Wührl Tibor
Kisméretű pilóta nélküli repülőgépek biztonságtechnikája című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése és hivatalos bírálatai
Dr. Ványa László tudományos témavezető egyetemi docens
2007
Bevezetés, tudományos probléma megfogalmazása Napjainkban egyre nagyobb szerepet játszanak azok a robotikai eszközök, amelyek alkalmazása csökkenti az emberi életet-, egészséget fenyegető kockázatokat úgy a katonai, katasztrófavédelmi, mint a polgári alkalmazásokban. Robot-, vagy távirányítású eszközök bevetése olyan helyeken célszerű, ahol a körülmények az emberi életet, egészséget súlyosan veszélyeztetik, mint például a magas radioaktív sugárzási szint, vegyileg szennyezett terület, harctér, vagy ha az ember számára nehezen megközelíthető területen kell feladatot végrehajtani, stb. Természetesen ezen eszközök felhasználása rossz célzattal is történhet, ennek megakadályozására a jogalkotás teszi meg a szükséges lépéseket. A pilóta nélküli repülők (UAV-k)1 széleskörű, és elsősorban polgári alkalmazásának, elterjedésének elsőrendű, kiemelt fontosságú feltétele a konstrukciós és üzemeltetésbeli műszaki megbízhatóság, valamint a hibatűrő működés. Az UAV alkalmazások tekintetében számos új kutatási eredmény látott napvilágot, de amíg a felhasználó nem látja a biztonság beépített garanciáit, addig a piaci megjelenés kétséges, illetve egyenesen veszélyes lesz. Kutatásaim során a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök repülésének automatizálását biztosító robotpilóta, repülésbiztonsági kérdéseivel foglalkoztam. A kisméretű UAV-k esetén a méretkorlátok és a szállítható maximális tömeg szűk tervezési szabadságot biztosít az UAV-t építők, üzemeltetők számára. Egy biztos, hogy a biztonságról lemondani semmi áron sem szabad, hiszen egy, néhány kg tömegű, 50 – 200 km/h sebességgel repülő UAV jelentős anyagi károkat okozhat, a lezuhanó, irányíthatatlan eszköz pedig emberéletet is veszélyeztethet, kiolthat. Magyarországon ezt egy nemrégiben bekövetkezett tragédia példája is alátámasztja (2006. május 13. Őcsény, nemzetközi modellbemutató). Jelenleg hazai jogszabály nem kategorizálja a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközöket. Több nemzetközi tanulmány, ajánlás foglalkozik a besorolási kérdéssel, általában az ultrakönnyű géposztály alatt egy kategória jelenik meg „CLASS0”, melynek maximális felszálló-tömege nem haladhatja meg a 25 kg-ot. A 25 kg felszálló tömeg alatti tömegű repülő eszközök osztályozása –szintén nem jogszabályi szinten, hanem az MMSZ (Magyar Modellező Szövettség) tagok számára kötelező érvényű rendeletben2 – létezik a modellrepülőgépek kategóriájában, valamint az MMSZ közreadja az úgynevezett Nemzetközi Repülő Szövetség Sportkódexét is. Értekezésemben a CLASS 0 besorolást (mely jogi értelmezésben jelenleg nem hivatalos) vettem alapul, kutatásaim során ezt meghatározó paraméternek tekintettem. Kutatásaimtól olyan eredményeket várok, melyek a kisméretű UAV-k repülését biztonságosabbá teszik, és lehetőséget ad újabb – a kor szelleméhez jobban illeszkedő – repülést szabályozó jogszabályi környezet megteremtéséhez. Műszaki kutatásaim elsősorban a repülést szabályozó fedélzeti elektronika megbízhatóságára, a fedélzeti adatkezelő és szabályzó köri algoritmusok megbízhatóságára, az algoritmus stabilitásra és annak megbízhatósági egyenszilárdságára irányultak.
