Windows alapismeretek

8/1

Windows 98 alapismeretek

Windows alapismeretek A rendszer indulása

Beviteli eszközök

A számítógép bekapcsolása és a rendszer elindulása után megjelenik a Windows képernyője, rajta bal oldalon az ikonokkal, alul a tálcával. Ha a Start gombra kattintunk, akkor megnyílik a Start menü. Az ábrán látható még egy megnyitott ablak. Ehhez kattintsunk kettőt a Sajátgép ikonra (az asztal bal felső sarkában található). Erre az ábrán látható ablakhoz hasonló fog megnyílni. Azért csak hasonló, mert a mappák ablakában a megjelenítést lehet módosítani, és ez egy beállított, rendezett megjelenítést mutat. A mappát bezárni – és általában minden ablakot – az [Alt]+[F4]-gyel lehet, vagy a mappa jobb felső sarkában lévő x gombra kattintással.

Amióta megjelentek a grafikus felhasználói felületek, azóta kezdett bevonulni a köztudatba, hogy ezeken szinte csak az egérrel lehet dolgozni. Mivel már eléggé elterjedtek ezek a grafikus felületen működő programok, a felhasználók kezdenek egyre jobban rájönni arra, hogy igazán gyorsan dolgozni akkor lehet, ha megfelelően optimalizáljuk az egér és a billentyűzet használatát. Értem ezalatt, hogy amikor könnyebb valamit a billentyűzetről elérni, akkor felesleges az egér után kapkodni, viszont amikor amúgy is az egéren van a kezünk, akkor jobb azt használni, mint a billentyűkombinációkon gondolkodni. Vannak olyan esetek is, amikor a két eszköz kombinációja a legcélravezetőbb. Ilyen lehet például, amikor egy mappában lévő képeket akarunk megnézni, sorban, egymás után. Ilyenkor a jobb kezünkben lévő egérrel duplán kattintunk a kiválasztott kép nevén, mire az megjelenik. Miután megnéztük, csak a bal kezünket használva megnyomjuk az [Alt]+[F4]-et, és az ablak bezárul. Ha megnézzük a Windows Súgót, akkor ott csak a fontosabb billentyűparancsokat találjuk meg. Általánosságban elmondható, hogy például a mappákban lévő menük legördítéséhez a menünévben látható aláhúzott betűt kell lenyomni az [Alt] lenyomva tartása mellett. Tehát például a Fájl menü az [Alt]+[F] lenyomásával gördíthető le. Utána menüpontot szintén az aláhúzott betű lenyomásával választhatunk, de ilyenkor már nem kell nyomni az [Alt]-ot. Így például a Fájl menü Bezárás menüpontját az [Alt]+[F] és [B] lenyomásával választhatjuk ki. A használat előnye ott van, hogy nem kell a legördülő menü legördülését megvárni, végigolvasni annak pontjait, amikor úgyis tudjuk, hogy mit akarunk kiválasztani.

1. ábra.

A rendszer leállítása Már a DOS-os programokban, a Windows 3.1-ben is megszokhattuk, hogy nem lehet csak úgy kikapcsolni a számítógépet amikor a kedvünk tartja, mert akkor a program vagy a rendszer által nyitva tartott fontos állományok, adatfájlok, ideiglenes állományok nem kerülnek szabályosan lezárásra, és abból később bonyodalmak származhatnak. Ez lehet konkrétan adatvesztés, de lehet hogy csak a merevlemezen a fájlnyilvántartásban (FAT) lesznek ellentmondások. Itt a Windowsban a Start menü Leállítás... menüpontját kell kiválasztani. Ekkor a rendszer elsötétíti egy kicsit a képernyőt, és megjelenít egy párbeszédablakot, melyben megadhatjuk a távozásunk módját. Természetesen ez nem „egyirányú utca”, így a Mégse gombbal vissza is léphetünk, és folytathatjuk a munkánkat, semmi kár nem ér bennünket. Ha nem leállítani akarjuk a számítógépet, hanem újraindítani, akkor kattintsunk az ~ Újraindítás nevű rádiógombra, majd az OK parancsgombra.

2. ábra. Móricz Attila, 2006. október.

3. ábra. Az egérmutató mindig a formájával mutatja, hogy az adott pontban milyen funkciót tud vagy nem tud elvégezni. Az egérmutató a különböző formáit a mozgatása közben, a képernyő különböző pontjain veszi fel. Mozgassuk végig az egeret lassan a képernyőn, és figyeljük meg, hogy mikor, milyen formát vesz fel. Nyissunk meg egy mappát is, közelítsünk az ablak szélei, sarkai felé lassan az egérmutatóval!

4. ábra. Nyúl, Általános Iskola, Informatika

8/2

Windows 98 alapismeretek Rámutatás az egérmutatóval: Az egérmutatót mozgassuk egy tetszőleges helyre, például egy ikon fölé, állítsuk meg, várjunk 1-2 másodpercet, és a megjelenő feliratban olvashatjuk, hogy az mire szolgál (lásd az 1. ábrán). A felirat neve buboréksúgó. Egy kattintás a bal egérgombbal: Attól függ, hogy mi történik, hogy hová kattintunk. Nézzük a kínálatot! 9 Ha egy ikon, vagy egy fájl, vagy egy mappa neve felett áll az egérmutató, akkor kijelöli azt, színes inverz, általában kék lesz. Ekkor például az adott fájl vagy mappa az [Enter] leütésével megnyitható. 9 Ha olyan helyen kattintunk, ahol nincs semmi, akkor megszünteti az előbb végzett kijelölést. 9 Ha a tálca egyik széles gombjára kattintunk, akkor átvált az illető programra vagy mappára. Ha annak rejtett volt az ablaka, akkor megjeleníti azt. (Az 1. ábrán 4 db ilyen gombot találunk. Például a 4. a Sajátgép feliratú gomb.) 9 Ha egy program vagy mappa ablakára, illetve azon belül kattintunk egyet, akkor kijelöli azt az ablakot, és előtérbe helyezi. Ilyenkor vigyázzunk, mert a program ablakán belül kattinthatunk olyan helyre, ahol valamilyen funkciót kiválasztunk, pedig nem is azt akartuk! 9 Ha a Start gombra kattintunk, akkor megnyitja a Start menüt. Ha ezután rámutatunk azokra a menüpontokra, ahol látunk egy oldalra mutató háromszöget (8), akkor azokat az almenüket ki tudjuk nyitni.

