With the financial contribution of:

INWORK – Európai tanulmány az ipari kapcsolatok legjobb gyakorlatának azonosítására a kisiparos és kézműves ágazatban: képviselet az adminisztráción túl Az ipari kapcsolatok legjobb gyakorlatának azonosítására és elemzésére készült tanulmány az európai kézműves szektorban

http://www.valenza.cna.it/CUA/Home.html

With the financial contribution of:

EUROPEAN COMMISSION DG Employment, Social Affairs and Inclusion Employment and Social Legislation, Social Dialogue Social Dialogue, Industrial Relation

Tartalomjegyzék 1

Bevezetés ...................................................................................................................4 1.1 1.2 1.3 1.4

2

Az INWORK projekt........................................................................................................ 4 Módszertan ................................................................................................................... 4 A felmérés nemzetek közötti dimenziója ........................................................................ 5 Hozzáadott érték ........................................................................................................... 6

A kisiparos és kézműves szektor Bulgáriában ..............................................................7 2.1 2.2 2.3 2.4

3

Az ágazat jogi irányelvei................................................................................................. 7 Az ágazat hatása a nemzet gazdaságára ....................................................................... 10 Az ágazat kiválasztásának főbb okai ............................................................................. 14 Felhasznált irodalom: .................................................................................................. 19

A kisiparos- és kézművesipar Cipruson ......................................................................21 3.1 3.2 3.3 3.4

4

Az ágazat jogi irányelvei............................................................................................... 21 Az ágazat hatása a nemzet gazdaságára ....................................................................... 22 Az ágazat kiválasztásának főbb okai ............................................................................. 24 Felhasznált irodalom ................................................................................................... 25

A kisiparos és kézműves szektor Görögországban......................................................27 4.1 4.2 4.3 4.4

5

Az ágazat jogi irányelvei............................................................................................... 27 Az ágazat hatása a nemzet gazdaságára ....................................................................... 28 Az ágazat kiválasztásának főbb okai ............................................................................. 31 Felhasznált irodalom ................................................................................................... 35

A kisiparos és kézművesipar Magyarországon ...........................................................36 5.1 5.2 5.3 5.4

6

Az ágazat jogi irányelvei............................................................................................... 36 Az ágazat hatása a nemzeti gazdaságára....................................................................... 38 Az ágazat kiválasztásának főbb okai ............................................................................. 40 Felhasznált irodalom: .................................................................................................. 44

A kisiparos és kézművesipar Olaszországban .............................................................45 6.1 6.2 6.3 6.4

Az ágazat jogi irányelvei............................................................................................... 45 Az ágazat hatása a nemzet gazdaságára ....................................................................... 47 Az ágazat kiválasztásának főbb okai ............................................................................. 52 Felhasznált irodalom: .................................................................................................. 54

7

A Pilot kutatás: fő célok és az irányelvek módszere ...................................................55

8

A kutatás szereplői ...................................................................................................57 8.1 8.2

9

A vállalkozók ............................................................................................................... 57 A munkavállalók.......................................................................................................... 60

Ipari kapcsolatok és a válallkozások helyzete: a kisiparosok képviselete ....................63

10 10.1 10.2

Az ipari kapcsolatok ..............................................................................................65 Képviselet ................................................................................................................... 65 Formális egyeztetések ................................................................................................. 67

2

10.3

Informális egyeztetések ............................................................................................... 68

11

A pénzügyi és gazdasági válság a vállalkozók szemszögéből ...................................71

12

Az ipari kapcsolatok és a vállalkozás helyzete: a munkavállalók képviselete ...........83

12.1 12.2

Formális egyeztetés ..................................................................................................... 83 Informális egyeztetések ............................................................................................... 86

13

A gazdasági és pénzügyi válság a munkavállalók szemszögéből ..............................91

14

Befejezés...............................................................................................................93

3

1 Bevezetés 1.1 Az INWORK projekt A projekt célja a gazdasági együttműködés javítása és a gazdasági kapcsolatok, valamint az információcsere elősegítése a résztvevők között. A projekt a kézműves/kisiparos szektor vállalkozásainak gazdasági kapcsolataival, valamint a vállalkozások alkalmazottaival foglalkozott. A projekt két különböző módon vizsgálta a kapcsolatokat. Top-down módszert használt arra, hogy megvizsgálja a kézművesipar hatását a gazdaságra. A bottom-up módszerrel pedig azt vizsgálta, melyek a legjobb vezetői módszerek a kézművesek reprezentálására. A projekt a résztvevő partnerek tapasztalatai alapján került kidolgozásra. A részvevők heterogén szervezetek, olyan ipari kapcsolatokkal, mint pl. kutatóközpontok és intézmények, non-profit szervezetek és kézműves szervezetek azért, hogy minden célcsoport és érintett reprezentálva legyen a résztvevő öt országból, amelyből négy az EU tagállama (MS Member State): Bulgária, Ciprus, Görögország, Magyarország és Olaszország. A partnerek két célcsoportot azonosítottak: a KKV-k által alkalmazott munkaerő és a kézművesiparban dolgozó munkavállalók bizonyos csoportja, akiket a különböző szektorok szakszervezetei képviselnek. A projekt várt eredményei: 1. Az európai kézművesiparban résztvevő vállalkozások gazdasági kapcsolatok legjobb gyakorlatainak azonosítása, összegyűjtése és analizálása és ezek összehasonlítása a résztvevő országok között 2. Az azonosított legjobb gyakorlat felhasználása arra, hogy a KKV kézműves szektor EU gazdaságra gyakorolt hatását, valamint a kézművesek munkájának képviseletét javítsuk 3. Nemzetközi konferencia megrendezése az olaszországi Alessandriában ahol a felmérés eredményei bemutatásra kerülnek a felmérésben részt vevő, valamint más EU országok bevonásával

1.2 Módszertan Elsődleges és másodlagos kutatást, valamint csoportos megbeszélést alkalmaztunk, mivel a felmérésben részt vevő cégek igen heterogének: ipari kapcsolatokhoz kötődő szervezetek, pl. kutatási központok és intézmények, non-profit szervezetek és szakszervezetek, amelyek számos európai országot képviselnek.

4

Módszerünkben mikroökonómia, vezetéstudomány, vállalati szociális felelősség, szervezeti szociológia, és a bürokratikus aspektusokra is kitértünk. Top-down és bottom-up megközelítést használtunk: a top-down módszer a másodlagos kutatást és a statisztikai adatokat jelenti, míg az elsődleges kutatás a bottom-up módszer a kézművesipar képviseletének elemzésére. A módszerrel a mikro- és makro-aspektusok összekötésére törekedtünk: a top-down módszerrel azt vizsgáltuk, milyen hatással van a kézművesipar a nemzet gazdaságára. A bottom-up módszerrel a célunk annak vizsgálata volt, hogy a legjobban alkalmazható képviselet közelebb hozza-e a munkáltatókat és a munkavállalókat. Ezért a jelentés két részből áll- Az első irodalmi áttekintést nyújt a résztvevő országok jogi körülményeinek helyzetéről, a kézművesipar nemzeti gazdaságra gyakorolt hatásáról és annak okairól, miért az adott szektorra esett a választás. A második rész a felmérés eredményeit mutatja be, a kézművesipar ipari kapcsolatait elemzi ki. Vizsgáltuk a formális és az informális egyeztetések módjait a különböző országokban, és a válság leküzdésére alkalmazott stratégiákat. A felmérésben résztvevők      

Consorzio Unione Artigiani Valenza - CNA (Italy) Interfusion Services –IF (Cyprus) Balkan Middle Class Offices - BMCO (Bulgaria) DEKUT Research and Innovation NPO - DEKUT (Hungary) Labour Institute - INEGSEE (Greece) Associazione ISES – ISES (Italy)

1.3 A felmérés nemzetek közötti dimenziója A bizottság (Commission Partnership) rámutat arra, hogy a bővítésnek elő kellett volna segítenie a társadalmi párbeszédet és az együttműködés új lehetőséget teremtett volna az EU gazdaságoknak és vállalatoknak, bár szükséges az átfogó szabályozás, különösen az MS új országai számára. Mindemellett a bővítés kihívással szolgált az EU társadalmi párbeszédére, növelve ezzel az ipari kapcsolatok különböző szokásainak megismerését. Ebben a projektben ezért 6 ország vett részt, amelyből 4 új MS: Olaszország, Ciprus, Görögország, Szlovákia, Magyarország és Bulgária. Az európai társadalmi párbeszédhez erős alapok kellenek, ezért szükséges az ipari kapcsolatok javítása nemzeti és decentralizált szinten. Jelen projekt célja a kézművesipar ipari kapcsolatainak javítása a résztvevő országokban.

5

1.4 Hozzáadott érték Egyrészt a jelen tanulmányban az európai kézművesipar ipari kapcsolatainak legjobb módját az top-down módszerrel vizsgálták azért, hogy megértség az KKV-szektor hatását a gazdaságra és bottom-up módszert a kézművesipar legjobb vezetői képviseletének azonsoítására. A bottom-up módszer innovatív megközelítés. Azért nevezhető innovatívnak a módszer, mivel részleteiben nyílt lehetőség elemezni az egyes alkotóelemeket, majd ezeket összekötve a legmagasabb szintű (top-level) rendszert létrehozni, más szavakkal EU-szinten értékelni az ipari kapcsolatokat és a társadalmi viszonyait. Másrészt a tanulmány támogatást nyújt a kézművesipar gazdasági és foglalkoztatottsági kilátásainak javításában. A tanulmány elősegíti azon képességek megértését, amelyre jelenleg és a jövőben a mikro- és kézművesiparnak szüksége van Európában, valamint elősegíti a vállalkozűsok igényeinek jobb kiszolgálását a már meglévő EU-szintű irányelvek segítségével, előre vetítve a munkaerőpiac és a munkaerőpiaci kínálatot és keresletet, azonosítja a szükséges szakértelmet és az esetleges eltéréseket. A felmérés hozzájárul az Agenda for new skills and jobs kezdeményezéshez és támogatja a Small Business Act implementálását. Így a tanulmány eredményei hozzájárulnak a mikrovállalkozások és a kézművesiparban részt vevők készségeinek fejlődéséhez, valamint a Europe 2020 gazdasági és foglalkoztatottsági stratégiájához és az abban megfogalmazott célkitűzéshez, a foglalkoztatottság fenntarthatóságának előmozdításához.

6

2 A kisiparos és kézműves szektor Bulgáriában 2.1 Az ágazat jogi irányelvei Jogi szabályozások

Szakmunkásipari törvény, munkavédelmi és egészségvédelmi törvény, kis- és középvállalkozásokat érintő törvények, bolgár adótörvény, vállalkozói jövedelmi adó, személyi jövedelmi adó, áfa, helyi adók és egyéb költségek, személyi adatok védelmének törvényei, turizmus, élelmiszerekkel kapcsolatoks törvények, a versenyvédelmi törvény, munkavállalói törvény, kereskedelmi törvény, az egészségügy törvénye, fogyasztóvédelmi törvény, szakképzési és oktatási törvény, az általános oktatási törvény és tanterv

Törvénykönyvek: Munkatörvénykönyv Biztosítási törvénykönyv Európai végzettségek leírása Egyéb fontosabb dokumentumok:      

Memorandumok Charták A gyakornokoskodásról szóló szabályozások és vizsgák Rendeletek Szerződések Megállapodások

A bolgár kézművesipari törvényt 2001-ben fogadták el és a Koblenz-i Kézművesipari kamara együttműködésével jött létre. Ennek az alapja a német törvény volt annak ellenére, hogy ezt Bulgáriában kellett bevezetni. A korábbi törvénykezés 127 foglalkozást sorolt fel, melyek nem csupán hagyományos kéyművesipari foglalkozások voltak, ide tartozott az ékszerkészítés, a bútorkészítés, a gépjármű szolgáltatások és javítás, javítási munkálatok, cukrászat és pékség, építési munkálatok, szabászat és a főzés. A munkavégzés csak a megfelelő tanúsítványok beszerzésével volt lehetséges a vállalkozás regisztrálásával a törvény szerint. Ugyanez a törvény írta elő, hogy a kamara 25 regionális részre oszlik. A fenti tevékenységeket végző vállalkozásoknak regisztrálnia kellett a megfelelő régió kamarájánál, így automatikusan tagjai lettek a kamarának. A kamara különböző feladatokat látott el és felelősséggel tartozott a tagjai felé.

7

Ezek közé tartozott a kézműves szektort érintő információk megosztása, a kamara tagi regiszterének frissen tartása, képzések és vizsgák szervezése a szakmát tanuló, és a benne dolgozó szakemberek számára, programok és szabályok kidolgozása a vizsgákhoz és a végzettségekhez. A kamara minden tagja éves tagdíjat fizetett. 2011-ben kampány indult a kötelező kamarai részvétel ellen, ezért a törvény kiegészítésre került. A legjelentősebb és legmagasabb gazdasági értékkel rendelkező szakmákat törölték a listáról. Ezek között található például a cukrászat és a pékáruk készítése, a bútorkészítés, az auto javítás és szervíz, a fémfeldolgozás, a kozmetikai és szépségipari ágazat, valamint a fényképészet. Az egyetlen olyan foglalkozás, amely gazdaságilag is jelentős és a törvény hatálya alatt maradt, a fodrászat. A jelenlegi törvény két részre oszlik: a hagyományos kézművesipari tevékenységekre és az egyebekre. Az egyéb kategóriába olyan tevékenységek tartoznak, mint a kéményseprés, a bádogos, a kovács, órakészítés és órajavítás, lakatos, rajzolás és vésés, valamint más, mostanra eltűnőben lévő mesterség. A kamarai tagság már nem kötelező és a regionális kamarák non-profit alanyként vannak számontartva. Ennek következtében a kamarák közül több már nem létezik, mivel nem regisztráltak non-profit intézményként. A másik, még szembetűnőbb következmény, hogy a kamarák tagsága csökkent, sőt, a tagok kilépnek, ami romboló hatással volt a kisiparos ágazatra, valamint az áruk és szolgáltatások irányítására Az új törvény számtalan hátránnyal rendelkezik, rosszul értelmezi a kisiparosi vállalkozást, így ellentmond az európai megogalmazásnak, nem felel meg más törvényeknek, például a kereskedelmi törvénynek, a szakképzési és oktatási törvényeknek sem. A jelenlegi törvény néhány hátránya: -

-

Főleg művészeti, hagyományos és kihalófélben lévő mesterségek rövid listája Lehetetlen vizsgákat kivitelezni a tanulók, segédek és mesterek számára azon mesterségek esetén, amelyeket nem tartalmaz az 57 mesterséget felsoroló lista Olyan mesterségek esetén, amelyek kisiparosi tevékenységnek számítanak olyan nyugat-európai országokban, mint Németország vagy Ausztria, képtelenség segés vagy mestertanúsítványt szerezni, így megfelelni a munkaerőpiacon Nincs megfelelő képviselete a családi, mikro- és kisiparos vállalkozásoknak Nemzeti szinten nincs eléggé promotálva a kisiparosi tevékenység, az egyéni vállalkozói, valamint a társas vállalkozói forma A mesterképzés vizsgái nem átláthatók A többi európai országnak nem megfeleltethető vizsgarendszer.

8

2013-ban a Nemzeti Kisiparosi Kamara a megmaradt regionális kamarák kezdeményeztek egy törvénykiegészítést. A kiegészítést számos olyan mesterség képviselői is támogatják, amelyek már nem tartoznak a kisiparosi tevékenységek alá a törvény szerint. A bolgár Ipari Egyesület szintén támogatja a kezdeményezést. Elkészítették a kiegészítés vázlatát az érdekelt felelek és jogászokkal történt konzultációt követően. A törvénykiegészítés alapja

Tekintve, hogy egyre nagyobb számban esnek ki az oktatási rendszerből a fiatalok, a kisiparosi mesterségek képzései alternatívát jelentenek a szakmai fejlődésre, valamint a társadalmi kirekesztettség ellen. A külföldi munkaerőpiacot tekintve a kisiparos kamarák struktúrájának visszaállítása nagy jelentőséggel bír. Ezek közül is fontos szerepe van az államilag elfogadott szakképzés elismerése mindazok számára, akik befejezték tanulmányaikat, pl. A segédek és a mesterek számára. A segéd- vagy mester képesítést szerezni vágyók száma növekedik, ám Bulgáriában ez sokszor nem lehetséges, mivel a törvény szerint bizonyos mesterségek nem esnek a kisiparosi tevékenységekről szóló törvény alá. Ezért a törvény által felsorolt szakmák felülvizsgálata szükséges, valamint a szakvizsgák átdolgozása is. Sürgető, hogy a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelő tartalmú és ahhoz hasonló lefolyású vizsgák kerüljenek kidolgozásra. Ez a törekvés megfelel az Európa 2020 Stratégiának, melyben megfogalmazódott a szakképzettségek átláthatóságára való törekvés, valamint a feltételek és kritériumok konvergenciája a szakképzettség megszerzéséhez. Specifikus törvényjavaslatok

A törvény kiegészítése: a) a mesterségek listájának kibővítése, visszatérés a gazdaságilag jelentőséggel bíró szakmák elismeréséhez b) a kisiparosi vállalkozások meghatározásának újrafogalmazása, megfeleltetése az európai definícióval és vállalkozások működéseinek elvével c) a kamarák kompetenciáinak és felelősségeinek meghatározása. Az Állami Kamara megfelelő intézmény a segédmunkások képzéseinek kidolgozására, valamint a tanulók gyakorlati képzésének meghatározására a kisiparosi vállalkozásoknál. Minden tevékenységet a kamara a Gazdasági, Energetikai és Turisztikai Hivatallal, valamint a Szakképzési Hivatallal egyeztetve végez. A kamara felelős a segéd- és mestervizsgák szabályzatának kidolgozásában, betartatásában és a vizsgák előkészítésében. A nemzeti kerettanterv kidolgozását az Oktatási Hivatallal együtt végzi. A vállalkozásokat felkészíti a tanulók és segédek fogadására, valamint monitorozza a tanulók munkáját. Emellett biztosítják a megfelelő dokumentálást. A regionális kamarák dokumentálják a tanulókat, segédeket és mestereket a vállalkozásokkal egyetemben. Ezek a kamarák végzik a vállalkozások elbírálását a szakképzések számára. Idővel kiderül, sikerül-e bevezetni a törvényjavaslatot Bulgáriában. 9

2.2 Az ágazat hatása a nemzet gazdaságára A kisiparosi tevékenységek hosszú ideje jelen vannak Bulgáriában és a megélhetés egyik fő formáját jelentik. A múltban leginkább kézzel készített áruk előállításával kapcsolatos munkákat jelöltek kisiparosként, primitív technológia felhasználásával és a munka egyszerű szervezésével. Először otthoni tevékenységként jelent meg, majd árucikkek termeléseként hazai és nemzetközi piacokra. A kortárs kézművességet kisiparosok végzik. A kisiparosi vállalkozások elkülönült társaságok, amelyek korlátozott erőforásokkal rendelkeznek az áruk készítéséhez vagy szolgáltatások elvégzéséhez, bevételért cserébe. A kisiparos vállalkozások jellemzői

Egy vállalkozás akkor nevezhető kisiparos vállalkozásnak, amennyiben rendelkezik a következő jellemzőkkel: A) a munkafolyamatok túlsúlyban nem automatizált és nem egyéni munkafolyamatra szegmentált B) a vállalkozás vezetője átfogó tudással rendelkezik a munkafolyamatokat illetően olyannyira, hogy képes ezek egyedüli elvégzésére is, valamint a munkafolyamat olyan módon szervezett, hogy képes közvetlenül ellenőrizni és irányítani azt C) az áruk készítése vagy a szolgáltatás végzése sorrendben, vagy szakaszosan történik Jelenleg lehetetlen megjósolni a törvénytervezet hatásait. A kisiparos vállalkozásokról nincs elérhető, nyilvános statisztika. Ezért szeretnénk az INWORK projekt keretei között információval szolgálni a családi- és mikrovállalkozásokról és kkv-król, amely kategóriákba a kisiparosok is tartoznak. Továbbá, vannak olyan foglalkozások, amelyeket az azt végzők kisiparos tevékenységként tartanak számon, de a hivatalos lista nem tartalmazza azokat. Ezért ez a jelentés feltételezi azt, hogy azok a nagyobb gazdasági mutatók, amelyek a mikrovállalkozásokról, illetve a családi vállalkozásokról szólnak, a kisiparosi vállalkozásokra is utalnak. A kkv-k Európában és Bulgáriában is a gazdaság legfontosabb szereplői. A növekedés és a munkahelyteremtés legfontosabb forrásai. Továbbá, a kkv-k a leginkább érzékenyek a gazdasági változásokra. Kiterjedt bürokráciával kell szembenézniük, ugyanakkor aktívak az adminisztratív szabályokat érintő változások kidolgozásában is. Ezek a vállalkozások amelyek a gazdasági válság legnagyobb elszenvedői, és a kis- és középvállalkozások azok, amelyek vissza tudják állítani a gazdaságot a növekedés útvonalára. A mikro-, kis- és középvállalkozások hatásai és indikátorai a nemzeti gazdaságra nézve:

A bolgár gazdaságban a különböző méretű vállalkozások kevésbé átlátható, mint más EU tagországban. A bolgár vállalkozások egyéves késéssel reagáltak a külső környezet okozta hatásokra. 2010-ben az EU tagországok az előző évekhez képest fejlődést jeleztek a kkvszektorban, Bulgária kivételével, ahol épp az ellenkezője történt. 10

A vállalkozások struktúrája 2010-ben viszonylag állandó maradt. A nem pénzügyi vállalkozások 99,8%-ba a kkv-k tartoznak, és ezek közül csak 0.2%-uk nagy méretű. A kkv-k közül a mikrovállalkozások 92.1%-al növekedtek, míg a kis- és középvállalkozások aránya 6.5, illetve 1.3 százalékkal csökkent. 1. táblázat: A kkv-k aránya az összes vállalkozás közül

2. táblázat: A vállalkozások száma, az alkalamzottak száma vállalkozásonként

2010-ben a vállalkozások nagysága is csökkent. Vállalkozásonként 5.7 fő, a kkv szektorban 4.3 fő, a nagyvállalkozásokban 677.6 fő volt jellemző. A mikrovállalkozások esetén az átlag 1.9 fő munkavállaló volt jellemző. A jelenlegi fejlődések folyamatos kiigazításokról tesznek jelentést. A kkv szektorban ezt a munkavállalók elbocsátásával tették lehetővé, ugyanez jellemző a mikrovállalkozásokra is. Az összes vállalkozásra jellemző, hogy csökkents a vállalkozások száma, illetve a munkavállalók száma is. (2. Táblázat) A 2010-es gazdasági mutatók alapján a kkv-k csökkenő tendenciát mutattak. Az építőipar (9.2%), gyártás (5.7%), bányászat és kitermelés (1.8%), hotelek és éttermek (1.9%) és a kereskedelem (1.1%) Az utóbbit leginkább a mikrovállalkozások fejlődése befolyásolta, míg a kkv-k minden gazdasági területen csökkenő tevékenységet mutattak. A pozitív oldalon a szolgáltatási ágazat állt. A bútorgyártás nagyon rossz körülmények között van jelenleg, mivel a válság idején az emberek kevésbé vállalkoznak nagyobb befektetésekre. A szabók ebben az időszakban az árak csökkentésével és a saját költségeik lefaragásával próbáltak megbirkózni a válsággal.

