WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA. Dr. Potóczki György NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM

WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA

Dr. Potóczki György

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM

Budapest 2012


Tartalomjegyzék

I.

oldal ELŐSZÓ…………………………………………………………………………...3

II.

A NEMZETKÖZI ÁRU- ÉS KÜLDEMÉNYFORGALOMRÓL ÁLTALÁBAN……………………………………………………………………..5

III.

NEMZETKÖZI POSTAI SZERVEZETEK, KAPCSOLATOK…….……………8

IV.

VÉGDÍJMENEDZSMENT, NEMZETKÖZI POSTAI KÁRTÉRÍTÉS.………...25

V.

NEMZETKÖZI POSTAI TERMÉKPORTFÓLIÓ……………………………....53

VI.

MINŐSÉGFEJLESZTÉS. A NEMZETKÖZI SZOLGÁLTATÁSMINŐSÉG ELLENŐRZÉSE………………………………………………………………….62

VII.

A NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM ELLÁTÁSÁNAK SZERVEZETI KÉRDÉSEI, SZAKSZOLGÁLATI KAPCSOLATRENDSZERE..................................................................................70

VIII.

TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK, INFORMATIKAI TÁMOGATOTTSÁG A NEMZETKÖZI KÜLDEMÉNYFORGALOMBAN……………………………..81

IX.

A NEMZETKÖZI KÜLDEMÉNYTOVÁBBÍTÁS RENDJE, ÚTVONALAK TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE…………………………………………………..125

X.

VÁMÜGYI FELADATOK A NEMZETKÖZI KÜLDEMÉNYFORGALOMBAN……………………………………..………141

XI.

ÖSSZEFOGLALÓ………………………………………………………………176

IRODALOMJEGYZÉK

2


I. ELŐSZÓ A jegyzet az üzleti, árutovábbítási szakma egy speciális területe (a postai nemzetközi küldeményforgalom) iránt érdeklődő szakember jelöltek számára készült összeállítás. Tematikájában azon feltételezésre alapoz, hogy leendő olvasói már rendelkeznek valamely elméleti tudással, esetleg némi szakmai gyakorlattal, esetleg szakirányú képzettséggel, vagy korábbi előtanulmányokkal. Szeretném hangsúlyozni a tartalom felépítményi jellegét, az alapés alapozó ismeretek kellő szintjét. A tartalomjegyzékből is érzékelhető, hogy a feldolgozandó anyag egyaránt magában foglalja az ismeretek szabályozási hátterét, annak üzleti jellegét, de szeretné bemutatni a küldeményforgalom gyakorlati lebonyolításának legfontosabb fázisait is. A szakmai tartalom összeállításánál természetesen figyelembe vettük a szakirányon oktatott további tantárgyakkal történő összhangteremtést, a tudásanyag egymásra építését és összhatásként a vizsgafelkészülés szempontrendszerét is. A felsőoktatás célja, hogy az elméleti alapok mellett a hallgatók kapjanak „életszerű” információkat a napi élet megannyi szépségéről, gondjáról, technológiai, üzleti problematikáiról, a folyamatok összefüggés rendszeréről is. A felsőoktatás jellegénél fogva igényli az évközi önálló hallgatói munkát, az információk begyűjtését, a rendszeres tanulást, valamint a kreatív gondolkodásmód érvényesítését is. A terjedelmi és időbeni korlátok azonban nem teszik lehetővé sem a minden vonatkozásra kitérő teljes szakmai részletezést és elmélyülést, sem a konkrét majdani munkakör ellátására történő speciális és egyedi felkészítést (ezen igényeket természetesen egyetlen egyetem, főiskola sem teljesítheti). A tantárgy vizsgakövetelményein túlnyúló ismeretek megszerzésére, akár több részterületen is (pl. nemzetközi szabályozások, kereskedelmi-üzleti tudásanyag, árutovábbítási módok, logisztikai rendszerek, vagy vámjogi, tarifális kérdések, stb.) kaphatnak iránymutatást az egyes téma iránt mélyebben érdeklődő hallgatók. Az előírt kollokviumok, vizsgák után természetesen adódik lehetőség a megszerzett tudás szakirányú elmélyítésére, akár egyéni fejlesztési elképzelések megvalósítására is. A jegyzet alapvetően a postai nemzetközi küldeményforgalom legfontosabb jellemzőivel, technológiájával, környezeti adottságaival (mintegy részterülettel) foglalkozik, ugyanakkor – figyelembe véve a felsőoktatási képzés sajátosságait - nem teheti kizárólagos céljává a postai szakemberképzést (erre nyilvánvalóan az adott gazdasági társaságon belül kerülhet sor elsősorban). Ezért a jegyzet nyilvánvalóan nem tartalmazhat belső postai információkat, vagy az üzleti kapcsolatokban más küldeményforgalmi területeken is használható egyedi célokat, elképzeléseket. Az eredményes vizsgafelkészülés fontos eleme – a jegyzet anyagának áttanulmányozása mellett - az előadásokon történő folyamatos jelenlét, hiszen azok nem pontos megfelelői a jegyzetben foglalt ismeretanyagnak. Mindenki számára javasolt saját jegyzetek készítése, az

3

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM önálló szakirodalmi figyelembevétele.

tájékozódás,

az

oktató

felkészülésre

vonatkozó

ajánlásainak

A nemzetközi küldeményforgalom – sajátosságaiból eredően – az állandó változás és a megbízói (feladói) igényekhez történő alkalmazkodás állapotában van mind piaci-üzleti, mind technológiai-lebonyolítási értelemben. A szabályok, az eljárási rendek csak egy meghatározott részterületen alakíthatóak a szolgáltató által, más részük jogszabályilag, vagy adott nemzetközi determinációk alapján alakulnak, változnak. A folyamatok közvetett befolyásolására azonban van lehetőség szakmai konferenciák, érdekképviseletek, köztestületi kamarák, vagy a nemzetközi kapcsolatok használata útján. Senki nem feledheti: 

a nemzetközi küldeményforgalom komplex folyamatainak eredményessége tehát több tényező együttes függvénye, amelyben - a saját szándékok és elképzelések mellett - a szolgáltató által nehezebben befolyásolható ún. „szabályozási, vagy környezeti” kockázatok is szerepet játszanak.



a már megszerzett elméleti ismeretek, gyakorlati tapasztalatok elavulási időtartama szinte a világ minden táján csökken, a már megoldott szakmai problémák periodikusan, de egyre magasabb szinten újratermelődnek. (vagyis a tanulást, a személyiségfejlesztést egy-egy oktatási intézmény elvégzése után nem célszerű befejezni, hiszen ez nagy valószínűséggel a szakmai lemaradást eredményezi.)

A jegyzet tudásbázisa jól kiegészíthető a javasolt szakirodalommal, a mindenkori szabályozásváltozások, a technológiai és szervezeti fejlesztések ismeretanyagával, a nemzetközi tendenciák iránti folyamatos érdeklődéssel és a gyakorlati élet megannyi megszerezhető tapasztalatával. A jegyzet nagyobb részben a szerző szellemi munkája, kisebb részben a témában releváns (hivatkozott) szakértők gondolatainak segítségével, szakirodalmi publikációk felhasználásával, valamint a küldeményforgalomhoz közvetlenül kapcsolódó magyar és külföldi joganyagok áttekintése alapján készült. Ezúton is köszönetet mondok mindazoknak, akik közvetve segítették e tudásanyag elkészültét. A jegyzet feltételezi előtanulmányok (alapozó ismeretek) meglétét, ugyanakkor nem tartalmazza részleteiben 

a minőségügy, a minőségfejlesztés, a minőség-ellenőrzés kérdéseit, hiszen arra külön tantárgyban kerül sor (e jegyzetben erre csak speciális utalások találhatóak)



a nemzetközi pénzforgalmi tevékenység ismertetését, ezért erre vonatkozóan legfeljebb csak rövid utalások találhatóak.

Elérendő célként szerepel, hogy hallgatóink teljesítményképes tudásszintet érjenek el a nemzetközi küldeményforgalom területén, s a későbbiekben jó szakemberként váljanak gazdasági életünk fontos szereplőivé, vagy a nemzetközi feladatok avatott művelőivé.

Budapest, 2012. augusztus

a szerző

4


II. A NEMZETKÖZI ÁRU- ÉS KÜLDEMÉNYFORGALOMRÓL ÁLTALÁBAN A nemzetközi áru- és küldeményforgalom gazdasági és társadalmi életünk szerves és meghatározó része. Nélküle nem lenne újratermelés, beruházás, fogyasztás, életminőség és biztonság sem. Vannak olyan áruk, termékek, amelyeknek termelése (előállítása) szakaszos és felhasználása (fogyasztása) folyamatos, illetve fordítva, ezért feltétlenül szükség van a két jelenség közötti összekötő kapocsra, amely a nemzetközi kereskedelemben, a közlekedésben testesül meg. Az áruk termelése és fogyasztása történelmileg is eltér egymástól mind időben, mind térben, ezért nélkülözhetetlen az árucsere és azt ezt bonyolító „helyváltoztató” szolgáltatás. Nagyon kevés olyan ország, vagy szövetség létezik bolygónkon, amely elméletileg képes lenne az önellátó gazdálkodásra saját társadalmi berendezkedése, vagy természetföldrajzi adottságai révén. Érdemes azonban észrevenni azt, hogy ezen országok sem folytatnak önellátást, ellenkezőleg, a világ legnagyobb kereskedelmi résztvevőjeként tekinthetünk rájuk. Ennek okai részben történelmi gyökerűek, részben közgazdasági törvényszerűségeken alapulnak. A világ, különösen az utóbbi évtizedekben – néhány országot, vagy kisebb ország csoportot kivéve – globalizálódik. „A globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamatok befolyásolják, és viszont.”1 A globalizáció tehát egyaránt tekinthető nagymértékű egységesítésnek, uniformizációnak, standardizált megoldások terjedésének és az ezekkel járó következmények halmazának. A fogalom nagyon gyorsan terjedt el világszerte, amelyet a technika rohamléptékű fejlődésén (internet, e-mail, okos telefonok, helymeghatározó- és nyomkövető rendszerek, stb.) kívül mindenképpen segített az, hogy mindenki törekedett a nemzetközi folyamatok egyszerűsítésére, az egymástól nagyon távol élő és eltérő kultúrájú szereplők magatartásformáinak közelítésére, a megoldások egységes értelmezésére, stb. A fejlődés - az idő múlásával - gyorsan struktúrálta a globalizációt is, amelynek napjainkra több formája nyert polgárjogot: gazdasági, pénzügyi, nyelvi értelemben. A folyamatot indukálta a közgazdaságtudományból ismert „komparatív” elmélet, amely bőven adott teret a globalizáció elterjedésének. Az Európai Unió egyik ismert alapelve az áruk, szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása, illetve a vámunió elveinek és gyakorlatának közösségen belüli egységes működtetése. A szabad kereskedelem - mint az áruk és szolgáltatások vámoktól és további korlátozásoktól mentes szabad áramlása - időben jelentősen megelőzte a globalizációt, azonban gazdasági életben betöltött szerepe, súlya akkor még nem fejlődhetett a tervezett mértékben (fejlődésének útját két- és többoldalú nemzetközi megállapodások jelzik a megelőző évszázadokon keresztül). A globalizáció ma ismert jellemzőinek kialakulásához 1

A meghatározás Anthony Giddens (született London, 1938) brit szociológustól származik. A társadalom felépítéséről alkotott elméletei híresek, sok könyve és szakmai cikke jelent meg.

5

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM azonban feltétlenül szükség volt a liberalizált gondolkodásmód terjedésére, a közlekedési szolgáltatások hálózati szintű infrastruktúrájának kiépülésére, a vezetékes és vezeték nélküli távközlés rohamos fejlődésére, a nemzetközi kereskedelem átalakulására, a transz- és multinacionális cégek megjelenésére. A termelési helyszínek változnak (jelenleg éppen Ázsia a kiemelt pozícióban lévő földrajzi térség), az ellátási láncokban fontossá váltak a munkaerő piaci költségek, az infrastrukturális alapellátottság, az energiabiztonság, illetve a közvetlen környezet gazdasági szabályozási kérdései is. Napjaink világméretű forgatagában sokszor nehéz hitelt érdemlően megállapítani egy-egy termék, vagy szolgáltatás eredeti „identitását”, származását (esetleges kumulációit), vagy nemzeti eredetét. A globalizációnak azonban vannak negatív hatásai is, amelyek elsősorban a helyi munkanélküliség problémáival, a regionális elszegényedéssel, a centrum-periféria viszonnyal, a kis- és középvállalkozások pozícióinak romlásával, a gazdasági biztonság hiányával jellemezhetőek. A magyar külkereskedelem volumenindexe szerint áruforgalmunk – az 1960-tól 2011 év végére – behozatalban kb. harmincegyszeresére, kivitelben kb. ötvenkétszeresére emelkedett!2 Számunkra – több évszázad óta - az európai és észak-amerikai kontinens jelenti a kereskedelem kiemelt relációit, de határozottan jelezhető az arányeltolódás Kína, Oroszország, India, Brazília irányába is. Az Oroszországban, 2009 évben alakult, vagy szerveződött ún. BRIC3 országok növekvő befolyást gyakorolnak a gazdasági élet minden területén. A gazdasági fejlődés kb. ugyanazon szakaszába tehető, feltörekvő négy országra sokan a fejlett világéval szembenálló, alternatív gazdasági rend szimbólumaként tekintenek. A BRIC azonban immár egy S-sel is bővült, miután Kína meghívására Dél-Afrika is részt vehet a munkában. A BRIC országok már több tárgyalást folytattak pl. a nyersanyagárak ingadozásáról, valamint a nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálásáról is. Előrejelzések szerint 2050-re a világ hat legnagyobb gazdasága az USA, Japán és a (jelenlegi) négy BRIC ország lehet. A BRIC országok együttműködése – sok elemző véleménye szerint – a gazdasági válság hatására alakult ki. A BRIC együttműködés még érezhetően kezdeti stádiumban van és sok egyeztetésre váró kérdés (nyersanyagkészletek, termelés orientáltság, különböző tradíciók egyeztetése, beilleszkedés a meglévő világrend körülményei közé, stb.) vár megoldásra, de a méretek és a befolyás növekedés várható perspektívái közvetett hatással lehetnek Magyarországra is. A társadalmi-gazdasági változások kölcsönösek, egymást generáló hatásúak. Az utóbbi ötven évet tekintve is elementáris változások történtek világszerte. Politikai rendszerek, szövetségek, gazdasági formációk szűntek meg, újak jöttek létre. A világméretű globalizáció, az ipari munkamegosztás, a mezőgazdaság szakosítása, új – korábban nem ismert - termékek és szolgáltatások özönének létrejötte, a standardizált kereskedelmi- és pénzügyi folyamatok terjedése nem marad hatások nélkül az árutovábbítás, a közlekedési rendszerek, de a postai szolgáltatások területén sem. A jelenlegi válságjelenségek sem tekinthetően világméretűnek abszolút értelemben, elsősorban a hazai külkereskedelem legfőbb, hagyományos viszonylataiban jellemzőek. Szűkebb régiónkat tekintve is belátható, hogy az áru- és küldeményforgalom meghatározó jellegű Európa életére is (egyik feltétele a növekedésnek és az általánosan igényelt munkahelyteremtésnek is). A közlekedési szektor kb. 10 millió személyt foglalkoztat, a GDP arányos szektoriális hozzájárulás kb. 5 %-os nagyságrendű. A közlekedési szolgáltatások (benne a szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, logisztika, futárszolgáltatások, integrátorok, 2

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qkt001.html Letöltés: 2012-07-17. 3 Szerző megjegyzése: A BRIC egy mozaikszó, amely Brazília, Oroszország, India és Kína angol nevének kezdőbetűiből áll. További részletek olvashatóak az interneten.

6

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM postai küldeményforgalom, egyéb kiegészítő funkciók, stb.) versenyképességi tényezőt jelentenek, életminőséget befolyásoló tényezők. A szektor társadalmi gazdasági beágyazottságát jól érzékeltetik a következő számadatok: az európai háztartások költségvetésüknek átlagosan kb. 13,2%-át költik közlekedésre, az európai vállalkozások pedig a késztermékek előállítási költségének kb. 10–15%-át fizetik ki az árutovábbítás, raktározás körébe tartozó /logisztikai/ műveletekre.4 Az EU közlekedéspolitikájának5 fő kihívásai között megemlíthető: káros anyag kibocsátás, energiafüggőség, forgalmi torlódások, eltérő infrastruktúra fejlettség, alágazati munkamegosztás, világpiaci versenyhelyzet, biztonság, környezetbarát megoldások, fejlődés és fenntarthatóság, stb. A fenti gondolatokból látható, hogy milyen viszonyok és körülmények között élhet és dolgozhat a közlekedési, logisztikai „ipar”. A postai nemzetközi küldeményforgalom – mint a hatalmas árutovábbító rendszerek részpiaca – történelmileg volt, jelenleg van és perspektívában lesz, hiszen egy jól körülhatárolható szolgáltatói szegmensben és dimenzionált (definiált) árukategóriában működik, mindenki által ismerten, szinte közszolgáltatói jelleggel, erős hálózati adottságokkal és időgaranciákkal.6 Melyek a fő jellemzők? Adottak a környezeti lehetőségek, léteznek a szolgáltatásokat igénylő és felhasználó partnerek, biztosítottnak tűnik a folyamat gazdasági beágyazottsága, léteznek/kiépíthetőek/fejleszthetőek a hálózati kapcsolatok, vannak érvényes nemzetközi szabályozások: vagyis együtt egy jól működtethető, nyereséges üzleti lehetőség. A Magyar Posta a nemzetközi küldeményforgalmi területen a regionális szolgáltatóvá válást célozza meg elsősorban. Bővülő stratégiai együttműködést folytat, kiemelten fókuszál partnerszerződései számának növelésére, azok tartalmának színvonalas teljesítésére. A teljes nemzetközi üzlet értékesítési árbevétele társasági szinten 5-10 % között mozog átlagosan (1015 md Ft/év), amely arányos és elfogadható részarány a teljes vertikumon belül. A nemzetközi küldeményforgalmi tevékenység éves kétirányú (indítás, érkeztetés) országos forgalma a levélpostai küldemények kategóriájában összesen 45-48 millió db/év, míg a csomag és gyorsposta küldemények esetében ez a nagyságrend együttesen 400-420 ezer db/év körül van. A postai piac világszerte jelentős változásokon megy keresztül mind globalizálódás, mind a liberalizáció, mind a versenykörülmények változtatása, mind az alkalmazott informatikai támogatások és új technológiák miatt. A postai szektorban is megjelentek az újszerű, eddig alig létező információs technológiák mind a belső működés, mind a partneri kapcsolatok területén. Ezért a postai szektorban is célszerű törekedni a regionális/globális integrátori szerepkör betöltésére. Komoly kihívást jelent az ún. „e-megoldás”-ok tömegének megjelenése, az elektronikus kereskedelem intenzív terjedése és az ún. social-media” jelenség küldeményforgalmi szintű kezelése, leképezése a posta számára, amely új piaci szegmensek, termékek lehetőségét nyújthatja számára. A csomag és expressz küldeménykategóriák terén érzékelhető pótlólagos üzleti lehetőségek vannak. Itt azonban kiemelten kell hangsúlyozni a két- és többoldalú postaigazgatási együttműködések fontosságát, hiszen az üzleti lehetőségek – saját nemzetközi szervezetek hiányában – csak így valósíthatóak meg (a kiemelt versenypartnerek, integrátorok e tekintetben jelentős előnyben vannak.)

4

Lásd bővebben: http://europa.eu/pol/trans/index_hu.htm Letöltés: 2012-07-17. Lásd bővebben: http://circa.europa.eu/irc/opoce/fact_sheets/info/data/policies/transport/article_7262_hu.htm Letöltés: 2012-07-17 6 Szerző megjegyzése: Nem lehet véletlen az sem, hogy az ún. kritikus infrastruktúra kormányrendeletileg azonosított szektorai közé tartozik minden közlekedési alágazat és a postai szolgáltatások többsége is. 5

7


III. NEMZETKÖZI POSTAI SZERVEZETEK, KAPCSOLATOK A nemzetközi szervezetekről, kapcsolatokról általában A posta alapvető célkitűzése, hogy szolgáltatásai megfelelőek és ügyfélbarátok legyenek, feleljenek meg a tulajdonos elvárásainak, a tevékenységére vonatkozó hatályos belföldi és nemzetközi jogszabályoknak, köztük az Európai Unió és a különböző nemzetközi egyezmények követelményeinek. A Magyar Posta sokirányú munkájának ellátása során – a nagyvállalati jelleg, a hálózati kiterjedtség és a szakterületi specializáció, szervezeti tagozottság ellenére - törekszik arra, hogy részt vegyen különböző köztestületek, érdekképviseleti szervek munkájában, sőt saját szakterületi szakmai szövetséggel is rendelkezik. Így – többek között - tagja például a Magyar Logisztikai Egyesületnek, a Magyar Vámügyi Szövetségnek, a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamarának, stb. A kamarai önkéntes tagságnál alapelv a székhely szerinti illetékesség, hiszen nem szükséges minden megyében külön tagsági jogviszony létesítése. (A kamarának is bőven vannak nemzetközi kapcsolatai szinten minden nemzetgazdasági szektor területén, de mégsem vállalhatja fel egyedi/speciális célkitűzések megvalósítását és nem is foglalkozhat kellő szakmai mélységben az egyes területek ügyeivel sem, ugyanakkor a gazdaság, az üzleti élet általánosabb érdekei érvényesítésének jó terepéül szolgálhat). A posta nemzetközi kapcsolatainak alakításakor mindenkor figyelembe kell venni 

a posta stratégia céljait, a tulajdonos és a menedzsment elképzeléseit, a nemzetközi küldeményforgalom jellemzőit a posta egészének életében,



a magyar postaigazgatás helyét és szerepét a nemzetközi rendszerekben,



a meglévő nemzetközi postai szervezetekkel történő kapcsolattartást,



a nemzetközi postapiac alapvető tendenciáit,



a nemzetközi postai, illetve az üzleti kapcsolatok eltérő sajátosságainak történő megfelelést.

A posta szolgáltatások piaca – hasonlóan más árutovábbítási szektorokhoz – világszerte erőteljes és meglepően gyors változásokon megy keresztül, ennek fő indokai a gazdaságitechnológiai változásokban keresendőek. A globalizáció, a versenyhelyzet éleződése, az új technológiák megjelenése és a liberalizáció szinte kényszerhelyzetet teremt a változtatásokra, új megoldások keresésére, a korábbi „hagyományos” gondolkodásmódok elvetésére.

8

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A posta nemzetközi piacának külső körülményei is változnak, természetszerűen. Ezt nemcsak a korábbi monopolhelyzet lépcsőzetes megszűnése és az ezzel járó versenyszituációk sokasodása érzékelteti, hanem a hazai, a regionális (környező országok, hagyományos piacok) és a globális piaci jellemzők változásai is. A változtatás külső- és belső kényszerei már a XXI. század elejétől érzékelhetőek voltak, amelyhez elsősorban a nagyobb tőkeerővel és környezeti adottságokkal /esetleg magasabb kormányzati támogatottsággal/ rendelkező postai szervezetek tudtak alkalmazkodni, míg mások inkább a piacnyitás „késleltetésében” voltak érdekeltek. A nagyobb európai posták (német, angol, holland, francia) különböző akvizíciókkal, korábbi cégfelvásárlásokkal, beruházásokkal globális integrátori szerepvállalást végeznek (többször a tulajdonukban lévő különböző logisztikai cégeken keresztül), míg a kisebb, kevésbé tőkeerős posták csomag- és expressz küldemény szegmensben együttműködésre törekednek a nagyobbakkal, sokszor még saját nemzeti piacukon is. Az utóbbi évtizedekben komoly mértékben fejlődtek az infokommunikációs technológiák, amelyeknek jelentős hányada a lakosság, illetve a különböző cégek napi életének szerves részévé vált. A technológiai fejlődés jellege – helyettesítő termék lévén - érdemben érintheti (többek szerint) veszélyeztetheti a postai szolgáltatások egy részét, elsősorban a levélküldemények volumenét, ugyanakkor növekedési lehetőségeket is megnyit, pl. az elektronikus kereskedelem csomaglogisztikai kiszolgálásának területén. A levélforgalom egy részének csökkenése ugyan tapasztalható világszerte (más levélforgalmi kategóriáknál azonban nem észlelhető csökkenés), de a mértékadó postai szolgáltatók – az új technológiákat kihívásként értelmezve - törekednek lépést tartani a technológiai fejlődéssel és termékportfóliójukat, kínálatukat közelíteni a megváltozott /valós/ ügyféligényekhez. A fenti körülmények a régebben megalakult és feladataikat addig jól ellátó nemzetközi szervezeteket is funkcionális/tevékenységi/szervezeti korrekcióra készteti. A különböző országok postáinak együttműködési kereteit – mind a több, mind a kétoldalú együttműködésben – a piaci alapon történő működés, a dereguláció, a növekvő versenyhelyzet, illetve a globális integrátori hálózatok létrejötte határozza meg. Ezen kihívások mindenképpen szükségessé teszik a szabályozói és üzemeltetői funkciók szétválasztását és a szervezeteken belüli hatáskörök korszerűsítését is. A nemzetközi kapcsolatok útján elérendő célok az alábbiak lehetnek: 

Két- és többoldalú igényérvényesítés,



A nemzetközi üzleti tevékenység javítása, akvizíció



Részvétel a piacorientált együttműködés fórumain,



Aktivitás közös fejlesztési projekteken, finanszírozás formák igénybevétele,



Az EU és transzatlanti tagságunkból eredő előnyök érvényesítése, a kötelezettségek teljesítése,



A Magyar Posta régiós szerepének növelése, nemzetközi elismertségének öregbítése,



Közreműködés a nemzetközi tanácsadói tevékenységben,

partnerkapcsolatok

fejlesztése,

érdekképviselet

és

9

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM 

A társasági (felső) vezetők informálása, részvétel a társasági stratégiák készítésében.



A nemzetközi forgalom ellátása – saját globális szervezetek hiányában – csak a társpostákkal történő együttműködés formájában lehetséges

A nemzetközi kapcsolatok alapvetően a következőképpen csoportosíthatóak: a./ Nemzetközi szervezeti kapcsolatok b./ Nemzetközi postai kapcsolatok c./ Nemzetközi üzleti kapcsolatok

A. Nemzetközi szervezeti kapcsolatok A Posta nemzetközi szervezeti szerepvállalása alapvetően két meghatározó dimenzióra terjed ki: 

az Európai Unió- val, másrészről



a nemzetközi posta szervezettekkel

fennálló kapcsolatra. A Magyar Posta és az Európai Unió kapcsolata A nemzetközi szervezet kapcsolatok között kiemelt szerepet játszik az EU-POSTA kapcsolat, amely – jellegzetességei által – nyilvánvalóan nem közvetlen, hanem közvetett jellegű. A közvetett jelleg ellenére a postai szolgáltatások azon körbe tartoznak, amelyek az uniós döntéshozó testületek kiemelt figyelmét élvezik. A 2004 évi EU csatlakozás országunk szinte minden politikai-gazdasági-kulturális vonatkozását alapvetően érintette. A uniós tagsági viszony létrejötte számos postai kötelezettséggel járt és jár. Az EU kapcsolatrendszer alapeleme az ún. postai direktíva, valamint a direktívára alapuló, azzal harmonizáló hazai joganyag és annak szabályozási rendszere. Az uniós postai szabályozás alapdokumentuma az Európai Parlament és a Tanács által 1997. december 15.-én kiadott, a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló 97/67/EK irányelv (Irányelv), illetve annak módosításai: a 2002/39/ EK irányelv és a 2008/6/EK irányelv. 7 Az Uniós szabályozások főbb területei távirati stílusban:

7

A szabályozások részletes tartalmát lásd a Postajogi ismeretek c. tantárgynál. Itt csak a küldeményforgalom szempontjából legfontosabb témákra található utalás, röviden.

10


az egyetemes és a fenntartott szolgáltatások megkülönböztetése,



milyen szolgáltatásokat tartalmazzanak az ún. „egyetemes szolgáltatások”



a postai szektor fokozatos liberalizálása,



rendelkezések a szolgáltatások minőségére vonatkozóan,



minőségi szabványok a Közösségen belüli határt átlépő postai küldeményekre: 1.sz. táblázat IDŐHATÁR

CÉLKÍTŰZÉS

D+3

A küldemények 85 %-a

D+5

A küldemények 97 %-a



egyetemes postai szolgáltatások garantálása (finanszírozása),



tartalmazza a postai szolgáltatások nyújtásának követelményeit és az engedélyezési rendszereket,



meghatározza az egyetemes szolgáltatások árszabályozásának és a költségek elkülönített nyilvántartásának számviteli elveit,



megfogalmazza az egyetemes szolgáltatások minőségi normáit,



előírja a független nemzeti szabályozó hatóságok létrehozását, s a részére történő információadási kötelezettséget,



beszámolási kötelezettséget ír elő, irányelv végrehajtási határidőket szab.

A postai szolgáltatások egységes belső piaca jogi szempontból a 2008/6/EK irányelv 2008. évi elfogadásával létrejött. 2008. február 20-án új direktíva lépett életbe a közösségi postai szolgáltatások liberalizált belső piaca teljes megvalósítása tekintetében (ez tekintik a 3. postai irányelvnek). Az európai uniós piac fokozatos megnyitása és a postai szolgáltatások liberalizációja döntő szakaszba érkezett, bevezetésének dátuma: 2013. január 1. A tagállamok az Európai Unió egész területén biztosítják az egységes, megfizethető és minőségi postai szolgáltatásokat. Az uniós szabályozás fent említett alapvető szempontjai - melyeket az egyes tagállamoknak (így Magyarországnak is) át kell ültetniük nemzeti jogrendszerükbe. Az „adaptáció” során nagyon sok elvi és gyakorlati nehézséggel, illetve tisztázatlan kérdéssel kell/kellett szembenézni. A 3. postai irányelv számos változást, újdonságot hoz a korábbi szabályozáshoz képest, amellett, hogy az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség biztosítása változatlanul megmarad. A piacra lépés megkönnyítését kiemelten kezeli, a piacra lépők száma nem 11

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM korlátozható, ugyanazon földrajzi területen és ugyanazon szolgáltatás vonatkozásában egyetemes szolgáltatási kötelezettség csak egy szolgáltató számára írható elő. Tekintettel a 3. postai irányelvben biztosított haladékra, Magyarországon 2012. december 31ig még a 2. postai irányelv rendelkezései vannak érvényben. A Magyar Posta speciális helyzetben a 2012-2013 évek fordulóján van, hiszen egyidejűleg érvényesülnek a liberalizáció és a robbanásszerűen fejlődő és terjedő elektronikus helyettesítő szolgáltatások (pl. internet és e-mail, elektronikus ügyintézés, e-bankolás, távszámlázás, ekormányzat) piaccsökkentő hatásai. Több meghatározó termék veszélyeztetett, a társasági értékesítési bevételben meghatározó levélpiac zsugorodik Európa szerte. E problémák nyilvánvalóan finanszírozási kérdéseket vetnek fel az egyetemes postai szolgáltatás biztosításával kapcsolatban, hiszen az előírt kötelezettségek fedezetéről gondoskodni kell (pl. kompenzációs rendszer, amely lényegében a piaci szereplők befizetéseiből álló finanszírozási rendszer, vagyis hozzájárulás az egyetemes szolgáltatás fenntarthatóságához, vagy másik megoldásként a közvetlen állami támogatás a kijelölt egyetemes szolgáltató részére). „A piacnyitást követően új vevőkör megjelenésére kell számítani, amelyet a postai konszolidátorok (feladók) és az egyetemes postai szolgáltató hálózatához hozzáférést kérő postai szolgáltatók (megbízók) alkotnak, amely azonban nem jelenti a volumen növekedését a piacon. A konszolidátorok tevékenységének besorolása a postai szabályozás egyik legvitatottabb része Európa szerte, melynek kezelésére nincs egységes EU tagállami gyakorlat. Az Uniós álláspont szerint a konszolidátorokat minden olyan díjkedvezményben részesíteni kell, amelyben az azonos helyzetben lévő nagyfeladók részesülnek. A hálózati hozzáférés – mint új filozófiát igénylő új elem – a Magyar Posta szempontjából az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel (USO) terhelt egyetemes postai szolgáltató (USP) által, a versenytárs postai szolgáltatóval kötött megbízási szerződés alapján ellenérték fejében végzett szolgáltatás, amelynek keretében a versenytárs igénybe veszi az egyetemes szolgáltató hálózati infrastruktúráját (pl. kézbesítőhálózat, feldolgozó pontok, irányítószám rendszer, címhely adatbázis, levélgyűjtő szekrények) saját szolgáltatása teljesítéséhez. Az egyetemes postai szolgáltató és a hozzáférést kérő postai szolgáltató közötti jogviszonyt a Ptk. rendezi. A piacelemzést figyelembe véve a Magyar Posta álláspontja az, hogy a postai piacon nem szükséges a hálózati hozzáférés kötelező biztosításának előírása és ezért a hálózati szerződés lényeges elemeinek szabályozása már fel sem merül. A hálózati hozzáférés biztosítása az egyetemes postai szolgáltató üzleti érdeke is, amely lehetővé teszi az esetlegesen elveszített piac egy részének visszaszerzését, fokozza a munkahely megtartó képességet, elősegítheti az árbevétel csökkenés mértékének mérséklését.”8

8

A 3.sz. irányelvre vonatkozó gondolatok, az idézett három bekezdés és az ábra Dr. Puskás Margit: Az Európai Unió 3. postai irányelve átültetésének várható hatásai c. munkájából származnak. Országos Postás Konferencia Balatonkenese 2011. november 4-5. Posta szakmai folyóirat XIV. évf. 2012. 1. szám. p. 7-13.

12

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A postapiaci szabályozás összetettségét és összefüggéseit szemlélteti a következő 1. sz. ábra: 1. sz. ábra

Forrás: Országos Postás Konferencia Balatonkenese 2011. november 4-5. A Magyar Posta kapcsolata a nemzetközi postai szervezetekkel

UPU EGYETEMES POSTAEGYESÜLET Az UPU (Universal Postal Union) 1874-ben alakult, Bern-i (Svájc) székhellyel, a világ második legrégebbi nemzetközi szervezete9, 1948 óta az ENSZ speciális ügynöksége (ez utóbbi funkciójában az UPU ENSZ és más nemzetközi szervezetekkel dolgozik közvetlenül, kiemelten foglalkoznak technikai egységesítéssel, vámügyekkel, közlekedési-árutovábbítási rendszerekkel, környezetvédelmi kérdésekkel, kereskedelmi kapcsolatokkal, biztonsági és energetikai megfontolásokkal, de még emberi egészségvédelemmel is, stb.). Magyarország 1875. július 1- óta az UPU tagja. A világ szinte valamennyi országát felölelő tagság (jelenleg több mint 190 ország) számára az UPU az elsődleges fórum az együttműködésre, elsősorban a postai szektor világszereplői közötti témakörökre. Az UPU – igény esetén - tanácsokat ad, közvetítői szerepet vállal, technikai segítséget nyújt. Meghatározza a nemzetközi postaforgalom szabályait, szakmai ajánlásokat készít – a növekedés elősegítése és a szolgáltatások minőségének javítása érdekében - a postai levél, csomag és pénzforgalomra. Az UPU a „nemzetek családjának” részese, tevékenysége és aktivitása messze túlnyúlik a postai szektor keretein. Tagországaiban több mint ötmillió postai alkalmazott dolgozik világszerte, közel 660 ezer postahivatalban. A postai szolgáltatások keretein belül világszerte és évente mintegy 439 billió levélküldemény és 6,2 billió csomagküldemény kerül továbbításra (a pénzforgalmi és az ún. elektronikus szolgáltatások nagyságrendjét nem is említve). Az UPU szervezete alapvetően négy testületből

9

Az UPU hivatalos honlapját lásd: http://www.upu.int/ A portálon nagyon sok információ érhető el, idegen nyelven.

13


Kongresszus (A legfőbb fórumként azonosítható A Kongresszus négyévente ül össze, ahol – többek között – elfogadják a postai világstratégiát és a postaforgalom nemzetközi szabályrendszerének sok elemét.) A Nairobi -ban kidolgozott globális postai stratégia (2009-2012 közötti időszakra) szilárd alapot biztosít nemzeti, regionális és világ viszonylatban is és feltérképezi a postai alágazatra váró kihívásokat és azok javasolt kezelési módját. 2012. szeptember-októberében Dohában rendezik a a szervezet huszonötödik (25.) Kongresszusát.



Igazgatási tanács (41 tagország évenként találkozik Bernben, felügyelik a két Kongresszus közötti időszak faladatait),



Postaforgalmi Tanács (a Kongresszuson választott 40 tagországból áll, évenként találkoznak Bernben, technológiai, működési kérdésekkel foglalkoznak, áttekintik a postaszektor gazdasági és kereskedelmi aspektusait is),



Nemzetközi Iroda (kb. 50 országból 250 alkalmazottal ellátja a titkársági funkciókat, technikai és logisztikai segítséget nyújt a különböző testületek munkájához. Az utóbbi időben növekedett a feladatuk a minőség monitorozásával, regionális postai fejlesztési projektek előkészítésével, alkalmazásával, területi támogató központok alapításával, stb.) 1995 óta a nemzetközi iroda teszi közzé és rendszeresen frissíti az UPU tagországok postai szervezetinek státuszát és szerkezetét. Ennek célja az információk átadása a struktúrákról, a paraméterekről, a postai ügyek és műveletek funkcióiról, az egyetemes szolgáltatásokról és a pénzügyi irányításról.

és két további együttműködő társszervezetből 

Telematics Cooperative /postatechnológia fejlesztés, működőképes, korszerű rendszerek kialakítása, minőségfejlesztés, pénzügyi szolgáltatások/ az itt működő „Posta Technológiai Központ”, amely technológiai alkalmazásokat és szoftvereket fejleszt a tagállamok részére és három fő tevékenységet menedzsel: o PostNet (postai kommunikációs hálózat az üzemeltetők között standardizált EDI formátumu üzenetekkel), o IPS (International Postal System), amely nemzetközi integrált rendszer pl rakományok automatizált továbbítására, nyomkövetésre, stb. terjed ki), és a o IFS (International Financial System), amely szoftver alkalmazás pénzforgalmi szolgáltatásokra.



EMS Cooperative /gyorsposta, magas minőségi színvonalú szolgáltatásokkal, mint felvétel, kezelés, nyomkövetés, kézbesítés, stb.)/ Jelenleg 165 regisztrált postai gyorsszolgáltató tagja van, amely a kínálati piac kb. 90 %-át reprezentálja.

áll. Az UPU folyamatosan foglalkozik mindazon több országot, vagy ország csoportot érintő kihívásokkal (pl. a világ egyes területeinek pénzügyi-gazdasági válsága komolyan érinti a postai szektort is, környezeti emisszió), amelyek körülmények között kell megoldani az alapfeladatokat és a folyamatos működést. Meg kell említeni a .post domain platformot, amely integrált fizikai, pénzügyi, elektronikus képességein keresztül képes lesz világszerte

14

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM hiteles partnerévé válni az ügyfeleknek és vállalkozásoknak (postai regisztrált elektronikus levelezési szolgáltatásként). Az árutovábbítás és az információáramlás elementáris része a postai nemzetközi küldeményforgalomnak. Folyamatosan értékelni-elemezni kell a postai küldeménytovábbítás szempontjából szóba jöhető összes közlekedési alágazatot, azok technológiáit a gyors és hatékony megoldások kiválasztása érdekében, lehetőleg minden fontos küldeménykategóriára (levél, csomag, EMS) kiterjedően. E tekintetben kiemelt szerepet kap pl. az UPU - IATA megállapodás (postai és a légi szolgáltatók között), valamint az UPU – WCO együttműködés is (CN22, illetve CN23 nyilatkozatok). Nagyon helyes célkitűzésként a Magyar Posta arra törekszik, hogy a lehető legtöbb módón szerepet játsszon a sokoldalú postaegyesületi életben, vegyen részt különböző bizottságokban, s szerepet vállaljon a tevékenység irányainak kialakításában, a szükséges reformok végrehajtásában. Az UPU döntéshozó testületeiben történő szerepvállalás nagyon fontos, hiszen e helyeken olyan kötelező érvényű dokumentumok döntés előkészítése zajlik, amely nagymértékben befolyásolhatja a Magyar Posta nemzetközi küldemény- és pénzforgalmának alakulását. Ezen anyagok közül kiemelkedik az 

Egyetemes Postaegyezmény (Convention). Tartalmazza a postaszolgálatra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket. Foglalkozik az „átszállítás” szabadságával, az esetleges díjmentességgel, stb.) A részletes szabályokat a végrehajtási rendelet szabályozza. Itt találhatóak pl. a levél- és csomagküldemények felvételi módjára, a kicserélő szolgálatra, a nemzetközi elszámolásokra vonatkozó rendelkezések.). Az Egyezmény tehát átfogóan és egységes elvek alapján szabályok, az itteni direktívák alapján bonyolódik lényegében a világ postai forgalma.



a Postai Pénzforgalmi Megállapodás,



a Levélpostai Szabályzat,



a Postacsomag Szabályzat,

Az UPU alaptörvénye az ún. „Alkotmány”, amely az alapvető szabályokat tartalmazza. Ez egy diplomáciai úton megerősített okmány, amelyet a tagországok illetékes hatóságai is jóváhagytak. Az Egyezményben és a végrehajtási szabályzatokban rögzítik a nemzetközi levél- és csomagküldésre vonatkozó közös szabályokat. Az Egyezmény és a Szabályzat kötelező érvényű minden tagországra, kivéve a postai pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló megállapodást, amely csak az azt aláíró tagokra nézve járnak kötelezettségekkel. Az UPU funkcióinak, szakmai súlyának érzékeltetése és a világ postai ügyeire történő mértékadó befolyásolói szerepének megítélése céljából érdemes a legutóbbi világkonferencia legfontosabb döntéseit áttekinteni.

15

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Az UPU legutóbbi Kongresszusát 2008 évben, Genfben tartotta, amelynek tárgyalt és elfogadott dokumentumai közül az alábbiak emelhetőek ki:10 „A 24. UPU-kongresszus legfontosabb döntései: 

Elfogadták a Nairobi Postai Stratégiát (NPS), ami a kormányoknak, a postai üzemeltetőknek és az UPU testületeinek szóló négyéves tevékenységi tervet is tartalmaz. A stratégia által kijelölt fejlődési irány és jövőkép szerint a postai szektornak egyre inkább a világgazdaság jelentős alkotóelemévé kell válnia. Új eleme a dokumentumnak, hogy a regionális prioritásokat is tekintetbe veszi. Négy stratégiai célt tűzött ki a következő négyéves periódusra: 1./ a háromdimenziós postai hálózat interoperabilitásának, minőségének és hatékonyságának javítása; 2./ a postai szektor fenntartható fejlődésének és gazdaságának elősegítése; 3./ a társadalmi, gazdasági és technológiai környezethez alkalmazkodó egyetemes postai szolgáltatások támogatása; 4./ a postai szolgáltatások és piacok növekedésének előmozdítása.



A Nairobi Postai Stratégia kapcsán a PostEurop álláspontot fogalmazott meg, amelynek két fő eleme: 1. az UPU stratégia regionális szintű végrehajtásának erősítése; 2. az UPU reformjainak folytatása, különös tekintettel a POC és így a postai szolgáltatók szerepének erősítésére.



A végdíj rendszert tekintve a 24. kongresszus kiemelt feladata volt, hogy a jelenleg hatályos végdíj rendszert egységes modell felé irányítsa. A javasolt végdíj rendszer alapelemeit elfogadta a kongresszus, amelyek a következők: az országokat 5 csoportba sorolják egy úgynevezett postai fejlettségi index értéke alapján a célrendszerhez történő folyamatos csatlakozásuk céljából (de emellett megmarad a fejlett és fejlődő országok csoportbeosztás is). Magyarország az eddig alkalmazott átmeneti rendszerből kilépve 2012-től csatlakozna a célrendszerhez, mint a 2. csoport tagja. Így 2012-ig még élvezheti a Minőségfejlesztési Alap nyújtotta előnyöket. Ettől kezdve társaságunk az eddigi súlyalapú átalánydíj helyett egy darab- és súlykomponensen alapuló végdíjat fizet és kap majd. Az eddigi gyakorlattól eltérően végdíjaink - a fizetett és a kapott is - fokozatosan emelkednek majd a kongresszusi ciklus alatt. A célrendszerhez való csatlakozással a végdíjak szolgáltatásminőségünk, illetve a társposták szolgáltatásminőségének függvényében is változhatnak.



Az UPU Szolgáltatásminőség-fejlesztési Alapjának (QSF), mint a fejlődő országok kategóriájába tartozó ország, 2001 óta aktív tagjai vagyunk. Az Alap pályázat útján támogatást nyújt a nemzetközi küldeményforgalom szolgáltatásminőségének fejlesztését célzó projektekhez. Számos projekttervünk és pályázatunk nyert pozitív elbírálást, illetve van jelenleg is elbírálás alatt. Határozat született az Alap működésének 2016-ig tartó folytatásáról, s a kongresszus elfogadta az Alaphoz kapcsolódó 2009-2012. évi programot, amely a pénzügyi támogatások könnyebb megszerzésének és gyorsabb felhasználásának elérését tűzte ki célul.



Magyarország az UPU ország-besorolását illetően a következő ciklusban is fejlődő országnak minősül, s ez teszi lehetővé, hogy továbbra is élhetünk a Szolgáltatásminőség-fejlesztési Alap (QSF) és a végdíj rendszer nyújtotta előnyökkel.

10

Idézetrészlet Dr. Szebeny Botond-Varga Bótos Anna: Véget ért az UPU 24. Kongresszusa Genfben – 191 ország együttgondolkodása a postai szektor jövőjéért c. munkájából.

16


Nagy jelentőségű a nemzetközi küldeményforgalmi szolgáltatásokat tekintve a világszerte is elismert szolgáltatásminőségi normák és célok, s a Globális Mérési Rendszer elfogadása. Ez kedvező a Magyar Posta számára is, hiszen - az európai posták döntő többségéhez hasonlóan - messze túlteljesíti azokat az elvárásokat, amelyeket a kongresszuson megfogalmaztak.



Döntés született a Postai Pénzforgalmi Megállapodás és Szabályzatának módosításáról s új okiratok megalkotásáról, amelyet azonban nem kötelező alkalmazniuk a postáknak. Kiemelt kérdéskör volt az utalványok elektronikus továbbításra való átállítása. Határozat születtek ennek a szerződéses háttere létrehozásáról, valamint a postai pénzforgalmi szolgáltatások modernizálása és népszerűsítése terén az új technológiák használatának elősegítésére annak érdekében, hogy a banki szolgáltatások is általánossá váljanak a postákon.



Az Egyetemes Postaegyezmény módosítását célzó számos javaslat került elfogadásra. A javaslatok nagy száma miatt nem tárgyalt 260 javaslatot az UPU kongresszus utáni első őszi ülésszaka fogja majd megvitatni, és ekkor kerül véglegesítésre a Levélpostai Szabályzat és a Postacsomag Szabályzat is.



Az EToE-k (területen kívüli kicserélő hivatalok) és IMPC-k (nemzetközi feldolgozó központok) státuszát illetően a kongresszus elfogadta azt az álláspontot, amely szerint további felmérésekre van szükség e tárgyban ahhoz, hogy világos célokat és állásfoglalást lehessen követni.



Határozatok születtek a postai csomagok versenyképességének növeléséről, az ekereskedelem fejlesztéséről, s ezen belül a fejlődő térségek támogatásáról, a szabványosítási tevékenység előmozdításáról, címzések, címadatbázisok elektronikus cseréjéről, az UPU postai kódrendszerének fejlesztéséről, egységesítéséről. Jóváhagyásra került számos határozat a postai biztonság, a terror elleni küzdelem és a pénzszállítás területét illetően is.



Jelentősek a környezetvédelemi tudatosság fejlesztésére szolgáló dokumentumok, s az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére irányuló tevékenység előmozdítására vonatkozó határozatok. Mérföldkőként tartja számon a postai világ, hogy a kongresszus ideje alatt egyezmény született az UPU és az Európai Postai Közszolgálati Üzemeltetők Egyesülete, a PostEurop között, tágabb kereteket biztosítva ezáltal az üvegházhatású-gázkibocsátás csökkentésére irányuló programjaik összehangolására. Technikai Vegyes Bizottság jön majd létre, amely a közös tevékenység és intézkedések összehangolására hivatott a tárgyban, elősegítve ezzel a környezetbarát postai szektor létrehozását célzó hatékony irányítási politika kialakítását. (Mint ismeretes a PostEurop 2012-ig 10 %-kal kívánja csökkenteni a széndioxidgáz-kibocsátást az európai postai szektorban.



Az UPU reformja jegyében számos határozat és javaslat született, s az UPU Alapszabályában olyan módosítások történtek is, amelyek lehetővé teszik, hogy a szabályozás és eljárások megfeleljenek a változó versenypiaci környezet napi igényeinek. Korszerűsödött az UPU döntéshozó testületeinek szervezeti felépítése. A postaigazgatás kifejezést törölték, ezt a tagország, illetve kijelölt szolgáltató terminus helyettesíti ezután az UPU minden okmányában. Az UPU küldetése szövegének 17

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM megváltoztatását célzó javaslatot azonban elvetette a kongresszus és ezt a kérdéskört továbbutalta a CA-hoz behatóbb tanulmányozásra. Elfogadták viszont az UPU reformjának továbbviteléről szóló határozati javaslatot, amelynek kidolgozásában a Magyar Posta képviselői jelentős szerepet játszottak, ennek keretében tanulmányozzák majd az UPU reformja továbbvitelének lehetőségeit és az ebből adódó feladatokat. 

Döntések születtek az UPU költségvetésének és hozzájárulási rendszerének korszerűsítésére, átláthatóbbá tételére vonatkozóan, amelynek kidolgozásában társaságuk munkatársai vezető szerepet töltöttek be. Ennek révén az UPU tagdíjbevételét növelni tudja majd.



A 2012-ben októberében sorra kerülő következő, 25. UPU kongresszus házigazdája Doha/Qatar lesz.”

Az UPU hivatalos nyelve a francia, amelyhez munkanyelvként csatlakozott az angol nyelv is, 1994-ben. Tovább hivatalos nyelvek: arab, kínai, orosz, spanyol, portugál. A szervezet tevékenységének finanszírozását – az ENSZ-től függetlenül – a tagállamok biztosítják. Az UPU tagországok kijelölt egyetemes szolgáltatói korlátozottabb jogkörű szervezetekbe is tömörülhetnek az együttműködés fejlesztése, a szolgáltatások jobbá tétele érdekében. (ezen szervezetek egymással kétoldalú kapcsolatokat is létesíthetnek.) Jelenleg 17 ilyen – jórészt területi alapon létrejött – szervezet van világszerte, amelyeknek azonban nem lehetnek az UPU-val ellentétes szabályai, vagy feladatai. Az európai postákat koordináló szervezet a POSTEUROP.

PostEurop11 Az Európai Postai Közszolgálati Üzemeltetők Egyesülete A szervezet Brüsszeli székhelyű, 51 tagja van Európa szerte. A szövetség a tagság érdekeit képviseli, amely kb. 2,1 millió postai munkavállalóval, 175 ezer szolgálati helyről szolgál ki kb. 800 millió ügyfelet kontinensünkön. A szervezet irányítását az igazgatóság látja el, amely operatív szinten felelős a szövetség munkájának felügyeletéért és annak ellenőrzéséért. A szervezet elkötelezetten támogatja az európai postapiac fenntarthatóságát és versenyképességét, a modern és megfizethető egyetemes szolgáltatások folyamatos biztosítását, s hozzáadott értéket biztosít a kidolgozott együttműködési formákkal és az innovációval. Az operatív szervezet – a főtitkárral az élen – az Igazgatótanács irányítása alatt végzi tevékenységét. A PostEurop saját tevékenységével – szakirányú bizottságokon keresztül - elősegíti a postai tevékenység 

szabályozási környezetének helyes irányban tartását, különös tekintettel a tagok érdekeinek védelmére,

11

Association of European Public Postal Operators. Alapítása került 1993 évben. A szervezet hivatalos honlapja: http://www.posteurop.org/

18


szociális környezetének kedvező alakítását (párbeszéd, foglalkozás-egészségügy, tréningek, képzések, környezetvédelem, stb.),



nemzetközi technológiai és szolgáltatási standardjainak széleskörű elterjesztését, a bevált gyakorlatok cseréjét,



piaci tendenciáinak felmérését, elemzi az ügyfél- és a fogyasztói szokásokat.

A szervezet koncentrál a vásárlói igényekre és az elégedettség javítására, a hálózat minőségi működésére és hatékonyságára, az emberi erőforrások fejlesztésére és az európai és nemzetközi postai szabályozási környezet változásaira. A PostEurop szorosan követi mindazon szabályozási és szakpolitikai fejleményeket, amelyek közvetlenül hatással vannak, vagy közvetetten hatással lehetnek az európai postákra. Rendszeresen védi tagjai érdekeit különféle nemzetközi kérdésekben, illetve közzéteszi álláspontját és véleményét szakmai területeken: 

postai liberalizáció,



vám,



szabványügy,



adózás,



árutovábbítás és logisztika.

A PostEurop kinyilvánította, hogy az európai postai alágazat tevékenységének is van befolyása a környezetre, elsősorban az üvegházhatást keltő káros anyagok (gázok) kibocsátása területén. Az európai közösség egyik létfontosságú alágazataként a szervezet vállalja a káros anyag (CO2) kibocsátás csökkentését a közösségen belül, szorosan együtt dolgozva a beszállítókkal, a partnerekkel és a további érintettekkel. A PostEurop hazai szempontból egyik legfontosabb tevékenysége az 1998. szeptember 16-án 11 európai postavezető által aláírt ún. Brüsszeli egyezmény végrehajtásának koordinálása. Ebből kiemelkedik az 

UNEX Lite – nemzetközi átfutási időmérési rendszer,



CAPE – repülőtéri postazárlatok nyomkövetésének segítése,



a fogyasztóorientált gondolkodásmód elterjesztése,



a nemzetközi kicserélő szervezetek auditálása, a logisztikai szempontok érvényesítése,



kapcsolódás az európai szolgáltatási szabványokhoz.

A fenti célkitűzések megvalósításában történő folyamatos részvétel nagyon fontos, hiszen egyrészt nem túl magasak a költségei, másrészt a célok egyébként is közösek a hazai elgondolásokkal. A jelen működésnek egyébként is jelentős kihívása a hálózati rendszerben történő részvétel és stratégia (a feladatok hálózati együttműködés nélkül nem lennének

19

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM megoldhatóak, kivéve esetleg a néhány globális integrátort). A PostEurop szervezettel történő együttműködés üzleti értelemben közvetett előnyökkel is járhat, a széleskörűvé váló nemzetközi kapcsolati rendszer (kapcsolati tőke) hatékony felhasználása által pl. az alábbi lehetőségek útján: 

kétoldalú kapcsolatok kialakítása európai postákkal,



magas szintű látogatások megszervezése társszervezetekhez,



szakmai egyeztetések lebonyolítása,



együttműködés közös érdekeltségű piaci szegmensekben,



konferencia részvételek,



informatikai kooperáció, vagy egymás adottságainak megismerése,



statisztikák értékelése-elemzése,



kölcsönös adatszolgáltatások,



oktatások, képzések, tapasztalatcserék rendezése

IPC (International Post Corporation- Nemzetközi postai társaság)12 A szervezet 1989-ben alakult, lényegében postai alágazat (postai ipar) partner társasága, amely a tagjait több szakmai területen is szolgálja hitelesen, függetlenül és a közös érdekek szerint. Az IPC alapvetően az EU, az USA és Kanada postáinak közös vállalkozása (de később kibővült ázsiai tagokkal is) a minőségfejlesztés, az átfutási időmérés, a diagnosztikai eljárások fejlesztése és a végdíj rendszerek bevezetése területein. A PostEurope szervezetnél említett UNEX Lite és CAPE projektek gyakorlati megvalósítását végzi, ugyanakkor részt vesz az ún. Brüsszeli Egyezményhez kapcsolódó más célkitűzések megvalósításában is. Több IPC által menedzselt program is létezik, azonban egyes rendszerek bevezetése, vagy alkalmazása előzetes felsőszintű döntést igényel, az átlagosnál magasabb beruházásigény és a megtérülés számítások miatt. Magyarország 2002-ben csatlakozott az IPC-hez, jó eredményei alapján 2007-ben teljes jogú taggá vált. A különböző szolgáltatások fejlesztésére külön bizottságokat hoznak létre, amelyben részt vesz a Magyar Posta is. Az IPC a tagjai részére független minőségméréseket végez (lásd későbbi fejezetben). Az IPC legutóbbi szakmai kiadványainak középpontjában a „szociális média”, az elektronikus kereskedelem és „direct mail” terméket is magában foglaló médiaszolgáltatások állnak. Más iparágakkal és ágazatokkal összehasonlítva – jórészt fenntarthatósági szempontból folyamatosan vizsgálják a fenti körülmények hatását a postaforgalomra. A digitális üzleti megoldásokra történő átállást az érték- és szolgáltatásteremtés új, korszerű módszerének tartják. 12

A szervezet honlapja elérhető angol nyelven ittt: http://www.ipc.be/

20


CEPT Postai és Távközlési Igazgatások Európai Konferenciája13 A szervezet 1959-ben alakult 19 ország részvételével, a következő időszakban a tagság jelentősen bővült további országokkal. Az eredeti tagok a postai és távközlési igazgatások monopoljellegű szervezetei voltak. A CEPT-nek (amelynek Koppenhágában van a központi irodája) jelenleg közel ötven tagja van. Tevékenységének, szervezetének legfontosabb területei a következők: együttműködés 

a kereskedelmi,



az üzemeltetési,



a szabályozási és



a technológiai standardizáció

területén. A munka lényegében három külön (független) üzleti bizottságban folyik: ECC (Electronic Communications Committee, elektronikus kommunikációs bizottság), CERP (European Committee for Postal Regulation, európai postai szabályozások bizottság), illetve a Com-ITU Committee for ITU14 Policy (a nemzetközi telekommunikációs unió munkáját segítő bizottság).