Egy kattintás a jobb egérgombbal: A jobb egérkattintás a helyi menü megjelenítését szolgálja. Ez mindig a kattintás pontjában érvényes legfontosabb parancsokat tartalmazza. A megjelenített menüt például az [Esc] billentyűvel csukhatjuk be, vagy az egér bal gombjával egy semleges helyen kattintunk. ™ A 104 gombos billentyűzeteken megtalálható a jobb oldalon az alsó sorban egy „helyi menü” (Ñ) billentyű. Ez a kijelölésnek megfelelő helyi menüt jeleníti meg. A [Shift]+[F10] hatása azonos. 6. ábra. Ha a Windows asztalon kattintunk a jobb egérgombbal, akkor egy ehhez hasonló helyi menü jelenik meg. A menüpontokra rámutatva a kék kijelölősáv mozog fel és le. Ha ilyenkor kattintunk, akkor kiválaszthatjuk az egyik parancsot . Dupla kattintás a bal gombbal: A dupla kattintás azt jelenti, miután rámutattunk egy pontra (például egy ikonra), az egérmutató elmozdítása nélkül kettőt kattintunk a bal gombbal viszonylag gyorsan. Ezzel megnyithatunk egy mappát vagy fájlt, illetve programot indíthatunk el. ™ Ha lassan kattintunk kettőt, akkor az két külön kattintásnak minősül. Ezzel a fájl átnevezését váltjuk ki, tehát az ikon neve szerkeszthetővé válik. Ilyenkor kattintsunk egyet mellé (semleges területre), így a funkcióból kilépve ismét próbálkozhatunk. ™ Ha egy eszköztár gombjára kattintunk kettőt, akkor azt a műveletet kétszer fogja végrehajtani (ha lehetséges). Az alábbi ábra mutat egy eszköztárat.

7. ábra.

5. ábra. 9 Ha a Start gomb melletti eszköztár egyik gombjára kattintunk, akkor azonnal elindítja a kiválasztott programot. Az első gomb speciális, nem programot indít el, hanem minden ablakot elrejt. (Lásd az 5. ábrán.) 9 Semleges hely: Kijelölések megszüntetésére és menük elrejtésére használható, ha a képernyőn olyan helyen kattintunk a bal gombbal, ahol ez a kattintás semmilyen műveletet nem vált ki. Ilyen például a Windows képernyőt betöltő asztal tetszőleges üres pontja, az alul található tálca üres területe, bármely ablak címsora stb. (Az 5. ábrán például az asztal fehér területe vagy az alsó szürke üres tálca sávja ilyen hely.)

Móricz Attila, 2006. október.

Az ábrán felül látjuk a címsort, benne a mappa nevével és ikonjával. Alatta helyezkedik el a menüsor, és a 3. sorban pedig az eszköztár. Az eszköztár gombjait kis képek jelzik. Mutassunk rá egy-egy ikonra, és várjuk meg, amíg megjelenik a buboréksúgó. Olvassuk el mindet, így felfedezhetjük a program szolgáltatásait. A jobb gombbal történő dupla kattintás nincs értelmezve. Húzás az egérrel: Ennél a műveletnél mutassunk egy ikonra, nyomjuk le a bal egérgombot, húzzuk el az egérmutatót és amit vonszol magával, majd a kívánt helyen engedjük fel a bal egérgombot. A gomb elengedésével a húzás véget ér. Tipp. A húzás műveletnél ne engedjük fel az egérgombot addig, amíg nem értük el a célunkat. Ha a műveletet nem tudjuk befejezni valamiért, akkor nyomjuk meg az [Esc] billentyűt, és utána elengedhetjük a bal gombot. Ilyenkor megszakad a művelet, és nem történik semmi. Nyúl, Általános Iskola, Informatika

Windows 98 alapismeretek

Az ablakok részei Az ablakok részeinek áttekintéséhez nyissuk meg a Sajátgép mappát. Ehhez kattintsunk kettőt a Sajátgép feliratú ikonra az asztal bal felső sarkában.

8. ábra. Keretvonal: Az a határvonal, amelyen belül egy program dolgozhat. Ha az ablak normál méretű, csak akkor van keretvonala. A teljes méretűre nyitott ablak esetén nincs, mert ekkor a teljes asztal területét uralhatja. Ha a keretvonalra állunk az egérrel, akkor az ismertetett egérmutató-formákat veheti fel, amellyel azt jelzi nekünk, hogy mely irányokba lehet az ablak méretét megváltoztatni. Címsorikon: Az ablak ikonképének kicsinyített változata. Ez egyben az ablak vezérlőmenüjének gombja is. Ezt a menüt legördíteni egy kattintással lehet, vagy a billentyűzetről az [Alt]+[Szóköz]-zel. Ebben a menüben találjuk az ablakra vonatkozó műveletek menüpontjait. Módosíthatjuk az ablak méretét, helyzetét, állapotát. A menüpontok neveiben lévő aláhúzott betűket jegyezzük meg, mert hatékonyan használhatók. A mappa vagy program neve, esetleg a kezelt dokumentum nevével kiegészítve: Mappáknál általában a mappa neve olvasható a címsorban. A fenti ábrán a „Sajátgép” szót látjuk itt. Méretváltoztató gombok: Az ablak jobb felső sarkában található három gomb, amelyekre egyet kell csak kattintani a kívánt hatás érdekében. A funkciók azonosak a vezérlőmenüben található parancsokkal. Vegyük észre, hogy a parancsok nevei előtti kis ikonok azonosak az ablak jobb felső sarkában lévőkkel! 0 Kis méret nyomógomb, amellyel az ablak ideiglenesen elrejtésre kerül, de a neve továbbra is a tálcán marad, ahonnan egy gombnyomással újra az előző méretére nyitható. 1 Teljes méret nyomógomb, amellyel az ablak teljes asztal-méretűre nyitható. A tálcát ilyenkor sem takarhatja el, így könnyen átkapcsolhatunk más alkalmazásokra is. 2 Előző méret nyomógomb, amely az előző gomb helyén jelenik meg, hogy azt a teljes méretről vissza lehessen állítani az előzőleg használt méretre. r Bezárás nyomógomb, amelyre szintén egyet kattintva az ablak bezárható, mire a neve is eltűnik a tálcáról. [Alt]+[F4]. Tipp: A programablakokat és a párbeszédablakokat úgy tudjuk megkülönböztetni egymástól, hogy megnézzük a jobb felső sarokban lévő gombjaikat. Kattintsunk kettőt az órára, és a megjelenő párbeszédablaknak a jobb felső sarokban csak két gombja lesz (?, X), tehát ez nem programablak. Móricz Attila, 2006. október.

8/3 Menüsor: A mappa saját menüi, amelyekben módosíthatók a mappa és a kijelölt ikonok tulajdonságai, rendezettsége, megjelenése. A menüpontok általános mappák esetén azonosak, de sok speciális mappa van, így mindig tájékozódjunk, hogy ott éppen mi található. A Fájl menü tartalma és a menüpontok hatásai mindig attól függnek, hogy van-e kijelölt ikon a mappában, és mennyi, egy vagy több.