11

A kkv szektorban az átlagos cégméret változatlan maradt az előző évekhez képest. Ebben az ágazatban van a legtöbb kisméretű cég. Ebben az időszakban a cégek száma csökkent, a délnyugati régió kivételével, a működő vállalkozások számát tekintve. A vállalkozások növekedtek 0.7%-al, és 135.1 ezerrel nőtt, vagy 36.8%-al a nonprofit vállalkozások. Leginkább a mikrovállalkozások járultak hozzá a gazdaság fejlődéséhez, bár lasabb ütemben, mint az előző években. A start-up cégek esetén az átlagos munkavállalói létszám 2 fő volt. A kisvállalkozások helyzete egy országban a teljes ország helyzetét mutatja

Mikrovállalkozások, köztük a kisiparos vállalkozások is azok, amelyek a vállalkozó számára függetlenséget és kreativitást biztosítanak. A világon rengeteg példa van arra, hogyan próbálják menedzselni a saját cégüket a vállalkozók, gyakran nagy kockázatok árán is, hogy túljussanak a válságon. A kisvállalkozások jobb lehetőséget kínálnak a munkavállalásra. A kisvállalkozások rendelkeznek bizonyos szervezeti, vezetési, gazdasági, társadalmi és pszichológiai előnnyel, amelyet több tényező határoz meg. A szervezeti és vezetési tényezőt tekintve a kisvállalkozások lehetőségei limitáltak. Van lehetőség a felelősségek elosztására. A kisvállalkozások informális kapcsolatokon nyugszanak a munkavállalók között és horizontális információáramlással rendelkeznek. A mikrovállalkozások stimulálják és tolerálják a munkavállalók javaslatait, függnek a személyes tulajdonságaiktól és a kreativitásuktól. Gyors és rugalmas döntéseket hoznak, amely leginkább a vezetőtől függ. Ők olyan szakemberek, akik a vállalat tevékenységének minden részletét ismerik és képesek megbirkózni vele. A gyakorlat azt mutatja, a kisvállalkozások esetén a funkció és a felelősség összefonódik. A mikorvállalkozások egyik fontos jellemzője, hogy közvetlen és informális kommunkikáció zajlik a munkavállalókkal, és ők is részt vesznek a döntéshozatalban. A gazdasági előnyük, hogy közvetlen kapcsolatban vannak a fogyasztókkal, alacsonyak az adminisztrációs és vezetői költségek, csökkentik a termelés költségét a specializáción keresztül, hatékonyabban használják a munkaerőt és a berendezéseket. Nem csökkentik a munkaerő számát. Bulgáriában a következő problémákkal kell szembenézniük vállalkozásoknak: 

A saját tőkeerő hiánya a piacralépéshez



Nem lehet tömegtermelést folytatni



A munkavállalók számára nincs elérhető továbbképzés

12

a mikro- és kisiparos



A szervezeti struktúra alacsonyabb szintjén helyezkedik el



Korlátozott lehetőségek a befektetések és innováció területén



Korlátolt lehetőségek a külső támogatások megszerzésére a magas befektetési kockázat miatt



Magas társadalombiztosítási díjak



Nehezen hozzáférhető pénzügyi segítség



Nem fair verseny



Gyakori törvényváltozások



Bürokrácia



Alacsony produktivitás (az EU átlagnál 2-7-szer alacsonyabb)



Rövidtávú üzleti terv és stratégia

A leggyakoribb kihívások a vállalkozások számára 

A fogyasztókkal szembeni felelősség



Az áruk biztonságossága



Az árukkal kapcsolatos információk



Bizonyos árucikkekhez kötött vám



A vállalat társadaémi felelőssége



A szabályzatoknak való megfelelés (környezetvédelmi, munkahelyvédelmi, előírások, stb.)



Közbeszerzésekhez való hozzáférés

Több, mint a bolgár mikro- és kkv-k vezetői 46 év felettiek. A legtöbben a4ö-49 éves korosztályba tartoznak (35%), amelyet az 50-59 éves korosztály követ 24%-aé. Csupán

13

egyötödük tartozik a 30-39 évesek közé, míg a fiatal vállalkozók (29 év alatt) nagyjából 5%-ban vannak képviseltetve, míg az idősebbek, 60 éven felül közel 15%-ban. )21. Ábra) Ahogyan az adatokból is látszik, a szektor idősebb válallkozókból áll inkább. Ez előrevetti a szektor fenntarthatóságának kockázatát. A kisiparos szektor elszenvedi a fiatalok távozását. Ennek egyik oka, hogy egy mesterséget elsajátítani hosszú folyamat, és a befektetett idő és erőfeszítés hosszú folyamat, a fiatalok pedig nem hosszútávú eredményeket szeretnének. Továbbá, a szakképzési szerkezet is elbátortalanítja a fiatalokat és nem teszi vonzóvá a szektort. Nemzeti és európai szinten is szükséges olyan stratégiák kidolgozása, amely a fiatalok számára vonzóvá teszi a vállalkozói életet. A Manpower Bulgária által kivitelezett kutatás szerint a munkaerőpiacot szaképzett és gyakorlott mérnökök, kisiparosok és managerek dominálják. Ugyanakkor a munkáltatók csak nehézségek árán találják meg a megfelelő munkavállalókat, így kénytelenek olyan embereket alkalmazni, akik ugyan nem rendelkeznek a megfelelő szaktudással, de ígéretesnek bizonyulnak annak megszerzésére. A munkáltatók a munka közben történő betanításra vannak utalva.

2.3

Az ágazat kiválasztásának főbb okai

A 2011-es törvényjavaslat a kisiparos szakmák sorának megcsorbítását eredményezte, a korábbi 127 szakma helyett már csak 57 szakmát tartalmaz. Ezek közül a legtöbb kézművesipari munka, a legtöbb hagyományos, de nincs hozzáadott értékük a gazdaságot tekintve. Az INWORK projekt részeként űgy döntöttünk, hogy a kisiparos szektor azon részére koncentrálunk, amely korábban szerepelt a hivatalosan elismert listán, és ezek a mesterségek világszerte ismertek. Bulgáriában ez a cukrászat, pékség és kenyérsütés. Ez a szektor természetesen nagy változásokonn ment keresztül. Az elmúlt két évtizedben a kis- és közepes méretű válallkozások automatizálták a gyártási folyamataikat, ezért ipari termelőkként, nem kisiparosként vannak számontartva. Ennek ellenére még mindig vannak olyan vállalkozások, amelyek termékei most is kézzel készülnek, bizonyos régiókhoz kötődnek és a fogyasztó kérésére készülnek el a termékek. A korábbi és a jelenlegi törvény szerint: (1) Kisiparosi tevékenység az áruk vagy szolgáltatások kézzel történő elkészítése, kivitelezése (2) A válllalkozás, amely az árukat gyártja a következőképp épül fel: 1. A tevékenység megtatlálható a törvény listáján 2. A tevákenységet kézzel végzik, vagy kéz, vagy egyéb iparos eszköz segítségével, a végeredmény hasonló más termékekhez, vagy egyedi

14

3. A tevékenység végzéséhez megfelelő tudás és termelés szükséges, technikai, gyakorlati képességek oktatása közép vagy magasabb oktatási szinten, vagy olyan tanfolyamokon át, amelyek megfelelő végzettséget biztosítanak. 4. A tevékenységet a kisiparos végzi, mint egyéni vállalkozó, vagy vállalkozásban munkát vállaló személy. A legtöbb pékség és cukrászat megfelel ennek az előírásnak, hiába nem tartozik már hivatalosan ez a két mesterség a kisiparosok listájába. Az ágazat leginkább a különböző méretű vállalkozások miatt érdekes. Egyrészt megtalálhatók a családi és kisvállalkozások, amelyek 2 vagy 3 munkavállalót foglalkoztatnak és a helyi piacra, vagy bizonyos területre koncentrálnak. Vannak kisebb cégek 30-40 munkavállalóval amelyek nem csupán a helyi, hanem a nemzeti piacra is termelnek, különböző boltok beszállítói. Az előírás szerint a pékség mikrovállalozás, nem több, mint 5 munkavállalót alkalmaz és nincs kifejezett szervezeti struktúrája. A tulajdonos a gyártás minden részében szerepet vállal és az összes alkalmazott részt vesz a munkafolyamat minden fázisában, így a munkavállalók felelőssége ugyanaz, könnyen átadható egyik munkavállalóról a másikra. A cukrászatok mérete eltérő, vannak közöttük 4-5 munkavállalót alkalmazó mikrovállalkozások, korlátozott az áruk fajtája és általános fogyasztókat szolgálnak ki. Más cukrászatok 12-15 fővel működnek, különböző alkalmakra készítik termékeiket (születésnapok, esküvők, évfordulók) és vannak olyan cukrászatok is, amelyek workshopokkal rendelkeznek, vagy cukrászat lánccal, vagy kávézóknak adják el az árujukat. A házilag készült kenyérsütők száma csökken évről évre. Ennek ellenére még most is vannak olyan vállalkozások, ahol a kenyeret házilag sütik, rendszeres vásárlókkal rendelkeznek. A bolgárok nagy része a házilag készített kenyeret részesítik előnyben a nagymennyiségben készülő, gépesített kenyérsütéssel szemben. Vannak olyan vásárlók, akik hajlandóak magasabb árat fizetni a minőségi kenyérért és pékáruért, ezt a hiányt használják ki a pékségek és cukrászatok. Az ágazatot azért választottuk, mivel hatással van a nemzeti gazdaságra. A cukrászat, pékség, és házi kenyérsütés ágazata megszenvedte a gazdasági válságot, de ugyanakkor állta is a válság hatásait. Ennek egyik oka, hogy a bolgár kenyér a kultúra hordozója. A múltban a kenyér a legfőbb, sőt, sokszor az egyetlen étel volt a bolgárok asztalán. Ezért a pékségek és a pékáru fogyasztás nagyjából változatlan maradt még a válság idején is. Néhány tény és adat a bolgár cukrászati és pékség szektorból:(az alábbi információ nem csupán a mikrovállalkozásokat és kkv-kat tartalmazza, hanem a nagyvállalatokat is, akiket nem sorolhatunk a kisiparosok közé)  

Az elmúlt években a cukrászati termékek eladása jelentősen növekedett A cukrászati ágazatra hosszú időre visszanyúló hagyományok és kiváló minőségű termékek jellemzik

15



   

Az elmúlt években a szektor jelentős külföldi befektetőket vonzott, pl. A Nestle és a Kraft Foods vállalatokat, amelyek az országban megalapították a saját gyártásukat 2010-ben a cukrászati ágazat eladása 41 millió tonna, vag 421 millió Euró volt Az ország egyik legnagyobb exportterméke a cukor Bulgária 140000 tonna cukrot exportál évente A szektor jelentős, 45%-os növekedésre számít 2015-ig

A cukrászati és pékség ágazat az innovációiról is ismert. Minőségi áruk készítéséhez személyes készségekre, valamint professzionális tulajdonságokra is szükség van. A mestercukrászok művésznek számítanak, mivel termákeik, pl. A torták művészeti termékek, csupán a hozzávalók és az eszközök különböznek. Ahhoz, hogy valaki igazán jó cukrász vagy pék legyen, szüksége van a szépérzékre, kreativitásra, valamint jólfejlett szaglásra és ízérzékre. A meglévő statisztika rámutat a szektorban fellelhető hiányra és problémákra amelyeket le kell küzdeni a kkv szektor fejlesztésével és az előírások nemzeti és európai kidolgozásával. A bolgár cukrászat, pékség és házi kenyérkészítők ágazata aránylag jól fejlett, 10-15 évvel ezelőtti időszakhoz képest lényegesen fejlettebb és nagyobb szereplőkkel rendelkezik. A bolgár piac nem csupán a hagyományos bolgár kenyeret ajánlja, hanem a jelenleg népszerű (bio, diétás) termékeket is, amelyek felveszik a versenyt egyéb európai kenyerekkel is. A kenyérkészítéssel foglalkozó vállalkozások nem export orientáltak, de ilyen is előfordul, főleg a Romániával és Görögországgal határos területeken. Ezek a vállalkozások a szomszédos területek piacára is termelnek. A bolgár törvények az élelmiszerek gyártása és kereskedelme tekintetében megfelel az EU előírásoknak. A törvény kimondja a címkézéssel, a felhasználható anyagokkal, tárolással kapcsolatos szabályokat, valamint a kötelező HACCP rendszer használatát. A legtöbb kkv bevezette a minőségellenőrzési rendszert, a QMS-t, mellette az ISO standardokat (9000, 140000, 18000, 22000). A nagyvállalkozások esetén a QMS használata teljes, ez előírás a nagyobb láncok esetén. Más országokhoz hasonlóan a bolgár élelmiszeripar is rendelkezik szervezetekkel és szakszervezetekkel. Ennek ellenére a szektor nem megbecsülhető csak akkor, ha bizonyos részeit figyelembe vesszük.

16

Jelenleg több szervezet működik: Federation of Bread Bakers and Pastry Producers in Bulgaria*; Branch Chamber of Industrial Bread and Pastry Producers in Bulgaria†; Association of Bread and Pastry Producers ‘Bread for Bulgaria‡. Kettő jelentős szakszervezet működik, Confederation of Independent Syndicates in Bulgaria (CISB)§ and Confederation of Labour ‘Podkrepa’**. A legtöbb vállalkozó szerint érdekeik nincsenek megfelelően képviselve. A szabály szerint csak a nagyválallatok lehetnek része a szervezeteknek. Ezért a vállalkozások többsége megpróbálja csökkenteni a pénzügyi terheket más szervezetekkel való együttműködés során. Bulgáriában az emberek aránylag nagymennyiségű kenyeret fogyasztanak, bár ennek mértéke csökkent az utóbbi években. Ennek ellenére az egy főre jutó fogyasztás még mindig többszöröse a Nyugat- és Közép-európai fogyasztásnak. A legtöbb a római típusú kenyérből fogy, amelyhez fehér búzalisztet használnak, de az elműlt évtizedben az egyéb gabonákat – korpa, árpa, stb. – felhasználó kenyerek fogyasztása is növekedésnek indult. A piacon lévő kenyérkészítők: ipari méretben 75%, a házi kenyér készítők 25%. Nincs adat arra nézve, mekkora arányban készítik a kenyeret, vagy hogy a GNP számára milyen arányban járulnak hozzá. Egy felmérés szerint az Európai Únióhoz való csatlakozás nem emelte meg a kenyér árát az országban. Az árakat leginkább befolyásoló tényező a gabona és a liszt ára. Az üzemanyag és az elektromos áram növekvő ára, valamint a munkaerő ára természetesen megnövekedett árakat eredményezett. Ez a trend folytatódik, leginkább a fővárosban és a nagyobb városokban. A vállalatok száma 2650. Ezek között több a mikrovállalkozás és a kkv, amelyek kis méretük miatt nem befolyásolják a nemzeti gazdaságot. A szektor jelenleg stabil. A korábbi nagyszámú vállalkozás jelenleg kisebb vállalkozásokra oszlik, amelyek széles választékban ajánlják áruikat. A legtöbb alkalmazott az aktív évekóik közepén járnak. A munkavállalók száma a nemet tekintve 2:1-hez a férfiak javára, különösen a kenyérkészítés esetén. Azok a vállalkozások, amelyek távolabb élő, vagy külföldi munkavállalót alkalmaznak nem jellemző. A kkv-k által alkalmazott munkavállalók száma 24100, amelyből 15680 kisiparos vállalkozásban dolgozik. A szakképzés szerint kenyérkészítés, pék, cukrász létezik. A kisiparos képzés lépései: segéd, szakmunkás ls mester. A jelenlegi probléma, hogy az ágazat jelenleg nem tartozik a kisiparos törvény alá, ami alapján bár a kamara tagjai lehetnek, nincs szakmunkás, vagy mester * † ‡ § **

FBMPPB http://www.fbcb-bg.org/bg/ BCIBPPB http://www.bread-industrial.org/ ABPPB ‘Bread for Bulgaria’ http://bia.dir.bg/_wm/addressbook/member.php?did=8157&df=195772&dflid=3 CISB http://www.knsb-bg.org/knsb/ CL Podkrepa http://www.podkrepa.org/content/

17

jogosultság. Ez problémát jelent abban az esetben is, ha az illető Nyugat-Európában szeretne dolgozni, ahol végzettséghez kötött a munka. A jelenlegi törvény szerint Bulgáriában jelenleg nem szerezhető meg ez a végzettség. Az ágazathoz szükséges képzés szakképzés formájában valósul meg, amelyet számos vállalat illetve szervezet tart. Államilag 90%, egy részét az oktatásügy (7-8%), valamint a 2%-át a munkahely adja szakképzett mesterek segítségével. A gyakrolati oktatás elengedhetetlen, de szervezettebbnek és a munkakövetelményeknek jobban megfeleltethetőnek kell lennie. Ennek feltétele a jobb irányítás és együttműködés az oktatási rendszer és a vállalatok között, amely jelenleg egyáltalán nem kielégítő. A kisiparosi képzés széleskörben is kialakítható, a vállalatok pénzügyi segítséget nyújthatnak, és ami a legfontosabb, szükségesek azok a szakemberek, akik kivitelezik a képzést. Az állami oktatási rendszer jelenleg is alulfinanszírozott, nem képes a megfelelő képzés nyújtására, különösen az új technológiák használata esetén. A legtöbb szakképző felszereltsége nem biztosítja a gyakorlati képzést az új technológiák hiánya miatt, így a tanulók nem tudnak felkészülni a munka követelményeinek kielégítésére, például modern gyárban való munkavégzésre. A munkahelyek és az iskolák közötti együttműködés továbbra sem megfelelő, ezért a képzés minősége sem. Mindenki, akit közvetlenül a vállalkozások alkalmaznak csupán a legelemibb képzésben vettek részt. Azok, akik magasabb szaktudással rendelkeznek (egyetemi vagy szakképzett személyek) megtartják helyüket a piacon. A magasabb végzettséggel rendelkezők továbbképzésen vehetnek részt, pl. Szemináriumokon, tanfolyamokon, bemutató órákon, amelyeket vállalkozások tartanak. A mikrovállalkozások és a kkv-k nagy része esetén a vezető végzettsége is probléma, mivel a jellemző hozzáállás, hogy több gyakorlat és kevesebb elmélet szükséges, így ezek a vezetők is továbbképzésre szorulnak. Általánosságban elmondható, hogy az ágazat nem vonzó a munkavállalók számára, különösen a pékségek és kenyérkészítők ágazata. Ez magyarázható a munka fizikai voltával ami továbbra is szükséges, annak ellenére, hogy a folyamatok egy része már automatizált. Továbbá éjszakai műszak végzése is szükséges. A cukrászat a preferált az ágazatban, mivel jobban fizet, bár a munkakövetelmények is magasabbak. A szektor számos olyan problémával küszködik, amelyekkel általában a mikrovállalkozások és a kkv-k is. Ezek között megtalálható a pénzügyi problémák, nemzetközileg nem ismertek, kevés a képzett munkaerő, nem eléggé motivált, hosszú és bonyolult ügyintézés a vállalkozás indításához, a képviselet hiánya.

18

Az INWORK projekt keretén belül a cukrászatokra, pékségekre és a házikenyér készítőkre koncentráltunk. Olyan ágazatot választottunk, amely a korábbi törvénykezésben szerepelt a kisiparosok listáján, és hagyományosan, a világ minden táján kisiparos szakmának minősül a gyártási folyamatokat tekintve. A jelenlegi törvénykezés nem tartalmazza azokat a szakmákat, amelyek jelentősen hozzájárulnak a nemzeti gazdaság alakításához, és nincs elegendő nyilvános adat, hogy ezeket a szakmákat nyomon lehessen követni. Az ágazat szereplőinek nagy része házilag készíti termékeit, egy bizonyos területre koncentrál és a fogyasztók igényei szerint készítik el a termékeiket. A szektor szereplői, a vállalkozások különböző méretűek. Vannak kisebb, 2-3 főt alkalmazó családi vállalkozások, amelyek a helyi piacra termelnek, vagy nagyobb területen működnek, de vannak nagyobb, 30-40 főt alkalmazó válallkozások is, amelyek nagy területeket, láncolatokat szolgálnak ki. Az ágazatot azért választottuk, mivel jelentős hatással van a nemzet gazdaságára. A szektorra hatással volt a gazdasági válság, de ugyanakkor ez az az ágazat, amely jól kezelte a válság hatását. Ennek oka, hogy Bulgáriában a kultúra része a kenyér. A kenyér és pékáru fogyasztás hagyományokra tekint vissza, és bár a gazdasági válság idején csökkent a fogyasztás ereje, a kenyérfogyasztás változatlan maradt. Továbbá, a szektor ipari kapcsolatai a kkv-k és mikrovállalkozások kapcsolatait is jól mutatja. A legtöbb mikroválallkozás és kkv hasonló problémákkal küzd, amelyeket a kérdőívek kiértékeléséből könnyen láthatunk. Az egyik legnagyobb probléma a képviselet hiánya mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára.

2.4 Felhasznált irodalom: 1. Bolgár vonatkozó törvények http://www.google.bg/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&frm=1&source=web&cd=3&ved=0CFAQFj AC&url=http%3A%2F%2Flll.mon.bg%2Fuploaded_files%2FSkilled-CraftsAct.docx&ei=bEI4UqaYB8bOtAbOkoCoAw&usg=AFQjCNHgqzjnlsMiw_oZ0kSxh2jmLK9IBA&si g2=wYYCT3ydEubrt5hMLdKJAg&bvm=bv.52164340,d.Yms 2.Nemzeti Kamara http://www.nzk-bg.org/ 3.Bolgár Élelmiszerbiztonsági Ügynökség http://www.babh.government.bg/en/ 4. Problems and support of the family business in Bulgaria, Elena Krastenova, Vladimir Pavlov, Sofia University, Sofia, September 2011 http://ede.uni-sofia.bg/EDE2011/ppt/panel/Panel2_VladimirPavlov.pdf 5. Food Industry in Bulgaria Report, Project “ Promoting the Advantages of Investing in Bulgaria, beneficiary Invest Bulgaria Agency

19

http://investbg.government.bg/files/useruploads/files/statichni_stranici/broshuri_sectors/f ood_and_agriculture_brochure/food_industry_en-1.pdf 6. Nemzeti Jelentés a mikrovállalkozások helyzetéről, National Report Bulgaria, Identification of Future Skills Needs in Micro and Craft-type Enterprises up to 2020, subcontractor in Bulgaria - Balkan Middle Class Office, 2011 http://www.futureskills2020.eu/documentation.php 7. National Report Bulgaria, Food-Fit Project, Methodology of proposals to facilitate the introduction of European Qualification Framework in the Food Sector of the Euroepan Union(EU) 2010 http://eacea.ec.europa.eu/llp/project_reports/documents/ka1/final_reports/eqf_final_repo rts_2008/ka1_eqf_147627_es_food-fit_final_report_public.pdf 8. Bulgarian Small and Medium Enterprises Promotion Agency http://www.sme.government.bg/?p=16403 9. Craftsmanship – Past into Presence. Practical Guide for Young Entrepreneurs, Part 7 http://mail.elin-pelin.biz/denisi/images/7.pdf 10.University of National and World Economy- Yearbook –Entrepreneurship, Kiril Todorov http://yearbook.unwe.bg/2010/1.pdf 11.Analysis of the Situation and Factors for the Development of SMEs in Bulgaria 2011-2012, prepared by Noema, Sofia, 2012 http://www.sme.government.bg/uploads/2011/07/SME_Situation-REP_noemaENG0612.pdf 12.The Business in search of engineers, craftsmen and managers, Article, electronic media Novinar.bg http://novinar.bg/index.php?act=news&act1=det&mater=MzU5MDsyMg== 13. Why SMEs do not recover from the recession, Article, electronic media Capital.bg http://www.capital.bg/biznes/kompanii/2012/07/15/1865901_zashto_malkiiat_i_sredniiat_ biznes_ne_se_vuzstanoviavat/

20

3 A kisiparos- és kézművesipar Cipruson 3.1 Az ágazat jogi irányelvei A 2009-es ciprusi törvény az értékes fémekről (52 (I)/2009) 9. A gyártók regiszterének IV. Része A Gyártók Regisztere

9. Az ügynökség köteles listát vezetni a gyártókról és ékszerészekről. Minden gyártó és ékszerésznek rendelkeznie kell a regisztráláshoz szükséges adatokkal a megfelelő hivatalnál, amely kibocsátja az igazolványt. Az igazolványt a gyártó vagy ékszerész székhelyére szükséges küldeni, ahol leginkább használja a tevékenységet. A törvénykiegészítések A regisztrációs eljárások (2)

9A-(1) Bármely személy, aki a gyártás vagy az ékszerészetben részt szeretne venni, a megfelelő regiszterhez kell regisztráltatnia magát. (2) A beadott jelentkezésekel a háromtagú bizottság bírálja el a következők szerint: a. megvizsgálják, hogy a jelentkező megfelel-e a hatályos feltételeknek és kritériumoknak, amelyekről a törvény rendelkezik b. a bizottság rendelkezik arról, elutasítja-e a kérelmet, vagy megadja. Csak teljesen kitöltött jelentkezést fogadnak el. (3) elutasítás esetén az ugynökség tájékoztatja a jelentkezőt az elutasítás okairól (4) amennyiben pozitív az elbrálás, az ügynökség tájékoztatja a jelentkezőt és kibocsátja a tanusítványt: A tanusítványt ki kell helyezni a tevékenység végzésének helyén (5) Az ügynökség köteles a jelentkezők tájékoztatására a jelentkezés beadásától számítva három hónapon belül (6) Amennyiben az ügynökség nem válaszol a megadott határidőn belül, a jelentkező működtetheti tevékenységét a végleges válasz megadásáig. (7) Az elutasítás esetén a jelentkező megkifogásolhatja a döntést harminc napon belül (8) A bizottság köteles a kifogás kivizsgálására, és a jelentkező tájékoztatására. A bizottság elfogadhatja vagy elutasíthatja a jelentkezést, mindkét esetben köteles a teljes vélemény megismerését biztosítani. 21

A regisztrált személyek kötelezettségei (3)

9B. – (1) Minden személy, aki szerepel a regiszterben köteles a nemzetközi szabályoknak megfelelni, illetve a regiszterek feltételeinek és kritériumainak. (2) Egyetlen személy sem a) értékesítheti az általa gyártott árukat, cask akkor, ha szerepel a regiszterben b) A fenti szabály nem érvényes abban az esetben, ha saját tulajdonát szeretné értékesíteni: c) vásárolhat használt árukat, értékes fémeket, vagy bármilyen ötvözetet, amelyek más árucikkek olvasztásából származnak, cask abban az esetben, ha regisztrálva van ez a tevékenység (3) Minden használt árut felvásárló, illetve ezzel foglalkozó vállalkozások munkavállalói kötelesek a) a használt áruk részletes leírására, az áruk számát, súlyát beleértve, a következő információkkal együtt: név, cím, személyi azonosító szám, vagy útlevél száma, telefonos elérhetőség b) a vásárolt árut érintetlenül hagyni legalább tíz napon át c) a vásárolt árut lefényképezni és az megőrizni legalább egy even át: A fénykép megőrzése nem vonatkozik kereskedelmi ötvözetek esetén. (4) A személy, aki a fentebbieket megszegi, szabálysértést követ el, és megbírságolhatü tízezer euro értékig, vagy bebörtönözhető két évre, vagy mindkettő. Amennyiben a második, vagy további szabálysértésről van szó, a fizetendő összeg tizenötezer euro, illetve három évre bebörtönözhető: Szabálysértés esetén a bizottság visszavonhatja a szabálysértő működési engedélyét (5) A szabályok szerint a bizottság visszavonhatja a működési engedélyeket

3.2 Az ágazat hatása a nemzet gazdaságára Sokféle szemszögből a kézműves termékeket a ciprusi gazdaság legfőbb részének tartják. Különösen napjainkban, amikor a szigetország gazdaságánakő újra kell definiálnia magát, űgy vélik, hogy a kézművesipari termékek nagyban hozzájárulhatnak a helyi turisztikai piac egyedi versenyképes erejévé. Amíg a stratégiai lépéseket jelenleg is tervezik és azonnal be is vezetik a gazdaság növekedésének érdekében, a személyes kreativitás értékelése alapvető része a kisiparos szektornak, jelentősen növelheti a sziget szépségét, egészségét és nagyságát.

