W ^ XXV KÖTET. KOLOZSVÁRT

A hV.

A AT7-

KERESZTENY MAGVETŐ 2035 SZERKESZTIK E S

PÉTERFI DÉNES és KOVÁCS JÁNOS.

\

^T-gXgT^*» /

v/ W

?

XXV KÖTET.

^ J

KOLOZSVÁRT. AJTAI K. ALBERT (MAGYAR POLGÁR) KÖNYVNYOMDÁJA. 1890

51006

IT

TARTALOM. I. Egyházi dolgozatok. Egyházi beszéd. C s i f ó S a l a m o n Egyházi beszéd. R é d i g e r

95

Géza

Iíövendi Kovács Dénes f e l e t t :

152

I. A l b e r t J á n o s

.

.

.

.

189

II. P é t e r f i D é n e s

.

.

.

.

194

Ima Kovács Jánosné, szül. Kriza L e n k a felett. P é t e r f i D.

.

262

.

20

II. Hittaniak, bölcselmiek: Buddhismus. D r. B r a s s a i SÍ a jn u*e 1

1

Egy ó-hellén házaspár imája. G r ó f K u u n

Géza

.

.

.

A vallásos szokások, különösen a búcsújárások h a j d a n és most. Eszaky

Károly

Hálaadó dicséret. N a g y L a j o s .

65 .

.

.

,

104

A paráznanő. Dr. N a g y M ó r XLIII. Zsoltár. R é d i g e r CY. Zsoltár. R é d i g e r

106

Géza

170

Géza

317

J é z u s istenségéről. Dr. B r a s s a i S á m u e l

345

III Nevelés és oktatásügyiek: Tanügyi törekvések, a — c z

126

Közoktatásügyi mozzanatok, a — c z

199

Tanügyi Szemle. K o z m a F e r e n c z

•

.

.

Nevelés-tudomány. Dr. B r a s s a i

390 401

IV. Életiratok, történelmiek: Ozv. Gyergyai Ferenczné, B a r t h a Zsuzsánna emléke. F e r e n c z József

23

A „Keresztény Magvető" megalapítása. J a k a b E l e k

.

Unitáriusok Magyarországon a XVII

évben.

Kanyaró Ferencz

és XVIII-ik száz

.

. 81

34 245

IV Baumgarten és Hase. i|x

108

A Koncz J á n o s életiratairól. P é t e r f i L a j o s

•

113

131

211

.

159

289

.

.

Enyedi György élete. J a k a b E l e k A ravai unitárius egyház története. V é g h

Mihály

Iíövendi Kovács Dénes emléke. P é t e r f i D é n e s

.

.

Husz János. K o v á c s J á n o s

188 285

Magyar és angol-amerikai unitárius érintkezések e század első felében. J a k a b E l e k

374

V. Egyházi élet: Levél a fővárosból. J a k a b E l e k Az unitáriusok székely-keresztúri értekezlete. P é t e r f i L a j o s Az angol és amerikai unitárius társulatok évi közgyűlései.

52 172

Kovács János Angliai levelezés. G o r d o n S á n d o r

186 264

Utasitás az esperesi vizsgálatok körüli eljárásra Az unitárius vallásközönség egyh. főtanácsának

274 évi

rendes

gyűlése

300

Laborfalvi Berde Mózes u j a b b alapítványa Az unitárius templom felszentelése Budapesten.

327 Kovács

János. . , 10,000 frtos alapitvány

326 343

VI Vegyes tartalmúak: Válópereink a sajtóban, r. r Párisi levél. C h a r r u a u d

41 D.

.

.

46, 117, 177, 267, 318,

395

VIL Irodalmi értesítő: 56,

125,

276,

333,

409

VIII. Aranykönyv: A székelykereszturi gymnasium 5-ik tanszékére t e t t adakozások. 63. Adakozások a fiatfalvi unitár, egyházban. Nyilvános köszönet. 63. Adakozások az árkosi ekklában. Nyilvános köszönet. 64. A budapesti unitárius rendes lelkészi állásra és állandó imaházra t e t t kegyes adományok. 129, 209. A székelykereszturi középiskolánál felállítandó 6-ik tanári szék alapjára. 207, 282, 344, 416. Köszönetnyilvánítás, Nyilvános köszönet. 209. A budapesti unitárius templom berendezésére. 210, 283, 416. Adakozások a kolozsvári unitárius anyaegyházközség templomában állított belső ajtókra. 282. Köszönetnyilv. Nyilv. köszönet. 283. Kegyes adakozások a káinoki unitár, egyházban. 284.

Y

IX Különfélék: A görög

nyelv

tanításának

kérdése.

Jótékonyság

kolozsvári

ekklánkban. 58. A beszéd zenéjéről. 59. Dr. Döllinger. A hazai prot e s t a n t i s m u s veszteségei. 60. A német protestánsok halottai. Gordon Sándor. Gl. Br. Orbán Balázs. 126.

Baló

Sándor.

Egy u j olasz r e -

formátor. 127. Bismarck. Helyreigazitás. Meghívó. 128. Ministeri látogatás Kolozsvártt. P ü s p ö k i vizsgálat. 198. gárdi-i levél. 201. Huszonöt éves

A budapesti

ekkla.

oszt. találkozás. Kitüntető'

Pol-

megbí-

zatás. 204. Székely-keresztúri u n i t á r i u s dalkör. H. Almási Szabó Mózes. 205. Kovács Dénes halála.

206. Egyh.

élet. 277. Ferencz

Ká-

roly. Széplaki P. H o r v á t h Gábor. 278. Szabó Károly. Ág. hitv. u j a b b vesztesége. Értesítők. 279. Kortársak találkozása. A b u d d h i s m u s P á risban. 280. Az angol unitáriusok

287.

Angolhoni

vendégeink. 335.

J a k a b Elek. Károli ünnepély. P a p i beköszöntő. 339. J é z u s istensége. Gordon

Sándor

levele.

Bismarck

búcsúja.

340. Pályázati

hirdet-

mény. 242. Az amerikai unitáriusok. A brit és külf. Unitárius Társulat. 410. Egy érdekes mozgalom. Az Unitárius Közlöny. A prot. irod. társ. 411. J e z s u i t á k esküje. A jezsuita j e z s u i t á n a k marad. A föld lakóinak száma. A legfőbb jó a világon. Dr. E. Melzer. Gyászhirek: 61, 128, 206, 281, 342,

414.

A szerkesztőség p o s t á j a : 62, 128, 206, 281, 414. Olvasóinkhoz. 415.

K E R E S Z T É N Y MAGVETŐ. XXV-ik éuf.

Január—Február

1890.

1-ső

füzet.

BÜDDHISMÜS. *) Ezelőtt nem sokkal, mintegy negyedszáz évvel, egy szegény ifjú elment egyetemre oda, a hol most az u n i t á r i u s o k n a k diszes templomot — igazán „ e g y h á z a t " — épitnek. és lyukas erszényét — hogy t a n u l á s á t folytathassa — m a g á n tanitással foltozgatta. Többek egy tisztességes háznál a d o t t leczkét, a hol a felek

közt

kölcsönösen sze-

r e t t é k egymást, a mig — m e g t u d t á k , hogy a t a n i t ó u n i t á r i u s ; a mire meg kelle

állomásától

válni.

Kevéssel

az előtt — sőt

akkor

s

a z u t á n is — elterjedt vélemény volt a Királyhágótól nyugatra, hogy az unitárius embernek szarva van, úgy hogy ha homlokát m u t a t t a czáfolatul, nem

valamelyikük

előitéletökről j ö t t e k meg,

azt m o n d t á k neki, hogy h á t nem igazi unitárius.

Honnan

sima hanem

származ-

h a t o t t a hamis képzet, bajos volna kitalálni. Mint gúnyos kifejezés a hűtelen feleségű f é r j e k n e k t u l a j d o n i t o t t s z a r v a k a t j u t t a t j a e s z ü n k b e ; de ez ellen azt a kifogást teszem b. Orczyval,

hogy „nem

mivel senki nem ö k l e l h e t ! " De másfelől Mózesre

sem

szarv, a

hivatkozhat-

tak, a ki „midőn leszállana a Sinai-hegyről, t a r t j a vala a bizonyság k é t tábláit (a d e c a l o g u s t )

és

nem

t u d j a vala, hogy

szarvas

volna az orczája az Ur beszéde társalkodásától", m e r t hisz' ez a jelkép, melyet Michel Angelo az ő pompás szobrán

örökített,

magasz-

talásul szolgált volna felekezetünknek, mit a m a gúny kezdői bizonyosan nem a k a r t a k . Utoljára is az A k t a e o n midőn a nymriiáival együtt f ü r d ő Dianát

példájára

őtliink, a ki

megpillantotta, a reáfecs-

k e n d e t t viztől s az istenné á t k á t ó l szarvassá változott. B á m u l n a k a hasonlaton, u g y - é ? De lám, midőn Servetusok a m y s t e r i u m o k a t csupaszon meglátták,

azok a k u t a t ó

ékszereikből

csoda-e, ha szentelt

Socinusok

s mezőkből vizzel

és

kivetkőztetve

lefecskendezve —

legalább i n e f f i g i e — szarvakat k a p t a k s ezeket követőik is örökölték? Minden esetre a szaru jelképpé ü t ki és ha választani kell közt ü k , legtanácsosabb volna a Mózesével, melynek

jelentése

kimagya-

*) Felolvastatott a Dávid F. egyletben.

1

2

BUDDHISM US.

rázását az exegetákra hagyom, tartani. Részemről ahoz ragaszkodom és büszke vagyok vele jelképben és való értelmében. Igenis, nem egyszer volt alkalmam az életben és irodalomban szerencséltetni m a g a m a t — minden h á t r á n y a i mellett — az unitármsságért. És ez, midőn fölvett t á r g y a m a t törekszem, bármily tökélytelenül, ismertetni, egyike azoknak. A ki t. i. eddigelé t u d t o m r a ismertette, valamennyi vagy egy s m á s f e l e k e z e t h e z , vagy valamelyik p h i l o s o p h i a i i s k o l á h o z tartozik és mindenik s a j á t felekezete nézeteit találja fel a B u d d h i s m n s b a n , vagy pedig olvassa beléje és én azt vagyok bátor hinni, hogy m i n t u n i t á r i u s legkevesebb előítélettel s legelfogulatlanabbul szólhatok hozzája. Értekezésem természetesen két részre oszlik: az elsőben a Buddhismus történelmét, a másikban a felekezet hitágozatait mondom el lehető rövidséggel. I. Kr. sz. előtt 5 0 0 évvel volt Indiában Benares városától mintegy 2 4 0 k m n y i távolságra éjszakra egy t ö m ö t t népességű s tudós b r á h manokkal bövölködő tartomány, melynek fővárosa K a p i l a v a s z t u vala. R á d z s á j á n a k vagy is királyának S z u d d h ó d a n a volt a neve és k é t első r a n g ú felesége, a szomszéd Kóli t a r t o m á n y rádzsája két leánya. Háza sokáig gyermektelen volt és kimondhatatlan az öröm, midőn az egyik, már 4 4 éves királyné, Mahámája, a rég o h a j t o t t örökös előjelét m u t a t t a . Boldog anyaságát szüléi házánál o h a j t o t t a megérni : ú t n a k is indult nagy sereg kísérettel, de a leendő B u d d h a nem várta mig nagyatyja házához érkeznek, h a n e m világot l á t o t t egy pihenő kies helyen. Az ú j szülöttnek S z i d d h á r t h a (czéltérő, dolgát végrehajtó) nevet adtak, mely későbbre és állandólag G a u t a m a nemzetségi névvel cserélődött fel. Yáltólag S á k j a m u n i n a k is nevezik, egyfelől mivel atyja a s á k j a népen uralkodott, másfelől későbbi p r ó f é t a i (muni) tisztjénél fogva. Tizenkilencz évet érvén, ö s s z e h á z a s í t o t t á k Jaszódhárával, az unokavérével u. m. a Kólii rádzsá leányával s kéjére élvezte az életet gyönyöreiben elmerülve. Ennek ellenére, midőn a s á k j á k zúgolódni kezdtek, hogy m a j d h a háború ü t ki, mi segitségökre lesz egy elpuhult h a d v e z é r ? s a király a fiát próbára v e t e t t e ; eme m i n den férfias és vitézi dolgokban oly j á r t a s n a k mutatkozott, hogy minden ellenét legyőzte. Aztán legyőzte a tudományos készültségben a t a n í t ó k a t is, úgy, hogy teljesen helyreállitá becsületét a békétlenkedő nép előtt. Ezentúl ismét nem t u d n i felőle semmit 2 9 esztendős ko-