9. ábra. ™ A programok minden esetben rendelkeznek menüsorral. A mappák megjelenítését az Intéző program végzi, így más programok menüsora a mappák menüsorához hasonló. A menü legördítéséről a „Beviteli eszközök” fejezetben már volt szó. ™ A menüsor (Fájl, Szerkesztés, ... Súgó) sávra az [Alt] vagy az [F10] megnyomásával léphetünk fel, majd [Ö] és [Õ] lenyomásával választhatunk egyet. Ezt követően a [Ø] megnyomásával gördíthetjük le azt. Tovább lépegethetünk a kurzormozgató billentyűkkel fel és le, de akár oldalra is, és az [Enter]-rel választhatjuk ki a kívánt parancsot. ™ Ha a menüpont neve után látunk 3 pontot (...), akkor válasszuk ki nyugodtan, mert egy párbeszédablak fog megjelenni, amelyből akár a Mégse parancsgombbal kiléphetünk, így nem módosítunk semmit, tehát nincs mitől félnünk. A fent leírt módszerek mindegyikével próbáljuk meg a 9. ábrán látható Súgó menüt legördíteni, és a Névjegy parancsot kiválasztani. Például: [Alt]+[S], majd [N], vagy másképpen: [Alt], utána [S], [Ø], [Enter]. Eszköztár: A Nézet menü Eszköztárak almenü egyik menüpontját kiválasztva, azelőtt megjelenik egy pipajel (b), amely a bekapcsolt állapotát jelzi. Ha ismét kiválasztjuk, akkor fogjuk kikapcsolni, vagyis elrejteni. Az eszköztár gombjai általános mappák esetében azonosak. Az aktuális mappa tulajdonságaitól függőn néha újabb gombok jelenhetnek meg rajta. A gombokra mindig csak egyet kell kattintani. Ha csak rámutatunk az egérmutatóval, akkor egy-két másodperc után megjelenik azok buboréksúgója, amely egy-két szavas információt ad a gomb funkciójáról. Jellemzően a menüpontok funkcióit érhetjük el innen.

10. ábra. Az eszköztár gombjaihoz rendelt parancsok minden esetben megtalálhatók a menükben is. Így azonban könnyebb azokat elérni, ezért kedveljük az eszköztár gombjait. Nyúl, Általános Iskola, Informatika

8/4

Windows 98 alapismeretek Állapotsor: A Nézet menü Állapotsor menüpontját kiválasztva, azelőtt megjelenik egy pipajel (b), amely a bekapcsolt állapotát jelzi. Ha ismét kiválasztjuk, akkor fogjuk kikapcsolni, azaz elrejteni az állapotsort.

11. ábra Az állapotsorban nyugalmi helyzetben három adatterületen olvashatunk információkat. (1) A mappában lévő fájlok száma, (2) azok összmérete és zárójelben a lemezen lévő szabad hely mérete, és az utolsó részen (3) mindig a fájlok helyének megnevezése olvasható. Ez lehet Sajátgép, Internet zóna vagy Helyi intranet zóna. Ha egy vagy több ikont kijelölünk a mappában, akkor az arra vonatkozó adatok jelennek meg. Ha a kijelölés mappát is tartalmaz, akkor a kapott méret-érték nem tartalmazza a mappában lévő fájlok méretét. Tipp. Ha csak egyszer nyomjuk le az [Alt] billentyűt, akkor a menüsorba lépünk, és jobbra, balra a menüneveken lépkedve az állapotsorban azok leírása olvasható. Ha valamelyik menüt legördítjük ( Ø ), akkor az aktuálisan kijelölt menüpont leírása jelenik meg. Az állapotsorban mindig találunk valami hasznos információt, így azt mindig figyeljük, olvassuk! Görgetősáv: Ha a mappa ablakát olyan (kis-) méretűre alakítjuk át, hogy a megadott megjelenési forma mellett nem lehet minden ikont (fájlt, mappát) megjeleníteni, akkor megjelenik egy vízszintes és/vagy egy függőleges görgetősáv. Ennek nyíl gombjaira kattintva változtathatjuk a lista látható elemeit. Az új Windowsos alkalmazások, rendszerelemek görgetősávján a helyzetjelző téglalap a görgetősáv hosszához képest arányosan mutatja, hogy a teljes területnek mekkora hányada látszik az ablakban. Ha csak egy picit kellene megnövelni az ablak méretét, hogy kiférjen az összes ikon feliratostul, akkor ez a téglalap majdnem teljes görgetősáv-hosszúságú. Próbáljunk a sáv és a gombok különböző pontjaira kattintani, a téglalapot elhúzni, és nézzük meg a hatását!

12. ábra. Az ábrán a görgetősáv helyzetjelző téglalapja azt mutatja a méretével, hogy mekkora rész látszódik jelenleg az ablakban a teljes tartalomból. A függőleges görgetősávot nézve láthatjuk, hogy csak a listaelemek kb. fele jelent meg. Ha az ablakot lefelé átméretezzük a duplájára, akkor minden fájlnév látható lesz a mappában. Vízszintesen szintén szét kellene húznunk az ablakot, hogy mindent lássunk. Móricz Attila, 2006. október.

Oszlopfejléc gombok: Jelenítsük meg a mappát részletes nézetben a Nézet menü Részletek parancsának kiválasztásával. Most a fájlok és mappák tulajdonságai több oszlopban láthatók. Az oszlopok fejléceiben lévő gombok feliratai tájékoztatnak bennünket az illető tulajdonság megnevezéséről.  Kattintsunk a Módosítva gombra, ahogyan az 12. ábrán is láthatjuk, és akkor a mappa tartalma az illető tulajdonság szerint kerül rendezésre (például méret szerint növekvő sorrendben). Ha ellenkező irányban kérjük a rendezettséget, akkor kattintsunk rá még egyet.  Ha a kis határoló vonalakra mutatunk az egérmutatóval, akkor az egérmutató megváltozik. Ezt a helyet mutatja az előző ábra 2. egérmutatója. Kattintsunk ide, és húzzuk el a határokat, így biztosítva szélesebb mezőt az esetleg túl hosszú névnek. (Határoló vonal: Az oszlopfejlécek gombjai közötti vonal, amelyre mutatva az egérmutató alakja megváltozik.)  Ha egy oszlopfejléc gombját megfogjuk az egérrel és elhúzzuk oldalra, akkor átrendezhetjük a megjelenítést. Ezt mutatja az előző ábra 3. egérmutatója.

A párbeszédablakok felépítése A rendszer a párbeszédablakokon keresztül folytatja le velünk a kommunikáció nagy részét, ezért fontos, hogy ismerjük azok kezelését. Az ismertetéshez nyomjuk meg a [Ctrl]+[Esc] billentyűkombinációt vagy a [á] billentyűt, mire kinyílik a Start menü. Válasszuk ki a Futtatás... menüpontot, és nézzük meg a párbeszédablakot (lásd az ábrán is).

