, a másik -vidéki városban az önálló forgalomra, mely a mái nagy czentralizáGziót gyöngíti, mert majd meg lehet találni a foriöátr a "keretet, amelya mai tarifák, mesterségesen terelik B.udapest
79
KÖZTELEK,
felé a forgalmat. Ezt a kívánalmat hangsúlyozta a kassai kongresszus is s ha mesterségesen deczentralizálni nem is lehet, vannak kormányintézkedések, melyekkel a forgalmat irányítani lehet s mint szóló is emiitette, a baja-báttaszéki hid kiépítése jelentékenyen hozzájárulna ahhoz, hogy az alföldi városok kereskedelme fellendüljön s iparuk is fejlődjön. Ami a fedezetlen határidőüzlet kérdését illeti, kötelességszerüleg fűzte ide a szövetségi nagygyűlés elfoglalt álláspontját, mély vita tárgyát nem is képezheti, de miután kapcsolatos a pestmegyei egylet javaslata e határozattal, ezt azzal ki kell egészíteni, nehogy ugy értelmeztessék a szakosztály ez állásfoglalása, mintha megváltoztatta volna a nagygyűlésnek e tárgyban elfoglalt álláspontját. Szóló tehát a fedezetlen határidőiizletre vonatkozó rész fentartásával elfogadja Makfalvay Géza és gróf Tisza István által javasolt módosításokat. Zselénsky Róbert gróf a szakosztályelnöke, mielőtt a határozatot kimondaná, a tőzsdére vonatkozólag itt elhangzottakra teszi meg megjegyzéseit. A budapesti árjegyzés ma mérvadó az egész országban; hogyha bevonni lehetne a vidéki árjegyzést is, ebből roppant nagy haszna volna a gazdaközönségnek, mert sokszor a vidéken magasabb az ár a budapesti paritásnál. Ez a kérdés még tanulmányt kiván s mint óhajt kifejezhetjük azt, hogy lehetőleg az árjegyzésben a vidéki faktorok is tekintetbe veendők. . . Rainer Kálmán: Ez kárára van a, "kereskedelemnek. Gróf Zselénsky Róbert: Ezt ráfogják csak a fedezetlen határidőüzlet barátai, de a gazdaközönség azt tartja, hogy nincs kárára. Makfalvay Géza ugy szövegezné ezt a pontot, hogy oly intézkedések tétessenek a kormányzat által, hogy a gabonakereskedelem deczentralizáltassék. Tisza István gróf azt az eszmét hajlandó elfogadni, amit előadó kidomborított, hogy t. i. a vidéki kereskedelem rovására a fővárosi kereskedelem előnyben ne részesitessék s ezt a 4-ik pont elejére tenné. Gróf Zselénski Róbert elnök: A szakosztály határozataként kimondja, hogy előadó javaslatait Makfalvay Géza es gróf Tisza István módosításával elfogadja s a határozati javaslat B) pontját szintén elfogadja s a monori járás bizottságának indokolását a „Köztelekében közzéteszi. A tűzrendészet! törvényjavaslat. Bubinek Gyula előadó : A magyar tűzoltószövetség kiindulva abból a tapasztalatból, hogy az 1888. évben kiadott belügyminiszteri rendelet a törvényhatóságok által kellőleg végre nem hajtatván, tűzrendészetünk nem valami fényes állapotnak örvend, felterjesztést intézett a belügyminiszterhez s a tűzrendészetnek törvény utján való szabályozását kérelmezte. A belügyminisztérium a kérdés részletes tárgyalása előtt felkérte a tűzoltó-szövetséget, hogy a kérdést tüzetesen tanulmányozza s egy miniszteri közeget is rendelt ki a helyszini tanulmányok megtétele végett a tekintetben, hogy mennyiben váltak be a gyakorlatban az 1888. évi miniszteri rendelet intézkédései és mily mértékben hajtják végre azokat a megyei közigazgatásban. A helyszini tanulmányok szomorú tapasztalatai alapján a tűzoltó-szövetség részletes törvényjavaslatot dolgozott ki és terjesztett a belügyi és földmivelésügyi minisztériumokhoz s ez utóbbi egyesületünkhöz tette át a javaslatot véleményadás" végett. Szóló áttanulmányozván a törvényjavaslatot, kifejti aggodalmát annak a gyakorlatban való végrehajthatása tekintetében. A törvényjavaslat által kontemplált szervezet elviselhetlen terhet róna a községekre és magára az államra s a javaslat részleteihen is oly intézkedések vannak, amelyek a gazdára nézve roppant terhesek. Az ipari tűzrendészetet folyton összezavarja a mezőgazdasági tűzrendészettel s általában a javaslat készitői a mezőgazdasági szempontokra nem voltak figyelemmel. Szóló az általános tűzoltási kötelezettséget helyesli s fontosnak tartja a törvényjavaslatnak erre vonatkozó rendelkezéseit s az egységes vezetés végett kivánatos egy tüzrendészeti osztály szervezése a belügyminisztériumban, melynek feladata volna a felterjesztett tüzrendészeti szabályrendeleteket felülvizsgálni, a törvényt s a• végrehajtását ellenőrizni. Helyesli szóló a tör-
1901. MÁJUS HÓ 1.
vényjavaslat azon intézkedését is, hogy megadóztatni kivánja a biztosító társaságokat, de legnagyobb hibája a törvényjavaslatnak az, hogy az egész ország területén egyöntetüleg kivánja szervezni a tűzrendészetet, ami az ország különböző vidékeinek eltérő viszonyai szerint kivihetetlen. Hosszabb indokolás után az alábbi határozati javaslatot terjeszti a szakosztály elé, kéri annak elfogadását. Határozati javaslat. Mondja ki a szakosztály, hogy 1. A Magyar Országos Tűzoltó-Szövetség által készített tüzrendészeti törvényjavaslatot csak általánosságban fogadhatja el, a részletekben túlságosan megszorító s a községekre s közönségre nagy terhet rovó rendelkezéseinél fogva. 2. Szükségesnek tartja azonban egy oly tüzrendészeti törvény alkotását, amely a) kimondja az általános tűzoltási kötelezettséget, b) a tűzoltást közigazgatási teendők közé sorolja, c) a belügyminisztériumban külön tüzrendészeti osztályt szervez, míg a megyékben az államépitészeti hivatal egyik mérnöke seaédki'zue az alispánnak a törvény végrehajtásában, d) megadóztatja a tűzkár ellen biztosító intézményeket, valamint azokat, akik tűzkár ellen nem biztosítanak s az igy befolyó pénzösszegek tüzoltószerekbeszerzésére fordíttatnak, e)atüzoltószerekbeszerzését egy hosszabb határidő alatt kötelezőleg elrendeli, f) utasítja az összes törvényhatóságokat, hogy záros határidő alatt a helyi viszonyok figyelembevételével alkossanak oly szabályrendeleteket, melyek a tűzoltóság szervezéséről, a tüzoltószerek gondozásáról, az építkezésről, kutakról és vízvezetékről, a gyúlékony anyagok raktározásáról, a mezőgazdasági és ipari tűzrendészetről részletesen intézkednek. g) anyagi felelősség mellett kötelezi a közigazgatási tisztviselőket a törvény és szabályrendelet szigora végrehajtására. 3. Szükséges és kivánatos, hogy a gazdasági és erdészeti akadémiák, gazdasági tanintézetek, tanítóképzők, földmivesiskolák, közigazgatási tanfolyamok tantervébe a tűzoltás elmélete és gyakorlata s a tűzrendészet felvétessék, hogy ugyancsak a katonaság a tűzoltásban gyakorlatilag kiképeztessék s tüzek alkalmával közreműködése felhasználtassék. Makfalvay Géza kihagyni kéri a javaslat 2-ik pontja D) alpontját. Bubinek Gyula előadó előtte szólóval szemben fentartani kéri azt, mert a ezé! az, hogy a tűzoltás kötelezettsége általánositassék s annak terhei közterhet képezzenek. Forster Géza igazgató szintén áttanulmányozta a törvényjavaslat-tervezetet, melynek inpraktikus intézkedései kiváltképen a mezőgazdaságra. nézve tarthatatlanok. Ha tehát a belügyminiszter a törvényjavaslalot életbe léptetni óhajtaná, felkérendő volna, hogy mielőtt a képviselőház elé terjeszti, küldje meg véleményadás végett az egyesületnek. Zselénsky Róbert gróf : kimondja a szakosztály határozatként, hogy az előadó által előterjesztett javaslat Forster Géza módosításával elfogadtatik. Erdélyi gazdasági egylet átirata a katonaságnak aratás idejére való szabadságolása tárgyában. Bubinek Gyula előadó : Az erdélyi gazdasági egyesület átiratot intézett az egyesülethez, melyben a tényleges és tartalékos katonaságnak aratás idejére való szabadságolása és a iöldmives-iskolát végzett katonák kétéves szolgálati ideje tárgyában a képviselőházhoz intézett memorandumának pártolását kéri. Előadó ismertetve az erdélyi gazdasági egyesület e kérdésben
34. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. elfoglalt álláspontját, azt elfogadja, de nem tartja elegendőnek, hanem kiegészítené azzal, hogy a memorandumból kiindulólag a földmivelésügyi miniszter hozzájárulásának kikéréséval fölterjesztést intézzen az egyesület a közös hadügyminiszterhez, oly iránybán, hogy tegye tanulmány és megfontolás tárgyává a katonai szolgálati időnek két évre való leszállítását és léptesse életbe a tényleges katonaságnak aratás idejére való szabadságolását. Ily értelemben terjeszt a szakosztály éle határozati javaslatot. Gróf Tisza István katonai szempontból legyőzhetetlen nehézségeket lát a javaslatban. A kétévi szolgálat mellett és ellen sók érvet lehet felhozni s ha összehasonlítjuk a mi közöshadseregünk békeállományát a többi nagyhatalmak békeállományával, azt találjuk, hogy a mi békeállományunk azokénál aránytalanul kisebb. A kétévi katonai szolgálat behozatala katonai szempontból csak ugy fogadható el, ha a békeállomány emeltetik, a mi az ujonezok látszámának fölemelését involválja. Szóló mezőgazdasági szempontból sem talál indokot arra, hogy a javaslathoz hozzájáruljon, mert a magyar gazdatársadalom reputácziója szempontjából sem lehet közgazdasági téren ily egyoldalú mezőgazdasági szempontok érvényesítését követelni. Makfalvay Géza a javaslat első pontját szintén nem osztja, dé a' 2-ik pontban foglalt követelmény olyan, amelynek teljesítésével az állami szempont csorbát nem szenved s a mezőgazdaságnak" nagy segítségére vna. Stoikovics Emil elfogadja a javaslatot s preczizirozni kivánja a javaslatban azt, hogy a gazdálkodással és földmiveléssel foglalkozók áz aratási időtartamra egy hónapra szabadságoltassanak. Forster Géza igazgató elfogadni kéri áz OMGE. azon régebben felterjesztett javaslatát is, hogy aratás idejére a katonaságtól a szükséges munkaerő a gazdáknak rendelkezésére bocsáttassák. Az egyesület e régebbi álláspontja érvényesítése esetén elesik az aratási szabadságolás ellen felhozott azon kifogás, hogy az ország különböző vidékein más-más időben történik az aratás. Bubinek Gyula előadó : zárszóval élve hangsúlyozza, hogy határozati javaslatában csak óhajokat fejezett ki, melyeket az illetékes tényező, a hadügyminiszter tegyen tanulmánytárgyává, s ha megvalósításuk elé nehézség nem gördül, léptesse azokat életbe. Itt tehát egyoldalii mezőgazdasági álláspontról szó nem lehet. A felszólalások után a javaslat első pontját elejti, de ehelyett fentartani kéri az erdélyi gazdasági egyesület azon kívánságát, "hogy a földmivesiskolát végzett katonák két évi szolgálati ideje ne fakultative, de imperátíve érvényesíttessék. Az aratási időre való szabadságolás kívánalmát fentartani kéri s végrehajtását akként gondolja, hogy aki aratási munkára való ' szerződtetését igazolni tudja, az julius hóra Szabadságoltassák. A szakosztály előadó határozati javaslatát az első pontnak az előádó áltál javasólt módosításával elfogadja s a kivándorlási bizottságba Tisza István grófot megválasztja. Ezzel az ülés véget ért.
Az őrlési engedélyről. (A monori járási mezőgazdasági bizottság memoraduma ; a pestmegyei gazdasági egyesület előterjesztésére április hó 24-én tárgyalta az OMGE. közgazdasági szakosztálya.) Az 1900-ik évi május hó elsején, Fenyvessy Adolf fő- és székvárosi bizottsági tag, a fő- és székváros törvényhatósági közgyűléséhez indítványt adott be a végett, hogy kérvényezzen a magas kormánynál az őrlési forgalom visszaállítása iránt. Ezen indítvány javaslattétel végett kiadatván a tanácsnak, ez, mielőtt javastatát megtette volna, 37151/1900. VIII. sz. alatt kelt határozatával 1900. május 19-én tartott ülésében ezen ügyben ankét megtartását határozta el és ebben való részvételre felkérte a budapesti kereskedelmi és iparkamarát, a budapesti áru- és értéktőzsdét, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet, a magyar fővárosi malom-egyesületet, a magyar kir. államvasutakat, az első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaságot, a magyar folyam- és tengerhajózási
34. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ
1. 80
részvénytársaságot, a fővárosi közraktárakat ha egy ország buzakereskedése összpontosul bérlő leszámoló es pénzváltó bankot, továbbá kezében, egymással versenyre kelni nem fog, meghívatni rendelte a főv. közgazdasági és köz- de egyetértve a buza árakat akként fogják élelmezési bizottmány tagjait. szabályozni, hogy alacsonyak lévén, alacsonyan Az értekezlet ezen év junius 12. és 18-ik tarthassák a lisztárakat, hogy igy nagyobb napjain megtartatott, azon a meghívottak a : forgalmat elérve, nagyobb nyereségre tehessenek magyar kir. államvasutak és a cs. kir. Duna- szert. Üdvözölnünk kell tehát a keresk. miniszgőzhajózási társaság kivételével meg is jelen- ter ur azon intézkedését, hogy a fiumei útiránytek. Az első azon kifogást tette, hogy az őrlési ban az eddig Budapest—Fiume között adott forgalom megszüntetése a kormány intézkedése 80 filléres refakcziót kilometrikus arányban lévén, az értekezleten részt nem vehet, a adva meg, a Budapestről keletre fekvő maldunagőzhajózási társaság pedig azzal indokolta moknak is hozzáférhetővé tette. Igy legalább a elmaradását, hogy abban, tekintettel némely vámkülföldre irányított kivitelnél, szelid versenyt keltvén, a 10 budapesti malomigazgatódunamelléki államhoz való helyzetére, nem nak, eddig élvezett egyedáruságának némileg vehet részt. Az értekezleten felvett jegyzőkönyv teljes határt szabott. szövegében a „Fővárosi Közlöny" 60-ik száma Ezen viteldijszabási intézkedést a malommellett a bizottsági tagoknak és az előfizetők- üzlet deczentralizácziójára vezető első lépésnek nek megküldetett. tekintjük. Mert még mindig nagy hatalom van a 10 budapesti czég kezében a buzavétel Ugyancsak áz őrlési forgalmat tárgyalva, a malom-egyesület titkára, — Fekete Ignácz — egyedárasága tekintetében, nevezetesen a liszt tollából jelent meg egy értekézés a M. T. és buza keletről nyugotra vonulván, a budapesti malom teljes élvezetében van a tőle nyuAkadémia nemzetgazdasági bizottsága hozzágotra fekvő malommal szemben azon előnyökjárulásával, a magyar közgazdasági társaság által kiadott „Közgazdasági Szemle" augusztus nek, amelyet vele szemben az ország keleti felében fekvő malmok csak most kaptak meg. havi füzetében. Igy, ha a ' budápest—bécsi, vagy budapest— Ugy a főváros által megtartott ankét, a melyen a leghivatottabb közgazdasági, tényezők ruttkai vonalakat tekintjük, az ezen vonalakon nyilatkoztak, mint az utóbbi értekezés, T a fekvő magyar valamint az osztrák malmokkal eltekintve, mint nagy lisztszállitó mely a M. T. Akadémia protektorátusa alatt szemben — megjelenő folyóiratban a fővárosi malom-egye- által élvezett refakezióktól -—azon nagy előnye van a budapesti malomnak, hogy Budapestről sület titkára által adatott ki, és ez okból nem az értékesebb lisztet — amely értékesebb voltekinthető az pusztán egyéni véleménynek, feltételezhető lévén az érdekeltek hozzájárulása,— tánál fogva nagyobb viteldijat elbir, — ugyan olyan, de sőt alacsonyabb viteldíjért szállítja, oly fontos irásos nyilatkozatok, hogy az azokmint az azon vonalokon, vagy Ausztriában ban előadottakkal foglalkozni a mezőgazdaság érdekeit tekintve-szükséges, de kötelességünk is. fekvő malom a búzát. Nem jelenhetnek meg Nem lehet azonban czélunk az ezekben tehát ezen malmok a budapesti tőzsdén, mint rendes vevők, mert az ott vásárolt búzából előadottakkal vitára kelni, de szükséges az azokban megállapított tényeket, a vitából kifej- lisztjök már az értéktelenebb búzát aránylag lett igazságokat sorrendbe szedni és azokból a jobban terhelő viteldíjjal kell, hogy drágább magyar mezőgazdaság érdekét tekintve követ- legyen és igy a budapesti malom saját falujában legyőzné őt versenyével. Ezen körülmények keztetéseinket levonni. biztosítják a tiz budapesti malomczégnek a Mindenek előtt Fekete Ignácz ur értekemagyarországi buza elővételi jogát. Innen mazését kell a helyes sorrend érdekében vizsgálat gyarázható meg azon körülmény, hogy amely alá venni, itt is kerülve minden vitatkozást, napon a budapesti tőzsdén malomigazgató nem egyedül a megállapított igazságot hámozva ki. vásárol, akkor a készáru-üzletben pangás, sőt Ilyen igazság a 606. és 607. lapokon előadva: szünet áll be, innen az árbizonytalanság, amely 1-ször, hogy a búzára nézve a budapesti minden számítást dugába dönt, holott az árpa piacz árképző hatással van az egész országra ée zab kereskedelme körül, ahol a bécsi vernézve; seny érvényesül, nem tapasztalható olyan ár2-szor, hogy Budapesten tizennégy-tizenöt esés és a termés mennyisége és minőségének malom van és ez tiz czég tulajdona; hatása az árképződésre mindenkor érvényesül. 3-szor, hogy az árpa és zab Budapesten vonul keresztül Bécs felé s ezeknek a czikkekEz mind oly tanulság, amely a gazdát nek ma már Bécs jelentékenyebb piacza Buda- gondolkodóba ejti és megérleli benne azon pestnél ; meggyőződést, hogy kételylyel fogadja a buda4-szer, hogy a kormány által az őrlési pesti tőzsde árjegyzéseit és szorgalma és fáforgalom megszűntével, a kivitel előmozdítására radsága jutalmát kiszolgáltatva lássa 10 keresadott szállítási díj-kedvezmény a vidékimalmo- kedelmi czég részére biztosított egyedáraságkat, a melyek Budapesten alól keletre feküsz- nak, amely meggőződését csak megerősíthetik az alább előadandók. nek, előnyben részesiti a bpesti malmok felett, mert az eddigi bpest—fiumei díjtétel, az ezelőtt Áttérhetünk most már az őrlési forgalom élvezett 80 fillérnyi refakczió levonásával, mint ügyében a fő- és székváros tanácsa által tartott kilométer szerinti díjtételt alkalmazván a lisztre, értekezés taglalására. a vidéki malom olcsóbban jut Fiúméba lisztjéKlein Gyula tőzsdetanácsos a budapesti vel a bpestinél, mert ennek a búzát Bpestre a áru- és értéktőzsde kiküldötte előadása folyavidékről fel keli szállítani és az ebből őrölt mán mintegy annak összfoglaltául a következő lisztre a kilometrikus kedvezményt csak Bpestigen figyelemre méltó nyilatkozatot tette, melyet től kezdve élvezi. az értekezleten felvett jegyzőkönyv nyomán szóEzen igazságokból most már azon követ- rói-szóra ideiktatunk: keztetést vonhatjuk l e : „Ha tehát látom, hogy a czél egy és ugyanaz, A tőzsdei napi árjegyzékekből; — de ugyanis a mezőgazdasági érdekeltség védeni különben is köztudomásu dolog, hogy a budaakarja termelését, a malomipar, a gabona-kepesti tőzsdén egyedül a budapesti malmok reskedelem szintén védeni akarja a mezőgazdavesznek a kész-áru üzletben búzát, — miután sági termelést, akkor csak arra a következtetésre pedig a budapesti Í4—15 malom 10 czég juthatok, hogy miután a czél azonos s csak az tulajdona, és minden czégnek — még ha több eszközök mások, értsük meg egymást, ne álljunk igazgatója van is — vezetése egy ember kezéegymással harczban. Az az ádáz harcz a közben összpontosul, kétségtelen, hogy ezen tiz gazdaságnak két ily fontos tényezője közt tökéember, a ki ezt a tiz czéget vezeti, szabja meg letesen indokolatlan és elég objektív vagyok, Budapesten a buza árát, a budapesti piacz ha belátom, hogy a hiba nemcsak az OMGE. pedig a búzára nézve árképző hatással lévén oldalán Van, hanem a malmok oldaláh is. A az egész országra; kétségtelen, hogy Magyar- malmok, nézetem szerint, helytelenül cselekedországon a buza árát a budapesti 10 malom tek, amikor évről-évre prolongálták a liszturalja. Tíz ember pedig az üzleti világban, kiviteli terminusokat és mikor a kormány elég
gyenge volt nekik ezen prolongácziőkat megadni, akkor a malmok kivetkőztették az őrlésiforgalmat lényegéből mert éppen a terminus képezi a korlátot. Ha én csak egy éven belül vagyok kénytelen kivinni a lisztemet, akkor én a románbuza - bevitelt felhasználhatom arra, hogy megfojtsam a magyar mezőgazdát. Ez sohasem volt a magyar őrlési forgalom czélja. Ebben az irányban keressük mi a remédiumot, karöltve a mezőgazdaság érdekeivel és a malomipar érdekeivel. Szorítsuk i e az évet — prolongálásról természetesen szó sem lehet — nem hat hónapra, hanem szorítsuk le három hónapra — oly időre, amely alkalmas arra, hogy az őrlési forgalom amellet még fennálljon, de amely kizárja azt a lehetőséget, hogy valaki a gabonacsarnokban azért vegyen román búzát, mert a magyar buza birtokosa még nem elég puha. Ezt a malomipar képviselőinek be kellett volna látniok. Amikor ezt az álláspontot foglalta el az OMGE., akkor a malomiparnak rögtön kezet kellett volna fognia vele és karöltve kellett volna megoldani a kérdést. E helyett a malmok egy állítólagos jogot védtek, a Köztelek képviselői pedig a helyett, hogy a szabályozás tekintetében elfoglalt álláspontjukat fentartották volna, szintén túlzásba mentek és azt mondták, ha nem akarjátok szabályozni — törüljük el." Ezen nyilatkozatot volt kénytelen megtenni a budapesti tőzsde tanácsosa egy nyilvános értekezleten, ahol az őrlési forgalom visszaállítása mellett érvel, keresve az igazságot ki kellett neki mondani az igazat. Ezen nyilatkozatot kibővítette Bacher Emil ur a fővárosi malomegyesület képviselője és Neumann Miksa ur a budapesti áru- és értéktőzsde képviselője amikor egyértelmülegkonstatálják, hogy „a pénzügyihatóságoknak annak idején e téren gyakorolt laza praxisa" miatt történtek visszaélések az őrlési forgalomban a vám prolongácziója folytán. Klein Gyula bizonyára nem agrárius, azért szava kétszeres sulylyal bir, mikor az agráriusoknak az őrlési forgalom elleni küzdelmének jogosultságát ily eklatáns módon elismeri. Az őrlési forgalom abban a formában, a mint fennállott, alkalmas volt a gazdák megfojtására, ezt állították az agráriusok, ezért küzdöttek ellene és ha visszagondolunk arra, hogy ezen küzdelemben a gazdák kívánságával szemben még a miniszteri székből is pártfogásba vétetett az őrlési forgalom rideg fentartása, bizony arra kell kifakadnunk, hogy Magyarország közgazdasága az előző kormányok által könnyelműséggel volt kezelve. Az értekezlet további folyamán Bacher Emil, a Magyar Fővárosi Malom-Egyesület képe viselője, azon nyilatkozatot tette, hogy a megvámolatlan külföldi búzára nem azért van a malmoknak szüksége, hogy a lisztminőséget javítsák, szavait idézve: „hanem az ár tekintetében állítjuk, hogy nekünk okvetlen szükségünk van az elvámolatlan, tehát olcsóbb ára külföldi búzára, hogy ár tekintetében is a konkurencziát a vám-külfölddel kibírhassuk". Tehát konstatálja, hogy vámolatlan külföldi buza azért szükséges, mert ha ez nem állana rendelkezésükre akkor, a mikor a magyar buza ára magas, nem lennének képesek lisztet kivinni. Vagyis a vámolatlan külföldi buza eszköz a magyar buza árának leszorítására. Ezen két nyilatkozat megállapítja az igazságokat, hogy: 1-ször. Az őrlési forgalom olyan alakban, a mint fennállott, alkalmas eszköz volt a malmok kezében a gazda megfojtására. 2-szor. A közös vámterületen a buza termelése és fogyasztása olyan alakulást vett, miszerint a belföldi búzaárak a vámkülföldi áraktól függetlenül alakulnak, ez okból csak az őrlési forgalommal behozott vámmentes buza tette lehetővé a lisztkivitelt az által, hogy alkalmas volt a gabonaárak leszorítására. Itt felmerül most már a kérdés, hogy a malmok az őrlési forgalom által kezökbe adott
w
81
KÖZTELEK,
1901.