22

A Ciprusi Kézműves Központ szerint, amely a modern kézművesipari termékek összefogásáárt felelős, a kézművesipari vállalkozások a legfontosabbak a kreatívitás növelésére, valamint a gazdaság felvirágoztatására és közösségi gyarapodás tekintetében. JElenleg a Turisztikai, Kereskedelmi és Ipari Kamara szerint a ciprusi kisiparosi szektor alulfejlett, még annak ellenére is, hogy vannak lehetőségek a gyors és költséghatékony növekedésre, a klaszterek és szinergia kialalkítására más szektorokkal, különösen a kutlúrális és hagyományürző turisztikai területen. Sajnos a jelenlegi gazdasági lehetőségek alapján az hivatal nem képes átlátható és megbízható információk kibocsátására, ami alapján könnyebben megbecsülehtő lenne a szektor hatása a nemzet gazdaságára. A legtöbb információ nem hivatalos, meg kell jegyezni, hogy az ágazat dokumentációjában ls a szektor gazdasági hatása nyilvánvaló. Ennek ellenére nem tudjuk pontosan megbecsülni a hatását, de a rendelkezésre álló információk alapján nagyjából megbecsülhető a gazdaságra gyakorolt hatás. A pontos statisztikák ellenére a gazdaságra nagy hatással van a szektor, különösen az alapított vállalkozások tekintetében. Ez az alapján mondható, hogy az ágazat hatással van a sziget turisztikai célponttá való kialakításában, a különleges vásárlási környezet megalakítása miatt, s ez más, gazdaságilag jelentősebb iparágakat is inspirál az országban. Ezért figyelembe kell venni az ágazat hatását a turizmus piacára is. A gyártás aránylag tagolt, a legtöbb vállalkozás mikrovállalkozásként, vagy kkv-ként működik. Az árak közepesek, vag magasak, aránylag nagy mennyiségű áruválaszték mellett. Az anyagokat, különleges technikákat és árutípusok tekintetében ezek nem nagyban különböznek a vállalkozások között, így homogén piacot alkotnak. Mégis van egy kis különbség, ami jól látható, különösen a fiatal vállalkozások esetén: másféle anyagokat, anyagkombinációkat használnak, új és modern technikákat, dizájnt, többféle terméket állítanak elő. Ennek hatása, hogy a termékek eltérőek is lehetnek, és eltérhetnek a gyártás és a minőség tekintetében is. Ez kissé eltérően pozicionálja üket a piacon, és a helyi gazdaságban. A gazdasági értéke az ágazatnak: a dizájn, a gyártás, a network kidolgozása, a szolgáltatás és elosztás, művészek, fogyasztók, értékesítők, gyűjtemények kurátorai, oktatók, nyersanyag beszállítók. Ezek a kapcsolatok nagyon összetettek és a vállalkozáok tulajdonosai nem biztos, hogy rendelkeznek a nem gyártáshoz kapcsolódó képességekkel, mint a marketing vagy az elosztás.

23

Ennek ellenére az ágazatban jelen van a kapcsolatok értéke. Ahogyan jelentős számű vállalkozás tulajdonosa is megjegyezte, az értékmátrix egyik legfontosabb tényezője az értékesítés( a nagyszámú turista jelenlétének köszönhetően, valamint a nagyszámú orosz közösségnek köszönhetően, különösen Limassolban) ezt követi a gyártás és a tervezés. Ennek ellenére az ágazatot számtalana nyomás éri és látható, hogy Ciprus gazdaságának fejlődése az elkövetkező években továbbra is lassú marad. Ahhoz, hogy szembenézzünk a kihívásokkal, és megbirkózzunk az új körülményekkel, a helyi vállalkozásoknak fel kell ismernie, hogy a kisiparosi termékek mennyire fontosak, valamint ki kell fejleszteniük olyan profilt, ami a kisiparosi ágazaton kívül is esélyt teremthet. Az ágazatot azért választottuk, mivel az egyik legjobb példája a helyi kreativitásnak és eredetetiségnek. Jelenleg a fémmegdolgozás és ékszerészet a helyi kultúra része, valamint kapcsolatban áll a turizmussal is, amely a ciprusi gazdaság gerincét biztosította az évek során. A helyi vállalkozók igyekeznek megfelelő körülményeket teremteni és biztosítani a helyi kisiparosi munkák térnyerését.

3.3 Az ágazat kiválasztásának főbb okai A fémmegmunkálás mestersége Cipruson már az ősidők óta ismert. A mükénéi kor óta híres művészeti forma. Híres ezüstmesterek jellemzik Ciprust azóta is. Különböző múzeumok adnak otthont a gyűjteményeknek és léteznek magángyűjtemények is, amelyek bemutatják a régi és z űj technikákat. Ékszerek, evőeszközök és templomok tárgyai még maradtak a kora keresztényi korszakból is fenn. Napjainkban a tradicionális fémmegmunkálás és ékszerkészítés a kultúra része, és így a turizmus része is, amely a ciprusi gazdaság alappillére évek óta. Sok mű a korai ékszerészet jellemzőit használja, olyan tárgyakét, amelyek múzeumokban találhatók meg. Azért választottuk ezt az ágazatot, mivel ez az egyik legjobb példája a helyi kreativitásnak és egyediségnek, amely évszázadok óta is képes fennmaradni. Mindig is nagy jelentősséggel szolgált, különösen a 17. És 19 századokban, amikor a fénykorát élte a fémmegmunkálás. Eleinte Nikosia volt a fémmegmunkálás központha, majd Lefkara, Lefkoniko és Milia váltak fontos központtá, amelyek a mai napig nagyszámú érdeklődőt vonzanak a kézzel készült termékei miatt. Eredeti kultórális helyszínek a mai napig, ide tartoznak az ezüstművek is, amelyek a templomokban fellelhetők, gyertyatartók, olajlámpák, ikon fedők, és mások. Ide tartoznak még a brossok, láncok, keresztek, övcsatok is, amelyeket színes kövek díszítenek, valamint a fülbevalók és gyűrűk is.

24

A ciprusi turisztikai és kereskedelmi hivatal egyik legfontosabb célja ennek a szektornak a megőrzése, javítása annak érdekében, hogy a szigetet vonzóbbá tegyék a turisták számára. Az utóbbi években az ágazat hozzáadott értékének köszönhetően, amely a turizmusból származik, egyre több kutatást végeztek arra nézve,, hogyan lehetne további támogatásokat nyujtani az ágazat számára, annak érdekében, hogy Cipruson és külföldön is megjelenjenek a kortárs művészek termékei. A Ciprusi Kézműves Központ együttműködést fejlesztett ki annak értekében, hogy a helyi művészeket támogassa alapanyagokkal, képzéssel és technikai tudással. Segíti a helyi mesterek eladását, akik megfelelnek a minőségi és tervezési követelményeknek, segíti a félkész termékek beszerzését, amelyek szintén megfelelnek a követelményeknek. Emellett kiállításokat is szerveznek a ciprusi kézművestermékek népszerűsítése érdekében külföldön és belföldön is, keresik az együttműködés lehetőségét más kormányzati szolgáltatükkal, részt vesznek a kultúrális és turisztikai tevékenységekben, így segítik a turizmust is. Jelenleg megfelelő körülményeket teremt a helyi vállalkozók együttműködési készsége is, akik a helyi, különleges termékek hagyományainak megőrzését szorgalmazzák. Ez az együttmúködés a helyi fejlődést is elősegítheti. A kultúra fejlesztése mellett az ágazat továbbra is pozitív kimenetelű. A helyi kulturális piacot tekintve a vállalkozásoknak van lehetősége és képessége, hogy a turizmust kishasználva, főleg exportz segítségével elérje a külföldi piacokat. Bár a technológia megváltozásával az ékszerek inkább díszítő jellegűek alacsonyabb költségek mellett, még egy tömegtermelésre szánt piacon is megállják a helyüket a ciprusi termékek a turisták körében. A jelenlegi legnagyobb problémája az ágazatnak a modernizáció és az innováció, amelynek olyan módon kell megtörténnie, hogy az ágazat megőrizze a kulturális örökségét, amelynek az elkészült mesterműben is megmutatkozik. A figyelem jelenleg arra irányul, hogy az ágazat megfelelő gazdasági és fiskális eljárást kíván, amely a vállalkozásokat is képes segíteni. A ciprusi kézműves központ kiemeli a közvetlen és közvetett előnyeit, amely ez az ágazat képvisel a szigeten.

3.4 Felhasznált irodalom 1. Retrieved from: http://www.cylaw.org/nomoi/enop/nonind/1991_1_179/division-ddd63fbc23-7b72-4274-9583-87feddc082e8.html at the 25 of Aug. 2013.

25

2. Retrieved from: http://www.cylaw.org/nomoi/enop/nonind/2009_1_52/division-dd4bd278af-d9bd-41c5-950d-c89c4a643c88.html at the 27 of Aug. 2013. 3. Retrieved from: http://www.cylaw.org/nomoi/enop/ind/2009_1_52/sectionscef6fa382-cb33-cc9f-c0b0-51ecafddae72.html at the 26 Aug. 2013. 4. Pieridou Angela G. Cyprus folk art. 'B Edition. - Nicosia: 1991 5. Cradle of Art and Culture. Significant collections covering 9000 years of History in the Museums of the Pierides Foundation. – Nicosia: 1993, p.14. Retrieved from http://wwk.kathimerini.gr/kath/7days/1993/10/31101993.pdf at the 26 Aug. 2013 6. Retrieved from: http://www.mcit.gov.cy/mcit/chs/chs.nsf/DMLmetalwork_en/DMLmetalwork_en ?opendocument at the 26 Aug. 2013 7. Retrieved from: http://www.mcit.gov.cy/mcit/chs/chs.nsf/DMLmetalwork_en/DMLmetalwork_en ?OpenDocument at the 27 Aug.2013 8. Retrieved from: http://www.mcit.gov.cy/mcit/chs/chs.nsf/DMLmarketing_en/DMLmarketing_en? OpenDocument at the 28th of Aug.2013

26

4 A kisiparos és kézműves szektor Görögországban 4.1 Az ágazat jogi irányelvei A 3982/2011-es törvény 17-es cikkelye meghatározza a technikai, professzionális, és a gyártási tevékenységeket, az üzleti parkokat és egyéb szabályokat, meghatározza az ipar és a kézművesség fogalmát. Pontosabban, a jogszabály szerint az ipar-kézművesség az a technikai-gazdasági elem, amely mechanikai, kémiai vagy egyéb módon megváltoztatja a nyersanyagok vagy termékek formáját, azért, hogy használatra megfelelőek legyenek. A K1-2534/14.12.2006 minisztériumi dekrétum szerint Kereskedelmi Kamara tagjai esetén, a cask kisiparos tevékenységet végző kamarák, a gyártással foglalkozó vállalkozások (nyersanyagok árukká való alakítása, akár végső fogyasztásra, akár részfolyamatként, amely további megmunkáláson esik át) valamint azok a vállalkozások, amelyek tevékenysége technikai oktatást igényel, készségek, eszközök, vagy gépek használatát. A fenti tevékenységekhez tartozó kritériumok: a) a vállakozás mérete (egyéni vállakozás vagy jogi társaság), a munkavállalók száma (általában 50 főig), és a tőke összege (hozzávetőleg 150,000 Euro) b) a használt berendezés és a gyártás módja (részfolyamatok és a gyártás további tényezői) c) a vállalkozó személyes hozzájárulása a gyártási folyamatokhoz d) a belső kompetenciák elosztása és megszervezése a vállalkozáson belül (a gyártás fázisai, értékesítés, marketing, finanszírozás, kutatás, stb.) A görög törvénykezés szerint kisiparosnak számítanak azok a vállalkozások, amelyek gyártással foglalkoznak, maximum 50 személyt foglalkoztatnak, és amelyek tőkeösszege nem több, mint 15,000 Euro. Nincs átfogó és teljes törvényi előírás a kisiparosi és a gyártási ágazatra nézve. Azonban a befektetésekről és a finanszírozásokról szóló törvény tartalmaz vonatkozó részeket. A legújabb törvény a fejlesztések és befektetések tekintetében a 4146-os számú törvény, amely a stratégiai és privát befektetések kedvező körülményeinek megtetemtéséről szól. 2013 áprilisában fogadták el, a korábbi 3299/2004 és 3908/2011 számú törvényeket módosítha. Ezek a fejlesztésről szóló törvények, amelyek a már meglévő vállalkozások, illetve az alapítás folyamata alatt lévő vállalkozások befektetési projektjeit támogatja, beleértve a kisiparos vállalkozásokat is. A befektetésekről szóló törvény a vállalkozások alapításának, bővítésének, modernizációjának a főpénzügyi eszköze, amely néhány ágazat kivételével minden vállalkozásra vonatkozik. A törvény lehetpvé teszi, hogy a teljes befektetéshez szükséges összeg 60%-a támogatásként megkapjanak és ösztönzésként adócsökkentést, támogatást, lízingelést kínál, a befektető igénye szerint. A választható kiadások lehetnek építkezéssel, bővítéssel, modernizációval kapcsolatos kiadások, bármely épület esetén, 27

parkosítás, ipari területek vásárlása, modern gépek beszerzése, a befektetéssel kapcsolatos oktatás, a vezetés szervezéséhez szükséges konzultáció, az egyéni üzleti mőködés átalakítása, a munkafolyamatok átalakítása, a folyamatok standardizálása, piackutatás, az áruk promóciójának és a szolgáltatásokkal kapcsolatok tanulmányok kivitelezése, összehasonlító tanulmányok elvégzése. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret 2007-2013 alapján a Fejelsztési és Versenyhivatal időről-időre kibocsát olyan programokat, amellyel a turisztikai, kereskedelmi, szolgáltatással és gyártással foglalkozó kis- és középvállalkozásokat segíti. A legutóbbi ilyen segély beadási határideje 2013 február 25-május 16-ig volt és a gyártást tekintve az erre szánt összeg 30,000-300,000 Euro. Ugyanakkot meg kell jegyezni, hogy az interjúk alapján készített tanulmány rámutat arra, hogy a szakemberek nem tudnak a lehetőségekről és a finanszírozás feltételeiről, amelyek nem banki kölcsönhöz kapcsolódnak. Ezért fontos, hogy nem csupán törvényeket hozzanak, hanem megszervezzék és elérhetővé tegyék az információt az érdekelt felek között, így sikeresen kiaknázhatják az erőforrásokat, különösen most, a gazdasági válság idején, amikor számos problémával küzdenek a vállalkozások, és egyik a másik után kénytelen bezárni.

4.2 Az ágazat hatása a nemzet gazdaságára A kisvállalkozások jelentősége

A legtöbb vállalkozás Görögországban kisvállalkozás. Emiatt, valamint azért, amiért specifikus gazdasági és társadalmi jelleggel rendlekeznek, valamint a társadalmi hatásuk, mely alapján egyre több szűnik meg, átfogó szabályrendszer megalkozása szükséges. A Görögországban található kisvállalkozások jellemzői, hogy befelé érdekeltek, mivel csak kis százalékuk termel exportra. Mivel a hazai piac felé termelnek, és a helyi közösségek közelében találhatók meg, a hazai fogyasztól bevételétől függ fennmaradásuk. A fogyasztásra szánható bevétel csökkent az utóbbi években, köszönhetően a megszorító intézkedéseknek, valamint a jóléti rendszer elpusztításának. A banki kölcsönök által nyújtható segítség úgy tunic elérte maximumát a háztartások eladósodásának és a kölcsönök maximális kintlévőségének tekintetében. A piac deregulációjának és a piacon felbukkanó “nagyobb szereplők”, pl. az áruházláncok megjelenésének köszönhetően megnövekedett a kisvállalkozásokat terhelő nyomás. A kis méretük miatt általában le vannak maradva technológia terén, és hiányoznak az erőforrásaik az új, innovativ technológiák bevezetésére a gyártási folyamatok esetén, amely lehetővé tenné, hogy különböző termékeket hozzanak létre. A piac deregulációja és az intenzív verseny lényegében az oligopóliumok kialakulásához vezetett az egyes piaci ágazatokban.

28

Különös jelentőséggel bír az a tény, hogy a kisvállalkozások nagy része családi vállalkozás. Ezért fontos, hogy támogatást kapjanak ezek a vállalkozások a gazdasági válság idején, továbbá a társadalmi integritás miatt is. Ezért fontos, hogy integrált irányelvek alakuljanak meg a mikro- és kisvállalkozások számára. Ez kihívást jelent gazdasági, társadalmi, politikai és kultúrális szinten is, mivel a kisvállalkozások közvetlen elérhetőséggel rendelkeznek a munkavállalók felé, ami különösen jelentős a lakosság azon részét tekintve, amely számos problémával küzd. Ezért ezeket a vállalkozásokat támogatni szükséges. A kisvállalkozások ugyanakkor javasolhatnak másféle fejlesztési modellt is. Továbbá, a kisvállalkozások hozzájárulnak az alternative áruk kifejlesztéséhez, amelyeket tömegtermelésbe nem lehet bevonni, és amelyek hosszútávú munkát biztosítanak, valamint képesek kis és mikrovállalkozások megalapításának segítésében, amelyek fontosak a helyi, hazai fejlődésre nézve, valamint elősegítik a társadalmi integritást és az emberi kapcsolatokat. A fentiekre alapozva, ahhoz, hogy a kisvállalkozások részt vállalhassanak a gazdasági fejlődésben, valamint a társadalmi fejlődésben és ne váljanak a standardizálás áldozatává, képesek legyenek megkülönböztetett és minőségi termékek előállítására, a kisvállalkozásokat integráltabb irányelvekkel szükséges támogatni. Meg kell nevezni a problémákat, különösen a finanszírozáshoz való hozzáférés problémáját, a szinergiák és a kifelé való nyitást, a társadalmi biztosítást az egyéni vállalkozók részére, a kisvállalkozások vezetését támogatni kell, valamint a képzést és egyéb területeket. A gyártás helye a görög gazdaságban

A gyártási szektor az egyik legfontosabb ágazat a görög gazdaságot tekintve. A bevételeket tekintve ennek a szektornak a legkiemelkedőbb a tevékenysége (a vezető ágazat a kereskedelem) mivel a gyártással foglalkozó vállalkozások pénzforgalma elérte a 64 milliárd eurót (2009-es évi adat), amely a teljes pénzforgalom 18.8%-át tette ki. A vállalkozások számát tekintve az ötödik legnagyobb ágazat, amely 82,461 vállalkozásból áll (2009-es évi adat), amely az összes, az országban működő vállalkozás 8.5%-a. A vállalkozások számának és a pénzforgalmi adatok vizsgálata alapján a gyártási ágazatban elmondható, hogy az elmúlt 5 évben csökkenő tendenciát mutat (22.11% volt 2005-ben), másrészt folyamatosan csökken a gyártással foglalkozó válallkozások száma (2005-ben 10.18% volt). Összefoglalva, a gyártási ágazat az egyik legfontosabb az ország gazdasági tevékenységét tekintve, amely ennek ellenére hanyatlani látszik. A tény, hogy nagyjából 9,000 vállalkozás zárt be 2005 és 2009 között, sokat elárul a helyzetéről.

29

1. táblázat: A vállalkozások száma és a pénzforgalom euroban megadva az országban Class. Leírás 08 A. Mezőgazdaság, erdészet, halászat B. Bányászat és kitermelés C. Gyártás D. Elektromos áram, légkondicionálás, természetes gáz, gőz E. Víz, Szennyvíz, szennyvíztisztítás, tisztítás F. Építkezés G. Kis- és nagykereskedelem, autoszerelés H. Szállítás és tárolás I. Szállással és felszolgálással kapcsolatos tevékenységek G. Információ és kommunikáció K. Pénzügyi és biztosítási tevékenységek L. Ingatlaneladás M. Professzionális, tudományos és technikai tevékenységek N. Adminisztratív és támogatási tevékenységek O. Adminisztráció, védelem, kötelező társadalombiztosítás P. Oktatás

Vállalkozások % száma 2009 24.622 2,5

Bevétel 2009 3.024.978.581,86

0,9

1.025

0,1

813.264.500,98

0,2

82.461 5.260

8,5 0,5

64.598.715.226,04 13.387.326.773,59

18,8 3,9

2.101

0,2

1.561.837.717,22

0,5

130.456 308.632

13,5 31,9

18.512.430.872,47 5,4 146.310.171.796,62 42,5

40.575 108.779

4,2 11,2

13.604.013.946,65 11.051.670.008,19

4,0 3,2

21.560

2,2

15.342.802.676,79

4,5

5.118

0,5

25.608.171.686,43

7,4

9.983 128.564

1,0 13,3

1.340.518.471,05 11.502.879.797,45

0,4 3,3

27.043

2,8

6.269.462.568,49

1,8

2.171

0,2

402.387.896,28

0,1

7.238

0,7

537.413.654,36

0,2

30

%

Q.

R.

S.

T.

