X, Évfolyam. Budapest jimius hó 16, 47

X, Évfolyam.

47. <905.) szám.

B u d a p e s t 1 9 0 0 . j i m i u s h ó 16,

KÖZTELEK KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik mindem szerdán és sz«mbat*m. Ái •nxáfoi majyar gaxdas&gi •gyesület tagjai liiyei kapják.

As örsságo* Hagy. Gazdasági Egyesület tulajdona.

H«n U|«kaak~*léfizct6sl
AZ OMGB. KÖZLEMÉNYEI. Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1900. évi junius hó 26-án, kedden d. u. 4 órakor tartandó

rendkívüli közgyűlésére, mely a „Köztelek" nagytermében (Üllői-ut 25.) fog megtartatni. TÁRGYSOROZATA: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tág és jegyző kiküldése. 3. A választmány felhatalmazása arra, hogy az egyesület tulajdonát képező .Köztelek" budapesti székházát átépítethesse és a még meglevő üres telken uj épületet emeltethessen. 4. Felhatalmazás adása az igazgató-választmány 3 tagjának arra, hogy a fenti építkezések eszközölhetése végett az egyesület Üllői-uti 25. számú házára és telkére valamely pénzintézettől egy, legfeljebb 550,000 koronára terjedő és legfeljebb 50 év alatt évi 5 % százalékkal törlesztendő kölcsönt felvehessen és ebből folyólag a kölcsönkötelezvényt az egyesület nevében jogérvényesen aláírhassa és a bekeblezési engedélyt megadhassa. 5. Esetleges, ezen ügygyei kapcsolatos indítványok. Budapest, 1900. junius hó 8-án. Gróf Dessewffy Aurél, elnök.

Felhívás az OMGE. tagjaihoz. A m u l t évi és m i n d e n egyes tagn a k megküldött egyesületi „Évkönyvéből kitűnnek a z o n tagjaink nevei, akik egyesületünknél évi tagdijjal hátralékbanvannak. MAGYAR

MEZ

Ö GA ZDÁK ^

Miután d a c z á r a a közzétételnek, — tagjaink közül s z á m o s a n máig s e m tettek eleget hátralékos tartozásaiknak, — kénytelenek v a g y u n k a hátralékosok n é v s o r á t egyesületi ügyész ú r h o z b e h a j t á s végett áttenni. Megjegyezzük, hogy m i n d a z o k hátralékának b e h a j t á s á t az egyesületi ügyész u r fogja eszközölni, akik a f. évivel együtt 3 évi kamattal vagy évdijjal v a n n a k hátralékban. Felkérjük tehát tagjainkat, a m e n n y i b e n m a g u k a t a peres e l j á r á s n a k kitenni n e m akarják, — e h ó végéig tartozásaikat befizetni szíveskedjenek, — m e r t ellenesetben h á t r a l é k u k a j ö v ö h ó b a n az egyesületi ügyész által per u t j á n fog behajtatni. Igazgató.

Pályázat. Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" alapitó és évdijas tagjai részére tagsági oklevelet szokott k i a d n i . E z e n oklevél m ű v é s z i kivitelére súlyt helyezvén, — ezennel nyilt p á l y á z a t o t hirdet ezen oklevél r a j z á n a k elkészítésére. A legjobbnak talált oklevél 4 0 0 koronával fog dijaztatni. Az oklevél r a j z á n a k jelképeznie kell az egyesület alapszabályszerü működését, mely czélból az egyesület alapszabályai a pályázóknak rendelkezésére bocsájtatnak. Az oklevél n a g y s á g a : 6 5 / 5 0 c m . A pályázatok folyó évi augusztus hó végéig az „Országos Magyar Gazdasági

SZ Ö VE TKEZE

TE,

BUDAPES

T,

Szerke»zt5ség és kiadéhiTatai: B u d a p e s t ( K ü t e l e k ) , Cliői-ét SS. u i n Kéziratokat a szerkMrtfeég aUH küld vissza.

Egyesület" Igazgatóságához Üllöi-ut 25? (Köztelek) n y ú j t a n d ó k be. Forster Géza, az OMGE igazgatója.

Értesítés az OMGE. tagjaihoz. A úagyméltóságu földmivelésügyi miniszter u r k ö z b e n j á r á s á v a l a cs. és kir. h a d ü g y m i n i s z t e r u r a jégverés elleni károk meggátlása czéljából a viharágyuk töltésére szükséges r o b b a n ó lőpor beszerzését a budapesti, gyulafehérvári, kassai, k o m á r o m i és t e m e s v á r i tüzérségi szertáraknál, a nagyszebeni, beszterczeb á n y a i és pozsonyi íiókszertáraknál és t o v á b b á : az aradi m ű s z a k i tüzérségi kezelési osztálynál k i l o g r a m m o n k é n t 76 fillér mérsékelt árért engedélyezte. Értesítem t e h á t az „OMGE." t. tagjait, hogy a lőpor beszerzésére szükséges igazolványokat a titkári hivatalnál 4 0 filléres levélbélyeg b e k ü l d é s e ellenéb e n szerezhetik be. Igazgató.

Kitüntetett kiállítók, kiknek tartózkodási helye ismeretlen. Az I. szegedi mezőgazdasági országos kiállítás érmeit és okleveleit, a szövetségi iroda elküldvén, az alábbi kitüntetettek pontos czimét nem lehetett a bírálati jegyzőkönyvek alapján megállapítani. Felkérjük az illetőket pontos czimük közlésére, illetve az alább közölt czimek kiigazítására : Balog Sándor. Beliczay 'Ignácz méhész, Mátyásföld, Budapest mellett. Hanga Péter. Darvas Lajos és Imre, Kordács. Dorner János, Dlustus Alajos, Fritz

V. ker.,

ALIíO

TMÁNY-

Az A d r i a n c e , Platt & Co. new-yorki gyár A V.Vor m O P el villefranchei gyár világhírű világhírű „ E c l a i l * " peronospora fecskendőinek A d r i a n c e fűkaszáló „ L a T o r p i l l e " kénporozó- és A d r i a n c e marokrakó- és „ E x c e l s i o r " szénkénegező Adriancekévekötőaratógépeinek gépeinek kizárólagos magyarországi képviselete.

(a. aussigi Rézgálicz la. sublimált Kénpor Dr. Aschenbrandt-féle bordói és rézkénpor és mindennemű szőlővédekezési anyagok és szerek bevásárlási forrása. M a i i i i m n n k 36 o l d a l .

UTCZA

31.

sz.

940

KÖZTELEK, 1900. JDNIÜS

H0

16

Péter, Budapest. Galli János, Bulka. Langhoffer Samu, a főváros is megalkothatta volna a kérHorka. Móra István. Nyirák Gyula. Osers és Bauer Bécs. Ifj. Stálay Antal, Bered (Abaujm.). Tomajovszhy d é s b e n véleményét. Ede, Harsány. Veiohinger János, Uj motivumokat az ankét felmuAz alább felsoroltak részére ugyan elkül- tatni n e m fog, u j meggyőződéseknek s e m dettek az érmek és oklevelek, de azok rész- lesz szülője. ben hibás, részben elégtelen czimzés folytán Az a vészharangkongatás, amely a visszaküldettek : fővárosi malmok s az őrlési engedélylyel Auqusz Károly br., Szegszárd. Bajzáth Ignácz. Székelyhíd. Bardth Gyula, Csongrád. Bdcs György, egyszer spekuláló érdekeltség részéről Bánffy-Hunyad. Dr. Eltcr Vilmos, Temesvár. Filtscher hangzik, n e m fogja megzavarni a gazdaGyula, Kassa. Hegedűs József Toida. Herbert Lipót, R&hó, (Gömörm.). He.gath Henrik, Nagy-Gáj. Hoffmann társadalom nyugalmát, n e m fogja félreLajos, Szabadka. Hoffmann Viimos, Szabadka. Klein vezetni a közvéleményt. Zsigmond, Sajó-Szt. Péter. Lengyel Antal, Debreczen. Ehez még a barátság és j ó a k a r a t Gróf Nádasdy Ferencz. K.-Nyék. Ragályi Béla, DunaPataj. Mez György, Bács-Kula. Réthy János, NagyKőrös. S mogrin Sámuel, Apcz-Szántó.Sztankő Gusztáv. m á r ismeretes köntöse sem jó takaró, Szepes up. Debreczen. Újhelyi Lajos, Sámodup. Vaiszló. m e r t kilátszanak m a is a lólábak, a Dr. Talányi N. Köttöny (Pestm.). Yojdicsek Pál, Komárom. Walló János. Ó-tura (Nyitram.). Zeiler Géza, spekuláczió lólábai. Kaposvár{Somogym.). Gróf Zichy Miklós Bodókő-Váralja. Az ismert köntös az a frázis, hogy Végül felkérjük az egyes csoportok elnö- n e m az agráriusok, de a fővárosi malomkeit és csoportbiztosait, hogy ha a fenti kiállí- ipari érdekeltség a magyar gazdaközönség tók közül némelyiknek pontos cziméről tudo- igaz barátai s el fog következni az idő, mással bírnának, azt a szövetségi irodával amikor m a g a ez az általunk félrevezetett közölni szíveskedjenek. gazdaközvélemény f o g j a . k ö v e t e l n i az őrlési engedély visszaállítását. Sic! Igen jól v a n . De h a igy van, A gazda barátai. m i é r t oly türelmetlenek a fővárosi malmok ? Ha oly biztos, hogy visszasírjuk H a valaki valamely akár legitim, m é g az őrlési engedélyt, h á t v á r j u k m e g akár illegitim jövedelmi forrástól egyszerre elüttetik, bizony n e m szívesen ezt az időt. Bizonynyal ez lesz legnyugszik meg a b b a n s fűt-fát megmoz- f é n y e s e b b diadaluk s h a tévedésünket gat, hogy az elvesztett kincseket vissza- belátjuk, n e m fogunk k^sni mi sem a n n a k beismerésével. szerezze. Ez a türelem Részünkről a n n á l is E m b e r i t e r m é s z e t ü n k b e n rejlő törekvés ez, mely h a elvesztett jogok rekrimi- indokoltabb, m e r t a lisztkivitel fellendült s a régi a r á n y o k a t m u t a t j a , igaz ugyan, nálása, akkor tisztelendő is, de h a m á s o k kárával élvezett jogtalan elönyök vissza- hogy n e m c s a k a fővárosi, de a vidéki m a l o m i p a r közreműködésével is. kivánása, akkor visszataszító. Csakhogy mi értjük e türelmetlenUtóbbi beszámítás alá esik a b u d a séget s méltányoljuk is. A b u d a p e s t i pesti malmok m o z g a l m a az őrlési engemalomipar az őrlési engedély elvesztésédély visszaállítása érdekéken. vel m e g s z ű n t az az áralakító t á m p o n t Maga a m o z g a l o m ép oly jogosulatlenni, ami volt eddig, amikor a r o m á n lan, mint a m e n n y i r e indokolatlan. és szerb b u z a v á ^ n e n t e s behozatalával A osztrák k o r m á n y n y a l kötött egyezs vásárlásával Klein Gyula u r , a tőzsde m é n y szerint az őrlési engedély eltörölvezérszónoka kifejezése szerint, a fővárosi tetett s ez a rendelkezés 1907 deczemm a l m o k puhítani tudták az eladástól tarber 31-ig m a r a d érvényben. tózkodó m a g y a r gazdát. Ezzel a ténynyel m á r leszámolt a Nagyon jó kifejezés ez a puhitás. gazdaközvélemény, le a k o r m á n y , de le M e g m o n d ez e g y m a g á b a n m i n d e n t , többet maga a b u d a p e s t i tőzsde t a n á c s a is, mint száz vezérczikk, vagy szónoklat. m e r t ép hivatkozással az őrlési engedély A m a g y a r gazdát tehát puhítani eltörlésére, az idegen s k ü l ö n ö s e n szerb kell s ehez a legalkalmasabb eszköz a és oláh b ú z á k forgalmának a szabályokeleti államok „aczélos" b ú z á j a . zása tekintetében intézkedések szükségét Ezért jobb minőségű tehát a r o m á n látja fenforogni s e czélból ankét-tanácsés szerb b u z a a m a l m o k s z e m p o n t j á b ó l k o z m á n y t hív egybe. s z á r m a z á s ú n á l , m e r t utóbbi Mily ellentétet képez a tőzsde által a m a g y a r kezdeményezett ezen ankét a fővárosi n e m alkalmas a gazda p u h i t á s á r a . A malmosok egyik képviselője a m a l m o k által az őrlési engedély ügyéb e n k e z d e m é n y e z e t t s a főváros által fővárosnál folyó a n k é t e n sietett kinyilatkoztatni, az elhangzott jogos váddal egybehívott s vezetett ankéttel. Az egyik számol a változhatlan tény- s z e m b e n ; hogy a keleti államok b ú z á j á r a javítása nyel s le a k a r j a v o n n i a konzekvencziá- n e m a minőség, de az ár kat, a másik a j o b b a n k i h a s z n á l h a t ó s z e m p o n t j á b ó l v a n szüksége a fővárosi m a l o m i p a r n a k . drága idő pazarlásával lehetetlen állásp o n t o k védelmét tűzte feladatául. N e m n e h é z kitalálni, hogy a fővár o s n á l tartott ez értekezlet t u l a j d o n k é p e n egy m ü a n k é t , a m a l o m i p a r visszaélései, e l m a r a d á s a felett m a is siránkozók akcziója, amely s e m az ügynek, sem a f ő v á r o s n a k h a s z n á r a n e m válik. Az őrlési engedély kérdése m a telj e s e n tisztázott s m i n d e n a n k é t nélkül

Tehát a malter-eljárás megbukott. Ez m á r tarthatatlan a r g u m e n t u m , e n n e k az agráriusok fel n e m ülnek, a paritáselmélet sorsára jutott, kell t e h á t egy u j a b b ü r e s frázist előhozni a bőséges lomtárból a közvélemény táplálására. Árjavitás. Nagyon behízelgő szólam, k ü l ö n ö s e n n e k ü n k , gazdáknak tetszetős, s ki n e h i n n é el, hogy a m a l m o k n a k

47. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAÉ. azért kell az őrlési engedély, hogy az árakat javítsák, csakhogy abból az árjavitásból a z u t á n n e m k é r ü n k . Ez az árjavitás lefelé a puhitási elj á r á s segélyével folyik. Ha gazda tartózkodó, a fővárosi malom t a r t ó z k o d ó b b . s vásárolja a v á m m e n t e s oláh és szerb búzát, amig az áldozatra szánt magyar gazda meg n e m p u h u l a v á r a k o z á s b a n . Mert meg kell neki p u h u l n i a nemcsak a pénzszüksége miatt, de a malmok tartózkodása folytán bekövetkező árjavulás folytán is. A b u z a árának csökkenésével megtörik a gazda ellenállása s a m a l o m reá n é z v e javult árakon szerezheti be szükségletét. Itt t e h á t egy kis fogalomzavar m u tatkozik, a magyar gazda ismert barátai n e m elég világosan nyilatkoznak. Vagyis rövidlátónak hiszik a m a g y a r gazdát, hogy az á r j a v i t á s frázisa mögött n e m látja m e g az ár l e n y o m á s á r a irányuló szándékot. Ne ámítsák m a g u k a t a magyar gazda igaz barátai lehetetlenségekkel és ne higyjék, bogy félre vezetési törekvéseikkel n á l u n k sikert a r a t h a t n a k . Öntsenek tiszta bort a pohárba, n e kerülgessék az igazságot, h a n e m keressék azt ott, ahol az feltalálható, a magyar termelés érdekeinek igaz és h ü szolgálatában. E b b e n az i r á n y b a n számithatnak a gazdaközönség l e g m e s s z e b b m e n ő támogatására, de n e r e m é l j é k tőlünk a m a gyar termelés érdekeinek k ö n n y e l m ű és botor feláldozását a spekuláczió felélesztése érdekében. R. Gy.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovácsy Béla.

Tapasztalatok a tehenek tejeló'képességéról és a tejelés időszakonkénti eloszlásáról. Egy belterjesebb üzemü gazdaságot különösen ott, ahol a tej és tejtermékek értékesítésére kedvező alkalom kínálkozik, alig lehet elképzelnünk tejelő tehenészet fentartása nélkül, m i v e l a belterjes üzemnek- mintegy alapját képező változatos termelés csak a takarmánynövények különféle nemeinek kiterjedtebb termelésével karöltve vehető foganatba, — már pedig a nagyobb mennyiségű takarmány értékesítése czéljából a haszonállattenyésztésnek különböző alakjai és módjai közül — kedvező viszonyokat feltételezve — élső sorban a tehenészetek fentartása, ezzel kapcsolatban esetleg a tenyészállatok nevelése mutatkozik legjövedelmezőbbnek, eltekintve az olyan gazdaságok hizlaldáitól, melyekben a gyáripari melléktermények a hizlalást olcsóvá, a termelést jövedelmezővé teszik. Olyan tehenészetekben, ahol a tejtermelés tenyészállatneveléssel kapcsolatosan történik, a tehenek tejelőképességének fokozása nagy jelentőségű, nemcsak a nagy mennyiségű tej értékesítése folytán elérhető magas jövedelem produkálása, hanem az állatok, illetve a tenyészet ebbeli jó, tulajdonságának fejlesztése, általánossá tétele szempontjából is. Még inkább kikristályosodik ezen körülmény fontossága a tenyészállatneveléssel nem foglalkozó, csupán tejtermelésre alapított tehenészetekben, mivel c "

4 7 . SZÁM. 10-IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1900. JUNIÜS H ó

16.

első sorban és kizárólag a termelt tej mennyiségétől függ. Ezen szempontokat figyelembe* véve közelebbi érdekkel bir reánk tenyésztőkre nézve a tehenek tejelőképességének, a tejelés időszakonkénti eloszlásának ismerete. Alkalmam lévén egy 20 darabból álló tiszta pinzgaui fajta tehenészet pár évi tejtermelési és egyéb tenyésztési adatait részint saját tapasztalataim, részint a rendelkezésre álló pontos törzskönyvek alapján összeállítanom, azt hiszem, n e m fogok felesleges munkát végezni, ha ezen tapasztalatokból, illetve adatokból levont következtetéseimet és az ezen idő alatt elért eredményeket röviden nyilvánosságra hozom, a tenyésztésre vonatkozó mindazon dolgokkal együtt, melyek speczialiter a pinzgaui f a j t a tenyésztésére vonatkoznak s a tehenészetek beállításánál, jövedelmező fentartásánál támpontokat szolgáltatnak.

számítva, h a b á r feltételezhető, hogy ennél valamivel többet fogyasztottak. Azonban ha a tejhozamot nem élősúly szerint, h a n e m darabonként vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a nagyobb testű pinzgauiak évente átlagban 2027 litert, a kisebb pongaui tehenek 1873 tejet adtak, tehát az évi tejhozam-különbözet évente a pinzgauiak j a v á r a 154 liter tej, melynek értéke azonban nem fedezi az aránylag nagyobb élősúly után megkívánt tetemes takarmánytöbbletet, ugy hogy csupán a tejtermelést véve tekintetbe, a kisebb testű pongauiak tenyésztése mutatkoznék előnyösebbnek, azonban tekintettel arra, hogy a nagytestű pinzgauiak után rendesen jóval nagyobb testű állatok nyerhetők, melyeknek értéke bármilyen czélra eladva, jóval felülmúlja a kisebb testű, kevésbé mutatós állatok értékét, a nagyobb testű pinzgauiak tenyésztése ajánlatosabb.

Mindenekelőtt a pinzgaui tehenek évi t e j h o z a m á t vizsgálva, a tejelési adatokat ugy állítottam össze, hogy a tejmennyiséget 1899. j a n u á r 1-től deczember 31-ig számítottam, tekintet nélkül—a tehén loellési—idejére én egyéb körülményekre. Természetesen itt bármilyen eljárást követünk is, a helyes irány megtalálása igen nehéz, mert vannak tehenek, melyek az 1898. évben meddőn maradtak, ennélfogva szárazonállásuk időtartama, mely az egy évig meddőn álló teheneknél rendesen igen hosszú (3—4 hónap) szokott lenni, éppen beleesett a számítási 1900! évbe s igy a tejhozamot kedvezőtlenül befolyásolta; de viszont voltak esetek, hogy a tehén leellelt 1900. j a n u á r b a n és egész éven keresztül tejelt s igy a szárazonállás időszaka a másik év terhére ment át, ugy hogy a pontos adatokhoz jutás e tekintetben m a j d n e m a lehetetlenséggel határos ; éppen azért eljárásomnál azon elv vezérelt, hogy a két befolyásos tényező, mivel tényleg mindkettő körülbelől egyenlő mértékben fetmáll, egymásnak zavaró hatását megsémmisiti, vagyis elég megbírható adatokhoz juthatunk.

A tejelés időtartamának eloszlása a pinzgaui marhánál elég kedvezőnek mondható ; vannak tehenek, melyek a leellés előtti napokig fejhetők volnának, azonban az egy évig meddőn m a r a d ó tehenek mint a többi f a j táknál — 3—7 , hónappal a leellés előtt ela p a s z t á n a k ; tehenészetünkben az ellés előtti elapasztás t a r t a m a átlagban 70 n a p r a tehető. Természetesen, kihagyva a számításból az egy évig m e d d ő n m a r a d t teheneket, az eredmény nagyot változik, amennyiben az elapasztás időtartam átlaga csak 50 n a p o t tesz ki. Ezen szárazon állás után a tehenek átlagban 40 kg. sulyu borjukat ellettek, ami megfelel az anyák élősúlya 9 % - á n a k .

Az évi tejhozam mennyisége — mint minden fajtánál — igen tág határok között ingadozik, t. i. a tejelékenység csak részben fajtatulajdonság s a fajtának egyes egyedei igen eltérő mértékben birják a fajtatulajdont. Ismeretes dolog, hogy a pinzgaui f a j t a tejelékenység tekintetében nem vetekedik a Hollandiában és Angliában otthonos, b u j a füvü legelőkön tenyésztett tejelő marhafajtökkai, sőt a hegyi tejelő marhák között is csak a közép helyet foglalja el körülbelül 1800—2000 literre tehető átlagos évi tejhozamával. ' Gazdaságunk tehenészete ezelőtt mintegy két évvel szereztetett be két, elég jó hírnévnek örvendő hazai tenyészetből; hogy az alábbi adatok ennek daczára n e m mondhatók valami fényeseknek, ennek oka abban keresendő, hogy a vásárlásnál az egyedek tejelőképességére csak másodsorban voltak tekintettel, mig a főkivánalom az állatok gümőkórmentessége volt, vagyis csak tuberkulinojtásra n e m reagáló állatokat vásároltak, melyeknek nemesbítése, tejelőképességének fokozása a jövő feladatát képezendi. Nem mutathatunk fel kitűnő fejési adatokat azért sem, mert tenyészetünkben különös súlyt helyezünk a tenyészállatnevelésre, ami természetesen szoptatással való borjunevelés mellett tetemes tejfogyasztással jár. Áttérve a tejelési adatok megbeszélésére, azt tapasztaltam, hogy a pinzgaui f a j t á b a n a két jelleg — t. i. a pinzgaui és pongaüi — közül a kisebb pongauiak 380—420 kg. élősulyokhoz mérten aránylag több tejet adtak, ugy hogy a hozam az élősúlynak 2 7 1 — 5 9 0 % - á t , átlagban 4 3 0 % - á t tette ki; ellenben a 420 kg.-on felüli sulyu pinzgauiak élősúlyuknak 180—480°/o-át, átlagban 3 3 0 % - á t adták tejben. Az évi tejhozam kiszámításánál a borjuk által kiszopott tej is be van véve a fenti a d a t ó kban, egy b o r j u r a egy napra 6 liter tejet

„' Nem lesz érdektelen utána néznünk, vájjon a változó elapasztási időtartam volt-e befolyással a borjuk ellési súlyára, mert sokan ez okból a teheneket az ellés előtt 4— 6 héttel is elapasztják, hogy a vehemnek a tápanyagok iránt fokozódó igényei teljesen kielégitessenek s az a fejlődésben vissza ne maradjon. I 1 1

2 A leellés előtti elapasztás 1

1 s «fl "i. 3 II. 5 III. 3 IV. 2 1

| s |

tartami

If Elléselőtt 15—20 nappal „.20-70 ,t , 70^-100 ' „ „ „ 100—120 „

43 41 34 44

HÍ 9"3% 10% 9 6% 7-2%

Én a fenti kimutatás szerint a teheneket az elapasztási időtartam szerint négy csoportba osztva figyeltem meg és azon következtetésre jutottam, hogy a maguktól el n e m apasztó teheneket elegendő a leellés előtt 2 — 3 héttel elapasztani, ennél hosszabb ideig tartó szárazon állás különösen jól tejelő teheneknél tetemes veszteséggel jár, mert a tej képződésére fordított tápláló anyagot a b o r j ú m á r fel n e m használja s az legnagyobb részben a tehén testi tömegének gyarapítására fordittatik, ami pedig a különben is megfelelő tenyészkondiczióban levő állatoknál annál kevésbé kívánatos, mivel az a n y á n a k tulkövér állapota n e m befolyásolja kedvezően a vehem kifejlődését. Sőt tovább m e n v e arra is tud esetet minden gyakorlati gazda, hogy egyes tehenek folyatási ideje n e m lévén feljegyezve, a leellés napjának ismerete hiányában a tehenek az ellés legközelebbi tüneteinek mutatásáig, vagyis az ellés előtti napokig fej ettek, mindannak daczára a borjuk egész rendes fejlődésüek voltak, amely körülmény határozottan a r r a enged következtetni, hogy a v e m hes tehenek az általuk felvett tápanyagoknak csak azon részét fordítják tejképzésre, a mely mennyiség a borjuk táplálása után még feleslegül m a r a d . Ebből kifolyólag azonban téves volna azt hinni, mintha a teheneknek szárazon állása egyáltalán felesleges, mivel az utóbW két hétben m á r a tehén annyira elnehezedik

