Web 2.0 alkalmazások az egészségügyben, képalkotó diagnosztikában III. rész

FÓRUM

Web 2.0 alkalmazások az egészségügyben, képalkotó diagnosztikában – III. rész Adatbázisok, wikik és még mindig WEB 2.0 BÁGYI Péter, SZÉKELY András

A világháló születése óta folyamatosan fejlôdik és gyarapodik. A kezdeti, kirakatnézegetéshez hasonló böngészéssel ellentétben, ma egy olyan világháló képe bontakozik ki elôttünk, amelyben a hangsúly a közösség, a kollaboráció, a valós idejû kommunikáció és a kreativitás irányába mozdul el. Mindezt olyan, többnyire ingyenesen hozzáférhetô szolgáltatások teszik lehetôvé, amelyeknek a használatához elegendô annyi informatikai tudás, mint amennyi egy szövegszerkesztô vagy táblázatkezelô program kezeléséhez szükséges, és amelyek eddig soha nem tapasztalt módon biztosítják az oda-vissza eszmecserét a weboldal szerkesztôje és felhasználói között. Ennek a „közösségi web”-nek a jelentôségét, illetve az ebben rejlô lehetôségeket az egészségügy szereplôi is mind jobban felismerik és alkalmazzák. A szerzôk cikkükben röviden összefoglalják a Web 2.0 egészségügyhöz, ezen belül a képalkotó diagnosztikához kapcsolódó lehetôségeit. A tömegek által könnyen hozzáférhetô tartalmak készítésének ilyen mértékû leegyszerûsödése számos veszélyforrást hordoz magában, ezért a szerzôk az egészségügyben tevékenykedô szakembereket arra buzdítják, hogy legyenek aktív elôállítói ezeknek a tartalmaknak.

A D AT B Á Z I S O K

ÉS

WIKIK

A wiki lehetôvé teszi olyan, interneten elérhetô dokumentumok létrehozását, amelyeket egymással közremûködô emberek tudnak fejleszteni egy egyszerû leíró nyelv segítségével, és ezek a lapok egyszerû webböngészôvel megtekinthetôk vagy szerkeszthetôk. A Wikipeadia mára az Encyclopaedia Britannica egyik legnagyobb versenytársává nôtte ki magát. Mivel a legtöbb wiki webalapú, ezért a „wiki” szóval általában a „WikiWikiWeb”-ekre gondolunk. Az egyes lapok neve „wikilap”, míg a teljes, kereszthivatkozásokkal teli laphalmazt „a wiki”-nek nevezzük. Olyan webhely, amely wikirendszer szerint, ennek felhasználásával mûködik, vagyis lehetôvé teszi

azt, hogy a szerkesztôk (vagy általános esetben bárki) a laphoz új tartalmakat adjanak, vagy azon tartalmat módosítsanak. Segítségével egész weboldalak is mûködtethetôk (nem feltétlenül lexikon jelleggel), de alkalmazható a hagyományos fórumok helyett is a látogatók tapasztalatainak, véleményeinek strukturáltabb megjelenítésére. Kitalálója, Ward Cunningham szerint „a legegyszerûbb on-line adatbázis”; gyakran használják csoportos munkavégzés támogatására, közösségépítésre; például Wikipedia on-line lexikon. Ma már több mint 10 millió felhasználóval bír, és az angol nyelvû cikkek száma több mint hárommillió (http://en.wikipedia.org/wiki/Special:Statistics). Az orvosi információ hitelességének próbáját a korábbi szabad szerkesztés nem állja ki, ezért az orvosi wikik többségébe már csak önéletrajzzal lehet

DR. BÁGYI PÉTER (levelezô szerzô/correspondent) DR. SZÉKELY ANDRÁS, Kenézy Kórház Nonprofit Kft., Egészségügyi Szolgáltató Kft., Központi Radiológiai Diagnosztika; 4043 Debrecen, Bartók Béla út 2–26. E-mail: [email protected]

A sorozat I. része a 2009. október–decemberi, II. része a 2010. január–márciusi számban jelent meg.