Az egészséggel és szociális munkával kapcsolatos tevékenységek Művészetek, szabadidő, szórakozás Egyéb szogáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek Egyéb tevékenységek Összesen

4.217

0,4

1.226.144.787,74

0,4

15.800

1,6

7.213.061.207,04

2,1

38.234

4,0

1.784.989.493,87

0,5

3.762

0,4

75.376.871,02

0,0

967.601

100,00 344.207.618.534,12 100,00

Forrás: A vállalkozások regisztere, ELSTAT

4.3 Az ágazat kiválasztásának főbb okai Az arany és ezüstmívesség a gürüg kultúra és gyártás része nagyjából 6 ezer éve. Nem csupán a görög történelem során sikerült fennmaradnia, de sok esetben növekedést és kultúrális fejlődést is elősegítette még a nehéz idők során is (pl. Az ottoméóán megszállás alatt.) Olyan termékeket állított elő, amely történelmi, régészeti, kultúrális jelentőséggel bír, hozzájárul a görög turizmus fejlődéséhez és kivitelre is alkalmas termékeket készít. Az arany és ezüstmívesség a leghosszabb, 6 ezer éves múltra tekint vissza. A görög ékszereket a történelem minden szakasza során megtalálhatjuk, így a hellenisztikában, a bizánci periódusban, egészen a korai modern népművészetekig (17. -19. Század), a modern korig, amikor is az arany- és ezüstmívesség megőrizte az eredetiségét, a történelmi hűségét és a magas minőségét. Az ebbe az ágazatba tartozó vállalkozások jellemzően kisvállalkozások, általában személyek tulajdonábal álló vállalkozások, ahogyan a legtöbb gyártással foglalkozó vállalkozás is ilyen Görögországban. Ezért, amikor a tipikus görög vállalkozásról beszélünk, meg kell jegyeznünk, hogy ezek többsége családi vállalkozás. A görög arany- és kézmívesség mestersége a családban született és fejlődött tovább. Ez az oka annak, hogy ezen vállalkozások lehetőségei limitáltak a szervezett elosztás és értékesítési rendszer hiánya miatt, valamint nincs elegendő erőfeszítés arra nézve, hogyan bővíthetőek ezek a vállalkozások nagyobb értékesítésekké. A görög arany- és kézmívesség a nemzetközi piacon kis arányban van csak jelen a nem megfelelő marketing miatt. Legtöbbször nem szakképzett munkavállalókat alkalmaznak erre a célra, de köszönhető ez a magas díjaknak, a tervezésnek, valamint a termékek 31

minőségének is. Az európai vállalkozások, különösen az olasz vállalkozások kiterjedt értékesítői hálózattal rendelkeznek, kitűnően szervezettek, fejlett technológiát használnak és ipari arany- és kézmívességre specializálódtak, így domináns helyen találhatók a piacon. A görög termékek egyik hátránya, hogy nnincsenek márkanevek, amelyek a kézzel készült ékszerekkel szemben előnnyel rendelkeznek és versenyképességben hátrányt szenvednek. A Görög arany- és kézmívesség termékeinek piaca, a jelenlegi helyzet és kilátások című tanulmány szerint az arany- és kézmívesség ágazata görögországban számos pozitív példával szolgál, de sok problémával is szembe kell néznie. A pozitívumok közé tartozik, hogy az ágazat régi időkre nyúlik vissza és hagyományokkal rendlekezik, a mesterek nem hasonlíthatók másokhoz, különösen a kézzel készített termékek esetében, amelyeket a külföldi vásárlók keresnek. Ugyanezen tanulmány szerint a legjelentősebb problémák, amelyekkel a vállalkozások szembenéznek: a) az oktatás, képzés és specializáció problémái, nem elegendő mester az ékszerészek között b) vezetési és szervezési problémák, mivel a legtöbb tulajdonos nem rendelkezik menedzserekkel, marketingessel, vagy más, megfelelő szaktudással rendelkező szakemberrel a vállalkozás megfelelő működtetéséhez c) finanszírozási problémák, mivel a legtöbb válallkozás saját maga finanszíroz a vállalkozó, számtalan problémával kell szembenéznie, hogy a pénzügyi támogatásokhoz juthasson. Emellett a problémák csak fokozódtak a gazdasági válság hatására, ezért számos vállalkozás megszűnt. d) az értékesítés szezonális volta is problémákat okoz e) az export aránya csökkent: az export lényeges százaléka a Görögországba látogató turisták vásárlásaiból adódik, ezek a bevétele azonban a hazai piacon értékesített termékként jelennek meg. A külföldi vevők megnövekedett érdeklődést mutatnak, különöüsen a kézzel készített ékszerekkel kapcsolatban. Sajnos a teljes ágazat eladásainak csupán 10%-a származik külföldi értékesítésből. Ez azzal magyarázható, hogy az ágazat több ezer kisebb elemből áll, amelyek főleg a hazai piac felé orientáltak, mivel a legtöbb esetben hiányos szervezettségről, képzésről, hálózatokról beszélhetünk, amely tényezők elengedhetetlenek a nemzetközi vásárlók elérésében. A szakszervezetek elnöke, Christos Gouriotis szerint, aki a vállalkozókat és a szektorban dolgozó munkavállalók képviselője, a görög ékszerek hagyományai több, mint ötezer évre tekintenek vissza és hatalmas piacot teremt kitűnő kilátásokkal és export lehetőségekkel. A modern mesterek továbbra is inspiráltak és kreatívak. Az inspirációt a hagyományos ékszerkészítés és a modern technikák ötvözete biztosítja, ezért a görög mívesek képesek modern, a jelen kornak megfelelő ékszerek előállítására. Az általuk készített ékszerek azt a művészeti ágat képviselik, amelyek a kreativitást és a képzelőerőt kombinálják. Ugyanakkor a külső tényezők hatására, mint a hagyományos ékszerkészítés korlátolt kapacitása arra nézve, 32

hogy új vásárlókat szólítson meg újféle marketing módszerekkel, csökkenti az ékszerek mennyiségét. Az elnök szerint az üzleti kör minden eleme (kezdés, fejelsztés, bővítés, beérés, átszervezés, globalizáció, siker) pénzügyi forrásokat kíván (rövid- és hosszútávon is) és biztonságot is. Az ágazat vállalkozásai nehezen jutnak pénzügyi forrásokhoz és támogatásokhoz. Az adórendszer, amely a költsönöket inkább támogatja, mint a profit visszatartását, a gazdasági válság idején bajba sodorta a vállalkozásokat, mivel a bankok nem képesek kölcsönök kibocsátására. Ennek következtében megállapítjatjuk, hogy a vállalkozások számára a gazdasági biztonság nem biztosított. A piacot elárasztják az olcsó importált imitációk az olcsó munkaerőt foglalkoztató országokból, amelyek a görög termékekkel versenyeznek. Ennek következtében a piaci igények 40%-a származik csupán hazai termékekből, a fennmaradó 60% legálisan, vagy illegálisan beszállított árukból keletkezik. Amíg Görögország globálisan a 7. Helyet foglalja el gyártás területén, addig a világpiacon értékesített ékszerek csupán 0.6%-át adja a görög ékszerpiac. Ez azt jelenti, hogy bár az ékszertervezési képességeink világszerte elismertek, nem vagyunk képesek kifelé nyitni. Ennek ellenére ez az egyik legdinamikusabb ágazat Görögországban, az export kilátásait tekintve és valószínűleg az egyike azon kézműves ágazatoknak, amelyek külföldi valutát hoznak az országba. 7000 vállalkozás, 2500 görög ékszer és evőeszköz készítő összesen 30000 főt foglalkoztat az ELKA szerint, amely a görög arany- és kézmívesség központja, 1989ben alapították és a tanácsadási és támogatási szolgáltatások központjaként működött, amíg 1012 június 2-án, a görög pénzügyi helyzet miatt a kormány megszüntette azt. A POVAKO most átveszi az ELKA korábban említett feladatait. Nemrégiben a POVAKO új tanulmányt kezdett, amely az ágazat számos tényezőjét vizsgálja, azonosítja a meglévő problémákat, és javaslatokat hoz, amelyek amennyiben bevezetésre kerülnek, javíthatnak a jelenlegi helyzeten. A POVAKO által kivitelezett tanulmány lesz a megoldás az ágazat problémáira. Minden esetben, Christos Gouriotis szerint strukturális változásokra van szükség, amelyet a helyi szereplők és munkavállalók is támogatnak azért, hogy a vállalkozások terheit csökkentsék, fenntartság a társadalmi integritást, és közvetlenül és dinamikusan is támogassák a helyi fejlesztéseket és vállalkozásokat. A jelenlegi folyamatok megváltoztatása érdekében, és azért, hogy a gazdaság helyreálljon, közös erőfeszítésekre van szükség. A POVAKO a következő célokat szeretné megvalósítani: 

Az ágazat minden vállalkozásának promóciója fejlesztési stratégiák kifejlesztésével, amelyek szakemberek vezetése és hozzájárulása mellett valósulnak meg, valamint az egyes vállalkozások támogatása ahhoz, hogy a saját akciótervüket kidolgozzák

33



    



 

A megkülönböztetés miatt elsőként a GR jelölés bevésése az ékszerekbe amelyek Görögországban készültek, így elősegítve a görög áruk megkülönböztetését helyileg és globálisan is. A szektor egyesületeivel és szervezeteivel való együttműködés, közös Akcióterv kidolgozása Az egyes válallkozások javaslatainak díjazása Technológiai fejlesztés, hálózatépítés, innováció és a kvalitatív előny megőrzése azért, hogy versenyképessé váljanak a termékeink Többoldaló hálózatépítés a vállalkozások között, valamint helyi, nemzeti és globális szinten üzleti tervek kidolgozása A válallkozások közötti együttműködés megszervezése, a hellén kultúra promotálása. A POVAKO célja, hogy a görög vállalkozások versenyképessé váljanak az üzleti környezetben. Exportterv kidolgozása és implementálása az egyes vállalkozások részére, ezzel elősegítve a görög ékszerkészítést a nemzetközi piacokon, valamint a arany- és kézmívesség szektorának pénzügyi lehetőségeinek biztosítására A külföldi piacokon való promotálás a fair kereskedelem jegyében Továbbképzések szervezése és az európai programokon való részvétel az ágazat munkavállalói számára, az új és specializált technológiák elsajátítása érdekében.

A POVAKO elnöke a következőképpen összegez: Csapatként dolgozunk, módszeresen, időbeosztással, eltökélve, és kreatív megoldásokat javasolunk a problémákra. Mindig a közös érdeket szolgáljuk, szembenézünk a felmerülő problémákkal, intézkedéseket hozunk hogy megküzdjünk a krízishelyzetekkel, így optimistán állunk a jövő elé. A görög ékszerek hosszú hagyományokra tekintenek vissza, dinamikus jelennel, és reménnyel teli jövővel rendelkeznek.” Az INWORK projekt céljából az INE/GSEE a arany- és kézmívességet választotta fókuszául. Olyan ágazatot választott, amely leginkább a kézművességhez tartozik, mivel a gyártással foglalkozó vállalkozások tartoznak ide, amelyek nagyrészt családi vállalkozások alacsony pénzforgalommal. Az ágazat azért is nagyon érdekes, mivel szemlélteti, hogyan működnek a görög vállalkozások: kis vállalkozások amelyek nem csak a gyártásban vesznek részt, de maguk végzik a promóciót, marketinges feladatokat is. A tulajdonos, gyártó, kereskedő, vezető ugyanaz a személy, aki a tervezési, promóciós és hirdetési feladatokat is ellátja, megbirkózik a bürokráciával, és minden olyan feladattal, ami a válallkozás működtetésének része. Egyrészt megtalálható a lendület a szektorban, főleg a hatezer évre visszatekintő múltja miatt, valamint a minőségi munkavégzés és az esztétikai értékek miatt, amelyet az ősi görög ékszerek inspirálnak, a bizánci, keresztény tradíciók és a görög minták (fák, például az oliva, halak, hajók gyakorta modellként használatosak) másrászt az ágazat képtelen a vállalkozások szervezésének és adminisztrációinak modernizálására. Ez különösképp igaz a kisebb

34

vállalkozások összevonására, azért, hogy nagyobb vállalkozást hozzanak létre olyan előnyökkel, mint az elosztás képessége, a specializált munkaerő alkalmazása. Emellett képtelen a külföldi piacra való betörésre, ami mindenképpen hasznos lenne, főleg a válság idején. A fentebbi előnyök és hátrányok tipikus problémái a görög kisiparos vállalkozásoknak, továbbá az is, hogy államilag nem támogatottak. A magas adók miatt a megvesztegetés is jelen van, túl sok az előírás és a törvények félreérthetők, nincs elegendő pénzügyi támogatás. A arany- és kézmívesség szektora szenved a gazdasági válságtül, de ugyanakkor egyike a kevés ágazatnak, amely állja is a válság hatásait, bár ez leginkább azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek a balkáni országokkal határos területen, Észak-Görögországban helyezkednek el, és a turisták leginkább Oroszországból vagy a környező szigetekről érkeznek, ahová európai turisták látogatnak, de jönnek Amerikából és Ázsiából is. Továbbá, az ágazat vállalkozásainak ipari kapcsolatai hasonlóak a mikrovállalkozások és a kkv-k kapcsolataihoz. A legtöbb mikro- kis- és középvállalkozás hasonló problémákkal küzd, amit a kérdőív is jól mitat. A legnagyobb probléma az érdekek képviseletének hiánya mind munkáltatói, mind munkavállalói részről. Különösen a munkavállalókra igaz, hogy az ágazat nem rendelkezik szakszervezetekkel, aki képviselnék az érdekeiket. A szakszervezetekbe való tömörülés, valamint a munkavállalói jogok érdekérvényesítése nehézkes, mivel a szektor vállalkozásai kis méretűek.

4.4 Felhasznált irodalom 1. Study on the manufacturing sector, Institute for Small Enterprises of GSEVEE (IME/GSEVEE), 2011 2. The Gold- and Silversmith Market in Greece, Present Situation – Future Prospects Vogiatzis Nikolaos, TEI of Crete, Heraklion, 2008 3. Study of the Greek Gold- and Silversmith Market, Greek Centre of Gold and Silversmithing (ELKA), May 2007 4. www.hellenicparliament.gr

35

5 A kisiparos és kézművesipar Magyarországon 5.1 Az ágazat jogi irányelvei A kis- és középvállalkozások definíciója

Ahogyan más európa uniós országban, így Magyarországon is törvényileg szabályozott a vállalkozások működése. Minden állampolgárnak joga van vállalkozást alapítani és vezetni a törvények betartása mellett. Magyarországon a kézművesipar szereplői vállalkozás alapításával működhetnek. A kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) a 2004–es XXXIV rendelkezés szabályozza. A törvény alapján a 249-nél kevesebb létszámú munkaerőt foglalkoztató cégek tartoznak a kkv-k körébe. A vállalkozások nettó bevétele nem haladja meg az 5O milliós értéket, valamint az éves bevétele és/vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió Euro összeget. Amennyiben a vállalkozás 1O főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat, mikrovállalkozásnak nevezzük, amennyiben 49 főnél kevesebb munkavállalót alkalmaz kisvállalkozásról, ha az alkalmazottak száma 5O-249 fő, középvállalkozásról beszélünk. A Magyarországon is bevezetett Európai Kisvállalkozói Törvény (SBA, Small Business Act) biztosítja, hogy a kis- és középvállalkozások központi szerepet játszhassanak a törvényhozói folyamatban. A vállakozások típusai:

1. Egyéni vállalkozók 2. Társas vállalkozások 3. Együttműködések

Egyéni vállalkozások

A legegyszerűbb vállalkozási forma. Egyéni vállalkozások alapításához regisztráció és a szükséges engedélyek beszerzésével lehetséges. Az engedélyek meghatározzák azokat a tevékenységeket, amelyeket a vállalkozó végezhet. Az egyéni vállalkozóknak részt kell venniük a vállalkozás tevékenységében. Amennyiben egyes tevékenységek végzése végzettséghez kötött, az egyéni vállalkozónak meg kell felelnie az előírt feltételeknek. Az egyéni vállalkozók a teljes vagyonukkal felelnek. A desztillálással foglalkozó vállalkozások (kicsit több, mint 600) közül a vállalkozások nagyjából 49%-a egyéni vállalkozás.

36

Társas vállalkozások

A társas vállalkozások nagy része a kis- és középvállalkozások közé sorolható. Magyarországon hat társas vállalkozás létezik: 1. 2. 3. 4.

A Közkereseti társaság, Kkt. Korlátolt felelősségű társaság, Kft Betéti társaság, Bt Részvénytársaság, Rt, amely lehet a. Zártkörűen működő részvénytársaság, Zrt b. Nyíltkörűen működő részvénytársaság, Nyrt c. Európai részvénytársaság, ESE

1. Közkereseti Társaság, Kkt

A törvény nem ír elő az alapításhoz szükséges minimális kezdőtőkét. A társaság alapításához szükséges tagok száma kettő. A felelősség közös és teljeskörű. A tagoknak nem szükséges a társaság tevékenységében részt venni. Bármely tag képviselheti a társaságot. 2. Korlátolt Felelősségű Társaság, Kft

Az alapítók a törvény által előrt kezdőtőkével kell rendelkezzenek. A társaság működéséhez szükséges tagok száma egy. A tagok felelőssége csupán a kezdőtőke összegére terjed ki. A desztillálással foglalkozó vállalkozások nagyjából 38%-a Kft. 3. Betéti Társaság, Bt

Legalább egy tag (beltag) és még egy tag (kültag) szükséges a cég alapításához. A desztillálással foglalkozó cégek 12%-a betéti társaságként működik. 4. Részvénytársaság, Rt

A részvénytársaság tőkeerősítő társaságok, melyek működhetnek zártkörűen, illetve nyíltkörűen. A nyilvánosan működő társaságok részvényei nyilvánosan értékesíthetők, míg a zártkörűeké nem. Az SE vállalkozások bármely EU országban működhetnek, létrejöhetnek egyesüléssel, holding alakításával, leányvállalat létrehozásával, vagy egy korábban létrehozott, nyilvánosan működő vállalkozás átalakításával. 5. Egyesülés

Az egyesülések fő célja a vállalkozásokkal való együttműködés, egymás munkájának segítése.

A pálinkafőzéshez kapcsolódó szabályozások

A pálinkafőzés adómentes, amennyiben saját célra készítik házilag, vagy bérfőzdékben. A maximális mennyiség 50 liter évente. 50 litert meghaladó mennyiség esetén a szeszfőzdék adófizetésre kötelezettek. A kereskedelmi főzdék jóminőségű pálinkát készítenek, míg a

37

kisebb szeszfőzdék kevesebb pálinkát készítenek. A legtöbb szeszfőzde a Kkv vállalkozások közé tartozik.

5.2 Az ágazat hatása a nemzeti gazdaságára A Kkv-k szerepe

A Kkv-k fontos szerepet töltenek be Magyarországon, mivel ezek a vállalkozások adják az összes vállalkozás 36%-át.

Kkv-k Magyarországon, 2011-es becsült adat

Könnyen belátható, hogy a Kkv-k Magyarországon több munkalehetőséget adnak )72,7%) mint az EU átlag (67,5%). Ezért nagy jelentősége van a kormányzati támogatásoknak amelyek a szektor fejlődését hivatottak elősegíteni. Mivel a kézművesipar szereplőinek nagyobb része tartozik a Kkv-k közé, lehetőségük van a kormány és az EU által biztosított támogatások felvételére. Rendelkezésre álló támogatások típusai A Széll Kálmán Terv

A 2011-ben életbe lépett Széll Kálmán Tervvel a kormány a Kkv-k adminisztratív problémáinak felismerésében a szektor képviselőinek és a hatóságok bevonásával, a Kkv-k adminisztratív terheinek enyhítését szolgálja.

Az Új Magyarországi Vidékfejlesztési Program

Mivel a pálinkát Magyarországon termelt gyümölcsből készítik, szoros összefüggés található a vidékfejlesztés, a mezőgazdaság és a pálinkakészítés között. A pálinkakészítés legfontosabb területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A régióban kiemelkedően magas a mezőgazdasági tevékenység, különösen a gyümölcstermesztés.

38

Az Új Vidékfejlesztési Program a vidék fejlesztésére irányul. Az EU előírása szerint akkor tekinthető vidéknek egy térség, ha a népesség száma négyzetkilométerenként kevesebb, mint 100 fő, és a lakosság nagy része mezőgazdaságból tartja fenn magát. A programba beletartozik a mezőgazdaság, az ipar, a mikrovállalkozások, Kkv-k, a vidéki turizmus, vidékfejlesztés, a helyi önkormányzatok, a humánerőforrás és a közösségek fejlesztése. A program célja, hogy megakadályozza ezen régiókról való elvándorlást, vonzó élet- és munkakörülményeket teremtsen valamint a mezőgazdasági szektor versenyképességének növelését elősegítse. A pálinkafőzés elválaszthatatlan a mezőgazdasági szektortól. A P3 nemtudom szilva egy régi, magyar szilvafajta, amely kezdi visszaszerezni a népszerűségét. A falvak legtöbb udvarán megtaláljható, mivel magas terméshozamú, eltartható és régóta termesztett fajta. A Szatmár régióban található Penyige és Panyola településeken nagy mennyiségben termesztik ezt a fajtát, amit lekvárkészítésre is használnak. 2012 óta a P3 nemtudom szilva hivatalosan is termeszthető fajta. A program a vidékfejlesztés mellett a zöldség és gyümölcstermesztést támogatja, valamint munkahelyek teremtését szorgalmazza. Az ÉLIP program az egyéni vállalkozók és a Kkv-k számára elérhető. A program célja, hogy értéket teremtsen a mezőgazdasági projektek számára és az alábbi tevékenységeket támogatja: építkezések és felújítások, technológia és gépek vásárlása, szoftverfejlesztés. Az Új Széchenyi Terv

Az ÉLIP program mellett az Új Széchenyi Terv is a kézművesipart támogatja. A céljai: 1. A piacon lévő kkv-k támogatása 2. Fejlesztési és pénzügyi támogatás fejlesztésre és innovációra az alprogramokon keresztül: Vállalkozásfejlesztési Program Kkv-k és mikrovállalkozások számára Olyan Kkv-kat céloz meg, amelyek már megtalálhatók a piacon és versenyképes termékeket ajánlanak. A programon keresztül segítenek a termékek külföldi piacon való bevezetéséhez, munkaerő keresésében, információ és tapasztalatok megosztásában, piackutatás elvégzésében, klaszterek kialakításában. A pálinka jelene és jövője

2012-ben az 50%-os, kereskedelmi célra előállított pálinka mennyisége elérte a 1,56 millió liter mennyiséget, míg a bérfőzésből származó pálinka mennyisége a 11,86 millió litert. 550 bérfőzde és 86 kereskedelmi főzde található meg Magyarországon. Az EU és a kormányzati támogatásoknak köszönhetően a mezőgazdaságban megnőtt a befektetések száma 2008-ban és 2009-ben, melyet csökkenés követett a következő évben.

39

A 2011-es és 2012-es években a befektetések nem voltak jelentősek, 2011-ben a befektetések növekedtek 14%-al. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és aránya az utóbbi néhány évben kissé csökkent, bár 2009-ben kissé növekedett. 2010 szeptemberében a kormány új törvényt fogadott el, melynek értelmében engedélyezik az otthoni pálinkafőzést amennyiben saját használatra kerül felhasználásra. Ennek legnagyobb mennyisége 50 liter évente, melynek alkoholszázaléka 86, adófizetés alól mentesül. A törvény bevezetése és annak hatása ellentmondásos. Az emberek régóta főznek pálinkát a maguk által termelt gyümölcsből, és most a szabályozással biztonságosabbá vált az otthoni pálinkafőzés. Másrészt viszont a törvény lehetőséget teremt az adófizetés elkerülésére, mivel nem ellenőrzik az otthon főzött pálinka mennyiségét. Az otthon főzött pálinka csak saját használatra alkalmazható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint tavaly 15,6 millió Hlf alkoholt készítettek, amelynek 45%-a pálinka. A kereskedelmi főzésből származó pálinka mennyisége 850 ezer Hlf, míg a bérfőzdékből származó pálinka mennyisége 6,174 Hlf. A megfizetett fogyasztási adó 15 millió forint volt a múlt évben, míg az azt megelőző évben 2,8 milliárd forintott tett ki. Nem csupán a költségvetés veszít ezzel, hanem a nagyobb főzdék szintén rosszul járnak. A kormány folyamatosan emeli az általuk párolt alkoholok adóját, míg az otthon főzött pálinka adómentes marad. Továbbá, az otthon főzött pálinka minőségét nem ellenőrzik, így problémát okozhat ha kereskedelmi forgalomba kerül. A bérfőzdék azonban profitálhatnak a bérfőzésből származó bevételekből. A kereskedelmi főzdék próbálnak hatással lenni a törvénykezésre. Szeretnék visszaállítani a 2012-es állapotokat: a kis- és a bérfőzdék 50%-al kevesebb adót fizessenek. A nagyobb kereskedelmi főzdék tanoflyamokat tartanak arról, hogyan lehet minőségi pálinkát előállítani, így az otthon előállított pálinka jobban hasonlít a kereskedelmihez. A magyar kormány célja a kkv szektor megerősítése, ezzel együtt a kézművesipar megerősítésére. Szeretnék a pálinkát a külföldi piacokkal is megismertetni, ennek a célnak a realizálása a jövőben történik majd.