941 és olyan állapotba jut, hogy annak a fejésekkel való n a p o n t a többszöri háborgatása, izgatása csak hátrányos hatással l e h e t ; továbbá a m á r ekkor nyerhető aránylag kevés, néha n e m is egészséges t e j alig érdemes a kifejésre, — végül pedig nem ritkán tapasztalható, hogy a szárazon n e m álló tehenek a leellés után oly kevés tejet adnak, hogy a borjaikat is alig képesek táplálni és csak fokozatosan hosszabb idő alatt érik el azon tejhozamot, melyet rendesen elérni szoktak, ugy hogy „amit nyerünk a réven, elveszítjük a v á m o n " . A fenti kimutatásból is látható, hogy az I. csoport borjai daczára a 2 —3 heti szárazon állásnak, még nagyobb súlyúak a többi csoport borjainál, csupán a IV. csoportnál látunk a súlyban egy kg. súlytöbbletet, ami annak tudható be, hogy az azon csoportban levő két tehén igen nagy élősulylyal bir s igy annak megfelelőleg valamivel nagyobb borjut ellett. Természetesen a borjuk súlyára nemcsak az elapasztás időtart a m a , h a n e m az egyes tehenek számos külső és belső tulajdonsága és még számos m á s körülmény befolyással lehetett, ami a nyert adatokból is világosan kitűnik, — mindannak daczára ezek alapján is állást foglalhatunk a melleit, hogy amennyiben a szárazonállás időt a r t a m á n a k szabályozása tőlünk van függővé téve, azt 2 — 3 hétnél hosszabbra semmi indok alapján nem kell szabnunk. A mult év folyamán teheneink átlagban 315 n a p o n át fejettek s ezen tejelési időszak alatt adott egy tehén átlagban — a b o r j ú által kiszopott tejet bele n e m számítva — 1660 liter tejet, melyből egy n a p r a esik átlag 5*2 liter tej ; a borjuk által kiszopott tejet figyelembe véve pedig, az évi átlagos tejhozam darabonként 1950 liter, melyből a tejelési időszak egy n a p j á r a 6'2 liter tej esik.. Mint látjük, a pinzgaui m a r h a a hegyvidéknek, a hol tenyészkerülete ki van jelölve, egy igen megfelelő állatát képezi, mert elég SZÍVÓS, kitartó voltánál, alkalmas testalkatánál, nem kitűnő, de elég jó tejelékenységénél és a többi nyugoti hegyi tejelő marhákhoz viszonyított csekély igényénél fogva, az ilyen hegyvidéki viszonyok közt, bármely m á s szarvasmarhaféleséggel kiállja a versenyt és igen jól értékesiti nemcsak a vele megetetett takarmányt, h a n e m a nem túlságosan magasan fekvő hegyi legelőket is, a mely utóbbi czélt pedig más, kevésbbé kitartó, igényesebb állattal elérni alig volnánk képesek. Az adatok feldolgozásánál különös tekintettel voltam a r r a is, hogy a tehenek milyen fokban apasztanak a leelléstöl, illetve a tejelés maximumának elérésétől kezdve és hogy mennyiben befolyásolja a borjuknak szoptatással való felnevelése az elapasztást a mesterséges borjuneveléssel szemben, mert sokan vannak, akik a mesterséges táplálással járó ezen veszteséget kicsinylendőnek tartják. Ezen körülmény megismerése különös fontossággal bír a csupán tejelésre vásárolt tehenek bevásárlásánál is, amennyiben ennek alapján tájékozhatjuk magunkat arról, hogy bizonyos időben leborjazott tehén körülbelől mennyi ideig lesz tejelésre h a s z n á l h a t ó ; b á r e tekintetben bizonyára igen nagy eltérésekkel fogunk találkozni, mégis több ideirányuló kísérlettel meggyőződést szerezhetünk az egyes fajták ezirányu képességéről. Nézzük tehát első sorban, milyen befolyással van a borjuk szoptatása a tejelés további alakulására, szemben azon esettel, mikor a borjuk n e m szoptattatnak. Tehenészetünkben a borjut n e m szoptató tehenek n a p i tejhozamuk m a x i m a m á t kivétel nélkül a leelléstöl számított 2—3-ik h ó n a p b a n érték el, a tejhozam kevés ingadozással átlagban egyenlő volt a leelléstöl számított 2—6-ik h ó n a p b a n , elapasztottak az elléstől számított 7—11-ik h ó folyamán fokozatosan átlag fejenként napi 4"8 liter tejet. Ezzel szemben a borjut szoptató tehenek, melyek átlagban 102 napig szoptattak,

942 napi tejhozamuk m a x i m u m á t csak az 5 ik-hónapban érték el, a t e j h o z a m kevés ingadozással egyenlő volt a 4 — 8 hónapban, apasztottak az elléstől számított 9 — 1 2 hónap alatt szintén 4-8 liter tejet. Már most a fenti adatokat egybevetve, a következő eredményre j u t h a t u n k : 1. mivel a n e m szoptató tehenek már az ellés utáni 2—3-ik, ellenben a szoptatok csak az 5-dik h ó n a p b a n érték el tej hozamuk m a x i m u m á t , fel kell tételeznünk, hogy a borjuk szopása alkalmával a tőgyre gyakorolt sajátszerű izgatás folytán a tejhozam az elléstől kezdve nemcsak 2—3, h a n e m 5 hónapig emelkedett, tehát már itt határozottan tejtöbbletről van szó. 2. A n e m szoptató tehenek lejhozama az elléstől kezdve körülbelül 6 hónapig, ellenben a szoptatóké a 8-ikig egyenlő volt, vagyis a szoptatás a tej apadásának kezdetét két hónappal hátráltatta s igy tejtöbbletet eredményezett, a mely többletkülömbözet az összegyűjtött adatok átlagai szerint kiszámítva, egv n a p alatt m i n d e n tehénnél az első hónapban (elléstől kezelve szoptatósoknál a 7-ik hó) 0 6 litert, 30 n a p alatt 18 litert, a második h ó n a p b a n (elléstől kezdve szoptatósoknál a 8-ik hó) átlag n a p o n t a 0 8 litert, 30 n a p alatt 24 litert, összesen t e h á t egy b o r j a s tehén a két h ó n a p alatt (a 7-ik és 8 ik hó) átlagban 42 literrel adott több tejei, mintha borjait mesterségesen nevelve, nem szoptattuk volna. 3. A fen'iekből láthatjuk azt is, hogy a nem szoptató tehenek (7., 8., 9 , 10., 11.) <=? 5 h ó n a p alatt apasztottak el napi 4 — 8 litert, ellenben a b o r j a s tehenek (9., 10., 11., 12.) = 4 h ó n a p alatt apasztottak ugyanannyit, t e h á t itt — mivel mindkét csoport ugyanannyi tejet apasztott — a borjas tehenek j a v á r a eső külömbség azonos a m á r javukra felvett 7—8-ik havi többlettel. Ugyanitt kitűnik, hogy a n e m szoptató tehenek 11 hónapig, a szoptatok 12 hónapig voltak fejhetők, tehát itt azon egy egész havi tejhozam-differencziáról van szó, melyet a szoptató tehenek az apasztás megkezdése előtti 8-ik hónapban adtak, ez pedig a n n á l kevésbbé kicsinyelhető, mert az apasztás előtti hónapban a tehenek aránylag elég sok, az évi átlagot jóval felülmúló mennyiségű tejet adnak ; de ha csak az évi átlagot veszszük is alapul, melyet teheneinkél — a borjuk tejét nem számítva 5'2 literben vettünk fel naponta, az egy havi eredmény (30X5 2) = 156 liter tejkülönbözetet szül, melyhez hozzáadva a már kimutatott 42 liter többletet, a szoptatás javára megállapítható összes külömbözet évente és darabonként 198 liter tejet tesz ki, figyelmen kivül hagyva azon differencziát, mely azáltal származik, hogy a nem szoptató tehenek tejhozama csak a 3-ik, a szoptatóké ellenben az 5-ik hónapig emelkedett az éléstől kezdve. Tehát ebből is láthatjuk, hogy, a borjuk mesterséges táplálására való áttérés már csupán ezen szempontból is megfontolandó, mert nagyon kérdéses m a r a d : vájjon az ilyetén mesterséges táplálással j á r ó esetleges jövedelmi többletet nem-e emésztik fel duplán ezen határozottan hátrányul betudható körülmények, melyek nagyobb állomány mellett tetemes összegnek megfelelő differencziát képviselnek. Végül szándékom volt kiterjeszkedni azon kérdés tanulmányozására is, vájjon az időközben 1—2 évig meddőn maradt tehenek tejelése eltart-e az ellés közeledtéig, vagy pedig az apasztás a vemhességi álapot bebekövetkezte nőikül is beáll bizonyos időben. Erre nézve azonban érdemleges számításokat n e m végezhettem, mivel csupán egy tehenünk volt, amely két évig, kettő 18 hónapig n e m borjazott, ezek közül a két 18 hónapos t e j e lése hasonló menetű volt a többi b o r j a s t e h e - . nekével, az apasztás is csak az ellést megelőzőleg 3 hónappal következett b e ; ellenbén a 2 évig meddőn m a r a d t tehén tejelése egészen abnormis eloszlású volt, amennyiben a z | elléstől kezdve 13 hónapon keresztül m a j d n e m j mindig egyenlő mennyiségű tejet adott, a 14. |

KÖZTELEK,

1900. JDNIÜS H 0

16

15., 16-ik hónapban, tehát 3 hónap alatt összes tejét elapasztotta s igy a nélkül, hogy vemhes lett volna, a leellés el itt 8 hónappal végleg elapasztott. Mivel azonban ezen egy állatnak tejelési eredménye irányadóul általában nem vehető, | további ezirányu megfigyeléseimet csak a jövőben fogom e helyen közölhetni. Balogh Sándor.

LÓTENYÉSZTÉS. A lippizai udvari ménes. (Tanulmány a lippizai lovak felnevelése, betanítása és használatba vételéről.) Lippizán a lótenyésztés inkább extenzív, mint i n t e n z í v ; innen van, hogy a lippizai ló lassú fejlődésü. Bár 4 éves korban ivarérett és tenyésztésre alkalmas, valódi használati lónak csak 6—7 éves korában válik be, de azután kitartó, szívós és hosszú ideig használható ló lesz. Azt hiszem, találó hasonlattal élek, ha azt mondom, hogy a lippizai ló ugyanaz a lófajták közt, a mi a magyar szarvasmarha a többi szarvasmarhákkal szemben. A fedeztetés Lippizán deczemberben kezdődik és igy már október utolsó hetében van kis csikó. A csikók igy a tél folyamán megerősödve, a tavaszszal, 4 — 5 hónapos korukb a n anyjuktól elválasztatnak. A fedeztetés és az elletés L ; ppizán megy végba, mert itt vannak az anyakanczák, számszerint 70—80 drb. A csikók azonban Pi-estraneken neveltetnek fel, minélfogva az anyjuktól elválasztott csikók ide lesznek áthelyezve. Prestranek Lippizától 1 órányi távolságb a n fekszik, rendkívül tápdus, illatos legelőkkel és kaszálókkal rendelkezik, mely utóbbiak fütermése a legjobb minőségű szénát szo'gáltatja. Mig Lippiza csak 500, addig Prestranek körülbelül 4000 hold, de a terület legnagyobb része fával ritkán benőtt, köves legelőt és kaszálót képez. Jellemző ennek a vidéknek a vízhiánya, melyen ugy segítenek, hogy cziszternákat faragnak a köves talajba, melyekbe csövekkel vezetik az esővizet a h á z t e t ő k r ő l ; egy ilyen c i s z t e r n á b a n IV2—2 öles álló esőviz van állandóan összegyűjtve. Hogy meg n e romoljék időszakonként sót tesznek bele és minden mérésnél f ö l k a v a r j á k ; ez az emberek ivóvize. Az állatoknak kisebb mélyedésekbe — melyeknek medre természetesen csupa kő — vezetik a hegyekről összefolyó esővizet és ezt is gyaksan felkavarják, hogy meg ne romoljék. Különben e vidéken nem lelnek tanyára a baczillusok, a bóra szele mind elfújja ő k e t ! A csikónevelö telep tehát Prestranek, hol a felnevelés vezérelve: a fejlődés és növekedés arányában való takarmányozás mellett a csikókat folyton a szalad mozgásban részesíteni. E'.en elvből kifolyólag az elválasztott csikók, minthogy ezen korban nőnek legerősebben 2 éves korukig körülbelül 7 liter zabot kapnak naponta, mig a 2 — 3 éves csikók zabadagja már csak 4V2 liter, ehhez járul még 5V2—7 kgr. prima széna, ami a legeltetés mellett természetesen szükség szerint csökken. A használatba vett lovak z a b a d a » j a 9 liter. A takarmányozásnak egy a magánménesekre igen figyelemre méltó rendszere van meghonosítva P r e s t r a n e k o n , ami egyébként a magyarországi állami ménesekben is alkalmazásban van, és ez az, hogy a csikók az elválasztástól kezdve az abrakoláshoz egyenként leköttetnek. Ez nagyon is utánzandó példa, mert élettani alapja van. Az elválasztott csikók sehol sem lehetnek e g y f o r m á k : az egyik erősebb, mint a másik m á r ivarénál fogva is, vagy mert korábbi

4 7 . SZÁM.

10-IK

ÉVFOLYAÉ.

születésű, vagy egyedileg erősebb fejlődésü, ami főleg oly ménekben fordul elő, hol gyorsabb és lassúbb fejlődésü lófajták vegyest tenyésztetnek; másrészről az egyik csikó étkesebb, falánkabb, mint a másik. Mi sem természetesebb tehát, mint az, hogy az erősebb a gyengébbet elmarja az abraktól, á gyorsevő meg többre viszi a zabevést a társai rovására., h a nincsenek megkötve. Amig igy a csikók közt mindig kell, hogy legyenek vézna, a fejlődésben visszamaradt satnya csikók, mert n e m táplálkozhatnak arányosan, addig a lekötött csikók, megkapván mindegyik teljesen a m a g a zabadagját, arányosan fejlődhetnek, sőt egyes elmaradott egyedek is zabadagjuk felemelése folytán is oda fejleszthetők, hogy a többit csakhamar utolérjék. Ez okból a csikók az elválasztás után kötőféket kapnak, mely az áll alatt karikával van e l l á t v a ; a jászlak fölött pedig egymástól 130 cm. távolságban lánczok vannak a falba erősítve. A lekötéskor az ezen lánczok végén levő kampó egyszerűen a kötőfék állalatti „ k a r i k á j á b a lesz akasztva, miáltal a csikó Ifi van kötve. E müvelet oly gyorsan megy, hogy néhány perez alatt 1 — 1 évjáratbeli csikó le van kötve; annál könnyebben megy ez, mivel az oko3 állatkák mindegyike a megszokás folytán magától megy a saját helyére és minden ellenállás nélkül tűri a megkötést, tudja, hogy z a b lesz érte a jutalma. Van e lekötésnek még egy igen fontos befolyása az állat szelídségére. Az emberrel való folytonos érintkezés bizalmassá teszi a csikót és látva, érezve, hogy az embertől csak jótéteményben részesül, szeretettel vonzódik hozzá és mindenkor megadja magát az ember akaratának. Ebben a b á n á s m ó d b a n rejlik nagyrészt az, alapja annak az okosságnak, tanulékonyságnak, melyről hires a lippizai ló, mely ezáltal hü és ragaszkodó természetűvé válik, mint mondani szoktuk, kezessé lesz. A lekötés természetesen évjáratok szerint történik, külön-külön istállóban, napjában háromszor. Zabolás után azonban legelőre összeveretnek az évjáratok egy-egy falkába. A legeltetés folytonos, csak akkor lesznek istállózva, ha a bóra szele, vagy erős tél szorítja be őket, de télen is naponta több órán át kellő mozgásban részesülnek a kifutókban. Igy nyerik a lippizai lovak azt a szilárd csontozatot, azt az erős inszerkezetet, edzett, egészséges szervezetet, kitartó szabad mozgást, melyről oly híresek és azt az erős jő alakítású patát, amilyent m á s lófajtánál ritkán találunk, de amely egyszersmint annyira a Karszt hegység köves talajához van kötve, hogy csakis ott vagy ahhoz hasonló talajon fejlődhetik olyanná. Négy éves korban a csikókat visszahelyezik Lippizára, ahol osztályoztatnak. A kellőképen kipróbált és tenyésztésre alkalmas kanczák a L'ppizán levő anyaménesbe kerülnek, mig a tenyésztésből kizárt kanczák, úgyszintén a heréltek még egy évig nyereg alatt és kocsib a n betanittatnak és 5 éves korukban a bécsi udvari istállónak átadatnak. A tenyésztésre alkalmas mének szintén betanittatnak nyereg alatt és kocsiban a bécsi udvari istálló számára, hol még m a g a s a b b idomitásban (spanyol iskola) részesülnek. Az ezen hosszú idomitásb a n kipróbált kiváló egyedek kerülnek vissz'a Lippizára, mint törzsmének. Csak kivételesen adnak el Lippizáról tenyészkanczákat vagy méneket. Szükség szerint a fogarasi ménesbirtokra kerül 1—2 törzsmén, a többi mind a bécsi udvar számára lesz betanítva és felhasználva mint nyerges és hámos ló. A betanítás czéljára egy minden tekintetben megfelelő nagy kényelemmel berendezett istállót építenek jelenleg Lippizán 4 0 ló számára. A 4 éves csikókat — méneket és herélteket — itt kötik le és tanítják be, mig a

47. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. tenyésztésből kizárt kanczák e czélból Kladrubba küldetnek. Az istállóba való beállítás természetesen könnyen megy, mert ezek az állatok okosak, az emberi bánásmódhoz szopóskoruk óta hozzászokvák, kezesek. A betanítás akként történik, hogy eleinte sorban egyszerre 4—4 drb csikót futószárra vesznek naponta; később a hátas lovak belovagoltatnak, a befogásra szánt mének és heréltek pedig, hogy hozzászokjanak a hámhoz, előbb felszerszámozva lonzsoltatnak, majd az állásban az istrángok végére alkalmazott sulyokkal az istránghoz és a húzáshoz szoktatják, és ha mindezt türelemmel megteszik, 1 — 1 öreg lóval (Schulmeisterral) kocsiba lesznek fogva és fokozatosan behajtva ugy, hogy ha az öreg lóval is jól mennek, párba fogva nyerik az utolsó kiképzést. A bőségesen alkalmazott szolga és tiszti személyzet létszámánál fogva az összes lóállomány folytonos felügyelet alatt áll. Lippizán 70—80 drb anyakancza 8—10 drb mén és mintegy 40 drb tanítás alatt álló csikóhoz alkalmaznak.egy ménesmestert,-egy állatorvost, egy ellenőrt, egy gyakornokot, Prestraneken a körülbelül 250 drbnyi csikóállományhoz ismét egy ménesmestert, egy gyógykovácsot és mindkét helyen a megfelelő szolgaszemélyzetet. Mezőgazdaságot nem űznek; ehhez hiányzik a mivelhető talaj. Egyedül a 3zénakaszálás és betakarítás adna mezőgazdasági foglalkozást, de az is a vállalkozóknak adatik ki, akik bizonyos összegért egy bizonyos területet lekaszálni, a füvet szárítani és mint jó minőségű szénát a padlásokra betakarítani kötelesek. A személyzet tehát tisztán csak a lovak felnevelésével, betanításával és az ezekkel járó kezelési teendőkkel van elfoglalva, de tiszti alkalmazott jelenlétén kívül Lippizán semminemű fontosabb dolognak nem szabad megtörténnie. Rákos Béla.

TRÁGYÁZÁS. Rovatvezető: Cserháti Sándor,

A talaj trágyaszükségletérő'] és a talaj elemzésről. Minél belterjesebben gazdálkodunk, annál nagyobb mértékben van szükségünk arra, hogy megállapítsuk a talajnak trágyaszükségletét. Tudjuk ma már, hogy Liebig visszapótlási elmélete nem mondható általánosságban okszerűnek. Mert, hogy csak egy szembeszökő példát hozzak fel, az olyan gazdag talajoknál, melyeknél a trágyázás hatástalan, — mivel t. i. a talaj annyira bő a növények által felvehető tápanyagokban, hogy a trágya fölösleges — az u. n. rablógazdálkodás az egyedül okszerű eljárás. A mily mértékben azonban a könnyen értékesíthető tápanyagkészlet fogy, mindinkább előtérbe jut a talajnak trágyaszükséglete, t. i. az a tulajdonsága, melynél fogva bizonyos trágyafélék hatással vannak a termés fokozására. Jóllehet még ma is fennáll az a szabály, hogy csakis a gazdaságban magában végzett megbízható trágyázási kísérletekkel lehet megállapítani azt, hogy az egyik, vagy másik trágya alkalmazása kifizeti-e magát: mivel azonban a sok trágyafélével a kombinácziók hosszú sora lehetséges és így sok esetben csak hosszú kísérletezés utján jöhetne reá a gazda arra, hogy miféle trágyaféle jöhet egyáltalán számítás alá adott talajviszonyok esetén, ezért már régóta arra törekszik a gazdasági tudomány, hogy e tekintetben a gazdának segítségére lehessen.

KÖZTELEK, 1900. JUNIÜS Hó 16. Első segélyért az agrikultur kémiához fordultak, mely amúgy is mintegy bölcsője volt a gazdasági tudománynak. Habár az agrikultur-kémia sok hasznos szolgálatot tett a trágyázástan kifejlődésében, valamint a talajismeret kibontakozásában, a tényállás ma is még az, hogy a talaj trágyaszükségletét megállapítani a talaj megelemzéséböl nem tudjuk. Mult óv junius 10-én a „Deutsche Landwirtschafts- Oesellschaft" 14. vándorgyűlésén Frankfurt a/M.-ban Maereker tartott e tárgyról népszerű előadást, melyben ismerteti egyfelől az eddig elért eredményeket, másfelől pedig mintegy beismeri, hogy a talaj . trágyaszükségletét kémiai elemzés utján megállapítani nem tudjuk. Szakkörökben feltűnést keltett ez a beszéd azért, mert Maereker volt azok egyike, ki még eddig nem adta fel a reményt, melyet a talajelemzésekbe helyeztek kezdettől fogva. Általánosságban pedig minden gazdát érdeklő tartalommal bírt ez az előadás. Mert miként míga Maereker megjegyzi, a gazdaközönség még ma is azt hiszi, hogy az agrikultur kémikus mindenre képes megfelelni, amire a gazdának szüksége van. Mint az például nálunk is előfordul, hogy a vegykisérleti állomásokhoz beküldött talajmintához azt a kérdést fűzik, hogy határoztassék meg miféle trágyát, mily mennyiségben alkalmazzanak és minő terméseredmény lesz elérhető. Ennél többet már az esetben sem követelhetnének, ha azt kérdeznék, hogy számitassék ki a gazdaság tiszta nyeresége. Mert hiszen a tiszta nyereséget előidéző tényezőket ép oly kevéssé ismerheti egy kísérleti állomás, mint pl. az éghajlati viszonyokat, mely utóbbiek igen fontos szerepet játszanak a termés sikerére nézve. Hogy tehát a mi gazdáink is tájékozódást szerezzenek — amennyiben t. i. még nem bírnának ezzel — a fenforgó viszonyok mai állapotjáról, azt hiszem nem lesz hiábavaló, hogy e helyen rövid vázlatban ismertessem Maereker előadásának lényegé1. Ehhez fűzöm majd még saját megjegyzéseimet, melyeket eddigi agrikultur-kémikus működési körömben tanultam és tapasztaltam. Maereker szerint a talajnak mész, ill. káliszükséglete az, amit a talajelemzésből megmondhatunk. Ezen állítás azonban még további magyarázatot igényel. A talaj mészszükséglete hét főcsoportba osztható. Az egyik osztályba tartozik az a mészmennyiség, amely mint szükséges növényi tápanyag a különféle gazdasági növényektől ugyan különböző mértékben, de általában mindeniktől egyaránt nélkülözhetetlenül megkívántatik. Kezdetben azt tartották, hogy csakis a szénsavas mész képezheti a növények közvetlen tápanyagát. Ujabb kísérletekből azonban ugylátszik, hogy a zeolithokban (víztartalmú mész- és alkáli-szilikátok) foglalt mész is számba jöhet és miként Meyer-nek kísérleteiből kitűnik, ez a mészmennyiség kémiailag meghatározható. A mésznek azonban nemcsak ilyen közvetlen hatásáról lehet szó. Tudjuk, hogy a meszezés sok esetben mily előnyösen befolyásolja a talajnak fizikai tulajdonságait. A fizikai tulajdonok előnyös változásával pedig a terméseredmény is emelkedni fog. A mésznek ezen hatása a talaj minőségének megváltoztatására azonban nemcsak fizikai hatásokban nyilvánul, hanem bizony a talajnak kémiai, mondhatnám biologiai jellemére is befolyással van. Ez utóbbinak magyarázatául felemlítem, hogy pl. a savanyu humuszos talajban a meszezéssel nemcsak a talajnak fizikai és kémiai változását idézzük elő, hanem az addig uralkodó rothadást korhadássá vagyunk képesek legalább részben átalakítani. A korhadásról pedig tudjuk, hogy bizonyos baktériumok életműködéséből fejlődik és az egészséges talajviszonyokra jellemző. Jóllehet ezen viszonyoknak bővebb ismertetése érdekes dogokat tárna elénk, ez-

943 úttal nem foglalkozhatom velők bővebben, csak azért emiitettem meg, hogy a talajnak ilynemű mészszükséglete össze nem tévesztendő az első esetben tárgyalt mészszükséglettel, mely utóbbit kémiai uton is meg lehet állapítani. Azt azonban, hogy minő esetekben van szükség meszezésre e.ren a tápanyagszükségleten kivül, azt a kémiai elemzés nem fogja általánosságban ezidőszerint megmondhatni, hacsak a talaj nem mondható abszolút véve mészgazdagnak. Ami a talajok esetleges káliszükségletét illeti, legtöbb esetben már a gyakorlott gazda felismeri, hogy agyagos, avagy homokos talajjal van-e dolga s ilyen esetben csakis az utóbbi talajoknál várható a kálitrágyázástól hatás. De ezenfelül bizonyosságot is szerezhet magának a gazda efelől a talajelemzés utján, mert Maereker szerint amely talaj 71/s0/o beiszapolható finom részt tartalmaz, az általában káliszükségletet nem mutat. Itt azonban mindjárt megkívánom jegyezni, hogy véleményem szerint, ha pl. homokos talajjal van is dolgunk, még nem minden esetben ajánlatos a kálitrágyázás. Ily alakban tehát a kémiai elemzés megint csak azt mutatja meg, hogy mikor nem lehet káliszükségletről szó, de azt nem, hogy mikor van ilyen szükséglet jelen. Mig azonban az eddig említett mész-, ill. káliszükségletre aránylag nem sok esetben van szüksége a gazdának, kivált a mi gazdálkodási rendszerünknél, addig annál fontosabb a gazdára nézve tudnia, hogy van-e talajának foszfor-, ill. nitrogénszükséglete. Sajnos, hogy épen ennek a két trágyaszükségletnek megállapításánál ütközünk a legnagyobb akadályokba. Mégis azt mondjuk, hogy talán a foszforsavat illetőleg jobban állunk, mint a nitrogénnel. A foszforsav többféle vegyület alakjában fordulhat elő a talajban, mely vegyületek aztán különféle kémiai és fizikai sajátságaiknál fogva különféle mértékben érvényesülhetnek a növény tápanyagfelvételénél. Ezért van aztán az, hogy a talajnak összfoszforsavtartalma nem lehet irányadó a talaj foszforszükségletére vonatkozólag. Az „Orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomáson" végeztem ilyen irányú talajelemzéseket, melyekből az adódott eredményül, hogy az elemzési adatok nem voltak egyeztethetők az exakt trágyázási kísérletek eredményeivél. Ezen trágyázási kísérletek gyakorlati értékéről lesz alkalmam alább e czikk keretében bővebben is szólani, itt csak annyit jegyzek meg, hogy ezidőszerint egyedüli használható módszer a trágyaszükséglet megbízható meghatározására. Ami a talajelemzési adatok emiitett sikertelen eredményét illeti, az nem lepett meg, mert hiszen különösen a németországi agrikultur-kémikusok nagyrésze már hasonló negatív eredményeket több izben is megállapított Maereker csak ezen. tapasztalatokra támaszkodva jelenthette ki, hogy az eddig követett elemzési eljárásokkal a foszforsavszükséglet meg nem állapitható. Az agrikultur-kémikusok azonban, mihelyt azt tapasztalták, hogy a talaj összfoszforsavtartalma nem áll okozati összefüggésben a talaj foszfortrágyaszükségletével, mint legközelebb fekvő feltevéshez, különféle oldhatóságu foszforsavas vegyületekhez fordultak, azt tanulmányozandó, hogy minő oldhatóságu vegyületek hiányából álla talaj foszforsavszükséglete. Maereker szerint eddig e téren legtöbb eredményt dr. Gerlach tudott felmutatni Posenban, aki 2% czitromsavoldatot alkalmaz a növényekre közvetlenül hasznos foszforsav meghatározására. Ezen módszer hasonló a Thomassalak értékességének meghatározási módjával, azonban ismeretes dolog, hogy még a Thomassalaknál is ujabban sok kifogás alá esik ezen eljárás. Még kevésbbé csodálható tehát, hogy a so'"kal összetettebb talajviszonyoknál ezen nehézségek fokozódnak. így pl.