3

BUDDHISM US.

ráig, a mikor egyszerre fordulat állott elé éltében. Egykor ugyanis a p a r k j á b a kocsikázván ki, egy késő vénségtől egészen m e g t ö r ö t t

em-

ber a k a d t a szemébe. Más alkalommal egy undorító nyavalyában sinlő ember látásán ü t k ö z ö t t meg. Majd ismét egy ember testének

borzasztó

l á t m á n y a keserítette.

senyvedő h o l t -

Mindannyiszor

neki Cshanna, a kocsisa, hogy az a sorsa

minden

azt m o n d á

élőlénynek. Nem

sokára a z u t á n egy önsanyargatót (askéta) l á t o t t csendes méltósággal lépdelni s t u d a k o z ó d v á n

róla,

elbeszélé

neki a kocsisa

az a s k é t á k

jellemét és czéljokat. Mindezek gondolkozóba e j t e t t é k S z i d d h á r t h á t s a legutóbbi l á t m á n y u t á n a vecsernyét a p a r k j á b a n a folyó m a r t j á n mély elmélkedésben t ö l t ö t t e el. Aztán

m e g f ü r d ö t t és h a z a

kocsiká-

zott. Hírmondó találkozék vele szembe azzal az örvendetes újsággal, hogy felesége (Jaszódhárá) egy fiúval, a ház első gyermekével d é k o z t a meg. „Most m á r " , m o n d á

aján-

nyugodtan a királyfi, „egy ú j és

erős köteléket kell elszakasztanom." G a u t a m a h a z a j ö t t e diadalmenet képét öltötte. Zenészek

környezték a szekerét s a nép u j o n g ó

üd-

vözletei h a n g z o t t a k a fülébe. Közöttök egy v o n t a m a g á r a k ü l ö n ö s e n a

figyelmét,

egy

fiatal

leány,

unokavére

s z a v a i : „Boldog

az

atyja,

boldog az anyja, boldog a felesége ily fiúnak és f é r j n e k ? " De a „boldog" oly szóval vala kifejezve, mely menekülést,

szabadulást,

enyé-

szetet is jelent. Ebben az értelemben fogta fel S z i d d h á r t h a s hálára kötelezve érezvén magát, hogy a leány őt élte f e l a d a t á r a gyöngyös nyaklánczát leoldván

neki

küldé

figyeltette,

a j á n d é k b a . A leány

gondolá, hogy udvarolni kezd vele neki, s abban a

azt

reményben

rin-

g a t t a magát, hogy a királyfi m a j d elveszi s főfelesége lesz ; de

na-

gyon csalódott, m e r t az tovább állott- s ügyet sem v e t e t t reá többet. E s t v é r e eljöttek a tánczos leányok, hogy az ünnepélyes a l k a l m a k k a l a k k o r és most is szokásos „ N á c s " tánczczal m u l a t t a s s á k , de ezeket sem v e t t e számba, h a n e m révézetes

álomba merült.

Éjfélkor

feléb-

redt s a m i n t k i m e n t é b e n az előszobában elnyúlt t á n c z o s n é k a t meglátta, szörnyű undorodás fogta el s C s h a n n á t találván őrállónak, elkiildé, hogy nyergeljen lovat neki. Az a l a t t óvatosan megnyitá a Jaszódhárá hálószobája a j t a j á t s látá, hogy alszik virágoktól környezve s kezét gyermeke fején tartva. Azt gondolta vala. hogy mig elmenne, u t o l j á r a is k a r j á r a veszi a gyermeket, h a n e m megállott a küszöbön tétovázva s a n y á t s gyermeket nézve. Végre a félelem, hogy J a szódhárát felébreszti, erőt vett rajta, e l r á n t á m a g á t s eltávozék zal a szándékkal, hogy m a j d ha a Buddhaságot,

azaz az ész

azteljes

felvilágosodását eléri, megint visszatér hozzájok, nemcsak férj és atya, hanem oktató s üdvözítő képiben is. Juliusi holdtöltekor szép

holdl*

4

BUDDHISM US.

világon indult el, az egy Cshannától kisérve; oda hagyá az atyai hont, vagyonát, uradalmát, feleségét, gyermekét; elbujdosott a pusztába, hogy alá való szegény tanulóvá, hontalan zarándokká legyen. Pedig m á s kisértet is állott ú t j á b a n a világén kivűl. M á r a a nagy kisértő, a szerelem, harag, gonoszság és halál ördöge megjelenik előtte s azt igéri, hogy uralkodójává teszi hét nap alatt az egész világnak, csakhogy hagyjon fel vállalatával. Látja, hogy nincs semmi foganata szavainak, de még sem mond le a reményről, hogy erőt vesz valaha most rendithetetlennek tapasztalt ellenfelén, s imigy gondolkozik: „Elébb h á t r á b b valami kéjelgő, gonosz, vagy boszus gondolat t á m a d a lelkében, s abban a pillanatban h a t a l m a m b a keritem." És az órától fogva, irja a krónika, „mint az árnyék követi a testet, úgy követte Mára az Aldottat, törekedve akadályokat görditeni eléje a B u d d h a s á g r a vezető útjában. G a u t a m a messze haladt azon éjjel és csak Kóli t a r t o m á n y á n túl Anóma folyó m a r t j á n állott meg. Itt hosszú h a j a lebegő f ü r t j e i t a kardjával levágván, ékszereivel és lovával együtt á t a d t a Cshannának, hogy vigye haza és nyugtassa meg a t y j á t és feleségét az ő sorsa felől. A z u t á n még hét napot t ö l t ö t t az Anóma p a r t j á n egy mángóligetben s onnan Rádzsagrhába a Magadhák fővárosába ment, Bimbiszára h a t a l m a s és t u d ó s királyhoz, a ki m i n t volt j ó b a r á t j a fiát igen szivesen l á t t a ugyan, de t a n i t ó j á n a k nem vállalkozott. 0 h á t a város közelében lakó két bráhmanhoz, A Iára és U d r a k a n e v ü e k h e z folyamodott, s meg is t a n u l t a tőlük az indusok egész bölcseletét; de a nem elégitette ki, h a n e m annyit megtanulva tőlük, hogy az indulatok s szenvedélyek elölésére egyedüli eszköz a t e s t sanyargatása, Uruválába, egy a Vindhja hegység éjszaki szélén fekvő sűrűségbe vonult, s öt társával, kik tanitványaivá szegődtek, testét a legkegyetlenebb sanyargatások alá vetette, úgy, hogy hire m i n t utolérhetetlen a s k é t á n a k elterjedt, a krónika szerint „mint egy ég boltjára függesztett nagy h a r a n g h a n g j a " az egész környékre. Egyszer végre, a m i n t a sok böjtöléstől felettébb elgyengült állapotban járkál vala, hirtelen rosszul lett s eszméletlenül rogyott le. Holtn a k t a r t o t t á k , de megint magához jött, s attól fogva rendesen étkezett s felhagyott a teste sanyargatásával, minek az volt a következménye, hogy tanitványai megszűntek becsülni őt s odahagyván, elm e n t e k Benares városába. H a t esztendei tapasztalásból azt a tanulságot húzta, hogy a t e s t sanyargatása nem elég az üdvösségre. Csak annyiban folytatta hát, hogy magát minden testi kéjelgéstől eltartóztatta, s teljesen m a gányban elmélkedett. Egy éjen biztató álma volt, m i n t h a egy szózat

11

B U D D H I S M US.

azt m o n d t a

volna

neki, liogy közel

van

a czéljálioz.

Felébredvén,

megörvendett s m e g f ü r d ö t t a közel levó' folyóban. Honnan,

honnan

nem, egy fiatal leány k e r ü l t eléje s egy tál rizskásával kinálta meg, melyből jóizüen ett s a z t á n az egész n a p o t

mély elmélkedésre

for-

dítván, estére egy h a t a l m a s Nigródha (szent fige-) fa alá ült. I t t tölt ö t t éhen szomjan h é t n a p o t és h é t éjet lelki küzdelemben. további

kisértetei

Minden

visszatértek ú j u l t erőben. E v e k h o s s z a n t a a

neki

t a n i t o t t philosophia szemüvegén á t úgy n é z e t t minden földi jót, hogy kivétel nélkül a keserűség m a g v á t

tartalmazza

és m i n d n y á j a

ben értéktelen és m u l a n d ó ; de m o s t a h o n és nyörei, a vagyon és hatalom igézményei m á s

merő-

szeretet kedves gyövilágban

mutatkoztak

és vonzó szineket öltöttek. K é t e l k e d e t t és kinlódott kétségbeesésében. De az idő eltelvén, vallásos természete

vivta ki a diadalt és m e g -

tisztulva látszott kijönni a küzdelemből. Meggyőződött, hogy az igazi B u d d h a a felvilágosodott elme, a m i b e n a főangyal, Brahmá. megjelenése is megerősítette. Mások

szerint Mára jelent volna m e g

neki

B r a h m á képiben s így szólott h o z z á : „Menj bé m á r az örök békébe, m a g a s z t o s ! Megláttad m á r az örvendeztető, üdvözito igazságot, melyhez csak a tökélyes bölcs j u t h a t el. De a földhöz r a g a d t emberiséggel ne t ö r ő d j ;

m e r t az a világ

örök

rendjéhez

van

kötve, s nem

hallgat az élethez ragaszkodás felhagyása, a vágyak és indulatok legyőzése, a m e g v á l t á s idvezitő tanaira. H a g y j fel h á t menj bé az örök

hirdetésével

Akárhogy is volt, állhatatosan m e g m a r a d t G a u t a m a ben, hogy az

s

békébe!"

emberiséget a jó ú t r a

eltökélésé-

tériti. Ily s z á n d é k k a l

felkele s

elsőbben is volt tanítóival (Alárúval és Udrakával) a k a r á új evangéliumot, de megértvén, hogy azok

már

megholtak,

t a n í t v á n y a felkeresésére indult. Meg is leié őket egy res szomszédságában.