13. ábra 1. A párbeszédablak tartalmaz egy kis grafikát, ami a Windowsban sok helyen jellemző. Találunk benne egy üzenetet is, amely a teendőinket írja le két sorban. A „Megnyitás” címke mellett láthatunk legördülő listával kombinált szerkesztőmezőt. Itt beírhatunk – például egy programnevet –, vagy választhatunk egy régebbi beírást. Tulajdonképpen a lista tartalmát magunk készítjük el az idők folyamán. Találunk még egy OK és Mégse parancsgombot is, amelyek az [Enter] és az [Esc] billentyűk megszemélyesítői. A Tallózás… gomb egyik jellegzetessége, hogy a szó után láthatunk három pontot. Ez – mint a menüpontoknál is – azt jelenti, hogy utána minden esetben párbeszédablak fog következni, így nyugodtan megnyomhatjuk, mert végleges, visszavonhatatlan dolog nem történik. A megjelenő párbeszédablakból az [Esc] billentyűvel mindig visszaléphetünk anélkül, hogy bármit módosítottunk volna. Ezért ne féljünk rákattintani, mert jóvátehetetlen dolgot nem teszünk, tehát a próbálkozásunknak semmilyen következménye nem lesz. Nyúl, Általános Iskola, Informatika

8/5

Windows 98 alapismeretek Ha megnyomjuk a Tallózás… gombot, akkor kapunk egy tallózó típusú párbeszédablakot, amely nagyon sok helyen elő fog fordulni a rendszerben, így használatának elsajátítása elengedhetetlenül fontos. Az ablakban lévő eszközök segítségével ki kell választanunk egy fájlt, amelynek neve meg fog jelenni a Fájlnév melletti szerkesztőmezőben. Ezt beírhatjuk magunk is, akár a teljes elérési úttal együtt, de egy névnek legalább szerepelni kell a mezőben. Fontos! Fájlok mentése, megnyitása és bármilyen fájlművelet esetén mindig egy ilyen párbeszédablak fog megjelenni. Az OK gomb szerepét egy Mentés, Megnyitás vagy más feliratú gomb tölti be, de az ablak felépítése és használata ugyanolyan lesz mindig. Így ha egyszer megismerjük, akkor utána minden ilyen párbeszédablakot tudunk majd kezelni.

Fontos! A párbeszédablakokat arról lehet megismerni, hogy a jobb felső sarokban egy „?” és egy „X” gomb található, míg a programablakokban „0 2 1” gombok találhatók. A programoknak szinte mindig van egy gombja a tálcán (lent a képernyő alsó részén), míg a párbeszédablakoknak soha nincsen. A párbeszédablakokon keresztül a Windowsban mindig valamit beállítunk, vagy megadunk egy adatot, amelyet utána fel fog a Windows használni. A tallózó párbeszédablakban például megadunk vagy kiválasztunk egy fájlt, ami valahol található a fájlrendszeren belül. Ezt a fájl szeretnénk megnyitni, azért adjuk meg. Ha viszont a Paint programban akarjuk elmenteni a rajzunkat, akkor előbb kiválasztjuk a mentés helyét egy ugyanilyen tallózó párbeszédablakban, majd mi írjuk be a fájl nevét, és a Mentés gombbal mentjük el a fájlt.

A párbeszédablakban a [Tab] billentyűvel lehet a kijelölést áthelyezni egy másik elemre, illetve a [Shift]+[Tab]-bal tudunk visszafelé lépkedni. Az éppen szerkeszthető, módosítható elemet ezzel kijelölhetjük, és módosíthatjuk az értékét.

~ 15. ábra

14. ábra Egérrel előbb járjuk végig az ikonokat, mutassunk rájuk, és Asztal megjelenítése várjuk meg a buboréksúgókat. Az gomb ezekben a párbeszédablakokban az asztal „mappa” tartalmát mutatja meg, de a rendszerikonok (Sajátgép, Lomtár stb.) itt nem jelennek meg. Erre kattintva azonnal az asztalra jutunk, ahonnan például a Dokumentumok mappa és annak további almappái gyorsan elérhetők lesznek. létrehozhatunk egy A mellette lévő gombra kattintva új mappát. Ekkor megjelenik egy „új mappa” felirat kijelölve, és a kurzor ott villog mellette. Ilyenkor kezdjük el beírni az új nevet, és a kijelölést az első billentyű leütésével ki is töröljük. A Windowsban ez az alapértelmezés. A beírás végén nyomjuk meg az [Enter] billentyűt. Ha elhibáztuk a beírást az [F2] megnyomása után módosíthatjuk a nevet, majd ismét az [Enter] lenyomásával fejezzük be a szerkesztést. Kattintsunk egy mappa nevére duplán, és ezzel léphe„Egy szinttel feljebb” gombtünk bele. Az eszköztár jával léphetünk vissza egy szintet a könyvtárfán. A mappában látható fájlok körét szűkíti a „Fájltípus” nevű legördülő lista, amelynek a jobb szélén látható „6” gombjára kell kattintani, és akkor tudjuk azt legördíteni. A megjelenő listából az egérrel kattintva választhatunk ki egy tételt. Például a „Minden fájl *.*” elemet választva minden fájlt meg fogunk jeleníteni. Ha csak a „Programok” tételt jelöljük ki, akkor csak a futtatható programfájlokat mutatja meg a párbeszédablak, így könnyebben meg tudjuk találni azt, amit keresünk. Móricz Attila, 2006. október.

Nézzük most az ábrán „A Windows leállítása” párbeszédablakot. Ebben három tétel közül választhatunk a rádiógombok segítségével. A három elem közül csak egyet választhatunk ki, és mindig annak a címkéje előtt jelenik meg a pont, amelyik nevére kattintottunk. A billentyűzetről a [felés le kurzormozgató billentyűkkel választhatunk. Ha ki kell választanunk az Újraindítás rádiógombot, akkor az azt jelenti, hogy kattintsunk az „Újraindítás” nevű címkére vagy az előtte lévő € jelre, ami átvált ~-re.

16. ábra A Paint programban szintén találhatunk ilyen rádiógombokat, ahol más beállításokat végezhetünk el. Választhatunk a háromféle „Egység” közül. Ehhez indítsuk el a programot a Start menüből, majd nyomjuk meg a [Ctrl]+[E]-t. Ekkor megjelenik az Attribútumok párbeszédablak. Ugyanitt találunk két szövegmezőt (számmező, szerkesztőmező néven is nevezhetjük), amelyekbe a rajzlap méreteit írhatjuk be. Mint általában minden elem előtt, itt is a mező előtt olvashatjuk a címkéjét, és ebből tudjuk, hogy mit kell beírnunk. Nyúl, Általános Iskola, Informatika

8/6

Windows 98 alapismeretek A párbeszédablakok további fontos eleme a kapcsolómező, amelyre sajnos a Paint programban nem találunk példát, ezért indítsuk el a Start menü / Kellékekből a WordPad programot.