944 a mészdus talajokra ezidőszerint egyáltalán n e m alkalmazható ez a módszer. A nitrogénnél azonkívül, hogy tekintetbe jöhet a nitrogéntartalmú vegyületek sokféle változata és hatóképessége, még bonyolódnak a viszonyok azáltal, hogy egy igen fontos nitrogénforrásnál, az organikus nitrogén aél bizonyos talajbaktériumok közreműködése kívánatos, hogy a növény ezt a nitrogént kellőleg értékesíthesse. Gazdasági növényeink legkönnyebben a salétromsav nitrogénjét képesek asszimilálni. Habár bizonyos esetekben az ammóniák nitrogénje is igen alkalmas a gazdasági növények táplálására és növényfiziologiai szempontból nem állitható, hogy a növények csak azon mértékban asszimilálják a nitrogént, amily mértékben ez az egyéb nitrogénvegyületekből salétromsavvá á t a l a k u l : mégis a gazdasági tapasztalatokkal és trágyázási kísérletekkel egyértelmüieg kimondhatjuk, hogy a salétromsav nitrogénje a leggyorsabb hatású. Igy értelmezendő aztán az a felfogás, hogy a talajban levő organikus nitrogén akkor nyer csak kellő kihasználást, ha az u. n. nitrifikáczió, kémiai, fiziologiai folyamatok következtében salétromsavvá átalakult. Ezért mondotta ki Maercker szóbanforgó alkalommal, hogy a talaj nitrogénszüsséglete egyaránt agrokémiai, mint agrobakteriologiai kérdés. Maercker körülbelül az elmondottak értelmében foglalia össze mindazt, amit ezidőszerint a talaj elemzésétől vá hatunk. Ezu án röviden ismertette azon egyedüli • exakt kísérletezési módot, melylyel ezidőszerint, miként m á r előbb megjegyeztem, meglehetős biztonsággal megmondhatjuk, hogy miféle trágyaszükséglete van a talajnak. Nem lehet czélom e helyen ezen kísérletezési eljárás végrehajtását közelebb ismertetnem. Az agrikultur-kémikusok előtt ezek, mint Wagner-féle tenyészedény-kisérletek ismeretesek. Hasonlókép a szakirodalomban jártas gazdák előtt n e m lesz idegen e fogalom, valamint az eljárás lényege sem. Ezért következőkben csak arra szoritkozom, hogy mi az tulajdonképen, amit a gyakorlat s z á m á r a ezen eljárással elérhetünk. Miután tudvalevőleg ezen exakt trágyázási kísérleteknél a termelt növény gyakran oly kedvező termelési viszonyok közé jut, hogy oly ideális terméseket nyerünk, minőket a szabad tenyészetben elérnünk lehetetlen, gyakorlati szempontból érdekes azt tudnunk, hogy minő becslés alá veszszük a kísérletek eredményeit. Általában véve azt mondhatjuk, hogy az ilyen exakt trágyázási kísérletek eredményei körülbelül Vs-adra szállitandók, hogy azon viszonyoknak megfeleljenek, melyek a szabad talajban mint legkedvezőbb eredmények várhatók. B íztonsággal azonban ezen kísérletekből csak azt lehet megmondani, hogy ha pl. a trágyázás semmi eredmenyt sem ad, akkor a gyakorlatb a n sem várható s i k e r ; h a viszont a hatás feltűnően nagy, akkor valószínűleg a szabad földben is várható, h a b á r csekélyebb termésemelkedés ; azonban ezen szélsőség közt lehet még az átmenetek egé^z sora, melyekre nézve ezen kísérletekből biztos következtetést n e m vonhatunk. Miként látjuk tehát, ezen eljárással sem lehet iiég legjobb esetben sem kiszámítani, hogv adotc esetben a gazdaság színhelyén m i n ő terméseredményt idézhet elő valamelyik tragyaféleség. Mindössze a r n y i t mondhatunk meg, egyes esetekben, hogy miféle trágyaféléktőt várható eredmény, ha t. i. a többi termelési feltételekben, amint a t a l a j megmivelése, csapadékmennyiség és egyéb éghajlati tényezőkben hiány fenn n e m forog. Első sorban tehát a gazdának kell ismernie az adott termelési viszonyokat s h a m á r m a g a részéről mindent elkövetett, ami h a t i l m a b a n áll, hogy a termést fokozhassa, csak azután forduljon szakavatott tanácsért. És h a i y j á r el, ai>kor pl. minálunk & Növénytermelési kísérleti állomás

KÖZTELEK,

1900. JDNIÜS H 0

16

abban a helyzetben van, hogy egyes esetekben m e g m o n d h a t j a 1—2 évi kísérletezés alapján, hogy miféle trágyafélével tegyen kísérletet a gazdaság szinhelyén. Miként azonban láthatjuk, legalább 1 év, azaz egy növényi tenyészidő szükséges ahhoz, hogy ezen kérdésre feleletet adhassunk, ha ugyan ez fenti értelemben egyáltalán lehetséges. Sok esetben azonban több növénynyel is szükség lesz a kísérleteket végrehajtani. Azután a kísérletek sikere is spk mindenféle feltételtől függ. Ezen okokból kifolyólag nagyon üdvös volna, h a ezen kérdés rövidebb megoldást is nyerhetne. E tekintetben pedig ujolag is vissza kell térjünk az agrikulturkémiához. Az elmondottak u t á n tudjuk már, hogy miben áll mindaz, amit a talajelemzésekből a gyakorlat közvetlen h a s z n á r a vonatkozólag várhatunk s talán n e m szükséges még külön kiemelnem, hogy bizony ez nagyon kevés, m o n d h a t n á m semmi. A következőkben azonban röviden megismertetem azokat az u j a b b irányokat, amelyekből várható, hogy a jövőben közelebb jutunk a czélhoz, melynek gyakorlati lényege, hogy a gazdának közvetlen _ tanácsot adjunk a t a l a j trágyaszükségletére nézve. Nem bocsátkozhatok mélyebben azon kutatások ismertetésébe, amelyeket u j a b b a n kiválóan az amerikai agrikultur-kémikusok végeztek talajaik megismerése czéljából. Az eddig rendelkezésünkre álló kereken 1000 egyöntetű talajelemzésböl sok érdekes és tanulságos dolgot derítettek fel. Ezen kutatások iránya főképpen a talaj elmállási viszonyainak tanulmányozásában összpontosul. Az elmállás az a fontos folyamat, a mely forrása annak, hogy a nyerstalaj alkatrészei a növények által felvehető tápanyagokká alakuljanak át. Ugyancsak ezzel a folyamattal szoros kapcsolatban áll a termő talajnak egész képződése és f o n tos sajátságai. Mint egyik legfontosabbja ez utóbbiaknak, a talaj abszorpezió-képessége színién a termő talaj képződési viszonyaitól függ. Ezen abszorpczió-képesség alatt azonban nemcsak azt kell értenünk, hogy a talaj képes bizonyos fontos növényi tápanyagokat visszatartani, h a n e m a t a l a j n a k u. n. viztartóképessége is ideszámítandó és az amerikaiaknak utóbbi időben ez különösen kedvelt vizsgálati tárgyát képezi. Az ily irányban végzett kutatások eddigi eredményeül felemiithetek két dolgot. Az egyik az, hogy ily módon sikerült, különösen E. W. Hilgard fáradozásainak alapján, nemcsak az ottani alkalitalajaikat közelebbről kiismerni, h a n e m módszereket alkalmazni, melyekkel okszerüleg javítani tudják alkalitalajaikat. Ezen kérdés horderejét éppen mi magyarok méltányolhatjuk legnagyobb mértékben, mivel az alkalitalajok egyik legrosszabb válfaját a szikes talajok képezik, a mi n e m csekély heverő értéket képviselhet. Ezen viszonyok közelebbi megismeréséhez és javításához csakis okszerű és tudományos kísérletezéssel juthatunk.*) A másik eredmény, a minek eddig még csak tudományos érték tulajdonitható, az a tapasztalat, hogy a termő-talaj alkotásában résztvevő finomabb, illetve durvább részecskék növényi tápanyagtartalmukat tekintve, nem egyenlők. Nevezetesen pedig a finomabb részek tartalmazzák a legtöbbet és valószínűleg a növények számára legkönnyebben felvehetett is. Mindenesetre elméletileg elfogadható az a feltevés, hogy a finomabb talajrészekben foglalt növényi tápanyagokhoz a növény gyökérzete könnyebben hozzáfér, mint a durvább részekben csak szórványosabb a n előforduló, esetleg nagyobb mennyiségű tápanyaghoz. Ez tehát egy u j elemzési módszernek ké*) Az alkalitatajokról a „Mezőgazdasági Szemle" szerkesztőségének legközelebb beküldött czikkemben részletesebbet találhatni.

4 7 . SZÁM. 10-IK É V F O L Y A É . pezheti alapját, melynél a talaj mechanikai és kémiai elemzése megegyeztetéséből támpontokat nyerhetnénk a talaj trágyaszükségletét szabályzó feltételekre nézve. Mig ezen felfogásnál úgyszólván a tápanyagok mechanikai eloszlása az irányadó, addig egyesek, különösen franczia agrikultur-kémikusok a talajoldatok tanulmányozásával foglalkoznak az eddigiektől bizonyos tekintetben elütő irányban. Igy a fiatalabb Schloesing többek közt azt tapasztalta, hogy h a b á r a tökéletesen átnedvesitett talajból aránylag csak minimális mennyiségű foszforsav oldódik fel, de amennyiben ez a feloldott foszforsavmennyiség azon mértékben pótoltatik, mint ahogy a növények által elhasználódik, tehát azon oldható foszforsavmennyiségeknek bizonyos jelentőséget tulaj donithatunk a növények táplálkozását illetőleg. Ezen kísérletek azonban még korántsem jutottak oly megállapodáshoz, hogy itt velők bővebben foglalkozhatnék. Itt csak ki akartam emelni azt a másik irányt, mely az előbbivel ellentétben a tápanyagok oldhatósági viszonyait tanulmányozza. Igy remélhető, hogy .igy több. oldalról_ tanulmányozva—a_-kérdést, előbb-utóbb czélhoz jutunk. Végül még a talaj nitrogénjének közelebbi megismerését czélozzák azok a különleges kísérletek, melyeket O. André a természetes humuszfélék megelemzéséről vonatkozólag végzett. Ezek szerint kilátásunk lehet arra, hogy megállapíthatjuk, hogy a talajba foglalt organikus anyagok a bomlás melyik fokán állanak, amiből aztán az organikus nitrogén ériékére is következtethetnénk. Ezekben csak ki akartam mutatni, hogy h a b á r ezidőszerint el ksll ismernünk, hogy a talaj elemzéssel a talaj trágyaszükségletét megállapítani nem tudjuk, azért m á r vannak t á m p o n t j a i n k a r r a nézve is, hogy czélunkhoz közelebb juthassunk és a gazdáknak is majdan közvetlenül h a s z n á r a lehessünk a talajelemzéssel is. Dr. 'Sigmund Elek.

SZŐLŐSZET, KERTÉSZET. Rovatvezető: Ángyai Dezső.

Egyetmás a szőlő zöldojtásáról. Ha n e m volnék is baranyai ember, mégis azt mondanám, hogy az Isten á l d j a meg a porát is annak, aki a szőlő zöldojtását kitalálta ; mert oly hasznot tett vele a szőlömivelő közönségnek, mely örök hálára érdemes. Ezzel pedig m a n a p s á g igen sok van mondva, mert be kell vallanunk, hogy szőleink rekonstrukcziójával bizony még jóformán ott vagyunk, hogy az ember biztosan n e m tudja, hogy mi uton módon lehetne ismét s minél rövidebb idő alatt termő _szőlőhez j u t h a t n i — Hogy e tekintetben még mennyire tapogatódzunk, legjobban igazolja azon körülmény, mely eljárásunk balsikerében nyilatkozik meg. A mit m a jónak, helyesnek és czélhoz vehetőnek tartunk, azt holnap abban kell hagynunk, mert ujabb tapasztalatok további tarthatlanságát igazolják be. Hogy csak egy példát hozzak is elő, felemlítem a Comy-féle hasitékojtást. Csak néhány esztendővel is ezelőtt ezen ojtási eljárást használták a legelterjedtebb körben. A csalóka látszatnak oly mérvben hódoltunk, hogy észre sem vettük az árnyolda'ok kidomborulását. Ma a z o n b a n , a midőn évek gyakorlata meggyőzött arról, hogy megfelelő forradás n e m jöhet létre, sőt a kisebbnagyobb nyílásokon oly mérvű gombaspórák hatolnak be, hogy ott a fenésedés örökös bölcsője gyanánt tanyáznak, n e m volt nehéz azon következtetésre sem rájönnünk, hogy a tőke élettartama megtámadva van s igy tartós tőkékre nem is számithatunk. Ez az oka, hogy m a n a p s á g mindenfelé kezdik is elhagyogatni a hasitékojtást, mig egyik szép reggelen a r r a fogunk ébredni, hogy teljesen kijött a gyakorlásból.

47. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. Ily körülmények között aztán nem csuda, ha a zöldoHás előnyei előtérbe nyomulnak s viszonyaink között tartós jövőt látszanak kilátásba helyezni. Jóltehet kifogástalan módnak ezt sem lehet neve ni, a mennyiben itt is szívesen fészkel az üszök s a képződött nagy bütyök akárhányszor akadályozza a nedvkeringést; mégis tekintve, hogy a metszési seb a még meg nem fásult vesszőrészen okoztatik, a hol a forradás gyorsabb és biztosabb, mint a már megfásult részeken, a zöldojtás értékben határozottan emelkedett s az ujabb telepítési irány részéra hajolt. Nincs azonban mindezek daczára kizárva annak eshetősége sem, hogy az elért siker sokszor messze visszamarad a hozzá fűzött várakozástól. Igy például, ha a hajtás vékonyan hosszabbodik anélkül, hogy vastagságban is kellő arányt tartana; ami pedig a tömeges és sürü fakadásnál gyakran előfordul. Avagy pedig ha kénytelenek vagyunk egyéb okoknál fogva az ojtást alacsonyan végezni. Mindkét esetben oly sarkalatos bajjal állunk szemközt, mely a megfelelő sikert nagyon is kétessé teszi. tele az, hegy alany és nemes rész a lehetőleg egyforma vastagságú legyen; már pedig ez vékony alanynál csak ritkán szokott kivihető lenni. De meg az alany erőteljessége nagyban befolyásolja azt is, hogy maga az ojtási müvelet idejekorán töiténhessék. Ha az ojtást megkésve végezzük, rendesen beáll azon anomália, hogy sem az alany sem a nemes hajtás nem érik be. Ez pedig nagy baj; mert ha ily állapotban ledöntjük, ugy bizonyos, hogy a földben elrothad; ha pedig megvárjuk a tavaszt, akkor meg a téli fagynak esik áldozatul. Az alacsonyan való ojtás pedig azért nem jó, mert messzebb húzni nem lehet s igy csak helyben sülyeszthető alá. Pedig a zöldojtásokkal lehet még a szomszédos sorokban is foltozni, persze tekintettel kell mindig arra lennünk, hogy az alanyból kerüljön ki a gyökérnyak, mert a nemes résznek a földbe jutnia nem szabad. Nagyon is indokolt tehát azon gondoskodás, a melylyel a kiszemelt tőkéket már előzőleg az ojtásra előkészítjük. Ezen előkészítés pedig azon alapszik, hogy a tőke ereje kevesebb hajtást mindenkor erőteljesebben képes növelni, mintsem számosabb fakadást megfelelő fejlődésre hozni. Az amerikai alanyfajoknak, meg van ugyanis azon természeti sajátságuk, hogy a sűrűn alakult rügyekből sokkal nagyobb mennyiségű hajtást fejlesztenek, mint a mennyire voltakép szükség van. E tekintetben különösen a Rupestris-félék válnak ki, melyek a leggondosabb metszés mellett is egész bozótnyi fejlődést fakasztanak _ s bokoralakban növekednek. Hanem azután ezen sür's fakadásnak meg is van azon hátrányos következménye, hogy egyik fakadás a másiknak hátrányára élődik s e mellett valamennyi vézna, nyurga és vékony marad. A mult évben egy erőteljes Rupestris-Montikola tövön 29 hajtást olvastam meg, a melyek közül egyetlenegy sem volt alkalmas a zöldojtásra. Az előkészítés tehát első sorban is megkívánja azt, hogy a mutatkozó fakadások közül — az ojtást már jó megelőzőleg — kiválasztjuk a szükséges 4—5 hajtást, a többit pedig minél előbb tőből eltávolítjuk. Légjohb ezt addig tenni, míg a hajtás nincsen megfásulva s igy kés nélkül is, egyszerű nyomásra kitördelni lehet. Ezáltal azt fogjuk elérni, hogy a meghagyott 4—5 hajtás sokkal gazdagabban lesz táplálva, nemcsak hosszúságra, hanem vastagságra is dúsabban fejlődik s igy sokkal alkalmasabb alanyt fog szolgáltatni. A tőke ereje pedig nem fecséreltetík el oly részek növelésére, a melyeknek jelentőségük nincsen s a melyeket előbb-utóbb amúgy is mint haszonnélkülieket, onnét eltávolítani kellene.

KÖZTELEK, 1800. JUNIÜS HO 16. Határozottan tévesztett azonban ama nézet, mintha a hónalj-hajtások korai kilördelése által a hajtások izmosodását segitenők elő; mert a gyökerek által felvett tápnedvek mindig a hajsások végei felé húzódnak s igy nem a vastagulást, mint inkább a hosszában való növekedést segitik elő. Ha mi tehát a meghagyott vesszőkön a hónaljhatást kitördeljük, ezzel azt fogjuk elérni, hogy azok úgyszólván szemlátomást hosszabbodni fognak annélkül, hogy átméretben megfelelő vastagságot elérni képesek lennének. De valamint nem volna okszerű ezen hónaljhajtások kitördelése, ép oly kevésbé volná tanácsos, ha aáokat érintetlenül meghagynók, mert jólehet ezen meghagyás által a felszivárgó tápnedv oldalirányba is vonatik, mégis nem annyira a vessző vastagodását, mint inkább a hónaljhajtások hosszabbodását mozdítaná elő. Miután pedig ily hosszú hónaljhajtásokra szükség nincs s csak a vessző rovására élődnek, sőt magának a tőkének seprüszerü kinézést kölcsönöznek, ezek előmozdítása legalább is nem volna megokolt. — Számos eddigi kísérlet abban egyezik meg, hogy legczélszerübb az előkészítő válogatás alkalmával a hónalj hajtások kitörése helyett bekurtitva, a nedv visszaszorittatván, a hajtás vastagulását segíteni elő. Nagyon vigyáznunk kell arra is, hogy a zöldojtás kivitelével meg ne késsünk. Nyomban meg kell ragadnunk a kedvező alkalmat, hogy aztán a megeredt zöldhajtásnak elegendő tenyészideje maradjon a beéredésre. De meg előfordul az is, hogy halogatás következtében annyira megkésünk, hogy" az alany zöld hajtásai megfásulnak s igy a zöld ojtásra már alkalmatlanná válnak. A rendelkezésünkre álló tapasztalatok alapján a zöldojtásra legalkalmasabb idő május végétől kezdve junius végefeléig terjed. Végül pedig esős vagy csepergős időben zöldojtási munkát sohase végezzünk j a tapasztalat szerint ilyenkor kapunk legkevesebb megeredést s igy a siker sem a munka, sem pedig a reáforditott költséggel megfelelő arányban nem leend. Lieibáld Béni.

GAZDASÁGI VEGYJAN. Rovatvezető: Dr. Lieijermann Leo.

A mész mint gyújtóanyag. Meglepetéssel olvastam a .Köztelek" f. évi 19-ik számában Windisch Ricaárd urnák „a mész megoltásánáí képződő ho idézhet-e elő tűzvészt?" czimü czikkét, nem mintha az ő állításában kételkedném, hanem azon csodálkozom, miként lehet ezen még vitatkozni is, sőt miként vonhatják azt tudósok és szakértők kétségbe, mint az, az emiitett czikk pörös eseténél előfordult. Nem tudományos alapon akarom bebizonyítani, mert erről ez alakban nem is hallottam ; de megtanított az élet iskolája, a gyakorlat, mely könnyen végzetessé válhatott volna jövőmre s egyedül a Gondviselésnek köszönhetem á szerencsés kimenetelű leczkét. De térjünk a tárgyra. 1895 tavaszán történt, hogy a kezelésem alatt levő gazdaságban a faoszlopokon álló u. n. lábas pajtát téglaoszlopokra átállítani szándékoztam s hogy munkaerőt s időt kíméljek, a leendő mészoltáshoz, a pajta mellett ásattam egy ideglenes meszes gödröt; tervemnek megfelelőleg a helyszínére meghordattam már a homokot, téglát és meszet is. Későre érkezvén aznap az égetett mész, az oltás a következő napra maradt s igy a 30 q. mennyiségű meszet, kupalakban leöntettem a renoválandó pajta egyik üres fiókjába, — lévén egymás mellett 3 üres fiók, melyek a mészgödörtől kb. 10 lépésre voltak — s nehogy

945 az éjjeli harmat a mész felszínét elporlassza s igy veszteséget szenvedjek, az egész kupaczot köröskörül betakartattam zsupszalmával s még egy kiérdemült rongyos ponyvát is terítettem azon felül, nehogy a szél a szalmát elhordja. Éjjel vihar kerekedik nagy dörgés villámlással, még nagyobb széllel és esővel s majdnem egész hajnalig dühöng. Hajnal felé az éjjeli őr tüzjelt ad s van nagy rémület, lárma, kiabálás, hogy „beütött a villám a szérüskerti lábas pajtába." Rohantam a helyszínére, hol embereimet már munkában találom, ide-oda kapkodnak s a mészoltásból előkészített lajtból hordják a mészkupaczra a vizet, miközben a mész serczeg, pattog, a lángnyelvek hosszabbodnak s már-már végig nyaldossák a zsupostető belsejét is. Képzelhető elképedésem, mikor kiáltásomra, hogy „hova ütött be a villám?" azt hallom : „Nem a villám ütött be, hanem a mész gyuladt meg!" Lélekjelenlétemet nem vesztettem még egészen el, mert agyamon egy gondolat czikázott át, miközben odakiáltottam az embereknek : „Félre a vizzel s mindenki az összehordott homokdombhoz." Ki marokkal, ki kalappal, ki meg vizesedényével hányta és hordta a homokot a mészgarmadára, mire megszűnt a láng, megszűnt a tüzveszedelem. Ezután lélegzettem csak fel s kissé lecsillapulva kezdtem a tüz valódi oka után kutatni. A pajta és tető egészen épen maradt, jól lehet csodálatos módon, mert a tető belsejéről lelógó kalászok és vékonyabb szalmarészek már mind meg voltak pörkölve a felcsapott lángtól; a zsupszalma, melylyel a mészgarmada le volt takarva, az északi oldalrészen elégett, a déli ép maradt, úgyszintén a ponyva is, mely félre lebbentve ott hevert. A pajtafiókban más semmi, mint középen a mészgarmada s kétoldalt teljesen üres fiókok. Az esetleges villámnak semmi nyoma, a tüz keletkezése idején már szélcsend volt s derült az ég. Más direkt tűznek hozzájutása nem volt feltételezhető, a körülmények, valamint a további megfigyelések s az ezekből levont következtetések ezek: A vihar nagy széllel és esővel északról jött, ezt mutatta a két üres fiók porondja, melyeknek déli fele száraz volt, mig az északi félen viztócsák állottak. Tehát a szél bevágta az esőt, amely a mészgarmada alá folyt s előidézte a mész oltását; a ponyvát a mészgarmada déli oldalára fordította: igy a levegő könnyen közlekedhetett a szalma közt a mészszel-s okozta a zsupszalma meggyuladását, mit a ráfröcsölt víz még talán fokozott is; mig a homok elzárván a levegőt, elfojtotta azt. Igy jutottam én — egy nagy ijedséget levonva — ezen olcsó leczkéhez és tanításhoz, hogy: az égetett mészszel nagyon elővigyázóan kell bánni; távol kell tartani tőle szénát, szalmát vagy más gyúlékony anyagot és vizet ha erre szükség nincs: mert a mész megoltásánáí képződött hő tűzvészt idézhet elő. Nem hallgathatom el jelen czikkem keretében, még egy tapasztalatomat a széna u. n, „magától való meggyuladására" nézve, annyival is inkább, mert Windisch ur elől jelzett czikkében erre is kitért. Ugyanis 1889-ben oly gazdaságban voltam, hol a rétéit nagyobb része széles levelű sást termett, mely tudvalevően sokára szárad ki, vagyis mig a lengő rész és a finomabb .füvek már puskapor szárazak és porrá törnek, addig a sás belső szivleveleiből még mindig nedvet lehet facsarni. Természetésen bármily későn hordtuk is össze, a boglya — mert nem kazaloztuk — mindig megmelegedett. Ezt már tapasztaltam, sőt szerettem is, mert tiszta szárazon a sást a jószág nem szi-

946 vesen ette, mig ha kissé, áterjedt, jó édes savanyu szaguvá vált s jóllehet barna, néha fekete volt is, alig adhattam volna kedvesebb szálas takarmányt állataimnak ennél. De ennek megfelelőleg résen is voltam s féltettem a sást a meggyuladástól. Erre a czélra 3 m. hosszú, egyik végén hegyezett, másik végén karikára görbített gömbölyű vasrudakkal u. n. nyársakat tartottam, melyekből egyet-egyet a boglyarakás után 2—3 nap múlva a boglyák mindegyikébe beszurattam. Egy-egy boglyában 100—150 q sás volt. A nyársak naponta sorra egyszer Ki lettek húzva s ha valamelyik nehezen volt kihúzható — néha 2 ember is húzta — akkor azt napjába kétszer is megnéztük, mindannyiszor a rud hegyes végén kézzel megvizsgáltuk, miről a boglya belső hőfokára következtettünk. Ha a nyárs vége csak oly meleg volt, hogy a kéz rövid ideig is. kibírta, visszaszurtuk a boglyába; de ha annyira sütött, hogy megmarkolni nem lett volna tanácsos, ugy rögtön néhány emberrel — a boglya nagysága szerint — egy vagy két czikket vágattam ki a boglya tetejétől az aljáig, mely után a kihűlt s a kivágott rész újra boglyáztatott. így nyertem a széles levelű sásból a legjobb takarmányt. Néha megtörtént, hogy egy éjen át oly nagy hő fejlődött ki, hogy a széna belől egészen megfeketedve, szenesedett volt, de azért jó takarmány lett belőle s idejében történvén az átmetszés, nem gyuladt meg. Egy alkalommal azonban majd pórul jártam. Ez az az eset, amelyre a mészgvujtóképességéről szólva áttérek s amely Banké retorta-kisérletére vonatkozik. Ugyanis egy reggel a szérűskertben az egyik nagy sásboglyánál erős, majdnem csipős savanykás erjedési szagot éreztem. Huzatom' ki a nyársat, még két ember sem birja, hozatok két ökröt s ráakasztva a lánczot, dolgot adott a két állatnak is a kihúzás, de legnagyobb volt bámulatom, midőn a nyárs hegye vörös izzóan bukkant elő. Rögtön összeesőditettem az embereket, a boglya mellé lajtokat, létrákat és tűzi fecskendőt állíttattam. A boglyára megfelelő erőt rendelve, szénavágóval egyszerre két czikkelyt vágattam a boglyából ki, mig a földön a ledobott részt elfogták s újra boglyázták. A tető jó egyharmadára jöttek már le az emberek, de a szagnál és melegségnél egyebet nem észleltek s mindig barnább, sőt feketébb sást szaggattak fel. Egyszer csak hallom: „itt a tüz!" Sajátságos, hogy mig ezt villával feszegették, szénfekete volt, de amint levegőt kapott, hirtelen sziporkázni és lobogni kezdett, de nem volt ideje, mert a fecskendő sugárcsöve készenlétben volt s bő vizzel oltotta el. így mentünk fokról-fokra lejebb és lejebb mentve a jó takarmányt s küzdve a láng kicsapása ellen. Végeredményben a boglyát megmentettük, a sértetlen rész véglapját vizzel bőven meglocsoltuk s igy lángra nem kaphatott, miközben kihűlt; a kihányt részből a kormos és nagyon elszenesedett takarmányt félredobtuk, a többit pedig boglyáztuk, hol többet fel sem melegedett s a legjobb takarmány lett. így nyert a tudós Banké retorta-kisérlete a mezőgazdaságban s az én gyakorlatomban is beigazolást. Ezek után összefüggesbe hozva a két tapasztalati tényt egymással, látjuk, hogy a szénaboglyában fejlődött nagy hőfok, mely a levegőre jutott nyársat izzóvá tette, csak akkor volt képes gyújtani, mikor a levegő hozzáfért; viszont a mész megoltásánál képződött nagy hő és ebből származott tüz elaludt, midőn homokkal a levegőt tőle elzártuk, úgyannyira, hogy a szalma egyrésze, mely a mészgarmadán maradt s homok alá került, másnap a kibontásnál is épnek találtatott. Tehát mindkét esetben a levegő elzárása akadályozta meg a tűzvészt.