CSPFE (Postai Pénzforgalmi Szolgáltatások Európai Bizottsága) Az európai postai szolgáltatók által 1992-ben létrehozott szervezet, amely az alapvető postai pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos információáramlást segíti elő, 1993 óta az UPU társult szervezete (e témakörrel itt részleteiben nem foglalkozunk, pénzforgalmi szakirányultsága miatt).

B. Nemzetközi postai kapcsolatok A nemzetközi postai szervezetekben történő aktív részvétel természetesen megalapozza a nemzetközi két-, vagy többoldalú kapcsolatok kialakulását és ápolását is. A kapcsolatok kiépítésének nyilvánvaló célja a Magyar Posta üzleti (rész)stratégiájának megvalósítása, nemzetközi presztízsének növelése és az üzleti kapcsolatok megalapozása. A nemzetközi postai kapcsolatok általánosságban az együttműködési keretek kialakítására, közös gondolkodásra, a hatályos szabályok és irányelvek értelmezési problémáira, szükség 13

CEPT Europen Conference of Postal and Telecommunications Administrations. Hivatalos honlap: http://www.cept.org/ 14 ITU International Telecommunications Union. Hivatalos honlapja elérhető angol nyelven: http://www.itu.int/en/ITU-T/ipr/Pages/default.aspx

21

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM esetén az együttes szakmai érdekérvényesítés formáira, valamint konkrétan a küldemény- és a pénzforgalmi tevékenység területére vonatkoznak. A széles körben ismert globalizációs jelenségek – és sok esetben az ügyfelek növekvő és tartalmilag egyre összetettebb igényeinek kielégítése is - azt követelnék meg (legalább elvben), hogy a postai szolgáltató minél nagyobb (ha lehet, saját) hálózattal rendelkezzék a feladatok eredményes és biztonságos végrehajtása érdekében. Látni kell azonban, hogy globális integrátori szerepkörre csak a világ néhány „nagyméretű” postája képes és törekszik. A kis- és közepes méretű nemzeti postai szervezetek lehetősége – de a rendkívül magas beruházási igények miatt a törekvése is – reálisan abban jelölhető meg, hogy törekedni kell 

a világ postahálózatából adódó két- és többoldalú lehetőségek minél jobb kiaknázására, vagy



stratégiai partnerkapcsolatok kiépítésére a globális integrátori szereplőkkel, természetesen az üzletpolitikai érdekek messzemenő szem előtt tartásával.

A kapcsolatépítés új dimenziói azonban egyidejűleg azt is jelentik, hogy a korábban alkalmazott üzletpolitikai alapelvek, szabályzatok, technológiai megoldások már nem felelnek meg a kor kihívásainak, ezért helyettük újakat kell alkalmazni. Az új megoldások, technológiák alapulhatnak 

nemzetközi előírások betartásán,



két-, vagy többoldalú megállapodásokon,



vagy belső felismeréseken, innovációs fejlesztéseken, újításokon.

Itt is érvényes a már ismert gondolatsor: Nem számíthat eredményre, jövőbeni céljainak megvalósulására az, aki konzerválja az idejétmúlt megoldásokat, aki nem ismeri fel a változtatások szükségességét, aki nem halad a kor igényeinek megfelelően. A nemzetközi expressz és a csomagpiacon a német és a holland posta tekinthető az egyik legkorszerűbb európai szolgáltatónak, amelynek szervezeteivel (leánycégeivel) kialakítandó kapcsolatok meghatározó jelentőségűek lehetnek. A nemzetközi postai kapcsolatokhoz érdemben hozzátartoznak a kölcsönös tapasztalatcserék, illetve az üzleti alapon nyújtott ún. „tanácsadói szolgáltatás”-ok is. Az előbbiek a nálunk relatíve fejlettebb postaigazgatásoknál, az utóbbiak a kevésbé fejletteknél lehet inkább célszerűbb. E jelenség megteremti az alapját az ún. regionális együttműködési formák kialakulásának, amely a Magyar Posta üzleti érdekeinek is megfeleltethető és azt támogatják a multilaterális nagypostai nemzetközi szervezetek is. Nagy jelentőségük van a közvetlen felsővezetői kapcsolatok kialakításának, ápolásának is, különösen azon irányokban, ahol 

fontos üzletpolitikai célok realizálhatóak,



több, kölcsönös érdeklődésre számot tartó elvi, vagy gyakorlati kérdés merül/het/ fel, illetve



a nemzetközi érdekérvényesítés területén definiálhatóak közös teendők. 22


C. Nemzetközi postai üzleti kapcsolatok A nemzetközi postai üzleti kapcsolatok egyik legfontosabb célja a küldemény- és pénzforgalom abszolút értékének növelése, a Magyar Posta egészén belüli relatív részarányának növelése. A hazánkhoz hasonló adottságokkal, méretekkel, tapasztalatokkal rendelkező postaigazgatások hozzávetőlegesen azonos célokért küzdenek. Általánosságban elmondható, hogy nemzetközi forgalomban a levélpostai területen komoly dilemmát okoznak az alternatív, ún. helyettesítő termékek megjelenése. Ugyanakkor az a vélekedés is elfogadható, hogy a csomagtermékek bővítése, fejlesztése jelentheti a potenciális növekedési tartalékot, különösen a határidő garantált, magas minőségi paraméterekkel és ügyfélkiszolgálási komforttal rendelkező szolgáltatások tekintetében. A nemzetközi postai üzleti kapcsolatok – a komplex társasági célokon belül - értelmezhetőek 

levélpostai,



csomagüzlet,



gyorsposta,



szolgáltatásminőség,



konkurencia elemzés,



vámügy, illetve



stratégiai, taktikai partnerkapcsolatok

területeken. A levélpostai küldemények jelentik a nemzetközi küldeményforgalom legjelentősebb részét mind a továbbítandó volumen, mind a szolgáltatásért kapott értékesítési árbevétel szempontjából. (Itt érdekes megemlíteni a nemzetközi levélpostai küldemények devizabevételének jelentőségét, a kiviteli, illetve a beérkező levélpostai forgalomból származó összegek „devizaegyenlegének” alakulását is.) E területen jellemzőek a nemzetközi trendeknek megfelelően kialakított (költségekhez igazított) tarifák, illetve az EU irányelvek szerinti belső elszámoló rendszerek üzemeltetése. Az EU országok gyakorlatában megfigyelhető az is, hogy közelednek egymáshoz a belföldi és a nemzetközi levélpostai tarifák. A levélforgalmi termékeknél a szolgáltatási skála az értéknövelt irányban mozdul el, amely differenciált választási lehetőséget biztosít az ügyfelek számára a termék-minőség-díj értékítéleti körben. Ez a körülmény segíthet abban, hogy a stratégiailag fontos, vagy az ilyen célokkal kifejlesztett termékek növekvő értékesítési pályára kerüljenek. A határt átlépő forgalomra vonatkozó EU minőségi kritériumokat – többek között - úgy lehet teljesíteni, hogy a küldeménytovábbítás gyorsaságát kell prioritásnak kezelni a beltartalmi szempontok helyett. Ez az elsőbbségi, vagy „priority” szolgáltatás, amely nemcsak belföldön, hanem külföldön is elsőbbséggel kezelendő a felvételtől egészen a kézbesítésig.

23

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A fentieknek megfelelően a nemzetközi levélpostai üzleti kapcsolatokban cél lehet a piacvezető (de legalább meghatározó) szerepkör fenntartása, a nemzetközi nagyfeladói forgalmi lehetőségek kiaknázása, a Direct Entry megállapodások továbbvitele, illetve a különböző „e-megoldás”- ok részarányának növelése. A nemzetközi levélpostai üzlet részét képezi az újrapostázási üzlet (remailing), amelynek a továbbélési, bővítési lehetősége korlátozottnak tekinthető, több szempontból is (szabályozások, gazdaságossági megfontolások, költségalapú belföldi tarifák, végdíjrendszerek befolyásoló hatása, stb. miatt). A nemzetközi csomagüzlet lényegében a hagyományos nemzetközi postacsomag és az Európa+ csomagszolgáltatáson alapul (ezek nem időgarantált termékek.) A „consingment” szolgáltatás tömeges postacsomagok nemzetközi továbbítását jelenti, amelynél a kezelés és a vám elé állítás is csoportosan történik. A szolgáltatás az üzleti szektor feladói igényeinek kielégítését szolgálja, nagymértékű elterjedése azonban még várat magára, vélelmezhetően a csomagküldő szolgálatokkal történő szakmai megegyezés lehet a volumennövelés egyik feltétele. A gyorsposta szolgáltatást az EMS (Express Mail Service) termék reprezentálja, amely lényegében az UPU keretében létrehozott és működtetett, minőségben és díjban az ún. integrátorok alá pozícionált kínálatot jelenti. (Az EMS termékkel és a vámügyekkel részletesebben más fejezetben foglalkozunk.) A szolgáltatásminőség a nemzetközi küldeményforgalom egyik kulcsfontosságú területe, amely alapvetően az EU postai direktívájában előírt normákhoz való közeledést, vagy annak teljesítését jelenti, de a Posta részt vesz az UPU nemzetközi átfutási időmérési rendszerében is. Kétoldalú nemzetközi szerződésekkel segíteni lehet a küldeményforgalom minőségi fejlődését is. A konkurencia egye élesebbé válik különösen az elektronikus információ továbbítás fajtáinak bővülésével, azok technológiai fejlődésével. A piaci részesedés megőrzését innovációval, termékfejlesztéssel, de még inkább tarifa- és üzletpolitikai eszközökkel lehet biztosítani. A 2013. január 1-i postapiaci liberalizáció különös nyomatékot ad a konkurenciaelemzésnek, hiszen az eddigi szegmenseken túlmenően „új frontok” nyílnak az üzleti versenyszférában. A verseny nemcsak az értéknövelt, garantált határidős piacon, de 

a nemzetközi hálózattal rendelkező cégek,



a külső piacot kereső nagy postatársaságok,



a belföldi gyűjtőfuvarozók,



a légitársaságok

között is éleződik, különböző mértékben és sajátosságokkal, ugyanakkor megfigyelhető a logisztikai szemléletű térhódítás is, amely az ellátási lánc (supply chain) típusú komplex megoldásokat helyezi előtérbe. A meglévő, vagy a kialakítandó stratégiai, taktikai partnerkapcsolatoknak a fentiekben vázolt feladatok sikeres megoldását kell támogatniuk. Társasági stratégiai szinten el kell dönteni a stratégiai partnerség lehetséges opciói közüli választást (akár üzletkörönként is differenciáltan). Pl. a nemzetközi expressz- és csomagszolgáltatások bővítése a globális integrátor postákkal történő együttműködés révén. 24


IV. VÉGDÍJMENEDZSMENT, NEMZETKÖZI POSTAI KÁRTÉRÍTÉS A nemzetközi küldeményforgalomnak nagy jelentőségű szakmai kérdésköre az ún. végdíj elszámolás és a különböző kártérítési ügyek szabályozottsága, rendezettsége.

A. Nemzetközi postai végdíjak Tekintettel arra, hogy a nemzetközi postaforgalom alapvetően hálózati elven működik (vagyis nincs és nem is lehet minden postaigazgatásnak több kontinensre, vagy országra kiterjedő feldolgozó, árutovábbító és kézbesítő hálózata), szinte mindenkinek igénybe kell venni a társ postaigazgatások különböző feldolgozási, árutovábbítási, illetve kézbesítési szolgáltatásait. Ezt azt jelenti nagyvonalakban, hogy kimenő forgalomnál a külföldi szakaszokon végzendő tevékenységeket át kell adni társ szakszolgálatoknak, bejövő forgalomnál fordított a helyzet. A nemzetközi küldeményekhez kapcsolódó tevékenységeknek is vannak nyilvánvaló költségei, ugyanakkor a bevételek, a feladási díjak, a bérmentesítési összegek – néhány kisebb jelentőségű és kevésbé gyakori esetet (pl. címzett fizet szolgáltatás, portó) kivéve - a küldemény felvétele helye szerinti postaigazgatásnál jelennek meg, általuk kerülnek beszedésre. A nemzetközi postai végdíj fogalmilag olyan összeg, vagy díjelem, amelyet a levélküldemény feladási országának postája fizet a fogadó/címzett ország postaigazgatása számára a fogadó posta komplett tevékenységéért, amely „nagyjában-egészében” magában foglalja a fogadó hálózatához, infrastruktúrájához való hozzáférést, az ottani feldolgozási, árutovábbítási és kézbesítési tevékenység költségeinek ellentételezését. A témakör megértéséhez érdemes áttekinteni az Egyetemes Postaegyezmény néhány definícióját15 is: 

végdíjak: a rendeltetési ország kijelölt szolgáltatójának a feladó ország kijelölt szolgáltatójától azért járó díjazás, hogy kompenzálni tudja a rendeltetési országban fogadott levélpostai küldemények kezeléséhez kapcsolódó költségeket,



átszállítási díjak: a zárlatok szárazföldi, tengeri és/vagy légi átszállítását illető, az érintett ország szállító szerve által nyújtott szolgáltatások díjazása (kijelölt szolgáltató, más szolgálat vagy a kettő kombinációja),



átszállítási szárazföldi díjrész: szárazföldi és/vagy légi átszállítás esetén az érintett ország szállító szerve (kijelölt szolgáltató, más szolgálat vagy a kettő kombinációja)

15

Lásd részletesebben: Egyetemes Postaegyezmény hatályos szövegét. (Fogalom meghatározások). Elérhető: www.posta.hu

25

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM által nyújtott szolgáltatások díjazása a postacsomagoknak a területén keresztül való továbbításáért, 

tengeri díjrész: a postacsomag tengeri szállításában részt vevő szállító szervezet (kijelölt szolgáltató, más szolgálat vagy a kettő kombinációja) által nyújtott szolgáltatások díjazása,



a découvert átszállítás: olyan postaanyag közbenső országon keresztül történő átszállítása, amelynek száma vagy súlya nem indokolja zárlat összeállítását a rendeltetési ország felé.

A szabályzatokban meghatározott kivételek fenntartásával tehát minden olyan kijelölt szolgáltatónak, amely egy másik kijelölt szolgáltatótól levélpostai küldeményeket kap, joga van ahhoz, hogy kijelölt szolgáltatótól díjat szedjen a kapott nemzetközi postaanyag kapcsán felmerülő költségek fedezésére. A postai végdíjakra általánosan jellemzőek az alábbi megállapítások: 

a végdíj rendszer nélkülözhetetlen a nemzetközi küldeményforgalom nagy részében. Az üzemeltetés kölcsönös jogokkal és kötelezettségekkel jár, amelyekkel rendszeresen kalkulálni kell a gazdasági számításoknál,



az adott ország kijelölt egyetemes szolgáltatója által alkalmazni kívánt végdíj elszámolási rendszerek közötti választási lehetőség előnyös, de felelősségteljes döntéselőkészítési modellalkotást és kalkulációkat igényel,



a végdíjas rendszereknek általában minimális a kockázata a nemzetközi szabályozás jellemző vonásai miatt, de szükséges a pontos nyilvántartás (és a megfelelő mintavételezési gyakorlat),



a kimenő küldemények után fizetendő, a bejövő küldemények után igényelhető összegek mértékének megállapítása abszolút értelemben, de fajlagosan is munkaerő igényes feladat, amelynek végzése során rendkívül előnyös lehet az informatikai támogatottság és a legnagyobb „végdíj partnerekkel” történő kapcsolattartás,



a végdíj rendszer anyagi előkalkulációja – a leendő kiviteli, illetve behozatali irányú küldeményforgalom mennyiségének és a majdani teljesítés minőségi teljesítésének pontos ismerete hiányában – eléggé nehézkes. Az előkalkuláció alapvetően a múlt statisztikai adatai és az üzleti várakozások alapján készülhet, de nagyon sokat segíthetnek a kétoldalú egyeztetésekből származó információk,



a végdíj menedzsment szoros összefüggésbe hozható a minőségméréssel és a minőségellenőrzéssel, hiszen a minőségi elvárások több esetben kifizetési feltételként is szerepelnek,



a rendszer sajátosságaiból következik, hogy a kétoldalú forgalomból származó kiviteli küldemény többlet növeli a devizafizetési kötelezettséget és fordítva, a behozatali többlet csökkenti azt. Ügyes, a megfelelő relációkban aktív nemzetközi értékesítési tevékenységgel és üzletpolitikával hozzá lehet járulni a kedvezőbb végdíj elszámolási egyenlegek kialakulásához. 26


A fogadó posta kedvezményeket ajánlhat fel a küldő postaigazgatásnak a postaanyag olyan előkészítéséért, amely nála (a fogadónál) felgyorsítja a feldolgozási árutovábbítási, illetve kézbesítési folyamatokat, vagy más szempontból eredményez megtakarításokat.

A postai végdíjakkal kapcsolatban több, elméletben reálisan választható alapvető megoldás létezik: 

az UPU által meghatározott végdíjrendszerek, (A Magyar Posta ezt alkalmazta 2004 év végéig, még az EU tagállamok postáival szemben is)



az EU Bizottság által hivatalosan elfogadott REIMS rendszer (Európán belül), illetve



kétoldalú végdíj-megállapodások kötése az Európai Uniós tagországok postáival.

Az UPU által meghatározott végdíj rendszer A végdíjak fizetését szabályozó rendelkezések kijelölt szolgáltatók által történő alkalmazásához az érintettek három részre vannak felosztva: 

2010 előttiek



2010-2012 közötti és az



átmeneti rendszerben

résztvevő országok és területek. Hazánk az UPU kategorizálása szerint 2009-ig a fejlődő országok csoportjába tartozott, a 2008-as kongresszuson hozott határozat alapján 2010-től átkerült azon országokhoz, amelyek 2012-ben csatlakoznak a fejlett országok kategóriájához, így – az új pozíció szerint - a nemzetközi levélpostai küldemények végdíj elszámolása 2011 végéig kilogrammonkénti átalánydíj szerinti mérték: 3,427 SDR/kg mind az import, mind pedig az export forgalomban. A dilemmát az évenkénti devizában teljesítendő egyenleg egyensúlyban tartásának követelménye jelenti. (Pl. a 2012. évi társigazgatásnak fizetendő végdíj az átmeneti rendszerben alkalmazott díjhoz képest, a 100 g alatti levél kategóriában – ez jelenleg a kimenő levélforgalom 60-80%-a - több mint kétszáz százalékkal magasabb értékű.). Az egyes kijelölt szolgáltatóknak (a célrendszer kijelölt szolgáltatóinak) a belföldi szolgáltatásukban kínált valamennyi díjtételt, feltételt elvileg elérhetővé kell tenniük a többi kijelölt szolgáltató számára, éspedig a belföldi ügyfeleiknek biztosítottakkal azonos feltételek szerint. A rendeltetési helyen kijelölt szolgáltatónak kell megítélnie, hogy a felvevő kijelölt szolgáltató eleget tett-e a közvetlen hozzáféréssel kapcsolatos feltételeknek és szabályoknak. A célrendszer országainak új kijelölt szolgáltatói dönthetnek úgy, hogy nem teszik hozzáférhetővé a belföldi szolgálatuk keretében kínált díjtételeket és feltételeket a többi

27

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM kijelölt szolgáltató számára. Azonban dönthetnek úgy is, hogy a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket korlátozott számú kijelölt szolgáltató számára teszik hozzáférhetővé, kölcsönösségi alapon, kétéves próbaidőre. E határidő letelte után két lehetőség közül kell választaniuk: nem teszik többé hozzáférhetővé a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket, vagy a korábbiak szerint hozzáférhetővé teszik azt az összes kijelölt szolgáltató számára. Ez a szabályozás és lehetőség nemcsak az ún. „új célrendszeri” országokra vonatkoztatható, hanem az ún. „átszállító” országokra is (kétéves próbaidő és utána döntés). A végdíjak összege a címzett ország szolgáltatásminőségének teljesítményén alapul, következésképpen a Postaforgalmi Tanács jogosult az Egyetemes Postaegyezmény 28. és 29. cikkében meghatározott díjösszegek megállapítására, annak érdekében, hogy ösztönözze az ellenőrzési rendszerben való részvételt és jutalmazza azon kijelölt szolgáltatókat, amelyek elérik a minőségi célkitűzéseket. A Postaforgalmi Tanács továbbá meghatározhat büntetéseket a nem kielégítő minőségi teljesítés esetére, azonban a kijelölt szolgáltatók díjazása nem lehet kevesebb, mint a 28., illetve 29. cikkben meghatározott minimumdíjszabás. Minden kijelölt szolgáltatónak elvileg joga van arra, hogy lemondjon a neki járó végdíjakról. A végdíjak összege időszakonként változik, a legfontosabbak a következők: 

M zsákok esetében 0,793 DTS (SDR) kilogrammonként. Az 5 kilogrammnál kisebb tömegű M zsákokat a végdíjak címén járó díjazás szempontjából 5 kilogrammnak kell tekinteni.



Az ajánlott küldeményekre 2012-ben és 2013-ban 0,6 DTS (SDR) díj szedhető. Az értéknyilvánításos küldeményekre 2012-ben és 2013-ban 1,2 DTS (SDR) díj szedhető.

A CCRI (IBRS) küldemények díjazása a Levélposta Szabályzat vonatkozó rendelkezései szerint történik. Az átmeneti rendszer országai felé irányuló, országaiból érkező és országai közötti forgalomra alkalmazható díjak: 

2012-ben: 0,164 DTS (SDR) küldeményenként és 1,648 DTS (SDR) kilogrammonként;



2013-ban: 0,168 DTS (SDR) küldeményenként és 1,702 DTS (SDR) kilogrammonként.

Az évi 100 tonna alatti forgalom esetén a kilogrammonkénti és küldeményenkénti összetevőt egy kilogrammonkénti teljes díjra kell átalakítani a kilogrammonként 14,64 db küldeményszámot kitevő világátlag alapján. Az alábbi díjakat kell alkalmazni: 

2012-ben: 4,049 DTS (SDR) kilogrammonként;



2013-ban: 4,162 DTS (SDR) kilogrammonként. 28

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Az évi 100 tonna feletti forgalom esetén a fenti kilogrammonkénti fix díjakat akkor kell alkalmazni, ha sem a felvevő kijelölt szolgáltató, sem a rendeltetési kijelölt szolgáltató nem kéri – a felülvizsgálati eljárás keretében – hogy a díjak felülvizsgálata inkább a kilogrammonkénti tényleges küldeményszám alapján történjék, ne a világátlag szerint. A végdíjak elszámolására vonatkozó alapvető tudnivalók az alábbiak:  Az M zsákok kivételével a levélpostai küldemények esetében a végdíjak elszámolását évenkénti alapon a kijelölt követelő szolgáltató végzi el, az átvett zárlatok tényleges súlya és az átvett könyvelt küldemények és értékküldemények tényleges darabszáma alapján, valamint adott esetben a tárgyév folyamán átvett küldemények darabszáma alapján. A Levélposta szabályzat /Egyezmény/ 28. és 29. cikkében meghatározott díjakat kell alkalmazni.  Az M zsákok esetében a végdíjak elszámolását évenként a kijelölt követelő szolgáltató végzi el a súly alapján, a végdíjak figyelembevételével, valamint az Egyezmény 28. és 29. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban.  Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a küldemények évenkénti súlyát és darabszámát, a zárlatok kijelölt származási szolgáltatói minden egyes zárlat vonatkozásában folyamatosan közlik: o o o o o

a zárlatok súlyát (M zsákok kivételével); az 5 kilogrammnál nagyobb súlyú M zsákok súlyát; az 5 kilogrammnál kisebb súlyú M zsákok súlyát; a zárlatban található könyvelt küldemények darabszámát; a zárlatban található érték küldemények darabszámát.

 Az érintett kijelölt szolgáltatók közötti külön megállapodás hiányában, a célrendszerben résztvevő országok közötti viszonylatban a küldemények darabszámának meghatározása az RL 221 és RL 222 cikkel összhangban történik.  Amennyiben tömeges küldemények darabszámának és súlyának a meghatározása válik szükségessé, akkor speciális szabályok, a 182 cikkben foglaltak szerint kell eljárni.  Az érintett kijelölt szolgáltatók kétoldalúan megállapodhatnak más szabályokban, vagy statisztikai módszereket alkalmazhatnak a végdíjak elszámolásánál.  Elszámolás viták esetén az Általános Szabályzat 132. cikkében szereplő módszereket kell alkalmazni. Végdíj alóli mentesség A postai szolgáltatással kapcsolatos levélpostai küldemények, a származási helyre közvetlen zárlatban visszaküldött kézbesíthetetlen postai küldemények valamint az üres egységképzőket tartalmazó zárlatok, valamint az IBRS küldemények mentesülnek a végdíjak alól.

29

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Léteznek olyan részletszabályok, amelyek az UPU szolgáltatásminőségi alapjának feltöltése céljából végdíjfizetési korrekciókat tartalmaznak, egyes ország csoportok, vagy ország kategóriák számára (pl. fizetendő végdíjak felemelése 10-20 %-kal). A könyvelt és érték, vagy expressz küldeményekre meghatározott díjazás kiegészíthető szolgáltatási jellemzők után járó pótlólagos díjazással - azoknak a kijelölt szolgáltatóknak az esetében, amelyek úgy döntenek, hogy az említett küldemények díjazását összekapcsolják pótlólagos szolgáltatási jellemzők felajánlásával olyan más kijelölt szolgáltatókkal fenntartott kapcsolataikban, amelyek szintén úgy döntenek, hogy az említett küldemények díjazását kiegészítő szolgáltatási jellemzők felajánlásával kombinálják. Ilyen események lehetnek pl. vonalkód alkalmazása, kimenő-bejövő küldeményadatok elektronikus továbbítása, szkenneléses nyomkövetési jellemzők, további határidős és minőségi célok teljesülése, stb.) A pótlólagos díjazás összege küldeményenként 0,5 DTS lehet. A célrendszerbeli országok kijelölt szolgáltatói közötti végdíjak fizetése a rendeltetési ország kijelölt szolgáltatói által nyújtott szolgáltatás minőségének terén elért eredményektől függ. Azon országok kijelölt szolgáltatói, amelyek a célrendszerhez 2010ben és 2012-ben csatlakoznak, az Egyezmény 28.5. cikkének rendelkezéseit és az 1-4. pontokban rögzített rendelkezéseket legkésőbb a célrendszerhez való csatlakozásukat követő harmadik évben alkalmazzák. A célrendszerhez való csatlakozásukat követő első két évben ezek a kijelölt szolgáltatók az alábbi átmeneti rendelkezések szerint járhatnak el: o nem alkalmazzák az Egyezmény 28.5. cikkének rendelkezéseit, sem pedig az 1-4. pontokban rögzített rendelkezéseket és ily módon nem csatlakoznak egyik szolgáltatásminőség értékelési rendszerhez sem. Ez a döntés nem befolyásolja az általuk fizetett vagy kapott végdíjak összegét. o csatlakoznak az UPU által meghatározott valamelyik szolgáltatásminőség értékelési rendszerhez anélkül, hogy mindez bármilyen módon befolyásolná az általuk fizetett vagy kapott végdíjak összegét. o dönthetnek úgy, hogy a célrendszerhez való csatlakozásukat követő első és második évben alkalmazzák az Egyezmény 28.5. cikkének rendelkezéseit és az 1-4. pontokban rögzített rendelkezéseket, melyek az ösztönző prémiumokra és a büntetésekre vonatkoznak. A Postaforgalmi Tanács a szolgáltatásminőségi előírásokat és éves célkitűzéseket a belső rendszerben alkalmazandó, küldeményekkel kapcsolatos szabványok alapján határozza meg, összehasonlítható feltételek mellett. Az évi 100 tonna feletti postaanyagot (M zsákokat kivéve) indító vagy rendeltetési kijelölt szolgáltató kérheti a megfelelő kijelölt szolgáltatónál a tényleges forgalmuknak megfelelő új végdíjak megállapítását kitűző felülvizsgálati mechanizmus alkalmazását. Erre a kérésre az év folyamán bármikor sor kerülhet, adott feltételek teljesülése esetén. A felülvizsgálati mechanizmust alkalmazni szándékozó kijelölt szolgáltatónak legalább három hónappal előbb értesítenie kell erről a megfelelő kijelölt szolgáltatót. A kérelmet olyan statisztikai adatokkal kell alátámasztani, amelyek megmutatják, hogy a szóban forgó forgalom kilogrammonkénti átlagos küldemény-darabszáma eltér a világátlagtól.

30

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Ezeket a statisztikai adatokat egy egyhónapos időszak alatt végzett, legalább hatnapos megfigyelési mintavételezés alapján kell megszerezni. Az átszállítási díjakra vonatkozó UPU szabályozás16 szerint: Az ugyanazon tagország két kijelölt szolgáltatója vagy két hivatala között egy vagy több más kijelölt szolgáltató szolgálatai (közvetítő szolgálatok) útján kicserélt közvetlen zárlatokért és a découvert átmenő küldeményekért átszállítási díjakat kell fizetni. Ezek a díjak a szárazföldi, a tengeri illetve a légi átszállításban teljesített szolgáltatás díjazását jelentik. Ugyanez az elv vonatkozik a tévirányított küldeményekre és zárlatokra is. A zárlatokat indító kijelölt szolgáltatót terhelő átszállítási díjakat az alábbi tényezők alapján számítják ki:17 

a zárlatok kezelési költsége légi zárlatok és felületi úton továbbított légi zárlatok (S.A.L.) és felületi zárlatok esetében kilogrammonként évenként gyakorta változó összeg (0,170-0,195 DTS/kg között)



távolság szerinti díjtétel, amely közlekedési távolságövezetenként lehet légi, szárazföldi és tengeri



a kombinált árutovábbítási mód rendkívüli szolgálatnak minősül, amelynek alkalmazása esetén alapelvként a két érintett fél megállapodása tekinthető irányadónak.



A légi vagy felületi úton visszaküldött üres zsákok átszállítási díjait azokat annak a kijelölt szolgáltatónak kell kifizetnie, amelynek a zsákok a tulajdonát képezik Az üres zsákokat tartalmazó zárlatok esetében a levélpostai zárlatokra alkalmazandó átszállítási díjak 30%-át kell megfizetni.

alágazatonként

és

Alapdíjak, légi továbbítási díjak: A kijelölt szolgáltatók között a légi szállításra vonatkozó számadások rendezésénél alkalmazandó alapdíjat a Postaforgalmi Tanács hagyja jóvá. Az alapdíjat a Nemzetközi Iroda számítja ki a Levélposta Szabályzatban meghatározott képlet szerint. A közvetlen zárlatok és az a découvert átmenő elsőbbségi küldemények, légipostai küldemények, légipostai csomagok, tévirányított küldemények és zárlatok légi szállítási díjainak kiszámítását, valamint a vonatkozó elszámolási módokat a Levélposta Szabályzat és a Postacsomag Szabályzat tartalmazza. A teljes légi útvonalra vonatkozó szállítási díjak az alábbiak: 

16 17

közvetlen zárlatok esetén a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, ideértve azt az esetet is, ha ezeket a zárlatokat egy vagy több közbenső kijelölt szolgáltató tranzitálja,

Egyetemes Postaegyezmény. 31.-33. cikk Lásd részletesebben az UPU Levélposta Szabályzat RL 205 cikkében.

31


a découvert átmenő elsőbbségi küldemények és légipostai küldemények esetén – beleértve a rosszul továbbított küldeményeket is – azt a kijelölt szolgáltatót terhelik, amely a küldeményeket egy másik kijelölt szolgáltatóhoz továbbítja.

Ugyanezen szabályokat kell alkalmazni a szárazföldi vagy a tengeri átszállítási díjak alól mentes küldeményekre, ha azokat légi úton szállítják. Minden olyan kijelölt szolgáltatónak, amely saját országán belül légi úton továbbítja a nemzetközi postaanyagot, joga van az e továbbítás kapcsán felmerülő járulékos költségek megtéríttetésére, feltéve, hogy a megtett útvonalak súlyozott átlagtávolsága meghaladja a 300 kilométert. A Postaforgalmi Tanács a súlyozott átlagtávolságot más releváns kritériummal helyettesítheti. A postacsomagok szárazföldi és tengeri díjrészeire vonatkozó alaprendelkezések: A két kijelölt szolgáltató között kicserélt csomagokért szárazföldi érkezési díjrészeket kell felszámítani, amelyek kiszámítása a Szabályzatokban foglalt csomagonkénti alapdíj és kilogrammonkénti alapdíj kombinálásával történik. Az alapdíjakon felül a kijelölt szolgáltatók a Szabályzatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban csomagonként és kilogrammonként további pótdíjakra lehetnek jogosultak. A díjrészek (beleértve a découvert átmenő csomagokat, a tengeri díjrészeket is) a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, hacsak a Postacsomag Szabályzat nem rendelkezik ezen elv alóli kivételekről. A szárazföldi érkezési díjrészeknek minden ország egész területére nézve egységeseknek kell lenniük. A két kijelölt szolgáltató vagy ugyanazon ország két hivatala között, egy vagy több másik kijelölt szolgáltató szárazföldi szolgálatának útján kicserélt csomagokért azokat a kijelölt szolgáltatókat, amelyeknek szolgálatai a szárazföldi továbbításban részt vesznek, szárazföldi átszállítási díjrészek illetik meg; e díjrészeket a Szabályzat határozza meg, a távolsági fokozatok függvényében. A découvert átmenő csomagoknál a közvetítő kijelölt szolgáltatóknak joguk van a Szabályzatban rögzített, küldeményenkénti egységes díjrészt kérni. Minden kijelölt szolgáltató, amelynek szolgálatai a csomagok tengeri szállításában részt vesznek, jogosult arra, hogy a tengeri díjrészeket kérje, amelynek nagyságát a Postacsomag Szabályzat határozza meg, a távolsági fokozatok függvényében. A kijelölt szolgáltatók a kiszámított tengeri díjrészeket legfeljebb 50%-kal emelhetik. Másrészt viszont a díjrészeket csökkenthetik is. Tehát alapvetően a Postaforgalmi Tanács jogosult megállapítani a különböző levélpostai, illetve postacsomag küldemények után fizetendő, illetve igényelhető végdíjakat, átszállítási díjakat, tengeri, légi, szárazföldi díjrészeket, stb., ezektől azonban az érintett kijelölt szolgáltatók – szabályozott körülmények között - több esetben és mindkét irányban eltérhetnek.

32


Az EU Bizottság által hivatalosan elfogadott REIMS rendszer „Az Európai Unió postai irányelvei értelmében a tagállamoknak arra kell ösztönözniük az egyetemes szolgáltatást nyújtó postai társaságokat, hogy a nemzetközi egyetemes szolgáltatások díjai a költségeken alapuljanak, diszkriminációmentesek legyenek, és figyelembe vegyék a szolgáltatásminőséget is. A Magyar Posta 2004 végéig az Egyetemes Postaegyesület (UPU) összes tagországával az UPU vonatkozó szabályozása szerint számolta el a nemzetközi levelek végdíjait, így az EU tagországok postáival is. Ez a rendszer a fenti irányelv kitételeinek nem felelt meg, így Magyarország EU csatlakozása következtében szükségszerűvé vált, hogy a Magyar Posta Rt. az Unión belüli forgalma végdíj-elszámolását átalakítsa. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió Bizottsága az EU-15 legtöbb postai szolgáltatója (kivétel a holland TPG és a brit Royal Mail), valamint a svájci, az izlandi és a norvég posta által már évek óta alkalmazott, az International Post Corporation (IPC) által koordinált REIMS18 II végdíj-elszámolási rendszert a direktíva által kimondott elveket követő eljárásnak minősítette, a többi új EU tagország postájához hasonlóan a Magyar Posta Rt. számára is adódott a lehetőség a rendszerhez való csatlakozásra. A REIMS II rendszer ugyanis a nemzetközi levélpostai küldemények kézbesítésének elszámolását úgy hivatott szabályozni, hogy a végdíj a kézbesítő ország belföldi tarifáján alapuljon, és a végdíj teljes összege csak a vállalt minőségi standard teljesülése esetén járjon. Ennek figyelembe vételével, valamint a szóba jöhető alternatív lehetőségek megvizsgálásával párhuzamosan egy több mint egy évig tartó tárgyalássorozat kezdődött 2003 októberében a Magyar Posta Rt.-nek a REIMS II rendszerhez való csatlakozásáról. A csatlakozási tárgyalások lezárására 2004 decemberében került sor, amikor véglegesítődött, hogy az öt legnagyobb új EU tagország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia) postája 2005. január 1-jétől belép a nyugat-európai végdíj-elszámolási rendszerbe. Az EU-hoz újonnan csatlakozott országok REIMS II rendszerbe történő belépésével a korábbi görög, portugál és spanyol postai csatlakozáshoz hasonlóan újra relatíve alacsony belföldi tarifákkal dolgozó postai szolgáltatók csatlakoztak az egyezményhez. Mindez alapján kiemelendő, hogy a csatlakozási tárgyalásokon sikerült elérni: a csatlakozás utáni első 7 év (2005-2011) egy olyan átmeneti időszakot képez, amely biztosítja az újonnan belépők számára a fokozatos és zökkenőmentes átállást a szigorúbb követelmények teljesítésére.”19 A REIMS rendszerhez történő csatlakozás jogi háttere a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó 97/67/EK irányelve 13. §-a (1997. december 15.) volt, amely rögzítette a következő alapelveket: 

a végdíjakat a küldemények feldolgozási és kézbesítési költségeihez igazítva kell megállapítani,

18

Agreement for the Remuneration of Mandatory Deliveries of Cross-Border Mails Dr. Szebeny Botond: A Magyar Posta Rt. csatlakozása a REIMS II nyugat-európai végdíj-elszámolási rendszerhez és annak nemzetközi szolgáltatásminőségi vonatkozásai. Postás 2011 Április 19

33


a végdíjak mértékét az elért szolgáltatásminőséghez kell viszonyítani;



a végdíjaknak átláthatónak és megkülönböztetéstől menteseknek kell lenniük.

Az EU Bizottság mentesítette a REIMS rendszert a trösztellenes szabályok alkalmazása alól és – nagyon fontos körülményként - azokat a postai direktíva előírásainak megfelelő rendszerként ismerte el. Egy új rendszer bevezetésére a következő három elméleti lehetőség állt rendelkezésre: az EU Bizottság által hivatalosan elfogadott REIMS II rendszer, az UPU által meghatározott – fentiekben említett - végdíj-rendszerek, valamint kétoldalú végdíj-megállapodások kötése az Európai Uniós tagországok postáival. Tekintettel arra, hogy az UPU végdíjrendszerek nem felelnek meg az EU postai direktíva követelményeinek, valamint a kétoldalú megállapodások koordinációja mind irányítási, mind végrehajtási szinten komoly többletmunkát és költséget jelenthet, a Magyar Posta Rt. 2003-ban tárgyalásokat kezdett a REIMS II rendszerhez való csatlakozásról. A csatlakozási tárgyalások sikeres lezárásával és a csatlakozási szerződés aláírásával 2005. január 1-jétől tagja lett a REIMS II rendszernek a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovén és a szlovák posta. A REIMS II rendszer bemutatása „A megállapodás a levélpostai küldeményekre vonatkozik az ún. M-zsákok kivételével, amelyek továbbra is az UPU Egyezmény hatálya alá tartoznak. A megállapodás tehát az elsőbbségi és nem elsőbbségi levelek és levelezőlapok, a nemzetközi válaszdíjszelvények elszámolására és végdíj-fizetésére terjed ki. A megállapodás értelmében az a fél, amely egy másik féltől nemzetközi postai küldeményeket vesz át a területén történő kézbesítés céljából, ennek fejében meghatározott díjazásban, végdíjban részesül. A végdíj a kézbesítő ország belföldi tarifáján alapul, kilogrammonként és darabszám függvényében fizetendő, a levélformátumok (P, G, E) szerint meghatározott komponensekből áll. A végdíj teljes összege csak akkor jár, ha a vállalt minőségi standard teljes mértékben teljesül az ún. diagnosztikai rendszerrel mért szolgáltatás-minőségi eredményeknek alapján. Amennyiben egy postai szolgáltató nem teljesíti a számára meghatározott minőségi elvárásokat, a nemzetközi küldemények kézbesítéséért kapott végdíj lényegesen csökkenhet. Az újonnan csatlakozott posták számára kidolgozott átmeneti időszak Az új EU tagországok postáinak a REIMS II rendszerbe lépésével relatíve alacsony és viszonylag magas belföldi tarifákkal dolgozó postai szolgáltatók kerültek egy végdíjelszámolási rendszerbe. Tekintettel arra, hogy egy bevezetési időszak meghatározása nagyban segíti az alacsony belföldi tarifájú és gyengébb szolgáltatásminőségű postákat megbirkózni a változásokkal, a csatlakozási tárgyalásokon sikerült elérni, hogy a REIMScsatlakozás első évei átmeneti időszakot képezzenek, amelyre speciális feltételek

34

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM vonatkoznak. A megállapított 7 éves átmeneti időszak legfontosabb elemei a következők: (lásd. 2. sz. táblázat) 2. sz. táblázat Bejövő forgalom Kimenő forgalom A végdíj egy kilogrammonkénti és egy darabonkénti komponensből áll 



A végdíj formátumonként eltérő (P, G, E formátum)  A végdíj az első évben a belföldi tarifa A végdíj a belföldi tarifa 78,5%-án 50%-án alapul, és lineáris növekedés alapul az elsőbbségi küldeményekre (a (évi +5 %pont) mellett éri el a 7. év nem elsőbbségi küldeményeknél 10 %végére a 78,5%-ot. kal alacsonyabb ennél). A végdíj SDR Ún. CAP-rendszer: a kedvezményes ben meghatározott összegének évi végdíjak maximum évi 5%-os növekedése nem lehet több 5%-nál, forgalom-növekedésig érvényesek (az elmaradt emelés későbbi pótlása esetén első évben a súly, utána a darabszám a kumulált érték nem haladhatja meg a alapján kerül meghatározásra a 10%-ot. növekedés), nagyobb növekedés Az ún. CEPT tarifa (1,491 SDR/kg és esetén az 5%-on felüli 0,147 SDR/küldemény) a mindenkori forgalomemelkedés után a végdíj a minimális végdíj. Ez utóbbi esetben, normál REIMS II rendszernek amennyiben a megkövetelt minőségi megfelelően alakul, azaz a belföldi szintet eléri egy csatlakozó posta, a tarifák 78,5%-át kell fizetni. CEPT tarifát 5%-al megnövelik. Az első évben a küldemények darabszáma egy fix darab/kg arány szerint kerül meghatározása, utána mintavételezésen alapul a kalkuláció.

A minőségi büntetőrendszer csak 2006-tól lép életbe, speciális feltételekkel*.

A normál minőségi büntetőrendszer alkalmazása már az első évtől megtörténik.

3 év után a feltételek felülvizsgálatra kerülnek, a szerződést a 4. év leteltével – a felülvizsgálat eredményeit figyelembe véve – fel lehet bontani.  A csatlakozó posták elsőbbségi küldeményekre vonatkozó szolgáltatásminőségi normája és céljai (Norma: másnapi kézbesítés aránya -K+1- a kicserélőbe érkezéstől a kézbesítésig terjedő szakaszra): (lásd 3. sz. táblázat) 3. sz. táblázat Év 2005 2006 Cél % 85** 85 ** nem kapcsolódik hozzá kötbér

2007 86

2008 87

2009 88

2010 89

2011 90

A REIMS-csatlakozás szolgáltatásminőségi vonatkozásai A REIMS II rendszer alapját a magas szolgáltatásminőségi színvonal képezi, tekintettel arra, hogy a szolgáltatás-minőségi kritériumok nem teljesítése esetén a nem teljesítéssel arányosan csökken a kapott végdíj.

35

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A szolgáltatásminőségi követelményeket a következő (4. sz.) táblázat szerint állapították meg a korábbi REIMS II tagországok számára az adott ország bejövő elsőbbségi levélforgalmára a másnapi kézbesítés tekintetében, a kicserélő hivatalba érkezéstől számított szakaszra (lásd 4. sz. táblázat): 4. sz. táblázat Postai szolgáltatók

Szolgáltatásminőségi cél a bejövő levélforgalomra

A csoport Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Németország, Írország, Izland, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Svédország, Svájc

K+1

93 %

B csoport Franciaország, Olaszország

K+1

lásd alább

C csoport Görögország, Spanyolország

K+1

85 %

A végdíj teljes összege csak akkor jár, ha a vállalt minőségi standard 100%-ban teljesül. Ha az egyik fél 90% felett teljesíti a szolgáltatásminőségi célját, a végdíj 1,5%-kal csökken minden egyes szolgáltatásminőségi százalék veszteség után. Tehát 90%-os minőségi teljesítés esetén a megállapított végdíjnak csak 85%-a jár. Ha a rendeltetési postai szolgáltató 80-90% között teljesíti minőségi célját, a végdíj 3,5%-kal csökken minden egyes szolgáltatásminőségi százalék veszteség után. Tehát 80%-os, vagy annál rosszabb teljesítés esetén a végdíj mértéke 50%-kal csökken. (Lásd 2. sz. ábra) A végdíj alakulása adott szolgáltatásminőség függvényében 2. sz. ábra

100,0%

100,0% 92,5%

90,0% 85,0%

Fizetendő végdíj százaléka

80,0% 70,0%

67,5%

60,0% 50,0% 100

95

90

85

80

Szolgáltatás-minőségi követelmények elérése (%)

Itt említhető meg, hogy a korábbi 16 tagposta közül csak 10 kapja meg 2005-ben a számára járó végdíj 100%-át, míg 6 ország esetében alkalmazásra kerül a büntető-rendszer

36

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM a 2003-ban és 2004-ben nyújtott teljesítményüket figyelembe véve. A rendszer ilyetén való szigorú alkalmazása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 2004-ben az EU tagposták minden idők legmagasabb szolgáltatásminőségi színvonalát produkálták. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az EU postai direktíva által előírt 85%-os háromnapos kézbesítési arány (J+3) helyett átlagosan 93,7%-os teljesítményt nyújtottak, míg a 97%-os ötnapos arány (J+5) helyett 98,4%-ot, így a nemzetközi levelek átlagos kézbesítési ideje 2,2 napot tett ki. A Magyar Posta Rt. esetében ezen mutatók jóval alatta maradtak 2004ben a fenti értékeknek. Ahogy azt az előző pontban, az átmeneti időszak szabályainak leírásánál már említettem, az újonnan csatlakozó országok számára speciális minőségi kritériumrendszer került meghatározásra a bejövő küldeménykezelési szakaszra, figyelembe véve az alacsonyabb minőségi teljesítményüket. E szerint 2005 és 2011 között fokozatosan nő a K+1-es minőségi elvárás, a kiindulási szintet jellemző 85%-ról 90%-ra. Speciális szabályt jelent az is, hogy az induló évben a szabványérték csak minőségi célként funkcionál, nem kapcsolódik hozzá kötbérkiírás. 2006-tól a büntetőrendszer a korábbi REIMS tagokra már évek óta vonatkozó szigorúsággal fogja érinteni a Magyar Posta Rt.-t is. Kiemelendő egyben, hogy a REIMS II rendszer egyelőre csak a bejövő küldeménykezelési szakaszra állapít meg büntetéssel terhelt minőségi kritériumot. A REIMS tagok tervei között szerepel, hogy a kialakítás alatt lévő REIMS III rendszer már a kimenő szakaszra is fog tartalmazni minőségi büntetőrendszert. Addig is ún. minőségi célértékek kerültek meghatározásra a feladástól a külföldi kicserélő hivatalba való érkezésig terjedő szakaszra. Ezen célérték Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Németország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Norvégia, Svédország és Svájc esetében 85%, a többi ország – így Magyarország - esetében 80%, a másnapi kézbesítési arányt tekintve. A fenti minőségi szabályrendszer betartásának ellenőrzése az IPC az európai posták között a UNEX és a UNEX Lite rendszer keretei között végzett szolgáltatás-minőség ellenőrzést 2004. december 31-ig. A UNEX a korábbi REIMS tagok minőségmérését szolgálta, míg a UNEX Lite az EU-hoz csatlakozó posták nemzetközi minőségmérési rendszere volt. 2005. január 1-től működésbe lépett az egységes európai UNEX 2005 minőségmérési rendszer, amely ugyancsak alkalmas – többek között - a REIMS II végdíj-rendszer kiszolgálására. A UNEX Lite (könnyített mérési rendszer, amely a főváros és a nagyvárosok közötti forgalmat méri) mérési rendszernek két számítási módja ismert: az „operational rule”, illetve az „office rule”.20 A csatlakozással a Magyar Posta Rt. számára tehát lehetővé válik, hogy a nemzetközi levélpostai szolgáltatásminőségi színvonalát látványosan javítsa. A rendszer egyfelől – a közvetlen pénzügyi kockázatokon keresztül - motiváló erőt biztosít a Magyar Posta belföldi küldeménykezelése számára a szolgáltatásminőség-javítása érdekében, másfelől pedig várható, hogy a nemzetközi küldeményforgalom külföldi szakaszán, a társpostáknál is kiemelt kezelést fognak biztosítani – hasonló érdekek által vezérelve – a Magyarországról jövő, illetve a Magyarországra irányuló küldemények esetében. Mindez különös jelentőséggel bír abból a szempontból, hogy a szolgáltatásminőség javítása – azon túlmenően, hogy hozzájárul az EU postai direktívában előírt 85%-os három napos, és a 20

A „operational rule” lényegileg azt mérte, hogy a munkaszüneti napot követő első munkanapon megtörtént-e a kézbesítés, ha nem, akkor a munkaszüneti napokat is hozzáadta az értékekhez. Az „office rule” viszont öt napos munkahétben adta meg az eredményeket.

37

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM 97%-os ötnapos kézbesítési arány teljesüléséhez - megakadályozhatja a liberalizáció következményeként esetlegesen jelentkező piacvesztést, illetve új piacokat nyithat a levélpostai küldeményforgalom terén. A REIMS II rendszer legfontosabb tulajdonságainak összefoglalása (SWOT mátrix) 5. sz. táblázat ELŐNYÖK

HÁTRÁNYOK A végdíj alapja a belföldi elsőbbségi levéltarifa, a belföldi tarifák nagy eltéréseket

Az EU postai irányelvnek megfelelő rendszer

mutatnak a tagországokban, a Magyar Posta a relatíve alacsony tarifájú postákhoz tartozik

Átmeneti időszak alkalmazása (lassabban

Megnő a kifizetések nagysága a magas

növekvő végdíj-kifizetések)

nyugat-európai árszínvonal miatt

A szolgáltatásminőség javításának ösztönzése (amennyiben nem teljesülnek a minőségi előírások, a végdíj akár 50%-kal is csökkenhet) Folyamatos szakértői egyeztetések, szakmai támogatás lehetősége, növekvő postadiplomáciai mozgástér

A rendszer nem ösztönzi a belföldi tarifák, illetve a végdíjak csökkentését, szinten tartását Erőforrástöbblet-igény a szükséges technológiai változtatások végrehajtására

A fejlett nyugat-európai egyetemes postai szolgáltatók tevékenységének, valamint a

Az UPU által alkalmazott átalánydíjas végdíj-

piaci tendenciák, szándékok közvetlen

rendszer egyes előnyeinek elvesztése

ismerete Multilaterális rendszer – viszonylag alacsony működtetési költség LEHETŐSÉGEK

FENYEGETETTSÉGEK

Új termékek bevezetésének lehetősége -

Magas költség és bevétel alapú rendszer, ezért

rugalmas reagálás a piaci igényekre

piacvesztést okozhat a liberalizáció a

(pl.: IDM - nemzetközi címzett

működési hatékonyság növelésének

reklámküldemény- bevezetése)

hiányában

Új üzleti lehetőségek a javuló szolgáltatásminőség következtében”21

21

Dr. Szebeny Botond: A Magyar Posta Rt. csatlakozása a REIMS II nyugat-európai végdíj-elszámolási rendszerhez és annak nemzetközi szolgáltatásminőségi vonatkozásai. Postás 2011. április

38

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A REIMS rendszerben a végdíjak tehát a következőképpen alakulnak: Az elsőbbségi levelek végdíjai a fogadó posta belföldi díjának 80 %-a alapján kerülnek kiszámításra, ÁFA nélkül. (A végdíjak kiszámításához szükséges belföldi díjat az adott országban, adott időszakban hatályos ÁFA kulcsának felével, de legfeljebb 12,5 %-al növelik mindazon országokban, ahol a belföldi postai szolgáltatások ÁFA kötelesek és a postaszektor már teljesen liberalizált. A díjak az alábbi három formátumban térek el: 

P levelek Paraméterek: (140-245 mm hosszúság, 90-165 mm szélesség, vastagság kisebb egyenlő 5 mm, maximális tömeg 100 gr)



G nagyalakú levelek Paraméterek: (245-381 mm hosszúság, 165-305 mm szélesség, vastagság kisebb egyenlő 20 mm, maximális tömeg 500 gr)



E kiscsomagok Paraméterek: (hosszúság-szélesség- vastagság: az UPU 8. cikk 8 §-ával összhangban, maximális tömeg: könyvek-kiadványok 5000 gr, egyéb küldemények 2000 gr)

A belföldi díjakat egy állandó összetevők (súlyfokozatok kategóriánként /pl. 20,50,100 gramm/, súly kilogrammban, küldeményszámok, átlagos súly grammban, súly %, küldemény %, stb.) alapján ún. „lineáris tarifákra” számítják át, alkalmazva a „legkisebb négyzetek” statisztikai módszerét. Ennek eredményeképpen 

kilogrammonkénti és



küldeményenkénti

díjból álló rendszer jön létre. A nem elsőbbségi küldemények végdíja 10%-al kevesebb, mint az elsőbbségi kategóriáé. Az ajánlott és az értékküldemények után meg kell fizetni az UPU által szabályozott többletdíjat (ajánlott 0,5 SDR, értéknyilvánítás 1 SDR). Az elsőbbségi küldeményekre kötbért alkalmaznak, amely az egyes felek által elért szolgáltatásminőségi norma adott százalékának felel meg (maximális értéke az érvényes díj 50 %-a). E norma szerint az elsőbbségi küldeményeket a fogadó ország kicserélő hivatalába érkezés napját (J) követő egy munkanapig (J+1) kézbesíteni kell meghatározott %-ban. A normák országonként eltérhetnek, de tendenciájukban lassan emelkednek és egységesülnek. Az IBRS küldeményekre a lineáris díj minden összetevőjére az elsőbbségi postai végdíjakra számított lineáris díj 40 %-át érvényesítik, az összeszámlálás nehézségei miatt.

39

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A REIMS megállapodásban részes felek22 csatlakozhatnak a nemzetközi címzett reklámküldemények témakörét tartalmazó IDM megállapodáshoz is. A díjazás a hasonló, válogatás nélküli címzett reklámküldemények belföldi díja, illetőleg a 7 %-kal csökkentett nem elsőbbségi végdíjtételek közül az alacsonyabb érték. H nincs válogatás nélküli tömeges postai díjtétel a címzett reklám küldeményekre, akkor a válogatott tömeges küldemények 3 %-kal növelt díjtételét kell alkalmazni. A felek azonban e küldeménykategóriára vonatkozóan is köthetnek kétoldalú külön megállapodást a végdíj elszámolásokra. A REIMS tehát egy költségeken és szolgáltatásminőségen alapuló vállalatközi elszámolási rendszer a postai szolgáltatók számára. A rendszer szolgáltatásminőségi standardjai sok tekintetben ambiciózusabbak, mint az EU postai direktívákban szereplő megállapítások. A REIMS II rendszer folytatásaként értelmezhető REIMS III tartalmaz „büntetéseket” mindazon postáknak, amelyek nem érik el a J+1 standardot (lásd előző oldalon), mint célkitűzést. E szankciók biztosítják, hogy az érintettek minden megtegyenek a magas színvonalú szolgáltatás biztosítására. A rendszer mindazon – a közös célkitűzéseket (J+1 standard 93 %) még el nem ért résztvevők számára tartalmaz átmeneti szabályokat. E szabályok fokozatosan emelik az elvárásokat a lemaradások mielőbbi megszüntetése érdekében. Pl. a J+1 norma tehát azt jelenti, hogy az országba való beérkezéstől számított 1 napon belül kell a küldeményeknek a 93 %-át százalékát kézbesíteni. A végdíj teljes összege azonban csak abban az esetben jár, ha a vállalt minőségi standard 100 %-ban teljesül, 90 %-os teljesítés esetén ez már csak 85 %, míg 80 %-os, vagy annál rosszabb teljesítés esetén a végdíj mértéke akár 50 %-ra csökken. A rendszer bizonyos tekintetben „tolerálja’ egyes postaigazgatások speciális helyzetét, alkalmazott technológiáját, vagy földrajzi sajátosságait. Így a teljesítendő norma egy tárgyalás eredménye, amely különböző lehet a különböző postáknál A legalacsonyabb normákat a spanyol ill. a görög postának kell teljesíteni, a görög posta esetében például a kiterjedt és távoli szigetek miatti különleges kézbesítési helyzet okán. A REIMS megállapodás nagy előnye annak biztosítása, hogy végdíjak az EU postai irányelv költségalapúak legyenek és bázisként a szállító ország szabályozott belföldi díjtételeit vegyék figyelembe. A REIMS rendszert az IPC kezeli és segít megállapodást elérni vállalatközi kapcsolatokban és területeken. AZ IPC és az legnagyobb európai (kijelölt szolgáltató) posták már létrehozták az ún. REIMS IV, illetve REIMS V rendszer, amely továbbfejleszti a rendszert több nemzetközi küldeménykategóriára is.23 Az ún. REIMS-i megállapodás működtetéséhez azonban fel kellett állítani egy európai szintű UNEX mérési rendszert, amely végpontos átfutási időellenőrzést tesz lehetővé.