Azok

a mint

látták, hogy

mesteröket ismerni benne, m i n t f o g a d m á n y á t

közölni az volt öt

erdőben Bená-

jő,

nem

akarták

megszegőben és világi

nevén szólították, csakhogy, m i n t Ksatriyát, üléssel kínálták. 0 ü t k ö z ö t t meg modoruk változtán, h a n e m nyugodtan

kérte,

gúnyolják őt „tisztelendő

elhitetni

Gautamának",

törekszett

nem

hogy ne velők,

hogy a halál ösvényén járnak, a melyen csak felsülést és gyötrelmet fognak lelni, holott ő az üdvösség ú t j á r a talált s arra t é r i t h e t i őket is. Feleletül azt kérdék tőle, hogy m i u t á n neki t e s t é n e k zása nem sikerült, hogy lehet az, hogy

most

megzabolá-

midőn ő a t e s t

szol-

gálatába állott s a n n a k engedelmeskedik, mégis lelke győzedelmet vívott volna ki f e l e t t e ? B u d d h a az ellenvetést elvei gyengítette meg és ha meggondoljuk imponáló

kimagyarázásával

termetét,

modorát s

6

BUDDHISM US.

azt a rábeszélő, édesen s mégis erősen csengő hangot, melyről csak a n n a k lehet teljes képzete, a ki Kossuthot hallotta valaha beszélni, s ha hozzágonduljuk szilárd komolyságát és mély meggyőződését, nem csudálhatjuk, hogy beszéde foganatos volt, mihez az is hozzájárult, hogy az a szoros viszony, melyben sokáig állottak, nyomot hagyott maga u t á n és hogy t a n á n a k egy részét, u. m. az életről való pessimista nézetet és a lélekvándorlás tanát, tanitványai már m i n t b r a h m a n o k is hitték. Elég az, hogy B u d d h a elébb-hátrább megtérít e t t e Őket. A kis csoport gyorsan megszaporodott. Legelőször egy J á s z a nevü fiatal ember állott közükbe, rokonaitól féltében éjjel lopva jővén a Buddhához. H a j á t lenyírta, a köteles setétsárga k ö n t ö s t felvette és későbbre sok ismerősét és p a j t á s á t is rávette, hogy beálljanak. Anyja és felesége valának az első asszonytanitványok és atyja az első kültag. Meg kell jegyezni ezúttal, hogy a B u d d b i s m u s papi rendet nem ismer, s a bel- és k ü l t a g o k a t csak a különbözteti meg, hogy az elsőbbek minden világi köteléktől szabadon, elkülönözve élnek és csupán elmélkedésnek s a testi indulatokon való győzelmök következtében lelki vidám nyugalomnak örvendenek, de nem követelhetnek m a g u k n a k több h a t a l m a t vagy nagyobb tiszteletet, m i n t a világi gondokban résztvevő s a társadalmi viszonyok közt maradó, de a b u d d h i s m u s h i t é t s szabályait t a r t ó kültagok. Amazokra azonban reájok ragadt a közéletben a b a r á t vagy szerzetes (m o n a c h u s) név s igy jelölve olvassuk Őket a Buddhismusról irt ismertetésekben. B u d d h a csak addig lakék a benaresi erdőben, mig a beltagok száma 60-ra s a k ü l t a g o k é még többre szaporodott. E k k o r az é v esős szaka végével összehivá azokat a tanítványait, a kik m a g u k a t a felsőbb életre szánták és m o n d á n e k i k : „Szeretett Rokonok, én meg vagyok menekülve az öt szenvedélytől, mely m i n t egy roppant háló, embereket és angyalokat h a t a l m a alatt t a r t ; ti is, tanításaim következtében szint' azt a dicső kiváltságot élvezitek. Most már az a nagy kötelesség vár reátok, hogy m ű k ö d j e t e k tevékenyen az emberek és angyalok javára s megszerezzétek nekik az üdvözülés megbecsülhetetlen áldását. Váljunk el tehát, úgy hogy csak k e t t ő t ö k se menjen együtt. Sokan v a n n a k tiszta szívűek és j ó a k a r a t u a k ; de mivel az üdvözítő t a n i t m á n y t nem hallják, elbuknak. Menjetek el és prédikáljátok a k i t ű n ő derék törvényt, magyarázzátok meg minden pontját, fejtegessétek szorgalmason és gondosan. A mi engemet illet, én elmegyek Széna falujába a uruvélai puszta közelébe." Azutáni egész éltében azon eljárást követte G a u t a m a : az év esős szakában

7

BUDDHISM US.

maga körül g y ű j t ö t t e tanítványait s vége levén, ú t n a k indultak, m i n t vándor

prédikálok,

eleinte

egyenként,

de későbbre ő mindig kisér-

t e t t e m a g á t legragaszkodóbb t a n í t v á n y a i néhányával. Az uruvélai sűrűségben

akkoriban

h á r o m t e s t v é r lakott,

tűz-

imádó és bölcselő remeték, kikhez nagy sereg t a n í t v á n y gyűlt, m i n t hires tanítókhoz. G a u t a m a k ö z é j ü k telepedett és idővel t a n á r a t e t t e Őket, sőt

a legidősb testvér ?

Kásjapa, a

legbuzgóbb

téri-

követője

lőn. Új t a n í t v á n y a i kíséretében elment R á d z s a g r h á b a is a már

emii-

t e t t királyhoz, Bimbiszárához, a ki megemlékezve korábbi találkozásukról, eléje m e n t megköszönteni. A város népe

meglátván

Buddha

mellett Kásjapát, a kit — a krónika szerint — j o b b a n ismert, m i n t a város zászlaját, nem t u d t a eleinte eldönteni, melyikök

a

mester,

melyikök a tanítvány, de K á s j a p a véget v e t e t t a kétségnek, nyilvánítva, hogy ő már túl van azon, hogy higyjen a k á r a nagy,

akár a

k i s áldozatok f o g a n a t o s s á g á b a n ; hogy a N i r v á n a az a uyugalom

ál-

lapota, melybe csupán csak a sziv j a v u l t á v a l j u t h a t n i ,

ta

és

hogy

nitványává lett a B u d d h á n a k . A z t á n G a u t a m a beszélt a királynak a világ nyomorairól, melyek a szenvedélyektől s z á r m a z n a k

és m i k é p p

lehet tőlük menekülni, h a az üdvösség ú t j á t követi az ember. A rádzsá meghivá őt és t a n í t v á n y a i t más

napra

egyszerű

délebédjük

költésére az ő házánál s a z t á n m e g a j á n d é k o z á G a u t a m á t

egy

el-

Bám-

bunád-liget nevű kerttel, mely a z t á n híres lett arról, hogy a B u d d h a sok esős szakot t ö l t ö t t o t t és prédikálta legjelesebb beszédeit. Nagyszámú

hallgatók

özönlöttek

hozzá,

Meggállána a S z a n g h á h a vagyis t ű n ő h í r t szereztek

s k e t t ő közűlök,

figyelemmel

és

lépvén,

ki-

maguknak.

Azonban a vén király Szuddhódana, kisérte

Sáriputra

a beltagok t á r s u l a t á b a

fia

pályáját,

a ki

értesült, hogy

nagy

érdeklődéssel

az felhagyott

teste

sanyargatásával s útazó prédikátor és t a n i t ó képében jelent meg. Követet külde hozzá s kérelte, jőne haza, hogy láthassa, mielőtt halna. A B u d d h a azonnal el is indult Kapilavasztuba,

meg-

s oda érkez-

vén, szokása szerint a városon kivül egy berekbe szállott meg. Atyja, nagybátyjai s mások eljöttek

oda látogatására, de az

utóbbiak ha-

r a g u d t a k rá, s nem m u t a t t a k semmi tiszteletet irányába.

Szokásban

volt az oly mestereket és t a n í t v á n y a i k a t m á s n a p r a ebédre liivni, de ők azt sem cselekedték. Annál fogva G a u t a m a m á s n a p kezébe vévén a kolduló facsészét, megindult

ebédet koldulni. Belépve

tétovázott, vájjon

legelőször

ne menjen-e

a

városba

is a rádzsá házához,

de

oda h a t á r o z t a magát, hogy csak szokásához ragaszkodik. C s a k h a m a r fülébe m e n t a királynak, hogy a fia kéregetni jár a városban.

Ezen

8

BUDDHISM US.

megütközve, oda sietett Gautamához és igy szólitá m e g : „Méltóságos Buddha, miért liozsz ily szégyent reám ? Avagy szükséges-é, hogy ajtóról-ajtóra j á r j eleséget k o l d u l n i ? Azt képzeled-é, hogy én nem birom kielégitni a szükségét bármennyi k é r e g e t ő n e k ? " — „Nemes a t y á m , " ló'n a felelet, „ez a szokása a mi nemzetségünknek." — „ H o g y - h o g y ? " m o n d a az atyja, „nemde királyok fényes családjából származtál ? N e m z e t s é g ü n k n e k egyetlen egy tagja sem viselte soha oly illetlenül m a g á t . " — „Nemes a t y á m " , mondá Gautama, „kegyed és családja igényelheti a királyi s z á r m a z á s t ; de az én származásom az ősi B u d d h á k t ó l ered s azok m i n d n y á j a n így c s e l e k e d t e k ; a d h a r m a (törvény) szokásai érvényesek mind ezen, mind a jövő világon. De, kedves atyám, ha valaki kincset léi, kötelessége a drága kövek legbecsesebbjével a t y j á t kínálni legelőször. Ne késsél, osztozz velem abban a kincsben, a m e l y e t én leltem." Szuddhódana megszégyenülve elvette fiától a csészét s Őt a házához vezette. A palotai hölgyek — a n y j a m á r rég meg volt halva — ldgyültek eléje, de nem volt k ö z t ü k Jaszódhárá, a kit ő elbujdosása u. m. h é t év óta nem látott. „Várakozom", — mondá az aszszony — „talán van még némi értékem az ő szeme előtt. Majd magához hivat, vagy hozzám jő. J o b b lesz, ha i t t üdvözölhetem." Gautama észrevevén, hogy hiányzik, m o n d a : „A fejedelemné még nem m e n t a vágytól, mint é n ; oly sok ideig nem látván engemet, erősen búsul. B ú j á b a n megreped a szive. Hadd öleljen meg, ne gátolja senki." E k k o r bément hozzá, s midőn az asszony meglátta, — nem m i n t régóta gyászolt férjét, h a n e m a sötét sárga r u h á s koldus szerzetest — egy szót sem b í r t szólani, h a n e m lerogyott előtte, lábait megölelte és sírt keservesen. Azonban eszébe jutván, hogy mily átlábolhatatlan hézag t á t o n g köztük, felkölt és szemérmesen félre állott. A krónika nem mondja, m i n t sok m á s alkalommal, hogy mit gondolt akkor a Buddha, h a n e m csak annyit, hogy egy Dzsátaka t ö r t é n e t e t beszélt el s abban emlegette, mennyi jót cselekedett születése előtti más életében Jaszódhárá. Majd elváltak, az asszony á h í t a t t a l hallgatta az ú j t a n t s későbbre, midőn reá vették nagy bajjal a Buddhát, hogy asszonyi szerzetes rendet állitson, volt felesége, a szalma özvegy lőn az első apácza. A találkozás u t á n i első napon G a u t a m a mostoha öcscse, Nanda menyegzője ünnepét ülték. G a u t a m a oda m e n t s mondá N a n d á n a k : „Elvégre a legnagyobb ünnepély a minden gonosz vágy elfojtása, az elzárkozott élet, az igazság megismerése és a Nirvánába jutás." E k kor kezébe adá N a n d á n a k a kéregető csészét s elvivé a Nigródha

BUDDHISM US.