„"Pilóta nélküli légi jármű" (Unmanned Aerial Vehicle, "UAV") (9): Minden olyan repülőeszköz, amely a fedélzeten mindennemű emberi jelenlét nélkül képes a repülés megkezdésére, valamint az irányított repülés és navigálás fenntartására.” [10/2002 (II.6.) KöViM rendelet a légijárművel végzett gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezésének rendjéről] 2 A 2004 évi I. törvény (Stv) felhatalmazza az „adott sportágban” működő szövetséget a sportfeladatok ellátására. 1
Külön kutatási területnek definiálom a pilóta nélküli repülő eszközök sárkánytestére, hajtóművére és egyéb mechanikai berendezéseire vonatkozó megbízhatósági kérdések kutatását, mely értekezésem kereteibe nem fért bele. Kutatásaimon szintén túlmutat a repülésbiztonság nélkülözhetetlen részét képező földi irányítók, a kapcsolattartásért felelős rádiós összeköttetések és adatkommunikációs csatornák, valamint a repüléssel kapcsolatos eszközök, berendezések karbantartása.
Kutatási célok 1. Célom volt feltárni, megfogalmazni és a jelenlegi jogszabályokból levezetni a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök műszaki kutatás-fejlesztési környezetét; 2. Célkitűzésem megvizsgálni a redundáns elemekkel tervezett fedélzeti repülésirányító és szabályozó rendszer működési biztonságának növekedését, meghatározni annak optimumát. A hardver redundáns kialakításánál különös tekintettel kell figyelembe venni a kisméretű UAV felhasználást, mely esetén a felszálló tömeg maximum 25 kg; 3. Célom volt összegyűjteni és elemezni a repülésben használatos szabályozó algoritmusok digitális jelfeldolgozással történő megvalósítását, feltárni a megvalósítás során előálló problémákat, valamint a gyakorlatban használható megoldást adni ezen problémákra. Célom továbbá megfogalmazni a repülésbiztonsággal kapcsolatos algoritmus egyenszilárdság fogalmát és jellemzőit.
Alkalmazott kutatási módszerek Kutatásaim komplexen, több kutatási módszer együttes alkalmazásával végeztem: • a jogszabályi környezet kutatása, jogszabályi értelmezések; • a repülésben jártas szakemberekkel folytatott szakmai konzultációk; • műszaki szakirodalmi kutatások; • modellalkotás (matematikai modellek, analógiák alkalmazása); • szimulációs módszerek adaptálása; • kísérleti esettanulmányok vizsgálata. Kutatás eszközei között kiemelkedő szerepet kapott a számítógép, melyen MATLAB® környezetben esettanulmányokat, szimulációkat és számításokat végeztem. Irodalomkutatásaim során könyveket, kiadványokat, katalógusokat dolgoztam fel. Számos irodalom, műszaki katalógus, adatlap hozzáférését az internet tette lehetővé.
Az értekezés felépítése Értekezésemben a kutatási eredményeim három fő fejezetben mutatom be: 1. Jogi szabályozás, elvárt műszaki jellemzők; 2. Rendszermodell, központi vezérlő hardver- és érzékelők, szenzorok redundanciája; 3. Algoritmus stabilitás. Az első fejezetben áttekintettem a jelenlegi jogi szabályozást, a kisméretű UAV-kre vonatkozó, vagy vonatkoztatható jogszabályokat. A jogi környezet kutatásának célja az volt, hogy feltérképezzem a jelenlegi helyzetet, segítségével definiáljam a műszaki kutatás-
fejlesztési környezetet és rámutassak a jogszabályi környezet módosításának, javításának lehetőségeire, a jelen és a jövő elvárásaival történő harmonizálásra. A második fejezetben kisméretű UAV rendszermodellt határoztam meg, definíció szinten megadtam a központi vezérlő, a fedélzeti szenzorok és az energiamenedzsmentre vonatkozó meghatározásokat és elvárásokat. A rendszermodell alapján fogalmaztam meg a beépíthető elektronikai alkatrészekre vonatkozó kritériumokat. Elméleti modellkísérlettel tanulmányoztam a központi vezérlő kiesés valószínűségét és a működési biztonságot javító redundancia kérdését. A harmadik fejezetben a repülést szabályozó algoritmusok stabilitását kutattam. Kutatási célom ebben a fejezetben az volt, hogy rámutassak a kisméretű UAV szabályzó köri instabilitási pontokra, és olyan eljárásokat adjak meg, melyekkel biztosíthatók a stabilitási elvárások. A hibatűrő és biztonságos működésű, kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök kialakíthatósága érdekében hibakezelő és hibafelfedő algoritmusokra adtam javaslatokat.