22

A REIMS rendszer tagországai: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság és a Vatikán.

23

Lásd részletesebben az IPC honlapján. http://www.ipc.be/en/Services/Pricing/IDM.aspx (angol nyelven)

40

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A UNEX mérési rendszer végpontos/diagnosztikai 

a végpontos értelmezése: Az átfutási időt attól a ponttól méri, amikor a levelet a gyűjtő/ átvevő rendszerbe helyezik a gyűjtő postai üzemeltető felelősségében (pl. levélgyűjtő-szekrény vagy postahelyi feladási pont) a végső kézbesítési pontig a kézbesítő postai üzemeltető felelősségében (magán vagy kereskedelmi címzett levélszekrénye).



a diagnosztikai értelmezése: A transzponder leolvasások által meghatározott részszakasz átfutási idejét méri, amely a postai levéltovábbítási szakasz bizonyos pontjain keletkezik (lásd a 3. sz. ábrát). 3. sz. ábra KÉZBESÍTŐ

PONT Outboun NEMZETInboun KIMENŐ BEJÖVŐ Internation Office Office Sorting KICSERÉLŐ gozó SortingDeliver Addresse FELADÓ FELDOLGOZÓ CÍMZETT Postin FELDOLGOZÓ KÖZI KICSERÉLŐ d d ACountry ORSZÁG KÖZPONT KÖZPONT B ORSZÁG Transpo HIVATAL Exchang Exchang Centr HIVATAL Centr yOffic eCountry alSZÁLLÍTÁS of of g rt e e e e e A B tesztlevél UNEX Test Letter

Diagnosztikai RFID Diagnostic RFID (Transponder) (transzponder)

végpontos End-to-End Diagnosztikai kimenő = Diagnostic Feladástól kicserélőig Postinga rendeltetési to Inbound

outbound = country OE

J+1

Diagnosztikai bejövő = Diagnostic A rendeltetési kicserélőtől a címzettig

Inbound inboundOE = to Delivery REIMS REIM S

KÉZBESÍTŐ PONT Outboun NEMZETInboun KIMENŐ BEJÖVŐ Internation Office Office Sorting KICSERÉLŐ gozó Sorting Deliver FELADÓ FELDOLGOZÓ CÍMZETT Postin FELDOLGOZÓ Addresse KÖZI KICSERÉLŐ d d ACountry ORSZÁG KÖZPONT KÖZPONT B ORSZÁG Transpo HIVATAL Exchang Exchang Centr HIVATAL Centr yOffic eCountry alSZÁLLÍTÁS of of g rt e e e e e A B tesztlevél UNEX Test Letter

Diagnosztikai RFID Diagnostic RFID (Transponder) (transzponder)

végpontos End-to-End Diagnosztikai kimenő = Diagnostic Feladástól kicserélőig Postinga rendeltetési to Inbound

outbound = country OE

Diagnosztikai bejövő = Diagnostic A rendeltetési kicserélőtől a címzettig

Inbound inboundOE = to Delivery REIMS REIM S

K+1 A transzponderes elsőbbségi levelek leolvasási idejét a központ területén elhelyezett diagnosztikai kapuk regisztrálják, amelyek az IPC és a Lyngsoe Systems cég által kerültek telepítésre az NPKK-ban és Magyar Posta többi szervezeti egységeiben. Diagnosztikai kapuk kerültek még elhelyezésre pl.: OLK-ban, PFÜ-kben, postahelyeken. A megbízhatóbb minőségmérési eredmények érdekében folyamatosan telepítenek újabb és újabb kapukat a Magyar Posta területein.

41

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Szintén Európai Uniós előírás, hogy a postáktól független cég, jelenleg az angol Research International végezze ezeket a méréseket, amellyel szemben elvárás, hogy a teljes levélforgalmat lefedje a részes országok között. Ugyanis az IPC-nek és a REIMS-i végdíjrendszernek nemcsak EU-s tagjai vannak. Tagja például a Svájci Posta, éppen abból a megfontolásból, hogy a bizonyos szolgáltatási színvonal teljesítése a posta gazdasági életképességének és versenyképességének megőrzése szempontjából kiemelten fontos. Tehát önkéntes csatlakozók is vannak a rendszerhez.

Kétoldalú végdíj-megállapodások kötése az Európai Uniós tagországok postáival Az Egyetemes Postaegyezmény is lehetővé teszi, hogy minden kijelölt szolgáltató a végdíjakra vonatkozó számadások rendezésére kétoldalú vagy többoldalú megállapodással más díjazási rendszereket is alkalmazhat. Több postaigazgatás – köztük a magyar posta is – nem kiterjedten ugyan, de él ezzel a lehetőséggel. Általában azonban az UPU és a REIMS végdíjas rendszerek alkalmazása tekinthető jellemzőnek.

Mintavételezés a végdíjmenedzsment szolgálatában A fentiekben megismertük, hogy a REIMS-ben a díjazás alapja a formátumonkénti nettó súlyés darabszám, amelynek a pontos megállapítása a naponta érkező küldemény „áradat”-ban nagyon nehéz, a levélküldemények esetében erre szinte nincs lehetőség (ez egyébként nagyon élőmunka igényes, költséges és az átfutási időket érzékelhetően hátráltató műveleti elem lenne.) Ezért szükség van a mintavételezésre és a mintavételezés gyakorlatának, módszereinek kialakítására. A mintavételezés a felső matematikában is ismert fogalom, pl. a valószínűség számítás alkalmazza annak több lehetséges formáját, pl. az ismétléses, vagy ismétlés nélküli, illetve egyszerű véletlen, szisztematikus, rétegzett, többlépcsős csoportos, stb. megoldásokat. A mintavételezésnek vannak általános alapszabályai, amelyek közül csak néhányat említünk:24 

reprezentatív legyen (a minta alkalmas legyen arra, hogy következtetéseket tudjunk levonni a sokaság egészére, vagy annak jellemző értékeire, esetleg ellenőrizhetjük a sokaságra vonatkozó előzetese hipotézisünket)



alapszabályok: a mintaelem véletlenszerű kiválasztása, a sokaság egyes elemei azonos eséllyel kerülhessenek be a mintába



ne kövessünk el mintavételi hibákat



a mintaszám növelésével javul a standard hibalehetőségek száma

24

A mintavételezésnek szakterületenként meglehetősen eltérő szabályai és gyakorlat van. A postai szakmában a IPK-nak, illetve a vámügyi mintavételezésnek van nagyobb jelentősége.

42

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A mintavétel általános folyamata: 

meghatározzuk a vizsgálandó árut



kialakítjuk a mintavételi keretet



választunk mintavételi eljárást



eldöntjük a minta nagyságát



létrehozzuk a mintavételi tervet



meghatározzuk a mintavétel módszerét



mintát veszünk, az adatokat rögzítjük



megállapítjuk az eredményt



értékeljük mintavételi eljárásunkat.

Tekintettel arra, hogy pl. a postai levélforgalomban a darabszám nem pontosan ismert, megállapíthatjuk a formátumonkénti nettó tömeget (súlyt) is, szintén mintavételezéssel. A mintavételezéssel meghatározható a kilogrammonkénti küldemény darabszám (IPK). Az IPK a mintában lévő küldemény számának a (minta) kilogrammban kifejezett tömegéhez viszonyított arányát értjük, segítségével jó közelítéssel megállapítható a kézbesítésre váró küldemény darabszám is. A mintavételezési adatok szolgálnak a formátumonkénti és a bruttó/nettó tömegarányok megállapítására is (bruttó elszámolás, vagy vegyes zárlatküldés esetén). A mintavételezés munkaráfordításainak csökkentése és a pontosabb eredmények elérése érdekében alkalmazható a rétegzett (a legtöbb réteget érintő) véletlenszerű kiválasztás módszere. A rétegek ne fedjék át egymást, de tartalmazzák a teljes küldemény mennyiséget. A mintavételezési rétegezésnek figyelembe kell vennie az alábbi szempontokat: 

egységképző formátumok (P/G/E/X)



egységképző fajtája



küldeménytovábbítási kategóriák (pl. elsőbbségi, vagy nem)



továbbítási mód (légi, felületi)



indító és fogadó kicserélő üzem, vagy központ



időjellemzők, időpontok

43

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A mintavételezendő küldemények ún. zárlat-egységképző kódokkal is érkezhetnek. Az egységképzőn belüli ún. alosztály kódokat (17 féle) figyelembe kell venni a mintavételi kiválasztásoknál. Alapszabályként folyamatosan mintavételezni kell minden végdíjköteles levélzárlatot, kivéve a 

C jelű képeslapzárlatokat,



M zsákokat,



Direct Entry küldeményeket,



IBRS küldeményeket,



d’écouvert küldeményeket,



végdíjköteles zárlatokban elhelyezett végdíjmentes egységképzőket (mentes jelző a PREDES üzenetben és/vagy „EXPT” felírat az egységképzőn), illetve a



csak rovatlapot tartalmazó F-es zsákokat.

A mintavételezendő egységképzőket az IPS rendszer mindig jelöli és jelzi a mintavételezési kötelezettséget. A mintavételezés eredményeiről napi összesítő listát kell készíteni, a nyomtatványon rögzített eredményeket havonta ellenőrizni kell (teljes kitöltöttség, egységképző típusok helyes feltüntetése, bruttó és nettó súly különbözet megfelel-e az egységképző típusának, darabszám 4 karakter alatt legyen, zsáksúly maximum 30 kg, ládasúly maximum 10 kg, P kategória maximum 100 gr, G kategória maximum 500 gr lehet). A mintavételezés részletszabályait a munkahelyi utasítások, illetve kézikönyvek tartalmazzák, amelyek – többek között - elemzik az adatok rögzítésének módját, a hibaesetek kezelésének rendjét, a hiányzó zsákfüggvények, vagy a zárlat-, esetleg küldeményszintű tévirányítások előfordulása esetén teendő intézkedéseket. A végdíjmenedzsment témakör összefoglalásaként álljon itt néhány mondat a Magyar Posta 2010 évi jelentéséből: „A bejövő nemzetközi devizás termékek árbevételének 2010-ben bekövetkezett csökkenését a végdíjas levélküldemények elszámolása és a válság miatt drasztikusan csökkenő bejövő levélforgalom együttes hatása okozta. A REIMS és UPU végdíjas rendszerekben a levéltermékek elszámolása évente egyszer, a tárgyévet követően történik. Így a 2010. évi árbevétel a 2009. évi válság hatására – bizonyos ország-relációk esetében – több mint 25 százalékkal csökkent forgalomhoz kapcsolódott. A válság hatására hektikusan alakuló árfolyamváltozások ellenére sikerült a végdíj-elszámolásokat megfelelően menedzselni és előnyünkre fordítani az árfolyamváltozásokat, maximalizálni devizás bevételünket, illetve minimalizálni devizás kiadásainkat. A nemzetközi devizás költségek 2010-ben alacsonyabbak voltak, mint 2009-ben. A végdíj-kiadások tekintetében a levélnél regisztrált csökkenést a Társaság, amely részben a 2009-es kimenő levélküldemények csökkenésének, részben a már említett árfolyamhatás optimalizálásának tudható be.”25 25

Magyar Posta éves jelentés 2010. p. 31.

44


B. Nemzetközi postai kártérítés A nemzetközi postai küldeményforgalom minden területén (levél, illetve csomagkategóriákban egyaránt) értelmezhető a kártérítés intézménye, hiszen a felvett küldemények feldolgozása, továbbítása, kézbesítése, az ügyfelek komplex kiszolgálása minden postai szolgáltató felsőrendű érdeke. A működés során azonban előfordulhatnak különféle zavarok, nem kívánatos események, cselekmények, amely szükségessé teszik a kártérítés szabályozását. A magyar polgári jogban felelősség megállapítása, vagy a felelősség alóli mentességi esetek szabályozottak. A kártérítés intézménye lényegében a jogsértést, vagy károkozást megelőző vagyoni állapot visszaállítására irányuló törekvést fejezi ki. Alapvetően ismert, hogy károk keletkezhetnek szándékosan, gondatlanul, vagy véletlen események kapcsán (minden előfordulásnak több definíciója, belső csoportosítása ismeretes). Az felelősség lehet alanyi, tárgyi, vagy egyetemleges, a károk közvetlenek, vagy közvetettek, értelmezhető a teljes elveszés, a részleges áruhiány, vagy az áru(küldemény) darabok sérülésének fogalma. A kártérítési témakörben feltétlenül meg kell említeni azt is, hogy léteznek különböző igényérvényesítési módok és nem hagyhatóak figyelmen kívül az elévülési szabályok sem. A kijelölt postai szolgáltatók felelősségének legfontosabb kérdéseit az Egyetemes Postaegyesület Levélposta Szabályzatának 8. fejezete, illetve Postacsomag Szabályzatának 6. fejezete, illetve a Magyar Posta Küldeményforgalmi Üzletszabályzatának, mellékleteinek, függelékeinek rendelkezései tartalmazzák. A Levélposta Szabályzat szerint a kijelölt szolgáltatók felelőssége mind az átmenő (á découvert), mind pedig a zárlatokban továbbított küldeményekért fennáll. Azon kijelölt szolgáltatók, amelyek vállalják a vis major esetéből származó kockázatokat, felelősek az országukban feladott küldemények feladói felé azokért a károkért, amelyek a küldemények teljes továbbítási útvonala alatt a vis major esetének betudhatóan következnek be. Ez a felelősségvállalás kiterjedhet esetleg az utánküldési vagy a feladási helyre való visszaküldés útvonalára is. Annak a kijelölt szolgáltatónak, amelynek szolgálatában az elveszés, a kifosztás, a sérülés vagy az indokolatlan visszaküldés bekövetkezett, országa törvényei szerint kell eldöntenie, hogy ezt az elveszést, kifosztást, sérülést vagy indokolatlan visszaküldést vis major esetek körébe tartozó körülmények okozták-e. Ezekről tájékoztatni kell a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját, ha ez utóbbi ezt kéri. Az ajánlott küldemények elveszése vagy teljes kifosztása, illetve sérülése után járó kártérítés összege 30 DTS. Az ajánlott M zsákok elveszése, teljes kifosztása, vagy teljes sérülése után 150 DTS összegű kártérítés jár. A feladó által a küldeményfeladásért kifizetett díjakat és illetékeket az ajánlási díj kivételével hozzáadják ezekhez az értékekhez a kártérítés teljes összegének meghatározásához. Az ajánlott küldemény részleges kifosztása vagy részleges sérülése esetére előírt kártérítési összeg nem haladhatja meg az ajánlott küldemény elveszése, teljes kifosztása vagy teljes sérülése esetére megjelölt összeget. z utánvételes küldemények kicserélésében résztvevő kijelölt szolgáltatók az utánvételi összeg erejéig felelősek az utánvételes küldemények díj beszedése nélkül történő kézbesítéséért, vagy egy olyan összeg beszedése ellenében történt kézbesítésért, mely alacsonyabb az utánvétel összegénél. A kijelölt szolgáltatók nem vállalnak semmiféle felelősséget az olyan késedelemért, amely az összegek beszedése és elküldése során jelentkezik. http://posta.hu/static/internet/download/eves_jelentes_2010_magyar_net.pdf Letöltés: 2012. augusztus

45

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A Postacsomag Szabályzat szerint a kártérítés közönséges csomagok vonatkozásában semmilyen esetben sem haladhatja meg a csomagonkénti 40 DTS-es díj és a kilogrammonkénti 4,50 DTS-es díj kombinálásával kiszámított összegeket. Ehhez az összeghez hozzá kell adni a küldemény feladásáért fizettet díjakat és illetékeket. Továbbá  A kijelölt szolgáltatók megegyezhetnek abban, hogy kölcsönös viszonylataikban a súlytól függetlenül a csomagonkénti 130 DTS-es összeget alkalmazzák.  A közönséges csomag részleges kifosztása vagy részleges sérülése esetén fizetendő, az Egyezmény 21.4.2 cikkében meghatározott kártérítés összege nem lehet magasabb a 2.1 és 2.2 pont alatt, közönséges csomag elveszése, teljes kifosztása és teljes megrongálódása esetére megjelölt összegeknél.  Az indokolatlan visszaküldés esetén fizetett kártérítés összege megegyezik az indító országban a csomag feladásakor feladó által fizetett díjak és a visszaküldéssel járó költségek összegével, valamint a csomag a rendeltetési ország visszaküldése során felmerült költségekkel. Az utánvétel összegének beszedése nélkül kézbesített utánvételes csomagok esetén a rendeltetési kijelölt szolgáltató a felvevő kijelölt szolgáltató részére az utánvétel összegének megfelelő kártérítést fizet. Ha a küldeményt részlegesen kifosztották, a kártérítés az utánvétel összegének alapulvételével a kár valós összege szerint kerül meghatározásra. Az ilyen csomag elvesztése esetén, a kártérítés az utánvétel teljes összegére korlátozódik. A Postacsomag Szabályzat tartalmaz még rendelkezéseket a feladói felelősség esetleges megállapítására, a kártérítés megfizetésére, a kártérítés kifizetésének határidejének (a tudakozvány kézhezvételétől számított három hónap), a kijelölt szolgáltatók közötti felelősség megállapítására, a kártérítések közlekedési szolgáltatótól történő beszedésére, vagy a kártérítések visszatérítésére vonatkozóan is. ALAPELVKÉNT rögzíthető, hogy a nemzetközi kártérítés területén a Magyar Posta a nemzetközi egyezmények és az egyes külföldi postai szolgáltatókkal kötött külön megállapodások alapján jár el. A kártérítés összege nem minden esetben függ a küldemény tömegétől (súlyától) és az esetleges értéknyilvánítás összegétől. A Posta nemzetközi küldeményforgalmi felelőssége alapvetően nem terjed ki a közvetett kár, vagy az elmaradt haszon összegére, illetve az ún. vis major körülmények okozta káreseményekre sem. Fontos tudni, hogy a postai Küldeményforgalmi Üzletszabályzat elkülönített ÁSZF (Általános Szerződési Feltételekben) fejezetekben (I.-III.) és kilenc függelékben26 tárgyalja a postai és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint az egyetemes, illetve a nem egyetemes postai szolgáltatások körébe tartozó küldemények, szolgáltatások igénybevételének általános szabályait.27

26

Lásd: http://posta.hu/ugyfelszolgalat/uzletszabalyzatok Letöltés: 2012. augusztus 27 Megjegyzés: a kártérítési témakörben nincsen nagyon sok, jelentős szabályozási-elvi eltérés az egyetemes, illetve nem egyetemes üzletszabályzati rendelkezések között, sok részletkérdés közel azonosan, vagy hasonlóan szabályozott.

46

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A kártérítési igény érvényesítésének alapja az ÁSZF III. 3.4.7. Tudakozódás különszolgáltatás c. pontban foglaltak alapján kezdeményezett tudakozvány. A Posta a kártérítés összegét DTSben (SDR) állapítja meg. A DTS (SDR) a Nemzetközi Valuta Alap elszámolási egysége, melynek forintra történő átszámítási kulcsa időközönként változik (megtalálható a posta honlapján). A 2012 évben alkalmazott átszámítási kulcs 1 DTS = 325 Ft , amelyet a nemzetközi forgalomban feladott postaküldemények kártérítési összegeinek és értékbiztosítási összegeinek átszámításánál használnak. Általában megállapítható, hogy a kártérítés nemcsak a nemzetközi egyezmények és az egyes külföldi postai szolgáltatókkal kötött külön megállapodások alapján történik, hanem a részletszabályok tekintetében figyelembe veszi a magyar polgári jog (alapvetően a kötelmi jog) szabályait is. E megállapítást alátámasztják pl. a közúti, vagy vasúti fuvarjogban, de a szállítmányozásban területén is fellelhető jogi anyagok, köztük a felelősségi-kártérítési szabályok. A küldeményforgalmi üzletszabályzat a postai szolgáltató felelősségét, kártérítésének szabályait részletesen tartalmazza a következők szerint: Nemzetközi levélpostai küldeményekre vállalt felelősség 

Értéknyilvánítással feladott nemzetközi levélpostai küldemény megsemmisülése, teljes vagy részleges elveszése, illetve sérülése esetén a kártérítés összege a hiány, vagy a sérülés mértékével arányos, de legfeljebb az értéknyilvánítás összegével megegyező.



Értéknyilvánítás nélküli, de ajánlott különszolgáltatással feladott küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész, illetve megsérül, a Posta kártérítési átalányt fizet. A küldemény o megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege 30 DTS, o részleges elveszése vagy megsérülése esetén a fizetendő kártérítés összege úgy aránylik a kártérítési átalány o pontban meghatározott teljes összegéhez, ahogyan a keletkezett kár aránylik a küldemény teljes értékéhez.

A nemzetközi postacsomagokra vállalt felelősség mértéke 

Értéknyilvánítással feladott nemzetközi postacsomag, megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén fizetendő kártérítés összege az értéknyilvánításban megjelölt érték összege; részleges elveszése vagy megsérülése esetén a fizetendő kártérítés összege úgy aránylik az értéknyilvánításban megjelölt érték összegéhez, ahogyan a keletkezett kár aránylik a küldemény teljes értékéhez.



Értéknyilvánítás nélkül feladott nemzetközi postacsomag, megsemmisülése, teljes vagy részleges elveszése, illetve sérülése esetén a kártérítés összege a hiány, vagy a sérülés mértékével arányos, de legfeljebb a 40 DTS (SDR) és a kilogrammonként 4,50 DTS (SDR) díj együttes figyelembevételével kiszámított összeg.

47

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A Posta felelősségének kizárása A Posta nem felelős a küldemény felvételétől annak kézbesítéséig vagy a feladó részére történt visszakézbesítéséig terjedő időben a küldemény megsemmisüléséből, teljes vagy részleges elvesztéséből, vagy megsérüléséből keletkezett kárért, ha a 

kárt a Posta működési körén kívül eső elháríthatatlan ok



kárt a küldemény belső tulajdonsága, vagy a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága,



kárt a károsulton kívüli harmadik személy küldeménye okozta,



feladó elmulasztotta jelölni a küldeménykísérő okiratán (címiratán) a törékeny kezelés igénybevételét,



küldemény tartalma annak ellenére megromlott, hogy a Posta a szolgáltatást határidőben teljesítette.

A Postának kell bizonyítania a csomagolás hiányosságát, továbbá azt, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy – a szerződésszerű teljesítés ellenére – a károsulton kívüli harmadik személy küldeménye okozta. A feladónak kell bizonyítania, hogy a kár nem a küldemény belső tulajdonságának a következménye, illetve, hogy a kár nem a csomagolás hiányossága miatt állott elő. A Posta mentesül mindennemű kárfelelősség alól, ha 

a küldemény postai szállításból kizárt tárgyat vagy anyagot tartalmazott,



a kár a szállításból kizárt tárgyban vagy anyagban keletkezett, illetve



a feltételesen szállítható tárgyat nem a meghatározott módon, feltételek mellett adták fel és ebből származott a kár (kivétel az ajánlott különszolgáltatás keretében belföldi forgalomban feladott értéket tartalmazó, de értéknyilvánítás különszolgáltatással nem rendelkező küldemény, amelyre vonatkozóan a Posta felelőssége legfeljebb egy külön meghatározott kártérítési átalány mértékéig terjed)

A megsemmisült vagy a teljes egészében elveszett küldemény esetében késedelem címén kártérítési igény nem érvényesíthető. A Postát nem terheli kártérítési felelősség akkor sem, ha 

csak a küldemény külső csomagolása sérül meg



az egyetemes postai szolgáltatás keretében felvett közönséges (nem könyvelt) postai küldemény megsemmisülése, teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése esetén a Postát – kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta – kártérítési kötelezettség nem terheli. 48

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Nem garantált kézbesítési idejű küldemény esetében késedelem jogcímén a Postával szemben igény nem támaszható. Amennyiben az értéknyilvánítással feladott nemzetközi küldeményről a postai kezelés, vagy a kártérítési eljárás szakaszában egyértelműen kiderül, hogy a küldemény értéknyilvánítása nyilvánvalóan magasabb szinten került megállapításra, mint a tényleges kereskedelmi értéke, úgy a Posta jogosult a tartalom kereskedelmi értékét igazoló számla bekérésére, a Posta kárfelelőssége pedig csak a kereskedelmi értékig terjed. A küldemény által a postai szolgáltatás teljesítése során a Postának vagy harmadik személynek okozott kár megtérítésére a Ptk. általános szabályait kell alkalmazni. A kártérítési igény érvényesítése A kártérítési igény érvényesítésére alapvetően a feladó, vagy meghatalmazottja jogosult. A címzett, vagy meghatalmazottja jogosult a kártérítési igény érvényesítésére, ha 

a küldeményt részére kézbesítették, vagy



a kártérítési igény érvényesítésének jogát a feladó a címzettre engedményezte.

A külföldről érkezett küldeményeknél a címzett, a feladó – feladási ország postáján keresztül, tudakozvány különszolgáltatás keretén belül történő – írásbeli nyilatkozatával válik jogosulttá a kártérítési igény érvényesítésére. Amennyiben a címzett a feladóra engedményezi a kártérítési igény érvényesítésének jogát, a Feladónak az írásos kártérítési igényhez csatolnia kell a Posta által felvett jegyzőkönyv másolatát, valamint a címzett által aláírt azon írásos lemondó nyilatkozatot, amelyben a feladóra engedményezi a kárigény érvényesítésének jogát. Bármelyik jogosult részéről történő érvényesítés a másik jogosultnak ezt a jogát megszünteti. Amennyiben a kártérítési igényt meghatalmazott kívánja érvényesíteni, jogosultságát meghatalmazással kell igazolnia. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazást a bejelentés nyomtatvány eredeti példányához kell csatolni. Az igénybe vevő a Postával szemben a küldemény elveszése vagy megsemmisülése címén kártérítési igényét – a következő bekezdésben említett kivétellel – az alábbi jogvesztő határidőn belül érvényesítheti: 

belföldi küldemény feladásától számított tizenötödik naptól kezdődően egy évig,



nemzetközi levélpostai küldemények, nemzetközi postacsomag esetében küldemény feladását követő naptól számított hat hónapig.

Ha a küldemény elveszésének, vagy megsemmisülésének ténye panaszeljárás keretében derül ki és a panaszra adott - az elveszés, illetve a megsemmisülés tényét megállapító - postai válasz megérkezésekor az előző bekezdésben megállapított igényérvényesítési határidőből harminc napnál már kevesebb van hátra, a határidő a válasz megérkezését követő harminc nappal meghosszabbodik. A küldemény részleges elveszését vagy megsérülését - ha az

49

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM felismerhető - a küldemény kézbesítésekor, illetve a küldemény visszakézbesítésekor a kézbesítési okiraton azonnal jelezni kell. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Kézbesítési okirat hiányában, illetve, ha a részleges elveszés vagy a megsérülés a kézbesítéskor (visszakézbesítéskor) azonnal nem ismerhető fel, azt a felismeréstől számított három munkanapon belül, legkésőbb azonban a kézbesítéstől, illetve a visszakézbesítéstől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül kell a Postához írásban bejelenteni. Az írásos bejelentéssel egy időben a bemutatott küldemény alapján a Posta utólag jegyzőkönyvet készít. A teljes küldeményt – a tartalmat a teljes belső és külső csomagolással együtt – kell a Posta rendelkezésére bocsátani a kárigény elbírálásához. Ha az igénybe vevő jelzését, vagy bejelentését a meghatározott jogvesztő határidőn belül megtette, kártérítési igényét a Posta válaszának kézhezvételétől számított – ha pedig a Posta nem válaszol, a jelzést, illetve bejelentést követő harmincadik naptól számított – egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti. A Feladó (illetve a címzett, vagy a meghatalmazott) az általa előterjesztett kártérítési igényhez minden esetben köteles csatolni az igényt alátámasztó valamennyi rendelkezésére álló számlát, bizonylatot, okiratot, illetve egyéb bizonyítékot. A kártérítési igény bejelenthető bármely postai szolgáltató helyen. A Posta az igényt belföldi szolgáltatás esetében 30 napon belül elbírálja. Nemzetközi szolgáltatások esetén a belföldi szolgáltatásra meghatározott elbírálási határidő további 30 nappal meghosszabbodhat, a külföldi posta vizsgálatától függően. A megalapozottnak ítélt kárösszeg kifizetéséről az elbírálástól számított 8 naptári napon belül intézkedik. A Posta az igény jogosságának teljes vagy részleges elutasítása esetén az elutasítás indokait 30 napon belül írásban közli az igény érvényesítőjével. Amennyiben az ügyfél nem ért egyet a kárigény elutasításával, vagy a kiutalt kártérítés összegével a küldemény feladásától számított tizenötödik naptól kezdődően egyéves jogvesztő határidőn belül jogorvoslatért bírósághoz fordulhat. Eljárás a kártérítés után előkerült küldeményrész esetében Ha a küldemény tartalmának elveszett része a kártérítés összegének kifizetését követően megkerül, arról a Posta a kártérítésben részesültet értesíti. A kártérített a küldemény tartalmára belföldön az értesítés kézhezvételét követő 15 napon – nemzetközi forgalomban 3 hónapon – belül igényt tarthat, de ez esetben a felvett kártérítési összeget vissza kell fizetnie. Ha a kártérítésben részesült igazolhatóan kézhez vette a felhívást, de az értesítésre határidőn belül nem ad választ, ezt a Posta a megkerült tartalomrészről történő lemondásnak tekinti.

50

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A fentiek alapján tehát a kártérítés tömör folyamata a következő: 

tudakozvány befogadása,



a körülmények pontosítása (szándékosság, gondatlanság, véletlen, kárkörülmények, esetleges károkozók),



a szükséges adatok, információk begyűjtése (akár külföldről is),



a bekövetkezett kár típusának és mértékének megállapítása,



az esetleges felelősség, kártérítés megállapítása (kármegosztás),



a kizáró, vagy mentességi okok áttekintése, érvényesítése,



jogvesztő határidők, illetve igényérvényesítési szabályok figyelése,



ügyfélértesítés, tényleges kárrendezés, vagy elutasítás,



esetleges kárrendezés utáni folyamatok elvégzése.

A Magyar Posta a nemzetközi forgalomban ún. legmagasabb kártérítési összegeket állapít meg a küldemények (mind a levélpostai, mind a csomag) kártérítésénél az alábbiak szerint: 

a nemzetközi forgalomban teljesen, vagy részlegesen elveszett, kifosztott, sérült ajánlott levélpostai küldemények kártérítési összege (30 DTS): 30*325= 9.750.- Ft.



az értéknyilvánítás nélkül feladott, nemzetközi forgalomban teljesen, vagy részlegesen elveszett, kifosztott, sérült nemzetközi postacsomag, nemzetközi elsőbbségi postacsomag, illetve Európa+ csomag legmagasabb kártérítési összegét a következő táblázat tartalmazza (lásd 6. sz. táblázat).

51

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A táblázatban kilogrammonkénti osztásközzel részletezett adatok szerepelnek 1-20 kg, az Európa+ csomag esetében 1-30 kg közötti tömegtartományban. (A 6. sz. táblázat – terjedelmi okok miatt – nem tartalmaz minden tömegtartományt). 6. sz. táblázat Küldemény

Tömeg

Európa+ csomag

Nemzetközi postacsomag, Nemzetközi elsőbbségi postacsomag, Európa+ csomag

1 kg-ig

Legmagasabb DTS érték kártérítési összeg (Ft) 44,5

14 500

1-2 kg között

49

15 950

2- 3 kg között

53,5

17 400

………

………

85

27 650

89,5

29 100

………

………

17-18 kg között

121

39 350

18-19 kg között

125,5

40 800

19-20 kg között

130

42 250

20-21 kg között

134,5

43 750

21-22 kg között

139

45 200

………

………

152,5

49 600

………

………

27-28 kg között

166

53 950

28-29 kg között

170,5

55 450

29-30 kg között

175

56 900

…….. 9-10 kg között 10-11 kg között ……..

……. 24-25 kg között …….

52


V. NEMZETKÖZI POSTAI TERMÉKPORTFÓLIÓ A Magyar Posta értékesítési tevékenységében a nemzetközi terület 8-10 % körüli nagyságrendben részesedik. A világ árutovábbítási rendszereiről általában elmondható, hogy a globalizáció a teljesítménynövelés (fajlagos szállításigényesség növekedése, komplex szolgáltatások előtérbe kerülése, ellátási csatornák versenye, a logisztikai útvonalak meghosszabbodása, stb.), a válságjelenségek (beruházások és a belső fogyasztás stagnálása, regionális problémák, árfolyamkockázatok, stb.) pedig a csökkentés irányába hatnak. A válságjelenségek azonban nagyon eltérő módon érintik a világ egyes tájegységeit, így a kiterjedtebb szemlélettű gondolkodás állandóan új lehetőségeket nyit az innovatív megoldáskeresések irányába. Az EU már kidolgozta komplex közlekedéspolitikai irányelveit, céljait, s ebben több közlekedési- árutovábbítási terv, megoldási lehetőség is szerepel. A 2004. május 1.-i magyar EU belépés nemcsak a vámterületen, hanem a szabad áru- és kereskedelmi mozgások tekintetében is nyújt pótlólagos lehetőségeket. Hazánk geopolitikai elhelyezkedése, nemzetközi szervezeti elkötelezettségei jelentős hatással vannak a külkereskedelmi forgalom, így a postai nemzetközi küldeményforgalom alakulására is. A korábban többször is tervezett közép-európai „logisztikai fordítókorong” szerepkör sajnos nem valósult meg eddig az elvárások szerint, s ezt a MALÉV folyamatban lévő felszámolása, megszűnése tovább nehezítette. A Magyar Posta 2010 évi éves jelentése28 szerint „a nemzetközi piacon szerzett 2010. évi üzleti árbevétel csekély mértékben meghaladta az előző évit. A kimenő nemzetközi küldemények többletbevétele részben ellensúlyozta a bejövő devizás küldemények elmaradását. Változatlanul nő az elektronikus csatornák (e-mail, SMS, MMS, stb.) használata a papír alapú levelezéssel szemben. A piaci igények fokozatosan a könyvelt/nyomkövetett levéltermékek irányába terelődnek, így a különszolgáltatások növekedése 10 százalék felett volt, miközben a közönséges küldemények forgalma alacsonyabb maradt. Az nemzetközi üzleti stratégia fő célja továbbra is a küldemény logisztika területén megvalósuló regionális szolgáltatóvá válás, a közép- és kelet-európai területre koncentrálva. Bővülő stratégiai együttműködések és partnerszerződések tették lehetővé azt, hogy a válság elhúzódása ellenére is 47,7 százalékkal növekedtek e terület bevételei. Az árbevétel legnagyobb hányadát kitevő kimenő (export) termékek árbevétele 2,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, elsősorban a levél különszolgáltatások és az Európa+ csomagszolgáltatás jó teljesítményének köszönhetően. A csomagszolgáltatásoknál szintén elmozdulás tapasztalható a nyomkövetett termékek irányába. Az általános válság hatása főként a bejövő devizás termékeknél jelentkezett. A visszaesést leginkább a bejövő levélforgalomhoz kapcsolódó árbevétel szenvedte el, a csomagforgalom bevétele kisebb mértékben csökkent. A 2008–2010-es válság hatása egybeesett a generációs változásokkal, így a két hatás eredője a „ﬁzikai” kommunikáció csökkenéséhez vezetett, míg a csomagforgalom tekintetében dinamikusan fellendítette az e-kereskedelmet. A postai 28

Lásd http://posta.hu/static/internet/download/eves_jelentes_2010_magyar_net.pdf Letöltés: 2012. augusztus

53

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM szolgáltatók csak késve reagáltak a tömeges és nyomkövetett, azonban a jelenleginél alacsonyabb árfekvésű csomagforgalmi igényekre. A nemzetközi regionális szolgáltatások terén sikerként könyveli el a Társaság a rendkívül gyors szerkezetváltást, amely lehetővé tette a dinamikus növekedést és a regionális táv- és e-kereskedelembe történő gyors integrálódást.” Nemzetközi tapasztalatok alapján állítható, hogy a nemzetközi csomaglogisztika a stagnálás, vagy a kisebb ütemű gazdasági növekedés időszakában is fejlődik, egyes relációkban kifejezetten intenzíven. (Ez különösen érvényes lehet a távolabbi desztinációk és KözépEurópa közötti forgalomban.). Ezt nagyon jól példázzák az integrátorok (pl. TNT, FEDEX, UPS, DHL) elmúlt tíz évben tapasztalható fejlődési mutatói, területi-, illetve piaci terjeszkedési, valamint infrastruktúrabővítési értelemben egyaránt. A Magyar Posta által célul kitűzött regionális szerepvállalás helyes cél, amely szemléletváltást, hálózatfejlesztést, korszerű partnerkapcsolati rendszerek kiépítését, informatikafejlesztést, integrátori szerepvállalást és piackonform termékportfóliót igényel és némi gazdasági invesztíciót igényel. A posta nemzetközi alapvető küldeménykategóriáit, azok elfogadási feltételeit, valamint azok kiegészítő szolgáltatásait az UPU Levélposta Szabályzat 4.-5 fejezete (RL120-RL143 cikkek), illetve a Postacsomag Szabályzat 1-3 fejezete (RC 101- RC132 cikkek) tartalmazzák. E termékkategóriák azonban nem jelentik a teljes értékesítési portfóliót, ellenkezőleg, bőven adottak lehetőségek önálló nemzetközi termékek, illetve technológiák kifejlesztésére, piaci bevezetésére és folyamatos forgalmazására is. A megoldáskeresés rendkívüli fontosságú, nemcsak a Magyar Postát is érintő piaci liberalizáció miatt, hanem azért is, mert a nemzetközi (kis)csomaglogisztika a jövő egyik potenciális fejlődési lehetősége. A termékfejlesztésnél nyilvánvalóan figyelembe kell venni az általános technikai-technológiai fejlődést, az internet, a közösségi hálózatok, a kommunikációs formák gyorsléptű előrehaladását, soha nem látott térnyerését. A piaci igények kielégítését segítenie a postaközi, partnerkapcsolati kooperációknak, a vámügyi eljárásoknak, a technológiai fejlesztéseknek. A nemzetközi kereskedelembe, a partnerigények kiszolgálásába történő bekapcsolódásnál figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a Magyar Posta lényegében „csak” belső (értsd: magyarországi) hálózattal és infrastruktúrával rendelkezik (a belföldi postai hálózat országos kiterjedtsége és piaci ereje viszont az egyik legnagyobb szakmai érték hazánkban), így munkáját 

vagy a nemzetközi kijelölt postai szolgáltatókkal történő együttműködés,



vagy a postai integrátorokkal kialakítandó partneri megállapodások

 vagy két- és többoldalú (többnyire regionális, tehát nem más kontinensekre átterjedő) megállapodások útján láthatja el. A tőkeerősebb, magasabb fejlettségi szinten lévő „erős európai posták” (pl. a német, a holland, stb.) már megengedhették maguknak az integrátori felvásárlásokat, alapításokat, összevonásokat, célterületi logisztikai bázisok létrehozását, önálló légi flották kialakítását, üzemeltetését, stb., amelyre nekünk sajnos még nincs közvetlen lehetőségünk. A környező országok néhány postai szolgáltatójának részbeni felvásárlása lehetne a másik követendő stratégiai cél, amennyiben ilyen megalapozottságú regionális szerepvállalást is tervezne a felsővezetés, vagy hagyna jóvá az állami tulajdonos.

54

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A külföldi potenciális ügyfelek (pl. nagy üzleti feladók) közvetlen eléréséhez az elektronikus csatornák bővítésén, valamint a személyes partnerkapcsolatok fokozott ápolásán keresztül is vezethet az út (a belső termékfejlesztés mellett). A regionális szerepvállalás azonban nemcsak az értékesítésen, hanem a végrehajtási (gyakorlati) technológiákon és minőségi elvárások teljesülésén is múlik. A Magyar Posta Küldeményforgalmi Üzletszabályzata – a kártérítésekhez és a felelősséghez hasonló, elkülönített fejezeti struktúrában - tartalmazza az egyetemes, illetve a nem egyetemes szolgáltatási körbe tartozó nemzetközi küldemények fajtáit, igénybevételük feltételeit és a hozzájuk nyújtandó különszolgáltatásokat is.29 Ezen küldeménytípusok nemcsak egyetemes szolgáltatási jellegükben különböznek egymástól, hanem pl. kézbesítési időgaranciáikban is. Az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó nemzetközi küldeményfajták 

LEVÉLKÜLDEMÉNYEK A Posta az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó, külföldre szóló küldeményt – a feladó tájékoztatása mellett – akkor és olyan szolgáltatásokkal veszi fel, ahogyan azt a rendeltetési ország postaigazgatása fogadja. A postai továbbításból kizárt és a feltételesen szállítható tárgyak esetén a küldemény felvételét nem vállalja. Külföldre feladott levél, levelezőlap, képes levelezőlap, nyomtatvány, elsőbbségi levél, levelezőlap, valamint a vakok írását tartalmazó küldemények igénybevételi feltételei megegyeznek a belföldi küldeményekével. o FLEXI-üzleti levél (A FLEXI-üzleti levél tömegesen feladott nemzetközi levélpostai küldemény, amely két küldeménykategóriában vehető igénybe:  FLEXI–normál üzleti levél: a levél, levelezőlap tömeges feladására,  FLEXI–elsőbbségi üzleti levél: az elsőbbségi levél, levelezőlap tömeges feladására. A szolgáltatáshoz - az adott ország által engedélyezett - különszolgáltatás is kérhető. A szolgáltatás írásbeli szerződés alapján átutalásos fizetéssel, illetve írásbeli szerződés nélkül kizárólag készpénzes fizetéssel vehető igénybe. Minden országba küldhető. o A nemzetközi kereskedelmi válaszküldemény szolgáltatás (CCRI) igénybevétele esetén a feladó előre megcímzett levelezőlapokat és/vagy leveleket helyezhet el más országokban élő címzetteknek küldött küldeményeiben olyan céllal, hogy azokat a választ adó bérmentesítés nélkül küldhesse vissza számára. A feladónak lehetősége van arra is, hogy a nemzetközi kereskedelmi válaszküldemény címiratát – letölthető formában internetes oldalán helyezze el, így biztosítva partnereinek, annak használatát. A CCRI szolgáltatás igénybe vétele a Postával kötött, külön szerződés alapján történik. A CCRI szolgáltatás igénybevételéhez a visszaérkező válaszküldemények kézbesítése érdekében postafiók bérleti szerződés megkötése szükséges. A CCRI küldemény kialakítási feltételeit a posta által

29

Lásd: http://posta.hu/static/internet/download/ASZF_II_20120914.pdf 2-3. pont http://posta.hu/static/internet/download/ASZF_III_20120914.pdf 2-3. pont

55

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM kiadott műszaki specifikáció tartalmazza. Nemzetközi válaszküldeménynél különszolgáltatás nem vehető igénybe. o Direct Entry A nemzetközi direkt levelek tömegesen feladott levélpostai küldemények. A szolgáltatás igénybevételével a Posta lehetőséget biztosít a küldemény célországában működő postai szolgáltató által nyújtott szolgáltatások közvetlen igénybevételére. A szolgáltatás kizárólag az „országlapok”-ban megjelölt országok viszonylatában vehető igénybe. A nemzetközi direkt levél feladást a Posta a célországban működő külföldi postaigazgatásokkal, illetve más postai szolgáltatókkal kötött megállapodások alapján biztosítja belföldi ügyfelei számára. A küldemények felvétele, díjazása, kezelése és továbbítása, az igénybevételi feltételek meghatározása, az említett megállapodásokban meghatározott feltételek szerint történik. A szolgáltatás kizárólag külön szerződéssel a szerződésben meghatározott feltételek teljesítése esetén vehető igénybe, a díja a szerződésben rögzítettek szerint kizárólag átutalással egyenlíthető ki. A nemzetközi direkt levél feladás keretében    

címzett normál és/vagy elsőbbségi levél, címzett reklámküldemény, vagy nyomdai úton vagy más sokszorosítási eljárással készített nem egyedi, nem személyes jellegű szöveget, képet, ábrát tartalmazó küldemény adható fel, illetve a nemzetközi levélhez kérhető különszolgáltatások igénybe vehetőek.

A nemzetközi direkt levél feladás keretében csak olyan küldeményeket lehet továbbítani, melyeket vámilleték nem terhel. A nemzetközi direkt levél szolgáltatás a minőség és a rugalmasság jegyében alakult ki, a Magyarországról külföldre irányuló reklámkampányok hatékony eszközeként. A külföldi ügyfelekkel történő kapcsolattartás kiváló formája lehet, hiszen a termék perszonalizált30, személyes és közvetlen. Olyan üzleti vállalkozásoknak ajánlható, amelyek külföldi kapcsolatokkal, ügyfélkörrel vagy tulajdonosi háttérrel rendelkeznek és piacaikat az országhatáron túl szeretnék hatékony – ugyanakkor költségkímélő – eszközökkel bővíteni. o Nemzetközi címzett reklámküldemény IDM. A nemzetközi címzett reklámküldemény kizárólag hirdetést, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmazó postai küldemény, amely tömegesen feladott, azonos tartalommal és csomagolással rendelkező levélpostai küldemény. A küldeményekhez különszolgáltatás nem vehető igénybe. A szolgáltatás kizárólag szerződéssel vehető igénybe. A szolgáltatás díja – szerződésben rögzítettek alapján – készpénzben vagy átutalással egyenlíthető ki. Feladás előtt a feladónak minden esetben be kell mutatnia a nemzetközi címzett reklámküldemény mintapéldányát. o Külföldre címzett nyomtatvány: „M” zsák a külföldre, azonos címzettnek, azonos címhelyre szóló, nyomtatott termékeket (nyomtatvány, hírlap, könyv 30

személyre vonatkoztatott, vagy kialakított

56

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM stb.), és/vagy az alábbiakban meghatározottaknak megfelelő tárgyat tartalmazó külön zsák. Egy zsák tömeghatára 30 kg. Egyes országok azonban fenntartják a jogot, hogy nem vagy korlátozással fogadjanak el „M” zsák küldeményt. Ezen országokat, illetve a korlátozás körét az „országlap”-ok tartalmazzák. A Posta a feladásához - igény esetében díjmentesen - zsákot biztosít a feladó részére. A küldemények feladására azonban a feladó által biztosított zsákban is sor kerülhet. Valamennyi „M” zsákot a feladó által adott, téglalap alakú címfüggvénnyel kell ellátni, amely jelzi a címzettre vonatkozó valamennyi adatot. Az M zsák szolgáltatás 2 kg-os súlyhatárig valamennyi postai szolgáltató helyen, 2 kg súlyhatár felett pedig a csomagfelvételre kijelölt postákon – külön meghatározott korlátozásokkal – vehető igénybe. 

CSOMAGKÜLDEMÉNYEK o A nemzetközi postacsomag külföldre címzett, tárgyat, árucikket tartalmazó könyvelt postai küldemény, amelyben a tartalma alkalmazhatóságával, rendeltetésével, illetve felhasználásával összefüggő, vagy az elszámolásához szükséges információkat tartalmazó szöveg, kép, ábra, továbbá kizárólag a címzettnek szóló közlés, adat és információ is elhelyezhető. A nemzetközi postacsomag tömege a 20 kg-ot nem haladhatja meg. A csomag méretére vonatkozó – célországonkénti - előírásokat az „országlap”-ok tartalmazzák. Amennyiben a csomag három kiterjedésbeli mérete együttesen 2000 mm-nél vagy hosszúsága 750 mm-nél nagyobb, továbbá alakja nem téglatest, természete miatt egyéb küldeménnyel nem rakható össze, vagy eltérő kezelést kíván (pl. kerékpár, bútor, növény, törékeny tartalmú, stb.), terjedelmes csomagként adható fel, pótdíj ellenében. A szolgáltatás igénybevételéhez az erre a célra rendszeresített kísérőlevél kitöltése szükséges. o Nemzetközi elsőbbségi csomag. Nemzetközi postacsomag meghatározott országok viszonylatában elsőbbségi kezeléssel is feladható. A Posta a nemzetközi elsőbbségi postacsomag küldeményt a célország viszonylatában rendelkezésre álló leggyorsabb útvonalon továbbítja. o Csomag consignment (Nemzetközi tömeges csomagszolgáltatás) A csomag consignment szolgáltatás azon országok viszonylatában bonyolítható, mely országok postaigazgatásai írásbeli megállapodást kötnek a tömeges csomagszolgáltatás lebonyolítására. A szolgáltatás ellátása a megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően történik. A csomag consignment feladást a postaigazgatások olyan postacsomag küldemények szállítására biztosítják, amelyeket az egyik postaigazgatás egy feladójától (pl. egy csomagküldő cégtől) összegyűjtve, a másik postaigazgatás országában lévő címzetteknek küld. A szolgáltatás elsősorban az üzleti feladók (tipikusan csomagküldő vállalkozások) igényeinek kielégítését szolgálja. A küldemények kezelése, vám elé állítása csoportosan történik. A küldemények felvétele, kezelése, továbbítása és elszámolása a feladóval és a társ-postaigazgatással kötött szerződésben foglaltaknak megfelelően történik.

57

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Posta csak megcímzett, a rendeltetési postaigazgatás feltételeinek megfelelően felszerelt, lezárt csomagokból álló zárt szállítmányt vesz át. A csomagok és a szállítmány-egységek tömege, mérete meg kell feleljen, a rendeltetési postaigazgatás feltételeinek. Különszolgáltatások a rendeltetési postaigazgatás feltételei szerint vehetők igénybe. Az egyetemes szolgáltatási körben kérhető különszolgáltatások o Ajánlott különszolgáltatás. Az ajánlott különszolgáltatás keretében a Posta a levélpostai küldeményt könyvelt küldeményként kezeli. A különszolgáltatás belföldi és nemzetközi forgalomban egyaránt igénybe vehető. o Értéknyilvánítás különszolgáltatás. Az értéknyilvánítás olyan postai különszolgáltatás, amelynek keretében a Postát a könyvelt küldeményért a feladó által a feladáskor meghatározott összeg erejéig kártérítési felelősség terheli. Az értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott küldemények burkolatán és/vagy a kísérő okiraton a feladónak számmal és betűvel meg kell jelölnie az értéknyilvánítás összegét. Az értéknyilvánítás belföldi forgalomban korlátlan, nemzetközi forgalomban a rendeltetési ország által meghatározott legmagasabb összeget az „országlap”-ok tartalmazzák, azonban az értéknyilvánítás összege - az eszmei értéket képviselő tartalom kivételével - a tartalom tényleges értékéig terjedhet. Az értéknyilvánítás különszolgáltatás külön díj megfizetése ellenében vehető igénybe. Az értéknyilvánítással feladott levél- és csomagküldemények burkolatára, lezárására, csomagolására – érthető okokból - külön szabályok vonatkoznak. o Tértivevény különszolgáltatás. Olyan – könyvelt küldeményekhez igénybe vehető – postai különszolgáltatás, amelynek keretében a Posta a postai küldemény kézbesítését a címzettel (illetve egyéb jogosult átvevővel) az erre szolgáló okiraton elismerteti és az okiratot a feladónak visszaküldi. A különszolgáltatás belföldi és nemzetközi forgalomban egyaránt igénybe vehető. Nemzetközi forgalomban egyes országok postai szolgáltatóinak gyakorlatáról az „országlap”-on értesülhetünk, esetleg arról is, hogy a tértivevénnyel feladott küldemények kézbesítése során nem vállalják a címzett aláírásának beszerzését. Ilyenkor a kézbesítő posta igazolja a kézbesítés megtörténtét (aláírás, bélyegző). Az ún. e-tértivevény szolgáltatás (a kézbesítést igazoló okiratot valamely elektronikus formában kapja meg a feladó) jelenleg csak belföldi forgalomban vehető igénybe. A nem egyetemes szolgáltatási körbe tartozó nemzetközi küldeményfajták 

Nemzetközi EMS gyorsposta A nemzetközi EMS gyorsposta küldemények kézbesítési feltételeit, a kézbesítési határidőket és az esetleg eltérő tömeg- és mérethatárokat országonként az „országlap”-ok tartalmazzák. Típusai: o Dokumentum (Print): dokumentumként kezelendő azon írásos formátumban megjelenített egyedi, illetve személyes jellegű küldemény, amely közleményt,

58

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM adatot, információt (okiratot, feljegyzést, okmányt, bizonylatot, szerződést, stb.) tartalmaz (kivételt képeznek a tényleges értéket képviselő küldemények, pl.: repülőjegy). Az adathordozón (floppy-n, CD-n) szereplő adatok szintén dokumentum tartalmú küldeménynek minősülnek. o Árutartalmú (Pack): mindazon küldemény, amelyek nem tekintendőek dokumentumnak. A nemzetközi EMS gyorsposta küldemények tömeg- és mérethatárait alapvetően az Egyetemes Postaegyesületen belül kötött kétoldalú megállapodások határozzák meg. A tömeg és mérethatárok általában a következők: 

tömege maximálisan 30 kg lehet;



legkisebb mérete 185 mm x 140 mm;



ennél kisebb méretű tárgyak is küldhetők, ha magasságuk lehetővé teszi, hogy azokat egy 220 mm x 150 mm méretű tasakban helyezzék el;



a legnagyobb csomagolt méret egyik irányban sem lehet nagyobb 1500 mm-nél, és a hosszúság, valamint a nem a hosszúság irányában mért legnagyobb körfogat (kerület) összege legfeljebb 3000 mm lehet.

A nemzetközi EMS csomagoknál lehetséges helyszíni felvételt kérni, lehetséges a címmódosítás, a posta honlapján történő nyomkövetés, nyomtatványoknál, értéknyilvánítás dokumentumoknál 20.000 Ft., áruknál akár 1 millió Forintig terjedően. A garantált kézbesítési idejű csomagszolgáltatások általában (belföldön is) integrált postai szolgáltatásnak minősülnek, így a nyomkövetés alapfeltétel, ezért a Posta külön díj megfizetése nélkül biztosítja a küldemények nyomon követhetőségét. 

Nem garantált kézbesítési idejű szolgáltatások A Posta a nem egyetemes szolgáltatási körbe tartozó, külföldre szóló küldeményt – a feladó tájékoztatása mellett – akkor és olyan szolgáltatásokkal veszi fel, ahogyan azt a rendeltetési ország postaigazgatása, más postai szolgáltatók, illetve egyéb, alternatív szolgáltatók fogadják. Tilalom, vagy a feltételek nem teljesülése esetén a küldemény felvételét nem vállalható. o Európa+ csomag. Az Európa+ csomag a postai és a légi szállításból kizárt tárgyak kivételével, tárgyat, árucikket tartalmazó nyomkövetett, könyvelt küldemény. A szolgáltatás nemzetközi forgalomban, csak meghatározott országok esetében vehető igénybe. A Posta a postai szolgáltató helyeken az ügyféltérben kihelyezett hirdetményen a tárgynapi továbbításra megjelölt időpontig feladott Európa+ csomag küldeményeket – a vámköteles csomagok kivételével – az „országlap”okban feltüntetett tájékoztató jellegű idővel kísérli meg kézbesíteni. Az információk elektronikusan is megtalálhatóak a www.posta.hu oldalon. Tömege nem haladhatja meg a 30 kg-ot, legkisebb mérete 120 mm x 175 mm, a csomag leghosszabb kiterjedésbeli mérete 1500 mm lehet, illetve a három kiterjedésbeli mérete (hosszúság + szélesség + magasság) nem haladhatja meg a 3000 mm-t. Igényelhető postai lezárás, ismételt kézbesítés, utánvét és új kézbesítési cím, értéknyilvánítás 120.000 Ft-ig.

59

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Az EPG (Európa+ csomag) országokat mutatja be a 7. sz. táblázat: 7. sz. táblázat EPG tagországok (Európa+ csomag)

EPG tagországok (Európa+ csomag)

Ausztria

Luxemburg

Belgium

Monaco

Csehország

Nagy Britannia

Dánia

Németország

Franciaország

Norvégia

Finnország

Olaszország

Görögország

Portugália

Hollandia

Spanyolország

Izland

Svájc

Írország

Svédország

Kanári szigetek

Szlovákia

Litvánia

Szlovénia

Liechtenstein

Észtország

Lengyelország o Nemzetközi kereskedelmi csomag. A nemzetközi kereskedelmi csomag feladását a Posta a célországban működő külföldi postaigazgatásokkal, illetve más postai szolgáltatókkal, vagy egyéb, alternatív szolgáltatókkal (a továbbiakban ezek együttesen: külföldi szolgáltatók) kötött megállapodások alapján biztosítja ügyfelei számára. A kereskedelmi, üzleti jellegű nemzetközi kereskedelmi csomag küldemények felvétele, kezelése és továbbítása az említett megállapodásokban meghatározott feltételek szerint történik. A nemzetközi kereskedelmi csomagok tömeges - a Posta és a külföldi szolgáltatók által kötött szerződésekben meghatározott mennyiségben feladott csomag küldemények. A nemzetközi kereskedelmi csomag maximális tömege 20 kg / csomag. A három kiterjedésbeli mérete (hosszúság + szélesség + magasság) nem haladhatja meg a 3.000 mm-t. A szolgáltatás kizárólag szerződéssel vehető igénybe. A szolgáltatás díja ország és szolgáltatás specifikus, ezért az szerződésben kerül rögzítésre. A szolgáltatás díja kizárólag átutalással egyenlíthető ki. A „saját kézbe” különszolgáltatás igénybevétele esetén a küldeményt csak személyesen a címzett, vagy annak szabályos meghatalmazottja veheti át. Nemzetközi postaforgalomban ezt a szolgáltatást egyes országok postai szolgáltatói nem vállalják.

