WP 8. munkacsoport Indító megbeszélés szeptember 30. (v1.2)

WP‐8. munkacsoport Indító megbeszélés 2013. szeptember 30. (v1.2)

WP‐8. feladata az MT szerint  A program célkitűzése, hogy a kormány az  egészségpolitikai programalkotásban tudja  hasznosítani a kapott eredményeket, ami által: a háziorvosok és az alapellátás napi működése  felülírásra kerül; az orvos‐ és szakdolgozó‐képzésben is meghozza a  szükséges váltást; az egészségügyi és szociális ellátórendszer ma még  fájóan hiányzó kapcsolódására rávilágítva,  alkalmat nyújt új modellek kidolgozásra. 2

WP‐8.2 Praxisok működésének,  működtetésének értékelése  Az értékelés kiterjed a praxisközösségek  tevékenységének és működésének minden aspektusára: szervezeti, szervezési, koordinációs,  adatforgalmi, jelentési, kommunikációs,  szakmai és társadalmi kapcsolatrendszer,  alapszolgáltatások változása, többletszolgáltatások összetétele, mennyisége,  minősége, fogadtatása stb.   A modell finanszírozási és pénzügyi fenntarthatóságának  vizsgálata az értékelés súlyponti részét képezi.  3

Szükséges feltételek és érintett szereplők  Feltétel: Kész praxisközösségi eljárásrend,  működési kézikönyv: októbertől életbe lép (Papp Magor állítása  szerint).

 A 8.2 vezetője: Semmelweis Egyetem   Közreműködők: a GYEMSZI – MT szerint  Véleményezők: a Debreceni Egyetem, a  Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a  MÁOTE, a MAVE és az OEP  Népegészségügyi koordinátorok bevonása  javasolt. 4

WP‐8.3 Egészségfejlesztési tevékenység  értékelése  A program keretében a praxisközösségek újszerű  működésének központi eleme az egészségfejlesztés.   Az egészségfejlesztési tevékenység értékeléséhez  szükséges adatokat alapvetően a program monitorozása  (WP‐2.6) és a kutatási program (WP‐7.) biztosítja.   Az értékelés kiterjed:  az egyes praxisközösségek által folytatott különböző  egészségfejlesztési tevékenységek jellemzésére,   a praxisközösség tagjainak önértékelésére ezekről a  tevékenységekről, a lakosság attitűdjének, véleményének  felmérésére. 

 Az értékelés részét képezi annak vizsgálata is, hogy a  lakosságnak az egészséggel kapcsolatos attitűdjének,  viselkedésének változásában az egyes egészségfejlesztési  5 tevékenységek mennyire voltak eredményesek.

Szükséges feltételek és érintett szereplők  Feltétel: Az öt új egészségfejlesztési  tevékenység szakmai tartalma, eljárásrendje: ezek egyelőre hiányoznak.

 A 8.3 vezetője: Debreceni Egyetem  Közreműködők: a GYEMSZI, az OALI, az OEP és a  Semmelweis Egyetem – MT szerint  Véleményezők: a Szegedi és a Pécsi  Tudományegyetem, a MÁOTE és a MAVE  Népegészségügyi koordinátorok bevonása  javasolt. 6

WP‐8.4 Szakmapolitikai javaslat a  háziorvosi alapellátás fejlesztésére   Tervek alapján többféle felállást vizsgálunk  (más‐más közreműködőket, illetve  háttértámogatást nyújtva) és az értékelés  paramétereit finomra állítva összegezzük,  melyik típus ajánlható a politika számára.   Az is elképzelhető, hogy stabilan eltérő típusok  intézményesülhetnek a programot követően. 