5.3 Az ágazat kiválasztásának főbb okai A pálinkát gyakran a magyarok nemzeti italának hívják. Évszázadok óta jelen van, a magyar szólásokban is említésre kerül: a Pálinkás jó reggelt! Köszöntés is arra utal, hogy a pálinka jelen van az emberek életében már régóta. A köszöntés abból a hitből ered, hogy egy kis kupica pálinka reggelente jót tesz az egészségnek és erőt ad a napi feladatok elvégzésében.

40

Magyarországon a pálinka főzése és fogyasztása hosszú évszázadokra tekint vissza. Ezalatt a pálinka megítélése sokat változott: gyógyszerként használták, egy időben az egyszerű emberek italának tekintették, és a 20. Században arra használták, hogy minél hamarabb lerészegedjenek tőle. Napjainkban a pálinkafogyasztásnak megvan a saját kultúrája. Gyakorta ezzel fogadják a vendégeket, családi ünnepek alkalmával fogyasztják, a fiatalok pedig akkor isszák, amikor a barátaikkal találkoznak. A pálinka rövid története

A 11. Században a desztillációs eljárások elterjedése után Magyarországon leginkább szőlőt és gabonát használtak lepárlásra. Az első írott emlék a 14. Századból származik. Az aqua vitae elnevezés latinul az élet vizét jelöli, ezt a vizes, etanolos készítményt tartják a pálinka ősének. Később a gabonapárlatokat crematura névvel illették, majd a gyümölcspárlatokat nevezték pálinkának. 1572-ben Debrecenben írásos módon is említést tettek a pálinkáról. A feljegyzések szerint a 18. Századból arra utalnak, hogy akkoriban 860 szeszfőzde működött az országban, amelyből 30 ipari méretű volt. Ekkor vált ismertté a magyar szeszfőzdék termékei külföldön is. 1930-ra a magyar barackpálinkáról úgy tartották, világhíres magyar ital. A pálinka osztályozása

Párlatokat az egész világon előállítanak, de a pálinka névhasználatát szigorú szabályokhoz kötik 2002 óta. Az EU szabályozása szerint csak akkor kaphatja meg a pálinka nevet egy szeszes ital, ha 100%-osan csak olyan gyümölcsöt, vagy egyéb alapanyagot tartalmaz, amelyek a Kárpátmedencében őshonosak, valamint Magyarországon termettek, és nem tartalmaz semmilyen adalékanyagot Magyarországon készült és palackozott ital Alkohol százaléka 37,5 és 86% között van. Az Európai Unió nyolc eredetvédett pálinkafajtát ismer el:      

Kecskeméti barackpálinka Békési szilvapálinka Szabolcsi almapálinka Gönczi barackpálinka Újfehértói meggypálinka Göcseji körtepálinka

41

 

Szatmári szilvapálinka Pannonhalmai törkölypálinka

A pálinkakészítéshez használt gyümölcsök

A népszerű magyar mondás szerint, amiből lekvárt készíthetsz, abból pálinka is készíthető. A pálinkához használt gyümölcsöket Magyarországon termelik. A leginkább használt gyümülcsök az alma, barack, sárgabarack, szilva, körte, meggy, eper, stb. A gyümölcs minősége

A pálinkafőzéshez használt gyümölcsök kiválasztásának szigorú szabályai vannak. A gyümölcs legyen érett, tartalmaznia kell a megfelelő cukorkoncentrátumot, aromásnak kell lennie és kiváló minőségűnek. A legfinomabb pálinka magas minőségű cefréből készül, ami a kiváló pálinka előfeltétele. Minden gyümölcsnek más a cukor és aroma tartalma. A különböző gyümölcsfajták más-más aromával rendelkeznek, ezért a pálinka íze attól is függ, hol termelték meg hozzá a gyümölcsöket. A gyümölcs minősége az éghajlat és a talajtípus függvénye. A Szatmár-Bereg régióra jellemző a megfelelő termőtalaj, hosszú napsütéses órák száma, megfelelő mennyiségű csapadék és megfelelő vízellátás, ami tökéletessé teszi a területet a gyümölcstermesztésre. Ezért ez a terület kiváló pálinkakészítésre is, itt található a legtöbb szeszkészítéssel foglalkozó vállalkozás is. A pálinka eltartása és annak ideje

A különböző pálinkafajták más és más érlelési idővel, valamint tárolási módszerrel rendelkezik Az érlelt pálinka fahordóban érlelődik legalább hat hónapon át, az ágyaspálinka a gyümölccsel együtt érlelt legalább három hónapon keresztül, míg a kisüstit rézfalú berendezésben készítik. Lekvárkészítés

A pálinkakészítés mellett másik kézművesipari ágazat is kapcsolódik a gyümölcstermeléshez. Vidéken hagyománya van a szilvalekvár készítésének. Társasági eseményként tartották számon, rendszerint valamilyen ünnephez kapcsolódóan. A lekvárkészítés alatt zenészek játszottak ls az emberek velük énekeltek, történeteket meséltek. Az újonnan érkezőket pálinkával kínálták. Napjainkban a pálinka és a lekvárkészítés egyre népszerűbbé válik. Az érdeklődők felkereshetik a Szatmári Szilvaútvonalat, amely a magyar és román vidéken visz keresztül, ott, ahol a gyökerei indulnak a lekvár és pálinkakészítésnek. Az úton lehet tanulni a

42

lekvárkészítésről, ki lehet próbálni a különböző lekvár- és pálinkafajtákat, a helyi ételeket és megismerhető a helyi kultúra, valamint a falvak és városok szépsége.

Ünnepek és fesztiválok

Egész évben tartanak fesztiválokat az ország minden táján, amikor egy-egy gyümölcsöt ünnepelnek. 2013 a meggy éve volt, az előző években a szilva és a kajszi nyerte el a címet. A Pálinkafesztivál alkalmával kiosztják az Év Pálinkája díjat. A rajongók megkóstolhatják a különböző pálinkákat, valamint az év gyümölcsének felhasználalásával készült ételeket is. Nagy érdeklődés kíséri a pálinka gyártásának folyamatát, ezért a visegrádi pálinkamúzeumban nyomon követhető a készítés folyamata. Pálinka egyesületek

Számos egyesület létezik, mely a pálinka népszerűsítését tűzte ki célul, valamint az ágazat védelmét is szolgálja, bár a legtöbbjük tevékenysége szélesebb körű. Általában a turizmusra, mezőgaydaságra és a fogyasztóiparra koncentrálnak. Néhány a jelentősebb egyesület közül:      

Szatmár-Szatmár Szilvaút Egyesület (Plum Road of Szatmar) - http://www.szilvaut.hu Szamos-Bazár Egyesület – http://www.panyola.hu/?page=hirek&newsid=15 Szatmár-Beregi Natúrpark - http://www.szatmarbereg.hu/?pid=fooldal Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend - http://www.szatmaripalinka.hu/palinkalovagrend/magunkrol.html Szilva Gyógyfürdő (Plum Spa) - http://www.szilvafurdo.hu/ Szatmár-Beregi Helyi Termék Klaszter - http://www.szatmarberegitermek.hu/

A pálinkafogyasztás a magyar kultúra része. Fontos értéket képvisel a magyar gasztronómiában. Fogyasztható aperitifként étkezések előtt, vagy az emésztés megkönnyítésére étkezés után. A pohár, amelyből a pálinkát isszák alul legyen öblös, a szájánál szűk, így a pohár nyaka az aromát egyenesen az orrhoz vezeti, amely növeli a pálinkafogyasztás élvezetét. A fogyasztása 18 Celsius fokon a legmegfelelőbb, ekkor a legmagasabb az aroma és íztartalma. Lassan, kortyonként kell inni. A projekt három jellemzőt határozott meg az ágazat kiválasztásakor: 1. Legyen erős a régióban 2. Nemzetközileg legyen ismert 3. Az ágazat szereplői legyenek aktívak és tagjai egy vagy több ipari egyesületnek.

43

A régiónk legfőbb ereje a mezőgazdaságban van, valamint a hozzá kapcsolódó élelmiszeriparban, ezért választottunk ebből a kategóriából. Bár megvizsgáltunk más hagyományos kézművesipart is, vagy nem voltak nemzetközileg ismertek, és kicsik, valamint szervezetlenek voltak (pl. Nádudvari fekete fazekastermékek), vagy jól szervezettek voltak, de kicsik, nemzetközi elismertség nélkül (pl. Ékszerkészítés). Az élelmiszeripari szereplők közül két szektor volt kiemelkedő: a sajtkészítés és a pálinkakészítés. Bár a sajtkészítőket jellemzi az ipari összefogás, a pálinkakészítésre azért esett a választásunk, mivel sokkal mélyebb hagyományokkal rendelkezik.

5.4 Felhasznált irodalom: 1. A Pálinka Világa, The World of Pálinka http://www.4cent.hu/ 2. Ado.hu http://ado.hu/rovatok/cegvilag/omlik-a-feketepalinka-a-kocsmakba 3. European Commission, Enterprise and Industry http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/ 4. Distilling Laws www.palinkaoldal.com 5. History of pálinka http://www.szatmaripalinka.hu/palinka-lovagrend/palinka-amagyar-parlat.html 6. Hungarian Central Statistical Office , www.ksh.hu 7. Laws and regulations for distilling pálinka www.palinkafozes.com 8. National Agricultural and Rural Development Agency, http://www.mvh.gov.hu/ 9. National Tax and Customs Administration of Hungary http://nav.gov.hu/ 10. Pálinka Museum Visegrad http://palinkamuzeumvisegrad.hu/ 11. The History of pálinka http://www.rakoczi-delikat.hu/rakoczi-palinka/rolunk/a-palinkatortenete/ 12. Types of pálinka http://www.palinkaoldal.hu/palinkafajtak.php 13. Website of the Hungarian Government http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesiminiszterium/videkfejlesztesert-felelos-allamtitkarsag/hirek/agrar-vezertermekke-valhata-palinka

44

6 A kisiparos és kézművesipar Olaszországban 6.1 Az ágazat jogi irányelvei A kézművesipar régi hagyományokkal rendelkezik egész Európában. Minden országban más a meghatározása, attól függően, hogy milyenek a helyi körülmények, milyen a térség történelme és az elmúlt néhány évtizede. Ezért a kézművesipar minden országban másképp fejlődött, és fejlődik továbbra is. Olaszországban a kézművesipart leginkább az élő kreativitás és a dekorativizmus jellemzi. A főbb foglalkozások a kézzel gyártott termékek, a textilkészítés és a ruhakészítés. A jelenleg érvényben lévő törvények néhány évtizedesek. Csak az 1800-as évek második feléven liberalizálta a kormány az ágazatot a régi törvénykezések szabályozásával, bár a kézművesiparra nem vonatkozott a szabályozás. A szituáció a fasizmus idejéig nem változott: ekkor a gazdasági liberalizációt felváltotta a protekcionizmus: ekkor meghatározták a kézművesipart, valamint a rá vonatkozó szabályokat. A meghatározásnak voltak olyan részei, amit a jelenlegi törvénykezés is felhasznál:    

A tulajdonosnak részt kell vennie a munkafolyamatban A munka kétkezi eredetű Gépesített eszközök használhatók A munkafolyamatot túlsúlyban a tulajdonos és annak családja végezze

A fasizmus végeztével a szektor törvényi szabályozása hanyatlott, de a Polgári Törvénykönyben (2083) továbbra is érvényben maradt. A kézművest kisvállalkozóként határozta meg, aki a vállalkozással tudta a munkáját végezni. Ez a rendelkezés 1956-ig maradt érvényben, amikor a kisvállalkozások számára új törvényeket hoztak, és a (július 25-i 860-as törvény) a vállalkozások szabadságát az Alkotmánnyal egyetértésben. A fasizmus befejeztével fontossá vált a szociális védelem és az egészségügy, valamint a hitelhez jutás és a cégek bejegyzése. A kézművesipari cégek meghatározására törvényt hoztak, amely kiemeli a kézművesség jellemzőit és a modern üzleti egyesületek kívánságait is meghatározza. Az 1956-os törvény megalaította a provinciák és a régiók kézművesek bizottságát. A 70es évek óta a kézművesipar szereplőinek védelmét és segítését a régiók irányítják az Alkotmány 117-es cikkelye alapján. Általánosságban elmondható, hogy a régiók adminisztratív szerepet töltenek be, valamint segítenek a megalapításban, a szakképzésben, technikai segítséget nyújtanak, valamint a helyi szervek felé segítik elő az exportot. 45

A szektor törvényes alapját a 443/85-ös törvény mondja ki, valamint az olasz alkotmány kiegészítő rendelkezései tartalmazzák. A legfontosabb pontok: a) A szektor meghatározása: a kézművesipar legfőbb tevékenysége az áruk és a szolgáltatások biztosítása, gazdálkodás, kereskedelmi szolgáltatások, a javak mozgatásávan való együttműködés. b) Az első cikkely meghatározza a régiók jogait az alkotmányban leírtakkal egyetemben. c) A második cikkely a kézműves vállalkozót határozza meg: olyan személy, aki egyedül, hivatásosan és tulajdonosként rendlekezik a kézműves válallkozással, teljes felelősséget, terhet és kockázatot vállal a vállalkozás vezetésével kapcsolatban és elsősorban olyan tevékenységet végez, amely a saját végzettségéhez köthető, és manuális tevékenység. A 2.4-es cikkely a kézművest a technikaés a végzettség szerint határozza meg, aki olyan tevékenységeket végez, amely különleges hozzáértést és előkészületeket igényel. d) A harmadik cikkely a kézműves szektort határrozza meg, utalva a majdnem kész árukra: az alvállalkozókon keresztül lehetőséget ad a kisvállalkozások működésére. Csak az egyszerű vállalkozások valamint együttműködések nevezhetők kézműves vállalkozásoknak. A negyedik cikkely megadja a működés feltételeit: e) Azok a vállalkozások, amelyek nem részmunkafolyamatokat végeznek: maximum 18 munkavállalót foglalkoztathatnak, beleértve nem több mint 9 gyakornokot. A munkavállalók száma megemelhető 22-re abban az esetben, ha a további munkavállalók gyakornokok. f) Amennyiben a vállalkozás részmunkafolyamatot végez, abban az esetben, ha a folyamat nem automatizált, maximum 9 munkavállalóval rendelkezhet, beleértve a nem több, mint 5 gyakornokot. A munkavállalók száma megemelhető 12-re, amennyiben ezek gyakornokok. g) A művészetekkel, hagyományőrzéssel és divattal foglalkozó vállalkozások maximum 32 főt foglalkoztathatnak, amelyből a gyakornokok száma nem több, mint 16. A foglalkoztatottak száma megemelhető 40-re, amennyiben a további foglalkoztatottak gyakornokok. h) A szállítással foglalkozó válallkozások munkavállalóinak maximális száma 8 i) Az építőiparral foglalkozó vállalkozások maximum 10 főt foglalkoztathatnak, amelyből nem több, mint 5 fő gyakornok, de további gyakornokokkal a munkavállalók száma 14 főre emelhető j) A nyolcas cikkely meghatározza a kézművesek oktatását és betanítását k) A 9-13-as cikkely kimondja az alanyok képviseletét és védelmét.

46

1997-ben kiegészítették a 443/85-ös törvényt: kézműves tevékenységet korlátolt felelősségű társaság alapításával is lehetséges működtetni egyetlen taggal, vagy korlátolt tagságal, ahol a vállalkozót és az általa végezhető tevékenységeket a törvény szabályozza. 2000-ben a Pénzügyi Törvény kiegészítése nagy fordulatot hozott: az 57/2001-es törvénykiegészítés megengedi a többtagú korlátolt felelősségű társaságok működését.

6.2 Az ágazat hatása a nemzet gazdaságára Olaszországban mielőtt a gazdasági válság elérte volna csúcspontját a regisztrált válallkozások részvényei elérték a 6,ö65,232 értéket 2009 márciusában, amelyből 1,480,582 (24,4%) kézműves vállalkozásoktól származott. 2008-ban alacsonyabb mértékű volt a válallkozások működése. Összehasonlítva az előző évekkel, csak a főbb vállalkozások értek el pozitív növekedési rátát. Az egyéni és a társas vállalkozások azonban a három hónapos időszakot negatív mérleggel zárták (-5,604 a társas, és -33,890 az egyéni vállalkozók). Ez nagyban befolyásolta a kézművesipart. Leginkább az egyéni vállalkozások többsége miatt (78%, összehasonlítva az összes vállalkozásokkal, melyek aránya 56%) a kézműves szektor jobban megszenvedte a gazdasági válságot, mint a többi szektor. Míg az olasz vállalkozások 25%-át képviselik, a kézművesipari szereplők a felelősek az 51%-os negatív negyedéves rátáért, és a vállalkozások részvényei 15,546-ra csökkent, amely 1,04% negatív növekedési rátának felel meg, amely majdnem kétszerese az összes vállalkozás arányának. Az egyetlen pozitív adat a kéyművesipart illetően, hogy a fő vállalkozásokká alakult kézművesipari vállalkozások növekedési rátája 2% fölött maradt. 2012-ben 6,515 kézművesiparral foglalkozó vállalkozást szüntettek meg, ezzel az összes vállalkozások száma Észak-Olaszországban csökkent. A 2009-es statisztikai adatok alapján:        

A 20 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások aránya 98,2% az összes vállalkozás közül 20 főnél keveseb munkavállalót foglalkoztató vállalkozásokban dolgozó munkavállalók száma 9,76ö,283, ami 58,9%-a az összes munkavállalónak A 20 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások teljes bevétele 1,140 ezer millió Euro A kisvállalkozások aránya (50 főig) az összes vállalkozás 99,4%-a A kisvállalkozások munkavállalóinak aránya: 68,7%-a az összes munkavállalóénak A kézművesipari vállalkozások előfordulása az összes vállalkozás 24,4%-a A kézművesipar társadalmi aránya 24,8% minden 1,000 lakosból Kevesebb, mint 10 főt foglalkoztató válallkozások aránya 94.4% 47

        



Kézművesipari vállalkozások: 1,893,677, amelyből 1,739,146 tulajdonos és 154,531 társas vállalkozás A nők száma a kézművesipari vállalkozásokban 354,355 (az összes vállalkozás 18.7%-a), akik közül 288,340 tulajdonos, 66,015 társas vállakozó A fiatal kézművesipari vállalkozók száma (35 év alatt) 4ö2,673, az összes vállalkozó 21.3%-a, akik közül 75,570 nő. Az ágazatban foglalkoztatottak száma 1,538,200 A kézművesipari vállalkozásokban foglalkoztatottak száma: 3,431,877 (az összes vállalkozásokban dolgozó 20.7%-a A vállalkozások átlagos mérete: 2.3 munkavállaló A kézművesipari vállalkozások által hozzáadott érték: 157.6% ezer millió Euro (a nemzeti hozzáadott érték 11.4%-a) Innovációval foglalkozó, és ITC vállalkozások száma, amelyek kevesebb, mint 20 főt foglalkoztatnak: 145,000 (az összes 25.3%-a) A kézművesipari vállalkozások számára kibocsátott banki hitelek összege: 60.1 ezer millió Euro, amelyből 33.5 ezer millió Euro (55.7%) közép- vagy hosszútávú hitel A kézművesipari vállalkozások vagyona: 281.2 ezer millió Euro, amelyből 197.7 ezer millió Euro (70.3%), amelyből 83.5 ezer millió Euro tevékenységekből származó bevétel, míg 83.5% ezer millió Euro (29.8%) pénzügyi tevékenységekből származik.

A kézművesipari vállalkozások helyzete megváltozott a gazdasági válság alatt. Az Európai Bizottság Vállalkozásokkal foglalkozó osztálya a következőket emeli ki az olaszországi helyzetről: A válallkozások előrejelzése szektoronként és méret alapján

Ország: Olaszország Forrás: Ellenőrzött előrejezés Ágazat: Minden ágazat (NACE2 B-J, L, M, N) Egység: számok és százalékok 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

0-9

3615704

3639405

3688666

3693740

3647403

3648270

3610090

3586172

3589463

10 - 49

183662

185086

194037

200359

189498

185939

184345

183608

183983

50 - 249

19354

19694

20006

20681

20013

19613

19370

19259

19230

250 +

2943

3029

3104

3292

3287

3281

3253

3240

3245

48

Total

3821663

3847214

3905813

3918072

3860201

3857103

3817058

3792279

3795921

All SMEs

3818720

3844185

3902709

3914780

3856914

3853822

3813805

3789039

3792676

Ország: Olaszország Forrás: Ellenőrzött előrejezés Ágazat: C Kézművesipar Egység: számok és százalékok 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

0-9

430733

426675

422367

373927

359766

347458

341156

339200

339653

10 - 49

77114

76216

77092

74647

68687

65512

64515

64239

64421

50 - 249

10074

10162

10062

9753

9306

8978

8796

8736

8714

250 +

1395

1393

1408

1396

1347

1313

1285

1278

1275

Total

519316

514446

510929

459723

439106

423261

415752

413453

414063

All SMEs

517921

513053

509521

458327

437759

421948

414467

412175

412788

140,000 kézművesipari kisvállalkozás kockáztatja, hogy csődbemegy 2013 végére a CNA központi kutatóintézetének előrejelzése alapján. 300,000 munkahely szűnhet meg a bezárások következtében, ezek főképp építőipari, textil és ruhagyártással foglalkozó vállalkozások, hajógyártók, bútorkészítők, ékszerészek és fazekasok. A jelentés alapján a kézművesiparban tevékenykedő vállalkozások nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a többi vállalkozás. A kézművesipari vállalkozások, melyek az olasz gazdaság 25%-át adják, 30.4%-al csökkent 2012-ben, 122,899 vállakozás szünt meg az összes 4ö3,934 vállalkozás közül. A jelentés rámutat a következőkre is: A kézművesipar, amely az olasz gazdaság 25%-át adja okolható a 2011-ben felfüggesztett válallkozások 30.4%-áért. 2012 végére a 2011-ben bejegyzett kisvállalkozások 8.4%-a zárt be, míg a nem kézművesiparral foglalkozó kisvállalkozások 6%-a. A megszűnt kisvállalkozások száma nem egyezik az újonnan alapított vállalkozások számával. 2012 végén a kisvállalkozások részvényeinek száma 1.5 százalékkal csökkent 2011-hez képest.