60

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Az „utánvétel” különszolgáltatásnál a posta a küldeményt a feladó által megjelölt utánvételi összeg beszedése után kézbesíti és a beszedett összeget a küldeményen feladóként feltüntetett ügyfél részére eljuttatja, vagy az általa megjelölt pénzintézeti számlára átutalja. Az utánvétel különszolgáltatáshoz a felvevő és a rendeltetési postaigazgatás előzetes megállapodása szükséges és ez a különszolgáltatás csak meghatározott országok esetében vehető igénybe. A nemzetközi termékportfólió elemzésénél nem kerülhető meg a re-mailing szolgáltatás lényegének ismertetése sem: Re-mailingnek számít minden olyan küldemény, amelynek tartalmát belföldön állítják össze, de a postát megkerülve egy másik országból adják fel az egyébként belföldi címzettnek. Ez vonatkozik azon küldeményekre is, amelyek tartalmát nem szállítással, csupán – a gyakorlat már kifinomultabb változatával – elektronikus úton továbbítottak külföldre, majd ott borítékolták és kézbesítették. Az ügy hátterében jórészt a versenypozíciókért harcoló nagy postai szolgáltatók versengése húzódik meg. Gyakorlati példa: egy közműszolgáltató havi ügyfélszámláit nem belföldön adja fel ügyfeleinek, hanem költségmegtakarítási célzattal egységesen (egységrakományként) továbbküldi olyan – egyébként megbízható postai szolgáltatást biztosító - országba, ahonnét postai úton ugyan, de jóval alacsonyabb feladási díjakkal eljut az eredeti országban lévő ügyfelekhez. A nemzetközi szabályozás 26. cikke e tekintetben így rendelkezik: Egyetlen kijelölt szolgáltató sem köteles továbbítani vagy a címzetteknek kézbesíteni azokat a levélpostai küldeményeket, amelyeket a tagország területén lakó feladók egy idegen országban adnak vagy adatnak fel azzal a céllal, hogy kihasználják az ott alkalmazott kedvezőbb díjazási feltételeket. A rendelkezések egyaránt vonatkoznak mind a feladó lakhelye szerinti országban előállított és a határon azután átszállított levélpostai küldeményekre, mind az eleve külföldön előállított levélpostai küldeményekre. A rendeltetési kijelölt szolgáltatónak jogában áll a feladótól vagy – ennek hiányában – a felvevő kijelölt szolgáltatótól belföldi díjainak megfizetését követelni. Ha sem a feladó, sem a felvevő kijelölt szolgáltató nem hajlandó ezeket a díjakat a rendeltetési kijelölt szolgáltató által meghatározott határidőn belül megfizetni, akkor ez utóbbi vagy visszaküldheti a küldeményeket a felvevő kijelölt szolgáltatónak azzal a joggal, hogy a visszaküldési költségeket megtéríttesse, vagy azokat a saját nemzeti jogszabályai szerint kezelheti. Egyetlen kijelölt szolgáltató sem köteles továbbítani, vagy a címzetteknek kézbesíteni azokat a levélpostai küldeményeket, amelyeket a feladók nagy mennyiségben nem abban az országban adtak, vagy adattak fel, ahol laknak, amennyiben az ezekért járó végdíjak összege alacsonyabb, mint az az összeg lett volna, amelyet akkor kapott volna, ha a küldeményeket a feladók lakóhelye szerinti országban adták volna fel.

61


VI. MINŐSÉGFEJLESZTÉS. A NEMZETKÖZI SZOLGÁLTATÁSMINŐSÉG ELLENŐRZÉSE A minőségügy a nemzetközi küldeményforgalom egyik fontos témaköre. A minőséggel kapcsolatos elvárások egyrészt nemzetközi, másrészt belső postai szabályozásokon, harmadrészt nyilvánvaló ügyfélszempontokon és elvárásokon alapulnak. Ezeken túlmenően – ahogyan az a korábbi vonatkozó fejezetben is szerepel – a minőségi követelmények teljesítménye nemzetközi elszámolások (pl. végdíjmenedzsment) alapjául is szolgálhat. A nemzetközi szolgáltatás minőség európai helyzetét a következő kérdések áttekintése útján érdemes tanulmányozni: 

Miért érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel?



Milyen minőségmérési (átfutási időmérési) rendszerek vannak?



Milyen eredmények vannak



Mi várható e területen?

A témakör megértéséhez az Európai Unió postai irányelveihez /direktívák/ érdemes fordulni, amely – sok egyéb dolog mellett – alapvetően elvárja azt, hogy a fogyasztók részére magasabb szintű postai szolgáltatásokat kell biztosítani. A minőségügyet alapvetően meghatározó jogszabályok: 

Európai rendelkezések o Európa Parlament és a Tanács 97/67 EK. Sz. irányelve (1997. december 15) a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó közösségi szabályokról o Európa Parlament és a Tanács 2002/39/EK sz. irányelve (2002. június 10) a 97/67 EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások verseny számára való további megnyitása tekintetében történő módosításáról. o Európa Parlament és a Tanács 2008/6/EK sz. irányelve (2008. február 20) a 97/67 EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról.



Magyar rendelkezések o A Postáról szóló 2003 évi VI. törvény31 o A postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet32

31

Folyamatban van az új Postatörvény jogszabályi előkészítése.

62

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A fenti jogszabályi hátterek a Magyar Posta működésének egyik legfontosabb alapját jelentik. E jogszabályok közül kettő már a címében is hordozza a minőségi követelmények megjelenését, azok javítására vonatkozó követelményeket. Az alapokat természetesen kiegészítik a belső anyagok, nevezetesen a Posta minőségpolitikája, környezetvédelmi politikája és utasításrendszere. A minőségmérésre, fejlesztésre vonatkozó társasági szintű intézkedések, utasítások megtalálhatóak a társaság nyilvános internetes honlapján (www.posta.hu), vagy a postai belső intraneten. Az alábbiakban a nemzetközi küldeményforgalomra vonatkozó néhány sajátosság kerül bemutatásra: A minőségibb szolgáltatásokat az EU egyrészt a verseny megteremtésével, másrészt a minőségi célok meghatározásával kívánja ösztönözni, vagy kikényszeríteni. A minőségi célokat az Európai Unió, mint intézmény, a közösségi határokon átlépő nemzetközi küldeményekre állapítja meg. Alapvetően minőségi mutató létezik az EU-ban az egyik a levélpostai küldemények gyorsaságára vonatkozik és azt az elvárást fogalmazza meg, hogy a feladástól számított harmadik napon a küldemények 85 %-a érjen célba, illetve egy megbízhatósági mutatót állapít meg, ahol a feladástól számított 5-ik nap végéig a küldemények 97 %-a célba jusson. A hivatalos minőségmérési eredményeket az Unió évente kétszer közzéteszi. Ehhez kapcsolódik, hogy az EU a postai területre nézve olyan szabványokon is dolgozik (és vezet be), amely nemcsak a belföldi és a nemzetközi átfutási időmérésekre állapít meg szabályokat, hanem pl. a nem elsőbbségi levélre, a tömeges küldeményekre, a csomagra, a panaszkezelésre, vagy a küldemények elveszése, kifosztása, sérülése esetén követendő teendőkre is. Az uniós direktívában főként az átfutási idővel kapcsolatos minőségi kérdések kerültek megfogalmazásra és erre vonatkozóan EU szabvány is érvényben van. A nemzetközi szolgáltatás minőségmérés legfontosabb elemének az átfutási idő mérése tekinthető, hiszen a külföldről hazánkba érkezett küldemények szolgáltatás minőségének egyéb elemei közel azonosak a belföldi elvárásokkal. A szolgáltatás-minőséggel – mint az már ismeretes – alapvetően összefügg egy költség-alapú és a minőségi teljesítménytől függő nemzetközi végdíj-rendszer alkalmazása, amelyet az EU az európai posták egymás közötti elszámolásában írt elő. Ez minőségi lépésnek tekinthető az UPU rendszerhez viszonyítva, amely lényegében csak a küldemény tömegével és egy világátlagban kiszámított végdíjjal kalkulál. A Magyar Posta több csatlakozó országgal közösen /1998-ban/ olyan egyezményt írt alá, amely célul tűzte ki azt, hogy az EU csatlakozás idejére minőség szolgáltatási szinten is felzárkózik az akkori EU átlagos színvonalára. A 2002 évi IPC belépés, majd 2004. május 1.től az EU tagság megváltoztatta a működési körülményeket. Az európai /csatlakozott/ posták vonatkozásában egy minőség- és költség alapú európai végdíj-megállapodás érvényesül, ez a REIMS II. megállapodás, amelynek az a lényege, hogy a posták közötti méltányos javadalmazás céljából a végdíjak egyrészt a kézbesítés valódi költségeihez közelítenek, másrészt a szolgáltatásminőség javítását próbálja ez a rendszer szinte gazdasági oldalról kikényszeríteni, mivel a végdíj mértéke igen erősen függ a teljesített 32

A hivatkozott EU és magyar anyagok elérési útja: http://posta.hu/a_magyar_postarol/alapadatok/jogi_hatter A Postáról szóló új törvényi szabályozás várhatóan 2012 IV. negyedévében kerül elfogadásra az Országgyűlés által, ennek megfelelően várható új kormányrendelet, illetve végrehajtási jogszabály megjelenése.

63

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM átfutási időnormáktól. A végdíj a belföldi tarifákhoz kapcsolódik, de ez kezdetben egy kompromisszum volt tekinthető, mert a tényleges költségalapú számításoknak európai szinten még nem igazán jöttek létre az alapjai. A belföldi tarifához kapcsolódó végdíjat az EU Bizottsága is elfogadta, mint megfelelő alapot ezekhez a számításokhoz. A Magyar Posta árbevételének kb. harmada egyetemes szolgáltatásból, kétharmada versenyszférából származik. A verseny a következő években a uniós liberalizáció ütemében erősödni fog. Ezért döntő kérdés a Magyar Posta számára a minőség javítása, az ügyfelek elégedettségének növelése. Az Európai Unió különösen nagy súlyt fektet az egyetemes szolgáltatások minőségére. A magyar jogi szabályozás - a minőséggel kapcsolatos előírásokat is beleértve - az EU normáin alapul, sőt esetenként szigorúbb annál. Ezért a Magyar Posta menedzsmentje kiemelt figyelemmel foglalkozott és foglalkozik a minőség javításának lehetőségeivel. Ma már az átfutási idő jobb az előírtnál. A cél a jelenlegi átfutási minőség stabilizálása, illetve további javítása. A magas minőségi számok mögött azonban magas költségráfordítás áll, kérdés, hogy ez az árbevételben megtérül-e. A jövőbeni célkitűzés ezért kettős: a minőség további javítása és a költségek csökkentése. A Nemzeti Hírközlési Hatóság mellett független külső szakértő is méri a postai átfutási időt. A mért adatok a jogszabályi elvárások közelében - jellemzően azt (jól) meghaladóan - alakulnak a gyorsasági és a megbízhatósági mutatók tekintetében is. Hasonló eredményeket mutat a független szakértő mérése, illetve a postai szolgáltatások területi és időbeli hozzáférhetősége is megfelel a jogszabályi előírásoknak. A Magyar Posta jelentős, lehetőségei szerint növekvő költségeket fordít a minőségmérésre: folyamatos független átfutási időmérés, próbavásárlások, ügyfél-elégedettség vizsgálatok, ISO rendszerek építése. A minőségügyi irányítási rendszer a Magyar Posta Rt. egészére kiterjed: Minőségügyi Kollégium, stratégiai szintű minőségirányítás, operatív szintű rendszeres minőségmérés történik. A Magyar Postának több szervezete már rendelkezik auditált minőségügyi tanúsítvánnyal: pl. Országos Logisztikai Központ (OLK), EMS Központ és EMS Ügyfélszolgálat, Elektronikus Posta Központ Budapest (EPK). Vannak folyamatalapú minőségbiztosítási rendszerek is (Posta Sped, Gyorsposta termékek, Komplex Raktári Logisztika, Posta Business Pakk, postacsomag). A minőségi rendszer javítása érdekében lehetségesek rövid távú minőségjavító akciók a rendszerbeli hibák feltárása, a szűk keresztmetszetek, kritikus viszonylatok elemzésére, az ismétlődő hibák megszüntetésére. A minőség hosszú távú javítására szükség van intézkedési tervekre, a mérési eredmények rendszeres elemzésére, célzott diagnosztikai mérések megrendelésére és értékelésére, a hibás teljesítések okainak feltárására, a működés további javítására, a mérési módszerek fejlesztésére. A nemzetközi postai küldemények átfutási idejének elmúlt időszaki (6-8 év) folyamata a következő volt: az EU postai direktívái alapján az elsőbbségi levélpostai küldeményeknél a J+3-as átfutási idő mutatónak már 2005-ben meg kellett haladnia a 85 %-os, a következő években fokozatosan a 93 %-os szintet. A belföldre beérkező küldeményeknél a másnapi kézbesítési aránynak (K+1) 2005-ben a 85 %-ot, míg 3-5 éven belül a 93 %-ot kell meghaladnia. A mérési módszerek hasonlóak a belföldihez. A Magyar Posta 2005. január 1jei hatállyal csatlakozott az úgynevezett REIMS-i nemzetközi minőségbiztosítási és végdíjelszámolási rendszerhez. Ennek legfőbb jellemzője, hogy a minőségi előírások teljesítésének elmaradásához kötbérrendszer kapcsolódik, a követelmények maximális teljesítése tehát a tagországokban működő postáknak anyagi érdeke is. Rendkívül magas szolgáltatásminőségi követelmény jellemzi a rendszert! 2004-ben az elsőbbségi J+3 napi kézbesítési előírás 93,7 % volt (miközben az EU direktíva előírása: 85 %). Az átlagos európai

64

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM átfutási idő 2,2 nap. A PostEurop Accord II Megállapodás részeként 2005. június 8-15. között a PostEurop "J+3: 85 %" elnevezésű projekt keretében átfogó minőségi átvilágítás zajlott a Magyar Postánál. A projekt célja az EU postai irányelv által előírt szolgáltatásminőségi színvonal biztosítása. Az audit során a szakértők a nemzetközi elsőbbségi levelek útját követték a felvételtől a külföldre való továbbítás utolsó fázisáig, illetve a külföldről érkezőknél az Nemzetközi Postai Kicserélő Üzembe való beérkezéstől egészen a kézbesítésig. Az audit lebonyolításában 7 EU-országból 12 szakértő vett részt, melynek során 5 különböző helyszínen (az NPKÜ-ben, az OLK-ban, budapesti és vidéki postahivatalokban, feldolgozó üzemben) folytattak ellenőrzést. A 2005. évi mérési eredmények folyamatosan javultak, május óta a bejövő és kimenő levélforgalom J+3 napos célbaérési aránya 85 % felett van (az év végére a Magyar Posta megfelelt az EU és a REIMS minőségi elvárásainak is! A Magyar Posta napjainkban az európai uniós országok postáinak egyenrangú partnere. Az általános társasági szintű (tehát nem a nemzetközi küldeményforgalmi) átfutási időeredményeket jól szemléltetik az alábbiak: (2010 évre vonatkozóan) „ÁTFUTÁSI IDŐ EREDMÉNYEK33 Ügyfeleink számára fontos minőségi paraméter, hogy mennyi idő alatt kapják meg a küldeményeiket, vagyis mennyi a feladott levél, csomag átfutási ideje. Az ügyfeleinknek nyújtott szolgáltatások időbeli teljesítését a posta folyamatosan ellenőrzi és javítja. A 2010. évben (lásd 8. sz. táblázat): 

minden 100 elsőbbségi levélből 93 a feladást követő 1. munkanapon;



minden 100 nem elsőbbségi levélből 95 a feladást követő 3 munkanapon belül;



a szerződéses ügyfelek által feladott levelek több, mint 97%-a a feladást követő 3 munkanapon belül;



a postacsomagok 99,9%-a a feladást követő 3 munkanapon belül megérkezett a címzettekhez.

33

Idézet. Lásd részletesebben: http://posta.hu/a_magyar_postarol/alapadatok/minosegiranyitas_es_kornyezetvedelem/atfutasi_ido_eredmenyek Letöltve: 2012. augusztus

65


8. sz. táblázat

2010. évi átfutási idő eredmények. A táblázat értelmezése: 

D: a küldemény feladási napja



D+1: a küldemény feladási napját követő 1. munkanap







Az ügyfelek levelezésének mérése – levél átfutási időmérés Mind a lakossági, mind a szerződéses ügyfeleink számára a postai szolgáltatások minőségét leginkább az jellemzi, hogy a feladott levél mikor érkezik meg a címzett címére, vagyis milyen a levél átfutási ideje. Mindkét ügyféltípus eltérő levelezési szokásait figyelembe vevő átfutási időméréseket 2003-tól külső, független mérő szervezet végzi a Magyar Posta számára, megfelelve ezzel a 79/2004. (IV.19.) Kormányrendelet 44. § (7) előírásának. A mérési módszertanokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hagyja jóvá. A mérések során a feladott tesztküldemények jól reprezentálják a valós levél-forgalmat és áramlást, az ügyfélszokásokat, valamint a szolgáltatás színvonalának egységes megítéléséhez országos lefedettséget biztosítanak. A mérési módszertanok – melyeket a Hírközlési Hatóság hagy jóvá – a vonatkozó nemzetközi szabványok alapján kerülnek kialakításra. A mérések fő jellemzője, hogy a szolgáltatás minősége úgy kerül tesztelésre, ahogyan azt az ügyfél tapasztalja.” 66

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Az Országos Logisztikai Központ egy látképe 1. sz. kép

Forrás:

http://posta.hu/a_magyar_postarol/alapadatok/minosegiranyitas_es_kornyezetvedelem/atfutas i_ido_eredmenyek A nemzetközi küldeményforgalomban a Magyar Posta érintett szervezetei részére általánosan kitűzött MINŐSÉGÜGYI cél: 

az EU direktívában megfogalmazott minőségi szint elérése és stabilizálása és



a REIMS megállapodásban szereplő célkitűzések elérése

A fenti célok eléréséhez szükség van további, ún. belső célértékek meghatározására is:

Nemzetközi elsőbbségi levélpostai küldeményeknél EU direktíva Az EU postai direktívában külön is szabályozott elsőbbségi levélpostai küldeményeknél a J34+3 mutató esetében 85 %-ot kell elérni mind az import, mind pedig a export forgalomban, a J+5 mutató esetében pedig 97%-ot. Alapelv, hogy valamennyi export és import nemzetközi levélpostai küldeményt a felvételtől a kézbesítésig, a feldolgozás és továbbítás valamennyi szakaszában prioritással kell kezelni. IPC-REIMS követelmény J+1 mutató esetében: 86% K35+1 mutató esetében: 86%

34 35

J – ügyfél általi feladás K – NPKK-ba érkezés

67

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Az EU postai direktívában külön is szabályozott elsőbbségi levélposta küldeményeknél a J+3 mutató esetében 85 %-ot kell elérni mind az import, mind pedig az export forgalomban, a J+5 mutató esetében pedig 97%-ot. A REIMS-East követelmény Magyarország vonatkozásában már 2011-re K+136 90% volt, az IPC szolgáltatásminőség-fejlesztési követelmény 2011-re 92% volt. Alapelv, hogy a valamennyi export és import nemzetközi levélpostai küldeményt a felvételtől a kézbesítésig, a feldolgozás és továbbítás valamennyi szakaszában prioritással kell kezelni. A fenti minőségi célok eléréséhez az alábbiakat kell teljesíteni: Import forgalomban: K+1 napon: 93% (a LAT37 időpontig beérkezett küldemények másnapi kézbesítésének aránya) A logisztikai terület részéről: a LAT időpontig beérkezett küldemények átvétele, feldolgozása és továbbítása oly módon, hogy azok a következő munkanapi kézbesítésre megérkezzenek a kézbesítő postákhoz, K+1 napon: 97,5%. Export forgalomban: J+138 napon: 82% (a küldemény belföldi felvételétől számítva a rendeltetési ország kicserélő üzemébe másnap beérkezett küldemények aránya) A logisztikai terület: a mindenkor hatályos feldolgozási utasítás szerint a felvételi időkorlátig felvett export nemzetközi küldemények belföldi feldolgozása, szállítása, az NPKK-ban irányokra történő feldolgozása, a rendeltetési országok kicserélő üzemeibe való továbbításra történő előkészítése és a repülőtéren a handlingelő részére történő átadása: 98%

Nemzetközi EMS és Európa+ küldemények esetében A küldemények kezelésében érintett postai szervezetek között aláírásra került egy úgynevezett Szolgáltatásminőségi megállapodás a minőségi célkitűzések teljesítése érdekében, évente megújítva az új minőségi célkitűzésekkel. A szervezetek feladata, hogy saját felelősségi körükön belül gondoskodjanak a Magyar Posta számára előírt minőségi követelmények teljesüléséről, és egyben támogassák ezen Megállapodást aláíró partner-szervezeti egységeket is. Alapelv, hogy a valamennyi export és import nemzetközi EMS és Európa+ csomag küldeményt a felvételtől a kézbesítésig, valamennyi kezelési szakaszban a postai technológiában meghatározott prioritással kell kezelni. A Pay-for-Performance teljesítményalapú nemzetközi elszámolási rendszer keretében a küldemények kézbesítési díját (végdíját), illetve annak mértékét az alábbi paraméterek együttes teljesülésétől teszik függővé:

K+1 - végdíj mértékét meghatározó mutató - a LAT időpontig beérkezett küldemények másnapi kézbesítésének aránya (K – NPKK-ba érkezés) 37 LAT- (Latest Arrival Time) a repülőgép legkésőbbi érkezési ideje. Az eddig az időpontig beérkezett repülőgépek elsőbbségi anyagát fel kell dolgozni másnapi kézbesítésre. 36

38

J+1 - ún. üzemviteli mutató – a küldemény belföldi felvételétől számítva a rendeltetési ország kicserélő üzemébe másnap beérkezett küldemények aránya

68


a küldemények rendeltetési országba való beérkezéstől a kézbesítésig eltelt időszakra megállapított átfutási idő standard, illetve



az országba való beérkezéstől meghatározott nyomon követési információk biztosítása a nemzetközi specifikációkban meghatározott időpontig.

A nemzetközi EMS és Európa+ csomagok kezelése belföldi szakaszon hasonló módon történik (tételes kezelés, továbbítás), ezért figyelembe véve a nemzetközi előírásokat, az alábbi célértékek kerülnek rögzítésre:  Import forgalomban: Nemzetközi EMS: az 1.sz. mellékletben meghatározott kézbesítési standard-ek figyelembe vételével a beérkezett és az NPKK-ban érkeztetett EMS küldemények 95 %-a, az előírt időpontig kézbesítésre vagy a kézbesítés megkísérlésre kerüljön és az igazolható legyen. Európa+ csomag: a munkanapokon 17.30 óráig az NPKK-ba beérkezett és ennek megfelelően 20.00 óráig érkeztetett küldemények 97 %-a következő munkanapon kézbesítésre vagy a kézbesítés megkísérlésre kerüljön és az igazolható legyen.  Export forgalomban: Felvett küldemények továbbítására meghatározott minőségi cél: a tárgynapon felvett küldemények 98 %-a legkésőbb a következő munkanapon továbbításra kerüljön az NPKK-tól. A felvételt (ún. A esemény) és az indítást a kicserélőből (ún. C esemény) igazolni kell a nyomon követési események rögzítésével. Nyomon követési események: (lásd a 9., illetve 10. sz. táblázatokban)  Import forgalomban 9. sz. táblázat Esemény Adatszolgáltató D esemény Rendeltetési NPKK IPS rendszer kicserélőbe történő érkeztetés E esemény – Vámkezelés kezdete NPKK – IPS rendszer NPKK- IPS rendszer, vagy F esemény – Vámkezelés vége ISZK által az IPH kézbesítési adatok alapján generált

Adat NPKK Esemény időpontja (dátum és óra:perc) Esemény időpontja (dátum és óra:perc) Esemény időpontja (dátum és óra:perc)

Kézbesítő posta irányítószáma H esemény - Kézbesítési kísérlet Kézbesítő posta – IPH vagy Kézbesíthetetlenség oka vagy kézbesíthetetlenségi esemény kézbesítési adatrögzítő lap Esemény időpontja (dátum és óra:perc) Kézbesítő posta irányítószáma Kézbesítő posta – IPH vagy I esemény - Végleges kézbesítés Kézbesítés időpontja (dátum és kézbesítési adatrögzítő lap óra:perc)

 Export forgalomban: 10. sz. táblázat Esemény

Adatszolgáltató Felvevő posta - IPH, felvételi adatrögzítő lap

A esemény - Feladás C esemény – Magyarországról

Indítás

NPKK – IPS rendszer

Adat Felvevő(Indító) posta irányítószáma Esemény időpontja (dátum és óra:perc) NPKK Esemény időpontja (dátum és óra:perc)

69


VII. A NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM ELLÁTÁSÁNAK SZERVEZETI KÉRDÉSEI, SZAKSZOLGÁLATI KAPCSOLATRENDSZERE A szervezet, illetve egy gazdasági társaság által „alkalmazott” szervezeti forma a versenyképességre közvetetten ható tényező. A struktúrának igazodnia kell a stratégiai irányokhoz, a külső körülményekhez és a belső adottságokhoz. A vállalatok külső környezetét a piac jellemzői, illetve az azokat kezelő stratégia, belső adottságát a tevékenység diverzifikáltsága, valamint a vállalat mérete reprezentálja. A szervezet tehát lehet a stratégia megvalósításának egyik eszköze, más tekintetben az alkalmazott szervezeti modell nagy befolyással lehet adott gazdasági társaság hatékonyságára. Tehát akkor tekinthető hatékonynak egy szervezet struktúrája, ha az alkalmazott szervezeti modell megfelel a vállalat külső és belső adottságainak, illetve az azokra építő vállalati stratégiát támogatja. A vállalati stratégia alkalmazkodhat is az adottságokhoz, de célul tűzheti ki a külső és belső adottságok megváltoztatását is. A szervezettervezés a vállalati környezethez és adottságokhoz alkalmazkodó struktúraalkotás, amelynek egyszerre kell stabilitással, illetve alkalmazkodó képességgel is rendelkeznie. Ez különösen dinamikusan változó környezeti feltételek mellett jelent komoly feladatot, hiszen ilyen környezetben állandó a változási kényszer. a cégvezetés azonban stabilizációra is törekszik. A szervezés tehát arról szól, hogyan lehet két ellentétes irányú tendenciát úgy szinkronizálni, más szóval: hogyan lehet a stabilitás elvének megtartása mellett rugalmasan alkalmazkodó képesnek lenni úgy, hogy jó eredmények szülessenek. A szervezés egyik legfontosabb kérdése a „feladat-hatáskör-felelősség” hármas követelményrendszerének érvényesítése, ezt követheti a szervezeti struktúra kialakítása, majd a személyi kérdések eldöntése. Az alapvető szervezéselméleti dilemmák, szempontok a következők:  legyen-e adott feladatcsoportra, vagy funkcióhalmazra külön szervezet,  központosított (centralizált) vagy kihelyezett (decentralizált) szervezet legyen,  formális - informális jellegű megoldás kerüljön alkalmazásra,  követelmények: o a rendszerszemléletből adódóan széles tevékenységi területet fogjon át; o a szervezet sok külső kapcsolatot legyen képes kezelni; a részrendszerek közötti koordináció igénye miatt o legyen operatív; szükséges a gyors reagáló készség, képesség o a részfolyamatok tervezése összhangban legyen a teljes rendszerrel,

70

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM  a szervezeti felépítés ne legyen túl bonyolult,  a szervezet rendelkezzen kedvező adaptációs képességekkel (ez a változásokhoz való viszonyt jellemzi, lehetnek: nehezen követő, késve reagáló, felkészülő, befolyásoló lehetőségek),  a szervezeti struktúra legyen áttekinthető. A szervezeti felépítés további megfontolandó aspektusai lehetnek: 

tevékenységi struktúra (specializáció, azaz tevékenységek lebontása szerepekre, vagy standardizáció, azaz a feladat végrehajtás szabályozási mélysége, vagy formalizáció, azaz a szerepkörök szabályozása



irányítási struktúra (információáramlási mechanizmusok működtetése), hatáskör megosztási lehetőségek (egyvonalas, vagy többvonalas szervezet, azaz honnan érkezhetnek utasítások)



kommunikációs struktúra: kapcsolatok kialakításának rendszere (kapcsolati formák) „lefelé”, „felfelé”, horizontális, diagonális,stb.



hatalmi, függelmi struktúra (a döntési pontok koncentráltsága. A nagyobb szervezetekben általában decentralizáltabb a hatalmi struktúra, mint a kisebbekben. A szoros versenyre kényszerítő környezetben működő vállalatoknál nagyobb a decentralizáció, mint a kedvezőbb környezetben működőknél)

Fontos további szempontnak ítélhető meg a szervezet helyes mélységi, szélességi tagoltságának, valamint az egyes szervezeti egységek méretének (az adott egységhez tartozó foglalkoztatottak számának) kialakítása. A szervezeti diverzifikáltság /homogén, heterogén feladatok, egymásra épültsége/ magasabb végrehajtási szinteken általában növekvő tendenciájú. A szervezeti formák kialakításánál érdemes vizsgálni a személyi állomány motivációs strukturáltságának jellemzőit is. (pénz, stressz, kockázat, munka, félelem, csapatszellem, autonómia, kreativitás, fejlődőképesség, stb.) A szervezeti felépítéssel kapcsolatos célok, elvárások csak kevés esetben teljesülnek maradéktalanul a gyakorlat során. Ennek vélelmezhető oka: a környezet, valamint a szervezetben meglevő érdekeltségi és hatalmi viszonyok, magatartási jellemzők és a külső körülmények változásai csak igen korlátozott mértékben számíthatók ki és tervezhetőek előre. A struktúra alakítása elvileg szabad és többváltozós lehetőség, a sok évtizedes vállalati, vállalkozási tapasztalatok azonban – az idők folyamán – kikristályosítottak néhány alapvető szervezeti modellt. Ezek a következők (lásd 11. sz. táblázat):

71

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Szervezeti modellek és alkalmazási feltételeik: 11. sz. táblázat

A szervezeti modell fő jellemzői

Alkalmazási feltételek

A szervezeti struktúra modelljei Funkcionális

Divizionális

Mátrix

Homogén, nem túl komplex tevékenység

Diverzifikált tevékenység

Diverzifikált, komplex, innovatív tevékenység

Relatíve stabil, nem túl komplex környezet

Dinamikus, összetett környezet

Dinamikus, összetett környezet

Az alaptevékenységet funkcionálisan specializált alrendszerek végzik

Az alaptevékenység termék-, vevő-, vagy regionális elven specializált

Az alaptevékenység egyszerre két elven specializált (2 egyenrangú dimenzió)

A stratégiai és operatív döntéseket a felsővezetés hozza meg

A felsővezetés a stratégiai, a divíziók vezetői pedig az operatív döntéseket hozzák meg.

A stratégiai és az operatív döntéseket a két specializációs elv szerinti vezetői szintek hozzák meg

A szervezet működése (feladatok és hatáskörök) részleteiben is szabályozott

A divíziók működésének keretei szabályozottak

A működés keretei is változhatnak az üzleti igényeknek megfelelően, a vezetők alkalmazkodnak az adott helyzethez

A funkcionálisan specializált alrendszerek belső struktúrája eltérő módon alakítható ki.

A divíziók belső struktúrája eltérő módon alakíthatóak ki, de többnyire funkcionális elven specializáltak.

A mátrix egyes dimenzióin belül eltérő belső struktúrák alakíthatóak ki.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség kutató Központ. Antal Zsuzsanna: A szervezeti struktúra, mint a stratégia megvalósítását szolgáló eszköz 40. sz. műhelytanulmány. 2006. március p. 8. http://edok.lib.uni-corvinus.hu/182/1/40_mht_antal_zs.pdf letöltés: 2012 augusztus hó

72

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A 11 sz. táblázatban foglaltakhoz kiegészítésként hozzátehető: léteznek ún. tenzor típusú szervezetek is, amelyek közel állnak a kétdimenziós mátrix struktúrához, azonban ezek legalább háromdimenziósak, így a munkamegosztásnál egyidejűleg alkalmazhatóvá válnak a funkcionális, a tárgyi és a regionális elvek. A tenzor típusú szervezet legfontosabb jellemzői: 

elsősorban a nagyméretű és multinacionális vállalatokra jellemző,



hármas kompetencia-megoszlás van jelen,



erőteljes regionális szemlélet,



a piaci szegmensek változásait rugalmasan tudják követni,



termékelvű munkamegosztás állandó fenntartása,



átfogó, központi funkcionális irányítás biztosítja az egységes vállalati arculatot,



a régiók és a termékelvű divíziók felett globális felelősség és koordináció van.

A Magyar Posta szervezeti felépítése), vagy annak meghatározó részletei) megtalálhatóak a társaság honlapján. A nemzetközi küldeményforgalom szempontjából legérintettebbek az üzleti- és koordinációs, illetve az üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi területek, valamint a hozzájuk csatlakozó, alárendeltségükben működő szakigazgatóságok, üzlet-, illetve területi igazgatói területek. Természetesen a feladatok ellátásának nagyon fontos részét képezik az érintett logisztikai (szállítási, feldolgozási) szervezetek, központok, illetve a postahelyek. A tevékenységi kör a következő alapfeladatokból áll: A Társaság nemzetközi termékportfóliójának (kimenő és bejövő levél, reklámküldemény, hírlap, csomag és gyorsszolgálati küldemények, komplex szolgáltatások) kialakítása, fejlesztése és hatékony értékesítése, a Magyar Posta képviselete külföldön, a kimenő és bejövő küldeményforgalom lebonyolítása, a Társaság nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése. Az érintett szervezetek közül itt csak a Vezérigazgatóság nemzetközi területének egyes feladatai, illetve a Nemzetközi Posta Kicserélő Központ funkciói kerülnek bemutatásra, rendkívül tömören:

73

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A Posta Vezérigazgatóságon ellátandó legfontosabb nemzetközi feladatok, funkciók áttekintése (lásd. 12. sz. táblázat): 12. sz. táblázat A nemzetközi termékek értékesítéséből származó árbevétel maximalizálása A társasági stratégai üzleti egységre történő lebontása, a megvalósítás értékeléseellenőrzése, arculaterősítés. Nemzetközi termékés marketingstratégia termékportfólió, termékéletciklus menedzsment

kialakítása,

termékfejlesztés,

Az üzleti eredmények követése, elemzése, értékelése, piacfigyelés, koordinációs és kontrolling feladatok ellátása A társaság nemzetközi arculatának erősítése Nemzetközi reklamációkezelés, ügyfélszolgálat és kártérítési ügyek intézése Nemzetközi szerződések előkészítése, kizárólagos joggal való megkötése külföldi székhelyű ügyfelekkel A Társaságnál jelentkező két- és többoldalú nemzetközi kapcsolattartással összefüggő feladatok ellátása A Társaság képviselete a nemzetközi postai szervezetekben (UPU, IPC, PostEurop), kapcsolattartás az EU postai szakapparátusával Nemzetközi forgalmi statisztikákat készítése Nemzetközi kintlévőség kezelés, a belső beruházási- fejlesztési feladatok koordinálása Az érkezett és indított felületi, légi és SAL levél-, csomag-, EMS zárlatok díját, végdíját, illetve átszállítási díját külföldi igazgatásonkénti megállapítása és elszámolása. A REIMS elszámolással kapcsolatos operatív feladatok ellátása. A tömeges postaanyagra, az üreszsák-zárlatokra, a nemzetközi válaszdíjszelvényekre és válaszlevél-szolgálatra vonatkozó elszámolások elvégzése A légi szállítási költségeket igazgatásonkénti és légitársaságonkénti megállapítása, a budapesti indítású szállítással kapcsolatos elszámolások végrehajtása. Az érkezett, indított és átmenő zárlatokról / CCRI, EMS, stb./ szóló számadások elkészítése. Nemzetközi üzleti (pénzügyi) tervet készít Nemzetközi postai delegációk magyarországi látogatásának megszervezése Értékesítés-támogatást nyújt a belföldi értékesítési csatornák számára Nemzetközi, postai termékekre vonatkozó szabályozások belföldi alkalmazásának biztosítása A Társaság hivatalos külföldi kiutazásainak megszervezése A Társaság fordítási és tolmácsolási feladatainak biztosítása

74

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Szabályozza és irányítja a nemzetközi küldeményforgalmi tevékenységet. Koordinálja a nemzetközi postai szabályozások Magyar Postára történő adaptálását Szervezi és irányítja a nemzetközi postai szállítási feladatokat. Koordinálja a nemzetközi szolgáltatásminőségi ellenőrzések lebonyolítását. Előkészíti a nemzetközi szolgáltatásminőségi megállapodásokat, és azok végrehajtását folyamatosan figyelemmel kíséri Intézkedési tervet dolgoz ki az Magyar Posta nemzetközi szolgáltatás-minőségének javítása érdekében és ellenőrzi annak végrehajtását. Elkészíti a jelentést a nemzetközi szolgáltatásminőségi eredményekről. Ellátja az elsőbbségi zárlatok teljes útvonalának folyamatos szervezését, a szállításban részt vevő partnerek teljesítményének ellenőrzését, arról elemzéseket készít és azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását. Megszervezi és koordinálja a nemzetközi küldeményforgalmi technológia informatikai támogatását és figyelemmel kíséri a rendszer működését. Elvégzi az új termékek, szolgáltatások bevezethetőségének technológiai szempontú vizsgálatát és kidolgozza az azzal kapcsolatos utasításokat Koordinálja és irányítja a Magyar Posta teljes külkereskedelmi ügyleteinek és a hagyományos postaforgalomnak a vámügyeit és ellenőrzi azok végrehajtását. Kezdeményezi a vámjogszabályok módosítását, illetve részt vesz az EU-s jogszabályok hazai adaptálásában. Intézkedik a jogellenes forgalomba hozatal miatt kiszabott vámterhek ügyében, kapcsolatot tart a postákkal, vámhatósággal. Kapcsolattartás a külföldi postákkal, nemzetközi szervezetekkel vámügyekben és részvétel a nemzetközi szervezetek vámügyi munkájában Vámügynökség hosszabbítás)

működéséhez

szükséges

engedélyek

koordinációja

(beszerzés,

Vámügynökség által előkészített dokumentumok alapján intézkedik a tárgyhónapban beszedett vámteher egyösszegű utalásáról a Vámigazgatás Számlavezető Parancsnoksága részére Piacfigyelést végez a nemzetközi piac szegmenseiről, elemzést és értékelést készít. Kialakítja és működteti a konkurenciafigyelés módszertanát. Felkutatja a potenciális ügyfelek és új üzleti lehetőségek körét. Felméri a nemzetközi üzleti ügyfelek szakmai igényeit. Elemzéseket végez.

75

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Elkészíti és felelősökre (szervezeti egységekre) lebontja a nemzetközi szervezet értékesítési tervét Összehasonlítja a terv- és tényadatokat, értékeli és elemzi a nemzetközi szervezet értékesítési célrendszerét. Riportokat készít, szükség esetén javaslatot tesz a beavatkozásra. Kidolgozza az értékesítési és csatornatervet. Modellezést végez és javaslatot készít a tarifaelemek változásaira. Kialakítja a nemzetközi kedvezményrendszert, számításokat végez, modelleket dolgoz ki, felügyeli a kedvezményrendszer működését. Meghatározza és fejleszti a nemzetközi értékesítési ösztönző rendszer szakmai szempontjait, az egységes érdekeltségi rendszer keretein belül. Koordinálja az értékesítési szakemberek részére szervezett képzéseket, konzultációkat. Nemzetközi szerződések előkészítése, kizárólagos joggal történő megkötése deviza külföldi (külföldi székhelyű) ügyfelekkel valamint nemzetközi gazdasági tevékenység végzése Javaslatot tesz a nemzetközi termékportfólió fejlesztésére, módosítására. Értékesítési programokat szervez, koordinálja azok lebonyolítását és vizsgálja azok eredményességét Kapcsolatot tart az üzletágak értékesítési szervezeteivel, azok munkatársaival Rendezi a nemzetközi postaforgalommal kapcsolatos másodfokú kártérítési ügyeket, felszólalásokat, térti portós ügyeket. Javaslatot készít ügyféltalálkozók megrendezésére, azok témájára és résztvevőire, közreműködik a lebonyolításban. Elkészíti, megrendeli, koordinálja és értékeli a nemzetközi szolgáltatásokkal kapcsolatos primer és szekunder piackutatásokat, meghatározza és igényli ehhez a szükséges forrásokat Kidolgozza a termékek technológiáját, kiadja a termékek kezelési utasításait. Meghatározza a postai informatikai rendszerek (IPH, SAP, díjhitel) módosításának szükségességét. Megrendeli az értékesítéssel, technológiával, szolgáltatás minőséggel összefüggő cél- és témaellenőrzéseket. Elkészíti a nemzetközi termékismertetőket, azok leírásait, értékesítési útmutatásait. Kialakítja és folyamatosan aktualizálja az Országlapok című kiadványt. Kidolgozza és folyamatosan aktualizálja küldeményforgalmat érintő részeit.

az

Üzletszabályzat

nemzetközi

Tervezi, szervezi és koordinálja a külső és belső marketingkommunikációs, promóciós tevékenységet.

76

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Előkészíti az üzleti és stratégiai döntéseket, szerződést köt a nemzetközi végdíjas termékekre vonatkozóan, ennek megfelelően kialakítja a belső szabályozást. Javaslatot tesz és kidolgozza a nemzetközi elszámolások statisztikai, adatgyűjtési rendszerének és a mintavételes szerkezetvizsgálat (sampling) módosítására, koordinálja a szabályok alkalmazását. Intézi a külföldről érkezett, ill. külföldre szóló, valamint az átmenő levélpostai küldeményekkel és csomagokkal kapcsolatos tudakozványokat. Elvégzi a külföldi küldemények tudakozódási ügyeit országos hatáskörben Ellátja a külföldről érkező, illetve külföldre feladott küldeményekkel kapcsolatos kártérítési eljárást országos hatáskörrel. Kivizsgálja az Elektronikus Reklamáció Kezelési Rendszerben (ERKR) rögzített nemzetközi küldeményekkel kapcsolatos panaszokat. A Nemzetközi küldeményforgalom bonyolítása Magyarország területén ún. „egykapus” rendszerben zajlik, amely lényegében annyit jelent, hogy az államhatárt mindkét irányban átlépő bármely küldeménykategóriájú postaanyag egy helyen, az ún. Nemzetközi Posta Kicserélő Központon (NPKK) áramlik keresztül. A központnak hosszú előtörténete van, többször került átszervezésre, megnevezése és funkciói többször változott, több szervezeti egységhez tartozott, több telephelyen volt elhelyezve. Jelenleg a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. sz. terminálja mellett működik, munkáját méltó elismerés és több társasági és nemzetközi díj odaítélése is jellemzi. Az IPC (International Post Corporation) odaítélte az új Nemzetközi Posta Kicserélő Központnak az un. „Certificate of Excellence” Kiválósági tanúsítványt, amely a nemzetközi kicserélő üzemek legmagasabb szintű elismerése és az NPKK-n kívül az egész világon mindössze 28 Posta büszkélkedhet ilyen tanúsítvánnyal. A tanúsítás megszerzéséhez szükséges auditálást külföldi szakértők végezték 2 fordulóban, áprilisban egy elő-auditra, 2012. szeptember 11-13. közötti időszakban a végső értékelő auditra került sor. Ez a Kiválósági Tanúsítvány a Magyar Postának és ezzel együtt a Nemzetközi Posta Kicserélő Központnak a világ postái között kiemelkedő helyet biztosít. Egyúttal bizonyítja azt, hogy a Magyar Posta magas színvonalon látja el a nemzetközi küldeményforgalom szervezését, irányítását és lebonyolítását, s mindent megtesz annak érdekében, hogy az ügyfelek társaságunk iránti bizalma egyre jobban megerősödjön. Az NPKK a nemzetközi és a belföldi jogszabályok, a Társaságon belüli utasítások és rendelkezések alapján látja el tevékenységét. A későbbi fejezetben tárgyalt vámügyi funkciók átalakítása, bővítése révén több – korábban nem létezett - speciális tudásanyagot is be kell/ett/ építeni a Központ feladat- és hatáskörébe. Az NPKK funkcióinak nagy részét országos kiterjedtségű hatáskörben végzi, külső kapcsolatai kiterjednek a Magyar Postán belüli társszervezetekre, illetve a postán kívüli együttműködő partnerekre egyaránt. A NPKK szervezeti felépítésének kialakításánál figyelembe kellett venni a sokirányú külső-, belső kapcsolatrendszert, a Magyar Posta logisztikai és szállítási rendszerének sajátosságait, a

77

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM feldolgozó központokkal és az OLK-val (Országos Logisztikai Központ) történő együttműködés (pl. időablakok elvárásait) kötelezettségeit, a repülőtéri specialitásokat, a vámhatóság különböző elvárásait, a nemzetközi jellegre különösen érvényes biztonsági megfontolásokat és előírásokat, a termékportfólió jellegzetességeit, az informatikai szinergia, valamint a munkavállalók és műszakbeosztások szempontjait is. A Nemzetközi Posta Kicserélő Központ szervezeti felépítését szemlélteti a 13. sz. táblázat 13. sz. táblázat Nemzetközi Posta Kicserélő Központ Technológia Üzemeltetési és Forgalmi Osztály

Minőségbiztosítási és Védelmi Osztály

Forgalmi Csoport

Export Kicserélő Osztály Üzleti és Komplex Szolgáltatási Csoport Import Kicserélő Osztály Vám és Tételes Kezelési Csoport

Nemzetközi Szállítmánykezelési Osztály Légi Szállítási Csoport

A szervezeti felépítést általában a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, amely az egyes osztályok és csoportok részletesebb feladatát- hatáskörét, tevékenységét is rendezi. A szervezeti egységeknek, illetve az írásos utasításoknak, szabályzatoknak, jogszabálynak a helyben dolgozó munkatársak és vezetőik adják meg az igazi mozgásformát. Az NPKK szervezeti egységeinek fő feladatai az alábbiak:

78

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Import feldolgozási terület Az Import Kicserélő Osztály a Magyarországra szóló bejövő levélpostai, csomag és EMS küldemények feldolgozását és az ezzel kapcsolatos egyéb tevékenységeket végzi. Átveszi, feldolgozza, irányítja a külföldről érkező küldeményeket és elvégzi az értékküldemények rovatolását. Átveszi a külföldről érkező postai küldeményeket, a súlyhiányos, sérült küldeményeket jegyzőkönyvezi. Ezen terület feladatai közé tartozik továbbá a külföldről érkezett ajánlott és közönséges küldemények, illetve EMS küldemények irányítása. A Vám és Tételes Kezelési Csoport kiemelt feladata emellett mind bejövő, mind kimenő viszonylatban a küldemények vám elé állítása, a vámkezeléssel kapcsolatos postai vámügynöki szolgáltatás ellátása és a vámtartalmú küldemények átmeneti őrzésének biztosítása. Export feldolgozási terület Az Export Kicserélő Osztály tevékenységi köre nagymértékben hasonlít a fent említett Import feldolgozási terület feladataira azzal a különbséggel, hogy ez a terület a külföldre szóló levélpostai, csomag és EMS küldeményekkel kapcsolatos feldolgozási feladatokat látja el. A terület munkatársai veszik át a Magyarországon felvett és külföldre irányuló helyi járatokkal a NPKK részére indított küldeményeket. Megvizsgálják, hogy a felvett külföldre szóló küldemények megfelelnek-e a nemzetközi előírásoknak. Az Üzleti és Komplex Szolgáltatási Csoport kiemelt feladata emellett az üzleti komplex tevékenységek ellátása, a nemzetközi tömeges anyag feldolgozása. Szállítmánykezelési terület A Nemzetközi Szállítmánykezelési Osztály feladata nem kapcsolódik közvetlenül a feldolgozási folyamathoz, hanem inkább a belföldi és nemzetközi szállításhoz. Az osztály tevékenysége a nemzetközi küldemények eljuttatásának biztosítása a Nemzetközi Posta Kicserélő Központ és a belföldi hálózatok között, valamint a légi szállítmányok, zárlatok átadás-átvétele a különböző repülőgép járatokat handlingelő39 (földi kiszolgálását végző) cégek számára. A terület felelősségi körébe tartozik a járatok indítása, érkeztetése, az esetleges rendellenességek megszüntetése. A Légi szállítási Csoport érkezteti, indítja, illetve közvetíti a légi úton szállított postai küldeményeket. A közúti szállításért felelős terület a felületi úton érkező, valamint felületi úton indított postaanyag kezelését végzi. Ez a terület végzi továbbá a külföldről érkezett postai egységképzők és egységképzőn kívüli küldemények tételes érkeztetését, átvételét, az ezekkel kapcsolatos sérülések, rendellenességek bejelentését, jegyzőkönyvezését. Nemzetközi elszámolási és küldeményforgalmi folyamatokat támogató terület A Technológia Üzemeltetési és Forgalmi Osztály Forgalmi Csoportja 

kiemelt feladatként előkészíti a nemzetközi elszámolások gyors és minőségi alapon történő előkészítése, kialakítja a nemzetközi küldeményforgalom helyi szabályozását, koordinálja a szervezetek közötti munkafolyamatokat



intézkedik a nemzetközi zárlatokkal kapcsolatos eltérések rendezéséről

39

A handlingelő cégekkel (pl. a Celebi, a Farnair, air cargo, handling agent funkciós szervezetek) piaci viszonyok, vagy a légitársasági kapcsolatok alapján köthető megállapodás.

79


elintézi a nemzetközi forgalomban előforduló rendellenességeket, eltéréseket, ill. az érkezett leletjelentéseket



koordinálja a központ feldolgozás-technikai feladatait, központvezetői munkahelyi utasításokat készít. Koordinálja, szervezi a feldolgozási munkafolyamatokat az érdekelt osztályok között



elkészíti a helyi csúcsforgalmi intézkedési tervet, értékeli végrehajtását. Adaptálja helyi szinten a vámeljárási – közvetítési és kezelési ügyeket



adaptálja a külföldre szóló zárlatok menetrendjét, és figyelemmel kíséri a változások javítását



gondoskodik a rovatolási kimutatások és egyéb irányítási segédeszközök meglétéről, naprakészségéről. Javaslatot készít a központot érintő helyi szállítási rend meghatározására, járatjelző összeállítására



ellátja a nemzetközi forgalommal kapcsolatos ügyiratkezelést. reklamációkezeléssel kapcsolatos ügyiratkezelést a PÜK rendszerben

Végzi



összeállítja a nemzetközi beszámolójelentéseket

vonatkozó



ellenőrzi légitársaságok elszámolását. Feldolgozza a nemzetközi forgalom okiratait, előkészíti az elszámolásokat. Adatszolgáltatást készít heti rendszerességgel a nemzetközi küldeményforgalom mennyiségi adatairól. Elvégzi az à découvert küldemények statisztikai felmérését.

levél,

csomag

és

EMS

forgalomra

a

Üzemeltetési terület A Technológia Üzemeltetési és Forgalmi Osztály 

biztosítja a központ folyamatos munkavégzésének feltételeit



felügyeli a technikai, technológiai eszközök üzembiztonságát, az épület és épületgépészeti eszközök használhatóságát



részt vesz a technológia-fejlesztési és tervezési feladatokban



irányítja és végzi a technológiai eszközökkel kapcsolatos karbantartási és fenntartási tevékenységet. Indítványt tesz beruházásokra, beszerzésekre



ellátja a gazdászati és gazdálkodási tevékenységet, a központ technológiáját támogató számítástechnikai rendszerek üzemeltetési feladatait, biztosítja ezen eszközök kellékanyaggal való ellátását. Kapcsolatot tart az informatikai területtel, részükre információt szolgáltat nemzetközi egységláda koordinátori tevékenységet lát el



végzi a veszélyes hulladékok gyűjtésével, kezelésével kapcsolatos tevékenységet. üzembiztonsági feladatokat lát el. Segíti és koordinálja a portaszolgálat működését. A tűzvédelemmel és a munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat végzi. 80


VIII. TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK, INFORMATIKAI TÁMOGATOTTSÁG A NEMZETKÖZI KÜLDEMÉNYFORGALOMBAN A TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOKRÓL ÁLTALÁBAN A Magyar Posta országos szállítási- és logisztikai rendszere a 2004. óta nagymértékű változásokon ment keresztül. A szállítási rendszer korszerűsítése érdekében a Posta az alábbi célok megvalósítását tűzte ki: 

vasúti postaszállítás közúti kiváltása



egységrakomány-képző eszközök használatának kiterjesztése



rakodás gépesítése



szállított postaanyag mennyiségének nyilvántartására alkalmas egységrakományazonosító és adatgyűjtő rendszer kialakítása



zárlatok nyomon követését biztosító rendszer kialakítása



Országos Logisztikai Központ kialakítása



Nemzetközi Posta Kicserélő Központ korszerűsítése.

A Magyar Posta új szállítási rendszere kétszintű kapcsolatrendszeren alapul. Az egyes felvevő, illetve kézbesítő pontok közötti küldeményáramlást 12+1 pontos feldolgozó hálózat biztosítja (lásd 14. sz. táblázat). A 13 pontos feldolgozó hálózat vonzáskörzetei 14. sz. táblázat Sorszám Feldolgozópont Feldolgozópont irányítószáma Vonzáskörzet 1

OLK

1000

1, 2 góc.ter. 30-32 ir.ter

2

Füzesabony PFÜ

3392

33, 34 ir.ter.

3

Miskolc PFÜ

3550

35-39 ir.ter.

4

Debrecen PFÜ

4050

40-42 ir.ter.

5

Nyíregyháza PFÜ

4420

43-49 ir.ter.

6

Szolnok PFÜ

5020

50-59 ir.ter.

7

Kecskemét PFÜ

6020

60-65 ir.ter.

8

Szeged PFÜ

6780

66-69 ir.ter.

9

Pécs PFÜ

7680

76-79 ir.ter.

10

Székesfehérvár PFÜ

8050

70-75, 80, 81, 86 ir.ter.

11

Veszprém PFÜ

8210

82, 84, 85, 95-99 ir.ter.

12 13

Balatonszentgyörgy PFÜ Győr PFÜ

8750 9020

83, 87-89 ir.ter. 90-94 ir.ter.

81

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Az OLK létrehozásával egy időben a teljes logisztikai hálózat is átalakult. Kialakításra került az OLK-ban egy korszerű, informatikai támogatással működő, alapvetően gépi feldolgozási rendszer, valamint egy új, egységrakomány képzésen és automatikus azonosításon alapuló szállítási technológia. A feldolgozó pontok száma, feladata és a küldeményáramlás az OLK technológiájával összhangban került megvalósításra. Egységes technológiai rendszer lett kialakítva annak érdekében, hogy a teljes hálózat megfeleljen a Postával szemben támasztott minőségi és gazdaságossági követelményeknek. A technológiai módosítások azonban még nem értek véget, azokat rendszeresen finomítani szükséges. A technológiai folyamatok megértését nagyban elősegítheti a következő áttekintő ábra (lásd 4. sz. ábra): 4. sz. ábra 1 góc

2 góc

Átrakó pontok

OLK

Átrakó pontok

Átrakó pontok

Posták

12 Posta Feldolgozó Üzem

Átrakó pontok

Posták

K ö z p o n t

KSZO/BCSGYKÜ S

Posták

p o s t á k

Budapesti posták p i

Posták

3-9 góc

Nemzetközi Posta Kicserélő Központ

82

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A NPKK belföldi kapcsolatai az alábbi térképen tanulmányozhatóak (lásd 5. sz. ábra): (A postai feldolgozó üzemek /PFÜ/, az OLK és a Hírlapüzem feltüntetésével) 5. sz. ábra

A Nemzetközi Posta Kicserélő Központba új repülőtéri helyszínre történő telepítésével (2010 év) egyidejűleg új feldolgozási technológia kialakítására került sor, mely magában foglalja a központ korszerűsítését, automatizálását is. A minőségi követelmények megbízható teljesítése és javítása, a munkafolyamatok racionalizálása, a kézi anyagmozgatás minimalizálása érdekében a nemzetközi és a belföldi egységképzők, küldemények belső anyagmozgatását szállítópályával és elektromos anyagmozgató berendezésekkel valósul meg az új kicserélő központban. Az eszközök: 

segítik a gépjárművekbe történő be- és kirakodást



megkönnyítik az egységképzők beszállítását a levél- és csomagfeldolgozó területekre és a lezárt egységképzők visszaszállítását a szállítmánykezelő területre



fizikai anyagmozgatást csökkentenek, illetve váltanak ki



egységképzőket, küldeményeket továbbítanak, mozgatnak az egyes munkafázisok között



lehetővé teszik az egységrakományok gépi mozgatását

83


Az anyagmozgató eszköznek mind az export, mind az import küldemények feldolgozásában jelentős szerepe van, ennek (fejlődési) rendszerét a következő (lásd 6. sz. ábra) szemlélteti. 6. sz. ábra

Forrás: a 3., 4., 5. illetve 6. sz. ábrát a Magyar Posta bocsátotta rendelkezésre. A targoncák eredményesen használhatók a raktározó, tároló területeken is pl.: a belföldi és nemzetközi egységládák tárolásánál, mozgatásánál, a zsákmesterségben az üres zsákok, bálák rendezésénél, stb. A rakodólapos árutovábbítási mód a postai küldeményforgalmi, feldolgozási területeken is egyre inkább elterjed, főként a tömeges, komplex küldemények továbbítása esetén. Korábban – mint ismeretes – az egységrakományképzés a komplett kocsirakományú árufuvarozásban, illetve a darabáru fuvarozásban került kidolgozásra és elterjesztésre. A küldemények áramlását, illetve a különböző feldolgozási területek közötti tételes fizikai mozgást/mozgatást az ún. szállítópályák segítik, egyben gyorsítják, biztosítva a folyamatosságot, valamint a biztonsági szempontú áttekinthetőséget is. A fejlesztések eredményeképpen a feldolgozó osztályok működése, feladatai az általános posta technológiai rendbe egyértelműen és jól illeszthetők. A szállítmányok, zárlatok, egységképzők fogadása és indítása a szállítmánykezelési terület feladata, a küldemény szintű feldolgozás pedig a két feldolgozó osztály feladata: a kimenő, valamint üzlet komplex tevékenységek ellátása (tömeges küldemények) az export feldolgozási területen, a bejövő küldemények, valamint a vámkezelési feladatok ellátása az import feldolgozási területen történik.