17. ábra Válasszuk ki a Formátum / Betűtípus parancsot. Ebben a párbeszédablakban eldönthetjük, hogy a formázásnál a Hatások közül kérjük-e az ; Áthúzás jellemzőt vagy sem. Ha bejelöljük egy kattintással a kapcsolómezőt (;), akkor kérjük, ha nem, akkor nem kérjük. Minden kapcsolómező önállóan működik, míg a rádiógombok közül egy csoporton belül csak egyet választhatunk ki. Ebben a Betűtípus párbeszédablakban a Szín kiválasztására szolgáló legördülő lista is a rádiógombokhoz hasonlóan működik, mert csak egyet tudunk kiválasztani, de egyet kötelező. Vegyük észre, hogy ha a legördülő listának sok eleme van, akkor annál is megjelenik a görgetősáv, amelynek segítségével elérhetők az éppen nem látható elemek. Hasznos szolgáltatás látható a Minta nevű keretben. Az itteni mintakép a kiválasztott betűtípussal és jellemzőkkel előre megformázott szöveget mutatja meg, így a minta a segítségünkre lesz a válogatás során. Ebben a programban csak a fenti ábrán is látható alapbetűk láthatók, más szöveg nem jeleníthető meg. A Microsoft Word programban mintaként vagy a betűtípus nevét jeleníti meg, vagy azt a szót, szövegrészletet mutatja be, amelyiket előtte beírtuk a szövegszerkesztőbe és kijelöltük. Ha a szöveg túl hosszú lenne, akkor csak egy részlete jelenik meg a mintaként. Bizonyos helyeken olyan szövegmezők jelennek meg, amelyeket legördülő listával kombinálnak. Ilyen például a Futtatás ablakban lévő Megnyitás mező. Írhatunk bele, mint egy szövegmezőbe szokás, de a mező végén látható nyíl (u) jelzi, hogy ez egy legördülő listaként is működik. A fenti Betűtípus párbeszédablakban egy listakerettel kombinált szövegmezőt láthatunk, ahol a betűtípusok listájából választhatunk egyet, amelynek neve megjelenik a szövegmezőben. Ha a szövegmezőbe kezdünk beírni valamit, akkor a listában azt a tételt jelöli ki, amelyik a beírt karaktersorozattal kezdődik. Ezért a beírás esetén figyeljük, hogy elértük-e már a kiválasztandó elemet. Az Attribútumok párbeszédablakban (16. ábra) az Áttetszőség területen található elemek jelenleg nem választhatók ki, mert azok a beállítások valamely más beállítással kapcsolatban állnak, és az aktuális helyzetben nincsenek értelmezve. Ha a helyzet úgy hozza, hogy ezek a jellemzők is kaphatnának értéket, akkor kiválasztható módon fognak megjelenni. Ebben az állapotában hiába kattintunk rá a szürke elemekre, nem tudjuk módosítani az értéküket. Móricz Attila, 2006. október.

Új mappák és fájlok létrehozása A számítógépen található fájlokat meghajtókon helyezzük el. A meghajtók gyökérkönyvtárában elhelyezhetnénk a fájlokat, de valószínűleg soha nem találnánk meg semmit. Ezért lehetőségünk van mappák (DOS-ban könyvtárak) létrehozására, amelyeken belül már rendezetten tárolhatjuk a fájljainkat. Ha ennél is több fájlunk van, akkor a mappákon belül a fájlok mellett újabb mappákat helyezhetünk el tetszőleges mélységben. Feleslegesen sok mappát azért ne hozzunk létre, mert elveszünk bennünk.

18. ábra Új mappa létrehozásához kattintsunk például a Windows asztalon (az üres képernyő egy üres pontján) a jobb egérgombbal, és a megjelenő helyi menüben mutassunk rá az Új menüpontra. Ekkor megjelenik egy almenü, mi pedig vezessük az egérmutatót először oldalra, a menü felé, utána pedig felfelé a Mappa szó felé. Ha ezt elértük, akkor kattintsunk a menüpontra. A menü eltűnik, és megjelenik egy ikon, amelynek a neve szerkeszthető lesz, és a rendszer arra vár, hogy begépeljünk egy új nevet. Az éppen kijelölt „új mappa” feliratot az első betű lenyomásakor a rendszer kitörli, így ezt nekünk nem kell külön kitörölni. A mappáknak mindig adjunk értelmes neveket, amelyből kiderül, hogy az mit tartalmaz, milyen fájlokat helyezünk el benne. Az iskolában a Dokumentumok mappán belül minden tanuló létrehozott magának egy saját mappát, amelyet a saját nevével nevezett el. Ez jelzi, hogy az a mappa kinek a fájljait tartalmazza. Mindenki a saját mappáján belül tetszőleges mappákat és fájlokat hozhat létre az órai munka keretében. Az új fájlok létrehozása ugyanígy történhet, bár ott már más módszerek is megjelennek. Egy feljegyzés vagy egy rajz létrehozásához mindenképpen ugyanezt a módszert kell használni, csak az almenüből azt a fájltípust válasszuk ki, amelyikre éppen szükségünk van. Szöveghez „Szöveges dokumentum”, míg egy rajz készítéséhez a „Bitkép alakzat” menüpontot válasszuk ki. Az új mappa létrehozásakor a billentyűzetről gépeljük be annak a nevét, ezért a beírás után egyszer megnyomjuk az [Enter] billentyűt a szerkesztés lezárásaként, majd még egyszer újra, amivel megnyithatjuk az új mappánkat. Az új fájlok létrehozásakor ugyanígy járjunk el. Az elnevezést az [Enter]-rel zárjuk le, majd egy újabb [Enter] lenyomásával meg is nyitjuk a fájlt szerkesztésre. Ilyenkor mindig azt a programot indítjuk el, amelyik alapértelmezésben az adott fájltípushoz van rendelve. Szöveges dokumentumnál ez a Jegyzettömb lesz, míg bitkép alakzatnál a Paint program. Fontos! E módszer előnye, hogy ezután a Fájl / Mentés menüpont kiválasztásával vagy sok program esetén a [Ctrl]+[S] billentyűkombináció lenyomásával azonnal menthetjük a munkánkat. Nyúl, Általános Iskola, Informatika

8/7

Windows 98 alapismeretek

Az Intéző program használata A Windowsban a fájlrendszer tallózására, a fájlok kezelésére az Intéző program szolgál. Valójában az operációs rendszer hátterét adó asztal megjelenítését is ez a program végzi, így amikor még el sem indítottuk, az már a memóriában van. Ha megnyitjuk az asztalon található Sajátgép mappát, akkor is az Intéző „intézkedik”, de ez talán nem látszik azonnal.