49

A teljes ágazatban a termelés csökkent, ami mutatja, hogy a válság hatással volt a kisvállalkozásokra is. Mindemellett az EU kkv-król szóló jelentése a következőképp értékeli a kkv-k helyzetét Olaszországban: FORECASTS OF EMPLOYMENT BY SECTOR AND SIZEBAND

Ország: Olaszország Forrás: Ellenőrzött előrejezés Ágazat: Minden ágazat (NACE2 B-J, L, M, N) Egység: számok és százalékok 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

0-9

7066059

7118756

7268793

7329441

7211336

7181620

7087214

7023119

7025105

10 - 49

3257920

3277701

3442306

3555996

3354031

3281402

3250491

3236504

3242555

50 - 249

1858015

1891150

1931035

1994699

1935396

1900328

1875598

1864530

1864589

250 +

2804707

2889176

2947066

3070861

3049556

3018095

2998619

2991720

3006652

Total

14986701 15176783 15589200 15950997 15550319 15381445 15211922 15115873 15138901

All SMEs 12181994 12287607 12642134 12880136 12500763 12363350 12213303 12124153 12132249

Ország: Olaszország Forrás: Ellenőrzött előrejezés Ágazat: C: Kézművesipar Egység: számok és százalékok 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

0-9

1186000

1173119

1166926

1054956

1016153

982501

964136

958064

958802

10 - 49

1440211

1420267

1445388

1404862

1289920

1227650

1207657

1201195

1203301

50 - 249

972722

977315

972853

944131

902051

871374

853178

846756

844106

250 +

1011413

1006070

1018482

1003301

960607

928793

905142

896586

891248

Total

4610346

4576771

4603649

4407250

4168731

4010318

3930113

3902601

3897457

All SMEs

3598933

3570701

3585167

3403949

3208124

3081525

3024971

3006015

3006209

50

Végül a kkv szektor profitja Oiaszországban: Ország: Olaszország Forrás: Ellenőrzött előrejezés Ágazat: Minden ágazat (NACE2 B-J, L, M, N) Egység: millió Euro és százalékok 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

0-9

705318,3

782244,6

756014,3

803793,4

634014

651628,4

663128,1

668254,9

689193,4

10 - 49

576918,7

617676,4

659934

710076,8

603995,6

614364,6

622648,7

626651,2

641998,7

50 - 249

475882,9

542120,6

552074,3

634591,6

528737,5

537003,7

543217,8

546350,8

557870,1

250 +

743362,1

790770

819129

898226,3

804673,1

816917,8

827471,1

833206,4

852493,3

Total

2501482

2732812

2787152

3046688

2571420

2619915

2656466

2674463

2741556

All SMEs

1758120

1942042

1968023

2148462

1766747

1802997

1828995

1841257

1889062

Ország: Olaszország Forrás: Ellenőrzött előrejezés Ágazat: C: Kézművesipar Egység: millió Euro és százalékok 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

0-9

86550,7

95476,3

93697,6

97066,9

84848,6

84848,6

85303

85521,3

86480,2

10 - 49

195656,5

212478,7

234819

237554

192307,1

192307,1

194055,5

194897,1

198616,6

50 - 249

207284,9

240171,9

242372,2

260900

207243,1

207243,1

209099

209992,3

213939,3

250 +

302720,4

342545,5

353845

382609

299051,2

299051,1

301920,5

303302,1

309412,7

Total

792212,5

890672,5

924733,8

978130

783450

783450

790378

793712,8

808448,8

All SMEs

489492,1

548127

570888,8

595521

484398,8

484398,9

488457,5

490410,7

499036,1

51

6.3 Az ágazat kiválasztásának főbb okai Olaszország rendlekezik a világon a negyedik legnagyobb aranykészlettel az USA és Németországot követően. Az ország jól ismert az olasz arany ékszereiről, divatjáról és a befolyásos és innovatív üzleti gazdasági ágazatairól. Olaszország a történelem során végig híres volt a legjobb aranymíveseiről és különösen ismert Európában. Az olasz aranyipar a világon az egyik legnagyobb a nemzetközi kereskedelmet tekintve, a 2000-es évek elején 70%-os exporthajlandósággal. Az olasz aranyipar méretét úgy tudjuk megbecsülni, ha figyelembe vesszük, hogy évente 500 tonna aranyat dolgoznak fel. Több, mint 10,000 vállalat foglalkozik arannyal, több mint 40,000 embernek munkát adva. A termelés leginkább három ipari kerületre koncentrálódik: Valencia, Arezzo és Vicenza területére, melyek Olaszország aranyexportjanak 72.5%-át fedi le, leginkább a piacon lévő hiányra koncentrál és különböző árukat termel. Az olasz ékszeriparban Valenza különleges, mivel az északnyugat-olaszországi Valenzában az ékszerkészítés nem rendelkezik olyan hagyományokkal, mint a másik két területen. Az 1890-es években vált a legfontosabb iparággá. Valenzában az arany feldolgozására és drágakövek feldolgozására szakosodtak, melyeket az elegáns üzletek értékesítenek. Világhírű mesterekkel dolgoznak, akik jól ismertek a kézügyességükről és kreativitásukról, valamint a minőségi termékeikről. A legtöbb vállalkozás kicsi, nem rendelkeznek saját márkanévvel, inkább nagyobb, jól ismert cégeknek dolgoznak. Jellemzően nem rendelkeznek marketing és üzletvezetési készséggel. (Federazione distretti Italiani, 2010). A hasonló cégek a kisvállalkozásokból, valamint az erős kollektív intézményekből jött létre, ami elősegítette a kkv-k nemzetközivé válását. Az 1920-as évektől a legsikeresebb cégek termelés helyett a kereskedelem felé fordultak, melynek következtében kisebb cégeket bíztak meg alvállalkozókként valamint a termelést felosztották (1911 és 1927 között a cégek átlagos mérete egyharmadával csökkent). A provinciák politikai és intézményi berendezkedése is elősegítette az ékszergyártást, a vállalkozásokat és a cégek közötti együttműködést, és ez a mai napig jellemzi a provinciát. Unicredit & Federazione Distretti Italiani, 2011). Az együttműködések elősegítették az 50-es években a kisebb cégek külföldi piacokon való bemutatkozását, formálták a versenyt és a cégek közötti koordinációt. Az 1970-es és 80-as években a magáncégek jelentős szerepet játszottak a helyi termelés kialakításában: olyan cégek, mint a Damiani és a Bulgari kialakították a saját márkanevüket, valamint szoros kapcsolatot a külföldi nagykereskedőkkel a mai napig jelentősen befolyásolják a provincial üzleti életét. Unicredit & Federazione Distretti Italiani, 2010).

52

Ennek és a helyi aranymíveseknek köszönhető, hogy a terület Olaszország központi aranyékszer-készítőjévé vált, hiszen az ékszereket a világ minden táján értékesítik. A 2000-es évek elején a városban több, mint 1200 cég működött, nagyjából 7000 munkavállalóval. Ha a város lakosságát, 21 000 főt tekintjük, könnyen látható, mennyire fontos a város számára az iparág, Valencia dolgozó lakosságának majdnem fele ezzel foglalkozik. A 2000-es években Valencia gazdasága követte Olaszország gazdaságának mintáját. 30 éves növekedés után az ékszerészet hanyatlani kezdett. 2002 és 2008 között stagnált: kétéves periódus jelentős recesszióval zárult (2002-2003) mely leginkább a 9/11-es terroristatámadás és az afgán, valamint az iraki háborús készültségek miatt kialakult piaci instabilitásnak volt köszönhető. 2004 és 2006 között ismét növekedés kezdődött, amikor is a kereskedők elérték a 2001-es eladási értékeket. Az eladás lassulása miatt az iparágban nem történt bővülés a munkavállalók számát tekintve. Ennek ellenére, ha az elmúlt éveket tekintve Valencia teljesített a legjobban Olaszországban, az export 35%-al növekedett, amelyet Arezzo követ +26-al. A leginkább érintett város az átalakult világpiaci viszonyok miatt Vicenza, amely elveszítette vezető szerepét, mint a világ aranyexportőre az eladott termékeket illetően, mely 8%-al csökkent (most az első helyen Arezzo áll 1.4 milliárd Euro értékkel.) Ennek több oka van. Először is, az export értéke, összehasonlítva a többi provinciával, Valencia kötődik leginkább azokhoz a piacokhoz, amelyeket igen erősen befolyásolt a válság. Ide tartozik az USA és mindenekelőtt Európa, idézve Mario Deagliot, Valencia exportjának kétharmada Európába kerül. Ázsiába csupán az export 21%-a kerül, ahol a jövőben bizonyára erősödik a GDP (2010-ben Kína GDP-je 8%-al, Indiáé 6%-al nőtt.) Az alábbi táblázat az ékszeriparban tevékenkedő válallkozások jellemzőit mutatja be 2011-ben 1.071

Var.% Vállalkozások Var.% Vállalkozások -6,54 (2011/2010) 2,72 (2011/2009)

49 967 (98,98%)

Var.% Vállalkozások száma 49 munkavállalóig -4,45 (2010/2009)

Vállalkozások száma (2011) Vállalkozások száma munkavállalóig(2010)

Vállalkozások száma (2010)

5.417

Var.% Munkavállalók (2010/2009)

-8,06

Export 2011 (Ml Euro)

864

Var.% Export (2011/2010)

+53,57

Az ékszerkészítéssel foglalkozó iparágat azért választottuk, mivel a legtöbb ékszeriparral foglalkozó vállalkozás kis- és középvállalkozás, ezért magától értetődőnek tűnt ezt a területet választani.

53

6.4 Felhasznált irodalom: 1. AA.VV., REPORT ON THE SITUATION OF CRAFTSMANSHIP IN EUROPE, CR@FTSMAN PROJECT (Leonardo da Vinci). 2. AA.VV, “La mappa dei “Piccoli” che stanno resistendo ai venti della recessione”, Centro Studi CNA, 2013. 3. AA.VV., “REPORT ON THE SITUATION OF CRAFTSMANSHIP IN EUROPE”, CR@FTSMAN PROJECT – National report ITALY (Leonardo da Vinci). 4. AA.VV., “EU SMEs in 2012: at the crossroads - Annual report on small and mediumsized enterprises in the EU, 2011/12”, DG ENTERPRISE, 2012. 5. Cappellini C., Regulating access to professions: national perspectives Session 2: craft professions EC WORKSHOP 17.06.2013 CNA Professioni Ufficio Politiche Comunitarie. 6. De Marchi V., “Globalization, Recession and the Internationalization of Industrial Districts: Experiences from the Italian Gold Jewellery Industry”, Università degli Studi di Padova, 2012. 7. Fontefrancesco, M.F., “ Crisis in the City of Gold: Emplacement, industry, and economic downturn in Valenza, Italy , Durham theses, Durham University, 2012. 8. L. Garavaglia, R. Paradiso, The valenza goldworking sector. The need to look beyond the crisis and the more consolidated markets, Osservatorio Internazionale del Distretto di Valenza Po e del settore orafo, 2009. 9. Michelson A., L’artigianato in Europa e in Italia, Osservatorio dell’artigianato Regione Piemonte, 2013. 10. Tak S., “Italian Jewelley Market”, the IIS University.

54

7 A Pilot kutatás: fő célok és az irányelvek módszere †† Az Európai tanulmány a kisiparosi ágazatok ipari kapcsolatai legjobb gyakorlatainak azonosítására és megosztására a vállalkozók között: az adminisztráción túli képviselet, a KKV-k lehetséges irányításával” projekt azért jött létre, hogy 5 európai országban, Olaszországban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Magyarországon elvégezze a pilot kutatást a kézműves és kisiparos válallkozások esetén. A kutatás céljai, hogy feltérképezze a vállalkozások ipari kapcsolatait, és azok állapotát. Különösen a formális és informális egyeztetésekre helyeztük a hangsúlyt, azokra a jelenlévő gyakrolatokra, amely stratégiákkal a vállalatok megküzdenek a gazdasági válsággal. Ehhez a kutatásban résztvevő vállalkozások válaszait használtuk fel. Ahhoz, hogy a projekt kognitív céljait elérjük, úgy döntöttünk, hogy a kutatásba bevonjuk mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat, mivel ők is részesei az ipari kapcsolatok kiépítésének, és olyan vállalkozásokat vizsgáltunk a résztvevő országokban, melyek fontos szerepet töltenek be az ágazatban (az áru minősége, és/vagy az áru mennyisége miatt). A figyelmünket a sikeres ágazatok felé fordítottuk és ezáltal túlléptünk a szektorok közötti strukturális és egyéb különbségein, a tanulmány inkább a kisiparosok kisebb csoportját kívánta vizsgálni a különböző országokban és azt, amitől ezek sikeresek lesznek. Ezek Olaszországban, Cipruson és Görögországban az ékszerészet, Bulgáriában és Magyarországon az agro-élelmiszeripari szektor (Bulgáriában a pékáruk készítése, míg Magyarországon a pálinka előállítása.) A projekt céljait tekintetbe véve úgy döntöttünk, hogy standardizált eszközt, a kérdőívet válasszuk. Két kérdőívet készítettünk két csoport számára: egyet a vállalkozók, egyet a munkavállalók számára. A kérdőívek megalkotása a fókuszcsoportok bevonásával történt (olasz kisiparosok segítségét vettük igénybe, akik a kézművesipar különböző területein tevékenykednek). Erre azért volt szükség, hogy kihangsúlyozzuk azokat a dinamikákat, amelyek a kisiparos kkv-k jellemzői, különösen a formális és informális egyeztetések területén. A tanulmány természetéből adódóan, valamint az anyagi korlátok miatt, úgy határoztunk, nem törekszünk a statisztikai reprezentáltságra, vagy a rétegződési kritériumokra a minta arányait tekintve a populációban. Random mintázást folytattunk minden országban a partnerek által biztosított referenciák alapján. A kérdőívek kitöltése vagy személyesen, vagy telefonon keresztül történt. Mindemellett úgy döntöttünk, hogy alkalmazzuk a kérdőívet minden kiválasztott vállalkozás esetén a ††

A jelen riportot Dr Cristina Calvi egészítette ki. A projekt első fázisa a kkv-k jogi környezetének meghatározása és a munkáltatók és munkavállalók közötti egyeztetéseken alapszik. Ennek feltérképezése alapvetően meghatározza a tanulmány során bevont alanyokat és a kutatás módszereit. A kérdőív öt részre bomlik a munkavállalók és a munkáltatók esetén is (a vállalkozás főbb jellemzői és szerepe, a munkavállalók és munkáltatók közötti egyeztetések, a gazdasági és pénzügyi válság hatásai, valamint a társadalmi és demográfiai adatok)

55

munkáltató és a munkavállaló esetén is, így mindig két szemszögből vizsgálhatjuk meg a véleményeket (a betöltött szerep és az erőforrások valamint a hatalmi asszimetria miatt) ugyanazon vállalkozásra vetítve. 382 kérdőív került begyüjtésre (200 a munkáltatók és 182 a munkavállalók esetén, 18 ebből egyéni vállalkozás volt.) A begyűjtött információt vagy adatot STATA szoftverrel elemeztük külön-külön a munkáltatók és a munkavállalók eseéven is. Mivel a minta eléggé kevés, ezek az elemzések exploratív és deszkriptív irányelvei a szereplők jellemzőinek. Ezért egyváltozós analízist és kétváltozós analízist végeztünk kontingencia táblázatokon keresztül.

56

8 A kutatás szereplői 8.1 A vállalkozók 200 kisiparos vállalkozás tulajdonosa vett részt a kutatásban. Ebből 41 olasz, 47 bolgár, 50 ciprusi, 11 görög és 51 magyar. (1. Ábra) 1. ábra: A vállalkozók száma országonként A vállalkozók száma országonként 47

41

51

50 11

Bulgária

Ciprus

Görögország

Magyarország

Olaszország

Minden országban, Görögország kivételével nemek alapján sikerült kiemelni a vállalkozókat: a legtöbb vállalkozás tulajdonosa férfi. (2. Ábra) A férfi vállalkozók jelenléte még hangsúlyosabb Olaszországban, ahol a válaszadó 41 főből csupán 2 nő volt, míg Görögországban a válaszadó 11 főből 7 férfi és 4 nő volt. 2. ábra: A nemek megoszlása a vállalkozók között országonként Munkavállalók neme országonként 50

45

43

40 40 30

19

20 10

12 6

7 2

5

2

0 Bulgária

Ciprus

Görögország Férfi

Magyarország

Olaszország

Nő

Figyelembe véve a válaszadók korát (3. Ábra) a bolgárok a legfiatalabbak. Bulgáriában a vállalkozók egyharmada (47-ből 17 fő) 40 évnél fiatalabb, a további 31 válaszadó 40-49 év között található. Emelett majdnem nem találtunk 59 évnél idősebb válaszadót.

57

A ciprusi és a görög válaszadók között legtöbben 40 és 59 év között vannak. Olaszország különleges ebből a szempontból, mivel a 41 válaszadó közül 13-an 59 év felettiek. 3. ábra: A munkáltatók kora országok szerint A munkáltatók kora országonként 25

21

20

15

13

15

6 1 0 0 0 0

3 2 1

30-nál kevesebb

30 - 39

13

12

10

10 5

19

17

5 6

3

7

5 1

1 1

0 40 - 49

50 -59

60-nál több

A munkáltatók kora Bulgária

Ciprus

Görögország

Magyarország

Olaszország

A vállalkozók között Görögországban és Magyarországon a legmagasabb a végzettséggel rendelkezők száma. (4. Ábra) Magyarországon 51 válaszadó közül 20 rendelkezik BA vagy egyéb felsőfokú végzettséggel (mesterképzés, doktorképzés, stb.) és a többi 21 rendelkezik érettségivel. Görögországban 10 válaszadóból 6 rendelkezik felsőfokú képzettséggel. Bulgáriában, hiába a legfiatalabbak a vállalkozók,kevés olyan vállalkozó van, aki felsőfokú képesítéssel rendelkezik. Olaszországban leginkább érettségivel rendelkeznek a vállalkozók (41-ből 12 fő), míg csupán 6 vállalkozó rendelkezik felsőfokú képesítéssel. 4. ábra: A vállalkozók végzettsége országonként A munkáltatók végzettsége 30 25 20 15 10 5 0

23

24

21 22

24 14

12

11

7

8

5

0 0 0 0 0

2 2 0

3

Általános iskola

Szakmunkás, szakközépiskola

Érettségi

Bachelor diploma

4

6 1 1

2

Mesterképzés, doktorátus

A munkáltatók végzettsége Bulgária

Ciprus

Görögország

Magyarország

Olaszország

A vállalkozásban eltöltött évek számát tekintve (5. Ábra) a ciprusiak és az olaszok hosszú évek óta végzik a vállalkozást. Olaszországban 14 vállalkozó több, mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik, 17 vállalkozó 15 évvel. Cipruson 39 esetben több, mint 50 éve vállalkoznak, míg

58

11 esetben kevesebb, mint 15 éve. Több, mint a fele a bolgár válaszadóknak legalább 16 éves tapasztalatuk van, de egyikük sem rendelkezik több, mint 25 éves tapasztalattal, míg a görög válaszadók fele igen. A magyar válaszadók fele válaszolt csak erre a kérdésre, e szerint 10 vállakozó kevesebb, mint 5 éve, 10 válaszadó 5-10 év közötti, míg 5 vállalkozó rendelkezik 16-25 éves tapasztalattal. 5. ábra: a Vállalkozásban eltöltött évek száma A vállalkozásban eltöltött évek száma országonként 30 25 20 15 10 5 0

26 21 17

15 11

10

10 9

6 0 1

0

Kevesebb, mint 5 év Bulgária

14

9

8

5

2

2

15-May

16 - 25

4 0

0 16-36

A vállalkotásban évek száma Ciprus Görögországeltöltött Magyarország

0 1 1 0 36-nál több

Olaszország

Általánosságban a válaszadók harmada örökölte a vállalkozást a családon keresztül (1. Táblázat) Ezek többsége olasz (16), bolgár (14), magyar (35), míg Cipruson nem volt ilyen vállalkozó. 1. táblázat

Ország Bulgária Ciprus Görögország Magyarország Olaszország Összesen

A vállalkozásban lévő családi kapcsolatok Igen Nem Összesen 14 33 47 0 50 50 2 8 10 35 9 44 16 25 41 67 125 192

59

8.2 A munkavállalók 182 munkavállaló vett részt a válaszadásban: 31 olasz, 46 bolgár, 50 ciprusi, 4 görög és 51 magyar. (6. Ábra) 6. ábra: A munkavállalók száma országonként Munkavállalók száma országonként 46

31

51

50 4

Bulgária

Ciprus

Görögország

Magyarország

Olaszország

A munkavállalók nemek szerinti megoszlását tekintve országonként (7. Ábra) Olaszországban és Magyarországon többségében férfiak (45 és 19), Bulgáriában és Cipruson inkább a női munkavállalók jellemzőek (40 és 43). Görögországban fair a megoszlás száma, 2 férfi és 2 nő. 7. ábra: A munkavállalók nemek szerinti megoszlása országonként 8. Munkavállalók neme országonként 50

45

43

40 40 30

19

20 10

12 6

7 2

5

2

0 Bulgária

Ciprus

Görögország Férfi

Magyarország

Olaszország

Nő

A válaszadók korát tekintve (8. Ábra) Magyarországon a legtöbb munkavállaló elmúlt 60 éves (50-ből 23 fő), míg Cipruson és Olaszországban szinte minden válaszadó 40 évnél fiatalabb (36 fő és 19 fő) Bulgáriában 30 és 60 év között van a munkavállalók száma, míg Görögországban ketten 30 és 40 év között, ketten 51 és 60 év között vannak.

60

9. ábra: A válaszadók kora országonként A munkavállalók kora országonként 30

24

25 20 10

5

5

17

15

12

15

23

0

2 2

13

11

14

13 8 8

2

1 2

0

5

3

1 0 0

1

0 30-nál kevesebb

30-49

40-49

50-59

60-nál több

A MUNKAVÁLLALÓK KORA ORSZÁGONKÉNT Bulgária

Ciprus

Görögország

Magyarország

Olaszország

Az összes országban a válaszadók nagyobb része rendelkezik érettségivel. (9. Ábra) Magyarországon 19 fő rendelkezik érettségivel, 13 felsőfokú képesítéssel, Cipruson a 33 érettségizett válaszadón kívül 15 rendelkezik felsőfokú oklevéllel, míg Bulgáriában 1 érettségizett, 20 általános iskolát vagy középiskolát végzett válaszadó van. 10. ábra: A munkavállalók végzettsége országonként A munkavállalók végzettsége országonként 35 30 25 20 15 10 5 0

33 23 19 18

17 12 3

0 0 0 0

Általános iskola Bulgária

9

9 3

2 1 Szakisola, szakközépiskola Ciprus

15

1

Érettségi

Görögország

4 0

Bachelor diploma

Magyarország

1 0 0

4 0

Mesterképzés, doktorátus

Olaszország

A munkavállalók szerepét tekintve a vállalkozásokban (10. Ábra) a ciprusi válaszadók kijelentették, hogy alkalmazottak. Magyarországon 4 válaszadó menedzseri pozícióval rendelkezik, 17-en irodai dolgozók, 5-en vezetők, 8-an szakmunkások és 17-en betanított munkások. Olaszországban leginkább irodai munkások (16 fő), és alkalmazottak (14 fő), míg Bulgáriában (16 esetben) vezetők, 8 esetben szakmunkások. A görög válaszadók között ketten irodai munkások, ketten vezető beosztásban vannak.

61

11. ábra: A munkavállalók szerepe a vállalkozásokban Munkakör a vállalaton belül oszágonként 60 50 40 30 20 10 0

50

17 16

16 4 1 0 1 Manager, vezető

10

2

0 1

Szellemi foglalkozású

Bulgária

Ciprus

8

5

0

Egyéb vezető Görögország

8

17

13

0 0 Szakképzett

Magyarország

1

0 0 0 Betanított

Olaszország

A munkavállalók tapasztalatait tekintve a vállalkozásokban(11. Ábra) elmondható, hogy a legtöbben 5-15 éve dolgoznak a vállalkozásoknál. Magyarországon és Olaszországban dolgoznak a munkavállalók a leghosszabb ideje. Magyarországon 6 válaszadó legalább 16 éve dolgozik ugyanannál a vállalkozásnál, az olaszok esetén ez 5 fő, míg 2 másik olasz munkavállaló több, mint 26 éve. 12. ábra: A munkahelyen eltöltött idő országonként A munkavállalók vállalkozásban eltöltött ideje 28

27

30 25 20

22

21 15

15

14

15 10 5

8

6

4 0

3

1 0

0

1 0

5 0

2

0 Bulgária

Ciprus

Görögország

Kevesebb, mint 5 év

15-May

62

Magyarország 16-25

26-nál több

Olaszország

9 Ipari kapcsolatok és a válallkozások helyzete: a kisiparosok képviselete A kérdőív egy része a vállalkozások főbb jellemzőit vizsgálta. A vállalkozások méretét tekintve )2. Táblázat) elmondható, hogy a legtöbb mikrovállalkozás (kevesebb, mint 10 munkavállalóval), Bulgária kivátelével, ahol a kisvállalkozások (10-49 fő) a jellemző. Végül Ciprus esetén az összes válaszadó mikrovállalkozás volt. Ki kell emelni, hogy a magyar vállalkozók közül 9 fő nem adott választ. 2. táblázat: A felmérésben résztvevő vállalkozások mérete

Ország Bulgária Ciprus Görögország Magyarország Olaszország Összesen

Egyéni 0 0 3 1 9 13

A vállalkozások mérete Mikro Kis Közép 18 28 50 0 4 0 38 2 23 8 133 38

1 0 0 1 1 3

Összesen 47 50 7 42 41 187

A vállalkozók családtagjainak részvételét illetően elmondható, hogy minden országban megfigyelhető jelenség. Cipruson különösen, itt 47 vállalkozásban dolgoznak családtagok. A kezdeti éveket tekintve (3. Táblázat) Olaszországban számos éve működnek már a vállalkozások (1978 előtt 11 vállalkozás kezdte meg működését, 1978 és 1987 között 7, 1988 és 1997 között 7, 1998 és 2007 között 7, végül 2007-ben 3) Bulgária és Magyarország kitűnik az alacsony kor miatt. Magyarországon az összes vállalkozás 1987 után alakult. 3. táblázat: A vállalkozások alapításának éve Ország

Alapítás éve < 1978 1978-1987 Bulgária 1 0 Ciprus 0 17 Görögország 0 3 Magyarország 0 0 Olaszország 11 7 Összesen 12 27

1988-1997 19 20 4 11 13 67

63

1998-2007 17 13 2 14 7 53

> 2007 10 0 1 14 3 28

Total 47 50 10 39 41 187

A vállalkozások felvevő piacát tekintve a helyi vagy hazai piac a jellemző. Az egyetlen kivétel Olaszország, ahol a nemzetközivé válás jobban megfigyelhető. 11 vállalkozó említette a külföldi piacot, 10 a hazai és a külföldi piacot, míg 2 a helyi, a hazai és a külföldi piacokra is termel. A beszállítókat tekintve hasonló a helyzet Ciprus kivételével, ahol 19 vállalkozó a helyi, hazai és nemzetközi piacon is érdekelt. Olaszországon csupán 2 vállalkozó említ külföldi beszállítókat, míg a többiek helyi beszállítókkal dolgoznak. A 2012-es évet tekintve a vállalkozók forgalma (12. Ábra) alapján látható, hogy csak az olasz vállalkozások (27) rendelkeznek több, mint 200,000 Euro értékű pénzforgalommal. A ciprusiak 50,000 és 200,000 euro közötti forgalommal rendelkeznek. A bolgárok, görögök és magyarok alacsonyabb bevétellel számolnak (kevesebb, mint 50,000 euro) még akkor is, ha három magyar vállalkozó több, mint 499,999 Euro árbevétellel számol.