7

Szükséges feltételek és érintett szereplők  Feltétel: Modellek megalkotása ezek részben megvannak, szakmai workshop keretében meg kell vitatnunk a javaslatot

 A 8.4 vezetője: Semmelweis Egyetem  Közreműködők: a GYEMSZI, az OALI, az OEP – MT szerint  Véleményezők: a Debreceni, a Szegedi és a  Pécsi Tudományegyetem, a MÁOTE és a  MAVE 8

Az egyes szereplőkre vonatkoztatott  megfigyelések típusai (adatforrások) Szereplő

Megfigyelések típusai, adatforrások

Praxisok

B300 ‐ OEP OALI részére küldött havi jelentés Beutalások (járó, fekvő adatok) ‐ OEP Kérdőív, interjúk a praxisok munkatársaival OALI részére küldött havi jelentés (praxisközösségi szereplők) Egészségi állapot felmérése WP‐7 alapján Életmód‐tanácsadás adatai Krónikus betegek gondozásának adatai Egészségfejlesztési közösségi programok adatai A környező ellátók észlelése a praxisközösségről Kérdőív, interjúk a praxisközösségi munkatársakkal (a definiált  szerepek ellátásáról, a szervezet működéséről) B300 (háziorvosok „normál” működése) Alapállapot‐felmérés WP‐7 alapján Új tevékenységekből fakadó változások [minden adat]

Praxisközösségek

Betegek (populáció)

Értékelők

9

WP‐8. jelentései, workshopjai a program  folyamán Jelentés, értékelés

Gyakoriság

8.2 Éves értékelési jelentés

Évente

8.3 Egészségfejlesztési tevékenység  értékelése 8.4 Szakmapolitikai javaslat

2. év utolsó né., 4. év második félév

Egészség‐gazdaságtani értékelés

Záráskor

Workshopok megszervezése a szakma  számára

4 db

Félidő, zárás

Javaslatok a workshopok időpontjára? 10

WP‐8 és WP‐2.6 szoros kapcsolata

A WP2.6 számára definiált feladat az MT  szerint „A praxisközösségek működését és teljesítményét  folyamatosan monitorozzuk. A monitorozás kiterjed  a praxisközösség szakmai, szervezési, gazdálkodási  és elszámolási folyamataira, a nyújtott  szolgáltatások minőségére és mennyiségére, belső  és kapcsolatrendszerének és együttműködésének  alakulására (önkormányzatok, kisebbségi és civil  szervezetek, az ellátórendszer többi résztvevője), és  az ellátott populáció visszajelzéseire és a működés  egyéb szempontjaira (pl. humánerőforrás,  szakdolgozói kapacitások biztosítása stb.).” 12

A monitoring fő tartalmi jellemzői  A monitoring a többlettevékenységekre fókuszál, de mérni  kívánja azt is, hogy a praxisközösségi modell milyen hatást tesz  az egyes praxisok „alapműködésére”. Többlettevékenység 1

Többlettevékenység 2

Többlettevékenység 3

Többlettevékenység 4

Többlettevékenység 5

Praxisok alapműködése

Monitoringbeszámolók („kontrollingjelentés”)

Értékelésekhez ,  jelentésekhez hozzájárul

13

A monitoring során használt modell: a „PC  Monitor” adaptálása praxisközösségekre

Forrás: Kringos et al. (2010)

14

Az eredeti „PC Monitor” modell

Forrás: Kringos et al. (2010)

15

A praxisközösségek irányítása (governance)

Praxisközösségi  megbeszélések,  értekezletek

A praxisközösségi  koordinátor szerepe

A praxisközösségek által  megvalósított további  tevékenységek

Döntéshozatali  mechanizmusok  (előkészítés, megvitatás,  döntés alkalmazott  technikái)

Helyi érintettek  bevonása a  praxisközösségi modell  irányításába

16

A praxisközösségek gazdálkodása  (economy) A praxisközösségi funkciók  beruházási kiadásai és  működési költségei (teljes  költség szemlélet)

Az egyes önálló praxisok  működésének becsült  költségei (elkülönítve az  „alapműködéshez” és a  praxisközösségi funkciókhoz  kapcsolódó költségeket)

Munkavállalókkal  kapcsolatos mutatók  (alkalmazottak száma,  munkaideje, javadalmazása)

 Ha a későbbiekben a modell(ek)ben több finanszírozási technika is kipróbálásra  kerül, akkor ezeket specifikusan is vizsgálhatjuk.

