Jegyzőkönyv Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. szeptember 19-én megtartott, 11. soros, nyilvános üléséről. Jelen vannak: Szentistványi István, a bizottság elnöke Juhász Gyula, a bizottság alelnöke Dr. Kenyeres Lajos, a bizottság képviselő tagja Dr. Gyimesi László, a bizottság képviselő tagja Kosik Dénes Pál, a bizottság képviselő tagja Dr. Rákos Tibor, a bizottság nem képviselő tagja Makovi Mária, a bizottság nem képviselő tagja Dr. Medzibrodszky Endre, a bizottság ügyviteli titkára Dr. Börcsök Judit, Jegyzői Iroda Hegedűs Ágnes, Fejlesztési Iroda Kovácsné Nagy Orsolya, Fejlesztési Iroda Sz. Fehér Éva, Fejlesztési Iroda Horváthné Mézes Ágnes, Fejlesztési Iroda Dénes Ágnes, Fejlesztési Iroda Ácsné dr. Gunda Judit, Általános Igazgatási Iroda Giláné Danka Ildikó, Városüzemeltetési Iroda Dr. Martonosi Éva, Közgazdasági Iroda Dr. Lőrinczi Zsanett, Városüzemeltetési Iroda Dr. Szeghalmi Szonja, Városüzemeltetési Iroda Vágfalviné Vikartonszky Kornélia, Fejlesztési Iroda Dr. Tóth András, Városüzemeltetési Iroda Makrai László, Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Básthy Gábor, Szegedi Hőszolgáltató Kft. Martonosi István, Szegedi Hőszolgáltató Kft. Szentistványi István: Köszöntöm a jelenlévőket, a bizottság tagjait, a szakirodák munkatársait és az érdeklődőket. A bizottság jelen lévő 5 tagjával határozatképes, így elkezdenénk az ülést a kiküldött napirend szerint. Javaslatot szeretnék tenni a napirendre. Dr. Rákos Tibor megérkezett. Szentistványi István: A meghívóban kiküldött napirenden módosítást nem javasolnék, viszont két pontnál majd a határozathozatal elnapolását fogom javasolni. Szavazásra bocsátom, hogy a napirendet eredeti formájában fogadjuk el. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-102/2012.(IX.19.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. szeptember 19-én megtartott soros, nyilvános ülésének napirendjét az alábbiak szerint határozta meg:
1
Nyilvános ülés: 1. Szeged belvárosi árvízvédelmi rendszer fejlesztése c. projekthez kapcsolódó Helyi védelem alatt álló terület kezelési előírásaitól eltérő használata – Szeged Stefánia Várkert-Móra park területén régészeti feltárás 2. ütem 2. Projekttársaság alapítása a szegedi távhőszolgáltatás megújuló energia alapú fejlesztésére 3-4. 3. Farekonstrukció és növény egészségügyi felülvizsgálat Központi jogszabályváltozásból eredő rendelet-módosítások: 4. 1.2. Az állatok tartásáról szóló rendelet megalkotása, valamint a tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról szóló rendelet módosítása Rendelet-tervezetek: 5. 4. Szeged város helyi jelentőségű védett természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló rendelet módosítása 6. 4.1. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása és településfejlesztési döntések Költségvetési, városüzemeltetési, vagyoni tárgyú előterjesztések: 7. 7. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és egyéb tárgyú előterjesztések: 8. 14. Közterület elnevezése 9. Google szolgáltatás társadalmi elfogadottságáról vélemény kérése A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 1. napirendi pont Szeged belvárosi árvízvédelmi rendszer fejlesztése c. projekthez kapcsolódó Helyi védelem alatt álló terület kezelési előírásaitól eltérő használata – Szeged Stefánia Várkert-Móra park területén régészeti feltárás 2. ütem Szentistványi István: Az első pont egy korábbi, nyári előterjesztéshez kapcsolódik, annak második állomása. Az árvízvédelmi rendszer fejlesztése kapcsán régészeti feltárások zajlanak két helyszínen. Egy nyári, augusztusi bejáráshoz kötöttük, hogy állást foglaljunk. Az egyik területhez a nyáron megadtuk a hozzájárulásunkat. A régészeti feltárás során egy kis tölgy érintve volt, mert közben változott a kijelölt munkaterület. Bejáráskor úgy tűnt, hogy nem érinti, aztán mégis úgy alakult, hogy igen? Kovácsné Nagy Orsolya: Igen, mert előzetesen feltételezték a vár vonalát, s ahogy haladtak, ásás közben derült ki, hogy a nyomvonal a fától olyan másfél méterre húzódik. Így ez a tölgyfa érintett lett.