254

Fórum

Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.

jelentkezni, illetve bizonyítani kell a jelentkezô orvosi végzettségét, egyes helyeken a tartalomszerkesztés ily módon regisztrációhoz kötött. A Wikipédia, a szakmai wikik pontossága és elfogadottsága folyamatosan fejlôdik, elônye a papíralapú tan- és szakkönyvekkel szemben vitathatatlan. Gyorsabb, aktuálisabb információt kínál a felhasználóknak. Számtalan orvosi adatbázist hoztak már létre, de ezek jellegzetessége, hogy csak bizonyos idôközönként frissítik ôket. Ennek orvoslására alkották meg az orvosi wikiket. A Wikipédia alapelvein nyugvó orvosi wikik közösségeket teremtenek, hiszen létezik már radiológiai képalkotással, betegjogokkal, AIDS-szel foglalkozó wiki, de a nôvér- vagy a gyógyszerwiki is rohamosan fejlôdik. Ezek célja, hogy jól használható, áttekinthetô és csak orvosok által szerkeszthetô adatbázisok jöjjenek létre (1. keret).

1. keret. Orvosi, képalkotó diagnosztikai, radiológiai témájú adatbázisok, wikik – Medpedia (http://www.medpedia.com), – Ask Dr. Wiki (http://askdrwiki.com/), – Diagnostic Radiology (Wikibooks) (http://en.wikibooks.org/wiki/Diagnostic_ Radiology), – EHealth Wiki (JMIR) (http://www.jmir.org/cms/view/wiki), – Emergency Medicine (Wikibooks) (http://en.wikibooks.org/wiki/Emergency_ Medicine), – Radiology Wiki (http://www.radiologywiki.org/wiki), – Radiopaedia (http://www.radiopaedia.org), – RadsWiki (http://www.radswiki.net), – RadiWiki – radiologia.hu (http://radiologia.hu/radiwiki), – Wiki Doc (http://www.wikidoc.org/index.php/Main_Page), – WikiRadiography (http://www.wikiradiography. com/).

KÖZÖSSÉGI

OLDALAK

A MySpace-szerû iWiW (www.iwiw.hu) ugyan már 2002 óta létezett, szélesebb körû elterjedésére azonban 2005-ig kellett várni, amikor már annyira népszerûvé vált, hogy 2006-ban felvásárolta a Magyar Telekom, és a leglátogatottabb magyar web-

MAGYAR RADIOLÓGIA 2010;84(4):254–258.

oldallá vált. Ezzel a tipikusan web 2.0-ás virtuális fórummal Magyarországon is megjelent az elsô, határokon átívelô, emberi közösségeket idô- és térbeli korlátok nélkül összekötô portálrendszer. 2007 novembere óta a civil kezdeményezéseknek, nonprofit szervezeteknek és üzleti vállalkozásoknak külön iWiW-es felület nyitható „közösségek” néven. 2006-ban beindult egy újabb hasonló szolgáltatás, a MyVIP (myvip.com), és az azóta megaportállá terebélyesedett két rendszert folyamatosan követik újabbak. Növekszik az olyan oldalak száma, amelyek orvosoknak készülnek azért, hogy könnyebben találhassanak hazai vagy külföldi kapcsolatot kutatási együttmûködéshez, publikációhoz (2. keret).

2. keret. Képalkotó diagnosztikai, radiológiai közösségi oldalak – radRounds – (http://www.radrounds.com/), – iradix.in – (http://www.iradix.in/), – RadiologyForums (http://www.radiologyforums.com/), – Radiolopolis (http://www.radiolopolis.com/), – RadioMed.ru (http://www.radiomed.ru), – Radiographia.ru (http://www.radiographia.ru), – Teleradiology Network (http://globalradiology. ning.com), – radiologia.hu (http://www.radiologia.hu).

A Tiromed.com-ra fel lehet tölteni az önéletrajzunkat, egyszerûbb a segítségével külföldi kollaboránst találni egy publikációhoz vagy projekthez, sôt, munkalehetôségeket is kereshetünk rajta. A Sermo.com-on a napi diagnosztikai, terápiás tapasztalatainkat cserélhetjük ki más orvosokkal.

