Web 2.0 - fogyasztó által előállított tartalmak és az erre építhető üzleti modellek 2010-05-06
Schiller-Tamás László Oroszi Róbert Cziva Gergely
Bevezetés Manapság igen népszerűek a különböző közösségi (social networking) és tartalommegosztó oldalak a weben. A felhasználók kapcsolatokat alakítanak ki egymás között, kommunikálnak, élményeket, emlékeket, akár saját videóikat, képekeit esetleg zenéiket osztják meg egymással vagy a világgal. Régebben az egyes weboldalakon a tartalmat a szolgáltatás üzemeltetője nyújtotta, és ezzel próbált felhasználókat, olvasókat szerezni magának. Mára ez megváltozott, a tartalomszolgáltatást maguk a felhasználók végzik (pl. internetes napló – blog, twitter, tumblr). Ezen szolgáltatások elterjedését nagymértékben elősegítette egy igen fiatal technológia, az Ajax. Az Ajax segítségével új felhasználói felületeket, alkalmazásokat (mindezt a weboldalba ágyazva) hoztak létre a fejlesztők, szolgáltatók, amin keresztül sokkal kényelmesebb és akár élvezetesebb az egyes szolgáltatások használata. A megnövekedett felhasználói élmény és az új szolgáltatások miatt egyre többen kezdték el használni a közösségi oldalakat, amik napjainkban több millió vagy akár több százmillió felhasználóval rendelkeznek és létrejött a web 2.0. Hogyan tudják az üzemeltetők növelni a profitjukat, hogyan lehet egy két új ötletet nyereségessé tenni? Miért éri ez meg? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, vizsgálva a napjainkban legnépszerűbb online és mobil megoldásokat, amiket mi is előszeretettel használunk. A dolgozat bemutatja a web 2.0 történetét, kialakulásához szükséges új technológiákat, majd ismertet számos tipikus „webkettes” szolgáltatást. A második fejezet pedig, bemutat 3 különböző, általunk kiválasztott (és használt) szolgáltatást, feltárja és elemzi azok létező üzleti modelljeit, valamint próbál választ találni arra a kérdésre, hogy hogyan is bővíthetőek a már meglévő modellek. A következő szolgáltatásokról lesz szó: Twitter, Facebook, Youtube.
Web 2.0 rövid története A web 2.0 egy gyűjtőnév az elmúlt években napvilágot látott új internetes szolgáltatásokra. Ezek a szolgáltatások legfőképpen a közösség erejét, a felhasználók közreműködését használják, akik maguk hozzák létre a tartalmat és tárják a világ elé. Gyakorlatilag egy úgynevezett „webkettes” szolgáltatás biztosít egy rendszert, amin keresztül a felhasználók képesek kommunikálni, elmondani a véleményüket, címkézni (tagging), új tartalmakat megosztani, kapcsolatokat kialakítani stb. Magát a web 2.0 kifejezést alapvetően Tim O’Reillynek tulajdonítják 2004-ből. A felhasználók a tartalom létrehozását, megosztását a böngészőn (ami lehet PC-n vagy éppen mobil eszközön) keresztül végzik, tipikusan valamilyen web alkalmazás segítségével, aminek ők csak a kezelőfelületével érintkeznek. Ez a kezelőfelület manapság főleg AJAX-os és Flash-es komponensekből tevődik össze. Az egyes szolgáltatások, alkalmazások fejlesztői saját programozói felületet, interfészt (API-t) hoztak létre, abból a célból, hogy könnyebben összeköthetőek legyen ezek az alkalmazások, más már működő applikációkkal. Tim O’Reilly szerint a következőkkel jellemezhető egy web 2.0 alkalmazás, szolgáltatás: a web, mint platform (infrastruktúra) jelenik meg, a rendszer adatvezérelt és a felhasználó vezérli azt, és az alkalmazások különböző, akár több helyről származó komponensekből állnak össze.