9

berekbeii szállására, a hol addig beszéltek neki, a míg beállott a társaságba. N é h á n y nap múlva felöltözteté J a s z ó d h á r á a fiát, Ráhulát, s mondá neki. hogy menjen el s k é r j e ki atyjától az örökségét. „Nem ismerek m á s apát, — m o n d á a gyermek — csak a királyt. Ki az a p á m ? " J a s z ó d h á r á az ölébe v e t t e s az ablakhoz t a r t v á n ,a palotánál ebédlő B u d d h á r a m u t a t a . R á h u l a oda m e n e s bizalmasan m o n d á n e k i : „Apám, én oly boldog vagyok, hogy veled l e h e t e k ! " G a u t a m a áldását adá reá, de midőn felkelt, hogy elmenjen, R á h u l a u t á n a m e n t s k é r t e az örökségét, G a u t a m a semmit sem felelt, h a n e m f o l y t a t t a vele együtt az ú t j á t . A berekbe érvén, megszólitá Sariputrát, m o n d v á n : „Kedves tanitványom, Ráhula a világi örökségét kéri, a mely semmit sem ér n e k i ; én lelki örökséget adok, a mely soha sem enyészik el, hadd legyen ő egyik közülünk." S z u d d h ó d h á n a ezt hallva, erősen megbúsult. Két fiát világi t e k i n t e t b e n már elvesztette, s most u n o k á j á t is elvették tőle. Elmene búsan G a u t a m á h o z , és hogy m á s szüléket hasonló gyötrelmektől megmentsen, kérte, rendelkezzék úgy, hogy ezentúi a k á r k i t is csak szüléi megegyeztével vegyenek bé a Szangába (társaságba). G a u t a m a teljesítette kérését s n é h á n y találkozásuk u t á n visszatért R á d z s a g r h a városához a bámbu-berekbe. Tizennyolcz hó telt el G a u t a m á n a k a szent figefa alatti k ü z delme óta s eddigelé a k r ó n i k á k meglehetős egyezőleg s idősorban t u d ó s i t n a k viselt dolgairól. De mostantól kezdve csak szórványosan s bizonyos rend nélkül közölnek egy s m á s t ö r t é n e t e t az ő újitó pályájáról. Halljunk egy pár jellemzetest közzülök. Egy S z ú n a p a r a n t a i kereskedő bészegődvén a társaságba, prédikálni ó h a j t o t t a rokonai előtt s engedelmet k é r t reá a Buddhától. „A s z ú n a p a r a n t a i népség nagyon haragos," — m o n d á a mester — „ h a szidni fognak, mit csinálsz? — „Nem viszonzom", m o n d a a koldus. „És ha ü t n e k ? " — „Nem ü t ö m vissza". „ H á t h a meg a k a r nak ö l n i ? " — „A halál m a g á b a n nem r o s s z ; sőt sokan ó h a j t j á k , hogy megmeneküljenek vele az élet hiúságaitól, de én egy lépést sem teszek, sem hogy siettessem, sem hogy késleltessem k i m ú l á s o m a t . " A B u d d h a helyeslé feleleteit s elbocsátá missiója végrehajtására. Máskor egy gazdag földmives a r a t á s á t végezte és G a u t a m a prédikálni akarván neki, kezébe vette koldus csészéjét s a földje széléhez állván, alamizsnát k é r t tőle. A föld birtokosa, egy vagyonos bráhman, igy szóla h o z z á : „Miért jössz k o l d u l n i ? Én szántok, vetek s munkával keresem az élelmemet, neked is úgy kellene tenni." — „Hisz' én is szántok, vetek, B r á h m a n " , felele a kéregető, „s szántás-vetésemet végezve, eszem." „Te csak teszed magad f ö l d m i v e s n e k ;

10

BUDDHISM U S .

senki se látta, hogy szántottál volna, mit értesz a l a t t a ? " — kérdi a bráliman. — „A mi az én mivelésemet illeti, a hit a mag, a m a gam-fékezése a termékenyitő eső, a dudva, melyet irtok, a léthez való ragaszkodás, bölcseség az ekém s s szarva a szerénység; ekémet a k i t a r t á s húzza, s irányát elmémmel a d o m ; a törvény földjén m ű k ö d ö m s aratásom a nirvána k i a p a d h a t a t l a n mennyei itala (amrta, az indus nectar.) A ki ezt a t e r m é k e t aratja, minden gyötrelmet elenyésztek " í r j á k továbbat, hogy egy fiatal anyát, a ki b ú j á b a n megőrült vala, eszére hozott. Korán férjhez a d t á k keleti szokás szerint, s alig volt érett korú, mikor gyermeke lett. A szép kis fia meghalt a mikor j á r n i kezdett. Az anyja, Kiszagótami szeretettel szoritotta kebléhez a holt gyermeket s házról-házra j á r t esdekelve, hogy a d j a n a k orvosságot, a melylyel meggyógyitsa. Egy buddhista azt vélve, hogy nem érti meg, a mit neki mond, igy szóla h o z z á : „ J ó leányom, nekem ugyan nincs olyan gyógyszerem, a milyet kérsz, de tudok valakit, a kinek van." „Jaj, ki az," — kérdé Kiszagótami. „A Buddha ád neked orvasságot, eredj hozzá." A szerencsétlen elment s alázatosan meghajolván a mester előtt, monda n e k i : „Uram, mesterem, tud-e valami szert, a mely a gyermekemen s e g i t s e n ? " „Tudok, igen is," — volt a felelet. „Hát mi kell a k é s z i t é s é h e z ? " — ; ,Egy kevés m u s t á r m a g , " monda a mester. „Nó, hisz' azt könnyen kapok," viszonzá az anya. „Igen," m o n d a a mester, „de azt oly háztól kell hoznod, a melyben fiu, vagy férj, vagy szüle, vagy rabszolga nem halt meg." „Jól v a n " — monda az anya s mindig magával czipelve a halottat, elindult m u s t á r m a g keresni. Mondták neki: „Nesze, vidd el!" — hanem mikor kérdezte, hogy nem holt-é meg az illető háznál fiu, vagy férj, vagy szüle, vagy rabszolga? — azt felelték neki, hogy „az élők száma kevés, de a holtaké sok." Más házakhoz ment, de egyiknél azt m o n d t á k : „elvesztettem egy fiamat," a m á s i k n á l : „elvesztettük szüleinket", a m á s i k n á l : „elvesztettük egy rabszolgánk a t . " Elvégre egy h á z a t sem lelvén, a hol valaki meg nem holt volna, tisztulni kezdett az elméje s összeszedvén magát, ott hagyá egy erdőben a h a l o t t a t s visszament a Buddhához és tisztelgett előtte. „Nos, h á t kaptál-é m u s t á r m a g o t ? " — „Nem k a p t a m , u r a m ; mind azt mondják, hogy az élők száma kevés, a holtaké s o k ! " E k k o r a mester beszélni kezdte neki rendszere foszakaszát, a dolgok m ú l a n dóságát s addig beszélt, mig hallgatójának eloszlott minden kétsége, belényugodt a sorsába, t a n í t v á n y n a k állott s a jó ú t r a tért. Elküldése

(missio)

időpontja

után

45

esztendeig

útazgatott

11

BUDDHISM US.

G a u t a m a a Ganges völgyében, nem távozván Benarestol 3 0 j ó d z s a n á nál*) (240 kilóm.) messzebb. Az év esó's s z a k á t mindig egy helyen, valamelyik a j á n d é k o z o t t ligetbeli k u n y h ó k b a n töltötte. esztendőben Ananda unokavére is béállott k o l d u s n a k

A

húszadik

s haláláig

követője s ápolója maradott, Nem úgy, m i n t egy m á s i k

hű

unokavére,

Dévadatta, Magadha volt királya fia, a ki hasonlóképp o d a s z e g ő d ö t t a társasághoz, de irigye lőn a t a n i t ó n a k s testvérét, A j á t a s a t r u t , aki az a t y j á t , Bimbiszárát megölte s királyi székét elfoglalta vala, késztette, hogy G a u t a m á t vegye üldözőbe.

A legenda

beszél, hogy m i k é p p h i u s i t o t t t a meg a B u d d h a és atyagyilkos testvére ellene forralt terveit,

arra

csudadolgokat

hitszegő

unokavére

melyeknek

történelmi

alapjáról nincs kétség. De állandó ellenségei valának természetesen a bráhman tanitók a kik mindent

elkövettek,

hogy

elnyomják azt a

veszélyes t a n t , mely a kásztrendszer ellenére az emberek t á r s a d a l m i egyenlőségét s a nekik bo jövedelmet h a j t ó költséges áldozatok szontalanságát hirdette. F e l k é s z t e t t e k

czinkosokat,

hogy

öljék

hameg

Mogallánát, az emiitett k é t f ő t a n i t v á n y egyikét, sot G a u t a m á n a k m a gának is, — bár eredménytelenül — életére törtek. Sok rádzsá azonban és a népség általában mellette

fogott, jóllehet

a

tulajdonképpi

beltagok száma ahoz képest kevéssel szaporodott. Gautama

utolsó

napjait

és

halálát

illetőleg, ismét

nagyjára

egyezők a tudósítások. Kuszinagarába (Benárestől és Kapilavasztutól keletre fekvő városba) u t a z t á b a n

a már 8 0 éves

tanitó

megpihent

keveset egy P á v á városa melletti ligetben, melyet Csunda nevü odavaló aranyműves a j á n d é k o z o t t a t á r s a s á g n a k , az

útasok

számára,

riskását

sertéshússal.

s ebédet Innen

is

készitett

tovább

indultak

Kuszinagara felé, de nem messze m e n t e k , midőn a mester ú j r a k é n telen volt megpihenni, s leülvén,

monda:

„Ananda!

szomjúhozom"

s adának neki vizet innia. A két város k ö z t foly I í u k u s t á megint megpihent a mester és m e g f ü r d ö t t féltében, hogy

Csunda m a g á n a k

vagy

életében

neki

mások

vize. I t t

utoljára.

Attól

szemrehányást

tesznek az ebédjeért, m o n d a A n a n d á n a k : „Érzem, hogy halálom közelit; kimultom. u t á n mond meg Csundának, hogy jövendő

születése

u t á n nagy j u t a l o m r a t a r t h a t számot, m e r t én elköltvén az

ő

ebéd-

jét, megyek bé a n i r v á n á b a ; és ha kétsége lenne, add t u d t á r a , hogy

*) „Jódzsana" a h a j d a n i indiai ú t m é r t é k . Hosszát különbözöleg számítják, úgy, hogy értéke 40 és 75 kilométer közt ingadoz. A szövegben irt távolság körülbelől annyi, mint Budapest—N.-Várad, vagy Kolozsvár - Tömöstorony irányában.

12

BUDDHISM US.

egyenesen az én számból hallottad. Minden mások felett két adományt k a p t a m , u. m. a Szudzsátá adományát, mieló'tt h o z z á j u t o t t a m a bölcseséghez, a szent figefa alatt és ezt a Csundáét, midőn a nirvána végnyugalmába bémenoben vagyok." O t t a n - o t t a n megpihenve végre H i r a n j a v a t i vizéhez érkeztek, Kuszinagara közelébe, a hol G a u t a m a lefekvék k é t Szála-fa közzé, arczal délnek fordulva s komolyan és hosszasan beszélgetett Anandával teste eltakaritásáról s a társaságban halála u t á n követendő bizonyos szabványokról. A beszélgetés végével, estvére kelvén az idő, A n a n d a nem birt már a bújával, félrement és sirt. G a u t a m a ismét magához hivatta, s vigasztalta: „Ne sirj Ananda, ne háborodjál fel. Tudod mit m o n d t a m örökké, elébb-hátrább el kell válnunk azoktól, a kik legkedvesebbek előttünk. T e s t ü n k n e k bizonyos tehetségei f e n t a r t j á k erőit egy ideig, de feloszlását is okozzák. Te is ezzel meg fogsz szabadulni az érzéki világ ámitásaitól." Aztán többi kisérőinek m o n d a : „Szeretetteim, Ananda hosszú ideig és állandó ragaszkodással szolgált engem. 0 t u d j a , mi m i n d e n t kell cselekedni, Őt hallgassátok halálom u t á n . " Másnap reggelfelé kérdezte, nincs-é valakinek kétsége a Buddha, a törvény vagy a társaság felől, h a van ő felvilágositja. Senki sem szólalván meg, m o n d a : „Szeretetteim, ha tisztelitek emlékezetemet, szeressétek egymást, m i n t szerettek engemet és t a n a i m a t . " Utolsó szavai ezek valán a k : „ S z e r e t e t t e i m ! a m i az éltet, az okozza a hanyatlást és a halált is. Ne feledjétek s o h a ; teljék bé elmétek igazságával. Azért szólítottalak, hogy azt t u d t o t o k r a adjam." A z u t á n nemsokára eszméletét veszté s nem is ébredt fel többet. II. A b u d d h i s t á k ü d v ö z i t ő t a n a . — K e z d j ü k a Gautama végszavai nyomán. Minden a mi testi, anyagias és annálfogva m u landó, m e r t a felbomlás csirája rejlik benne. Az ember mindaddig, mig testi léténél fogva az anyagi világhoz van nyűgözve, gyötrelemnek, h a n y a t l á s n a k és halálnak van alája vetve. Mindaddig, mig engedi, hogy üdvetlen vágyak u r a l k o d j a n a k benne, lesznek nem sikerülő törekvések, haszontalan fáradozások és nyugtalan gond. A t e s t sanyargatásával hiába a k a r n á m a g á t megtisztitni, m e r t szivében rejlik az erkölcsi gonoszság, mely Őt a testi élet alávaló állapotára nyomja le. A sem elég, ha erény járul gonoszságához, a jó cselekedetek csak azt biztosítják. hogy egy időre és jövő újjászületése u t á n az anyagi életnek m a g a s a b b fokára j u t ; csupán csak minden gonosznak gyökeres kiirtása oldja le róla a lét lánczait és viszi át őt a túlsó partra,

