XI. Évfolyam. Budapest, julius hó (1014.) szám. KÖZTELEK

XI. Évfolyam.

Budapest, 1901. julius hó 13.

54. (1014.) szám.

KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I

LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az orgzigoi magyar gazdasági egyesület tagjai Ingyen kapják.

Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Felhívás T. Gazdatársainkhoz szalmaszállitásra. Németországnak ezidei. rossz szalmatermése miatt ott előreláthatólag nagy kereslet lesz szalmafélékben. Egyesületünk ennek folytán máris megindította a tárgyalásokat arra nézve, hogy a nagymérvű kereslet fedezésére gazdáink és a németországi vevők között e részben közvetlen összeköttetés hozassék létre, mely t á r gyalások arra az eredményre vezettek, hogy szakosztályunk áz egyes szalmamennyiségek megrendelése é s leszámolása tekintetében az ügyletek lebonyolításának egyszerűsítése czéljából a „Német Gazdasági Egyesület" közbenjárását elfogadta. Gazdáink érdekében már most egybe fogjuk gyűjteni az erre vonatkozó ajánlatokat, amelyek alapján a „Német Gazdasági Egyesület" a vásárlás iránt intézkedni fog. Felhívjuk tehát a T. Gazdatársainkat, hogy amennyiben idei (vagy akár tavalyi) t e r mésű egészséges és j ó őszi vagy tavaszi szalmafölöslegük volna, ezt a j á n l a t alakjában egyesületünknek (Budapesten, IX., Üllői-ut 25. sz. „Köztelek") bejelenteni szíveskedjenek. Megjegyezzük, hogy a németországi vevőket tetemes szállítási költségek terhelvén, a. vételár mérsékelten szabandó meg, mert ellenesetben a német gazdák n e m fognak a magyarországi szalmákra reflektálni. A szalma csak préselt állapotban és teljes vaggonrakományokban (100 q.) kerülhet elszállításra, ugyanezért a préselésről eladónak kell gondoskodnia. A szalmafélék minőség és féleség szerint külön-külön p r é s e l e n d ő k ; n e m vegyíthető, tehát össze a tavaszi az őszivel és nem keverhető össze a z egészséges és j ó tavalyi vagy idei szalma ó-szalmával. Préseletlen vagy nem teljesen egészséges szalma ajánlat tárgyát nem képezheti. Az ajánlatban külön kiteendő : a mennyi-

SzerkewtSség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (Köztelek.), t l l f i l - ű t S S . i

Nem tagoknik~eIífizetésl ölj: Kgési érre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 6 korona.

Kéziratokat a izerkesztSség n

ség é s métermázsánkénti egységár szerint a préselt tavaszi, őszi vagy ó-szalma. Egyöntetűség czéljából kérjük a következő ajánlat-szövegminta szerint az ajánlatokat megtenni. (Név:) hajó

(Lakhely:)

Pályázati hirdetés. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a kezelésében levő alapítványok közül a GubitzSchöberl-féle alapítvány kamatait 400 koronára - ajánl..

állomásra szállítva és berakva :

. métermázsa egészséges őszi szalmát, métermázánként „ „ taraszi „ , j.-tAiis . L . V — — „ „ őszi ó-szalmát „ „ „ tavaszi „ „ A megajánlott mennyiségek préselt állapotban 1901. évi . . . . . . . . elszállíthatok. — Kelet:

. . . . . . K. . . . __._-__ „ _ „ ... ...... „ . . .....

fill. egységáron. „ „ „ „ „ „ hó n

(olvasható aláírás és lakezim.) A megajánlott mennyiségek megvételét és az elszállítás időpontját a szállítmány rendeltetési helyének megjelölésével együtt vagy a németországi gazdák egyesülete, vagy esetleg egyesületünk fogja az illet® ajánlattevővel levélbelileg tudatni é s esetleg külön kiküldöttel az elszállításra jutó szalmát a helyszínén meg is tekintetni, nehogy a meg n e m felelő szállítmány rendeltetése helyén az eladó kár á r a esetleg rendelkezésre bocsájtassék s ebből kellemetlenségek merüljenek fel. Ugyanezért különösen kiemeljük, hogy T. Gazdatársaink maguk is gondoskodjanak arról, hogy j ó é s kifogásolhatlan minőségű szalma kerüljön elszállításra. A vételárösszeget a németországi gazdák egyesülete az eladónak az áru elszállítása után közvetlenül fogja megküldeni. A T. Gazdáink részéről — a fentirt alakb a n tett ajánlatok maguk után vonják, hogy a fentieket az eladók magukra nézve feltételül elfogadják. Hiányos vagy kétes szövegű ajánlatok tekintetbe nem vehetők.

mennyiség 60 koronára 62 koronára kisebb mennyiség a vegytiszta aussigi é s „ H u n g á r i a "

f

kiegészítve a budapesti kertészeti tanintézetnél ösztöndíjul tűzte k i ; akik ennek elnyerésére pályáznak, azok kérvényeiket az alulirt igazgatósághoz f. évi julius 15-éig nyújtsák be. A kertészeti tanintézet felvételi feltételei a „Köztelek" f. évi 48-ik számában a Vegyesek rovatában vannak közölve. Igazgató.

Pályázati felhívás. Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" az általa kezelt földmivesiskolai alapítványi helyek közül pályázatot h i r d e t : 1. a Bakó János-féle, alapítványra, évi ösztöndíj 240 korona. Ezen alapítványra pályázhat elsősorban borsodmegyei illetőségű egyén. 2. A Nagy-Atádi gazdakör alapítványára évi ösztöndíj 240 korona. Pályázhat ezen alapítványra elsősorban nagy-atádi, illetve somogymegyei illetőségű egyén. További feltételek mindkét alapítványnál, hogy a kérvényező magyar honpolgár fia legyen, ki 16-ik életévét betöltötte, ami keresztlevéllel igazolandó, továbbá iskolai bizónyitványnyal igazolandó, hogy a pályázó j ó l t u d irni é s olvasni.

szállítottuk le

A Dr. Aschenbrandt-féle bordóipor árát

r é z g á l i c z i i a k az árát I SO Mgrnunos zsákokban á 66 Korona Mr lOO kilogrammként budapesti I-Iilí< Íii uiililmn. í 5 és 10 kgos „ á 70 „ a r é z k é n p o r á r á t 50 Kgos zsákokban a 46 korona, 5 és 10 kgos zsákokban á 50 korona.

„MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE6 Bpest, V., Alkotmány-u. 31. Mai s z á m u n k 2 4 oldal.

KÖZTELEK, 1901. JULItJS HÓ 17.

1150 Pályázhat ezenkívül magyarországi földmivesiskolába már felvett tanuló is, ha ez az illető földmivesiskola igazgatója által bizonyítja. Kellő okmányokkal felszerelt, bélyegtelen kérvények folyó évi augusztus 2Ö-ig az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" igazgatóságához (Budapest, Köztelek) nyújtandók be. Forster Géza, igazgató.

Tetőfa-eladás. A Köztelek átépítése folytán feleslegessé vált tető-részlet, mely 12 méter széles és 18 méter hosszú kitűnő jó anyag deszkaboritással és a rájta levő pléhtetővel együtt eladó, ára 1000 korona. Kiválólag alkalmas pajta, vagy szekérszinnek. A tető bármikor megtekinthető, mert még áll; bővebb felvilágositás a köztelki házmesternél nyerhető. Igazgató.

Gazda és kereskedő. (B. B.) Matlekovits Sándor azon panaszkodik egy napilapnak a hasábjain, hogy a kereskedelem nincsen szervezve, emiatt a jól organizált agrárizmus elnyomja azt. Elnyomja pedig olyan formán, hogy az agráriusok előharczosai egy czél felé futó, kitartó munkával szuggerálják a közvéleményt a maguk javára, amit a kereskedők utánok csinálni nem tudnak. Igy aztán, ha erőmérközésre kerül a sor, ők húzzák a rövidebbet. Igy választások előtt megvan az eféle panaszkodásnak az érthető czélzata. Ilyenkor az ország bajai koldusállomásokra sietnek a közvélemény templomának bejárata elé s aki a béna karok mutogatásával legjobban megtudja adóztatni a részvétet, az fogja majd a legnagyobbakat kurjantani, ha a korcsmába jut, Matlekovits idejekorán sorfalba állitja a maga szerencsétleneit s hogy a megpuhítandó közvéleményt teljesen a maga számára foglalja le, kijelenti rólunk, hogy mi épkaruak vagyunk, sőt már tulhatalmasak is vagyunk; az ország árvái csupán csak ők. Megolvassuk ugy magunk között hány kar dolgozik a gázdatársadalmi mozgalmak műhelyében s meglepetve látjuk, hogy egy tizezredrésze sem áll közszolgálatra annak az erőnek, amely földet tur. Vizsgáljuk hatalmunkat s látjuk, hogy évtizedes heves ostrom után, még csak annyit sem tudunk kivinni, hogy a börzei hazard játékoknak legalább a gabonára nézve szállítsák le a vízijét; lám pedig a börze kereskedelmi szervezet. Vizsgálódunk tovább. Tapasztaljuk, hogy közterheink aránytalanul nagyok; adósságunk a fülünkig ér; terményeinknek ára évről-évre silányabb ; a földbirtok csúszik lábunk alul, mintha hájjal kenték volna meg; munkásunk százezrével szalad idegen országba, mint léket kapott hajóról a menekülő patkány. Önerőnk hatásának egyetlen biztató jelét látjuk csupán. A népelem háborgó óczeánjában tutajok küzdenek a habokkal, minden tutaj egy szövetkezet és számuk

csodásan szaporodik. De a szegény embernek ez a mentő csolnaka a földbirtokos súlyát már nem bírja meg. Hát a mi szabadító erőnk, hatalmunk, reményünk hol van? Körültekintünk: sehol semmi. Kiforgatjuk a zsebeinket: ez is üres, az is üres. Aki tehát a mi félelmes erőnkről regél, az vagy szörnyű módon be van csapva, vagy álmodik. És mindezek mellett legalább törvényesen rendezett érdekképviseleti szervezetünk van-e m á r ? Dehogyis van. Olyanféleérdekképviselet legfeljebb ábrándjainkban foglalhat helyet, amilyennel az iparosok és kereskedők már régen birnak az ipari és kereskedelmi kamarai szervezetben. Nekünk ehelyett vannak hallatlan erőfeszítéssel dolgozó gazdasági egyesületeink, amelyek csak addig munkaképesek, mig egyfelől a kormánynyal jó lábon állanak, másfelől pedig a különböző érzelmű közönség csekély érdeklődését meghóditaniok sikerül. Ha a gazdasági egyesületek létfeltételének ez a két tényezője nem alakul ki szerencsésen, akkor a mezőgazdasági érdekképviselet egyszerűen aludni" térhet, mig égy-egy felbuzdulás újra felébreszti. És ha felébred, akkor is, hallgat rá, akinek kedve tartja, de vattát dughat fülébe, akinek nem tetszik; mert ennek az érdekképviseletnek törvényekben gyökeredző és respektálandó jogai nincsenek. Most már, mikor Matlekovits azt állitja, hogy a mieinkkel szemben hatalmasan kifejlett képviseleti szervezeteikkel nem tudják egyensúlyozni a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségét: akkor magyarázatot kellene adni, hogyan érti ezt az egyensúlyozást? Ha ugy érti, hogy a kereskedőknek nincs módjuk mérlegre vetni érdekeiket a maguk természetes súlyával, ha igy érti, akkor ellentmondunk, mert nekik sokkal inkább módjuk» van az érdekképviseletileg való érvényesülésre, mint nekünk. De ha ugy érti Matlekovits, hogy a két oldalról megsulyozott mérleg mutatója a mi javunkra billen: ebben igazat adunk neki. A magyar közvélemény a gazdatársadalmi törekvéseknek csakugyan igazságot szolgáltatott rokonszenves feléhajlásával és ugyanezen közvélemény előtt a Miskolczon gyártott papir-masszé sulyokkal nem lehetett hatást elérni. Ebben mégis csak igaza van. Néhány budapesti tőkepénzes paprikásizü beszédei nem keltettek visszhangot még a kereskedők között sem s daczára a szövetkezetek ellen hozott tömeges határozatoknak, a szövetkezetek csak élnek s fejlődnek tovább is. Hogy ez mint fájdalmasan passzív eredmény foglal helyet a Matlekovitsék törzskarának emlékei között, no ezt már mi is szívesen elismerjük. De ebben még legfeljebb a sánta ördög lát megbomlott egyensúlyt. Szent igaz, néhány hamisítónak körmére veretett, aki kereskedőnek vallotta magát. Tény és való, hogy a kereskedelmi élet tisztességtelen elemei ellen harczot vettünk fel. Elvitázhatlan, hogy a kereskedelemnek legprimitívebb fokán

55. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. álló spekulánst igyekeztünk. leszorítani a közvetítés hídjáról. Mindezeknél fogva a magyar kereskedelmi szervezet megkönnyebbült néhány hamisítótól s néhány uzsorástól. Mint minden sulyveszteség, ugy ez is változást idézett elő a mérleg súlyviszonyaiban, de aki ezért a súlyozási zavarért haragszik, annak nincs igaza. Aki ebből azt a morált vonja le, hogy ütik a kereskedőt, az - túlságosan számit a tájékozatlanok képzelődő erejére. Ilyenre számítani pedig: nem uri munka. Matlekovits azonban ugy tesz, mint a mama, aki kéményseprővel fenyegeti a rossz gyermeket. A kéményseprő, akire minden feketét rá kell kenni: az agrárius. A rossz gyermek a vidéki kereskedelem, akit serkenteni kell a szervezkedésre. Hát hiszen mi örülünk, ha mint mumusok elősegíthetjük, hogy a kereskedelmi érdekeltség országos szervezetbe tömörüljön. Egy-két vezérkolompos helyett szivesebben állunk a tömeggel szemközt. Mert minél nagyobb a szervezett tömeg, annál biztosabban formálódik ki a valódi közérdek is. Már pedig józan eszű ember számolni akar a kereskedelem jogos érdekeivel. Különösen számolni akar ezzel a mezőgazdaság, amelylyel a kereskedelmi érdek oly ,szorosan összefügg, mint test a Míakkal. És mi jól tudjuk azt, hogy sorvadt lábakkal versenyt futni nem lehet. Ámde Matlekovits éppen azt bizonyítgatja a kereskedőknek, hogy semmiféle uj országos szervezetre szükségük nincsen. Hiszen néhány, bölcs vezetésük alatt levő budapesti intézményben a keret készen áll. Tessék ide gyülekezni. A generálisok már meg vannak, csak a közlegények hiányzanak. A primadonnák teljes számmal vannak, csak a statiszta kevés. Fel tehát munkára és támogassuk a lipótvárosi klikkvirtsaftot. Röviden igy is ki lehet ezt fejezni: „meguntad a királyságot, oh nép? Helyes, legyen köztársaság, de az elnök én". A gyermekszoba számára igy is lehetne variálni ezt a tánczra hivást: „Gyermekek itt a kocsi, játszunk olyat, hogy én hajtani fogok. Nem tetszik ? Jól van, hát játszunk ugy, hogy ti legyetek a lovak, henem a kocsis én leszek". Nem tudjuk, hogyan gondolkozik a vidéki kereskedelem. De arról már tudomásunk van, hogy például a budapesti kereskedelmi és iparkamara monopoliuma elől a legközvetlenebb vidék is szívesen futna egy pestvármegyei kereskedelmi és iparkamara védő karjai közé. És mi jól megértjük, ha a vidék: az ország kereskedelmi apparátusának jogos érvényesülési vágya nem elégszik meg azzal a szereppel, hogy néhány tekintélyre vergődött fővárosi mandarin lábai elé köteles bámulatának .adóját lerakni. Csak Matlekovits nem végzi ezt észre. Ö még mindég ajánlgatja magát a szellemi flirtre. Pedig hogy is van az ide vágó magyar nóta: „ . . . Szép is vagyok, jó is vagyok, Csak egy kicsit hamis vagyok."

56.

SZÁM

ÍÍ-IK

ÉVFOLYAM.

NÖVÉNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Cserliáti Sándor.

Minő talajok igényelnek mésztrágyát ? Minden okszerű trágyázás alapját az képezi, hogy az illető talaj meghálálja-e a trágyázást. Általában véve a többi trágyaféléknél — mint a foszforsav, nitrogén- és kálitrágyákn á l — a kémiai talajelemzés alig ad felvilágosítást arra nézve, hogy mikor alkalmazzunk valamelyik trágyafélét. A mészszel másként áll a dolog. Első sorban tisztáznunk kell azt a dolgot, hogy a mész szükséges lehet egy talajban, 1. mint növényi tápanyag, 2. mint talajjavító- és a talaj termőképpeségét fokozó u. n. közvetett trágya. Czélszerü lesz a két kérdést különválasztva tárgyalni. 1. Mikor szükséges a mész a talajban, mint növényi tápanyag ? A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az 0' 1 °/o szénsavas meszet tartalmazó talajban m á r a legfőbb gazdasági növény n e m szenved mészhiányt. Legnagyobb mészsükségletük van azonban a hereféléknek s ezeknek 0'2—0 - 3°/o mész elegendő mennyiség. Ebből azonban még n e m következik az, hogy amely talajok ennél kevesebb szénsavas meszet tartalmaznak, mésztápanyagban szűkölködnek. Mert többé-kevésbé a zeolithok és h a sonló könnyen oldódó mészszilikátok, h u m u s z savas mész, foszforsavas és kénsavas mész is pótolhatja a szénsavas meszet. Amikör t e h á | a talaj n e m tartalmaz szénsavas meszet, vagy csak alig tartalmaz valami keveset, a kémiai elemzésből egyedül n e m mondhatjuk meg, hogy van-e mészszükséglet vagy sem. Annak eldöntésére, hogy a mész mint növényi tápanyag egy bizonyos adott talajba bizonyos növénynek szükséges, minden esetre alkalmas és pontos módszer a tenyészedénykisérlet, mint a minőket mi is az orsz. m. kir. növénytermesztési állomáson M.-Óvárt végezni szoktunk. Az elmondottakat összefoglalva azt mondhatjuk, hogy bizonyos esetekben elegendő a kémiai elemzés arra, hogy megállapítsuk, elegendő a mész mint növényi tápanyag a talajban — mikor t. i. O'lVo illetve a herefélékre való tekintettel 0'2-— 0'3°/o szénsavas meszet találunk. Éppen ez okból, ha a gazda eziránt felvilágosítást akar, forduljon a kémiához. Elsősorb a n maga végezzen durva próbát, t. i. öntsön le talajából egy keveset hígított sósavval, melyet gyógyszertárakból könnyen beszerezhet. Ha a pezsgés erős, akkor minden további vizsgálat fölösleges, ha csak gyenge, akkor küldjön be talajából egy átlagmintát valamelyik vegykisérleti állomásnak és határoztassa meg a szénsavas meszet mennyiségileg. H a a pontos kémiai elemzés a fentiek szerint elegendő kénsavas meszet mutat (0' 1 %> ill. 0'2—0"3°/o), akkor ismét felesleges lesz a további kutatás ez irányban. Amikor azonban a kémiai elemzés 0 ' 1 % nál kevesebb szénsavas meszet mutat, akkor helyesen jár el a gazda, ha talaját vagy tenyészedénykisérletnek veti alá, vagy ha kisebb területen végez mésztrágyázási kísérletet. Tekintettel arra, hogy miként legújabban Passon is hangsúlyozza, a mésznek közvetett hatásáról csakis a szabad földben végzett kísérletekkel érhetünk czélt, ez okból czélszerü lesz, h a a gazda olyan esetben mikor a kémiai elemzés nem ad kellő felvilágosítást, mindjárt a gazdaságában végez "kis arányú kísérletet. 2. Mikor van mészre szükség a talajban, mint talajjavító és a talaj termőképességét fokozó u. n. közvetett trágyára? Gyakorlati, szempontból ez a második kérdés sokkal fontosabb az elsőnél. Mert a legtöbb talajban van annyi asszimilálható mész, amennyi a gazdasági növények táplálásához szükséges. A mésztrágyának közvetett h a t á s á r a azonban gyakran van '—"kség. Miben áll tehát ez. A mész közvetett hatása kétirányú lehet,

KÖZTELEK,

19Ó1. J U N I U S

ÍÍ66

HÓ 2Ö.

u. m. egyrészt javíthatja a talaj fizikai tulajdonságait, másrészt előmcTzdithatja a talajban levő lassabban bomló vegyületeknek kész növényi tápanyagokká való átalakulását. A fizikai hatás • különösen a kötött, nehéz és hideg agyagtálaj oknál érvényesül, mert ezeket porhanyóbbá, könnyen mivelhetővé, vízáteresztőbbé s igy melegebbé alakítja. Ha tehát igen tulkötött hideg talaj van a gazdaságban és a durva kémiai próbánál a savval való leöntéskor csak alig pezseg a talaj, czélirányos lesz a gazdának egyJris területen — lehetőleg az átlagnak megfelelő helyen — kísérletet végezni és csak ha meggyőződött ily módon, hogy a meszezés okszerű, akkor alkalmazza nagyban. A mész azonban kémiailag is hat a talajra és p e d i g : a nehezen bomló vegyületeket ugy alakítja át, hogy a növényi tápanyagok mintegy felszabaduljanak, ill. a növényzetre káros vegyületeket ártalmatlanokká változtatja. Nem foglalkozom bővebben a mész kémiai hatásának részletezésével, csak mint főbbeket kiemelem a következőket: a mész első sorban a kálitartalom kőzettörmeléket b o n t j a meg olyképen, hogy a- káli a növényzetre hasznossá válik. Továbbá a humusz bomlását elősegíti, szénsav és ammóniák keletkezik, ami a talaj nitrogénkészletét fokozza. A mész előnyére van a talajban működő nitrifikáló baktériumok salétromképző működésének. Ily szempontokból tekintve tehát a mész a tevéketlen nyerserővel rendelkező talajt tevékenynyé teheti. A talajba kerülő istállótrágyának hatását is fokozhatja ilyen tevéketlen talajókban. De nem szabad szem elől tévesztenünk azt sem, hogf* azáltal, hogy tevékenyebbé teszszük a talajt, míg "egyfelől nagyobb terméseket érhetünk el, a meszezés könnyen zsarolásra is vezethet. A mész kémiai hatására tehát ott van szükség, ahol sok nyers tápanyag van a talajban és a talaj nem elég tevékeny. Ilyen esetekben okszerű lehet a meszezés, de erről ismét a gazdának magának kell kísérletileg meggyőződnie. Mert miként Passon a „Deutsche Landvirtschaftliche Presse" 47. számában mondja,*) a mész közvetett hatását csakis szabad földben való kísérlettel dönthetjük el, mert a „tenyészedénykisérleteknél a talajt kiragadjuk teljesen azon természetes állapotából, melynél fogva bizonyos folyamatok, melyek a szántóföldben végbemehetnek, tenyészedényekben kizártaknak tekinthetők . . . " Hasonló álláspontot foglalhatunk el a mész azon kémiai hatására nézve is, mikor a t a l a j b a n előforduló bizonyos ártalmas vegyületek — mint vasoxydulsók, savanyu humusz stb. — ártalmatlanná tételéről van szó. Ezeket ugyan kémiai uton is fel lehet ismerni, de azért czélszerü a mész hatásáról ez esetben is kísérletileg meggyőződni. Összefoglalva a 2. pontban elmondottakat, látjuk, hogy noha vannak bizonyos támpontok, melyek után m á r előzetesen elindulhatunk, a mész közvetett hatásáról mindig kísérletileg kell meggyőződnünk. Nevezetesen pedig irányadóul szolgálhatnak a következő t á m p o n t o k : 1. Olyan tulkötött anyagtalajok, melyek — mint rendesen — alig tartalmaznak szénsavas meszet, és a melyek nehezen müvelhetők, vizátbocsátó képességük csekély, arra biztatják a gazdát, hogy mésztrágyával kísérletezzék. 2. Az olyan humuszdus agyagtalajon, melyek elegendő tápanyagról tesznek tanúságot, de a talaj maga tevéketlen a meszezésnek szintén nagy haszna lehet, 3. Helyénvaló lehet végre .a savanyu kémhatású talajokon. : Midőn tehát az elősorolt esetek fenforognak, n e m helyes, h a nem teszünk kísérletet a mésztrágyázással. A kérdés most m á r csak az, hogy hogyan ismerheti fel a gazda, hogy helyén van-e a kísérletezés vagy s e m ? Az első eset felismerése bővebb magyarázatra n e m szorul. *) „Deutsche Landw. Presse' XXVIII. évf. 418.' 1,