Web alkalmazások A web alkalmazás alapvetően nem jelent mást a szoftverfejlesztésben, mint egy olyan alkalmazást, amit böngésző segítségével lehet elérni, használni az Interneten vagy intraneten keresztül. Ezek a programok általában egy vagy több központi gépen, szerveren futnak, és olyan módon vannak elkészítve, hogy megfelelő kimenetet képesek generálni a böngészők felé (HTML, Javascript stb.), amik aztán „futtatják” a programot, kezelik az interakciókat és adatforgalmat bonyolítanak. Az interneten az egyik legelterjedtebb a kliens-szerver modell, amikor a felhasználó egy vagy több meghatározott protokollon keresztül képes elérni szerver, kiszolgáló gépet, annak kéréseket küldeni, amiknek az eredményei a kliensen megjelennek. A web alkalmazásoknál a böngésző a kliens, a szerver pedig általában egy web szerver, összetettebb esetben egy alkalmazás szerver. Mivel a kliens a web böngésző, ahol többnyire adatmegjelenítés,
egyszerűbb
interakciók
zajlanak
és
a
szerveren
található
az
alkalmazáslogika (tehát a kliens igénybe veszi a távoli erőforrásokat), ezért vékony kliens architektúráról beszélünk. Legtöbb esetben a szerver HTML, manapság XHTML kódot küld a kliens felé, és az kerül megjelenítésre. Emellett vannak még más, böngészőben futó alkalmazások is, ilyen pl. a Flash és a Java Applet. A Java Applet, ugyanúgy ahogy a többi Java kód, egy virtuális gépen fut (Java Virtual Machine – JVM), és be van ágyazva többnyire egy HTML oldalba. Az Appletek használatával hasonlóképpen létrehozható dinamikus web alkalmazás, mint egy egyszerű weboldalon keresztül, hiszen közvetlen adatbázis kapcsolat létrehozására képesek, rendelkeznek rengeteg beépített komponenssel. A Flash fájlokat egy böngészőhöz kapcsolódó bővítmény (plugin) futtatja, és ugyancsak dinamikus tartalmakat (pl. zene lejátszás, videó lejátszás, hírolvasás) lehet vele létrehozni. A szerver oldalon manapság az egyik legelterjedtebb nyelv a PHP, de természetesen lehet találkozni más nyelven íródott alkalmazásokkal is: ASP/ASP.NET, Java, ColdFusion, Perl, Python, Ruby. Egy web alkalmazás előnye egyértelmű: bárhol használható, ahol van egy megfelelő böngésző és internetes elérés. Gyakorlatilag ezek a kitételek ma már egy fejlettebb mobiltelefonban megtalálhatóak. A felgyorsult világban pedig megjelenik az igény, hogy adatainkat, munkáinkat bárhonnan képesek legyünk elérni, módosítani. Természetesen biztonsági szempontból nagyobb kockázatot jelenthetnek ezek az alkalmazások, mint asztali társaik, de megfelelő lépések megtételével (titkosított protokoll használata, többlépcsős azonosítás) a kockázatok csökkenthetőek.
Az AJAX bemutatása Az AJAX egy új módszer, szerszámkészlet ahhoz, hogy izgalmasabb, interaktívabb, nagyobb felhasználói élményt nyújtó és gyorsabb web alkalmazásokat készíthessünk. A mai trendek azt mutatják, hogy a régen megszokott asztali (desktop) alkalmazások legtöbbje eltűnik és böngészőben futtatható verzió veszi át a szerepét. Eleinte ezek az alkalmazások igen kezdetlegesek voltak, lassú munkafolyamatok jellemezték, hiszen minden művelet elvégzése után a kliensen végbement változtatásokat el kellett küldeni a szervernek. A szerver feldolgozta majd küldött rá egy választ és az oldal újból betöltődött. Képzeljük el ezt egy hosszabb űrlap kitöltésénél, és ha még hibázunk is, sok időt kell eltöltenünk az oldalon amíg sikerül minden adatot bevinni. Az AJAX ezt (is) hivatott megszüntetni, hiszen az új módszerekkel nem kell mindig újratöltenünk a lapot, nem kell mindig várni a teljes oldal betöltődésére, hanem elég csak a megfelelő részeket frissíteni. Ezek az új alkalmazások már nagyon hasonlítanak a régi asztali verziókra, szinte folyamatos időben lehet velük dolgozni és már olyan funkciókat is támogatnak, mint pl. a „drag and drop” („fogd és vidd”), „zoom” (nagyítás, kicsinyítés), „instant messages” (azonnali üzenetküldés webes felületen, ha be van jelentkezve a felhasználó) és még sok mást is. Az ilyen webalkalmazások előnye asztali társaikhoz képest egyértelmű: bárhonnan elérhetőek, platformfüggetlenek, nem kell hozzá más, mint internetkapcsolat és egy (korszerű) böngésző. Ezek manapság akár már egy újabb mobiltelefonban is megtalálhatóak, míg az asztali programokat telepíteni kellett, csak egy gépen működött (legtöbbjük platformfüggő), ahol pedig nem volt telepítési jogunk, ott használhatatlanok voltak. Az AJAX az „Asynchronous JavaScript and XML” (Aszinkron JavaScriptés XML)-t takarja. De mi is az AJAX? Nem egy programozási nyelv, nem is egy beépülő modul (plugin), hanem inkább egy technika. Olyan technika, amely ötvöz és összefog több, a webfejlesztés során alkalmazott technológiát, megoldási módot, mintát. A nevében szerepel az aszinkron kifejezés, amely arra utal, hogy az adatátvitel során nincs összehangolva a tempó a kliens és szerver (adó és vevő) között, a felhasználónak akár meg sem kell szakítania a munkavégzését, azért mert épp a szerverre kellene várakoznia (ellentétben a régi, hagyományos modellel). Megfelelő kérés – válasz parancsokkal történik az adatátvitel a böngészőprogram (azon belül a JavaScript feldolgozó egység) és a szerver között, mindez a háttérben úgy, hogy akár a felhasználó nem is észleli. Mivel a kliens nem kéri le mindig az egész oldalt, csak annak egy részét, jelentős adatforgalom csökkenést lehet
így elérni. Előnye egyértelmű: kevesebb adatmozgatás, kisebb sávszélesség igény, jobb szerverkihasználtság érhető el.