KÖZTELEK, 1900 JUNIUS HO 16

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés.

242. kérdés. Modern berendezésű praktikus gyümölcsszáritót óhajtván építtetni, kérem megjelölni szakirodalmunkban, hol lehetne erre megfelő utasítást találni? 243. kérdés. Tehenészetünkben gyakori eset, hogy a borjak köldöke nem gyógyul be, hanem genyesedésbe megy át, a köldöktáj erősen megdagad, végül a borjú elpusztul. A tehenészet állatorvos kezelése alatt áll. A köldök, ha elköttetik is, a baj ugyanazon lefolyású lesz, mint anélkül. Mi az oka ennek és hogy lehet eme betegségen segíteni ? D. J. 244. kérdés. Gőbölyeimet pár év óta egy kereskedő szokta megvenni és azokat rendesen Münchenbe szállítja. Ritkán mult el átvétel, hogy utólagosan ne jelentette volna, hogy 1—2 db gyöngykóros volt és ezt az ide csatolt minta szerinti bizonyitványnyal szokta igazolni és én eddig minden szó nélkül visszatérítettem a dífferenczíákal. Már most tisztelettel kérdezem, köteles vagyok-e a kárt megtéríteni, hiteles-e az ilyen bizonyítvány és hogyan tudnék én arról meggyőződni, hogy a jelzett állat tényleg gümőkórosnak konstatáltatott. 8. 8. 245. kérdés. Diphteriás. csibéknek a gyógyítása lehetséges-e ? És ez a tyukdiphtéria ragadós-e a libákra és kacsákra ? Tavaly nagy csibéket és kappanokat részben kigyógyítottam abból a nyavalyából, de nagy részök később pusztult el sorvadásban. Vájjon ez a diphteritisz, vagy a gyógyítás következménye volt-e ? K. F. 246. kérdés. Lefölözött tejet kaphatnék megvételre. Használhatnám-e azt borjúim nevelésénél ? Mily ideig kell borjúimnak szopni, hogy aztán a lefölözött tejjel itattatva, jó kondiczióban maradjanak. Továbbá választási malaczaimnak darabonként és naponként hány liter lefölözött tej volna elég táplálékul? L. Zs. 247. kérdés. Kérem velem tudatni azon kúriai döntvény számát, mely a kassai, debreczeni, keszthelyi stb. gazdasági tanintézetek végbizonyítványát választói jogosultsággal ruházza fel., Gys K. 248. kérdés. Mult év november havában egy ispánt fogadtam f. é. február 1-ére való be+épéssel 3 évre. Nevezett pontosan el is foglalta állását és követeli, hogy hurozolkodási költségeit, melyek tekintve, hogy messziről jött hozzám, meglehetős összeget tesznek ki, térítsem meg. Kérdem, köteles vagyok-e ezt .megtéríteni akkor, midőn a fogadásnál erről süó sem volt és amennyiben nem vagyok köteles azt megfizetni, szokás-e azt a belépő gazdatisztnek megtéríteni ? 8. 8. 249. kérdés. Mi okozhatta azt, hogy erőteljes szárú, nagyfejű rozsban, mindenfelé a táblában, mintegy 5—8% letört szál található ? A törések alólról számítva a 3. és 4. csomó között vannak, a letört szálaknak sem szárán sem tövén semminemű rovarrágás nem lalálható; meg kell még jegyeznem, hogy sem eső, sem olyan szél nem volt, mi letörhette volna. F. M. 250. kérdés. Kérek tájékoztatást aziránt, hogy a sárga és a görögdinnye, mivel és miként védendő meg a mészharmat, peronospóra s egyéb betegségek ellen? Gs.-Mindszent. B. J. 251. kérdés. Lehet-e szopós borjukat juhtejen nevelni? Vizzel kell-e a tejet higitani s mily arányban ? E czélra, melyik volna a legczélszerübb borjuitató eszköz ? * Se. A.

47. SZÁM. 10-ik ÉVFOLYAM. 252. kérdés. Ha az Aschenbrandt-féle rézkénpor-keverékkel kellő időben kezeltetett a szőlő, szükséges-e ezen felül a permetezés rézgálicz-oldattal peronospóra elien? M. P. 253. kérdés. A kezelésem alatt álló gazda„ ián van 316 drb. 1 éves süldő. Azok kaptak az utolsó két hétben 500 kg. egészséges tengeri darát. A sertések nyomtak ezen etetés előtt 120 kgr.-ot páronként. Megjegyzendő azonban, hogy a legelő gyönge volta miatt elég táplálékot nem tudtak keresni. Vájjon mi lehet annak oka, hogy azon időszakban feletetett erőtakarmánynak csak 10°/o-a arányában gyarapodtak. 8. B.

Felelet. Gyümölcsszáritók. (Felelet a 242. kérdésre.) A gyümölcsszáritóra vonatkozó kérdés eléggé részletes és határozott, ezért arra csak általánosságban lehet felelni. Kérdést tevő csak annyit mond, hogy modern berendezésű gyümölcsszáritőt óhajt beszerezni, de azt nem emliti, milyen gyümölugy áll, hogy az .az aszaló, mely alma-száritásra kitűnő, csonthéjas gyümölcsnek kevésbé alkalmas; a szilva-aszaló viszont alma-aszalásra nem elég jó. Lehet, hogy kérdést tevő szilvát s egyéb csonthéjas gyümölcsöt akar aszalni. Ez esetben ajánlom a Cazenille-féle aszaló beszerzését, illetve felépíttetését, melynek vasrészeit a Ganz és társa budapesti gyár készíti s melynek felépítése és használata a „Gyümölcskertész" cz. lapban az 1895. évfolyam 13. és 14. számaiban részletesen ismertetve van. — Ha viszont almát akar aszalni, ugy szerezzen egy vagy 3. számú Ryder-féle aszalót, melynek készítője Mayffarthet Co bécsi cz ég (II. Taborstrasse 76.) és a mely ugyancsak a nevezett lap 1894. évfolyamának 15. számában szintén rajzzal ellátva, részletesen volt ismertetve. Tájékozásul megjegyzem, hogy a földmivelésügyi m. kir. miniszter mindkét aszalót községeknek, egyesületeknek ingyen is kiosztja. Nem ártana tehát ezirányban lépéseket tenni. Ha aztán igen nagy üzemre rendezkednének be, ajánlani lehetne egyebek közt a Számum" aszalót, melynek igen nagy a munkaképessége. " . a „ Gyümölcskertész" megnevezett évfolyamai rendelkezésére nem állanak (bár minden község kötelezve van azt járatni), akkor megrendelheti azokat egy forintjával a kiadóhivataltól: Athenaeum r.-társ. Budapest, VII. Kerepesi-ut 54. Oy. I. Borjuk köldökgyuladása. (Félélet a 243. kérdésre.) A borjuk köldökgyuladása és az ehhez csatlakozó vérmérgezés (genyvérüség, borjubénaság) következtében beálló elhullás^egyenes következménye a köldöknek, közvetlenül a születés után bekövetkező befertőztetésének. A gyuladást okozó fertőző anyag az istálló talajáról vagy az ápolók kezeiről kerül a köldök friss sebére. Kétségtelen, hogy az istálló fertőzve van és fertőzöttsége a megbetegedések szaporodásával folyton fokozódik. A baj megszüntetése czéljából tehát az első és mellőzhetetlen teendő az istállónak igen gondos és alapos fertőtlenítése, melyet kezdetben 1 —2 hetenkint ismételni szükségés. Miután továbbá a fertőző anyagot nemcsak a megbetegedő borjuk teste és kóros váladékai, hanem más, esetleg felnőtt állatok genyedező sebei is tartalmazzák, az istállóból minden beteg borjut és minden olyan állatot, melynek genyesedő sebe van, mely hasmenésben szenved, vagy a mely elvetélt, el kell távolítani az istállóból és gondoskodni kell arról, hogy az ellések tiszta helyen történjenek és hogy a borjuállás is tiszta legyen. Az istállónak gondos tisztántartása mindig, megszünteti a bajt s a mennyiben az ajánlott eljárás nem vezetne eredményre, ez határozottan arra utal, hogy a végrehajtás nem volt eléggé alapos.

4 7 . SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. A köldökzsinór alákötését n e m ajánlhatjuk. Ha meg volna a garanczia abban a tekintetben, hogy az ápolónak keze, a ki az alákötést végzi, teljesen tiszta, akkor ez eljárás jó volna, minthogy azonban a gyakorlatban ez alig érhető el, mert az ápolók alig tudják az abszolút tisztaság lényegét megérteni s e nélkül felületesen megmosott kezeiken igen könynyen m a r a d még vissza fertőző anyag, különösen a n n a k folytán, hogy rendszerint ugyanazok az emberek ápolják a beteg borjukat és e közben minduntalan újból fertőzik a kezeiket, azért sokkal helyesebb az egész eljárást mellőzni és az ismételt fertőtlenitésre, általában a legskrupulózusabb tisztaságra, valamint a beteg és gyanús állatok * haladéktalan eltávolítására helyezni a súlyt. —y.— Szavatosság gyöngykóros vágómarháért. (Felelet a 244. kérdésre.) Az utóbbi időben ismételten adtunk véleményt a gyöngy kóros, illetőleg gümőkóros szarvasmarhákért támasztható kártérítési igények tárgyában. így ezúttal csak annak a jelzésére szorítkozhatunk, hogy a kártérítési kötelezettség tényleg fennáll, mert kétségtelen, hogy az állat, szabadszékbe utalták, az eladáskor m á r beteg volt. Magának a bizonyítványnak a hitelességét, mert azt hivatal állította ki, alig lehetne kétségbe vonni és a bíróságok is azt bizonyára hitelesnek és érvényesnek fogadják e l ; legfelj e b b az állat vételárára vonatkozó adat szenvedhet esetleg korrekcziót, miután azt a hivatal n e m saját észlelése, h a n e m csak a vevő mészáros bemondása alapján jelöli még, mely tekintetben az eladó természetesen teljesen tájékozva van. Az u j a b b időben mind gyakoribb kifogásolások a németországi vágóhidakon arra figyelmeztetik az eladókat, hogy hizóállataik egészségi állapotát gondosan ellenőrizzék ós ne szállítsanak olyan állatokat, melyek egészsége tekintetében bármi csekély gyanú merült fel. —y — S z á r n y a s o k cliphtheriája. (Félélet a 845. számú kérdésre.) A betegség rendszerint fiatal tyúkfélék (tyúkok, pulykák, fáczinok, pávák stb.), nemkülönben galambok között szokott fellépni, mig a vízi szárnyasok (liba, kacsa) csak ritkán betegszenek meg. Bár a vizi szárnyasok kevésbé hajlamosak a betegség iránt, mégis czélszerü a betegség tovaterjedésének meggátlását czélzó óvóintézkedéseket ezekre is kiterjeszteni, mert kivételesen mégis megbetegedhetnek benne. Mielőtt a betegek gyógyításához fognánk, , legczélszerübb a még teljesen egészséges szárnyasokat m á s tiszta helyre elkülöníteni, hogy a befertőzéstől megvédessenek. A betegek gyógykezelése czélszerüen akkép eszközölhető, hogy a szájban és a torokban levő álhártyákat csiptetővel, vagy ennek hiányában sima, kemény -pálezikára erősített vattával óvatosan lefejtjük, mi közben azonban óvakodni kell azok erőszakos leszakitásától, azután pedig a visszamaradt vagy a szájban illetőleg torokban különben meglevő fekélyes felületeket 2 — 3 % - o s kreolin- vagy lysololdattal, esetleg felényire higitott jódtinkturával ecseteljük. Az előző évben a diphtheriából gyógyult N és később „ s o r v a d á s á b a n elhullott szárnyasok gyógyulása valószínűleg csak látszólagos volt, a belső szervekben a száj illetőleg torok nyálkahártyájának gyógyulása daczára m a r a d h a t n a k elváltozások vissza, melyek azután az állatok elhullását okozzák. Dr. M. J. L e f ö l ö z ö t t t e j b o r j u k n a k és inalaczokn a k . (Félélet a 246. sz. kérdésre) Közönségesebb borjuknál m á r 3 — 4 hetes korban lehet az anyatejet langyos meleg lefölözött tejjel pótolni, de akkor gondoskodnunk kell arról, hogy a tejből kivont zsirt olcsóbb zsiradékokkal helyettesítsük, mert máskülönben nagyon elmaradnak a borjuk. J o b b származású borjuknál azonban csak 6 — 8 hetes kortól kezdve vagy később czélszerü a lefölözött tejre átmenni, sőt a szimmenthali borjuk leg-

KÖZTELEK,

1900. JUNIÜS

Hó

947

16.

alább 12 hetes korukig friss tejet kívánnak. A lefölözött tej zsirhiányát többnyire lenmagliszttel pótoljuk, melyből miután a lenmag átlag 3 0 % zsirt tartalmaz, a mintegy 0'3°/o zsírtartalommal biró lefölözött tejhez kg.-kint 0*107 kg. kellene, hogy 3 - 5 % zsirt tartalmazó tejet nyerjünk. De miután az ily nagy mennyiségben etetett lenmag hasmenést okozhatna, csak félannyit adunk a borjúnak, illetőleg tekintettel a borjuk eltérő individualitására annyi lenmaglisztet etetünk velük, amennyiről azt észleljük, hogy szívesen eszik s azonkívül inkább némi zablisztet is keverünk a tejbe, mert a szénhydrátokban gazdag zabliszt is t u d j a a tejben hiányzó zsirt némileg pótolni. Magától érthető, hogy a borjukat fokozatosan kell a mesterségesen zsirositott tejre szoktatni s később fokozatosan kell őket attól elválasztani. Az itatandó tejmennyiség igen fiatal borjuknál azok élősúlyának 1 /'s—Vv-ére tehető de később kevesebb is lehet.

1

Ha választott malaczokkal lefölözött tejet etetünk, n e m szabad arról megfeledkezni, hogy a sertés aránylag sok nitrogánmentes tápanyagot kiván, vagyis, hogy a lefölözött tejnek csak akkor lehet kellő hatása, ha elegendő árpa- s tengeridarát keverünk bele. 100 kg. élősúlyra mintegy 5—6 kg. lefölözött tejet és 3 kg. darát lehet naponta számítani. Egyébiránt minél több lefölözött tejet etetünk a malaczokkal, annál kevésbé jól értékesitik azt, minélfogy a lefölözött tej mennyiségének erőltetése csak akkor ajánlható, ha minden áron szabadulni akarunk tőle. Ha nem j á r nehézséggel, akkor tanácsos a lefölözött tejet a darával együtt fölforralni, mi különösen akkor czélszerü, ha a lefölözött tej m á r n e m egészen friss. Gselkó. Qkleveles g a z d á k választói j o g o s ú l t sága. '(Félelet a 247. kérdésre.) Az okleveles gazdászok választói jogosultságáról az 1888. évi 83.316. sz. belügyminiszteri rendelet intézkedik. Ennek értelmében a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál azon gazdászok adója, kik a m. óvári, keszthelyi, debreczeni, kolozs-monostori, vagy a kassai gazdasági tanintézetek részéről kiadott végbizonyitványnyal bírnak, kettősen számítandó. Ennek analógiájára az orsz. képviselő választására jogosítottak névjegyzékébe is ezen intézetek valamelyikének Cégbizonyítványa alapján szokás felvenni a jogosultakat az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 9. §-ához képest. G a z d a t i s z t liurczolkodási k ö l t s é g e i n e k m e g t é r í t é s e . (Félélet a 248. kérdésre.) A szolgálatadót az ispán hurezolkodási költségeinek megtérítésére ezidőszerint semmi előttünk ismert törvény vagy szokás nem kötelezi. Ezen költségek megtérítésére tehát az ispán csak akkor tarthat igényt, ha ez külön kiköttetett. L e t ö r t r o z s v e t é s . (Felelet a 249. kérdésre. A gabonafélék letörésének sokfélé oka lehet. Oka lehet elsősorban a világosság és a fény hiánya, illetve gyengeségp s az e miatt beálló megdülés, mely rendesen a szár megtörésével jár. A kellően meg nem világított gabona szárának alsó izei nagyon megnyúlnak, a sejtek nemcsak sokkal hosszabbak leszek a rendeseknél, h a n e m falaik is vékonyak m a r a d n a k , minek következtében a szár alsó izei annyira elpetyhülnek, hogy azt valamely szél vagy erősebb eső lekonyitja; de szél- és esőmentes időben is lekonyul az akkor, ha a kalászban a magvak telni s igy nehezkedni kezdenek, mert ezek súlyát a szár elpetyhült alsó része n e m birja el. Minden olyan körülmény, mely a beárnyékolást növeli, növeli a megdülés veszélyét is ; igy a sűrű vetés, különösen ha az nem szórva végeztetett, továbbá a friss trágya vagy a talaj természetes gazdasága, különösen nagy nitrogéntartalma, az, a mi a vetést tulbujává teszi A fenti okoktól eltekintve a különben egészen normálisan fejlődő vetést is ledőtik illetve letörik a viharok.

Végre a gabona letörését állati ellenségek rágása, továbbá a szárat elgyengitő különféle paraziták okozhatják, melyek a s z á r b a n vagy a száron élnek. A kérdésttevő n e m küldött mini át a letört rozsvetésből s igy látatlanban n e m is sejthetjük, hogy a megdülés miféle nemével v a n dolgunk. # Yédekezés a d i n n y e b e t e g s é g e k ellen. (Felelet a 250. kérdésre.) Hazánkban ugy a sárga mint a görögdinnyét legközönségesebben a lisztharmat t á m a d j a meg, nyiiván ezt a betegséget nevezi a kérdésttevő mészharmatnak. A dinnye lisztharmatbetegségét a Sphaerotheca Castagnei nevü gomba okozza, mely a dinnyén kivül m e g t á m a d j a a tököt és az uborkát, valamint ugyanez a gomba tartatik az almafa lisztharmat betegsége okozójának is. A dinnye lisztharmatbetegsége ellen a gyakori kénporhintés h a s z n á l ; mihelyt a betegség legkisebb nyoma mutatkozik, mindjárt meg kell kezdeni a kénporhintést s azt minden két hétben szükséges megismételni. Ha a dinnyeültetések közelében uborka vagy tök volna, ugy ezek is behintendők kénporral, mert különben a dinnyét sem védhetjük meg kellőképpen. Peronöszpórabetegség a dinnyén eddig csak Amerikában észleltetett (okozója a Peronospora Cubensis nevü gomba), E u r ó p á b a n , még nem s igy a mit a kérdésttevő peronoszpórabetegségnek tart, az bizonyosan valami m á s betegség lesz. Igen gyakori h a z á n k b a n a dinnyén az antraknózis nevü betegség,*) melyet a Seoleeottrichum melopthorum nevü gomba okoz, mely még Oloeosporium reticulatum név alatt is szerepel az irodalomban. E gomba m e g t á m a d j a a dinnye leveleit és szárait, ezeken b a r n a , a növény szövetébe bemélyedő foltokat a l k o t v a ; továbbá m e g t á m a d j a a gyümölcsöt is, kisebb-nagyobb fekélyek alakjában, a melyek felületét később egy olajzöld bevonat lepi el. Ez a penészszerű zöld bevonat a gomba szaporodó sejtjeiből, az egyes gombaszálakról lefüződő kétsejtü konidiumokból áll. Az anthraknózis Francziaországban és az amerikai Egyesült-Államokban nagyon el van terjedve. Az utóbbi helyen u j a b b a n eszközölt kísérletek szerint a z egyszázalékos bordói lével (1 hektoliter vizre 1 kgr. rézgálicz és 1 kgr. égetett mész) való gyakori, 6—7-szeri permetezés a betegséget elnyomja, és egyéb dinnyebetegségek ellen is használ. Mezey Gyula. B o r j u n e v e l é s j u h t e j j e l . (Felelét a 251. sz. kérdésre.) A juh- és tehéntej közötti eltérések szemlélhetővé t é t e k végett közöljük átlagos összetételüket, mely százalékokban következő: juhtej tehéntej ^ zsir 6-5 38 4"3 fehérje 5 5 35 3 6 czukor 4-5 48 30 h a m u , 0"8 07 0'5 E számokból kitűnik, hogy az 50°/o vizzel higitott juhtej, főleg csak abban tér el a tehéntejtől, hogy kevesebb czukrot és h a m u t tartalmaz, mely alkatrészek azonban elég jól pótólhatók zabliszttel, a mit a következő számok is bizonyítanak. Ugyanis g r a m m o k b a n foglaltatik : zsir fehérje szénhydr. hamu 1000 vizezett juhtejben 43 36 30 5 40 zablisztben 18 3'2 177 1-2 Összesen 44'8 39 2 477 6"2 Ha mi tehát minden liter juhtejbe fél liter vizet és 40 gm. zablisztet keverünk, oly tejet nyerünk, melynek összetétele alig különbözik a tehéntejtől. Miután a zabliszt még az igen fia*) Lásd a „Köztelek' 1893. évf. 71. számában ,Dinnyebetegség" ez. czikkemet.

948

KÖZTELEIK, 1900 JUNIUS HO 16.

tal borjúnak sem árt, az igy elkészített juhtej • jól foeja a borjukat táplálni. Borjuitató többféle van, de ezek egyenértékűek s ezért rendszerint a legolcsóbb a legajánlatosabb. Ilyenért forduljon az (Alfaseparator Részvénytársasághoz" (Budapest, VII., Erzsébet-körut 45. sz.). A borjut könnyen lehet arra is tanítani, hogy csöbörből igya a tejet, mi annyiban jobb, mert a borjú nagyon hamar keresztülrágja a szoptató-készüléken a gummicsöcsöt. Cselkó. Szőlő permetezése peronospora ellen. (Felélet a 252. kérdésre.) Ha az első permetezés helyett a dr. Aschenbrandt-féle rézkéoport használta és peronospora nem jelentkezett, az nem zárja ki azt, hogy a második permetezést mégis rézgálicz és mészkeverékkel vagy dr. Aschenbrandt-féle bordói por oldatával végeztesse. Közludomásu, hogy a peronoszpóra május havában ritkán lép fel erősen s igy a rézkénporban lévő rézgáliczmennyiség a peronoszpóra fellépésének megakadályozására elegendő lehet. Junius végén illetve julius elején azonban rendszerint a peronoszpóra támadása igen erős a miért is feltétlenül ez ellen külön permetezéssel kell védekezni. D. J. Éves süldők kedvezőtlen gyarapodásásának oka. (Felelet a 253. sz. kérdésre) Ha kellő egészséggel biró s nem nagyon csene- í vész süldők, melyeknél egyébként sem követünk el mulasztást, nem gyarapodnak kellően, akkor kétségtelenül az elégtelen táplálás az oka. Próbáljunk csak kissé számolni. A 60 kg. átlagos sulylyal biró süldő tápanyagszükséglete mintegy 0.15 kg. fehérje s 1.0C kg. niírogenmentes tápanyagra tehető. Egy-egy süldőre jutott naponta mintegy 9.09 kg. tengeridara, melyben 0.0075 kg. fehérje s 0.0588 kg. nitrogenmentes tápanyag foglaltatik. Ebből kitűnik, hogy abban a 0.09 kg. tengeridarában oty kevés tápanyag van, hogy az meg se kottyan a süldőben s ha ehhez még hozzáveszszük, hogy az állatok oly gyönge legelőre jártak, melyen nem tudtak elegendő táplálékot keresni, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy naponkint átlag csak mintegy 0.011 kg.-ot gyarapodtak. Ha tehát a jövőben jobb súlygyarapodást akar elérni, akkor hajtsa süldőit . jobb legelőre, vagy adjon nekik több darát. Cselkó.