13

BUDDHISMITS.

s menti meg végképp, hogy nem fogják többet h á b o r g a t n i tova

lökdösni

az

átköltözések

tengere

hullámai. A

alapját az úgynevezett ü d v ö z i t ő n é g y i g a z s á g b a n 1. hogy a létezéssel mindig nyomor

és ide s

b u d d h i s t a hit lelni. E z e k :

és gyötrelem j á r

e g y ü t t ; 2. a

gyötrelem oka a vágy és szenvedély; 3. a gyötrelemtől csak a szenvedély megsemmisítésével lehet m e g s z a b a d u l n i ; 4. v é g r e h a j t á s a v á n á b a vezető négy úton („ösvényen") történik, melyeket

nir-

a nirvána

felé haladás négy fokozatának vagy s t á d i u m á n a k is t e k i n t h e t n i . első a „sziv felébredése." Mielőtt kell mondanom, hogy

a „sziv"

ezt bővebben

Az

magyaráznám, meg

csak m e t a p h o r a (jelképes kifejezés)

és jórendén az, a m i t a skót philosophia

„erkölcsi

érzék"-nek

ne-

v e z e t t ; és a melynek felébredését a b u d d h i s m u s így világosítja: „Kevesen vannak, kik el nem ismernék, hogy senkit sem lehet valóban boldognak mondani, és hogy az ember b a j r a születik,

oly természe-

tesen, m i n t a hogy a tűz felfelé szikrázik. De

az

emberiség

gyobb része idejét ügyes-bajos dolgokkal vagy

gyönyörűséggel

tölti,

mire u n t a l a n változó remények és valami képzelt jó u t á n j á r á s

kész-

tetik. Arról, a kinek a hályog oszlik a szeméről, a ki sejti a relem

legna-

gyöt-

mély titkát, hogy a baj és fájdalom a létezéstől elválhatatlan

és hogy minden földi jó a „léteinek gyötrelme," a ki a B u d d h á h o z fa

,,felvilágosodott"-hoz)

folyamodik vigasztalásért és vezérlésért

arról elmondhatni, hogy az üdvözülés első ú t j á n van. Midőn megy a felébredett hivő és m e g m e n e k ü l először m i n d e n

—

tovább

tisztáta-

l a n v á g y - t ó i , a z t á n minden b o s z u á l l ó é r z é s e k t ő 1, a k k o r eléri a második állomást. A h a r m a d i k úton megszabadul 1. minden

gonosz

v á g y - t ó i , 2. a t u d a t l a n s á g - t ó l , 3. a b a l v é l e m é n y e k - t o l , 4. a s z e r e t e t l e n s ég-tol veszélyével

és

sem gondolva

bántás-tól.

gyermeke,

Mint

anya őrködik,

egyetlen-egy

gyermeke

élte felett,

úgy őrizkedik a felvilágosodott szent is minden bántalomtól s viseltetik h a t á r t a l a n

j ó a k a r a t t a l minden

lény irányába. A negyedik

út

végre egyenesen a nirvánába vezet." A b u d d h i s t á i erény

v. törvény

t e t ő p o n t j a t e h á t az

c a r í t a s).

egyetemes

szeretet

(universalis

A negyedik útra j u t o t t hivő elvagdalta a tudatlanság, szenvedély

és

bűn kötelékeit, megmenekült az újraszületések lánczolatától, felemelked e t t az anyagi

létezés

törvényei

derültek előtte, és túl esve ezen

fölébe; a m u l t

és jövő t i t k a i

rövid életen, örökre

ki-

megszabadult

a születéstől (s ennek fiazmányaitól), a hanyatlástól és haláltól. Most a n á b a n egy buddhista

sem remélheti,

hogy eléri e földön

azt

az

állomást. De a ki amaz ú t a k b a beléjutott, nem h a g y h a t j a el t ö b b e t ; a szentnek czélravezeto

kitartása

biztos

és előbb-hátrább

egy

ke-

14

BUDDHISM US.

vésbé anyagi világ könnyebb körülményei közt j u t a l m a t s bemegy a Nirvánába öröknyugalomra.

megnyeri

a

nagy

De mi az a „nirvána," kérdik. E r r e bizony bajos megfelelni; t. i. egyformán nehéz megmondani azt, hogy m i n e m ? és azt, hogy m i ? Oka az, hogy itt legvilágosabban t ű n i k ki, hogy „tot sensus quot capita" (a hány fő. annyi a vélemény). Jelesen, a m i n t már kezdetben emiitettem, valahány vallásos felekezet és philosophiai iskola, elkezdve az ős indusokon, igyekezett és igyekszik kiolvasni az adatokból vagy beléjük olvasni a maga nézeteit. Különösen a régi és új materialisták és positivisták a lélek és istent tagadó véleményeik megerősítését lelik a buddhismusban általában s kivált a nirvánában. Ez okból h á t csak egy pár világosító ponttal szolgálhatok. Indus nyelven a nirvánának k é t merőben különböző jelentését hozzák a szótár irók. Első, szószerint a k i a 1 v á s : alkalmazva a tűz, láng és még szűkebbre szorítva az élet lángja k i a l v á s a ; másfelől a fogalmat szélesítve: v é g e n y é s z e t . Második a t ö k é l y e s b o l d o g s á g , ü d v ö s s é g . No már a b u d d h i s t á k n a k , illetőleg a Buddhának azt a véleményt tulajdonítják, hogy az „üdvösség" a legfőbb boldogság, illetőleg az „egyén elenyésztében" áll. E z t a buddhistái okmányokból meglehetősen m e g á l l a p í t j á k ; de a dolog nincs tisztába hozva vele. F e n m a r a d az a kérdés, hogy a n n a k a k i vagy a m i üdvezül, csak földi egyéni létezése van-e ? más szóval, hogy a buddhism u s nem ismer-é „ l e l k e t ? " A léleknek világos szavakkal m e g t a g a d á s á t t u d t o m r a senki az okmányokból ki nem m u t a t t a . Ellene tanúskodik pedig az, hogy a szóban forgó B u d d h á n a k vagy előtte volt s u t á n a következő azon n e m ű lényeknek fenn van hagyva az a kiváltság, hogy „mig földi éltük t a r t a m á b a n a nirvánát elérhetik, beléje e l j u t h a t n a k . Másfelől világos, hogy annak, a ki a törvényszerinti négy ú t a t megjárja, s a negyediken minden akadályon győzedelmeskedve m a g á t a nirvánára elkészíti, valakinek vagy valaminek, az enyészettől független lénynek kell lenni. Hogy ezt G a u t a m a nem emlegette, okát abban lelhetni, hogy t u d á s á t minden hallgatójánál feltette, s átalában nem metaphysikát, hanem erkölcsiséget prédikált. Azt se feledjük, hogy a b r á h m a n philosophiának évekig volt hallgatója s azt a mit abban nem helyeselt, m i n t az áldozásokat, világosan k á r h o z t a t t a . De a lélek eszméjéről, melyet az a bölcselet elismert, az okmányok szerint, h a l l g a t o t t ; miszerint a t a c e n d o c o n s e n t i u n t . a hallgatólag beléegyezést nála

15

BUDDTIISMU8.

feltehetni, annál is inkább, hogy az a philosophia

a n i r v á n a fölebb

közlött két értelmét úgy egyezteti, hogy az üdvözülést az istenségbe beleolvadásnak s igy az egyén m e g s z ű n t é n e k

magyarázza.

Halljuk végre, mit mond róla egy indus buddhista. S z u b h a d r a B i k k s u : „A nirvánáról az európaiaknál, még a tudósoknál gyon csodás f o g a l m a k uralkodnak. Nirvána szószerint

is

na-

forditva:

Ki-

aludt, elfuvott voltot jelent, valamint elalszik egy láng, melyet a szél elfú, vagy a melynek tápláléka elfogy. Ebből f u r c s á n

azt

következ-

t e t t é k , hogy n i r v á n a a s e m m i t jelenti. Ez téves v é l e m é n y ; sőt inkább a legmagasabb szellemülés állapota a Nirvána, a melyről persze senkinek, a ki a földi lét kötelékeibe fogva van, teljes eszméje nem lehet." Annyit b á t r a n megengedhetni,

hogy a

buddhismusnak

általán

fogva elméleti dogmája nincs és azért az oly felekezetűek, a

kik

vallást dogma nélkül képzelni nem t u d j á k , vallás-szerkezetnek

a

sem

ismerik el a b u d d h i s t á k é t , a kiknek, ha d o g m á j u k nincs, kötelességeik vannak, a m i n t m i n d j á r t f o g j u k látni. Meg kell

előre jegyeznünk,

hogy,

mint

már

a B u d d h a élet-

irásából látjuk, két osztályt kell m e g k ü l ö n b ö z t e t n ü n k a társaságában, a szanghában:

a bel- és kültagokét. Szintúgy

böztetnünk a törvényeket

meg

és szabványokat is, melyek

kell mind

különa

két

osztályt és a melyek csak a beltagokét kötelezik. Mindnyájokra nézve kötelező a h i t f o r m a elfogadása,

szüntelen

észbetartása és kimondása h á r o m f o r m u l á b a n ; — vagy is inkább az egy formula, a t r i s z á r a n a

három ágában:

Folyamodom a buddhához. Folyamodom a törvényhez

(dharma).

Folyamodom a szent társasághoz (s z a n g h a). A formula kimondásával t. i. a b u d d h i s t a a „szent h á r o m s á g " ( t r i r a t n a = három drágagyöngy vagy klanodium) vezérlete a l á v e t i magát teljes bizodalommal. Ezzel egyszersmind öt fogadást (Pancsa Sila) tesz. Felfogadom: 1. Semmi élőlényt meg nem ölök vagy szorosan csak a szingaléziek s b h u r m á n o k lemre

szolgáló állatok

megölése

szabados.

sértek. (Ezt a fogadást

tartják, másutt Tibetben

az

éle-

legkedvesebb

pledel a J a k k (hosszúszőrű v. gyapjas ökör) hús. 2. Nem lopok, azaz, semmit a mi nem az enyém, vagy a ö n k é n t nekem nem adnak, el nem veszek.

mit

16

BUDDHISM US.

3. Tiltott szerelmeskedést nem pontjával).

űzök. — (Y. ö. a Decalogus 7.

4. Nem hazudok, nem csalok, nem rágalmazok. 5. Részegítő italt nem iszom. — (Szorosan csak a beltagokat kötelezi. A többieknek csak az égetett szeszes ital van t i l t v a ; sörrel, borral mértékletesen szabad élni). A következő nyolcz fogadást a beltagok teszik: 1 —5. A fölebbiek; csakhogy a harmadik sanyaritva. 6. Időközben nem eszem, azaz, csak

tökéletes szüzességre

a délebédre

szoritkozom.