Az AJAX mint technológia Miből épül fel az AJAX?
XHTML – Extensible Hypertext Markup Language – a tartalom leírására
CSS – Cascading Style Sheets – a megjelenített tartalom formázására
DOM – Document Object Model – a megjelenített tartalom scriptekkel történő elérésére, módosíátásra
XMLHttpRequest objektum – aszinkron adatátvitelt nyújtó objektum, a kliens és a szerver közötti kommunikációra
XML – Extensible Markup Language – a szerver és a kliens közötti adatátvitelkor küldött adatok formátuma (opcionálisan lehet sima szöveg vagy akár HTML is)
JavaScript – kliens oldalon a felsoroltak kezelésére (opcionálisan más is lehet)
Elterjedésének, sikerének okai Jesse James Garrett cikke egy fordulópont az AJAX elterjedésében, de nem csak ez volt az egyedüli. 2005-re már igen nagy volt az internethasználat elterjedtsége, sokan használták
már
a
weboldalakat
kapcsolattartásra,
együttműködésekre
nem
csak
információszerzésre. A web platformmá nőtte ki magát, hiszen megjelentek különböző szolgáltatások, amik szinte mindent lehetővé tettek egy böngészőablakban, amire egy átlagos felhasználónak szüksége lehet. Még a név előtt elkezdett terjedni az úgynevezett Web 2.0 szellemiség: az információt a felhasználók helyezzék el és kategorizálják a weben. Megjelentek a saját fotó és videó galériák, blogok (személyes naplók), ahova könnyedén publikálhattak és könnyen megoszthatták az általuk készített dokumentumokat. Az AJAX mint összefogó technológia nagy segítséget nyújtott ezen alkalmazások fejlesztéséhez, terjedéséhez és ez által önmaga terjedését is garantálta. Ahogy újabb és újabb böngészők jelentek meg, egyre gyorsabb lett a JavaScript feldolgozás így egyre bonyolultabb, jobb felhasználói élményt nyújtó alkalmazásokat lehetett létrehozni. Tagadhatatlan hogy a
Google-nek is nagy szerepe volt az AJAX sikerében, hiszen több alkalmazást (Gmail, Google Maps) készítettek ezen technológiák felhasználásával, amit emberek milliói használnak.
Néhány tipikus web 2.0 szolgáltatás Közösségi oldalak: a felhasználók tipikusan ismerőseiket keresik meg, fotókat, élményeket osztanak meg. Legtöbbször az ilyen oldalak magukba integrálnak más szolgáltatásokat is (pl. videó megosztás). Léteznek specifikált közösségi oldalak is, amik az álláskeresésben segíthetnek. Példák: MySpace, Facebook, IWIW. Fotómegosztó oldalak: Mint a neve is mutatja, a felhasználó feltöltheti általában egy ingyenes tárhelyre a fotóit, azokat rendezheti, címkézheti, megjelölhet rajta más felhasználókat, megoszthatja, kérhet róla nyomatot stb. Példák: Flickr, Photobucket, Picasa. Videó megosztó oldalak: hasonlóképpen, mint az előző, könnyedén lehet videókat feltölteni, majd azokat más oldalakra linkelni, beágyazni, feliratozni, adott esetben megvágni. Példák: YouTube, Google Video, Vimeo. Blogok és mikroblogok: Online napló írását teszik lehetővé. A mikroblog egy igen újfajta szolgáltatás: limitált a karakterszám (140) és maximum a hivatkozások beágyazása engedélyezett. Példák: Wordpress, Twitter. Ezek mellett természetesen létezik több is: térképmegosztó oldalak, zenei közösségi portálok, aukciós oldalak, wiki-k, tudásbázisok, linkmegosztó szolgáltatások, virtuális világok stb.
