WILDNER ÖDÖN: A MŰEMLÉKEK GONDOZÁSA É S A HÁBORÚ udvalévő, hogy a há- következtében történt műemlékpusztítások
y » • fi y V • fi y • • M y • • fi y V id fi y • • fi y • • M y • • M y • • fi y • • M y • fi fi y • V n
ború rongál és rombol meglévő nagy értékeket, kezdve a legnagyobb értéktől : az embertől a vetésig, haszonállatig, épületekig. Rongál és rombol sokszor merőben vandalizmusból, de legtöbbször kényszerűségből, a hadműveletek simább keresztülvitele érdekében, úgy a támadás, mint a védelem során. Közben persze néha nem kímélik az olyan értékeket sem, amelyek pótolhatatlanok. Ilyenek a művészeti emlékek, amelyek unikumok. A kultúrértékek ilyen pusztítását fermészetesen a hadviselő nemzetek folyton egymás szemére hányják mint barbárságuk bizonyítékáit. A megtámadott nemzet azután védekezik ; ha lehet, pozitív bizonyítékokkal. Különösen sokat kellett hallaniok a maguk „ősi" vandalizmusáról a németeknek, annál az egyszerű oknál fogva, mert hadszínterük nagy része olyan területekre esett és esik (Belgium, Északfranciaország), amelyeken lépten-nyomon követik egymást a művészeti emlékekben bővelkedő városok. Ezek egyikemásika egészében valóságos művészeti múzeum, ahol minden lecsapódó gránát egy-egy műremeket veszélyeztethetett. A németek azonban a támadásokat kellő értékükre redukálták, még pedig a náluk megszokott alapossággal. Kevéssel Belgium megszállása után a német igazgatás azonnal megbízta lovag F a l k e berlini professzort, hogy gondosan vizsgálja végig és állapítsa meg az okkupált területeken volt műemlékek háborúokozta kárait. Hasonló feladatra hívta meg a hadvezetőség a megszállva tartott f r a n c i a területekre nézve dr. C l e m e n titkos tanácsos, tanárt. De az ellenszámláról is gondoskodni kellett, t. i. annak a megállapításáról, mit pusztított az ellenség a központi hatalmak területén. Erészf elsősorban az oroszról van szó, aki bizonyára kevésbbé fog tudni védekezni az oktalan vandalizmus vádja ellen, amelynek szomorú bizonyítékai Keletporoszországban, Galíciában és hazánk egyes északi részeiben láthatók. Galíciára nézve a bűnlajstrom összeírásával a műemlékek galíciai országos konzervátorát bízta meg a hadvezetőség, míg Keletporoszországra nézve a porosz Heimatschutz-szövefség elnöke végezte a károk összeírását. Hazánkban a Műemlékek Országos Bizottsága az orosz betörések
és rongálások megállapítására D i v a l d Kornélt küldte ki. Mindenképp aktuális volt tehát a műemlékek gondozására összehívott hadi gyűlés ( K r i e g s t a g u n g f ü r D e n k m a l p f l e g e ) , amelyet augusztus 28. és 29. napjaiban — jellemzőieg — B r ü s s z e l b e n tartottak meg a németek monarchiánk és Svájc képviselőinek részvételével, báró B i s s i n g tábornokezredes, Belgium német kormányzója protektorátusa alatt és jelenlétében. A tárgyalásokból, amelyek különben nemcsak a műemlékekkel, hanem városépítési, újraépítési problémákkal is foglalkoztak, érdekesnek tartjuk följegyezni a következőket: Dr. C l e m e n titkos tanácsos több mint két óráig tartó előadásában visszautasította Maeterlinck, Verhaeren és társainak az ententesajtóban felhozott ismeretes támadásait, s igazolni iparkodott, hogy a német hadvezetőség nem sértette meg a hágai konvenciót (27. §.). Egyenesen belekényszerítették ellenben a német hadvezetőséget Reims, Soissons, Ypres lövetésébe, amely városokat várszerűIeg megerősítettek, sőt