2
Szentistványi István: Ezért nem szerencsés az olyan típusú, golyóstollal körvonalazott rajz, amilyent kaptunk. Ha pedig változás van, menet közben is jó lenne jelezni, hogy pontosan látsszon, hogy melyik terület az. Makrai László: Küldtünk légi fotót. Nem tudom elképzelni, hogy manapság hogy lehet így dolgozni? Szentistványi István: A múzeum igazgatója nem tudta, mi a teendő. Akkor jeleztük az igényünket, ha van precíz anyaguk, küldjék be. Igaz, nagyon gyorsan kellett intézkedni. Azt javasolnám, hogy kérjük be a jövő heti ülésre. Emiatt nem szenvednek csorbát. Kovácsné Nagy Orsolya: Csupán a dolgozók és a munka áll, ők pedig minél előbb szeretnék folytatni a kettes számú terület feltárását. Szentistványi István: De ahhoz azért kellene a korrektebb rajz, mert ugyanez a dilemma fog ott is előállni. Már korábban felvetődött, hogy ott, azon a bizonyos parkolóterületen érintve lehet egy szép hársfa, de pontos helymegjelöléssel esetleg megkímélhető lehet. Ha egy mód van, azt a nagyon szép és egészséges hársfát ne kelljen beáldozni. Juhász Gyula: Ma már vannak olyan technikai eszközök, amelyekkel mindenféle ásás meg a föld megbolygatása nélkül – főleg épített maradványoknak a föltárásán – lehet alkalmazni olyan eszközöket, amelyekkel egészen pontosan föl lehet térképezni és ki lehet jelölni, hogy merre szükséges ásatást folytatni. Esetleg ilyen eszközöket igénybe kellene venni, és akkor nem vaktában fognának hozzá. Szentistványi István: Javasolnám, hogy jövő hétre tegyünk egy kísérletet, hogy ennél a tervnél valamivel tisztességesebb módon körbehatárolt területre adjuk meg a hozzájárulást, ne pedig egy golyóstoll-rajzra. Nem hiszem, hogy ezen a pár napon múlna bármi is. A jövő szerdán ülésezünk, s ha kapunk kiegészítésként egy ilyen anyagot, akkor azt a bizottság úgy próbálja elbírálni, abban a konstruktív szellemben, ahogy a múltkor is hozzáállt ehhez a kérdéshez. Ha a tagoknak nincs ellenvetése, így is tenném fel szavazásra, hogy a mellékelt ábrák pontosítását kérjük a következő bizottsági ülésre, hogy pontosan beazonosítható legyen az a terület, amelyre az eltérő kezelés vonatkozik, és a jövő szerdán ennek tükrében döntünk arról. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-103/2012.(IX.19.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a Fejlesztési Iroda vezetője által előterjesztett, Szeged belvárosi árvízvédelmi rendszer fejlesztése c. projekthez kapcsolódó Helyi védelem alatt álló terület kezelési előírásaitól eltérő használata – Szeged Stefánia Várkert-Móra park területén régészeti feltárás 2. ütem tárgyú, 11135/2012. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot:
1. A Bizottság az előterjesztés megtárgyalását a soron következő, 2012. szeptember 26-ai ülésére elnapolja. 2. Felkéri a Móra Ferenc Múzeumot, mint a régészeti feltárást végző intézményt, hogy a 11106-97/2012. (VII. 18.) VKB határozat 2. számú mellékletében jelölt ásatási és deponálási
3
helynek egzakt területlehatárolását a soron következő, 2012. szeptember 26-ai bizottsági ülésig készítse el, és juttassa el a bizottságnak. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző, a Fejlesztési Iroda, a Móra Ferenc Múzeum és a Jegyzői Iroda. 2. napirendi pont Projekttársaság alapítása a szegedi távhőszolgáltatás megújuló energia alapú fejlesztésére 3-4. Szentistványi István: Az lenne a javaslatom, hogy miként például a Pénzügyi Bizottság is így döntött hétfőn, ne foglaljunk állást. A múlt héten sikerült a cég vezetőitől egy információt kapnom. A napirenden szereplő 3-4-es anyagok csak előzetes bizottsági anyagok. Valószínűleg várható, hogy a mostani közgyűlésre ez előterjesztés formájában kerül. Az eddig fölterjesztett anyagok között ennek nincs nyoma, de valószínűsíthetjük. (Dr. Kenyeres Lajos megérkezett.) (Dr. Gyimesi László kiment.) Básthy Gábor: Tudomásom szerint a Vagyongazdálkodási Bizottság fogja előterjeszteni. Remélem, hogy a jövő héten már a pontosított anyag kerül megtárgyalásra, kiegészítve a Jogi Bizottság felvetéseivel. Örömmel láttam, hogy a polgármester a 2014—2020. közötti kiemelt projektek közé ezt is beemelte. Minél előbb valósul meg, Szeged számára annál hasznosabb. Szentistványi István: Pontosan azért, mert ezek a körök még hátra vannak, a Vagyongazdálkodási Bizottság konkrét előterjesztése a jövő hétre már valószínűleg elkészül, itt is azt szeretném javasolni, hogy ezt a pontot is a jövő szerdai ülésen tárgyaljuk, amikor már ezek az információk a rendelkezésünkre állnak. Juhász Gyula: Egyetértek azzal a javaslattal, hogy várják meg a szakbizottságoknak a véleményeit. A cél nem tűnik rossznak, hogy ha Szeged városában a távhőszolgáltatás terén csökken a földgáz-függőség, és zöldenergia lép helyére. Ez alapvetően egy támogatandó cél. A projekt elindításához egy projekttársaság létrejötte szükséges. Várjuk meg az előterjesztést. Az ördög mindig a részletekben van. Ha van rá lehetőség, nem hiszem, hogy éveket kellene várni. Leginkább vagyongazdálkodási, jogi és pénzügyi kérdések merülhetnek föl. Szentistványi István: Nyilván az említetteken kívül vannak ennek egyéb, környezeti és egyéb vonatkozásai. Az, hogy a város milyen kondíciókkal vesz részt. Juhász Gyula: Tudomásom szerint a környezetenergetikai operatív programban van még felhasználásra váró forrás. A 2013-ig terjedő tervezési időszakban van szabad forrás arra, hogy egy ilyen nagyságrendű projektet előkészítsünk, akkor én sem gondolnám, hogy ezzel további két évet kellene várni, ha magas támogatási intenzitással uniós forrás vehető igénybe. Szentistványi István: Azt javaslom, hogy a jövő héten a még befutó információk birtokában egy érdemi vitát folytassunk olyan szempontokat figyelembe véve, ami kimondottan ennek a bizottságnak lehet a hatásköre. Alapvetően a projekt céljával kapcsolatosan egyet lehet érteni. Ezt a kérdést én a jövő heti ülésre visszahoznám. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot:
4
11106-104/2012.(IX.19.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Projekttársaság alapítása a szegedi távhőszolgáltatás megújuló energia alapú fejlesztésére 3-4. tárgyú, 12500-51/2012. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság a projekt céljával egyetért, de a témával foglalkozó szakbizottságok véleményét is szeretné figyelembe venni, így a soron következő, 2012. szeptember 26-ai ülésére ezt a napirendi pontot újra tárgyalja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző, a Közgazdasági Iroda és a Jegyzői Iroda. 3. napirendi pont Farekonstrukció és növény egészségügyi felülvizsgálata Szentistványi István: Ez a bizottsági előterjesztés egy tavaly év végi döntéshez kapcsolódik. Giláné Danka Ildikó: Annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. a szerződésben levő munkákat elvégezte január másodikáig. A tervektől valamelyest el kellett térniük. A fatelepítési helyektől való eltérést az előterjesztés melléklete részletezi. Szentistványi István: Igen, van egy táblázat, melyben fel vannak tüntetve azok a helyek, ahol változásra került sor. Legközelebb esetleg a fafajt meg lehetne adni. Köszönjük a tájékoztatást. Javasolom, hogy vegyük tudomásul a tájékoztatót. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-105/2012.(IX.19.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda vezetője által előterjesztett, Farekonstrukció és növény egészségügyi felülvizsgálat tárgyú, 01/13299/2012. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság tudomásul veszi, hogy a 2011. december 29-én Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. között létrejött Vállalkozási szerződés 1. pontjának 3. számú mellékletében foglalt fatelepítések jelen határozat melléklete szerinti helyszínen valósultak meg. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző, a Városüzemeltetési Iroda, a Közgazdasági Iroda, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. és a Jegyzői Iroda.