Az idegen kéz. Elénk érdeklődéssel olvasták mindenfelé dr. Baross Jánosnak az Idegenek birtokszerzése czimü könyvét. A szerző 'által tárgyalt kérdés aktualitását és fontosságát mindenütt felismerték és azt hiszszük, hogy az érdekes könyv hasznos voltát egyátalán nem csorbítja az a körülmény, hogy statisztikai részébe néhány olyan idegennevü magyar birtokos került az idegenek sorába, a kikről utóbb kitűnt, hogy magyar honpolgárok. Ezeknek a kisebb tévedéseknek a javításán maga a szerző is serényen dolgozik, de az érdekeltek is iparkodnak azon, hogy ezek a csorbák kiköszörültessenek. Legújabban a Sárosmegyei Gazdasági Egyesület foglalkozott a kérdéssel és május hó 28 iki választmányi ülésén a következő határozati javaslatot fogadta el: A Sárosvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya, mely egyrészt a hazafiúi lelkesedés és elismerés melég hangján üdvözli dr. Baross János „ Idegenek birtokszerzése" czimü müvének megjelenését, nem értve félre ezélzatos irányát: figyelmeztetni a mérvadó köröket a nemzetiségünket fenyegető azon veszélyre, mely bekövetkezhetik a magyar földnek idegen kézre jutása által; — ugy másrészt sajnálattal tapasztalja, hogy a fentnevezett mü „Idegenek birtokstatisztikája" czimü részének egyes adatai a valóságnak meg nem felelnek s ilyformán a statisztikai rész népi

teljesen megbízható, a mennyiben csak magába a Sárosmegyéből felsorolt idegen birtokosok névsorába szerző által olyanok is felvétettek, kik, bár idegen hangzású nevekkel birnak, de magyar születésüek, magyar honosak, állandóan itteni birtokukon tartózkodnak, gazdaságukkal személyesen foglalkoznak, annak jövedelmét hazánkban költik el, a közügyekben áldozatkészséggel is tevéKeny részt vesznek és magyar érzelműek testtel-lélekkel; idegeneknek tehát éppen nem tekinthetők, sőt sokkal nagyobb szolgálátokat tesznek a magyar hazának és államnak, mint azon magyar nevü és honosságú földbirtokosok, a kik a magrar földet elhagyva, külföldön élvezik magyar birtokaik hasznát és megfeledkeznek a szorosabb értelemben vett honpolgári kötelezettségekről. De hiszszük és reméljük, hogy széles e hazában még számtalan, bár idegen hangzású névvel biró, de magyar honos birtokost találunk, a kik évtizedek óta a legteljesebb mértékben felelnek meg hazafias kötelességeiknek, sőt példát nyújthatnak azoknak, akik bár ősnemes magyar származású névvel s százados történelemmel birnak, de a közélet tevékenységüket nem ismeri. Mindezeknél fogva a. Sárosvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya tartozó kötelességének ismeri: 1. Hogy báró üszlár Ottó és gróf Wengerszky Hugó magyar honosságú sárosvármegyei földbirtokosok és a vármegyei gazdasági egyesület igazgató-választmánya érdemes és ügybmgó tagjainak magyar honosságuk kétségbevonása alkalmával felemelje tiltakozó szavát és dr. Baross János „Idegenek birtokszerzése* czimü müvének függelékét képező „Idegenek birtokstatisztikája" czimü részét téves adatokból összegyűjtőiteknek nyilvánítsa. 2. Dr. Baross Jánost „Idegenek* birtokszerzése" czimü müve függelékét képező „Idegenek bir'okstatisztikája czimü részének helyesbítésére felkérje, 3. S végül a „Köztelek" és „Hazánk*, valamint a „Magyarország" napilap szerkesztőségeit ezen határozatnak nevezett lapokban teljes szövegében való közzétételére felkérje, ez utóbbit különösen azért, hogy a nevezett mü „Idegen birtokosok statisztikája" czimü fejezetét f. évi május hó 9-én megjelent számában közzétette. A Sárosvármegylí Gazd. Egyesület igazgató-választmányának 19Ö0. évi május hó 28-án tartott üléséből Pillér Kálmán s. k. elnök, Lukovits Aladár s. k. titkár. Eme határozati javaslat következtében a könyv szerzője a következő nyilatkozat közzétételére kérte fel szerkesztőségünket: MA vettem kézhez a Sárosmegyei Gazdasági Egyásület igazgatóválasztmányának határozatát, mely .Idegenek birtokszerzése' czimü könyvemmel foglalkozik. Tekintattel arra, hogy e határozat szerint annak közlésére a mélyen tisztelt Szerkesztőség is felkéretik, magam is azon tiszteletteljes kéréssel vagyok bátor alkalmatlankodni, hogy alábbi megjegyzéseimnek is helyt adni szíveskedjenek: 1. Báró Uszlár Ottó és gróf Wengerszky Hugó urak magyar honosságát hazafias örömmel veszem ezúttal is tudomásul, könyvem ez év őszén megjelenő második kiadásában pedig készséggel fogom azt ez irányban helyesbíteni. 2. A mi adataim hiányos, vagy téves voltának konsíatálását illeti, engedje meg a mélyen tisztelt gazdasági egyesület, hogy e tekintetben az elsőséget tőle a magam részére vindikáljam. Ha ugyanis a mélyen tisztelt egyesületi igazgató-választmány könyvemet figyelmesen át fogja olvasni, annak 61. és 62. lapjain szószerint a következőket fogja találni: „A mi adatainkat illeti, elnézést kell kérnünk, mert azok csak megközelitő pontosságúak. Ugyanis pontos hivatalos adatoknak majdnem teljesen hiján vagyunk, csakis egy névjegyzék állt rendelkezésünkre, mely a leg-

47

SZÁM. íO-IK ÉVFOLYAM.

utóbbi mezőgazdasági felvétel alapján készült. Ezen névjegyzék összeállításánál azonban nem voltak a szerkesztők következetesek azOn kérdés eldöntésében, hogy vájjon ki igazán magyar honos, ki nem. Ha tévedés van adatainkban, az annak tulajdonitható, hogy ezen névjegyzék kiigazításánál jóformán csak a góthai almanachra és a magyar főrendek névjegyzékére támaszkodhattunk. A polgári származású idegen birtokosokat! pedig, kik a hivatalos névjegyzékből kimaradtak, pótolni egyáltalán nem állott módunkban* . . . . . . „Végre is kutatásunkra nézve közömbös, hogy esetleg 10—15 magyar birtokost idegennek vettük fel, — és viszont, mert ezek birtokainak nagysága egymást körülbelül kiegyenlíti és igy a nagy átlagszámokra nincs befolyással, — nekünk pedig következtetéseink levonására csak ilyen nagy átlagszámokra van szükségünk, — nem pedig minucziózus személyi adatokra." A ki tisztában van a statisztika-készítés technikájával, az beláthatja, hogy privát ember csak hozzávetőleges adatokat képes gyűjteni, minucziózus pontosságot csak nagy, hivatalos . i : 3 Őszinte köszönettel veszem az egyesület korrektúráját; e fontos, hazafias ügy érdekében kívánatos lenne, hogy példáját a többi vidéki egyesület is kövesse, mert ezen a megbízható alapon a pontos hivatalos statisztika elkészültéig is sikerülhetne egy oly statisztikát összeállítanunk, mely a részletekben is megbízható lenne. 4. Bár eddig magán egyénektől az ország legkülönbözőbb vidékeiről kaptam helyreigazításokat, a tévesen fölvett birtokok nagy; ága mégis alig tesz ki 50 - 60.000 kat. holdat, tehát az „Idegen kéz" körülbelül 2 milliónyi birtokainak alig 2'5 százalékját. Különben ez alkalommal is azt ismétlem, a mit könyvem 83. oldalán mondottam, miszerint : .Adataink tökéletlen volta a legerősebb bizonyíték a mellett, hogy ezen nemzeti létkérdés megoldását egy pontos hivatalos statisztikai kimutatással okvetlenül meg kellene könnyíteni." Addig is pedig a tárgyilagos korrektúrákat mindig és mindenkitől köszönettel veszem. Mély tisztelettel Dr. Baross János.

A miskolczi nyolczadik évi gyapjú vásár. A miskolczi hitelintézetnek elévülhetlen érdeme, hogy első volt hazánkban, ki áru- és terményraktárait a gyapjutermelöknek és kereskedőknek csekély költség mellett megnyitotta és az elsökézen levő gyapjaknak, melyek az általa tartott vásáron el nem kelnek, augusztusig ingyen-rnktárt is biztosit. 1893-ban tartotta meg első gyapjuvásárját, mely évenként ismétlődvén, lassanként egy folyvást nagyobbodó körzet góczpontjává növi ki magát. Az eladók ugy látszik hivei is maradnak az intézménynek, amennyiben azok neveivel, kik már az első vásáron szerepeltek, az idei junius 13 iki vásáron is jobbadán újból találkoztunk. A kiadott jegyzék szerint 1819 zsák mosott és 227 zsák zsirbannyirt gyapjú került eladásra, mely utóbbi azonban jobbadán eladatlan maradt, mig a mosott gyapjúknak 3A-része elég kedvező árak mellett elkelt. Megjegyzendő, hogy a hitelintézet az idén kijelentette, hogy a mosott gyapjak forgalmi sulyegységeül 50 kg., a mosott gyapjaknál 100 kg. tekintessék, ha a felek között más megállapodás nem jönne létre. A vevők azonban, ugy, mint ennek előtte, megmaradtak a bécsi mázsa sulyegysége mellett. Habár az idén a vételkedv nem volt oly vehemens, mint a mull évi hausse-irányzat

47.

SZÁM. 10-IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

mellett, az elért árak kedvezőknek mondhatók nemcsak a kifogástalan árunál, h a n e m még oly tételeknél is, amelyek kívánnivalót engedtek. Mert megjegyzendő, hogy jól kezelt és mosott tételek mellett, minőségül feljegyeztük a Lichtenstein József homrogdi, Hegyi Zsigmond léhi, Fleischer Ferencz tisza-polgári, báró Horváth Ferencz pappi, Farkas Béla mező-csáti, Gross Adolf golopi, Bárczay László borsodi, Szatmáry Király Pál bodvai, Markovics Náthán tisza-oszlári, Czibur Pál feledi stb. gyapjait, bizony most is találkoztak elég számban n e m kielégítő mosásu gyapjak, melyek közé az idén Gröber József császta- és margitai 87 zsákból álló tétele is sorakozott, mely gyapjú az előbbi években volt, általán a legmagasabb áron kelt el. Hogy gyapjukonkjunkturáink 93 óta menynyire javultak, illusztrálja az az egy tény, hogy akkorában a mosott gyapjak bécsi mázsánkint csak 5 4 — 6 0 frton keltek, mig az idén a minimális ár 58 frt volt, a maximális pedig 85 frt ig emelkedett, mely áron Fleischer —Ferencz—és—Auszterlitz—Aktáát—tiszapolgári gyapjai keltek el. 82 frton kelt Gross Adolf golopi, 80 5 frton Bárczay László borsodi, 81 frton Kiszeli Albert második kézen le tő ujfalui gyapja, 80 frt átlagot értek Czibur Pál (Feled), Klein Zsigmond (Tisza-Füred), Edelstein Aladár (Tisza-Kenéz), Lichtenstein Sámuel 80 zsákból álló tisza-luczi és Kohn Gábor püspöki-galváczi 77 zsákból álló küldeményei. 78 frt-jával kelt el Harangi Menyhért n.-mihályi, Klein Dezső puszta-bazsi, Horváth Bertalan szederkényi, Szatmáry Király Pál bodvai gyapjai. 78.5 frton Markovics Náthán tiszaeszlári 38 zsákból álló tétele, 78 frtjával pedig Lichtenstein József homrogdi, Hegyi Zsigmond léhi, F á y Árpád jánosdi, Ragályi Béla balajtí, a Stein testvérek emődi és pthrügyi, Klein Mór puszta-jénkei, báró Horváth Ferencz pappi, Farkas Béla mező-csáthi gyapjai. Egy s a j n o s észleletet végül el n e m hallgathatok, és ez az, hogy a Miskolczon képviselt kisebb tenyésztők a tenyészállatok kiválogatására általában m í g most sem fektetnek — ugy látszik — semmi súlyt, minek n e m csak az a következménye, hogy helyenként a durva fésűs gyapjú közt, mint pl. Berencsy Gyula h.-nánási gyapjában finom posztójellegü bundákat találtam, h a n e m az is, hogy még a nagyobb tenyésztők gyapjai is az előző évi minőséghez képest határozottan durvultak, romlottak. Ez annál nagyobb hiba és mulasztás, mert m á r jelenleg is a katonaposztó-szállitób is a finomabb minőségeket határozott előnyben részesitik és előreláthatólag a közel jövőben ugy a durvább posztó, valamint a kétnyiretü v gyapjakat teljesen el fogják hanyagolni; ami egyrészt sürgős intelem arra nézve, hogy a kétnyiretü gyapjak ellőállitlsával mielőbb hagyjunk föl, másrészt a minőségi termelést semmi szin alatt el ne hanyagoljuk. Dr. Bodiczky

Jenö.

1900. JUNIÜS

Hó

949

16.

muk előtt kalapot emelhetünk. Sajnáljuk, hogy erről az eredeti s komoly hátterű vállalkozásról közvetlen n e m tájékoztatván, magunk is csak hírlapi értesülésekre vagyunk utalva. Ezek szerint m á r egész sereg nevezés érkezett be a zemplénmegyei Kaponyára, Sennyei Mici b á r ó n ő versenytitkárhoz. Áz érkező vendégek elhelyezésére és ellátására mindegyre több intézkedést tesznek s most elhatározták, hogy a pálya mellett, Mailáth József gróf birtokán, a verseny után tánczestét is rendeznek. A budapestieknek legalkalmasabb a junius 17 r én reggel 7 óra 15 perczkor induló gyorsvonattal kelni útra. Ez a vonat, a melyhez buffet-kocsi is van csatolva, éppen ebéd idején érkezik a versenypályára, Perbenyik állomásra, a hol buffet v á r j a a vendégeket. Aznap este még vissza is lehet utazni Budapestre.

VEGYESEK. Hal számunk tartalma:

Oldal Az OMGE. közleményei. ! - 939 A gazda barátai. 940 Az idegenkéz. 948 A miSkolczi nyolczadik évi gyapjuvásár. 948 Állattenyésztés. Tapasztalatok a tehenek tejelőképességéről és a tejelés időszakonkénti eloszlásáról , 940 Lótenyésztés. A lippizai udvari ménes... ... — — — — 9i2 Trágyázás. A talaj trágyászükségletéről és a talaj elemzésről. 943 Szőlőszet, Kertészet. Egyetmás a szőlő zöldojtásáról. - 944 Gazdasági vegytan. A mész mint gyújtóanyag. ... 945 Kérdések és feleletek. 946 Vegyesek. ... 949 ide 1 ...951—952

A barcsi sertéshidaló telep átalakítása. A földmiv. kormány megengedvén a barcsi sertéshizlaló-telepnek nyílt kiviteli sertéspiaczczá való átalakítását, az átalakítási tervek megállapítása czéljából a barcsi sertéshizlaló r. t. f. hó 16 á n d. e. 11 órakor Barcson, a Kaszinó helyiségében értekezletet tart, melyre a megye, a szomszédos megyék s Horvát-Szlavonország birtokosait, bérlőit s kereskedőit is meghívta. A meghívás alatt következő illustris nevekkel találkozunk: gróf Andrássy Aladár, őrgróf Pallavicini Ede, gróf Széchényi Pál, gróf Széchényi Imre, B i d e r m a n n Rezső, gróf Széchényi Ferencz, Tallián Gyula, gróf Somsich Béla, Kremzir Mór, Maár Gyula, gróf Széchényi Aladár, Makfalvay Géza, Báthor Elemér, Biderm a n n Ottó, Ivánkovich István.

A m. bir. mezőgazdasági mnzenm gyűjteménye a VII. ker., Kerepesi ut 72. ezám alatti házban megtekinthetők a hétfői és az ünnepeket kővet5 napok kivételével: naponkint d. e. 9 órától d. n. 1 óráig. Hétfői és az ünnepeket követő napókon a múzeum A legközelebbi villamos-kocsimegállóhely a Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdösor utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezőutcza sarkán van. A magyar kir. földtani intézet múzeuma a közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és csütörtökön, délelőtt 10— l-ig. Más napokon, hétfő és péntek kivételével, délelőtt 10-l-ig, egy korona személyenkénti belépő dij lefizetése után tekinthető meg.

T e j szövetkezetek által f e l a d o t t t e j e s k a n n á k o n a l k a l m a z o t t b á d o g t o k o k v a s ú t i szállítása. Minthogy az utóbbi időben létesített tejszövetkezetek által a vasúti állomásokon feladásra hozott tejes k a n n á k o n egy bádogtok van alkalmazva, mely bádogtokban az illető feladó szövetkezet a szállított tej minőségét és mennyiségét számla alakjában közli a czimzettel s viszont a czimzett a tej átvételét az üresen visszatérő tejes kannákkal szállított bádogtokban e l i s m e r i ; minthogy ezen bádogtokok a postakényszernek alávetett írásbeli közleményt tartalmaznak, a m. kir. államvasutak igazgatóság az országos tejgazdasági felügyelőség megkeresésére a bádogtokok szál it á s á r a vonatkozólag ugy intézkedett, hogy ha ezek csupán csak a szállított tejre vonatkozó számla - adatokat tartalmaznak, szállításra minden kifogás nélkül felveendők, de ha ezen kivül a küldemény nyugtázását vagy egyéb Írásbeli közleményt tartalmaznának, a felvételt vissza kell utasítani.

Halálozás. Mihályi Tivadar Jenő, kir. tanácsos, a Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Pozsonyi Felső Kereskedelmi Iskola elnöke, Pozsony sz. kir. város tvhatósági bizottságnak tagja, a Pozsonyi I. Takarékpénztár igazgatósági tagja stb. f. hó 11-én életének 60. évében elhunyt. Hült tetemeit f. hó 14-én az ág. ev. vallás szertartása szerint a családi sírboltba helyez ték őrök nyugalomra. H ö l g y e k l ó v e r s e n y e . Perbenyiken e hó 17-ikén, vasárnap olyan sportünnep fog lefolyni, mely Európaszerte p á n t l a n u l áll. Ugyanis a bodrogközi hölgyek, élükön gróf Mailáth Józsefnéval és Sennyei Miczi bárónővel lóversenyt rendeznek, még pedig oly f o r m á n , hogy a rendezőség : védnök, igazgató, intéző, biró, titkár, pénztáros csupa hölgy, a zempléni t á r s a s á g színe-java. Elképzelhető, hogy ez iránt a meeting iránt ugyancsak érdeklődnek a sportkedvelő és asszonytisztelő gentlemanek. Azonban itt nem pusztán egy ötletes sportvállalkozásról van szó. Maga a lóverseny csak ragyogó előtere egy szép eszmének, fényes eszköze a gyakorlati szocziális politikának. Az ünnepélyből eredő jövedelmet a zemplénmegyei nőegylet a falusi tűzhely védelmének érdekében kifejtett áldásos működése révén fogja hasznosítani a szegények javára. A szórakozásra szánt felesleget érintkezésbe hozzák a t á m o g a t á s r a szoruló szükséggel; ime, így csinálják meg a bodrogközi hölgyek a legjobb szocziális politikát. Leleményes példaadásuk, n e m e s buzgal-

A kassai m. kir. gazdasági tanintézet h a l l g a t ó i n a k t a n u l m á n y i k i r á n d u l á s a . Érdékes és tanulságos kiránduláson vettek részt a kassai gazdászok az igazgató és tanári kar vezetése alatt f. hó 9 én. A t a n u l m á n y tárgyát a gróf Andrássy Tivadar tulajdonát képező tőke terebesi uradalom képezte. A kiránduló társaságot Malonyay igazgató fogadta az uradalmi tisztikar élén, kik a legszivélyesebben kalauzolták az intézeti hallgatóságot s szolgáltak minden irányban felvilágosítással és magyarázatokkal. Különösen tanulságos volt e kirándulás azért, mert gyönyörűen m u t a t j a ez uradalom a gőzekéveli mivelés előnyeit. Mig

Tarlói*épamag, pohánka, köles, muhairmag, raffiaháncs, kénpor, rézgálicz, nemkülönben mindenféle gazdasági czikkek m

i

n

t

l

e

g

m

e

g

b

í

z

h

a

t

ó

b

b

BESZERZÉSI

e

s

l

e

g

o

l

c

s

ó

b

b

FORRÁSA

ajánlható m j r M i

t

_ _ U

jl, & J Ö L J O L ^

_ SSL es. és kir. u d v a r i szállító m a g k e r e s k e d é s e V 1 l c e r J r U r U L U JÖL m i r i f f i P F ^ T F i l > AndráSSy-út 33. E»W B V II. k e r . , Iíottenlillloi-ii. 3 3 . Árjegyzéket és különajánlatot kívánatra azonnal k sild a czégr.

950 a szárazság a z egész Felvidéken meggyötörte a vetéseket, amelyek fejlődésükben visszamaradtak és sárgulni kezdtek, addig a terebesi uradalomban gyönyörűen fejlődtek, haragos zöldek s kitűnő termésre nyújtanak biztos kilátást. Tudva m á r most azt is, hogy a gőzeke — 10 éves amortizácziőval együtt — holdanként 5 frt 8 3 krért szántott, illetőleg ennyibe került 1 hóid felszántásának összes költsége, be kell látnunk azon óriási előnyt, melyet a gőzmivelés n i g y uradalmakban nyújt. Sajnos, nálunk még csak nagy uradalmakról lehet szó, mert a kisbirtokos nincs s n e m is lesz abhan a helyzetben, hogy gőzekét szerezhessen b e . A szövetkezés van hivatva ezen a téren is a kisgazda kezére j á t s z a n i ; külföldön máris n e m egy helyt dolgozik gőzgép, mely 8 — 1 0 gazda tulajdonát képezi. A 10000 holdas uradalom megtekintése egy napot vett igénnbe. A nemzet nagyjaiért lelkesülő ifjúság gróf Andrássy Gyula sirjára babérkoszorút helyezett, amely alkalommal Szélér Béla II. éver hallgató elmondotta, miként áldja a magyar ifjúság haló poraiban is azt a nagy államférfiut, kinek nagyon, de nagyon sokat köszönhet a magyar nemzet. H a l á s z a t i kiállítás S a l z b u r g b a n . A salzburgi cs. kir. mezőgazdasági társulat halászati osztálya f. éri szeptember h ó 2-ától 10-ig tartandó VII. osztrák halászati gyűlése alkalmából Salzburg fővárosban általános halászati kiállítást rendez. Részvételi jegy ára 3 korona 5 0 fillér. A bejelentés határideje augusztus elseje. A kiállítás területén levő halizlelő csarnokban a kiállított tárgyak, eszközök stb. eladásra kerülnek. A kiállítás elnöke Pfalí. gróf, helyettese : Schwarz báró, Bejelentő iv é s programm a jegy á r á n a k beküldése ellenében a kiállítás elnökségénél. Salzburgban kapható. A kiállítás 6 osztályból áll. Kiállításra k e r ü l n e k : Élő és kikészített vizi állatok (szivacsok, korallok, vizi madarak, halak stb), halászati termékek, halászati eszközök, fényképmásolatok, a k v á r i u m o k ; bemutatásra kerül a halászat története, halászati irodalom, statisztika s a halak földrajzi elterjedésének áttekintése.

KÖZTELEK,

Szarvasmax-ha vásár P ö s t y é n b e n . A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület "által Pöstyénben rendezendő tenyész- és igavonó;szarvasmarhavásár f. hó 25-én hétfőn minden bizonynyal megtartatik. A bejelentésekből következtetve, felhajtás igen jelentékeny lesz. A pirostarka m a r h a legkitűnőbb példányai lesznek itt kaphatók különféle használati czélokra. Pöstyén, a budepest—zsolnai vasúti fővonalnak egyik nagyobb állomása, hova minden felöl igen kedvező a z összeköttetés. Lakások a világhírű fürdőhely nagyszállodájában mindenkor kaphatók. S z e s z t e r m e l ő t a n f o l y a m . A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület a földmivelésügyi miniszter anyagi támogatása mellett a f. évi szeptember hóban tanfolyamot rendez Nyitrán mezőgazdasági szesztermelők iészére. A tanfolyam előadója d r . Kossutány T a m á s a m.-óvári gazdasági akadémia szaktanára lesz. A 2 hétig tartó tanfolyamnak e z é l j a : a mezőgazdasági szeszgyártulajdonosokat é s szeszgyárvezetőket a legújabb tapasztalatokkal megismertetni, hogy ezen iparágat mezőgazdaságunk javára minél nagyobb előnynyel kultiválhassák. A tanfolyamra jelentkezni lehet julius h ó 15-ikéig a Nyitramegyei Gazdasági Egyesületnél Nyitrán. Miután a hallgatók száma csak korlátolt lehet, a felvételnél a j e l e n t k e zés s o r r e n d j e a m é r v a d ó .

Olvasóink szives figyelmébe ajánljuk Stahel és Lenner czégnek lapunk mai számában közzétett Dorn-féle törekrostára vonatkozó hirdetését.

Lókivitelfink Délafrikába. Fiuméből i r j á k : A magyar lókivitel nem remélt módon föllendült az angol-bur háború kövétkeztében Bár a z angolok másutt — igy Oroszországban — is tettek kísérletet, hasonló j ó hátas lóanyagra nem akadtak s összevásárolták az országunkban rendelkezésre álló készlet legnagyobb részét. Eddig a következő szállítmányok mentek el F j u m é b ó l : F e b r u á r 27-én a Mount Lebanon gőzössel 485 ló, márczius 8-án a Glenmorven gőzössel 508 ló, márczius 18 án az E ' m d e n e gőzössel 427 ló, márczius 22-én a City of Lucknow gőzössel 851 ló, márczius 29 én a Monkseaton gőzössel 660 ló, gőzössel 7 4 5 ló, április 2 - á n a Leitrim április 9-én a Dunmore gőzössel 7 9 1 ló, április 19-én a z Uganda gőzössel 251 ló, m á j u s 16 án a Sussex gőzössel 944 ló, m á j u s 26-án a Camming gőzössel 7 2 7 ló, junius 12-én a Matin gőzössel 549 ló, összesen tehát 6938 ló, Értesülésünk szerint az angolok még mintegy 3000 lovat szállítanak el Fiúmén á t ; továbbá két lószállitó gőzös m á r legközelebb érkezik ide. A vett é s még vásárlandó 10,000 lóért körülbelül 8 millió korona jön az országba. T e n y é s z á l l a t k i á l l i t á s é s lóverseny Kisj e n ö n . Az aradvármegyei gazdasági egyesület Arad vármegye lótenyész-bizottmányával egyetemben f. é. junius h ó 29-én Kis-Jenőn díjazással egybekötött szarvasmarha- és lótenyészállatkiállitást rendez. Ezzel kapcsolatban ugyanitt a „Seprős é s vidéke félvér lótenyésztő szövetkezet" Ö cs. és kir. Fensége József főherczeg védnöksége alatt legitim félvérlóversenyt tart. P r o g r a m m : D, e . 10 órakor az állatkiállitás m e g n y i t á s a ; d. e. 11 órakor Ö fensége megtekinti a kiállítást; ^212-kor nyeremény-tárgyak kisorsolása a z Aradvármegyei Gazdasági Egyesület kisgazda tagjai

1 9 0 0 , J U N I U S HO 1 6 .

részére-; d. u . Val-kor k ö z e b é d ; d. u. V s a k o r lóverseny, este 9 órakor versenybál.