éppen kathedrálisaikat és egyéb műemlékeiket tették hadműveleteik alapjává. Hasonló esetben hasonlóképp jártak el angolok, franciák is (Oudinot Róma ellen 1849, az angolok Delhi ellen 1857, Villeroy Brüsszel ellen 1695), de ebben a háborúban is (Dixmuiden elpusztítása az angolok által). Különben már békés időben a francia egyházpolitika és szekularizáció is sok művészi templomot kiszolgáltatott a romlásnak, amint ezt maga Maurice Barrés eléggé megvilágította. Megállapította Clemen, hogy a németek az elfoglalt helységek túlnyomó részét, különösen a művészeti nagy centrumokat, úgyszólván teljesen megkímélték, mert erre a hadviselés menete módot adott (Liège, Namur, Antwerpen, Möns). Evvel kapcsolatban F a l k e titkos kormánytanácsos, referens jelentette, hogy az okozott rongálásokat két kivétellel teljesen helyre lehet állítani. Így a louvaini híres St. Pierreszékesegyháznak csak a fedele égett le s két boltozata szakadt be, ugyancsak könnyen helyrehozható Dinant, Lier, Malines, Dendermonde, Walcourt művészi egyházainak károsodása. Érdekes, hogy a nehéz ütegek lövegeinek légnyomása is messze területre nagy károkat tett a templomok Uvegfestésű ablakaiban, mint pl. Malines- és Lierben. Pótolhatatlan veszteség azonban a l o u v a i n i e g y e -
=• 275 í*
terni
könyvtár
és a
dendermondei renes z á n s z v á r o s h á z elpusztulása, de az utóbbit a belgák gránátjai gyújtották föl. Nagy veszteség a brüsszeli festőiskolának a b e y g h e m i e g y h á z b a n bennégett négy híres festménye. De semmit sem raboltak el, semmi sem veszett el bűnös úton az ötvösség, szobrászat vagy festészet ezer és ezer remekéből ; hála részben a belga, részben a német hatóságok előrelátó gonY doskodásának. A német tf hatóságok eddig természetesen a szolgálatot tevő belga közegek őri- iíütWilí». zetében hagyták a pinZutt A. R. : cékbe stb. elraktározott Meghívó. műremekeket és újra való kiállításukat sehol sem követelték. A helyreállítási munkákat a németek már több helyen megindították, egyebütt ideiglenes védelmi intézkedéseket tettek (ideiglenes befedés stb.).
I
A franciaországi károkról dr. C l e m e n kiküldött titkos kormánytanácsos számolt be. A front mögött súlyosan szenvedett Longwy, Longuyon, Rethel ; ellenben a műremekekben hasonlíthatatlanul gazdagabb Douai, Cambrai, Vallenciennes, St. Quentin, Laon, Noyon csaknem semmit. Lille vasúti negyede, St. Mihiel öreg apátsága és némely magánházai erősen megrongálódtak, nagyrészt francia gránátoktól, de a rekonstrukció könnyű. Magán a harci fronton, amely 5—10 km széles övet jelent, a helységek persze nagy pusztulásnak vannak kitéve, de ez is javult a hadtápvonalak biztosabb kialakulásával. A megszállott francia területeken a németek nincsenek abban a kedvező helyzetben, mint Belgiumban, ahol a műemlékek rendszeres védelmét már szervezték, annál az egyszerű oknál fogva, hogy itt nem rendezkedhettek még be általános polgári igazgatásra, mint Belgiumban. De a katonai igazgatás maga is tesz óvóintézkedéseket, pl. Metz és a Côte Lorraine közt a legbecsesebb ingó műemlékeket őrizetbe adták a legközelebbi múzeumoknak vagy francia polgármesteri hivataloknak. A st. mihieli Sí. Étienne-székesegyház Ligier Richier 13 életnagyságú alakjaival ékesített híres sírbatétel-műemlékét, amelyet a francia gránátok már kikezdtek, homokzsákokkal s kitömött deszkafalakkal védték körül a németek.