YouTube Mára a YouTube az internetes videó megosztás szinonimájává vált. Ez az oldal 2005ben jelent meg, a világ első videómegosztójaként, népszerűsége máig töretlen. Mindössze egy évig volt a 3 alapító (by Chad Hurley, tgSteve Chen és Jawed Karim) kezében az oldal, majd a Google felvásárolta. Ezt a szolgáltatást akár a web 2.0 elindítójának, fő mozgatórugójának is nevezhetjük, hiszen percenként több mint 24 órányi saját tartalmat töltenek fel a felhasználók. A több mint havi 70 millió látogató óriási szám, de a felvásárlás után mégsem hozott nyereséget a Google-nek a rengeteg videó és a rengeteg felhasználó.
Felület és felépítés Jelenleg 22 nyelven érhető el, mára már magyarul is. Az egyszerűségre törekednek, a felhasználói felület nem is sokat változott az 5 év alatt. Természetesen a legfontosabb része az oldalnak maga a videó lejátszó: több méretet választhatunk, attól függően, hogy éppen milyen minőségű videót szeretnénk lejátszani. A jobb oldali sávban a kapcsolódó videók listája található.
Funkciók Bejelentkezés után a feltöltött videókat a felhasználók kommentálhatják, kifejezhetik tetszésüket a „Tetszik-Nem tetszik” gombok segítségével, vagy megjelölhetik, hogy a videó kifogásolható. Leginkább használt (webkettes) funkció/megoldás a videó megosztása pl. Facebook-on, vagy Twitterren. A YouTube közvetlenül tud csatlakozni az előbb említett oldalakhoz, és ha elvégeztük a megfelelő beállításokat, egy kattintással ki tudjuk helyezni a videót oda, ahova szeretnénk. Természetesen a Twitteren és Facebookon kívül még több megosztási lehetőség is létezik. Ezen kívül a regisztrált felhasználó összeállíthat magának listákat, és azok közé is elmentheti a videót vagy feliratkozhatnak akár egyes csatornákra is. Talán az egyik legfontosabb, és legtöbbet használt szolgáltatás a beágyazás. Igen egyszerű módon, csak pár sor beillesztésével oszthatjuk meg a videóinkat (vagy éppen mások videóit) a weboldalunkon, blogunkon. Különböző beállítások segítségével testre is szabhatjuk a videólejátszó kinézetét, méretét. Leginkább érdekesnek és vártnak mondott funkció: a YouTube képes (lesz) a videókat automatikusan feliratozni, majd azokat a Google Translate-n keresztül lefordítani, tehát ezeken a nyelveken automatikusan elérhető lesz az automatikus feliratozás.
Lejátszó A YouTube lejátszója a kezdetektől kezdve az Adobe Flash technológiáját és videószabványát használja. Előnye, hogy a Flash elterjedtsége igen magas, kb 98-99% az összes számítógépre vetítve. Nem olyan rég, azonban a HTML5 szabványt és a H.264 videó kódolást is elkezdték támogatni, aminek köszönhetően egyes mobil eszközökön is elérhető a szolgáltatás (iPhone, iPad). A lejátszón a megszokott vezérlő elemeken kívül találhatunk
lehetőséget a kommentek, képaláírások kikapcsolására, valamint a videó minőségének változtatására is. A YouTube támogatja az interneten már a HD videók lejátszását is.
Létező üzleti modellek A YouTube is követi az eddig megismert Google modellt: kiépíteni az ingyenes szolgáltatást, sok felhasználót szerezni, majd erre üzletet építeni, mégpedig úgy, hogy a felhasználó ebből minél inkább azt lássa, hogy mindez érte történik és természetesen az alap funkciók ingyenesek. Jelenleg ez a videó megosztó és a legtöbb szolgáltatása ingyenes. Az átlag felhasználó szinte bármilyen formátumú videóját feltöltheti, azt címkézheti, saját csatornát hozhat létre, majd publikálhatja a tartalmat. Miután ez megtörtént, akkor már népszerűsítheti is azzal, hogy megosztja másoknak. Ebből természetesen a nagyobb cégek, vállalkozások sem akarnak kimaradni, de rájuk nyilván már más szabályos vonatkozik. A kérdés továbbra is az: hogyan tudnak ebből profitot termelni?