K E R E S Ô K – A H O GY MI SZERETNÉNK A Google vagy a Yahoo, a nagy keresôk nem válogatnak a forrásokban, az internet egészén keresnek. Emiatt orvosi-egészségügyi információk szempontjából nem pontosak, sok oldal nem jelent releváns információt egy orvosnak. Így jöttek létre az olyan keresôk, amelyek az orvosok által is használt forrásokból, adatbázisokból keresnek, megbízhatóbb információkkal szolgálnak. Ilyen elven mûködik a magyar nyelvû dokim.hu és a kizárólag orvosok ál-

255


3. keret. Metakeresôk – ahogy mi szeretnénk – RadiologySearch.net (http://www.radiologysearch.net/), – Yottalook Radiology Engine (http://www.yottalook.com/), – SEEKRadiology (http://www.seekradiology.com/), – ARRS GoldMiner (http://goldminer.arrs.org/), – Radiology Search Engine (http://radiologysearch-engine-swicki.eurekster.com/), – RadiologySearch (http://www.radiologysearch.com/), – SearchingRadiology.com (http://www.searchingradiology.com/), – Scienceroll Medical Search (http://scienceroll.polymeta.com).

tal használható orvosoknak.hu, amely többek között a PubMeden, az eMedicine, Cochrane, NHS, WebMD adatbázisaiban keres egyszerre. A Google is fejlôdik, ma már akár orvosi diagnózisok felállítására is képes, a Google Scholar már célzottan, tudományos adatbázisokban, szakkönyvekben keres és bár még nem tudja felvenni a versenyt a speciális keresôkkel (például PubMed), de egyre gyakrabban használják metaanalízisekhez. Különösen fontos annak felismerése, hogy a Google és más keresôk segítségével betegeink (és ügyvédeik) is egyre informáltabbak lesznek, és akár orvosuk nevét beírva tájékozódnak. Egyre nagyobb az esély, hogy ha mi nem szolgáltatunk könnyen elérhetô, hiteles adatokat, önéletrajzot önmagunkról, akkor betegeink, kollégáink valaki más által írt információkat találnak majd rólunk (például különbözô betegfórumok) az interneten. A személyre szabható, orvosi metakeresô, ami egyszerre több forrásban is tud keresni, a megoldás a célzott tartalmakból való információnyerésre (3. keret). Ami új és eddig nem látott tulajdonság egy orvosi keresônél, hogy a források között válogathat a felhasználó, így ha csak a klinikai esetek érdeklik, akkor csak azokban keres, ha inkább egy szakterület – radiológia –, akkor kizárólag azt a forrást jelöli ki.

L I N K GY Û J T E M É N Y E K Az egyik kiemelkedô hazai Web 2.0-ás úttörô és egyben a legjelentôsebb hazai linkfarm, a Startlap,

256

1999-ben indult a holland Startpagina mintájára. A Startlapot olyan, nevükben lap.hu-ra végzôdô tematikus oldalak alkotják, amelyek egy-egy témához tartozó legfontosabb és legérdekesebb linkeket hivatottak összegyûjteni a hazai és idegen nyelvû világhálóról. A lap.hu aloldalak szerkesztôi az adott témában járatosak, sok esetben szakemberek, de az olvasók, a felhasználók is ajánlhatnak linkeket ezekre az aloldalakra. Ma már több mint 8000 magyar nyelvû lap.hu aloldal mûködik, és ezeknek a száma folyamatosan nô, annak ellenére, hogy látszólag már minden témát lefed egy-egy ilyen linkgyûjtemény. Ezek a lap.hu aloldalak általában nagyon jó helyezéssel szerepelnek a Google találati listában (rendszerint az elsô három helyen), amely a sok kifelé, illetve befelé mutató linknek köszönhetô, és ami egyben jelzi, hogy ezek a linkgyûjtemények igen meghatározó szereppel bírnak a hazai internet világában. Az olyan kulcsszavakra, mint a „radiológia”, „nukleáris medicina”, „máj”, „pajzsmirigy” vagy a „hormon”, a Google az ezeknek megfelelô lap.hu aloldalt jeleníti meg elsô helyen a találati listájában. A Startlap mintájára ma már több hasonló linkgyûjteményrendszer is létezik (lapozz.hu, linkcenter.hu), amelyek hasonló tartalmakat dolgoznak fel, gyakran hasonló formátumban.