5
Az alábbi táblázat a 11106-105/2012. (IX. 19.) VKB határozat melléklete:
4. napirendi pont 1.2. Az állatok tartásáról szóló rendelet megalkotása, valamint a tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról szóló rendelet módosítása Szentistványi István: Megkérném az irodavezető asszonyt, hogy röviden exponálja, hogy miről is van szó. Elég sok visszajelzés érkezett már az elmúlt napokban is ezzel kapcsolatban. Ácsné dr. Gunda Judit: Az állattartási rendeletből a 2012. évi XVIII. tv. 5.§ értelmében a haszonállat tartásának korlátozására vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül kell helyezni, mivel ez 2012. október 1-jén lép hatályba. Ez a rendelet meghatározza az övezeteket, a
6
haszonállatoknál az állatok számát. Szabályozza a kedvtelésből tartott állatok rendjét is. Az állatszám helyi rendeletben tovább nem szabályozható. Azokat a szabályokat igyekeztünk megtartani, amelyek az állattartó épület elhelyezésére és a védőtávolságra vonatkoznak. A védőtávolságok hatályos jogszabályoknak történő megfeleltetése érdekében a rendelet felülvizsgálata kapcsán sor került az érintett szakhatóságok bevonására annak megállapítása érdekében, hogy a védőtávolságokra vonatkozó előírások megfelelnek-e a ma hatályos jogszabályoknak. Egy élhető város biztosítása érdekében szükség van olyan szabályok megtartására, melyek tartalmaznak építésre, védőtávolságra, ebek futtatási helyére, kóbor állatok befogására vonatkozó fontos, hatósági eljárás keretében is kikényszeríthető előírásokat. (Dr. Gyimesi László visszajött.) Szentistványi István: Köszönöm. Én ezt még azzal egészíteném ki, ami számomra a legnagyobb problémát okozza az előterjesztés kapcsán, hogy amit most irodavezető asszony elmondott, az az állattartásra vonatkozó rendelettel függ össze. Számomra elég problematikusnak tűnik, hogy két helyi rendelet módosítása egy előterjesztésben, egy napirendi pontként szerepel, még ha egy kis területen össze is lehet fűzni a kettőt. De jelentkezési sorrendben halljuk a hozzászólókat. Dr. Gyimesi László: Érdekes dolgot tetszett mondani, ezek szerint bárhol bármennyi állatot lehet tartani? Az a korlátozás, ami a rendeletben volt, megszűnik. Viszont itt védőtávolságot tetszett említeni. Sertéstartásnál van ilyen, hogy védőtávolság? Ez mit jelent, milyen oldalról és ki határozhatja meg? Ácsné dr. Gunda Judit: A védőtávolságra vonatkozó szabályozás változatlan. Az állattartó épületek elhelyezését jelöli meg. Tartalmaz állatszámot, tartalmazza, hogy a saját lakástól és a különböző épületektől, közterülettől milyen távolságra helyezhetők el. Dr. Gyimesi László: Egy gyakorlati példa olyan választókörzetben, mint az enyémnek egy része. Móravárosban előfordulnak érdekes helyzetek. Ez valamikor Szegednek a széle volt, ma már szinte belváros. Tehát itt vannak 20-25 lakásos társasházak, a szomszédban meg egy kis parasztház, ahol malacok szaladgálnak az udvaron. Ez igen zavaró lehet. Így született meg az a rendelet, amit megalkottunk. Ilyen helyen, ha valaki három malacot akar tartani, milyen védőtávolságok lehetnek? Tudunk olyan védőtávolságot szabni, ami azt eredményezi, hogy nem fog tartani. Ácsné dr. Gunda Judit: Ez a rendelettervezet tulajdonképpen elég szigorú védőtávolságok tekintetében. Azt nem mondtam még, hogy az előterjesztésben sok állategészségüggyel meg állatvédelemmel kapcsolatos szabály, tehát alapvetően azokat kell betartani. Ha még mindig zavaró a tartás, akkor következhet a birtokvédelmi eljárás. Gyakorlatilag ez a jogszabály ennyire lekorlátozza az önkormányzat lehetőségét. Dr. Gyimesi László: De legalább így van kiút belőle. Juhász Gyula: Tehát akkor január 1-ig a polgármester, utána pedig a jegyző az illetékes? Ácsné dr. Gunda Judit: Igen, mert az önkormányzati törvény szerint január elsejétől lehet a jegyzőnek a hatáskört átadni. Ez önkormányzati hatósági jogkör.