Egyes lemezkiadók külön csatornákat hozhatnak létre és itt mutathatják be a klipjeiket. Régebben igen sok szerzői jogi probléma volt, ezért kényszerültek ezt a vonalat választani. De véleményem szerint az amúgy is rossz sorsban levő zenekiadóknak ez egy igen jó, új platform.
Vásárlásra buzdítás a videók előtt (pl. megvásárolni az adott lemezt, filmet) – egyszerűsített vásárlás
Hasonló hirdetési megoldások, mint a Google Ads.
Fizetős filmkölcsönzés (napokban indult).
De ez még mindig nem elég jó, gyakorlatilag az oldal még mindig nem tud olyan mennyiségű profitot termelni, mint amekkorát elvárnának. Mik a lehetőségek? Prémium tartalmak Ezt már tervezik bevezetni, de nyilván nem kis előkészületek szükségesek. Ha lenne megfelelő mennyiségű mozifilm, megfelelő minőségben, azért valószínűleg fizetnének az emberek (Gyakorlatilag ez a fizetős filmkölcsönzés kiterjesztése). Később ide tartozhatnak esetleg a 3D-s alkotások is.
Reklám a videó közben Prémium tartalom és a reklám egyesítése, hogy megmaradjon az ingyenesség: célzott reklámmal lehetne ellátni egyes filmeket, természetesen korosztálynak megfelelően, oly módon, hogy az áttekerhetetlen legyen. Videó letöltés Kisebb összegekért (pl 1$, mint iTunes) letölthető lenne a videó bármilyen formátumban. Főleg sorozatok, kisfilmek esetén lehetne hasznos. Be lehetne vezetni akár azt is, hogy DVD összeállítást és kiszállítást kérni a felhasználó által összeállított videókból. Lehet-e sikeres üzleti modellt építenie a YouTube-nak csak és kizárólag a felhasználók által generált tartalomra? Nem. Viszont 5 év után, folyamatos változtatások után már mutatja a tendenciát, hogy megfelelő arányban tartva és megfelelően priorizálva a tartalmakat kifejleszthető egy olyan modell, ami megfelelő nyereséget tud termelni amellett, hogy a felhasználók ingyenesen használhassák a legtöbb funkciót.
TWITTER Mi is a Twitter? A Twitter a web 2.0 tipikus példája, mert a felhasználók által generált tartalomra épít és a gyors, rövid, tömör adatközvetítésre. A szolgáltatás magát „mikroblogként” definiálja. Pécsi Ferenc a HVG médiablogjának szerzője szerint viszont a Twitter az egy olyan rettenet amely kiválóan egyesíti a blog, az sms és az iwiw hátrányait (Pécsi Ferenc: http://mediablog.hvg.hu/20082261.aspx).
Egy üzenet Twitteren:
Mi is az a mikroblog? A Twitter megalakulása előtt már a web 2.0-ban megjelent a blog a kifejezés, azonban amiért kiérdemelte a mikroblog definíciót az az újdonság, hogy a felhasználók üzeneteinek hossza nem haladhatja meg a 140 karaktert. Persze ez után már megjelent a magát viccesen „makroblogként” emlegető Woofer szolgáltatás amely pedig a minimum 1400 karakterű üzenet továbbítására jött létre, azonban ez nem okozott váltotta be a hozzá fűzött a reményeket.
Twitter története Kutatási projektként indult 4 évvel ezelőtt, 2006-ban Jack Dorsey, Evan Williams, Biz Stone irányítása alatt. A projekt célja a kisebb csoportok (alapvetően cégen belüli) egymás közötti kommunikációjának kiváltása lett volna. Az első twit1 2006. március 21-én jelent meg. A nagy sikerre való tekintettel a szolgáltatást mások által is elérhetővé tették az interneten 2006. júliusában. Szolgáltatás eredeti neve (twittr), akkor már egy sikeres web2.0-s beruházást próbált utánozni a Flickr-t.
A szolgáltatás rövid időn belül óriási sikert aratott, mind felhasználói mind szakmai oldalról egyaránt, utóbbinak ékes bizonyítéka a 2007-es South by Southwest (SXSW) konferencián megnyert Web kategória fődíja, előbbire pedig konferencia ideje alatt naponta megszületett 20 000-60000 twit. A konferencián az alapítótagok stílusosan az alábbi mondattal köszönték meg a díjat: "We'd like to thank you in 140 characters or less. And we just did!" ["Meg szeretnénk köszönni 140 vagy kevesebb karakterben. És meg is tettük!"].