19. ábra Az Intéző programot a legegyszerűbben a [á]+[E] billentyűkombinációval (Windows+E) tudjuk megnyitni. Emlékezzünk! Nyomjuk le a [á] segédbillentyűt, és tartsuk lenyomva, majd nyomjuk le röviden és gyorsan az [E] billentyűt, és ezután engedjük fel a [á] segédbillentyűt. A tallózáshoz hasznos lehet, ha a Sajátgép ikonra kattintunk kettőt, és dupla kattintással nyitogatjuk a kívánt mappákat. Azonban így soha nem látjuk igazából, hogy a fájlrendszeren belül éppen hol járunk. Ez a módszer egy kicsit a „szürkületben vagy ködben való haladás” megfelelője lehet, amikor mindig csak azt látjuk, ami éppen az orrunk előtt van. Nem igazán célravezető, ezért ha lehet, kerüljük. Sokkal informatívabb az a megoldás, amikor az Intéző programot indítjuk el, és ugyanazokat a mappákat a bal oldali fanézetben nyitogatjuk. Így a mappák nyitásakor nem kell megvárnunk, hogy azok beolvassák a tartalmukat, mert gyorsan haladhatunk a kívánt cél felé. Amíg ugyanis a bal oldali fán haladunk, és nem állunk meg egy pillanatra sem, addig az Intéző nem frissíti a jobb oldali mappa nézetét. A két ablaktábla és a címsáv (a „Cím” címkéjű sáv) között a [Tab] billentyűvel haladhatunk körbe, illetve visszafelé a [Shift]+[Tab]-bal. Amikor a sötét színű kijelölés a bal oldali fanézeten van, akkor a [×] és [Ø] kurzormozgató billentyűkkel tudunk az egyes ágakon haladni fel és le, valamint a [Ö] és [Õ], nyilakkal nyithatjuk és zárhatjuk az egyes ágakon lévő további almappák rendszerét. Próbáljuk ki, és látni fogjuk, hogy nagyon gyorsan fogunk haladni a legbonyolultabb mapparengetegben is. Amikor már egy mappa tartalma megjelenik a jobb oldali ablaktáblában, akkor a [Tab] billentyűvel tudunk oda átlépni. Tesszük ezt akkor, ha keresünk egy fájlt, amit meg akarunk nyitni. Ekkor az átlépés után a [×] és [Ø] kurzormozgató billentyűkkel jelöljük ki a kívánt fájlt, és az [Enter]-rel nyissuk meg. Ha ez egy futtatható program, más nevén alkalmazás, akkor azt így el tudjuk indítani. Móricz Attila, 2006. október.

A fájlrendszerben való helyváltoztatásra a Címsáv (a „Cím” címkéjű sáv) is alkalmas. Kattintsunk a jobb szélén lévő 6 gombra, és válasszuk ki azt a meghajtót vagy mappát, amelyik elvezet a végcélunkhoz. Ez a címsáv az [F4] billentyűvel is legördíthető, és utána a kurzormozgató billentyűkkel válthatunk közöttük. A jobb oldali ablaktáblában a megfelelő mappa kiválasztása után az [Enter] billentyűvel nyithatjuk azt meg, és így haladhatunk egyre mélyebbre a mappák rendszerében. Ha visszafelé akarunk haladni, akkor nyomjuk meg a [Í], vagyis a [Backspace] billentyűt. Ilyenkor ez a billentyű nem töröl, mint gondolnánk, hanem visszalép egy szintet. Amikor új mappákat vagy fájlokat hozunk létre, akkor először megkeressük a bal oldali fanézeten a megfelelő mappát, kijelöljük, majd a jobb oldali ablaktáblán kattintunk a jobb egérgombbal. A már ismert módon a helyi menü segítségével létrehozhatjuk az új mappákat és fájlokat. Csak a billentyűzettel dolgozva a mappa kijelölése után válasszuk ki a Fájl menü Új menüpontját, és ugyanazokat a menüpontokat megtaláljuk itt is, mint a helyi menüben. (Lásd a 3. ábrán az 1. oldalon.) Jegyezzük meg, a Windowsban a legfontosabb műveletek mindig elérhetők egyszerre több helyen is, így ha az egyik művelet nem jut eszünkbe, akkor a másikkal is elvégezhetjük ugyanazt a feladatot.

A fájlok és mappák másolása, mozgatása Egy fájl másolása azt jelenti, hogy van belőle egy példány valahol, és szeretnénk, ha ez máshol is megtalálható lenne a fájlrendszerben. Ha csupán át akarjuk helyezni máshová, akkor mozgatás műveletet hajtunk végre. Mindkét művelet végrehajtható egérrel és billentyűzetről egyaránt. Mindkét műveletnél adott a forráshely, ahonnan a művelet elindul, és kell egy célhely, ahová az elemek átkerülnek. Ennek érdekében először jelenítsük meg azt a mappát, ahol a másolandó elemek (fájlok és/vagy mappák) vannak, majd ezután a bal oldali fán tegyük láthatóvá a célhelyet. Ehhez nyissuk meg azt a mappát, ahová másolni akarunk, majd térjünk vissza a forráselemekhez. Ha szükséges, akkor nyissuk az ablakot teljes méretre! (A 2 gombbal.) Egérrel történő végrehajtás esetén a másolandó elemet jelöljük ki, majd húzzuk el a célhely felé, és amikor a célmappát a húzás során kijelöltük, akkor engedjük fel a bal egérgombot. Ezzel a kívánt helyre „dobtuk” a fájlokat. Másolás történik minden esetben, ha másik meghajtóra vagy számítógépre „dobjuk” az elemeket, és mozgatás, ha ugyanazon a meghajtón belül maradunk. Ha mi akarjuk tudatosan szabályozni, hogy mi történjen, akkor az egérrel történő húzás közben nyomjuk le a másoláshoz a [Ctrl], míg a mozgatáshoz a [Shift] billentyűt, és csak a fájlok eldobása után engedjük azt fel. Jegyezzük meg, ha elhibáztunk egy műveletet, akkor a [Ctrl]+[Z] billentyűkombinációval visszavonhatjuk a legutolsó műveletet. Ez a Windowsban szinte minden alkalmazásban működik, de csak az utolsó műveletre! Ha húzás közben vesszük észre, hogy nem tudjuk a műveletet befejezni, akkor nyomjuk meg egyszer az [Esc] billentyűt, és utána engedjük el a fájlokat, mert a művelet már megszakadt. Nyúl, Általános Iskola, Informatika

Windows 98 alapismeretek

Vágólapkezelés a Windowsban A Windowsban a vágólap az egyik legjobb szolgáltatás, amelyet nagyon sokféle munkában fel tudunk használni. A vágólap egy olyan köztes memóriaterület, ahová egy adagnyi elemet (bármilyen dokumentumrészletet, fájlok csoportját) kitehetünk, és azt egy másik alkalmazás valószínűleg képes lesz beolvasni és felhasználni. Ez persze nem biztos, de a Windows rendszer ezt felkínálja minden programnak. A vágólapra kerülhet a kijelölt elem másolással, amikor egy másolat készül róla, illetve kivágással, amikor az eredeti helyéről törlésre kerül. A vágólapról pedig a tartalom beszúrásra kerülhet a célhelyen, de a vágólap a tartalmát ezután sem veszíti el, tehát akárhányszor beszúrható. A vágólapkezelésre szolgál minden programban a Szerkesztés menü Másolás, Kivágás és Beszúrás menüpontja. Ugyanilyen néven megtaláljuk ugyanezen funkciókat a prog. A helyi menüben szintén ramok eszköztárán is: a megadott menüpontokat találjuk, és az alkalmazásokban a menüpont neve mellett az is olvasható, hogy milyen billentyűkombinációval helyettesíthető. Ezek a következők: Kivágás:

[Ctrl]+[X] vagy [Shift]+[Del].