Következtetések A jogszabályi háttér kutatása során megállapítottam, hogy konkrét pilóta nélküli repülő eszközre vonatkozó jogszabály, vagy repülést szabályozó jogszabály paragrafus jelenleg nincs, vagy az csak „érintőleges” jellegű. A CLASS 03 osztály (25 kg felszálló-tömeg alatti repülő eszközök) kamerával, infravagy hőkamerával és egyéb fedélzeti szenzorral a jelenlegi civil békeidős alkalmazási igények túlnyomó részét kiszolgálná. A jogszabályok értelmezése alapján megállapítottam, hogy a kisméretű UAV-k a nem ellenőrzött légtérben csak korlátozottan (jelentős képesség korlátozással) üzemeltethetők, engedélyeztetési procedúra nélkül. Jobb alkalmazhatósági környezetet biztosít az időszakosan erre a célra elkülönített légtér (TSA). A TSA igényléstől az engedély kiadásáig több nap is eltelik, ami az UAV felhasználást, elsősorban a gyors bevethetőséget gátolja. A hardver megbízhatóságra vonatkozó kutatásaim során a megbízhatósági modelljeimben a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök fedélzeti elektronikai rendszerét és azok építő elemeit „nem helyreállítható” eszközök kategóriájába soroltam. A jogszabályi környezetnek – ha lesz ilyen a kisméretű UAV kategóriában – mely a repülés biztonsági és megbízhatósági mutatókat, cél- és határértékeket megadja, szintén a „nem helyreállítható” kategóriájú megbízhatósági modellt kell figyelembe vennie. Ugyanakkor az eszköz alkalmazói, felhasználói számára fontos megbízhatósági számok adódnak (elsősorban üzemeltetési gazdaságosság vonatkozásában), ha a kisméretű UAV-re vonatkozó megbízhatósági számok számítása a „helyreállítható” termék modell alapján kalkulált. Megállapítottam, hogy jogalkotói felelősség tehát, hogy a megbízhatósági előírásokon (mérőszámokon) felül egyértelműen definiálja a jogszabály az alkalmazható számítási módokat. A hardver megbízhatóság általában tartalék (redundáns) elemek beépítésével javítható. Megállapítottam, hogy a redundáns alkatrészek beépítése akár a teljes rendszer megbízhatóságát is ronthatják, vagyis létezik az optimális redundancia értéke, amelyet az adott konstrukcióra mindig meg lehet határozni. A feleslegesen beépített építőelemeknek 3
IABG - Final Report; CARE Innovative Action Preliminary Study on Integration of Unmanned Aerial Vehicles into Future Air Traffic Management V1.1 7th December 2001. Dept. Airbone Defence
további káros hatása a plusz teher, valamint a többlet áramigény, ami a fedélzetre telepített akkumulátor tervezett töltés tároló képességének méretezésére van negatív kihatással. A kisméretű UAV központi vezérlő elektronikájának megbízhatósága nagymértékben függ a beépített építőelemektől. A programozható építőelemek (például mikrovezérlők, jelfeldogozó processzorok, FPGA-k) pontos gyártási sorozatkódját is dokumentálni kell a típuskódon felül, mert az egyes sorozatokban a működésre kiható eltérések4 is előfordulhatnak. Szintén a hardver megbízhatóságra van kihatással a kisméretű UAV fedélzeti áramköreinek tápellátás biztonsága. A fedélzeti tápellátás hatékony kialakítása szintén a kisméretű UAV repülésbiztonságát fokozó tényező. Az áramkörök átlagos áramfelvételének csökkentésének hatásos módja az, ha a nem használt részegységeket lekapcsoljuk, „SLEEP” vagy „IDLE” módba állítjuk. A CHIP oszcillátorok leállítása jelentős áram megtakarítást eredményez, valamint a berendezés zavarjel kibocsátása szempontjából is kedvező a hatás, de számolni kell azzal a ténnyel, hogy a visszakapcsolás és az oszcillátor jel stabilizálódás minden esetben időbe telik. Bizonyított, hogy a CHIP-ek szakaszos üzemmódban történő alkalmazása a hardver megbízhatóságot nem rontja. Természetesen az algoritmusok tervezésénél ezt figyelembe kell venni, és ügyelni kell arra, hogy a szoftver megbízhatóság se szenvedjen csorbát. A tápellátás megbízhatósága továbbá növelhető alternatív energiaforrások alkalmazásával, például napelemek fedélzetre, például merev szárnyú UAV esetén szárnyra telepítéssel. Az algoritmus stabilitással kapcsolatos kutatási eredményeim alapján megállapítom, hogy a megbízható, redundáns hardveren precízen realizált algoritmusokat kell