2761.
A kastélyok és nyárilakok az első időben, amikor szaporán váltották föl egymást a helységek bírásában francia, angol, német csapatok, ott ahol őrizetlen órákban martalócok is garázdálkodtak, sok kárt vallottak, de amióta a hadtápparancsnokságoknak, lazaretteknek, üdülőknek á l l a n d ó b b székhelyei, kellő kíméletben részesülnek. A francia múzeumok, a lilleit kivéve, sértetlenek, az itt okozott kisebb károkat — pl. a szétrepedt felülvilágítókat — könnyű helyreállítani. Ellenben a múzeum pompás festményei s a világhírű viR. A. Z u t t : aszszobor: „a lillei leEinladung. ányzó" az ottani igazgató gondoskodása folytán épen vannak elraktározva.*
• «H
Ellenképül szolgált még dr. L i n d n e r mérnöknek, a Heimatschutz-szövetség ügyvezetőjének jelentése arról, hogy Poroszországban az oroszok 24 várost, csaknem 600 falut, 300 jószágot és több mint 30,000 épületet dúltak fel, körülbelől 100,000 háztartás berendezését pusztították vagy rabolták el. Csak az épületek helyreállítása több mint 300 millió márkát igényel. Az osztrák műemlékek védelméről lovag Förster-Streffleur miniszteri tanácsos számolt be. Nevezetes intézkedés a biztosító elraktározáson kívül az, hogy a hadviseléstől fenyegetett területek nevezetesebb építészeti emlékeinek jegyzékét a hadparancsnokság átadta az egyes csapattesteknek azzal, hogy lehetőleg kíméljék meg beszállásolástól s óvják a pusztulástól, különösen a templomok szentélyeit, sekrestyéit zárják le a parancsnokok és a kulcsot vegyék magukhoz. Ezt az intézkedést a gyűlésen résztvett németek is követendőnek találták s petícióban kérték a kormányt életbeléptetésére. Ugyancsak a kormányhoz terjesztette a konferencia a hágai egyezmény 27. §~a kiépítésére vonatkozó javaslatait. Ehelyütt megemlítjük, hogy a galíciai pusz-
•M •II II « •I! •II •II •II •II •II Ii• •II •II •M H íí• •II •II II • •II •II •II •II •II II • •M •II •II •II •II II • •II •II «II •II •II II Í! •
•tU-s-'-MMU- i-VlííD . «fUCHSr'StBETENM(TTwe< K p e n -fr rn"FlR2.-i>7| fZCm • ABCNf-í'SElN^. lipoid ni 7UH FÇ,.— F?.B.z.i/Tr.' — H g: i & s | .m uu-sr JR'VSN
* Mindezeket részletesebben vázolja a „Diirerbund" 152. röpirata Clemen tollából. A ftizet tartalmazza még szerzőnek A. Bartholoméhoz írt nyilt levelét é s a német hivatalos jelentést a franciák és az angolok által a nyugati fronton okozott rombolásokról, véglil Reims székesegyház kárainak legutóbbi fölvételéről.