G Y A K R A N H A S Z N Á LT WEBES KIFEJEZÉSEK Feed: Egy XML-alapú fájl (jellemzôen RSS vagy Atom formátumban), amelybe a blog tartalma kerül. Ezt az erre szakosodott asztali vagy webes programokkal lehet elolvasni. Megkülönböztetjük a teljes feedet, amelybe a bejegyzés teljes tartalma belekerül, a részleges feedtôl, amibe csak egy része (jellemzôen a bevezetô). A feed tartalmazza a blogbejegyzés linkjét. Minthogy a feed formátuma szabványos, a tartalom könnyen felhasználható szoftverek (például keresôk vagy elemzôprogramok) számára. Bloghálózat: Több blog együttese, amelyek valamilyen szinten össze vannak kapcsolódva. Általában közös a tulajdonosuk vagy szerzôjük. Jellemzôen megjelenés, stratégia és stílus szempontjából is hasonlóak egymáshoz. Blogmotor: Olyan szoftver, amely lehetôvé teszi a felhasználónak, hogy a saját tárhelyén vagy szerverén blogot indítson. Ezek általában jóval funkciógazdagabbak és flexibilisebbek, mint a blogszol-

Fórum


gáltatók által nyújtott felület, ám telepítésük és karbantartásuk szakértelmet követel. Blogroll: Blogok listája. Általában egy blogger a blogja mellett feltünteti a kedvenc blogjainak listáját vagy ajánlhat olvasmányokat a témában érdeklôdô olvasó számára. Blogsite: Gyakran összekeverik egy egyszerû bloggal vagy blog site-tal, de egy blogsite egy weboldal, ami különbözô forrásokból kombinálja a blogfeedeket jellemzôen tematikusan. Ilyenek például az egyes témával foglalkozó úgynevezett „planet” oldalak, amelyek jellemzôen 10-20 blog tartalmát vonják össze és jelenítik meg egy blogként. Idetartoznak még a különbözô híroldalak vagy az egyes blogszolgáltatók válogatásai is. Blogszolgáltató: Olyan webes szolgáltatás, amely – jellemzôen ingyen – lehetôséget ad a felhasználónak arra, hogy minden technikai ismeret nélkül blogot indítson. Export, import: Lehetôség van az egyes blogrendszerek közötti átjárhatóságra. Ilyenkor az addig elkészült bejegyzéseket exportálhatjuk/importálhatjuk. Kialakulása ahhoz köthetô, hogy a blogolás tömeges elterjedésével egyes blogszolgáltatók felvásároltak másokat, vagy összeolvadtak velük, és üzletpolitikai szempontból biztosítani kellett az addig elkészített blogok folytonosságát. Hozzászólás, komment: Egyes bejegyzésekhez külön-külön kapcsolódó megjegyzés. A látogatók ebben reagálhatnak a bejegyzésre, illetve a szerzô válaszolhat a felvetésekre. Liveblog: Egy adott eseményrôl történô élô tudósítás. Vagy mikroblog formátumban történik, vagy egy bejegyzést szerkeszt a szerzô, abba írja bele az új fejleményeket. Moblog: A „mobil” és a „blog” szóösszetétele. Egy blog, amely fôleg mobiltelefonról SMS és MMS formájában érkezett bejegyzéseket tartalmaz. Gyakran fotóblog. Permalink: Állandó link. Egyetlen bejegyzés egyedi URL-je, azaz egy konkrét bejegyzésre mutató link. Pingback: „Riasztás”, ami figyelmezteti egy bejegyzés eredeti szerzôjét, hogy valaki az eredeti bejegyzését linkelte egy másik blogbejegyzésben. Általában megjegyzésként is megjelenik.