7
Dr. Gyimesi László: Egy példát szeretnék kérdezni. Van egy móravárosi ház, maximum 6 darab sertést tarthat. Az ő saját házától legalább 10 méterre kell, hogy legyen a disznóól, ásott kúttól 15 méterre, a közterülettől szintén 15 m, az oldalkert az tulajdonképpen a szomszéd, attól 12 m. Ezek a számok a minimálisak, amit az OTÉK megenged? Ácsné dr. Gunda Judit: Igen. Az önkormányzat ennél többet is szabhat a rendeletben Makovi Mária: Csak az szeretném megkérdezni, hogy a nyílászárók, tehát ablakok közötti légvonalban mért távolság is számít? Ácsné dr. Gunda Judit: Igen, azt légvonalban kell mérni. Makovi Mária: És mi van a veszélyes állatokkal, például a méhekkel? Ácsné dr. Gunda Judit: A méhekre vonatkozóan külön kormányrendelet van, ami pontosan szabályozza a méhtartást. Ott is van konkrétan leszabályozott védőtávolság. Juhász Gyula: A közterületek karbantartására vonatkozó rész, amibe szintén jogszabályi változás miatt kell belenyúlnunk, mintha több kötelezettséget róna a lakókra, mint korábban. Az eddigi információk szerint a csatorna partja az úttest és a csatorna közötti részét nem nekik kellett karbantartani, e szerint a leírás szerint gyakorlatilag az úttestig szól a karbantartási kötelezettségük. Makovi Mária: Első körben szeretném azt javasolni, hogy a napirendi pontot vegyük kétfelé, mert a másodikat én mindenképpen szeretném elhalasztatni. Szentistványi István: Ezt jó ötletnek tartom, és erre rá is kérdeznék az illetékeseknél, hogy ez a két téma miért került egy előterjesztésbe? Érzékelem azt a vékony szálat, ami összeköti a kettőt, de igazából két teljesen külön probléma. Én azt javasolnám, hogy az előterjesztésnek a második részét, a tiltott, közösségellenes magatartásokra vonatkozik, a jövő héten hozzuk vissza külön. Az első része az jobban átlátható, amit eddig is megbeszéltünk. Dr. Gyimesi László: Két rendelet van, két szavazás lesz a közgyűlésen. Egy magasabb rendű jogszabálynak való megfeleltetésről van szó. Kérdésem, hogy a védőtávolsággal lehet úgymond játszani, arra van-e lehetőség, hogy közigazgatási határon belül adott zónákban más legyen a védőtávolság? Ácsné dr. Gunda Judit: Erre nincsen tiltás. Szentistványi István: Számomra nem az a kérdés, hogy hány szavazás lesz a közgyűlésen, hanem az, hogy mennyire tudjuk, mennyire akarjuk nyilvánvalóvá tenni, hogy a velünk szembeni elvárásokat plasztikusan megjeleníthessük. Dr. Gyimesi László: Határozzunk! Határozzunk arról, hogy látják-e a választók azt, hogy mi itt két dologról beszélünk. Szentistványi István: Az előterjesztésnek azt a részét, mely az állattartási rendeletmódosítással kapcsolatos, megtárgyaltuk, és az előterjesztést közgyűlési tárgyalásra javasoljuk. Erről szól az első rész. A második rész pedig a tiltott, közösségellenes magatartásokra vonatkozó rendeletünk módosítását célozza, ami itt a III. pont alatt szerepel, jövő héten újra tárgyaljuk,
8
egyúttal felkérjük az illetékes irodát, szerintem ez a Jegyzői Iroda, de nem vagyok biztos benne, (Valaki közbeszól, hogy a Városüzemeltetési Iroda) akkor a Városüzemeltetési Iroda egy rövid indoklást kérünk, hogy miért együtt lett előterjesztve a két rendeletmódosítás? Dr. Rákos Tibor: Elfogadom ezt az eljárásjogi polémiát, de ezért most ne hozzunk külön határozatokat, szerintem ezen lépjünk túl. Alapvetően szerintem az a kérdés, hogy van-e értelme, hogy ezekben a rendeletekben a jogszabály be nem tartása mögé szankciók kerüljenek? Szentistványi István: Pont azért, mert nem volt szankcionálva, de sokakat érint; társasházakat, társasház-kezelőket, legalább tegyük meg, hogy önállóan kerüljön előterjesztésre. Dr. Rákos Tibor: Ez rendben van, javasoljuk a közgyűlésnek, hogy külön tárgyalja, ez előre vivő javaslat, de ne kelljen már jelentéseket írni, hogy miért került egy pont alá. Makovi Mária: Még egy-két kérdést feltennék. Az állattartással kapcsolatban úgy szól a kormányrendelet, hogy első körben az állatvédelem és az állategészségügy fogja felülvizsgálni, hogy ha valaki valamilyen panaszbejelentést tesz. Kérdezem, hogy ha ez hónapokig vagy egy évig elhúzódik – nem tudom, meddig húzódhat -, akkor egy év után bíróságra kell menni, tehát nem a jegyző vizsgálja. Vagy ezt követően kerül jegyző elé? Ácsné dr. Gunda Judit: Egyrészt az állatvédelmi és állategészségügyi eljárás is hatósági eljárás, aminek vannak eljárási szabályai meg határideje. Az állatvédelmi eljárás az jegyzői hatáskörben bonyolódik, az állategészségügyi viszont a területi állategészségügyi hivatalnak a hatáskörébe tartozik, majd a járási hivatalba. Gyakorlatilag eljárás-hosszabbítással is 60 napon belül döntést kell hozni, és amennyiben az megállapítható, hogy állatvédelmi szabályokat nem sértett meg, állat-egészségügyieket sem, akkor kezdeményezhet a panaszos vagy aki kifogásolja a tartást, birtokháborítási eljárást, de az nem indul hivatalból, csak kérelemre. Makovi Mária: Végül is a hivatalnak arra nincs lehetőség, hogy 60 napon túl tárgyalja az ügyet, húzza az időt? Ácsné dr. Gunda Judit: Ez teljesen független. Esetlegesen az merülhet fel, hogy egyezségre próbálunk jutni. Makovi Mária: Tehát nem húzódik el arra az időre, hogy bíróságra kelljen járni. Ácsné dr. Gunda Judit: Nem. Makovi Mária: A következő kérdésem a járdaszakasz melletti műtárgyak rendben tartására vonatkozik, ami az önkormányzati rendeletben nem szerepelt. Ha ezt át szeretnék vinni, én ezt nem javasolnám. Viszont szeretnék olyan adatokhoz hozzájutni, amit már a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-től kértem, hogy mely területeket takarítja, milyen összegeket fordít erre. Mert ha ez átmegy a közgyűlésen, az nagyon megterhelné a társasházakat és a magánházak tulajdonosait. Makrai László: Azoknak a területeknek a gondozása eddig is a lakóközösségek kötelezettsége lett volna, csak szankció nélkül nem volt betartható, így a cég eltakarította szívességből. Hasonló volt a téli hóeltakarítással is. A múltkor az egyik képviselő fogadóóráján egy