84

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A NEMZETKÖZI KÜLDEMÉNYFORGALOM TECHNOLÓGIAI RENDJE A postai technológia a felvételre került küldeményekből tudatosan felépített, egymáshoz kapcsolódó, ismétlődő (sokszor tömegszerű) folyamatokból álló láncolat, amelynek révén és eredményeképpen hálózati szinten lehetővé válik a tartalomkárosodás és időveszteség nélküli rendszerszemléletű felvétel, feldolgozás, továbbítás, illetve kézbesítés. A postai technológiáknak sokrétű, szinte termékszintű szabályozása alakult ki, de vannak felvételi, feldolgozási, szállítási, rakodási, raktározási irányultságú technológiai szabályozások is. Ez a jelenség kiemelten fontossá teszi az egyes részterületek közötti technológiai kapcsolatok szinergiájának megteremtését is (hálózati, időbeni, jogi, informatikai összhangteremtés). Nem szabad azonban elfelejteni azt sem, hogy minden technológiának van „életgörbéje”, vagyis adott időtartam, vagy gyakorlati tapasztalatszerzés, esetleg jogszabályi változás után általában felülvizsgálatot igényelnek (lehetséges korrekciós szakaszok és okok: „járatlan út”, „kritikus tömeg”, technológiai fejődés, költségoptimálás, piaci szegmensek szerinti differenciálás, termék életgörbék figyelembevétele, teljesítőképességi határok, ár- és minőségi verseny). A nemzetközi küldemények feldolgozásának rendjét alapvetően a következő jogszabályok, belső rendelkezések tartalmazzák: (a nemzetközi szabályozásokon túlmenően) 

Postatörvény – 2003. évi CI. Törvény a postáról



79/2004. (IV. 19.) Kormányrendelet a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről



Üzletszabályzat



Vezérigazgatói utasítás



Vezérigazgató-helyettesi rendelkezés



Üzletágvezetői intézkedés



NPKK Technológiai és Zárlat szkennelési folyamatok



Központvezetői írásos munkáltatói utasítás



Munkahelyi utasítás



Osztályvezetői utasítás



Az Egyetemes Postaegyesület Okiratai (Genf, 2008)



Postakezelési utasítás – A2



Érvényes menetrendek használata

85

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A feldolgozáshoz szükséges segédanyagok az alábbiak: 

Országlapok



IPS felhasználói kézikönyv



IRR felhasználói kézikönyv



IPH felhasználói kézikönyv



TMF felhasználói kézikönyv



A föld országainak országkódjai – jegyzék



A nemzetközi postaszolgálatban használt levélpostai nyomtatványok



A nemzetközi postaszolgálatban használt postacsomag nyomtatványok



Segédkönyv a külföldre szóló elsőbbségi és nem elsőbbségi levélpostai küldemények irányításához



CP81 és CP82 táblázat a külföldre szóló elsőbbségi és nem elsőbbségi csomagküldemények irányításához



CN27 táblázat a külföldre szóló érték biztosított levélpostai küldemények irányításához

A nemzetközi küldeményforgalom technológiai rendje alapvetően az alábbi folyamatokra osztható (lásd 7. sz. ábra): 1. Általános nemzetközi folyamatok 2. Repülőtéri folyamatok 3. Import feldolgozási folyamatok 4. Vámkezelési folyamatok (a vámüggyel egy későbbi fejezet foglalkozik) 5. Export feldolgozási folyamatok 6. Üzleti, komplex tevékenységek (tömeges küldemények) 7. Elszámolási és további küldeményforgalmi folyamatok 8. Rendes üzletmenettől eltérő esetek kezelése (rendkívüli esetek)

86

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM 7. sz. ábra

ÁLTALÁNOS NEMZETKÖZI FOLYAMATOK export, import

RENDKÍVÜLI ESETEK

NPKK REPÜLŐTÉRI TEVÉKENYSÉG

NEMZETKÖZI KÜLDEMÉNYFORGALOM

BELSŐ POSTAHÁLÓZATI KAPCSOLATOK

ELSZÁMOLÁSI FOLYAMATOK

VÁMKEZELÉSI FOLYAMATOK

EXPORT FELDOLGOZÁS

IMPORT FELDOLGOZÁS

ÜZLETI KOMPLEX TEVÉKENYSÉG (TÖMEGES KÜLDEMÉNYEK)

A fenti folyamatok rendkívül összetett nemzetközi, logisztikai (szállítási, feldolgozási), vámügyi, elszámolási rendszert alkotnak40, amelyről az adott munkahelyeken részletes szabályozások, szinte műveletelemekre és egyedi munkakörökre kidolgozott végrehajtási utasítások állnak rendelkezésre. A feladatok részletezésétől – terjedelmi okokból – el kell tekinteni, ezért itt csak az egyes folyamatok legfontosabb résztevékenységeinek összefoglalására lehet szorítkozni, illetve a meghatározó elemek táblázatokban kerülnek szemléltetésre. Az induló és érkező légi zárlatok kezelési technológiája az UPU Egyezményben foglaltakon, valamint a légitársaság és a Posta között, a légipostai, a légi úton továbbítandó felületi (SAL) és az EMS küldemények légi fuvarozása és repülőtéri kezelése tárgyában megkötött megállapodás/ok/on alapszik.

40

A folyamatok között szoros (több esetben) kétoldalú interdependencia (kapcsolati összefüggés) állapítható meg.

87


1. ÁLTALÁNOS NEMZETKÖZI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE (lásd 15. sz. táblázat) 15. sz. táblázat

KIVITELI /export/ irány

BEHOZATALI /import/ irány

A külföldi kicserélők a Magyarországra szóló levélpostai, EMS, EPG/Európa+ csomag és postacsomag küldeményekből és üres zsákokból zárlatokat készítenek, Külföldi kicserélők részére specifikus melyeket légi vagy felületi úton továbbítanak küldemény-és okmány előkészítés részünkre. Indításra elkészítik az egységképzőket, kiállítják a szállításukhoz szükséges okmányokat (CN 31, CN 32 rovatlap, CN 37, CN 38, CN 41 és CN 47 a zárlat fajtájától függő átadó jegyzéket). Az egyedi azonosítóval ellátott küldemények adatait indítás előtt az informatikai rendszerükbe rögzítik a kicserélők. Ez lehet saját rendszer vagy a Magyar Posta által is használt IPS. Az egységképzők külföldi Légi járatok kicserélőben történő lezárásakor, vonalkóddal Küldemények átadása a földi kiszolgálónak ellátott zsákfüggvény kerül nyomtatásra, amely a zárlat bontásáig az egységképző egyedi azonosítója. A kicserélők IPS EDI üzenetben értesítést küldenek a Magyar Posta részére. Földi kiszolgáló továbbítja a posta által Az indító Postaigazgatások egyedi kijelölt légitársaság adott járatára. Gond szerződésekben határozzák meg, melyik esetén visszajelzési kötelezettség légitársasággal továbbítanak postaanyagot Az indító külföldi kicserélő az egységképzőket Közúti járatok átadja a handlingelőnek (CN 38, CN 41, CN47 Bécs /Wien/, Pozsony /Bratislava/, Szabadka átadójegyzék), aki felelős az átvett postaanyag /Subotica/, Nagyvárad /Oradea/ kijelölt légi járatba való berakodásáért, elszállításáért. A handlingelők az Zárlatindítás történik Csopra /Chop/ azonosítóit rögzítik az nyíregyházi, illetve Bécsbe /Wien/ győri egységképzők informatikai rendszerükbe, a repülőgépbe átrakással történő berakodás előtt. A kijelölt légi járattal megérkezik a postaanyag-szállítmány a Ferihegyi Külföldi kicserélő üzem átveszi a Nemzetközi repülőtérre, ahol megtörténik a postaanyagot kirakodás a gép rakteréből (CN 38, CN 41, CN47 átadójegyzék).

88

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A nemzetközi járatok a részükre előírt járatjelző szerint közlekednek. A nemzetközi kicserélő és az NPKK között közvetlenül Érkeztetés a külföldi kicserélő üzem szállítják a posta anyagot. Gépkocsi járatot informatikai rendszerébe közlekedik Bécsből (Wien), Pozsonyból (Bratislava), Szabadkáról (Subotica), Nagyváradról (Oradea) Indított kiviteli CN okmányok igazolása, Németországból a Feucth-i kamionnal visszaküldése az indító kicserélőnek érkeznek postaanyagok

2. NPKK REPÜLŐTÉRI TEVÉKENYSÉG A. BEHOZATAL/ (lásd 16. sz. táblázat) 16. sz. táblázat Import szállítmánykezelési folyamatok: LÉGI ÉRKEZÉS A handlingelő az érkezett postaanyagot az okmányokkal (CN 38, CN 41, CN 47 és EMS átadójegyzék) együtt a repülőgépnél átveszi, s határidőn (30-90 perc) belül az NPKK-nak. A handlingelő a légitársasággal történő megállapodásban kerül kijelölésre A légi járatokkal érkező postai egységképzők informatikai rendszerben való rögzítését légi járatonként külön, a zsákfüggvényeken és az IPC egységládák ládajelzőin lévő kódjelek szkennelésével a handlingelő végzi mind gépkocsis, mind konténeres kirakodás esetén. A szkennelési listát az NPKK jegyzékelője veszi át. Postai egységképzők, egységképzőn kívüli küldemények állapotának vizsgálata.  küldemények ép, sértetlen állapota  egységképző lezárásának ellenőrzése  zsákfüggvény nélkül érkező egységképzőnél a rendeltetési kicserélő megállapítása  sérült, hiányos, felbontott, súlyeltéréses küldemények kezelése (jegyzőkönyv), hatóság értesítése Tranzit küldemények vizsgálata, szükség esetén jegyzőkönyvezése. A tranzit egységképzők/küldemények külön konténerbe helyezése és a zsilipen keresztül az induló export letárolási helyre történő továbbítása.

KÖZÚTI ÉRKEZÉS A szállítmánykezelési területet érintő nemzetközi postai gépkocsi járat, illetve a feuchti kamion és egyéb kamionok érkeztetése, IPS-ben történő rögzítése, CAPE bejövő érkeztetés mintavétellel az általuk szállított postai zárlatok okmányainak (CN 37, CN 47) kezelése a jegyzékelő feladata A nemzetközi járat sorszámozott műanyag záró pántjának eltávolítását /a kocsiszekrény zártságának ellenőrzését, az összesítő okmányon feltüntetett sorszámmal való egyeztetését/ a jegyzékelőnek kell elvégezni. A 103 sz. színeslap-szállító járattal Nyíregyháza PFÜ-től érkezett, Tchop által indított, bejövő nemzetközi küldeményekről szóló CN átadójegyzékek egy példányát a vámtisztnek át kell adni. A 16-os, a nem EU-ból érkező nemzetközi járatok, valamint Csop /Tchop/ által indított küldeményeket tartalmazó egységképzők érkezésekor a jegyzékelőnek intézkedni kell a vámeljárás iránt. Ezeknél a járatoknál, a vámtiszt által, vagy engedélyével történik a raktérnyitás, az egységképző (konténer) bontás. Az érkező járatok gépkocsivezetőitől jegyzékelő veszi át a továbbítási okiratokat.

a

89

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Érkező küldemények előválogatása és zárlatfajták szerint: (egységképzők légi járatonkénti szkennelése) Az érkezett egységképzőket/küldeményeket fajtánként és tranzit előválogatással kell a a) Valeur (V), Európa+ (EPG), szállító pályára rakodni. b) Ajánlott (R), (REIMS, nem REIMS), c) EMS, A gépjárművek érkezési ideje az NPKK-ba d) Tranzit, (CET OE): 16:40-, egységképzők átadása e) Rovatlapos egységképzők (továbbiakban feldolgozásra (CTTOE): 17:00 óra óra18:00 EK-k) (F) (REIMS, nem REIMS). El kell látni az idegen gépjárművekkel érkező f) Csomag (CHS), csomag zsák (CP) postaanyagok és a konténeres tömeges g) Üres Zsák (SV) és küldemények kezelését is. h) Közönséges (W), (REIMS, nem REIMS), Az érkeztetést az IPS informatikai rendszerbe A handlingelőktől érkezett egységképzők, kell elvégezni. egységképzőn kívüli küldemények IPS-ben Sikertelen szkennelés esetén az adatbevitelt történő rögzítése, beépített súlyellenőrzéssel manuálisan kell elvégezni. Az adatrögzítés a jegyzékelő feladata. A feucht-i kamionnal érkezett EPG csomagokat – kivéve tranzit – CX-es belföldiesítő küldemény azonosítóval kell Az IPS rendszer által mintavételezésre felszerelni, majd az IRR feldolgozóponti kijelölt egységképzőket narancssárga alrendszerben érkeztetni. A etikettel kell ellátni és az egységképző felszerelést/érkeztetést követően a azonosítók mellé kell ragasztani küldemény-előválogatást kell végezni az 1. góc, 2. góc, 3-9. góc és tranzit csoportosításban és a küldeményeket különkonténerbe tárolni Az érkeztetés során kiemelt figyelmet kell fordítani a levél egységképzők formátum szerinti rögzítésére (P,G,E,X), illetve az Az IPS-ből kinyomtatott listák egyik egységképző típusának rögzítésére IL, IS, (IPC példányát az érkezett postaanyag érkeztetési egységképző) BG egyéb zsák. A REIMS-i elismervényeként lebélyegezve át kell adni a elszámolás alapja az egységképzők handlingelő részére formátumonkénti elkülönítése. Az IPS-ben rögzített adatokat a szállítmányt kísérő okmánnyal kell egyeztetni A LAT (repülőgép érkezési idő: 15:00) Valamennyi szállítmánykezelési területet időpontig beérkezett és az EPG szabvány érintő nemzetközi postai gépkocsi járat, miatt CTT (szkennelési idő a Légi Szállítási illetve a feucht-i kamion és egyéb kamion Csoportnál: relációtól függően 16:00-17:30), érkeztetése, IPS-ben történő rögzítése, 15:00) időpontig érkeztetett elsőbbségi mintavételezésre való kijelölés (IPS levéltartalmú, és csomagtartalmú munkaablak száma:INB 628 CAPE bejövő egységképzőket folyamatosan, anyagtorlódás érkeztetés -mintavétellel az általuk szállított

90

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM esetén 17:00-ig /legkésőbb 18:00-ig/ át kell postai zárlatok okmányainak (CN 37, CN 47) adni feldolgozásra. kezelése a jegyzékelő feladata Valamennyi nyitott egységképzőről az egységképzőre vonatkozó NPKK jegyzőkönyv mellett, ha az egységképző sérült, EMS, értéklevél, értékcsomag, EPG/Európa+csomag és csomag küldemény(eke)t tartalmaz, a küldemény(ek)ről hárompéldányos postai jegyzőkönyvet is kell készíteni. A jegyzőkönyv eredeti és egy másolati példányát az egységképzőhöz/küldeményhez kell csatolni és azzal átadni az illetékes feldolgozó osztálynak Az import küldemények NPKK-ban történő feldolgozása után kerülhet sor a belföldre szóló küldemények összeállítására, „konténerezésére”: A szállítmánykezelési terület rakodói az „Importkonténerezés” munkaterületen felállítják a 13 pontos feldolgozó hálózat részére az RC-1-es konténereket és ellátják őket konténer jelzővel. A budapesti kézbesítő posták részére RC-1-es konténereket állítanak fel és ellátják őket a járat számát és a járathoz tartozó posták megnevezését tartalmazó jelzőtáblával. A PFÜ-k, OLK és Budapesti kézbesítőposták csomagkézbesítő bázisok, EMS Központ részére szóló levél és csomag küldeményeket tartalmazó egységképzők a szállítópályán folyamatosan érkeznek az import konténerezés munkaterületre. A budapesti kézbesítő posták részére szóló küldeményeket az IRR-ben közvetítő konténerekben kell összeállítani. Az egységképzők és egységképzőn kívüli küldemények irányítása, konténerbe rakodása a rakodók-, IRR-ben való rögzítése és az irányítás ellenőrzése a jegyzékelők feladata. A PFÜ-k részére szóló tételes (levél, EMS és csomag) tartalmú egységképzők és küldemények indításra való átadása a szállítmánykezelési terület részére indításra folyamatosan, legkésőbb 21:30 óráig történik. A budapesti kézbesítő posták részére szóló tételes levéltartalmú egységképzők és küldemények folyamatosan, legkésőbb 001:00-ig kerülnek átadásra a szállítmánykezelési terület részére. A jegyzékelő IRR-ben rögzíti a berakodott egységképzőket, a tételes konténereket sorszámozott műanyag záró pánttal lezárja, a nem tételes konténereket 1005-ös műanyag záró pánttal a rakodókkal lezáratja. A PDA-val az IRR-ben a zárást elvégzi, a rovatlapot a konténerjelző tárolóba elhelyezi, a konténerjelzőt a számozott indítóbélyegzőjével és keletbélyegző lenyomattal ellátja. A PFÜ-k részére lezárt konténereket a járati rendben előírt színeslap-szállító és belföldi (HLÜ) járatokkal az IRR-ben a jegyzékelő feladata elindítani, az okmányokat a járat (gépkocsivezető) részére átadni, az átvétel tényét a közvetítőjegyzéken igazoltatni.

B. KIVITEL Export szállítmánykezelési folyamatok: A nemzetközi küldemények elvileg lehetséges belföldi felvételi helyei a következők: 

Kisforgalmú felvevőpostákon, amelyek az OLK-ba küldik a küldeményeket,



2-es gócterületi postákon, amelyek az OLK-ba küldik a felvett, külföldre szóló küldeményeket,

91


Budapesti nagy forgalmú felvevő és kézbesítő postákon,



3-9 gócterületi vidéki felvevő és kézbesítő postákon, amelyek a PFÜ-khöz küldik a felvett, külföldre szóló küldeményeket,



KSZO/BCSGYKÜ,



OLK-ban, tömeges feladóktól.

Nemzetközi küldemények érkeztetése az NPKK-hoz, közúti export szállítmányok összeállítása Az emelő hátfalas gépkocsik kezelése az udvaron, a szintkiegyenlítőknél történik. Az érkezett konténereket a rakodóknak az export munkaterületre kell irányítani. A konténerek bontását (IRR-ben) a jegyzékelőnek a BEG-en kell elvégezni. A nem konténeres gépkocsi járatok kezelése szintén az udvaron történik, a szállítópálya teleszkópos végénél. Járatérkezések:  Budapesti kézbesítőpostáktól részben közvetlen, valamint a KSZO „átközvetítéssel”, helyi járatokkal érkeznek az egységképzők és küldemények feldolgozásra, az előírt helyi járati rend szerint 

az OLK-ból konténeres/ömlesztett szállítással, közvetlen helyi járatokkal érkeznek a kimenő küldeményeket tartalmazó egységképzők



a PFÜ-ktől belföldi, színeslap-szállító járatokkal, illetve



a HLÜ-NPKK közötti ütemezett átszállítással kerülnek az NPKK-ba konténeres beszállítással a külföldi küldeményeket tartalmazó egységképzők, az előírt belföldi járati rend szerint.

A helyi- és belföldi járatokat a járat kódjának és a járatos személyi kódjának PDA-val történő beolvasásával kell az IRR-ben érkeztetni. A helyi járatokkal nem konténerben érkezett egységképzőket és egységképzőn kívüli küldeményeket a jegyzékelő a rakodók közreműködésével előválogattatja, és a szállító pályára irányítja a tételes levéltartalmú, közönséges levéltartalmú, „V” csomag, EPG/Európa+csomag és egyéb csomag, EMS csoportosításban. A konténerek bontásakor a tételes egységképzőket/küldeményeket és a csomagokat azonosító szám megadásával, míg a sommás egységképzőket (EL, Zsák) darabszám megadásával kell az IRR-ben rögzíteni. A szerkezetvizsgálatra kijelölt napokon az méréssel meg kell állapítani a belföldön felvett export továbbításra érkezett levélpostai küldemények súlyát. A nemzetközi járatok előírt indítási idejére az induló EK/küldeményeket nemzetközi járatonként az IPS-ben szkenneléssel rögzíteni kell. A szkennelés és a rakodás a rakodók, az informatikai rendszer kezelése és az induló okmányok előállítása a jegyzékelő feladata.

92

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A szállítmányok összeállítását a jegyzékelőnek az IPS ablakban (Egységképzők járathoz rendelése) kell végeznie. Hibás vonalkód esetén a címkét újra kell nyomtatni, és szemrevételezéssel ellenőrizni a feltüntetett egységképző súlyt, formátumot. A szállítmányok járathoz rendelése után a járatokat az IPS ablakban (Szállítmányok létrehozása és lezárása) le kell zárni. A 16-os sz. nemzetközi járat részére a jegyzékelőnek az indítást megelőzően vámkezelést kell kérnie. A rendszer által előállított okmányok sokszorosítását és összesítését a jegyzékelőnek el kell végezni, majd az okmányokat és a bélyegzőket a gépkocsivezetők részére át kell adni. A nemzetközi járatotokat sorszámozott műanyag záró pánttal a jegyzékelőnek kell lezárni és a záró pánt sorszámot az összesítő CN okmányra felvezetni, a járatokat az előírt időben elindítani. Légi export szállítmányok összeállítása, átadása a földi kiszolgálónak (handlingelőnek): A légi járatonként külön válogatott egységképzőket adott légi járatra szkennelve, légi járatonként külön konténerbe rakodva a handlingelőhöz közlekedő járat indítási idejének figyelembevételével és ezen belül a légi járat indulási idejének sorrendjében kell továbbításra előkészíteni. A handlingelőhöz közlekedő járatok előírt időben való indításáért és a berakodási sorrendért a jegyzékelő a felelős. A konténereket a légi járatok nevét és számát jelölő táblával kell ellátni. A légi járatonként külön válogatott konténereket az átvilágítási időintervallum figyelembevételével és ezen belül a légi-járat indulási idejének sorrendjében az átvilágító berendezés szállítószalagjához kell szállítani és átvilágítás céljából légi járatonként elkülönítetten a szalagra rakodni. A szállítmányok légi járathoz rendelése után a járatokat az IPS OUT020 ablakban (szállítmányok létrehozása és lezárása) le kell zárni és az átadó CN okmányokat az informatikai rendszerből ki kell nyomtatni. Az átvilágítást követően, légi járatok anyagait a szállítószalagról légi járatonként külön konténerbe kell rakodni. A légitársaság földi kiszolgálójának (handlingelőnek) történő küldeményátadás történhet átvilágítással és átvilágítás nélkül is. Átvilágosításos esetben a rendszer által előállított okmányok sokszorosítását a jegyzékelőnek el kell végezni, majd az okmányokat a handlingelő részére az induló postaanyag CN okmányaival együtt. MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI ÜRES ZSÁKOK KEZELÉSE, A ZSÁKMESTERSÉG FELADATAI:  

a külföldről visszaérkezett magyar zsákokat szét kell válogatni fajtánként és méretenként (kicsi, közepes, nagy, EMS) a visszaérkezett saját üres zsákok rovatlapjait, zsákfüggvényeit gyűjteni, rendszerezni kell.

A zsákmester az üres idegen zsákokat átveszi az import feldolgozó területtől. Az üres idegen zsákokat feldolgozás előtt polcokon tárolja. A külföldi postaigazgatások tulajdonát képező (idegen) üres zsákokat országonként és típusonként szétválogatja. Az üres zsákokból üres zsák zárlatokat készít IPS rendszerben Szállítmány: Zárlatok: Üres zsák zárlatok (TT) (OUT 549 munkaablak) CN 31 rovatlapot készít a zárlat fajtájának megjelölésével (légi, felületi) és

93

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM zsákfüggvényt nyomtat CN 34 felületi, CN 35 légi. Az üres zsák zárlatokat konténerezi légi, felületi indítások szerint. A zsákmesterség feladata az EMS és csomagfeldolgozás ellátása zsákkal. Az elsőbbségi IPC zsákokat a „zsákmesterség”-ben elkülönítve kell tárolni. , A forgalomban csak ép zsákok vehetnek részt. A zsákmesterek feladata az elsőbbségi levél rovatolás és közönséges feldolgozás ellátása zsákkal. A sérült zsákokat az épektől elkülönítve kell gyűjteni és további intézkedésig tárolni. A vissza nem küldendő zsákokat bálázni kell. A zsákmesterségben az összegyűlt zsákokat 50 darabonként kell összeállítani (49 db. zsákot göngyölve az 50.zsákba kell helyezni) és lezárni. A zsák száját átmenetileg zsineggel össze kell kötni, jelezve, hogy az 50 db-os egységképző elkészült. Négy ilyen egységképző zsák (összesen 200 db. zsák) alkot egy visszaküldendő zsákzárlatot. A zsákzárlatban található zsákok darabszámát súlyméréssel is kell ellenőrizni. Egy zsák egységképző súlya zsákzáró pánt nélkül 11,25 kg, azaz a négy egységképzőé együttmérve pontosan 45 kg. Ettől eltérő súly esetén újra kell számolni a zsákok darabszámát. A csak ép állapotú zsákokat tartalmazó zárlathoz a kezelő az „IS (IPC bag )”egységképző kódot választja ki, valamint a „UT” küldemény alosztályt.

94


3. IMPORT FELDOLGOZÁSI FOLYAMATOK LEVÉLFELDOLGOZÁS (főbb kategóriákat lásd 17. sz. táblázat) 17. sz. táblázat A formátum és típus alapján érkeztetett és elkülönített egységképzőket a szállítmánykezelési terület az átvétel után folyamatosan adja át feldolgozásra. A következő elkülönítést alkalmazva:  Közönséges egységládák külön a P és a G formátum.  Ajánlott egységképzők ezen belül REIMS-i országok, valamint az F-es zsákok elkülönítve  Mintavételezésre váró közönséges egységképzők,  Mintavételezésre váró ajánlott egységképzők,  Közönséges zsákok A bontás és átvétel, valamint a feldolgozó munkahelyek ellátása során az alábbi prioritásokat kell figyelembe venni.  REIMS-i országból érkező elsőbbségi  Uniós országból érkező elsőbbségi  Elsőbbségi a többi országból  Nem elsőbbségi környező ország küldeményei  Nem elsőbbségi egyéb  Tömeges küldemény IPC egységládák átvétele Import küldeményeket tartalmazó egységképzők mintavételezése, rögzítése. A rovatolók feladata az érkező egységképzőkben lévő ajánlott, érték és közönséges küldemények darabszámának a rögzítése, az IPS bejövő küldemények mintavétele funkciójában. Nem kell mintavételezni:  a UR; UM; UC; UD; UH„ küldemény alosztályú,  Exempt jelöléssel érkező egységképzőket, a kijelölés ellenére sem kell  Spanyolország esetében az „UX „ (egységképzőn belül érkezett zárlatot).  az IBRS (CCRI) küldeményeket Tételes levélposta átvétel, feldolgozás  Ajánlott küldemények érkeztetése, szükség esetén belföldi azonosítóval történő ellátása, rögzítése (A rovatolók - az F zsákok átvételét követően - formátum szerint válogatják a küldeményeket és folyamatosan viszik a P, G és E feldolgozó munkahelyekre)  Értéklevél küldemények érkeztetése, rögzítése (Érték belsőzsákok, értéklevelek rovatolását, rögzítését az ajánlott küldemények átvételével együtt kell végezni. Az értéklevelek átvétele, mérése, küldemények egyeztetése a kísérő okmányok alapján történik) belföldi azonosító VX UPU azonosító: 9 karakter+2 karakter országkód  Prime küldemények kezelése (kijelölt országokból érkezhet közönséges küldeményként (zárlatban) LX kóddal itt is használható a belföldi RX azonosító.  Tételes küldemények indítása (Az átvevő rovatolóktól és a vám csoporttól átvett anyagot az indítók az IRR-ben rovatolják, a darabszámnak egyeznie kell a beérkező mennyiséggel) Indítás lezárt egységládában. Cél: ne legyen maradvány (el nem indított) Tételes küldemények indítása 95

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Közönséges levélpostai küldemények feldolgozása A P méretű küldeményeket tartalmazó IPC egységládákat átvétel, bontás, ellenőrzés után azonnal a feldolgozó munkahelyre kell vinni. A tévirányítottan érkezett küldeményeket a zsákfüggvénnyel együtt a mintavételezőknek kell átadni bejelentésre.  



a kisalakú levelek feldolgozása két fázisban történik: Budapestre és nem Budapestre szóló a nagyalakú egységládában továbbítható küldeményeket ládatartó állványokon az irányítási előírásoknak megfelelően egységládákba kell szét osztani. Az egységládákat az állványra helyezéskor el kell látni a továbbítási iránynak megfelelő ládajelzővel, melyen kötelező a számbélyegző használata. a nagyalakú egységládában nem továbbítható küldeményeket elő kell válogatni /Budapest, 2-es góc, 3-9 ir.ter./ és átvétel után egységképzőben folyamatosan kell átadni további irányításra.

IMPORT CSOMAG ÉS EMS KÜLDEMÉNYEK FELDOLGOZÁSA (főbb kategóriákat lásd 18. sz. táblázat) 18. sz. táblázat Az érkezett egységképzőket (zsákokat) és egységképzőn kívüli küldeményeket az átvevőknek a Európai Uniós és Európai Unión kívüli országonként csoportosítani kell. A feldolgozási sorrendiség: Európa+csomag (EPG), elsőbbségi, nem elsőbbségi, ezen belül az értéket tartalmazó zsákokat veszik át. POSTACSOMAGOK A szállítópályán érkezett egységképzőket (zsákokat) és egységképzőn kívüli küldeményeket az átvevőnek EU és Európai Unión kívüli országonként válogatnia kell. Átvételi sorrend: EU-ból érkezett, az Európai Unión kívüli zsákok és EU-n kívüli küldemények átvétele történik. Az átvevő IPS rovatolási rendszerben zsákfüggvényen lévő vonalkódot vonalkód-olvasó segítségével beolvassa a mezőbe. Ezt követően a zsákokat egyenként felbontja és tartalmukat a CP 86, CP 87 csomag rovatlap alapján tételesen átveszi, ezért az „F”-es zsákot kell elsőnek kibontani. Az átvétel során a csomag és a szállítólevél adatait (rendeltetési hely, súly után mérlegelése) ellenőrizni kell. A csomag érkezési súlyát manuális bevitellel jelölni kell. a rovatlapon az átvevő nevét a felelősség megállapítása végett fel kell tűntetni. A szállítólevelek adatait a rovatlapba bejegyzett adatokkal össze kell hasonlítani. A nemzetközi szabvány küldeményazonosítóval nem rendelkező csomagokra az egységes belföldi kezelhetőség érdekében nyomdailag előre gyártott CX-es belföldiesítő küldeményazonosítót kell a csomagra és a szállítólevélre ragasztani. A belföldiesítő küldeményazonosító felszerelését megelőzően az eredeti azonosítót átlós irányban kék irónnal érvényteleníteni kell. A CX-es belföldiesítő küldeményazonosító nyilvántartása és felhasználása „Ajánlott küldemények felvevőnaplójában” történik. A közönséges csomagok esetében szúrópróba-szerűen kell ellenőrizni a mért és átszámított súly egyezőségét. Az értéknyilvánításos vagy biztosítási számmal rovatolt csomagoknál a 10 gramm feletti súlyeltérést jegyzőkönyvbe rögzíteni kell. Értéknyilvánításos csomagoknál egyeztetni kell a csomagon, a szállítólevélen és a rovatlapon 96

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM feltüntetett értéknyilvánítási összeget. A nyilvánított érték összegét át kell számítani DTS-re. A csomagot és a szállítólevelet „V” jelzővel kell felszerelni. Az IPS-ben kategória megjelölésével /(IN) biztosított/ érték mezőben a DTS értékét meg kell adni. Azt a csomagot, amelynek értéknyilvánítása DTS-ben kifejezve az 50. 000 Ft-ot meghaladja, vagy eredeti értékként jelöli a szállítólevélen, illetve halotti hamvakat tartalmaz, értékcsomaggá kell átminősíteni. EMS KÜLDEMÉNYEK Az EMS küldeményeket tartalmazó egységképzőket az EMS rovatoló IPS rovatolási rendszerben az egységképző azonosítót a zsákfüggvényen lévő vonalkód-olvasó segítségével beolvassa. Ezt követően az egy-egy EMS zárlathoz tartozó egységképzőket (zsákokat) egyenként felbontja és tartalmukat az érkeztetési jegyzék alapján tételesen átveszi. Az Európai Unión kívüli országokból érkező küldeményeket IPS rendszerben vám elé kell állítani. A küldeményeket a szállítópályán a Vámröntgen berendezéshez kell továbbítani vámkezelés végett. Amennyiben az előválogatás során a küldemény bontásra lesz kijelölve, azt soron kívül a vámtiszt jelenlétében kell elvégezni. A küldemények visszazárásáról is az EMS rovatoló köteles gondoskodni. A küldeményeket „NPKK 1005” ragasztószalaggal kell leragasztani, valamint kötelezően bontóbélyegzővel ellátni. A vámmentesen vámkezelt küldeményeket IPS rendszerben vissza kell venni. Az Európai Uniós és a vámeljárást követően vámmentesen vámkezelt küldeményeket az Integrált Rovatolási Rendszerben (IRR), az érkeztetés feldolgozó ponton funkcióban Personal Digital Assistant (PDA) eszközzel érkeztetni kell. A vámköteles küldeményeket a KompaktZOLL v5 áruregisztrációs rendszerben kell rögzíteni, majd a CN23 vámáru nyilatkozatot kell kinyomtatni. Minden magán és budapesti kereskedelmi küldemény mellé értesítőt állít ki a rovatoló (kivétel az állandó megbízást adó kereskedelmi ügyfelek részére érkező küldemények esetében), az értesítő elküldése a CN23 kinyomtatása után faxon, levélben, illetve e-mailben történik. A vámköteles küldeményeket az EMS rovatoló átadja a Letéti raktárnak IPS rendszerben A budapesti címzésű küldeményeket az EMS Központnak az előírt indítási időben IRR rendszerben járathoz rendelik és RC-2 konténeren közvetlenül (átadási pontig) átadják. A 2 góc OLK és a 3-9 góc vidéki PFÜ-knek irányított küldeményeket a konténerezés munkahely részére kell továbbítani a szállítópályáról. UTÁNVÉTELES CSOMAGOK ÁTVÉTELE, KEZELÉSE Az utánvételes csomagok átvételénél a küldeményhez csatolt TFP3 nemzetközi utánvételi utalványt le kell választani a küldeményről. Ha a csomag burkolatán és a szállítólevélen nincs nemzetközi forgalomban használatos utánvételjelző, akkor azt pótolni kell. A csomagot kísérő szállítólevélen és az utánvételi lapon feltüntetett utánvételi összeget egyeztetni kell. Az IPS rendszerben az utánvételes csomagokat az utánvételes négyzetben jelölni kell és az utánvételi összeget át kell számolni DTS-re, a forintra történő átszámítás a PEK által megküldött napi árfolyam alapján történik. Természetesen az utánvételes csomagokat is kell vámkezelni. A rovatoló a térti csomagokhoz CP 77 költségjegyzéket kell kiállítani és a rovatlapon megterhelt visszaszállítási díjat DTS-ről átszámítja Ft-ra és magyar érkezési végdíjjal terheli meg. A nemzetközi utánvételi utalványra a „Dátum” rovatba feldolgozás dátumát jelölni kell. A „Somme versée” rovatba a megállapított utánvételi összeg forintra átszámított összegét, alá

97

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM az összeghatár szerinti nemzetközi postautalvány feladási díját (ez a feladási díj alapján sávosan történik) is összesítve, piros színű tollal fel kell jegyezni. Az utánvételi összeg forintra átszámított összege + a nemzetközi postautalvány együttes összegéről készpénz átutalási megbízást kell kiállítani a küldemény címzettje részére. Az átszámításról az utalvány adatainak feltüntetésével külön alfabetikus nyilvántartást kell vezetni. A küldeményhez eredetileg hozzácsatolt és kezelt TFP3-as nemzetközi utánvételi utalványt a küldemény feldolgozását követő munkanapon továbbítani kell a PEK részére. A csomagok átvétele során, lényeges súlyeltérés esetében közönséges csomagokra vonatkozó egy kilogrammot meghaladó súlyeltérés esetén, az értékcsomagokra vonatkozó 10 gramm feletti súlyeltérés esetén a csomagot át kell adni a tételes kezelés- sérült kezelés munkahelyre. EURÓPA+ (EPG) CSOMAGOK FELDOLGOZÁSA A Magyarországra bejövő Európa+csomagok a CP84, CP87, okiratokkal, EPG termékkóddal külön CE zárlatban érkeznek. Munkanapokon 17:30-ig az NPKK-ba beérkezett Európa+csomagzárlatokat úgy kell feldolgozni, hogy a küldemény-érkeztetést 20:00 óráig biztosítani kell. Ezen időpontig kezelt küldemények esetében a feldolgozási és indítási feladatokat úgy kell megszervezni, hogy a Magyar Posta hatályos feldolgozási és továbbítási szabályozásának figyelembe vételével biztosítva legyen a küldemények következő munkanapon történő kézbesítés megkísérlésének lehetősége. A bejövő küldeményeket az IPS informatikai rendszerben „EPG” termékkóddal ellátva kell érkeztetni. A zárlatok átvétele során az egységképzőkön elhelyezett vonalkódos azonosító rögzítésekor azokhoz hozzá kell rendelni a küldemények egyedi vonalkódos azonosítóit. Az EU-n kívülről érkezett Európa+csomagokat a hatályos vámkezelési szabályok alapján vámkezeltetni szükséges. A vámtartalmú küldemények vámkezelése IPS rovatolási rendszerben azonos a vámtartalmú tételes nemzetközi postacsomagéval. A Magyarországra beérkező Európa+ (EPG) csomag küldeményazonosítói felvevő országonkénti eltérnek egymástól, amelynek pontos megfelelőit külön táblázat tartalmazza. Pl. Olaszország Luxemburg Hollandia Portugália

EP – 9szám – IT CP – 9szám – LU CC, CP – 9szám – NL CE - 9szám – PT

Amennyiben az országba beérkező Európa+csomag küldeményazonosítója nem felel meg UPU S10 szabvány szerinti küldeményazonosítónak, úgy küldeményenként a nemzetközi postacsomagokra előírt CX-9 számjegy -HU vonalkódos azonosítóval kell ellátni és az IPS-ben rögzíteni. Valamennyi bejövő Európa+csomagot még indítás előtt „V” jelzővel el kell látni, ellenőrizni szükséges, hogy minden Európa+csomag címirata rendelkezik-e a szolgáltatásra előírt logóval (kék négyzetben található fehér körben feltüntetett kétbetűs országkód) Az ERURÓPA+ (EPG) küldeményekre egyebekben a nemzetközi postacsomagokra meghatározott feldolgozási előírások is érvényesek. A feucht-i kamionnal érkező Európa+ (EPG) küldemények 3 irányba (Budapest, 2-es góc, 3-9. irányítási terület) történő leválogatása, valamint CX-es ragszámmal történő ellátása és az IRR rendszerben való érkeztetése után kerülnek a csomagátvevő munkahelyekre.

98

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Nyomkövetés Az Európa+csomag nyomkövetett szolgáltatás. A társigazgatások közötti elszámolás alapját a nyomkövetési események képezik, emiatt nagy gondot kell fordítani a Postakezelési Utasításban, rögzítettek alapján a nyomkövetési események informatikai rendszerekben, illetve kezelési okiratokon való pontos rögzítésére. Az NPKK által szolgáltatott nyomonkövetési események közül a ”C” (külföldi feladás) és ”D” (rendeltetési kicserélőbe történő érkezés) esemény az IPS rendszerből automatikusan generálódik. Rögzíteni kell az „E” (vám elé állítás), illetve „F” (vámkezelés vége) események időpontját. A többi eseményt lásd a korábbi 8. sz. táblázatban 67. oldal)

4. VÁMKEZELÉSI FOLYAMATOK (a posta vámügyekkel egy későbbi fejezet foglalkozik)

5. EXPORT FELDOLGOZÁSI FOLYAMATOK Az export feldolgozás a Magyarországban lévő (összes) felvételi helyekről - adott járati, továbbítási rendben - beérkező küldeményfajták feldolgozásával, kiviteli vámügyintézésével és külföldre indításával foglalkozó tevékenység sorozat. A felvételi helyekről, PFÜ-kből, OLK-ból érkező egységképzőket érkezési sorrendben adják át feldolgozásra: a konténerben érkezett egységeket konténerben, a nem konténerben érkezettet szállítópályán, a szállítópályára nem helyezhető küldeményeket külön konténerben. Minden érkező egységládából feltétlenül ki kell szedni a ládajelzőt érkezés és bontás után. A ládajelző, illetve a zsákfüggvény alapján ellenőrizni kell, hogy az egységképző az NPKK-nak szól-e. ELŐVÁLOGATÁS A gépsor három pályaszakasza közül a középsőn a kezelők a tételes ládákat, Európa+/EPG, EMS, csomag és szabadon futó ajánlott küldeményeket a végválogató munkahelyre továbbítják. A közönséges egységládákat, levélzsákokat a két szélső pályaszakaszon továbbítják. A válogató munkahelyen az átvevők feladata a küldemények válogatása feldolgozó munkahelyek (elsőbbségi és nem elsőbbségi) és az előírt méretek szerint (P,G,E), valamint szükséges az EU-n kívüli országokba szóló vámtartalmú küldemények válogatása. FELDOLGOZÁS ÉS INDÍTÁS KIVITELI /EXPORT/ LEVÉLKÜLDEMÉNYEK Elsőként az elsőbbségi küldemények feldolgozása történik, amelyek közül az első kör feldolgozását 03:20 órára be kell fejezni. Ezután kerülhet sor a második körös országokra. A nem elsőbbségi feldolgozást is úgy kell megszervezni, hogy az indítás a műszak végeztére megtörténjen. A küldemények feldolgozásánál a legfontosabb a gyorsaság, különösen a REIMS-i tagországok címzettjei esetében. A P és G méretű küldemények feldolgozása elkülönítve két körösen történik. Az első fázisban a REIMS-i tagországok és néhány nagy forgalmú ország anyagát kell 99

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM szétosztani. A kiviteli/export feldolgozási rendben ún. első feldolgozási körös országként 43 ország, ún. második feldolgozási körös országként 29 ország került kijelölésre. A második fázisban az összes többi ország küldeménye kerül szétosztásra. Ezzel megvalósul a kiemelt fontosságú küldemények gyorsabb feldolgozása. Az E méretű küldemények szétosztása külön, közvetlenül zsákokban történik. A nem elsőbbségi küldeményeknél a feldolgozás részletessége megegyezik az elsőbbségivel. A kimenő nemzetközi ajánlott levélpostai küldemények feldolgozásakor figyelni kell arra is, hogy a küldemények minden esetben a nemzetközi ajánlott levelekre meghatározott küldemény-azonosítóval (RR-9szám-HU felépítés) kerültek-e felszerelésre. Hibának tekinthető, ha a küldeményen a belföldi ajánlott levelekre előírt vonalkódos küldemény-azonosító (RL-felvevő posta irányítószáma –egyedi azonosító) került felragasztásra. Tehát belföldi küldemény-azonosítóval felszerelt küldemény nemzetközi forgalomba nem indítható. A nemzetközi küldeménytovábbítás hátráltatásának elkerülése érdekében a téves küldemény-azonosítóval felszerelt nemzetközi ajánlott küldeményeket a felvevő pont részére nem kell visszaküldeni. Ezeket a küldeményeket az NPKK saját küldeményazonosító készletéből felszereli nemzetközi azonosítóval, úgy, hogy az eredeti (téves, belföldi) küldeményazonosító is olvasható maradjon. A küldeményt a tárgynapot továbbítani szükséges az új küldeményazonosítóval. A hibás belföldi küldeményazonosítót érvényteleníteni kell (kék irónnal, két, egymást keresztező vonallal át kell húzni). A küldeményeket díjazás szempontjából is ellenőrizni kell, illetve szükség esetén meg kell állapítani a díjhiány összegét (mérlegelés, díj-, illetve díjhiány megállapítás). Elsőbbségi ajánlott rovatolás Az elsőbbségi ajánlott küldemények rovatolása, rögzítése az informatikai rendszerben, vonalkód-olvasással történik. A küldeményeket az IPS rendszerben a műszaki leadási tábla szerint megnyitott UN vagy UR zárlatokhoz kell rögzíteni. Amennyiben UR zárlatban kell egy adott ország küldeményeit indítani, közönséges küldeményeket az utolsó F-es zsákba nem kell rakni. Azon országoknál, ahova egy darab egységképző kerül indításra és a zárlat UN-es, a közönséges és ajánlott küldeményeket egy zsákba kell rakni, úgy, hogy az ajánlott küldemények úgynevezett belső zsákba kerüljenek. Amennyiben érték betét zsákot is kap a tételes rovatolástól a rovatoló, az lesz a második belső zsák. Rovatoláskor az előírt ellenőrzési feladatok (belföldi azonosító, tévirányított vagy sérült küldemény) elvégzése után a P és G méretű küldeményekből köteget kell képezni. Egy levélzsákba maximálisan 600 db ajánlott és IBRS küldemény kerülhet.

100

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Egységképző típus kiválasztása minden esetben kötelező:  BG

egyéb zsák (zöld)

 S1

selyem nagy/közepes (kék vagy barna)

 S2

selyem+belső zsák (kék vagy barna)

 S3

selyem+belső+érték (kék vagy barna)

 IS

IPC zsák

A nem elsőbbségi küldemények rovatolása megegyezik az elsőbbségivel, csak időben tér el, illetve itt képződnek a nemzetközi járatok útján továbbítandó felületi zárlatok. Éjszaka folyamán a nem elsőbbségi rovatoló a műszaki leadási tábla szerinti zárlatot indítja. A rovatolás egyenlegét a mellékletekkel együtt a nappalos szolgálatban a nem elsőbbségi rovatoló vezeti. A „retour”-os ajánlott küldeményeket és az értékbetét zsákokat darabszám szerint kell az egyenlegen nyilvántartani. A műszaki leadási tábla alapján a zárlatokat az előírt időre össze kell állítani, és le kell zárni. Minden küldeményt erre az időre ki kell emelni a beosztó szekrényből, kötegelve egységképzőbe kell rakni. A rovatoló zárja le a zárlathoz tartozó utolsó vagy éppen azt az egyet, ami aznap induló. Az utolsó zsákban kell elhelyezni az értékbetét zsákokat, és a lezárt ajánlott betét zsákot. Használandó okmányok: (CN34, CN35, CN36, CN31-32, CN32IDM) A közönséges elsőbbségi egységképzőket lezáráskor zsákfüggvénnyel kell ellátni, az indító az IPS rendszerből nyomtatja a címkét. A lezárás menete a következő. 

megnyitása az IPS rendszerben történik a műszaki leadási tábla szerinti viszonylatokban.



zárlat a közönséges küldemények esetében csak UN, UB, UC, UD, UE, UH, UI alosztályú zárlatok indítás megengedett. normál levelezés UN tömeges UB, UC, UH exempt UD nemzetközi válaszküldemény UI (IBRS). Azon országok vonatkozásában ahova jelentős az IBRS forgalom UN zárlatban UI alosztályú zsákokat kell indítani. o a decouvert UE (GB HWDC) o o o o

101

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Az egységképzés történhet IPC egységládába és egységzsákba, valamint a Magyar Posta saját levélzsákjába. További feladatok lehetnek:  mérlegelés, zsákfüggvény nyomtatása, pántolás  következő zsák mérése az aktuális zárlathoz, vagy új zárlathoz.  utolsó zsák esetén zárlat lezárása, rovatlap nyomtatás. A rovatlapot az utolsó zsákba kell rakni minden esetben. Küldemények egységképzőbe helyezésének szabályai: - IPC egységláda esetében  címirattal felfelé kell a G méretű küldeményeket rendezni  címirattal egy irányba rendezetten a P méretű küldeményeket. - Levél zsák esetében  a P, a G méretű küldeményeket, köteget képezve, pántolva, mind a két oldalra kifordított címirattal  az E méretű küldeményeket ömlesztve. A közönséges, nem elsőbbségi egységképzőket a G-E méretű küldemények feldolgozója zárja. A feladata a küldemények összehordása (P méret), a G-E méretű küldemények feldolgozása, kötegelés, és a küldeménykötegek egységképzőbe helyezése. Egyenlegvezetés A műszak végén a rovatolónak és a közönséges indítónak az informatikai rendszerjelentések kimenő mennyiségek funkciójából ki kell kérnie a műszak alatt indított zárlatok, egységképzők és küldemények mennyiségét (külön A,B,C,D kategória szerint). A nyomtatott lista az egyenleg mellékletét képezi, az indított rovatlapokkal együtt. Kimenő mintavételezés Az elrendelt időpontban, mennyiségben és rendszerességgel kell végrehajtani, az egységképzők zsákfüggvényének kinyomtatása után, de a lezárás előtt. Szerkezetvizsgálat A kimenő küldeményeket (közönséges és ajánlott, elsőbbségi és nem elsőbbségi) a szerkezetvizsgálati terv alapján naponta számba kell venni.

102

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A szerkezetvizsgálat folyamata: A feldolgozás, rovatolás során az adott napra kijelölt országok küldeményei közül a GE méretűeket a feldolgozási területen egységládában, bölcső kocsiban külön kell gyűjteni. A P méretű küldeményeket beosztás után a beosztó szekrényből ki kell emelni, és egy egységládában kell gyűjteni. A feldolgozási területről a mintavételező, illetve a műszakvezető által megbízott dolgozó szedi össze a küldeményeket számlálásra. A küldemények gyűjtése, tárolása az erre kijelölt helyen történik, az országok egyértelmű elkülönítésével valósul meg. A küldeményeket súlykategóriánként kell beosztani a beosztó szekrénybe. A súlykategória megállapítása méréssel vagy a küldemény díjának leolvasásával történik. A díjhitelezett küldeményeket minden esetben mérni kell. A bélyeggel, bérmentesítő géppel bérmentesített küldeményeket szúrópróba-szerűen ellenőrizni kell. Az ajánlott küldeményeket számolás után az IPS-ben is rögzíteni kell, a zárlatban lévő minden küldeményt a leadási időre fel kell dolgozni, rovatolni és elindítani. Közönséges elsőbbségi és nem elsőbbségi UN levélzárlatok összeállítása, lezárása A felvevő postáktól a dokumentum méretű EMS, érték és retour ajánlott küldemények közvetlen tételes ládában vagy szabadon futóként érkeznek a szállítmánykezelési terület közvetítésével, a bejövő rovatolásba. A küldemény érkeztetése az IRR rendszer értékrovatolás funkciójában történik. A szabadon futó küldeményeket a közvetítőjegyzék, az egységládák tartalmát a rovatlap alapján kell egyeztetni. Az érték és retouros ajánlott küldemények feldolgozása az Uniós országokba szóló küldeményeknél az éjszakai szolgálatban a nem Uniós küldeményeknél a nappali műszakban történik. Azon küldeményeket, melyek olyan országba szólnak, mellyel nincs a Magyar Postának értéklevél forgalma, vissza kell küldeni a felvevő posta részére, díjtérítésre és visszakézbesítésre. Az NPKK-ba tévirányítva érkezett küldeményeket továbbítani kell a rendeltetési hely szerinti postára. A küldemények indítása Az érték, retour ajánlott küldemények indításakor IRR rendszerből történő felmentéshez először a maradványból kell a küldeményt kivenni, majd a „Kimenő tételes járattal” kell indítani, ezzel a küldemény belföldi útja véget ér. Ezt követően az IPS rendszerben kell rögzíteni a küldemények adatait KIVITELI /EXPORT/ CSOMAG ÉS EMS KÜLDEMÉNYEK A szállítmánykezelési terület közvetítésével érkezett küldeményeket az export munkaterület kijelölt dolgozójának Európa+ csomag (EPG,) EMS, értéknyilvánításos és közönséges kimenő nemzetközi és kézbesítésből visszaérkezett postacsomagokat RC – 1 konténerbe csoportosítani kell.

103

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A szállítmánykezelési terület zárlatközvetítője az érkezett Európa+ csomag (EPG) EMS, értéknyilvánításos és közönséges kimenő nemzetközi postacsomagokat tartalmazó egységképzőket és egységképzőn kívüli küldeményeket az érkezési sorrendben közvetlenül átadási pontig átadja a Kimenő csomag (EPG, PRI, NEK, EMS indításnak, feldolgozásra. Nemzetközi elsőbbségi és postacsomagok feldolgozása Térti (retour) kezelés. A kezelő a küldeményeket az IRR-ben, járathoz rendelés menüpontban, a PDA készülék segítségével, a küldemény azonosítójának beolvasásával indítja, ezzel a küldemény belföldi útja véget ér. Értékcsomag esetén hasonló az eljárás, azzal, hogy az értékcsomagok átvételénél a küldeményyen feltüntetett értéknyilvánítás összegét át kell számolni DTS-re és a küldeménykísérő okiratára fel kell jegyezni. A raktárkezelő az EU-n kívüli küldeményeknél a CN23 vámárunyilatkozatot kiemeli a CP72 nyomtatványszettből. A felvételkor mért bruttó súlyt utánmérlegeléssel egyezteti, a csomag súlyát kék ceruzával egyezőség esetén aláhúzza, eltérés esetén áthúzza, és a tényleges súlyt a burkolatra és a szállítólevélre feljegyzi és a szükséges jelzőkkel felszereli. A kézbesítésből visszaérkezett csomagokat szállítólevél alapján a rovatoló IPS rendszerben rögzíti, majd további intézkedés végett a NPKK Posta Ügyfélszolgálati Csoport Letéti raktárának RC-1 konténerben átadja (CP 71), s az vámletéti raktározásba kerül. A letéti kezelő IPS rendszerben nyilvántartásba veszi a térti (retour) kezelésre továbbított CP 71 szállítólevelet, felszereli a küldeményt CP 77 költségjegyzékkel és megterheli a letéti díjakkal, majd a térti csomagokat átadja a kimenő rovatolónak. Küldemények felülvizsgálata, előválogatás, címnyomozás A rovatolónak a küldemények érkeztetésénél ellenőrizni kell, hogy a csomagok megfelelnek a nemzetközi feladási feltételeknek. A postai feladási díjakat a postacsomagok díjtáblázata alapján ellenőrzi. A térti csomagoknál a költségjegyzéket megterheli a visszaküldési díjjal. A kezelő az átvett küldeményeket elsőbbségi és nem elsőbbségi való továbbításra szétválogatja, majd a műszaki leadási táblában meghatározottak szerint szétosztja. Csoportosítja annak megfelelően, hogy milyen méretű zsákban, milyen súlyú és méretű csomag helyezhető el. Az egységképzőben (zsákban) elhelyezendő csomagok súlya nem haladhatja meg a 31,5 kg.-ot. Meghatározza az egységképzőn kívül (zsákon kívül) továbbított csomagokat. A rovatoló az észlelt szabálytalanságok közül a megállapított díjtöbbletről vagy díjhiányról állít ki értesítést. Az felveszi telefonon a kapcsolatot a felvevő posta helyi ellenőrével, aki a feladót értesíti a szabálytalanságról. A szabálytalanságok rendezéséig a csomag visszatartásra kerül. A feladónak ez után írásban nyilatkoznia kell, hogy a szabálytalanságok rendezése után is igénybe veszi a postai szolgáltatást. A nyilatkozatot a megadott fax számon is megteheti. A visszatartott csomagok a kimenő csomag (EPG, PRI, NEK) EMS indítás munkahelyen lezárt RC-1 konténerbe raktárban a szabálytalanság rendezéséig átmeneti raktározásra kerülnek.