futtatni. Esettanulmányaimmal bizonyítottam, hogy a lineárisan kifogástalannak tervezett repülés szabályzó realizáció a megbízható hardver ellenére megbízhatatlan eredő működést eredményezhet a megvalósítás során fellépő nemlineáris hatások következtében. Megállapítottam továbbá, hogy a digitális jelfeldolgozással történő realizációkban a számábrázolási pontatlanságok, a kvantálási- és a túlcsordulási problémák a stabilis jellemzőket mutató rendszert instabillá tehetik. Ezen okból a megtervezett szabályzó és jelfeldolgozó algoritmusokat valós számábrázolási környezetükben is meg kell vizsgálni. Megállapítom, hogy az ilyen jellegű vizsgálatok hatékony eszköze a számítógépes szimuláció. Több, szintézisre és szimulációra is alkalmas algoritmus modellt ismertettem, összegeztem a modellek fontosabb jellemzőit és megadtam érvényességi körüket, valamint több általam tervezett hibafelfedő és hibakezelő algoritmust mutattam be, melyek a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök központi vezérlő egységében realizálhatók. Az algoritmusokat a véges állapotú automatákat leíró nyelven fogalmaztam meg, összhangban az ITU-T Z.100 ajánlásával. Az algoritmusaim értelmezéséhez a mesterséges intelligencia tudományág ágens elméletét hívtam segítségül. Az egyes algoritmusok „érzékelés” és „beavatkozás” sorozatát táblázatban foglaltam össze. Összegzésképpen megállapítottam, hogy a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök elektronikai tervezése során ki kell alakítani a hardver és a szoftver megbízhatóság egyenszilárdságát.
4
A CHIP gyártók az ilyen eltéréseket úgynevezett CHIP ERRATA dokumentumokban adják közre
Az értekezés új tudományos eredményei Az értekezés tudományos eredményeinek tekintem az alábbiakat: 1. A kisméretű pilóta nélküli repülőgépekre vonatkozó jogszabályi környezet kritikai elemzését és a jogalkotók számára fontos műszaki, biztonsági és egyértelműségi alapkövetelmények megfogalmazását. 2. A fedélzeti repülésirányító és szabályzó rendszerek megbízhatóságának növelésére hivatott redundáns elemek szimulációs elemzésével annak megállapítását, hogy a redundáns fedélzeti rendszereknek található optimális kiépítése. 3. A kisméretű pilóta nélküli repülők elektronikai részegységeinek elemzése alapján megfogalmaztam a megbízhatósági egyenszilárdság fogalmát és tartalmát. 4. Összegeztem a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök algoritmus és algoritmus realizálás biztonságának alapelveit, amely során bizonyítottam, hogy a klasszikus stabilitási kritériumok betartása mellett a digitális jelfeldolgozással történő realizációkban a számábrázolásból eredő nemlinearitások és a számábrázolási pontatlanságok veszélyeztetik a szabályzókörök stabilitását. 5. Eljárásokat, algoritmusokat alkottam a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök szenzoradatainak redundáns és adatfúziós feldolgozására, valamint több, a repülés biztonságát növelő olyan algoritmust készítettem, amely biztosítja a repülésbiztonsági algoritmus-egyenszilárdságot.
Ajánlások, értekezés gyakorlati felhasználhatósága Értekezésemben elemeztem a pilóta nélküli repülő eszközökre vonatkozó jogszabályokat, feltártam azok hiányosságait. A jogszabályi környezet műszaki szemléletű megközelítése lehetőséget teremt a jogszabályok előremutató átalakítására. Az értekezés kutatási eredménye alapján a jogszabályokban a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközökre funkcionalitással kapcsolatos biztonsági elvárások dolgozhatók ki. Az értekezésemben megfogalmazott eredményekkel felhívom az UAV kutatók és tervező mérnökök figyelmét a fedélzeti elektronikával kapcsolatos megbízhatósági tényezőkre. Ajánlást adtam a jobb megbízhatóságú rendszer kialakítására, mindemellett mindig szem előtt tartottam a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök kis teherszállító képességét. A biztonságot növelő hardver redundancia hagyományos elektronikai (kereskedelmi forgalomban beszerezhető) alkatrészek felhasználása esetén néhányszor tíz gramm felszálló tömeg növekedést jelent. Értekezésem felhasználható a kapcsolódó további kutatásokhoz, valamint a műszaki oktatásban.