7. Táncztól, világi énekek dalolásától, szinjátékok, zenemulatságok látogatásától, szóval, minden világi időtöltésektől eltartóztatom magamat. 8. S e m m i n e m ű ékszert, illatozó vizet, olajat, kenőcsöt nem haszn á l o k ; szóval a hiúságnak semmi t e k i n t e t b e n nem hódolok. Még feljebb fokozza a szentséget és biztositja a nirvánát, a következő k é t fogadás, melylyel tizre egészül ki a számuk. 9. Kényelmes ágy használatával felhagyok, kemény, alacsony fekvőhelyen hálok, általában minden világiasságról és állat-eledel élvezetéről lemondok. 10. Mindörökké önkéntes szegénységben élek. Minden eddigelő mondottakból szembetűnik, hogy mind életiratában a tulajdonképpi csoda, mind t a n a i b a n a dogma igen kevés vagy mi helyet sem talál. A mi az utóbbit illeti, a lélekvándorláson és a n i r v á n á n kivül m á s t felfedezni nem birok. De csak legeleinte volt i g y ; az idő meghozta mind a csudát, mind a dogmát, s még egyebet is melléjük, t. i. a hierarchiát és idololatriát. G a u t a m a halála u t á n bizonytalan időben egy könyv keletkezett L á l i t a v i s z t a r a név alatt, mely körülbelől annyit tesz, hogy „ör vendetes elbeszélés" és az evangelium ( = örvendetes izenet) czimet j u t t a t j a eszünkbe. B u d d h a életviszonyait és t a n a i t foglalja magában, részint szanszkrt tudós, részint a közéletben beszélt p r a k r t ( = természetes) nyelven. Közlök belőle egy m u t a t v á n y t a jeles orientalista, M u i r angol fordítása nyomán. „A Himálaja meredek oldalán, magányban, mély elmélkedésekbe merülve élt h a j d a n egy öregségtől elsatnyult testű szent bölcs. „Midőn a S á k j a nemzetség dicsősége, a minden kellemmel felr u h á z o t t nagy B u d d h a a tévelygő, szenvedő emberiség megmentése végett született.

17

BUDDHISM US.

„Szokatlan csudajeleket l á t o t t a bölcs és azt k ö v e t k e z t e t t e belőlük, hogy a reménynyel biztató kor oly eseménynek a t a n u j a , mely általános áldást igér a világnak. „Az egen u j o n g ó istenek sereglettek s ő hallá, hogy örvendező szózataik

a Buddha

nevét

üdvözlik,

mit

a viszhang

százszorosan

ismétel és terjeszt. „ O k á t p u h a t o l v a szélesen k ö r ü l t e k i n t e t t a bölcs és egy csecsemőt látott bölcsőjében fekve. „Mohón vágyván látni a tisztelt gyermeket

bűvös fogásai ere-

jével, h a t t y ú repüléseként a légen á t v e t t e ú t j á t . „Megérkezik S z u d d h ó d h a n a

király k a p u j á h o z és békéred-

zik. „Eredj, király apródja, mond meg u r a d n a k , hogy egy öreg bölcs engedelem re vár, hogy megláthassa a királyt." „Az apród engedelmeskedett s meghajolva összefogott kézzel a király előtt, m o n d á : „Felséges ur, egy elaggott öreg bölcs áll a k a p u ban és kéri alázatosan, hogy láthassa a királyt." „A király azt feleié n e k i : „Minden olyant örömmel

üdvözlök;

eredj és vezesd illő tisztelettel a szent férfiút e l é m ! " „A szent ember a király elé állván, elmondá á l d á s á t : tied egészség, hosszú

élet, h a t a l o m és gazdagság,

„Legyen

boldogitsad

min-

d e n h a jobbágyaidat." „Kellő szertartással és tisztelettel fogadá a király a szent e m bert, leülteté s így szóla: „Nagy bölcs! nem emlékszem, hogy l á t t a m volna mélyen tisztelt a r c z o d a t ;

engedd

meg, hogy

tudakozzam, mi

hozott ide oly messziről? „Az, hogy lássam a csecsemőt;" viszonzá a bölcs, „azért jöttem ide a Himálaja bérczeiről." — A király

felele:

„a gyermek

alszik,

várj egy keveset, mig felébred." „„Az

oly

nagyok

nem

szokták m a g o k a t

sokáig

kábulásban

maradni hagyni. A gyermekherczeg felébred rövid időn !" „A

csudagyermek

hamarjában

felébredvén,

álmát

önkéntesen

könnyen elűzte. Atyja a remete vágyakozó szeme elé t a r t á a k a r j á n . „A szent ember látván a minden

szerencsés jelekkel r u h á z o t t ,

az istenek dicsőségét meghaladó, jókedvű gyermeket, rendkivüli gyönyörűséggel telt el. „ É s megszólala:

„Üdvözlöm ezt a minden

kellemekkel

áldott

gyermeket. És leborult B u d d h a előtt és k ö r ü l j á r t a összefogott kézzel. „Aztán

megölelvén

a csecsemőt,

mondá:

„Az

ilyen

jelekkel

ellátott gyermeket a hírnévnek k é t pályája közzül várja valamelyik. 2

18

BUDDHISM US.

„„Az ilyen o t t h o n marad, király lesz és a földön fegyverrel jól védett r o p p a n t birodalman országol. „,,Ha a világi dicsó'séget számba sem veszi és csendes életet választván, hónától, feleségétó'l megválva elbujdosik, Buddha r a n g j á t nyeri." „Elhallgatott s t e k i n t e t é t a gyermekre függesztvén, öreg szeme megtelt könnyűvel, keblét nehéz sóhajok feszegették. E k k o r a király megrémülve k é r d i : „„Mondd szent ember, mi ríkat m e g ? mi f a k a s z t j a sóhaj tásidat ? Fenyegeti-é valami gonosz végzet a királyi k i s d e d e t ? " „ „ N e m a szép gyermeket illető'félelem háborit engem, király!" felele az Rsi. Ilyen gyermekeket semmi rosz nem érhet. Könyüimet saját sorsom fakasztja. „,,A t e minden j ó b a n tökéletes fiad, az igazságba is szintoly tökéletes belátást fog nyerni és sokkal magasztosabb hirre fog emelkedni, m i n t valamennyi törvényszerző valaha." „„Oly valláskereket indit ő a földön senki más, sem pap. sem szent, sem isten.

forgásba, a milyet

soha

„ „ E g y szent t ö r v é n y t fog fiad az emberek és istenek áldására, a béke és nyugalom t a n i t á s á r a h i r d e t n i : a szeplőtelen becsületesség törvényét. „„Általa fog minden szenvedő ember megszabadulni az erőtlenségtől, nyavalyától, fájdalomtól, gyötrelemtől; megmenekül minden gonosztól, melyet gyűlölség, szerelem, csalódás szülnek. „„Az Ő keze oldja meg mindazok lánczait, a kik a t e s t köteleibe nyűgözve sinlenek; gyógyitó illetése behegeszti azok sebeit a k i k e t a gyötrelem hegyes nyilai sértenek. „ „ H a t h a t ó s szózata elosztja a sürü ködöt, mely a gyámoltalan emberiség látását burkolja, és kitisztitja értelmét, tükrét. „ „ 0 fogja az embereket, a kik most a tévelygés ösvényein barangolnak a teljes, tökéletes jó ú t r a vezetni és a nirvánába szállitani. „„Teméntelen évek alatt — király! — csak egyszer virágzik ki valamikor a figefa; igy jelen meg B u d d h a is egyszer számtalan évek multával. „ „ É s most valahára elérkezett az az áldott időszak, és az a csecsemő, mely most bölcsőjében fekszik, emberkort érve B u d d h a lesz„„Teljes tökéletes belátást nyerve számtalan tízezreket, kik most az élet háborgó tengere hullámai közt veszendőfélben hánykolódnak, fog kimenteni.

19

BUDDHISM US.

„„De én öreg, elalélt, elviselt vagyok, és a napot, melyen a te csudagyermeked

nem

érem

meg

megszabadítja minden

azt

bajtól

ezt a szenvedő tévelygő világot. „ „ S a j á t szerencsétlen sorsom búsít, s o h a j t o z t a t , r í k a t engemet. B u d d h a diadala közel van, de reám nézve — j a j — igen későn j ö n ! " „Elmondván

az aggott szent

lelkesülten

a

csecsemő

nagyságát, a király is m a g a s z t a l t a csudafiát és kegyes

jövendő

felhevültében

imígy é n e k e l t : „„Téged, fiam, a

halhatatlanok

mindnyájan

tisztelnek;

téged

fiam, a ki arra születtél, hogy meggyógyíts minden nyavalyát, melyben a boldogtalan emberiség sinlik; és én is leborulok előtted." „És ezzel a bölcs, végét érvén kalandja, a d o m á n y o k k a l és k ö teles tisztelettel

elbocsáttaték s h a t t y ú

m ó d r a elrepüle

az

égen á t

s megérkezék remetelakába." A kinyílt hullását

rózsa szép, de szemlélése m á r is h e r v a d á s t s levelei

sugallja;

holott

a fejlő rózsabimbó

nem

csak most szép,

hanem teljes p o m p á j á r a való kilátással is kecsegtet.

E n g e d j e meg a

k. olvasó, hogy

m u t a s s a m be a

én is ezúttal csak bimbó

korában

Buddhismus történelmét. Későbbi koráról későbbre szándékozom t u dósitani a „Magvető"

közönségét. DR.

BRASSAI

SÁMUEL.

EGY Ó-HELLÉN HÁZASPÁR IMÁJA E r o s (epwc, epo;), a szerelem geniusa, ugy igazán boldogító, h a testvére A n t e r o s (ávxspog), a viszonszeretet, mint a hogy e k e t t ő t a mythos-alkotó képzelet a hellenismus késó'bbi korszakában egymással szorosan összecsatolta, társul hozzá csatolódik. Nem az alak ([xopcpyj), a látható megjelenés (
EÍRY Ó - H E L L É N

HÁZASPÁR

IMÁJA.