•M •II •II •M •II ••I •II •II •II •M •II II • •II II Í! • •M •H • •H •H H • •H H H • H • •H H • •H •H •H •H •H
•M jj •I
••i tításokról, amennyire 1915 áprilisig, tehát a Héderváry Károly elnöklete alatt az elpuszgorlicei áttörést s az új sikeres hontisztító tult felsőmagyarországi háztűzhelyek, falvak munkát m e g e l ő z ő l e g megállapítani lehetett, stb. újraépítését. a „Mitteilungen der k. k. Zentralkommission Visszatérve a brüsszeli konferenciára: a für Denkmalpflege" ez évi 4—5. számában belgiumi rekonstrukció nagy munkájáról érdedr. Tadeusz Szydlowsky számol be. Kiter- kesen értekezett Kari R e h o r s t , ezelőtt Köln jeszkedik fényképfelvételekben is : Grabie város tanácsosa, most a belgiumi német kortemplomának (XVIII. század), Staniatki bene- mányzat városépítési előadója. Szerinte a dekrendi klasfromának (XIII—XVII. század), német igazgatásra a helységek rekonstrukWielicka és a bochniai Uscie Solne több, ciójában egészen más feladat vár, mint Keletévszázados épületének, Szczepanow 1470-ben poroszországban. Ez utóbbi helyen ugyanis épült templomának stb. megrongálásáról. A be- a birodalom a közjótékonyság stb. pénzforszámoló azonban csak később lesz teljes ; s rásaiból hatalmas eszközökkel rendelkezik csak most, hogy az oroszok majdnem telje- máris, úgy hogy a munkák hatósági végresen kitakarodtak monarchiánk területéről, ké- hajtását legközelebb meg is kezdhetik, de szülhet el a pontosabb fölvétel. Belgiumra nézve állami segélyeket még nem Hazánk műemlék-kárairól értesülésünk sze- folyósítottak, itt tehát az a kérdés áll előrint Divald Kornél eddig a következőket je- térben, mennyire lehet a köz- és különösen a magánépítőtevékenységef olcsó építési hitelentette be: I. Zemplén megye : sztropkói római kath. lekkel stb. elősegíteni. Keletporoszországban templom, a XVII. századbeli laborezrévi bazi- továbbá a gyors intézkedés minden törvényes lita monostor (Krasznibrod), amely különösen alapja megvan (városépítési, közegészségügyi pazar belső felszerelésénél fogva volt neve- szabályok, a helyi jelleg védelméről [Heimafzetes, továbbá a nagypolányi gör. kath. temp- schutz] szóló rendelkezések). Rendelkezésre áll lom, a nagycsertépi és laborezfői fatemplom az egész német birodalom modern városépítő s Homonna épületei sorában néhány érdekes gárdája stb. Belgiumban ellenben a polgárság rendszabályiszonya igen nagy.Épífésrendészet, XVIII—XIX. századbeli lakóház. II. Sáros megye : zborói Rákóczi-kastély egészségügyi rendészet meglehetősen írott maés a kastély temploma ; a hutási, felsőodori, laszt ott. Az 1844. évi városszabályozási (az kishollósi, mészégetői, mérgesvágási, pesz- ú. n. útrendészeti) törvényt csak kevéssel a ternyei, alsópagonyi, felsőpagonyi, váradkai, háború kitörése előtt módosították s ennek kiskurimai fatemplomok a Makoviczában, a alapján kell most a községeket megfelelő helyi szorocsényi kőtemplom, bányavölgyi róm. szabályrendeletek meghozatalára és életbeléptetésére szorítani. Nagy munka az új városkath. templom. Ezeken kívül még az orsovai koronaká- építési és szabályozási tervek kidolgozása. polna őrházának sérüléseiről is kapott a M. A háború sok helyt éppen a városok régi zegzugos centrumát, magvát pusztította el s így O. B. értesítést. az ágyú sok oly területből csinált „tabula A jelzett műemlékek közül csak a s z t r o p rasa"-t, amely amúgy is a csákányra volt kói templom, a laborezrévi monostor és a szánva, úgy hogy a városarchitektusok új z b o r ó i R á k ó c z i - k a s t é l y nagyobb jelentőmunkateret nyertek. ségű, ú. n. elsőrendű műemlék, a többi másodrendű. A rekonstrukcióra s kivált a megsérült A sztropkói templom helyreállítására dr. Lux vagy elpusztult építészeti műemlékek helyreKálmán műegy. m.-tanár, műépíállítására Rehorst a következő tész, kapott megbízást és annak elveket állította föl: 1. Művérestaurálási munkálatai folya- 0900SF09000CBO0000 09 0000COO szeti vagy történeti értékű közmatban is vannak már. A töbvagy magánépületeket, amelyek bire nézve még nem történt inmegsérültek vagy csak lényegtézkedés s egyelőre csak arra telen részükben pusztultak el, ügyelnek, hogy a restaurálások a régi formájukban kell helyrene történhessenek meg a M. O. állítani. 2. Ugyanilyen jellegű B. közbejötte nélkül. régi épületeket, amelyek egészben vagy lényeges részeikben A bizottság egyébként a háelpusztultak, s e m m i e s e t r e ború színhelyéül szolgált öszsem kell r é g i f o r m á j u k b a n szes határszéli megyék közigazgatási hatóságait is megkereste, Coecoe«e$oeoo <>oooce90oo«oo felépíteni. 3. Az elpusztultak helyére emelendő minden új hogy a sérült műemlékekről építkezés legyen archifektónikus jelentést tegyenek. Külön biHelbing F . : F. Helbing : szempontból tisztességes, forzottság vette kezébe gr. Khuen- Ex libris. Ex libris.