•
MÁJUS
HÓ
1.
34. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM.
fényre jővén, — ne ragadna fegyvert és ne eszközt a gazda puhitására felhasználták-e ? óráig fent lehetett ezt tartam a magyar gazda Erre megadják a választ az anketten a malmok kárával, mert . a budapesti közraktárakba fel- védekezzék ellenök? halmozott idegen gabona tapasztalat szerint De felmerül az a kérdés, hogy hogyan és és tőzsde képviselői, a mikor állitják, hogy az őrlési forgalom mellett nagy lisztkivitelünk volt, elsősorban itt Magyarországon keresett és talált miként védekezzék ellenök ? elhelyezést, csak akkor vitték nyugatra, mikor Első sorbaan legyen hálával azok iránt a ami különben lehetetlen lett volna egyhangú a honi árak oly alacsonyakra lettek leszorítva, vezetők iránt, akik érdekében működnek, ezekállításuk szerint. Ebből következik 3-szor. A két első pont alatti következte- hogy megfizethető lévén a nyugoti országok ről az ügyekről a leplet lerántották; másodsorban pedig - mozduljon meg végre a gazdák tésből, hogy a, malmok az eszközt felhasznál-' vámja, nyereséggel lehetett kiszállítani. Az ilyen tranzitó-kereskedésnek meg kell nagy tömege, ne hagyja magát félrevezettetni • nálták, puhították a gazdát és nyomták az szűnni és ha az őrlési forgalom megszüntetése holmi merkantilista érvelésektől. árakat. Tisztelt igazgató-választmány, nagyot vál4-szer. Megálíapittatott a tőzsdei és mal- ennek véget vetett, azon nincsen mit sajnálkozni. mok képviselői által egyértelmüleg, miszerint A főváros várja meg közraktáraival azt toztak az idők, nem áll már a magyar gazda egyedül csak a finom liszt, az úgynevezett 0 és az időt, amikor a nyugoti államok a szabad egyedül saját erejére utalva, az ország kormá1' számú kivitelképes, egyéb liszt ki nem vihető. kereskedés zászlóját újra kitűzik, addig pedig- nyában nincs háttérbe szorítva egy minisztérium 5-ször. Megálíapittatott ellenmondás nél- rendezze be raktárait ugy, hogy a hazai terme- szük osztálya körébe érdekeinek képviselete; van kül, hogy a felőrölt búzának csak -Vs-öd része lést dz eddiginél jobban szolgálja, lehet, hogy földmivelési minisztériumunk ős ennek élén ad kivitelképes finom lisztet, vagyis 5 mázsa kevesebb haszna lesz, de mindenesetre hazafia- jelenleg oly férfiú áll, aki gazdával együtt érez együtt cselekszik, —, csak hatalma van kevés, búzából lesz 1 mázsa finom kivitelképes liszt sabban fog cselekedni mint eddig. — ezt kell kiterjeszteni. , és 4 mázsa egyéb liszt, a mi nem vihető ki. Emlitésreméltó Weisz Károly ur felszóBefolyást kell neki szerezni az állam6-szor. A fentiekből következik, miszerént lalása, aki a Magyar Folyam- és Tengerhajózási vasutak vezetése körül, ellenőrzése alá kell azért, hogy a malom 1 mázsa finom lisztet kiBészvénytársaság nevében beszélt. tenni a védvámok kezelését, felügyelete alá vihessen, 5 mázsa búzát kell vámmentesen beFelszólalásának lényege, hogy a dunai hoznia és ebből 4 mázsát itta közös vámterü- hajózásnak a tengeri versenynyel kell küzdeni kell helyezni a budapesti árutőzsdét. Nem tűrhető az tovább, hogy a pénzünkön épült és fenleten kell eladnia. Tehát 1 millió mázsa finom a román gabona szállítása tekintetében;. tartott államvasutak díjszabás kedvezményeivel liszt kivihetősége érdekében 4 millió mázsa buza Svájczba a Gotthard-vasut kiépítése óta Genuán őrleményével kell a belföldi piaczokat meg- át vitetik a román buza stb. Szóval: ezen titokban gazdálkodjanak, hiszen egy város kereskedelmének, vagy malmainak, vagy egyes terhelniük/ államilag támogatott hajózási vállalat exisztenbiztosított néhány fillér 7-szer. Ebből következik továbbá, hogy a cziája a Balkán-államok .nyersterményének be- kereskedőczégnek behozatal minden megkönnyítése az árak sülye- hozatalára van alapítva, az őrlési forgalom, díjkedvezmény fél ország hasonló iparát teheti dését vonja maga után, mert csak a behozott megszűnte után pedig ezen tranzitó-fuvarozást tönkre. Példa rá a fővárosi malmok által . buza mennyiségének Vs-része vihető ki finom elveszíti, mert nem lesz képes a Balkán-államok eddig a vidéki malmokkal szemben „Fiume" felé élvezett vitel - díjkedvezmény. Ha egy liszt alakjában, 4/5-része feltétlenül itt marad. nyersterményeinek szállításánál a tengeri verszegény özvegyasszonynak illetéktelenül kiEzen következtetésen mit sem változtat adott néhány korona kegydij miatt a miniszazon körülmény, - hogy az őrlési forgalom fentEhhez a nyilatkozathoz magyarázat nem tert az államszámvevőszék kérdőre vonhatja, állásakor, a malom 100 mázsa idegen búzát szükséges. Semmivel se lehetne fényesebben hozván be, az ezért visszatérített 180 frt vám- igazolni, milyen mostoha elbánásban részesült mért nem tehetné az államvasutak díjkedvezmal 500 mázsa buza finom lisátjét vihette ki. a magyar gazda érdeke; — állami támogatás- ményeiért ? Miként lehet azt eltűrni, hogy ezekről csak oly lazán vezettetik számadás, miért .Mert igaz, hogy 500 mázsa búzát őrölt meg sal hozzák nyakára az idegen terményt. nem hozatnak ezek nyilvánosságra ? Itt nem ezzel a manipuláczióval; de azt meg nem Végre megemlítendő még, hogy az érte- egyedül az a kérdés, hogy egy pár koronával ette és azután ebből 100 mázsa idegen buza és csak 100 mázsa buza lisztjét lévén képes kezleten megálíapittatott, hogy az összes liszt- több vagy kevesebb haszna legyen az államfinom alakban kivinni, 400 mázsa buza selejte- kivitel 85—90°/o-a a budapesti malmok által vasutnak; de helytelenül alkalmazott díjkedvezmény egyeseket, egyes vidékeket illetéktelesebb-lisztjével a belföldi piaczokat kellett ter- teljesíttetik. Az itt előadottak azon ténykörülmények, nül gazdagíthat, másokat és egész • vidékeket helnie. Minél kedvezőbb volt tehát a helyzet a finom liszt kivitelére, — hogy a malom ezt amelyek a székesfővárosi ankéten és Fekete tönkre tehet. a helyzetet kihasználhassa az őrlési forgalom Ignácz értekekézésével létezőknek ősigazságokFeltétlenül ki kell venni a vasutak kezelékedvezményével, — annál több idegen buza nak elismertettek. sét a kereskedelmi miniszter kezéből, nagyon Tehát röviden összevonva a fentieket: behozatalára volt ösztönözve; végeredménye ki van téve a kísértésnek, hogy az ipar és Az őrlési forgalom ugy a mint fennállott, mezőgazdaság kárára, a kereskedelem illetékmégis csak a belföldi piacz megterhelése volt. alkalmas i i i y.izda megfojtassek telen hasznára kezelje azokat. A földmivelési Foglalkozni kell még a Magyar Leszámítoló És ez irányban ezen eszköz felhasználásával miniszternek ezek kezelésére befolyást kell és Pénzváltó Bank beadványával. Előadja, hogy történtek visszaélések. adni és ezen befolyás érintetlen hagyása mela fővárosi közraktárak létesítése által a fővárost A budapest buzapiacz, az egész országra lett egy önnáló vasúti minisztériumot alakítani. azon czél vezérelte, hogy Budapest áruforgalmát, de különösen gabona-forgalmát fejlessze, árszabályozó. Vagy a fent előadottak után, a mikor A budapesti piaczon pedig búzát csak 10 nyilvánosan olyan hivatottak, mint a budapesti hogy nemcsak az ország, de a szomszédos "jviselője vásárolván, ez a tiz Balkán-államok terményeit is itt központosítsa, áru- és értéktőzsde, a malomegyesület vádolják „hogy a keletet a nyugattal, összekösse és ez- ember szabja meg a buza árát, ugyancsak ez a pénzügyi hatóságokat, hogy a vámhitelezés a tiz ember tartja kezében a lisztkivitel 85— laza kezelése miatt meg volt adva az alkalom által a székes-fővárost egy földrajzi fekvéséhez méltój}5 empóriummá emelhesse." Ezek előre- 90%-át. arra, hogy -a magyar gazda anyagilag tönkre A behozott buza mennyiségének csak Vs-öd tétessék; lehet-e megnyugvással ezen hatósábocsátása után konstatálja, hogy a főváros műrésze vihető ki finom liszt alakjában, Vs-öd gok kezében hagyni a védvámok kezelését ? ködését siker korpnázta, mert nemcsak a magyar, de a román ős szerb terményeket is része feltétlenül itt marad. Igaz, az őrlési forgalom már el van törülve, ide vonzotta és ezáltal piaczát nemzetközi de ott vannak a szabad raktárak, ott van a A székes-fővárosi közraktára czélja a jelentőségre emelte. A nyugati országoknak a határforgalom; ki tudja, hogy mikor a gazda Balkán-államok gabonájának idehozatala. változott kereskedelmi politikája folytán beörömmel takarítja be fáradsággal termelt gaA dunai hajózás létfeltétele a Balkán-állahozott agrárvámjai, ezen forgalomnak nem mok nyersterményeinek behozatala. bonáját a magtárba, valami füstös levegőjű , ártottak, mert az őrlési forgalom lehetővé tette A csász. kjr. szabad, dunagőzhajózási irodában nem ir-e alá egy pénzügyi hivatalnok a keleti országok gabonájának beözönlését, nem társaság pedig némely dunamelléki állammal valamely spekuláns részére vámhitelhalasztást, lévén ezek saját országunk vámjaival megter- olyan viszonyban áll, hogy a magyar közgazdamivel elveszi a gaeda örömét, kedvét és helhetők és .ezen gabonák fölöslege vámkötele- ságot érdeklő dolgokban nem nyilatkozhatik. zetten volt továbbitható nyugotra, mint transitóHiszen ez megtörtént, ott vannak a korona-Az államvasutak fuvar-díjtételei és díjáru. Mindez azonban az őrlési forgalom megkedvezményei eddig csak a fővárosi malmok tanuk, ezeknek ezt csak el lehet hinni. i. szüntéveí lehetetlenné válik. érdekét szolgálták (segítvén az ország gabonaNem; — a mezőgazdasági védvámok kezeEzen nyilatkozat csak azt bizonyítja, forgalmát kezébe összpontosítani) scsak ujabban lését ki kell venni a pénzügyminiszter kezéből részesült ebben a kedvezésben a vidéki malom. ez a földmivelési minisztert illeti meg. hogy a székes-fővárosi közraktár nem jól szolgálta Magyarország közgazdaságát, a mikor a A budapesti tőzsdén tiz malomczég verseny A pénzügyi hatóságok az őrlési forgalomkeleti tartományok gabonáját beözönleni segi- ban lazán kezelvén a prolongácziókat, lehetővé nélkül vásárol — és mint az ujabb tőzsde-ár. tette és károsította, fojtogatta vele tették, hogy a spekuláczió a gazda kárára a jegyzék jellemzően mondja, — engedélyezi az árakat, — lehet-e ezen tőzsde-árjegyzésben buza árát indokolatlanul nyomja. Mikor pedig a főváros a közraktárak alaíme ez a magyar közgazdasági politika megbízni? Hiteles mérlege-e az a kereset és pítása által a Balkán-államok nyers-terményeit hü tükre, összeállították ezt pedig nem az ag- kínálat viszonyának ? Nem, — ez az árjegyzés megbízhatatlan, ennek nyűge alól fel kel szaide akarta vonzani, hogy azok tranzitókereske- ráriusok, hanem ellenkezőleg azok a kik az badítani az országot, Budapestről deczentrálidelmét kezébe ragadva, nyugatot elárassza, agráriusok "ellen irnak és tanácskoztak. álomkép, után futott; gazda nélkül csinálta a számKi merné azt állítani, hogy ezek az intéz- zálni kell a gabonakereskedést, és ugy a budaadást mert a nyugoti államok behozott, agrár- mények a gazdái nem károsítják? ős hol talál- pesti, mint • minden árutőzsdét a földmivelési ható az a gazda, aki, — ezek a dolgok nap- miniszter felügyelete alá kell helyezni. vámjával a tranzitó-kereskedést megölték; ideig-
34. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. Mindezek után kérelmünk oda terjed, méltóztassék ezen iratunkat tárgyalás alá venni és ; ' egy önálló vasúti minisztérium felállítása iránt ; az. államvasutaknak a mezőgazdasági terményekre adott díjkedvezmények, refakcziák tekintetében a földmivelési miniszter felügyelete alá helyezése; a védvámok kezelésének a földmivelési miniszter kezelése alá adása; végre a gabona-kereskedés deczentrálizácziója a budapesti és egyéb áru-tőzsdének a földmivelési miniszter felügyelete alá helyezése iránt; országos mozgalmat megindítani, ezen iratunkat közölni az ország minden gazdasági egyesületével, és a pestmegyei gazd. egyesületeinek összes járási mezőgazdasági bizottságaival. A nagyméltóságú földmivelési miniszter úrhoz pedig méltóztassék — nagyrabecsülésünk kijelentése mellett — az iránt kérvényezni, hogy a .budapesti áru- és érték-tőzsdét helyezze felügyelete alá, de addig is, mig ez iránt törvényes intézkedés tétethetnék, kisérje figyelem-, mel az államvasutak által adott viteldijkedvez 1 ' ményeket, refakcziákat és -ellenőrizze a pénzügyi hatóságok eljárását a vámhitelezés körül. Kett a monori járási mezőgazdasági bizottságnak Monoron 1900, nov. 22-én tartott ülésben. Nyáry József\ i f j . Sárközy Pál. v. t. elnök. h. t. elnök. Szemere Suba. Halász Gyula. Hááder György. Muzsik Gyula. Fromm Antal. Pfeffer Arthur. 627. 1901.
sz-
.
A monori járás mezőgazdasági bizottságának fenti javaslatát közgazdasági szakosztályunk véleményének elfogadásával, oda módosítjuk, hogy kéressék fel átirat utján a javaslat s jelen határozatunk melléklésével a gazdasági egyesületek országos szövetsége, miszerint arra vonatkozólag: 1. hogy ' önálló vasúti minisztérium állíttassák f e l ; 2. hogy addig is, mig ez megtörténik, az államvasutak a mezőgazdasági terményekre díjkedvezményeket, refakcziákat csak a m. kir. földmivelésügyi minisztérium hozzájárulásával adhassanak ; 3. hogy a védvámok megállapítása és kezelésénél a földmivelési érdekek kellő figyelemben részesittessenek' s a földmivelésügyi .kormánynak e tekintetben kellő befolyás biztosittassék; 4. hogy a gabonakereskedés deczentralizáltassék, s a budapesti s egyéb árutőzsdék a m. kir. földmivelésügyi miniszter felügyelete alá helyeztessék; az országos mozgalmat megindítani, illetőleg ezen javaslatunkat tárgyalás végett a szövetségi nagygyűlés elé terjeszteni méltóztássék. A m. kir. földmivelésügyi miniszter urnái pedig szíveskedjék az iránt kérvényezni, miszerint addig is, mig a fentiékre vonatkozólag törvényhozási uton intézkedés tétetnék, hasson oda, hogy a budapesti. áru- és értéktőzsde az ő felügyelete alá helyeztessék, kisérje figyelemmel az államvasutak által adott viteldij-kedvezményeket, refakcziákat, és ellenőrizze a pénzügyi hatóságok eljárását a vámhitelezés körül. Megküldjük továbbá jelen javaslatunkat az összes vármegyei gazdasági egyesületeknek s vármegyénk összes járási mezőgazdasági bizottságainak azon kéréssel, hogy azt tárgyalni s erre vonatkozó véleményüket a gazdasági egyesületek országos szövetségével közölni szíveskedjenek. A monori járás mezőgazdasági bizottságának s Nyári József bizottsági elnök urnák ez ügyben kifejtett működésűk elismeréseül köszönetet szavazunk. Miről a gazdasági egyesületek országos szövetségét, az összes vármegyéi gazdasági
KÖZTELEK,
1901.
82
MÁJUS HÓ 1.
egyesületet, Nyáry József urat mint a monori járás mezőgazdasági bizotságának elnökét a javaslat s jelen határozatunk melléklésével levél utján, továbbá vármegyénk összes járási mezőgazdasági bizottságát jegyzőkönyvi kivonaton értesíteni rendeljük. Kelt Budapesten, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye gazdasági egyesülete közgazdasági szakosztályának 1901. évi február hó 5-én s folytatva tartott igazgató-választmányi ülésében. Tahy István, s. k. Gróf Keglevieh Gábor, s. k. a közgazdasági sz. o. egyesületi elnök, alelnöke.