17

A praxisközösségi tagok képzése, fejlesztése  (workforce development)

Képzésben töltött idő

A képzések hasznossága  (képzés után és később  mérve)

Help desk igénybevétele,  ennek észlelt hasznossága  (projekten belüli  kommunikáció)

A praxisközösségi  munkavállalók  kompetenciáinak  megítélése (a praxisok,  illetve a betegek oldaláról) 18

Hozzáférés (access to PC services) Elérhetőség,  rendelkezésre állás  változása (térben,  időben)

Vizitek száma  (típusonként,  szereplőnként)

Elért lakosság  arányának változása

Az elérés és  igénybevétel  különbségei társadalmi‐ gazdasági jellemzők  mentén 19

Az ellátás folytonossága  (continuity of care) Beteginformációk  rendelkezésre állása (e‐ rekordok) és az információ  felhasználása

E‐egészségügyi eszközök  otthoni használata

Állapotfelmérés, szűrés,  kockázatértékelés és kiszűrt  betegek gondozása – OEP  háziorvosi  indikátorrendszere +  projektindikátorok

Mobilitás a bejelentkezett  betegek körében (mozgás  praxisközösségen belül,  illetve kívül) 20

Az ellátási folyamat koordinációja  (coordination of care) Beutalási arányok  változása

A betegek utókövetése  a praxisközösségi  alkalmazottak által 

Praxisközösségi  egyeztetések az ellátási  folyamatról (kb. helyi  protokollok fejlesztése,  karbantartása)

Egyeztetések a  szakellátókkal az ellátási  folyamatról, a  szakellátók véleménye 21

Az ellátás teljeskörűsége (comprehensiveness of care) A praxisközösségben  rendelkezésre álló eszközök  és azok használata

Definitív ellátás nyújtásának  képessége

A háziorvosi  kompetenciakörbe tartozó  ellátásokat hogyan teljesítik   (pl. népegészségügyi  szűrések végrehajtásának  aránya)

A betegek a felmerülő  problémáikkal milyen  arányban, mikor fordulnak a  praxisközösséghez (pl.  terhességi gondozásba vétel  medián ideje) 22

Az ellátás minősége (quality of care) Gyógyszerelés,  antibiotikumok  használata

Elkerülhető kórházi  kezelések előfordulása

Egészségi állapot  determinánsai (testsúly,  vérnyomásértékek,  vércukorszintek, …)

Szűrési arány,  átoltottság

 Az ellátási minőség dimenzióban alapvetően outcome‐indikátorokat alkalmazunk, a  folyamat minőségét (megfelelőségét) mérő indikátorok más dimenziókban  23 szerepelnek. (A fenti lista a PC Monitor adaptálása során változhat.)

Az ellátás hatékonysága (efficiency of care)

Az ellátórendszer  igénybevételi adatai

Kasszahatások

 Az egészség‐gazdaságtani értékelés számára további alábontások  is hasznosak, illetve szükségesek lesznek: pl. az értékek arra a  TAJ‐listára, akik x tevékenységben részt vettek.

24

Méltányosság (equity in health)  Valamennyi fenti dimenzióban megjelenik, az  egyes dimenziók és indikátorok szintjén  értelmezhető különbségek mérséklése a cél. (A PC Monitor adaptálásával kapcsolatos megjegyzés:  a modellt eredetileg alapellátási rendszerek  nemzetközi összehasonlítására alakították ki, így az  egyes dimenziók tartalma az adaptáció során  változhat.) 25

A monitoringbeszámolók címzettjei Elsődleges címzettek: • Praxisközösségek, praxisok tagjai • Cél a visszacsatolás a működésről • Kérdés: praxisközösségen belül minden monitoringadat  mindenki számára  nyitott???