NYILTTÉR.*)

Szuperfoszfátot, kéniavu-kálit.

kémavas-BinmoBt,

kovasavas-kálif, ( d o h á n y t r á g y ázásra)

K

k ó n p o r t ,

(legfinomabb =

pézgálicot, legolcsóbban

h D

3

7 8 % Chancel oldium ellan)

98

|99l.

4 7 . SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM,

f 1899.

évi forgalom: 26,480 bál.

^

Felhívjuk i t. oz. g a z d a k ö z o n s é g figyelmét

m e l y e k idei első s o r o z a t a

f. éY julius hó 4-étől 7-ig tartatik meg. Az aukeziókra felküldött és „ G y a p j u á r v e rési vállalat Budapest, Dunaparti t e h e r p á l y a u d v a r " czimzett gyapjuküldemények a M. Á. V. összes vonalain t e t e m e s d í j k e d v e z m é n y b e n , valamint i n g y e n r a k t á r o z á s b a n részesülnek. Bejelentéseket elfogad és mindennemű felvilágosítással szolgál: « .v a j».j u ú i-v e r k i v á l l a l a l H E L L E R M . s

^

T Á R S A ,

BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 13. ,

A szőlők védelme a z o i d i u m (lisztharmat) e l l e n . S z ő l e i n k u j a b b v e s z e d e l m e az o i d i u m (lisztharmat), mely m i n t az országút szürke p o r a r a k o d i k l e a zöld r é s z e k r e , k i v á l ó l a g p e d i g a szőlő b o g y ó j á r a é s e l r o h a s z t j a a t e r m é s t . A szőlő o i d i u m b e t e g s é g e e l l e n a z o n b a n l e h e t védekezni. K é n p o r t s z o k t a k f u j t a t n i a t ő k é k r e , a m e l y a b a j t megöli. A tiszta k é n p o r t a z o n b a n i g e n sokszor h a m i s í t j á k é s h a t á s a f ü g g a z időjárástól. H a n i n c s e n l e g a l á b b 25° C m e l e g , n e m h a t , szél l e f ú j j a , eső l e m o s s a , h i á b a p o r o z t u n k . E z e n a b a j o n segit a dr. A s c h e n b r a n d t - f é l e r é z - k é n p o r , m e l y e t i g e n finoman p o r o z u n k a t ő k é k r e s a m e l y m e g f e l e l ő összetételénél f o g v a igen jól oda t a p a d a szőlőre é s i g y hatása az időjárástői sokkal független e b b m i n t a tiszta k é n p o r é . R i t k á b b a n is k e l l vele p o r o z n i , k e v e s e b b is f o g y belőle s igy h a n a g y r é z t a r t a l m á n á l f o g v a k i s s é drágább is mint a tiszta kénpor, használata a n n á l m é g i s e l ő n y ö s e b b . A d r . Asclienbrandt-féle „ r é z - k é n p o r " ólmozott zsák o k b a n , v é d j e g y g y e i s z á l l í t t a t i k . Á r a 50 k g o s z s á k b a n á k g . 52 fillér; 10 k g o s z s á k b a n á k g . 56 fillér; 5 k g o s z s á k b a n á k g . 56 fillér. M e g r e n d e l h e t ő a „ M a g y a r M e z ő g a z d á k Szövetk e z e t é n é l " é s a „ B o r á s z a t i Liapok" kiadóhivatalánál Budapesten. Ez utóbbi ingyen küldi meg annak, aki hozzá levelezőlapon fordul, az o i d i u m e l l e n v a l ó védekezésr ő l szóló népies f ü z e t e t .

szállít m

a i « « K I

a

„

MŰTRÁGYA, KÉNSAYÉSYEGYI IPAR RÉSZYÉNYTÁRSASÁG BUDAPESTEN, V. KER. F Ü R D Ő - U T C Z A

8. SZÁM.

Megjelent az . O r s z á g o s Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a ,Köztelek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. I r t a : Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségőre é s az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, á r a portómentes megküldéssel : 55 krajezár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.

4 7 . SZAM. 10-1K ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1900. JUNIUS HO 16.

jövő v á m p o l i t i k á j a uj

és

vámtarifánk.

Az Országos Magyar Gazd. Egyesület vámügyi bizottságának irta:

RUBINEK

megbizásából

S.-M.- Vásárhelyi 2000 Fehérmegyevid.: 470 730 100 Becskereki 2300 2400 2400 Bácskai 100 Erdélyi 100 600 Dunai 1000 1000 Raktárból 1000 Szerbiai : 3-CO

> , > , , . , ,, . , »

77 75 74 74' 74 74 72 72 77 75 75

,, ,. ,, ,, ,, . . „ . ,,, ,

, . „ „ » . . „ . „ „

15.70 15-— 15.— 14.85 14-75 1475 14-85 15-45 15 — 14-40 13-40

A központi vásárcsarnok árujegyzóse nagyban (en gros) eladott élelmiczikkefe árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkező léaek üzleti jelentése. 1900. junius hó 13-áról.

Nagybani eladásaink :

, 73 ,, „ 14-10 » 73 „, „ 14-10 , 14-50 74 / 75 , , 13 6p

GYULA

az 0 . M. G. E. ügyvezető titkárja. Nagy kvart alak 3 2 0 lap. —.

Ára

10

korona.

.

< —

Megrendelhető a

„ K ö z t e l e k " kiadóhivatalában. KERESKEDELEM, TŐZSÖE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann

és Wahl

budapesti

A szeszüzletben e héten az üzletmenet kielégíts volt és jó vételkedv mellett a szeszárak azonnali szállításra változatlanul szilárdan, később 1 koronával drágábban jegyeznek. Elkelt finomított szesz nagyban azonnali szállításra adózva 116-50—117-50 K., adózatlanul 46 50—47-50 K. helybeli gyáraktól. Élesztőszesz szilárd és adózva 116-50—117-50 K. jegyeztetik. Az adózott nyersszesz ára 50 fillérrel drágább. Vidéki szeszgyárak részéről finomított szesz 116 K. volt ajánlva, de nagyoab üzlet nem létesült. Mezőgazdasági szeszgyárak kontingens nyersszeszt 39 K. ajánlottak és több tétel ez áron el is kelt.

terménykorona,

H&pi jelentés a gabonaüzletről. 1900. junius 12. Az októberi buza 15.32 K. inndult meg; vevők csak mérsékelten jelentkeztek, amidőn lassanként leszorították a kurzust ugy, hogy nemsokára már 6 fillért veszített árban. Azután beállt egy kis esővel valamivel barátságosabb hangulat, az árfolyamok ismét emelkednek és dél felé 15.38—40 jegyez. Legszilárdabb aránylag a tengeri, mely 11.20-ról 11.30 és az októberi zab, mely 10.28-ig emelkedett. Az utóbbira különben a napokban panasz érkezett, hogy egy féreg pusztítja a veteményeket, mely hir tartja az árfolyamot. Készárubau ma ismét nagyobb forgalom volt, mert a tegnapi ünnep miatt mára maradt az időközben beérkezett vaggonáru. Elkelt kb. 30000 mázsa buza 10 fillérig olcsóbb árak mellett. Napi hozatal búzában 20113 m. és tengeriben 12371 m. Felmondatott 5000 Eladatott: Árpában és rozsban határozottan lanyha az irányzat, az árak 10—20 fillérrel olcsóbbak és csak szórváhyosan kerül valami eladásra. Jó takarmányárpa 11.50—12.20 K., mig rozs minőség szerint 12.80—13.20 K. kelt el helyben. Tengeriben meglehetős élénk az üzlet, árak jól tartottak és helyben vaggonba rakva 11.20—2 b volt ' "íató. Zab változatlan és 10—10.10 K. jegyez. Határidők egy órai zárlat Buza októberre 1900. 15.38 42 Tengeri júliusra .36-38 Zab októberre 1.24-26 1.48—50 Rozs októberre Uj tengeri 1900. máj.-ra 9.76-80Az árjegyzés 100 kg.-ra vonatkozik: 500 mtm. 80 kg 100 , 79 , 300 „ 79 „ 100 , 79 „ 100 „ 79 , 100 „ 79 „ 1600 „ 78 „ 100 , 78 , 500 , 78 , 200 , 78 „ 200 , 78 . 4200 , 78 » 800 , 78 , 1200 , 74 , 100 mm. 78 kg. 200 ' 77 , 100 . 79 , 100 ^ 77 . 700 „ 77 „ 350 B 77 . 450 , 76 , 170 „ 76 „ 150 „ 75 , 100 , 72 » 200 , 78 .

K. 15-70 . 15-80 „ 15.70 „ 15 90 , 15-70 , 1560 „ 15-50 , 15-25 , 15-90 „ 15 50 „ 15.50 „ 15-90 , 15-50 „ 15 — K. 15-40 » 15-40 , 15-40 , 14-60 , 15-20 „ 15.20 , 15-20 „ 15 20 „ 15.— fg 14.50 » 12.70

koniingaat

Prágai jegyzés 113-50 korona adózott él 40.50 korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 20-— korona kiviteli szeszért 90% hektoliterje. Kivitelre több kocsirakomány finomított szeszt vásároltak, mely Üszkübb, Szaloniki felé lett szállítva. Vidéki szeszgyárak változatlanul szilárdan jegyeznek. Budapesti adrlatárak » hetin-, FtooniituH n a e 116-50—117-50 korona, éSeBztőszesj 11650-117-50 K., ByeíiííMsz adózva 114 50-115-50 korona, nyersszena adózatlan texkontingens) —• korona, denaturált txesz 36-50-37-— korona. Kontingens nyersszcsz 40-

Az árak 1Q.000 literfokonként hordó nélkül bérmentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfiw *éa maliéit értendők.

Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) értve:

Jegyzések nyers áruért 100 kgonkint Budapesten

A folyton kedvező időjárs következtében zöldtakarmány félék magvai a lefolyt héten is élénk keresletre találtak. Muharmagvak csekély készletei meg csekélyebb maradékokra olvadtak össze. A tarlórépa iránti érdeklődés változatlanul élénk maradt. A magyarországi vörös lóhere termelőit bizonyára érdekelni fogja, hogy Amerikában a vörös lóherének termésére jelenleg elég kedvezőtlenek a kilátások, minek következtében ugy az amerikai, mint az európai kikötőpiaczokon is észrevehetőleg emelkedelt az amerikai lóhere ára. Az ilyen helyzettel szemben nincs kizárva, hogy a folyó évben is igen magas árakat fogunk tapaszt alni.

Hedrich és Strauss „Királymalom" üzleti tudósítása a ,Köztelek" részére. 1900. május 31-én. Szám:

Rozsliszt 0/1. t II.

0

II/B

III.

WR.

Ár: Kor. 23.80 22.80 22.10 21-— 18.80 16.20 21.60 Szám Ár: Kor.

Köleskása: 0 1 2 26.=- 2 5 . 24.--

Rizstakarmány 10.20 K.

Árpadara 10.50 K. Rozskorpa

3 22.50

4 21.—

Takarmánydara 9.60 K.

Áraink 100 kgonként, helyben, elegysulyt tisztasulynak véve, zsákkal együtt értendők.

Elő baromfiból eladtunk apró rántani való csirkét 1, sütni valót 1-50—2, tyúkot 2"50 K-ért. Kis magló libát 1-50, nagyobbat 4—4-50 koronáért párját. Hízott liba élénken keresve 5—6 koronáért kelt el páronként. Vadból csak őzbak került a piaczra s 1-60 K-ás árban gyors elhelyezésre talált. ü j burgonyában a vételkedv kedvezőbb lett. Kifogástalan áruért 7'50—8 koronás árt fizettek, II. rendű rózsaburgonyáért 6 korona volt elérhető vagontételekben. Gyümölcsfélékből sárga dinnye volt jól értékesíthető. Nagyság szerint 1-50—2.50 korona volt elérhető darabjáért. Földieper 0-50—0-80 K. Pöszméte 0-8—010 K. Cseresznye 32—36 fillérrel kelt el kgonként.' Tejtermékek közül főzővaj kevés érkezik a piaczra s 1'90 koronás árban gyorsan volt elhelyezhető. Prima teavaj állandóan Ausztriába és Csehországba kerül eladásra, különösen kedveltek az öt kilós koczkaalaku darabok. A helyi fogyasztás is egyformán jó. Áraink : la teavaj 2'20, II. rendű 1 korona nagyobb vételeknél. Tehéntúró minőség szerint 24—40 fillérrel lett kgonként értékesítve. Zöldségfélék elhanyagoltak. A nagy hozatalok az árakat folyton nyomják. Saláta 40—50 fillér száza, tök 20-30, ugorka 20—30, karalábé 1-50—2 K száza. Spárga iránt nem mutatkozik vételkedv, az áru teljesen el van hanyagolva s csak szóló spárgáért lehetett 60—80 fillért elérni kgonként, mig középminőségü árura vevő nem akadt.

Hivatalos árjegyzés

Hus és hústermékek. Marhahús 1 q. hátulja I. rendű 108—112, II. r. 100—108, III. r. 96—100, eleje I.r. 100—108, II. r. 96—100, HL r. 80—96, borjúhús 1 q. hátulja 1. r. 104—112, II. r. 100-104, eleje I. r. , 96-100, II. r. 88—96, bárány 1 darab hátulja eleje , birkahús 1 q. hátulja I. r. 84—88, H. r. 83—84, eleje I. r. 76—80, IL r. 74—76, sertéshús 1 q. szalonnával budapesti , vidéki 92—86, szalonna nélkül budapesti 88—96, vidéki , sertéshús pörköltnek való , kocsonyának való , füstölt budapesti I. r. , vidéki H. r. 1 q. 124—130, malacz élő, szopós I. r. 1 drb 5.00—7.00, tisztított I. r. 1 kg. 1.60—1.80, sonka 1 kg. nyers, belf. hentesáru 0.90—1.20, füstölt belf. csonttal 0.90—1.50, csont nélkül 1.20—1.70, sonka füstölt prágai, csonttal 0. 0.—, csont nélkül 0. 0.—, kolbász 1 kg. nyers I.00—1.20, füstölt I. r. 1.40—1.60, szalonna 1 q. , sózott , füstölt —, sertészsír 1 q. hordóval , hordó nélkül budapesti I. r. 112—116, szalámi 1 kg. belföldi 260—320, prágai — korona. Baromfi, a) Élő: (1 pár) csirke rántani való 1.00—1.60, tyúk belföldi I. r. 2.20—2.50, kappan hizott 1. r. 0.00—0.00, sovány 0.00—0.00, rucza hizott I. r. 0.00—0.00, sovány belföldi 0. 0.—,liba fiatal újdonság 0. 0.—, lud hizott I. r. —. .—, sovány belföldi 0. 0.—, pulyka hizott I. r. 0. 0.—, sovány belföldi korona. — b) Tisztított: csirke 1. r. 1 drb 1.00—1.60, tyúk I. r. 1 drb 1.50—2.20, kappan hizott 1 kg. , 1 drb 2.00—4.00, rucza hizott 1 drb 1.60—2.80, 1 kg. 0. 0.—, lud hizott 1 kg. 0. 0.—, 1 drb 3.60—5.00, magló 1 kg , 1 drb , pulyka hizott 1 kg. 0.00—0.00, 1 drb , magló 1 kg. — — , 1 drb — , ludmáj 1 kg. 2.40-3.20, nagy 1 drb 1.00—2.00, ludzsir 1 kg. 1.60—2.00 korona. Hal. Élő: (1 kg.) harcsa 1.80—2.00, csuka 0.00— 0.00, ponty dunai nagy 1.80—2.00, márna 0.00—0.00. süllő balatoni , czompó 1.40—1.60, pisztráng nagy , kecsege 0.00—0.—, angolna , apró kevert 0.50—0.80. Lazacz rajnai 1 kg. 0. .— korona. Tej és tejtermékek. Tej teljes 1 liter 0.16—0.16, lefölözött 0.12-0.12, tejfel 0.50—0.56, teavaj 1 kg. 1.90—2.20, főző darabos 1.20—1.60, szedett , olvasztott ——, margarin I. rendű , II. r. , tehéntúró I. r. 0.24—0.36, juhturó 0.92—1.12, liptói 0.80—1.28, juhsajt 90—92, ementáli belföldi 1.60—1.60, grói belföldi 0.80—1.20 korona. Liszt és kenyérnemüek. Kenyérliszt 1 q. , kenyér monori, fehér hosszú 1 kg. 0.0.—, barna 0.22—0.22, rozs 0.22—0.22 korona. Száraz főzelék. Lencse belföldi 1 q. —.00 .00, külföldi 36.00—56.00, borsó hazai héjas 20.00-24.00, koptatott 26.00-30.00, külföldi héjas 20.00—34.00,

952

KÖZTELEK, Í900. JUNIUS HO 16

bab fehér apró 14.00—18.00, nagy 14.00-16.00,, s: 12.00—20.00 korona. Tojás. Friss teatojás 100 drb 4.10—4.16, alföldi (1440 drb) 54.00—56.00, erdélyi (1440 drb) 54.00—54.00, szerb (1440 drb) —• •—, apró (1680 drb) , meszes tojás korona. Zöldség. Sárgarépa 100 köt. 0.60—1.60,1. r. 1 q. 7.00— 8.00, petrezselyem ujd. 100 köt. 0.60—1.60, I. r. 1 q. 36.0C—40.00, zeller I. r. 100 drb 0. 0.—, karalábé I. r. 100 drb 2.40—4.00, vöröshagyma ujd. belföldi 100 köt. , érett makói 1 q. —.00 .00, fokhagyma I. r. 1 q. —. .—, czékla 1 r. 100 drb 2.40—3.20, II. r. 1.60—2.40, fejeskáposzta I. r. 100 drb 40.00-50.00, kelkáposzta I. r. 100 darab 2.00—4.00, vöröskáposzta I. r. 100 drb 00.00—00.00, fejes saláta I. r. 100 drb 1..00—1.60, kötött saláta 100 drb -, burgonya 1 vaggon sárga 000.0— 000.0, fehér 000.00— 000.00, rózsa 1 q. 0. 0.—, fekete retek kicsiny 100 drb 1.60—2.80, ugorka 100 drb savanyítani való -, savanyitott 3.60—4.40, nagy salátának , paradicsom olasz 1 q. 70.00— 80.00, belföldi zöld paprika 100 drb 2.40—3.00, tök főzni való 100 drb —•- •—, zöldborsó hüvelyes 1 q. —. .—, kifejtett , zöldbab hüvelyes 1 q. 24—24—, kifejtett 36. 40.—, karfiol 100 drb —.00 .00, torma bélföldi nagy édes 1 q. 24.00- 34.00, spárga 1 kg. 0.——0.— korona. Gyümölcs. Alma, nyári édes 1 q. —. .—, rétesbe való 00.00—00.00, vajkörte nagy I. r. 1 q. —. .—, közönséges kevert körte 1 q. 00.00—00.00, szilva magvaváló nagy I. r. 1 q. —.— :.—, nem magvaváló vörös 1 q. —. .—, ringló nemes I. r. 1 q. —. .—, baráczk kajszin 1 q. —. —.—, őszi 1 q. —.—.—, magvaváló 1 q. —.— .—, nem magvaváló 1 q. —. .—, szőlő fehér mézes csemege 1 q. 00.00—00.00, közönséges kevert I. r. 1 q. —. .—, meggy nagyszemü kem. 1 q. 36.00—40.00, apró szemű 1 q. 28.00—34.C0, eper (szamócza) 1 kg. —.— .—, málna 1 kg. —.———.—, szeder 1 liter —. .—, görög dinnye nagy I. r. 10 drb , kicsiny 100 drb —..—, sárga dinnye nemes I. r. 100 drb —. .—, II. r. 100 darab —, .—, dió nagy papirhéju 1 q. 00.00—00.00, apró kemény ht-ju I. r. 1 q. Q0.00—C0.00, mogyoró nagy olasz 1 q. —.00 .00, gesztenye olasz nagy 1 q. 0. 0.—, belföldi 1 q. —. ,—, narancs messzinai 100 darab 5.60—8.—, pugliai 100 drb 5.00—8.00, mandarin 100 drb 0.00—0.00, ezitrom I. r. 100 drb 2.60—2.80, füge hordós 1 q. 32.00—36.00, koszorú 1 q. 40.00—44.00, datolya sajtolt I. r. 1 q. 80.00—84.00, mazsolaszőlő (fehér) 1 q. 70.00—112.00, szölö passatutti 1 q. , 1 q. —. .—, szerb szőlő 1 q. —. .— korona. Fűszer, ital. Paprika I. r. 1 q. 160.00—220.00, II. r. 1 q. 140.00—160.00, mák 1 q. 50.00—60.00, méz csurgatott 1 q. 80.0U—104.00, lépes 1 q. , köménymag 1 q. —. .—, boróka 1 -kg. —. .—, házi szappan szin I. r. 1 q. 56.00—60.00, közönséges II. r. 48.00- 52.00, bor fehér asztali palaczkokban 1 hl. %/"-• .—, vörös bor 1 hl. —..—, házi pálinka palaczkokban 1 hl. —. .— korona. Budapesti takarmánjrásár. UX. koríllet MesterBtiü», 1900. junius 15 A székesfővárosi vásérigazgatósás jelentése . .Köttekk részére). Felbomlott a sgototí e geikből 160 ateké" ?éti síém, 10 szekér mnkar, 20 szekér ssopszslma. 16 szekér aiomgssüms, 0 szekér ta1, s «*BYsi»Im» 0 «'K«r w»eruwM, 0 szakér egyét t i m n i á a y (zabosbükköny,lóhere stb.) 400 zsák síeesk®. É Jogsién, közepes /« • li fil.-ben tj-nftat a kövefkezftk. réti aura* 400 600, wvvkx 560—640, sscpHatoa 260—320, aioBtKBtoa 200—260, egyéb íafc&rirfcy , lóhere —, íaka-íményfialnia . 100 kéve teegerisz. 'aoserns itarji — , gzalmaszecsk. 320—360, gzéiis , vj . zabosbtikköny . Gmk* 1 Ofsisiiír 210, soly 273,000 kg.

AllaÉráísárok. Bndapesti sznrémarhavásár. 1900. junius hó 13-án. A snékesfövárosi közvágóhíd é» marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott: belföldi 970 db, eladatott db, galicziai — drb, eladatott —— drb, tiroli 52 drb, eladatott — drb, növendék élő borjú 41 db, eladatott — drb, élő bárány 87 db, eladatott — drb; belföldi — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb, eladatott drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő kecske — drb, eladatott — drb. Borjú vásár lefolyása lassú volt. Arak a következők: Élő borjuk: belföldi 60 85 koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, —• — koronáig, kivételesen 8 8 — koronáig súlyra, galicziai , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú 44—54, koronáig, kiv. koronáig drbkint, koronáig, kiv. 54 koronáig súlyra, Ölött borjú: belföldi koronáig, kiv. koronáig súlyra, galicziai koronáig, kiv. koronáig súlyra, tiroli —— koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig, kiv. koronáig

súlyra, növendék koronáig, kiv. , koronáig drbonkint, élő bárány —• •— koronáig páronkint, ölött bárány —• •— koronáig párja. Budapesti gazdasági és tenyészmarlia vásár. 1900. évi junius hó 13-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásáriqazgatóxág jelentése a „Köztelek" részére. Felhajtatott: 209 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. — db, közép 14 db. alárendelt — db. Fejőstehén : fehér — db, tarka 555 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosMvaly — db, bonyhádi 40 db, hizlalni való ökör — db, üsző fehér — db. Fejőstehenekre valamivel jobb kereslet volt, mint mult h'éten. Jármos ökrök iránt az érdeklődés igen csekély. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos ökör , középmin. jármos ökör pár,, alárendelt minőségű jármos ökör , Jármos bivaly é. s. mm., K-.ig páronkint. jobb minőségű jármos ökör — mm.-kint é. B., bekötni való ökör K.-ig. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert származása tehén 140—220 koronáig darabonkint, bonyhádi tehén 230—320, kiv. koronáig darabonkint. Budapesti vágómarhavásár. 1900. évi junius hó 13 án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazaatóság jelentése a „Köztelek' részére.) Felhajtatott: 1826 db nagy vágómarha, nevezetesen: 1126 db magyar és tarka 5kőr, 718 db ma yar és tarka tehén, 499 db szerbiai ökör, — db szerb ökör, 79 db boszniai tehén, — db szerbiai tehén, 126 db bika és 156 db bivaly. Minőség szerint: 767 darab elsőrendű hizott 1601 db középminőségü és 336 db alárendelt min. ökör db elsőrendű hizott ökör, —-- db középminőségű ök'ír és — db- alárendelt min. ökör; — db elsőrendű hízott tehén, db középminőségű tehén, — db alárendelt minőségű tehén. Vágómarhából a felhaj'ás 878 dbbal nagyobb voltmiit a mult héten. A mai felhajtásban sok legelőmarha volt felhajtva. Elsőrendüeknek ára alig hanyatlott, közepes és silányabb minőségnél. 2—3—4 koronával is csökkentek. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 6066-—, kivételesen 67, hízott magyar ökör középminőségű 53-——62 —, alárendelt minőségű magyar ökör 48- - 52'—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 40—64 —, kivételesen tarka tehén —• •—, magyar tehén középmin., 40 64-—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 40-— í>4, szerbiai ökör jobb minőségű 48' 60 —, kiv. — —, szerbiai ökör középminőségű 40'—46—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika 44-67—, kivételesen 69.—, szerbiai bivaly 32.—44 —, kiv. 49 —, magyar legelőmarha I. r. 50.——56.—, II. r. 4 4—48 koronáig hc éteruaáz&ánKmt élősúlyban. Budapesti lóvásár. Budapest, 1900. jun. 13-án. (A budapesti vasdrigazqatóság jelentése a ,Köztelek" részere). A vásár forgaloma élénk volt. Felhajtatott összesen 611 db. Kiadatott 320 db, Jobb minőségű lovakból hátas 6 drb, eladatott 2 db, 310—350 K.-ért, könnyebb kocsíló (jukker stb.) 12 db, eladatott — db, K.-ért, nehezebb koesiló (hintós) 10 db, eladatott — db K.-ért, igás koesiló (nehéz nyugoti taj) 80 db, eladatott 35 db 200— 280 K.-ért, ponny — db, eladatott 0 db K.-ért; közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 120 db, eladatott 50 db 120—170 K.-ért, könnyebb félék (parasztié stb.) 350 db, eladatott 220 db 64—110 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 33 db, eladaíott 13 db 20—50 K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 48 db, az állatkert részére vásároltatott 3 darab, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db.