Twitter sikeressége A szolgáltatás sikerességét sok dolog befolyásolja, első és talán legfontosabb a gyorsaság, ennek kiváló példája a 2010. januárjában a Haiti földrengés. Ugyanis a szigeten a földrengés elpusztította a telefonhálózatot illetve az áramellátás is megszűnt, így az emberek a műholdas internet segítségével a web2.0-hoz fordultak, és mint a Nielsen grafikonjából jól kivehetően látszik főleg, a mikroblog szolgáltatásokat használták.
Forrás:
http://blog.nielsen.com/nielsenwire/online_mobile/social-media-and-mobile-texting-a-major-source-of-
info-and-aid-for-earthquake-in-haiti/
A sikeresség tovább oka kiváló integrálhatóság, ugyanis bármely honlapba beágyazhatóak a twiteres widgetek.
"Tweet this" link, amellyel bárki könnyedén elcsiripelheti, egy blogbejegyzésünket, kedvenc honlapunkat "Follow me on twitter", amellyel a felhasználók követhetik twitteres profilunkat
"What's happening at...", amellyel honlapunkra varázsolhatjuk twitjeinket.
A végére maradt a twitter hihetetlenül sikeres szolgáltatása, az APIApplication programming interface: egy api segítségével lehetséges egy program függvényeit, metódusait távolról elérni anélkül, hogy ismernénk a felépítését . Ennek segítségével bármilyen operációs, bármilyen platformra könnyedén írható olyan szoftver, amely képes menedzselni twitter fiókunkat / fiókjainkat. Az alábbi grafikonon látszik, hogy a csiripelők 35,5 százaléka használ valamilyen kliens, a többiek a http://twitter.com -on érik el fiókjukat.
Twitter kliensek százalékos eloszlása (Forrás: http.//clientopedia.com)
A statisztikán 15 kliens szerepel mindössze, azonban eddig a felhasználók 70 ezer kliens regisztráltak be a szolgáltatás fejlesztői oldalán. Az API segítségével leküzdhető a szolgáltatások helyi integrációja is. Ugyanis könnyedén és gyorsan lehet lokalizálni, ezzel még több felhasználó számára elérhető közelségbe helyezni a szolgáltatást. Magyarországon is akad néhány mutáció a Twitterből: Turulcsirip, TwitterTop, ahol magyar Twitter szaknévsorként hirderti magát, a Yamm, ahol magyar trendek követhetjük, illetve a Celebstalk, amely a magyar celebek csiripeit gyűjti, rendezi.
Twitter pénzügyi háttere A Twitter megalapításakor befektetett pénzösszeg nem ismert, azonban ez az összeg egy és ötmillió dollár közé tehető. Viszont gyorsan kiderült, hogy ez nem lesz elég ezért, 2008-ban 22, 2009-ben 29 millió dollárra emelték a tőkét. A Twittert üzemeltető Twitter Inc.nek még ez sem (volt) képes fedezni a költségeit. Pedig a cég mindössze 141 dolgozója van, azonban akkor mire kell ekkora tőke? A válasz szolgáltatás mögött álló infrastruktúrára finanszírozása rejti.
Forrás:
http://royal.pingdom.com/2010/02/10/twitter-now-more-than-1-billion-tweets-per-month/
Amint láthatjuk a grafikonon havonta csaknem 1,2 milliárd csirip keletkezik, és ezt nem mint
kevesebb
75
millió
felhasználó
(http://www.computerworld.com/s/article/9148878/Twitter_now_has_75M_users_most_asleep_at_the_mouse) generálja. Így tehát elkerülhetetlen vált valamilyen üzleti modell bevezetése.
Keresőmotorok A twittek között a keresőmotorok 2010. április 13-ig nem kereshettek, ezt Twitter Bing (Microsoft) majd később a Twitter - Google megállapodás törte (melynek kapcsán a Google "live keresési" szolgáltatása új értelmet nyert, tehát ha egy adott szóra rákeresünk és a keresés közben érkezik egy csirip vagy éppen egy blogbejegyzés arról értesítés érkezik a felhasználóhoz). A keresőrobotok által indexelhető twitter tartalom a cégnek 25 millió dollárt bevétel
jelent
(10
millió
a
Bingtől,
15
millió
a
Google-tól).
http://www.vg.hu/vallalatok/infokommunikacio/a-twitter-mar-az-iden-nyereseges-lehet-300478)
(Forrás:
Reklámok A twitteren már korábban is jelen voltak a reklámok (mint bármely más web2.0-s szolgáltatásban), azonban eddig spamok formájában, mostantól viszont twitteren is hivatalosan megjelenhetnek reklámok (ezek a reklámok természeten próbálnak trendek minél sikeresebb
kiaknázásával
vásárlókat
szerezni).