A családi kapcsolatok tekintetében minden vállalkozás rendlekezik családi kötelékekkel, Görögországban szintén hasonló a helyzet. Bulgáriában 14 esetben örökölték Olaszországban 16 esetben.

a

vállalkozást,

4. táblázat: A családi kapcsolatok a vállalkozásokban

Ország Bulgária Ciprus Görögország Magyarország Olaszország Összesen

A vállalkozásban lévő családi kapcsolatok Igen Nem Összesen 14 33 47 0 50 50 2 8 10 35 9 44 16 25 41 67 125 192

64

Magyarországon

34

esetben,

10 Az ipari kapcsolatok 10.1 Képviselet A résztvevő országok nagy része esetén elmondható, hogy a vállalkozások nem tagjai olyan képviseleti szerveknek, mint a szakszervezetek, konzorciumok, stb. Bulgáriában csak 4 vállalkozü regisztrálta a vállalkozását a képviseletekkel, Cipruson 19, Görögországban 3,Magyarországon 33, és Olaszországban 39 vállalkozás van képviselve valamilyen szerv által. A magyar és az olasz válaszadók válaszait vesszük figyelembe a következőkben. 13 mikrovállalkozás szakszervezet tagja, 13 konzorciumé. Az olasz egyéni vállalkozók megemlítik a szakszervezeteket és a konzorciumokat, valamint a kisebb vállalkozásokat is. A magya vállalkozók közül a mikrovállalkozás tulajdonosai főként szakszervezetek tagjai (18) valamint a Pálinkakészítők Szervezetének tagjai (13). Az ok a szervezetekhez való csatlakozásra, hogy a vállalkozás érdekeit védjék. Az alábbi grafikon azokat az okokat sorolja fel, amelyeket a vállalkozók említettek. A magyar helyzet különösen érdekes (16. Ábra) mivel az indokok között szerepel a válallkozás érdekeinek képviselete, a kötelezettség és egyéb okok, mint üzleti hálózatok kiépítése. 13. Ábra: A tagság okai Bulgária A tagság okai, Bulgária 5 4

3

3

2

2 1

1 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 Érdekvédelem

Adminisztráció csökkentése Egyéni

Hálózatok létrehozása

A tagság okai

65

Mikro

Kis

Közép

Egyéb

0

14. ábra A tagság okai Ciprus A tagság okai, Ciprus 20

16

15 10

6

5 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 Érdekvédelem

Adminisztráció csökkentése Egyéni

Hálózatok létrehozása

A tagság okai Mikro

Kis

Egyéb

Közép

15. ábra A tagság okai Görögország A tagság okai, Görögország) 3 2 1

1

1

1

1 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 Érdekvédelem

Adminisztráció csökkentése Egyéni

Hálózatok létrehozása

A tagság okai Mikro

Kis

Egyéb

Közép

16. ábra A tagság okai, Magyarország A tagság okai Magyarország 14 12 10 8 6 4 2 0

12

0

12

1

1

Érdekvédelem

0

1

0

0

0

Adminisztráció csökkentése Egyéni

11

1

0

Hálózatok létrehozása

A tagság okai Mikro

66

Kis

Közép

0

0 Egyéb

0

0

17. ábra A tagság okai, Olaszország A tagság okai a vállalkozás mérete alapján (Olaszország) 18

20 15 10

7

7

7 3

5

6

4

0

0

Érdekvédelem

Adminisztráció csökkentése

4 1

0

1

1

0

0

0

Egyéni

Hálózatok létrehozása

A tagság okai Mikro

Kis

Egyéb

Közép

A szakszervezetek munkáját megítélendő a legtöbb ország pozitívan vélekedik, ezek közül is kiemelkedő Olaszország, ahol 12-en válaszolták, hogy a szakszervezetek által nyújtott segítség nagyon hasznos. Magyarország kivétel, itt 9 vállalkozó nem túl hasznosnak ítélte meg a segítséget, míg 4-en teljesen hasztalannak. A konzorciumok, amelyeket a ciprusi és olasz válaszadók említettek, rendelkeznek pozitív megítéléssel, míg az egyéb kategória a magyarok szerint nem túl pozitív megítélésű. Annak tekintetében, hogy a vállalkozók mit várnak el a képviseletektől minden ország megemlítette az érdekképviseletet más intézményekkel való egyeztetések során, a bankokkal való kapcsolatok elősegítését, valamint a magyarok az üzleti hálózatok kiépítését is fontosnak tartják.

10.2 Formális egyeztetések Ez a fejezet a formális egyeztetésekről szolgál információval az egyes országokban. Ugyanakkor fontos azt megjegyezni, hogy ezek a gyakorlatok az egyes országok törvényeitől függnek. Az egyik kérdés arra irányult, hogy megtudjuk, a munkavállalók mennyire vannak képviselve a szakszervezetekben. Ami kiderült, hogy csupán nagyon kevés számú munkavállaló tagja szakszervezeteknek, a legkevesebben Cipruson és Görögországban, ahol nincs olyan vállalkozó, aki tagja lenne a szakszervezeteknek. Egyedül Magyarországon van egy mikrovállalkozás, amelynek minden tagja szakszervezeti tag is. A további 40 magyar válaszadó közül csupán egy munkáltatü munkavállalói tagja szakszervezeteknek, míg a 30 válaszadó (akik közül egy közepes vállalkozás bezetője) szerint nem tagjai a munkavállalók szakszervezeteknek, 7 pedig azt választolta, nem tudja.

67

Meg kell azt is jegyezni, hogy kevés a betanított munkás aki választ adott volna. Továbbá, majdnem minden válaszadó megjegyezte a szakszervezetek hiányát, az olasz és amagyar munkavállalók kivételével.

10.3 Informális egyeztetések A kérdőív egy része az informális egyeztetések szokásairól gyűjtött információt, amely a munkáltató-munkavállaló kapcsolatát jelenti. Először is a vállalkozók megválaszolták, milyen gyakran egyeztetnek a munkavállalóikkal, olyan témákban, mint a gazdasági és pénzügyi helyzet a cégnél, a közös stratégiák kidolgozása, szervezeti problémák megoldása, jutalmak bevezetése, fizetéssel kapcsolatos ügyek megbeszélése, továbbképzések kidolgozása, munka- és egészségvédelem és egyéb tevékenységek. A válaszokat tekintve elmondható, hogy jellemző a szervezeti problémák megbeszélése és a munka- és egészségvédelemre irányuló egyeztetések, míg a vállalkozók nem beszélik meg munkavállalóikkal a cég gazdasági és pénzügyi helyzetét. Arra a kérdésre, hogy a munkavállalók hogyan vannak bevonva az őket érintő kérdések megbeszélésébe a következő válaszok születtek. Ciprusra (19. Ábra) jellemző, hogy a vállalkozók nem vonják be a munkavállalókat a döntéshozatlaba: 30 válaszadó ezt válaszolta. A magyarok (21. Ábra) jobban bevonják a munkavállalókat, 29-en tartanak megbeszéléseket ahol közvetlenül a munkavállalókkal, 7-en tájékoztatják a munkavállalókat a meghozott döntésekről, és 17-en közvetlenül az alkalmazottakkal beszélik meg az ügyeket. Bulgáriában 11-en nem vonják be a munkavállalókat, 18-an konzultálnak a munkavállalókkal döntéshozatal előtt, 17-en tartanak megbeszélést. Olaszországban (22.ábra) 12 vállalkozó tájékoztatja az alkalmazottakat, 4 képviselőkkel tárgyal, 12 megbeszélést tart a dolgozókkal. Görögország (20. Ábra) 2 válallkozó tart megbeszélést és 1 konzultál a képviselővel. A követezőkben az egyes országok képviselete látható, annak függvényében, mennyire vesznek részt a munkavállalók az őket érintő kérdések megtárgyalásában.

68

18. ábra: A munkavállalók részvétele az őket érintő kérdésekben (Bulgária) A munkavállalók szerepe a döntéshozatalban (Bulgária) 14 12 10 8 6 4 2 0

12 9

8

8 5

3 0

0

1

0

0

Nincs bevonva, csak A képviselőkkel tárgyal tájékoztatva

0

0

Megbeszéléseken tájékoztat

1

0

0

Egyéb

A munkavállalók szerepe a döntéshozatalban Egyéni

Mikro

Kis

Közép

19. ábra: A munkavállalók részvétele az őket érintő kérdésekben (CIPRUS) A munkavállalók szerepe a döntéshozatalban (Ciprus) 35 30 25 20 15 10 5 0

30 19

0

0

0

Nincs bevonva, csak tájékoztatva

0

0

0

0

0

A képviselőkkel tárgyal

0

0

0

Megbeszéléseken tájékoztat

0

0

0

Egyéb

A munkavállalók szerepe a döntéshozatalban Egyéni

Mikro

Kis

Közép

20. ábra: A munkavállalók részvétele az őket érintő kérdésekben(Görögország) A munkavállalók szerepe a döntéshozatalban (Görögország) 3 2 2 1 1 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 Nincs bevonva, csak tájékoztatva

A képviselőkkel tárgyal

Megbeszéléseken tájékoztat

A Egyéni

69

Mikro

Kis

Közép

Egyéb

0

21. ábra: A munkavállalók részvétele az őket érintő kérdésekben (Magyarország) A munkavállalók szerepe a döntéshozatalban (Magyarország) 35 30 25 20 15 10 5 0

29

0

4

2

1

0

0

0

0

0

Nincs bevonva, csak A képviselőkkel tárgyal tájékoztatva

0

0

0

Megbeszéléseken tájékoztat

1

0

0

Egyéb

A munkavállalók szerepe a döntéshozatalban Egyéni

Mikro

Kis

Közép

22. ábra: A munkavállalók részvétele az őket érintő kérdésekben (Olaszország) A munkavállalók szerepe a döntéshozatalban (Olaszország) 12 10 8 6 4 2 0

10 7

0

4

3

2 0

0

1

0

1

0

Nincs bevonva, csak A képviselőkkel tárgyal tájékoztatva

Megbeszéléseken tájékoztat

A munkavállalók szerepe a döntéshozatalban Egyéni

70

Mikro

Kis

Közép

2 0

1

Egyéb

0

11 A pénzügyi és gazdasági válság a vállalkozók szemszögéből A kérdőív egy része arra irányult, hogy kiderüljön milyen hatással volt a válság erre az ágazatra. A következő eredmények születtek: Görögországban a válság hatásai súlyosabbak voltak, sőt, a vállalkozók szerint ez igen kedvezőtlenül érintette a vállalkozásokat is, míg Magyarországon kevésbé panaszkodtak a válság hatásaira (19 válaszadó szerint a válság kevéssé volt hatással a vállalkozásra). Bulgáriában (23. Ábra) és Olaszországban (27. Ábra) a vállalkozók szerint nagy hatással volt a válság, 27, illetve 20 válaszadó szerint, míg Cipruson 41 vállalkozó jegyezte meg, hogy eléggé, míg 9 vállalkozó szerint kevéssé volt hatással a válság. (24. Ábra.) 23. ábra: A gazdasági válság hatása a vállalkozásokra (Bulgária) A gazdasági válság hatása a vállalkozásra (Olaszország) 0 5 20 16

Nagyon

Eléggé

Kevéssé

Egyáltalán nem

24. ábra: A gazdasági válság hatása a vállalkozásokra (Ciprus) A válság hatása a vállalkozásra (Ciprus)

Nagyon

Eléggé

71

Kevéssé

Egyáltalán nem

25. ábra: A gazdasági válság hatása a vállalkozásokra (Görögország) A gazdasági válság hatása a vállalkozásra (Görögország)

Nagyon

Eléggé

Kevéssé

Egyáltalán nem

26. ábra: A gazdasági válság hatása a vállalkozásokra (Magyarország) A gazdasági válság hatása a vállalkozásra (Magyarország)

Nagyon

Eléggé

Kevéssé

Egyáltalán nem

27. ábra: A gazdasági válság hatása a vállalkozásokra (Olaszország) A gazdasági válság hatása a vállalkozásra (Olaszország) 0 5 20 16

Nagyon

Eléggé

72

Kevéssé

Egyáltalán nem

Másik kérdés a kérdőívben, hogy a cégek pénzforgalma hogyan változott az elmúlt 3 évben. Az előzetes elemzések országtól függetlenül arra utalnak, hogy az árbevételek meredeken csökkentek. Bulgáriában kiemelkedően, itt 29 vállalkozó szerint csökkent a bevétele. A magyar vállalkozók különösen megszenvedték a válság negatív hatásait, mivel a vállalkozások fele mikrovállalkozás. Ez a tényező még inkább reveláns a vizsgálat szempontjából. A mikrovállalkozások vezetői közül hárman állítják, hogy a bevételük stabil, egyikük, hogy a profit növekedett. 13 vállalkozó esetén a profit nem csökkent, és csak 5 vállalkozó esetén növekedett a bevétel (ebből 4 kisvállalkozás, 1 mikrovállalkozás). Cipruson a legtöbb válaszadó (40) szerint az elmúlt három évben, 6 esetben nem csökkent a profit, és 4 esetben növekedett a bevétel. (29. Ábra). Az olasz helyzet hasonló (32. Ábra) itt 25 vállalkozás esetén csökkent a pénzforgalom, 11 esetben a csökkenés jelentős mértékű volt. 12 befektető stabil árbevételről számol be, míg 4 vállalkozó növelte bevételét (ebből 3 mikrovállalkozás, egy kisvállalkozás). Görögországban )30. Ábra) a legtöbb válaszadó (6) csökkenő árbevételről számolt be, 4 nagy kiesésről, és csak egy vállalkozónak sikerült stabilan tartania a bevételét. A magyarok esetén (31. Ábra) a gazdasági válság nem járt súlyos következményekkel: 41-ből 14 vállalkozó bevétele csökkent az elmúlt éveket tekintve, de 14 válaszadó úgy nyilatkozott, hogy stabil maradt a pénzforgalma, 12-nek pedig növekedett, egy pedig nagyban növelte a bevételét. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy csupán két kisvállalkozás növelte a profitját a válság során, és csak egy középvállalkozásnak sikerült stabilan tartania az árbevételét. 28. ábra: Az elmúlt három év árbevétele a vállalkozások mérete alapján (Bulgária) Az elmúlt három év bevételeinek változása (Bulgária) 50

40

40 30 20 10

6 0000

0

00

0

00

0

4

00

0000

0 Jelentősen csökkent

Csökkent

Stabil maradt

Növekedett

Az elmúlt három évben a bevétel változása Egyéni

73

Mikro

Kis

Közép

Jelentősen növekedett

29. ábra: Az elmúlt három év árbevétele a vállalkozások mérete alapján (Ciprus) Az elmúlt három év bevételeinek változása (Ciprus) 50

40

40 30 20 10

6 0 0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

4

0 0

0 0 0 0

Növekedett

Jelentősen növekedett

0 Jelentősen csökkent

Csökkent

Stabil maradt

Az elmúlt három évben a bevétel változása Egyéni

Mikro

Kis

Közép

30. ábra: Az elmúlt három év árbevétele a vállalkozások mérete alapján (Görögország) Az elmúlt három év bevételeinek változása (Görögország) 50

40

40 30 20 10

6 0000

0

00

0

00

0

4

00

0000

0 Jelentősen csökkent

Csökkent

Stabil maradt

Növekedett

Jelentősen növekedett

Az elmúlt három évben a bevétel változása Egyéni

Mikro

Kis

Közép

31. ábra: Az elmúlt három év árbevétele a vállalkozások mérete alapján (Magyarország) Az elmúlt három év bevételeinek változása (Magyarország) 50

40

40 30 20 10

6 0000

0

00

0

00

0

4

00

0000

0 Jelentősen csökkent

Csökkent

Stabil maradt

Növekedett

Az elmúlt három évben a bevétel változása Egyéni

74

Mikro

Kis

Közép

Jelentősen növekedett

32. ábra: Az elmúlt három év árbevétele a vállalkozások mérete alapján (Olaszország) Az elmúlt három év bevételeinek változása (Olaszország) 50

40

40 30 20 10

6 0000

0

00

0

00

0

4

00

0000

0 Jelentősen csökkent

Csökkent

Stabil maradt

Növekedett

Jelentősen növekedett

Az elmúlt három évben a bevétel változása Egyéni

Mikro

Kis

Közép

Egy kérdés kitért arra is, hogy az elmúlt három évben milyen befektetéseket folytattak. Minden ország, Magyarország és Olaszország kivételével csökkentette a befektetéseit. Bulgáriában (33. Ábra) 47 vállalkozó közül 29, amelyből 18 kisvállalkozás és 11 mikrovállalkozás, csökkentette a befektetések összegét, ebből 13 igen nagy arányban. 9 esetben a válaszadók nem változtatták meg a befektetés összegét. Cipruson (34. Ábra) a befektetők nagyobb része (39) csökkentette a befektetésre fordított összeget és Görögországban (35. Ábra) is 7-ből 6 vállalkozó, míg egy megtartotta a korábbi szintet. Csak 9 magyar vállalkozó (36. Ábra) csökkentette a befektetések összegét, míg 15 stabilan tartotta, 15 pedig növelte azt. 2 vállalkozó, köztük a felmérésben résztvevő középvállalkozás növelte jelentősen a befektetései mértékét. Olaszországban (37. Ábra) a vállalkozók negyede (41-ből 10, amiből 8 mikrovállalkozás) növelte befektetéseit az elmúlt 3 évben, és 15 másik stabilan tartotta azt. Ezzel szemben 16 válaszadó csökkentette a befektetéseket ugyanebben a periódusban.

75

33. ábra: A befektetések változásai a vállalkozások mérete szerint az egyes országokban (Bulgária) Az elmúlt három év befektetései (Bulgária) 12 10 8 6 4 2 0

10 8 6 22

3 1

0

Meredeken csökkent

3

2

1

0 Csökkent

2

1

Stabil maradt

0

0

Növekedett

0000 Jelentősen növekedett

Az elmúlt három év befektetései Egyéni

Mikro

Kis

Közép

34. ábra: A befektetések változásai a vállalkozások mérete szerint az egyes országokban (Ciprus) Az elmúlt három év befektetései (Ciprus 40 30 20 10

2210

6

10 32 0

8

31

1

20

0

0000

0 Meredeken csökkent

Csökkent

Stabil maradt

Növekedett

Jelentősen növekedett

Az elmúlt három év befektetései Egyéni

Mikro

Kis

Közép

35. ábra: A befektetések változásai a vállalkozások mérete szerint az egyes országokban (Görögország) Az elmúlt három év bevételeinek változása (Görögország) 50

40

40 30 20 10

6 0000

0

00

0

00

0

4

00

0000

0 Jelentősen csökkent

Csökkent

Stabil maradt

Növekedett

Az elmúlt három évben a bevétel változása Egyéni

76

Mikro

Kis

Közép

Jelentősen növekedett

36. ábra: A befektetések változásai a vállalkozások mérete szerint az egyes országokban (Magyarország) Az elmúlt három év bevételeinek változása (Magyarország) 50

40

40 30 20 10

6 0000

0

00

0

00

0

4

00

0000

0 Jelentősen csökkent

Csökkent

Stabil maradt

Növekedett

Jelentősen növekedett

Az elmúlt három évben a bevétel változása Egyéni

Mikro

Kis

Közép

37. ábra: A befektetések változásai a vállalkozások mérete szerint az egyes országokban (Olaszország) Az elmúlt három év bevételeinek változása (Olaszország) 50

40

40 30 20 10

6 0000

0

00

0

00

0

4

00

0000

0 Jelentősen csökkent

Csökkent

Stabil maradt

Növekedett

Jelentősen növekedett

Az elmúlt három évben a bevétel változása Egyéni

Mikro

Kis

Közép

A munkavállalók számának változását tekintve az elmúlt három évben elmondható, hogy minden országban csökkent a munkavállalók száma. Bulgáriában különösen, itt 37 vállalkozásból 24 csökkentette a munkavállalói számát, 16 esetben nem voltak elbocsátások, 6 esetben pedig növekedett a munkavállalók száma. Cipruson valamint Görögországban is a vállalkozók csökkentették az alkalmazottaik számát. Olaszországban a helyzet más. Vannak vállalkozók, akik csökkentették a munkavállalók számát (16), és 19 olyan válaszadó is, ahol nem változott a száma. 3 esetben nőtt az alkalmazottak száma a krítzis ellenére is. Magyarországon a vállalkozók többsége (29) stabilan tartotta a munkavállalók számát, míg 4 esetben növelték azt, és csak 6 vállalkozás bocsátott el munkavállalókat. A helyzet

77

a 38-as ábrán látható, amely a vállalkozók döntését ábrázolja arról, hogy elbocsát-e munkavállalót a válság hatására. A kérdőív második része arra vonatkozott, hogy milyen stratégiákat alkalmaznak a krízis leküzdésére, melyek azok, amelyeket már bevezettek, amelyeket terveznek bevezetni, vagy amelyiket nem terveznek bevezetni sem a különböző országokban. A javasolt stratégiák az alkalmazottak számának csökkentése (38. Ábra) a termelékenység növelése és a kiadások csökkentése (39. Ábra) a termékkör kiszélesítése (40 ábra) a beszállítók körültekintőbb megválasztása (41. Ábra) a hazai piacok kiaknázása (42. Ábra), új, nemzetközi piacok szerzése (43. Ábra), cégek hálózatának kialakítása (44. Ábra) kutatásfejlesztésbe való befektetés (45. Ábra) a vállalkozás eladása (46. Ábra.) Általánosságban elmondtható, hogy a különböző országok által már bevezetett, vagy megtervezett stratégiák között szerepel a termelékenység növelése és a kiadások csökkentése, a szélesebb termékkör bevezetése, valamint a beszállítók körültekintőbb megválasztása. A vállalkozók a válság hatásai ellenére sem akarják feladni vállalkozásaikat, és nem szeretnének tagjai lenni vállalkozások hálózatának. 38. ábra: A munkavállalók számának csökkentése országok szerint Munkavállalók leépítése 50

43 36

40 30 20

23

19

23 16

5

10

10 4

7

4

5

0

1

0

0 Bulgária

Ciprus

Görögország

Magyarország

Olaszország

Ország Bevezették

Tervezik

Nem tervezik

Serie4

39. ábra: A termelékenység növelése és a kiadások csökkentése országok szerint Termelékenység növelése és a költségek csökkentése

60 50 40 30 20 10 0

49 21

15 11 1

0 Bulgária

7

Ciprus

18 14 18 1

3

Görögország

Magyarország

Ország Bevezették

78

Tervezik

Nem tervezik

19

14

7

Olaszország

40. ábra: A termékkör kiszélesítése országokként Termékkör kibővítése

60 50 40 30 20 10 0

49 35 23

21 13 11 1

Bulgária

5

0 Ciprus

4

10 2

Görögország

12

5

Magyarország

7

Olaszország

Ország Bevezették

Tervezik

Nem tervezik

41. ábra: A beszállítók körültekintőbb megválasztása országonként Beszállítók körültekintőbb megválasztása 46