Másolás:

[Ctrl]+[C] vagy [Ctrl] + [Ins].

Beszúrás: [Ctrl]+[V] vagy [Shift]+[Ins]. Általában mindegyik billentyűkombináció elérhető, de az utóbbiak a régi programokkal való kompatibilitás miatt maradtak meg, míg az első helyen állók a Windowsban az elsődlegesen támogatottak (Ctrl+X, C, V). A fájlkezelésben is értelemszerűen használhatjuk a vágólapot. Ha egy fájlt (vagy mappát vagy több elemet) kijelölünk, majd azt lemásoljuk a vágólapra, és egy másik helyen beszúrjuk, akkor azzal egy másolás műveletet hajtottunk végre. Ha viszont kivágjuk és máshol beszúrjuk, akkor mozgatás történt. Ez eléggé logikus, gondoljunk csak bele. Ennek a módszernek a használatával úgy tudunk fájlokat másolni vagy mozgatni, hogy közben nem követhetünk el hibát például az egérrel, és ez nagyon megnyugtató. Hiszen a forráshelyen a kijelölt fájlt (csak a nevét és a helyét) például a [Ctrl]+[C]-vel lemásoljuk a vágólapra, majd elballagunk a célhelyre, ahol a [Ctrl]+[V]-vel beszúrjuk. Még véletlenül sem fordulhat elő, hogy rossz helyre dobjuk le a fájlokat, hiszen nem kell egy ingatag egeret vezetnünk az állandóan mozgó fanézeten. Ha több fájlt és mappát szeretnénk kijelölni, akkor a [Ctrl] segédbillentyűt nyomjuk le, tartsuk lenyomva, és kattintsunk egyesével a kívánt elemekre. Ha egy egész listát akarunk kijelölni, akkor kattintsunk az első elemre, majd a [Shift] lenyomva tartása közben az utolsó elemre. Így egy tartományt jelölhetünk ki. Ha húzással jobban szeretünk dolgozni, akkor kattintsunk egy üres ponton a mappában, tartsuk lenyomva a bal egérgombot, és húzzuk az egérmutatót úgy, hogy a megrajzolásra kerülő téglalap (gumipók) körbefonja a kijelölendő fájlokat. Ha a [Ctrl] billentyűt lenyomva tartjuk sokáig, és közben több gumipókos kijelölést végzünk, akkor több kisebb fájlcsoportot is kijelölhetünk. Tipp. Ha nem sikerült egy kijelölés, akkor kattintsunk a mappában egy üres helyre egyet a bal gombbal, és ezzel megszüntetünk minden eddigi kijelölést. Móricz Attila, 2006. október.

8/8 Az alkalmazásokban, mint például Paint programban is a vágólap nagyon jól használható. A más helyről származó információkat beszúrhatjuk a vágólapról, illetve az innen kivágott, kimásolt részeket más programban is felhasználhatjuk. Például az előző hasábban látható grafikákat is így szúrtam be a szöveg közé. A Windowsban a teljes képernyő tartalma a [PrintScreen] billentyűvel másolható le a vágólapra, amelyet utána a Paint programban beszúrhatunk a rajzlapra. Ez azért jó nekünk, mert így a képernyőnk képét elmenthetjük egy bitkép fájlba, és azt később vagy máshol megnyithatjuk, megnézhetjük, megmutathatjuk másnak. Az [Alt]+[PrintScreen] billentyűkombinációval mindig az aktuális programablakot vagy párbeszédablakot másolhatjuk le a vágólapra, és például a Paint programba beszúrhatjuk a [Ctrl]+[V]-vel. A beszúrást követően módosíthatunk rajta vagy azonnal elmenthetjük a Fájl / Mentés másként parancs segítségével. A megjelenő tallózóablak már ismerős lesz, csak a címsorában és az „OK” gombján lesz más felirat, de ugyanúgy kell használni, mint amivel már előzőleg találkoztunk (lásd a 14. ábrán). Ha egy szövegszerkesztőben dolgozunk, például a Windowsban elérhető WordPad programmal, akkor a [Shift]+ nyilakkal tudunk kijelölni szavakat, szövegrészeket, amelyeket utána ugyanúgy lemásolhatunk a vágólapra, mint tettük azt a fájlokkal az Intézőben. Ha a szöveget kivágjuk, akkor az azonnal eltűnik, hiszen kivágtuk a vágólapra. Ezután a kurzorral ellépegetünk a célhelyre, ahol beszúrhatjuk mind a billentyűzet, mind a menüpontok, mind az egér segítségével. Fontos! Ha valamit a vágólapra másoltunk, akkor azt azért tettük, hogy azt utána valahol beszúrjuk. Ezért ilyenkor mindig az első dolgunk az legyen, hogy megjelenítjük a célhelyet, és beszúrjuk a vágólap tartalmát. Ha erről elfeledkezünk, akkor nagy baj történhet. A vágólap csak egy adagnyi információt képes tárolni, így ha egy kivágás után ismét kivágunk valamit, akkor már csak a legutóbbi kivágás tartalma lesz elérhető, és az első elveszett. Mivel a visszavonás csak az utolsó műveletre vonatkozik, ezért az elsőként kivágott szöveg vagy képrészlet nem hozható vissza. (Egyes programok ezt a problémát külön kezelik, és több lépés visszavonható.) Szintén a kijelölésekkel kapcsolatos fontos tudnivaló, hogy a Windowsban alapértelmezésben a kijelölt részt az utána leütött karakterbillentyű felülírja. Ha tehát éppen megadjuk egy új fájl nevét, akkor a kijelölt „.új mappa.” kifejezést nem kell kitörölni a [Del]-lel, hiszen a beíráskor az első karakterbillentyűvel ezt a kijelölést felülírjuk, tehát kitöröljük, és csak az jelenik meg, amit mi gépelünk be. Az Intéző programban a kivágás során a kivágandó fájlok neve és ikonja halványabb lesz, jelezve, hogy ezeket kivágásra kijelöltük, de addig nem törli le azokat, amíg be nem szúrjuk valahová. Ilyenkor is először átmásolja a rendszer a fájlt, majd ha ez sikeres volt, akkor törli le (ha tudja). A mozgatás műveletet azért így hajtja végre, mert így a legbiztonságosabb a fájlok szempontjából. Amikor a másoláshoz lenyomjuk a [Ctrl]+[C] billentyűkombinációt, akkor nem látunk semmit, de a szükséges neveket a Windows már lemásolta a vágólapra, és a célhelyen azokat beszúrhatjuk. Ha véletlenül ugyanabban a mappában szúrjuk be a fájlokat, akkor azokról ott helyben keletkezik másolat. Nyúl, Általános Iskola, Informatika