A másodiknál a talaj tevékenységéről csak kísérletileg győződhetünk meg. Ezért humozus mészszegény agyagon a mészkisérlet . mindenesetre ajánlatos. A harmadik esetre nézve a talaj kémiai elemzését is igénybe veheti a gazda, csakhogy ez esetben világosan ki kell jelölnie, hogy a kémiai vizsgálat mire t e r j e d j e n ki. Nevezetesen arra, hogy van-e a t a l a j b a n vasoxydul-ső, ill. szabad savak, mely utóbbiak a talajt savanyu kémhatásuvá teszik. Mindezen táppontok azonban csak a tekintetben szolgálhatnak irányadóul, hogy mintegy felhívják a gazda figyelmét arra, hogy mésztrágyával tegyen kísérletet. Arra nézve pedig, hogy hogyan végeztessék a kísérlet, leghelyesebbnek tartom Cserháti Sándor „ Növénytermelés "-ére utalni, a hol a magyar gazda számára legavatottabban le van írva a következő eljárás.*) Hasonló honi szakmunkára utalhatok a r r a való tekintettel, hogy minő mésztrágyák jöhetnek figyelembe és hogy az egyé- ; seknél minő eljárás alkalmazandó.**) Mielőtt azonban fejtegetésemet befejezném, f még néhány részletre kell terjeszkednem, melyek egy részét Passon emiitett czikkében hangsúlyozza. Előfordulhat az az eset, hogy egy kötött, szénsavas meszet is tartalmazó talajon az égetett mész várakozás ellenére hat. Nevezett tudós ezt akként magyarázza, hogy a szénsavas mész gyengébb hatású lévén az égetettnél, az égetett mész még azokat a nyerstápanyagokat is vegyileg megbonthatja, melyeket a szénsavas mész n e m bánt. Ennek ellenkezője található mészszegény homoktalajon. Itt a fizikai hatás háttérbe szorulván, a mésznek inkább kémiai hatásáról lehet szó. Igen ám, de h a a szóbanforgó könnyű talaj homokja tiszta kvarcz és n e m tartalmaz gránit-, gneisz-, földpát- és csillámtörmeléket, akkor nem lévén mire hasson a mész, természetes, hogy a meszezés eredménytelen m a r a d . Ugyanezen fejtegetésből azonban kitűnik az is, hogy a meszezésnek könnyű talajon is lehet jelentősége, ha t. i. a mész kémiai hatása érvényesülhet. Az elmondottakból láthatjuk tehát, hogy a mész mint növényi tápanyag ritkán képezi a gyakorlat tárgyát, inkább a mésztrágya közvetett hatásáról lehet szó. Láttuk, hogy e tekintetben ugy a közvetlen megfigyelés, mint a kémiai elemzés útbaigazíthat ugyan, de mielőtt nagyb a n alkalmaznók, mindig előbb meg kell győződnünk kísérleti uton a , mésztrágyázás okszerűségéről. Ezt pedig csakis a gazda maga végezheti gazdasági területén. Nem szabad azonban szem elől tévesztenie azt sem, hogy a mésztrágyával, mikor annak csak közvetett hatásáról Van szó, a talajt növényi tápanyagokban tulajdonképen n e m gazdagítottuk, csak a benne előforduló tápanyagokat a növényzet számára könnyebben értékesithetővé tettük. Ez pedig nagyobb termést és a talajnak előbb-utóbb való elszegényedését vonja maga után, ha megfelelő pótlásról nincs gondoskodva, Helytelen volna tehát az az eljárás, h a valaki olyan talajon, mely amúgy is szegény, meszezéssel a zsarolást még jobban előmozdítaná, Igy pl. amely talaj foszfortápanyagra szorul, ezt mészszel pótolni n e m lehet. Ahol kevés az istálló trágya, ott is a mész inkább árt, mint 1 használ, ha t. i. a talaj nyers ereje m á r kifogyott. A neszezéssel tehát a talaj minőségét és tevékenységét javíthatja, de gazdagságának fentartásáról külön kell gondoskodnunk, Az elmondottak ugyan n e m adnak minden esetre alkalmazható kész előírást, csak a fenforgó sok eshetőségre való tekintettel mégis azt hiszem útbaigazításul szolgálhatnak arra nézve, hogy a felsoroltakhoz hasonló esetekben minő eszközökhöz forduljon a gazda, hogy nagyobb csalódásoktól magát megóvhassa. Dr. 'Sigmond

Elek.

*) Cserháti Sándor „Általános és Különleges Növénytermelés." Magyar-Óvár 1900. I. kötet 399-405 L **) ü. o. I. kötet 452—463.

1166

KÖZTELEIK,

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovácsy Béla.

A németországi hentesek mozgalma. Valóban nem érdektelen figyelemmel kisérni azt a mozgalmat, amely a németországi merkantilisták és agráriusok között nap-nap mellett megnyilvánul, sőt gyakran valóságos harczczá fejlődik. Reánk magyar gazdákra annyival is érdekesebb e mozgalom, mert bennünket többnyire anyagilag is érzékenyen érint, m e r t hol itt, hol amott vesz el tőlünk egy-egy piaczot. Igen érdekes reánk nézve például az a mozgalom is, melyet a folyó évben a német hentesek indítottak a külföldi sertések behozatala érdekében, a mely mozgalom érdemes arra, hogy e helyen egész terjedelmében ösmertessük. A német hentesek egyesülete, mely néhány évvel ezelőtt létesült, első nagy gyűlését f. évi márczius 19-én tartotta Halléban. Ezen gyűlésen az egyesület elnöke Hackelhan Pál a következő előterjesztést tette, a mely egyhangúlag elfogadtatott. „Tekintettel arra a körülményre, hogy az országban mindenütt kevés a jó minőségű hússertés, kérelem intézendő a birodalmi kormányhoz, engedné meg az élő sertéseknek külföldről leendő behozatalát, olyan módon, hogy az importált sertések nyilvános vágóhidakon megérkezésük után legkésőbb négy nappal leölessenek, azon szabályok betartása mellett, melyek a közvágó hidakra vonatkozólag fennáll anak. Javaslatának indokolásául következőket vq a: „Kétségtelen, hogy Németország sertéstenyésztése jelentékenyen fellendült, nem olyan mértékben azonban, hogy a fogyasztást fedezni képes legyen. Nevezetesen pedig a minőséget illetőleg egyáltalán n e m képes a szükségletet fedezni. Az összes vásárokon panaszt lehet haliam kellő mennyiségű és minőségű hizott áru hiánya miatt. Mert tartós husáru előállítására csak a legjobb minőségű husáru használható fel ; ilyeneknek hiányában pedig a kolbászgyárosok utalva vannak külföldi anyag használatára. Természetesen a tenyésztőknek joguk van követelni, hogy a külföldi sertésekkel behurezolt járványos betegségekkel szemben állományuk megvédessék, a mi meg is történnék abban az esetben, h a a külföldről behozott sertések egyenesen a közvágóhidakra vitetnének, s négy nap alatt levágatnának, nem veszélyeztetve ilyen módon a gazdák érdekeit. Egy ilyen határozatnak nem csak az illető község venné hasznát a hol a vágóhid van, h a n e m közvetve más községek is." Ezek mellett még a következő érveket hangsúlyozzák a kérvény pártöíöi. 1. Általánosan elösmert dolog, hogy a gazdákat meg kell védeni a külföldi sertésekkel beczipelt ragályokkal szemben (mintha bizony Németországban nem ösmernék a ragályos betegségek. pusztításait külföldi sertések nélkül is). 2. A ragályok beezipelése tényleg Slkerültetik az által, h a a sertések direkte a vágóhidra szállíttatnak s levágatnak. 3. A kérelmezett intézkedés alapját a tényleges sertéshiány képezi. Ezen érvekkel szemben az agráriusok arra az álláspontra helyezkednek, hogy Németországban szó sincs sertéshiányról, sőt e téren m a m á r túltermelés is van. Bizonyítják azt az összes sertéspiaczok alacsony árai is, a melyeken az üzlet mindig lanyha, a felhajtás nagy. Megengedik azonban, hogy a legjobb minőségű áru, a minőt a kolbászgyárosok szükségeinek egyes videkeken megapadt. Ugyanezen érvet a mészárosok és hentesek lapja is elösmeri, amidőn következőleg í r : „Tökéletesen igaz, hogy húsos áru NémetOrszágban kevesebb van mint amennyire szűk- !

1001.

JÜLIUS HÓ

20.

ség volna. Ez azonban n e m annyira mennyiségbeni, mint inkább minőségbeni hiány, amin azonban csak ugy lehetne segíteni, ha az ország sorompói felnyittatnának azon országok sertésbehozatala előtt, a melyek nagyobb súlyt

5 6 . SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

E szerint tehát Németországban hiányzik egy olyan sertés, mely kolbászáruk gyártására alkalmas volna, meg kell tehát nyitni a határt az oroszországi, illetve lengyelországi sertés előtt, mert kolbászgyártási czélokra egyedül ez

158. ábra. A dohány osztályozása Olaszországban, Minőségszerinti osztályozás. " fektetnek a tovább tenyésztésre alkalmas sertések felnevelésére, a melyek közül valószínűleg csak Oroszország kerülhet szóba, mert Dániában, Ausztriában a könnyebb sertések tenyésztésére tértek át, a melyek inkább csak mészár-

alkalmas. Miután azonban Németország határa a külföldi sertések előtt azért záratott el, hogy a belföldi anyag ragályos betegségektől megvédessék, mondják az agráriusok, e védelemnek továbbra is fenn kell állani, tehát a határ

159. ábra. Az Olaszországban termesztett török dohányok osztályozása. széki kimérésre alkalmasak, Magyorország pedig jóformán kizárólag csak zsirsertéseket szállíthatna. Minderre nincs szükség, de annál inkább egy olyan hússertésre, aminőt ezidőszerint csak Lengyelország szállíthat,"

meg nem nyitható semmiféle . külföldi : sertés előtt. Kötelessége azonban Németország gazdaközönségének figyelembe venni a kolbászgyárosok kívánalmait. Mielőtt azonban ezt tenné, következőleg mérlegeli a kívánalmak jogosult-

5 6 . SZÁM. 11-IK

ÉVFOLYAM.

ságát, vagy jogosulatlanságát. "Szerintük a henteseknek'. azon panasza, hogy az anyag hova-tovább romlik, n e m újdonság. — Már 1895-ben rámutatott Bergman berlini udvari hentes arra'', a körülményre, hogy a ser-

KÖZTELEK,

1901.

JULIUS

HO

2 0 . 132

nagyon sok esetben olyan takarmányokon tartatnak, a melyek után értéktelenebb hus termeltetik (rizsliszt, gyapotmagliszt, tengeri), avagy olyanokkal, a melyek igen nagy menynyiségü vizet tartalmazván, a termelt hus is

16 . ábra. Egyszerű szerkezetű melegágyak Olaszországban tések izomképződése, tehát izommennyisége fejlődésében visszamarad, kevesbedik, .s. hogy különösen az u. n. filét, a melynek finomabb kolbászfélék előállításánál igen fontos szerepe van, átlagosan több czentiméterrel is kisebbe-

tulságosan vizdussá, s igy tartós áru készítésére alkalmatlanná válik. Elismerik a gazdák is, hogy tartós kolbászáruk készítésére. alkalmas sertést csak természetes tartási és táplálási móddal lehet nevelni.

S ha ennek daczára a németországi tenyésztők nem ezen elvek szerint nevelik sertéseiket, az onnat van, mert a kolbászgyárosok n e m fizetik meg jobban a d a r á n tartott, gyártásra alkalmas sertéseket. Mert hogy az ilyen módon felnevelt és tartott sertések tenyésztőjüknek többe kerülnek, ahoz szó sem fér, s igy a gazdaközönségnek is méltánylandó volna azon álláspontja, hogy az igy nevelt sertések a kolbászgyárosok által magasabb áron fizettessenek meg. Külföldi sertések behozataláról különben azért sem lehet szó, mert könnyen bebizonyítható : 1. hogy mióta a sertésbehozatal be lett szüntetve, azóta a ragadós száj- és körömfájás is apadóban van (apadóban van az egész világon, s talán Németországban van most is a legtöbb). 2. Németország sertéstenyésztése annyira előrehaladt, hogy a fogyasztás meg sem érezte azon hiányt, mely a bakonyi sertések kizárásával 1895—96-ban beállott, a melyekből kerek 900,000 vitetett be előző évben. Daczára e hiánynak az árak n e m emelkedtek, de ellenkezőleg apadtak. Az ország sertéslétszáma különben határozottan összefüggésben van az árakkal. Ha az árak hanyatlanak apad a sertéslétszám is és ellenkezőleg. Végül azt vitatják a német sertéstenyésztők, hogy nincs módjukban a kolbászgyárosok részére megfelelő sertéseket tenyészteni, ha a mm. élősúlyért legalább 55—60 márkát n e m fizetnek 20%-tárával. Ezen ár mellett a feletetett burgonya m é t e r m á z s á j á t 1 márkával, a szemes termények m é t e r m á z s á j á t 5—6 márkával, a sovány tej literjét lVa pfeniggel értékesitik. Olyan árak, illetve értékesítési mód ez, a melyet űzni egyáltalán nem volna érdemes, hacsak a tejgazdasági hulladékok elértékesitésének szükségessége nem parancsolná azt. Eddig tart tehát a polémia, amely hogy a hentesek javára még el nem döntetett, azt mi is sajnosan tapasztaljuk. De mindenesetre tanulságos lehet reánk nézve és e polémia, amelyből mi azon következtetést vonhatjuk le, hogy a németországi erős agrárpárttal szemben a hentesek és kolbászgyárosoknak n e m fog igaz adatni s mert ezeknek mégis csak van szükségük gyártásra alkalmas külföldi árura, bát hozzá fognak nyúlni ahoz leölt állapotban is ha élve nem vihetik be. Ott kell tehát nekünk is lennünk azok között, akik kínálnak, mert van nekünk m á r is elég olyan anyagunk, mely az ő czéljaikra kitűnően beválik, s lesz a jövőben még több. —csy.

DOHÁNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.

A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. Irta: Kerpely Kálmán. XVI. 5.

,161. ábra. Földfeletti szekrényes melegágyak Olaszországban. dett. Jogos a , henteseknek azon panasza is, hogy az izomzat, vagyis a hus igen puha, szivacsszerű, s legtöbbször igen fehér, miért finomabb kolbászfélék előállítására tényleg nem alkalmas. Igazuk van abban is, hogy a sertések

Amidőn tehát a sertés fejlődése nem forsziroztatik túlságosan, ha annyit tartózkodik a sertés a szabadon, amennyit csak lehetséges, s h a olyan takarmányfélékkel lesz táplálva a melyek a gazdaságbán termeltetnek.

Olaszország.

Általános vélemény, hogy Olaszország dohányai és gyártási anyagai rosszak. Szerintem ez a kritika n e m egészen helyes, m e r t e tekintetben elsősorban is az „izlés" határoz. Nekünk például Olaszország gyártmányai n e m izlenek, akár czigarettáról vagy vágott dohányról, akár szivarról van szó, de hogy Olaszországban a még mindég nagyban divatozó burnótozás mellett, a belföldi dohányból készített olcsó czigaretták s pipadohányok, valamint a jutányosán beszerezhető amerikai kentucky dohányból készített olcsó 5—10 centimes szivarok igen kedveltek, annyi tény. Ezzel egyáltalában n e m mondom azt, hogy Olaszországban jobb anyag ne lenne termeszthető, sőt, hogy e tekintetben az olasz jövedék 4 — 5 év óta nagy eredmónynyel és sikerrel dol-

1224

KÖZTELEK,

gozik, megmutatták valóban Ízlésesen összeállított igen értékes és tanulságos kiállításukkal, mely annál is inkább érdekelt, mert Darányi földmivelésügyi miniszter ur Őnagyméltósága megbízásából, előzetesen beutaztam Olaszország dohánytermesztő vidékeit. Mondhatom, hogy a kiállítás hü képét nyújtotta az olasz jövedék törekvéseinek. Hü képét adta annak, hogy egyedárusággal biró államban, mikép fokozható a dohány minőségi termesztése abban az esetben, h a ezen kérdést elsősorban is a jövedék mint ilyen veszi a ke'zébe. A párisi kiállítás vegyészeti csoportjában, láthattuk igen Ízléses elrendezéssel, az Olaszországban termelt eredeti dohányokat leveles alakban, nyersen, kiképezve, csomagolva gyártási termékeivel együtt. Különösen megragadd hatták azonban az érdeklődő figyelmét a külföldi kentucky, virginiai, brasil és török dohányok termesztésével elért eredmények,

1901.

HÓ

27.

Nézetem szerint Olaszországnak, egyes kei-esett külföldi dohányokból nagy mennyiségű anyag fog egynehány év multán rendelkezésére állani. Az olasz jövedéknek a termesztés javítását czélzó törekvéseinél irányadóul szolgált, lehetőleg olyan külföldi dohányokat meghonosítani, melyekét ez ideig nagyobb mennyiségben kellett behozniok. Ilyenek a kentucky, virginiai, brasil és török dohányok, különösen azonban a közönséges szivarok gyártásához szükséges kentucky és virginiai dohány, amelyekből évenként nagy mennyiségét importálnak. Az 1898/99-ik évben 10'3 millió kg.-ot hoztak be, melyből a ken-

162. ábra. A dohány osztályozása Olaszországban. A levelek hosszúsága s: melyek leveles alakban az eredeti csomózással, bálozással, kezeléssel és feldolgozott alákban kerülték bemutatásra. A kiállítás ezéii része bizonyságául szolgált annak, hogy a vidék és f a j t a helyes megválasztásával és az egyés fajtáknak megfelelő • specziális kezelésével, mily szép e r e d m é n y e i é r h e t ő k ' e l . Dé csakis akkor, ha ezen dohá- nyoknak olyan kezelést adunk, mint a milyent ; eredeti hazájában is megkíván és megkap, tehát • például a kéntuckyt hordókba sajtolják s erjesztik, á török dohányt bögshákban kezelik stb. A kiállításon bemutatott külföldi szivar és török dohányok, 'kifogástalan miőségüek voltak és hogy óz1 nemcsak a kiállításra küldött anyagra nézve állt, arról utazásaim alkalmával a helyszínén is méggyőződtem. De meggyőződhettünk erről a kiállítás alkalmából irt- és -az olasz jövedék által kiadott, válóban nagybecsű munkákból is. Az olasz jövedék bizonyára n e m

JULIUS

adott volna ki oly nagy összegeket ezen nagyrészt színes ábrákkal felszerelt díszmunkákra és ismertetésekre, ha u j a b b termesztési irányányának sikereiben n e m bízna.

osztályozás.

tuckyra 7'2 millió, a virginiaira 3"1 millió kgr. esett, Hogy az olasz jövedék, mily mértékben terjeszti a külföldi dohányok termesztését, kitűnik következő, az 1899. évre vonatkozó összeállításból: Beültetett Termesztett terület. áiennyiség hektárokban mmázsában Hazai féleségek 1189 14983 Honosodott brazil Benéventano __ 1042 8554 Külföldi nagylevelü dom ágból 2460 Kapadohányok . . . . . . 149 Külföldi czigarettado- hányok... .94 677 Összesen : 4 9 3 4 hk. 56248 q. A külföldi feleségekből termesztenek': -

58.

SZÁM I.

Kentucky Brasil Burley Seed-leaf Sumatra Szegedi rózsa Virginiai II.

11 -IK

ÉVFOLYAM.

Szivardohányokat. 1243 h e k t á r o n ' 12464 m.-mázsát 61 891 607 „ 6514 505 „ 6188 3 „ 27 8 „ 65 , „ 33 „' 518 ' „ Czigarettadohányokat.

Aya-Soulouk 17 hektáron! Bafra 5 „ Herczegovinai 22 „ , [ 677. m.-mázsát Purzicsán 30 Yaka -20 , J Kitűnik tehát, hogy a külföldi féleségeket nagyobb területen termesztik a hazaiaknál, mennyiben utóbbiakat leginkább csak a burnót készítésénél értékesitik, a külföldi féleségeket ellenben a finomabb gyártmányoknál is felhasználhatják. A külföldi fajták termesztésére szánt terület, a kísérletek eredményei arányában, évről-évre növekszik. , Miután Olaszországban az olcsó 5 és 10 cenümes szivar (a nápolyi és toskanai szivar) örvend a legnagyobb keresletnek, a melyet kentucky-dohányból készítenek, a kísérletek, amint fentiekből kitűnik, elsősorban is ennek termesztésére s meghonosítására irányulnak, még pedig oly eredménynyel, hogy ezen szivarokhoz már 2 5 — 3 0 % hazai kentucky-dohányt kevernek "anélkül, hogy ezt a fogyasztó közönség észrevenné. Hogy ez a jövedékre nézve mily fontosságú, kitűnik abból, hogy mig az importált kentucky-dohány 100 kgrját átlag 1454 líráért (1 líra = 80 fillér) veszik, addig a belföldön termesztett kentuckyért átlag 60 lírát fizetnek, mely árral a termesztök teljesen meg vannak elégedve. Természetes, hogy a termesztésnek ily irányú javítása, csakis akkor vezethet sikerre, ha a termesztő/is hasznát látja fáradozásának. Ennek figyelembe vételével, a külföldi dohányok nagyobb értéke arányában, a beváltási árak sem készülnek egységes alapon, hanem a termesztett fajta és termesztő vidék figyelembe vételével. Ez az egyetlen biztos m ó d j a a termesztők buzdításának, a minőségi, termesztés fokozásának. Sőt az olasz jövedék, a belföldi dohányokra és többféle beváltási árat állapított meg, a termesztés vidéke szerint. Az I. osztályú hazai dohányt 70—120 lírával váltják be 100 kilogrammonként. A 11. osztályú hazai dohányt 46—90 lírával váltják be 100 kilogrammonként. A III. osztályú hazai dohányt 39—60 , lírával váltják be 100 kilogrammonként. A IV. osztályú hazai dohányt 23—48 lírával váltják be 100 kilogrammonként. A belföldön régóta termesztett honosodott brasil — Beneventano dohány I. II. III. IV-dik osztályát 85—120 6 0 — 9 0 4 0 — 6 0 24—44 lírával váltják be, a szerint, amint a vidék jobb, vagy kevésbbé jobb anyag előállítására alkalmas. A külföldi dohányok beváltási árait, fajtánként állapítják m e g ; 100 kilogrammonként fizetnek az I. II. III. IV-ik osztályú dohányért Török yaka 250 200 140 80 lirát Purzicsán, bafra, Aya-Szoulouk 200 160 90 40 „ Virginiai 130 100 70 40 „ 130 1Í0 80 65 „ Kentuckyj 100 - 7 0 40 32 „ Brasil 200 180 150 100 „ Burley . 1G0 80 60 40 „ Sumatra 230 210 200 160 Szegedi rózsa 120 100 70 56 „. 95 65 . 40 32 „ .84 : 48 28 22 „ Kapadohányok j 135 105 60 48 „ 125 .100. 50 40 „

5 6 . SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. Az átlagos beváltási árak lOOkg.-onként: Belföldi fajták (nagylevelüek) 56 líra Brasil benevento (honosodott) 60 „ Kentucky 60 „ Eredeti brasil . . . 103 „ Burley __ 63 „ Sumatra 151 „ Szegedi rózsa . . . 63 „ Kapadohányok 102 ., Czigarettadohányok ... 122 „ A külföldi dohányok a beváltó hivatalok raktáraiban, természetüknek megfelelő kezelésben részesülnek, mely czélból a beváltó tisztek, a jövedék kezelése alatt levő s Nápoly mellett Scafati-ban fekvő dohány termesztési kisérleti állomáson egy évi kurzuson szakszerű kiképeztetősben részesülnek.

BAROMFITENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Hreblay Emil.

A baromfitermékek jobb értékesítésének módozatai. (Lud, kacsa, pulykák hizlalása.) V. Az előbbi fejezetekben ismertetett hizlalás leginkább ketreczekben elhelyezett tyúkfélékre vonatkozott. Jelen fejezetben a ludak, kacsák és pulykáknak nagyobb s z á m t a n való önhizlalásáról lesz szó. A ludak önhizlalását nálunk csak a nagykereskedők gyakorolják. És pedig igy történik. Az önhizlalás ideje alatt szellős, nyitott szinben egy csapatban 50—100, sőt 200 ludat is lehet elhelyezni. Az elkerített hely nagyságának természetesen a ludak számához arányítottnak kell lenni s az a legmegfelelőbb ha 4 ludra egy négyszögméter területet veszünk, igy tehát egy 25 • - m é t e r n y i területen 100 lud .hízhat. A kerítésen kívülről köröskörül helyezendők el az etető és egyúttal itatóvályunak is szolgáló 20 cm. széles 10 cm. mély favályuk. A kerítés magassága 1*20 m. s nagysága a szükséghez képest vehető. A léczek egymástól való távola 8 cm. Az önhizlalásra szolgáló helyiségeknél legfontosabb dolog az, hogy eléggé világosak legyenek, hogy a ludaknak mindig kedvük legyen enni s ezt elősegítendő, az ilyen helyiségeket éjjel kellően meg is kell világítani. Miután a hizlaló-helyiségeket naponta n e m lehet anélkül alommal ellátni, hogy a ludak ne nyugtalanittassanak, hetenként kétszer kell almozni, ezt azonban ilyenkor bőven tegyük. Minden ludcsapat hizlalásának befejezésével az üresen m a r a d t osztályból az almot ki kell hordani a trágyatelepre, ott egyenletesen elteregetni és gipszszel beszórni. A helyiség porondját újból felhomokolni, a fa részeket pedig forró lúggal lesúrolva mésztejjel kell bemeszelni. A hazai nagy baromfihizlaló-telepeken az együvé zárt ludakat a következő módon hizlalják : A megvásárolt ludak osztályoztatnak és 1 —2 napig gyűjtetnek s midőn 50—100 drb egyminőségü együtt van, akkor azok egy megfelelő nagyságú elrekesztett helyre tétetnek és hizlalásuk kezdetét veszi, A hizlaló rekeszték fedett helyen, kerítéssel van ellátva, természetesen a 1 elyhez arányítva nagyobbal vagy kisebbel. A kerítés körül vályúk vannak elhelyezve, melyekben a ludak naponta reggel 6 órakor, délben 12 órakor és este 6 órakor vízbe áztatott tengeridarát kapnak s ha azt megették, folytonosan friss vizzel lesznek ellátva. Az igy takarmányozott ludak 4 — 6 hét alatt igen szépen kihiznak s mint kész piaczi áru levágatván, jól 'értékesíttetnek. Hazánkban ezen hizlalási módon ujabb időben kezdenek csak hizlalni; de ha valaki

KÖZTELEK,

1901. JULIUS

HO

20.

nagyban óhajt ludhizlalással foglalkozni, ajánlatosabb mint a kézzel való tömés. A kacsák önhizlalása ugyanugy történik, mint a ludak hizlalása; csupán azzal a különbséggel, hogy a kacsákat 3 hétnél tovább hizlalni n e m kell. Mivel a kacsa rendkívül falánk állat; azt minden h á r o m órában — még éjjel i s — etetni kell, de az itatással csínján kell bánni s elég ha 6 óránként egyszer kapnak vizet s addig marad előttük, amíg az ujabb etetés ideje el nem következik. Legjobban megfelel hizlaló takarmányul hazai viszonyok közt a tengeridara, s ha olcsó s egészséges árpánk van, a tengeridara felerészben árpadarával keverhető. Víz helyett lefölözött tej a hizlalást gyorsítja és a húsnak fehér szint és izletességet kölcsönöz. A kis kortól kezdve bőven takarmányozott kacsák eladás előtt 6 — 8 n a p r á zárhatók el azon czélból, hogy a szabad mozgástól el vonatván, husuk porhanyósabbá váljék. A kacsa bizottságának megítélésére, gyakorlott kezű egyén a kacsának szárnyainál való felemelését elégségesnek tartja, ha azt tapasztalja, hogy a kívánt súlyt az már elérte, levágható. De tapogatás által is megítélhető a hizottság foka s ez nemcsak a mell, de a hát tájékán is végzendő. Ha húsosnak találjuk a kacsa hátát és mellét, kés alá jöhet. • A hizott kacsát vágottan jobb értékesíteni, mint elevenen, mivel az élő hizott kacsa szállítás alatt sokat szokott súlyából veszíteni, de husa se oly ízletes h a leölés után azonnal sütőserpenyőre teszik. A vágott kacsának 1—2 napig hideg helyen kell állni s csak akkor lesz bőre ropogósra süthető, de a mellett husa porhanyós és ízletes. A pulykák önhizlalási m ó d j a a következő : Első sorban is a pulykákat sötét istállóba vagy ólba kell zárni ; mely azonban tisztán tartandó és a melyben a pulykák szabadon mozoghatnak. Az első héten szemes tengeri, zab, vagy árpával kell őket tartani s melléktakarmányként kaphatnak takarmányrépaszeléteket, vagy sárgarépát nyersen ; ha főve és kihűlve kaphatják ezen melléktakarmányt, az annál jobb. Második héten tengeri-, zab-, vagy árpadara beforrázottan adandó a pulykáknak ; harmadik és negyedik héten kizárólag csak tengeridara adandó. Az első héten itatásul 10 liter vizbe 1 liter tej ; a második héten 3 liter tej, — a 3-ik és 4-ik héten 5 liter tej keverendő, — azaz ezen időtől kezdve fele viz ős fele tejből álló keverékkel itatandók a pulykák. Az etetés naponta 3-szor, az itatás naponta 5-ször történjék. Ha a tej azon a vidéken jól értékesíthető, akkor kár volna azt a pulykahizlalásra fordítani, ellenesetben azonban különösen ha literenkint 8 M é r n é l jobban nem értékesíthető, czélszerü a tejet hizlalási czélra fordítani. A nagyobb csapatban hizlalt pulykákat nem szükséges tömni, falánk állatok lévén, maguktól is meghíznak háromszori etetés mellett, melyet azonban persze pontosan kell végezni. Az etető vályúkat 30 cm. magas állványon, 10 em. szélesre és 15 cm. mélyre kell készíteni, melybe a takarmány beszóratik és a melyből a pulykák a takarmányt könnyen kiszedhetik, de benne nem taposhatnak, s azt be nem piszkolhatják. Az itatás ugyanazon vályúban az etetés után történik, Az ily módon hizlalt pulykák közt már 3 hét letelte után lesznek példányok, melyek levágásra kerülhetnek, s ép ezért ezen időtől kezdve hetenkint 2-szer osztályozni kell őket. Az osztályozás mindig a reggeli órákban, etetés előtt a pulykának szárnyainál fogva való felemelése és mellhúsának megtapogatása által történik. A melyik súlyosnak és hússal szépen benőtt mellűnek bizonyul, azt külön kell tenni. A kiválasztott és külön elhelyezett pulykák — mint hízottak még az n a p lévágandók,

1169 vagy pedig — ha közelben lakó állandó vevőnk van, élő állapotban elszállitandók. Hizott élő pulykát nem t a n á c s o s messze szállítani, mivel a 10—15 órai u t a z á s is — történjen a tengelyen, vagy vasúton — a hizott pulykákat nagyon megviseli, s néha 1 0 — 1 5 % sulyveszteség is szokott előállni. Az önhizlalási mód tekintettel h a z a i aratási viszonyainkra, a legjobb is, mert a tarlóról hazakerült pulykák oly takarmányt kaphatnak, a mély a gazda rendelkezésére áll s azért pénzt kiadni nem kell. A jó húsban levő pulykák 25—30 n a p alatt teljesen meg szoktak hízni, ha a hizlalásuk pontosan, megfelelő mennyiségű egészséges és tiszta takarmánynyújtás mellett történik. bl.

GAZDASÁGI ROVARTAN. Rovatvezető: Jablonowski József.

Védekezés a hesszeni légy ellen. Ahol a buza számottevő termék, ott most, julius közepén tul, tisztában van vele mindenki, hogy milyen is-a termés. Csalódás alig ért valakit. Mert hiszen a búzák már tavaszszal igen r o s s z u l k e z d t e k fejlődni. Se bokrosodásuk, se szinük nem volt j ó : mind betegségre vallott. Ha őszszpl a korai vetés ugy ahogy, de mégis csak tűrhető mértékben megbokrosodott, ha jól.is telelt s azután, ha a tél u t ó j á n és a tavasz . első hetében színeződni is kezdett s a tél fagya miatt elvesztett üde, haragos színét m á r - m á r visszanyerte volna : a kedvező neki bátorodás nem volt tartós. Eleinte megállott a vetés f e j l ő d é s e ; m a j d megint.sárgulni kezdett, még pedig a tövek alja, a sarjak. Ez se volt elég ! A sárgulást követte a sarjak elszáradása csak azért, hogy a fő hajtás megmaradhasson. S az sok helyen meg is marad, de annyira meg volt viselve a hüVös tavaszi időjárástól, hogy kalászhányás idején igen gyönge kalászt hozott. Azonfelül igen ritka lett a búzája, .' Hiába, a búzának meleg kell és nekünk ez idén a meleg tavaszból n e m igen jutott. Ez a csalódás első oka. Ezzel szemben tehetetlenül állunk. A második csalódást, még pedig igen keserves csalódást, a hesszeni légy okozta. Már a. mult őszszel szólaltam fel itten,*) hogy az ország több helyén b a j van. Akkor a vetések m á r mind zöldek voltak, igy hát késő lett volna a védekezés, szavamat nem is azért emeltem f ö l : csak felhívni; akartam a gazdákat, hogy jó lesz résen lönni, mért a mutatkozó jelek tanúbizonysága szerint az 1892-es és 1893-as esztendők közelednek, Ami őszszel csak szórványos volt, az most aratáskor még nagyobb mértékben mutatkozott. A hesszeni légy Torontálb.án, Szatmárban, Hevesben, Fejérben, Veszprémben igen nagy károkat okozott. Saját szememmel láttam olyan vetéseket, a hol a kár, .amelyet csupán a hesszéni légy okozott, a 75°/o-ot felülmulta. A vetés gyér volt! Nem c s o d a ! Mult őszszel legalább két ivadék élősködött r a j t a ; ez idén tavaszszal bizonyára legalább ugyanannyi s mind egy-egy buzaszárnak halálát és a mellette megmaradtaknak, ha légy nem is jutott rájuk, igen nagy mértékű elgyöngülését okozta. S ezek között az elgyöngült, szárak között legalább harmadrészük az aratás elődedén m á r a földön hevert, megrottyant, m e r t tövét élszitta á h e s s z e n i : légy. Bizony olyan volt e 'büza, mintha birkanyáj gázolta volna. Tehát nem csoda, hogy ha, e, vetés csalt! Sem a kereszt száma n e m kiadós, sem. a zsák n e m telt meg, de a mérleg se billent. igen nagyon a buza súlya, alatt, a suly bizonybizony igen szerény v o l t : azok a 80—84 kg.-mos , *) „Köztelek" 1900. évi II. félévi 91. szám 1729. lapján.

1224 KÖZTELEK, búzák ez Mén nagyon sok helyen csak a mult emlékei. Ha visszagondolok az elmúlt évre, határozottan azt kell m o n d a n o m , hogy a hesszeni légy csak a korai, a szeptemberi vetéseket viselte meg. Itt a kár nagyon is kirívó alakban mutatkozott. De szenvedtek ám az október 12-e utániak is, noha nem olyan mértékben, mint az előbbiek. Tehát mi következik ebből, az-e? hogy az eddig ajánlott kései, október 10—12-e utáni vetés, semmi védelmet nem nyújt a hesszeni légy ellen? Bizony nem az következik. Megmondom az okát. A hol a kései, október 12-e utáni vetés szenvedett, az, a melyet saját szememmel láttam, mind a korainak tőszomszédja volt. A kései vetés nem őszszel szenvedett az élősködő légytől, h a n e m csak tavaszszal. A fertőzött őszi vetés tavaszra virradva bőven ontotta a hesszeni legyet. A kelésnek egy része abban a vetésben maradt, amelyben ő maga lett, de jelentékeny része átment a szomszédosba is, amely épen azért, mert kései volt, csekélyebb fejlettségénél fogva különösen alkalm a s volt arra, hogy e légy bölcsőjéül szolgáljon. Ezért szenvedett tehát a kései vetés. Ezen eset tanulsága tehát az, hogy aki a légy ellen védekezni akar, t. i. h a a védekezésre szükség van, tegye azt okosan. Ilyenkor ínég szerencse, ha a fél munka fél eredményt ád. Ezt az utóbbi esetet több oknál fogva hozom fel. Egyrészt azért, hogy magyarázatát adjam azoknak, akik immár hirdetni kezdik, hogy a hesszeni légy ellen a kései vetés egy hajitó fát sem ér, és másrészt, hogy most, mikor a cséplőgépek bugása között mindenki már a jövő évi vetésre gondol, felhívjam a gazdák figyelmét e csapásra és az ellene való védekezésre. Nagyon jól tudom, hogy a búzának egyszer-másszor két nyár is elkelne, valamint, hogy a kései búzát m a j d n e m elnyeli a rozsda. Ismétlem, hogy ezt egy pillanatra sem felejtem el. Rendes időkben, mikor nincs hesszeni légy, n e m is teszem azt szóvá, sőt megnyugtatom az aggodalmaskodót, de mikor rossz időket élünk, ekkor mint mentő orvosságot mindenkinek ajánlom, akit a b a j fenyeget. Tehát ne csak az őszi vetésre gondoljunk, de gondoljunk már az ólálkodó élősködőjére is. Ma már nem beszélek a tarlóégetésről. Az nem nekünk való, de a tarló feltörését, a csalogató vetések alkalmazását, valamint a kései vetést ajánlom most is. Akinek már a nyakán van a baj, az alkalmazza mind a hármat, de — ismételem — okosan. Ha a hesszeni legyes tarlót száraz időben és sekélyen feltöri, akkor áz ilyen munka még nem szegi a hesszeni légy nyakát. Ne feledjük, hogy a hesszeni légy gyönge jószág, de a szárazsággal szemben hatalmas u r : daczol vele nemcsak a nyár száraz, perzselő időszakában, h a n e m elzárt helyen éveken át. Igy tehát, ha a tarlóhántás csak odáig terjedt, hogy ellenségünket sekélyen a föld alá rejtettük, hogy hűvösebb helyen, mintegy védve a nap tüzelő sugara ellen és addig várjon, mig egy kis eső nem lesz és a n a p is vészit perzselő hevéből, akkor ne legyünk meglepődve, ha hesszeni legyünk mégis lesz. A sekély buktatásnak ezernyi hézaga, melyet a sok apró göröngy minden irányban nyitva tart, mindmegannyi tárt kapu, hogy a hesszeni légy vélt sírjából kiszabaduljon. Tehát a tarlót mélyen kell leszántani ? Nem ! Az okosság itt azt m o n d j a , hogy a sekély tarló fogyatékosságát a csalogató vetés alkalmazásával javítsuk meg. S itt, a csalogató vetés alkalmazásában, tűnhetik ki a gazda rátermettsége. Nem fog ide-oda vetni, hogy csak a gyomot és munkáját szaporítsa, h a n e m csakis ott, ahol erre tényleg szükség van. S ilyen hely kettő v a n : egyik a mostani terület, amely már fertőzve van, a második az, amelyet az őszi fertőzéstől meg akar menteni. Ha a most

1901.

JULIUS

HÓ

27.

már fertőzött tarlót feltörte és ha sok maghulladék van benne, kizöldül ez magától is s a zöld tarlója pótolhatja a csalogató vetést. Ezt a zöld tarlót, vagy m á r szántást, ne hagyja magára, h a n e m törődjék vele, valahányszor u t j a mellette elvezet, hajoljon le a földre, szedjen innen-onnan vagy 100—150 tövet és czibálja szét, hadd lássa, nincs-e a hesszeni légy fehér kukacza vagy b a r n a ál-bábja már benne s h a benne van, ne nézze t é t l e n ü l : itt az i deje, hogy az ilyen zöldtarlót, zöld szántást megint elpusztítsa. Ugyanígy j á r j o n el a csalogató vetéssel. Ötven-hatvan holdas táblára elég, ha a vetőgép a szélét egyszer körülj á r j a és a közepét is átvágja, ennyi csalogató vetés elég, hogy a fertőzött táblán élő legyeket összeszedje. Ha az ilyen vetés már legyes (kukaczos) akkor, ne feledje, hogy a légy ilyenkor szeptemberi langyos és kissé nedves időben rövid 10—15 n a p alatt eléri teljes fejlettségét és ne várjon, mig a légy, az ő körmei közül kiszabadul, h a n e m szántsa az ilyen heszeni legyes csalogató vetést szintén azonnal le. De alkalmazzon csalogató vetést azok mellé a táblák mellé is, amelyek most a őszi alá kerülnek. Itt is.egy gépforduló megteszi.És ha meggyőződik, hogy heszeni legyes ez a vetés is, akkor bánjék el vele is ugy. mint az elébbiekkel. Hogy egymásután hány csalogató vetés elég, azt előre nem lehet megmondani. Egy soha sem elég. A csalogató vetések számát mindig a helyi viszonyok szabják meg. Ha az első csalogató vetésünk julius közepi volt és látjuk, hogy az julius végén nemcsak jól kizöldült, h a n e m hesszeni legyes, akkor szántsuk le és vessük a következőt. Persze a főszerepe itt az esőnek és időjárásnak jut : ha van elég eső és kissé meleg az idő, akkor nemcsak az elvetett csalogató vetés kel ki gyorsan," h a m a r kirajzik a légy is és megfertőzi a neki szánt vetést. S mert ez igy van, ezért ajánlom, hogy a gazda a csalogató vetések alkalmazásakor ne annyira nagy területet egy helyen, h a n e m apró, könnyen leszántható, sok apró területet vessen be és nem egyszer annyiszor, amennyiszer ezt az okosság parancsolja. S ha valaki hozzáfog e védekezéshez, annak lelkére kötöm, hogy azt lelkiismeretesen tegye. Ne vessen csalogató vetést azért, hogy ne törődjék vele, mert akkor csak maga-magának szerzi a bajt. A csalogató vetést, ha kikelt, legalább a negyedik, naptól kezdve minden másnap meg kell nézni. Nem kell a gazdának mindenütt olt lenni, (bár jó ha mindent saját szemével lát), de a jól kitanított cselédség itt nagy segítségére lehet. Ösmerek egy ősz csanádi gazdát, ki jól benne van m á r a 60-as évek utolsó numerusában (vagy már azon tul is van, hiszen a gazda mindig öregebb, mint a milyennek látszik) és a ki nem restelte, hogy a maga, bizony-bizony! ugyancsak deres h a j ú béresét ki ne tanítsa, hogy milyen is a hesszeni légy? Megmutatta neki á helyszínén. „Ha ilyet találsz valahol a vetésben, akkor szólj nekem!" Ez \ o l t a rövid oktatás és a kiadott parancs. S ez a helyes; az ilyen cseléd, ha négy ökre mellett nem ballag mint egy ötödik ökör, hanem közbe-közbe lehajol, kitép egy-egy buzatövet és ha vastag körmével kihasítja a szárából a légy alakját, és a gazdát idején figyelmezteti, több hasznot hajt, mintha rosszkor kétszer szántott volna. S a mi a béresre áll, az áll a csőszre s mezőt járó többi cselédre i s : járjanak ők is nyitott szemmel! Tehát a csalogató vetés velejárója az, hogy azt, h a benne van a ^hesszeni légy, kiszántsuk. A kiszántás, vagy beszántásnak legjobb ideje az, a mikor légy lárvája (fehér nyüve) már barnulni kezd. Ha a barna ál-báb, (mely olyan szinü, mint a lenmag és olyan alakú, mint a köménymag, de rendesen egyenes, és nem olyan hajlott, mint az utóbbi) már mutatkozik, akkor azonnal hozzá kell fogni

5 8 . SZÁM

11 -IK

ÉVFOLYAM.

a csalogató vetés beszántásához és mellette lehet vétni a következőt: Ami a kései vetést illeti, azt csak annak ajánlom, akinek már b a j a van. Ezt mint orvosságot ne mulassza el.- Igaz, - hogy talán gyengébb vetése lesz és ki tudja miiyen lesz a jövő, hogy nem lesz-e rozsdás évünk, de ne feledje el, hogy igy . csak a kisebb bajt választotta. Mert ha rozsdás a következő év és lm korán vetett, akkor a' hövetkező évben lesz hesszeni legye és rozsdája ős az utána valób a n még bizonyosan hesszeni legye ; holott a kései vetéssel már végét vetette a légynek s így jövőben n e m lesz b a j a vele. Minthogy a hesszeni légy az elmúlt évben az országban immár aggasztó mértéket kezdett ölteni, kiki érdekében cselekszik tehát, ha a védekezéshez ugy fog hozzá, mint a hogyan azt fönnebb részleteztem. jps örömömre fog szolgálni, ha mától egy esztendőre kedvezőbb hírt tudok közölni a gazdákkal, mint a hogyan azt most kénytelen vagyok lenni. Jablonowski József.'

TEJGAZDASÁG. Rovatvezető : Sierbán János.

Berlin vaj fogyasztása. ' Valamely ország vagy város élelmiszerfogyasztását igen nehéz pontosan meghatározni, mert ez csakis oly czikkeknél lehetséges, melyek pl. külföldről hozatnak be, vagy bizonyos adó alá esnek s igy statisztikai adatokat lehet felőlük gyűjteni. Eddig mindennemű pontos adat hiányzóit a. tejgazdaság legfőbb termékének a vajnak fogyasztásáról. Dicsérétreméltó volt tehát a német gazdasági egyesület azon törekvése, hogy ezen fontos élelmiczikk fogyasztásáról Berlinben statisztikát állított össze. A nehéz feladattal egy kitűnő szakférfiút, Jfarfówj/Bennótbizták meg, ki feladatának tőle telhetőleg eleget tett. Megkönnyítette munkáját a német vasutak igazgatósága is, amely elvállalta a vasutakon szállított vajmennyiségeknek összeírását. Martiny munkájának czime ..Die Butterversorgung Bedins durch die Eisenbahn im ersten Halbjahr 1899". („Vajbehozatal a vonatokon Berlinbe'az 1899. év első felében.") Eredetileg ugy volt tervezve, hogy az egész évi bevitelt fogja a statisztika felölelni, ez azonban egyelőre lehetetlen volt, mivel a vasúti tisztviselők nem győzték ezen mellékmunkát. Ebből is látható, mily óriási volt csak a vasúton Berlinbe szállított vaj mennyisége. Ehez jött még a postán bevitt áru, amely évente szintén nagy mennyiségre rug. Igy pl. maga a központi gazdaszövetség littaui és mazuri kerülete az 1893—99. években 1.931,719. kg. vajat szállított Berlinbe postán. Magában Berlinben is n e m megvetendő mennyiségű vajat állítanak elő s csak maga a C. Bolle czég berlini tehenészeteiben 250,000 kg. v a j n y e r e t e t t 1897-ben. Az első félévi statisztika tehát csakis a vasúti szállítmányokról szól. Eszerint az 1899. év első 181 napjában, a vasúton Berlinbe vitt vaj bruttósulya 15.334,231 kg. volt, amely körülbelül 13"5 millió kg. nettósulynak felel meg. Legtöbbet szállított Kelet-és Északnémetország, 14.658,659 kg.-ot, vagyis- 9 5 ' 6 % - o t , NyugatNémetország 533,812 kg.-Öt, vagyis 3 ' 4 % - o t és Dél-Németország 96,605 kg.-ot, vagyis 0'9°/o-ót. Külföldről 45,154 kg., körülbelül 0 ' 3 % - o t vittek be. Legfőbb beviteli forrás a belföldről Pomeránia, mely 3*13 millió kg.-al áll az élén, utána Nyugat-Poroszország jön 2'49 millió kg.-al; Posen 2'25 millióval és Kelet-Poroszország 2"24 millió kg. : al. T ö b b mint 2 milliót küldött e z e n k i v ü l a két Mécklenburg nagyherczegség. A vasutak átlagos napibevltele tehát : 84,719 kg. volt. -

1171 Ezen adatok természetesen csak az első félévben ilyenek. Már a második félévben csekélyebb a bevitel, mivel ekkor rendesen kisebb a kereslet. A szerző kimutatja ezt. NyugatPoroszország két legnagyobb tehenészete közül az egyik az 1896—1899. években átlag az első félévben 5 1 ' 2 % és a második félévben 48-8°/o vajat szállított Berlinbe havonta. A másik tehenészet adatai szintén egyeznek ezzel, lévén az első félévi vajszállitása 52'6°/o, a másodikban 47-4%. Magából Berlinből az 1899. év első felében 1.566,095 kg. vajat szállított el a vasút. Ezen kivitel nem mondható csekélynek, mert az összbevitelnek mintegy 10%-át képezi. 13'.?68,135 kg. vaj maradt tehát fogyasztásra Berlinben a jelzett félév alatt. Ezen óriási mennyiséget azonban n e m egyedül Berlin lakossága fogyasztotta el, h a n e m a környék népe is innen fedezte szükségletét. Berlin népessége a legutolsó népszámlálás szerint 3.809,040, a külvárosok lakossága pedig körülbelül 551,900 lélek. A fogyasztók száma tehát összesen 1.360,940 lélek. Egy ember fogyasztása á szóbanforgó idő alatt átlagban 28'4 gr. Az egyes hónapok alatt ezen szám igy változott: j a n u á r = 24*2 gr., február = 25'6 gr., márczius = . 28 gramm, április = , 2 7 gr., m á j u s = 27'4 gr., junius = 36'3 gr. Érdekes az árak ingadozása a fogyasztáshoz viszonyítva: az árat j a n u á r b a n 100-nak véve, legmagasabb volt m á r c z i u s b a n : 105*9, legkisebb j u n i u s b a n : 91. A fogyasztás tehát, mint látjuk, akkor legnagyobb, amikor valamely élelmiszert olcsón lehet beszerezni. A fejenkénti fogyasztás nagy ingadozását — a szerző szerint — az ünnepnapok több vagy kevesebb volta is idézi elő. Sokkal valószínűbb azonban, hogy azért nagyobb a kereslet a nyári hónapokban, mert télen át nagy része a népnek kevesebb pénzzel rendelkezik, sőt egyrésze egészen nélkülözi a keresetet. Érdekes a szerző összeállítása a tej- és vaj fogyasztásra nézve, viszonyítva azt a mindkettőből nyert zsir értéke szerint. A tej zsírtartalmát 3 % , a vajét 8 3 % - n a k veszi s. végeredményül kihozza, hogy minden berlini lakos naponta 6'9 gr. tejzsirt fogyaszt el tej és 23'6 gr. zsirt vaj alakjában. Tehát azon tejzsir, amit vaj alakjában fogyasztanak 3 1 /a-szer több, mint a tejben foglalt eredeti tejzsir. A füzet végül az utóbbi évek vajárának ingadozásáról szól. Érdekes és tanulságos ezen nagy gonddal összeállított munka, nemcsak azért, mert némileg pontos adatokat közöl a vaj fogyasztásáról, h a n e m mert láthatjuk belőle azt is, mily fontos gazdasági tényező a tejgazdaság. k. I.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 390. kérdés. Október 16-án léczes-kosárkába berakott 4550 hektoliter csöves tengeri m á j u s 15-ig mennyit szárad be. R. J. 391. kérdés. Hontmegye északi részén fekvő egyik birtokomon rozsvetéseim valamint a szomszéd birtokosok rozsvetései is már 2 éven át lefagynak. A rozsok márczius hó folyamán, midőn a hótakaró a földekről m á r eltűnt és éjjelenkint száraz hideg fagyok uralkodnak, szoktak kifagyni. Kérdem mily rozsfajtát lehetne vetni, mely a fagyok ellen ellentálló képességgel birna, minthogy ha ily rozsfajtát n e m vethetnék, az őszi vetést ama vidéken föl kell hagynom. Néhány kalászt idecsatolok ama rozsból, melyet eddigelé ott vetettünk. 8. A. 392. kérdés. 3 hónapos csikó az anyjával együtt a legelőn vari és ott az anyja farkát lerágta, u j a b b a n egy másik fcfti}Cza farkát kezdi

lerágni. Kentem mindenfélével: petróleummal, marhatrágyával és asa foeditával, de n e m használ, csikót elkülöniteni n e m lehet. Mit is csináljak? B. B.

Felelet. Tengeri beszáradása. {Felelet a 390. számú Jcérdésre.) Csöves tengeri ősztől tavaszig .15—20%-ot vészit súlyából, a szerint többet vagy kevesebbet, amint nyirkosabban vagy szárazabban (érettebben) kerül a góréba. Korai tengeri rendszerint kevesebbet vészit mint késői, az utóbbinál a sulyveszteség egyes kedvezőtlen években 25%-ig felmehet. Gs. 8. Fagynak ellentálló r o z s f é l e s é g . (Felelet a 391. kérdésre.) Ha azon rozsféleség, amely két év óta tél vége felé kifagy, már hosszabb idő óta termeltetik az illető vidéken és ezelőtt n e m fagyott ki, akkor e bajnak n e m a féleség, h a n e m egyéb körülmény az oka. Származhatik a b a j a kedvezőtlen időjárástól egyedül, amilyen m á s években n e m szokott előfordulni, de származhatik onnan is, hogy a rozsok gyengén kerülnek a télbe, aminek ismét oka lehet a késői vetés, a helytelen mivelés vagy a talaj soványsága. Hazánkban számos helyen a rozs burgonya után következik, a mi pedig igen nagy hiba, ilyenkor a rozs őszszel csak nagyon kivételesen fog kellőképen megerősödni. A beküldött kalászok felette silányok, ugy hogy ezekről bízvást arra lehet következtetni, miszerint a b a j oka a rozs gyenge fejlődése. Ellenszerül épen ez okból egyrészt az okszerű mivelés, másrészt a trágyázás ajánlható. A rozs a műtrágya iránt nagyon fogékony, szuperfoszfát, vagy ammoniák-szuperfoszfát használatával esetleg meglehetne szüntetni a bajt. Ha az eddig termesztett rozsféleséget mással kívánnák helyettesíteni, akkor a fenforgó viszonyokra való tekintettel csakis a nyíri rozsot ajánlhatom. Cs. 8. Anyjuk farkát rágó csikók. (Felelet a 392. sz. kérdésre) A szopós csikók anyjuk farkát leginkább rossz szokásból szokták rágni, de lehetséges, hogy a csikó szervezetének sóhiánya vagy fenforgó gyomorhurut kelti benne a farokrágás vágyát. Mindenesetre ajánlatos a csikónak naponta reggel nátrium bicarbonicum (szóda bikarbona) ós konyhasó egyenlő keverékéből egy kávéskanálnyit beadni s ezenkívül másodnaponkint az anyja farkát 5 % - o s aloeoldattal lemosni. Dr. P. B.

Gazdasági egyesületek mozgalma. Rovatvezető: de Pottere Bronó. A Temesvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya junius 23-án Ambrózy• Béla báró elnöklete alatt tartott ülésében örömmel vette tudomásul, hogy a földmivelési miniszter jóváhagyta azon szabályrendeletet, melynek értelmében a vármegye közönsége a mezőgazdasági bizottság teendőit a megyei gazdasági egylet igazgató-választmányára bizta, és h o g y a gazdasági egyesület módosított alapszabályait a miniszter szintén jóváhagyta. Ambrózy Béla báró, ki 28 évig viselte az elnöki tisztet, ez állásáról lemondván, köszönetét fejezi ki a választmánynak, mely őt mindenkor hathatósan támogatta. Az igazgató-választmány dr. Gáli József főrendiházi tag indítványára a leköszönő ' elnöknek érdemeit, melyek szerint több mint egy negyed századon át a megye mezőgazdasági ügyeinek felemelése körül fáradozott, jegyzőkönyvileg örökiti meg, lemondását sajnálattal veszi tudomásul s egyúttal N a g y .Lajos titkárnak, ki ezen tisztséget 30 év óta tölti be, odaadó és buzgó működéséért szintén jegyzőkönyvileg fejezi ki elismerését. Az igazgató-választmányi ülés után a gazdasági egyesület közgyűlését tartotta meg Ambrózy Béla 'báró elnöklete alatt, melyen jóváhagyták az évi számadásokat melyek szerint á készpénz maradvány 23-816 kor. 59 fillér. A módosított alapszabályok miniszteri jóváhagyásának tudomásul vétele után Ambrózy Béla b á r ó

bejelenti elnöki állásáról való lemondását, ú g y szintén Nagy Lajos titkárnak ez állásáról való leköszönését. Dr. Molnár Viktor főispán indítványára a közgyűlés báró Ambrózy Béla iránti mély hálájának jegyzőkönyvileg ad kifejezést, őt örökös diszelnöknek megválasztja s arczképét megfesteti. A közgyűlés az alelnökök, igazgató-választmány és titkár működése iránti :öszönetét szintén jegyzőkönyvileg örökiti megEzután a közgyűlés az egyesület elnökéül egyhangúlag báró Ambrózy Gyulát választja meg, alelnökükül szótöbbséggel megválasztattak báró Rajasich György, Kasztory Mihály és Deutsch Andor, majd az igazgató-választmányi tagokat választották meg. A közgyűlés után a mezőgazdasági bizottság tartott ülést Molnár Viktor főispán elnöklete alatt, melynek egyetlen tárgyát a vármegyei mezőgazdasági bizottság újjászervezéséről szóló szabályrendeletnek a földmivelési miniszter által történt jóváhagyásának tudomásul vétele képezte. A szabályrendelet szerint a mezőgazdasági bizottság teendői a Temesmegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmányára r u háztatnak át s a bizottság jelen szervezetében felosztottnak tekinthető. A bizottság mielőtt a feloszlás kimondatott, Nagy György kir. tanácsosnak, mint a mezőgazdasági bizottság tanácsosának a megye mezőgazdasági viszonyainak előmozdítása érdekében kifejtett működéséért jegyzőkönyvileg köszönetét nyilvánította. A Pozsonymegyei Gazdasági Egyesület junius •án Bartál Aurél másodelnök elnöklete alatt tartott igazgató-választmányi ülésében Horváth Jenő titkár indítványára elhatározta, h o g y a párisi nemzetközi mezőgazdasági kiállítás magyar osztályának dekoratív tárgyaiból 1000 kor. értékűt megvesz s a tárgyak átvételével a titkárt bizza meg. Az igazgató-választmány tudomásul vette, h o g y a földmivelési miniszter a megye területén tartandó lódijazások czéljaira 600 koronát engedélyezett s a választmány ez összeghez a maga részéről szintén 600 koronával járult. Úgyszintén a szarvasmarhadijazás czéljaira 600 koronát szavaz meg. A választmány, a létesítendő járási faiskolák szabályrendelettervezetének kidolgozására egy 3 tagból álló bizottságot küldött ki. Az igazgató-választmány tudomásul vette, h o g y az egyesület közös csikó- és borjulegelőjén ez idő szerint 84 drb csikó és 35 drb tinó és üsző van legelőn elég jó kondiczióban. Az igazgató-választmány Fülöp Jónást, a pozsonyi szőlőmivesek egyletének elnökét abból az alkalomból, hogy a mezőgazdaság terén szerzett érdemei elismeréseül legfelsőbb kitüntetésben részesült, átiratilag üdvözli. Az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület junius 30-án Kis-Jenőn díjazással egybekötött állatkiállítást rendezett. A kiállítást Zselénski Róbert gróf gazdasági egyesületi elnök nyitotta. meg ; a kiállításon u g y a földmivelési miniszter, mint az OMGE. képviseltették magukat. A kiállításra hozott állatok bírálatban részesültek s pénzdijakat, arany és ezüst okleveleket osztott k i az egyesület a kiállított szarvasmarhák és lovak tulajdonosai részére. Ugyané napon rendezte Kis-Jenőn a Seprős és vidéke félvéílótenyésztő szövetkezet 2-ik lóversenyét. A versenyen előkelő közönség vett részt. A verseny 5 futamból állott s az egyes futamok dijaira a földmivelési miniszter, József királyi herczeg, az aradi verseny-egylet, Arad vármegye és Aradmegye hölgyközönsége adományozott dijakat. A verseny egyes futamaiban az első dijakat TJrbán Péter, Fehér József, Czárán Z. és TJrbár Péter lovai vitték el. A verseny, mely. totalizatőri-él volt egybekötve, kedvező idő mellett folyt le. A Nyitravölgyi Gazdasági Egyesület junius hó 21-én tartotta Trencsén-Baánban tenyészállatdijazását. A díjazásra 37 db tehén, 21 db üsző, 4 db községi bika és 13 drb különféle állat lett bejelentve, mintegy 16 községből, A megejtett bírálat után 60—40 és 20 koronás dijak osztattak ki részben az egyesület, részben pedig a földmivelésügyi miniszter adományából. Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület junius hó 28-án br. Buttlar Ervin elnöklete alatt tartott igázgatóválasztmányi ülést, melyen folyó ügyeket tárgyalták le és előkészítették a közgyűlés tárgyait. A közgyűlésen Fáy Árpád titkár felolvasta az egyesület mult évi működéséről szóló igazgató-választmányi jelentését. Az egyesület működése kiterjedt a mult év összes gazdasági

1108

viszonyaira, a mintatelepre, az állattenyésztésre, a tej szövetkezetek létesítésére stb. A közgyűlés tárgyalás alá vette a Sárosvármegyei Gazdasági Egyesületnek a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról szóló törvény módosítása ügyében a földmivelésügyi miniszterhez felterjesztett memorandumát, melyet nevezett egyesület megküldött a társegyesületnek is pártfogás végett: A sárosmegyei felirathoz hasonló felirat intézését határozta el a közgyűlés azzal a módosítással, h o g y a rossz munkások, akik gazdákait ok nélkül otthagyják, a pénztár segélyében ne részesüljenek s nyugdijukat veszítsék. Tárgyalás alá vette ezután a közgyűlés Fejérmegye átiratát az önálló vármterület ügyében. A titkár javaslata az volt, h o g y a vámterület közössége mellett foglaljon állást a közgyűlés. Br. Jeszenszky Sándor a közös vámterület mellett szólal fel, mert szerinte Ausztriának és Magyarországnak érdekei azonosak. Az önálló vámterület manapság politikai frázis és oly ugrás volna a sötétben, melynek hazánkra beláthatatlan következményei volnának. Be kell várnunk a Németországi vámrendezést s azért a maga részéről csak ultima ráczió-ként fogadná még most az önálló vámterületet. A közgyűlés a Fejérmegyei Gazdasági Egyesület átiratát az előkészítő bizottságnak adta ki tárgyalás s javaslattétel végett s egyesület keretében működött eddigi 18 szakosztályt 6-ra vonta összo. Elhatározta a közgyűlés, h o g y Nagy-Szécsényben f. évi 23-án tenyészállat-kiállítást rendez. Az egyesület zárszámadásai szerint mult évi bevétel 8188 kor., kiadása 8157 kor., s egyesületi vagyon 34,597 kor. 64 fillér, bikaalapja 10,000 kor. Az egyesület 1901, évi költségvetését 9150 kori bevételben és ugyanennyi kiadásban állapította meg. A Liptómegyei Gazdasági Egyesület junius hó 9-én tartott értekezletén egy megyei fogyasztási és értékesítő szövetkezet alakítását határozta el, melynek alakuló közgyűlését julius 16-ra hivták egybe. Alakuló közülésen Meskó Pál a Nyitramegyei Központi Hitelszövetkezet igazgatója, mint á „Hangya" fogyasztási szöv. központ megbízottja előadást tart a fogyasztási szövetkezetek czéljáról és megalkotási módjáról. A Sopronmegyei Gazdasági Egyesület m. évi működéséről a junius 26-iki közgyűlés elé terjesztett évi jelentéséből a következőket közölhetjük. Az egyesület taglétszáma 999 volt. Összesen 10 köz- és választmányi; valamint szakosztályi ülést tartott. Ezenkívül számos kisebb bizottsági ülést és értekezletet. Az egyesület értesítője magyar és német nyelven jelent meg, mélyben közöltettek az egyesület beléletére vonatkozó főbb mozzanatok. Az egyesület az állam és a vármegye részéről 2700 korona anyagi támogatásban részesült, mely összeg állatdijazásokra és gazdasági előadások költségeire fordíttatott. De maga a gazdatársadalom és a megye érdekeltsége is jelentékeny összegeket adományozott az egyesület czéljaira és a kiállítási költségekre. Az egyesület az állattenyésztés és mezőgazdaság emelésére a mult évben F.-Pulyán gazdasági vándorkiállítást rendezett kapcsolatban erdészeti kiállítással. A kiállítás minden tekintetben sikerültnek mondható. A lótenyésztés emelése czéljából Csornán és Csepreghben lótenyésztési jutalom díjazást rendezett, előbbit melegvérű, utóbbit pedig hidegvérű lovak tenyésztőinek jutalmazására. A szőlőtermesztés előmozdítása körül az egyesület kebelében működő vármegyei filloxera-bizottság jelentékeny akeziót fejtett ki s mintegy 50,000 drb vesszőt osztott ki kedvezményes árban. A megye növénytermesztésének emelése czéljából külföldről 3 fajta eredeti árpamagot hozott be az egyesület és azokkal -a megye minden részén termesztési kísérleteket végeztetett; közvetített továbbá jóminőségü burgonyavetőmagot s kedvezményes árban osztotta ki a községek részére. Az egyesület szénkéneg raktára 188 métermázsa szénkéneget adott el s a műtrágya közvetítést az egyesület tagjai részére ingyen eszközölte. A földmivelési minisztérium támogatásával az egyesület 45 községében 56 népies gazdasági előadást tartott, melyeknek több mint 5000 látogatója volt. A téli gazdaságok mellett házi ipar tanfolyam szervezését is felvette az egyesület működési programmjába s Bozon háziipar-tanfolyamot tartott, ugyanitt a kosárfonás állandósítása végett füztelepet létesített. A cserebogár irtásánál közreműködő tanítók jutalmazására 320 kor. tiszteletdijat

KÖZTELEK,''"1901

JULIUS

HÖ

10.

osztott ki az egyesület. - A tűz és jégkárbiztositásoknál az egyesület tagjai az Első Magyar Általános Biztosítótársaság részéről jelentékeny kedvezményben részesülnek s maga az egyesület a nevezett társulat által támogatásban részesittetik. Az 1901. évi költségelőirányzata az egyesületnek a következőleg állapíttatott meg: bevétel 9604-kor., kiadás 8604 kor. Az 1000 kor. mutatkozó felesleget Sopronban ez év folyamán tartandó mezőgazdasági kiállítás költségeire fordítják. A Borsodmegyei Gazdasági Egyesület junius hó 23-án Miskolczon vásárral egybekötött lóés szarvasmarhadijazást rendezett, melyen a földmivelési miniszter képviseletében Pirkner János állattenyésztési főfelügyelő, a vármegye részéről Tarnay Gyula dr. alispán jelentek meg. A díjazást Miklós Ödön gazdasági egyesületi elnök nyitotta meg. A biráló-bizottság elsősorban a felhajtott szarvasmarhákat vette alapos bírálat alá, melynek túlnyomó része piros-tarka fajta volt, aminek oka leginkább abban keresendő, h o g y a magyar fajta szarvasmarhák felhajtása a távoli tiszai ménesi legelőkről nehézségekbe ütközött. Felhajtatott 48 drb bika, 62 drb különféle korú tehén és 42 drb üsző, melyeknek tulajdonosai között a biráló bizottság 750 kor. pénzdijat, a nagyobb tenyésztők állatai részére pedig okleveleket adott ki. A lódijazásrra felhozatott , 170 drb anyakaneza és egy négyéves kanczacsikó ; a bizottság 1030 kor. pénzdijat és 23. drb oklevelet osztott ki. A Liptómegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya junius hó 25-én Anclaházi Géza elnöklete alatt tartott ülésében elhatározta, h o g y a Sárosmegyei Gazdasági Egyesületnek a kivándorlás ügyében a képviselőházhoz benyújtott memorandumát pártolni fogja az OMGE kivándorlási bizottságánál. A Fejérvármegyei GazdaságiEgyesületnekazAusztriávalralóvámközösség megszüntetése ügyébén intézett átiratát Schwarcz Á r p á d titkár terjesztette elé s utalt arra, h o g y a Liptómegyei Gazdasági Egyesület, valamint a Szövetség is a vámközösség mellett foglalt állást, teljesen méltányos kiegyezést feltételezve. Mezőgazdasági szempontból más állásfoglalást most sem ajánlhat, de a távolabbi jövő szempontjából nem zarkozhatik el az elől, hogy a vámközösség mellett hazánkban a vagyonosság alig gyarapszik, a gyáripar rendkívül lassan fejlődik, miért is oly módozatot kellene keresni, mely mellett a mezőgazdaság a mainál nagyobb válságba nem sodortatnék, a gyáripar fejlődése pedig előmozdítható volna. Az igazgató-választmány megbízta előadót, h o g y a jövő ülésre e tárgyban indokolt javaslatokat dolgozzon ki. Tárgyalás alá vette a választmány a vármegyei mezőgazdasági szakbizottság teendőinek az egyesület választmányára való r u h á zásának kérdését. Az igazgató választmány ez ügyben u g y határoz, h o g y ' javasolni fogja a vármegye közgyűlésének, hogy az egyesület választmánya elvállalja a szakbizottság teendőit, ha a megye az egylet titkárjának évente 500 koronát fizet és az mint a vármegyei közigazgatási bizottság által megerősített szakbizottsági előadó fungál. A Vasmegyei Gazdasági Egyesület állattenyésztési szakosztálya " Chemel Ántal elnöklete alatt május 31-én tartott ülésében bejelentették, hogy 1200 koronát utalványozott a földmivelési miniszter az idei állatdijazásokra az esetre ha az egyesület a díjazásokhoz szintén hasonló összeggel járul. A szakosztály elhatározta, h o g y a f. év folyamán Kőszegen szeptember 7-én, Körmenden szeptember 9-én és Hegyfalun szeptember 11-én tartja meg az állatdijazásokat. A Csongrádmegyei Gazdasági Egyesület junius hó 13-án Csúcs Antal elnöklete alatt ülést tartott, melyen az elnök indítványára a választmány Vadnay Andor főispán emlékét jegyzőkönyvében örökittette meg. A választmány gróf Károlyi Imrét az egyesület diszelnökévé ajánlja választani az egyesület iránt már több ízben tanúsított jóindulatáért és a gazdasági téren hozott áldozatkészségeért. Gróf Károlyi Imre egyesületi tag ugyanis ujabban a csongrádmegyei kisgazdák részére alapítványt tett, melynek értelmében évi 200—2Ö0 korona alapítványi kamat fog kiosztatni oly kisgazdák részére, kik az okszerű talajmivelésben és a helyes irányú állattenyésztésben tűnnek ki. A nagylelkű alapítványt' az igazgatóválasztmány örömmel fogadta s az alapítványt tevő gróf Károlyi Imrének köszönetét fejezi ki. Áz egyik 200 koronás jutalomdíj oly kisgazdák részére lesz évenkint kiadva, kik az iparinövé-

5 3 . SZÁM

11-ÍK

ÉVFOLYAM.

nyek termesztése és okszerű talajmivelés terén a legjobb eredményt tudják felmutatni, mig a másik 200 koronás alapítvány oly kisgazda részére adandó ki, aki a gondos és szakszerű állattenyésztés terén a helyes gazdálkodásnak követésre méltó példáját nyújtja. Az alapítvány kezelését és illetve a jutalomdijak kiosztását az alapitványttevő a Csongrádmegyei Gazdasági Egyesületre bizta,. melynek választmánya minden é v m á j u s h a v a elsőnapjáigfelszólitja a jutalomdijra pályázókat a részvételre. Jutalomdíjban esak oly megyei kisgazdák részesíthetők, kiknek földbirtoka egy holdnál nem kisebb és 15 holdnál nem nagyobb és kik e birtokukat házi kezelésben mivelik. A Borsodmegyei Gazdasági Egyesület julius hó 23-án Miskolczon sikerült ló- és szarvasmarha díjazást rendezett. A díjazásra 170 drb különféle k o r a ló és csikó, 152 drb szarvasmarha hozatott fel. A biráló-bizottság Miklós Ödön egyesületi elnök vezetése alatt alapos bírálat után 2300 kor. jutalomdijat osztott ki a kisgazdák között, mig a nagyobb tenyésztőket dicsérő-oklevelekkel jutalmazta. A díjazásnál a földmivelési miniszter képviseletében Pirkner J á n o s állattenyésztési főfelügyelő vett részt. A díjazás sikere alkalmából Darányi földmivelési miniszternek a birálóbizottság köszönő táviratot küldött. A miskolczi IV. országos 'sörárpavásár megtartása tárgyában a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület Miklós Ödön elnöklete alatt junius hó 19-én Miskolczon értekezletet tartott, melyen a földmivelési miniszter képviseletében dr. Rodiczky Jenő, az OMGE. képviseletében Szilassy Zoltán vettek részt, képviselve voltak még az értekezleten a szomszédos megyék gazdasági egyesületei és a miskolczi kereskedelmi testületek is. Az értekezlet elhatározta, h o g y a IV. miskolczi országos sörárpavásár folyó évi augusztus hó 21-én tartassák m e g ; az elmúlt évi vásárok szabályzatai lesznek irányadók e vásárnál is.

IRODALOM. Közgazdasági tanulmányok. Ausztriában és Szerbiában tett tanulmányútja alapján irta Leitgeb Imre.. Küszöbén vagyunk a kereskedelmi szerződések megkötésének, amelyeknek előkészítésével az összes államok kormányai lázasan foglalatoskodnak s amelyek miként való megkötése az egymással szerződő államok sorsára és. fejlődésére döntő befolyással lesz. Nagyot változtak az utolsó kereskedelmi szerződések megkötése óta a közgazdasági viszonyok minden államban s éppen ezen alapos ösmerete egyik nélkülözhetetlen előfeltétele a megfelelő szerződések kötésének. Az egyes államok kormányai épen ezért behatóan tanulmányoztatják egymás közgazdasági viszonyait, hogy ezek figyelembevételével indíthassák meg a szerződések megkötésére irányuló tárgyalásokat. Nekünk, mint nyerstermelő országnak, elsősorban a legalaposabban ö s m e r n ü n k kell azon országok termelő- és fogyasztóképességót, a melyekre, egyrészt mint termeivényeink fogyasztóira utalva vagyunk, másrészt azon államokét, a melyekkel, mint kónkurrenseinkkel, számolnunk kell. Szükséges ennélfogva, hogy elsősorban Ausztria és Németország viszonyait a fogyasztás szemponjából ösmerjük, másrészt, hogy Szerbia és a Balkán-államok termelőképességéről tájékozva legyünk. Leitgeb Imre a földmivelésügyi miniszter megbízásából az emiitett államok termelő- és fogyasztó-képességét tette tanulmánya tárgyává az állattenyésztés, illetve az állatforgalom és állati termékek forgalmának szempontjából s Németország ezen viszonyairól a mult évben ugyancsak közgazdasági tanulmányok czime alatt irt egy terjedelmes müvet. Most Ausztria és Szerbia viszonyait ösmerteti a helyszínén tett tapasztalatai alapján képet nyújtva arról, miként alakulhat valószínűleg a jövőben állatforgalmunk Ausztriával, mi módon volna lehetséges, hogy Magyarország az állatértékesités

5 6 . SZÁM

II-IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

tekintetében Ausztriával való lekötöttsége alól bizonyos mértékig legalább felszabadulhasson s terményeinek u j piaczot szerezhessen, jelezve ezzel párhuzamosan egyúttal azt is, hogy mily irányban kellene módosítani Szerbiával való kereskedelmi szerződésünket, amely reánknézve határozottan káros. Amennyire osztjuk azokat a következtetéseket, amelyeket Leitgeb Ausztriára vonatkozólag müvében kifejt, annyira ellentétes álláspontot foglalunk el a szerb állatbehozatalról kifejtett nézettel szemben. Leitgeb ugyanis tanulmányának végeredményeképen azt állítja, hogy a szerb állatbehozatal nem hat károsan a mi állatforgalmunkra, mert mi igy olcsóbb húshoz jutunk és saját jószágunkból többet és jobb áron adhatunk el Ausztriának. Ezt a nézetet mi helyesnek n e m tartjuk s e lapok hasábjain számtalanszor kimutattuk a szerb állatbehozatal káros voltát, miért is felesleges ismétlésekbe bocsájtkoznunk, ha Leitgeb ezen következtetésének helytelenségét ez alkalommal újból részletesen czáfolni igyekezünk. Annyival feleslegesebb volná különben ezt tennünk, mért Leit- • geb ellentmondásba keveredik önmagával, saj á t m a g a állitván, hogy kereskedelmi forgalmunk Szerbiával szemben 32 millió koronával passzív s hogy az osztrák-magyar-szerb kereskedelmi szerződés végeredménye az, hogy a magyar mezőgazdaság évenként milliókkal és milliókkal károsodik minden ipari haszon nélkül, mig vámtársunk Ausztria, csakis hasznát látja e szerződésnek; Ausztria jó vevőt bir Szerbiában anélkül^ hogy az onnét Hinduló nagy kivitelt károsítaná. Ez utóbbi mondatban tehát Leitgeb maga utal arra, hogy a szerb állatkivitel bennünket károsit és müvének a Szerbia és Ausztria-Magyarország összforgalmáról szóló fejezetében szószerint azt mondja, hogy jelenlegi h e l y z e t ü n k : Szerbiával a magyar mezőgazdaságnak s vele együtt az ország vagyonának sirját ássa meg. Ebből folyólag javasolja is, hogy jelenlegi szerződésünket Szerbiával Magyarország javára előnyösebben kell m e g változtatni. Amikor tehát Leitgeb Szerbiával való helyzetünk káros voltát ily élénken ecseteli, s hátrányait kiemeli, akkor valóban sajátságos, hogy végeredményképpen mégis a szerb állatbehozatal előnyös voltát hangsúlyozza. Mi ezzel szemben azt a vélekedést fogadjuk el helyesnek, melyben Leitgeb az osztrákmagyar-szerb kereskedelmi szerződés káros voltát mutatja ki s azon nézetet valljuk, hogy a szerb állatbehozatal csekély előnyeitől eltekintve, mérhetetlenül káros Magyarország állattenyésztésére, melyet tehát a jövő kereskedelmi szerződésekben a legnagyobb mértékben meg kell nehezíteni, sőt lehetetlenné kell tenni. Leitgeb m u n k á j a egyébként igen tanulságos és érdekes képet nyújt Ausztria és Szerbia állattenyésztési és állatforgalmi viszonyairól s méltóan egészíti ki a Németországról irt hasonló tanulmányát. Nagy fáradsággal állította össze azokat az adatokat, amelyek eddig sem voltak ugyan ismeretlenek, de amelyek annyib a n ujak, érdekesek és különösen figyelemreméltók, amennyiben Ausztria külkereskedelmi

1901.

JULIUS

HO

1173

20.

forgalma a Monarchia összes külkereskedelmi forgalmától elkülönítve, a legnagyobb részletességgel van összeállítva. Legközelebb Délnémotországnak és Svájeznak külkereskedelmi viszonyairól szándékszik Leitgeb egy tanulmányt irni, amelyet a dolog iránt érdeklődők kétségkívül hasonló érdeklődéssel fognak olvasni, mint Leitgeb eddig megjelent tanulmányait.

Gazdák Biztosító Szövetkezete.

Örömmel adunk hírt arról, hogy a földmivelésügyi kormányzat, mely a gazdatársadalomnak ezen saját erejéből létrehozott uj, üdvös intézménye iránt annak megalakulásától kezdve kiváló érdeklődést tanúsított, ezen érdeklődésének u j a b b a n kiváló jelét adta azzal, hogy a földmivelésügyi minisztérium kezelése alatt álló állami birtokok és lótenyésztő-intézetek összes vagyontárgyainak tüz, villám és robbanás által okozható. károk elleni biztosítását mintegy 38 millió korona értékben a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél adta fel. A földmivelésügyi kormányzatnak ez a ténye a fejlődés u t j á n haladó szövetkezet létjogosultságának és megbízhatóságának legfényesebb bizonyítéka. A földmivelésügyi miniszter m a g a t e h á t a legszebb példát n y ú j t j a gazdatársainknak arra nézve, hogy mikép kell egy életrevaló nélkülözhetlen, de zsenge alakulást tettekkel támogatni. Nemcsak az állam anyagi és erkölcsi támogatását kieszközölte, nemcsák a kezeléséb e n levő állami vagyontj de a saját magánvagyonát is a szövetkezetnél biztosította. A szövetkezet létesülése és felvirágzása első sorb a n az ő érdeme, neki fog hálával adózni az a gazdaközönség, amely reméljük felbuzdul a jó példán s a szövetkezetet a megérdemelt támogatásban fogja részesíteni biztosítása feladásával.

Annak a szövetkezeti mozgalomnak, melyet az OMGE. és a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége évekkel ezelőtt erős kézzel megindított, immár egyik életerős h a j t á s a a Gazdák Biztosító Szövetkezete. Eléggé ismeretesek'mindenki előtt az előzmények, melyek a szövetkezet létrehozására vezettek. A magyar gazdaközönség évek hosszú sora óta érzi, hogy mily teher nehezedik vállára, ha vagyonának tűz vagy jég ellen való biztosításáról kell gondoskodni. A biztosító társa- : ságok egymás közti megegyezése, kartellje s ennek folyamányakép a jégdijak túlságos felemelése folytán évről-évre csökkent a j é g ellen biztosított érték mennyisége Magyarországon, mert a jégdijak emelése szinte elviselhetetlenné tette a gazdaközönségre nézve a biztosításból eredő terheket. Ez a körülmény indította az 1898. évi szövetségi nagygyűlést arra, hogy a biztosító társaságok kartelljének ellensúlyozására egy szövetkezeti alapra fektetett intézményt alakítson. A szövetkezet alakulása tehát a közszükségből folyt, amit igazol az a körülmény, Mai hogy m a g a a kormányzat felismerve ezen 1164 gazdatársadalmi akczió nagy fontosságát, a szö- OMGE. közleményei. Gazda és kereskedő. .. 1165 vetkezet alaptőkéje gyarapításához 400 ezer Gazdák Biztosító Szövetkezete 1173 Növénytermesztés. koronával járult. Minő talajok igényelnek mésztrágyát? ... 1165 Másfél éve annak, hogy a szövetkezet Állattenyésztés. működését megkezdette s rövid fennállása alatt A németországi hentesek mozgalma. 1166 Dohánytermesztés. a gazdaközönség bizalma ezen a saját erejéből A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. 1167 létrehozott intézmény iránt m á r kiváló mértékBaromfitenyésztés. ben megnyilatkozott. A baromfitermékek jobb értékesítésének módozatai. 1169 Gazdasági rovartan. A szövetkezet egész szervezete reális Védekezés a hesszeni légy ellen . ... 1169 alapokra van fektetve; n e m működik nagy zajTejgazdaság. jal, képviselőségi hálózata kint a vidéken a Berlin vajfogyasztása,... 1170 - 1171 gazdasági egyesületekben és szövetkezetekben a Levélszekrény... Gazdasági egyesületek mozgalma. ... ... 1171 kellő garanczia arra, hogy a biztosítók kifogásIrodalom. talan elbánásban részesüljenek. Sikerült a szö- Közgazdasági tanulmányok - 1172 - 1173 vetkezetnek oly viszontbiztosítási szerződéseket Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde - — ... — 1175 is kötnie, melyek alapján a biztosított érték 9 0 % - á t viszont biztosithatja, és igy a gazdaCzimadományozás. Ö felsége a király a földmivelésügyi miniszter előterjesztésére dr. közönség teljes megnyugvással a d h a t j a fel bizJózsef és Ottlik 'Iván osztálytosítását a szövetkezetnél, mely lassan, de biz- Szinnyei-Merse tanácsosoknak a miniszteri tanácsosi czimet tosan fejlődik s mintegy biztosító szelep gya- dijmentesen adományozta. n á n t van hivatva működni a kartellben álló Gazdasági tudósítók. A földmivelésügyi társaságokkal szemben. miniszter Öry Sándor gurahonczi lakost Arad

IHAIITHNER

VEGYESEK.

ÖI>Ö\

BUDAPESTEN, VII., Roftenbiller-utcza 33. s z . , é s VI., Andrássy>ut 23. s z .

Ajánl és vesz:

biborherét, homok (szöszös) bükkönyt (Vícia Villosa) őszi borsót, őszi bükkönyt, tavaszi repczét, őszi repczét, (káposzta-repczét).

1150 vármegye borossebesi járására; Purgly György földbirtokos sövényházi lakost Győr vármegye tószíget-csilizközi járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Egy gazdasági szaktanár jubileuma. A kolozsmonostori gazdasági intézet tanári kara a minap egy kis ünnepet ' rendezett Kertész György nyugalmazott tanár tiszteletére, aki harmincz évig működött az intézetben. Tanártársai ebből az alkalomból egy diszes ezüst emléktárgygyal lepték meg, melyre a jelenlegi tanári kar valamennyi tagja rávésette nevét. Az. emléktárgyat Szentkirályi Ákos dr. igazgató tanár nyújtotta át az ünnepeltnek szép beszéd kíséretében, melyre Kertész György néhány meghatott szóval válaszolt. Az ünnepet lakoma fejezte be. Pályázat szőlő-ujjáalakitásra. A Tolnavármegyei gazdasági egyesület, hogy az okszerű felújítására ugy a nagyobb területtel rendelkező birtokosok, mint a kis szőlőgazdák buzduljanak pályázatot hirdet olyan tolnamegyei szőlőterületek részére, melyek akár hazai fajtákkal, akár a hazai fajták amerikai alanyba ojtása utján felújíttatván okszerű kezelésről tanúskodnak és a legszebb fejlődést mutatják. A kitűzött dijak a következők: I. dij 2 drb ezüst érem (egyik amerikai ojtvány, másik hazai szőlőkre kitűzve). Erre mindazon szőlőtulajdonosok pályázhatnak, akik saját felügyeletük alatt, de felfogadott munkásokkal végeztetik az újjáalakítást és a szőlőkezelés munkáit. II. dij egy-egy elismerő oklevél, mindazon szőlőtulajdonosok részére, akik rendes vinczellérek által végeztetik a szőlő újjáalakítását. III. dij 350 korona, melyből egy. első á 100 korona, két második á 50 kor és hat harmadik a 25 kor. olyan szőlősgazdák közt osztatik szét, a kik sajátkezüleg is közreműködnek az újjáalakításban. IV. dij 60 korona vinczellérek részére. Utóhangok a párizsi világkiállításon bemutatott lovainkról. Gasselmer őrnagy, aki Ausztria-Magyarország részéről a mult évben Vincennesben tartott nemzetközi lókiállitás tanulmányozására" küldetett ki; a kiállításon szerzett tapasztalatait egy vaskos könyvbe foglalva most adta ki. A könyv behatóan ismerteti a kiállítás lóanyagát s képekben is bemutatja á kiállításon dijakkal kitüntetett különféle lovakat. A kiállitásra 1718 drb ló hozatott fel. Ezekből Francziaország 1191 drb, Németország 96 drb, Angolország 62 drb, Magyarország 44 darab, Ausztria 20 drb, Törökország 18 drb és Olaszország 3 drbot állított ki. Ami a Magyarország részéről kiállított lovakat illeti, ezekről igy ir Gassebner őrnagy: „Magyarország dicsősége a régi, hogy ő Európa lótenyésztésének Eldorádója, ismét bebizonyosodott azon sok ' kitüntetéssel, amelyet Párisban szerzett. Az általa kiállított arabsj angol és lipiczai vérű lovakkal fényes eredményeket ért el. Ahol csak a magyar lovak lovassal vagy anélkülmegjelentek, mindenki azokatnézte." Szép, szép ez a dicséret, de ösmerné csak Gassebner őrnagy ur köztenyésztésünket, nem mondaná, hogy Magyarország a lovak Eldorádója. Mintagazdaság Pancsován. A földmivelésügyi miniszter Mutávcsies Pera pancsovai földész telkén mintagazdaságot létesít s erről Pancsova városát már értesité is. A mintagazdaság fölötti felügyelettel a miniszter Urbán Gusztáv állami állatorvost bizta meg. Londoni gyapjuaukcziók. A most folyó londoni gyapjuaukczión összesen, 326.000 bál külömböző gyapjú áll rendelkezésre, ebből azonban csak 123.220 bál került eladásra és pedig 81.000 bál Sydney-gyapjuból 32.763 bál, 18.000 bál quenslandiból 6614 bál; 64.500 bál Port-Phillipiből 28.580 bál, 16.500 bál Adelaideiből 8051 bál ; 20.000 tasmániaiból 8227 bál, 4000 bál nyugat-ausztráliaból 2893 b á l ; 100.000 bál uj-seelandiból 31.296 bál és 21.000 bál fokföldiből 4796 bál, Az aukcziókat sokan látogatják s a verseny élénk. A lanyha irányzatot, s a gyengébb árakat, melyek a sorozat megnyitásakor érvényben voltak, csak-

KÖZTELEK,

1901. JULItJS HÓ

17.

hamar jobb irányzat és 'magasabb árak váltották fel s a merinó gyapjú ára ma ismét ugyanaz, ami a májusi sorozat végén volt; egyes esetekben valamivel magasabb árakat is fizetnek. Finom Sydney és Tasmania gyapjúért élénk kereslet mellett a teljes árakat fizetik. A keresztezett gyapjúk ellenben 5—10 százalékkal olcsóbban kelnek el, mint májusban ; a fokföldi fajtákért a májusi árakat fizetik. A legközelebbi aukczióra 256.000 bál gyapjú van bejelentve. Aratóünnep Dobozon. A nagy magyar Alföld szivében Békés vármegyében WeneJcheim Dénes gróf dobozi uradalmának ötezeret számláló aratói magas vendéget láttak körükben. Ottó főherczeg elsőszülött fia, a tizennégy esztendős Károly főherczeg, a trón leendő örökösének, aki a magyar földet és magyar népet tanulja ismerni, utja a magyar Alföld szivébe vitt, aratást, hordást, cséplést s azt a végtelen síkot látni, ahol a magyar buza terem. A nép által tiszteletére rendezett aratóünnep a híres dobozi erdőben folyt le, ahol a WeneJcheim, grófi család körében a fiatal főherczeg nagyon jól érezte magát. A néji maga rendezte az ünnepet; volt azután felvonulás, igaz magyar nóta, czigány, táncz, igy folyt le a fiatal főherczeg első alföldi látogatása. Darányi miniszter a napokban hivta fel a birtokosokat, hogy ujitsák fel az aratási ünnepeket s mint látható, valóra vált az, amit az ő és minden magyar ember szive visszakívánt a múltból, az aratási ünnepek elseje igy lett megtartva. Öntözőcsatorna-tervek. A földmivelésügyi miniszternek öntöző csatornák létesítése érdekében indított akcziója az életbelépett uj törvény nyomán sikerrel kecsegtet. Az aradi kultúrmérnöki hivatal a Körös, Tisza, Maros folyók közén létesítendő nagyszabású öntözési mü terveit dolgozta ki, melyeket az érdekelt törvényhatóságok átiratilag már kikértek. Még ez évben valamennyi érdekeltség dönt ez ügyben s igy tavaszra az építést megkezdik. Állatvásáraink az 1901. év május havában. A m. kir. központi statisztikai hivatal kiadásában megjelenő „Statisztikai Havi Közlemények" 1901. évi május, havi füzete szerint a magyar birodalomban május hóban összesen 603 országos állatvásár tartatott, melyek közül 132 Horvát-Szlavonországra esik. Ez állatvásárokra felhajtottak összesen 620,405 szarvasmarhát, 235,270 lovat, 204,544 juhot és 162,549 sertést. Ebből az anyaországra 511,456 szarvasmarha, 205,365 ló, 196,613 juh és 130,408 sertés, Horvát-Szlavonországra 108,949 szarvasmarha, 29,905 ló, 7,931 juh és 32,141 sertés esik. Eladatott összesen 235,666 szarvasmarha (196,262 a Dráván innen, 39,404 a Dráván tul), 54,161 ló (47,572 a Dráván innen, 6,589 Dráván tul), 107,396 juh (104,445; Dráván innen, 2,951 Dráván tul), 51,931 sertés (59,377 Dráván innen, 12,554 Dráván tul). Legtöbb szarvasmarhát Szászrégen (8,635), Erzsébetváros (7,934), Besztercze (7,471), Bánffyhunyad (7.298), Nagyenyed (6,262), Ungvár (5,843), Zalaegerszeg (5,649), Temesvár (4,929), Békés-Gyula (4,500), Szeged (3,427); Horvát-Szlavonországokban Bjelovár (2,821), Ivanicgrad (2,277), Pozsega (1,557); legtöbb lovat Békésgyula (10,000), Temesvár (6,000), Szeged (4,065), Pécs (3,350), Szabadka (2,786), Sopron (2,712, Zombor (2,357), HorvátSzlavonországokban Bjelovár (1,080), Ruma (1,000); legtöbb juhot Szászrégen (5,442), Rimaszombat (5,809), Békésgyula (4,000), Nagyenyed (3,416), Lúgos (3,240), Bánffyhunyad (2,488); Horvát-Szlavonországokban Ruma (1,000); legtöbb sertést Temesvár (3,400), Békésgyula (3,000), Nyíregyháza (2,600), Zombor (2,139), Sopron (1,944); Horvát-Szlavonországokban ;Ruma (2,600) és Velikagoricza (594).' A deliblati homok megkötése. A deliblati 51,000 k. hold terjedelmű kincstári birtokon a földmivelésügyi miniszter által két év előtt megindított befásitási munkák már annyira haladtak, hogy a Gerebencz községtől délre fekvő mintegy 7000 k. hold-nyílt homokterület, mely minden |

55. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. tenyészetet nélkülöz, körülbelül, harmadrészben megkötöttnek tekinthető. A fásítás tulnyomólag ákáczcsemetékkel történik, de jól sikerültek a nyárfadugványokkal és iskolázott nyárcsemetékkel való ültetések is. Az ültetés a rendesnél jóval nagyobb költségekkel jár, mivel a homokot a szél ellen előbb boróka- és másnemű rőzsével takarni és a csemetéket a kifuvás ellen fűmagvetéssel is kell oltalmazni. A birtokon levő többi buczkás erdők védelmére igen sikerültnek bizonyult a juh- és sertéslegeltetésnek teljes megszüntetése és az erdők szigorú tilalmazása, aminek jobb ellenőrzése végett az erdőőri személyzet lovasitva lett és a környező községekből a birtokon két év alatt felépített uj erdőőri lakokba helyeztetett át. A vizkérdés, amely ezen birtokon a legfontossabbak közé tartozik, szintén a helyes megoldás stádiumába jutott, amennyiben a flamundai erdőőri lak közelében 170 méter, mélységre furt artézi kut másodperczenkint két liter vizet szolgáltat ; de miután a viz a kútból nem bugyog ki, annak 33 m. mélységből való emelése czéljából az ottani viszonyoknak megfelelő egyszerű készülék tervezését rendelte el a miniszter. Németország sertéskereskedelme a lefolyt évben hivatalos jelentések szerint nem volt kielégítőnek mondható. Valamennyi vásáron — a berlinit kivéve — csökkent a felhajtás, de a berliniről is 3000 darabbal kevesebbet exportáltak, mint 1900. év első felében. A drezdai vásáron azonban 17,000, a münchenin 12,000, a kölnin 5500 .és a hamburgin 4300 darabbal kevesebb volt a sertésfelhajtás. Az árak ennek folytán emlitésreméltóán emelkedtek, ami a behozatali tilalomnak" tudható be. Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére német és román nyelven. A földmivelésügyi miniszter tekintettel az ország nem magyar ajkú szőlősgazdáira a must és bor okszerű kezeléséről írott népies kézikönyvet német, román, szerb és tót nyelvekre forditatta le. Ezen fordításokból a német és román füzet most jelent meg s példányonként 50 fillér beküldése ellenében az „OMGE."-nél is beszerezhetők. Magyar Thomassalak. 17—20% összphosphors., ebből kb. 80°/o czitromsavban oldható, 75%> porfinom, 80 kilogrammos ingyen-zsákban legolcsóbban ajánl a kartellen kivül álló Sátorigyárak központi irodája : Budapest, IX., Dáhdárutcza 25. Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti lerendezése a ,Köztelek' szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére ós az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők. Podgyászés darabáru-küldemények megjelölése a feladók részéről. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a nyári utazási és nagyobb áruforgalmi időszak beálltával ismételve felkéri az utazó- és szállitóközönséget, hogy ugy saját, mint a vasúti szolgálat pontos és gyors lebonyolítása érdekében a szállításra feladott uti podgyászon a rendeltetési állomást, egyéb darabárukon pedig ezenkívül még a czimzett nevét, polgári állását és lakását a maga részéről feltüntetni szíveskedjék. A czim legalkalmasabban magára a burkolatra, vagy az arra egész terjedelmében ráragasztandó papírra, esetleg a darabhoz erősítendő fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős papirlemezre irandó.