Másodlagos címzettek: •Projekt előrehaladását értékelők – szakmai vezetés •Értékeléseket, jelentéseket készítők •Cél a modell megfelelőségének értékelése 26

Adatforrások Adatforrás 2.2 OALI adatgyűjtés

Gyakoriság Havi

Projektköltségvetés

Negyedévente (?)

5.4, 6.3 Help desk működése

Negyedévente (?)

2.6 Helyszíni látogatások: a praxisközösségek tagjai

Negyedévente

2.6 Betegelégedettségi felmérés (?)

Negyedévente / Félévente /  Évente (?)

Praxisközösségi szoftver

Havi, bevezetést követően

7.2 Alapállapot‐felvétel (+ egészségi állapotfelmérés)

3. és utolsó negyedév (eg.  állapotfelmérés folyamatos) Havi

7.3‐7.4. OEP‐jelentések (háziorvosi indikátorrsz., B300, járó,  fekvő, otthonápolás, … ‐ a kasszahatások későbbi  elemzésének igénye miatt minden kasszára kiterjed) 7.5 Többletszolgáltatások, eredményesség felmérése

Első félév, utolsó negyedév 27

Jelentések és értékelések a projekt  folyamán Jelentés, értékelés

Gyakoriság

2.6 Monitoringjelentés

Negyedéves (?)

4.6 Javaslat a tapasztalatok alap‐ és szakképzésbe való  beépítésébe 8.2 Éves értékelési jelentés

Záráskor Évente

8.3 Egészségfejlesztési tevékenység értékelése

2. év utolsó né., 4. év  második félév

Egészség‐gazdaságtani értékelés

Záráskor

8.4 Szakmapolitikai javaslat

Félidő, zárás

 Hogyan járulhat hozzá a monitoring a többi  jelentés, értékelés elkészüléséhez?

28

Teendők 1.  Hiányzó szakmai anyagok véglegesítése  (praxisközösségek eljárásrendje, 5 egészségfejlesztési  tevékenység kidolgozása – csak részben vannak meg)  A monitoring kereteinek megvitatása és elfogadása  További igények jelzése a monitoring felé  Az adatgyűjtések összehangolása:  Ideális a szereplők adminisztratív terhelése szempontjából az,  ha a praxisoktól és a praxisközösségektől a negyedéves  interjúkon, kérdőíveken kívül más adatot nem kell a  monitoringnak gyűjtenie  Kiemelt feladat az OALI adatgyűjtés és a monitoring  összehangolása 29

Teendők 2. TEENDŐK 2.  WP‐8. költségvetésének pontosítása ‐ feladatonként  Érintett szereplők véglegesítése  A monitoring‐beszámolókban alkalmazott  indikátorok pontos meghatározása 1) 2)

PC Monitor indikátoraiból kiindulva ÉS egészségfejlesztési tevékenységek protokolljaiból kiindulva

 Beszámolási naptár összeállítása (adatgyűjtésre,  adattovábbításra vonatkozó határidők,  felelősségek) 30

Határidők Feladatok (WP‐2.6)

Határidő

1. Visszajelzés a monitoring koncepciójáról

2013. Október 7.

2. Első javaslat a monitoring‐rendszerre

2013. Október 18.

3. Praxisközösségi koordinátorokkal és népegészségügyi  koordinátorokkal való megvitatás

2013. Október 30. (?)

4. A monitoring tesztelése

2013. November

5. Monitoring indítása

2013. December

Feladatok (WP‐8.)

Határidő

1. OALI részére küldött havi jelentések együttes  meghatározása, véglegesítése

2013. Október 30. 

2. interjúk, kérdőívek összeállítása

2013. Október 30. 

3. WP‐8. költségvetésének pontosítása ‐ feladatonként

2013. December 31