104

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Rovatolás, egyenlegkészítés A rovatoló a küldemények alapján IPS rendszerben CP87 rovatlapot készít a zárlat fajtájának megjelölésével (elsőbbségi, nem elsőbbségi, SAL) és zsákfüggvényt nyomtat (CP 83 felületi, CP84 légi, CP85 SAL). A rovatoló borítékba helyezi a rovatlapot. A zárlatok lezárása után keletkezett minden okirat a napi egyenleg mellékletét képezi. A raktárkezelő a csomagokat egységképzőbe (zsákba) helyezi, zsákfüggvénnyel műanyag záró pánttal lezárja és továbbadja konténerezésre. A műszak végén a rovatolónak az informatikai rendszerekből kinyomtatott okmányok alapján egyenleget kell készíteni. EMS küldemények feldolgozása A posták közötti nemzetközi elszámolások támogatása érdekében, meghatározott országok viszonylatában a kimenő nemzetközi EMS gyorsposta küldemények indításakor meg kell különböztetni az áru és a dokumentum tartalmú küldeményeket. Ehhez egyértelmű segítséget nyújt a küldemény címiratának (kísérőokiratának) 17. rovata, ahol a feladó megjelöli a küldemény típusát. A kijelölt országok (Hong Kong, Horvátország, Japán, Szingapúr) vonatkozásában a kimenő EMS küldemények külföldre történő indításakor a küldeményadatok IPS-ben történő rögzítésekor minden esetben jelölni kell, hogy az adott küldemény áru vagy dokumentum típusba tartozik (annak érdekében, hogy az EDI üzenettel küldeményszinten továbbításra kerülhessen a küldemény-típus kódja is). Az IPS rendszer csak az áru jelölését engedi meg, így dokumentum tartalmú küldemény esetében ezt a rovatot üresen kell hagyni. Az EMS küldeményekből irányonként kell zárlatokat készíteni az IPS rendszerben, CN35 CN31 okmányok alapján. Az érkezett és indított küldeményeket, zárlatokat egyenlegbe foglalják, melynek mellékleteiként az IRR és IPS rendszer által nyomtatott okiratok, valamint a kimenő mennyiségeket részletező nyomtatott listák fognak szerepelni. Európa+ csomag(EPG) küldemények feldolgozása A rovatoló az Európa+ csomag(EPG) csomagokat az IRR Értékrovatolási alrendszerében, a küldemény azonosításával érkezteti, majd a járathoz rendelés menüpontban indítja. A kezelő meggyőződik a csomagok ép, sértetlen állapotáról. A raktárkezelő az EU-n kívüli küldeményeknél a CN23 vámárunyilatkozatot kiemeli a CP72 nyomtatvány szettből. A felvételkor mért bruttó súlyt utánmérlegeléssel egyezteti, a csomag súlyát kék ceruzával egyezőség esetén aláhúzza, eltérés esetén áthúzza, és a tényleges súlyt a burkolatra és a szállítólevélre feljegyzi. Ezzel a küldemény belföldi útja véget ér. A rovatolónak a küldemények NPKK –be történő érkeztetésénél ellenőrizni kell, hogy a csomagok megfelelnek-e a nemzetközi feladási feltételeknek. A postai feladási díjakat a postacsomagok díjtáblázata alapján ellenőrzi. Az Európa+csomagokat az IPS informatikai rendszerben „EPG” termékkóddal kell érkeztetni.

105

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Az Európa+csomag társigazgatások részére történő indítását a külön erre a termékre meghatározott nemzetközi menetrend alapján kell elvégezni. A 01:00 óráig az NPKKba beérkezett küldeményeket az aktuális elsőbbségi menetrenden szereplő legelső légi járattal továbbítani kell. Az anyagot a műszaki leadási táblának megfelelően az előírt időre össze kell állítani. Az Európa+csomag kezelése során a CN37; CN38; CP84; CP87 jelzésű okiratokat kell használni. Az okmányokon jól látható módon fel kell tüntetni a nemzetközi azonosításhoz használatos logót ( kék négyzetben található fehér körben feltüntetet, HU felirat), etikett formájában kell felragasztani. A csomagrovatlapon (CP87) az indított küldeményeket egyenként, tételesen kell feltüntetni. A következő táblázat bemutatja azon országokat, ahová EPG indítások történhetnek (lásd 19 sz. táblázat): 19. sz. táblázat EPG Indítások Ausztria Belgium Csehország Dánia Franciaország Finnország Görögország Hollandia Izland Írország Kanári szigetek Litvánia Liechtenstein Észtország (2011.05.01-től)

Lengyelország Luxemburg Monaco Nagy Britannia Németország Norvégia Olaszország Portugália Spanyolország Svájc Svédország Szlovákia Szlovénia

Az UPU-s feladású EPG országokba szóló kimenő nemzetközi postacsomag küldeményekhez – az NPKK-ban való kezeléstől kezdődően (kézbesítésig) – az EPG küldeményekre meghatározott technológiai szabályok érvényesek. Az UPU-s kimenő nemzetközi postacsomag küldeményeket, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek az EPG zárlatban EPG küldeményként kell továbbítani, az eredeti (CC-9számjegy-HU) azonosítóval: 

értéknyilvánítása nem haladja meg a 120.000 Ft-ot,



tértivevény különszolgáltatást a feladó nem kért,



a küldemény nem utánvételes – itt kivételként említhetőek a Németországba szóló küldemények, ebben a relációban az utánvételes küldemények (egyéb feltételek teljesülése esetén!) az EPG zárlatban továbbíthatóak. 106

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A törékeny különszolgáltatás esetén a jelzőt nem kell a küldeményről vagy/és a szállítólevélről leszedni. A nyomkövetés biztosításához szükséges adatot („C” esemény, indítás azonosító esemény időpontja) az NPKK munkatársának kell rögzítenie.

6. ÜZLETI KOMPLEX KÜLDEMÉNYEK)

TEVÉKENYSÉGEK

(TÖMEGES

Az üzleti komplex tevékenységek esetében általában megállapítható, hogy – a konvencionális, nemzetközileg és jogi értelemben jól definiált termékekhez viszonyítottan – nagyobb mozgástér adódik a termékfejlesztés, a továbbítási-, illetve feldolgozási folyamatok kialakításánál. BEHOZATAL (IMPORT) IRÁNY Tömeges küldemények: Direct Parcel, EUV DPD küldemények feldolgozása, Nemzetközi kereskedelmi csomag, Direct Entry, IDM (export, import), remailing. A tömeges küldemények az alábbi formában érkezhetnek az NPKK-ba: 

Külső szállító által, külföldről bejövő posta anyag esetében, kísérő okirat a CN 31 rovatlap, CMR szállítási okmány. Átvételkor a CMR-t kell igazolni. A rovatlap a bejövő átvétel egyenlegének melléklete. A nem uniós országból érkező szállítmányoknál T1 okmány is érkezik az áruval, amelyet a szolgálatban lévő Vámtiszttel igazoltatni kell.



Külső szállító által Direct Entry-ként bejövő tömeges küldemények. Kísérő okirata CN 32 rovatlap, CMR szállítási okmány. Átvételkor a CMR-t igazolni kell. A CN 32 rovatlapot a kiállított számlálólaphoz és előrejelzéshez kell csatolni. E küldemények P.P. PRIORITAIRE/ ECONOMIQUE - MAGYAR POSTA - BUDAPEST 1005 bérmentesítővel vannak ellátva A küldeményeket egységládákba kell helyezni és az OLK-ba kell feldolgozásra átküldeni darabszámtól, mérettől és mennyiségtől függetlenül.



Postai úton érkező IDM küldemények kísérő okirat rovatlap CN 32 IDM. A rovatlap a bejövő átvétel egyenlegének melléklete. Az IDM küldeményekről mindig előrejelzés érkezik. Postai úton érkeznek, postai zárlatban számláló lapot kiállítani nem kell, viszont a rovatlapon jelzett és a beérkezett küldemények darabszámát egyeztetni kell. Megjegyzés: IDM küldeményt nem csak nemzeti posták, hanem más cégek is beküldhetnek külső szállítóval, harmadik országba szóló IDM küldeményként.

Minden érkező tömeges szállítmányról a feladók előzetes értesítést küldenek. Az értesítéseket a NPKK e-mail-ben, vagy faxon kapja. Minden értesítést ki kell nyomtatni, és hozzárendelni egy sorszámozott számlálólapot. A számlálólap első részét az tölti ki, 107

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM aki kinyomtatta azt. A beérkezett előzetes értesítéseket és a számlálólapokat kijelölt helyen kell őrizni. Tömeges küldemények érkezéskor az átvevő 

a számlálólapot előkeresi, igazolja az átvételt, elvégzi az elsődleges mennyiségi egyeztetést (hiány esetén jelzi a problémát)



zsák, doboz, raklap szám egyezés



megnézi a küldemények, egységképzők állapotát, esetleges sérüléseket



a számlálólapon jelzi, hogy milyen darabszám ellenőrzés lesz a szállítmánynál.



tételes számlálás, súlymérés esetén azt jelzi, elvégzi a mérést, számlálást.



tényleges számlálás elmaradása esetén átadja feldolgozásra.



raklap tájékoztató lapot állít ki az esetleges feldolgozási információkról.



a szállítmány egy küldeményéről fénymásolatot kell készíteni. Minden olyan feladásról is, ami nem vagy nehezen azonosítható utólag.

Minden rendszeres feladó egy szállítmányát legalább havonta egyszer darabszám szerint ellenőrizni kell. Az eseti, egyszeri feladók esetén feladásonként. A számlálólapon kell jelezni, hogy a feldolgozás megkezdődhet, illetve határnapos feladásnál mikor legyen a feldolgozás. A küldemény számlálás idejét az egy hónapon belül szúrópróba szerűen, a napi feldolgozási folyamatokhoz igazítva kell végrehajtani, figyelembe véve a feldolgozási kapacitásokat, a rendelkezésre álló létszámot. A számlálólapot a műszakvezető és a felvevő is aláírja. Az ügyfelek részére történő visszaigazolás idejét fel kell írni, valamint az igazolás megtörténtét igazoló faxjelentést hozzá kell tűzni. A számláló lapokat és a csatolt okiratokat 12 hónapig kell őrizni. KIVITEL (EXPORT) IRÁNY A tömeges küldemények feldolgozása elkülönítetten történik, az indításuk a meghatározott rend szerint, a műszaki leadási tábla alapján. A tömeges küldemények érkezhetnek az NPKK-ba, általában egyedi szerződésekben foglaltaknak megfelelően  

export nemzetközi Direkt levél formájában, a partnerrel történt külön megállapodás szerint, pl. CN 31 rovatlappal (indításuk UN zárlatként történhet). export Direct Entry küldemények, ügyféllel kötött megállapodás alapján CN 32 kísérő rovatlappal. (UB, vagy UH zárlat)

108


postai úton indított IDM küldemények. Az IDM küldemények feldolgozása, indítása az NPKK-ban történik. A küldeményekből UC zárlatot kell készíteni, használandó rovatlap a CN32IDM, Az egységképzők indításakor a zsákba helyezett küldemények darabszámát is rögzíteni kell. Megjegyzés: IDM küldeményt nem csak nemzeti posták, hanem más cégek is beküldhetnek külső szállítóval, harmadik országba szóló IDM küldeményként.

A küldemények érkezésekor elvégzendő feladatok alapvetően megegyeznek a behozatalnál (import) említettekkel (CMR igazolás, előértesítések, számlálólapok, ellenőrzések mennyisége, a kivitelre kerülő küldemények ellenőrzési szempontjai, visszaigazolások, stb.), azonban vannak kisebb eltérések is (pl. T1 okmány). A fentieken kívüli, más megoldások üzleti alapú, két-, vagy többoldalú tárgyalások eredményeképpen kerülnek kialakításra.

7. ELSZÁMOLÁSI ÉS TOVÁBBI KÜLDEMÉNYFORGALMI FOLYAMATOK Az elszámolással kapcsolatos feladatok az alábbiakban foglalhatóak össze: A behozatali (import), illetve a kiviteli (export), küldeményáramlás egészére vonatkozóan a következő – elszámolással, vagy adatközlési kötelezettséggel járó – feladatcsoportok azonosíthatóak: BEHOZATALI (IMPORT) irány  továbbítási (szállítási) okmányok kezelése o kifogásolt járatokkal-, vagy zárlatokkal kapcsolatos bejelentések sorszámozott listája, valamint a handlingelők által kiállított jegyzőkönyvek o (a földi kiszolgálóktól – handlingelőktől - által aláírt és lebélyegzett szállítási okmányok (CN38; CN41; CN47) átvétele, hibaközlések alapján a szállítási okmányok pótlása, a handlingelő által rossz légi járaton történő továbbítás, esetleges súlymódosítások előjegyzése a szállítási okmányokon, stb.) o „ Lelet” átadójegyzék meg van-e? o el vannak-e ismerve a hiányzó egységképzők a handlingelő által? o statisztika készítése (átmenő – tranzit – zárlatokról, üres zsák zárlatok, meg nem érkezett egységképzők adatai, stb.)

109

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM  érkező zárlatok belső okmányainak kezelése küldeménytípusonként (levél, csomag, EMS) o tévirányítva érkezett küldemények elszámolásban történő rögzítése manuális úton (EMS) o havonta beszámolójelentés készítése országonként súly darab, retour és áthúzódó darabszám feltüntetésével, (EMS) o formai vagy egyéb rendellenességgel érkező zárlatok adatait (küldemény hiány-többlet, küldemény vagy zárlat tévirányítás, sérülés, kifosztás) (levélposta) o havonta beszámolójelentés készítése 102 elsőbbségi, 103 SAL és 104/B nem elsőbbségi országonként LC/AO súly, „M” zsák darabszám és súly, exempt súly, ajánlott és értékküldemény darabszám feltüntetésével (levélposta)

KIVITELI (EXPORT) irány 

továbbítási (szállítási) okmányok kezelése o handlingelő által aláírt és lebélyegzett szállítási okmányok (CN38; CN41; CN47) átvétele további feldolgozásra o Az induló légi és S.A.L. úton továbbított zárlatokra a külföldi (tranzit) repülőterektől kapott CN43 (leletjelentések, hibaközlések) nyilvántartása, intézése o A légitársaságok által megküldött útvonal elszámolások bizonyításként a handlingelő által átvett CN okmányok csatolása

esetében

o Külföldre meg nem érkezett, illetve késve érkezett EMS küldemények kártérítésének a handlingelő-re történő terhelésének igazolásához az általa átvett szállítási okmány csatolása o Légi úton továbbított tranzit zárlatok (levél, súlykimutatásának elkészítése (CN55) havonként. 

csomag

és

EMS)

induló zárlatok belső okmányainak kezelése küldeménytípusonként (levél, csomag, EMS) o Havonta beszámolójelentés készítése 133/B országonként súly darab és retour darabszám feltüntetésével (EMS) o Az indított zárlatokkal kapcsolatos CN43 leletjelentések intézése, nyilvántartása manuális úton, valamint az adatok módosítása az IPS-ben (EMS)

110

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM o Az érkező légi elszámolások ellenőrzése, (útvonal, darabszám, kezelési költség, belföldi szállítás) visszaküldése az elszámolást küldő postaigazgatás felé. (EMS) o Havi kimutatás készítése az induló levélposta küldemények összes súlyáról elsőbbségi-, SAL- és felületi bontásban (levélposta) o Havi beszámolójelentés készítése országonkénti bontásban az indított levélpostai küldemények súly és darabszám adataiból (levélposta) o Az indított levélzárlatokkal kapcsolatos CN43 leletjelentések intézése, nyilvántartása manuális úton, valamint az adatok módosítása az IPS-ben (levélposta) o Az indított REIMS-es zárlatok mintavételezett egységképzőire a rendeltetési igazgatástól kapott CN43 leletjelentések intézése az IPS-ben, azok nyilvántartása (levélposta) o Kimutatás készítése az előző hóban tévirányítva elküldött levélpostai küldeményekről (levélposta) o REIMS-i országokba indított levélzárlatok mintavételezett egységképzőiből a külföldi igazgatás által megküldött NO1-NO2 elszámolás ellenőrzése (levélposta) o Havi beszámolójelentés készítése (105, 106 107) országonkénti bontásba az indított csomag küldemények súly és darabszám adataiból (postacsomag) o Az indított csomagzárlatokkal kapcsolatos CP78 leletjelentések intézése, nyilvántartása manuális úton valamint az adatok módosítása az IPS-ben (postacsomag) DÍJHIÁNYOS NEMZETKÖZI AJÁNLOTT KÜLDEMÉNYEK VISSZAJELENTÉSE Az NPKK-ba beérkezett valamennyi téves küldemény-azonosítóval felszerelt küldeményről írásban (közönséges, szolgálati levélben) vissza kell jelezni a felvevő pontok részére, a következők szerint: Díjhiányjelentés Díjhiányjelentést kell küldeni a felvételi helyre, ha a küldeménynél a téves küldeményazonosító használtak és/vagy ebből eredő díjhiány is megállapítható. A jelentésben rögzítésre kerül a küldemény címoldalának fénymásolata (a feladó neve, címe, a címzett címe, a feladási dátum, a felvételkor lerótt bérmentesítési díj, téves azonosító és az NPKK által felragasztott új, nemzetközi küldemény-azonosító, a küldemény súlya és a díjhiány összege.) A fénymásolaton a címzett neve adatvédelmi okokból nem szerepelhet!

111

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Visszajelentés Abban az esetben is értesíteni kell a felvételi pontot, ha a téves küldeményazonosítóval ellátott küldemény kapcsán díjhiány nem állapítható meg. A visszajelentés kettős céllal kerül megküldésre: a felvevő pont tájékoztatása a küldemény új, nemzetközi küldemény-azonosítójáról, illetve a felvevő pont figyelmének felhívása a nemzetközi küldemények szabályos kezelésre. Nyilvántartás a díjhiányjelentésekről és a visszajelentésekről A téves küldemény-azonosítóval felszerelt küldeményekről készített díjhiányjelentéseket vagy visszajelentéseket 2 példányban szükséges előállítani, egyik példányt kell a felvevő pontnak megküldeni, a másik példányt az NPKK-nek a díjhiányjelentésekről, illetve visszajelentésekről készített nyilvántartás mellett kell őriznie. A nyilvántartást elektronikus formában szükséges vezetni, illetve havonta egy alkalommal ki kell nyomtatni és a díjhiányjelentések/visszajelentések NPKK-nél maradt példányai mellett kell őrizni. A nyilvántartás mintáját a Postakezelési Utasítás tartalmazza. A díjhiányjelentések elintézésének figyelemmel kísérésére (kiküldött díjhiányjelentések visszaérkeztek-e) az elektronikusan vezetett nyilvántartás nyújt segítséget. A vissza nem küldött díjhiányjelentéseket, díjhiányjelentés másodlattal kell megsürgetni.

8. RENDES ÜZLETMENETTŐL ELTÉRŐ ESETEK KEZELÉSE A rendes napi üzletmenettől eltérő esetekben (pl. áramszünet, az informatikai rendszerek leállása, tűz, vagy egyéb nem kívánatos rendkívüli események alkalmával) a küldeményforgalom folyamatosságát (szállítás, feldolgozás, technológiai folyamatok) fenn kell tartani. Hosszú, több napos leállások esetén a Magyar Posta üzletmenet folytonossági tervében leírtak alkalmazása szükséges (ez külön szabályozás tárgyát képezi). A rövidebb, időszakos leállások esetén az alábbiak szerint kell eljárni: Bejövő feldolgozás Rendszerek leállása esetén a CAPE rendszerbeli külföldi érkeztetést (egységképző szint, különös tekintettel az IPC és REIMS elsőbbségi levélposta relációkra), valamint a nyomkövetett küldemények NPKK-ba történő érkeztetését (EMS, Európa+ csomag és nyomkövetett levélposta) PDA-k használatával kell elvégezni. Eszközhiány (PDA) esetén az érkeztetési feladatokat, tételes egyeztetés, okmánykészítés (zárlatjegyzék kiállítása) manuálisan kell elvégezni.

112

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Bejövő egységképzők érkeztetése Az átvett közönséges küldeményeket tartalmazó egységképzőket a posták és feldolgozó üzemek részére az előírt járatokkal kell továbbítani, manuális jegyzékeléssel. A légi, valamint a felületi úton érkezett egységképzők érkeztetését áramszünet, vagy IPS rendszer leállása esetén PDA-k, adattárolós vonalkód-olvasó használatával kell elvégezni. Eszközhiány, valamint az eszköz működésképtelensége esetén az érkeztetési feladatokat, tételes egyeztetést, okmánykészítést (zárlatjegyzék kiállítása) manuálisan kell elvégezni. Az IRR rendszer leállása, vagy az informatikai eszköz működésképtelensége (PDA, PC) esetén a külföldről érkezett, belföldre szóló küldeményeket tartalmazó egységképzőket manuálisan készített okmányokkal (zárlatjegyzék, közvetítőjegyzék) kell az előírt járatok részére átadni. Azokat az F-es zsákokat, melyekben közönséges küldemények is találhatók, bontani kell, a küldeményeket át kell adni feldolgozásra, az érkezett zárlatok, egységképzők meglétét a rovatlapok alapján ellenőrizni kell. Az informatikai rendszer helyre állásáig az ajánlott zsákokat, belső zsákokat érkezési sorrendben tárolni, őrzésüket biztosítani kell. A közönséges levélpostai küldemények átvételét feldolgozását el kell látni. A mintavételezésre kijelölt egységképzőket bontani kell, a megállapított darabszámot formátumonként a zsákfüggvényen rögzíteni kell. A rendszerek helyre állítása után a zsákfüggvények alapján rögzíteni kell a küldemény darabszámot. Eljárás EMS küldemények feldolgozása esetén Az EMS küldeményeket tartalmazó egységképzőket az EMS rovatoló egyenként felbontja és tartalmukat az érkeztetési jegyzék alapján tételesen átveszi. A zsák kiürítése után a zsákból kiemelt csomagok darabszámát a zsákfüggvényen feltüntetett darabszámmal egyezteti. Eljárás Európa+ és nemzetközi postacsomag esetén Az átvevő csomagzárlathoz tartozó egységképzőket (zsákokat) egyenként felkell bontani és tartalmukat a CP 86, CP 87 csomag rovatlap alapján tételesen átvenni, ezért az „F”-es zsákot kell elsőnek kibontani. A zsákfüggvényen feltüntetett darabszámmal egyezteti kell, a nem Európai Uniós országok küldeményeit be kell mutatni a szolgálatban lévő vámtiszt részére. Az export és import küldemények vámkezelését támogató KOMPAKT ZOLL v5 informatikai rendszer működésének helyre állításáig a rögzítésre váró küldeményeket RC-1 konténerbe tárolni kell. Az elektronikus vám elé állítás nem helyettesíthető manuális feldolgozással, mivel a vámhatóság nem fogadja el. A küldeményeket a rendszer helyreállásáig érkezési sorrendben kell tárolni és előkészíteni úgy, hogy a majdani rögzítés a lehető leggyorsabban elvégezhető legyen. Az informatikai rendszerek leállása esetén a feldolgozási sorrendiséget kell figyelembe venni és manuálisan kell elvégezni a rovatolási és jegyzékelési feladatokat. A rendszerek helyreállítása után utólag a szükséges adatok rögzítésre kerülnek.

113

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Kimenő feldolgozás A felvételi helyekről, a PFÜ-kből, illetve az OLK-ból beérkező egységképzőket az előírások szerint bontani kell és a küldemény előválogatást végre kell hajtani. Az ajánlott küldeményeket be kell osztani, és a rendszer helyre állása utáni rögzítéshez elő kell készíteni. Az érkezett kimenő értéklevél küldeményeket, valamint retour -os ajánlott küldeményeket a rendszer helyre állásáig tárolni kell. EMS, Európa+csomag (EPG) nemzetközi postacsomagok feldolgozása A csomag-, az elsőbbségi közönséges küldemények feldolgozását az érkezési sorrendnek megfelelően, folyamatosan végezni kell. Az előírt indítási időre az induló egységképzőkről manuális rovatlapot, zsákfüggvényt, manuális átadójegyzéket kell készíteni, és úgy kell átadni az szállítmánykezelési terület részére. Az okiratokon a zárlat sorszámaként SN jelölést kell feltüntetni. Az informatikai rendszerek leállása esetén a feldolgozási sorrendiséget kell figyelembe venni és manuálisan elvégezni a rovatolási és jegyzékelési feladatokat. A rendszerek helyreállítása után utólag a szükséges adatok rögzítésre kerülnek. Kimenő egységképzők és küldemények indítása Ha az IPS rendszer leállása, vagy súlyosabb meghibásodása okán egyik feldolgozási terület sem képes előállítani a légi úton szállítandó egységképzők és küldemények CN átadóokmányait, akkor azokat manuális úton kell elkészíteni. Helyi, belföldi járatokkal érkező, kimenő küldeményeket tartalmazó egységképzőket az IRR rendszer leállása, vagy az informatikai eszköz működésképtelensége esetén manuálisan kell a járatostól átvenni, az okmányokat (zárlatjegyzék, közvetítőjegyzék) manuálisan kell kezelni.

A KÜLDEMÉNYFORGALOM INFORMATIKAI TÁMOGATOTTSÁGA A feldolgozási technológiák fentiekben történő ismertetése során is bőven észrevehető volt az különböző export, import, külföldi és a belső működéssel összefüggő feladatrendszerek korszerűsítésére történő törekvés. A Magyar Postánál fő folyamatok informatikai támogatásánál nagyon sok fejlesztési intézkedés történt az elmúlt években, ennek részeként a küldeményforgalmi területen is jelentősen bővült a számítógépes megoldások száma, az egyre fejlettebb szoftverek alkalmazási köre. Ez örvendetes és egyben természetes is, hiszen a nemzetközi kapcsolatok, elszámolások, illetve pl. a nyomkövetés már nem is lehetne a hagyományos módon megoldható, a vámeljárási területen pedig több tekintetben már jogszabályilag is kötelezővé váltak az elektronikus alkalmazások. Az alábbi informatikai alkalmazások tömör áttekintése segít feltérképezni mindazon rendszereket, amelyek valamilyen módon használatosak, illetve kapcsolatba hozhatóak a nemzetközi küldeményforgalommal:

114


International Postal System - IPS Az IPS a nemzetközi és a belföldi postaanyag kezelésére szolgáló alkalmazás. Az IPS alkalmazás lehetővé teszi a postai szervezetek számára a küldeménykezeléssel kapcsolatos adatok tárolását és kicserélését. Az adatok tárolása relációs adatbázisban, kicserélése pedig egy nagy kiterjedésű hálózaton keresztül történik. Az IPS révén a Magyar Posta nemcsak saját postai szervezetén belül tud adatokat cserélni, hanem más országokban működő mindazon postai szervezetekkel is, amelyek az IPS-t használják. Az IPS küldeménykövető rendszere rögzíti azoknak a postai eseményeknek az adatait, amelyek egy-egy küldeménnyel a nemzetközi küldeményfeldolgozási eljárás egyes mozzanatai kapcsán történnek. A postai szervezetek az IPS rendszer segítségével azonosítani tudnak minden egyes postai eseményt (a küldeményfeldolgozási folyamatnak a nemzetközi postai szabályzatokban meghatározott konkrét lépéseit), amely egy-egy küldeménnyel az ügyféltől való átvételtől egészen a kézbesítésig történik. Az IPS több postai eseményt képes felismerni, mint amennyit a nemzetközi szabályzatok előírnak, így a felhasználó a folyamat bármely pontján nyomon követheti a küldemény státusát. A szabványos szállítási okmányok, így például a gyűjtőegység- és zárlatjegyzékek, a levél rovatlapok és kézbesítőjegyzékek előállítása automatikusan történik. (Részletes leírás az IPS felhasználói kézikönyvben) Integrált rovatolási rendszer (IRR) Az országos IRR rendszer a posta hálózatában szállított tételesen kezelt küldemények indítását, érkeztetését teszi lehetővé a felvevőpont – járat – feldolgozópont – kézbesítőpont viszonylatban. Az országos IRR rendszerhez történt kapcsolódás biztosítja a nemzetközi küldeményekre is a belföldi nyomkövetéshez szükséges előfeltételeket, így adva lehetőséget a minőség javítására, mert a járatok indulása és érkezése, valamint az egységképzők és tételes küldemények állapota és helye pontosan követhető a rendszer adatbázisa alapján.(Részletes leírás az IRR felhasználói kézikönyvben) KompaktZOLL v5 A rendszer az NPKK és a vámhatóság közötti adatközvetítést biztosítja. A küldemények adatai informatikai úton jutnak a vámhatósághoz. A kapott adatok alapján a vámhatóság döntést hoz a küldemény vámeljárás alá vonásáról, vagy vámmentességéről. A döntésről szóló üzenetet visszaküldi. A posta a továbbiakban ezen értesítés alapján jár el. A postai vámügynökség keretein belül elektronikus vámokmány kitöltés valósul meg. A Vámraktári modul az NPKK letéti raktárában tárolt küldemények nyilvántartására szolgál. Posta Ügyfélkapcsolati Rendszer A rendszer nemzetközi és belföldi küldeményekkel kapcsolatos elektronikus ügyiratkezelés biztosítását szolgálja, központunkban a nemzetközi küldeményekre vonatkozó tudakozványés reklamációkezelésre, TKR és RKR modulban a vizsgálatok elvégzésére szolgál. Integrált Monitoring Rendszer (IMR) Az NPKK napi küldeményforgalmi adatainak rögzítésére, valamint a napi normál eseményeken túl, a normál üzemmenettől eltérő egyéb feldolgozási, forgalmi, szállítási és rendkívüli események rögzítésére szolgál.

115

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Integrált Posta Hálózat (IPH) A Magyar Posta technológiai alaprendszere. A postai munkahelyek számítógépes támogatását jelenti. A munkatársak és az ügyfelek számára egyaránt egyszerűvé, gyorssá, átláthatóvá teszi a technológiai folyamatokat. Segítségével belföldi viszonylatban nyomon követhető a könyvelt és az E visszajelzéssel feladott levélpostai küldemények, valamint az Európa+ csomagküldemények sorsa. Cape Vision Internet alapú, automata zárlat információs, ellenőrző és monitoring rendszer, melyből a szállítás teljesítésére vonatkozó adatok nyerhetők ki. Segítségével az adott kicserélő központ/üzem/hivatal vezetése tervezheti, ellenőrizheti és elemezheti a küldeményáramlási folyamatokat. Tray Management Function (TMF) Az IPC egységládákat használó rendszer postáinak kicserélő szervezeti a formátum szerint válogatott elsőbbségi levél küldeményeiket egységládákban továbbítják egymásnak. A CAPE TMF (Tray Management Function – Láda Kezelés Művelet) szoftver modul a CAPE Vision rendszer része, mely lehetővé teszi az egységládák továbbítási folyamatának nyomkövetését. A szoftver modul alkalmazásával lehetséges a kicserélő központokban/üzemekben/hivatalokban tárolt egységláda készletek aktualizált nyilvántartása is. (Részletes leírás a TMF felhasználói kézikönyvben.) USPS International Document Portal – az USA Posta zárlatinformációs rendszere Olyan internet alapú rendszer, melynek segítségével az Amerikai Egyesült Államokból indított küldemények hiányzó dokumentumai elektronikus úton elérhetőek. A nemzetközi küldeményforgalmi technológiáról és annak informatikai támogatásáról szóló fejezet végén javasolható az összefoglaló táblázatos rövid áttekintés, export, illetve import viszonylatokban (lásd 20., illetve 21. sz. táblázatokat):

116

20. sz. táblázat ÖSSZEFOGLALÓ ÁTTEKINTÉS IMPORT Kezelt küldeményfajták (levél, csomag)

Érkezési módok (levél, csomag)

Általános munkafolyamatok

légi úton Zárlatátvétel, érkeztetés Közönséges levél elsőbbségi és IPS rendszerben, az (elsőbbségi, nem nem elsőbbségi átmenő (tranzit) elsőbbségi) zárlatok (SAL) küldemények kezelése

Munkaeszközök, segédanyagok

országlapok

Feldolgozási kapcsolatok

OLK (országos logisztikai központ)

Feldolgozási időablakok

Informatikai kapcsolatok

LAT 15.00-ig (Latest arrival time, legkésőbbi érkezési idő)

IPS (international Postal systemnemzetközi rovatolási rendszer)

PFÜ-k (13 Posta Feldolgozó Üzem CET (critical entry time országszerte), a legkésőbbi beérkezési idő az PFÜ-k 3-9 góc NPKK-ba) 16.40-ig irányítási területeinek ismerete BCSGYKÜ CTT (critical tag time, (Budapesti Csomag legkésőbbi szkennelési idő az és Gyorsszolgálati NPKK-ban) 17.00-ig Kézbesítő Üzem)

Ajánlott levél (elsőbbségi, nem elsőbbségi)

felületi úton elsőbbségi és nem elsőbbségi zárlatok

IRR (integrált belföldi rovatolási rendszer)

Mintavételezés

országkódok

Nemzetközi válaszdíjszelvény (CCRI)

IFS Feucht német camion

Szerkezetvizsgálat

minta vételezési kézikönyv

Retour ajánlott levél

Egységképzők bontása

vámirányítási segédlet

Budapesti felvevő postahelyek

CTT AMU (átvétel a handlingelőtől az NPKK légi száll. csoport Air Mail Unit által) 16.00-ig

Kompakt Zoll v5 vámrendszer

Értéknyilvánításos levél

Előválogatás (csomagok esetén EPG, EU és azon kívüli válogatás)

technológiai segédlet

Speciális feldolgozók (PEK Posta Elszámoló Központ, HLÜ Hírlap Üzem)

CET OE (CET office of exchange, legkésőbbi gépkocsi érkezési idő NPKKba, vagyis felületi LAT időpont) 16.40-ig

Cape Vision (automata zárlat információs rendszer)

IPH (integrált postai hálózat)

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Kezelt küldeményfajták (levél, csomag) Tömeges levélposta (Direct Entry)

Közönséges M zsák

Nemzetközi postacsomag




Feldolgozás prioritások szerint (csomagok esetében Európa+, kezelési segédlet elsőbbségi, SAL, felületi és azon belül értékzsák) Egységképzés, minőség-ellenőrzés

munkahelyi utasítások

elszámolási feladatokkal (okmány kezelés, Átadás belföldi indításra díjhiány, stb.) kapcsolatos szabályzatok




CTT OE (legkésőbbi szkennelési idő az NPKK-ban, átadás egységképző átvételre) 17.00-ig

Posta ügyfél kapcsolati rendszer

Egységképzők mintavételezése (sampling), bontása, átvétele, alakválogatás, előfeldolgozás 20.00-ig Finombeosztás belföldi feldolgozók (PFÜ) részére 21.00-ig, OLK (2. góc) részére 22.00-ig, budapesti kézbesítő posták részére 01.00-ig)

Tételes postacsomag

Tömeges levélfeldolgozás

vámjog, vámtarifa

munkanapokon 17.30-ig beérkezett Európa+ csomagok 20.00-ig

Elsőbbségi postacsomag

Tételes és ajánlott küldemények rovatolása

rendkívüli, normál üzemmenettől eltérő eladatok kezelése

munkaszüneti napokon 17.30ig beérkezett Európa+ csomagok érkeztetése 20.00ig

Európa+ csomag

EU-n kívülről érkezett küldemények vám elé állítása/vámkezelése

EMS küldemény

Sérült (levél,csomag) postai, vagy egységképzőn kívüli küldemények kezelése

118

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM 21. sz. táblázat ÖSSZEFOGLALÓ ÁTTEKINTÉS KIVITEL /EXPORT/ Érkezési módok (levél, csomag)


Levélposta elsőbbségi

Kezelt küldeményfajták (levél, csomag)



OLK-ból

Zárlatátvétel IRR, érkeztetés IPS rendszerben (az átmenő harmadik országokba irányuló - küldemények kezelése)

országlapok

OLK (országos logisztikai központ)

Levélposta nem elsőbbségi

PFÜ-ktől

Egységképzők átvétele

országkódok

Nemzetközi postacsomag

Budapesti felvevő postáktól

Egységképzők bontása BEG-en (bontó előválogató gépsor)

légi- és felületi csomagirányítási utasítás és díjtáblázat

Tételes postacsomag

ügyfél által közvetlen NPKK-ba történő beszállítással

Előválogatás (levelek esetén: elsőbbségi, nem elsőbbségi, előírt méretek /P,G,E/ szerinti, EU-n kívüli vámtartalmú)

Európa+ csomag menetrend



érkezés átvétele belföldről 01.00-ig

IPS (International Postal Systemnemzetközi rovatolási rendszer)

PFÜ-k (13 Posta átvétel, alak-, méret-, Feldolgozó Üzem vám szerinti előválogatás országszerte) 02.30-ig

IRR (integrált belföldi rovatolási rendszer)

BCSGYKÜ (Budapesti Csomag és Gyorsszolgálati Kézbesítő Üzem)

elsőbbségi első körös feldolgozás, finombeosztás 03.20-ig

IPH (integrált postai hálózat)

Budapesti felvevő postahelyek

zárlatzárás, átadás menetrend szerint közlekedő repülőgéphez történő gépkocsinak, vagy közúti járatnak 03.20-ig, 05.00-ig, stb.

Kompakt Zoll v5 vámrendszer

119

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Kezelt küldeményfajták (levél, csomag)






Feldolgozás prioritások Speciális szerint (levelek esetében Nemzetközi légi és feldolgozók (PEK elsőbbségi első körös, SAL Posta Elszámoló elsőbbségi második csomagmenetrend Központ, HLÜ körös, nem elsőbbségi, Hírlap Üzem) ajánlott rovatolás)

CET OE (CET office of exchange, legkésőbbi gépkocsi érkezési idő NPKK-ba, vagyis felületi LAT időpont) 16.40-ig

Európa+ csomag (EPG)

Előválogatás (csomagok esetén EPG, EMS, nemzetközi postacsomag, EU és azon kívüli vámszempontú válogatás)

csomagszolgálat nyomtatványok

CTT OE (legkésőbbi szkennelési idő az NPKK-ban, átadás egységképző átvételre) 17.00-ig

Üzleti küldemény

Feldolgozás prioritások szerint (csomagok esetében Európa+, elsőbbségi, SAL, felületi és azon belül értékzsák)

EMS menetrend

Egységképzők mintavételezése (sampling), bontása, átvétele, alakválogatás, előfeldolgozás 20.00-ig

Komplex küldemény

Egységképzés (konténer, raklap, zsák, egységláda, IPC egységláda, IPC zsák, egységképzőn kívüli anyagok), zárlatkészítés és átadás külföldi indításra időpontokban

elszámolási feladatokkal (okmány kezelés, díjhiány, stb.) kapcsolatos szabályzatok

Finombeosztás belföldi feldolgozók (PFÜ) részére 21.00-ig, OLK (2. góc) részére 22.00-ig, budapesti kézbesítő posták részére 01.00-ig)

Elsőbbségi postacsomag


120

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Kezelt küldeményfajták (levél, csomag)





EMS küldemény

Tömeges levélfeldolgozás

vámjog, vámtarifa

munkanapokon 17.30-ig beérkezett Európa+ csomagok 20.00-ig

Lehetséges külön szolgáltatások: ajánlott, értéknyilványtás, utánvétel, tértivevény, törékeny feladás

Tételes és ajánlott küldemények rovatolása, rovatolás IPS rendszerben, zsákolás rendszeresített zárlatfajták szerint (Európa+, elsőbbségi, felületi, SAL)

rendkívüli, normál üzemmenettől eltérő eladatok kezelése

munkaszüneti napokon 17.30-ig beérkezett Európa+ csomagok érkeztetése 20.00-ig

Export levél formátumok: P (kislakú levél, 140x90 mm, max: 100 gr), G (nagyalakú küldemény, 245x165 mm, max: 500 gr, E (emcombrant kiterjedéssel 381x305 mm - bíró küldemény)

EU-n kívülre induló küldemények vám elé állítása (kiviteli ellenőrzés, kiléptetés), továbbítás a külföldi postaigazgatások felé SAL, felületi, nemzetközi közúti járatokkal



Sérült (levél, csomag) postai, vagy egységképzőn kívüli küldemények kezelése

121

A nemzetközi postaszolgálatban nagyon fontos az is, hogy a 

szervezési-technológiai, valamint



az ügyviteli-eljárási

szabályok lehetőleg standardizálásra kerüljenek, amely lényegében azt jelenti, hogy a hozzávetőlegesen azonos típusú feladatokat a részes országok /közel/ azonos rendszerben, azonos dokumentációkkal, hasonló nyomtatványok rendszeres használatával végezzék. Ennek határozott előnyei vannak, hiszen a napi gyakorlat során rutinszerű eljárások vezethetőek be, amelyet más tagországok postaigazgatásai közel egyformán látnak el. Az egységesítés eredményeképpen könnyebbé válik az azonosítás, a küldeménykezelés, a nyomkövetés, az esetleges reklamáció, sőt még az egyeztetések és az elszámolások is. A következő táblázat – összefoglaló jelleggel – betekintést nyújt a nemzetközi postaszolgálatban használt szakmai nyomtatványok körére (ez a táblázat azonban nem tartalmazza pl. a vámügyi nyomtatványokat). Lásd 22. sz. táblázat 22. sz. táblázat

NEMZETKÖZI POSTASZOLGÁLATBAN HASZNÁLT NYOMTATVÁNYOK CN43 Leletjelentés, hibaközlés levélpostai küldeményekre

CN51 Külön számadás, légitársaságok útvonal elszámolásához

CN31 Levélrovatlap

CN47 Átadójegyzék (Sacs Vides zárlatok)

CN33 Különjegyzék

CN55 Zárlatkimutatás

CN24 Jegyzőkönyv

CN65 Jegyzék á découvert küldeményekhez

CN16 Értékküldemények, értéklevelek

CN67 Súlykimutatás á découvert és tévirányított küldeményekhez

CN35 Zsákfüggvény

CP87 Csomagrovatlap

CN37 Átadójegyzék (felületi zárlatok)

CP88 Csomagok átszállítására vonatkozó díjtételek térítése

CN38 Átadójegyzék (légi zárlatok)

CP78 Leletjelentés, hibaközlés csomagküldeményekre

CN41 Átadójegyzék (SAL zárlatok) Az alábbi folyamatábrák segítségével összefoglalóan áttekinthető az export, import folyamatok kialakított rendje (lásd 8., illetve 9. sz. ábra).

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM 8. sz. ábra AZ NPKK BEHOZATALI/IMPORT TECHNOLÓGIAI FOLYAMATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ÁTTEKINTÉSE

Légi járatok

Nemzetközi gépkocsi járatok

NSZKO Légi Szállítási Csoport

Gépkocsik fogadása

Szállítási okiratok átvétele, ellenőrzése

Egységképzők kirakodása

Levél feldolgozás

Szállítási okiratok utólagos ellenőrzése, feldolgozása

Csomag feldolgozás

Szállítmány összeállítás, konténer képzés

OLK, PFÜ-k

KSZO, kézbesítő posták

123

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM 9. sz. ábra AZ NPKK KIVITELI/EXPORT TECHNOLÓGIAI FOLYAMATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ÁTTEKINTÉSE OLK, PFÜ-k Bp-i felvevő posták

Tömeges feladók

NPKK

Gépkocsik fogadása

Szállítási okiratok átvétele ellenőrzése

Egységképzők (Ek.) érkeztetése

Szállítási okiratok utólagos ellenőrzése, feldolgozása

Egységképzők bontása

Levél feldolgozás

Csomag feldolgozás

Szállítmányok összeállítása, indítás

Berakodás szállító eszközbe

NSZKO Légi Szállítási Csoport

Nemzetközi gépkocsi járatok

Légi járatok

124


IX. A NEMZETKÖZI KÜLDEMÉNYTOVÁBBÍTÁS RENDJE, ÚTVONALAK TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE A postai küldemények továbbítása alapvetően többféle módon történik. Az egyes országok jórészt önállóan választhatják meg a küldemények eljuttatásának módját, az alkalmazott közlekedési alágazatot, nyilván figyelembe véve a helyi sajátosságokat, az ország földrajzi elhelyezkedését, területi méreteit, illetve kapcsolatrendszerét. Ez nem egyszerű feladat, hiszen pl. Magyarország közvetlenül hét országgal határos, amelyek között vannak azonos és a miénktől különböző politikai-gazdasági elkötelezettségű országok és területek. Az alapvető kérdések, megfontolások a következők lehetnek: 

Át kell tekinteni a nemzetközi küldeményforgalom termékfajtáit, annak áruáramlási volumenét (térfogat, tömeg, jellemző méretek, csomagolási módok, stb.) továbbítási jellemzőit.



Meg kell vizsgálni a desztinációk (továbbítási irányok, viszonylatok) szerinti forgalmi igényeket és az azokhoz tartozó küldemény jellemzőket.



Fel kell mérni, hogy milyen esetekben van igény, vagy lehetőség egységrakományok képzésére.



Milyen árutovábbítási többlet követelményeket támasztanak a határidő garantált, az értékesebb, vagy a tömeges küldemények?



Igényelhetnek-e többféle vámeljárási, vagy -technológiai módszer alkalmazását az egyes küldeményjellemzők?



Át kell gondolni, hogy a nemzetközi küldeménytovábbítás lehetséges módozatai hogyan kapcsolhatóak a belföldi technológiákhoz a legkedvezőbb formában.



Van-e értelme a saját eszközpark – járművek - fejlesztésének (a nemzetközi küldeményforgalomban történő fokozottabb részvétel szándékával)?



Ki kell alakítani megfelelő partnerkapcsolati szinteket a handlingelő, a légiközlekedési cégekkel, a fuvarozó-szállítmányozó társaságokkal, adott esetben logisztikai szolgáltatókkal.



Mely országok postaigazgatásaival célszerű közelebbi munkakapcsolatok, megállapodások kialakítása (a kétoldalú küldeményforgalmi adottságaink tükrében)?



Definiálni kell viszonyunkat (együttműködés, konkurencia, speciális megoldások) olyan postai szolgáltatókhoz (integrátorokhoz), amelyek valamilyen formában saját

125

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM árutovábbítási lehetőségekkel, külön eszközparkkal rendelkeznek. Ilyen integrátoroknak tekinthetjük pl. a DHL, a TNT, a UPS, a FEDEX, stb. szolgáltatókat, amelyek kivétel nélkül hazánkban is működnek, jellemzően saját légiflottával, desztinációs repülési engedélyekkel, már kialakult világhálózati tapasztalatokkal, telepített air-cargo bázisokkal, bevált nyomkövető rendszerekkel és jól kiképzett személyzeti apparátusokkal vannak jelen a postai küldemények továbbítási piacán. 

A küldemények továbbítási rendjének kialakításánál a nemzetközi szabályzatokban foglaltakon túlmenően figyelembe kell venni o a továbbítási díjszinteket, az elszámolási rendszerek sajátosságait, o a vállalt /esetleg garantált/ teljesítési határidőt, o a szolgáltatások minőséget, o a szolgáltatások strukturális összetételét, o a partnerkapcsolati szintekkel kapcsolatos elvárásaink teljesülését, o az együttműködés időbeni és tartalmi perspektíváit, o a megbízhatóságot, illetve biztonságot, o az esetleges együttműködés előzmények, tapasztalatait.

A nemzetközi postai küldeményforgalom sok specialitással rendelkezik, de még e gyakorlatban is vannak/lehetnek további, logisztikai szemléletű, az ellátási láncot is érintő megfontolások. A világban zajló globalizáció a kocsirakományú, konténeres forgalomban is fokozatosan nélkülözhetetlenné tette a logisztikai szemléletmód szélesebb körű elterjesztését, az ún. ellátási lánc típusú fejlesztéseket. A fejlődés több területen már ott tart, hogy nem a továbbítási láncban részes egyes partnerek, hanem a komplett ellátási csatornák versenye zajlik. Az ellátási csatornák szakosodása is folyamatban van, amely a fejlett munkamegosztás természetese velejárójának tekinthető. A gondolat további részletei - terjedelmi okokból – itt nem kerülnek ismertetésre, azonban alaposan vélelmezhető, hogy e fejlődési tendenciák hatása alól nem mentesülhetnek a postai szolgáltatók sem. A postai küldeménytovábbítási rend kialakítása és folyamatos üzemeltetése elvileg nagyon összetett témakör, hiszen 

valamilyen postaszolgáltatás szinte az ENSZ összes tagállamában (2011 évben az ENSZ-nek 193 tagországa volt) létezik, illetve



elvileg bárki számára lehetővé kell tenni, hogy az általános nemzetközi feltételeknek megfelelő jellemzőkkel (méret, tartalom, súly) adhasson fel postai levél-, vagy csomagküldeményeket szinte bárhonnan-bárhová.

A bárhonnan-bárhová-bármikor elvi lehetőség a továbbítási módok özönét jelentheti, erre még matematikai algoritmusok is kidolgozhatóak lennének (ilyen számítógépes megoldásokkal modellezhetőek lennének olyan megoldási lehetőségek, amelyek adott

126

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM ismérvek – távolság, idő, költség, bevétel, kétirányúsítás, stb. - szerint optimalizálnák az árutovábbítási folyamatot). A nemzetközi küldeménytovábbítási rend kialakításának további sajátosságai: 

a Magyar Postának nincs saját nemzetközi továbbítási hálózata, illetve a kialakult forgalmi irányoknak megfelelő nemzetközi eszközparkja (nincs légiflotta, hajópark, stb., közúti tehergépjárművek vannak, de azokat – néhány kivételtől eltekintve - csak a szomszédos országok irányába célszerű igénybe venni), viszont a



Magyar Postának van különösen nagy értéket képviselő, egyedi belföldi hálózata, és széleskörű nemzetközi együttműködési gyakorlata.

Általában megállapítható, hogy a legtöbb ország nemzetközi küldeménytovábbítási rendszerének a Magyar Postával azonos sajátosságai vannak, így alakulhatott ki az a gyakorlat, hogy sok nemzetközi postai küldemény továbbítása alapjaiban a postai szakterületen létező nemzetközi szervezetek előírásai szerint ugyan, de lényegében a nemzeti posták közötti együttműködésen alapulnak. Ezt azt jelenti, hogy a feladó ország postái légi, vagy felületi (vízi, szárazföldi, ezen belül közúti, vasúti) úton juttatják el küldeményeiket a címzés szerinti társ postaigazgatások területére, majd ott történik a további feldolgozás, szállítás, kézbesítés, elszámolás, stb. A nagyobb, tőkeerősebb postai szervezetek (német posta, holland posta, stb.) működtetnek olyan – általában integrátori szolgáltatásokat /is/ nyújtó – szervezeteket, amelyek saját járműflottával és speciális adottságokkal rendelkeznek. A Magyar Posta – ahogy korábban már említésre került - az ún. egykapus nemzetközi kapcsolati rendszert alkalmazza, amely azt jelenti, hogy minden behozatali (import), vagy kiviteli (export) irányú levél-, vagy csomagterméket a NPKK dolgoz fel, továbbít belföldre/külföldre. Ez a vámeljárás szempontjából is előnyös, hiszen a vámkezelési eljárások és technológiák is koncentrálhatóak egy központi helyre. A postai küldeményekre a széles területi és relációs szóródás jellemző, vagyis a világ bármely országába is feladhatók, onnan érkezhetnek. A nemzetközi postaszállítás a postai szolgáltatóknál „megállapodásokra” épül. A Magyar Postánál a nemzetközi postaszállítás jogi alapja az UPU (Egyetemes Postaegyesület) által megalkotott és elfogadott Egyetemes Postaegyezményre és megállapodásokra épül. Az UPU-ba tömörülő postaigazgatások képviselői ötévenként felülvizsgálják az érvényben lévő egyezményt és a megállapodásokat, és ha szükséges módosítják azokat. Jelenleg a Bukarestben 2004-ben kötött postaegyezmény van érvényben.

127


Az Egyetemes Postaegyesület témakörei az alábbiak:41

Levélposta Szabályzatának

érintett cikkei (RL) és

Általános rendelkezések RL101 az átszállítás szabadsága, esetleges megsértése Díjak, légi pótdíjak és postai díjmentesség RL 108 a légipostai küldeményekre vonatkozó pótdíjak kiszámítása RL 110 Postaszolgálati küldeményekre alkalmazandó postai díjmentesség RL 111 Postai díjmentesség alkalmazása a hadifoglyokkal és polgári internáltakkal foglalkozó szervezeteknél RL 112 Díjmentes küldemények jelölése Küldemények / zárlatok továbbításának, irányításának és átvételének módjai RL 167 Küldemények kicserélése RL 168 Elsőbbségi és légi küldemények elsőbbségi kezelése RL 169 Zárlatok RL 170 Kicserélés zárlatokban RL 171 A découvert átszállítás RL 172 Értékküldemények továbbítási útvonalai és módjai RL 173 Zárlatok készítése RL 174 Levélrovatlap RL 175 Ajánlott küldemények továbbítása RL 176 Igazolt kézbesítésű küldemények továbbítása RL 177 Értékküldemények továbbítása RL 178 Postautalványok és nem ajánlott utánvételes küldemények továbbítása RL 179 Expressz küldemények továbbítása RL 180 CCRI küldemények továbbítása RL 181 M zsákok továbbítása RL 182 Tömeges küldemények továbbítása RL 183 A belföldi szolgálathoz való közvetlen hozzáférésre szánt küldemények továbbítása RL 184 Zárlatok felszerelése zsákfüggvénnyel RL 185 Vonalkódok alkalmazása RL 186 Zárlatok továbbítása RL 187 Légi zárlatok és légi úton továbbított felületi zárlatok (S.A.L.) átrakása RL 188 Intézkedések, ha a légi zárlatok közvetlen átrakása a terv szerint nem valósulhat meg RL 189 Figyelőlapok kiállítása RL 190 Zárlatok átadása RL 191 CN 37, CN 38 vagy CN 41 átadójegyzékek kiállítása és felülvizsgálata RL 192 CN 37, CN 38 vagy CN 41 átadójegyzék hiánya RL 193 Zárlatok felülvizsgálata 41

Forrás: Az Egyetemes Postaegyesület Levélposta Szabályzata

128

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM RL 194 Leletjelentések RL 195 Tévirányított küldemények RL 196 Intézkedések baleset esetén RL 197 Intézkedések a repülés megszakítása, a légi postaanyag átirányítása vagy tévirányítása esetén RL 198 Intézkedések a repülés megszakítása, a légi úton továbbított felületi postaanyag (S.A.L.) átirányítása vagy tévirányítása esetén RL 199 A szolgálatok ideiglenes felfüggesztése és újrafelvétele esetén teendő intézkedések RL 200 Üres zsákok visszaküldése RL 201 Katonai egységekkel váltott zárlatok Átszállítási díjak RL 204 Az átszállítási díjak alkalmazása RL 205 Átszállítási díjak RL 206 Kilométer-távolságok RL 207 Rendkívüli szolgálatok. Kombinált szállítási mód RL 208 Tévirányított és átmenő à découvert felületi küldemények átszállítási díjainak kiszámítása és elszámolása RL 209 Átirányított vagy tévirányított zárlatok átszállítási díjai RL 210 Légi és S.A.L. zárlatok felületi úton történő átszállítása RL 211 Üres zsákok átszállítási díjainak kifizetése Az átszállítási díjakra és végdíjakra vonatkozó kimutatások és számadások kiállítása, továbbítása és elfogadása RL 224 CN 53 és CN 54 kimutatások kiállítása, továbbítása és elfogadása a célrendszerbeli országok kijelölt szolgáltatói közötti postaanyag forgalomra RL 225 CN 53 és CN 54 kimutatások kiállítása, továbbítása és elfogadása a felülvizsgálati mechanizmushoz RL 226 CN 55 és CN 56 zárlatkimutatások kiállítása RL 227 CN 55 és CN 56 zárlatkimutatások továbbítása és elfogadása RL 228 Tömeges postaanyagra vonatkozó elszámolás RL 229 A belföldi szolgálathoz való közvetlen hozzáférésre szánt postaanyagra vonatkozó elszámolás RL 230 Átszállítási díjakra és végdíjakra vonatkozó számadások kiállítása, továbbítása és elfogadása RL 231 Külön cím megadása az átszállítási díjakra és végdíjakra vonatkozó nyomtatványok továbbításához RL 232 Átszállítási díjakra és végdíjakra vonatkozó számadások elfogadása RL 233 Átszállítási díjak és végdíjak ideiglenes kifizetése RL 234 Esedékes összegek befizetése a fejlődő országok Szolgáltatásminőségi Alapjába

129

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Légi szállítási költségek RL 235 Az alapdíj meghatározásának képlete és a zárlatok légi szállítási költségeinek kiszámítása RL 236 Tévirányított küldemények és légi úton továbbított tranzit à découvert küldemények díjainak kiszámítása és elszámolása RL 237 Légi szállítási költségek elszámolási módjai RL 238 CN 66 és CN 67 súlykimutatások kiállítása RL 239 CN 51 külön számadások és CN 52 főelszámolások kiállítása RL 240 CN 55, CN 66 és CN 67 kimutatások, CN 51 külön számadások és CN 52 főelszámolások továbbítása és elfogadása RL 241 Légi szállítási díjak módosítása RL 242 Légi szállítási költségek kifizetése RL 243 Üres zsákok légi szállítási költségeinek kifizetése RL 244 Az átirányított vagy tévirányított zárlatok vagy zsákok légi szállítási költségei RL 245 Az elveszett vagy megsemmisült postaanyag légi szállítási költségei Az Egyetemes Postaegyesület Postacsomag Szabályzatának érintett cikkei (RC) hasonló részletezettséggel foglalkoznak a csomag átszállítás értelmezésével, esetleges megsértésének szabályaival, a légi pót- és különdíjakkal, a díjmentességi kérdésekkel, a továbbítási mód jelzésével, továbbá a következő témakörökkel:42 Csomagok továbbítására, irányítására és átvételére vonatkozó eljárások RC 161. Csomagok kicserélésének általános elvei RC 162. Vonalkódok alkalmazása és specifikációi RC 163. Nyomkövetés – Küldeményekkel és zárlatokkal kapcsolatos specifikációk RC 164. Nyomkövetés – átfutási időkre vonatkozó irányadó célkitűzések RC 165. Nyomkövetés – Adattovábbítási teljesítményre vonatkozó irányadó célkitűzések RC 166. Szolgáltatások ideiglenes felfüggesztése és újrafelvétele esetén teendő intézkedések RC 167. Különböző továbbítási módok RC 168. Továbbítás közvetlen zárlatokban RC 169. Vonalkódok használata RC 170. Csomagrovatlapok RC 171. CP 87 csomagrovatlap kiállítása RC 172. Csomagok kísérő okiratainak továbbítása RC 173. Zárlatok továbbítása RC 174. Légi csomagok és a légi úton továbbított felületi csomagok (S.A.L.) átrakása RC 175. Elvégzendő intézkedések, ha a légi csomagok közvetlen átrakása nem valósulhat meg terv szerint RC 176. CN 37, CN 38 és CN 41 átadójegyzék kiállítása és felülvizsgálata RC 177. CN 37, CN 38 vagy CN 41 átadójegyzék hiánya RC 178. Intézkedések baleset esetén RC 179. Intézkedések a repülés megszakítása, a légi csomag átirányítása vagy tévirányítása esetén 42

Forrás: az Egyetemes Postaegyesület Postacsomag Szabályzata

130

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM RC 180. Intézkedések a repülés megszakítása, a légi úton továbbított felületi csomag (S.A.L.) átirányítása vagy tévirányítása esetén RC 181. Figyelőlapok kiállítása RC 182. Zárlatok átadása RC 183. Zárlatok felülvizsgálata RC 184. Szabálytalanságok megállapítása és leletjelentések kezelése RC 185. Csomagok súlyára, vagy méreteire vonatkozó eltérések RC 186. Sérült, vagy hiányosan csomagolt csomag átvétele a kicserélő postánál RC 187. Kijelölt szolgáltatók felelősségét terhelő szabálytalanságok megállapítása RC 188. Tömegesen továbbított csomagokat tartalmazó zárlatok megvizsgálása RC 189. Tévirányítás folytán érkezett csomag továbbküldése RC 190. Üres egységképzők visszaküldése Díjrészek és légi szállítási költségek RC 192. Teljesített szolgáltatás elemei alapján számított, szárazföldi érkezési díjrészek mértéke RC 193. Szárazföldi érkezési díjrészek módosításai RC 194. Szárazföldi átszállítási díjrészek RC 195. Szárazföldi átszállítási díjrészek alkalmazása RC 196. Tengeri díjrészek RC 197. Tengeri díjrészek alkalmazása RC 198. Új díjrészek alkalmazása előre nem látható útirány-változások következtében RC 199. Zárlatoknak a kijelölt szolgáltatók díjazásánál figyelembe vett súlya RC 200. Díjrészek jóváírása RC 201. A zárlat indító kijelölt szolgáltatója által a többi kijelölt szolgáltató javára írandó díjrészek és költségek RC 202. Díjrészek, valamint a díjak és illetékek jóváírása és visszatérítése a feladónak történő visszaküldés vagy utánküldés esetén RC 203. Légi szállítási költségek kiszámítása RC 204. Elvesztett vagy megsemmisült légi csomagok légi szállítási költségei RC 205. Átirányított vagy tévirányított zárlatok vagy zsákok légi szállítási költségei RC 206. Légi szállítási költségek kifizetése üres zsákok esetén Számadások készítése és rendezése RC 207. Számadások készítése RC 208. Számadások rendezése RC 209. Számadások kiegyenlítése a Nemzetközi Irodán keresztül RC 210. Nemzetközi Iroda kompenzációs rendszerén keresztül végrehajtott számadásrendezésből származó hátralékos tartozások fizetése RC 211. DTS-ben kifejezett követelések megfizetése. Általános rendelkezések RC 212. Nem a Nemzetközi Iroda útján rendezett számadások kiegyenlítésének szabályai

131

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A fentiekből egyértelműen látható, hogy az egyezményekben határozzák meg 

a nemzetközi küldeményforgalomban résztvevő küldeményfajtákat,



azok jellemzőit (méret és tömeg),



a forgalom lebonyolításának módját,



a szállítási és egyéb díjakat,



a továbbítási díjrészeket és a számadások elkészítését, stb.