(Forrás:
http://www.vg.hu/vallalatok/infokommunikacio/a-twitteren-is-megjelennek-a-reklamok-312483)
Fizetett hirdetés a twitteren (#haiti tagre való kereséssel)
@Anywhere "[@Anywhere] segítségével gyerekjátékká válik a Twitter, mint szolgáltatás webszájtokba való
mély
integrálása"
-
Szabó
Gergely
(hh)
-
http://webisztan.blog.hu/2010/04/14/twitt_friss_statisztikak_es_fejlesztoi_portal_az_anywhere_hez
Twitter
@Anywhere
szolgáltatás
a
Huffington
Post
oldalába
integrálva
Tehát az @Anywhere segítségével bárki - minimális programozási tudással beleépítheti weboldalába a teljes twitter szolgáltatást (üzenetküldés, követések, keresések stb.). A Twitternél úgy vélik ezért szolgáltatásért majd lehet pénzt kérni, egyelőre az a kérdés érhetnek-e olyan sikereket az @Anywhere-rel mint magával az Twitterrel illetve a felhasználók és a portálok hajlandók lesznek-e azért fizetni, hogy az olvasók ne a kliensekben, a twitter.com-on mondják el véleményüket az adott cikkről, bejegyzésről hanem inkább azon az oldalon ahol olvasták
Facebook A Facebook egy közösségi, egészen pontosan egy ismertségi hálózat szolgáltatásra (social networking) épülő weboldal. Napjaink legnépszerűbb ilyen jellegű honlapja a maga több, mint 400 millió regisztrált felhasználójával, akiknek körülbelül a fele minden nap be is jelentkezik. Az oldal 2004-ben indult, eredetileg a Harvard Egyetem hallgatói számára volt csak elérhető, később több amerikai egyetem is csatlakozhatott, végül kiterjesztette a szolgáltatást minden 13. életévét betöltött, érvényes e-mail címmel rendelkező személy számára. 2008 októberére készen állt a honlap nemzetközi működésére, napjainkra pedig már a legtöbb nyelvre le lett fordítva (a felhasználók által)
A Facebook felhasználói
Forrás:
http://www.slideshare.net/EmergenceMedia/facebook-demographics-user-statistics-emergence-media
A Facebook jelenleg több, mint 400 milllió aktív felhasználóval rendelkezik (akik legalább havonta bejelentkeznek), és ezeknek körülbelül 50%-a napi rendszerességgel nézi az adatlapját. Egy átlagos felhasználónak 130 ismerőse van, az összes Facebook-on töltött idő pedig havonta több, mint 500 milliárd perc. A felhasználókon kívül is igen tekintélyes mennyiségű profil található a honlapon: több, mint 160 millió oldal, csoport, illetve esemény található és egy átlagos felhasználó 60 ilyen profillal áll kapcsolatban az ismerősein kívül. A szociális háló fenntartásán kívül a Facebook az egyik legnagyobb tartalommegosztó is havonta kb. 25 milliárd alkalommal osztanak meg a felhasználók különböző linkeket, videókat, bejegyzéseket, állapotfrissítéseket. (http://www.facebook.com/press/info.php?statistics)
Üzleti modellek Hirdetési módok, lehetőségek Az egyik legcsábítóbb hirdetési lehetőség a Facebook-on alkalmazások (appok) létrehozása. Legnagyobb előnye, hogy ingyenesen éehet őket létrehozni és az alkalmazások oldalán bármilyen hirdetést megjeleníteni (a Facebook nem részesedik az itteni hirdetési bevételekből), ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindössze az alkalmazás létrehozását kell esetleg - kifizetni. Természetesen érdemes erre gondot fordítani, hiszen egy jól megtervezett alkalmazás és annak (szintén ingyenes) hirdetése a különböző Facebook oldalakon, nagy forgalmat tud generálni. A számos kvíz jellegű app ezen kívül komoly piackutatási eredményekkel is tud szolgálni az alkalmazás "működtetőjének", és a rengeteg felhasználó meglehetősen reprezentatív mintát képes szolgáltatni. Szintén komoly felületet jelent a minden felhasználó profiljának főképernyőjén megjelenő mini-feedek hirdetésként való használata. A különböző, hirdetési célból létrehozott felhasználói profilok, illetve oldalak így az összes "ismerősük" számára láthatóan tudnak hirdetéseket megjeleníteni. Hasonlóképpen, események létrehozása is reklámozási lehetőséget jelent,
a
legtöbb