21

ó - t e s t a m e n t o m i szempont is, melyről nézve a házasság czélja k o r á n t sem az, hogy az egymáshoz vonzódó szivek összecsatoltassanak, hanem hogy szaporodjék az I s t e n t dicsérő emberi nemzet, Izrael ereje ; s a meddőnek igéret tétetik, hogy m a g z a t o k n a k a n y j u k k á leszen. E t e k i n t e t b e n is forduló p o n t o t alkot az ú j t e s t a m e n t u m i t a nítás, mely szerint: „Ot ávSpe? áyairaxe xá? yuváixac éauxtov, xafrw? -/.oil o Xpiaxoc; rjyáTirjae xrjv ixxArjacav, xac eavxov Tiapéfrwxsv ÚTiáp auxf^, Í'VA auxrjV áyiáarj x. x. A. 2 ) „Férjfiak szeressétek a ' t i feleségiteket, miképen 'a Krisztus is szerette az Anyaszentegyházat, és önmagát a d t a azért, hogy azt megszentelné, megtisztítván viznek feredőjével az ige által." E hasonlatban nyilván benfoglaltatik a keresztény házasságnak erkölcsjavitó, szivet és lelket nemesito hatalma, melyet Pál a többi közt igy fejez k i : rjyíaaxat. yáp a avrjp 6 aTOaxoq év zrt yuvaixc, xac yjyíaaxa:. Vj yuvr] yj óiniozoc, ev xw ávopt. x. x. A.3) „Mert a' hitetlen férj Hu m e g s z e n t e l t e t e t t az ő feleségében és a hitetlen asszonyiállat megszenteltetett az ő f é r j é b e n : m e r t h a különbön volna, a' ti gyermekeitek tisztátlanok volnának, de azok szentek." Az ó - t e s t a m e n t u m idejében a szeretetnek sziveket összekötő törvénye csak úgy érvényesült, m i n t k é s ő b b ; a h ű és szerető nők példák nélkül nem szűkölködtek a k k o r sem, de a házasság kétségtelenül a k e resztény vallás által nyert magasabb felavatást. E z e k u t á n t é r j ü n k reá jelen rövid c i k k ü n k t u l a j d o n k é p e n i t á r gyára. Az ó-hellén államokban a hivatalos felfogás a házasságot, a m i n t láttuk, a szivek vonzódásán kivül eső céloknak rendelte alá, de hiszen az állami s családi politika nemcsak a Helléneknél, de m á s u t t is, s nemcsak a múltban, de jelenleg is keveset törődik a vonzalom t e r m é s z e t a d t a törvényével s más érdekeket t a r t szem előtt. Penelope példája éppen nem túlzás s a hellén ó-korban felesszámu boldog házasok példás életet éltek. Ezek közül való volt Ischomachos s felesége. Előbbi életének részleteit nem ismerjük, csak a fődolgot t u d j u k , azt t. i., hogy istenfélő volt s feleségében oly n ő t k a p o t t , ki vallásos érzéseit méltányolta s azokban osztozott. X e n o p h o n h á z t a r tási m u n k á j a egy rövid párbeszédet t a r t o t t fenn S o k r a t e s s Ischomachos közt, melyben házaséletük egy oldalról megvilágosittatik. Az eredeti szöveg igy h a n g z i k : (Sokrates) T á o' aXXa, tjv eyá). w 'Iayó|j.aye. aúxöc sTcaíos'jaac xY^v yuvatxa, óiaxe txavrjv eívai wv Tcpoarjxet, eTujieXeioö-aL: ») Zsolt. 113., 9. ) Fái levele az Etezusbeliekhez, V. 25., 26. s ) I Kor., VII. 14. J

22

EGY

Ó HELLÉN

HÁZASPÁR

IMÁJA.

(Iscliomachos) Oü [xá At", ecpr^ ó 'Ia^ójJiayo?, ou upív ys efruaa xat ső^ájxrjv s|xé t e xoyyávav 5cSáaxovxa xa: exsc'vrjv jxavfrávouaav xá péXxiaxa ájxcpoxépoc? (Sokrates) Ouxoöv, e^rjv eyw, xod r\ *(x>Kríi ao: auvéD-ue xac aovsír/sxo auxá xaOia; (Ischomachos) K a : jxáXay', ecprj b Taycjjiayoc, TOXXqc ŰTuayvoorcpoc; xouc •freou? ysvéa&a: őtav Set, xaí euSr^Xo? rjv, őxt őux áueXrjaei xwv StSaaxojxévwv. JAÉVTJ [I£v

Azaz: (Sokrates) A többiben peclig, m o n d á m én, o k t a t t a d - é feleségedet, hogy t u d j o n legyen az őt illető dolgokról g o n d o s k o d n i ? (Ischomachos) Zeusre, mondá Ischomachos, mindenekelőtt áldozt a m s imádkoztam, hogy sikerüljön nekem őt tanítani, neki pedig megtanulni azt, a mi m i n d k e t t ő n k n e k legjobb. (Sokrates) Tehát, m o n d á m imádkozott veled?

én, feleséged is

együtt áldozott

s

(Ischomachos) Minden bizonynyal, mondá Ischomach, s megígérte az istenekre, hogy olyan leend, a minőnek lennie kell s világos vala, hogy el nem hanyagolandja a t a n í t o t t a k a t . " J ) Az i t t m o n d o t t a k b ó l m e g t u d j u k , hogy Ischomachos áldozattal s imádsággal készült reá felesége tanítására, erre erőt és sikert az istenektől kérve. Azt is l á t j u k , hogy t a n í t á s á n a k sikere volt s felesége m e g t a n u l t a azt, a mi m i n d k e t t ő j e k n e k legjobb. E z u t á n férj és feleség együtt áldoztak s együtt imádkoztak s Ischomachos neje az i s t e n e k n e k ünnepélyes ígéretet tett, hogy egész életén át olyan leend, a minőn e k lennie kell. E vallásos házaspár bizonyára azt kérte az istenektől, mit Sokrates maga k é r t magának : erényes lelket, tiszta életet és jóreményü halált. Hogy az istenek melyikéhez imádkoztak, az idézett párbeszédben nem mondatik. I m á d s á g u k a t valószínűleg a legfőbb Istenhez intézték, nem a nagyközönség Zeuséhez, hanem azon Zeushez, kihez lelke mélyéből egy Sokrates fohászkodott. Meletos azzal vádolta a többi közt Sokratest, hogy ú j védszellemekről t a n í t o t t (xaová Saijióvia). 2 ) A xaivá oaijióvia-k, távol attól, a minek Meletos t a r t o t t a őket, Sokrates nézete szerint az isteni lényeg t u l a j donitmányai voltak, melyeknek összege m a g á t a legfőbb lényt ismerteti meg a halandó emberrel. GR.

i) Esvocptoviog OlxovojjLixóg cap. VII., VIII. a

) Plato, Apol. p. 24.

KUUN

GÉZA.

ÖZVEGY GYERGYAI F E R E N C Z N É BARTHA

ZSUZSANNA

EMLÉKE. A j ó k és

nemesek

nemcsak

j o b b i t n a k és nemesitnek.

életökben,

de

emiékök

E b b e n van az életiratok becse

által is

és jelentő-

sége. A liála és kegyelet mellett, melylyel az 1887-ben e l h u n y t özv. Gyergyai

Ferenczné

iránt

helyen felújítsam. Azok dalom — m a h o l n a p a m u l t idők

elfogynak

tiszteletet

diszben és látszatban

viseltetem, ez indit arra, hogy emlékét e

közé a nők közé keltő

t a r t o z o t t ő, a k i k — f á j -

társadalmunkból. egész női

Valódi m i n t á j a volt

alakjainak,

a k i k e t külső

f e l j ü l m u l h a t n a k azok, a kiket a jelenkor szül

és nevel, de a sziv és érzület

nemességében, a lélek és kedély a m a

kifejezési erejében és gazdagságában, a minek összesége az emberek benső értékét

és súlyát

a d j a meg

s a mit

egyéni jellemnek neve-

zünk, abban őt senki sem m ú l j a felji.il, sőt kevés éri utol. I n n e n az az általános tisztelet, szeretet és nagyrabecsülés, a melylyel a kedves özvegyet szélesre

k i á g a z o t t nagy családja, a társadalom

és h i v a t o t t

képviselőiben nyilatkozó egyháza egész életében környezte és sirjába kisérte. S

hogy

ő erre teljesen

méltó

volt, ennek

megmutatása e

sorok czélja.

Ozv. Gyergyai Ferenczné, B a r t h a Zsuzsánna 1805-ben m á r t i u s 8 - á n született K o l o z s v á r t ; atyja derzsi B a r t h a István, erd. főkormányszéki titkár, anyja hom. almási Bodor Hedviga volt, Mindk e t t e n székely eredetűek, de m á r régi kolozsvári polgárcsaládok ivadékai. B a r t h a István hassonnevü a t y j a Kolozsvár város fobirája volt, Bodor Hedviga pedig anyai ágon Kolozsvár történetében oly nagy emlékű Linczeg János, szintén város birájától származott, A szülők boldog házas élete h a t gyermekkel lőn m e g á l d v a : Mózes, Zsuzsánna, Rozália, Borbára, Mária és J u d i t h . E szerint Z s u z s á n n a a leányok k ö z ö t t legnagyobb,, a h a t t e s t v é r között másod-szülött volt, kiket az isteni gondviselés különös kegyelméből mind túlélt. Z s u z s i k a — m e r t Gyergyainét nem csak a családban nevezték ugy kis leány k o r á b a n , de testvéreinek és r o k o n a i n a k is mind

24

ÖZV. GYERGYAI FERENCZNÉ BARTHA ZSUZSÁNNA EMLÉKE.

végig Zsuzsikának és Zsuzsika néninek m a r a d o t t — első, sőt egész iskolai nevelését a kolozsvári unitárius ekklézsia leányiskolájában nyerte, akkori k á n t o r - t a n i t ó Siménfalvi Mózestől. Mi volt ez iskola a k k o r ? Bizony, aligha kiállaná a versenyt a mai legkisebb falusi iskolával. A jó öreg k á n t o r tanitó, a kiről Gyergyainé még késő napjaiban is mindig tisztelettel emlékezett, t a n i t o t t irni, olvasni, keveset számolni, vallást és templomi énekeket. Nem volt még akkor hire az ily iskolákban a szónoklat, költészet, mennyiségtan, háztartás, egészségtan, alkotmánytan, idegen nyelvek, zene s más t a n t á r g y a k n a k , melyekben a mai elemi iskolák növendékei m a j d hogy el nem merülnek. É n tisztelettel hajlok meg k o r u n k nevelési rendszere előtt, mely az eddig annyira elhanyagolt nőnevelést is különös gondja alá vette. De a régit nagy példákból ismerve, az u j a t szemem előtt látva, nem tehetem, hogy ki ne fejezzem azt a meggyőződésemet, hogy a mult s z ü k k ö r ü nevelési rendszerével nevelt és adott az életnek annyi — ha nem több — jó anyát és nőt, derék házi asszonyt, h a z á j u k a t és e g y h á z u k a t szerető, azokért t e n n i és áldozni kész tagokat, m i n t a mai taneszközökkel gazdagon felszerelt, t a n t á r g y a k k a l a túlterhelésig ellátott leányiskolák. Gyergyainé, bizonyára, a m u l t idők egyszerű nevelési rendszerének egyik kiváló példányképe volt s mégis mint nő, anya és háziasszony oly helyet foglalt el a társadalomban, a melyre büszke lehet nemének bármely tagja. A leányiskolán kivül, a hol — a m i n t egy ma is élő tanulótársnőjétől t u d o m — a legjobb t a n u l ó k közé tartozott s ezért a kisebb leányok tanitásával is olykor megbizatott, egész nevelését a m u n k á s és vallásos szülők a d t á k meg. Otthon t a n u l t a meg a háztartást, nem könyvből de gyakorlatból, kisebb testvéreinek gondozása f o r m á l t a benne mintegy előre az anyát, a kertben virágainak ápolása s a vetemények összetakarittatása, a szollőhegyben és a mezőn a m u n k á s o k r a felvigyázás, a csűrben a gabona felmérése és hasonló m á s foglalatosságok pótolták a mai üditő sétát, korcsolyázást és m á s testedző időtöltéseket, Kora mulatságaiban is részt vett, a hol a ritka szép t e r m e t ű és egyszerűen öltözött leánykára — mert a m i n t alább látni fogjuk, oly korán m e n t férjhez, hogy nagy leány, ugy szólva, n e m is volt — nem egy ifjú t e k i n t e t t mély érdekeltséggel. De többször jelent meg a templomban, a hova akkor a szülők is gyakrabban j á r t a k mint ma, m a g u k k a l vive gyermekeiket is, a mit — sajnos — napjainkban mind inkább el kezdenek hagyni. Ily családi nevelés s a szülői h á z n a k e lélekképző hatása kiegészít e t t e és pótolta az iskola hiányát s főleg a vallásosságban megadta

25 ÖZV. GYERGYAI FERENCZNÉ B A R T H A ZSUZSÁNNA EMLÉKE.

azt a szilárd alapot, a mire

a szülők

nélkül a legjobb

iskola sem

képes s a mi Gyergyainénál a valódi nőiség és szeretetreméltó jellem kifejlődésének alapja és előkészitője volt. A kis Zsuzsika még tius

5-én

nevü s

férjhez

ment

köztiszteletben

a k k o r megérintheté

alig volt

álló már

Gyergyai

kolozsvári

is a kikelet

jaiban ő is keresheté

16 éves, midőn

kis-solymosi

ügyvédhez.

virágfakasztó

eszményképét,

1821-ben m á r -

Ferenczhez, Ha

egy

szivét

jó már

fuvalma, h a á b r á n d -

ezt

aligha

Gyergyaiban

vélte személyesitve látni, a ki több m i n t 30 éves, t e h á t jóval korosabb volt

m i n t Ő. Hogyan

meglett e m b e r ? merült volt,

a

Hogyan

komoly férfi miben

jutott. Nem

a

érdekelne

találkozzék

arczczal ?