Sablon: A blogírás tömegessé válásával terjedt el. Segítségével az általában kezdô blogger egy kész kialakítású oldalt kap, amire feltöltheti bejegyzéseit. Legtöbbször kiterjed az oldalszerkezetre, a dizájnra és egyéb grafikai megoldásokra. A sablon bármikor módosítható a blogger tudása/kívánságai szerint. Shoutbox: Üzenôfal. A látogatók itt beszélhetnek a bloggerrel és/vagy egymással. Jellemzôen nem az egyes blogbejegyzésekhez tartozik, mint a kommentek, hanem magához a bloghoz, mint szerves egészhez. Szerkesztô: Ha egy blognak több szerzôje van, lehet közöttük szerkesztô. A szerkesztô felügyeli a blogot és át tudja írni a többi szerzô mûveit. Sok esetben egy szerkesztô jóváhagyása kell ahhoz, hogy publikálni lehessen egy bejegyzést. Közösségi blogonként változik, hogy hány szerkesztô van, és hogy mi a feladatkörük. Társszerzô: A blogger engedélyt adhat más bloggereknek is bejegyzések küldéséhez. Több blogger együttes munkája alakítja, alakította ki a mai blogközösségeket. TrackBack: A pingbackhez hasonló technika, ám lényeges különbség, hogy a blogbejegyzés szerzôje maga választja ki, hogy a bejegyzése milyen más blogbejegyzésekhez kapcsolódik, míg a pingback automatikus. Podcast: A blog szerzôje egy hangállományt tesz közzé. Jellemzôen kisebb zenei betétek kíséretében hangzik el a bejegyzés. Gyakori, hogy ebben beszélgetôpartnerek is részt vesznek. Mikroblog: Olyan blog, amely rendkívül rövid, egyszerû tartalmakkal operál. A tartalom általában csak egy-egy linkbôl, pár mondatból, egy képbôl vagy videóból áll. Általában személyesebb jellegûek. Ennél a formátumnál a használt technika jellemzôen a felhasználó felé nagyon egyszerû, sokszor még a hozzászólások sem lehetségesek. A köznapi nyelvezetben általában ide a közösségi kommunikációs oldalakat soroljuk (a Plurk, a Twitter, a Jaiku, a Turulcsirip, a Tumblr vagy az Iwiw üzenôfal), de idetartoznak még a linkmegosztó szolgáltatások (a Reddit, a Digg vagy a Del.icio.us) is. Általában technikai szempontból a mikroblogok alá sorolják a videóblogokat és a fotóblogokat is.

Ajánlott irodalom 1. A Cisco kutatása szerint a vállalatok többsége öt éven belül fel kívánja készíteni hálózatát az innovatív video- és csoportmunkás alkalmazásokra. http://www.cisco.com/web/HU/ sajtoszoba/20080403.html

MAGYAR RADIOLÓGIA 2010;84(4):254–258.

2. Szabó G. Hol a pénz a web 2.0-ban? http://index.hu/ tech/uzlet/webketto0124/ 3. Web 2.0. http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0 4. Krauth P, Kömlôdi F. A Web 2.0 jelenség (és ami mögötte

257


5. 6. 7.

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

16.

17.

18.

19.

20.

van). http://www.nhit-it3.hu/index.php?option=com_ content&task=view&id=14514&Itemid=347 Petényi M. Mi az a Web 2.0? http://mark.hu/2006/ 05/28/mi-az-a-web-20/ Mibôl lesz a 3.0? http://www.agent.ai/main.php?folderID= 166&articleID=2096&ctag=&iid= Bakonyi P, György A, Tóth B. Az internet jövôje. http://www. nhit-it3.hu/index.php?option=com_content&task=view&id= 15557&Itemid=347 Generációváltás zajlik a világhálón. http://www.sg.hu/cikkek/62014/generaciovaltas_zajlik_a_vilaghalon Az Internet 2.0 részletes bemutatása. http://www.internetmarketing.hu/internet20 Kazai A. Medicina 2.0 – Orvoslás és a világháló. http:// www.medicalonline.hu/cikk.php?id=1953 Bártházi A. Mi az a Web 2.0? http://wish.hu/cikkek/ web20.html O’Reilly T. What Is Web 2.0? http://www.oreillynet.com/ pub/a/oreilly/tim/news/2005/09/30/what-is-web-20.html Szabó G. Népi demokrácia a dotkomlufi után – Webkettô reload 2. http://index.hu/tech/net/web2pro06051/ Vámosi G. Web 2.0, avagy amire az új világháló képes. http://origo.hu/techbazis/internet/20060318webketto.html Sipos B. A távírótól a web 2.0-ig? Szekfü András Kommunikáció, nyilvánosság, esélyegyenlôség Magyarországon. A távírótól a web 2.0-ig címû könyvérôl. http://www.mediakutato. hu/cikk/2008_02_nyar/08_web_2.0/ Tamás F. Web 2.0. http://www.tferi.hu/joomla/index. php?option=com_content&view=article&id=104:web20&catid=29:a-cms&Itemid=141 Who Participates And What People Are Doing Online. http://www.businessweek.com/magazine/content/07_24/b 4038405.htm Meskó B, Dubecz A. Az orvostudomány és a világháló nyújtotta új lehetôségek. http://www.akademiai.com/content/ 970327571341p578/fulltext.pdf. Orvosi Hetilap 2007;148 (44):2095-9. O’Reilly T. What is Web 2.0. Design patterns and business models for the next generation of software. O’Reilly Media, 2005. http://www.oreillynet.com/pub/a/oreilly/tim/news/ 2005/09/30/what-is-web-20.html Boulos MNK, Maramba I, Wheeler S. Wikis, blogs and podcasts: a new generation of Web-based tools for virtual