felhasználó
találkozhatott
már
különböző
rendezvények,
bulik
megjelenésével az oldalsávon, illetve az üzenet jelleggel elküldött meghívások formájában. Ilyen módon egyébként, a fentebb említett alkalmazások hirdetése is gyakori. A Facebook (és hasonlóan más közösségi oldalak is) továbbá lehetőséget nyújt ingyenes apróhirdetések feladására az ebből a célból létrehozott rovatban. A nagyobb hirdetők persze ezt kevésbé veszik igénybe, mivel - lévén, hogy külön rovatról van szó - a felhasználók egy kisebb csoportjához jutnak el, így inkább a magánszemélyek használják ezt a funkciót. A legtöbb lehetőség azonban a Facebook oldalak létrehozásában rejlik. Ezeket különböző helyi vállalkozások, márkák, termékek, zenekarok, szervezetek vehetik igénybe ingyenesen. Az oldalak több szempontból is különböznek a profiloktól. Legnagyobb előnyük, hogy nem csak a bejelentkezett felhasználók láthatják őket és korlátlan számú rajongóval rendelkezhetnek. A "rajongóknak" így könnyedén lehet üzenetet küldeni és az oldalhoz való csatlakozás a rajongó ismerőseinek mini-feedjében azonnal megjelenik (ezzel kvázi hirdetve az oldalt). Az oldalaknak, a felhasználókhoz hasonlóan lehetőségük van képeket, videókat
feltölteni, rajongóik mini-feedjére írni, eseményeket, alkalmazásokat létrehozni, vagy akár blogot vezetni. Mindezek felett az oldalak különböző statisztikákkal szolgálnak rajongóik publikus adatai alapján, ami szintén jelentős piackutatási lehetőséget jelent.
Az ingyenes lehetőségek mellett a Facebook nyújt úgynevezett Közösségi hirdetés (Social Ads) szolgáltatást, amely célzott hirdetési lehetőséget jelent ország, állam, város, nem, kor, érdeklődési kulcsszó, végzettség, munkahely, politikai nézet, kapcsolati státusz szerint felbontva. Ezek a hirdetések megjelenés és átkattintás alapon vásárolhatók, de a sok ingyenes lehetőség
mellett
ezt
még
viszonylag
kevéssé
veszik
igénybe.
A Like-gomb
A Facebook "védjegye", a Like-gomb nagy népszerűségnek örvend. Az üzenőfalon megjelenő bármilyen tartalmat (legyen az szöveg, link, videó, kép, állapotfrissítés, oldal, vagy alkalmazás által előállított tartalom) egyetlen gombnyomással lehet "lájkolni", azaz kifejezni tetszésünket az adott dologgal kapcsolatban. A különböző kommentek mellett ez egy egyszerű és sokatmondó véleménynyilvánítási lehetőség, amit ráadásul könnyedén mérni is lehet. Az üzenőfalon lehetőség nyílik különböző linkek megosztására, és ez a funkció az utóbbi időben nem csak a Facebook profilból, hanem a legtöbb oldalról indulva is elérhető (a megosztás gombbal), aminek következményeképp az olyal, egy hivatkozás formájában azonnal megjelenhet a felhasználó üzenőfalán. Ennek egy továbbfejlesztett változata a weben április vége óta egyre több helyen megjelenő "Like"-gomb, amivel ugyanezt a funkcionalitást érhetjük el - csak sokkal egyszerűbben. A "lájkolt" tartalom rögtön megjelenik profilunkban, azzal a megjegyzéssel, hogy "XY kedveli ...-t". Mivel a "like" kifejezés igen hamar belekerült a szlengbe (a magyarba is), így ez a funkció igen nagy népszerűséggel kecsegtet az internetezők körében. (http://www.hwsw.hu/hirek/44396/facebook-like-digg-kozossegi-web-hirdetes-marketing.html)
Illegális üzletek A Facebook és a többi közösségi oldal elterjedésével sajnos az ezekhez kapcsolódó feketeüzletek aránya is egyre nő. Igen jelentős problémákat okoz a lopott, feltört profilok értékesítése különböző portálokon. Egy felmérés szerint 2010. februárjában 1,5 millió ilyen jellegű próbálkozás volt, köztük olyan "csomagokkal" is, amelyek akár ezres nagyságrendben kínálták a feltört profiloldalakat. Mindezek fényében a közeljövőben talán érdemes lesz a közösségi
oldalak
biztonsági,
hozzáférési
intézkedésit, előírásait
felülvizsgálni
biztonságosabbá tenni az oldalak használatát. (http://nol.hu/kulfold/masfelmillio_feltort_facebook-profilt_arulnak_az_interneten)
és