Saját publikációk jegyzéke Hazai megjelenésű jegyzet [1]
Irodai Informatika I
[2]
Távoktatási Útmutató a Híradástechnika tantárgyhoz
[3]
Laboratóriumi Mérési Útmutató a Híradástechnika tantárgyhoz
[4]
Bevezetés a MATLAB® használatába - Híradástechnika és Jelfeldolgozás
[5]
Matáv RT OKTIG Számítógép-hálózati alapismeretek (oktató anyag, jegyzet) 2003.
Lektorált folyóirat cikkek [6]
GSM-Konverterek, Éteri Összeköttetés; Computer Panoráma 99/12 Mobilvilág p42-43
[7]
Kihangosítók Elve, Irányváltás; Mobil Világ 2000/1 p41
[8]
Pilóta nélküli repülőgépek repülési feltételei és a jogszabályi környezet; Kard és Toll 2005/1 p173-176.
[9]
Robotkutatások – Ismét „Grand Challenge”; Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 2005 IX.évf. 5. szám p46-53.
[10] UAV-k repülésbiztonságának kérdései; Robothadviselés 5. Tudományos Konferencia 2005. nov. 24. Bolyai Szemle 2006. 1.szám p194-203. [11] Robotkutatások és a Térinformatika Kapcsolata ZMNE Hadmérnök, 2006. június p47-57. [12] GPS navigációs problémák UAV alkalmazásokban; Robothadviselés 6. Tudományos Konferencia 2006. Hadmérnök különszám [13] Szabályzó Körök és Szabályzott szakaszok Stabilitáskérdései GÉP, LVII. Évfolyam, 2006. 5. szám p53-57.
Lektorált idegen nyelvű [14] Stability of Digital Control Systems of UAVs (21th International Scientific Conference 6-7 May, 2004 Subotica – Serbia and Montenegro) ISBN 86-85409-03-9 [15] Safety Problems of Micro Size Unmanned Air Vehicles – On Board Data Fusion; Academic and Applied Research in Military Science (reg.number:362/2007)
Nem lektorált idegen nyelvű [16] Redundancy in Microcontroller Controlled Systems (Budapest Tech JUBILEE CONFERENCE 1879-2004 September 4, 2004. ISBN 963 7154 31 0
Hazai konferencia kiadványok [17] Mikrokontroller vezérlésű távközlő berendezések operációs rendszere; XV. Tudományos Ülésszak, Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, 1998. p127-132
[18] Az egyetemes távközlési hálózatokban végzett teszthívások 13. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás, Siófok; 2002. szeptember 25-26-27. p247-252 [19] Egyetemes Távközlési szolgáltatók hálózatában végzett teszthívásokról; „Hatvan év a Műszaki Képzésben” Kandó Konferencia 2002. november 14-15.ISBN:963-7158-03-0 [20] Pilóta nélküli repülő eszközök szabályzó köre - Digitális szabályzó körök nemlinearitási problémái fixpontos számábrázolás esetén Gazdaságosság, hatékonyság és a biztonság a repülésben. Tudományos Konferencia, Szolnok, 2004. április 23. [21] Mikro UAV-k vezérlő redundanciája; Fél évszázad forgószárnyakon a Magyar Katonai Repülésben című konferencián, Szolnok {Az előadáshoz tartozó cikk megjelent: CD kiadványban (2005.04.15.)} [22] Mikrovezérlős rendszerek teljesítménytakarékossága (Power Save of µC Controlled Systems) Kandó Conference 2006 „In Memorian Kandó Kálmán” XXIII. Tudományos Ülésszak; 2006. január 12.-13. ISBN 963 7154 42 6 (lektorált kiadvány) [23] Mikro méretű pilóta nélküli repülők repülésbiztonsági kérdései – Elektromos tápellátás biztonsága; Új évszázad, új technológia; Gripenek a Magyar Légtérben című konferencián. {Az előadáshoz tartozó cikk megjelent: CD-n a Tudományos konferencia kiadványban (2006.04.21.)} [24] Mikro méretű pilóta nélküli repülők repülésbiztonsági kérdései – Fedélzeti adatfúzió; Pilóta nélküli és szállító repülőgépek katonai alkalmazhatósága című konferencián {Az előadáshoz tartozó cikk megjelent: Repüléstudományi Közlemények különszámában (2007.04.20.)} [25] Mérési adatgyűjtés, adattovábbítás rádiós interfészen (Innovációs konferencia BMF-HTI) 2006. nov. 16. ISBN:978-963-7154-57-7 (lektorált kiadvány)