Az átszállítási szabadság elve alapján minden postaigazgatás köteles a másik postaigazgatás által átadott zárlatokat és átmenő küldeményeket működési területén, a leggyorsabb útvonalon és a legmegbízhatóbb eszközökkel továbbítani. Az egyetemes postaegyezmény az átszállítás szabadságát az Egyetemes Postaegyesület egész területén biztosítja. Ebből következik, hogy minden nemzeti postaigazgatás köteles a zárlatokat átszállítani, még akkor is, ha az érdekelt célországgal diplomáciai kapcsolata nincs. A postacsomagok átszállítási szabadsága csak a „Megállapodást” aláíró országok területére terjed ki, kivétel a légiposta-csomag, amelyet minden postaigazgatás saját repülőterén köteles közvetíteni. Nem minden postaigazgatással van értéklevél és értéknyilvánításos postacsomag-forgalom. Ezen küldeményekre vonatkozóan is kötelező az átszállítás, de a felelősség mértéke az általánostól eltérő. A Magyar Postánál a kicserélő szolgálat (NPKK) keretén belül történik a nemzetközi postaforgalom lebonyolítása. A területi igazgatóságok irányítják és ellenőrzik a nemzetközi zárlatok átadás-átvételével és közvetítésével megbízott posták munkáját. A kicserélő szolgálat végrehajtó szerve a nemzetközi zárlatok kezelésével megbízott NPKK. A Nemzetközi Posta Kicserélő Központ feladata: 

külföldre szóló és onnan érkező postaanyag szállítása,



zárlatok indítása és fogadása, vagyis a levélküldemények, értéklevelek, postacsomagok értéknyilvánításos postacsomagok, és az EMS küldemények.

A nemzetközi postaanyagot szállító járatokat nemzetközi járatoknak nevezzük. A postaanyag szállítása felületi, vagy légi úton történik. Felületi úton vonattal, gépkocsival, kamionnal vagy ezek kombinált felhasználásával történik a szállítás.

132

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Az NPKK nemzetközi forgalomban levélzárlatot, EMS zárlatot, postacsomag zárlatot, Consignment csomag, Direct Entry és „M” zsák zárlatot indít. Általános elv, hogy közvetlen zárlatot kell egy ország részére indítani: 

levélzárlat esetén, ha az anyag mennyisége zárlatonként a 3 kg-ot meghaladja,



postacsomag-zárlat esetén, ha valamely ország részére naponta rendszeresen több postacsomag kerül továbbításra.

Azon országok postaanyaga, ahol nem indokolt a közvetlen zárlat berendezése, egy másik ország kicserélő postájának zárlatában kell továbbítani. Nemzetközi forgalomban zárlatindítási kényszer nincs, ezért hogy a kicserélő posta a címére indított zárlatok beérkezését figyelemmel kísérhesse, az indított zárlatokat évente újra kezdődően sorszámmal kell ellátni. A NPKK -hoz a felvett küldemények az OLK-tól, a PFÜ-ktől, a kijelölt budapesti és vidéki postáktól érkeznek, illetve a zárlatindítás is ezekhez a postahelyekre történik az érvényes rendelkezés szerint. A küldeménytovábbítás szervezésénél figyelembe kell venni az elvégzendő feladat sajátosságait, a szállítandó küldemények sajátosságait és a küldeménytovábbítással szemben támasztott követelményeket. A járatokat tevékenységük, közlekedési területük és az igénybe vett erő alapján csoportosíthatjuk. A postaszállítás alapvető okirata a járatjelző és kezelési utasítás és a rovatolási kimutatás.

A külföldre szóló nemzetközi küldemények továbbításának módja A küldeményfajtákat a Posta a továbbítás előtt csoportosítja, egységrakományt képez belőlük, vagyis kötegeli, zsákokba, ládákba un. egységképzőkbe helyezi a küldeményeket, majd egy zárlatként továbbítja azokat.

Zárlat A zárlat egyik postától a másik postához meghatározott időben küldött küldemények összessége. A zárlat egy vagy több lezárt zsákból, egységládából (egységképzőből), vagy zsákon kívüli csomagokból áll. A postai küldeményeket a továbbítás különböző szakaszaiban, zárlatokban kell szállítani. Egy zárlathoz a küldemények mennyiségétől függően több egységképző (zsák, egységláda) is tartozhat. Egy-egy zsák tömege legfeljebb 31,5kg, az egységláda tömege 10 kg lehet. A kizárólag zsákon kívül továbbított csomagokat magában foglaló csomagzárlathoz nem tartozik zsák. Zárlatindítási kötelezettség nemzetközi viszonylatban nincs, a folyamatosság figyelemmel kísérése a zárlatok sorszámozásával biztosítható. Ha a küldeménymennyiség nem indokolja közvetlen zárlat készítését valamely rendeltetési országnak, az indító igazgatás a nem közvetlen zárlatban történő, átmenő – à découvert

133

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM továbbítás lehetőségével él, melynek során a küldeményeket egy közvetítő igazgatás segítségével továbbítja a rendeltetési helyre. Abban az esetben, ha a rendeltetési ország felé nincs közvetlen szállítási útvonal, az indító posta átmenő – tranzit zárlatokat készít, melyeket egy közvetítő ország, átrakó pont segítségével juttat el a rendeltetési országba.

Zárlatok felosztása Levélpostai küldemények: 

„Légi zárlatok”, melyek légi úton, elsőbbséggel szállítanak. A légi zárlatok légi küldeményeket és elsőbbségi küldeményeket tartalmaznak.



„Elsőbbségi zárlatok”, amelyeket felületi úton is szállítanak, de ugyanolyan elsőbbségük van, mint a légi zárlatoknak. Az elsőbbségi zárlatok elsőbbségi és légi küldeményeket tartalmaznak.



„Légi úton továbbított felületi zárlatok (SAL)”, amelyek nem elsőbbségi küldeményeket tartalmaznak.

A Magyar Posta által biztosított nemzetközi csomagszolgálat a következő szolgáltatási szinteket kínálja: 

„Elsőbbségi csomag”, olyan csomag, amelyet a szállítási útvonalon teljesen, illetve túlnyomórészt légi úton szállítanak



„Nemzetközi postacsomag”, olyan csomag, amelyet a szállítási útvonalán szárazföldi úton és adott esetben a szállítási útvonal egy részén tengeri illetve légi úton szállítanak.



„Európa+ csomagzárlatok” kizárólag Európa+ küldeményeket tartalmazó egységképzők, melyeket légi vagy felületi úton szállítanak, elsőbbséggel kezelnek

Zárlat fajták 

Értékzárlat: értékcsomagot, értéklevelet tartalmazhat (nem minden viszonylatban). Az értékzárlatban tételes értékbiztosított küldemények továbbíthatók. Ennek keretében berendezhető külön értéklevél- és értékcsomag zárlat is.



Levélzárlat: A levélzárlat ajánlásos vagy ajánlás nélküli lehet. Az előbbiben ajánlott és közönséges levélpostai küldemények, utalványok, kiscsomagok; az utóbbiban közönséges levélpostai küldemények és kiscsomagok továbbíthatók.



Csomagzárlat: a csomagzárlattal postacsomagokat lehet továbbítani.



EMS zárlat: csak EMS küldemények továbbíthatók benne.

134


Egységképzők Egységképzőnek nevezzük a járat indítás és érkeztetés során a továbbított zsákokat, konténereket, egységládákat, raklapokat, zsákon kívül továbbított küldeményeket. Az egységképzők között megkülönböztetünk tételes és sommás egységképzőket. A tételes egységképzőket a postai szállítási rendszer tételesen, azonosító szerint, a sommás egységképzőket darabszám szerint tartja nyilván. A kezelt egységképzők fajtái: 

Konténer



Raklap



Zsák



Egységláda



IPC egységláda



IPC egységzsák

A belföldre szóló nemzetközi küldemények továbbításának módja az NPKK-ból Belföldi egységképzőkben (egységláda, zsák, RC1, RC2 konténer) az előírt járatok útján az alábbi viszonylatokban: 

12 PFÜ irányába konténerekben színes lapos járatokkal



OLK részére a két üzem között közlekedőjárattal konténerben



Budapesti kézbesítő posták részére a KSZO (Központi Szállítási Osztály) közvetítésével helyi járatokkal ömlesztett, egységládás szállítással



BCSGYKÜ-be (Budapesti Csomag és Gyorsszolgálati Kézbesítő Üzem) közvetlen járatokkal

135


Országlapok, országkódok Az országlap az adott országok postai szolgáltatója által vállalt kötelezettségeket és többletszolgáltatásokat tartalmazza, az országlapok kifejezés alatt ezek országonkénti gyűjteményes összeállítását értjük. Ezek alapvetően nagyon hasznos munkaeszközök, amelyek használatával át lehet tekinteni – mind a postai munkatársak, mind az érintett ügyfelek részéről – a címzett ország postai szolgáltatója által vállalt feltételeket. Az országlapok általában tartalmazzák 

az érintett országhoz tartozó földrajzi területeket,



az általa fogadott, feladott, vagy kezelt küldemények fajtáit, maximális méret és tömeghatárait (pl. vannak olyan országok, ahová nem adható fel EMS küldemény),



a várható átfutási időintervallumokat (tájékoztató jellegű szállítási időt napokban, a ottani feldolgozás, vámkezelés és kézbesítés időszükséglete nélkül),



a kézbesítés szerinti információkat (pl. ünnepnapok, munkaszüneti napok az adott országban, stb.),



az igényelhető különszolgáltatásokat tételesen (pl. ajánlott, értéknyilvánítás, váminformációk, törékeny, vagy terjedelmes tárgyak, tértivevény, felvételi előírások, stb.),



a kézbesítési feltételeket (nemcsak általában, hanem pl. munkanaponként, vagy területi zónánként is),



a küldemény- és tömegkategóriánkénti díjtáblát (ezekből lehet tájékozódni adott esetben a küldeménytípusok közötti eltérő feladási összegekről. Itt az ügyfél is lehetősége van saját prioritásai érvényesítésére is (pl. idő, vagy költség a fontosabb számára, a drágább időgarantált, vagy a hosszabb átfutási idejű, de olcsóbb küldeményfaját választja),



esetleges adózási tudnivalókat.43

Az országlapok tartalmi részét időszakonként (általában évenként) felülvizsgálják és szükség esetén újakat jelentetnek meg. Ezen adatok és tudnivalók már a postahelyi felvételi munkahelyeken is szükségesek az ügyfél tájékoztatása céljából. Az ügyfeleknek, vagy bárkinek napjainkban már arra is van lehetősége – különösen megfelelő nyelvismeret birtokában – hogy külföldi posták internetes honlapjain, vagy nemzetközi postai szervezetek portáljain böngészhessen, vagy célirányosan keresse az őt érdeklő szakmai információkat.

43

Az országlapokról bővebb, tételes információk a http://www.posta.hu/level/level_kulfoldre/orszaglapok oldalon találhatóak.

136


Légi menetrendek, útvonalak, megállapodások A nemzetközi küldeménytovábbítás legfontosabb a küldeményeket a lehetséges leggyorsabban, legolcsóbb, illetve a legjobb továbbítási útvonalon történő eljuttatása a rendeltetési helyre. A követelmények azonban meglehetősen összetettek, hiszen a teljesítés során alkalmazandó szempontok többször ellentmondhatnak, vagy „versenyezhetnek” egymással. Pl. a szolgáltatás minőség, vagy az átfutási idő, vagy egyes termékeknél (EMS, elsőbbségi) az időgarancia és a továbbítási díjtétel ütközhet. Az alacsonyabb légi díjtétel és a gyorsabb továbbítás sokszor nem együtt járó tényező. Ezért nem mindig lehetséges, vagy célszerű a legalacsonyabb ajánlatot elfogadni a szóba jöhető légitársaságoktól. Célszerű akár főbb küldeménytípusonként is kalkulálni, illetve eldönteni a továbbítás módját, vagy megegyezni a partnerekkel (pl. milyen útvonalon, melyik légitársaság továbbítsa a küldeményeket, hogy azok a leghamarabb jussanak el a rendeltetési postához) Kétoldalú megállapodások alapján a Magyar Posta jelenleg több mint 100 országba indít levélzárlatot, illetve EMS zárlatot, több mint 200 országba légi csomagzárlatot, közel 70 országba SAL (légi úton továbbított) levélzárlatot, kb. 10 országba SAL csomagzárlatot. A légi úton továbbított zárlatokat minden esetben menetrend szerinti járatokkal továbbítják. A Postának több légitársasággal – pl. British Airways, Lufthansa, KLM, Air France, – van kétoldalú szerződéses kapcsolata.44 A postai légi menetrendek a havonta megjelenő OAG légi menetrendkönyv segítségével kerülnek összeállításra. Sokszor gondot jelent azonban, hogy a menetrendkönyv nem tartalmazza az időközbeni esetleges járattörléseket, a meglévők változásait, vagy új járatok beállítását. Az ebből eredő kockázatok (esetleges küldeménymaradványok, vagy késések) elkerülése érdekében gyakran (de inkább szükség szerint) kell foglalkozni az aktualitások okozta helyzetek megoldásával, a továbbítási gondok mielőbbi megszüntetésével. Törlés, járatkimaradás esetén gyors intézkedésre van szükség, hogy a forgalom időben átirányításra kerüljön más járatra, vagy más légitársasághoz, esetleg handlingelőhöz. A légi továbbítási menetrend általában – normál eljárásrend szerint - évenként két alkalommal kerül felülvizsgálatra, vagy korrekcióra, bizonyos szempontból az évszakokhoz igazítottan. Ezt azt jelenti, hogy tételesen át kell tekinteni, hogy a használatos járatok közlekedésében van-e változás pl. az időpontok, közlekedési napok, díjtételek vonatkozásában, s szükség esetén korrigálni kell a megfelelő desztinációkban, vagy más feltételekben. A légi továbbítási menetrendben találhatóak olyan járatok is (a megfelelő repülőtéri kódszámokkal, és helykódokkal), amelyek nem a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér-ről indulnak. Természetesen van lehetőség arra is, hogy adott légitársasággal kétoldalú tárgyalásokon rendeződjön a helyzet pl. a következő menetrendi időszakra. (pl. kidolgozásra kerül a 2012/2013 évi téli menetrend, amely 2012 október 28.-tól érvényes) 44

A MALÉV Rt. működésének sajnálatos megszűnése különösen fontossá tette a légitársaságokkal meglévő kapcsolatok áttekintését és újragondolását.

137

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A légi menetrend minden menetrendi időszakra több küldeménykategóriára kerül kidolgozásra, hiszen a termékek tulajdonságaik tekintetében is jelentősen eltérhetnek egymástól, így más elérési útvonalak, járatok, időpontok vannak 

az elsőbbségi levél



a levél SAL



az EMS



a postacsomag



az üres zsák

küldeménytípusokra. A légi menetrendben nem találhatóak konkrét továbbítási díjtételek, de azok tartalmazzák 

a célország nevét, a célországi kicserélő szervezet megnevezését, annak IMPC kódját,



a küldemény osztály, alosztály besorolását



a küldemények leadási időpontját,



a járat közlekedési napjait munkahét szerint tagolásban,



a menetrendi információkat, bennük a járatszámokkal, az indulási és érkezési időpontokkal,



az esetleges átrakodásra – adott helyeken - rendelkezésre álló időtartamot



az érintett repülőtér nemzetközileg használt és ismert kódját



az adott járatokra igényelt, vagy előírt súlyhatárokat, illetve



az adott járaton használható egységképző típusokat.

Adott légitársasággal kötött – postaanyag nemzetközi légi továbbítására vonatkozó szerződés alapjaiban a következő témaköröket tartalmazhatja: 

Általános rendelkezések



A szerződésben részes felek



A jogviszony tartalma



A felek kölcsönös jogai- és kötelezettségvállalásai

138


Handlingelő (földi kiszolgáló) adatai, kapcsolattartási módok



Az együttműködés időablakai (a kiviteli, behozatali irányú küldemények fajták esetében)



Együttműködési kizárólagosság tiltása, vagy korlátozása



Tévirányítások kezelésének módja



Továbbítási sorrendiségek meghatározása



Kétoldalú tájékoztatási kötelezettségek, kapcsolattartási adatok



Küldemény előkészítési, címzési, biztonsági feladatok



Eljárás késedelem, járatkimaradás, új útvonal kijelölés, stb. esetén



Felelősségi kérdések (mentességi esetek közös megjelölése is) rendezése



Kártérítési ügyek: küldeményben bekövetkezett kárért, időbeni késedelemért (mérték, határidők)



Légi árutovábbítási díjak, tarifák, elszámolási rend, kölcsönös felülvizsgálatok (alapelv: az UPU Postaforgalmi Tanács által évenként megadott légi szállítási alapdíjak figyelembe vétele)



Hivatkozások az UPU szabályzataira és feltételeire



Aláírások, alkalmazandó és irányadó jog, kikötések jogvita esetére.

139


Felületi (közúti) nemzetközi küldeménytovábbítási rend A továbbítás történhet felületi úton is. A felületi kifejezés a vízi, közúti, vasúti közlekedési alágazat igénybevételét jelentheti. A vízi lehetőség több szempont miatt (az áruáramlás és a hajózható folyóink vonalvezetése közel merőleges egymásra, a vízi közlekedés bár olcsó, de nagyon lassú, szezonális, határidő garanciákban tarthatatlan és a postai küldeménykategóriáknak nem megfelelő alágazat). A vasúti megoldást a Magyar Posta vezetése évekkel ezelőtt még a belföldi küldeménytovábbításban i megszüntette. A postai zárlatok küldeményforgalmának nemzetközi forgalomban közlekedő közúti tehergépjárművekkel történő lebonyolítása ugyanakkor célszerűnek, olcsóbbnak és rugalmasabbnak tűnik olyan szomszédos országok viszonylatában, amelyekkel erre vonatkozóan meg lehet állapodni minden részletről (különösen akkor, ha az együttműködő ország szintén EU tag és lehetséges forgalommegosztás is). A Magyar Posta a következő közúti járatok közreműködésével indít, illetve fogad postai küldemény zárlatokat (lásd a 23. sz. táblázatot): Nemzetközi közúti járatok 23. sz. táblázat

Magyar Posta járatai Járat neve

Járat száma

Közlekedési napok

Előírt indulás

Előírt érkezés

Budapest-Pozsony-Budapest

10. Nkj

(1), (3), (6)

7:00

15:35

Budapest-NagyváradBudapest

14. Nkj

(2), (4), (6)

6:15

18:25

Budapest-SzabadkaBudapest

16. Nkj.

(1)-(5)

7:30

17:30

Budapest-Bécs-Budapest

18. Nkj

(1)-(6)

4:35

15:10

Járat neve

Járat száma

Közlekedési napok

95 AP

(2), (4,5)

7:30

8:30

871 Nj

(1),(3),(5)

10:30

12:00

Pozsony/Bratislava-BudapestPozsony/Bratislava szlovák ellátásban közlekedik Nagyvárad/Oradea-BudapestNagyvárad/Oradea

Kezelési idő

A nem Magyar Posta által közlekedtetett postajáratok a hét ellentétes napjain közlekednek, tehát a forgalmi igények kielégítése (vasárnap kivételével) naponta biztosítva van

140


X. VÁMÜGYI FELADATOK A NEMZETKÖZI KÜLDEMÉNYFORGALOMBAN A vám olyan kivetéses formában alkalmazott gazdaság- és kereskedelempolitikai eszköz, amely a vámhatáron áthaladó árura gyakorolt hatásával korlátozza, árképző tényezőként tereli azok forgalmát. A vám a Közösség, vagy az állam speciális gazdaságpolitikai eszköze, a közvetett adók különleges formája. A vám értelmezhető a Közösségi (EU) határon lebonyolódó áru- és szolgáltatásforgalom közterhének olyan részeként is, amely a vámhatár átlépéséhez kapcsolódik. A vámtartozást – nemzetközi megállapodások szerint – kivetéssel/kiszabással állapítják meg. A vámjog feladatai közé tartozik a külgazdasági kapcsolatok segítése és a nemzetközi kereskedelem liberalizációjának segítése is. (Ez azt jelenti, hogy a vámszabályoknak segíteniük kell a korszerű, globalizációs irányzatokat, valamint az új tendenciákat (pl. internetes kereskedelem terjedése, stb.) is. A vám tehát ellenszolgáltatás nélkül szedett köztartozás, amit az állam erre felhatalmazott szervezete útján, jogszabályban meghatározott módon és mértékben szed be. A fizetendő vámtartozás több részből (vám, ÁFA, helyi adók, termékdíj, stb.) áll. A kiszabott vámtartozás vám része (nagy százalékban) a Közösséget (EU) illeti meg, a többi része állami bevételnek minősül, a közszükségleti kiadások kielégítését szolgálja. A vám közismert alapfunkciói az alábbiak:  Költségvetési (állami, közösségi) bevételek biztosítása, a közösség gazdasági érdekeinek védelme a külgazdasági (harmadik országos) szféra kedvezőtlen hatásai alól  Közösségen belüli (államhatáron belüli) közgazdasági, illetve jogi szabályozás, keresletbefolyásolás, nemzeti gazdaságok védelme az importárukkal szemben, integrációs érdekek védelme),  Az export és az import forgalom követése, makrogazdasági következtetések,  Közösségen kívüli (államhatáron (pl.: preferencia, díszpreferencia),

kívüli)

kereskedelempolitikai

funkció

 Áruforgalom ellenőrzése (csempészet elleni küzdelem, tiltott termékek nemzetközi forgalmazásának megelőzése)

141

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A vámügy külön szakmai kompetenciába tartozó terület, amelynek különböző szintű képzési és vizsgáztatási területei vannak (alap-, közép-, felsőfok, felsőoktatás). A vámjog és a vámtarifa összesen több mint 3 ezer oldalnyi tudásbázist, szabályzatot tömörít. Az alábbiakban csupán a postai vámügyekhez kapcsolódó alapfogalmak kerülnek bemutatásra, rendkívül tömören az alábbiak szerint: Általános preferenciális rendszer Egyoldalúan nyújtott kedvezmény, a fejlett ország adja a fejlődő országnak. Feltétele: az áru származását A formátumú származási bizonyítvánnyal (FORM A) kell igazolni. Az exportőr ország kereskedelmi kamarája adja ki és hitelesíti. Áruk származása, származási szabály Cél: kedvezőbb vámtétel igénybe vétele. Léteznek feltételekhez kötött tarifális kedvezmények, lehet egyoldalú vagy kétoldalú. A származási szabályok alapján állapítandó meg, hogy eredetileg melyik országban gyártották, készítették, vagy állították elő a terméket. Rendkívül sok szabálya van. EUR1 szállítási bizonyítvánnyal igazolják az áruk származását, az EU bármely tagállamának nyelvén el lehet készíteni, géppel vagy nyomtatott nagybetűvel töltendő ki. Az exportőr állítja ki, a vámhatóság hitelesíti. Szerepel rajta az országok közötti forgalmi reláció, illetve az áru származása. 6000 € alatt elegendő a számlanyilatkozat, amelynek kötött szöveg tartalma van. Ügyleti vámérték Az az érték, amit az áruért ténylegesen fizettek vagy fizetni fognak az esetleges kiigazítások (továbbítási költségek: a külföldi fuvarozási, szállítmányozási, kikötői díjak, ÁFA alapot növelő tényezők) figyelembe vételével (nettó értékek) Azonos, vagy hasonló áruk ügyleti értéke Ha egyéb vámérték meghatározási módszer (számlaösszeg, stb.) nem alkalmazható, vagy nem fogadható el. Azt lehet figyelembe venni, hogy azonos kereskedelmi szinten, ugyanazon országok között, azonos vagy közel azonos időben (+ / - 90 nap) ugyanolyan árut mennyiért értékesítettek. Egységáron alapuló ügyleti érték Az EU-ban a legnagyobb tömegben milyen egységáron adták el az adott terméket, de különböző korrekciókat figyelembe kell venni. Számított érték Kiszámolják az adott termék előállításának költségét és meghatározzák a nettó árat.

142

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Vámtarifa A vámtarifa a vámügyi rendszer fontos eleme, amely a közösségi (EU) követelményeket és igényeket is tartalmazó részletes árufelsorolás, osztályozás. Rendszerében az egyszerűtől a bonyolultabb felé halad, lehetővé teszi szinte minden létező dolog besorolását. Az integrált vámtarifa (TARIC) a harmonizált áruleíró és jelölési rendszerről szóló egyezményen alapul és megfelel az EU által használt kombinált nomenklatúrának. A vámtarifa tehát a nemzetközi kereskedelemben résztvevő áruk meghatározott rendszer szerinti besorolása, amely a nevesített áruk után fizetendő vámtételt is tartalmazza. A tarifális árubesorolás tehát fontos – bár sokszor nem könnyű – feladat, hiszen azok alapján kerül megállapításra az adott árura vonatkozó vámtétel (többször a vámérték %-ban kerül kiszabásra). A vámtarifa többhasábos rendszerű, a származás függvényében egy-egy árura más-más vámtétel (preferenciális, legnagyobb kedvezményes, szerződéses, stb.) alkalmazását teszi lehetővé. A tarifális intézkedéseket tehát az Európai Közösség Vámtarifája (TARIC, alakult 1987-ben) foglalja magában. A TARIC rendszer egy olyan dinamikus adatbázis, amely a nomenklatúrán túl magába foglalja az összes tarifális intézkedést, napra készen. Az EU autonóm és szerződéses szabadkereskedelmi megállapodásainak közel 90 ország a részese és számos ország részesül tarifális kedvezményben (vámkontingensek vagy felsőhatárok keretében stb.), továbbá szinte kivétel nélkül alkalmazásra kerülnek piacvédelmi szabályok (értékkiegyenlítő és antidömping vámok, behozatali átalányértékek, stb.) is. A rendszer terjedelmes és meglehetősen bonyolult. Ahhoz, hogy a fizetendő vámterhet megállapíthassuk egy harmadik országból behozott áru után, ismernünk kell 

az áru vámtarifaszámát és TARIC számát (első nyolc számjegy Kombinált Nómenklatúra kód, a 9-10. számjegy a TARIC szám),



a származási országot,



az árunyilatkozat (EV egységes vámárunyilatkozat) elfogadásának tervezett időpontját,

és ekkor kérdezhetjük le a TARIC rendszerből a szóba jöhető vámokat, kedvezményeket. A nemzeti adók (úgymint ÁFA vagy jövedéki adó) mértéke is a nemzeti TARIC alkalmazásban lesz elhelyezve, melyet a vámhatóság a saját honlapján tesz közzé napra készen. A EU Bizottság is elérhetővé teszi interneten a TARIC adatokat, melyen természetesen a nemzeti adók mértéke nem található meg. Fentiek következtében az unió közvetlen bevételeként fizetendő vám kiszámításánál a hatályos szabályok a vámok szinte valamennyi formáját (érték-, mérték-, vegyes vám, maximum- és minimum értékek, átalányértékekhez kötődő vámok, küszöbértékhez kötődő vámok, mezőgazdasági összetevőkre kivetett vámok, stb.) alkalmazzák.

143

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Vámtartozás Egy adott árura határozatilag kiszabott fizetési kötelezettség. Fogalma alatt az áruval kapcsolatban kiszabható és megfizetendő vámot és nem közösségi adók, illetékek és díjak összességét értjük. Nem közösségi díjak és adók A vámhatóság által, vámeljárás során kiszabásra kerülő nemzeti adók, illetékek és díjak. Pl.: ÁFA, jövedéki adó, környezetvédelmi termékdíj. Ezeket a vámtartozás részei, azokat a vámmal együtt kell megfizetni. Azonnali vámfizetés A vám kiszabását és közlését követő 10 naptári napon belül kell megfizetni. A vámfizetés akkor teljesült, az áru akkor szabadul, ha az összeg bevételként megjelenik a NAV számlavezető szervezeténél. Késedelmes fizetés esetén a vámhatóság naponta a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részét számolja fel. Halasztott vámfizetés A vám kiszabását és közlését követő 30 napon belül kell megfizetni. Külön kérelemre lehet szerezni. Az engedélyt az kaphatja meg, aki megbízható vámadós. Vámeljárások A vámjogi rendeltetés meghatározásának egyik leggyakoribb módja az áru valamely vámeljárás alá vonása. A vámeljárások az unió vámkódexében 8 önálló vámeljárásban kerültek meghatározásra 

szabad kereskedelmi forgalomba helyezés



árutovábbítás



kivitel



gazdasági vámeljárások: o o o o o

vámraktározás vámfelügyelet alatti feldolgozás ideiglenes behozatal aktív feldolgozás passzív feldolgozás

Szabad kereskedelmi forgalomba helyezés A szabad forgalomba helyezés célja, hogy a nem közösségi áru elnyerje a közösségi áru vámjogi státuszát. Nagyon fontos, hogy a közösségi státuszt ne keverjük össze az

144

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM áru közösségi származásának helyzetével, mivel a két forgalom ugyan hasonló, de nem azonos a tartalmuk és szerepük, továbbá a szabályrendszerük. A szabad forgalomba helyezett áru önmagától a szabad forgalomba helyezéstől nem nyeri el a közösségi származást, de ha azt a közösségben elegendő mértékben megmunkálják, akkor akár elnyerheti a közösségi származó helyzetet is. A harmadik országból behozott nem közösségi áru szabad forgalomba helyezése együtt jár a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazásával és a vámteher megfizetésével. A vámkódex nem határozza meg a vámeljárás mozzanatait, mint ahogyan ezt megismerhetjük a hazai szabályozásból, de valójában mindazon mozzanatokat kell végrehajtania a vámhivatalnak a vámeljárás lefolytatása során, amelyek a hazai szabályozásból ismertek (vámvizsgálat, vámfizetési kötelezettség megállapítása, vámteher kiszabása, közlése, beszedése, a vámáru kiadása). A szabad forgalomba helyezés vámeljárás keretében lehetőséget ad arra is a vámkódex, hogy ha egy küldemény eltérő vámtarifaszámok alá tartozó árukból áll és a felszámítható behozatali vámokkal aránytalan munkaterheléssel és költséggel járna az áruk önálló besorolása, úgy - a vámhivatal beleegyezésével - a legmagasabb vámtételű áru besorolásával adjon árunyilatkozatot a vámkezelést kérő. A nemzeti jogban engedélyjegyes eljárás alatt megismert speciális eljárást is hasonlóan gyakoroljuk, mint ahogyan azt az unió vámkódexe leírja, csupán az unióban végfelhasználás fogalom alatt ismerhetjük meg a részletszabályokat. A szabad forgalomba helyezett áru elveszti közösségi státuszát és visszanyeri nem közösségi státuszát, ha 

az árunyilatkozatot érvénytelenítik (visszavonják a határozatot), vagy



az áruk mentesülnek a fizetési kötelezettség alól vagy visszatérítésre (visszafizetésre) kerülnek a behozatali vámok o vám-visszatérítéses aktív feldolgozás keretében, vagy o külföldi térti áru esetében, vagy o az árut exportálják vagy újraexportálják.

A szabad forgalomba helyezés során kell alkalmazni a legtöbb kereskedelempolitikai intézkedést. A kereskedelempolitikai intézkedések alatt a közös kereskedelempolitika részeként, az áruk behozatalára és kivitelére vonatkozó Közösségi rendelkezések formájában létrehozott nem tarifális intézkedéseket, úgymint felügyeleti vagy piacvédelmi intézkedések, mennyiségi korlátozások vagy kvóták, valamint behozatali vagy kiviteli tilalmakat kell érteni

145

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Árutovábbítási eljárás Az EU-ban az alábbi árutovábbítások működnek: (lásd 24. sz. táblázat) 24. sz. táblázat Közösségi árutovábbítási eljárás TIR Egyezmény ATA Egyezmény (Módosított) Rajnai Hajózási Egyezmény 9. Cikk Észak-atlanti Szerződés Szerződő Felei között, a haderőik státuszáról szóló Egyezmény Postai árutovábbítás Az EU szabályai szerint az árutovábbítási eljárás lehet Belső árutovábbítási eljárás (közösségi áru továbbítása harmadik országon keresztül T2 szállítás) Lehetővé teszi, hogy közösségi helyzetű áruk a közösség egyik pontjáról eljussanak a közösség másik pontjára (esetleg 3. országon keresztül történő szállítással), úgy, hogy az áru vámjogi státusza nem változzék meg. Külső árutovábbítási eljárás (nem közösségi árukat T1 szállítás) Lehetővé teszi, hogy egy 3. országból származó áru eljusson a közösség egyik pontjától a másikig, anélkül, hogy vámokat vagy kereskedelem politikai intézkedéseket tennének az áruval kapcsolatban. Az áru fölött vámfelügyeletet kell gyakorolni és vámeljárás alá kell vonni. Belépéskor megfelelő mértékű garanciát kell nyújtani és azután kezdhető meg az áru szállítása. A közösségi árutovábbítási eljárás keretében az alábbi egyszerűsítésekre van lehetőség: a) Összkezesség, vagy biztosítéknyújtás alóli mentesség b) Különleges rakományjegyzék használata c) Különleges zárak alkalmazása d) Előírt szállítási útvonal alóli mentesség e) Engedélyezett feladói státusz f) Engedélyezett címzett státusz g) Meghatározott szállítási módokhoz kapcsolódó - áruszállítás vasúton vagy konténerben, - áruszállítás légi úton - áruszállítás tengeri úton - áruszállítás csővezetéken. 146

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Áru továbbítás menete: NCTS Tranzit eljárás: számítógépen keresztül történik az adat továbbítás. Az indító vámhivatal a szállítmány adatait elektronikus utón továbbítja a rendeltetési vámhivatalba, aki az áru érkezéséről visszaigazolást küld. (amikor megérkezik az áru). Ha adott időn túl nem érkezik meg, vagy a jogosult nem kéri a vámkezelést, nyomozás indul, hiszen a tétel vámjogi státusa nem szűnt meg. Ez történhet pl. vámköteles küldemények vámeljárás nélkül jogszerűtlen postai kézbesítésekor. NCTS szabályai vasúti, légi, vízi és csővezetékes hálózatra nem érvényes. Kiviteli vámeljárás (export) A közösségi áru végleges rendeltetéssel elhagyja az EU vámterületét (nem közösségi árura is vonatkozik). Magában foglalja a különböző kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazását. Részei: kiviteli ellenőrzés, kiléptetés. Ideiglenes kivitel Ideiglenes céllal szállítják ki az árut vissza hozatali szándékkal, a végleges eladás lehetősége is fennáll. Ha visszahozzák az árut, akkor a kiviteli és behozatali okmányoknak ki kell egyenlíteniük egymást (pl.: festmény kiállításra). Ha nem hozzák vissza az árut, akkor az eljárást le kell módosíttatni (pl.: vásárra valamilyen áru, amit eladnak). Vámraktározás Gazdasági vámeljárás (olyan eljárás, ahol az áruval valamilyen szándék van) csoportjába és a felfüggesztő eljárások (a behozatallal kapcsolatos vámokat nem kell megfizetni, míg az áru raktárban van) csoportjába is besorolható. Engedélyköteles, az engedélyt a raktár helye szerint illetékes fővámhivataltól kell kérni. Vámbiztosítékot kell adni. Közvámraktár Bérraktár, bárki tárolhat benne árut, az üzemeltetővel történt megállapodás alapján. Magánvámraktár Csak a raktár engedélyes, saját áruja tárolható benne; célja, hogy ne kelljen egy összegben, azonnal megfizetni a vámot, csak akkor, ha majd szükség lesz az árura. Vámfelügyelet alatti feldolgozás Lehetővé teszi, hogy nem közösségi helyzetű áruk olyan feldolgozáson menjenek keresztül a közösség területén, ami megváltoztatja az áru jellegét, állapotát anélkül,

147

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM hogy vámok, vagy kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazásra kerülnének. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a feldolgozás eredményeként létrejött termékeket a rájuk vonatkozó vámtételek alkalmazásával bocsássák szabad forgalomba. Ideiglenes behozatal Olyan vámeljárás, amely lehetővé teszi az újra kivitelre szánt, nem közösségi termék felhasználását a Közösség területén anélkül, hogy a használat miatti szokásos értékcsökkenést kivéve bármilyen változáson menjen keresztül. Aktív feldolgozás Gazdasági és felfüggesztő vámeljárások csoportjába is sorolható. Nem végleges, technikai jellegű megoldás. Lehetővé teszi, hogy bizonyos árukat a Közösség vámterületén egy vagy több feldolgozási eljárásnak vessék alá. Passzív feldolgozás A közösségi áru kivitelét teszi lehetővé feldolgozási műveletek céljából, a feldolgozott áru vissza hozatalának lehetőségével. Tulajdonképpen külföldi bérmunka, ahol a belföldi fél a megbízó és a külföldi fél a megbízott. Bérmunka tevékenység A bérmunkáltató (3. ország), bérmunkát végző (EU tag). Megmunkálásnak minősül az áru feldolgozása, összeállítása, összeszerelése, más áruhoz történő hozzáillesztése, javítása, beszabályozása, illetve olyan áruk felhasználása, amelyek nem épülnek bele a végtermékbe, de lehetővé teszik vagy megkönnyítik a végtermék előállítását. Szabadkereskedelmi megállapodások rendszere Kölcsönös kedvezmények mindkét fél számára. TIR igazolvánnyal történő árutovábbítás A TIR egy nemzetközi vámokmány. A harmadik országokkal történő áruszállítási vámokmány. Csak közúti áruforgalomra lehet alkalmazni. Nem kell hozzájuk külön garancia, azt a MKFE (Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete) vállalja. Vámellenőrzés Vámhatósági intézkedések összessége, amelybe beletartozik: 

az áruvizsgálat (tételes, szúrópróbaszerű)



dokumentumok meglétének és hitelességének ellenőrzése



az ügyfél könyvvitelének és egyéb nyilvántartásainak megvizsgálása



közlekedési eszközök átvizsgálása



poggyászok, csomagok átvizsgálása

148


személyek által továbbított áruk vizsgálata (utasforgalom)



hivatalos vizsgálatok lefolytatása.

Vámfelügyelet A vámhatóság vámjogszabályban előírt kötelezettségek teljesítése érdekében tett intézkedéseinek összessége. Két formája: a közvetlen és közvetett vámfelügyelet. Vámjogi képviselet A Vámkódex szerint – bizonyos feltételekkel – bármely személy, képviselőt jelölhet ki a vámhatóságok előtti ügyeiben a vámjogszabályok által megállapított cselekmények és alakiságok elvégzésére. A képviselet lehet: 

közvetlen, amikor a képviselő egy másik személy nevében és érdekében jár el, vagy



közvetett, amikor a képviselő saját nevében, de egy másik személy érdekében jár el.

A közvetett vámjogi képviselőre vonatkozó egyes áfa-törvénybeli szabályok alapvetően szigorúak, amely lényegileg az importot terhelő általános forgalmi adó megfizetésére és annak levonhatóságára irányul. (A közvetett képviselőként eljáró személy a vámtartozás megfizetése szempontjából adósnak, az importot terhelő általános forgalmi adó szempontjából pedig adófizetésre kötelezett minősül, vagyis megbízója nem fizetése esetén helyette helyt kell állnia) A szabad forgalomba helyezésre irányuló kérelemben – vámáru-nyilatkozat egyrészről a 14. rovatban jelezni kell a képviselet formáját, másrészről, amennyiben rendelkezik önadózásra vonatkozó engedéllyel (áfa) a közvetett képviselő, vagy a megbízója, ezt is jelezni kell. Vámgarancia Lényege: Amíg nem vámkezelik az árut, az vámköteles, és valakinek garanciát kell adni a vámkezelésére az illetékes vámhatóság részére. A vámgaranciát az importőr adja, de helyette adhatja pénzintézet, vagy erre felhatalmazott szállítmányozó vagy fuvarozó is. Ha az áru csak áthalad az országon, akkor is vámköteles addig, amíg a másik határon áthaladva el nem hagyja az országot. Klasszikus vámeljárás esetén, a közúton érkező tranzitáru fuvarozójának a belépő országhatáron le kellene tenni a tranzit ország vámhatóságai számára az árut terhelő vámterhek összegét, és ezt akkor kapja vissza, amikor a másik határon át elhagyja a tranzit országot. Ezen összeg letételét helyettesíthetik azok a nemzetközi

149

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM egyezményeken alapuló vámgarancia-eljárások, melynek elsősorban a közúti árufuvarozásban van jelentősége. A vámgarancia (árutovábbítási vámeljárások) másik előnye, hogy a garancia mellett továbbított áruk vámvizsgálata az országhatárokon egyszerűbb, gyorsabb eljárásban történik, így rövidebb időt vesz igénybe. Vámgarancia egyezményeknek minősülnek a TIR, a TRANZIT (az EU és az EFTA45 tagországok között) és az ATP (gyorsan romló élelmiszerek) egyezmények is. A biztosítékok lehetnek: 

Kezesség



Bankgarancia



Biztosítói kötelezvény



Banki fedezetigazolás

Vámunió 1973-ban az EFTA-államok külön-külön szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek az EU Közösséggel, amely 1977 júliusára teljes vámunióhoz vezettek. 1994-ben jött létre az Európai Gazdasági Térség, amely a két különböző integrációs szervezet (EU, EFTA) szorosabb kapcsolatát eredményezte. Ma már mindössze négy EFTA-tagállam van: Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc. Az EFTA szabadkereskedelmi szerződésben áll az Európai Unió 27 tagjával is. Az európai vámunió azt jelenti, hogy: 

nincs vámfizetési kötelezettség az Európai Unió tagállamai közötti belső határok átlépésekor;



közös vámtarifa van hatályban az Unión kívülről érkező termékekre;



a tagállamok közös származási szabályokat alkalmaznak az Unión kívülről érkező termékekre;



a vámérték meghatározása közösségi szinten történik.

A Közösség 1968. július 1-je után közös vámügyi jogszabályok megalkotására törekedett annak biztosítása céljából, hogy az EU-ba behozott termékekre mindenütt ugyanazokat a jogszabályokat alkalmazzák. Az így létrejött jogi keret: 

biztosítja, hogy a közös vámtarifa az EU külső határain mindenhol egyformán érvényesüljön;



közös szemléletmódot vezetett be a vámraktározási eljárások tekintetében;



megkönnyíti a vámáru-továbbítási eljárást;



a különféle vámokmányok széles skáláját egy egységes vámokmánnyal váltotta fel.

45

Európai Szabadkereskedelmi Társulás (European Free Trade Association Stockholm 1960. január 4.). Azon 7 tagállam alapította, amely nem kívánt az akkori Európai Szén és Acélközösséghez (a mai EU) tartozni.

150

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A fenti pontok teljesülését biztosító előírásokat végül egyetlen jogszabályba foglalták. Ez az 1992-ben elfogadott Közösségi Vámkódex, amelynek azóta számos, egységes szerkezetbe foglalt, kiegészítése, módosítása jelent meg.46 Vámügynökség A már korábban említett közvetlen, vagy közvetetten képviselet formájában ellátandó szakirányú tevékenység, amely a szakértelmen és az ügyfelek megbízásán alapul. A téma bonyolultsága miatt számos címzett fordul vámügynökséghez. A vámügynök feladata – többek között - , hogy 

megkímélje ügyfelét a sorban állástól,



a nagy valószínűséggel elkövetett hibák okozta bosszúságoktól



szakértelmével gyorsabbá tegye a folyamatot,



garantálja szakszerűséget, a megfelelő eljárások alkalmazását,



ellenőrizze a vámkezeléshez szükséges feltételek meglétét,



áttekintse az okmányok és az árunyilatkozatban foglaltak összhangját (bekérje a hiányzó dokumentumokat)



folyamatos kapcsolata legyen az illetékes vámhatósággal, stb.

A vámügynöki tevékenység önmagában is engedélyhez és feltételekhez (legalább 6 előfeltétel egyidejű teljesítése) kötött, de az általa alkalmazott tevékenységek nagy része külön is lehet engedélykötelezett. Az engedélyek időkorlátosak, gyakorta újítandók, a feltételeknek időrendben is meg kell felelni. A vámügynöksége önállóan alakíthatják ki tevékenységi körüket, engedély „portfóliójukat”, specialitásaikat, de mindenkor a hatályos jogszabályok szerint kell eljárniuk. Elektronikus vámeljárások A vámeljárások elektronizálása tekintetében 2009. július 1-je fontos mérföldkő volt, hiszen ezen időponttól kezdődően az export forgalomban papír alapú vámáru-nyilatkozat benyújtására nem kerülhet sor. A kivitel elektronikus bejelentéssel valósul meg a kiviteli vámeljárásokban érintett különböző szereplők (gazdálkodók, vámhatóság, adóhivatal, egyéb kormányzati szervek) közötti on-line elektronikus üzenetcsere útján, mely segítségével az egyes eljárási mozzanatok gyorsabbá, biztonságosabbá és könnyebben ellenőrizhetővé válnak. Exportforgalmi kivételek A közösségi jogszabályok az elektronikus kiviteli árunyilatkozatok benyújtása tekintetében kivételeket is meghatároznak, amikor az eljárást papír alapú vámáru46

A jelenleg hatályos szöveg internetes elérhetősége:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:1993R2454:20090701:HU:HTML

151

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM nyilatkozattal lehet kezdeményezni. Ezen kivételek az alábbiak szerint foglalhatók össze:    

a vámhatóság és/vagy az ügyfél informatikai rendszere nem üzemel; gyorsposták által/postaforgalomban kiszállításra kerülő áruk, amennyiben az áruk értéke nem haladja meg az 1000 eurót; az ATA- igazolvánnyal kezdeményezett ideiglenes kiviteli eljárások; az utasok által kiszállításra kerülő áruk, amennyiben írásbeli vámárunyilatkozat benyújtása szükséges.

Elektronikus vámeljárás importban Az elektronikus import vámeljárás célja a normál eljárás keretében végrehajtott szabad forgalomba bocsátási vámeljárások számítógépesítése. A 2007. júliusától indult elektronikus import vámeljárás hatóköre az alábbi kategóriákra terjedt ki: 

az elektronikus árunyilatkozat adás kezelése, csak meghatározott eljáráskódok esetén alkalmazhatóak, melyek a következők: o 40 00 000 Általános eset o 40 00 C07 Elhanyagolható értékű küldemények o 40 00 C08 Magánszemély által magánszemélynek küldött csomagküldemények o 40 00 C37 Szállításuk ideje alatt az árucikkek rakodásához és védelméhez használt segédanyagok o 40 71 000 Vám- és adójogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátás vámraktározást követően



árunyilatkozat elfogadása elektronikusan;



okmány vagy áruvizsgálat elektronikus elrendelése (kockázatkezelés);



az áru kiadásának elektronikus kezelése.

Az eljárás alkalmazásának előnye és jelentősége abban mutatkozik, hogy az árunyilatkozat benyújtására, illetve az árunyilatkozat elfogadására 0-24 óra között van lehetőség (bár az okmány és áruvizsgálat csak hivatalos időben történik), a vámeljárás végrehajtása felgyorsul, mivel a feldolgozás maximum 20 percet vesz igénybe, papír nélkülivé válik a procedúra és a költségmegtakarítás is jelentős. Az elektronikus import vámeljárás használatához regisztráció szükséges, mely ügyféli kérelem alapján kerül lefolytatásra. A kérelmet a székhely szerint illetékes fővámhivatalnál kell benyújtani, melyhez csatolni kell az ügyfél azonosításához szükséges okmányokat. Az import irányú elektronikus vámkezelések több fajtája létezik, s alkalmazási részarányuk folyamatosan növekszik a napi gyakorlatban.

152

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM EORI (korábban VPID) szám Az EU-ban külkereskedelmi forgalmat bonyolító, ezáltal a vámhatósággal kapcsolatban álló ügyfelek egy állandó – az adószámhoz hasonló – nyilvántartási számmal fognak rendelkezni (EORI szám), amely az Unió valamennyi tagállamában egyértelműen azonosíthatóvá teszi unió szerte a vámhatóság ügyfeleit, ezáltal is garantálva a gyorsabb, hatékonyabb ügyintézést. Ez az EORI szám szolgál a kiviteli vámáru-nyilatkozatokon is az exportőr azonosítására. Az elektronikus árunyilatkozat adás, illetve a kapcsolódó kockázatelemzés az első lépcső a teljes elektronizálás felé vezető úton, hiszen az árukat a vámhatóság részére továbbra is be kell mutatni, a kiviteli engedélyeket a vámhatóság számára szintén be kell nyújtani, azonban az eljárások hatékonyabbá válása vitathatatlan. A végső cél, a teljes automatizmus a Közösség többéves stratégiai célkitűzései között szerepel, mely a közösségi Automatizált Kiviteli Rendszer bevezetésével fog megvalósulni. POSTAFORGALMI SPECIALITÁSOK, SAJÁTOSSÁGOK A Magyar Posta nemzeti gazdaságban betöltött, szerepe, hálózati felépítettsége, küldeményforgalmi nagyságrendje révén kiemelt szerepet kapott és kap a magyar vámszabályok döntés előkészítőinél. Ezt bőven alátámasztották a nemzetközi postai szervezetek által egységesített szabályok és az elvárt minőségi (elsősorban gyorsasági) követelmények, de nem mellékesen a nemzetközi termékekkel szembeni ügyfélelvárások is. Korelőzmények A Magyar Postának néhány évvel, évtizeddel korábban az volt a határozott álláspontja, hogy feladatai között a nemzetközi küldemények vám elé állítása szerepel, de nem tartozik azok közé azok komplett vámkezelése. Ezért – a vám elé állításon túli kiviteli, vagy behozatali irányú vámkezeléseket az erre vállalkozó és a postával szerződött külső cégek, illetve 2001-2004 vége között a posta egyik - e célra létrehozott – leányvállalata (Posta Vámsped Kft.) végezte, kifejezetten és kizárólagosan az ügyfelek eseti, vagy állandó megbízása alapján. Hazánk EU belépése (2004. május 1) azonban – érthetően - jelentősen csökkentette a forgalmat, a Társaságot a tulajdonos döntése alapján végelszámolták. A Magyar Posta később úgy döntött, hogy 2010. január 1-től saját vámügynökséget alapít a funkció ellátására, amely szervezetileg az NPKK egyik osztályának csoportjaként látja el tevékenységét. A vámhatósági kapcsolat történetéhez rövid adalék, hogy korábban létezett a postaforgalmat kiszolgáló, a nemzetközi kicserélő üzem mellett működő önálló vámhivatal (napjainkban az illetékesség a Repülőtéri Vámparancsnoksághoz került), valamint VÁM-POSTA közös munkacsoport. A speciális feladatok miatt a posta vámügyi feladatai más jogforrási környezetbe kerültek, sikerült beindítani a korszerűsítési folyamatokat. A VÁM-POSTA együttműködés keretében sok – itt nem részletezett - szakmai kérdésben történt előrelépés. A postai vámmunkát természetesen a hatályos vámjogszabályok körében kell kialakítani, de az eddigieknél sokkal hangsúlyosabban figyelembe kell venni a

153

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM postatörvény, a postai küldeményforgalmi szempontok és a nemzetközi minőségi elvárások vámszempontú teljesíthetőségét. Postai vámkezelések folyamata Jelenleg az EU-s joganyagon, illetve az annak végrehajtásáról szóló ún. Nemzeti vámtörvényen47 túl a postaforgalomban alkalmazandó egyes vámszabályokról szóló 28/2004. (IV.29.) PM rendelet48, a NAV irányadó útmutatásai, illetve a posta szakirányú belső szabályzatai, utasításai az irányadóak.49 A rendelet fogalom meghatározási része tartalmazza a 

belföldi postai szolgáltató



a postaforgalom



a postajárat



a küldemény



az EMS gyorsszolgálati postaszolgáltatása

definícióját. Illetékesség, vám elé állítás Az illetékességi szabályok tekintetében nincs koncentráció, hiszen az alapvetően illetékes repülőtéri vám- és pénzügyőri hivatal mellett - eljárástól függően – több eset is előfordulhat. Pl. Hatáskör és illetékesség tekintetében lehetséges a vámút felügyeletét ellátó területi vámhivatal, a feladásra kerülő nem közösségi áru esetében a feladás helye szerint vám- és pénzügyőri hivatal, az elszámolást, jóváírást igénylő vámügyi tételeknél az illetékes megyei vám- és pénzügyőri hivatal szerepvállalása. A vám elé állítás lényegében az Átadójegyzék átadásával történik mind közúti, mind légi forgalomban. Légi forgalomban a Budapest Ferihegy repülőtérre érkező, vagy onnan induló (behozatali vagy kiviteli céllal szállított) postai küldemények CN Átadójegyzékét közvetlenül a Vám- és Pénzügyőri Hivatalnak kell bemutatni, amely ezekben az esetekben határvámhivatalként jár el, és nyilvántartási, illetve kiléptetési záradékát a jegyzékre felvezeti. Közúti, vasúti és vízi forgalomban CN 37, légi forgalomban CN 38 jelű Átadójegyzéket kell alkalmazni.

47

Lásd: A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvényt, valamint a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendeletet 48 A PM rendelet jelenleg hatályos szövegének elérhetősége: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400028.PM&kif=v%E1m%E9s+P%E9nz%FCgy%F5rs%E9gr%F5l Letöltés: 2012. augusztus 49 Aki szeretne jobban elmélyedni a vámügyekben, külön ajánlható az integrált postaforgalomra vonatkozó egyes vámjogszabályokról szóló 38/2009 (XII.22) PM. rendelet tanulmányozása is (Ez a jogszabály nem a Magyar Postára vonatkozik.).