47. SZÁM, IO-IK ÉVFOLYAM. zitószállásokban maradt VI/8. 4076 db. Félhajtás: Szerbiából 2146 db, Romániából — drb, összesen 6222 drb. Elhajtás: 2115 drb, maradt állomány 4107 drb és pedig 4107 drb szerb és —db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 148 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott.

(tigatlanok árverései (40000 korona értéken felül.)

becs-

(Kivonat a hivatalos lapból.) Junius 18. M.-szigeti kir. tvszék Junius 20. BpestI—III. jbiróság Junius 22. M.-szigeti kir. tvszék Junius 23. Abád-szalóki kir. jbiróság Junius 26. Szabadkai kir. tvszék Junius 26. Szentesi kir. jbiróság Junius 30. Kolozsvári kir. tvszék

atkviha- M.-szigeti 132632 tóság takarékpénztár atkviha-Rossler 50428 tóság Bernát a tkvi ha- Káhán 53709 tóság Józsefné a tkvi ha-Hajnik 50130 tóság Béla a tkvi ha- Szudarovics 80292 tóság Márk a tkvi ha- Héjjá 53770 tóság Lajos a tkvi ha- Sigmond 988139 Tóság

testvérek

Julius 2. Élesdi jbiróság Julius 3. Honlonnai kir. jbiróság Julius 9. Budapesti kir. tvszék Julius 13. Segesvári kir. jbiróság

atkvihatóság atkvihatóság

Fodor 330 Gyuláné br. Szent-108( kereszty Pál

Julius 26. Szabadkai kir. jbiróság Julius. 28. Marosvásárhelyi kir. tvszék Aug. 17. Zirczi kir. jbiróság

atkvihatóság a tkvi hatóság atkvihatóság

Szudaro- 80292 vics Márk özv. Gazda 40593 Józsefné Ányos 66336 Miklós

Kiadóhivatali üzenetek. Felkérjük mindazon tisztelt előfizetőinket, a kik a folyó évnegyedre az előfizetési díjjal hátralékban vannak, hogy azt a julius—szeptemberi előfizetési összeggel együtt folyó hó végéig beküldeni szíveskedjenek, mivel julius hó első n a p j a i b a n az összes hátralékosoknak beszüntetjük a lap küldését.

^Elsőrangú

hazai

$ y

gyártmányi

MAGYAR

^ É D A S Á G I GÉPGYÁR

Kőbányai sertésvásár. 1900. évi junius hó 15-én. RÉSZVÉNY-TÁRSULAT (JilíC magyar sertéshizlatő-részvénytársaság telefon jelentése a „Köztelek" részére.) Az üzlet lanyha volt. Heti átlag-árak: Magyar válogatott 320—380 kgros nehéz BUDAPEST. 96-98 fii., 280—300 kgrammos nshéz 96-93 fii., öreg 300 kg. tuli 92-94 fii., vidéki sertés MaoyarorMág legnagysbfc és agyedUII könnyű f. Szerb 92—97 f. Román g a z d a s á g i gépgyára,! tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4%> engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri uj 11-80 mely a gazdálkodáshoz szükséges I —•— korona, árpa 12-80 kor. Kőbányán átvéve. Helyi állomány: junius 8-án maradt 43591 darab Fel&&T ö s s z e s hajtás: Belföldről 1036 darab, Szerbiából 2146 darab, gazdasági gépeket gyártja. | Romániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 3182 db. F ő ö s s z e g 46773 db. Állomány és felhajtás együtt drb. Klhajtás: budapesti fo- Ifel Rendelések megtétele előtt kérjük minden gyasztásra (I—X. kerület) 1297 drb, belföldre Budapest M szakbavigó kérdéssel bizalommal hozzánk Kornyékére 673 drb, Bécsbe 721 drb, osztrák tarfordulni. I tományokba 285 drb, Ausztriába — db. Német birodalomba — darab egyéb országokba — darab, összesen II Részletes árjegyzékkel 2994 db. á szappangyárakban feldolgoztatott: szálláÜ l ét KHktZN-D ftivüágosltással dljmeiteis* szolsokban elhullott 1 darab, vaggonokból kirakott hulla gálunk. • 5 darab, borsókásnak találtatott 12 darab, összesen | 18 üb. Maradt állomány 43779 drb. A részvény-szállá- : sokban 10987 drb van elhelyezve. Az egészségi és tran-

KÖZTELEK,

4 7 . SZÁM.

1 9 0 0 . JUNIUS HO 16.

1 0 - I K ÉVFOLYAM.

Gazdaságok, iparosok és malmok részére ajánlja a

DREZDAI IÜOTORG^ÁR "tSSFSSr

1897. Kisbér nemzetközi vetőgépverseny első dij: állami tr«ny érem. Lévai nemzetközi vetőgépverseny első díj: nagy üzemre arany érem. | 1898. Hódmezővásárhelyi vetőgíipverseny első dij: arany érem. Marosvásárhelyi vetőgépverseny első díj: arany érem. I 1899. Szegedi kiállítás első dij: legnagyobb elismerés.

* eü 8 mert ttk g á z - , benzin-, petróleum- és acetylen-motorait í s ~ Xtolocomobiljait.

WE1SER J. C. gazdasági gépgyára MGY-KAMZSilí. Ajánlja: Magyarország legújabb és la^jobii

m a *

Sertéstenyésztők f i g y e l m é b e . A cseh királyság gazdasági tanácsa által a m e i s s e n i s e r t é s tenyésztésére alapított sertéstenyésztő állomásnak szép fajkanjai Vannak eladásra felállítva. Ezen tenyészállomány főelőnyei a következők: n a g y t e r m é k é n y s é g , betegség e l l e n i n a g y á l l ó k é p e s ség, k i t ű n ő t a k a r m á n y értékesítés.

7583

Z

A

szabad, kiváltható kapacsuklyókkal ellátott sik és hegyes talajhoz egyaránt a l k a l m a s

L

A

-

D

R

I

L

L

„ t a t ]F." PSZ. kézi-toló répakapa és töltögető, á 10 írt. Árjegyzék ingyen é * b é r m e n t v e .

Post W e s e r i t z , Böhmen, intézendők.

u n

Kalmár Vilmos

Ló-eladás. G r ó f B e r c l i t o l d Lipótné, szül. gróf K á r o l y i F e r d i n á n d a ő M é l t ó s á g a á r p á d h a l m i angol f é l v é r m é n e s é b ő l s z á r mazott

2 db 4 éves kancia, apja: „Betyár" 2 „ „ „ herélt, apja:„Betyár" 1 „ „ „ kancza,apja:„Millerjung" 4 „ „ „ herélt, apja: „PrinzFrederick" 1 „ „ „ herélt, apja:„Fenegyerek"

ang. „ „ „ „

telivér „ „ „ „

Budapest, VI. kerület, Teréz-körut 3. szám. a csehországi Thomas-müvek magyarországi képviselője

T h o m a s f o s z f á t l i s z t e t (Thomassalat), © m

„Martellin" dohánytrágyát, Kainitot.

Összesen: II db 4 éves csikó eladó.

A

műtrágyák

béltartalmáért

L e g ú j a b b szerkezetű

a z uradalmi

tisztíarió&ághoz

Á r p á d h a l o m , u . p . Orosháza i n t é z e n d ő k .

vezér-

ajánl:

szavatolok.

kitűnő trágyaszóró

a legolcsóbb

gépek

áron.

P o n t o s és lelkiiismeretes kiszolgálás. —

951

1 I O T T E R F . J. R . Szt. József-gyógyszertár a sz. Józsefhez BÉCS, XII/2., Schönbruimerstrasse 182.

Fehér Miklós gépgyára Budapest, I X . , C l l ó i i í t 2 3 . szám.

Kittinö patlék .tetarminyho^ ereje m4-g hólyag- és idegbajul alk.imazanrtó."'

SsS*'

SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparezélokra. Legjobb gummi- é s k e n d e r töm l i k . Mindenféle csövek. | Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

W

legújabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.

ftAWLWÜ U A I H U J H U ,

W Í a t j VV iCll,

I , Wattschgasse 1 4 . » . Schwarzenbergstrasse 6.

Ajánlja a m. Kir. álla tiltási! !»an készült gőzcséplö garnitúrákat, Comp mobilokat stb., raktáron tart mindennemű gépet, földmivelési eszközt, továbl M *

j « l

kijaritott

lokomobilokat és cséplőgépeket különbe mány és nagyságban, ajánlja jól felszere helyét gépek javítására és malomszerelvéi tására. Mérsékelt á r a k , kedvező fi

KÖZTELEK,

1 9 0 0 . J U N I U S HO 1 6 .

4 7 . SZÁM. 1 0 - I K ÉVFOLYAM.

gazdák és r a k t á r v á l l a l a t o k stb, figyelmébe. Austria-Magryai'orszá'\gon .általam bevezetett s,mindenki által hasznosnak elismert

F ö M r t o k o s o k ,

ponyva-fcUcsűnző intézetem ajánl igen csekély kölcsön idij mellett 96 Q,mtr. és 48 • mtr. nagyságú telitett

kazal ponyvákat,

Importált eredeti

vasúti waggonok és nAáa mezei termékek betakarására szolgáló ponyvákat, továbbá 12 • mtr. nag vságu, behordásfioz alkalmas szekér ponyvákat, miáltal saját ponyvának beszerzése mey takaríttatik. Úgyszintén

angol k o s o k

zsákok is köícsönöztetnek

PICK OS WALD-nál

kaphatók: BUDAPEST, VIII., Külsö-Kerepesi-ut

igen olcsó árak és előnyös foltételí k mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők be u j és használt 726

telitett ponyvák,

valamint g z e k é r p o n y v á k

—

Sertéstenyésztők figyelmébe.

7 korona és 9 korona, továbbá uj és használt

z s á l c o k -

A. 13653. szám alatt

—

minden nemben, gabona, faszén, liszt és korpás zsákok stb. MT Minden 50%-kaI olcsóbb mint bárhol.

1. sz.

szalbadalm.

SOMOGYI GÉZA-féle állatok emésztését elősegítő por

" M

mindenféle sertésbetegségek

Ócska zsák és ponyva minden mennyiségben a legmagasabb áron megvétetik.

NAGEL ADOLF

ellen sikeres

B u d a p e s t , l í . A r a n y - J á n o s - u t c z a 12.

hatással

bir.

A 13652. sz. magy. kir. szabadalmi okiratnak kivonata. leien találmány tárgya egy eljárás, áll a táppor előállítására, melyet állatok, különösen sertések ugy folyékony, mint szilárd táplálékába belekeverve, annak emészthetőségét megkönnyíti. IVI'nt a tapasztalatok bizonyították, ezen tápporral ellátott táplálék az állat szervezetére igen jótékonyan hat, a mennyiben annak ellenállóképességét betegségek ellen már aránylag rövid használat után nagy mértékben növeli.

Figyelmeztetés.

Gazdasági szeszgyár teljes

berendezése,

j é karban,

gőzkazán, gőz-

g y ü j t ő és géppel, 7 H l . n a p i f ő z é s s e l

H a s z n á l a t i utasítás.

Ü T e l a d ó . " M i G r ó f K a r á t s o n y i Camilló tiszttartésága

A por, melyet az étellel együtt bevesz a sertés, a gyomorból megemésztés után a vékonybelekbe kerül, a hol az tovább emésztődve annak alkalmas részei a bél szivó edényei (bolyhai) által felszivatnak s a tápláló szervek erein keresztül a vérbe vitetnei és számtalan véredény által szétterjednek a test minden részébe; innen van tehát az, hogy a por tartalma szerint belsőleg hat, mert ha találmányom rendszeresen használva lesz, sikeres eredménynyel jár és bármely állatnál alkalmazható.

íooo

L a u d o n t a n y a (Torontálmegye).

Ha az állal nem eszik és nem emészt, hetenként 2-szer 3 deka lVa evőkanállal adandó naponta. Ha az állat gyengélkedik, az első két nap 5 deka 2V2 evőkanállal naponta. Azonban, ha betegségbe megy át, két napon át 8 deka 4 evőkanállal etetendő. A pór kevés hig ételbe keverendő. E l i s m e r ő l e v e l e k a l e g n a g y o b b u r a d a l m a k b ó l Tannak. Kapható mindenütt.

V 4 kg. doboz 90 fillér (45 kr.), V a kg. doboz 1 korona 80 fillér (90 kr.) 341

Készítő S03I0GYI

GÉZA,

Arad.

fflc Cormick Harvesting Machine Company. Chicagói aratógépgyár. Kévekötöaratógép. IWarokrakóaratógép. Fükaszálógép.Szénaqyüjtö-gereblye. Kaszaélesitö. Kévekötözsineg. Nemrég nyitottuk meg Budapesten uj üzletünket és azt magunk vezetjük egyenesen saját üzemünk szerint. Ezen idényben szolgálhatunk tiszta manillakötőzsineggel, melyet chicagói gyárunkban gyártottak. Képes árjegyzékekért és útmutatásokért tessék az alul jelzett czimhez fordulni:

M c Cormick Harvesting Machine Company. WILLIAM J. STILLMAN, igazgató. B u d a p e s t ,

V . , Y á c z i - u t

3 8 .

s z ó , m .

47

SZAM. 10-IK

KÖZTELEK,

ÉVFOLYAM.

1 8 0 0 . J U N I U S HO

955

16

E l s ő érmek, a r a n y k i t ü n t e t é s e k , á l l a m d i j a k stb.

A BALANCE SEPARATOR lefölöző-gépek hat hónap alatt kifizetik önönmagukat. ELSŐ MAGYAR TEJGAZDASÁGI GÉP- ÉS ESZKÖZGYÁR

FUCHS ÉS SCHLICHTER BUDAPEST, VI., ANGYALFÖLD, JÁSZ-UTCZA 7. Kézi

és e r ő l i a j t á s u tejgazdasági telepek k e z e t e k t e l j e s berendezése.

és

szövet-

DEST Tisztelt vevőinknek hosszabb időre biztos vajpiaezot biztosítunk. A világhírű és hazánkban nagy elterjedtségnek örvendő amerikai

„Deering"-féle fökaszálógépeket, marokrakó aratógépeket és kévekötő aratógépeket, raléT^é1fkL"fó> szénagyiijtőgépeket (lógereblyéket) van szerencsém a t. gazdaközönségnék akként ajánlani, hogy hogy minden általam szállított ilyen gépnek használhatóságáért és jó munkájáért, nemkülönben anyagának jóságáért elvállalom a felelősséget. Szükséglet esetén kérem a megrendeléseket ezen gépekre nekem már most feladni, mivel azokat korlátolt számban hozatom Amerikából, megtörténhetne, hogy késői rendelményeket legnagyobb sajnálatomra már nem lennék képes foganatosítani.

^ A I A ^ S I orvosi müszergyáros . 1 C I O I I J i ± ác, B u d a p e s t . A ifi Főraktár: K o r o n a h e r c z e g - u t o z a 17. sz. Gyár: (Motor-erővel) IV., K A r o l y - l a k t a n y a . Állandó nagy raktár mindennemű állatorvosi é« gazdáizatl műszerekből, a legújabb előírás szerint. Olcsó és jutányos árak. Javítások és műkőszörülések elfogadtatnak. K é p e s &rieeyxélx. ingyen.

PROPPER

SAMU

az amerikai Deering-gyár kiz. képviselője

B U D A P E S T , V., Váczi-körút 52. szám.

Fairbanks mérlegek *

— Árjegyzékekkel és elsőrendű bizonyítványokkal kívánatra készséggel szolgálok. .

A szabadalmazott Fairkanks-mérlsge •élyoi fémmérőkarral bírnak * a h i d r a t e t t e g y c a l ő e n mérlegelik. Tartóssá*, pontossá* és kennytt Kezelésftknél hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert l e g k i t ű n ő b b 6 » z d « « á g i - , «gcfeéi»», m a r S f - , z » á k é»

HlROBTtSEK "TSs^Z

BnérlegeBsaket ezélazerft él a ezélnak megfelelő si«ek ia uradalmak részére a legmelegebben

A budapesti marhavásártéri vásári-pénztár részvénytárs.: szarvasmarha, b o r j ú , j n h , kecske, b á r á n y és sertések

ÜÜT bizományi eladásával

foglalkozik. A bizományába küldött áUatokat — kísérő nélkül lehet feladni. A tulajdonosnak az eladásnál nem szükséges jelen lenni. A feladott állatokra a feladási-ve vény ellenében megfelelő e i ő l e g o t nyújt hatóságilag megállapított kamatláb mellett. Vasúti küldemények czimzendők:

Vásárpénztár, Budapest, Ferenczváros. Levél-, sürgöny, telefonczim : .VÁSÁRPÉNZTÁR—BUDAPEST." 1

Gazdasági

üzemekben,

uradalmakban,

tejgazdaságokban,

szeszgyárakban

stb. kitűnően

bevált

I Porcelláp-Emaii-Festékünk (Peí)

Bessemerfestékfink(védjegy üllő)

r mint elegáns fal és mennyezet mázolat, melyen penész és gombaképződés lehetetlen. Mindenkor mosható, kemény, porczellánszerü felü' ' :t nyújt, mely tej és vajkezelési helyiségek, fféphát, Konyhák, fürdőszobák, folyosók, istállók, I klosetek stb. részére felette czélszerü.

mint feltétlenül megbízható rozsdavédő szer mindennemű vasszerkezetek, vas és hullám hádogtetők, tartók, kerítések, rácsok, gépek stb. részére. — Mint famázolat is kitűnő konserváló szer. Tartósabb, szaporább és a különféle behatásoknak sokkal jobban ellenáll, mint minium és olajfesték.

Kimerítő

ajánlattal

és prospectussal

szívesen

szolgálnak

az egyedüli

gyárosok

)Lutz Ede é s Társa, Pozsony.

35

KÖZTELEK,

G a z d a s á g i

1900. J U N I U S HO

L ö f f l e r Jakab és fia czég sárafalvai bérgazdasága.

1003

llayton & Shuttleworth ^ mezőgazdasági gépgyárosok Q ) B u d a p C S t által a legjutányosabb árak mellett ajánttatnak:

Vá

Stksz.rŰt

Locomobil és gőzcséplőgép-készletek

ÉVFOLYAM.

í - és 3-vasü ekék 6t minden egyéb gazdasági gépek.

fiatal

erdélyi igás ökör Papp Antalnál, Szamosujvárt.

A készlet egész é r e n á t á l l a n d ó a n 8 0 0 — Í O O O darai). 909

Magyar királyi • államvasutak. Hirdetmény. (Legolcsóbb utazás Rohit'sch fürdőhelyre.) Az utazó közönség figyelmeztetik, hogy Budapestről Rohitschra legolcsóbban Zágráb-Krapinán át lehet utazni, mely útirányán át Budapest-keleti pályaudvar állomásról Krapinára és vissza 60 napig érvényes menettérti jegyek adatnak ki, következő árakon : . Gyorsvonattal I. oszt. 44 K. 40 fill., II. oszt. 32 K. 80 fill., személyvonattal I. oszt. 38 K., II. oszt. 28 K., III. oszt. 19 K. Rohitsch fürdőbe való utazásra, azonkívül Budapest—Dombovár—Zágráb— Krapina—Föltschach—Pragerhof—Kanizsa—Székesfehérvár—Budapesten át szóló körutazási jegyek állíthatók össze, melyek árai az I, osztban 47 márka 10 fillér, a II. osztban 33 márka 30 fillér és a III. osztban 20 márka és melyek 45 napig és a gyorsvonatokon érvényesek. A fent emiitett menettértijegyek Budapest-keleti pályaudvar állomáson és az I. és II. sz. városi menetjegy irodákban (Hungária szálloda), illetve (Yigadó-tér 1. sz. a.) a körutazási jegyek pedig ugyancsak az említett városi menetjegy irodákban kaphatók. Különösen kiemeltetik, hogy Zágrábon át a legkényelmesebb vonatcsatlakozás is áll fenn, a mennyiben a Budapestről 7-óra 15 perczkor reggel induló gyorsvonat használata esetén az utas ugyanazon napon 6 óra 21 perczkor este érkezik Krapinára, illetve ha 4 óra 35 perczkor reggel indul Krapináról, akkor 8 óra 35 perszkor este érkezik Budapestre, ugy, hogy Zágrábban meghálni nem kell. Krapináról Rohitschra vagy vissza egy négyüléses kocsi, mely a krapinai ' állomás főnökénél is megrendelhető, 6 frtba kerül. Budapest, 1900. évi junius 6-án. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

KAINIT

„Columbia-Drill" legjobb sorvetSgépek, szeeskavágők, répavágök, kukorieza-morzsolők, darálók, SrlS-malmok, egyetemes aezél-ekék,

locomobil- és cséplSgép-gyára.

10-IK

egész éven á t l e g e l s ő r e n d ű nehéz

A sárafalvai bérgazdaságunk feloszlása folytán teljesen jó k a r b a n lévő g a z d a s á g i b e r e n d e z é s ü n k e t j u t á n y o s á r b a n e l adásra b o c s á j t j u k és pedig: 1 drfo 8 e r e j ű gőzcséplőgép, vetőgépek, 1., 2. é s 3 - a s e k é k , b o r o n á k , l é g e r c M y é k , igás kocsik, f é d e r e s kocsik é s m i n d e n f é l e egyél> gazdasági eszközök, m e l y e k Sárafalván mindenkor megtekinthetők. S z í v e s k e d j e n e k t e h á t m i n d a z o k , k i k ilyen g a z d a s á g i eszközöket v e n n i ó h a j t a n a k , felvilágosításért h o z z á n k S á r a f a l v á r a (Torontálmegye, v a s ú t i állomás) fordulni.

Lincolni törzsgyárunk a világ legnagyobb

4 7 . SZÁM.

Kapható

o s ^ k c s ó k

eladása.

/

16.

Megrendelhető

n a g y b a n é s kicsinyben. az Országos Magyar Gazdasági Egyesület

titkárt

nagyban w a g g o n - r a k o m á n y o n k é n t a b L e o p o l d s h a l l - S t a s s f u r t , ömlesztett á l l a p o t b a n 106 f r t , z s á k b a n szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú r e n d e l t e t é s i á l l o m á sok szerint 130—140 f r t között v á l t a k o z i k . Kicsinyben mm.-ként z s á k k a l e g y ü t t budapesti r a k t á r u n k b ó l e g y e sületi tagok részére 2 f r t 80 kr., n e m t a g o k n a k 3 f r t . A m e g r e n d e l é s s e l egyideüleg a kainit á r á t e g y e s ü t e t ü k p é n z tárához b e k ü l d e n i k é r i ü k , a szállítási k ö l t s é g e k a k ü l d e m é n y átv'+olánAl f5„roton

Mindennemű tejgazdasági eszközt és gépet szállít, tejgazdasági telepeket és tejszövetkezeteket rendez be az

•Separator Részvény-Társaság ezelőtt

F f a n h a u s e r A.

Budapest, VII., Erzscbet-körut 45.

47.

SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

957

Egyesült Budapest fővárosi takarékpénztár

1938 ad szám.

Értesítés.

si osztály: Terézvárosi osztály : VI. ker., Andrássy-ut 2.

A pozsonyi, komáromi és soproni cs. és k i r . k a t o n a élelmező r a k t á r o k n á l és p e d i g : P o z s o n y b a n 1 9 0 0 . évi j u l i u s 3-án, S o p r o n b a n 1900. é v i j u l i u s hó l O - é u és K o m á r o m b a n 1900. évi j u l i u s 5 - é n d é l előtt Í O ó r a k o r az illető élelmezési k e r ü l e t e k s z á m á r a 1 9 0 0 . évi szeptember 1 - t ő l 1900. évi augusztus 31-ig t e r j e d ő időre, széna, a l o m - és ágyszalma, tűzifa, m i n t kőszén élelmezési szükséglet b é r b e a d á s a nyilvános t á r g y a l á s b a n lepecsételt a j á n l a t o k k a l f o g biztosíttatni. Az egyes czikkek és azoknak a különféle állomásokban való s z ü k s é g l e t e a z erre v o n a t k o z ó r é s z l e t e s 1938. a d s z á m ú t u d ó s í t á s b ó l é s z l e l h e t ő k , v a l a m i n t m i n d e n ezen b é r l e t i ü z l e t r e i r á n y u l ó feltételek a pozsonyi, k o m á r o m i é s soproni cs. és kir. k a t o n a élelmezési r a k t á r o k n á l m e g l e v ő feltételi f ü z e t e k b ő l naponta a hivatalos órák alatt kivehetők. A z e g y k o r o n á s b é l y e g e k k e l ellátott és l e p e c s é t e l t a j á n latok a bánatpénzzel együtt és e g y időben a pozsonyi, k o m á r o m i • és soproni cs. é s kir. k a t o n a élelmező r a k t á r o k n á l a t á r g y a l á s i n a p o n l e g k é s ő b b 10 ó r á i g délelőtt b e n y ú j t a n d ó k . K e l t P o z s o n y , 1900. évi j u n i u s h ó 6 - á n .

Az 5. hadtest cs. és kir. hadbiztossága.

1017

1 9 0 0 . J U N I Ü S Hó 1 6 .

(Fonciére-palota). Befizetett a l a p t ő k e :

9 . 0 0 0 , 0 0 0 kor., névre szóló 15,000 db 6 0 0 kor, névért, részvényre felosztva. Tartaléktőkék: Rendes tartalékalap Külön „ Rendkívül „

Kölcsönöket ad telekkönywezett fővárosi ,-árosi ingatlanokra énzben és záloglevelekben a becsérték 60 F" százalékáig. — ^ A jelzálogkölcsön iránti kérvényeké

i takarékpénztárnál

adókönyv vagy adóhivatali bizonyítvány a fizetett adóról; i) esetleg >«»» »» "mentesítési költségek kimutatása: vonatkozó tüzk&rbiztositási kötvény;. % Tz uPÜnTzÓ' h°8í a k a " ^ taszter! birtokiYbeii feh esetleg meglevő bírói becslések, adás-vételi vagy bérszerződések mellékeltessenek. KészpénzkölesSnOk rendszerint hat havi kölcsönös felmondás a kamatoknak legyedévenkint előlegesen leendő fizetéséi t kamatláb a takarékpénztár és a kölcsönkérő közti --^-*'-^nkérő köz megállapodás tárgyát képezi. A takarékpénztárnak 4 és fél százalékos záloglevelekben adott kölcsön 1 — * '-"ben 45 éven át évenkint 5 és fél százalék fizetendő fél é letekben? k ' lma ' t * A záloglevelek kölcsönösen megállapított áron vétetnek vissza. Az intézeti záloglevelek a tőzsdei napi árfolyamon a takarékpénztár mind c négy osztályának pénztáránál kaphatók.

magy. kir. államvasutak nyári menetrendje. Érvényes 1 9 0 0 A vonatok I N D U L a S A Budapestről. A keleti pályaudvaron

isll z 1002

s

650 650 7 30 7 35

neme

zí:

A nyuqoti pályaudvaron

Délslő-fc-fc

DélaXStt

N.-Kaniísa IGyfehérvár.N.-Szebon i Kolozsvár, Stanislau Bécs, Graz Zágráb,, Fiume, Hóma

I Bécs,Berl., Pír. ;Ostende,Lond. Jécs.Páris Palota-Újpest Érsekújvár Czegléd, Szoln. >ta?Ű;™e«t Lajos-Mizse Zsolna, Berlin

Í^rbda

é v i m á j u s h ó 1-6tol. a v o n a t o k ÉRKEZÉSE Budapestre. A keleti pályaudvaron.