A marhasó kiszolgáltatása, A marhasó kiszolgáltatásának módját, az 1897. évi I. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1897. évi január hó 28-án 9624. szám alatt kiadott pénzügyminiszteri rendelet [Rendeletek Tára 1887. I. kötet 63. 1.] szabályozza, a melynek 4-ik, illetőleg 14-ik §-a .szerint : „a vevő felek tetszéséré van bizva, hogy a "vásárolt marhasót saját tartóikba töltsék, vagy pedig a marhasóval együtt a zsákot is megvásárolják, mely utóbbi esetben a vevők kívánatára a sóárus a zsákokat, az azokon alkalmazott kincstári ólompecséttel sértetlenül köteles kiszolgáltatni." E rendelkezés csakis a vevőt — s ílem egyúttal az elárusítót is — hatalmazza fel annak megválasztására, hogy a marhásót saját, vagy az elárusító zsákjában kívánja-e átvenni ? Ha tehát a .vevő határozottan kijelenti azt, hogy a marhasót saját zsákjában kívánja átvenni, ugy ennek az elárusító minden körülmények között, tehát még akkor is eleget tenni tartozik, ha az át•öntést bizonyos okok (pl. a marhasó. összefagyása stb.) megnehezítenék. Ami már most azt illeti, hogy az elárusító a marhasónak saját zsákjaiban történő kiszolgáltatása és elszállítása esetén számithat-e fel u. n. használati dijat vagy nem, mindenekelőtt megjegyzem, hogy erre nézve az általam hivatkozott rendelet határozatokat nem tartalmaz ugyan, de azt abban az esetben, ha az elárusító zsákjaiban való szállítást a vevő maga kívánja, méltányosnak tartom. A pénzügyminisztérium 1897. év január hó 28-án 7518. szám alatt kiadott rendeletében ugyanis a marhasózsákok eladási árát darabonként 66 fillérben, az ócskákét pegig 46 fillérben állapítván meg, a sóelárusitókra azt a kötelezettséget szabta, hogy ők ezt az árt a kincstár részére megfizetni tartoznak. Az elárusítóknak erre a kötelezettségére való tekintettel méltányosnak kell tartanom, hogy az általuk előlegezett zsák ára fejében, a vevőktől bizonyos, igen mérsékelt használati dijat igényeljenek, de csak abban az esetben, ha az ő zsákjaikban való kiszolgáltatást nem ők, hanem maguk a vevők kívánták. Hogy ez a használati dij meddig terjedhet, annak határát az általam fentebb hivatkozott rendeletnek (8. §.) az a rendelkezése szabja meg, amely szerint a sóárusitónak, mint vállalkozónak nyereségét csak az a haszon képezheti, a melyet a pályázatnál felajánlott eladási ár nyújt. Ebből következik, hogy a. zsákok kikölcsönzéséből az elárusító magának jogtalan hasznot nem szerezhet. Ha ennek daczára — bebizonyithatólag — magasabb használati dijat szed, mint erre a zsákok áránál fogva jogosítva lehet, ugy a vevőknek határozottan sérelmet okoz, amelyet megtorolni a pénzügyi hatóságok vannak hivatva. Veleményem szerint a vevő az által szenved sérelmet, hogy neki a saját zsákjaiban való átvételt az elárusító megtagadja s így jogtalanul abba a helyzetbe hozza, hogy az elárusítónak zsákjait kellett igénybe venni. Ajánlom tehát, hogy az elárusítónak hasonló jogtalan és meg nem engedett eljárása esetén a vevők eziránti panaszukkal forduljanak vagy az illetékes pénzügyőri biztossághoz, vagy pedig az illetékes kir. pénzügyigazgatósághoz. Dr,
Csay László.
DOHÁNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.
A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. Irta: Kerpely Kálmán.
Hozzávetőleges statisztikai adatok szerint Ázsia 440 millió kilogramm Amerika— — 310 „ „ Európa ..... ... 200 „ Ausztrália ... 2 „ .. dohányt (szárított dohánylevelet értve) termeszt évenként, mintegy. 700—900 millió korona értékben." Az egész világnak ezen nagy dohányprodukcziója s ezzel kapcsolatban az egyes államoknak nagy jövedelmi' forrása, a párisi kiállításon egyáltalán nem volt méltóan képviselve. A laikus ember figyelmét nem kötötte le, a szakértő érdeklődését nem igen költötte fel. Már az elrendezés magában véve is szerencsétlen volt. Az egyes államok dohányai, minden rendszer nélkül részben a mezőgazdasági, az ipari kémiai, az élelmiszerek osztályában, a nemzetek utczájában és a gyarmatok csoportjában volt feltalálható, nem egy esetben csak hosszas keresés után, ami már magában véve az áttekinthetőség rovására ment és a kiállítás óriási terjedelmét tekintve, igen fárasztó volt és az összehasonlító tanulmányozást jó-. formán kizárta. Másrészt az egyes államok kiállítása általában véve sem elégített ki, mert nem nyújtotta azt, mit ilyen alkalommal szakember méltán megkívánhatott volna. Legtökéletesebb volt még a maga nemében Olaszország, Románia, az észak-amerikai Egyesült-Államok, Francziáország Belgium és Magyarország dohánykiállitása. A kiállításon 4 világrész és pedig Amerika, Ázsia, Európa és Afrika volt képviselve, névszerint az észak-amerikai Egyesült-Államok, Kuba, Mexikó, Szumátra, Jáva, Sziám, Japán, Khina, Elő-India, Indo-Khina, Franczia, Olasz-, Spanyol-, Magyar-, Orosz-, Törökország, Belgium, Hollandia, Bosznia és Herczegovina, Románia, Szerbia, Transzvál, Szudán ős Németország afrikai gyarmatai. I. Afrikai
dohányok.
A transzváli és natáli államok pavillonja — függetlenségük utolsó szimbóluma — az angol-bur háború folytán a közönség rendkívül érdeklődésének tárgyát képezte. Többek között a dohány is eléggé érdekesen volt bemutatva, leveles alakban, szivar, rágó és tekercsdohány formájában. A transzváli dohányok általában véve vastag levelüek és bordájua,k, de feltűnően világos-barna szinüek. A legjobb dohány Rustenburg vidékén terem, Pretoriától körülbelül 10 mérföldnyire, észak-nyugati irányban. A bur farmerek által termesztett dohány gondozása általában véve sok kívánni, valót hágy fenn, rendes szárításról, fermentálásról és osztályozásról szó sincsen s a benszülöttek által fogyasztva, leginkább vágóanyagot ad. A transzválij dohányon kívül, Dél-Afrikában még sokféle dohányt termesztenek. Ezekközül mint belföldi és a benszülöttek által termesztet féleségek közül felemlitendők a Pondo, Xesibe, Basuto és Fingó dohányok, melyek a termesztés vidéke után nyerték elnevezésüket. Ezen kaífer dohányok közül a legjobb a „Pondo" dohány, mely a tengerpart s nagyobb tavak mentén termesztetik. Az érett leveleket kup-. szerűen, nagy czukorsüveg módjára összesajtolják és sással beborítva erősen lekötik. Ezen dohányt bár igen erős, nemcsak a benszülöttek, hanem a fehérek is szívják. A „Xesibe"
dohányleveleket hosszú, vé-
83
KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 1.
kony tekercsekben sással lekötve hozzák forgalomba. Nincs oly aromája mint előbbinek, miért is olcsóbb. A másik két fajtát csakis bennszülöttek fogyasztják. A kaífereket különben ügyes dohánymunkásoknak mondják, kik kivétel nélkül szenvedélyes dohányzók olyannyira, hogy az idegenektől ujabban nem is pénzt, hanem szivart koldulnak. Érdekes, hogy a belga „Kongó" államban nemcsak miveleti, hanem vadon növő dohány is található. A falvak kunyhói mögött, más gyomnövények társaságában tenyészik és magvainak elszórása által szaporodik el évről-évre. Ezen vadon növő dohány egy méter magasságot is elér, levelei kicsinyek, vékonyak, de azért oly erősek, hogy jóformán csak a benszülöttek szivhatják. Ilyen rendkivül erős és fehér ember által el sem szivható dohány terem Alsó-Kongóban „bateke" néven. A feketék például ezen igen erős dohány élvezetével bóditják el magukat nemzeti tánczaik előtt. Németország afrikai gyarmataiban is mindinkább terjed a dohánynak rendes és szakszerű termesztése. Kelet-Afrikában ezideig a termesztés kizárólag benszülöttek kezében volt saját szükségleteik kielégítésére. Ujabban azonban úgynevezett „termelő szövetkezetek" alakulnak, a dohány rendszeres termesztésére, az eredmények azonban nem voltak kielégítők, mert az ültetvények a szárazságtól sokat szenvedtek. Igy például a német dohánytermesztő-társaság „mohorroi" telepén, a legnagyobb gond daczára sem voltak képesek jó eredményekhez jutni a viz hiánya vagy rossz volta miatt. Ujabban Usime-ben a rufiyi folyó mentén készítenek kísérleti telepeket, ahol a szárazság ellen, jó édes vizzel védekezhetnek. Tekintettel a rufiyi folyódelta kiterjedt és igen termékeny talajú síkságaira, a német kormány egy kísérleti állomást létesített oly czélból, hogy a dohánytermesztési kísérletek kiterjedtebb mértékben eszközöltessenek; az állomás élén egy szumátrai ültetvényes áll. A dohány termesztését benszülöttek végzik, a kezelés ellenben khinai ,és jávai munkásokra van bízva. Az ültetés október-november hónapokban veszi kezdetét, a törés januárra esik. A termesztési kísérletek szumátra-dohánynyal-folynak. A Kamerunban' termelt szumátra-dohány Amsterdam és Bréma dohánypiaczain már jó fogadtatásra talált, bár még csak kisebb menynyiségek kerültek piaczra, mié'rt is a nyugatafrikai német termesztő társaság „Bibundi" elhatározta, Kamerunban nagyobb területeket rendszeres mivelés alá venni és a szakszerű kezelés czéljából egy 6 éven^át Szumátrában élt hivatalnokot hozattak. A kameruni dohány jó szivartakaró anyagot szolgáltat s a tulajdonképeni czélt a szumátradohány pótlása képezné, hogy Németország idővel független legyen e téren Hollandiától. Az eddigi próbák a Szumátrában divó termesztés , és kezelés alkalmazásával szépen színesedett, elasztikus, vékony erezetű leveleket szolgáltattak, melyek a finomabb szivarok takarására is alkalmasak. Sok nehézséget okoznak azonban a munkásviszonyok, mert a benszülött munkások tanulatlanok és lusták. Képviselve voltak még a kiállításon a dahomri és szudáni dohányok is, de csak leveles és kupszerüen csomagolt alakban, a benszülöttek által termesztve és fogyasztva. Igen hosszú 1 nyelű és a kapadohányra emlékeztető levél alakkal birtak. Ezekre nézve azonban közelebbi adatokat nem sikerült szereznem. Szakértők véleménye szerint Afrikában egyáltalán még sok oly terület áll rendelkezésre, ahol kitűnő dohány lesz termeszthető, ha a kezelés szakszerűen végeztetik ős megfelelő fajtákat választanak. (Folyt, köv.)
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovácsy Béla.
Ne üldözzük ugy a magyar marhát, A fenti czim alatt Beszedits Dezső ur egy közleményt intézett a „Köztelek" szerkesztőségéhez, melyben szemünkre veti, hogy a magyar marha rovására nyugati marhafajtákat túlságosan előtérbe igyekezünk helyezni. Szerinte az ebben az ügyben kifejlett áldatlan tollharcz helyett becsüljük meg a maga helyén a magyar marhát s csakis ott cseréljük fel azt a tarkával, ahol az valóban otthonára, lel nálunk és a teljes meghonosodásnak oly mérvben megtalálja alapfeltételeit, hogy degenerálódásától, elbetegedésétől, nem lehet okunk tartani. Csakis igy érhetjük el azt, hogy a maga jó tulajdonságaiban megtartva birni fogjuk: külön-külön fajtában ugy a fölülmulhatatlan jó jármos ökröt nevelő, kevesebb,, de tápdus és egészséges tejet szolgáltató, középszerűen hizó és mindenekfelett pedig a külterjes gazdaságoknak egyedül megfelelő igénytelen, edzett magyar marhát; mint a gyorsabban fejlődő, bőven tejelő, hizékonyabb — Üe feltétlenül — intenzív tartást, gondos ápolást és jó meleg istállót igényelő tarka marhát. Ezekből azután válaszsza meg minden gazda— jól megfontolva — hogy melyikkel is űzheti hát nagyobb haszonnal az ő adott viszonyai között a marhatartást ? Aki figyelemmel kiséri szakirodalmunkat, különösen pedig annak az állattenyésztésre vonatkozó közleményeit, nem tudhatja, honnan merítette Beszedits ur adatait, mert sem a „Köztelek"-ben, sem tudtunkkal más szaklapban nem jelent meg olyan közlemény, mely azt javasolta volna, hogy tegyük félre a magyar marhát s nyuljunk a tarkához, sőt számos közleményünk feljajdult azért, mert immár az Alföldön is a közös gulyák fele tarka marhából áll. Valamennyi közleményünk csak azt hangoztatta, hogy helyesebb takarmányozás, a tenyésztendő utóduk czélszerü kiválasztása által a magyar marha javítható s kell is azt ez uton javítani, [ különben minden ellenkezésünk daczára ki fogja szorítani a tarka marha. Nem lehet bennünket azzal vádolni, hogy akár egyik, akár másik irányban elfogultak vagyunk ; kötelességünk nyiltan kimondani mi az előnye s a hátránya egyiknek is másiknak is s a midőn azt mondjuk, hzgy a tarka marha joba tejelő, jobban hizik, nem lehetünk tekintettel arra, hogy ez a magyar marhát tenyésztő gazdát esetleg kellemetlenül érinti. Viszont amikor azt mondjuk, hogy a tarka marha erőtermelés és edzettség tekintetében a magyarral távolról sem mérközhetik, eszünkbe sem jut, hogy ezzel ismét a tarka marhát tenyésztő gazda érdekeit érintjük. Azzal sem lehet bennünket vádolni, hogy ösmereteinlc a tantermen tul nem terjednek, mert egyik-másikunk gazdaság vagy gazdaságok igazgatásával is még 'van bizva, kiállitásokon majd mindenütt ott vagyunk, a hol gazdák százaival találkozunk, a kiknek tapasztalatait, tanácsait szívesen hallgatjuk meg, mint tanácsadó is nem egy gazdaságban megfordulunk s igy látunk, tapasztalunk annyit, amennyit nem láthat, nem tapasztalhat az, a ki csak egy gazdaságban szerzi ösmereteit. Nehogy azonban az általam s mások által is a „Köztelek"-ben a magyar-erdélyi avagy a nyugati szarvasmarhatényésztésről irt közlemények hasonló félreértésekre szolgáltassanak okot, szükségesnek tartom még egyszer lehető röviden preczizirozni azon álláspontot, melyet e fajták tenyésztésével szemben a „Köztelek" mióta ezt a kérdést napirendre hozta, elfoglal. Mi azt tartjuk a magyar-erdélyi szarvasmarháról, hogy a mi szélsőséges klimánk alatt, különösen pedig az Alföldön valamennyi szarvasmarha között a legjobban válik be. Ezer év óta szokik már az ottani gyakran mostoha viszonyokhoz, s olyan ökröket
34. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. szolgáltat, melyek edzettség, erőtermelési képesség, gyorsaság és kitartó képesség tekintetében páratlanok. A nyugati marha ellenben az Alföld szélsőséges klímáját, a nagy hőséget s hideget, a száraz, pára nélküli levegőt kevésbé jól birja, a gyakran kiszáradó legelők miatt leromlik s igy az elsatnyulásnak inkább ki van téve a magyar marhánál. Azért is a magyar Alföldön s Erdély nagy részében a magyarerdélyi szarvasmarhát fentartandónak véljük. A magyar-erdélyi marha azonban egyébbel, mint. borjával hasznot nem hajt, különösen nem az Alföldön, ahol a tehenet nem fejik, vagy ha fejik is, a gulyabeli tartás, a rendesen igen silány takarmányozás s a rendszeres gyakorlás hiánya miatt, tejet alig ad. Fejlése is nagyon lassú, hizodalmassága pedig jóval mögötte áll a piros-tarka marha hizodalmasságának. Ezen okokból kifolyólag mondjuk tehát, hogy vagy jobb hizóvá, vagy jobb tejelővé kell tennünk, mert egyedül kiváló erőtermelósi képességével nem nyújt a nyugati szarvasmarha előnyeivel szemben elegendő ellenértéket. Nem nyújt pedig elegendő ellenértéket azért, mert a nyugati szarvasmarha jobban tejel, jobban hizik, gyorsabban fejlődik. A lefolyt évben az ország 21 megyéjében 219 falusi tejszövetkezet működött, amelyeknek tagjai csaknem kizárólag tarka teheneket tartottak. Ezen szövetkezetek kifizettek egy-egy tehén után 80—140 koronát. Ha tehát a kétféle tehéntől származó borjú értékét egyenlőnek veszszük, akkor is a tarka tehén a jelzett összeggel a nagyobb jövedelmet. hajt. Igaz ugyan, hogy a tarka tehenet jobban tartjuk s igy tartása többe is kerül, de figyelembe veendő az a nem kicsinylendő előúy is, hogy tenyésztése mellett kénytelenek vagyunk több takarmányt, több répát termeszteni, talajunkat jobban megmunkálni s igy a tarka-marha tenyésztése közvetve jótékony befolyással van gazdaságunk termőképességének fentartására illetve fokozására is. A nyugati szarvasmarha jövedelmezőbb voltát különben eléggé illusztrálja az a körülmény, hogy a magyar marha száma évről-évre apad, a tarkáé pedig rohamosan szaporodik. Éppen azért fölöslegesnek is tartom e helyen jövedelmezőségének, előnyeinek minden részleteire kiterjeszkedni. A mi konzervatív parasztunk ugyancsak nem nyúlt addig hozzá, mig jövedelmezőbb voltáról kézzelfoghatólag meg nem győződött. Ki az ellensége tehát a magyar marhának, az-e, aki azt mondja, hogy igyekezzünk e marhát jobb tejelővé, jobb hizóvá tenni, vagy az, aki azt mondja, hagyjuk meg a maga eredetiségében, ne javítsunk rajta semmit? Figyelembe véve az utóbbi 10—20 évbeni apadását, bizonyosra vehetjük, hogy a jövő 20—30 év alatt a hasznothajtóbb tarka-marha által teljesen ki fog szoríttatni. Megmenteni a jövő számára a magyar-erdélyi szarvasmarhát csak ugy lehet, ha legalább is közepesen tejelővé, avagy 1—IV2 évvel gyorsabban fejlődővé teszszük. Ennyit talán konczendálnának azok is, kik a magyar marhát jelenlegi alakjában és formájában kívánnák megtartani, ha nem .volna ott az edzettség és gümőkór. Ezen azonban rettenetesen nagy dolgok, amelyekből mit sem akarnak engedni, mert tévesen ismerik azok lényegét. Az edzettséget nem koplaltatás által lehet megadni az állatoknak, a gyorsabb fejlődést nem a folytonos istállózással. Tartózkodhatik az állat akár télen is a szabadban, ha megfelelő takarmányozásban részesül, fejlődése gyorsabbodni fog, anélkül, hogy edzettségéből alig valamit is veszítene. Egészen más, ha oly belterjesen tápláljuk, hogy egyéves korára ki •legyen fejlődve. Ez esetben nagyon sok zsírszövet rakodik le testében, ami szilárdságából sokat elvon. Ha azonban az üsző 2 éves, a bika 2V2 éves, az ökör 3V2 éves korára fejlődik ki s ezenközben folytonosan a szabadban tartózkodik, edzettségéből, szilárdságából, az ökör gyorsaságából, kitartóságából alig, vagy
KÖZTELEK,
34. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. semmit sem fog veszteni, de nyerni fog a tehén tejelőképességében, az ökör hizodalmasságában. A gümőkórt illetőleg pedig meghaladott álláspont az, hogy a magyar marha nem fogékony e baj iránt. A „Köztelek" f. évi 29-ik számában már idéztem hiteles statisztikai adatokat, melyek e határozottan téves hitet megczáfolják. Hanem igenis az állatok istállózása a leghatalmasabb tényező e baj tovább terjesztésére s ez a legfőbb oka annak, hogy az istállózott állatok között van e betegség leginkább elterjedve s e tekintetben a magyar ökrök, miként épen a hivatkozott statisztikai adatok bizonyítják, nem tesznek kivételt. A gümőkór iránt tehát akkor sem lesz fogékonyabb a magyar marha, ha jobban fog tejelni, vagy egy-két évvel gyorsabban fog fejlődni, feltéve, hogy nem istállón, hanem a szabadban fog felnevelkedni. Balgaság volna tőlünk ezeket az elveket a magyar-erdélyi szarvasmarha, megmentése czéljából magunkévá nem tenni, s mikor már teljesen kielégítő eredményeket is találhatunk ugy a gyorsabb fejlődés, mint a jobb tejelési képesség tekintetében. Nem akarok az erdélyi nagy tenyesztők eredményeire hivatkozni, hanem rámutatok a háromszéki, marosmenti, küküllőmenti kisgazdákra, a kiknek magyar tehenei jó közepes eredménynyel tejelnek s e mellett a legszebb czimeres magyar ökrök is ezen vidékekről kerülnek ki. S éppen azért, mert tehenük figyelemre méltó tejhasznot is ad, nem nyúlkálnak a tarka marha után, mert ott az sem volna jövedelmezőbb a magyar marhánál. Mi tehát igenis fennen ^ hangoztatjuk, hogy a magyar marha tőgye és tejelőképessége, a tervszerű és folytonos gyakorlás, czélszerü takarmányozás, a tenyésztendő egyedek megválasztása által nagyobbítható és fokozható; ugyancsak megfelelő táplálás, s a tenyészegyedek czélszerü megválasztása által fejlődése gyorsítható, hizóképessége javítható. Ennek következtében kitenyészthető belőle három jelleg u. m. erőtermelő, hus- és tejtermelő, vagy a mi még kívánatosabb, elérhet^szerényebb mérvben e hármas haszon egy és ugyanazon állatban is. Hangoztatjuk, hogy ha e hármas haszon elérése közben távol tartjuk azon tényezőket, melyek az állat szilárdságából, edzettségéből levonnak, a melyek az állatok tulfmomitottságát eredményezhetnék, akkor a magyar marhában olyan kincset fogunk birni, amely a nyugati marha általános elterjedését meg fogja akadályozni, addig azonban hiába kívánjuk a kisgazdától, hogy dobja el magától a nagyobb jövedelmet hajtó tarka tehenet — csupa hazafiságból. Kovácsy Béla.
1901.
!. H
!
>"
:
~> ; J
!
| j
i ..-.;
j
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mczey Gyula.
Ozirok-üszög. (Ustilagó cruenta Kühn.) # Egyik nagyobb czirokfeldolgozó gyár a vele szerződéses viszonyban álló termelőtől nem akarta átvenni a szállított czirokot, mert nem felelt meg annak a minőségnek, a milyen szerződésükben ki lett kötve. A dolog szakértők elbírálása alá került és konstatáltuk, hogy a kifogások teljesen okadatoltak s valószínűleg a. rossz kezelés tette tönkre a máskülönben szép növekedésű czirokbugákat. A mult év folyamán különféle kísérleteim között a czirok is szerepelt s mikor a kísérleti eredmények feldolgozása alkalmával a terményt
84
MÁJUS HÓ 1.
tüzetesén átvizsgáltam, ugyanazon jeleket észleltem rajta, amelyeket a gyár által kifogásolt czirokbugákon láttam. A kis parczellákon termelt. (10 D-m.) s fedett szárító helyiségben kezelt czirokbugák egyrésze szép sárgásfehér, ruganyos, hosszú, vékonyszálú; mig a másik rész zöldesszürke szinü, itt-ott barnafoltos, törékeny. Ebben az esetben a kezelés minden kifogáson felül állott, mert sem eső nem érhette, sem össze nem fülledhetett s ennek daczára nagyon is kifogásolható minőségű volt. Az okot szükségtelen volt sokáig kutatni, mert az előttem fekvő bugák a legnagyobb mértékben üszögösök voltak. Ezen az alapon indulva el, vizsgálódtam tovább s e vizsgálatok eredményét óhajtom a jelen alkalommal gazdatársaim tudomására hozni. Alkalomszerű ez annyival is inkább, mert a cziroktermelés érdekében a földmivelésügyi- minisz-
ismertebb is. A buza, rozs kőüszögje ellen a-, legtöbb gazda védekezik, mig p. o. a czirok- és muharüszög ellen nem. Mi ennek a természetes következménye? A búzánál s rozsnál az évenkénti rendszeres és általános védekezés folytán az üszög kártétele a minimumra szállt alá (t. i. azon a vidékeken a hol rendesen s általánosan védekeznek), a másik két növénynél, de különösen • a muharnál a maximumra emelkedett. Itt a mi környékünkön (M.-Óvár) igen sok muhart termesztenek s az állomáshoz vizsgálatra békül- . dött magminták között, csak nagyon is elvétve akad egy a melyik üszögmentes volna. Véde- , kezni jóformán senkisem védekezik s a mult évben láttam nagykiterjedésű muhartáblákat, a melyeknek összes magtermését teljesen tönkre tette az üszög. Ilyenformán vagyunk a czirokkal is. A be-' 1 küldött minták nagyrésze üszögös s a beküldők rendesen csak a csiraképessé, get és a tisztaságot óhajtják tudni s • ,' : az üszögösséget figyelembe sem veszik. Pedig éppen a czirok az, a hol igen könnyen védekezhetünk s ahol — mint alább látni fogjuk—feltétlenül védekez- ; " nünk kell. Lássuk, mindenek előtt-nagy vonásokban a cziroküszögöket előidéző gomba fejlődésmenetét, hogy igy tiszta képet alkothassunk magunknak a betegí ség mineműségéről. A cziroktáblában már messziről feltűnnek egyes borzas bugák, amelyek | még az olasz seprőcziroknál is, ahol a -T), . bugaszálak igen hosszúak és alá hajolnak, csaknem egyenesen állanak. Ha az ilyen bugát közelebbről megvizsgáljuk, magot nem fogunk benne találni, hanem az igen szétálló pelyvák között, a mag helyén hengeralaku, piszkos, szürke szinü ; JÉ i test van (88: ábra) 1-ső kép, melynek burka igen vékony, itt-ott megrepedezett. Ujjaink között szétdörzsölve, fekete por fog belőle kihullani. A por megszámlálhatatlan mennyiségű, rendkívül apró, gömbölyű testecske, az u. n. spóra (3-ik kép), melylyel az üszögöt előidéző gomba (üstilago cruenta Khün) tovább szaporodik. A 2-ik képen 10-szeres nagyításban mutatok be egy ilyen IHP, üszögös termést (a), mig mellette a természetes nagyság van jelezve (b). A 4-ik képen látható a bugának egészsé' ges maggal telt darabja, mig az 5-ik kép az egészséges magot pelyvákkal borítva 6-szoros nagyításba (a) s mellette ugyanazt a természetes nagyságban (b) mutatja be. A mag fésülésénél az üszögös magvak összetörnek s a már emiitett fekete por (spórák) az ép magra jut. Ez erről sem noszálással, sem szeleléssel nem távolitható el. A vetés alkalmával, a legtöbb esetben, igy kerül a gomba spórája a földbe a vetőmagra rátapadva. A talaj nedvessége és a meleg, nemcsak a magot indítja csírázásra, hanem a spórát is, amelynek vékony fonálalaku csirája a még föld alatt levő czirokcsira külső burkát áttörve belsejébe hatol. Ettől kezdve együtt növekedik a fejlődő növénynyel anélkül, hogy valami külsőleg látható változást idézne elő. Az üszög által megtámadott növényt az egészségestől ilyenkor nem lehet megkülönböztetni.
i'al1 t
88. ábra. Cziroküszög.
terium mindent megtesz, biztosítani akarva a kisgazdáknak a czirok háziiparszerü feldolgozása által egy nagyon is számottevő jövedelmi forrást. Az első kísérletek ez irányban, — ha jól. tudom, — Hódmezővásárhelyen történtek, minden várakozást felül muló eredménynyel. A jelen évben már szélesebb, mederben folynak tovább és a seprőkötés, mint háziipar, szép jövőnek néz elébe. Feltétlenül szükséges még a dolog kezdetén mégismerkednünk azokkal a A virágzás után a gomba myceliuma, bajokkal, amelyek a termesztést befolyásolják s mely eddig a növény belsejében azzal együtt a lehetőség határai között védekeznünk. növekedett, a termőbe hatol s ott megszámlálMűvelési növényeink legfontosabbjain — hatatlan mennyiségű spórát képez. A magburok mint általánosan ismerétes, — egy gombabeteg- elvékonyodik, hamuszürke szinü, rendkívül töréség pusztít, több vagy kevesebb kárt okozva. keny lesz. A pelyvák szétállók. A gazda „üszög" név alatt ismeri. Az üszögEz volna nagy vonásokban a fertőzés féléket két nagy csoportba osztjuk, u. m. kő- valamint a gomba fejlődésmenete, melynek isüszög és porüszögre. Mivel nálunk az első merete után rátérhetünk a védekezés ismerteszokott nagyobb károkat okozni, általánosan tésére. Általánosan az üszögbetegségek ellen a
722
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ
1.
vetőmag páczolása által védekezünk. Az ország különböző vidékein a páczolási módok rendkívül eltérnek egymástól, közös csak apáczoló anyag, t. i. a rézgálicz különböző töménységű oldata. Mivel a rézgálicz igen erős méreg s a mag csiraképességét könnyen tönkre teheti, óvatosan kell eljárnunk, nehogy a páczolással nagyobb kárt okozzunk, mint az üszög tett volna. Mindenekelőtt leghelyesebb, ha a vetőmagnak a legszebb fejlödésii, jól beérett magvat tartalmazó bugákat már a táblán kiválogatjuk s külön szedetjük meg. Természetesen a válogatásnál az üszögöt is szem előtt kell tartanunk. Daczára a gondos 1 válogatásnak, kerülhet a bugákban néhány üszögös szem, a melyek a fésülésnél összetörve fertőzik az egész magmennyiséget. Ezt kikerülendő, a vetőmagot páczolni fogjuk.
többi közé keveredve az általános minőséget leszállítsa. Mivel pedig az üszögös mag semmiresem használható, de a buga, mint selejtes áru értékesíthető, külön fésüljük le a magot, amelyet aztán, mint hasznavehetetlent ne a trágyadombra szórjuk ki, henem semmisítsük meg, Az üszögspórák a trágyába nagyon jól tenyésznek s életképességüket huzamosabb ideig megtartják. így a trágyával könnyen a szántóföldbe kerülhetnek, ahol a tisztított magot fertőzhetik. Legjobb ha az ilyen üszögös magot sütés alkalmával a kemenczében elégetjük. Az év folyamán én többféle, az üszögre vonatkozó kísérletet végezek, a melyekből adandó alkalommal e lap hasábjain fogok beszámolni. Barna Balázs.
Egv fél petróleumos hordóba, vagy hasonló nagyságú faedénvbe lemérünk 50 liter vizet, a melyben 1 kg. rézgáliczot (kékkő) oldunk fel. Két közönséges fűzfavessző kosarat. — a melynek olyan nagynak szabad lenni, hogy a hordóba könnyen beleférjen, zsák vagy durva vászondarabbal kibélelünk. A vetőmagból 10—12 liternyit e hordóba téve, kct fiilénél fogva a hordóba a folyadék alá merítjük s egy munkás a viz alatt, kézzel párszor megkavargatja a magot. Minden üszögös, léha szem, pelyva és szemét a folyadék felszínére fog kerülni a honnan egy rostadarabbal lemerhetjük. Aztán egyik munkás a kosarat felemeli ugy, hogy szélei a folyadékból pár ujjnyira künn legyenek, de a mag a viz alatt maradjon. Egy másik a folyadék alá nyúlva a két keze között pár perezig erősen dörzsölgeti, mosogatja a magot. A magra tapadt spórákhoz igv hozzájut a rézgáliczoldat s tőnkre teszi azokat a nélkül, hogy a mag csiraképességének ártana. Aztán a kosarat kiemelve a hordó szelén rézsútosan tartjuk, míg a folyadók nagyjából lecsöpög. A földre tett két fadarabra helyezve a másik kosarat veszszük elő s míg azzal dolgozunk és lecsöpögött annyira, hogy a benne levő magot napon vagy szellős helyen kiterített ponyvára vékony rétegbe elteregethetjük. így kezelve a mag pár óra múlva már vethető s az üszögtől tiszta.
GAZDASÁGI GÉPÉSZET.
Vigyáznunk kell azonban, hogy a páczolt magot ne töltsük vissza olyan zsákba, amelyikben üszögös czirokmag volt, mert újra fertőzve lesz az egész s az egész munkánk nem ért semmit. Az már most a kérdés, miért szükséges feltétlenül védekeznünk a cziroküszög betegsége ellen? Amint czikkem elején emiitettem, a földmivelésügyi m. kir. minisztérium a seprőkötőst mint háziipart óhajtva meghonosítani, az ország egyes vidékein a kisgazdákat cziroktermesztésre serkenti. Az eredmény — ott, ahol már termesztettek — nagyon kielégítő volt á a termesztőnek igen szép jövedelmet hajtott. Akár maga a termesztő dolgozza fel terményét, dc még inkább, ha a gyárnak adja el, feltétlenül kitűnő minőség termesztésére kell törekednie. A cziroknál a buga jön c tekintetben elbírálás alá. Az elsőrendű czirokbuga vékony, ruganyos szálú, lehetőleg hosszú és szép világos sárga (fehéres) szinü. Különösen sok gondot fordít erre a gyáros s a beváltásnál a legkevésbbé kifogásolható árut Il-od ós Itl-ad osztályba sorozza és ugy is fizeti. A fenti jó tulajdonságokkal, az ép, egészséges, jól beérett s a száritásnál nagy gonddal kezelt, eső által nem ért czirokbuga rendelkezik. Az üszögös czirokbuga soha sem lesz szép szinü s a~mi a legnagyobb baj, törékeny, legfontosabb tulajdonságából, a ruganyosságból vészit. Ez a fő ok, a miért a cziroküszög ellen védekeznünk kell s a vetőmag páczolására, kiválogatására nagy gondot kell fordítanunk. Ebből kifolyólag nemcsak a vetőmagnak kiválogatott bugákat kell külön szednünk, hanem az üszög által megtámadottakat is, nehogy a
Rovatvezető: i f j . Sporzon Pál.
A „Sarrazin"-féle burgonyafészekásó-gép. A burgonyafészekásó-gépek terén a Lesserféle gazd. gépgyár Posenben (Poroszország) néhány jelentékeny javítást eszközölt, melyek lényegesen hozzájárulhatnak a burgonyafészekásó-gép gyakorlati .értékéhez.
ff
89. ábra A Sarrazin burgonyafészekásó-gép kiváltható hegyű kapája. Az egyik javítás abban áll, hogy a fészekásógép nem a közönséges behajlított, nyitott végű ásókkal dolgozik, hanem az ásó hegye kiváltható tömör csúcsban végződik, mely csúcs kemény aczélöntvényből készült.
Miután, különösen a köves talajon dolgozó burgonyafészekásó-gépek kapahegyei aránylag hamar elkopnak, s igy rendes fészket vágni sem tudnak, a jó munka érdekében* azokat ujakkal kell kicserélni, ami mindenesetre jelen-
91. ábra. A Sarrazin burgonya [fészekásó-gép kapakeretének felakasztási módja.
34. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. keztében nem kopnak oly hamar, a keményebb, kötöttebb talajba is biztosabban behatolhatnak s végre megkopásuk esetén könnyen s olcsón ujjal helyettesíthetők. Egy másik ujitás az, hogy a kapakeret helyes súlypontjában alkalmazott kengyel által két pontban van feltámasztva, illetve felakasztva. Azelőtt, s a legtöbb más rendszerű burgonyafészekásó-gépnél a kapakeret hosszabb lánczczal csak egyik szárával volt felakasztva, mint azt a 90. ábrán látható, mig a „Sarrazin" burgonyafészekásó-gép kapakeretét, mint azt a 91. ábrán is látjuk, az akasztó kengyel két oldalt tartja. Ennek következtében a keret nem húzódhat el oldalt, benne marad a kívánt irányban s végül a tartóláncz egyenesen a gép keretre akasztható mely egy egyszerű zárőkilincs-emeltyü segélyével könnyen emelhető, vagy csökkenthető. A kapakeret hátsó részénéi kinyúló két karra sulyok akaszthatók s ezzel keményebb talajon is megfelelő mélységű fészkek ásása érhető el. A 92-ik ábra mutatja a gépet teljesen felszerelve. A sorközök változtathatók 20—24 hüvelyk 52—63 cm. közt, a fészkek távola a sorban.pedig a kapák állításával 12—22 hüvelyk 31—58 cm. . közt. Munkabírása a gépnek 2 lóval, egy ló vezető gyerekkel s egy gép vezető munkással 6—10 kat. hold. Bár a burgonyaültetés ideje már elmúlt, érdemesnek látszott ezenuj burgonyafészekásógépre felhívni a gazdák figyelmét a jövőre való tekintetből. A gép súlya körülbelül 375 kg., ára a Lesser-féle gépgyárban Posenben 280 márka. i f j . 8. P.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 278. kérdés. Kaszáló létesítése , czéljából egyik hazai magkereskedő czégtől rendeltem fümagvakat; azokat megérkezésükkor még a vasúton szabályszerűen megmintázva, a vett mintákat felküldtem szakvéleményezés végett a budapesti állami vetőmagvizsgáló állomásnak; a vetés ideje amúgy is itt lévén, az érkezett magvakat elvetettem. Á hozzám leirt szakvélemény ekkép szól: Olasz perje: tisztasága 66'66°/o (az azonos magvak között 29'1 % szálkátlan termés), benne 31-58% idegen mag (21"040/o léha Festuca ovina), továbbá 0"20°/oléha magsO-078% föld, szemét ős polyva foglaltatik, csírázó képessége 70-25°/o. Komócsinmag: tisztasága 86'66°/o, benne 5" 14% idegen mag s 8"20°/o főid, szemét és polyva foglaltatik, csirázóképessége 88"25°/o. Az érkezett magvakat tán meg • sem is mintáztam és megsem is vizsgáltattam volna, ha azok — a czégtől még megrendelésem előtt
92. ábra. A Sarrazin burgonyafészekásó-gép.
tékeny kiadást okőzhat, mert egy-egy gép 20—24 kapával dolgozik. A Lesser gépgyárban készült burgonyafészekásó-gép kapái —-• mint az a 89. ábrán látható — kiváltható aczél"öntésü tömör csucscsal birnak, ennek követ-
hozzám küldött mintáktól különösen tisztaság tekintetében a vasúti átvételkor — feltűnően eltérők nem lettek volna, de igy elővigyázatból is jónak láttam az érkezett magvak hivatalos felülvizsgáltatását.
34. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. Ezek után kérek felvilágosítást adni arra nézve, — mivel az olasz perje határozottan rossz csirázóképességii tisztátlan, hibás mag; a komócsinban pedig feltűnően nagy a 8'20% föld és szemét mennyiség — hogy az illető magkereskedőt megtámadhatom-e jogosan a rossz vetőmag szállításáért ? és hogy a magkereskedőktől vásárolt vetőmagvaknak (fümagvaknak) a törvényesen is megállapított szokvány szerint legalább is mily minőségűnek kell lennie? mert azt hiszem a jelen esetben szállított magvak a szokványminőségnek nem felelhetnek meg. Megjegyzem, hogy az illető czéggel szemben a szállítandó fümagvak minőségére nézve sem tisztasági, sem csiraképességi , százalék tekintetében semmiféle kikötést annak idején nem tettem mást, mint megrendelő levelemben minden egyes fümagnem mellé oda jegyeztem, hogy: „csiraképes, tiszta és mintaszerinti* magból . . . A czégnek még megrendeléseim előtt hozzám küldött egyes magmintái azonban — amelyek után a tényleges magmegrendelés történt — kezeimnél vannak. Kádár. Cs. I. 279. kérdés. Az elmúlt évben egy elhanyagoltan átvett gazdaságban kellő elkészítés nélkül, takarmányoknak némi biztositása szempontjából el lett vetve két tábla luczernás. Ezen luczernások hiányosak, rosszak, helyenként csak szálanként találtatik bennük luczerna. A hiány egér pusztítás, a nyári szárazság, a téli száraz fagyok, a tavaszi rohamos esők következtében beállott viznyomások s részben a kellő előkészítés hiányának, tavaszon eszközölt szántásnak tudható be. I. Az egyik tábla luczernás egy évi megtartásra lévén vetve, azon szándékkal, hogy ez évben őszszel annak felszántása után ezen táblába buza vettessék. 1. Erős megfogasoltatás folytán, vethető-e arra zabos bükköny? mi által luczernával kevert zabosbükkönyös takarmány nyeretnék. 2. Felszántassék-e az egész tábla s ebbe zabosbükköny, muhar vagy köles vettessék-e ? figyelembevételével annak, hogy az után buza kerülne. II. A másik tábla luczernás, két évi tartamra lett vetve, azon kérdés merül tehát fenn, tekintve, hogy ezen táblának luczernát kellene szolgáltatni a jövő 1902. évben is, lehetséges-e egy némileg is sikérült luczernásnak előállítása azáltal, ha erős fogasolás által újból vettetik rá luczerna ? Avagy czélszerübb a kiszántás ? mely esetben mi volna vetendő, hogy a jövő 1902. évre is biztosittassék a takarmány s az a jövő évben felszántás folytán búzával vetessék e l ? Z. J. 280. kérdés. Az itteni polgári határban egy hold földet vettem, melyet útnak használok. A „ Köztelek "-nek ezévi 18. számában 152. számú kérdésre adott feleletre utalva a vett földnek mindkét szélét a szomszédtól 18 hüvelyk távolságra ákáczfával ültettem be és a mesgyét felárkoltattam, ugy, hogy a kiásott földet saját területemre rakattam. A szomszédok, kiknek földje az enyimmel párhuzamosan fekszik, azt követelik, hogy a fákat vetessem ki, mert ezzel idővel nekik kárt teszek; továbbá azt követelték, hogy a határárkot húzassam be és 3 lábnyi széles területet hagyjak földem egész hosszában, hogy saját földjüket egész szélességben megszánthassák. Kérem tehát velem tudatni, hogy polgári dűlőben levő földemet a szomszédétól mily minimális távolságra szabad felárkolni és hogy mily minimális távolságra ültethetem a sorfákat, mert ha eddigi eljárásom törvényellenes, azt jóvá akarom tenni. Istvándi-major. K. E. 281. kérdés. Közvetlenül az országút mellett egy 200 hold terjedelmű legelőm van, mely előbb erdő volt. Régebben, mind a közel múltban e területen a szomszédos faluból néha szekerek vonultak át és marhák hajtattak
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ
1. 67
keresztül, jóllehet e falunak egy igen jó, de valamivel hosszabb utja van. A birtok bérbe volt adva és a bérlő e kihágást képező szokás ellen sohasem szólalt fel; egynéhány év óta tulajdon kezelésemben lévén a birtok, az egész terület ki van irtva és tisztítva is, igy tehenészetem és növendék marháim számára a legkitűnőbb legelői képezi, és azóta az egyes szekerek, vagy marhák átvonulását mindig megakadályoztuk. Most pedig az én községem a régebbi szokásra hivatkozván, nekem nagyobb kárt akar okozni. Ugyanis községem a legelőm túlsó szélén szintén legelőt akar szerezni és azt kivánja tőlem, hogy én egy 200 darabból álló csordájukat napjában többször ezen átengedjem vonulni. E czélból a legelőmön keresztül egy rendes széles utat akarnak vonni és ennek mentén árkokat ásni, mindezekért nekem némi pénzbeli kárpótlást ajánlván fel. E kívánság teljesítése által legelőm nemcsak két részre lenne vágva, hanem az átvonuló csordák és bikák által az én bikáim és teheneim kiszámíthatatlan kárt szenvednének. Természetes, hogy községem ajánlatáról hallani sem akarok s a legrosszabb esetben a kártalanítás melletti utvonalat csak a szélső határ mentén leszek hajlandó engedélyezni. Kérem szíves válaszukat arra nézve, vájjon jogom van-e a keresztülvonulást és területátengedést teljesen megtagadni, avagy fenti konczessziót meg kell-e adnom, amit ha lehet szeretnék kikerülni. Alsó-Ribnyicze. Gazdaság. 282. kérdés. Minő kvalifikácziót kiván a törvény a gépésztől? Miben van a különbség gépész és gépkezelő között? Tegyük fel, hogy egy gazdaságban van 3 gőzgép, nyáron két gép más-más majorban csépel, a harmadik szintén más majorban szecskavágás, darálás stb. munkát végez; a két első géppel egy-egy gépkezelői vizsgát tett egyén van, mig a harmadik 3 km.-nyire fekvő majorban lévő a gépkezelő felügyelete alat áll, szabad-e e z ? Tölcsány. F. 288. kérdés. Egy dombosabb fekvésű gömörmegyei birtokra munkáshiány következtében aratógépet szükségelnék. Kérem tudatni, hogy jelenleg melyik a legjobb szerkezetű, ily partos vidékre melyik ajánlható, mi a napi munkaképessége, hány ember szükségeltetik hozzá, hol szerezhető be és mi az ára? Melinda-major. L. K. 284. kérdés. Kérem velem tudatni, hogy mi lehet annak oka, hogy a sőre a tengeri moslékot nem eszi, holott a krumpli moslékot a legnagyobb étvágygyal fogyasztja el. Tisza-Beő. R. M. 285. kérdés. I. Egy 750 holdas homoki bérgazdaságban (melyből körülbelül 100 hold a jó kaszáló rét, többi szántó) 325 hold kalászos, 125 hold kapás, 150 hold (részben zöld, részben fekete) ugar és évenkint 60 hold megtrágyázandó terület van előirva és ahol 43 hold dohánytermesztés van — mennyi a szükségeltető jármos ökrök száma? mennyinek kell lennie a gulyabeli állománynak, tekintettel a megtrágyázandó területre ? figyelembe veendő, 1. hogy évenkint 10—15 kimustrált jármas ökör hizlaltatik és hogy 2. sem sertés, sem juhtenyésztés nincsen, 3. hogy a lóállomány 10—12 drb, melyből' 5—6 ló igáztatik, 4. hogy a cselédség csekély. II. Van egy, cselédlakásokat és istállót magában foglaló nagy épület, melynek belső szélessége 5 öl és néhány hüvelyk s amely szélesség megengedi, hogy az épület hosszában két sor. jászol (ajtó-megszakitásokkal) elhelyeztessék. Tisztelettel kérdem, hogy tekintettel az I. alatt megállapítandó szarvasjószág-állományra és a 10—12 drb lóállományra, továbbá a hosszfal közepén elhelyezendő kandira és 3 ajtóra — hány öl hosszúságú belterület alakitandó
át ezen cselédlakásokat foglaló épületben? Uj-Kécske.
és
istállót magában E.
Gy.
Felelet. Magkereskedő szállítmányának ellenőrzése a gazda részéről. (Felelet a 278. sz. kérdésre) Ritkán van a gazda abban a helyzetben, hogy hiányos magszállitás esetén a kereskedőtől kártérítést kaphasson, mert a gazda rendszerint olyan hibákat követ el ugy a vásárlásnál mint a pör folyamán is, hogy minden bizonyítékot, melyet igaz ügye védelmére felhozhatna, kiejt a kezéből. "Legnagyobb hibát önmaga ellen akkor követi el, midőn nem veszi igénybe az 1895-ik évi XLVI-ik t.-cz. védelmét, mely a mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazásáról szól. Kérdésttevő gazdatársam esete azon ritkaságok közé tartozik, midőn a gazda hiteles bizonyítékok birtokában van, ennek folytán a kereskedő ellen indítandó pőrét föltétlenül meg kell, hogy nyerje. S miután gazdatársam óvatosságában odáig is elment, hogy szakértőhöz fordul a szállító kereskedő elleni bizonyítékainak elbírálása végett, nem késhetek őt a szükséges útbaigazítással ellátni a további eljárásra nézve. A kereskedő először is azt a kihágást követte el, hogy a szállítás alkalmával nem jelölte meg a magvak tisztaságát és csirázóképességét pontos százalékokban, tehát vétett az idézett törvény végrehajtó rendeletének 8. §-a ellen. Azután a normálisnál szemetesebb magvakat szállított, t. i. az olasz perje normális tisztasága 92% s a szállított mag tisztasága 66-66°/o volt, a szemét között 2r04°/o léha Festuca ovina mag is volt ami határozottan, hamisításnak minősítendő s a vétséget lényegesen súlyosbítja. A komócsinmag normális tisztasága 95%, a szállított magé pedig csak 85°/o. A kereskedő ellen nem csak az emiitett kihágások miatt, hanem . a rossz magnak elvetése folytán beálló kár czimén is meg keli indítani az eljárást és pedig jelen esetben a buziási főszolgabírói hivatalnál. Thaisz Lajos. Megritkult luczernásra zabosbükköny. {Felelet a 279: kérdésre.) A megritkult luczer- ' nás közé zabosbükkönyt elszórni és ezt aláboronálni egyáltalában nem lenne czélszerü. Mert a zabosbükköny kellőleg elő nem készített talajba kerülne és ennek következtében csekély termést szolgáltatna. Sokkal czélszerübb a nagyon megritkult luczernást feltörni és valamely egyéves takarmányfélével bevetni. A zabosbükkönyt azonban az idő előre haladottsága miatt nem ajánlom, legmegfelelőbbnek tartom a borsós csalamádét, mely nagy tömeget és jóminőségü takarmányt szolgáltat. A két évre szánt luczernás közé ajánlatos lesz, vagyis jobban mondva lett volna a luczerna felülszórása. A vetés előtt a talajt jó erősen fel kell boronálni és a mag elszórása után újból boronálni és lehengerezni. Megjegyzem különben, hogy nem gazdaságos eljárás 1—2 évi használatra luczernát vetni, mert az a harmadik és negyedik évben szokott teljes termésbe jutni. Cs. 8. Határkérdés. (Felelet a 280. sz. kérdésre.) Arra nézve, hogy valamely polgári dűlőben levő földet a szomszédtól mily minimális távolságra szabad felárkolni s hogy mily minimális távolságra kell a sorfákat ültetni, semmiféle törvény nem intézkedik. Jogában áll tehát mindenkinek a sajátját a legszélén felárkolni és a fákat birtoka legszélére ültetni. Sorfának és ároknak legtöbbször az a rendeltetése, hogy a határvonalat jelezze. Azért, hogy valaki jogával él, senkinek kárpótlással nem tartozik. Nem tartozik tehát kártalanítani a szomszédot azért, mert az az árok miatt egy-két barázdán nem szánthat. Ugyanez az eset pl. ha valaki a határvonalra épületet emel. Ez is akadályozza a szomszéd telken a szántást, de azért senki se követelheti az épület lebontását. Dr. Sz.
—
. m
724 Községi közút czéljára való kisajátítás. {Felelet a 281. sz. kérdésre.) Azon körülmény, hogy a község egyes lakosai a kérdéses területen jogtalanul jártak-keltek, még semmiféle igényt nem ad a községnek arra, hogy ott akármilyen utat nyisson és egyáltalán a korábban gyakorolt abuzus a tulajdonosra nézve semmiféle hátrányos következményekkel nem járhat. A korábbi visszaélések és a községnek azon mostani terve köpött, hogy a kérdéses területen marha-csapást nyisson, semmiféle összefüggés nincs és igy azt a kérdést,' hogy a község ezen tervét megvalósithatja-e avagy sem, ezektől egészen függetlenül kell megítélni. Az ilyen marha-csapás a községi (közdűlő) közutak fogalma alá esik, amelyekre • nézve az 1890. évi I. t.-cz. 47. §-a ugy intézkedik, hogy azok hálózatának megállapítása egyes utvonalaknak fölvétele, vagy kihagyása iránt a község képviselőtestülete közgyülésileg határoz. A határozat az alispánhoz, annak határozata pedig a közigazgatási bizottsághoz felebbezhető, mely ez ügyben végérvényesen dönt. A felebbezési határidő a határozat kézbesítése napjától számítandó 15 nap. Ebből világos, hogy a község csak ugy rövid uton ezen ügyben nem intézkedhetik és bármely érdekeltnek módjában áll a határozat ellen felszólalni, esetleg azt megakadályozni, akár abban az irányban, hogy a tervezett dülőut egyáltalán ne létesíttessék, akár abban a kérdésben, hogy mily irányban, mely pontokon keresztül vezettessék. S ha azután a községi képviselőtestület határozata esetleg a felebbezéspk kimerítésével — jogerőre emelkedett : akkor sem hajthatja azt egyszerűen, saját hatáskörében végre a község, hanem amennyiben a dülőut kihasitása nem a község tulajdonát képező közterületeken czéloztatnék, a megkivántató területeket az 1881. évi XLI. t.-czikk 2. §-ának megfelelőleg szabályszerűen kisajátítani tartozik. Tartozik tehát az alispántól a 7. §. szerint az előmunkálati engedélyt kikérni. Tartozik továbbá a 31. §. szerint a kisajátítási tervet elkészíteni s. azt .a 32. §. értelmében a kisajátítási eljárás megindítása czéljából az alispánhoz beterjeszteni. Á kisajátítási terv a 34. §. értelmében a községházánál 15 napig közszemlére teendő és annak tárgyalására határnap tűzendő ki. A tárgyalásnál jogában áll minden érdekeltnek a kisajátítási terv ellen és a felajánlott ár ellen felszólalni. A 39. §. szerint kihirdetett határozat ellen felebbvitelnek van helye, ha pedig a fél; a felajánlott árral megelégedve nincs, a kártalanítás összegét a 43. §. értelmében az illetékes kir. törvényszék állapítja meg. A kártalanítási eljárás során a kisajátítást szenvedőnek jogában áll nemcsak a fölhasznált földterület rendes forgalmi értékét, hanem mindazon kárait is felszámítani, a melyek reá a terület megosztásából, vagy abból háramlanak, hogy a forgalom az ő ingatlanukra tereltetett, vagy hogy ők ingatlanuknak kellő használatában gátolva vannak, sőt ilyen esetben a 13. §. szerint az egész birtoktest kisajátítását is követelheti. Szó sem lehet tehát arról, hogy a tulajdonos meg nem felelő kárpótlással megelégedni tartoznék. Amint láttuk tehát, az érdekelteknek módjukban áll ugy a dülőut létesítése, mint annak iránya tekintetében befolyásukat a községi képviselőtestületnél, esetleg a felebbezési fórumoknál érvényesíteni; érdekeiket ugyanezen két irányban a kisajátítási terv tárgyalásánál képviselni és a kártalanítási összeg tekintetében is megvédelmezni. . Szilárd. Minő kvalifikáeziót kiván a törvény a gépésztől ? {{Felelet a 282. sz. kérdésre.) Aki a mezőgazdaságban használatban levő u. n. lokomobilt (gőzgép) önállóan kezelni akarja, annak a gőzgépkezelői vizsgát kell letenni s annak sikeres eredménye alapján kiállított bizonyítvány feljogosítja az illetőt a lokomobilok önálló kezelésére. Ezenkívül van egy egyszerűbb vizsga, az u. n. fütővizsga, melynek alapján,
KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 1. az illető vizsgázott fűtő kezelhet ugyan lokomobilt, de csakis vizsgázott gépkezelő felügyelete alatt. A kérdésben felvetett esetben két gép dolgozhatik egy gépész és egy fűtő kezelése mellett, de már 3 km. távolságban a gépész nem bizhatja a törvény értelmében a gép kezelését' tisztán csak a fűtőre. Egy gépész közvetlen felügyelete alatt több gép is dolgozhat egymáshoz közelben, mikor a gépek tulajdonképpeni kezelését vizsgázott fűtők végzik s a gépész csak felügyel. A fűtő egyedül, önállóan nem kezelhet gőzgépet. i. S. P. Aratógép hegyes vidékre. {Felelet a 283. kérdésre.) Hogy melyik a legjobb aratógép hegyes vidékre, arra abszolút értékű feleletet adni nem lehet. Marokrakó aratógéppel a nálunk árusítottak közül bármelyikkel lehet lejtős tejületeken is jól dolgozni. Kévekötő aratógéppel, ha az aratandó termény nem gazos s az mindjárt kévébe köthető, ha elég erős igásállatjai vannak kérdésttevőnek, szintén dolgozhat mindenütt ott, hol nem túlmeredek a lejtő. A mai modern kévekötő aratógépek közt sem lehet már egykönnyen a legjobbat kiválasztani. Eddig az „Adriance" és ,a „Deering" rendszerűek válltak be legjobban. Az előbbi, mert egészen alacsony, még talán inkább megfelelne a hegyvidékre, mert egyrészt könnyű, másrészt alacsonyabban fekvő súlypontja miatt állékonyabb. Bár ezzel korán sincs az mondva, hogy a Deering esetleg felborulna a lejtőn. Aratnak ma már olyan lejtős helyeken gépekkel, hogy e tekintetben a lehetőség nálunk is megvan. Mindenütt ott, ahol a sorbavetőgép dolgozhat, dolgozhat az aratógép is. Az „Adriance" aratógépek a magyar mezőgazdák szövetkezete utján, a Deering" aratógépek Propper Samu gépraktára utján (mindkettő Budapesten) szerezhetők be. , i. S. P.
m
m
m
34. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma:
Oldal OMGE. közleményei. ... ... 713 Az őrlési engedélyről. ... ... .716 ' --iií. Dohánytermesztés. A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. 719 Állattenyésztés. Ne üldözzük ugy a magyar marhát 720 Gazdasági növénytan. Czirok-üszög.... 721 Gazdasági gépészet. Á „Sarrazin"-féle burgonyafészekásó-gép. ... ... ... 722 Levélszekrény. ... ... ... 722 Vegyesek. 724 Kereskedelem, tőzsde. 726 Szerkesztői üzenetek.... ... 727 Halálozás. Scharbergi Bedeus József az erdélyi szász gazdasági egylet elnöke folyó évi április hó 24-én Nagyszebenben elhunyt. Közgazdasági előadók. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Sebeő Gyula tarczali. lakost Zemplén vármegye tokaji járására, Őréi Jenő bács-puszta-debelyáki lakost Bács-Bodrog vármegye hódsági járására, Kraffszky Ferencz bozóki lakost Hont vármegye korponai járására, Vámos Károly mernyei lakost Somogy vármegye igali járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg.