53. SZÁM 1Í-ÍK ÉVFOLYAM. - A közönség a vasut ily irányú támogatása mellett a podgyász, illetve darabáruk helyes szállítását és pontos kiszolgáltatását nagyban megkönnyíti és gyorsítja s különös biztosítékot szerez magának arra, hogy a nagyszámú küldeményeknek a vasúti közegek által aránylag igen rövid idő alatt végzendő felvételnél esetleg, előforduló téves bárczázások és elhurezolásök á lehető legrövidebb idő alatt kiderítessenek és helyreigazittassanak. Állást kereső földmivesiskolai tanulók. A szentimrei m. kir földmivesiskolát (Somogymegye, u. p. Kadarkút) jó sikerrel végezve, több nős és nőtlen, részben katonai kötelezettségének is eleget tett erélyes, szorgalmas és szerényigényü egyén hagyja el, kik kulcsári, munkafelügyelői, béresgazdai esetleg kis gazdaságokban önálló állást óhajtanának elnyerni. Szives megkeresésre, melyben az állással egybekötött javadalmazás közlése is kéretik, az ajánlatot készségesen megteszi az igazgatóság.

NYILTTÉR*) SznperfoBzfátot, kénsaras-kálit.

kíumi-ammnt,

Kovasavas-kálit, (dehánytrágy ázásra)

Chilisalétromot, Kainitot, 40° 0 -os kálitrágyasót és

egyéb

mfitrágyaféléket

elismeri

kltfinő minőségben legolcsóbban szállít

„HUNGÁRIA" műtrágya, kénsav és vegyi Ipar részvénytársaság BUDAPEST. V. ker., FOrdö-utcza 8. szám, f 1900. évi forgalom:

Felhívjuk • t. e z . g a z d a k S z ö n s é figyelmét

melyek minden évfolyamán két sorozatban

julius és szeptember hónapokban Az aukcziókra felküldött és „Gyapjuá,rverésl vállalat Budapest, Dunaparti teherpályaudvar' czimzett gyapjuküldemények a M. A. V. összes vonalain tetemes díjkedvezményben, valamint Ingyen raktározásban részesülnek.

Gyapjuárverés!

H E L L E R M . s

KERESKEDELEM,TŐZSDE. (Guttmann és Wahl bizományi czég jelentése.)

budapesti termény-

Napijelentés a gabonaüzletről. 1901. julius 19. Rendben folynak mindenfelé az aratási munkálatok, Í " és gazd Sajnos, ugylátszik végeredményben az idén is csak középtermésünk lesz, bár határozott véleményeket most sem hangoztathatunk, lévén a hozam igen külömböző. Egy tiszavidéki főúri gazgaságban pl. 9 mm. buza termet katasztrális holdanként, mig a szomszédos földeken, szintén rationális gazdálkodás mellett csak körülbelül 5 mm. eredmény konstatálható. A mezőgazdaságot üző idegen államokat illetőleg ezúttal csak jó hirekríjl számoltunk be. Az Északamerikai Unióban az őszibuza aratásával már végeztek és horribilis eredményt jelentenek: az idei többletet 80 millió bushelre teszik, mely óriási mennyiség annak idején majdnem teljes egészében az európai piaczokat fogja elárasztani. Az előjeleket máris észlelhetjük, mert az utóbbi napokban az amerikai ajánlatok Európába már árkövetelés nélkül érkeztek, az eladásokat teljesen, az ügynökökre bizva. Az utolsó franczia vetési jelentés szintén igen nagy javulást jelent, mert mig junius 3-án csak 3 departement volt nagyon jó. 43 jó. 34 meglehetősen jó és 5 közepes, ezúttal 20 nagyon jó, 28, jó, 42 meglehetősen jó, és 13 közepes depártementről tesmek említést. Készbuza nálunk ma jó kinálat, de csak mérsékelt vételkedv mellett csendes változatlan irányt követ; elkelt összesen körülbelől 14,000 mm. inkább valamivel olcsóbb árakon. Mai eladások : Tiszavidéki 100 mmázsa 100 500 Pestvidéki : 100 100 mmázsa Fehérmegyei: 1175 Bánsági: 4000 Pácskai : Dunai: 375 130

„

80 6 kg. 16.40 korona 3 hóra. , 796 „ 16.30 , 78 , 16.10 „ , , , , 765 , 15.50 , 74 kg. 14.60 korona 3 hóra. 756 ,

15.75

,

„

„

76

15.40

„

„

,

766

15 80 „ ,

, ,

, ,

6

78 , 15.35 74 . 15.35

TÁRSA,

*) Az e rovat alatt közlöttekért nem válal felelősséget a szerkesztőség.

Élesztőszesz adózva 117.50 kor., denaturált szesz hordóstul 33 koronáig kelt nagyobb tételekben. Gálicziából adózott finomitott szeszt 112.—kor., denaturált szeszt hordóstul 30.50—31.—kor. ajánlottak és több tétel ez áron vásárolva is lett. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszeszt e héten élénkebben ajánlottak és főleg uj termelési időszakban szállítva, történtek zárlatok 39.— koronáig. Azonnali szállításra 40. 40.50 kor. történtek eladások. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42. 42-50 K.

Trieszti jegyzés 16.— korona kiviteli szeszért, 90% hektoliterje. Kivitelre több tétel finomitott s szt vásároltak: Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben Finomitott szesz ... _ 115.50—116:50 117.50—118.50 Elesztőszesz 117. 117.50 118. 118.50 Nyersszesz adózva ... 114. 114-50 115.50—116.50 Denaturáltszesz 33. 34.— 35. 36.— Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. Vetőmagvak. (Mautner Ödön tudósítása.) Muharmag és tarlórépa igen erős mértékben forgalmaztatótt, a bajor eredetű tarlórépamag ára mintegy 50 százalékkal emelkedett, mégis megbízhatóságánál fogva ezen minőségű áru részesült előnyben. Ősei káposztarepcze, takarmányozási czélokra a legkeresettebb czikkek közé tartózik és öregszemü fekete fmomhéjuáru könnyen helyeztetett el 2—3 koronával a napi áron felül. Őszi borsó némileg vásároltatott, őszi bükköny és homokbükköny azonban eddig nem ajánlatott. Biborheremag nagyobb mennyiségben kináltatott, de csak alacsonyabb árak mellett talált vevőre. Külföldi jelentések szerint a fümagvak, különösen a csomós ebir és juhcsenkész aratási kilátása igen kedvezőnek mutatkozik. Hedrich és Stranss „Királymalom" üzleti tudósítása a .Köztelek• részére. 1901. julius 19 én.

Raktár: 758 14.40 , „ „ 1000 Uj buza: Tiszavidéki: 10.40 , , , 300 81 . 805 , 16.40 , , , 100 , , 100 79 »: 16.40 , , , 80 . ie.30 , 200 , , 80 , 16.30 » 100 , , 786 , 16.25 , 100 78 „ 16.25 , , , 100 16.20 , , , 200 79 „ 16.20 „ , , 400 „ „ 79 , 15.90 , 100 „ 756 , 15.60 , » »• 300 Pestvidéki: 816 , 16,40 , , , 900 , Raktár: , , 78® , 16.05 , 1000 786 , 16.05 , , , 600 , (Az árak 50 kg.-ként koronaértékben értendők.) Rozs gyenge forgalom mellett csendes. Ó-áru helyben és helybeli egyenértékre névleg 14 koronáig jegyezhető. Uj rozs azonnali szállításra szintén csak 14 koronáig fizettetik. Takarmányárpában a hét közepe felé valamivel szilárdabb irányzatban mozgott, de ma ellanyhult. Eladatott szerb áru 12-30 forintos árban, román áru pedig 12-35 forintért, mindkettő három hóra ab Budapest, 60 kilós minőségi suly és legfeljebb 5% keverék jótállással. Magyar uj árpa ma 12'40—14'50 koronáig jegyezhető. Zabban az irányzat nyugodt, árak nem változtak. Minőség szerint helyben 14-20—14-80 kor. fizetnek. Tengeri változatlan, alig van valami üzlet. Azonnali szállításra helyben 10-45 koronát, Kőbányán pedig 10-64 koronát fizetnek.

vállalat

BUDAPEST, y.. EriíM-lér 13. ,

ÍÍÖ5

KŐZTELEK, 1901. JULIUS HÓ 10.

Szeszüzlet. A lefolyt héten a szeszüzletben az irányzat változatlan volt ós a tartós jó vételkedv mellett több nagyobb tétel finomított, élesztő és denaturált szesz azonnali, valamint későbbi szállításra zárulva is lett. A budapesti piaczon finomitott szesz adózva 115,50—116.— kor., adózatlanul 46—46.50 kor.

0/1.

I.

WR.

H.

n/B

in.

Ár: Kor. 24.55 23.80 23.— 22.50 21 30 18.80 10.30 Kölesk&sa: Ar: Kor.

25.—

24.—

23.—

22.—

20.50

Kukoriczadara: finom (potenta) közép goromba Kor 20.— 20.— Rizstakarmányliszt Királymalmi dercze Takarmánydara 10.80 K. Rozskorpa Araink 100 kg.-ként, helyben, elegy suly tisztás uly nak véve, zsákkal együtt értendők. Az Erzsébet-Gözmalom-Társaság üzleti tudósítása a „Köztelek' részére. Budapest, 1901. julius 18-án. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, zsákostul, összsúlyt tiszta súlynak véve, a budapesti vasúti és hajóállomásokhoz szállítva: b u z i 1 i z t: Ar: 24.80 24.— 23.— 22.40 21.80 21.20 20.40 18.60 16.— 8-as takarmányliszt buzakorpa finom goromba 10.90 8.60 8.70 Lujza gőzmalom r.-t. jelentése a „Köztelek" részére. Budapest, 1901. julius 18-án. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. Ar K.: 25-— 24-— 23-— 22-40 22'— 21-70 21-10 19-20 7Va. 8.

Ár korona: 8'90 9-;)Ö

1150

KÖZTELEK,

1901. JULItJS HÓ 17.

55. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.

Fejőstehén: fehér — drb, tarka 91 darab, tenyészbika Ingatlanok árverései (40,000 korona becsI. FR. II. II/b. III. ;Rkorpa — drb, tarka tinó — drb, fehér — darab, jármosbivaly értéken felül.) 18 drb, bonyhádi 49 darab, hizlalni való ökör — darab, K.: 25.— 24.— 23.30 22.80 21.80 19.50 16.50 10.— üsző fehér — darab. (Kivonat a hivatalos lapból.) A jármosökör és fejőstehén vásár lanyha. atkviha- Waldmann 108268 Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos tóság Soma A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban ökör 660—765 K.-ig, középmin. jármos ökör 600—640 atkviha- Szalontay 44088 K.-ig pár.-kint, alárendelt minőségű jármos ökör (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. tóság Ferencz K. é. s. mm., A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövet- K.-ig páronkint, jármos bivaly a tkvi ha-Vécses 50992 kezete üzleti jelentése. 1901. julius 18. tóság Imre K.-ig é. s. mm. Fejőstehenekért és pedig: Fejős Julius 25. Budapesti atkviha- Haimsohn 202647 Üzletmenetünk a hét elején csendesen nyilt meg, koronáig darabonkint, valamivel élénkebb lett a keddi hetivásáros napon és szőrű magyar tehén kir. tvszék tóság Gyuláné tarka kevert származású tehén 140—210 K.-ig darabonaztán ismét az előbbi csendes mederbe visszaesett. Julius 29. Kolozsvári atkviha- Horovitz Hozatalaink túlnyomó részét gyümölcsfélék ké- kint, bonyhádi tehén 220—300 K.-ig, kiv. 340 korona tóság Sámuel kir. tvszék darabonkint. pezték, miért is azokról elsősorban számolunk be. Budapesti vágómarhavásár. 1901. julius 18-án. A forgalom gyümölcsben, különösen kajszina tkvi ha- Utassy 65956 (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelenbaraczkban, mert abból érkezik legtöbb, kellemes könnyű tóság Ferenczné tése a „Köztelek" részére.) atkviha- Feledi 65479 Felhajtatott: 2835 drb nagy vágómarha, nevezekorona közt ingadoznak. _ _ tóság Miksáné mennyiségben érkezik. Elsőrendű 70, közép 40, apró tesen : 635 darab magyar és tarka ökör, 608 darab 24 filléren kelt. Ribizkéből a hozatalok megcsökkentek, magyar és tarka tehén, 1179 drb szerbiai ökör, 132 drb atkviha- Kaufmann 64592 mindamellett vételkedv hiányában az árak változatla- szerbiai tehén, — drb boszniai ökör, — drb boszniai tóság József nok maradtak. Nagyszemü 26—28, apró 20fillérkg.- tehén, 145 drb bika és 136 drb bivály. Kassai a tkvi ha- Fábry 106800 ként. Fekete lágy cseresznye 16—24, ringló 24—30, Minőség szerint: 19 darab elsőrendű hizott, kir. tvszék tóság Jánosné nyári, rétesnek való alma 16—26 kor. kelt. Czukor- 118 drb középminőségü és 16 drb alárendelt min. bika, dinnye most már naponkint kielégítő mennyiségben ér- 334 drb elsőrendű hizott ökör, 1461 drb középminőségü atkviha- Sényi 69404 kezik és mert a kereslet élénkségéből vesztett, ennek kir^tvszék . tóság Ferencz ökör és 41 drb alárendelt minőségű ökör; 7 darab mégfelelőleg az árak is leszálltak. Kilónként 50-80 fillér elsőrendű hizott tehén,' 684 drb középminőségü tehén, Budapesti atkviha- Slezák 1135£§^ volt már csak elérhető. 155 darab alárendelt minőségű tfchén. kir. tvszék tóság Venczel Tojásban a hangulat lanyha irányt követ.*A Szamosujvári atkviha- Grün A vágómarha felhajtás 558 darabbal több, mint 45301 . kereslet gyenge, az elhelyezés vontatott és ennek meg- a mult héten, miért is az irányzat lanyha és silányabb kir. jbiróság tóság Bernátné felelőleg az árak is olcsóbbak lettek. Elsőrendű áruért és közepes marhák ára 2 koronával hanyatlott. Fiatal Budapesti a tkvi ha- Ruttkai 86116 54—55 koronát értünk el, eredeti ládánként., jó minőségű ökrök ára pedig, minthogy ezekbőlkevés kir. tvszék tóság Fülöp A vajüzlet kellemes fordulatot vett. Élénk ke- is volt felhajtva, 1—2 koronával emelkedett méter-? a tkvi ha- Darvas reslet tárgyát a főző vaj képezte, melyből a felküldé- mázsánként. 54982 kir. jbiróság tóság Ferencz sek egyszerre apadtak. Kifogástalan főzővajért a keKövetkező árak jegyeztettek : Hizott magyar ökör reslet a .140—150 filléres árt szívesen megfizette. Príma N.-becskereki atkviha- Székosán 160288 68.—, kivételesen 69.—72.—K., teavaj szinte élénkebben keresve 180—200 filléren volt jobb minőségű 60. kir. tvszék tóság Juon Józsim hizott magyar ökör középminőségü 54. 58.—, kiv.—, elhelyezhető. Turó ismét elhanyagolt. Budapesti atkviha- Back alárendelt minőségű magyar ökör 48. 52.—, jobb 1411415 Vágott baromfiból szép nehéz libák iránt mutat- minőségű magyar tehén 40.—54.—, tarka 44—64 kivételekir. tvszék tóság Károly kozott élénk érdeklődés, azok kilójáért 124—126 fillért sen tarka tehén —.—, magyar tehén középminőségü N.-kikindai atkviha- Izsákovits 106600 értünk el. Beküldéseket igen ajánlhatunk. Szép nehéz —• .—, kiv. —.—, alárendelt minőségű magyar és kir. tvszék tóság Milán ruczák darabjáért 260—280 fillér mult heti árt értünk tarka tehén —. .—, kiv. —.—, szerbiai ökör jobb Aradi minőségű 50. 63.—, kiv. —.—, szerbiai ökör középkir. tvszék Vadból- ismét néhány példány szarvasbika érke- minőségü 40. 48.—, kiv. —.—, szerbiai ökör alárenzett czimünkre, melyékért 70—72 fillér értünk el delt minőségű —.— .—, kiv. —.—, szerbiai bika egészben s kg.:ként. 46.——64.—, kiv. —.—, szerbiai bivaly 30. 44.—, A husüzíet változatlanul csendes, kiv..—.—, magyar legelőmarhá I. rendű 42.- 58.—,. atkviha- Nehrer 118573 kiv. —.—, II. rendű —. —.—, kiv. — k o r o n á i g tóság László atkviha- Etsy . 91590 Budapesti takarinányvásár. (IX. kerület, Mester- métermázsánkint, élősúlyban.' tóság Ferencz József utcza. 1901. julius 19-én. A székesfővárosi vásárigazBudapesti lóvásár. Bpest, 1901. julius 18-án. gatóság jelentése a „Köztelek" részére.) atkviha- Nehrer 155490 Szept. 12. Tornaaljai (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztélek" tóság László kir. jbiróság részére.) Felhozatott a szokott községekből 167 szekér réti 62389 Okt. 8. Rimaszombati a tkvi ha- Vajda A vásár forgalma élénk volt. széna, 3 szekér muhar, 36 szekér zsupszalma, 5 szekér tóság András kir.. tvszék alomszalma, — takarmányszalma, — szekér tengeriszár, Felhajtatott összesen 684 db. Eladatott 409 drb. Aradi 18 szekér egyéb takarmány (zabosbükköny stb.) 700 Jobb minőségű lovakból (hátas) 18 db, eladatott 6 db, Okt. 10. a tkvi ha- Wechsler 98637 zsák szecska. tóság " Ede 440—480 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 10 drb, kir. tvszék eladatott — drb, — K.-ért, nehezebb kocsiló A forgalom közepes. Árak fillérekben q-ként a következők: réti széna (hintós) 14 drb, eladatott 2 drb 340—400 K.-ért, igás " Mezőgazdáit ü g y e i m é b e ! 420—600, muhar 620—640, zsupszalma 330—380, alom- kocsiló (nehéz nyugoti faj) 45 drb, eladatott 20 darab 200—260 K.-ért, ponny 4 drb, eladatott 1 drb 5 0 — szalma 300—320, takarmányszahna , tengeriszár , egyéb takarmány .zabosbükköny koronáért. — Középminőségü lovakból: nehezebb félék ló stb.) ,160 db, eladatott 90 db 140—240 K.-ért, 620—500, lóhere , luczerna , köles (fuvaros Elismert kitűnő hazai gyártmányt könnyebb félék (parasztló stb.) 340 drb, eladatott 260 , sarjú , szalmaszecska 400—420. darab 50—120 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból összes kocsiszám 236. összes suly 330400 kg. 93 drb, eladatott 30 drb 16—44 K.-ért. — Bécsi vágóra vásároltatott 35 drb, az állatkert részére vásároltatott 2 drb, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — darab, Állatvásárok. ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — darab, Budapesti szurómarhavásár. 1901. julius hó 18-án. takónykór miatt a gyepmesterhez küldetett — drb. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósáKőbányai sertésvásár. 190Í. évi julius hó 19-érf. gának jelentése. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefonjelenFelhajtatott: belföldi 725 db, eladatott db, tése a „Köztelek" részére,) galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, elAz üzlet csendes volt. adatott — drb, növendék élőborju 6 db, eladatott gazdasági gépgyár Heti átlag-árak: Magyar válogatott 320—380 kilo— drb, élő bárány —db, eladatott— db; leölt belföldi grammos nehéz 84—86 fillér, 280—300 kgrammos nehéz — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — RÉSZVÉNYTÁRSULAT drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi leölt — drb, 85—86 fillér, öreg 300 kg. tuli 76—78 fillér, vidéki sertés fii., eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott könnyű ———fii.,szerb 84—86 fillér, román BUDAPESTEN, — drb, leölt bárány — drb, eladatott — drb, élő tiszta kgr.. páronkint 45 kgr. életsulylevonás és 4o/o engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri (ó) 11-20 kecske gödölye — drb, eladatott — drb. V Á C Z l - U T lO. S Z Á M . korona, árpa (ó) 14'— korona Kőbányán átvéve. — A vásár irányzata lanyha, az árak csökkentek. Helyi állomány: julius 12-én maradt 51276 darab.— Árak a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 50'—74 — Felhajtás: Belföldről 1304 darab, Szerbiából 1161 drb, darab, egyéb államokból darab, koronáig, kivételesen 78—— koronáig súlyra, galicziai Romániából , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, összesen 2465 drb. F ő ö s s z e g : 53741 drb. Állomány drb. — Elhajtás: budapesti kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig és felhajtás együtt kiv. koronáig drbonkint, koronáig fogyasztásra (I—X. kerület) 1855 drb, belföldre Budapest kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , környékére 1218 darab, Bécsbe 327 drb, osztrák tarto2V«, 3V«, 4, 4i/i, 6, 8, 10, 12 lóerejüek. koronáig, kiv. koronáig drbkint, 40—48 mányokba 395 drb, Ausztriába — drb, Német birodakoronáig, kiv. koronáig súlyra. Leölt borjú: lomba — darab, egyéb országokba — darab, összesen belföldi koronáig kiv. — koronáig súlyra, 3809 drb. A szappangyárakban feldolgoztatott 2 darab,szállásokban elhullott — darab, waggonokból kirakott galicziai koronáig kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig hulla 9 drb, borsókásnak találtatott 3 drb, összesen 12 drbonkint, bécsi koronáig [kiv. koronáig dárab. Maradt állomány 49932 darab. A részvényszállá(uti mozdonyok.) sókban 1509 darab van elhelyezve. Az egészségi és súlyra, kecske —•— koronáig, kiv. maradt julius 12-én 4020 darab. koronáig páronkint, élő bárány—•— koronáig tranzitószállásokban KérjOk minden szakbavágó kérdéssel biFelhajtás: Szerbiából 1161 drb, Romániából — drb, páronkint, leölt bárány —•— •— koronáig párja. — összesen 5181 darab. — Elhajtás; 2465 -darab, maradt zalommal hozzánk fordulni, készséggel Budapesti gazdasági és tenyészmarliavásár. 1901. állomány 2716 darab és pedig 2716 darab szerb és adunk kimerítő ét felvilágosító választ. évi julius hó 18-án. (A budapesti közvágóhíd és marhadrb román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-tőí vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) máig 200 darab a .fogyasztás alól kivonatott és technikai Felhajtatott: 304 drb, úgymint: jármos ökör első czélokra feldolgoztatott. minőségű 43 drb, közép 103 darab, alárendelt — darab. 1 Árjegyzék kívánatra fMjissntgtea kiilditlk.

1600 gőzcsépfőkészlet özemben!

ELSŐ MAGYAR

Magánjárók

56. SZAM, 11-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK 1901. JULIUS HÖ 20

Földbirtokosok, 9

1177

gyeimébe.

ponyva-kölcsönző intézmény

Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert

ajánl igen csekély kölcsöndij mellett 96 • mtr. és 48 • mtr. nagyságú telitett

kazal ponyvákat^

Importált eredeti

mezei termékek és vasúti waggonok betakarásához, továbbá 12 • mtr. nagyságu, behordáshoz alkalmas szekérponyvái , miáltal saját ponyvák költséges beszerzése megtakarittatik. Úgyszintén

angol Mosok kaphatók:

z s á k o t is kölcsönöztetnek

PICK

telített

OSWAIiD-nál BUDAPEST,

igen olcsó árak és előnyös feltételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők be uj és használt 726

VIII., Külsö-Kerepesi-ui

1. sz.

ponyvák,

valamint szekérponyvák 7 korona és 9 korona, varrás nélkül egy darabból szőve osinvat ponyvák 16 korona, továbbá uj és használt 9

4M

Mm /J-a S j y minden nemben, gabona, faszén, liszt és 0® UJ lm korpás zsákok stb.

:•: B E C E és g e r g e l y :•:•;

Legolcsóbb beszerzési forgás. Ócska zsák és ponyva minden mennyiségben a legmagasabb áron megvétetik.

NAGEL

ADOLF

®l B U D A P E S T , V . K E R . , V Á C Z I - Ú T

B u d a p e s t , V. A p a n y - J á n o s - u t c z a 12.

T E L E F O N . 35-93.

Stirgöny-czim:

Napi Adolf, Budapest.

Gazdák Biztosító Szövetkezete B u d a p e s t , V., M á r i a V a l é r i a - u t c z a 10. (Thonet udvar)

az Országos iagyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a

Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége erkölcsi támogatásával.

Alakult i 1900.

Biztosítéki aSap i '. 400,000 kor. _ ... 1,200,000 kor. összesen: 1,600,000 kor. Biztosításokat elfogad tűz- és jégkár ellen. Az üzlet eredményében biztosított tagok a dljarányában részülnek. Biztosítási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők közvetítésével és felvilágosítással és nyomtatványokkal minden irányban készséggel szolgál 1898 ma igaagatéság.

131

Eladandó tenyészállatok. A keszthelyi magy. kir. gazdasági tanintézet gazd a s á g á b a n a következő tenyész állatok eladók: 7 drb Ph éves merinó pröcosc tenyészkos darabonként ... WO koronáért. 14 drb Pk éves szőke mangaiieza tenyészkan darabonként 100 koronáért. 5 drb P/i-2 éves bonyhádi tenyészbika darabonként ... ... 400 koronáért. 4241*

"TFIl

Lapunk bekötési táblája 2 kor.

72 fill.

(portómentesen)

kaplaató kiadóhivatalunkban.

Eladó szőlőbirtok,

melynek terjedelme 6 0 hold á 1200 • - ö l ebből 2 0 hold homoki termő szőlő, 4 hold kitűnő spárga, a többi szántóföld, a mely azonban gyümölcsfával van beültetve s van rajta 2 0 0 0 termő gyümölcsfa; a z egész birtok árokkal és akáczfával van körül keritve. Lakóház, nagy présház, erjesztő kamra, pincze, szín, 3 cselédre lakás és istálló van. A szükséges felszerelésekkel is el van látva u. m. borászati és szőlészeti gépek, szeszfőző, hordók és gazdasági felszerelés. A birtok a Bécs-Brucki vonalon vasút állomástól 10 pereznyire, gyorsvonat megállóhely, Duna is közel esik. Nyaraló helynek alkalmas.

Ára 150.000 korona teljes felszereléssel.

Minden vétel után még 2°/o tenyészdij fizetendő. Az i g a z g a t ó s á g .

Ajánlatok kéretnek a „Borászati Lapok" szerkesztőségéhez Budapest, Köztelek, Üllői-ut. 4257

ISIT

KÖZTELEK,

B U D A P E S T , ajánlja

a

J l s

|

J U L I U S HO 2 0

a magy.

kir.

V á c z i - k ö r u t

államvasutak

gőzcséplő készleteit,

« o Sjjg ö

SZÁM

ÍI-IK

ÉVFOLYAM.

3 3 .

s z á m .

gépgyárában

készült

szalmakazalozóit,

„Millennium" legújabb

yál

56.

A magy. kir. államvasutak gépgyárának vezérügynöksóge

li) i s i s

1901.

•

f ű k a s z á l ó - ,

m a r o k r a k ó -

szerkezetű

é s k é v e k ö t ő

a ra t o g - é p c i t ,

•

továbbá: a szab. osztr.-magyar állámvasuttársaság resiczai mezőgazdasági gépgyárában készült 4 lőerejü gőzcséplőkész1997 leteit, Sack-rendszerü, aczélőntéstt ekeffővel ellátott e k é i t é s egyéb mezőgazdasági eszközeit.


nagyméltóságú

m. kir.

minisztérium Központi

földmivelésügyi

és az

anyagi Hitelszövetkezet

Dr.

Országos

erkölcsi

mogatása

tá-

mellett

G A L O T I T S

Z O L T Á N

A Magyar

Szövetkezeti Jog cz. m ü v e , m e l y a s z ö v e t k e z e t e k r e v o n a t k o z ó ö s s z e s jogszabályokat tárgyalja é s a z összes szövetkezeti eszme minden barátja számára

nélkülözhetetlen kézikönyvül szolgál Ezen m ü útmutatóul

szolgál:

a szövetkezetek alapítására, jogviszonyaira, a közgyűlés, igazgatóság és felügyelőbizottságra, ezek tagjainak jogaira, kötelességére, felelősségére stb. A m ü á r a portomentesen Kötve 7 K 2 0

megküldve 6 K 2 0 fillér.

fillér.

Megrendelhető

a Köztelek kiadóhivatalában Budapest, IX,, Ül-ut 25. C s . M á g o c s i u r a d a l o m Tibor telepéről b o c s á t j a a z idei

áruba

csemegeszőlő-, mustés törköly-termését. Csemegefajok: fehér és alexandriai muskotály. Borfajok: s z l a n k a m e n k a , kövi

olasz dinka.

chasselas,

rizling,

Mindezekre nézve készséggel az 4242

piros

erdei,

szolgál

uradalmi

Utánnyomat nem dijaztatik.

chasselas

mustos

fehér,

felvilágosítással intézőség.

Magyar királyi államvasutek. Üzletvezetőség Debreczen. 16424. szám. II. Pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasutak Nyiregyháza-csapi vonalán levő Demecser és Kisvárda viziállomásokon építendő egy-egy elsőrendű II. osztályú uj vizállomási épület építési munkáinak végrehajtására ezennel nyilvános pályázatot hirdetünk, melyre a kellőleg kiállított és felbélyegzett ajánlatok legkésőbben f. évi julius hó 23-ik napja déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak debreczeni üzletvezetőségének titkárságánál benyújtandók. Később érkező ajánlatokat nem fogunk figyelembe venni. Az épületek tervei, a szerződési tervezet és a feltétfüzetek a m. kir. államvasutak debreczeni üzletvezetőségének pályafentartási és építési osztályában, valamint az Ungvárt székelő osztálymérnökségi irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők és ugyanott az ajánlati szöveg és az ajánlati költségszámítás dij nélkül megszerezhetők. Az ajánlatok borítékai a következő felírással látandók el: Ajánlat a Demecser és Kisvárda állomásokon építendő vizállomási épületek munkáira. Bánatpénz fejében legkésőbben f. évi szeptember hó 22-én délelőtti 11 óráig rolezszázkorona teeddő le készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapin tban a debreczeni üzletvezetőség gyüjtöpénztáránál. __ készpénzben befizetett bánatpénz után kamat nem követelhető. Az értékpapírok a budapesti illetve a bécsi tőzsdén jegyzett utolsó napi árfolyam szerint, de a névértéket meg nem haladó értékben fogadtatnak,el. Az üzletvezetőség fenntartja magának az ajánlatok közt a szabad választás jogát, Debreczen, 1901. julius hó. Az üzletvezetőség.

JKALMAR VILMOS: < ^

Budapest, VI. ker., Teréz-körut 3. sz.

a csehországi

4

Thomas-müvek

magyarországi

•

vezér-

képviselője a j á n l :

^

^ T h o m a s f o s z f á t l i s z t e t (ThomassaM), £ *

„Martellin" dohánytrágyát,

•

< Eredeti stassfurti kálisók és kainitot. • •4 A műtrágyák béltartalmáért szavatolok. • ^

Pontos

é s lelkiismeretes

kiszolgálás.

Kizárólag elsőrendű

magyar erdélyi f a j igás ökör és növeadék marha gazdag választékban kapható

LÁSZLÓ TESTVÉREK Nagy-lklódon posta- távírda- és vasutállomás i Kolozsvár közelében.

^

54

SZAM.

11-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK

1901. • JULIUS

O u p e r foszfátok •waasmJ--

1179

Knuth

állati és ásványi eredetűek,

"

HO 18

Károly mérnök és gyáros.

legolcsóbb

foszforsavas t r á j f y a s i e r minden talajra. fiyors

vetéseknél,

semmi más foszforsavakkai nem pótolható Ajánlok továbbá: Csont liszt cl, Chilisalétromot, k é n s a v a s aramonlákot, kálisót, kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t kapás és kalászos növények alá, t h e m e n a u i szab. s z u p e r t o s z f á t gypszet herések trágyájául és az istállótrágya konzerválására; t a k a r m á n y m e s z e t stb. bárhova v e r s e n y k é p e s áron szállít a l e g s z i g o r ú b b tartalomszavatolás m e l l e t t Kénsav- és » CS f * T T "B® A T W Ludenbu g-Themenau ö műtrágyagyár " ** " és Lisse'c Rostok m.

Központi iroda: I F r á i g f a * ,

Heinrichsgasse 27.

Üsző, tinó és sertés eladás. Saját nevelésű bonyhádi fajta egyéves 12.üsző és 13 linó, továbbá 95 kis-jenői fajta anyasertés bérlet lejárata folytán e l a d ó . 4259 Az üszők kiváló t e j e l ő egyedek ivadékai. L

ő

w

y

B U D A P E S T , VII. ker., Garay-utcza 6—8. szám.

hatásért kezessér, legnagyobb eredmény.

N é l k ü l ö z h e t e t l e n a z őszi

J e n ő ,

F

e

l

s

ö

-

A

l

a

p

.

Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closettek, szivattyúk, vzerömüvi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és petróleum váladékból nyert gázok értékésittsét m czélzó készülékük létesítését, városok, índójy házak, nagyobb épületek és gyárak számára. Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek. Legjobb minőségű káagyag-csövek raktáron.

Magy. kir. államvasutak..

Pályázati hirdetmény. Az alulirt igazgatóság a magy. kir. államvasutak részére a jövő 1902. évben illetőleg 1904. év végé g x következő anyagból, felmerülő szükségletének szállítását biztos táfti kívánván, < zen tel nyilvános pályázatot hirdet, ra- P- L Festékek, vegyi szerek és különféle aTjajok ; nevezetesen: Szár,.z és olajfestékek, rovarirtó por, csiszoló :ái'uk, máró nátron, sziksó,'fertőtlenítő viz stb. II. Olvasztó-bélyegek. A kiírás tárgyát képező egyes czikkeket előtüntétő jegyzékek, melyek egyszersmind ajánlati mintákul szolgálnak, valamint a' szállításokba vonatkozó részletes módozatok, valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők és a mögy. kir. államvasu' ák igazgatósága anyag és leltár beszerzési (A III. s«akosztályánál) Budapest, VI., Andrássy-ut 73. sz. II. eto. 47. ajtó szám ingyen kaphatók. A szabályszerűen kiállított ivenkint egy koronás magy. kir. okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepessételve legkésőbb f. évi julius hó 25-ik déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak anyag és leltár beszerzési szakosztályában átadandók illetőleg posta utján oda küldendők és a boríték ezen külczimmel látandó el: . Az ajánlott áruk egy évi értékének 5°/o-kal felérő bánatpénz, készpénzbén vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban legkésőbb f. évi julius hó 24-iki déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak főpénztáránál leteendő. Bánatpénz nélküli vagy később benyújtott ajánlatok, valamint olyanok, melyek nnm pontosan és részletes módozatok betartása mellett állíttatnak ki. Budapest, 1901'. junius hóbaöv " Az igazgatóság

„HAZÁNK

m®< politikai, társadalmi és közgazdasági napilap

• § •

t

julius elsejével uj előfizetést nyitott.

mm< ©H<4 mm< • H M

A „ H a z á n k " a pártpolitikától független napilapja a magyar gazdáknak,

•m<

mely a nemzeti iermelés, a nemzeti munka érdekeinek érvényesítéséért és védelméért küzd és küzd a

mm<

•m< •MM

mm< •m< m%<

k ö z e l e t minden vonalon.

• H

•

• H

A „HAZÁNK" B U D A Y B A R N A s z e r k e s z t é s é b e n jelenik meg. Rendes heti melléklete a „ V A S Á R N A P " , két hetenként a „ S Z Ö V E T K E Z É S " van a „ H A Z Á M K " hoz mellékelve. Mindezen mellékleteket díjmentesen kapják az előfizetők.

Egész évre 3 8 korona F é l évre 14„-

Szerkesztőség és

Negyed évre 7 korona Egy hóra 3.10 „

kiadóhivatal:

• M < 1

mm< mm<

b* •

Budapest, VIII., Szentkirályi-utcza 28. szám, ®m®M9W®W< A A A A A Á A A B

L L •

p u r i í i k á c z i ó j á é r t

A „ I I A Z Á M K " előfizetési ára: iis^s

• m < • B T

• H

\

• O N

M 9 <

k mm<

•

• N

• • •

• N H * ® H

•

• H

m

|

mm<

• • B « B ®

• • • • • • B 9 B M 4 • B « B « B Q B * B * 4 B A Á A A A Á A A A A B

160

KÖZTELEK, 1901. JULIUS H0 '17.

WEISER J.

C.

Ajánlja egyetemes egyes és kétvasu aczélekéit legkiválóbb anyagból és legjobb kivitelben, az egyetemes ekékhez alkalmazható összes felszerelvényeit, boronált és egyéb talajmivelü eszközeit. f f

55. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

SÍK ís lieoyes talajhoz egyaránt alkalmas.

* kenfics. V e r s e n y f l u i d . idulís, valamint rokkantság esetéb kitűnőnek bizonyult. 12 •t szer, több nagyobb uradalomnál, valami gazdáknál kipróbálva; már több év óta ig jó eredménynyel használtatik. Kapható a feltaláló és készítőnél,

•ARAGÓ

Magyarország legjobb sorvetögépeit, szabadalm. kiváltható kapacsuklyokkal. Homokos talajhoz a „ZALA DRILL" különösen e czélra készített és kitűnőnek bizonyult vetosarukkal lesz ellátva, n v n u r r i l A Imeritökorongos sorvetőgépeit ,lr flltl IlU 1 A leszállított áron. TTJT A "lVTXj , r P' rdsz. egykerekű kézi kapáit és! , i T J - i A i \ ü l J - toltögetöit 20 korona árban.

ODON

T ő t - K o m l ő s Békés-megye, f tégely Csüdsömörkenöcs 2 koroi

:zzi ::

„HOLLINGSWORTr

SZIVATTYÚK MÉRLEGEK minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. I i e f f j o l t b srniwiüii- és fecnder-tömlőlt. JHiidenféle csövek. Árjegyzékek

ingyen és bérmentve.

legújabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Eir.bermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság s2ivattyu- és mérleggyártásra.

W.GARVES?S,Wien

kosárbetétek

I.,WaIlfischgasse 14. sz.

P Sclwarzeierptrasse f bddiUendő? B I U ^ Á T E ^

4

°

Földhaszonbérbeadási hirdetmény.

A m. kir. közalapítványi uradalom 1901. évi október 1-től a Temesvármegyében fekvő következő birtokait adja haszonbérbe, és pedig : a k e r e s z t e s i 6741553/i6oo holdas házilagos gazdálkodás kötelezettsége és időközbeni felmondhatás mellett 12 évi időtartamra, valamint a Liebling k ö z s é g határábani 979 1396/ieoo kat. holdat négyes nyomás melletti szabad gazdálkodásra és időközbeni felmondhatási jognak fentartásával 6 évi időtartamra. A haszonbérbeadás zárt ajánlatu versenytárgyalással egybekötött nyilvános szóbeli árverésen fog eszközöltetni, és pedig:

1901. évi augusztus hó IO-én délelőtti II ó r a k o r

a Buziás fürdőhelyen székelő közalap, ker. főtisztség hivatalos helyiségében. Ezen határnapra bérelni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy 1 koronás bélyeggel ellátott és kellő bánatpénzzel felszerelt irásos zárt ajánlataikat, melyekben á holdankénti megajánlott évi haszonbér összege számokkal és betűkkel kiírandó és kijelentendő, hogy ajánlattevő a bérbeadási feltételeket ismeri s azoknak magát aláveti, — borítékozva a fenti határidő előtt alólirott főtisztséghez nyújtsák be a kitűzött határnap előtti napig, mig a határnapon azok az árverési bizottságnak adandók át, a borítékra feljegyezvén, hogy az ajánlatot tartalmaz. Bánatpénzül a birtoktest minden holdja utján kettő (2) kor. csatolandó az irásos ajánlatokhoz vagy teendő le a szóbeli ajánlat megtétele előtt készpénzben vagy az állam által óvadékképesnek nyilvánított értékpapírokban. Oly egyének, kik gyámhatalom vagy gondnokság alatt állanak, úgyszintén a kik az uradalommal szemben hátralékos tartozatban vannak vagy bármi czimen perben állanak, az árverésből ki vannak zárva. Elkésve érkezett vagy utóajánlatok, valamint kellően ki nem állított vagy fel nem szereltek, figyelembe vétetni nem fognak. Az ajánlattevők közti szabad választási jog az uradalomnak fentartatik. A részletes haszonbéri feltételek alólirott fötisztségnél valamint a csákovai és a törökszákosi közalap. uradalmi ispánságánál a szokásos hivatalos órák alatt betekinthetők vagy érdeklődök saját költségükön másolatokat is vehetnek. Buziáson, 1901. évi junius hó 24-én. A. k i r . k ö z a l a p , g a z d . k e r .

főtisztség.

56. SZÁM 11-IK

fiVFOLYAM.

1181

KÖZTELEK, 1901. JULIUS HÓ 20.

B á r á n y » # # • • g y a p j ú t legjobban értékesít szennyes, úsztatott vagy gyárilag mosott állapotban

Első magyar gyapjumosó és bizományi részvény-társaság az

vasútállomás: B u d a p e s t - Lipótváros.

1901. Temesvári kiállítás I arany-, 2 ezüst-, I bronzérem. 1901. Marosvásárhely, ekebemutatás. 6 diszokmány é s I é r e m . NyAri évad. WjT J T V ¥ T^r w Alakult 1856. ^ ^ W XM J S á GAZDASÁGI G É P G Y Á R A ajánlja: Legjobb kézi és lókapálókat l rfsa,hub2zT

Kwizda Ferenc János

ÍSgi'SsSSffJS'. 5 Í S

karlileti gyó*»zer*sx Korneuborgr, B«c» malUtt.

Nyári évad. Xiám Alakult 1856. MOSOJMJAIN

Töltögetöket íJepLiS Osborne-féie hírneves fűkaszálókat, aratógépeket és kévekötőket, szénagereblyéket, járgányos cséplékészleteket, rostákat, konkolyozólat.

i r aagyVbb e ? a m e r f e « l t i s e i előtt és ut&n, tová o u u i i u k , rindulá.ok és Inak merev.érénél stb. Sp.sitt « lovakat kiváló telj esitvényelcr. az idomító

VaWdi o»k íöflti Tédiegrygyol kaptató az Osztrák-Majyar-

Főraktár:

Háromezer hold kitűnő

BUDAPEST, VI., Váczi-körut 57/a.

ártér birtok bérbe adó

M T Ijegojal»l» árjegryié& kiTánatra ingyen.

a kemecsei vasúti állomás közelébeú; részletek megtudhatók 4175

GANZ és TÁRSA

Lázár Kálmán urnái Budapesten.

Petróleummal benzinnel

és

gazdaság (BÁNKI

adómentes

hajtott és CSONKA

motorok czéljaira szab.

rendszere).

M e c h w a r t - f é l e gó'zekék és petroleumekék. Hengerszékek, k ö j á r a í o k és teljes jp malomberendezések. Részletes árjegyzékeinket k í v á n a t r a megküldjük.

Turbinák. — Villamos világítási és erőátviteli berendezések. 79

Nyíregyházán.

Lovak és

szarvasmarháknak, JENCSVÍLMOS, Budapest, II., Széna-tér I. i; meggátolja a úgynevezett puKUSUuaji. A . i * a SS k o r o n a . jraktírj Dp. Egger „Nádor^ gyógyszertárában, Budapei

1150

SS

1224 KÖZTELEK,

1901. JULIUS

H Ó 27.

58. SZÁM

11 -IK

ÉVFOLYAM.

Kévekötél"

géparatás mellett, h a marokrakóval aratunk é s a gabonát a Bellám-féle kévekötelekbe kötözzük, 33°/o a r a t á s i költség m e g t a k a r í t á s érlieto e l a k é v e k ö t ő - a r a t é g é p munkájával szemben, inert a fenti kéveköteleknek használata 78°/o-al olcsóbb, mint a kévekötő-ara.tógéphez szükséges manilla zsineg. De nagy a megtakarítás a kézi aratásnál is, mert a B e l l á n - f é l e kötelek 8 5 % - a l olcsóbbak a zsuppkötőknél és 9 7 % - a l o l csóbbak a gabonából csavart kötőknél. Csak az a gazda használ tehát mai napság még zsupp vagy gabonakötőket, a ki a B e l l á n - f é l e köteleket n e m ismeri, vagy n e m számol a költségekkel. A számok ugyanis, melyek e tárgyban kiadott prospectusomban minutiosus gonddal és a gyakorlatnak is leljesen megfelelőleg állíttattak össze, — fényesen bizonyítják a fentebbi állítást és kéveköteleim fölényét.

Tessék prospektust és árjegyzéket kérni. Kimerítő árjegyzéket dohányzsineg é s az összes gazdasági kötélárukról u. m. istrángok, kötöfékek, rudalókötelek, zsákok és ponyvákról (háziipari készítményekről is) készségggel és ingyen küld, nagyobb megrendeléseknél jutányos ajánlatot tesz '

B E L L Á N

22' átmérővel, 20 m. magas vastoronynyal és vízszivattyúval

olcsón eladó

M e t t e r n i c h Sándor berezegné uradalmi felügyelősége B I A , Pestmegye.

fLanz

4243

H e n r i k * Mannheim.

Németország legnagyobb és legjelentékenyebb gyára

gözcséptögépekbeti is I

M Á T Y Á S

kender- é s kötéláru ipartelepe BACS- CSÉB.

Pályázati hirdetmény. Az alulírott igazgatóság a magy. kir. államvasutak czéljaira szükséges mintegy 12.700 métermázsa neutrális olaj szállítását biztosítani kivánván, ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A szállításra vonatkozó részletes módozatokat magában foglaló „ Ajánlati felhívás" valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál, az országos iparegyesületnél, a m. kir. kereskedelmi muzeum igazgatóságánál, valamint a magy. kir. államvasutak üzletvezetőségénél megtekinthető és a magy. kir. állemvasutak anyag- és leltárbeszerzési (A/III.) szakosztályánál (Budapest, Andrássy-ut 73. II. em 44.) az ajánlattételre szolgáló űrlappal együtt kapható. A pályázati feltételek kiegészítő rézzét képező általános szállítási feltételek a magy. kir. államvasutak budapesti nyomtatványtáránál szerezhetők meg. A szabályszerűen kiállított, ivenkint egy koronás magy. kir. okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve és borítékban ezen felírással „Ajánlat 35.395. számhoz, ellátva legkésőbben f. évi julius 23-iki déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak anyag- és leltárbeszerzési szakosztályában átadandók, illetve posta utján ugyanoda beküldendők. •Bánatpénz gyanánt az ajánlott mennyiség értékének 5%-a készpénzben vagy íllami letétekre alkalmas értékpapírokban az ajánlatok benyújtására kitűzött határidőt megelőző nap déli 12 óráig az alulírott igazgatóság budapesti főpénztáránál Később benyújtott ajánlatok, valamint az olyanok, melyek nem pontosan és nem a részletes módozatok betartása mellett tétetnek, valamint az olyanok is, a melyekre nézve az előirt bánatpénz le nem tétetett, nem vétetnek figyelembe. Budapest. 1901. junius hóban. A magy. kir. államvasutak igazgatósága. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

Kétségkívül a jenlenkor legtökéletesebb gépei, a legújabb javitássokkal. Magyarországi vezérképoiselet és raktár: D é n e s B., B u d a p e s t , VI Váczi-körút 61,

Most jelent meg.

vágóhídi statisztika alapján pályadíjjal jutalmazott ér-

Gazdasági intéző,

elsőrendű szakéi 6 kerestetik, bérgazdaságba vasút mellett, Síögrraclmegfy«beu. Csakis gazdasági főiskolát végzett egyének ajánlatai vétetnek figyelembe, kik Ausztria vagy Németországban töltött hosszabb idei gyakorlatot intenzív gazdiságban kimutatni tudnak és lehetőleg a magyar nyelvet is birják. - A bérlet ideje 12 ív. - Az állás .jól javadal

Kévekötelek gyorskötözéshez fagombbal

Breuer Albert

V

közvágóhidi felügyelő állat-

Érdekes!