Jlnok, Gzegl. Lota-Ujpest . Belgrád, Brod Graz, Fehríng

Kotozsvár?,SBrass<5

• üíi

lí'i 1

aoi •Sjíl

M.-Sziget, Stanislau pC»jpS^' Nagy-Maros "-—-Maros Palota-Újpest Pilis'Csaba P»lotan-Ujpesta Érsekújvár Esztergom )ta-Újpest —ged. Palota-Újpest Nagy-Maros Vácz

A nyufloti pályaudvaron.

I l i l r :

gT-J- Berlin, Ruttka Konstantinápoly Bukarest, Arad Gyékényes^ Péos

Sn, Zsolna Lajoí-Miísr' Nagy-Maros K.-K.-Félegyh. Esztergom "••rkány-Nána gJota-UJpest Érsekújvár

—Jta-Ujpest Palota-Újpest Lajos-Mizse Nagy-Maros ""ita-Ujpest lnok, Ozegl.

sz.V BiSk^N^nizsa Belgrád, KBé™' | Berlin, Ruttka gy• r. Bécs, Graz ^ StaSsiauf MÍs'ziget8 Munkács, M.-Sziget Róma, Fiume, Zágráb Blcsk^"" 8 *

Zágráb,'3Flmí

palota-Újpest Belgrád

Belgrád, Eszék, E

máj^lszep

A vonatok indulása Budapest-Józsefvárosról.

gy'-y. ÍN.-Szeb.UGyuÍafehérv, \Kolozsvár, Stanislau Triest, N.-Kanizsa gy! v." Munkács, Kassa ffes™" 1 Közlekedik junius 15-t61 b J Közlekedik május 15-tól. ' Közlekedik 'üvne^la'vasái

{Belgrád V • . Palota-Ujpe

la-Császárfűrdő kitérőbe. PUis-Sb«

KÖZTELEK,

958

1 9 0 0 . J Ü N Í Ü S HO 1 6 .

K Á D Á R ( t Y U L A szab, gyorslóhcre-magfejtő-gépgyára Nagyváradon. X. ez. Van szerencsém a nagyérdemű gazdaközönség és géptulájdonosok -becses figyelmét felhívni a szabadalmazott g y o r s lóhere- és luczernam a g cséplő és g u b ó z ó gépemre, mely nemcsak magas munkaképességénél fogva múlja felül az eddig létező összes ilynemű gépeket, hanem azon előnyénél fogva is, hogy vele a cséplés és gubőzás egyszerre végezhető, de egyedül a gubózást is kitűnő sikerrel végzi. Ezen szabadalmazott lóhere- és luczerna-mag cséplő dob, mély minden cséplőgéphez alkalmazható, két részből van készítve, illetve a rászerelt csavarok segélyével két különböző hengerpalástot lehet képezni és pedig az etető nyílásnál levő hengerpalástnak nagyobb átméret szükséges, mert itt több gubót vesz be. Míg a kiömlő nyílásnál levő hengerpalást szűkebb átmérőjű paralellra állitható, mi a kifejtés főtényezője. Találmányomnak nemcsak meglepő munkaképességéért szavatolok, hanem azért is, hogy bármely eddig létező heremag-fejtő ellenében kétszerannyi magot fejt majdnem félannyi erővel. Hogy ezen találmányom mily előnynyel működik a gazdászat terén, az számos elismerő levelekből, melyeket a nagyérdemű gazdaközön ségtől kaptam, világosan kitűnik. Megrendeléseknél szükséges a dob hossza és körmérete, úgyszintén a nagy törekrosta hossza. Ára teljesen felszerelve 1 6 0 K o r o n a . Teljes tisztelettel

K&íGyula

szab. gyorslóhere-mgfeji-ppgyáraNagyváradon,

E Ii ] 1 M E R Ő T. Kádár Gyula géplakatos mester Nagyváradon. A küldött újonnan szabadalmazott uj gyors lóheremagfejtőjét, a mai napon használatba vettem minden átalakítás nélkül, a cséplőgépbe használtam, ugy, hogy a cséplést és gubózást egyszerre teljesiti, úgyannyira jól sikerült, hogy a heremagot egyenesen zsákba kaptam; ezt óhajtom Önnek tudomására

L E T E L I N t g p i n d i lat, szert. Hptalan micsliei gazdasága:

Tekintetes

K á d á r

Gyula

urnák

10-IK

AVFOLYAM.

!! A m e z ő g a z d á k f i g y e l m é b e ! !

Haidekker Sándor sodronyszövet-, fonat- és kerités-gyára

Budapesten,

VIII.,

ÍJllői-ut

48.

szám

jutányos áron szállit:

sodrony-kerítéseket, magtár-ablakrostélyokat,

szikrafogókat, kavics- és földrostákat, h e r e f e j t ő - és toklászoló aczélszöveteket gömbölyű és négyszégletes aczélsodronyból,

Nagyváradon.

Van szerencsém ezennel tudomására hozni, hogy a fenti gazdaság részére, Öntől vásárolt lóheremagfejtő dobbal teljésen meg vagyok elégedve, mert mig egyfelől azáltal tesz kitűnő munkát, hogy egyenesen dolgozik, s nem kell külön legubózni, addig másfelől érdeme az, hogy tisztán s gyorsan dolgozik s a magot mind kiveszi. Kelt Micske puszta, 1897. okt. 15. Tisztelettel Tisztelettel Szt.-Jobbi gazdaság kezelosége. Jancsi Lajos kápt. urad. gazdatiszt, Ezenkívül birtokomban vannak z alant felsorolt birtokosok és gazdaságok elismerő levelei, melyek mind szabadalmazott lóheremagfejtő gépem használhatósága ] " megküldöm: Sasi .... . . . .. , .. . . 'birtokos Gyapoly, Puszta-AIcsi gazdaság, gr. Csekonics Endre uradalma HosszuPályi, Uradalom Ó-Siska, Uradalom Margitta, Uradalom Székelyhíd, Farkas Ferencz Csehtelke, Szacsvay Akos Kigyik, L'chtenstein Menyhért Balmazújváros, Diamand Béla Nagyvárad, stb.

4 ? . SZAM.

választóhengereket (Sortircylinder) cséplőgépekbe, valamint régi hengereknek uj sodrony-köpenynyel való ellátását, takarmány- és trágyakosarakat, ökörszájkosarakat, rostákba valö szifabetéteket stb. stb. P o n t o s és gyors kiszolgálás!

Árjegyzékek ingyen és bérmentveII

Birtokeladási hirdetés. Az e s z t e r g o m i F ő k á p t a l a n g o n d n o k s á g a a l a t t i p e s t i k p t i . P a p n e v e l d e t u l a j d o n á t k é p e z ő , alább részletezett b i r t o k r é s z e k az azokkal kapcsolatos k e g y ú r i j o g o k é s t e r h e k kel együtt,

f . é v j u l i u s h ó 2 - á n cl. e . 10 ó r a k o r Esztergomban, nyilvános árverésen

a Káptalanházban

levő

főtiszti

hivatalban,

zárt

ajánlatokkal

összekötött

örök áron eladásra bocsájtatriak. A zárt a j á n l a t o k , az e s z t e r g o m i F ő k á p t a l a n c z i m e alatt E s z t e r g o m b a k ü l d e n d ő k , esetleg az árverés m e g k e z d é s e előtt, a z á r v e r é s t v e z e t ő n e k a d a n d ó k át. A z ő v a d é k 1 6 , 0 0 © k o r o n a , m e l y ö s s z e g k é s z p é n z ben vagy óvadékképes értékpapírokban vagy takarékpénztári könyvben a z uradalmi főpénztáránál Esztergomban, előre letétbe helyezendő. Az eladásra kerülő birtokok a következők: 1. A n y i t r a m e g y e i N y . - N á d a s ( N e d a s ó c z ) k ö z s é g h a t á r á b a n f e k v ő 452340 c a t . h o l d , melyben cat. hold erdő terület. Vasúti á l l o m á s a : Ny.-Zsámbokrét. 2. A t r e n c s é n m e g y e i L a t k ó c z község határában fekvő 6 © t s ° e a t . h o l d , melyben 5 6 cat. hold erdőterület. Megközelíthető Nyitra-Nádasról. 3. A b a r s m e g y e i K i s k e r e s n y e k ö z s é g h a t á r á b a n fekvő 4 3 ! 5 9 t C a t . h o l d és 4. Ugyanazon megye N a g y - K e r e s n y e h a t á r á b a n fekvő 514*11: c a t . h o l d , melyben 4141033 cat. hold erdőterület. Vasúti állomás Simony. A birtokok megtekintésénél a N y . - N á d a s d o n l a k ó urad. a l e r d é s z a s z ü k s é g e s f e l v i l á g o s í t á s o k k a l szolgáland. Az á r v e r é s i f e l t é t e l e k Esztergomban, a főtiszti hivatalban betekinthetők. 3384/io

Esztergom,

1900. j u n i u s h ó ;4-én. Az esztergomi főkáptalani é s

(Utánnyomás nem dijaztatik.)

uradalmak főtiszti

papneveidei

hivatala.

47.

SZÁM.

10-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

Eladó állatok.

Leopold Adolf bőrgyára Tata-

Gróf Zichy János ur nagy-lángi uradalmában irány változtatás következtében eladásra

kerül

42 drb magyar tehén és 36 drb üsző, a következő

évjáratokból:

1 d b öreg t e h é n 2 „ 892-beli tehén

13 „ 8 9 7

„

893

„

„

7 „

898

„

„

894

„

jj

16 „

899

„

6

„

895

„

17 d b 8 9 6

„

A átment

12 d b ö r e g ( f e c s k e h a s u ) m á n g a l i c z a

kan

40

emse

„

,,

25

„

süldő

„

„

20

,,

,,

„

„

„

1

,

F e j érni.

C i t t o l i b i eredeti H a m p s h i r e törzsjuhászatban, p o s t a Cittolib, v a s ú t i á l l o m á s L a u n ( C s e h o r s z á g ) a

ko§elad᧠megkezdődött.

kan emse

központi felügyelői hivatalhoz M a g j - L á n g

os.

Ko§eladá§.

„

„

,,

Tóvár

Vesz m i n d e n n e m ű á l l a t i bőröket, szerződésileg i s . | K é s z í t szarvasbőrt, mosó-, törlő bőrt, c s e r e s , f e h é r ||j I irhát, ezekből á l l a n d ó r a k t á r . K I vállal mindem e szal vágó m u n k á k a t . i

üsző

7 9

Eladó továbbá vészen

959

1 9 0 0 . J U N I Ü S Hó 16.

intézendök.

94

Fürstl. Schwarzenberg'sche Herrschaft Direction Cittolib p o s t a C i t t o l i b , v a s ú t i á l l o m á s Laun.

H A M P E L

891

J Ó Z S E F gép- és lánczszivattyugyára WIEN,

un., Hellwagstrasse

10.

ajánlja szab. l á n c z s z i v a t t y n i t rétek, konyhakertek, diszkertek és faiskolák vizeinek levezetéséhez. Munkaképesség óránkint 200—800 hectoliter.

=

L ó j á r g á n y 1—4 kertcsőnek egyszerre való használatához. Nélkülözhetetlen mély ku682 . taknál.

Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

Magyar királyi államvasutak. 90053/900. szám.

Hirdetmény. Magyar vasúti kötelék. — A ezukorrépa díjszabás (II. rész 5. füzet) uj kiadása. A magyar vasúti kötelék forgalomban 1900. évi augusztus hó 1-én II. rész 5. füzet megjelöléssel uj díjszabás lép hatályba, mely magyar vasutak állomásairól magyar ezukorgyári állomásokra teljes kocsirakományokban szállítandó ezukorrépa, valamint vissza szállítandó friss és savanyitott répaszelet és mésziszap küldeményekre közvetlen mérsékelt díjtételeket tartalmaz. Az uj díjtételek a régiektől annyiban térnek el, hogy a tizedestörtek egész számjegyekre kerekíttettek föl. Az uj díjszabás, mely által az 1899. évi január hó 1-től érvényes hasonló czimü díjszabás hatályát veszti, folyó évi julius hó vége felé példányonkint 80 fillérért lesz megszerezhető a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (VII., Csengery-utcza 33. sz.) Budapest, 1900. junius hó 15-én, A magy. kir. államvasutak igazgatósága, a részes vasutak nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

RENDSZERES

MALOM-berendezések és egyes

*

MALOMGÉPEK,

termény-tisztitú - művek gabonaraktárak

(silos)

részére.

GR&EPELHUGÓ gép- és rostalemezgyár, malomépitészet

Marshall, Sons & Co. L m t d angolországi gépgyár vezérügynöke

7626

BUDAPESTEN, V. ker., Külső váczi-ut 46. szám.

960

47. SZAM. IO-EK ÉVFOLYAM.

KffZTKLEK, 1900. JüNÍUS HO Í6.

PAUCHSCH,

BUDAPEST, József-körut 25.

^

H. PAUCKSCH részvénytársaság fióktelepe. Törzsgyárunk L A N D S E E R G a | W . ^ ^ ^ ^ gépgyár, vasöntöde, gőzkazán-gyár és rézmüves-mfiheiy É ^

meZÖ

^

T

^

í

I J rendezett be a

J ^ ^ ^ l e g n j a b b

rendszer szeriot.

CSÉl irn

Jrn^

j^*

Szállítjuk továbbá a szükséges berendezéseket szeszlnomltók, keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k számára, átvesszük régi szeszgyárak teljes á t a l a k í t á s á t és egyes szeszgyári gépet vagy készüléket is legjutányosabban szállitunk. Heffkeresésetet czimre kérjük. (Gyftrtelep: Kőbánya.)

f j B L M ^ ^

3 3

^ a S ^ ^ ^

^

FailCkSCh. Budapest, Jézsef-körut 25.

W*^ A L A K U L T 1856.

g a z d a s á g i

STAHEL

g é p g y á r a

faS^efr'iiai

LENNER

TRIEURGYÁR i Katona József-utcza 8.

MOSONBAN. Budapest, VI., Váczi-hörut 57|a.

trieurjeinket minden gabona tisztítására f kiló nyerstermény beküldése melIeU speciális

„ O s b o r n e " - f é l e

fűkaszáló gépeit szénaforgatóit marokrakó és kévekötő aratógépeit,

t r i e u r t készítünk. Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felcserélünk. Kívánatra képes árjegyzékkel szolgálunk bérmentve. Jutalék mellett szolid elárusítók alkalmazárt

molyok hazai földön is ismételve legolső dijakkal kitüntettek. Saját készitményü szénagereblyék legjobb kőrisfából. Egy és többbsoros kapáló g é p e k (Columbia cultivátor 66 korona). Járgányos és motoros cséplőgépek r o s t a , M o l j o z ó L Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak.

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

A sertés javitásaés hizlalása

mm gazdák és hizlalók használatára. • • Irta K. Riiffy Páli A a portómentes küldéssel I f o r i n t 10 k r a j c i á r .

The Johitsion a m e r i k a i

a í * a t ó g é p g y á r >

ferwsfer B l T U l f E A

N . - Y .

A m e r i k a .

Ajánlja az egész világon legjobb hírnévnek örvendő utolérhetetlen

fukaizáloíi, snarokrako araio^épeií, kévekötő aratőgépeit és egész aczél gyűjtőit a legtökéletesebb kivitelben, olcsó árban teljes szavatosság mellctí. Ábrás árjegyzékkel és felvilágosítással ingyen és bérmentve szolgál

B á e l i e r

és

R u d o l f

Melichar Ferencz gépgyárosok, mint

magyarországi vezérképviseltünk BUDAPEST,

VI,, Nagymező-ufcza 68. szám.

Co.

47 SZÁM, so-ik évfolyam.

>fillérbélyegilleték.

KOETELEK 1900. JUNIUS HO 16

KIS HIRDETÉSEK

Q«Jt mmOgu i tik <• * naüroíslom Unnénjd,

Cwa.lt oly leyelekre Tálaszoliink, melyekkel v&laszra iszfikségeig leyélbéljeget vagy levelezőlapot küldenek.

BETÖLTEHDÖ ÁLLÁS, Kerestetik

Kezelőtiszti

Eladó lovak. Bfy jól behajtott négyes, 169-

Erlfli^éLig^SlílH1!

ELADUNK kölcsön adunk

Erdei birtok !!! 352 hold, melyből 400 holt üserdö, értékes tölgy- és bükkfc legalább 130.000 korona értéke

János^afda'sá'gában, WMag!ódj Ta

SmeyosM32abolo4sme "') P"

segite Méltóságos tisztnek alka maztatit uradalmából a^csé^lési idénre — bezárólag'annak végeztéig tétetik fel""™akoriattal "írók előnyben részesülnek, fizetés havonként 50 korona, életaezés «s lakás. Sajátkezülegr Irt kérvrXlml t1s,UZa0rt6Írhoy°PtaaZ -K«r*4y T»
TAKARÓ

m

Ügyes, ssorgalmas kertész, 37

PONYVÁKAT,

Igen szép, válogatott vBröstarka simmenthali jellegű 1—2,

növendék ökör és üsző borjakat úgyszintén legprímább

Három -gazuro^rbsff OCTTrttanegyén^ e'méfeTildeaS4miÍt°adfkobllaü f Földmires iskolát és 4 középosztályt végeztem, ö

j á r m o s ökröket legjutányosabb árakon ajánK. leisi és Spitzer ^ Ki8-Czelli^kereskedők. » dán dogg gyöuyörBen ^fejlett példányok,

gazdaságban?teend5kBne™ívül Gazdaságii gyakornoki AIiAa, melylyel mezés mel ett 4öŐ°korona évi flzetés^ár, egy próbaév kikönal be'tölteodö, ki gfzdSági matytr és''ÓJ'ketrrel Vi6Bteító" tŐle Bizonyitványok misolatsiv»l kellően félsz re:t folyamodCTMság'hoT ihtíendVk^G^f gatósága^Futta raCalrn

", ' ' 'fw

Tejgazdasági

TERMÉMY

ZSÁKOT

repczeponyvákat

a legjutányosabb árak, illetve kölcsSndijak mellett

KOHN ÉS STEIN

zsák és ponyva gyári raktár BUDAPEST, V. Béla u. 5. Két áros és két vasutáll elében 460 hold b zántőföldből álló t

Okleveles erdész. rtíevSes L8ászél324évéésS cSa'

Egry egészen nj 8 lóo.ejü oséplőoloió áron eladó. Megtekinthető bármikor. Czim a kiadóVételre

Vízhatlan MIMI

repcze, gabona és k a z a l ponyvák,

Leop. L a n g e r , Briian, Eladó

végzet^, jó bizonyítványokkal Mükertész

^spíni^vagyaZ Xhe'z^hisonló

Keresek

Merlegképcs velésbén^Sváló ' jMassíjSal több évi gyakorlat ai igazolni k íyáz'hataak a°kík Pazolhafák" hógZy hosszabb 'ide1gZnagyobb disz- és^ konyhakertészetben,

mazásban ^^I^álfáTt^keres.

tehdő. ^Ajánlatok „Bihar-Tordai Torda per Sáp' czimre intő-

csépi* sf r kére™'ozüÍ't S íad|^

kérés. Czim a kiadóhivatalban. Önálló gazdatiszti állást keres földnŐlrembS0l|%ímeZktt'élkü|ta8 nagy^radriomban1 vmalkáíágaiban s' küfönöseii a mintagazdaságban teljesen jártas. Czim a kiadóhivatalban. 1030

S T,

FÁLB

Gépolajok és egyéb

gazdasági csikkek

ÁLLÁST KERESŐK.

Bfagyar-óvári

T R 1

vábbit ^ k i a i ó h i v ^ ^ ^ ^ ^ ^

Gépész-laJcatos,

A gróf Esterházy-féle csákvári földmires- iskolát több, részben a katoben már feleséges nÖVen" f t u ^ j m földműé' minden ágába? ^ártL^"^^^" Igénybe venni óhajtók forduljanak a bér megjelölése mellett az iskola igaz-

szappangyára 730 E V i a . L i m i t a n e a 1.

^ mindenfajta zsáMat, e°íap kíadóhh-a'taSbf Wretaeí Földiuives-iskolát

rtoyÉ^ c S ^ a ^ d X H T

Radwaner és Rónai

ÁLLATOK,

fi Budapest, | V.,Nádor-u.8.sz. H

Eredeti Rambouillet ^ kosok mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók

gróf Herberstein Albert uradalmi

gj

magkereskedőknél,

Schember C. és Fiai áMlásJ^in ümert!

m

H Helyközi telefon 34-90. 1 1 Tessék ájjegyzétet térni, 1

Szabadalmazott

Kosárbetétek

fgőzcséplőgépek számára, kaphatók a feltalálónál, teljes felelősség mellett, hogy Eancaster-fegryver, tiszta cséplést lehet vele 12-es, Spring er-féle béósi gyárt- végezni a^legrosszab eset804fryt'érf^riadó Tua|Jan!ttyŐegy „Fegyver jelige alatt 4 lóerejü géphez 60 kor. « » , 70 „ Eladó egy 720 (1200 Q-öl) holdas buzahold dohány engedélyijei, két Megrendelés esetén a kotanyával, pompás 7 holdas sár szélességének mérete torttel, esetleg teljesen Mszebeküldendő

A kosárbetétek árai:

jgazgatóságápil

Strilek, Morvaország.

Hirdetmény. (Ném.-keleti áruforgalom.) ji Az egyrészt Németor-. szág, másrészt Szerbia, Bulgária és Törökország közötti közvetlen áruforgalomra nézve f. év május hó 1-én érvénybe lé- pett díjszabás 187. oldalán Tirnóva-Semenli állomás részére a) rovatban kitüntetett -83 ctesnyi díjtétel azonnali érvénynyel 683 ctes-re helyesbittetik. Budapest; 1900. évi junius hóvl-én. A magy. kir. államvasutak igazgatósága, a többi részes vasutak nevében is. M. kir. államvasutak. • k, 6256^. C/III. (üj személy és podgyászdijszabások éle'beléptetése a Brassó-Háromszéki, Héjasfalva-Székely Udvarhelyi és Maros-Ludas Beszterczei h. é. vasutakon.) Ezen h. é. vasutakon f. é. augusztus, hó 1-én uj személy és podgyászdijszabások lépnek életbe. Az uj díjszabások a magy. kir. államvasutak díjszabások elárusitóirodájában (Budapest, Csengery-uteza 33. sz.) 20 fillérért kaphatók. Az igazgatóság.

Repcze, árpa, bnza

cs. és klr. udvari hídmérleg és gépgyár, A^ínl-fik

a legjutányosabban szerezhetők be

Eladó gróf Fo'gách-féle törzsnyíjból

1

F. Voiirl & Cü.

YEGYESEL

gazdasígokbau a|lzelfí', k v a ^ nagyobbakban segédtiszti állást keresek. Czim a kiadóhi-

ágricol" ST

»

Ausztria, Magyarország és Olaszországban szabadalmazott, puha s hideg vízben könnyeri oldódó Káliszappan, rovarölő alkatrészekkel. Legjobb óvszer a szőlővessző rovarok ellen, különösen szénaféreg (bochilis ambriquella) levéltetvek és vértutvek (sehizoneura) a gyümölcsfák, ugyszinte vetemény, réti füvek és virágférgek ellen. Árjegyzék és használati utasítás kívánatra ingyen.

tekezhetni dr. Horváth József tulajdonossal. Czim: Besitereczi-Vártanya, u. p. Dfemecser, 988, j Szabolcsmegye.

Székelyhíd. 762

É i f nóló 1894. éri III. tönénjcsil l, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben. Ara Mrm.al Kiváló szállitóképes és közTéseket°Zdijaz

'

KÖTELEK KEZ;i K O T E S H

' H l mmir% /lBÁCS-CSÍiBENl h/i'ii'hí »pP és szálas takarmány adagolásra használva a gazda 100 keresztnél biztosan 6 koronát megtakarít búzakötéllel- szemben. * 1. szám ezre 14 korqna 2. szám ezre 12 J 3. szám ezre 10 „ a palánkai vasúthoz szállítva. Tessék prospektust és gazd. kötéláru árjegyzéket kérni.

47. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1900. JUNIUS H 0 16.

962

A Szeged kenderfonógyár részv.-tfc Szegeden

BÖZEKÉKET,

ajánl araató gépekhez való elismert kitűnő minőségű

GAZ-UTIHENGEREKET és

atogtflkéletesebbszerkezettel é t legolcsóbb árak mellett szállít

JOHN FOWLER & Go. BUDAPEST-KELENFÖLD,mnsr Iroda, raktár, javitómühely.

kévekötöfonalat,

kévekötöfonalat magyar kenderből

GÖZ-UTIMOZDONYOKAT

Telefon42—50.

manila

valamint egy külön eljárással a ezélnak ópoly jól megfelelően előállított, több nagy uradalomban kipróbált, 30%-al olcsóbb minden aratógép szerkezetnek megfelelő gombolyagban. Ugyanott gazdasági kötéláruk és valódi kenderzsákok jutányos árban kaphatók. 822

Lapunk bekötési táblája i ffpt 256 fejért (portómentesen)

kaDbató kiadóhivatalunkban.

II E V Í J I L O I Ü b e r e n d e z é s e k e t teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint

( i: Lif LO:

poiaiil

i j á 1 iiisiiiJl «r:_ _

i

| 1II

gépöntvény ekei gazdasági gépműhelyek részére gyárt é s szállít:

LEifcii! Í Mr W ö r n e r J. és Társa v — Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz. A J Á N L O K :

G É P O L A J Á T ,

I

Kocsikenöcsöt, Petroleumot,

u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátsavt&lanltott repczeolajat, stb. rányfestékeket, fedéllakot, minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket. disznózsírt, szalonnát és szalonnáról lerázott sót. V&r V e t ő m a g o t H Fertőtlenítő szereket, u. m. karboisav, karbolpor, creolin, zöldgálioz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. " Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luozernát és egyéb magvakat és kérek mintázott szíves ajánlatokat.

MŰTRÁGYÁT

KRAMER LIPÓT,

BUDAPESTEN,

V. ker., Akadémia-utcza sz. Telefon. Sürgőnyczim i „ C E R E S " Budapest. Arjegysékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgálok. .Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek).