XI. el˝oad´as: Webes eszk¨oz¨ok ´es szolg´altat´asok
2012. november 16.
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
Mir˝ol lesz sz´o?
Email kliensek Domain regisztr´al´asa Blog l´etrehoz´asa RSS kezel´ese Creative Commons (CC) anyagok haszn´alata
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
Email kliensek
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
Email kliens program
Lehet˝ov´e teszi: Postal´ad´aban l´ev˝o levelek el´er´es´et (´es let¨olt´es´et) ¨ Uzenet szerkeszt´es´et ¨ Uzenet elk¨uld´es´et egy levelez˝o szervernek N´epszer˝u asztali email kliensek p´eld´aul a Microsoft Outlook, Mozilla Thunderbird, (Apple) Mail. L´eteznek webmail kliensek is, ezek webalkalmaz´ask´ent megval´os´ıtott email kliensek.
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
Webmail kliensek A webmail lehet˝ ov´e teszi, hogy egy b¨ ong´esz˝ o programban egy weboldalon kereszt¨ ul ´erj¨ uk el a leveleinket
El˝ onyei: Tetsz˝ oleges internet el´er´essel ´es megfelel˝ o b¨ ong´esz˝o programmal rendelkez˝ o g´ epr˝ ol el´erhetj¨ uk a leveleinket ´ aban er˝ Altal´ os backup v´ edelmet biztos´ıtanak a nagyobb webmail szolg´altat´ ok a leveleink sz´am´ara T¨ obb ilyen szolg´altat´ o kiv´al´ o spam-sz˝ ur˝ ovel rendelkezik
H´ atr´ anyai: Internet kapcsolat hi´ any´ aban nem tudunk hozz´af´erni a leveleinkhez (b´ar a Gmail p´eld´aul k´ın´al offline mode lehet˝os´eget is) Lass´ u internet kapcsolat eset´ en esetleg nem megfelel˝o a szolg´altat´as m˝ uk¨ od´ese A levelek nincsenek a mi ”tulajdonunkban”, mivel azokat a szolg´altat´ o t´arolja, nek¨ unk csak hozz´af´er´es¨ unk van a leveleinkhez Ez k¨ ul¨ on¨ osen akkor v´alhat probl´em´av´a, ha elvesz´ıtj¨ uk a fi´okunk feletti rendelkez´est, ´es nem rendelkez¨ unk tov´abbi p´eld´anyokkal a leveleinkb˝ ol XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
Biztons´agi ´es privacy megfontol´asok A webmail szolg´altat´ ok eset´eben privacy-vel kapcsolatos k´erd´esek is felmer¨ ulnek, mivel a szolg´altat´ ok nagy mennyis´ eg˝ u adatot t´ arolnak a felhaszn´ al´ okr´ ol Tov´abb´a egyes webmail szolg´ altat´ ok figyelik a levelek tartalm´ at, egyr´eszt a hat´ekonyabb szerveroldali spam-sz˝ ur´es ´erdek´eben, m´asr´eszt annak ´erdek´eben, hogy c´elzott rekl´amokat tudjanak megjelen´ıteni (pl. Gmail). Szint´en probl´ema a nagy amerikai webmail szolg´altat´ok eset´eben, ´ hogy azok a c´egek az Egyes¨ ult Allamokban m˝ uk¨ odnek, ez´ert az ottani t¨ orv´ enyi szab´ alyoz´ as ´ ertelm´ eben b´ armikor utas´ıthat´ ok az egyes felhaszn´al´ ok teljes postafi´ okj´anak a tartalm´anak az ´atad´as´ara (ak´ar a felhaszn´al´ o tudta n´elk¨ ul is), f¨ uggetlen¨ ul a felhaszn´al´ o nemzetis´eg´et˝ ol A k¨ ovetkez˝ okben t´argyaland´ o SMTP, POP3 ´es IMAP4 protokolloknak mind van titkos´ıtott megval´ os´ıt´ asa is
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
P´eld´ak webmailre
Yahoo mail Korl´atlan t´arhely Google mail (Gmail) F´orum-hozz´asz´ol´asszer˝u elrendez´ese az email-v´alt´asoknak Gmail labs (pl. k¨uld´es visszavon´asa)
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
Az email k¨uld´es ´es fogad´as h´arom alapvet˝o kliens oldali protokollja B´ar vannak m´as szabv´anyokat haszn´al´ o kliensek ´es szerverek, az al´abbi h´arom protokollt nagyj´ab´ ol minden levelez˝ o kliens ´es szerver k´epes kezelni SMTP (Simple Mail Transfer Protocol): a levelek k¨ uld´es´ere szolg´al´o protokoll, push technol´ ogia, amely felt´etelezi, hogy a k¨ uld˝o ´es fogad´ o oldal is folyamatosan el´erhet˝ o a h´al´ ozaton, ez´ert nem igaz´an alkalmas a levelek let¨ olt´es´ere (ami ´altal´aban szakaszos hozz´af´er´est felt´etelez) POP3 (Post Office Protocol): a legelterjedtebb levelek let¨olt´es´ere szolg´al´ o protokoll, pull technol´ ogia, a kliens jellemz˝oen csak r¨ovid id˝ ore kapcsol´ odik a szerverre, am´ıg let¨ olti a leveleket IMAP4 (Internet Message Access Protocol): a levelek let¨olt´es´et ´es szerveroldali manipul´al´ast egyar´ant lehet˝ ov´e tev˝ o protokoll, alkalmaz´asa sor´an a kliensek gyakran folyamatosan a szerverre csatlakozva maradnak XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
K¨ul¨onbs´egek a POP3 ´es IMAP4 protokollok haszn´alata k¨oz¨ott I.
POP3: Csak egy kliens csatlakozhat egyszerre egy adott postafi´okhoz A leveleket let¨olti a kliensoldalra, ´es t¨orli a szerveroldalon (b´ar van lehet˝os´eg arra is, hogy meghagyja a szerveroldalon is a leveleket)
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
K¨ul¨onbs´egek a POP3 ´es IMAP4 protokollok haszn´alata k¨oz¨ott II. IMAP4: Lehet˝ ov´e teszi, hogy egyszerre t¨ obb kliens csatlakozzon ugyanahhoz a postafi´ okhoz A let¨ olt¨ ott leveleket nem t¨ orli a szerveroldalon (viszont vigy´azni kell, mert a kliens oldalon v´egzett v´altoz´asokat be´all´ıt´ast´ol f¨ ugg˝oen ´atvezetheti a szerveroldali fi´ ok´allapotra is, ´es ´ıgy nem sz´and´ekoltan t¨ or¨ olhetj¨ uk a leveleinket onnan is!) Lehet˝ ov´e teszi a szerveroldalon k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o ´allapotinform´aci´ok t´arol´as´at a levelekkel kapcsolatban (olvasatlan/olvasott, stb.) Lehet˝ ov´e teszi a levelek egyes r´eszeinek k¨ ul¨ on t¨ ort´en˝o let¨olt´es´et is (pl. csak a levelet a csatolm´any n´elk¨ ul)
Az asztali email kliensek ´es webmail kliensek egy¨uttes haszn´alata eset´en az IMAP4 protokoll alkalmasabb a k¨ul¨onb¨oz˝o levelez˝ofel¨uletek k¨oz¨otti ¨osszhang fenntart´as´ara XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
T¨obb email fi´ok kezel´ese egy email kliensb˝ol
Mi´ert ´erdemes esetleg a k¨ul¨onb¨oz˝o email fi´okjainkat egy kliensb˝ol kezelni? Kev´esb´e k´enyelmes kezel˝ofel¨ulettel rendelkez˝o email fi´okjainkat k´enyelmesebb fi´okb´ol is kezelhetj¨uk Nem kell bel´epni sok k¨ul¨on fi´okba, ha egyszerre sok k¨ul¨onb¨oz˝o emailc´ımet haszn´alunk
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
T¨obb email fi´ok kezel´ese egy email kliensb˝ol: asztali email kliens
Import´aljuk az egyes fi´okokat az asztali email kliens¨unkbe ¨ Ugyelj¨ unk r´a, hogy milyen el´er´est (POP3 vagy IMAP4) ´all´ıtunk be aszerint, hogy h´any g´epr˝ol ´es hogyan szeretn´enk el´erni a fi´okjainkat
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
T¨obb email fi´ok kezel´ese egy email kliensb˝ol: webmail kliens V´alasszuk ki, hogy melyik fi´okba szeretn´enk a t¨obbit aggreg´alni ´es azokat onnan kezelni, ez lesz a f˝o fi´okunk ”Fapados” ¨osszekapcsol´as: ´ ıtsuk be a t¨ All´ obbi fi´ okban, amiket be szeretn´enk csatorn´azni a f˝ o fi´ okunkba, hogy onnan automatikusan minden lev´el tov´abb´ıtva legyen a f˝ o fi´ okunkba (vagy ´all´ıtsuk be a f˝ o fi´ okunkban, hogy POP3 el´er´essel t¨oltse le a leveleinket a k´ıv´ant fi´ okb´ ol (ne felejts¨ unk el odafigyelni, hogy az eredeti fi´ okban marad-e p´eld´any a levelekb˝ol vagy nem), ha erre van lehet˝ os´eg) ´ All´ıtsuk be a f˝ o fi´ okban, hogy tudjunk levelet k¨ uldeni az becsatorn´azott fi´ okokhoz tartoz´ o c´ımekr˝ol is (fontos, hogy k´epesnek kell lennie erre a f˝ o fi´ oknak) XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
Domain regisztr´ al´ asa
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
Domain nevek kioszt´asa
Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) fel¨ugyeli a domain nevek kioszt´as´at Az ICANN ´altal illetve a legfels˝o tartom´anyokat (domaineket) fel¨ugyel˝o adminisztrat´ıv szervezetek ´altal akkredit´alt domain n´ev regisztr´atorokon kereszt¨ul lehet domain neveket bejegyezni A magyarorsz´agi legfels˝obb szerv, amely a .hu domain kioszt´as´at fel¨ugyeli az Internet Szolg´ altat´ ok Tan´ acsa
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
A .hu tartom´any
A .hu domain 1990 o´ta l´etezik Magyarorsz´agi regisztr´atorok: http://www.domain.hu/domain/ A .hu tartom´any domain n´ev szerverei (DNS server): http://www.iana.org/domains/root/db/hu.html A .hu c´ımek sz´am´anak n¨oveked´ese: http://www.nic.hu/statisztika/
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
A .hu c´ımek regisztr´al´asa eset´en Az angol .co.uk c´ımz´eshez hasonl´oan n´alunk is fenn vannak tartva az olyan v´egz˝od´esek, mint p´eld´aul gov.hu edu.hu co.hu video.hu info.hu shop.hu org.hu
Lehets´eges ´ekezetes bet˝uket tartalmaz´o domain neveket is bejegyeztetni
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
Domain n´ev regisztr´aci´oja
A v´as´arl´o kiv´alaszt egy regisztr´atort a bejegyz´eshez, ´es onnant´ol az a regisztr´ator lesz az adott domain n´evhez hozz´arendelt regisztr´ator A k¨ozponti nyilv´antart´o adatb´azisban csak a domain n´evhez hozz´arendelt regisztr´ator m´odos´ıthatja a domain n´evre vonatkoz´o inform´aci´okat Domain nevet maximum 10 ´evre lehet bejegyezni Az egyes legfels˝oszint˝u domaineket fel¨ugyel˝o szervek a regisztr´atorokt´ol kapott inform´aci´okat el´erhet˝ov´e teszik a WHOIS protokoll seg´ıts´eg´evel
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
P´ar dolog, amire ´erdemes odafigyelni a domain neveink kapcs´an
Ha lej´ar a domain regisztr´aci´o, akkor el´egg´e probl´em´as vagy ak´ar lehetetlen lehet visszaszereznie azt az eredeti tulajdonosnak, ez´ert ´erdemes odafigyelni az oldalaink regisztr´aci´oinak id˝oben t¨ort´en˝o meg´uj´ıt´as´ara Lehets´eges v´altani regisztr´atorok k¨oz¨ott, ´am ennek ´atfut´asi ideje ak´ar k´et h´et is lehet, ´es ez´ert nem aj´anlatos k¨ozvetlen¨ul a domain regisztr´aci´o lej´arta el˝ott v´altani
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
A domain regisztr´atorok ´altal gyakran k´ın´alt tov´abbi szolg´altat´asok DNS hosztol´ as: sz¨uks´eges ahhoz, hogy a m´ar bejegyzett domain-¨unket meg tudj´ak tal´alni az interneten (eml´ekezz¨unk a DNS szerverek szerep´ere) Web hosztol´ as/Web t´ arhely biztos´ıt´ asa: egy megfelel˝o internetkapcsolattal ell´atott (´es ´altal´aban gondozott) szerveren helyezhetj¨uk el az oldalunkat, amit el´erhet˝ov´e szeretn´enk tenni a bejegyzett domain n´ev alatt Email hosztol´ as: a szolg´altat´o email szervert (vagy kiszolg´al´ast) biztos´ıt, aminek a seg´ıts´eg´evel a saj´at domain nev¨unkh¨oz tartoz´o email c´ımeket haszn´alhatunk
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
Blog l´ etrehoz´ asa
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
Blog l´etrehoz´asa
K¨ul¨onb¨oz˝o szolg´altat´okn´al ingyenes ´es fizet˝os csomagok k¨oz¨ul lehet v´alogatni T¨obb szolg´altat´on´al is lehet˝os´eg van a saj´at domain n´ev haszn´alat´ara (van ahol ez m´ar fizet˝os szolg´altat´as)
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
RSS kezel´ ese
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
Mi az RSS?