Homestead. Említettük már, hogy a házi tűzhely és kisbirtok -védelmére országos mozgalom indult meg. A mozgalom kezdeményezője Szabadka városa volt, amelynek törvényhatósága elhatározta, hogy az országgyűléshez és a Hibás tengerimoslék. {Felelet a 284. sz. kormányhoz felterjesztést intéz és ennek támokérdésre.) Ha a sőrék a tengerimoslékot nem gatására az összes törvényhatóságokat megke- . akarják megenni, midőn a burgonyamoslékot resi, hogy a magyar gazda megélhetésére szükjóízűen fogyasztják, akkor ennek oka nem séges mennyiségű földterület vidékek és a föld abban keresendő, mintha a burgonyamoslék természettől fogva Ízletesebb lenne, mert ter- termőképessége szerint 5—10 holdnyi terjedemészettől fogva éppen ellénkezőleg a tengeri-, lemben és az ennek megmunkálására szükséges moslékot mondhatjuk táplálóbbnak,, természet- igavonó jószágai és gazdasági eszközei a fogszerűbbnek és mindenesetre izletesebbnek is, lalás és végrehajtás alól kivétessenek s azok, mint a burgonyamoslékot. így tehát a kérdéses • illetve haszonvételeik sem végrehajtási zárlat esetben csak azt tételezhetjük föl, hogy a tengerimoslék nem volt normális, mig a bur- alá nem vonhatók, sem pedig birói árverésen eladhatók ne lehessenek, ugy mint az 1881. évi gonyamoslék normális lehetett. Mármost csak az a kérdés, hogy mikor nem normális, illetőleg, LX. t.-cz. a tisztviselők_ fizetésére és a kézmühogy mikor abnormális a tengerimoslék, iparosok munkaszereire elrendeli, törvény alkotA tengerimoslék abnormis akkor, ha romlott tassák, illetve az 1881. évi végrehajtási törvény (penészes, dohos) tengeri után származik, vagy e rendelkezéssel kiegészíttessék. Az ezen érteha a tengeri czukrositásához használt maláta romlott; továbbá ha a tengerimoslék etetés előtt lemben szerkesztett felirat alapján legközelebb az ország valamennyi törvényhatósága foglalhosszabb ideig áll, mert a moslék kitűnő táptalajul szolgál a mikroorganizmusoknak, melyek kozni fog a homestead kérdésével. Hogy azona levegőből a kihűlt moslékba jutva, rohamo- ban ellentétes részről sem maradjon szó nélkül . san szaporodnak benne s csakhamar mega nemes eszme, egy a legeslegszélsőbb „mersavanyitják ős rossz izüvé teszik azt; abnormis a tengerimoslék akkor is, ha tisz- kantil" irányban szerkesztett újság múltkori, első czikkében — miután. elismeri a homestead tátlan edényekben tartogatjuk, vagy ha a kihűlt és többé^kevésbbé megsavanyodott moslék fontosságát — bizonyos irigységgel mondja, a réz, horgany vagy ólomvezetékekben meg- hogy az csakis a földmivejőosztályra volna alrekedve, egy darabig áll, mely esetben a kalmazható, s igy szakadást idézne elő a földmoslékban képződött savak a fémcsövek anyagát támadják meg s azokkal mérges vegyülete- mivelő és á nem földmivelő társadalomban. ket alkotva, émelygős izüvé teszik a moslékot; Mintha bizony azt a „szakadást" már régen végre abnormis a moslék akkor is, ha a szeszt nem tapasztalnánk? Azután meg éppen az rosszul desztilálják le róla, mely esetben az iparos, kereskedő nem panaszkodhat, ő neki alkohol szokatlan szaga riasztja el az állatomegvan a joga exisztencziája minimumához. Az kat attól, hogy sok moslékot igyanak." Egyesült-Államok meg élő példa arra, hogy a így láttatlanban persze nehéz megmonhomestead nemcsak hogy' szakadást nem idéz dani, hogy a fölsorolt okok melyike idegeníti elő a társadalomban, de sőt közelebb hozza el a sőréket a tengerimoslék ivásától, de ha a földmivelőt az iparoshoz, a kereskedőhöz. De kérdező az emiitett irányokban kutat, valószínűen megtalálja az igazi okot is. hát régi dolog az, hogy ami ' eszme születik, Gselkó. legyen az bármilyen megokolt és fontos, ismerjék el — mint annak a bizonyos czikknek az irója is elismerte — hogy szükséges; ha
m
m
34. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. nem bizonyos körökből indult ki a mozgalom, azt ütni kell, bármilyen üres szavakkal is. A mi részünkről csak üdvözölni tudjuk a homesteadintézmény életbeléptetésére irányuló mozgalmat, mert bizony nagy szükség van arra. Veié elejét veszszük a földmivelő-osztály kizsákmányolásának, munkakedvet öntünk a kisemberbe, elvonjuk figyelmét a szocziálista törekvésektől, útját álljuk a kivándorlásnak és hozzákötjük ahhoz a röghöz, amely nélkül ő a társadalomra nézve megszűnne létezni. á. e. Törvény a dohánykertészekről. Május 15-én lép életbe a földmivelési miniszternek a dohánykertészekről szóló 1900. XXIX. t.-czikke, melyben átmeneti intézkedésként megállapítja a miniszter, hogy a törvény életbeléptének napja előtt a folyó termelési évre kötött szőrződések érvényesek s hogy az e napon tényleg folyamatban levő vitás ügyeket még a régi szabályok szerint kell elintézni. Az uj törvény végrehajtása tekintetében nagyrészt az 1898. II. t.-cz. végrehajtására vonatkozó szabályok alkalmazandók. Az uj intézkedések közül kiemelendő: ha a termelő a törvény által megállapított munkásvédelmi szabályokat ismételten megszegi, a hatóság hivatalból köteles a földmivelési miniszterhez felterjesztést intézni, hogy a termelési engedély az ilyen termelőtől megvonassék. A munkásvédelmi szabályok közül figyelmet érdemelnek a következő intézkedések: A dohánykertész járandóságát szeszes italokkal vagy áruczikkekkel egészben vagy részben megváltani, utalványnyal vagy bárczával fizetni, abból a termelőnek saját követelésein, továbbá a dohánykertész állami, törvényhatósági, községi, egyházi és iskolai adótartozásain kivül, bírósági vagy hatósági letiltás eseteit kivéve, a dohánykertész beleegyezése nélkül bárki követeléseinek fedezésére bármit levonni, a dohánykertészt arra kötelezni, hogy élelmi, élvezeti, ruházati czikkeit, eszközeit a termelőnél, vagy általa kijelölt egyénnél vásárolja, az adott előleg, kölcsön után kamatot szedni, vagy ezek értékéről váltót venni — tilos. A dohánykertész járandósága terhére beszerzett élelmi, élvezeti, ruházati czikkeit, az eszközök árát, melyre előleget, kölcsönt nyert, nem a termelő által önkényesen megállapított árak, de a rendes piaczi árak szerint lesz visszfizetendö, illetve felhasználható. 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják azt a termelőt vagy megbizottját, á ki a dohánykertészének a dohány mivelésére szánt területen haszonbérbe, részes mivelésre, használatra átengedett ingatlanáért a szokásos ellenszolgálatnál aránytalanul nagyobbat köt ki, vagy ki kertészétől oly terhes ellenszolgálatot követel, melyek ennek anyagi romlását okoznák. A budapesti tőzsde szaktanácskozása. A budapesti áru- és értéktőzsdén április 29-én szaktanácskozás volt ama kérdés fölött, hogy az áru-szokások módosittassanak-e abban az irányban, hogy ha a szállított buza minőségi súlya 76 kg.-ot meghalad, a vevő a minőségi különbözetet megtéríteni tartozik-e és ha igen, mily mértékben. Mint a ga'dákat is érdeklő ezen szaktanácskozást, nagyjában szükségesnek tar-
KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 1. tottuk tájékozásul iü közölni. Komfeld Zsigmond elnök az értekezlet czéljainak ismertetésében elmondja, hogy a gazdák körében már régebben fdlmerült a kívánság, hogy az áruüzleti usance-ok 16. szakasza módositassék; legújabban a biharmegyei gazdasági egyesület fejezett ki ezirányban óhajtást. Mielőtt a tőzsdetanács a kérdésben határozna, szükségét látta, hogy meghallgassa a kérdésre nézze fenforgó véleményeket és azért hivta egybe a mai szaktanácskozmányt, amelyre meghívták az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet is, amely átiratban kijelentette, hogy a szóban forgó usance-módositást szükségesnek tartja, mivel pedig ezzel nézete- szerint ki van merítve.a kérdés, azt hiszi, hogy magát az ankéten képviseltetni felesleges. Az elnök kéri a biharmegyei gazdasági egyesület képviselőit, szíveskednének álláspontjukat kifejteni. Tisza István gróf beszédében kifejti, hogy a fedezetlen határidőüzlet eltörlésére irányuló mozgalommal a biharmegyei gazdasági egyesület nem ért egyet, mert a fedezetlen határidőüzletre a gazdának van szüksége, oly értelemben, hogy az a kereskedőnek rendelkezésére álljon, aki csak igy lesz képes az aratás után jelentkező nagy tömegeket árcsökkenés nélkül értékesíteni. Lehetőleg közel kell hoznunk azt a typust, amely határidőüzletek kötésénél alapul vétetik ahoz, amely a valóságban legnagyobb mennyiségben áll rendélkezésre. Igyekezni kell, hogy a határidőüzlet oly búzára szóljon, amely a budapesti tőzsdén beszerezhető és könnyen értékesíthető legyen. A biharmegyei gazdasági egyesület, mikor ebből a szempontból vette bírálat alá a kérdést, arra a meggyőződésre jutott, hogy az őrlési forgalom megszüntetése folytán beállott helyzetnél fogva a szoros összefüggés az effektív piacz szükségletei és a határidőüzletek alapjául szolgáló typus között megszűnt. Egy lépést már tett a tőzsdetanács : elrendelte a magyar buza külön jegyzését. A másik lépés : a határidőüzleti typus leghelyesebb megállapítása. A biharmegyei gazdasági egyesület nézete szerint a keverék is számbavételt igényel. Erre újból felhívja a figyelmet, hogy ám legyen megengedve bizonyos keverék az áruban, de mondassék ki, hogy amennyiben ez a keverék egy bizonyos minimális számot meghalad, az értékkülömbözet és a rostálási költség megtérítésének van helye. A szokvány búzát arra a nivóra kell megállapítani, amely a pesti forgalom igényeinek megfelel. Á Fővárosi Malomegyesület képviseletében Schivarez Ármin indítványozza, hogy 77 kg.-ig ne adassék- bonifikáczió, teljes 77 kgnál a bonifikáczió 10 . fillér; 77—79 kg.-ig pedig minden fél kg. súlytöbblet után mm.-ként 5 fillér legyen; 79 kg.-on tul pedig megszűnnék a bonifikáczió. A keverék kérdésében csatlakozik Tisza István gróf nézetéhez, de javasolja, hogy a keverék suly szerint állapitassék meg. Több pro és contra hozzászólalás után ismét Tisza István gróf emelkedik válaszra. Azt véli, hogy a kereskedői körök egy részének idegenkedése a Biharmegyei Gazdasági Egyesület javaslatáról csakis félreértésen alapul. Nem mesterkélt áremelési kísérletről
725 van itt szó; az ilyen mindig csak fiaskóval végződhetik. Minden szolid üzleti faktor előtt csak egy szempont jogosult: megnyitni a terrénumot arra, hogy a természetes árképző tényezők a maguk természetes utján befolyásolják az árképződést és elhárítani ennek minden akadályát. Az usance szabályok ma már nem felelnek meg teljesen azon igényeknek, amelyeket az effektív üzletben a buza iránt támasztanak. Hozzájárul ahhoz a felfogáshoz, hogy a bajok egyik főoka, ha nem is spekulácziónak, de az üzleti kedvnek a megzsibbasztása; de épen ebből a szempontból is kedvezően fog hatni a határidőüzlet rendes lebonyolítása akadályainak az elhárítása. Az az aggály, hogy a gazdák zöme jövőre a határidőüzlethez fog folyamodni, tárgytalan, mert hiszen a gazdák 99 százalékának pénz kell, amit másképen nem láthatnak, mint ha kereskedőnek adják el az áruját és ez végzi azokat, amik a határidőüzlet rendes korolláriumai. De ha be is következnék ez, ez a kereslet és kínálat közötti viszonyt meg nem zavarná. Általában ugy hiszi, hogy a reform kihatását az életre túlbecsülik. A bonifikáczió mérvét illetőleg csak elvi szempontoknt juttat érvényre. A bonifikáczió, meggyőződése szerint, sem több, sem kevesebb nem lehet, mint akkora, amekkorát átlagos búzánál egy kg. minősi sulykülömbség az effektív üzletben képvisel. Attól az aggálytól, hogy a kereskedőnek, ha a külföldre visz ki búzát, nem lesz aki megtérítse a bonifikácziót, nem kell tartani, mert csak kivételes esetben fog előfordulni, hogy a kereskedő effektive kifelé szállítandó fajbuzát határidőben szerezzen be. Ami a rostálás kérdését illeti, a mai gazdálkodási rendszer mellett egész kivételes dolognak tartja, ha valamennyire helyesen gazdálkodó uradalomban a Zusatz olyan magasságot ér el, amilyent itt az értekezleten emiitettek. A keverék maximumát suly szerint óhajtja megállapittatni. A Malomegyesület indítványáról szólva, amely szerint 79 kg.-on felül bonifikáczió ne adassék, kijelenti, hogy ez az indítvány a gyakorlatban nem fog sulylyal bírni, mert a 79 kilón felüli buza egyéb kvalitásai folytán is jóval magasabban fizettetik meg, mint az itt kontemplált bonifikáczió. Többek felszólalása s az Országos Magyar Gazdasági Egyesület átiratának felolvasása után az elnök azon reményének adva kifejezést, hogy a tőzsdetanács ebben a kérdésben meg fogja találni azt az utat, a mely az egyetemes gazdasági és országos. érdekét fogja szolgálni, az ülést berekesztette. Magyar szőlő- és gyümölcstermelők szövetkezete alakulóban. Á magyar szőlőnagybirtokosoknak f. évi január hó 21-én a Köztelken tartott országos értekezlete tudvalevőleg elhatározta, hogy egy csemege-szőlő- és gyümölcskiviteli szövetkezetet alakit, e végből egy végrehajtó-bizottságot küldött ki a szükséges előmunkálatok végzésére. A szövetkezet alakításának előmunkálatai már annyira haladtak, hogy az alakuló ülést legközelebb egybe fogják hivni. A szövetkezet megalakulása 20 ezer korona értékű üzletrész jegyzésétől tétetett függővé, egy üzletrész ára 100 kor. Üzletrészeket jegyeztek eddig: Rohonczy Gida 1500 koronát.,
A l e g j o b b f r a n e z i a és m a g y a r l u c z e r n a m a g , vörös lóheremag-, biborliere, muharmag-, pohánka, mustármag, gomborka, taraszi-repcze, tengeri f é l é k b ő l : alesuthi, székely, Pignoletto, Cinquantino, továbbá
takarmányrépamag
mint:
oberndorfi,
eckendorfi,
olajbogyóalaku,
V Ö r O S I V I a m m u t h , valamintral'ftaliáncs és r é z g á l i c z legelsőrendü minőségben, a legjutányosabbankaphatók
MAUTHNER ÖDÖN os. és kir. udv. magkereskedésében B U D A P E S T E N , VII., R o t t e n b i l l e r - u t c z a 3 3 . s z . , VI., A n d r á s s y - u t 2 3 . s z .
726 tövisi Rácz György 400 kor., Szobonya Bertalan 100 kor., Bende Miklós lOÖ.kor,, Magyar szőlőtelepitő részvény-társaság 500 kor., Ormódi Béla 400 kor., Baross Károly 200 kor., Károlyi Imre gróf mágócsi uradalma 500 kor., Nagykikinda város 400 kor., Magyar élelmiszer szállitó részvény-társaság 2000 kor., Barcsay Károly 300 kor., Kaufmann Ignácz 200 kor., Szenpály Istvánné 100 kor., gróf Teleki Józsefné 500 kor., gróf Teleki József 100 kor., Bosconi Lipót 400 kor., Perényi Jenő 100 kor., Pólya Béla 100 kor., Molnár Lajos 100 kor., báró Wodianer Albert 100 kor.,' Lengyel Antal 200 kor., Halm Sándor 100 kor., Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesülete 100 kor. Küszler Henrik 500 kor. Oppenheim E. és H. 1000 kor., Mathiasz János 400 kor., Scháfier Lajos 100 kor., Veverán József 100 kor., Berényi Jenő 100 kor. Derecskey Károly 100 korona. Luxiislóvásár. Folyó hó 28-án nyílott meg az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" ellenőrzése alatt rendezett idei 2-ik tavaszi luxuslóvásár, melyre jóval több és minőségileg is sokkalta kiválóbb anyag hozatott fel, mint a márczius havában rendezett I-ső tavaszi luxuslóvásárra. Fölhozatott összesen: 405 darab ló. Ezen a vásáron is dijaztatott a fölhozott anyag s összesen 11 dij osztatott ki 2400 korona értékben. A bírálati munkálatokat az „OMGE." által kiküldött biráló-bizottság végezte, melyben résztvettek, gróf Andrássy Sándor elnöklete alatt Lossonczy Iván, gróf Szapáry Iván, gróf Szapáry Pál, Somssich Andor, Kovács Sebestyén Endre, Egán Ede, Ágoston Elek és Jeszenszky Pál. A jury ítélete alapján dijat nyertek a következők: Négyes fogatok közül: I. dij : Dőry Ödön 78., 79.,' 80. és 81. k. számú fogata. II. dij: gróf Vass Jenő 122., 123., 124., 126., k. számú fogata. Dicsérő oklevelet nyertek: Dőry Jenő 72., 73., 74., 75. k. sz. fogata és Fáy Béla 63., 64., 65., 66. k. számú fogata. Hintós kettős fogatok közül: I. dij: Brúder és Keller 153., 154. k. sz. fogata. II. dij: báró Harkányi János 343., 344. k. sz. fogata. III. dij: gróf Apponyi Géza 101., 102. k. sz. fogata. Jukker kettős fogatok közül: I. dij: Dőry Jenő 74., 75. k. sz. fogata. II. dij: báró Hornig Viktor 362., 363. k. sz. fogata. III. dij : gróf Keglevics Gyula 23., 24. k. sz. fogata. Dicsérő oklevelet nyert: Vadas József 159., 160. k. sz. fogata és Fischer Miksa 7., 8. k. sz. fogata. Hátas lovak közül: I. dij: gróf' Zichy Béla 401. k. sz. paripája,. II. dij: Fáy Halász Gida 342. k. sz. paripája, III. dij: Beretvás Endre 339. k. sz. paripája. Kenderkikészitő telep Csabán. Az Alföld gazdáira fontos intézmény, egy körzetükbe eső kenderkikészitő telep létesítéséről, veszünk hirt. Czélja lesz ennek, hogy egyrészt a termesztők a nyersanyagot könnyebben értékesíthetik, másrészt, hogy ennek folytán a hasznos ipari növények termesztése is lendületet fog venni. A földmivelésügyi miniszter elősegíteni akarván a telep mielőbbi felállítását, a napokban értesítette Békés vármegye főispánját, h£>gy a Csabán létesítendő kernderkikészitő telep czéljaira 24,000 korona államsegély utalványoz. Tojáskivitelünk. Tojáskivitelünk az 1899. évi 350.097 métarmázsáról 416.217 métermázsára emelkedett a mult évben, ami, ha az 1899. értékegységet veszszük alapul, közel 34 millió korona értéknek felel meg. A statisztika szerint főpiaczaink voltak Ausztria 229,981, Németország 135,589, Hamburg 16,555 ós Anglia 21,488 métermázsával. Az előző évhez emelkedett akivitel Ausztriába 18,851, Németországba 38,246, Hamburgba 3944 .és Angliába 2713 métermázsával. A valóságban angliai kivitelünk sokkal nagyobb volt, mert a Németországba és Ausztriába szállított tojás-igen jelentékeny kontingense tranzitó-áru volt s tovább ment Angliába. A német kivitelünkben mutatkozó nagy emelkedés éppen Anglia jelentékenyebb vételeire vezethető vissza. Tudvalevőleg Anglia — miként általában az élelmiszerekre nézve — a tojásfogyasztást illetőleg is a legfontosabb piacz.
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ 1.
Igy a mult évben a tojásbevitel Angliába 5.400,000 font sterling, azaz 130 millió korona értékű volt. Főbeviteli országok voltak : Oroszország 1.109,533, Németország (ahonnét a magyar tojás is érkezett) 1.016,719, Dánia 923,551, Francziaország 868,133, Belgium 733,453, egyéb országok 750,000 font sterling. Az aratási kilátások Németországban. A vetések állása a német birodalomban, az április közepén kiadott hivatalos jelentés szerint nem a legkecsegtetőbb aratási kilátásokra enged következtetni. A jelentés szerint kitelelés stb. végett őszi búzából 22'6, őszi tönkölyből O'l, őszi rozsból 2'9, lóheréből 4'4, luczernából 1'8 százaléka a bevetett területnek szántatott alá. A jelentés súlyos károkat konstatál különösen Nyugati Poroszország, Pomeránia, Posen és Brandenburg tartományok egyes vidékein. Az őszi buza jelentékenyen rosszabbul áll, mint a mult év április havában. Az aratás — mondja a jelentés — részben helyrehozatlanul odaveszett a mezőgazdaság általános helyzete^ vigasztalan. Ezek folytán a buza ára a terménytőzsdén 2 márkával emelkedett. Gyógynövény-palánták beszerzése. A gyógynövények termesztése iránt kezdődnek érdeklődni hazánkban is, de korántsem oly mértékben, hogy azon szükségletnek, a mely hazánkban a szárított gyógy- és műszaki növényekből a gyógy- ós műszaki czélokra igényeltetik, megfelelne, hanem kell importálni vagy beérni, ha nincs. A gyógynövények telepeinek létesítésénél, az ezeket termeszteni óhajtóknak kezére jár ugy a szükségelt palántával, mint utasítással Agnelli József plébános Csári, posta Sasvár Nyitra megye. Az évelő gyógynövények egy évet betöltött erős és szép palántával szolgál. Ez által nemcsak elősegíti a gyógynövények telepeinek létesítését, de a legtöbb esetben lehetségessé teszi a telep létrehozását. Ezenkívül nemcsak hogy elesik a termesztés kezdőjénél a bajlódás a palánta .szerzésével, de ily Ítész palánta által a termeszteni óhajtó egy évet nyer. „Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére" czimü kézikönyvet 50 fillér beküldése ellenében portómentesen szállítja az OMGE. Utánvételezések, minthogy többe kerülnek és megnehezítik a kezelést, nem fogadtatnak el. Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az TJjlaki Uradalom Üzleti berendezése a , Köztelek* szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1901. április 27. Az időjárás a lefolyt hét folyamán nagyobbára borús volt. Csapadék is gyakrabban fordult elö és e mellett a hőmérséklet alacsony maradt, ugy hogy a tavaszias jelleget teljesen nélkülözte. Csupán a hét végén derült ki az égboltozat. A vetések fejlődésével általában meg vannak elégedve, de tartósan enyhe, napos időjárás volna kívánatos. A vízállás valamivel csökkent. Külföldön az időjárás enyhébb és száraz volt és a vetések fejlődése nagyobbára jó. Csupán Németországban valamint Amerika egyes részeiből érkeztek panaszok. A külföldi piaczokon a hangulat szilárd és á forgalom is élénkebb volt, az irányzat azonban nem alakult egyöntetűen és csak ott volt intenzivebb, a hol erre a; vetések kedvezőtlen fejlődése direct alkalmat adott. A kiinduló pontot Északnémetország képezte, a hol a terméskilátások nagyon silányak. Erős fagyok nagy károkat okoztak és egyes vidékeken a bevetett terület 30—60% kiszántását vonták maguk után, e mel-
34. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. lett a tavaszi vetési munkálatokkal is erősen késtek. Délnémetországban sem teljesen kedvező a vetések állása, habár a hivatalos jelentés az összbirodalom terméskilátásait illetőleg kevésbbé pesszimisztikus. A spekuláczió azonban nagyobb vételeket eszközölt és az árak is gyorsan emelkedtek, ugy hogy az árak a mult héthez viszonyítva 7 m. magasabbak. A tengerentúli piaczok ugyancsalt erősebb mérvben reagáltak a német jelentésekre. Az ország belsejéből érkezett panaszok, a látható készletek feltűnő mérvben apadása és jó kiviteli kereslet ugyancsak szilárditólag hatottak, különösen a prompt búzára, mely 5 c. magasabb, mig a későbbi határidők csak mérsékeltebben javultak. Az angol piaczok az amerikai jelentések hatása alatt állottak, habár az emelkédést csak óvatosan követték. A franczia piaczokon is csak nehézkesen fordult jobbra a hangulat, de az általános áramlat elöl ki nem térhettek. A többi continentalis piaczokon a fogyasztási viszonyok valamivel jobbak voltak és az irányzat szilárdan tartott. Nálunk a kereslet buza iránt emelkedő árak mellett kedvező volt és a forgalom is élénken alakult ; árjpa és zab iigviim-sak szilárd. Az áprilisi Felmondások e héten 10.000 mm. buza, 6500 mm. rozs és 7000 mm. zab szállítási bejelentésével végett ért. Az üzleti forgalomról a következőket jelenthetjük : Buza szilárd irányzatban indult; A kedvező kínálat daczára a malmok tartósan jó keresletet tanúsítottak és az árak már az első napokban is nagyobbmérvü forgalom mellett emelkedő irányzatot követtek. Átmenetileg az üzlet ellanyhult ugyan, a kereslet azonban a hét második felében ismét jó volt és a. tulajdonosok fokozatosan, habár mérsékelt, további áremelkedéseket érhettek el. Finom búzák különösebb figyelemben részesültek, egyenlegként az árak körülbelül 15 fillérrel javultak, mi mellett az összforgalom 200,000 mm.-át tesz ki. A statisztikai hivatal jelentése szerint a hetihozatal 132,00., elvittek 23,000 mm.-át. Rozs e héten is csak csekély érdeklődéssel találkozott és a gyenge forgalomon kizárólag a helyi fogyasztás vett részt. E mellett csak jobb és finom minőségű áru volt értékesíthető, gyenge áru alig volt elhelyezhető. A mérsékelt kínálat daczára az árak alig tartottak és minőség szerint budapesti paritásra 12-90—13'20, prima áru 13-30 K.-ig jegyez. Nyiri származékokban nem volt forgalom. Árpa (takarmány- és hántolási czélokra) tartósan szilárd irányzatú volt. A kínálat ugy' vasúti mint hajóáruban szórványos, mig a fogyasztás élénk keresletet tanúsít és naponként magasabb árakat engedélyezett. A mult héthez viszonyítva az árak 60 fillérrel emelkedtek és minőség szerint budapesti paritásra 13—13-70, helyben 13'80 K.-ig jegyeznek. Állomásokon átvéve nem volt forgalom. Zab gyengén van kinálva, mig a kereslet élénkebben alakult.' Különösen jobb és finom áru találkozott jó érdeklődéssel és kellemes hangulat mellett az árak 20 fillérrel javultuk. A forgalom összesen körülbelül 5000 mm, és szin és tisztaság szerint 13"40—14'20 K.-ig fizettek helyben. Tengeri tiszavidéki állomásokon jól volt kinálva, a nélkül azonban, hogy megfelelő érdeklődéssel találkozott volna. Az árak azonban változatlanok és relaczió szerint 9'60—10'20 K. jegyeznek. Győr és a Dunán felfelé való elszállításra nagyobb tételek — körülbelül 50,000. mm. — keltek el és néhány fillér ráfizetéssel . májusi kötések ellenében cseréltettek. Budapesti paritásra az árak keveset változtak és csak a hét végével valamivel kellemesebb az irányzat, mi mellett 10'60—641/a K. fizettek. Kőbányán 10'80—84'/a K. yolt elérhető.^ Olajmagvak: Készáru káposztarepeze nincs kinálva. Káposztarepczében 1901. augusztusra kedvezőtlenebb időjárásra és szilárd külföldi jegyzésekre emelkedő volt és 28 K.-ig köttetett. Ma 26-90—27 K. jegyzünk; vadrepeze 14—15, gomborka 28—29 K.jegyez ; lenmag 33—35, kendermag budapesti paritásra 20 K. jegyez helyben. Hüvelyesek: Bábban nem volt forgalom és az árak csökkenők. Szerb ajánlatok továbbra is bővebben vannak a piaezon. Fehér törpebabot Gyöngyösön. Félegyházán 18, fehér gömbölyübab. Mohács, Baja, Zomboron 15-20, Barnababot Kalocsán 12.70, N.-Károly 11-50 K. jegyzünk. Erdé!\i b;ib minőség és reláczió szerint 12-80—13-50 K. között jegyez. Köles alig volt forgalomban, oláh áru á 9.20—60 K. jegyez vám nélkül 3 hóra helyben, mig hazai árut 9. 10'20 K. készpénzen jegyzünk helyben. Bükköny el van hanyagolva. Budapesti paritásra kb. 16—17 K. jegyez. Muhar budapesti paritásra 15 K. Napijelentés a gabonaüzletről. 1901. április 30. A vetések fejlődését kedvezően befolyásoló meleg, igazán tavaszias jellegű időjárás mellett ismét lanyhábbra fordult az üzlet. Mig az ország egyes részeiből drótféreg- és fagykárokat jelentenek, másoldalról kitiinő termésküátásokkal kecsegtetnek s ezeket összevéve a vetéseket illetőleg általánosságban meg lehetünk elégedve. Az amerikai tőzsdék —- a látható búzakészletek IVa millió bushelnyi apadása daczára — ma 2 czentig olcsóbb jegyzéseket küldtek és ezen áresést a Kaliforniában beállott és a vetések fejlődésére nagy befolyással biró nagymérvű esőzésekkel okadatolják. A statisztikai hivatal kimutatása szerint a tegnapi nap folyamán összesen 48,444 mm. buza, 17,690 mm. zab és "23,146 mm. tengeri érkezett Budapestre.
34. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. Készbuza ma jó kínálat és ugyanolyan vételkedv mellett lanyha irányzatot követ; elkelt körülbelül 30,009 métermázsa, tíz fillérrel olcsóbb árakon. Mai eladások : Tiszavidéki:
KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 1. 71 Vetőmagvak ólomzárolása. *) . Budapest, 1901. április 28. A budapesti m. kir. állami vetőmagvizsgáló állomás az 1900—1901. idényben, azaz 1900. évi julius hó 1-étől a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő vetőmagmennyiségeket olomzárolta:
79 „ 16 — 785 „ 78 „ 78 „ 78 „ 78 „ 78 , 775 „ 775 „
250 mmázsa 200 „ 250 „ 200 , 100 „ 800 „
15.90 16.10 15.90 15.85 15.80 15.8C 15.75 15.60, 15.40
79 kg. 15.60 korona 3 ho 78 „ 15.60 „ 8o „ 15.60 „ 77 „ 15.70 76 „ 15.50 „ 765 , i5.4o ,
Ólomzároltató fél Mauthner Ödön, Budapest 2591 2233 — 4824 M. Mezőgazdák Szöv., Budapest 886 2026 276 3188 Haldek Ignácz, Budapest 1465 1628 11 3104 Frommer A. H. ut., Budapest 777 1309 — 2086 Deutsch Gyula, Budapest 521 732 — 1253 Klein Vilmos, Szatmár 119 777 — 896 Ifj. Freund Sámuel, Szatmár ... 59 743 — 802 Boross és Szalay, Budapest ... Kohn Mór fiai, üzon Arnstein és Handley, Szombathely Beimel és fia, Budapest.. Lamberger Károly, Budapest ... 184 — 290. Kramer Lipót, Budapest 217 — 285 Funkelstein József, Arad Felsenburg Tivadar, B.-Gyarmat Singer Zsigmond, Budapest Badwaner és Bónai, Budapest— Szávoszt Emil, Budapest Gróf Teleki Arvéd, Drassó Klein Vilmos örökösei, Temesvár Schmeichler testvérek, Bécs ... — 60 — Nöthling Vilmos, Budapest... Weisz Albert, Ököritó Hummer Mihály, B.-Gyarmat ... 7526 11948 316 19790 a káros amerikai herei ólomzárolja.
727 adatott — drb, növendék éléjjorju 8 db, eladatott 8 drb, élő bárány 32 db, eladatott 32 db ; ölött belföldi — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, béesi ölött — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott — drb, ölött bárány 149 drb, eladatott 149 drb, élő kecske gödölye — drb, eladatott — drb. A vásár hangulata élénk volt, készlet mind elfogyott. Arak a következők: Élő borjuk : belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 50'—79'— koronáig, kivételesen 82 koronáig súlyra, galicziai , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. i— koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , : koronáig, kiv. koronáig drbkint, 44—56 koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú : belföldi koronáig kiv. — koronáig súlyra, galicziai koronáig kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig súlyra, kecske koronáig, kiv. — koronáig páronkint, élő bárány 9' 13'— koronáig páronkint, ölött bárány 10" 15— koronáig párja. Budapesti juhvásár. (1901. április hó 29-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése a „Köztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi h' Ult ürü 668 darab, eladatott 668 drb, feljavított ju.uk 221 drb, eladatott 221 drb, kisorolt kosok — drb, eladatott — darab, kiverő juh 100 drb, eladatott 100 drb, bárány — drb, eladatott —, kecske — db, eladatott — db, boszniai —, eladatott — db, szerbiai —, eladatott db. angol keresztezés —, eladatott — db, romániai —, durvaszőrü — db, eladatott — db. A vásár hangulata élénkebb volt, az árak a nagyobb felhajtás következtében 2—3 fillérrel kg.-kint csökkentek. Árak a következők : Belf. hizl. ürü 32—41.— (—) K. páronkint, 41—44 (—) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavított juhok 26-—30-— K. páronkint, 3S—40— (—) K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig páronkint, .— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juh 20— 21— K.-ig páronkint, 30—34 K.-ig 100kl. élős. sz., bárány — K, kecske —•— K. páronkint, durvaszőrü —.— •— K. páronkint, K.-ig 100 kiló élősúly szerint, szerbiai —•••— K. páronkint, — angol keresztezés — K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, romániai •— K. páronkint, anyajuhok —• •— K. páronkint, —. .— K.-ig 100 kiló élősúly szerint. Bécsi sertésvásár. 1901. április 30-án. (Sehleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köztelek" részére). Felhajtás: 5990 lengyel, 6833 magyar összesen 12823 drb. A vásár vontatott volt. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül prima 82—84 fillér kivételesen — fillér, közepes 64—80 fillér könnyű fillér, süldő 60—76 fillér.
400 Szarvasi: 6500 Újvidéki: 70C0 B.-almási: 1550 A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban 775 „ 850 (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Rozsban csendes irányzat mellett az árak nem A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetváltoztak. Helyben és helybeli egyenértékre 15 koronát, kezete üzleti jelentése. 1901. április 24. 15-30 korsnás készpénzárakat elsőrendű mmosegu aruert . fizetnek azonnali szállításra. A hozatalok jelentékenyen emelkedtek, ellenben Takarmányárpában gyenge a kínálat, a hangulata fogyasztás megcsökkent. és árak jól tartottak. -Helyben 13'40 koronát, jobb áruÜzletmenetünk részleteiről a következőket jelentért 13'80 koronát jegyzünk. jük. Húsfélék : vidékről felküldött marhahús elejét Zabban az irányzat ma csendesebb, árak nem 70—76, hátulját 76—92, a borjut egészben hosszan változtak. Minőség szerint helyben 13-30—13-70 koronát 76—90 filléren értékesítettük kgként. A nehéz bárány jegyzünk,- elsőrendű áruért 14.10 koronáig fizetnek. párját 14—19. a gyengébb 9—11. Sertések szalonnástól Tengeri mérsékelt kínálat mellett csendes, árak 88—92fillérenértékesíttettek kilónként. Őzbak 160—180 nem változtak. Azonnali szállításra budapesti egyenér- filléren volt forgalomban. tékre 10-60, korona érhető el, Kőbányán 10-80 koronát Tojásban : Prima áru 56-56-50 K. áron volt fizetnek. Állomásokon: Gyoma 9'95, Kenderes 9'95, forgalomban. Karczag 10, Dévaványa 9"80, Török-Szent-Miklós ÍO'IO A baromfiüzlet is fellendült. Leginkább volt és Nagy-Kikinda 9-90 koronát követelnek. keresve az idei baromfi, melyből csirkék 2'20—2'40, libák 12—13 koronával keltek el páronként. Elsőrendű - Mezőgazdád figyelmébe! * tyúk 2-60—3-00 koronával értékesíttetett páronként, Szeszüzlet. ezekből a hozatalok nagy részét szerb áru képezte. A vajüzlet állandóan kedvező. Eladtunk prima A szeszüzletben e hétnek elején a forgalom meglehetős élénk volt és főleg a nagykereskedők vételkedve tejszövetkezeti teavajat nagyban 2-00—2-20, másodrendű Elismert kitűnő hazai gyártmány! folytán több tétel nyers ésfinomítottszesz kelt el vál- árut 1-80—1-90, főzővajat 1-60—1-70 koronán kilóját. tozatlan áron. Helybeli fmomitógyárak részéről finomí- Édes tehén túrót 20—24, kiváló minőségűt 28 filléren kilóját. tott szesz adózva 115-50—116.50 K., adózatlanul 46. Zöldségfélékből a spárga küldemények a szükség46.50 K. kelt nagyban. Vidékifinomitógyárakés szabadraktárra finomított letet teljesen fedezték. Eladásra került szóló spárga szeszt azonnali, valamint májusi szállításra 44.— K. 200—240, közép 140—160fillérenkilója. Idei zöldbab 5-00—6-00 K. kgként, virágkel ab állomás adózatlanul ajánlottak és több tartány zárulva is lett. Adózottfinomítottszesz 116.— K. kelt. 16—20, karalábé 8—16, saláta 2—3, salátának való ugorka Elesztőszesz 117.50 K. adózva és 47.50 K. adó- minőség szerint 40—60fillérértkerült eladásra nagyban s drbonkónt. zatlanul jegyeztetik. .Rozsaburgonya és pedig I-rendü válogatott áru Denaturált szesz nagyban 35.50—36.— K. kelt. gazdasági gépgyár Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens 3-40—3-60, II-rendü 2-90—3'00 koronával kelt el teljes nyersszesz élénken volt ajánlva, de gyér vételkedv vagonrakományokban 100 kilogrammonként. RÉSZVÉNYTÁRSULAT Vágott baromfi keresett,j, hozatalok kisméretűek, folytán csak 50—100fillérérttalált vevőre és igy több tartány azonnali szállításra 40. 40.50 K. kelt el elkelt tyúk 160—240, kappan 200—260fillérértdarabja. BUDAPESTEN, felsőmagyarországi állomáshoz szállítva. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42. Budapesti tokannányvásár. (IX. kerület, MesterK Ü L S Ő V Á C Z I - U T 7. SZÁM. 42-50 K. utcza. 1901. április 30-án. A székesfővárosi vásárigazBécsi jegyzés 40.20—40.40 korona kontingens gatóság jelentése a „Köztélek" részére.) Felhozatott a szokott községekből 153 szekér réti nyersszeszért. széna, 20 szekér muhar, 18 szekér zsupszalma, 13 szekér Prágai jegyzés 111. 111.25 korona adózott és alomszalma, 1 takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 38. 38.25 korona adózatlan szeszért. 12 szekér egyéb takarmány (luczerna, zabosbükköny, Trieszti jegyzés 16.50—17.— korona kiviteli sarjú, stb.) 4 zsák szecska. szeszért, 90% hektoliterje. A forgalom lanyha. Kivitelre e hétnek elején néhány tétel finomított Arakfillérekbenq-ként a következők: réti széna 2Va, 3Va, 4, 4Va, 6, 8, 10, 12 lóerejüek. szeszt vásároltak. 430—600, muhar 560—660, zsupszalma 300—400, alomBudapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben szalma 270—320, takarmányszalma 330—330, tengeriszár — , egyéb takarmány , zabosbükköny korona korona 540—580, lóhere , luczerna 520—540, köles Finomított szesz 115.50—116-50 117.50—118.50 (uti m o z d o n y o k . ) Élesztőszesz 117.——117.50 118. 119.— Nyersszesz adózva ... 114. 1Í4-50 115.50—116.50 Kérjükminden szakbavágó kérdéssel biDenaturáltszesz 35.50—36.— 36.50—37.— Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérzalommal hozzánk fordulni, készséggel Állatvásárok. mentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz Budapesti szurómarhavásár. 1901. április hó 26-án. adunk kimeritő és felvilágosító választ. fizetés mellett értendők. A székesfővárosi közvágóhii, és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott : belföldi 1527 db, eladatott 1527 db, Árjegyzék kívánatra díjmentesen küldetikgalicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, el-
1600 gözcséplökészlet (izemben!
ELSŐ MAGYAR
Magánjárók
KMH
I
K Ö Z T E L E K , 1901. MÁJUS HÓ 1.
728
34. SZÁM. 11 -IK É V F O L Y A M .
ISTAHEL és LENNED, Triör és lemez-lyukasztó-gyár Budapesten. I I m I
Újdonságként ajánlják gőzcséplőgépek számára a „Dorn-féle szabadalmazott uj rendszerű törekrostákat vas vagy aczéllemezböl, áfából készült törekrosták helyett. Előnyök: 1. a töreknek tökéletes lazítása, 2. a töreknek egyenletes felosztása az egész rostafelületen, 3. a rosták eldugulása ki van zárva, 4. rendkívül magasfoku magkirostálás, 5. legnanagyobb tartósság. . horgany-, vas-és aczéllemezböl s mindennemű lyukasztott • vagy hasított lemezek, gazdasági vagy technikai czélokra.
Lóárverés.
Electoralnegretti koseladás Strasser Zsigmond eladja Tolna-Tóthkeszi
gazdaságá-
g á b a n irány változás miatt 4 6 d r b törzsnyájbeli
elektorai
negretti,
h á g ó kosait következő adatok alapján és áron.
ur
Tótmegyeren méneséből
méltóságos
gróf
Károlyi
Lajos
folyó évi május hó 4-én délelőtt 10 órakor kerülnek kezdődő árverésen a következő lovak eladásra: 1 drb éves angol telivér kancza 2 „ 5 „ „ félvér 26 „ 4 „ „ „ kancza és herélt 1 „ 6 „ „ „ liáti és herélt Netherawon, Bőgöncz, Prince-Fridrich, Balzsam, angol telivér inének
Millerjung,
ivadékai.
3 drb 4 éves amerikai f é l v é r ügető m é n 6 „ 4 „ „ „ k a n c z a és h e r é l t Monnt-Morris,
Bappy-Pronnis, Bemsen, ügető mének ivadékai.
1 drb 9 éves pinzgani 6
„
4
„
amerikai
mén
eredeti pinzgaui mén
és kancza.
Továbbá 16 d r b m u s t r a k a n c z a és h e r é l t i g á s l ó . Előzetes bejelentés esetén a tótmegyeri állomáson fogatokról gondoskodva lesz. 3790 Jószágfelügyelőség.
Kizárólag elsőrendű m a g y a r Az 1898. és 1899-ik évi gyapjú melegen mosva 600 koronáért, 1900. évi szennyesen nyírva 154 koronáért lett eladva métermázsája. Megtekintes és vétel végett Szabó István kasznárhoz (Posta Tolna-Tóthkeszi táviratilag Felső-Ireghküldöncz Tóthkeszi) fordulandó, ki a kívánságra kocsit a Fürgedi vagy Tamási-vasut államásra rendel.
é s
Zrinyi-utcza
Legjobb
a
j
n ö v e n d é k
m a r h a
LÁSZLÓ TESTVÉREK N a g y - l k l ó d o n posta- távírda- és vasútállomás
Z s i g m o n d n á l 9 .t u d a k o z ó d h a t n i .
f
ö k ö r
gazdag választékban kapható
B u d a p e s t e n , S t r a s § e r
e r d é l y i
i g á s
a Szamosvölgyén K o l o z s v á r közelében.
3847
erfurti kerti magvak valamint
a világhírű
legjutányosahhan
vásárolhatók
RADWANER ÉS RÓNAI magkereskedésében Budapest,
V., N á d o r - u t c z a
8. szám.
34. SZAM. 11-iK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HO 1
A szóló és burgonya
p e r o n o i p o r á j á n a k a legbiztosabb, kényelmesebb (a rézgálicznál) és olcsóbb ellenszere
a dr. Aschenbrandt-féle
A SZŐIŐ
729
O
I
D
I
1
7
M
(lisztharmat) betegségének,
legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb bajoktól is védő ellenszere
bordói-por: a dr. Aschenbrandt-féle
réz-kénpor.
Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" rakBadapesten 8 Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" rakt' 'h tárában : 50 ígos zsákokban .. ... ... á kg. 70 Bller. 50 kg. zsákokban ... ... ... . á kg. 50 üllér. 10 kgos zsákokban ... á kg. 74 , 10 kg. zsákokban .. á kg. 54 , 5 kgos zsákokban ... ... á kg. 74 , 5 kg. zsákokban á kg. 54 , M* A szőlő első permetezéséhez 1°/o—P/a0//), második permetezéséhezMT A hol az 1900-ik évben volt oidium először április hóban, a l l /a—2°/o; harmadik permetezéséhez l°/o-os oldatott használjunk. — Egymikor a szőlő hajtása 10—12 cm., porozzunk ; másodszor Junius hó vékat. holdra kell 3 permetezéshez 22—25 kg. hordói por, 25-3W!o-al gén, harmadszor augusztus hóban. — Egy kat. holdra kell 3 porozáskevesebb, mint a tiszta rézgáliczból. hoz 15-18 kg. rézkénpor. Sokkal kevesebb fogy belőle mint a köIWBT A port konyhaszitán a vizbe szitáljak és kész az oldat. zönséges kénporból. M e g r e n d e l é s e k a pénz b e k ü l d é s e , vagy u t á n v é t e l ellenélben a
„Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez" intézendők, Budapest, Alkotmány-u. 31. mr W T
A gyártás korlátolt, tessék idejekorán rendelni. -9*9
4 5 0 intelligens magyar gazda e l i s m e r ő b i z o n y í t v á n y á t a h a s z n á l a t i utasítással együtt bárkinek megküldi a szövetkezet. T * ü
ÍOOO. 1. A dr. Aschenbrandt-féle b o r d ó i - p o r elismerő levelei.
2. A dr. Aschenbrandt-féle
r é z k é n p o r
elismerő
levelei.