9
belvárosi lakos panaszolta, hogy fölháborító a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. magatartása, mert télen a saját portája előtt neki kellett a havat eltakarítania. Szentistványi István: Körülbelül másfél évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy mennyire fontos lenne, hogy e téren az emberek tisztán lássanak. Azóta nem jutottunk ebben előrébb semmit. A szankcionáláshoz a jogszabályoknak egyértelműeknek és nyilvánvalóknak kell lenniük. Az emberek tudják azt, hogy mi az, ami a Kft. feladata, és mi az övéké. Makrai László: A Kft. ott rontotta el, hogy korábban nagyon sokszor a kedves lakosok helyett eltakarította, mert nem volt szankcionálva az egész. Nem egyszer követelték ezt rajtunk a Csörög rovatban is. Szentistványi István: Ahhoz, hogy bármit is szankcionáljunk, az elsődleges szabály, hogy teljesen nyilvánvaló és egyértelmű legyen, hogy mi az, ami szankcionálandó. Makovi Mária: Igen, pontosan ezt szeretném kérni már régóta, mert szeretnénk a feladatainkat mi is, városlakók elvégezni. Mert amikor kijön a Kft.-nek valamelyik alkalmazottja, egyszerűen nem tudjuk, hogy kinek mi a kötelessége, nem tudjuk a határokat. Ez a legnagyobb probléma, és ezt szeretném tisztázni. De azt is lássuk, hogy mi a Kft. feladata. Makrai László: Egyszer már Máriának elküldtem minden ide vonatkozó jogszabályt, saját kezűleg pötyögtettem be. Makovi Mária: A jogszabállyal nincs probléma, azzal van probléma, hogy nem tudjuk, hogy ki mit takarítson. Makrai László: Ugyanolyan jogalkalmazó vagyok, mint ön vagy a társasház, mint jogi személy. Dr. Rákos Tibor: A rendelet ’86. óta nem változott. Ezek szerint a mi rendeletünk kicsit szűkebben mérte, a nyílt árkok nem voltak benne. Makrai László: Igen, mert volt, amit a Vízmű csatornahálózatként átvállalt. Juhász Gyula: Amit meg akarunk tenni az az, hogy azok a többletfenntartási munkák, amelyeket eddig is egy magasabb rendű jogszabály szabályozott, de szankciókat nem rendelt hozzá az ezeket be nem tartó lakosokkal szemben, most ezt szabályozzuk helyi rendeletben. Ez most tisztázza a helyzetet ilyen szempontból. A lakosnak a ház előtti területet a közútig rendben kell tartania a csatornával együtt. Ez most tisztázza a helyzetet ilyen szempontból. Azt nem látom, hogy a szankciókat kirovó hatóságnak milyen szinten van mérlegelési joga vagy lehetősége. Lehet olyan lakos, hogy nem közösség ellenes magatartásból, hanem fizikai állapotából adódóan nem tud eleget tenni ezeknek az elvárásoknak. Ilyenkor mi van? Tehát ha valaki egészségi állapota miatt vagy koránál fogva nem tud eleget tenni. A másik az, hogy Tápén is vannak kérdéses közterületek, például belső szervizút mentén kinek kell takarítania? Vagy a főcsatorna környékét? Mert szerintem az állam tulajdonában levő főcsatorna takarítása nem a lakosok dolga. Ácsné dr. Gunda Judit: Annyit szeretnék mondani, hogy a tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról szóló rendelet ügyében az Általános Igazgatási Iroda jár el, és természetesen, a szankció figyelmeztetés is lehet.
10
Kosik Dénes Pál: Mielőtt teljesen félremegyünk ezzel a ponttal kapcsolatban, azt javasolom, hogy olvassuk el pontosan, és értelmezzük, amit ez a bizonyos 86-os rendelet szó szerint ír. Azt mondja, járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról szól, és szó nincs csatornakotrásról meg csapadékvíz-árok karbantartásáról, pusztán tisztántartásáról. Hogy ne duguljon el. Miért mondom ezt? Azért, mert a tavalyi belvíz kapcsán százezer helyen találkoztam olyannal, hogy arra képtelenek voltak – tisztelet a kivételnek -, hogy az átfolyókon összegyűlt szemetet kiszedjék, hogy a víz átfolyhasson. Tehát itt most a tisztán tartásról beszélünk. Igenis legalább annyi elvárható a lakóktól, hogy az előttük levő útszakaszt, a járda és úttest közötti területet tisztán tartsák. Makovi Mária: És az árok az kinek a tulajdona? Dr. Rákos Tibor: A lakók érdekében épült az az árok. Kinek az érdeke, hogy működjön a vízelvezetés? Ilyen alapon a tagadás tagadásában vagyunk már! Makovi Mária: Én nem tudom, hogy ez hogy hajtható majd végre, hogy vállalkozók belemennek az árokba, és takarítanak?! Az mind a lakosság terhe lesz. Mért nem a tulajdonos csinálja? Juhász Gyula: Köztulajdon. Dr. Rákos Tibor: És a köz érdekében épült. Szentistványi István: Szerintem, mivel úgyis ezt a pontot még vissza fogjuk hozni, mivel kértük, hogy válasszák külön, az lenne a logikai struktúrája a határozatnak, amit szeretnénk megfogalmazni, hogy az első részében kérjük, hogy ez a két rendelettervezet külön pontban szerepeljen, mert semmi nem indokolja, hogy egy napirendi pontban kerüljön előterjesztésre. Második pontban azt mondjuk, hogy az első rendelettervezetet érintő kérdéseket megtárgyaltuk, és azt a közgyűlésnek megtárgyalásra javasoljuk. A második rendelettervezetet pedig, ezt, amiről most beszélünk, a jövő héten tárgyaljuk újra, és akkor ezeket a kérdéseket még valamilyen szinten érinthetjük, ha akarjuk. A kérdés az Makrai úrhoz, hogy mennyire életszerű ez, amit Mária