21. 22. 23. 24.

25. 26.

27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.

39. 40. 41.

collaborative clinical practice and education. BMC Med Educ, 2006;6:41. http://technorati.com Giustini D. How Web 2.0 is changing medicine. BMJ 2006;333:1283-4. HIPAA. Health Insurance Portability and Accountability Act of 1996. http://www.legalarchiver.org/hipaa.htm Digital Millennium Copyright Act – Blogger: http://www. google.com/blogger_dmca.html http://medblog.nl/2007/ 08/15/sneak-preview-ranking-english-written-medblogs/ Keim B. WikiMedia. Nat Med 2007;13:231-3. McLean R, Richards BH, Wardman JI. The effect of Web 2.0 on the future of medical practice and education: Darwikinian evolution or folksonomic revolution? MJA 2007;187: 174-7. Bonetta L. Scientists Enter the Blogosphere. Cell 2007; 129:443-5. Abbasi K. Journals join the podcast revolution. J R Soc Med 2006;99:329. http://en.wikipedia.org/wiki/Special:Statistics Giles J. Internet encyclopaedias go head to head. Nature 2005;438:900-901. http://www.ganfyd.org/index.php?title=Registered_ medical_practitioners http://secondlife.com/ Tang H, Ng JH. Googling for a diagnosis – use of Google as a diagnostic aid: internet based study. BMJ 2006;333:1143-5. Wentz R. Use of Google as a diagnostic aid: is Google like 10,000 monkeys? BMJ 2006;333:1270. Smolders B, Lemmens R, Thijs V. Lipoprotein (a) and Stroke. A Meta-Analysis of Observational Studies. Stroke, 2007. http://www.plos.org/journals/pubfees.html Collins J. The future of academic publishing: What is open access? J Am Coll Radiol 2005;2:321-6. http://creativecommons.org/licenses/by/2.5/ Robu I, Robu V, Thirion B. An introduction to the Semantic Web for health sciences librarians. J Med Libr Assoc 2006; 94:198-205. Tim Berners-Lee elsô böngészôje. http://info.cern.ch/ NextBrowser.html Születési helye: CERN. http://public.web.cern.ch/public/ en/About/Web-en.html The Wayback Machine. http://www.archive.org/web/web. php

MAGYAR RADIOLÓGIA TOVÁBBKÉPZÔ TANFOLYAM XIX. FRANCIA–MAGYAR RADIOLÓGIAI SZIMPÓZIUM Idôpont: 2011. április 6–8. (szerda–péntek). Szerdán délután workshopok, csütörtökön és pénteken elôadások. Helyszín: Francia Intézet, Budapest. Hivatalos nyelv: francia, magyar. Tudományos információ (orvosszervezô adatai): dr. Forrai Gábor osztályvezetô fôorvos. HonvédkórházÁllami Egészségügyi Központ, Radiológia Osztály; 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 44. Telefon: (1) 465-1912. Fax: (1) 465-1873. E-mail: [email protected]. Weblap: www.socrad.hu, www.radiologia.hu. A részvételt radiológus szakképesítéssel rendelkezôk részére ajánlják. Pontérték elbírálás alatt. (2009-ben 50 kreditpont volt.) Tesztvizsga van.

258

Fórum


Web 2.0 alkalmazások az egészségügyben, képalkotó diagnosztikában III. rész

Recommend Documents