Házi feladat: Windows alapismeretek A kérdésekre a lap hátulján vagy egy külön lapon válaszolj a kérdés számának feltüntetésével. 1. Milyen elemek találhatók a Windows 98 képernyőjén? Nevezz meg legalább 4-et! 2. Hogyan lehet megnyitni a Sajátgép mappát? 3. Milyen billentyűkombinációval ( [ez]+[ez] ) csukható be egy nyitott ablak? 4. Hogyan kell kilépni a Windows 98-ból? Írd le a gombok, menüpontok neveit, amelyeket ki kell választani! 5. Nevezz meg legalább két adatbeviteli eszközt! 6. Hogyan tudunk bezárni egy nyitott ablakot a menürendszer használatával? 7. Mikor találkozunk a következő egérmutatókkal: 8. Hol keressük általában (fent, lent, jobbra stb.) a Windows képernyőn az alábbi elemeket (ha egyetlen program sem fut éppen): 1. Sajátgép ikon, 2. Start gomb, 3. Óra, 4. Gyorsindító eszköztár, 5. Tálca, 6. Bezárás gomb, 7. Asztal, 8. Buboréksúgó, 9. Leállítás menüpont, 10. Újraindítás rádiógomb, 11. Lomtár ikon, 12. Egérmutató. 9. Mi jelenik meg egy ikonra való rámutatáskor, és mire jó az nekünk? 10. Mi történik, ha a bal gombbal a Sajátgép mappa ikonjára kattintunk kettőt gyorsan, és ha csak egyet? 11. Mit kell tenni a Start menü és az almenüinek megnyitásához? 12. Mi az a „semleges hely”, és miért kattintunk oda? 13. Írj három példát, hogyan tudjuk megjeleníteni a helyi menüt például egy mappában! 14. Hogyan kell a bal gombbal duplán kattintani egy program indításához? Mire kell ügyelni? 15. Hogyan tudhatjuk meg, hogy egy program (például az Intéző) eszköztárán lévő gombnak mi a funkciója? 16. Nevezd meg fentről lefelé haladva egy átlagos programablak részeit, például a felső 3 sávot! 17. A programablakok jobb felső sarkában található gomboknak mi a neve? Melyik kettő nem lehet soha együtt? 18. Melyik állapotában nem lehet az ablakot átméretezni és elmozgatni? Miért? 19. Hogyan lehet megnyitni a vezérlőmenüt, és milyen funkciókat találunk ott? 20. Mi történik egy ablakkal, ha a Kis méret gombjára kattintunk? 21. Mi történik egy ablakkal, ha a Bezárás gombjára kattintunk? 22. Mi a különbség és a hasonlóság aközött, ha egy ablaknál Kis méret vagy a Bezárás gombjára kattintunk? 23. Hogyan lehet megkülönböztetni egy párbeszédablakot és egy programablakot? 24. Hogyan léphetünk fel a menüsorba, és hogyan gördíthetjük le annak egy menüjét? Írj legalább két példát! 25. Egy menüben melyik menüpontokat választhatjuk ki úgy, hogy annak semmilyen következménye ne legyen? Miről lehet ezeket a menüpontokat felismerni? 26. Hogyan lehet egy párbeszédablakból kimenekülni? Írj 3 példát! 27. Hogyan lehet egy párbeszédablakot és programablakot ugyanazzal a művelettel bezárni? 28. Hol keressük általában (fent, lent, jobbra stb.) egy ablakban az alábbi elemeket: 1. Eszköztár, 2. Menüsor, 3. állapotsor, 4. Bezárás gomb, 5. Vezérlőmenü, 6. vízszintes görgetősáv, 7. függőleges görgetősáv, 8. Címsor. 29. Mit tehetünk annak érdekében, hogy eltűnjön a görgetősáv az ablak széleiről? 30. Mit tehetünk annak érdekében, hogy megjelenjen a görgetősáv az ablak széleinél? 31. Hogyan lehet egy mappa tartalmát részletes nézetben megjeleníteni? 32. Hogyan tudjuk egy mappa tartalmát méret szerint sorba rendezni egy vagy két kattintással? 33. Hová kell mutatni az Intéző programban, hogy a részletes nézet oszlopait szélesebbre állíthassuk? 34. Honnan tudjuk meg, hogy egy mappában lévő fájloknak mennyi az összmérete? Írj két példát! 35. Nevezz meg legalább 5 elemet, amivel egy párbeszédablakban találkozhatsz! 36. Nevezz meg legalább 3 párbeszédablak-elemet, amelyeknél ki kell választani egy elemet a kínálatból. 37. Milyen billentyűvel és billentyűkombinációval lehet egy párbeszédablak elemeit végigjárni? 38. Melyik parancsgombbal azonos a hatása a Bezárás (X) gombnak? 39. Melyik parancsgombbal azonos a hatása az [Enter] billentyűnek? 40. Melyik parancsgomb lenyomásakor jelenik meg szinte biztosan egy párbeszédablak? 41. Mit kell tenni ahhoz, hogy egy párbeszédablakban végrehajtott módosítások ne jussanak érvényre? 42. Hogyan lehet egy tallózó párbeszédablakban a leggyorsabban megjeleníteni a Dokumentumok mappát? 43. Hogyan lehet létrehozni egy új mappát egy tallózó típusú párbeszédablakban? 44. Hogyan tudunk egy mappába belépni egy tallózó típusú párbeszédablakban? 45. Hogyan tudunk egy mappából visszalépni egy szintet egy tallózó típusú párbeszédablakban? 46. Hogyan lehet egy rádiógombot kiválasztani? 47. Hogyan lehet egy kapcsolómezőt kiválasztani? 48. Hogyan lehet egy parancsgombot kiválasztani? 49. Hogyan lehet egy elemet kiválasztani egy legördülő listából? 50. Hogyan lehet egy elemet kiválasztani egy listakerettel kombinált szerkesztőmező segítségével? 51. Hogyan lehet létrehozni egy új mappát a Dokumentumok mappában? 52. Hogyan lehet módosítani egy mappa vagy egy fájl nevét? (Hogyan lehet átnevezni?) 53. Mely billentyűkkel lehet az Intéző programban a mappákat megnyitni, bezárni, kiválasztani (4 db) és átlépni másik ablaktáblára? 54. Melyek a vágólapkezelés Windowsban javasolt billentyűkombinációi? Melyeket használhatjuk még? 55. Hogyan lehet néhány fájlt átmozgatni egy másik meghajtón lévő mappába csak a billentyűzet segítségével? 56. Hogyan lehet néhány fájlt átmozgatni egy másik meghajtón lévő mappába a segédbillentyűk és az egér segítségével? 57. Hogyan lehet néhány fájlt átmásolni azonos meghajtón lévő másik mappába csak a billentyűzet segítségével? Házi feladat # Windows alapismeretek.doc

1/1

2006. október