K e c z e l (Pest vm.). A l s é - N á n a (Tolna vm.). Dr. Aschenbrandt-féle „bordói oldatot" permetezés czéljából kétszer, Minthogy nálunk a lisztharmat ellen úgyszólván már mindenki junius és julius hónapokban használtam. Szitálás és keverés mellett a por igen könnyen oldódott és a fecskendő mindvégig nem dugult le. Általábanporozott, ugy az idén nagyobb kár egyáltalán nem fordult elő. Junius vége felé szőlőmben olyan fürtöket találtam, melyeket a lisztharmat megezen szernek jó hatását észleltem. Sárkány Samu, szőlőbirtokos. támadott, de azonnal eszközölt porozás után a lisztharmat eltűnt és a F ü l ö p s z á l l á s (Pest vm.). lí Az idei esztendő is nagyon kedvezett a peronoszpórának, aminek bogyók tökéletesen meggyógyultak. Ennek alapján én a „rézkénpor használatát igen ajánlatosnak tartom, főleg azért, mert a tiszta kénpor haszfolytán a helytelenül kezelt szőlőkben roppant kárt okozott. Nekem háromnálata által a must büdös, élvezetetlen lesz. Rendes P. és Theuerle H., szori permetezéssel sikerült szőlőmet mindvégig megvédeni. Először május szőlőbirtokosok második felében l°/o-os „bordói por" oldatot használtam, másodszor junius G ö r b ő (Tolna vm.). 20—22-ike közt és harmadszor julius második felében PWo-os oldatot. Elővigyázatból szőlőmet az idén kétszer „rézkénporrar poroztattam A dr. Aschenbrandt-féle „bordói por"-oldatának ugyanazon hatása van, mint a helyesen készített bordói keveréknek, ugy, hogy 5 holdas szőlőm- mindig 10 nappal permetezés után, mely óvatosság előnyösnek mutatkozott, mert mig szomszédaim szőlőit az oidium erősen megtámadta, nálam egyáltalán e ben a perono'szpórának még nyoma sem észleltetett, de könnyebb és gyorsabb kezelése folytán körülbélül 25»/o anyagmegtakaritás érhető el a bordói baj nem, jelentkezett. Egyúttal megjegyzem, hogy tavaly a baj fellépésekor, azonnal alkalmaztam egyszer a tiszta kénport a beteg fürtökön, de minden porral. Galambos Károly, főjegyző. 11 eredmény nélkül, miért is a „rézkénpornak minden más szernél előnyt adok. S o r o k s á r (Pest vm.). Dr. Darányi Ferencz, szőlőbirtokos. A peronoszpóra ellen az idén „bordói porral" védekeztem még pedig S i m o n t o r n y a (Tolna vm.), háromszor: 1%, lVa°/o és 2°/o-os oldattal. Nyirfaseprüvel való keverés mellett Az idei tapasztalatok alapján a rézkénpor a lisztharmat ellen tökélea por igen könnyen oldódott és fecskendöbedugaszolás sohasem fordult elő. Az tesen bevált és azért jövőben is ezen szert fogom használni. Tanos József, igy készült oldat perméje jobban állja az esőt mint a közönséges bordói keveszőlőbirtokos. rék, de főelőnye az egyszerű kezelés mellett a nagy munkamegtakarítás, valamint az, hogy még a megbizhatlan munkások, földmivesek sem készíthetik S i m o n t o r n y a (Tolna vm.), el rosszul az oldatot s igy perzselés lehetősége eleve ki van zárva. Mauks Az eddigi tapasztalataim szerint a rézkénpor használata igen ajánElek, ügyvéd. , latosnak mutatkozik, mert az oidiumot távol tartja a szőlőtől, az utólag K a l o c s a (Pest vm.). porozott beteg bogyókat meggyógyítja. és káros utóhatást sehol nem okoz. Az erősen jelentkező peronoszpóra daczára a „bordói porral" történt Nagy Lajos, szőlőbirtokos. permetezéssel szőlőmet tökéletesen megóvtam. A szernek általában jó D u n a - S z t - G y ö r g y (Tolna vm.). hatását tapasztaltam és egyszerű kezelését csak dicsérhetem. Modor Andor, A .rézkénpor oidium elleni mentesítő hatását az idén kevésbé lehetett vaskereskedő. megfigyelni, mert lisztharmat egyáltalán nem mutatkozott, de annyit tapaszK a l o c s a (Pest vm.). taltam, hogy a „rézkénpor" nem büdösíti oly nagy mértékben a bort mint Az idén a „bordói por" 1%, illetőleg 2%-os oldatával védtem meg szőlőmet, melyet mindvégig szép üde állapotban sikerült megtartanom. a közönséges kénvirág vagy sublimált kénpor. Kátai Endre, ev. ref. lelkész. Ezen szernek főelőnyeül azt emlitem meg, hogy a munkás a mértéket nem hibázhatja el, illetve, ha el is hibázza, annak a szőlőre káros hatása nem P u s z t a - J e g e n y é s (Tolna vm.). lehet. Grehlinger József, szőlőbirtokos. A dr- Aschenbrandt-féle „rézkénport" junius illetve julius első felében K a l o c s a (Pest vm.). használtuk, a beteg bogyók túlnyomó része a por behatása folytán meggyógyult A peronoszpóra nálunk kezdetben gyenge, de augusztusban erősen és a baj továbbterjedése teljesen megszűnt. Minthogy a mellett „rézkénpor" lépett fel, s én ellene a „bordói pornak" 1, 2, illetve 3%-os oldatával jó siker- a fürtök érését is gyorsította és semmi káros utóhatást nem mutatott azért rel védekeztem, mert tőkéimen a lombozat mindvégig szép zöld maradt. Ennek ez a czélnak, véleményem szerint tökéletesen megfelelő szer. „Bezerédj-féle folytán én ezen szert teljesen megbízhatónak tartom. Dr. Brandtner uradalom." Heizler József, szőlökezelő. György, szőlőbirtokos. Solt (Pest vm.). T a m á s i (Tolna vm.). A peronoszpóra ellen mindössze egyszer, május végén 1%-os bordói A dr. Aschenbrandt-ié\e rézkénpornak lisztharmat ellen igen jó hasznát por-oldattal védekeztem. A por igen könnyen oldódott és nagyon jól tapadván vettem. Ezen uj szernek főelőnye, hogy nagyon jól tapad s igy a kezelés , ismétlése nem válik egyhamar szükségessé és" a mellett igen finoman és a levélzethez, hatása kifogástalan volt. Molnár Gábor, szőlőbirtokos. egyenletesen, oszlik szét a levélzeten. Possert Béla, szőlőbirtokos. (Folyt, köv.) (Folyt, köv.) Megbízottak
k e r e s t e t n e k a községekben szőlős vidékeken, akik a porok terjesztésével és megrendelések gyűjtésével foglalkoznak. — A m e g b í z o t t a k k e l l ő k e d v e z m é n y b e n részesülnek.
730
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ
eladó urada vasúthoz,
közepette
C r a i g M i l l á r — G r a l a n t e (Buccaneer ut.) u t á n 1889. éviben s z ü l e t e t t p e j j e g y t e l e n (kis csillagos)
Budapest,
G r á c z n a k . Egyenlő távolságban Győr bathelyhez. Ár
frt. Fizetés
672%"
angol telivér mén eladó.
Bécs é s
A m é n 7 é v e n á t az Ozorai ménesben m i n t törzsmén* kiváló eredménynyel működött. (Ménesikó átvételi egyezség á l l fenn a nagymélt. m. k i r . földmivelésügyi minisztériummal.) A r a 5000 korona. 3788
Szom-
és
Príma talaj, erdő, nagy
500.000
„Rente
és kisvad.
kedvező.
Ajánlat
alatt e lap kiadóhivatalába.
3707
Ménes mtézőség Tolna-Ozora.
H i r d e t é s e k
Tenyészállat árverés.
felvétetnek: a kiadóhivatalban Budapest, Uradalmak,
XI., Üllői-út
gazdaságok,
(pirostarka.)
„ etschtali
Falakon
(borzderes.)
„ bonyhádi
94
(vöröstarka.)
május hó 7-én Ü l t féltizenkét órakor veszi kezdetét a s z t r a b i c s ó i m a j o r b a n . állomás
és fán porcellánszerü,
mosható
mázolatot ad.
Nincs
por,
piszok,
Gazdasági üzemek, helyiségek,
istállók,
penész
a
vele
mázolt
mint tej-, vajkezelési gépházak,
falakon.
és sajtkészitési
élesztőkamrák,
konyhák,
fürdőszobák, klosettek stb. részére felette célszerű. ajánlattal és prospectussal
szivesen
szolgálnak
az egyedüli gyárosok:
árverés
Vasúti
stb.
bevált
Legnagyobb tisztaság. — Sok évi tartósság.
Kimerítő
nyilvános árverés alá bocsátja. Az
Köztelek.
szeszgyárak
, P e f C (Porcellán-Email-Festék)
tejgazdaságának feloszlatása folytán tehénállományát:
35
25. s z á m
földbirtokosok,
körében kitűnően
A munkácsi uradalmifőbérnökség'
40 drb pinzgaui
ÉVFOLYAM.
Gutkeled
6V|o jövedelem alapján
. közel
3 4 . SZÁM. 11 -IK
1.
S z t r a b i c s ó - G o r o n d , hol
a reggel 9 óra 14 perczkor Bátyú felől
érkező
vonatok-
nál fogatok állanak a t. érdeklődők rendelkezésére. A m a j o r az állomástól 5 perez távolságra van.
A föbérnökség. Egy szakértő társ kerestetik,! ki különösen • marha nevelésben szakér- I telemmel bírna. Óhajtok birtokomon marha- I állományt nagyba felállítani eladásra. A bir- P tököm arra czélra igen alkalmas, vasúti I állomás Tűrje birtokomon, van saját ipar- I vágányom mérleggel. Megkívántatik, hogy a f társ 30 ezer korona tökével rendelkezzen. | Birtok tulajdonos
u. p. T ű r j e (Zalamegye.)
3844
a)
Lutz Ede és Társa, Hirdetmény. Ezennel közhírré teszszük, hogy folyó évi május hó 1-tői kezdve:; a Temesvár—lippa—radnai helyiérdekű vasúton fekvő: Simontornya-Fibis megálló rakodóhely Fibis nevet fog viselni. Arad, 1901. áprilishóban. Üzletvezetőssg. (Utánny. nem dijaztatik.)
6
0
f e j ő s
t e h é n
és 4
d
r
b b e r n i
b i k a
azonnal eladó. Bővebbet
3850
Gazdák lazdáikodók figyelmébe, Számi uradalomba már bevezetett II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja J e s z e n s z k y Pá;i az 0. M. G.E. titkárja. Ára: 0. M. O. E. tagoknak, a Gazdatisztek Orsz. Egyesülete, valamint a Tejtermelők Egye3 k o r . 30
ffll.
Bolti ára 4 korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Űllöiut 25. szám.
50%-al olcsóbb mint bármely más világító anyag. PréfeakiiSrfeitiények 2 korona utánvét mellett. Kívánatra prospektus ingyen ét bér-
Dr. FABINYI v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. Rendelés 9 - 3 - 1 ? ; este 6-8-igr.
Burián Yilmos veje, Budapest, IX., SoroMrl-n. 10.
BUDAPESTEN, V I I . k e r . , E r z s é b e t - k ö r a t 13. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek.
KÖZTELEK, 1901: MÁJUS HO 1 Hirdetési ír 16 Hőig 60fillér,ezen felül mindéi sző 4fillér,kövér betűkkel minden sző 8 fillér beiktatásonként. Kishirdetések előre fizetendők
731
KIS HIRDETÉSEK
Csak mezőgazdák él m szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és addk hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban.
• l y l o - r c l e t a ™ r M a a z o l n m i c , m e l y e k k e l
5B
Irnoki BBTÖLTENDÖiLLÁS, vagy gyakornoki állást keres szerény igényű, földmivesGazdasági gyakornok több évi gyakor- díombJnSirtaIkalm'0bb "Tt" lattal kerestetik, magyar és német nyelv bírása Írásban és szóban megkívántatik; olyanok elege^ett^szé^irássa^bü-ó, kik szakiskolát végeztek, elSnyIgen szép, válogatott vSrösKnffler B. «y«r, intézendők. L^o/Bud^pest ^^ Visegrádi Sarka simmenthaU jellegű 1—2, (8) éves 1846 Uradalmi Botos ispán növendék ökör felvétetik a nagyigmándí bér- kertés^, ^ó^bfeonyHványnyal. gazdaságba Nagy-Igmándon, 300 darab nagytestű m Zecker A. E. Czinkota^ és öszö borjakat május 15-re. Bizonyitványnülsolatok^beküldése mellett R a m b o u i l l et Nag-yolMj anyabirka és 15 drb hágóbelterjesen vezetett gazdaságba kos, úgyszintén 13 darab óhajt belépni felső kereskeSzázezer korona li/a—2 éves tőkével biró url ember nafelelő tőkével rendelkező B S korlott oki. gazdát társul keres. tul pe dig c9ekély"fava'dffmaCzim a kiadóhivatalban, 3840 Földmiws^skolát végzett, több ávi^yafelvXlfk.0khFolyamodvá°n™k bizonyitványmásolatokkal u együtt a pellérdi uradalmi tlszttarttfsághoz, Pellérd küldendők. 3836
ÁLLAST KERESŐK,
Gazdatiszti vagy ispáni állást keres egy zépirtolát^Je'lese^ ^gzett el^getntet^°fla\^a0^zdász,fe ki fzaöIL™áílStenyéIztésfmiS az összes növénytermelés és szőlőművelésben teljes jártassággal és ügyességgel bir, a könyvvezetésben is elég
Számtartó mérlegképes, a kettős könyvvitelben, magyar és német levelezésben teljesen jártas, több megjelölésével „Szorgalmas" ban van alkalmazva, izr., nős, megbízható, azonnali belépésre megfelelő^állást keres. ^Srives Gazdasági 8181* jeSgeZ alatt »Szá,mti£g5 Házvezetőnői állást keres egy intelligens talnok özvegye). Ozim'e „Szerény feltételek" jelige alatt a kiadóhivatalban me tudható. Titkári, irodai, bizalmi állást keres fiatal intelligens, 30 lenleg. fővárosi hivatalnok. Állását azonnal is elfoglalhatja, megkereséseket „Biztos jövő" alatt a kiadóba kérek. 3747 Állást keres
sések"érán SKáfmán™Buda. pest, IV, Sütő utcza B. ^alá Adai földmives-iskolát jeles sikerrel végzett, 23 éves, nőtlen, izr. vallású fiatal ember, a eleget tett és több évi gyakorlattal bir, a magyar, német, pedig^irásban bírja, a gazdaság összes ágaiban teljesen óhajt ^elnyerni. ^Jv/s" meg-
gépész,^ kl a yillanyvilágitási Szeszfőző, pesten nagyobb gyárakban volt állást akár'havi, akár évi kon- gazdasági iskolát végezte, venczióra^elvállal. Czim a^ki- vizsgázott stabil gépész, egy mintagazdaságból több évi
Tenyészállat eladás.
Eredeti
RambouiHet kosok
xx eladó, xx
Bővebbet Farttus Fülöp 8834 kasznár, Polgárdi, Fejérmegye. mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók Sagyméltóságú gróf Hunyady Imre Gróf Herberstein űrményi uradalmában 30 d:
Albert 3m
uradalmi Igazgatóságánál Sírilek, Morvaország.
i, urad. tiszttartó.
Vöröstarka
tinó én
3807
és
főzeléket Első
Kecskeméti Conservgyár,
Kecskemét. Ajánlatok; kéretnek. Birtoklbérlet, eladás. .Felső-Borsod vármegyében900 magyar holdon felüli nemesi birtok bérbeadandó, esetleg részben vagy egészben .eladandó. Czim a kiadóhivatalban. 3842
HALDEK
ALLATOK,
VEGYESEK, Akáczfák ^évesek, gyökérdusak, ikolájában^postegonV0'
axíssal s kitűnő b: Ságba ajánlkozik. Ajövedelen előállítására képességgel bir ván, önállóság esetén procen
Vöröstarka tinó és ftszó
Tenyészsertés eladAs. Nagyméltóságú Tisza Kálmánná őkegyelmessége kocsordl gazdnságátisztavérü kisjenői faj tenyészkoeza, 500 drb szóké, tisztafa), 4 hónapos malacz. Értekezhetni Bernáth Sándor urad. kasznárnál, Kocsord (Szatmármegye, posta és Vasút Mátíszalks). -8809
KOHNés S T E I N
zsák és ponyva gyári raktár BUDAPEST, V. Béla-u. 5.
Burgonya. Tiz egésr tizenöt waggon váló-
G ö d ö l l ő .
luezernamagot, eredeti norinbergi
tarló répamagot, magas esiraképességü
világos hosszú
Pulykatenyésztés 2 kor. Baromfi és tojás értékesítő szövetkezetekről 1 korona 60 Elér. Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett.
uoló 1881. ÍTÍ III. tönínjaikk, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben. Ara btfrnuntM ktllddHl
igykereskedéáében, Birtok eladás. Eladó jutányos áron, tel irányváltozás mi
in-
egy Shuttleworth-féle 8 lő^ Megvéte Kerestetik egy
Henriit ignáei fia Szalőnak (Vasm.).
™ásfíl°síól^lV^ndfezekrfa gazdasági intézőség KtsLángon, u, p, Lepseny. SÍ54
slőleges jelentés
repezeponyvákat
a legjutányosabb árak, illetve kölcsöndijak meUett
arankamentes, államilag ólomzárolt magyar
muharmagot, hajdinát, paprikakölest,
n
teljesen prima, 1—2 esetleg 3 náUya« teu.yj|zirtay" éves, nálam minden mennyijladcT IfjmKintzfgnjános tölfs" egyházi gazdaságában, u. p. Későbbi, úgyszintén Jármos és
TERMÉNY
ZSÁKOT
Eckendorfi olajbogyóaíaku.
WEILEí^ 24 i m i \
1 ilrl) 6 éves,
PONYVÁKAT,
mindenféle na^ságban, uj
Károly-körut 9 . sz. ajánl: ^ eredeti északnémet
legprímább, 1—2 esetleg 3 R a p h i a évesek és pedig hizlalni háncsot Vinczellér képezdét való ökrök eladására és végzett, nőtlen, kiszolgált C^ime^Hor^áJhV^nos^ későbbi szerződésre és gyümölcsössel. Esetleg jutányos á r a k mellett. évi bérletbe is kiadható- Tulajgazdaságban is jártas, szelegolcsóbb árért vállalkoznak donos Szöllösy Gábor, Péczelen rény igények mellett al(Pestmegye.) 3851; 4 - 6 0 0 holdas bérlet kalmazást keres. Szíves Gazdatiszti megkeresések MITTEI.- állást keres azonnali belépésre, dunántuli megyékben. MegCzHkorrépa kívántatik vízmentes talaj, II., IIiiiU^a^y-iitcLi^'.'sz! ?ártasZd159évl """kő™ t/f^OOO url lakás és elegendő gazdaKis-Czelii kereskedők. sági épület. Ajánlatókat gazdaságraszéaklsÍolbalrÓüzl?t„Borsos-Győri bérgazdiság" vezetőitanfolyamát^és földSzámtartó, tlonlaloni a gazdasági könyvelés báriek és pedig 11 dib eze 1 mely nemében — a kettős tehéné8zátel,^ön«pan8kitünö Asarásiok könyvvitelben is — s a pénzfigyelmébe. Egy 54 lóerejii magasnyomású, expansli fekvő gőzgép, hengerek, lisa A legolcsóbb és legelőnyösebb
írnoki vagy segédtiszti állást k azonnali belépésre 24 i keresztényfiatalember, gs
ém
Budapest,
takarmányezukorrépamagot,
uszo ••
Friss gyümölcsöt
ELADUNK kölcsön adnnk
uj és egyszer használt vi». hatlajs TAKARÓ
eredeti franczia
Hanna vetőárpa
mig a készlet tart lOOkgként [9 koronáért kapható vasúti állomásainktól.
Eladó egké™easségü^ Fkirbanks.féíe6 marhamérie^g^ egy Kühne-féle egy Kühke-féle szelelő-üszög rosta. Czim a kiadóban. 3781
loldas prima ^birtok, igen izép urilakkal eladó. Jelenleg - az^urüak^ szőlő és^ gyümöl-
rendkivűlí. Magjából kapható: Pestmegye* VlKSja 2 koronaÍ!
Brunner J. L. és Társa
77
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
GÚZMIVEL£S.
=
mélyrigolozást szölö-telépítésekhez.
11 - I K
ÉVFOLYAM.
Kenéz Zoltánné csudaballai
1020 holdas birtoka
=
ÍO évre htassonbérbe kiadó. ^ ^
Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemliez forduljanak.
W
SZÁM.
T u r k e v e , (Jász-Nagykun-Szolnokmegye) közvetlen közelében, vasúttól 7 kilóméterre "új építkezéssel és szép lakás kerttel f o l y ó évi október 1-től
hajlandó vagyok elválallni; épúgy
p n u á t H N II,
34.
H A S Z O N B É R L E T .
Nagyobb területek szántását gözekével
A l P P ü LFr
H Ó 1.
Részletes feltételek megtudhatók:
gözszántási vállalkozó BUDAPEST-KELENFÖLD.
K E N É Z
Z O L T Á N N Á L ,
Turkeve.
! Kaszáláshoz! t&ufiaszálóR, ^ ^ aczél szénagyüjtöti, eredeti „JToliiiston"-gyártmány és
SKollingswortfi'SzénagyüjtöR olcsón, szavatolt és uí#l nem ért minőségben kedvező feltételek mellett kaphatók
iacher és Melichárnál Budapest, VI., Nagymező-utcza 68. Árjegyzékek lIcCORIWICK
ingyen
IIAItVi:STl\<>i
é s bérmentve. MACHDIE (Ohicag-ói
Kévekötői aratógép -v Fükaszálógép § Köszöriikészülék
„Daisy" marokrakó aratógép Szénagyüjtö gereblye és Kévekötöfonal gyártmányai.
05
§ Ne O p s
C O M P A M
aratóg^épgyár.)
vásárolj óu, mig gépeinket nem árainkat nem kérdezte!
O l c s ó tartalékrészek Tessék
William
óriási
mintakönyvet
J. S t i l l m a n
s
raktára,
kérni!
igazgató
Budapest, V., Váczi-ut 30. .Pltrlt" troflulmi 61 nymmiai r6ssivei.vtSrssBS.ir nyomás*, Budapest (Köztelek)
látta