kért, hogy még hozzátegyük-e? Van-e ennek olyan plasztikusan megragadható része, amit esetleg a Kft. hozzá tudna tenni ehhez? Ez mennyire életszerű? Makovi Mária: Nekem térkép volt a kérésem, a bejelölés és az összeg, amit ráfordítottak. Ha egy szolgáltató egy összeget igényel az önkormányzattól, azt gondolom, rá is fordítja valamire. Azt tudni kell, hogy mire fordítja, melyik területekre. Makrai László: Mi a konkrét kérdés? Juhász Gyula: Vannak olyan csapadékvíz-elvezető árkok, amelyek közterületen húzódnak, nem a lakóingatlan előtt. Innentől tiszta az ügy, csak azok a csatornák kérhetők számon akár a Vízműn, akár a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-n, amelyek nem a lakóingatlan előtt, hanem közterületen húzódnak. Szentistványi István: Nem szeretném azt a kérést negligálni, amit Mária fölvetett, annál inkább nem, mert ez már másfél évvel ezelőtt hasonlóképpen fölmerült. Az egész érintettségi kérdést össze kellene szedni, amit a lakóközösségeknek meg lehet mutatni. Ha
11
szankcionálunk, akkor azt precízen le kell szabályozni. Ennyit azért segíthetünk a lakosságnak. (Dr. Kenyeres Lajos távozott.) Makovi Mária: Nekem az a kérésem, hogy világosan látsszon, hogy kinek mi a tulajdona, melyik terület tartozik rá, kinek mi a felelőssége. Juhász Gyula: Szerintem a rendelet elég egyértelműen fogalmaz. Makovi Mária: Nem fogalmaz egyértelműen. Folyamatosan jönnek, mennek a panaszok. Szentistványi István: Tegyük oda az értelmezését ennek a jogszabálynak. Makovi Mária: Ez mindenkinek a védelmébe és mindenkinek a tisztánlátása érdekében lenne szükséges. Idáig a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. sok mindent megcsinált, amit nem kellett volna. Ezért is gondolják sokan, hogy nem az ő feladatuk. Juhász Gyula: Attól tartok, hogy olyan követelményeket támasztunk a Kft.-vel szemben – amely tulajdonképpen egy önkormányzati cég a közgyűlés rendeleteit végrehajtó szereppel -, ami nem az ő feladata. Ne a végrehajtótól kérjük, hogy jogszabályt definiáljon. Azt szeretném kérni, hogy egyrészt ne a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-t bombázzuk olyan kérésekkel, ami nem az ő dolga. A másik az, hogy magasabb rendű jogszabályban van definiálva, hogy mi a lakosság által karbantartandó közterület. Nem lehet pontosabban, szabatosabban leírni, mint ahogy azt leírja a rendelet. Szentistványi István: Pont te hoztál olyan példákat, amelyek nem egyértelmű esetek. Juhász Gyula: Azért hoztam olyan példákat, mert kérdésem volt ezzel kapcsolatban. Leginkább az, hogy a hatóságnak milyen lehetőségei vannak arra, hogy ne közösségellenes magatartásként értékeljen valamit, ami esetleg a lakó akadályoztatása miatt van. A másik oldalról is hozhatok példákat, hogy igen, a közterület-fenntartás szankciók nélkül nehezen megy. Nagyon sok olyan kedves lakó van, aki fütyül a kötelezettségére, hiába írjuk le évről évre akár helyi kiadványban, akár máshol, hogy mi a lakosság feladata a közterületekkel kapcsolatban, nem foglalkozik vele. Szentistványi István: Szerintem, ha ebben tisztábban lát mindenki, az hasznára válik.
mindenkinek a
Juhász Gyula: Nyolc sorból áll a rendelet ide vonatkozó része, ami a lakosság feladataira vonatkozik. Csinálsz egy hatalmas térképet, azt majd megnézi, a nyolc soros szöveget nem olvassa el? Makrai László: Próbálom kibogozni, de még mindig nem látom, mi legyen a formája ennek az ismertetésnek? Szóban bontsuk ki ezt, vagy csináltassunk egy térképet? Makovi Mária: Ahány tulajdonos szóba jöhet közterületeken, azokkal össze kell ülni, és egyeztetést tartani, mert én hallom nap mint nap, s ezeket a kérdéseket le kell tisztázni.
12
Az irodavezető asszonytól szeretném még megkérdezni, hogy az állattartáshoz szükséges allergén tápanyagok tárolására vonatkozóan van-e valamilyen jogszabály, illetve helyileg szabályozható-e? Ácsné dr. Gunda Judit: Az élelmiszer-láncról szóló törvény foglalkozik az allergén gyomnövényekkel, de a talpon levőkkel. Szentistványi István: Határozatnak javasolnám, hogy a közgyűlési előterjesztésekben 1.2-vel jelzett előterjesztés két külön pontként szerepeljen, mivel ez két különböző rendelet. Az állatok tartásáról szóló rendeletet a közgyűlésnek megtárgyalásra javasoljuk. A tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról szóló rendelet módosítását a jövő héten újra tárgyaljuk. A bizottság 5 igen és 1 tartózkodó szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 11106-106/2012.(IX.19.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a címzetes főjegyző által előterjesztett, Az állatok tartásáról szóló rendelet megalkotása, valamint a tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról szóló rendelet módosítása tárgyú 01/75566-4/2012. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: 1. A Bizottság javasolja, hogy az előterjesztés a két rendeletre való tekintettel a közgyűlésen két külön előterjesztésként szerepeljen. 2. Az állatok tartásáról szóló rendeletet a bizottság a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. 3. A tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról szóló rendelet módosítását a bizottság soron következő ülésén újratárgyalja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 5. napirendi pont 4. Szeged város helyi jelentőségű védett természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló rendelet módosítása Szentistványi István: Annyiból vagyunk egyszerű helyzetben, hogy ez a téma már júniusban előttünk volt. Most konkrétan csak a Kossuth Lajos sugárúti része van terítéken, ami azóta semmit nem változott. Én így ebben a formában a közgyűlésnek elfogadásra javasolom. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-107/2012.(IX.19.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Szeged város helyi jelentőségű természeti