154

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Árutovábbítási szabályok Az árutovábbítás eljárási mód akkor kerül leginkább alkalmazásra, ha a küldemény címzettje nem Budapesti, vagy nem Pest megyei és nem adott eseti/állandó megbízást a postai vámügynökség részére a vámkezelésre végrehajtására. Az egyszerűsített árutovábbítási eljárásban a vámvizsgálatot elegendő a postai zár megbontása nélkül a szállítóeszközre és a küldeményt tartalmazó lezárt egységrakomány (különösen: postazsák, konténer, doboz) darabszámának ellenőrzésére kiterjeszteni. A postai küldemények egyszerűsített árutovábbítását a Posta által három példányban benyújtott CN 23 vámáru-nyilatkozat (a továbbiakban: Árunyilatkozat) alkalmazásával kell elvégezni. Amennyiben a külföldi feladó nem állított ki, illetve nem csatolt Árunyilatkozatot, vagy annak adatai nem olvashatók, a Posta köteles az okmányt a megfelelő példányszámban pótolni. Az Árunyilatkozat alapján a Vám- és Pénzügyőri Hivatal áruvizsgálatot tart és megállapítja a küldemény vámértékét, amelyet feljegyez az Árunyilatkozatra, majd a küldeményt és az Árunyilatkozatot visszaadja a Posta kezelésébe a címzés szerinti rendeltetési postára történő továbbszállítás céljából. A rendeltetési posta a küldemény megérkezéséről a címzettet az általános szabályok szerint értesíti, átadva számára a Repülőtéri vám- és pénzügyőri hivatal által záradékolt Árunyilatkozat egy példányát. A címzett az okmányok birtokában a lakó-, tartózkodási- vagy telephelye szerint területileg illetékes vám- és pénzügyőri hivataltól köteles a küldemény vámkezelését kérni. Ha a címzett elmulasztja e kötelezettségét, a későbbiekben mindenképpen számolnia kell negatív jogkövetkezményekkel (az adott tétel hatósági visszajelzés hiányában nem kerül kivezetésre az „indító” vám és pénzügyőri hivatalnál és keresni fogják.) A területileg illetékes hivatal a vámteher biztosítása után rendelkezik a küldemény vámkezelését kérő részére történő postai kiszolgáltatásáról, egyben határoz a vámvizsgálat helyéről és időpontjáról. Döntését az Árunyilatkozatra rájegyzi. A vámkezelés befejezése előtt tilos a vámtartalmú küldemények kézbesítése, a küldemény tartalmának felhasználása, stb. !!! Átmeneti megőrzés A kicserélő postahivatalhoz érkezett küldeményt - az átviteli (tranzit) zárlat és küldemény kivételével - átmeneti megőrzési raktárnak tekintendő raktárban (a továbbiakban: raktár) kell tárolni. A raktárban el kell különíteni a behozatali, illetve a kiviteli irányú küldeményeket. A küldemény vámjogi sorsának rendezése előtt a postaforgalom iránya szerinti elosztás, kezelés kizárólag a raktárban történhet. Fontos lehet, hogy a posta 30 naptári nap átmeneti megőrzést követően a küldeményt átadja a vámhivatalnak, ha annak feladója másképp nem rendelkezik.

155

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Szabad kereskedelmi forgalomba bocsátás A posta az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatnak minősülő előzetes árubejelentéssel állítja vám elé a szabad forgalomba bocsátás céljából a küldeményeket. Az előzetes árubejelentésnek tartalmaznia kell 

a feladó nevét,



a címzett nevét, címét,



az árumegnevezést,



az indító ország kódját,



a küldemény tömegét,



a küldemény értékét (devizanem feltüntetéssel),



a ragszámot.

A vám- és pénzügyőri hivatal az előzetes árubejelentés adatai alapján, az adatok átadását követő egy órán belül elvégzi a nyilvántartásba vételt, egyidejűleg kijelöli azokat a küldeményeket, amelyeket vámvizsgálat alá kíván vonni. Az előzetes bejelentést követően, kiegészítő árunyilatkozatként Egységes Vámokmányt (a továbbiakban: EV) kell benyújtani, az alábbi esetek kivételével: 

22 Euro vámérték alatti küldeményekről



45 Euro vámérték alatti magánszemélynek érkezik



a magánszemélyek részére érkező, ezer eurónak forintra átszámított összegű vámérték alatti küldemények Árunyilatkozattal bocsáthatók szabad forgalomba.

küldeményekről,

ha

magánszemélytől

A Posta az általános szabályok szerint kérheti, hogy a kiegészítő árunyilatkozatot időszakosan összesítve nyújthassa be, illetve árunyilatkozat-adási kötelezettségét számítógépes rendszer által, nem formanyomtatvány felhasználásával nyomtatott egységes vámokmány használatával teljesítse. A magánszemély részére érkező küldemény után kiszabott és beszedett, illetve beszedendő vámtartozást a Posta összevontan, havonta egy alkalommal, tárgyhót követő hónap 16. napjáig köteles a vámhatóság részére átutalni. A vámköteles küldemény postai kiszolgáltatása előtt a címzett kérheti a postaküldemény megosztás nélküli visszaküldését a feladó címére, vagy azt az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlhatja.

156

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A visszaküldött, valamint az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlott csomagokat a Posta köteles a Vám- és Pénzügyőri Hivatalnak ismételten bemutatni és a küldeményt a külföldre való kiszállításáig, vagy a felajánlás elfogadásáig raktárában tartani. Az Európai Közösségen kívülre történő visszaszállítás, illetve a felajánlás elfogadása után a posta a kifizetett vámterheket visszaigényelheti. A kiviteli eljárás alapszabályai Az árut tartalmazó küldemény kiviteli vámeljárásban való vámkezelése az általános illetékességi szabály alapján bármely vám- és pénzügyőri hivataltól kérhető. Amennyiben a vámeljárást nem a Repülőtéri Vám- és Pénzügyőri Hivatal végezte, az eljáró vám- és pénzügyőri hivatal a vámvizsgálat megtörténtét az Árunyilatkozaton vagy az EV-n igazolja. A kiviteli forgalomban szállított küldemények közül egyedi EV kitöltésével csak azokat kell vám elé állítani, amelyek vámértéke eléri, vagy meghaladja az ezer eurónak forintra átszámított összegét. A kivitelre kerülő árut tartalmazó küldeményhez a feladónak a Posta által meghatározott példányban kiállított Árunyilatkozatot kell csatolni. A további küldemények lényegében alakiság nélkül léptethetők ki. Az ezer eurónak megfelelő forintra átszámított összeget el nem érő vámértékű küldemény kiléptetéséhez a Repülőtéri Vám- és Pénzügyőri Hivatal részére át kell adni az Árunyilatkozatot, valamint a kereskedelmi célú forgalomban a számla másolati példányát is. Az ezer euró vagy annál magasabb vámértékű, Magyarországon feladott küldemények kiléptetését a Repülőtéri Vám- és Pénzügyőri Hivatal igazolja. Minden más esetben, a küldemény postai szállításra történő felvétele a kiléptetés igazolásául is szolgál. További szabályok A Posta a nemzetközi küldeményforgalmába tartozó vámeljárásai körében nem köteles vámbiztosítékot nyújtani. Amennyiben a Posta és a Repülőtéri Vám- és Pénzügyőri Hivatal között az elektronikus adatkapcsolat meghibásodik, a vám elé állítás a „Zárlatjegyzék” elnevezésű postai nyomtatvány kiállításával történik. A fenti jogszabályi bázisokon a Magyar Posta vezérigazgató-helyettesi rendelkezést adott ki a vámeljárás alá tartozó küldemények kezeléséről és a postai vámügynöki szolgáltatás ellátásáról a Nemzetközi Posta Kicserélő Központ részére50. A rendelkezés – többek között – a következő feladatokat ellátását szabályozza részleteiben:

50



Az Európai Unió (EU) vámhatárán kívülről beérkező küldemények kezelése



Vám elé állítás

Lásd: Magyar Posta 75/2011 Ü.-Vigh. rendelkezés (e-Po.É)

157


Beérkező küldemények címzettjeinek értesítése



Postai vámügynöki szolgáltatás ellátása, vámügynök feladatai



Küldemények továbbításra való előkészítése



Postai vámkezelésen átesett küldemények kezelése



Nem postai vámkezelésre váró küldemények kezelése



Vámterhek térülése



Elszámolás a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV)



Normál vámeljárástól eltérő esetek kezelése



EU vámhatárán kívülre szóló, Magyarországról indított küldemények kezelése



Postai vámügynöki szolgáltatás keretében végzett kiviteli vámkezelés



A postai feladás előtt kiviteli vámkezelésen átesett küldemények kezelése



Egyéb rendelkezések

A Magyar Posta alapvetően a következő konstrukcióban működteti vámügyi rendszerét: Kivitel (export): legfontosabb lépések 

tudnivalók rendelkezésre állás, közlése a feladási postahelyeken



küldeményérték 1000 EURO alatt, vagy az felett? (alatta fakultatív, felette kötelező)



feladó döntése: felvétel előtti kiviteli vámeljárás /kiviteli ellenőrzés/ o saját elvégzése, vagy helyi vámügynökkel történő elvégeztetése, o vagy a postai vámügynökség megbízása (formanyomtatvány kitöltés, díj beszedése), kiviteli vám csak elektronikus úton végezhető



NPKK belső kezelés (technológia)



postai vámügynökség feladatainak ellátása



kiléptetés, okmányvisszaküldés



elszámolások

158


Kivitel (export) esetén az ügyfelek a felvételi pontokon ismerhetik meg a külföldre szóló küldemények feladási feltételeit, alkalmazkodva a postai szabályokhoz, illetve a vonatkozó vámjogszabályokhoz. Az alapvető tudnivalók bárki számára elérhetőek a Magyar Posta Üzletszabályzatában, vagy a posta hivatalos honlapján. A felvételt követően a küldemény – az egyes feldolgozási pontokon keresztül, vagy egyes esetekben közvetlenül – eljut az NPKKba, ahol a kiviteli technológiai folyamat megtörténte után elhagyja az országot. Az EU-n kívüli országba szóló - árut, vagyontárgyat, fizetési eszközt és egyéb értéket tartalmazó - küldemények felvétele a felvételi postákon A nem Európai Unió (a továbbiakban: EU) tagországába irányuló, 1000,- euró, vagy azt meghaladó értékű postai küldemények vámkezelését a feladónak írásban, egységes vámáru-nyilatkozat (a továbbiakban: EV) kitöltésével kell kérnie, amit a küldeményhez, postacsomag esetében a szállítólevélhez kell csatolni. Az EU tagországaiba irányuló küldeményekhez nem kell kiállítani az EV-t. A vámáru- nyilatkozat egy hárompéldányos formanyomtatvány, melynek kitöltése speciális szakismereteket igényel, ezért abban a postai alkalmazott csak akkor nyújthat segítséget, ha ilyen ismeretekkel rendelkezik. Abban az esetben, ha a küldemény kiviteli vámkezelése a vámhatóság részéről már feladás előtt megtörtént, a feladónak csak a vámáru-nyilatkozat 2. és 3. példányát kell csatolnia. Ha a küldemény kiviteli vámkezelése a küldemény feladása után - a posta közvetítésével - történik, ahhoz a vámáru-nyilatkozat mindhárom példányát csatolni kell. Egy vámáru-nyilatkozattal több küldemény is feladható, ha azok feladója és címzettje azonos és a küldemények egy vámtarifaszám alá tartozó árut tartalmaznak. Több vámtarifaszám alá tartozó áruféleségek esetén a feladónak „Pótlap az egységes vámárú - nyilatkozathoz” (a továbbiakban pótlap) elnevezésű nyomtatványt is ki kell állítania és azt csatolnia kell a vámárunyilatkozathoz. Egy vámáru - nyilatkozathoz korlátlan számú pótlapot lehet kiállítani és csatolni. A vámárunyilatkozatot és a pótlapot írógéppel, számítógéppel vagy kézírással - utóbbi esetben olvashatóan és nyomtatott nagybetűkkel - kell kitölteni. A nyomtatványok két változatban - kézírással és írógéppel kitölthető formátumban és számítógéppel kitölthet leporelló változatban - készülnek. A küldemény felvétele alkalmával a felvevőnek meg kell vizsgálnia, hogy a vámárunyilatkozaton a feladó, illetve a címzett adatai (név, elnevezés és cím) egyezőek-e a küldemény címzésének azonos adataival. A küldeményt csak az adatok egyezősége esetén lehet felvenni. Abban az esetben, ha a küldemény kiviteli vámkezelése előzetesen - még a feladás előtt - megtörtént, meg kell vizsgálni, hogy az illetékes Vámhivatal a küldeményen (csomag esetén a szállítólevélen is), valamint a vámárú - nyilatkozat „D” rovatában bélyegzőjének lenyomatával igazolta-e. Ezen kívül ellenőrizni kell azt is, hogy a Vámhivatal által a küldeményen alkalmazott lezárás („VÁM” feliratú fémzár, bélyegzőlenyomattal ellátott vám-pecsétjegy vagy ragasztószalag) sértetlen-e. Nem

159

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM szabad megtagadni a küldemény felvételét, ha a csomag szállítólevelét a Vámhivatal a kiviteli vámkezelés alkalmával nem bélyegezte le. Vámjelző cédula, vámáru-nyilatkozat Postai nyomtatványként rendszeresített CN 22 (a továbbiakban vámjelző cédula) kell a feladónak - csomagküldemények kivételével - minden olyan nem EU tagországba irányuló küldemény címoldalára felragasztania, amely bármely árut, vagyontárgyat, fizetési eszközt, illetve egyéb értéket (a továbbiakban együtt: áru) tartalmaz. A vámjelző cédulára a küldeményben elhelyezett áru megnevezését, súlyát és értékét minden esetben a CN 23 vámáru-nyilatkozatra (a továbbiakban: vámáru-nyilatkozat) meghatározott nyelven, a feladónak kell feljegyeznie. Ha a küldeményhez idegen nyelven kiállított vámáru-nyilatkozatot is kell csatolni, a vámjelző cédulát nem kell kitölteni. Minden EU-n kívüli országba szóló olyan - árut tartalmazó - küldeményhez, amelyhez nem kell csatolni vámáru-nyilatkozatot, a feladónak egy példányban, magyar nyelven kiállított - postai nyomtatványként rendszeresített - „Vámáru-nyilatkozat” elnevezésű nyomtatványt kell mellékelnie. Nem kell magyar nyelven kiállított vámáru-nyilatkozatot csatolni az olyan küldeményhez, melynek kiviteli vámkezelését a vámhatóság előzetesen - feladás előtt - elvégezte, ennek jeléül vámzárral lezárta és a vámkezelés megtörténtét a küldeményen (csomagok esetében a szállítólevélen is) bélyegzőjének lenyomatával jelezte. Ezen kívül valamennyi, EU-n kívüli országba szóló, árut tartalmazó küldeményhez a feladónak - az Üzletszabályzat 1. sz. mellékletében, csomagok esetében a „Nemzetközi postacsomagok feladási feltételei és díjai” c. kiadványban meghatározott példányszámban és nyelven kiállított – vámáru-nyilatkozatot is csatolnia kell. Az EU tagországba irányuló küldeményekhez sem vámjelző cédulát, sem pedig vámáru-nyilatkozatot nem kell csatolni. Kísérő okiratok továbbítása A feladó által a küldeményekhez csatolt engedélyokiratokat és a küldeményt kísérő egyéb okiratokat megfelelő módon (tűzőgéppel) a küldeményhez vagy a lezárására, átkötésére használt zsineghez, pánthoz kell erősíteni, illetve a küldemény burkolatára ragasztott átlátszó fóliatasakban - méretének megfelelően összehajtogatva - kell elhelyezni. Csomagok esetében a fóliatasak használata kötelező. Kiviteli ellenőrzés, kiviteli vámkezelés A EU-n kívüli országba feladott árut, vagyontárgyat stb. tartalmazó küldeményeket a Nemzetközi Posta Kicserélő Központ - függetlenül attól, hogy azokhoz az előző pontokban említett okiratokat (kiviteli engedély, egységes vámáru-nyilatkozat stb.) és az esetleg még szükséges egyéb igazolásokat a feladó csatolta-e - kiviteli vámkezelés céljából köteles a Repülőtéri Vámhivatalnak bemutatni, és azok vámkezelését kérni.

160

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A küldeménytovábbítás folyamatában  

az olyan nyitva feladott, valamint a postai kezelés során megsérült küldeményeket, melyek árut, vagyontárgyat stb. tartalmaznak, valamint, azokat a zárt küldeményeket, amelyek a feladó - tartalomra utaló - feljegyzései szerint árut, vagyontárgyat stb. tartalmaznak

valamennyi posta köteles kiviteli vámkezelés céljából a Nemzetközi Posta Kicserélő Központhoz továbbítani. Abban az esetben, ha a kiviteli ellenőrzés során a vámhivatal a küldemény EU-n kívüli országba történő továbbítását nem engedélyezi, azt - megfelelő tájékoztatással - vissza kell küldeni a feladónak. Ha a küldemény címadataiból a feladó adatait nem lehet megállapítani, azt kézbesíthetetlenként - az erre vonatkozó szabályozás szerint - kell kezelni. Ha a kiviteli vámellenőrzés során a vámhivatal postai küldeményt lefoglal, erről a Nemzetközi Posta Kicserélő Központ - előjegyzés végett - értesíti a felvevő postát. A küldemény lefoglalásáról a feladót értesíteni nem szabad. Kiegészítő tudnivalók A külföldre feladott árut (árumintát) tartalmazó küldeményeknél a posta nem vizsgálja, hogy a feladó (megbízott) jogosult-e küldeményeinek külkereskedelmi forgalomba történő feladására. A szükséges kiviteli engedélyek beszerzéséről – egészségügyi bizonyítvány, EUR 1 – a feladó (megbízó) gondoskodik. Egészségügyi bizonyítvány beszerezhető Növény és Talajvédelmi Szolgálat, illetve a Állategészségügyi- és Élelmiszer-ellenőrző Állomás kirendeltségein. A vámkezelési megbízással feladott küldemények továbbítása esetenként 24 óra késedelmet szenvedhet.

Magyarországról

történő

A kiviteli vámokmányt az ügyfél kérésére a posta visszaküldi a feladónak. A kiviteli vámkezeléshez (1000 Euro érték felett, nem EU országba történő feladásnál) adható kiviteli vámkezelési megbízás (nyomtatvány) a felvételi postahelyen, vagy faxon, e-mail-en a postai vámügynökségnek, vagy a feladási hely közelében lévő más piaci vámügynökségnek.

Kiviteli (export) irányú vámeljárási feladatok az NPKK-ban A postai vámügynöki szolgáltatás keretében, kiviteli vámkezelésre érkező – 1.000 eurónak megfelelő forint összegű vagy azt meghaladó értékű – küldeményeket a vámkezelés végéig a letéti raktárba kell betárolni. A kiviteli vámkezelésre váró küldeményekről a 12. pontban említett nyilvántartástól különálló nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásba fel kell jegyezni a küldemény azonosítószámát, a feladó nevét és a célországot.

161

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A küldeményhez csatolt kísérőlevelet, a feladó által kitöltött és aláírt kiviteli vámkezelési megbízást és annak mellékleteit (cégek aláírási címpéldány, különböző kiviteli engedélyek) át kell adni a postai vámügynök részére. A vámügynök a kapott dokumentumokat köteles felülvizsgálni, hogy azok a szabályszerűen, hiánytalan adattartalommal kerültek-e kitöltésre, illetve a vámkezeléshez szükséges valamennyi dokumentum csatolásra került-e. Eltérés esetén fel kell venni a feladóval a kapcsolatot és a hiányzó adatokat, okiratokat pótoltatni szükséges. Ha kiviteli megbízáson a feladó az igényelt kiviteli vámkezelés mezőben az ” újrakivitel” mezőt jelölte meg (azaz olyan küldemény kiviteli vámkezelését kezdeményezte, amely korábban behozatali vámkezelés alá esett és a feladó azt visszaküldi a külföldi partnere részére), úgy a vámügynöknek ellenőriznie kell azt is, hogy kiviteli vámkezelési megbízáshoz csatolták-e a korábbi behozatali vámkezelés során keletkezett okmányokat is. A fenti okiratok alapján a vámügynök kezdeményezi a kiviteli vámkezelést a CDPS programban, a program által kért adatok berögzítésével. Az adatokat a program által biztosított elektronikus kapcsolat révén a vámhivatal részére továbbítani kell. A vámhivatal a kiviteli vámkezelés során is meghatározhatja, hogy mely küldeményeket kívánja szemle útján tételes áruvizsgálatnak alávetni. A vámhivatal által szemlére jelölt küldemények esetében biztosítani kell, hogy a posta részéről minimum két személy legyen jelen. Az egyik személy (letéti raktáros) a küldemény felnyitásában és lezárásban segédkezik, míg a másik személy (vámügynök) a vámtiszt mellett biztosítja a bizottsági kezelés meglétét. A vámügynök a Vám által elektronikusan elfogadott kiviteli vámkezelés során, a CDPS rendszerből kinyomtatja a Kiviteli Kísérő Okmányt (KKO okmány) és ha van, akkor a pótlapokat a KKO okmányhoz. A KKO okmányra a Posta feljegyzi a kiléptetési tételszámot és ellátja saját bélyegzőlenyomatával. A küldemény a kiléptetést követően a postai okmányokkal és a CN23 vámáru nyilatkozattal továbbítható. A vámügynök a KKO nyomtatvány és az esetleges pótlapokat továbbítja a feladó részére, ha az a kiviteli vámkezelési megbízáson a feladó így rendelkezett. A postai feladás előtt kiviteli vámkezelésen átesett küldemények kezelése Abban az esetben, ha a küldemény feladója a kiviteli vámkezelési eljárást nem a Postán keresztül bonyolítja le, akkor a postai okmányok mellett CN23 vámáru nyilatkozattal és - ha a feladó feladáskor a KKO okmányt nem kérte vissza – KKO okmánnyal érkezik meg. Az NPKK-nek kezdeményezni kell a küldemény országból való kiléptetését, amely kiléptetési szemlén valósul meg. Ha csatolásra került, a KKO okmányra a szemlén a vámtiszt feljegyzi a kiléptetést, és a vámhivatal a saját rendszerében regisztrálja a küldemény kiléptetését (amelyről a kiviteli vámkezelésben érintett vámhivatal

162

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM visszaigazolást kap). A KKO okmányt a küldemény kiléptetését követően szolgálati levélben meg kell küldeni a küldemény feladója részére. Előfordulhat, hogy a küldeményhez nem került csatolásra a KKO okmány (mert a feladó azt feladáskor visszakérte, annak érdekében, hogy a kiviteli vámkezelésben érintett Vámhivatalnál a kiviteli vámkezelési folyamatot lezárja). Ha ezért a repülőtéri vámhivatal megtagadja a kiléptetést (mert a feladó mégsem végezte el az előbb említetteket), fel kell venni a feladóval a kapcsolatot, hogy küldje meg a KKO okmányt, vagy fel kell kérni arra, hogy a kiviteli vámkezelésben érintett vámhivatalnál zárja le a kiviteli vámeljárás folyamatát. Az 1.000 eurónak megfelelő forintösszeg alatti értékű küldeményeket kiviteli szemlére nem kell bemutatni. A küldemények továbbíthatóak, ha azokhoz csatolásra került a CN22 vagy CN23 Vámárunyilatkozat. Ha kiviteli ellenőrzés során a vámhivatal a küldemény EU-n kívüli országba történő továbbítását nem engedélyezi, azt - megfelelő tájékoztatással - vissza kell küldeni a feladónak. Ha a küldemény címadataiból a feladó adatait nem lehet megállapítani, azt kézbesíthetetlenként - az erre vonatkozó szabályozás szerint - kell kezelni. Ha a kiviteli vámellenőrzés során a vámhivatal postai küldeményt visszatart, erről a feladót értesíteni nem szabad, erre a Vámhivatal jogosult.

Behozatal (import): legfontosabb lépések 

NPKK érkeztetés, előrejelzések



NPKK technológia, előválogatás, okmánykezelés, adatrögzítés, vámeléállítás,



Vámmentes tételek



Magánforgalom, kereskedelmi forgalom



Ügyfélértesítések (címzettek)



Halasztott fizetési engedéllyel rendelkező ügyfelek értesítése



Posta vámügynökség (eseti, állandó megbízások), okmánybegyűjtés



Vámkezelés (egyedi, csoportos, halasztott, magánszemély, CDPS rögzítések)



Küldemények továbbításra előkészítése, továbbítása (posta által vámkezelt, illetve nem a posta által vámkezelendő tételek)



Vámtartozások térülése, NAV elszámolás



Normál vámeljárástól eltérő esetek kezelése



Kézbesítő posták eljárása (kiosztás, kézbesítés)

163


Behozatal (import) esetén Behozatali (import) irányú vámeljárási feladatok az NPKK-ban A beérkező küldeményeket rendezni kell EU-ból, vagy azon kívülről érkezések szerint. Az EU tagországaiból érkező küldemények vámszempontból belföldi küldeménynek minősülnek, azokat nem kell vám elé állítani. A nem-EU-ból érkező küldeményeket szét kell válogatni, hogy azok ténylegesen vámeljárás alá tartoznak vagy sem (jogszabály szerint meghatározott értékhatár alatti küldemények nem kerülnek vámkezelésre). A válogatáshoz fel kell használni az NPKK repülőtéri telephelyére telepített vámröntgen berendezés által nyújtott lehetőségeket is. A küldemények röntgenképét az NPKK küldeményforgalmát ellenőrző vámhivatal is ellenőrzi. Vámeljárás alá kell besorolni mindazon küldeményeket, amelyek EU-n kívülről érkeztek és méretük alapján feltételezhető, hogy nem (csak) dokumentum tartalmúak és a feladó értéket, értéknyilvánítást nem jelölt a postai kísérőokiraton vagy a CN23 vámárunyilatkozaton. A posta által vámmentesnek feltételezett küldeményeket, illetve azok kísérőleveleit a vámhivatal bármikor ellenőrizheti. A vámeljárás alá vont küldeményeket az ún. „Árureg” nevű informatikai programban nyilvántartásba kell venni, a program által megkövetelt adattartalommal. A program automatikusan meghatározza a címzettre illetékes Vámigazgatóságot és ezt a vámszervet tünteti fel a CN23 nyomtatványon. A vámhivatal a felrögzített adatokat a program által biztosított elektronikus kapcsolat révén fogadja és nyilvántartásba veszi, majd visszaigazolja azt, egyidejűleg jelzi/jelezheti azt is, hogy mely küldemények tekintetében határoz meg tételes áruvizsgálatot. A vámhivatal által adott visszaigazolást követően az Árureg rendszerből küldeményenként 3 példány CN23 vámárunyilatkozatot kell kinyomtatni, s annak valamennyi példányát a küldeményhez kell csatolni. A tételes áruvizsgálat bizottság előtt zajlik (vámtiszt, letéti raktáros, vámügynök), célja 

az áru és a kísérőokmányok áttekintése, azonosítása,



a vámkezeléshez szükséges a hiányok feltárása (engedélyek, vizsgálatok, stb.),



tarifális besorolás,



vámérték meghatározás,



esetleg növény-, vagy állategészségügyi vizsgálatra rendelés (ezen vizsgálatok díjkötelesek, amelyeket a címzettől utánvéttel be kell szedni)



vagy a küldemény vámmentessé történő átcsoportosítása.

A vámeljárás alá vont küldeményeket az NPKK letéti raktárjában kell tárolni, az így betárolt küldeményekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást a Vámszoft nevű raktárnyilvántartó programban kell vezetni.

164

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Ügyfélértesítések Az értesítésekre – e küldeménykezelési fázisban – tájékoztatási célból, illetve azért van szükség, hogy a címzettnek felajánlható legyen a postai vámügynökség szolgáltatásának igénybevétele. Magánforgalom Az 1.000 euró alatti értékű magánszemély részére szóló küldemények vámkezelését a Magyar Posta jogszabályi felhatalmazás alapján látja el, ezért a vámkezelést előzetes ügyfélértesítés nélkül is el lehet látni, feltéve, hogy a vámkezeléshez szükséges információk, okiratok rendelkezésre állnak. Ha az 1.000 eurónak megfelelő forintösszeg alatti - magánszemélyeknek szóló küldemények vámkezeléséhez szükséges dokumentumok (pl. számla) nem kerültek csatolásra a küldeményhez, a címzettet levélben kell értesíteni. Mellőzhető az értesítés állandó vámkezelési megbízás rendelkezésre állása esetén is, feltéve, hogy minden okmány hiánytalanul rendelkezésre álla vámkezeléshez. Kereskedelmi forgalom A kereskedelmi forgalomban érkező, valamint a magánforgalomban 1.000 euró, vagy ezen érték feletti értéknek megfelelő forintösszegű küldemény esetében, illetve értéktől függetlenül gyógyszert tartalmazó küldemények címzettjének a vámkezeléshez írásos megbízást kell adniuk. A kiküldött értesítés értesítőlevélből, egyszeri vámkezelési megbízásos formanyomtatványokból, illetve kitöltendő vámjogi nyilatkozatból áll. (Ha az adott ügyfél korábban már adott állandó vámkezelési megbízást, akkor értelemszerűen a megbízásos nyomtatvány nem kell csatolni az értesítéshez.) Az ügyfélértesítésekre érkező válaszokra maximum három munkanapot kell várni. A halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkező (vámbiztosítékkal, bankgaranciával) kereskedelmi forgalomban értesített ügyfelek a küldemények értesítése során jelezhetik: nem kérik a Magyar Posta vámügynöki szolgáltatását, a küldeményük továbbítását kérik a halasztott fizetési engedélyük alapján (ezt egyszeri árutovábbítási megbízási formanyomtatványon tehetik meg). Vámkezelés Vámkezelési prioritás: vámkezelési sorrend:

kereskedelmi forgalom, magánforgalom. Ezen belüli



nemzetközi EMS gyorsposta



Európa+ csomag



elsőbbségi jelzővel ellátott küldemények



egyéb, vámkezelésre kötelezett beérkező küldemények



azon küldemények, melynek címzettjei vámteher mérséklést, vagy vámteher elengedést kértek

165


Kereskedelmi forgalom A vámkezelés, a kapott okiratok, illetve a fenti egyeztetések alapján az elektronikus import vámkezelésekre vonatkozó hatályos vámjogszabályok figyelembe vételével a vámkezelő programban (ún. CDPS), a program által kért adatok rögzítésével kezdeményezhető. A rögzítés során jelölni kell, hogy a küldemény címzettje megbízta a Magyar Postát a küldemény vámkezelésével. 1000 euró érték feletti magánszemélynek szóló küldemény adatainak rögzítésekor – amennyiben a címzett nem rendelkezik EORI/VPID (vámazonosító) számmal - a Magyar Posta technikai EORI/VPID számát kell a rendszerbe rögzíteni. A CDPS programba berögzített adatokat elektronikusan kell átadni a vámhivatal részére. A küldemény címzettje által adott megbízást és a vámkezelés során felhasznált okiratokat, dokumentumokat (számla, CN23, postai kísérőlevél, egyéb engedélyek, stb.) csak külön kérésre kell a vámhivatalnak bemutatni. A vámhivatal a kapott elektronikus adatok alapján kezdeményezheti a küldemény tételes áruvizsgálatát is, ha az okiratokban foglaltak alapján azt úgy ítéli meg. Ez esetben a tételes áruvizsgálatot biztosítani szükséges a vámügynök és letéti raktár munkatársának egyidejű jelenlétével. A vámhivatal a vámkezelés elfogadását - az informatikai rendszeren keresztül elektronikusan jelzi vissza a vámügynökség részére. A vámhivatal által elfogadott vámkezelést követően a vámügynök a CDPS programból kinyomtatja az EV okmány (Egységes Vámárunyilatkozat) 7-es és 8-as példányát és a vámigazgatási határozatot. Mindkét dokumentum ebben az esetben a vámhivatal által elektronikusan aláírt lesz, ezért külön hitelesítő vámhivatali bélyegző-lenyomatot nem kell kérni, de az NPKK-nak (vámügynöknek) el kell azt látni saját bélyegző-lenyomattal. A határozat tartalmazza a küldeményhez kapcsolódó vámteher összegét és jogcímenkénti megoszlását: 

vám összege



ÁFA összege



jövedéki adó összege (ha van)



környezetvédelmi termékdíj (ha van)

A négy jogcím együttes összege jelenti a küldeményt terhelő vámtartozás összegét. Amennyiben a küldemény címzettje a megbízáson úgy nyilatkozott, hogy a vámterhet átutalással kívánja rendezni, úgy a határozatot a vámügynöknek azonnal továbbítania kell faxon a megbízó részére (a címzett ez alapján tud átutalást kezdeményezni). 166

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A Posta külön nyilvántartást vezet azon vámtartozásokról, amelyek esetében a címzett átutalásos formában kívánja kiegyenlíteni a határozatban szereplő vámtartozását. Készpénzes esetben a postai vámügynöknek ki kell tölteni a készpénzátutalási megbízást. Ha teljesült a banki átutalást, illetve elkészült a készpénzátutalási megbízást, csatolni kell a vámárunyilatkozatot, illetve a vámigazgatási határozatot a küldemény mellé A további teendők a letéti raktárhoz kerülnek át. Csoportos vámkezelés során az egy ugyanazon - azonos VPID számmal rendelkező, állandó megbízással rendelkező – címzettnek, adott munkanapon érkezett több küldeménye nem önállóan (külön-külön), hanem csoportot képezve kerül behozatali vámkezelésre. A csoportos vámkezelésű küldemények esetében az érintett postai kísérőlevelekre fel kell jegyezni a csoportos vámkezelés tényét. Halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkező címzettek A megbízás, a számla és az esetlegesen az ügyféllel történt egyeztetések (pontosítások) alapján a küldemény adatokat a CDPS rendszerbe rögzíteni kell. A rögzítés végén a program által biztosított ún. „kalkulációt” kell készíteni, amelyet 1 példányban kell kinyomtatni. A kalkulációt a küldeményhez tartozó (Árureg rendszerből kinyomtatott és a letéti raktártól megkapott 3 példányos) CN23 nyomtatvánnyal együtt a vámhivatal részére papír alapon át kell adni. A vámhivatal a kalkuláció alapján meghatározza a küldeményt terhelő vámtartozást, melyet saját rendszerében rögzít. A postai vámügynök 2 példány CN23 nyomtatványt kap vissza, melyen ellenőriznie kell, hogy a vámhivatal a kiadhatóság tényét feljegyezte-e.

Magánforgalom A letéti raktártól kapott dokumentumokat ellenőrizni kell: tartalmaznak-e minden, a vámkezeléshez szükséges információt. Amennyiben dokumentum-, vagy adathiány tapasztalható, úgy ezek tisztázása, pótlása szükséges. A vámkezelést elektronikusan a CDPS rendszerben kell kezdeményezni, a rendszer által kért adatok rögzítése útján, a hatályos elektronikus import vámkezelésekre vonatkozó vámjogszabályok szerint. Megrendelt áru magánszemélynek történő érkezése esetén eltérő eljáráskódot kell használni a 22 és 150 Eurós, illetve a 150 és 1000 Eurós értékhatár közötti esetekben. A magánszemélytől magánszemélynek érkezett áruknál az eljáráskód változik a 45 és 150 Eurós (itt csak ÁFA van és vám nincs), illetve a 150 és 700 Eurós (itt van ÁFA és van vám is, de vagy 0 %, vagy 2,5 %-os mértékben) értékhatások között. A 700-1000 Eurós értékhatárok közötti esetekben az adott küldeményben lévő legmagasabb vámtételű áru vámtarifaszámát kell a rendszerbe rögzíteni, a küldemény teljes értékének feltüntetésével.

167

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A vámhivatal a kapott elektronikus adatok alapján kezdeményezheti a küldemény tételes áruvizsgálatát. A vámhivatal a vámkezelés elfogadását elektronikusan visszajelzi, amely után – elektronikus aláírással ellátva kinyomtatható az EV okmány 7-8 sz. példánya és a vámigazgatási határozat. A postai vámügynök a határozaton szereplő vámteher összegéről kiállítja a készpénzátutalási megbízást. A vámkezelést követően a keletkezett EV okmányt, vámigazgatási határozatot és a készpénzátutalási megbízást a letéti raktár részére vissza kell adni. A CN23 nyomtatványt saját hatáskörben meg kell semmisíteni. Megjegyzés: 1000 euró feletti értékkel rendelkező küldemény esetén (akár megrendelt áruról, akár magánszemélytől érkezett áruról van szó) a kereskedelmi forgalomra érvényes szabályok szerint kell vámkezelni. A következő táblázatok szemléletesen összefoglalják a jelenlegi vámfizetési értékhatárokat, vámközvetítési és -letéti, valamint vámügynökségi díjakat (lásd 25-27. sz. táblázat).

168

25. sz. táblázat

Vámkötelezettségek értékhatárok szerint 2012 MAGÁN – MAGÁN Külföldi feladó

Magán személy

Belföldi címzett

0-45 EURO között

45,1-150 EURO között

Magán személy

vámmentes vámeljárás alá nem tartozó küldemény

vámmentes, de 27 % ÁFA terheli a küldeményt



2,5% vám + 27% ÁFA kerül felszámításra

TARIC vámtarifa szerinti vám TARIC vámtarifa + 27% ÁFA szeinti vám + postai vámügynöki + 27% ÁFA terheli a szolgáltatás díja terheli a küldeményt küldeményt

CÉG – MAGÁN Külföldi feladó

Külföldi cég

Belföldi címzett

0-22 EURO között

22,1 -150 EURO között

Magán személy

vámmentes vámeljárás alá nem tartozó küldemény

vámmentes, de 27 % ÁFA terheli a küldeményt

CÉG – CÉG Külföldi feladó

Külföldi cég

Belföldi címzett

Belföldi cég

magánforgalom 1000 EURO felett

magánforgalom


1000 EURO felett

TARIC vámtarifa szerinti vám TARIC vámtarifa szerinti vám + 27% ÁFA + 27% ÁFA terheli a + postai vámügynöki küldeményt szolgáltatás díja terheli a küldeményt kereskedelmi forgalom

0-22 EURO között

22,1 EURO felett

TARIC vámtarifa szerinti vám vámmentes vámeljárás alá nem + 27% ÁFA tartozó küldemény + postai vámügynöki szolgáltatás díja terheli a küldeményt

26. sz. táblázat

POSTAI VÁMKÖZVETÍTÉSI, VÁMLETÉTI DÍJAK 2012

Bruttó Ft.

Vámközvetítési díj küldeményenként (valamennyi Vámközvetítési kereskedelmi forgalomban érkező, vámeljárás alá eső küldemény esetében felszámításra kerül, függetlenül attól, díj hogy ki végzi el a vámkezelést)

1 020

Vámletéti díj

Vámletéti díj küldeményenként (kézbesítő postán történő tárolás ötödik munkanapjától, majd minden megkezdett ötödik munkanaptól ismételten felszámításra kerül)

820

Forrás: http://posta.hu/static/internet/download/USZ_5_fugg_20121001.pdf (29. oldal) 27. sz. táblázat

Behozatal magánforgalomban

Behozatal kereskedelmi forgalomban

Kivitel

POSTAI VÁMÜGYNÖKSÉGI DÍJAK 2012

Bruttó Ft.

Kiviteli kísérő okmány kiállítása küldeményenként, a küldendő áru vám elé állítása

3 900

Pótlap (KKO nyomtatványhoz) kitöltési díj, pótlaponként (1 pótlap 5 tétel)

1 930

1 küldemény vámkezelése esetén, tartalomtól független vámkezelési díj (alapdíj)

9 150

Több küldemény egyidejű vámkezelésekor az alapdíjon felül, küldeménytartalom alapján kiállítandó EV pótlaponkénti díj (1 pótlap 3 különböző vámtarifaszámú tartalom). Ez a kedvezményes szolgáltatás állandó megbízás esetén vehető igénybe.

4 610

Magánszemélyeknek címzett küldemények esetében

1 220

Forrás: http://posta.hu/static/internet/download/USZ_5_fugg_20121001.pdf (29. oldal)

Küldemények előkészítése továbbításra Postai úton vámkezelt küldemények esetén A vámügynöktől megkapott valamennyi okiratot (ideértve a vámterhet tartalmazó KM-et is) az érintett küldeményhez kell csatolni, öntapadós fóliatasakba helyezve. Csoportos vámkezelésű küldemények esetében az előző pontban jelzett okiratokat a csoport egyik (első sorszámmal ellátott) küldeményéhez kell csatolni. A küldeményen vagy annak kísérőokiratán keretes bélyegző lenyomatot kell alkalmazni, és azon fel kell tüntetni a küldemény kézbesítése előtt a címzettől beszedendő díjtételeket A kereskedelmi forgalomban vámkezelt küldemények esetében: 

a küldemény vám elé állítása után beszedendő vámközvetítési díjat,



a postai vámügynöki szolgáltatás behozatali vámkezelés díját,



az esetleges növény-, vagy állategészségügyi vizsgálat díját, illetve



ha készpénzátutalási megbízáson történik a vámteher kiegyenlítése, akkor a vámtartozást



a magánforgalomban (1.000 euró alatt) kezelt küldemények esetében a postai vámügynöki szolgáltatás díja már tartalmazza a vámközvetítési díjat is, ezért ez esetben vámügynöki díjat, a hatósági vizsgálatok díját és a vámtartozást



a halasztott fizetési engedéllyel rendelkező ügyfelek küldeményei esetében csak a vámközvetítési díjat

kell beszedésre előkészíteni. A küldeménykézbesítési feladatok elősegítése érdekében valamennyi küldeményt fel kell szerelni ún. figyelemfelhívó matricával is (ezek több típusára kidolgozásra kerültek minták), amelyek a beszedendő összegek összetételére vonatkozóan tartalmaznak fontos információkat. Nem postai vámkezelésre váró küldemények kezelése Ha a küldemény címzettje az értesítésre nem válaszol (akkor az átmeneti megőrzés megkezdődik), ha a postai vámügynöki ajánlatra nem ad megbízást, akkor neki kell gondoskodnia a megfelelő vámeljárás lefolytatásáról. Ez esetben a vám elé állítási folyamat során előállított 3 példányos CN23 Vámárunyilatkozat mindhárom példányán ellenőrizni kell, hogy feltüntetésre került-e a küldemény vámkezelésére, a címzettre illetékes területi Vámigazgatóság neve. A CN23 nyomtatvány mindhárom példányát, annak fejlécén postai iratbélyegzővel és keletbélyegzővel le kell bélyegezni.

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM A CN23 2 példányát a hozzá tartozó küldeményhez kell csatolni. Ugyancsak csatolni szükséges továbbá az esetleges növény-, vagy állategészségügyi vizsgálati díjat tartalmazó készpénzátutalási megbízást. E küldeménykategóriánál is használni kell speciális figyelemfelhívó matricákat. Vámtartozások térülése, elszámolás a NAV-al A postai vámügynöki szolgáltatás keretében behozatali vámkezelésen átesett küldeményekről (kiszabott vámtartozásokról) a NAV-val havonta el kell számolni. Az elszámolást az alábbi folyamat mentén kell elvégezni: A havi vámkezelésekről a CDPS program nyilvántartást vezet. A tárgyhónapot követő hó elején a tárgyhónapi adatokat le kell zárni és a programban kezdeményezni kell az elszámoláshoz szükséges havi adatokat tartalmazó elektronikus adatállomány előállítását. Az adatállomány tartalmazza a kereskedelmi forgalomban történt vámkeléseket és a Magyar Posta EORI/VPID számára kezdeményezett 1.000 euró alatti magánforgalmi vámkezeléseket is. Ez az adatállomány nem tartalmazza azonban a magánforgalomban érkezett 1.000 euró feletti értékkel rendelkező küldeményekre kiszabott vámterheket. A vámteher összegéről (kereskedelmi + 1.000 euró alatti magánforgalom) jogcímenként (áfa, vám, jövedéki adó, környezetvédelmi termékdíj) 1 db utalványrendeletet kell kiállítani. Az utalványrendelet mellé csatolni kell annak alapját képező havi nyilvántartásokat. Külön-külön utalványrendeleteket kell kiállítani az 1.000 euró feletti magánforgalmi vámkezelések után. Az utalványrendeletet legkésőbb a tárgyhót követő hó 8-ig meg kell küldeni a Magyar Posta Vezérigazgatósága részére, utalványozás céljából. A postai vámkezelésekről külön nyilvántartást kell vezetni, annak érdekében, hogy egy adatbázisban nyomon követhető legyen, mely vámtartozások térülése történt meg. A vámhatározat dátumától számított 15 napot meghaladó hiány esetén fel kell venni a kapcsolatot a kézbesítő postával, szükség esetén a Posta Elszámoló Központtal. Ha a kézbesítő posta a küldemény kézbesítése során szabálytalanul járt el, azaz a vámteher beszedése nélkül kézbesítette a küldeményt, és a kézbesítő posta által nyilatkoztatott címzett nem hajlandó megfizetni a vámterhet, úgy erről az NPKK-ban jegyzőkönyvet kell felvenni. A normál vámeljárástól eltérő esetek kezelése Az e tárgykörben lehetséges esetek (dokumentum vagy küldemény elveszések, utánküldés, visszaküldés, vámtartozás mérséklés, -elengedés; vagy -visszaigénylés) előfordulása alkalmával a technológiai előírásoknak megfelelően kell eljárni. Amennyiben a postai vámkezelésű küldemény az NPKK és a kézbesítő posta között elveszik, vagy teljes mértékben megsemmisül és a kártérítési eljárás során

172

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM megállapítható, hogy az elveszés postán kívüli ok miatt következett be, úgy ezen okiratok, valamint a behozatali vámkezelés során keletkezett okiratok, nyilvántartások alapján kezdeményezni kell a vámteher visszaigénylését. A visszaigénylés csak a küldemény vámkezelési időpontjához tartozó hónapot követő hó 16.-a után indítható. Postai hiba miatt bekövetkezett küldeményelveszés, vagy sérülés esetén (ideértve a csoportos vámkezelésű eseteket is) a normál kártérítési eljáráshoz a címzett bevonásával meg kell állapítani a küldemények új értékét (számlával igazolt módon) és az új küldeményérték és tartalom alapján a CDPS rendszerből kalkulációt kell készíteni a vámteher összegére vonatkozóan. Új vámkezelési eljárást ebben az esetben nem szabad kezdeményezni. Ha a postai vámkezelésű küldemény „címzett nem fogadta el/nem kereste/címzett ismeretlen” jelzéssel visszaérkezik az NPKK-ba, akkor azt ideiglenesen a letéti raktárban kell tárolni és a raktárnyilvántartásban az adott tételnél fel kell jegyezni a visszaküldés okát, dátumát. A postai vámügynök a küldemény behozatali vámokmányai alapján külföldi eredetű térti áruként kiviteli vámkezelés alá vonja a küldeményt. A NAV-val elszámoló munkatárs a kiviteli vámkezelés során előállt KKO nyomtatvány és a behozatali vámkezeléskor előállt vámokmányok, valamint a tényállást röviden tartalmazó feljegyzés alapján - a küldemény behozatali vámkezelési időpontjához tartozó hónapot követő hó 16-a után – kezdeményezi a vámhivatal felé a Posta által átutalt vámtartozás visszatérítését. Ha a küldemény azért érkezik vissza a kézbesítő postától, mert a küldemény címzettje a megállapított vámtartozást nem fogadja el, kéri annak mérséklését vagy teljes egészében történő elengedését, az erről szóló címzett által írt és a küldeményhez csatolt kérelmét valamennyi vámokirattal együtt a postai vámügynöknek kell átadni. A küldeményt az ügy rendezéséig a letéti raktában kell tárolni, nyilvántartásba vételt követően.

Az EU-n kívüli országból érkező - árut, vagyontárgyat, fizetési eszközt és egyéb értéket tartalmazó - küldemények kiosztása, kézbesítése a kézbesítő postákon A nemzetközi küldemények kiosztásának speciális szabályai A nemzetközi könyvelt küldemények egyedi azonosítására számos postaigazgatás az Egyetemes Postaegyesület (UPU) szabványának megfelelő küldeményazonosítót használja, amelynek felépítése: 

két karakteres betűjelzés: o o o o

ajánlott küldemény esetében RA-RZ, értéknyilvánításos küldemény esetében VA-VZ, postacsomag esetében CA-CZ, EMS gyorsposta küldemény esetében EA-EZ tartományból



9 karakter számjegy (melyből a kilencedik számjegy CDV ellenőrző szám)



két karakteres országkód. 173

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Tekintettel arra, hogy a Magyar Posta által üzemeltetett informatikai rendszerek (IPH, IRR) csak az UPU szabványnak megfelelő küldemény-azonosítókat kezelik, az NPKK a nem az UPU szabványnak megfelelő azonosítóval beérkező küldeményeket szabványos azonosítóval látja el (belföldiesíti): 

az ajánlott küldeményeket RX,



az értéknyilvánítással feladott levélpostai küldeményeket VX,



a postacsomagokat, Európa+ küldeményazonosítóval szereli fel.

csomagokat

CX

betűjelzésű

Ugyancsak RX-es azonosítóval kerülnek felszerelésre azok a nemzetközi ajánlott levélpostai küldemények, amelyek Magyarországon kerültek feladásra (eredeti azonosítójuk RR-9szám-HU) és kézbesíthetetlenség miatt visszaküldésre kerültek Magyarországra. Az EU-n kívülről érkező vámeljárás alá tartozó küldemények kiosztási (és majdan kézbesítési) szabályait alapvetően az határozza meg, hogy a küldemény vámkezelését a Magyar Posta végezte-e el (a küldemény beérkezésekor az NPKK-ban) vagy a vámkezelésről a küldemény címzettjének kell gondoskodni a kézbesítő postától megkapott CN23 Vámáru-nyilatkozat alapján a területileg illetékes Vámigazgatóságnál. Kísérőlevél nélkül érkezett nemzetközi postacsomag esetén, amennyiben a címzett adatai a küldemény burkolatáról egyértelműen megállapíthatók, jegyzőkönyv kiállítása mellett a nemzetközi postacsomagok feladásához rendszeresített szállítólevél felhasználásával (CP 72 nyomtatvány) pótszállítólevelet kell kiállítani, amelyen "PÓT" feljegyzést kell alkalmazni. A pót kísérőlevél 2. lapjáról készített másolatot a jegyzőkönyvvel együtt az NPKK-hoz kell továbbítani. Nemzetközi utánvételes küldemény kiosztásánál figyelembe kell venni: 

a küldemény burkolatán látható utánvétel jelzőt”



készpénzátutalási megbízást a fóliatasakban



a figyelemfelhívó matricát

Az Európai Unió (EU) tagországából érkező küldemények vámmentesnek minősülnek. A vámmentes és a vámeljárás alá tartozó küldeményeket az adott küldeményfajtára vonatkozó előírások szerint kell kiosztani, de a vámeljárás alá vont küldemények kiosztásakor az alábbi szabályokat is figyelembe kell venni: A vámtartalmú küldemények kiosztásakor, a kiosztási okiraton (pl.: kézbesítőív, postahelyi kézbesítő napló, stb.) fel kell tüntetni a küldeményen, vagy annak kísérőokiratán az NPKK által - keretes bélyegző-lenyomaton - jelzett, kézbesítéskor beszedendő díjtételeket, kivéve a növény vagy állategészségügyi vizsgálat. A küldemények kiosztása előtt ellenőrizni kell, hogy valamennyi, a vámkezelés során kiállított okirat, készpénzátutalási megbízás megérkezett-e a küldeménnyel (hiányok esetén a küldemény nem osztható ki, a pótlásról az NPKK-val kell egyeztetni) 174

NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Tekintettel arra, hogy a kézbesítéskor beszedendő vámteher utánvételes, az összeg készpénzátutalási megbízáson (KM) kerül beszedésre, elszámolásra, így a kiosztáskor a vámterhet – a többi beszedendő díjtételtől elkülönítve - az utánvételként kell jelölni. Ha egy vámterhelt küldemény egyben utánvételes is, úgy a küldeményhez 2 db utánvételes TC kóddal ellátott KM kerül csatolásra: egy a vámteherről és egy az utánvételi összegről. Ebben az esetben a kézbesítést ellátó szervezeti egységnél a küldemény kiosztásakor fel kell hívni a kézbesítést ellátó munkatárs figyelmét arra, hogy a küldeményhez 2 darab készpénzátutalási megbízás tartozik, mindkét készpénzátutalás megbízáson szereplő összeget a kézbesítés előtt be kell szedni. A vámtartozás (az utánvételi összeg) és a növény- és/vagy állategészségügyi vizsgálati díj kivételével a postai vámügynöki szolgáltatási díj, a vámközvetítési díj és az esetleges vámletéti díj a díjhitelezési rendszerben is elszámolható. A postai vámkezelésű küldemények kézbesítése során a postai bevételekről az ügyfél részére (az ügyfél kérésére) készpénzfizetési számla állítható ki, azonban a vámteherről – amely nem a Magyar Posta bevétele, a Posta „csak” közvetíti a vámteher összegét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé – számla nem adható. Az ügyfél által készpénzben (KM-en) befizetett vámteherről (az összeg átvételének elismerése céljából), a kézbesítést ellátó postánál minden esetben számviteli bizonylat szigorú számadású nyomtatványt kell kiállítani. A számviteli bizonylatot célszerű már a küldemény kiosztásakor kiállítani és a kézbesítő részére a küldeménnyel együtt átadni (a kézbesítést ellátó postavezető hatásköre ennek eldöntése, adott esetben a kézbesítő is kiállíthatja). Az át nem vett küldemények esetében a bizonylatot rontottként kell kezelni. A postai vámügynöki szolgáltatás keretében vámkezelt küldeményekhez (2 pl. EV, 1 pl. vámhatározat, készpénzátutalási megbízás (KM), hatósági díjról szóló KM, fizetési módtól függően változó matrica). A csoportosan vámkezelt küldemények ismérvei kis mértékben különböznek (okmány, matrica) az előzőektől. A nem postai vámügynökség által kereskedelmi forgalomban, vagy magánszemélyeknek kezelendő, 1000 Euró értéket meghaladó küldemények ismérvei a következők: A küldeményhez 2 példányos CN23 van csatolva, amely jelzi, hogy melyik vámhivatalnál kell a címzettnek kezdeményezni a vámkezelést. Természetesen figyelni kell a matricára, a csatolt további okmányokra (hatósági vizsgálat, készpénzátutalási megbízás, stb.) A küldeményről „értesítő” nyomtatványt kell kiállítani. Az értesítőhöz csatolni kell az NPKK által kiállított CN 23 Vámáru-nyilatkozat mindkét példányát. Az értesítőt és a vámáru-nyilatkozatot a címzettre illetékes kézbesítő, a küldeményt pedig a postahelyi kézbesítő részére vagy - ahol az előírásra került - idegen postahelyi kézbesítésre kell kiosztani (letétbe kell helyezni). A küldeményre vagy annak kísérőokiratára fel kell jegyezni a letétbe helyezés időpontját (az esetleges vámletéti díj későbbi meghatározása érdekében).

175


XI. ÖSSZEFOGLALÓ A Magyar Posta nemzetközi küldeményforgalma nemcsak a világ postaforgalmának szerves része, hanem a globális árutovábbítási rendszereinek is egyik fontos eleme, különös tekintettel arra, hogy funkcióit, tevékenységét a legtöbb országban állami segítséggel, közreműködéssel végzik. A posta a világ legnagyobb hálózati rendszereihez is tartozik, így annak működését sokan a létfontosságú infrastruktúrák (kritikus infrastruktúra) közé sorolják. A jelentőségét igazán csak akkor lehetne felmérni, ha valamely nem kívánatos ok miatt rövid időre beszüntetné tevékenységét. A postai küldeményforgalom az emberi társadalom kapcsolatainak nélkülözhetetlen része, még a virtuális előnyöket biztosító számítógépes világhálózatok egyre növekvő kihívásainak körülményei között is. A posta közvetíti a világ országainak, társadalmainak üzenetét egymás között. Igazolható, hogy a postai szolgáltatások mind a történeti időben, mind napjainkban összekötő kapocsként funkcionálnak mind a magánforgalom, mind az üzleti élet, mind a kultúra, sport, oktatás, egészségügy, stb. területén. A globalizációs világtrendek jelen időszakában sokan gondolják azt okkal és joggal, hogy a nemzetközi küldeményforgalom a jövő egyik potenciális fejlődési lehetősége a postai szolgáltatások területén. A posta szolgáltatásainak alapvető rendeltetését senki nem vitatja, működése társadalmi, gazdasági, politikai berendezkedéstől függetlenül örök és egyetemleges.

176


IRODALOMJEGYZÉK 1./ A Postáról szóló 2003 évi VI. törvény (a készülő új postatörvény tervezete) 2./ A postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 3./ Egyetemes Postaegyesület Levélposta Szabályzat Zárójegyzőkönyv 2012. január 1-től hatályos szöveg 4./ Egyetemes Postaegyesület Postacsomag Szabályzat Zárójegyzőkönyv 2012. január 1-től hatályos szöveg 5./ A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény, valamint a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 6./ A postaforgalomban alkalmazandó egyes vámszabályokról szóló 28/2004. (IV.29.) PM rendelet 7./ A vámeljárás alá tartozó küldemények kezeléséről és a postai vámügynöki szolgáltatás ellátásáról szóló 75/2011 Ü.-Vig.h rendelkezés. 8./ A Magyar Posta Zrt. Küldeményforgalmi Ügyfélszabályzata és annak egyes függelékei. 9./ Posta szakmai folyóirat (Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete. (2009-2012 évfolyam egyes számai) 10./ Postás Magazin XIV. évfolyam (2012). A Magyar Posta dolgozóinak szakmai és közösségi lapja 11./ Oktatási kézikönyv (Nemzetközi Posta Kicserélő Központ 2011), NPKK technológiai terv (2011) 12./ Postakezelési utasítás (2. fejezet)

Internet: www.posta.hu www.mpl.hu www.parlament.hu www.nav.gov.hu A további internetes források jelölve a lábjegyzetekben.

177

WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA. Dr. Potóczki György NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM

Recommend Documents