50 40

42

38

30 17

20 10

4

5

7

3

1

1

3

17

5

6

Magyarország

Olaszország

3

0 Bulgária

Ciprus

Görögország Ország

Bevezették

Tervezik

Nem tervezik

42. ábra: A hazai piacok kiaknázása országok szerint Hazai piac bővítése

50 40 30 20 10 0

45 31

29 9

13

9 0

Bulgária

5

2

Ciprus

5

4

Görögország

6 Magyarország

Ország Bevezették

79

Tervezik

Nem tervezik

19

15 6

Olaszország

43. ábra: Új, nemzetközi piac szerzése országok szerint Nemzetközi piacon való megjelenés

60 50 40 30 20 10 0

48

42

42 24 13

3

2

0

Bulgária

3

2 Ciprus

3

5

5

3

Magyarország

Olaszország

3

Görögország Ország

Bevezették

Tervezik

Nem tervezik

44. ábra: Vállalkozások hálózatának megteremtése országok szerint Hálózatok kifejlesztése

60 50 40 30 20 10 0

49

42

29 2

10 11

10

3

0

Bulgária

1

0

Ciprus

28 9

1

Görögország

Magyarország

3

Olaszország

Ország Bevezették

Tervezik

Nem tervezik

45. ábra: Kutatás-fejlesztésbe való befektetés országonként Kutatás-fejlesztésbe való befektetés

50 40 30 20 10 0

47 32

30

6

11

Bulgária

0

3

1

Ciprus

4

6

Görögország

10

8

Magyarország

Ország Bevezették

80

Tervezik

Nem tervezik

31

4

5

Olaszország

46. ábra: A vállalkozás értékesítése országonként A vállalkozás eladása 46

45

50

43

38

40 30 20 10

11 0

2

0

4

0

0

7 0

0

2

0 Bulgária

Ciprus

Görögország

Magyarország

Olaszország

Ország Bevezették

Tervezik

Nem tervezik

A következőkben azokat a stratégiákat tekintjük át, amelyket a vállakozók hoztak a különböző országokban. Bulgáriát tekintve majdnem minden válaszadó bevezette, vagy tervezte a beszállítók körültekintőbb megválasztását. Más stratégiák voltak még a hazai piacok kiaknázása (29 esetben bevezették, 9 esetben tervezték), a termelékenység növelése és a kiadások csökkentése (23 esetben bevezették, 13 vállalkozó tervezte). A kevésbé bevezetett stratégiai lépések Bulgáriában a vállalkozás eladása, a hálózatok kiépítése, és a külföldi piacok megszerzése szerepelt (3 vállalkozó vezette be, 2 tervezte ennek bevezetését) A ciprusi vállalkozókra jellemző, hogy egyik stratégiai lépést sem vezették be, de tervezték azokat. Minden válaszadó úgy nyilatkozott, hogy tervezik a termelékenység növelését, a kiadások csökkentését, a termékkör növelését és a beszállítók körültekintőbb megválasztását. Szinte senki nem tervezte a külföldi piacok szerzését és a vállalkozások hálózatának létrehozását a válaszadók közül. A görög és a ciprusi vállalkozók hasonló stratégiákat említettek: nagyjából kétharmaduk a beszállítók megválasztását választották inkább, mint a termelékenység növelését és a költségek csökkentését, míg a fele a válaszadóknak a termékkör kiszélesítését tartja megfelelő stratégiának. Mindkét ország esetén elmondható, hogy kevésbé érdekeltek a kutatás és fejlesztésben. Magyarország esetében a többség a stratégiákra a nem tervezi választ adta. Ez arra utal, hogy a vállalkozók többsége nem alkalmazott, vagy tervezett olyan stratégiákat, amelyekről eddig szó volt. Csupán 18 vállalkozó gondolkodik a termelékenység növelésén és a költségek csökkentésén, valamint a termékkör kiszélesítésén,valamint a vállalkozók hálózatának kiépítésén. Olaszországban jellemzően a bevezetett, vagy tervezett stratégiai lépések közé tartozik a termelékenység növelése és a költségcsökkentés (19 esetben bevezették, 14 esetben 81

tervezik), a beszállítók körültekintőbb megválasztása (17 esetben bevezették, 6 esetben tervezik), valamint a hazai piac jobb kiaknázása (15 esetben bevezetve, 6 vállalkozó tervezi). A kevésbé népszerű stratégiák közé tartozik a kutatás-fejlesztésbe való befektetés, melyet 5 válaszadó alkalmaz.

82

12 Az ipari kapcsolatok és a vállalkozás helyzete: a munkavállalók képviselete A munkáltatók és munkavállalók kérdőíve is tartalmazott egy olyan részt, amely azt vizsgálta, melyek a formális és az informális egyeztetési eljárások.

12.1 Formális egyeztetés A különböző országokban a szakszervezetekben való részvételt tekintve munkavállalói részről elmondható, hogy minden válaszadó tagja szakszervezeteknek, két magyar és egy olaszz kivétellel. (47. Ábra) 47. ábra: Szakszervezetekben való részvétel országonként Szakszervezeti tagság országonként 60

50

46

50

49

40

30

30 20 10

0

0

0

4

2

1

0 Bulgária

Ciprus

Görögország

Magyarország

Olaszország

Igen

Ugyanakkor a válaszadók szerint nincs megfelelő kötődés a szakszervezetekhez (48. Ábra) kivéve 2 magyar és 2 olasz munkavállalót. Egy esetben egy magyar munkavállaló kijelentette, hogy minden munkatársa tagja a szakszervezetnek,egy esetben pedig csak a vezetők és az alkalmazottak tagok. Két olasz munkavállaló szerint vannak munkatársaik szakszervezetekben, akik szakmunkások. Az olasz válaszadók egyharmada nem tudja, hogy munkatársaik szakszervezeti tagok-e, a munkakapcsolatukat ez nem zavarja.

83

48. ábra: Munkatársak szakszervezeti tagsága Munkatársak a szakszervezetekben 47

50

42

40 40 30

17

20

12 6

10 0 0

3

0 0

0 0 2 1

4

1 1

0 2

0 Bulgária

Ciprus

Görögország

Mindenki

Kevesen

Senki

Magyarország

Olaszország

Nincs tudomása

A formális képviselet hiányát a munkavállalók is megerősítik a szakszervezetek vállalati jelenlétének függvényében. (49. Ábra) Magyarországon egyetlen vállalkozásban van jelen szakszervezeti képviselet. 49. ábra: A szakszervezetek képviselete a vállalkozásban országonként Szakszervezet jelenléte a vállalkozásban országonként 60 50 40 30 20 10 0

50

46

49 31

0 Bulgária

0

0

Ciprus

4

Görögország

1 Magyarország

0 Olaszország

Igen

Annak elemzése, hogy a munkavállalók a szakszervezetek felé fordulnak, vagy fordulnának-e a következő eredményeket hozta. Bulgáriában (50. Ábra) a legtöbb válaszadó (9-ből 6, amelyből 4 szellemi tevékenységet végző, 2 szakmunkás) szerint azok a problémák, amelyekkel a szakszervezetekhez fordulnak a képzések ügye, míg három válaszadó szerint az innovációval kapcsolatos ügyek, valamint a szerződésekkel és a fizetéssel kapcsolatos ügyek.

84

50. ábra: Azok a problémák, amelyekkel a munkavállalók a szakszervezetek felé fordulnának (Bulgária) Azok az ügyek, amelyekkel a munkavállalók a szakszervezetekhez fordulnának (Bulgária) 5 4 4 3 2 2 2 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 A munka szervezése Képzés Munka- és egészségvédelem Szerződés és fizetés Innováció

0 0 0 0 0 Egyéb

Azok az ügyek, amelyekkel a munkavállalók a szakszervezetekhez fordulnának Manager, vezető

Szellemi foglalkozású

Vezető beosztású

Szakképzett

Betanított

Ciprus és Görögország különleges helyzetben van. Cipruson egyetlen munkavállaló sem válaszolt erre a kérdésre, míg Görögországban azok akik válaszoltak a munkaszervezést válaszolták. A magyar munkavállalók (51. Ábra) kiemeltek több ügyet is, így a munkaszerződéssel kapcsolatos ügyeket, (11 válaszadó, akik közül 3 szellemi foglalkozású, 4 szakmunkás és 4 betanított munkás), továbbá megemlítették a munkahelyi biztonság kérdését (6 esetben), a munkaszervezést (5 esetben.) 51. ábra: Azok a problémák, amelyekkel a munkavállalók a szakszervezetek felé fordulnának (Magyarország) Azok az ügyek, amelyekkel a munkavállalók a szakszervezetekhez fordulnának (Magyarország) 5 4 4 4 3 3 3 3 3 2 2 2 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 A munka szervezése Képzés Munka- és egészségvédelem Szerződés és fizetés Innováció

1 0 0 0 0 Egyéb

Azok az ügyek, amelyekkel a munkavállalók a szakszervezetekhez fordulnának Manager, vezető

Szellemi foglalkozású

Vezető beosztású

Szakképzett

Betanított

Az olaszok kiemelték (9 esetben) a munkaszervezést, valamint a munkaszerződéseket (3 esetben, (52. Ábra)

85

52. ábra: Azok a problémák, amelyekkel a munkavállalók a szakszervezetek felé fordulnának (Olaszország) Azok az ügyek, amelyekkel a munkavállalók a szakszervezetekhez fordulának (Olaszország) 4 3

2

2

2

2

1

1

1

1

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 A munka szervezése Képzés Munka- és egészségvédelem Szerződés és fizetés Innováció

0 0 0 0 0 Egyéb

Azok az ügyek, amelyekkel a munkavállalók a szakszervezetekhez fordulnának Manager, vezető

Szellemi foglalkozású

Vezető beosztású

Szakképzett

Betanított

12.2 Informális egyeztetések Azért, hogy megtudjuk az informális egyeztetések jellemzőit, a munkavállalókat arról kérdeztük, mennyire vannak bevonva a döntéshozatali folyamatokba, a jövőjüket érintő kérdésekbe, és a munkáltatójukkal milyen a kapcsolat. Az adott válaszokból (53. Ábra) kitűnik, hogy a munkavállalók egyik országban sem érzik úgy, hogy a jövőjüket érintő kérdésekbe bevonnák őket. A legtöbb válaszadó (168-ből 132 esetben) ezeket a döntéseket a munkáltatók hozzák meg. Csak egy kis része a munkavállalóknak (19) érezte úgy, hogy bevonják a döntéshozatalba. 53. ábra: Ki dönti el a munkavállalók sorsát A munkavállalók jövőjével kapcsolatos döntések meghozatala 47

50 40

30

29

30

25

20 10

10 1

5 2 3 4 5

1 0 0 1 0

Munkáltató és munkavállalók

Közvetlenül a munkavállalók

0 0 0 0

0 0 0

4 1

0 Munkáltató

Munkáltató és a munkavállaló képviselője

Bulgária

Egyéb

Ciprus

Ezután a munkavállalók arról nyilatkoztak, hogy mennyire vannak bevonva a vállalkozások újraindításában, a szervezeti problémák megoldásában, a fizetések körüli

86

problémák megoldásában, a képzésekkel és a munkahelyi biztonság és egészséggel kapcsolatos ügyekben. (54. Ábra) Minden országban Görögország kivételével a munkavállalók csak tájékoztatást kapnak az őket érintő változásokról, és nincsenek bevonva a munkáltató által hozott döntésekbe. Bulgáriában például 25 esetben választották ezt a munkavállalók, míg 11 esetben állították, hogy a képviselőkkel történt megbeszélés és 10 esetben állították, hogy a vállalkozás megbeszélést szervezett a munkavállalókkal való egyeztetésre. Cipruson 4 válaszadó emelte ki, hogy a munkahely megbeszélést szervez,Görögosrszágban pedig 2 esetben képviselőkkel, míg két esetben megbeszélések alapján történik az egyeztetés. Magyarországon a válaszadók nagyjából fele (21) nem vesz részt az egyeztetésben, míg a válaszadók harmada részt vesz egyeztetéseken. Olaszországban az egyeztetésekbe bevont munkavállalók száma nagyobb, több, mint a válaszadók kétharmada (22) és a döntéshozatalban alacsonyabb a részvételük (31-ből 6 esetben). 54. ábra: A munkavállalók részvételének aránya a stratégiai döntéshozatalokban A munkavállók bevonása a stratégiai kérdésekben országonként 45

50 40 30 20

25

22

21 14

11 10

10

0

0

4

0

0 2 2 0

0

4

2

6

1

0 Bulgária

Ciprus

Nincs bevonva, csak tájékoztatva

Görögország A képviselőkkel konzultálnak

Magyarország

Olaszország

Megbeszéléseket tartanak

Egyéb

A munkavállalók részvételének aránya a szervezeti problémák megoldaásának arányával függ össze (55. Ábra) Erre leginkább azok a munkavállalók válaszoltak, akik kevésbé vannak bevonva a cégeket érintő ügyek meghozatalába. Bulgáriában továbbá, a munkavállalók aránya az őket képviselők aránya szabja meg (32 esetben)

87

55. ábra: A munkavállalók bevonása a szervezeti problémák megoldásába A munkavállalók bevonása a szervezeti kérdésekbe 40 30 30 20

24 20

19

17

14 13

16 11

10 0

0

0

0

1

3

0

0

3

3

1

0 Bulgária

Ciprus

Nincs bevonva, csak tájékoztatva

Görögország A képviselőkkel konzultálnak

Magyarország

Olaszország

Megbeszéléseket tartanak

Egyéb

A fizetési problémák, valamint a pénzügyi juttatások tekintetében (56. Ábra) Ciprus kivételével, ahol a munkavállalók megbeszéléseken vesznek részt (34 esetben) a munkavállalók részvétele igen alacsony. Olaszországban például a válaszadók kétharmada esetén a munkáltató tájékoztatja a fizetéssel kapcsolatos ügyekről, és egy vállalkozás esetén vonják be a munkavállalókat a bevételekkel kapcsolatos ügyekbe. 56. ábra: A munkavállalók bevonása a fizetéssel és pénzügyi hozzájárulásokkal kapcsolatos ügyekbe A munkavállalók bevonása a fizetéssel és juttatásokkal kapcsolatos kérdésekbe 34

40 30 20 10

27

25 9 7

3 0

20

16

15 1

2 1 1 0 0

0 0

0 0 3

1

5

1 4

0 Bulgária

Ciprus

Görögország

Nincs bevonva, csak tájékoztatva Megbeszéléseket tartanak Összesen

Magyarország

Olaszország

A képviselőkkel konzultálnak Egyéb

A munkavállalók részvétele a képzésekben (57. Ábra) és a munkahelyi munkabiztonsági és egészségi kérdésekben (58. Ábra) eltérő a vizsgált országok esetén. Két mikrocsoportra oszthatjuk az öt országot: az egyik csoport esetén a részvételt korlátozott, míg a másik csoport esetén a részvétel megfelelőbb. Az első csoprotba Ciprus és Olaszország tartozik. Ciprusban 41 válaszadó azt a választ adta, hogy nem vesznek részt a döntéshozatalban, de tájékoztatják őket. 37 válaszadó állította ugyanezt a munkahelyi biztonság és egészségügy kérdéséről. Csupán 9 válaszadó vesz részt megbeszéléseken képzésekkel kapcsolatban, 12 válaszadó pedig a munkabiztonsági kérdésekkel kapcsolatban. Olaszországban a válaszadók harmada adta meg a választ a 88

szerint, hogy a képviselet közvetett (4 esetben), vagy közvetlen (4 esetben), vagy egyéb (3 esetben). A második csoportba tartozik Bulgária, Görögország és Magyarország. Bulgáriában 14 esetben vonták be a munkavállalókat a továbbképzésekkel kapcsolatos ügyekbe, a munkahelyi biztonság tekintetében 11 alkalommal, mindkét esetben képviselőkön keresztül. A továbbképzést illetően 4 görög munkavállaló válaszolta, hogy bevonják a döntésekbe (2 esetben közvetetten, 2 edetben közvetlenül). Magyarországon a munkavállalókat közvetlenül bevonják (21 esetben a továbbképzéssel, a munkabiztonsággal kapcsolatban 29 esetben), míg más munkavállalók az egyéb döntéseket jelölték meg . 57. ábra: A munkavállalók továbbképzésekbe való bevonása A munkavállalók bevonása a képzéseket illetően 50

41

40 30

21

20 20

11

14

20 14

9

10

1

0

0 2 2 0

0

5

4 4 3

0

0 Bulgária

Ciprus

Nincs bevonva, csak tájékoztatva

Görögország A képviselőkkel konzultálnak

Magyarország

Olaszország

Megbeszéléseket tartanak

Egyéb

58. ábra: A munkabiztonsággal kapcsolatos döntésekbe való részvétel munkavállalói részről A munkavállalók bevonása munkavédelemmel és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdésekbe országonként 37

40

29

30 21 20

14

17 12

11

7

10 0

0

1 0 2 1

0

10

7 0

1

3

0 Bulgária

Ciprus

Nincs bevonva, csak tájékoztatva

Görögország A képviselőkkel konzultálnak

Magyarország

Olaszország

Megbeszéléseket tartanak

Egyéb

Annak ellenére, hogy a munkavállalók kis arányban vesznek részt a vállalkozások döntéshozatalában, valamint a munkabiztonsággal és egészségbiztosítással kapcsolatos

89

kérdésekben, a munkavállalók többségében pozitívan nyilatkoztak a munkáltatókkal való kapcsolatról. (59. Ábra) Bulgária, Ciprus és Görögország esetén egyetlen válaszadó sem nyilatkozott negatívan a munkáltatóval való kapcsolatról, míg Magyarországon és Olaszországban előfordultak kevésbé pozitív válaszok is (Magyarországon 48 válaszadó közül 12, Olaszországban 31 válaszadó közül 5 esetben), de előfordultak nagyon pozitív vélemények is (Magyarországon 16, Olaszországban 11 esetben.) 59. ábra: A munkavállalók és a munkáltatók kapcsolata a munkavállalók szerint A munkáltatókkal való kapcsolat a munkavállalók szerint országonként

50

39

40

32

30 20 10

16

13

10 1 0

3 1 0 0

0 0

20 12

11

15 5

0

0

0 Bulgária

Ciprus

Görögország

Nagyon együttműködő

90

Magyarország Eléggé együttműködő

Olaszország

13 A gazdasági és pénzügyi válság a munkavállalók szemszögéből A kérdőív egy része azzal foglalkozott, a munkavállalók hogyan értékelik a válság hatásait. Magyarország kivételével minden országban negatívan érintette a vállalkozásokat a válság (60. Ábra) Bulgária kiemelkedő: 39 válaszadó szerint negatív hatással volt a válság, 22 szerint nagyon súlyos hatással. Görögországban a válaszadók megjegyezték, hogy igen negatív hatása volt a válságnak a vállalkozásokra. Cipruson és Olaszországban kevésbé nyilvánvaló a válaság hatása: 39 ciprusi és 22 olasz válaszadó állította, hogy eléggé hatott a vállalkozásukra a válság. Magyarországon más eredmény alakult ki: 7 esetben nagyon, vagy eléggé befolyással volt a vállalkozásra a válság, míg 17 válaszadó szerint kevéssé, 15 válaszadó szerint nem volt hatása a válságnak. 60. ábra: A munkavállalók szerint a válság hatása a vállalkozásokra

A válság hatása a vállalkozásra a munkavállalók szerint, országonként

50

39

40 30 20 10

22

22 17

17 15 9

7 0

2

0

4

0 0 0

3 4

4

5 0

0 Bulgária

Ciprus

Görögország

Magyarország

Olaszország

Nagyon

Amit a munkavállalók állítanak a vállalkozások alkalmazásában lévők számáról (61. Ábra) az elmúlt három évben összefügg a krízis hatásaival. A legtöbb magyar válaszadó esetén a munkavállalók száma ugyanaz maradt, míg 8 esetben növekedett. Cipruson és Olaszországban negatív trend volt megfigyelhető, 39 ciprusi válaszadó, 31 olasz válaszadó szerint csökkent a munkavállalók száma az elmúlt 3 évben, Görögországban 3 válaszadó szintén erről számolt be Bulgáriában 21 esetben volt ez megfigyelhető, míg 23 esetben nem történt változás.

91

61. ábra: A munkavállalók számának változása az elmúlt 3 évben Munkavállalók száma az elmúlt három évben országonként 50 39

40

31

30

23

10

18

15

20 6

10 2 0

0

1 0

3

7 0 1 0 0

0

6

10 2

2

1 0

0 Bulgária

Ciprus

Görögország

Jelentősen csökkent

Csökkent

92

Magyarország Stabil maradt

Olaszország

14 Befejezés Mivel ez pilot kutatás volt, az első, amely a résztvevő országok helyzetét mutatja be, fontos kiemelni azokat a kritikus pontokat, amelyeket további elemzést igényelnek helyi, nemzeti és nemzetközi szinten: Képviselet : a kutatásban részt vevő vállalkozók részvétele a képviselői szervezetekben igen csekély, Olaszország (41-ből 39 vállalkozás) és Magyarország (51-ből 33) kivételével, bár Magyarország esetében a résztvevő vállalkozások negatívan nyilatkoztak a szervezetekről. Figyelmet érdemel a vállalkozók szerint fontosnak ítélt intézkedések, amelyeket a képviseleti szervektől várnak el. Ezek a következők: más intézményekkel való egyezségeken keresztüli érdekképviselet, a bankokkal való kapcsolatok elősegítése, és a vállalatokat tömörítő hálózatok létrehozása (magyar válallkozók javaslata). Formális egyeztetések: a kutatás bizonyította mind a vállalkozók, mind a munkavállalók számára, hogy mennyire nehéz a szakszervezetekhez való kapcsolódás és mennyire hiányoznak a szakszervezetek a vállalkozásokból. Mindemellett a munkavállalók láthatják a szakszervezetek hatásait a munkakörülményeikre. Bulgáriában oktatást és innovációt, míg Cipruson, Magyarországon és Olaszországban munkaszervezést remélnek tőlük. Magyarországon továbbá fontosnak tartják a fizetés, valamint az egészség- és munkavédelmi problémákkal kapcsolatos közbenjárást, míg Olaszországban a fizetéssekkel kapcsolatos ügyeket. Informális egyeztetések: Az adatokból megállapítható, hogy a munkavállalók nem vállalnak aktív szerepet a vállalatok döntéseiben. Ez a munkáltatók és a munkavállalók kijelentéseiből látható. Pontosabban fogalmazva, a munkavállalók úgy érezték, nincs beleszólásuk az őket közvetlenül érintő ügyekbe, még akkor sem, ha konzultálnak velük a munkaszervezéssel, egészség- és munkavédelmi ügyekben. A vállalkozók jelezték, hogyan vonják be a munkavállalókat az egyeztetésekbe, tárgyalásokon keresztül és közvetett módon (a munkavállalók képviselőivel történő konzultáción keresztül). Magyarországon több közvetlen módja is van a munkavállalók bevonásának, míg Bulgáriában inkább a közvetett mód jellemző, egyes esetekben pedig mindkettő. Ezekből az eredményekből érdemes lenne még egy kutatást elvégezni kvalitatív módszereket és eszközöket használva, hogy kiértékeljük az informális egyeztetések hatékonyságát és hatását a munka minőségére,a produktivitásra és az árbevételre. Gazdasági válság: a munkáltatók és a munkavállalók kielemezték, hogy milyen hatással volt a gazdasági válság a vállalkozásra. Az eredmények azt mutatták, hogy súlyosan, vagy nagyon súlyosan érintették a vállalkozásokat, Magyarország kivételével, ahol mind a munkáltatók, mind a munkavállalók úgy nyilatkoztak, hogy nem érezték meg nagyon a válság hatását. A felmérésben részt vevő munkavállalók rövidtávú megoldásokat keresnek a válság megoldására, leginkább a költségek lefaragásával a termelést kívánják racionalizálni,

93

kiterjesztik a termékek körét, valamint meggondoltabban választják meg a beszállítóikat. Magyarország ezzel szemben hosszú távú megoldásokat keres, így hálózatok kialakítását, kutatásba és innovációba való befektetést. Ez a módszer az, ami időszerű azon vállalkozások számára, amelyek szembeszállnak és kezelik a jövő kihívásait.

94