13
területeinek és emlékeinek védelméről szóló rendelet módosítása tárgyú 01/50591/2012. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 6. napirendi pont 4.1. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása és településfejlesztési döntések Sz. Fehér Éva: Az Építési szabályzaton belül két napirendi pont van, amelyen belül az egyikhez két fejlesztési döntés tartozik. A másik kapcsolódik a helyi védetté nyilvánításhoz. Ez szintén volt már korábban közgyűlés előtt. Ez is változatlanul jött be, így ezt nem is részletezném, ami az egyes kórház területét érinti. A két fejlesztési döntés közül az egyik a Szeged-Szőreg Magyar és Palackozó utca területére vonatkozik. Ide szabályozási tervet készíttetnénk sajátos előírással. Itt szerkezeti tervet kell módosítani, ezért előzetesen fejlesztési döntést kell hozni. Lakott területből gazdasági területbe kerülne azzal a céllal, hogy hulladékudvar létesüljön. Mivel lakott területen a zöld területi fedettség magasabb, mint egy gazdasági területé. Ez a funkció pedig megkívánja a magasabb burkolt felületi arányt. A másik a tápéi öregtemető területének a rendezése. Itt már a szerkezeti tervről egy korábbi döntés volt. Folyamatban van a szabályozási eljárás, amellyel párhuzamosan a környezeti vizsgálatra vonatkozó eljárás is haladt előre. Megkerestük az érintett szakhatóságokat. Abból az állami főépítész jelezte, hogy környezeti vizsgálatot szükségesnek tart. Az örökségvédelemmel tartott egyeztetésen további hatástanulmányok készültek. A környezeti vizsgálat kapcsán a véleményeltérés miatt újra összehívtuk az érintetteket. Ott már az állami főépítész is elfogadta az örökségvédelmi hatástanulmányt. Magyarul azt nyilatkozta, hogy nincs rá szükség. Viszont közgyűlés elé be kell vinni, mivel a nemleges válaszról is döntést kell hozni. A szabályozási terv megy az útján. A szőregi az most indul, a legelején tart. Juhász Gyula: A főépítészi irodával teljes együttműködésben és összhangban zajlott a tápéi öregtemető területének a rendezése. Több körben egyeztettünk minden érintettel. Az egyházközség nevében is mondhatom, hogy nagyon hálásak lennénk, ha a bizottság is meg a közgyűlés is támogatná a főépítészi iroda készítette határozati javaslatokat. Szentistványi István: Az javasolom, hogy a közgyűlés elé megtárgyalásra javasoljuk. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-108/2012.(IX.19.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Szeged Megyei Jogú Város építési szabályzatának és településszerkezeti tervének módosítása és településfejlesztési döntések tárgyú, 01/1510-197/2012. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot:
14
A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 7. napirendi pont 7. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései (Dr. Gyimesi László kiment.) Dr. Lőrinczi Zsanett: A közgyűlési előterjesztés első része az ingatlanok átadása a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. részére. Itt a Szeged, Fűtőház köz útburkolatának minőségével kapcsolatban panaszbejelentés érkezett. Kiderült, hogy ez a terület tévesen szerepel a MOL Nyrt. Tulajdonában. Ez rendeződött, s mivel közlekedési célú közterület, a Kft közfeladat ellátásához szükséges tárgyi ingatlan átadása esedékes. Az Indóház térnél fejlesztések történtek, itt a kisajátítási eljárás lezárult, tehát itt is a Kft közfeladat ellátásához szükséges tárgyi ingatlan átadása esedékes, illetve Gyálaréten egy szántó tulajdonbejegyzési korrekciója miatt kerül sor ugyanerre. A második csoportban az IKV Zrt. részére kerül átadásra egy belterületi ingatlan. A harmadiknál a Szegedi Vízmű Zrt. részére kiskundorozsmai külterületi ingatlanok üzemeltetésbe való átadása szerepel. A negyediknél egy külterületi területrész forgalomképességének a megváltoztatása, az ötödiknél a Hajnóczy utca 1/B alatti ingatlan felújítási kötelezettségével kapcsolatos kötbérigény, a hatodiknál a Kürü soron megépült szennyvízátemelő műtárgy vagyonjogi átadása és a hetediknél pedig a régi Gyevi temető területén kereskedelmi létesítmény épül, és az ezzel kapcsolatos döntéseket foglaltuk össze. (Dr. Gyimesi László visszajött.) Szentistványi István: Az ötös pont az javasolja, hogy a Hajnóczy utca 1/B alatti ingatlan felújításnál a város tartsa fenn a kötbérigényt. Ehhez én is csatlakozom, és a jövőben se lehessen ezeket a kötbérigényeket átforgatni. Juhász Gyula: A tulajdonos azt vállalta, hogy a Bartók Béla téren hajt végre 3,5 millió forintos rekonstrukciót. Erre az évre a rekonstrukciós keretből a város erre hagyott jóvá összeget, akkor ezt mire fordítaná? Szentistványi István: Szerintem ezt a részét támogathatnánk. Utolsó kérdésem a hetes ponthoz, ehhez nincs térkép? Dr. Tóth András: Tudunk hozzá csatolni. Ez lényegében három utat takar és egy kivett, beépítetlen területet, és ezért van szükség a cserére, hogy a beruházás megvalósuljon. Az a terület, amit ő ad át nekünk, az egy kivett közpark, és majd öt éven belül ezen a területen fogja megvalósítani a közpark építését, és ahhoz, hogy az önkormányzati tulajdonban legyen, szükséges a csere. Szentistványi István: Szerintem valamilyen szinten célszerű lett volna utalni arra, hogy miről is van szó. Így nagyon absztrakt.