Most jelent meg!

Siép!

Hasznos!

Kis-Székely pusztulása". Regény a magyar szabadságharcz idejéből. Irta: Péterfy Tamás. A teljes regény (200 oldal, 24 szép képpel diszitve) á r a 1 K o r o n a (portó 20 fillér). Szinte jól esik a magyar olvasó szivének, ha a sok selejtes idegen regény olvasása után egy érdekes magyar regényt olvashat, melynek története szabadságharezunk dicső idejében esik. Ajánljuk mindazoknak, akik
PÉTERFY TAMÁS,

Budapest, IX., (Köztelek)

(A Magy. Orsz. ÁllatorvosEgyesület kiadványa). A i> ii 1 k o r o n a p:rtómentes megküldéssel 1 k o r . l O flll.

mesterséges borok

Ludvifl Machofsky bécsi göz-kötélgyftra. 3970 Wien I., Operngasse 4.

terménytisztitó rostáimat.

készítésének

I. dij, állami aranyéremmel.

forgalomba hozatalának tilalmáról szóló

Minden szemes termény súly és nagyság szerinti szétválasztásához, h e r e m a g v a k a r a n k a m e n t e s i t é s é h e z , vető magkészitéshez a legmesszebbmenő követelményeknek megfelelnek. Érdeklődőknek részletes ismertetést és árjegyzéket bérmentve küldök.

Törvény. Magyarázó jegyzetek kel ellátta: Dr. LÖNYAY FERENCZ. Ára 80

kr.

Bellán Sámuel r o s t a k é s z í t ő , a 13413. sz. szabadalom tulajdonosa S Z A R T A S , (ÍSékésmegye). 4096

1191 5 7 . SZÁM. 11-IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1901.

JULIUS

HO

24.

A M B —AB LU A I U •P ^Ó ^ T U D A P E10. S Tszám. , v., B Akadémia-utcza A legjutányosabb árakon a j á n l : Olíva gépolajat, repczeolajat, ásványkenőolajat, hengerolajat, lámpaolajat, petróleumot, kocsikenőcsöt, sűrített gépkenőcsöt, olvasztott szinfagygyút, kenőszappant, kékkövet, kénvirágot, Baffia-háncsot, saponáriát, creolint, carbololeumot, fedóllakkot, zsákot, ponyvát, miitrágyát és minden e szakba vigó czikket. Továbbá: Disznózsírt, szalonnát a legolcsóbb napi árban. Szalonnáról lerázott sót. Mezőgazdasági vetőmagvakat, szavatolt j ó minőségben. K»

„CERES" BUDAPEST.

—

m . R•

Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánságra készséggel szolgálok.

Tenyészjuh eladás. A Kis-Lángi gazdaságban jutányos áron eladatik részben vagy egészben a tenyésztés feihagyása folytán az összes

Rambouillet faj juhállomány mely áll: 4 0

k o s ,

888 anya, 230 két éves anya, 232 egy éves anya, 246 anya bárány, 268 két és egy éves ürü 235 ürü bárányból. Bővebb felvilágosítással a gazdasági intézőség szolgál ICis-Lángon utolsó Lepsény, Fejérmegye.

r i l O P F E K SAMU mezőgazdasági gépraktára B u d a p e s t , V . k e i . , Y'áczi-körut 52. szám. Ajánlja mérsékelt árokon a jelen idényre

S A C ti l í

elismert kitűnő gyártmányait Aczélekéit, Vasboronáit;

Strgrubbereit,

eszközeit. Ez alkalommal különöseri felhívja a t. gazdaközönség b. figyelmét az általa képviselt DEERING-íéle a v U á S " aratógép gyárának

fűkaszálógépeire,

marokrakó és kévekötő aratógépeire,

valamint egészen Q7CIU ARVIIITn é s szénaforgató gépeire, mely gépeket telaczélból készült O t t B A t l T UJ I U j e 8 jótállás mellett szállítja jutányos „rakott. Bizonyítványok fenti gépekről, kimerítő árjegyzékek és készséges felvilágosítások

mmmmm

w

—

Pályázati hirdetmény. A magy. k'r. államvasutak igazgatósága az 1901. évi november 1-től 1901. évi deczember hó végéig terjedő időre évenkint szükséges 1000 métermázsa calcium carbid szállitása iránt ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A kiirt évi mennyiség csak megközelítő szükségletet képezvén, az igazgatóság fenntartja magának a jogot, hogy' ezen mennyiségnél egy negyeddel többet vagy kevesebbet rendelhessen. Az ivenkint egy koi késő'.b 1901. évi augusztu „ gatósága anyag- és leltárbeszTzési szakosztályánál benyujíandók vagy postán oda beküldendők. Bánatpénz gyanánt az ajánlott anyag értékének 5°/0-a legkésőbb 1901. évi augusztus 9-én déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak budapesti főpénztáránál leteendő: Szán tásra nézve mérvadók és kötelezők a 122,291/96. sz. általános szállítási feltételek. * A pályázatra, valamint a szállításra vonatkozó egyéb részletes módozatok, úgyszintén a minőségre vonatkozó feltételek az ajánlati felhívásban foglaltatnak, mely az igazgatóság anyag- és leitárbeszerzési szakosztályában, valamint az üzletvezetőségeknél és a hazai ipar- és kereskedelmi kamaránál betekinthető. Az ajánlati felhívás az ajánlatot tenni szándOkozóknak a fent nevezett anyagés leltárbeszerzési szakosztály által ingyen adatik ki, vagy kívánatra postán megküldetik. Budapest, 1901. évi" julius hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik).

KÖZTELEK,

1184

66. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

1 9 0 1 . J U L I U S H Ó 2Ö.

HALDEK magnagykereskedése

Budapest,

Gőzekekészlet

mit

hordképesség

Károly-körut 9. sz.

Uj fűkaszáló „Darling"

' ^ ajánl: eredeti norinbergi

Tarlórépamagot KÖLEST, világos hosszuszálu

R a p h i á t w i s m e r t legjot>lt> I s i v i t e l b e n

UMRATH és TÁRSA mezőgazdasági gépgyárosoknál

BUDAPEST, V., Váczi-körut 60. Grófi b i r t o k

3000 kg. horderejű százados, toló sulylyal 4 méter hosszú, 2 méter széles.

Cíalgdcz, Jíyitram

ócska marhamázsákat uj marhamérlegekre. Minden mérleg törvényesen hitelesítve öt évi jókarban tar3902 tás mellett.

I,

Becserélek

POHÁNKÁT, szürke és piros

e-H

O

Q

1

Q 5S5

a +3

SS

v

X

Hansen Chr.-féle

sajtojtó ojtó por, ojtó tábláV, v a j fostékok, ^6ajtf«ték«k,

Falrbanks Mérleg és gépgyár-

rósívénytársaság.

Váróul iroda é« r a k t á r B u d a p e s t , i n d r i i i r - s t 14

Ajánlatok „IVieht ü b e r 1 0 J a h r e alt" j e l i g e alatt német n y e l v e n í rva a k i a d ó hivatalba k é r e t n e k . Széna

PICII

BERTÁ-nál

DÉNES MANÓ mérlegmüszerész B U D A P E S T , VII., Dohány-utcza

78.

Dunántulra íj magyar holdanként 10 mm. termő, erös szálú, igen^szép, a toponári gazdaságban már kapható. Tudakozódhatni BallMí Jrtzscf ispánnál,

AGRIGÜL

kitűnően bevált óvószer a szőlőkerti rovarok, levéltetvek, hernyókellen, ugyszinte a vetemények, ültetvények és virágok, különösen a szőlővessző szénaférge (Cochylis Ambiquella) ellen. A növényre ártalmatlan. Ár . és használati utasítások kívánatra ingyen.

4 drb Hídmérleg

postakosaralmra,

magas csiraképességü

könnyű járásban, teljesítésben és tartósságban még- megközelítőleg sem éretett el más gyártmányoktól. Vonóerőszükséglet25—50°/o-al - csekélyebb, mint másoknál.

3 drb Marhamérleg 1500 klg. hordképességü erős vaskorláttal 2Va méter hosszú lVs m. széles

P o s n a n s k y é s Strelitz Budapest, V I . , Podinaniczky-u.

magyarázatokkal látva, egy

el-

füzetben.

uóló 1SB4. íii III. Bnfajaikk, • végrehajtására vonatkozó Ara M n u n t t i bttld«u*t

F.Fenderl&Co. szappangyára 3863

Aszfalt, Fedőpapirlemez, Kátrány, Carbolineum, Carholsav, Creolin-t stb. legjobb

T B I E S T ,

27.

Gyár: Erzsébetfalva.

miniszteri rendelet,

minőségben, jutányos

árak

mellett.

Via Limitanea 1. Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

ELADUNK ém

kitűnő minőségű

kölcsön adónk

terményzsákot 85 fillértől kezdve

JTTYNIA" POHYYAKAT, I Mugyaroi-szSg, liomá• -*» í s OrosTOrsaág-rtSüsére gyártja

I Eredt E. & Co.,

TERMÉNY

ZSÁKOT repezeponyvákat fetv? k" cBOn°b b k^me lett

KOHNÍSTÜ

zsák és ponyva gyárt raktár BUDAPEST, V. Béla-u. 5. i sekély

.ScJeffltoj^íM gépgyár, Budapest, Andrássy-ut 15 Ajánlják általánosan Ismert, rl czélokra szolgáló t. Arjegy«ék ín«y.'r.

Különleges

kénezö- szemüveg és bizományi üzlete wiEar gazdasági termény tőzsde, ajánlkozik termények eladására, (legjobb ajánlatok)

300 fillérért '•-méterét vásárolhatnak a

FISCHER-féle

Irta K. Ruffy Fái. Ara portómentes küldéssel 1 f o r i n t ÍO k r a i o z t r .

Jégeső ellen a Farkas és Faragó-féle

zsák- és ponyvagyárban, Budapest, Wagy k o r o n a - u t c a 1 8 .

Minták ingyen és bérmentye. Eladó i fővároshoz közel egy szép, tényelmes urilak, gazdasági fületekkel, nagy konyhakeit is gyümölcsössel. Esetleg ivi bérletbe is kiadható. Tulaj-

ügynöki | Legegyszerűbb kezelés. " Olcsó telep. '

vízhatlan, tiszta lenponyvát

A sertés javítása és hizlalása • H gazdák és hizlalók használatára, ara

Ulmann & Hahn,

optikai intézet 3911 STUTTGART,

ZISKA ííos-fcély

JÓZSEF György

tóbb gabna minőségű t i z e d e s és százados-; hidmérlesretet. A budapesti gabna- és értéktőzsde szállítója. Gyár és iroda: Bpest, Eötvös-u. 43. sz. Alapíttatott 1872. Javítások pontosan. Ár jegyzék béimenhe.

k o m o l y a n v é d e k e z ő hegyközségek és szőlőbirtokosok által a legjobbaknak elismerve.

Legolcsóbb lövés!!] Hatása legerélyesebb. Gyár és kísérleti lövőtelep :

BUDAPEST, VI., iász-utcza 33. sz. Ismertető füzet ingyen és bérmentve. Államilag segélyezve, j

56.

SZÁM.

11-IK

KIS HIRDETESEK. KÖZTELEK,

ÉVFOLYAM.

Hirdetési ár 15 szóig 6 0 fillér, ezen felül minden szó 4 fillér, kövér betűkkel minden szó 8 fillér beiktatásonként. A legkisebb hirdetési dij 6 0 fillér.

1901.

B e t ö l t e n d ő á l l á s o k r a vonatkozó hirdetéseket csakis a h i r d e t ő czimén e k kitételével közlünk. ® a r K I S H I R D E T É S E K ELŐRE FIZEXEH9ŐK. " M

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS.

Gazdasszonyi Jánosné,

Piispök-

Gazdatiszt elméletileg ós gyakoris képzett, 20 éves gyakori, bármikori, belépésre i keres; elmenne csépié idényre kisegiteni. Czim

JULIUS

HO

Xffedasd, posta SzepesOlaszi. / 4183 Egy elméletileg és gyakorlatilag képzett, 23 éves, izr. vallású, erélyes

Főkertész jOimölcsészet, szóiéi irtészet ós kertépiszel

^ első' m-adalmTb48 két év óta gyakorlatilag és irodai teendőkben nyer kiképv á ^ ok1óber4hóZtia.ére ^meg-

'magyarországi nagyobb ura-

Gazdasági Írnoki állás. Nagyobb urada'omban k é t grazdasági í r n o k i á l l á s betöltendő. Pályázni óhajtók bizonyitványmásolatokkal felszerelt folyamodványaikat „0. Y. 834'" alatt H a a s e n s t e l n é s V o g l e r (Jaulus és Tsa czéghez Budapest, Dorotlya-utcza 9. I. em. intézzék. Csakis gazdasági tanintézetet végzett oly keresztény nőtlen fiatal emberek vétetnek figyelembe, kik már néhány évi gyakorlati működést képesek kimutatni. 4251 Ispán. Teljes gyakorlati és képzettséggel birő, c

vagy nagyobb 'gazdaságban

Adai földmives iskolát jeles sikerrel végzett, 21 éves, nőtlen, róm.

séseket^ .1900. alatt a kiadó-

rendelkezik' Mgédtf"'u^'jíu't

Számtartói állást keres azonnali belépfsre ezMkkaí rendelkező egyén,''ki kettős könyvvitelben tökéletesen jártas, mérlegképes, a teljesen birja. Több évig egy nagyobb uradalomban legnagyobb^megelégedésre^ mint

llltf a^kfadóhivatalba kére? Szőlökezeló'i á l l á s t keres október elsejére, esetleg,újévre, egy 22 éTes fiatal ember, ki szőlészeti tanfolyamot végzett, s onnét jó bizonyítványokkal rendelkezik, Érti a borászatot-és kissé á virágkertészetet is. 30—40 korona havi fizetés és teljes elHtás mellett, olyan telepet óhajt nyerni, hol az amerikai

Zenta, Báesmegye. ^

ezte; czukorrépa,

A hódmezővásárhelyi gyári moslékkal való e tejgazdaság rendben ta 1901. szeptember els< esetleg: 1902. január jétől alkalma z ftst het Hollaender Jenő Uf ságában Szepes-Nádas posta Szepes-Olaszi. A tevő tartozik, kimutatni felvidéki gazdaságban szepesmegyei viszonyo is "erős, tót nyelvet tökél birja. — Fizetése 400 1 készpénzben, 24 pozsony: gabona, 20 mótermázsi gonya, 1 tehéntartás, l lakás, világitás, só.

ÁLLÁST KERESŐK.

Lezőgazdaság ninden ágápi teendőkkel séggel válaszol az igazgatí A békés-csabai i. kir. fölmives iskolát szet smber hó végén több elméli leg és főkép gyakorlatile

Vöröstarka tinó és üszó teljesen prima, 1—2 esetleg 3

Eredeti kosok mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók

Gróf Herberstein Albert 313i uradalmi igazgatóságánál Strilfek, Morvaország.

I

Hanna vetőárpa

Nagyméltóságú őrgróf

mig a készlet tart lOOkgként 19 koronáért kapható vasúti állomásainktól.

Pallavicini Sándor ur Gazdatiszt,

Nagyobb jászig kezelőjének ajánlkozik

kath? a gazdwág minden' ágágazdaságban, állattenyésztés, kinek igen jó bizonyítványai delkezik, mielőbbi belépésre állást lteres. KauozióvaHs ren-

Aiánlatoka^^tvesz^Hoffnann

van, beszél magyarul és tótul. Szikes megkeresések a kiadóhivatalba kéretnek. 4198

Földmives-iskolát vég ett, 31 éves, nős, r. k. vallású egyén, 8 évi yyakorkeres' bármikori belépésre; esetleg cséj>lési idényt is elfogad. Szíves megkeresések Görög Imre, Ludas, ^HevesGazdatiszt, gazdasági és állatorvosi akadémiit végzett, ajánlt szakgőzeke - czukorrépa culmrában és a gazdaság többj ágak-

Bud'apes*' N^fetej'ts^utca^fsz. 3. ajtó. 4214

rambouillet juhászatából tisztavérii, fiatal

Hires zalai

tenyészrák

rambouillet

M^al^lHlTCr^íforH.

feleséges n ö v e n d é k végzi junius hó végén. Mindannyi egyszerű földmives, ki a gazdaság és szőlőmis-eiés minden ágában jártas. Egy közülök vinozellériskolát is végzett. Ezeket igénybe venni óhajtók forduljanak a Ibér m e g j e l ö l é s e ^mellet az iskola

Eladó

mindszencalgyöi uradalma

F I S C H E R IZIDOR, Zala-Egrerszegen. Asztali rákok árjegyzéke in-

vagy segédUpü'áÍlást keres

uradalmi^ kertész,^kertészeti

A gróf Esterházy-féle csákvári földmives-isk o l á t több. a katonasoro-

Megvételre kerestetik 6 darab 2 éves lör mangalicza-teny atok ár és hely megiel Wttsyel«s«|éliez" Hé

Rambouillet

szet minden ágában gyakorlattal tir, nevezetesen, zöldség, virág és rózsatenyészk éi melegágyak

ehhez hasonló állást keres.

Botos ispán íivatalbán. 4215

karba, jövedelmezővé teszi, mindenrőt pontos elszámolás, megjegyzem, hogy a tulajdonosnak feltételeimet el kell fogadni, a mi semmi tekintett en személyemre neji Vagy tára vagy gazdatisztde vasszorgalmam, erélyes vagyok és minden tekintetben Ajánlatok „jlmbiczitfs

33 éves korlattal bitó gazdatiszt, ?be-

Intelligens

Telivér yorkshirei S > T évesmanyákS( eladók.

, 1899. t , 1900. .

4?28

Gazdatiszt,

1, grófi uradalomba szói •lépésre kerestetik. A tok bizonyi ványmásoli il „8eg5dtiszt" jelige

Eladó a kistapolcsányi főherczegi uradalomban tenyésztés feloszlatása ^iatt ^teája .Juh:

JŐ

írnok segédtiszti állást keres egy keezenVtSenVévi gy^korlatmegk^resések" Grosi' Áron8

dóézí'ménts^kezelL'At^Uető állását, januárban^ hagyhatja Azonnali alkalmazást nyer egy megbízható, ügyes és józan életfi gazdatiszt, ki már nagyol b gazdaságokban ?olt alkal-

Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban.

Csak oly levelekre válaszolnnk, melyekkel -válaszra szükséges levélbélyeget vagy levelezőlapot küldenek.

Földmives-iskolát jelesen végzett, szerény igényű 19 éves, keresztény, erélyes sáagban?Uást kereTozimaW-

negyedéi

1185

20.

ÁLLATOL

Vöröstarka

Csonoráű—SMorfalva, 901. julius hó ÜRAD. FÖINTÉZŐSÉG.

t i n ó é»

Ü S Z Ő

YEGYESEK. Építkezéseknél és trágyázásra

meszet M I S MÁRKUS FIAT entgál 8(VTszprémmegye.)

legprímább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való Skrök eladására és későbbi szerződésre legolcsóbb árért vállalkoznak WEILE^ $ i \ m \ Kis-Czelli kereskedik. Tenyészsertés eladás. Egy 30 éves sertésállomány gazdaság felosztása miatt elaió. Levelek Scbwarcz B ii-talanhoz, Kornádi pályaudvarra ezimzendők. 4192 Ürttket kétszáz-négyszáz darabot vesz, páll gazdaság, posta Aranyos^.

növendék

ökör

és üsző b o r j a k a t

üg} sin én legprímább Iaktftni való é« J á p m o s SkfShet

Haszonbérbe

veszek

4 órányi távolságban, vasútállomáshoz közel. Ügynökök kizárva. Ajánlatok feltételek közelebbi megjelölésével

1224 KÖZTELEK,

1901.

CŰZEKÉKET, árak

mellett

szállít

manila

Közlekedés

vasúton

kévekötő fonalat magyar kenderből k g . - k é n t 115 fillérért, minden aratógép szerkezetnek megfelelő gombolyagban. Ugyanott g a z d a s á g i k ö t é l á r u k és valódi k e n d e r z s á k o k jutányos árban kaphatók.

javítóműhely. és villamos

kévekötőfonalat

k g . - k é n t 125 f i l l é r é r t , valamint egy külön eljárással a czélnak époly jól megfelelően előállított több nagy uradalomban kipróbált

BUDAPEST-KELENFÖLD""«!»"" Iroűá, raktár,

ÉVFOLYAM.

A Szegedi kenderfonógyár részvénytársaság Szegeden ajánl a r a t ó g é p e k h e z való ismert kitűnő minőségű

JOHN FOWLER & Co. í S i ^

11 -IK

= = = = = javítására. = = = = = RAKTÁRON TART: mindennemű mezőgazdasági gépeket és eszközöket, u. m: vetögépekgt, rostákat, ekéket morzsolókat, szeeskavágókat 3241 J á i g á n y o s - é s - t í s a - t i - b ó cséplőleészle-fceke-b. Raktáron tart: kijavított gőzcséplökészleteket, valamint az Első Magy. Gazd. gépgyárban készült aj gözcséplőgarnlturákat. Csereüzletek köttetnek. — Mérsékelt árak, kedve 8 fizetési feltételek.

és

é s legolcsóbb

5 8 . SZÁM

BUDAPEST, Kijztelek-utcza 6. tz. Üllöi-ut mellett.

GÖZ-UTIMOZDONYOKAT szerkezettel

HÓ 2 7 .

TAKACS O S Z K Á R gőzeséplHkészletek gr^pg-y&rn

GÖZ-UTIHENGEREKET 8 legtökéletesebb

JULIUS

vasúton.

O R E I H Smesei T EésI iparvasutak N é s gyára. E O P P E L Iroda:

B U D A P E S T , Gyár:

Felső

erdősor

Szt.-Lőrincz

24.

szám.

nyaraló.

Szállítanak : T e l j e s

berendezési! és

m e z ő g a z d a s á g i vasutakat

m o z d o n y

lé*

ü z e m r e .

Állandóan raktáron tartanak használt, de t e l j e s e n üzemképes á l l a potban levő vasúti berendezéseket. Pályaberendezések, valamint kocsik és gőzmozdonyok b é r b e a d a t n a k . K é p e s m i n t a j e g y z é k k e l é s részletes költségvetéssel ingyen és bérmentve szolgálunk.

IttcCORUIICK

H A R T E N T E V C Í

H A C H I N E (Chicagói

Kévekötő aratógép , Fükaszálógép =2Köszörükészülék

x;

C O M P A l í

aratógépgyár.)

„Daisy" marokrakó aratógép Szénagyüjtö gereblye és Kévekötöfonal gyártmányai.

^ ^ g jye j „/v>. O m'W

vásároljon, mig gépeinket nem árainkat nem kérdezte I

Olcsó P

g

tartulókrószek Tessék

William

óriási

mintakönyvet

s

kérni!

J. Stillman

B u d a p e s t , V., V áezi-ut
látta

raktára.

igazgató 30.