Szakmai tudományos önéletrajz Név: Születési hely: Születési idő: Édesanyja neve:
Wührl Tibor Budapest 1969. 06. 12. Gyöngyösi Olga
Szakmai végzettség: 1987 Pataky Szki. - 608 RTV műszerész 1990 Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola - okl. villamos üzemmérnök (Műszaki akusztika/Informatika szakirány) Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és informatikai kar - okl. villamos mérnök (Kapcsolástechnika szakirány) 2005- ZMNE PhD hallgató nyelvismeret: angol telekommunikációs, szakmai „C” középfok, orosz „C” alapfok Munkahely (fő- és másodállás): 1993.- Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola –Digitális Kapcsolástechnika laboratórium 1997. Főiskolai Tanársegéd 1998. Delta-Trone Kft. alapítás (tulajdonos, műszaki vezető)
2000. Főiskolai Adjunktus (BMF-HTI) 2001.-2004 MATRIX tanúsító (műszaki ig.) 2006. VERITAN tanúsító (független távközlési szakértő) Főbb szakmai tevékenységek: 1. Oktatás (Központtechnika, Digitális rendszerek tervezése, Irodai Informatika, Irodatechnikai készülékek, Híradástechnika I. és Híradástechnika III. tantárgyak) 2. Hírközlő berendezések honosítása, engedélyeztetésre felkészítése, külföldi partnerrel műszaki egyeztetés: Ericsson Kft, Olympia Gmbh, Hamex R.T., MDB Gmbh, EMI SHARP, Swatch, Koratel. 3. Műszaki fejlesztések, szakértői tevékenységek: Kaputelefon kültéri egység telefon alközponthoz (SIEMENS RT, Robert BOSCH Kft); AC MODEM benzinkúti töltőfej - pénztárgépi kommunikációhoz; Telefon kisközpont család fejlesztés (104 – 208, 308); Telefon alközponti hívásbeválasztó és FAX hívásszétválasztó (Dialog); Alközponti GSM konverter berendezés (AT kompatibilis ETS 0707. ter25); Gépészeti vezérlő <Budapest Kerületi Tűzoltó Parancsnokságok> (SIEMENS HICOM); URH rádiósegység illesztő és csatornaváltó (FTP tender)(SIEMENS HICOM); PC-s kihangosítás-vezérlő áramkör <Budapest Kerületi Tűzoltó Parancsnokság> Pannon GSM számlázás pontosságának és zártságának vizsgálata (távközlési és Informatikai csoportvezető – MATRIX); MATÁV R.T. számlázás pontosság és zártság, valamint szolgáltatás minőség tanúsítása (távközlési csoport vezető – MATRIX); Pantel Technocom (PTC) számlázási rendszer kialakítás – műszaki szakértői tevékenység; Emitel – műszaki szakértői tevékenység; Fővárosi Vízművek kommunikációs kábeleinek mérése, szakértői feladatok (GARET); MATÁV Rt. előfizetői hozzáférési hálózat zártság ellenőrzése (MATRIX); HUNGARORING sportszakmai digitális kamerarendszer (műszaki szaktanácsadás és műszaki átvétel); Fővárosi Vízművek biztonsági kamerarendszer, szakértői feladatok (GARET); BMF-HTI K+F szakmai vezető (FőGáz, PTC, Pantel, Elmű); MNB telekommunikációs szaktanácsadás és tanulmány; GTS-Datanet – VERITAN független szakértői tevékenység; eTel – VERITAN független szakértői tevékenység.