EX LIBRIS
ERPEY AIBDAR
277
grasszáló: „diagonalitis" sokszor gátol. Emellett az utcavezetéseknél, térkiképzésnél a szép városképhatásra is kell törekedni. Mindezeket tudvalévőleg úgy egyenes, mint görbe utcákkal el lehet érni. A rekonstruált építkezéseknél persze nagy nehézségekkel fog járni az új építkezés befolyásolása. A belga „Commission royale des monuments et des sites" álláspontja, amelyet Belgiumban sok szakember oszt, erősen odahajlott, hogy elpusztult, műtörténeti becsű épületeket régi metszetek, fényképek és épületmaradványok szerint le kell másolni, kópiában újra megépíteni. Az ilyen hamis régieskedést Németországban, számos balfogáson okulva, már félretették, ,rE.wiotKi pon-m „ s építészeik értik a módját, hogy a régi városképek szépségét megWigand E d e : Felvidéki E . Wigand : Entwurf für ein Bauern parasztház terve. h a u s in den Karpathen. óvják, de ennek keretében modern formanyelvet beszélő épületekkel. manyelvében engedje fölismerni keletkezése A belga építészet azonban pillanatnyilag a korát és csatlakozzék — már amennyire csak forrongás zavaros állapotában leledzik. Egylehetséges — a helyi építési modor általános részt ragaszkodik még a francia bárokhoz jellegéhez. 4. Középületek környékének sza- és a Louis seize-hez, másrészt a Jugendstil legőrültebb capriole-jait építi meg. Egy-két baddá tételétől elvileg tartózkodni kell. Óva intett Rehorst attól a doktrinérizmus- dicséretes kivétel van csak, kivált az előtól, hogy elvileg megállapítsák egyenes vagy kelőbb városházi építkezés terén. Az építési görbe utcáknak a városépítési tervekbe való tervek hatósági befolyásolása lesz Rehorst iktatását. Elég ehelyett szem előtt tartani, szerint a német igazgatás nevezetes feladata. hogy az utcák feleljenek meg a konkrét for- Másik feladat a bútorzatok rekonstrukciója, galmi igénynek, s hogy a köztük maradó amelynél a régi és hagyományos mesterséépítési tömbök tisztességes és gyakorlatias geknek és népművészetnek kell a főszerepet alaprajzokra adjanak lehetőséget, amit a spe- juttatni. ciális városépítési betegség, a még egyre A vita során, melyet Rehorst előadása keltett, kialakult az a nézet, hogy a régi épületek rabszolgai utánzása csakugyan elvetendő, ellenben a régi formák továbbfejlesztése kívánatos. Hasonló értelemben szólott ehhez a tárgyhoz Bissing főkormányzó, aki az egész építkezési közigazgatásra vonatkozólagis tett programmszerű nyilatkozatokat. Hangsúlyozta ő is, hogy a belgák teljes gyámkodás alá helyezését nem tartja jónak és keresztülvihetőnek, ámbár érdekes ez a megállapítása : „a belga ember lélektani rejtély ; rajong a szabadságért egész az önhatalmaskodásig, de ha belátta, hogy jó volna valamit cselekedni is, örül, ha a helyes utat megparancsoljuk neki". KülönWigand Ede : Felvidéki parasztház alapE . Wigand : Orundriss ben maguk a belgák már Charles rajza (a szabványos terv alapján é s a kid e s Bauernhauses in den Buis, a híres brüsszeli városrenszabott anyagok felhasználásával). Karpathen.