15
Dr. Tóth András: Ennél többet nagyon nem lehet mondani, mert lényegében ezek az ingatlannyilvántartásban szereplő megnevezések. Gyakorlatilag ezek nem átadott utak, csak névlegesen szerepelnek útként, ugyanis kialakításra nem kerültek soha. (Dr. Gyimesi László kiment.) Szentistványi István: Az a kivett, beépítetlen terület megjelölésű ingatlan? Dr. Tóth András: Az a korábbi SZÉSZ módosításban lett volna közpark. De azóta SZÉSZ-t módosítottunk, hogy a beruházás megvalósulhasson, és a közparkot áttervezték a másik ingatlanra, ami a beruházónak a tulajdonában van, ezért szükséges a csere. Szentistványi István: Egy kicsit több háttérinfót lehetne ilyenkor hozzátenni, hogy jobban el tudjunk menni rajta. Akkor ezt a csomagot is a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolnánk. A bizottság 5 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-109/2012.(IX.19.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú, 51873/2012. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. (Dr. Gyimesi László visszajött.) 8. napirendi pont 14. Közterület elnevezése Ácsné dr. Gunda Judit: Az előkészítő eljárás során az Általános Igazgatási Iroda beszerezte az érintett közterület tulajdoni lapját, megtörtént a közterület elnevezés Főépítész Asszonnyal való egyeztetése, illetőleg a Tanácsadó Testület az elnevezés tekintetében javaslatot fogalmazott meg. Ezt követően került sor a terület önkormányzati képviselőjének, Nógrádi Tibornak a megkeresésére. A közterület elnevezések véleményezésére létrejött tanácsadó testület 2012. augusztus 23-án megtartott ülésén a 22499 HRSZ-ú közterület Gránit sorként történő elnevezését javasolta. Volt lakossági fórum is, s a lakók elfogadták a javaslatot. Szentistványi István: Ezzel kapcsolatosan különösebb kérdés nincs, javaslom a bizottságnak, hogy ezt a pontot támogassák, illetve elfogadásra javasoljuk. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-110/2012.(IX.19.) VKB határozat
16
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta az Általános Igazgatási Iroda vezetője által előterjesztett, Közterület elnevezése tárgyú, 01/55125-2/2012. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 9. napirendi pont Google szolgáltatás társadalmi elfogadottságáról vélemény kérése Szentistványi István: Van egy megkeresés a polgármester részéről, a Google szolgáltatás társadalmi elfogadottságáról véleményt kér. A háttere ennek az, hogy megkeresték a polgármestereket, és kérik az önkormányzatok hozzájárulását. Juhász Gyula: Arról van szó, hogy a Google egyezkedett az adatvédelmi biztossal, végül 1 pont kivételével megegyeztek. Úgy nézett ki, hogy lesz megállapodás, akkor visszajöttek, mindent lefotóztak, de a fotókat addig nem tudják fölhasználni, amíg ez az egy pont függőben van. Körbefotózták már egész Magyarországot. Szentistványi István: De ami minket érint, ez a társadalmi rész az érdekes. A polgármestert a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke azzal kereste meg, hogy a bevezetni kívánt szolgáltatás társadalmi elfogadottságát felmérje, és lehetőség szerint a közgyűlés elé tárja a levélben foglaltakat. Dr. Gyimesi László: Mi a kérdés? Szentistványi István: A kérdés az az, hogy a társadalmi elfogadottsággal kapcsolatosan kellene álláspontot kialakítani. A társadalmi elfogadottságra úgy tudunk bármifajta érdemi választ adni, ha a legminimálisabb társadalmi kontrollra ki van téve ez a kérdés. Dr. Gyimesi László: Úgy érted, hogy a szegedieknek tetszik-e ez? Szentistványi István: Igen. Dr. Gyimesi László: Ha föl akarunk kerülni a világsajtóra, akkor tartsunk helyi népszavazást! Szentistványi István: Abszurdum úgy beszélni a helyi társadalmi elfogadottságról, hogy emberek erről semmit nem tudnak gyakorlatilag. Azt kérték tőlünk, hogy a társadalmi elfogadottságról nyilvánítsunk véleményt. Erről Laci, nem tudsz véleményt nyilvánítani, még akkor sem, ha a fogadóórádon felvetetted. Dr. Gyimesi László: A magyarországi demokrácia bizonyos szempontból közvetlen, mégsem lehet minden kérdést népszavazással eldönteni. Ez tipikusan olyan. De ha a világsajtóra akarunk kerülni, akkor legyen, s vezető hír lesz, hogy Szegeden a Google szolgáltatásról népszavaznak. Makovi Mária: De a jövő héten mit tudsz ebben határozni?
17
Dr. Gyimesi László: Az LMP Ügyvivői Testülete addig megvitatja. Szerintem helyes lenne, ha Szeged fölkerülne a Google Street View-ra, különösen, ha Magyarország más városai is. Szentistványi István: De nem ezt kérdezik tőlünk. Azt kérdezik, hogy milyen a társadalmi elfogadottság. Makovi Mária: Azt nem lehet, hogy visszadelegáljuk a polgármesterhez, hogy tartson közvélemény-kutatást? Szentistványi István: Az a másik, hogy ezt a polgármester a közgyűlés elé terjeszti, mint ahogy a levélben is szerepel. Akkor ez legyen a közgyűlés előtt napirendi pont. Juhász Gyula: Az adatvédelmi problémákat lekezelte az adatvédelmi biztos. A kérdés az, hogy az embereket zavarja-e, hogy látszik az ablakuk? Mert az arcok, a rendszámok ki vannak takarva. Szentistványi István: A kérdés az, hogy eleget teszünk-e annak a legminimálisabb feltételnek, hogy amikor valami úgy szól, hogy a társadalmi elfogadottságról nyilatkozzunk, akkor a legminimálisabbat nem tesszük meg annak érdekében, hogy kiderítsük, hogy a társadalom mit gondol erről. Juhász Gyula: Azt próbálom levezetni magamban, hogy milyen személyes érdeket sért, ha Szeged forgalmasabb utcáiról képek jelennek meg a Google Street View-n? Dr. Börcsök Judit: Én úgy értelmezem, hogy a szolgáltatásról kellene véleményt mondani, annak a társadalmi elfogadottságáról, a kialakítandó szolgáltatásról. Szentistványi István: Erről van autentikus visszacsatolás? Hogyan lehet egy olyan szolgáltatásról vélemény, ami még nem is működik? Juhász Gyula: Működik, ez van, csak nálunk nincs. Dr. Gyimesi László: Ügyrendi javaslatom van: ha a bizottság megtisztel azzal, hogy a levélben foglaltaknak megfelelően kidolgozzak egy javaslatot, én azt megköszönöm. Szentistványi István: Én azt mondanám, hogy dolgozzunk ki többen. A bizottság tagjai közül bárki a jövő hétre készítsen írásos javaslatot. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot:
11106-111/2012.(IX.19.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Google szolgáltatás társadalmi elfogadottságáról vélemény kérése tárgyú, 80545/2012. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot:
18
A bizottság tagjai vállalják, hogy a soron következő, 2012. szeptember 26-ai ülésre írásos határozati javaslatot készítenek. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. Szentistványi István: Mivel több hozzászólás, kérdés, javaslat nem vetődött fel, a megjelenteknek megköszönöm a részvételt, és az ülést bezárom. (15.05) K. m. f.
Szentistványi István, a bizottság elnöke
Juhász Gyula, a bizottság alelnöke
Dr. Medzibrodszky Endre, a bizottság ügyviteli titkára
19