RDF Site Summary (gyakran Really Simple Syndication-nek nevezik): a gyakran friss¨ul˝o online tartalmak megoszt´as´anak egyik m´odja Az oldal u¨zemeltet˝oje az RSS feed (csatorna) l´etrehoz´as´aval lehet˝ov´e teszi, hogy a felhaszn´al´ok az adott feed-ekre feliratkozzanak az RSS feed olvas´ojuk seg´ıts´eg´evel, ´es ´ıgy an´elk¨ul tudnak ´ertes¨ulni az adott oldal tartalmainak friss¨ul´es´er˝ol, hogy meg k´ene nyitniuk az adott oldalt a b¨ong´esz˝oj¨ukben
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
RSS feedek l´etrehoz´asa
Yahoo! Pipes lehet˝ov´e teszi k¨ul¨onb¨oz˝o RSS feedek kombin´al´as´at ´es szem´elyreszabott u´j mashup feed-ek l´etrehoz´as´at
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
Creative Commons (CC) anyagok haszn´ alata
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
Mi az a Creative Commons (CC)? ”A Creative Commons egy a szerz˝o ´altal a m˝u mell´e adott jognyilatkozat (licenc), melyben a szerz˝o meghat´arozhatja, hogy m´asok (a m˝u felhaszn´al´oi) mit tehetnek szabadon a m˝uvel, ´es milyen felhaszn´al´asok eset´eben kell a szerz˝oh¨oz fordulni enged´ely´ert. A Creative Commons licenc alkalmaz´as´aval p´eld´aul k¨onnyed´en ´es k¨ul¨on¨osebb jogi j´artass´ag n´elk¨ul is enged´elyezheted az alkot´asod t¨obbsz¨or¨oz´es´et, ´atdolgoz´as´at vagy feldolgoz´as´at, meghat´arozhatod, hogy hogyan terjeszthetik alkot´asodat ´es/vagy hogyan kereshetnek p´enzt bel˝ole.” Forr´as: http://creativecommons.hu/?page id=2
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
A Creative Commons licencek fajt´ai A legfontosabb param´eterek, amiket be lehet ´all´ıtani egy CC licencben: Szabad-e kereskedelmi c´ elra felhaszn´alni az adott alkot´ast Szabad-e sz´ armaz´ ekos m˝ uveket k´esz´ıteni az adott alkot´asr´ol ”A rugalmass´ag azonban nem jelenti azt, hogy a Creative Commons ne a szerz˝ oi jog keretei k¨ oz¨ ott mozogna. A Creative Commons-szal nem hozhatsz l´etre olyan helyzetet, ami a szerz˝ oi joggal ellent´etes, ´ıgy nem tehetsz k¨ ozz´ e CC licenc alatt olyan m˝ uveket, melyek r´ eszben vagy eg´ eszben szerz˝ oi joggal v´ edett m˝ uveket tartalmaznak, ´es arra sincs lehet˝ os´eg, hogy Creative Commons licenc alatt a szerz˝ oi jog ´altal nem v´edett alkot´asokat (mint a t´enyeket vagy ¨ otleteket ) v´edj le.” (Forr´as: http://creativecommons.hu/?page id=2) XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
Hogyan keress¨unk Creative Commons alatt k¨ozz´etett k´epeket ´es zen´eket
Zen´ekhez p´eld´aul: https://creativecommons.org/legalmusicforvideos K´epekhez p´eld´aul: Google k´epkeres´esn´el a r´eszletes keres´esi be´all´ıt´asokn´al lehet u´jrafelhaszn´al´asra megjel¨olt k´epeket keresni Flickr.com ¨osszetett keres´esn´el lehet CC licenc alatt k¨ozz´etett tartalmakra keresni
XI. el˝ oad´ as: Webes eszk¨ oz¨ ok ´ es szolg´ altat´ asok