278L
dező polgármester reformtörekvéseivel századokkal megelőzőleg megadták a klasszikus példáját az építkezések hatósági befolyásolásának. Brüsszel tanácsa az 1695-iki bombázás után 1697-ben kiadta a következő érdekes rendeletet : „Tekintettel arra, hogy nem lehet tűrni, hogy a városnak nagy piacát deformálják épületekkel és tetőkkel, amelyek túlságosan különböznek egymástól, mert erészt amenynyire csak lehet, meg kell őrizni a harmóniát: a tanács Brüsszel minden háztulajdonosának és mesteremberének megtiltja, hogy a nevezett piacon bármely tetőt vagy házat megépítsen, mielőtt a modelljét a tanács nem vizsgálta át és nem hagyta jóvá, ellenesetben úgy -P^TEM/ZOB'-Ja tulajdonos, mint a mesterember 100 bataconf fizessen E. Wigand : Das innere Wigand Ede : Felvidéki régi jog szerint. Ezenkívül mind e s Bauernhauses. parasztház belseje. den ezzel a rendelettel ellenkező épület az illető költségére le fog bontatni." A gyűlés állást foglalt még a t e r m é s z e t E bölcs rendelet eredménye lett a Grand' kínos e l c s ú f í t á s a ellen, ami Belgiumban küPlace pompás kiképzése. lönösen a reklámtáblák használatával történik.
NAGY VIRGIL: A FELDÚLT TŰZHELYEK ÚJRATEREMTÉSE Imikor a háború forgatagába belesodródott felsőmagyarországi népünk, a magyarság szoruló szívvel tekintett ez északi bástyájára, és bizonyos, hogy a saját otthona féltése mellett nyomban kiváltotta a lelkekben a mélységes testvéri részvétet az áldozatul esett északi népünk iránt, amely szegényes javait veszítve, szenvedett hajléktalan, étlen, s nagy tömegében minden szenvedése mellett hü maradt a hazához, az ősi röghöz, vallásához, tervszerű és kecsegtető c s á b í t ó k í s é r t é s e k ellenére; mint hajdan Rákóczi népe, - nyelvében nem, de ragaszkodásában, összetartozandósági érzésében magyarnak, s pajzsként szerepelt a mögötte élő testvéreinek. A háború borzalmai közepette, a sötétség, ború és bú mellől az egész világot besugárzó magasztos fénykévékként sugároznak harcoló ifjaink hősi erényei ; és itthon, az
igazaknak sfoikus kitartása és gondoskodása a nemzetnek a küzdelemhez további erőt ad, amelyet a sötétségben bujkáló - még ily időkben is önző — igaztalanoknak aljassága sem képes gyengíteni. A legszebb megnyilatkozása emez erényeknek az az országszerte szinte magából sarjadt és melegét a legszélesebb rétegekbe terjesztő é r z é s , szeretettel felkarolni a kárvallott népünk ügyét, otthont visszaadni a hajléktalannak, jobbat és szebbet mint volt; segítséget nyújtani a tekintetben, hogy szerény életét az igényeit kielégítő új alapokra fektetve, a boldogabb, a jobb jövő kilátásával újból kezdhesse, a múltnál is bensőségesebb kapcsolatban a mögötte támaszként sorakozó magyar testvéreivel. A mozgalom, amely ezt elérni akarja, elsősorban megnyilatkozott a kormány intézkedéseiben, amellyel a földmívelésügyi minisztert bízta meg, hogy a feldúlt házak újraépítéséhez építőanyagtermeléssel és szolgáltatással, általános irányítással és szervezéssel, munkaalkalom' nyújtásával segítségére siessen a hajléktalanoknak ;