E

a

részül

sorsát elhatározó

lépésről

bele, hogy teszik.

a mit ezek

Aztán

mosoly

szülői

csak

az

leányt

gondokba

akarat

műve

engedelmesség

parancs előtt való m e g h a j l á s

m e r t ilyet bizonyára súilői sem k i v á n t a k delmesség, mely a szülői

csak serdülő

gyermek

házasság a

gyermekleánynak

a kérlelhetetlen

egy m é g

volt e z ;

tőle, midőn egy egész élet

volt szó; h a n e m az a bizalomteljes engea k a r a t b a azzal a meggyőződéssel nyugszik

tanácsolnak

régen nem is volt

és tesznek,

gyermekök

oly ritkaság, hogy

javára

a szülők m á r

előre eljegyezték egymásnak gyermekeiket, vagy később ezek v e t e t t e k számot

magukkal,

lenne rájok

hogy ismerőik közül

nézve a legjobb, nem

családi összeköttetés, hogy a szülőknek kezni. De és

a barátság, néha a

joguk

figyelemmel

irányozni,

vajmi

melyikkel

kis befolyást

való

vallás. N e m

van gyermekeiknek szive

mondom én,

felett is rendel-

kisérni ezeknek érzelmeit, esetleg sokszor

szövetség

gyakorolván erre a

ellenőrizni

szükséges lehet, sőt éppen kötelesség.

Hány ifjú sziv megy — ugy szólva — lépre a külső látszattól elcsáb í t v a ? Hányszor lesz következményeiben boldogtalanabb az a házasság, melyet menyben k ö t ö t t n e k hisszünk, m i n t az, melynél kezdetben aggodalmakra

is volt ok s mégis nem csak szilárdan

megáll, de a

telő évekkel növekedik fénye és boldogsága. A Gyergyainé házassági szövetsége ez u t ó b b i a k közé t a r t o z o t t Midőn a

gyermekruháit

ifjúság aranykorát

már

még alig

levetkezett ifjú

túllépett,

de még a

vőlegényével a diszes nászsereg előtt

menyasszony az

férfikor teljében

levő

megjelent,*) aligha az — köz-

*) A kezeim közt levő vendéghívó szerint, melyet eredetiségeért hiven közlök, ezek voltak a menyegzőre m e g h í v o t t a k : „1. Tks. osztoztató bíró Gyergyai Mihály ur, m i n t a vőlegény részéről örömatya a feleségével együtt. 2. Tiszteletes professor és Gralis n ó t á r i u s Fűzi J á n o s ur a feleségével együtt. 3. Tks. Teleki László u r a Tks. asszonynyal együtt. 4. Mtgs guberniális Sec-

26

ÖZV. GTYERCTYAI f e r e n c z n é

bartha

zsuzsánna

emléke.

felfogás szerint — egymáshoz illő p á r n a k t e k i n t e t t e Őket és bizonyos, hogy ugy a menyasszonynak m i n t a vőlegénynek lehetett aggodalma lépésök következményei iránt. S mégis e szövetség egy boldog családi élet alapjává lett. A fiatal, de kifejlett, eszes és mindenek felett vallásos lelkületű feleség teljesen beletalálta m a g á t helyzetébe és a különben komoly férj annyi gyöngédséget, figyelmet és előzékenységet t a n u s i t o t t iránta, hogy soha sem volt oka megbánni, hogy követte szülői tanácsát. N e k e m is többször elbeszélte Gyergyainé, hogy áldott jó férje, — mert mindig ugy emlékezett róla, mily nemesen b á n t vele. „Hidd el" — ezzel végzé ily ember szavait — „hogy én senkinek sem irigyeltem boldogságát; mert h á z a m b a n megtaláltam teljes boldogságomat," Pedig 6 0 — 7 0 év előtt még nem volt ismeretes az a sok kényelem, a mi ma a családi élet boldogságának egyik — t á n legfőbb — föltétele. Gyergyai korában keresett és jó módú ügyvéd volt, de azért lakása csak k é t szobából állott. Egyik ügyvédi irodának s a felekkel érintkezés helyéül szolgált, a másik neje lakásául. Ez volt nappali, ebédlő, dolgozó, háló s később a -— nem kis számból álló — gyermekek szobája is. Mily szerencsétlennek érezné m a g á t egy mai i f j ú asszony ily l a k á s b a n ! Mennyi panasz vegyülne gyöngéd ölelései közé, ha férje nem t u d n a neki legalább is három szobából álló szállásr e t a r i u s Lázár Sámuel u r a méltóságos asszonynyal együtt. 5. Tekintetes senator Gyergyai László u r özvegy asszony leányával Andrásinéval együtt. 6. T k s M. Doctor B a r r a István u r h a j a d o n leányával Theresiával együtt, kit is különöseu nyüszőleánynak is meg kell kérni. 7. Tiszteletes superintendens Körmöczi János u r a tiszteletes asszonyai együtt. 8. Tks Királybíró Ágoston István u r a Tks asszonynyal és a Tks nagyasszonynyal özvegy Száknovicsné asszonynyal együtt. 9. Tks szószóló Csehi Sándor ur a Tks asszonynyal együtt. 10. Tks senator Szentkirályi Mihály u r a Tks asszonynyal együtt. 11. Tks Provinciális Cassa Administrator Bodor Pál u r a Tks asszonynyal együtt. 12. Mtgs Fó'provincialis Commissarius L. Baro B r u c k e n t h a l József u r ő Nagysága. 13. Mtgs prov. Cancellarius Csedő László u r ő nagysága. 14. Mtgs abbas és regins consiliarius Szabó János ur. 15. Mtgs Macskási Lajosné asszony. 16. Az egybekelő feleket megeskető Tiszteletes pap Szász Mózes u r feleségével együtt. 17. Mtgs Kapitány T h o m á n Antal ur. 18. M. Doctor Tks Bartók József ur a feleségével együtt. 19. Tks professor Nagy Sámuel u r a feleségével együtt. 20. Tks Gubernialis Cancellista Ehrenfeld András u r — a Tks asszony nem levén Kolozsvárt — csak magába." E diszes névsor m u t a t j a az egybekelt p á r nagy egybeköttetését Kolozsvár városának akkor legjobb családaival s a kormányszék előkelő tagjaival. A menyegzőnek még nincs 70 éve s a névsorban emiitettek közül némelyeknek családfaja is k i d ő l t ; többeknek utódai azonban élnek s ezeknek bizonyára kedves lesz e sorokban elődeik kedves emlékével találkozni.

27 ÖZV. GYERGYAI FERENCZNÉ B A R T H A ZSUZSÁNNA EMLÉKE.

ról g o n d o s k o d n i ! Gyergyainé e kis lakásban jól érezte m a g á t , elfért b e n n e ; sőt rokonaikat, b a r á t a i k a t és jó embereiket is el t u d t a fogadni, a kik jól t a l á l t á k m a g u k a t a szives házigazda és tűzről p a t t a n t , előkelő modorú s tinóm izlésü gazdasszony igaz magyar vendégszeretetét élvezve. nem

Mert

kevés

ennek

gyakorlására is t a l á l t a k

időt és alkalmat,

bár

gonddal és fáradsággal éltek. Gyergyai a mellett, hogy

gyakorló ügyvéd volt, — a kik az ő idejében nem t a r t o t t a k segédeket s a tisztázást is m a g u k végezték, vagy a m i n t Gyergyai is tette, egy tanuló ifjúval segitettek

magukon

— egyszersmind

gazdaságot

is folytatott mind Kolozsvár h a t á r á n , mind maga által szerzett falusi birtokán. A kocsis, a béresek, a darabont, a napi

munkások,

szóval

a gazdaság folytatásával járó éj napi gondból és fáradságból Gyergyainénak is bőven

kijutott.

Sőt férjét n e m

egyszer

hivatalos

dolgai

a mezei m u n k a felügyeletében megakadályozván, ez is gyakran az ő vállaira nehezült. J ö t t , ment és t e t t mindent zúgolódás

nélkül, nem

fényes ruhában, de tele h a m b á r o k b a n , nem üres időtöltésben, de gyümölcsöző m u n k á b a n keresvén s találván

örömét, x^z egyesitett

szor-

galom és takarékosság nem is m a r a d t eredmény nélkül. Szép vagyont szereztek,

a mi m i n d k e t t ő j ü k

részéről örökölt

szülői vagyonnal

is

gyarapodva, Kolozsvár legjobb módú családai közé emelte őket. És e vagyonra

szükség is volt. Isten őket öt leány és két fiu

gyermekkel áldotta meg. F á j d a l o m ! a k é t tiu korán elhalt. Leányaikat azonban a gondviselés m e g t a r t o t t a , s igy a boldog kis családi fészek nem

volt

Szeretettel

vidám

gyermekhang s élénkitő

csüngtek

r a j t o k s nagy

gondot

j á t é k és örömzaj forditottak

nélkül.

nevelésökre,

a mi akkor nem volt épp oly költséges, m i n t m a ; m e r t a társadalom nem ismert annyi s z ü k s é g e t ; de öt leánynak állásukhoz s társadalmi helyzetükhöz illő nevelése a k k o r is gondot a d o t t a s z ü l ő k n e k ; ez állásnak és helyzetnek a k k o r nyei. A jó

hirben

mert

is meg voltak kötelező követelmé-

álló és megbizható

ügyvéd házánál

időről-időre

mind többen fordultak meg a legmagasabb köröktől a legegyszerűbb iparosig és földmivesig. Országgyűlések alkalmával, valamint productionale forumok t a r t á s a k o r a Gyergyai-ház számos k a r t á r s és ismerős egyik gyülhelye volt, hol a szakszerű vitatkozást és napi események megbeszélését

igen sokszor

barátságos vendégeskekés követte. Mint

hű és buzgó egyháztagok, vallásuk és egyházuk szükségei

elől

sem

z á r k ó z h a t t a k el s egyházi gyűlések alkalmával papok és világi férfiak mindannyiszor a család

kebelében

szivesen

látott vendégek

főiskolában tanuló gyermekeik pedig k o r o n k é n t

asztalukhoz

losak. Szóval, ha Isten m u n k á j u k a t sikerrel áldotta

voltak, hivata-

meg, volt a hol

28

ÖZV. GYERGYAI FERENCZNÉ BARTHA ZSUZSÁNNA EMLÉKE.

és a mire vagyonukat fel is használják és felhasználták ugy, a m i n t az evangelium kivánja, hogy t. i. ő k n e m c s a k maguknak éltek. Az 1845-dik év mély gyászba boritotta a Gyergyainé szivét. Ez év a u g u s t u s 17-én elvesztette férjét, 2 4 évi boldog házassági életének h ű szövetségesét. Özvegyen m a r a d t négy leánynyal; mert eddig csak a legnagyobb, Borbála volt férjnél, az e l h u n y t n a k testvérénél, Gyergyai Sámuel, erdélyi kir. kincstári titkárnál Nagy-Szebenben. A Gyergyai-ház, a melyben laktak, még osztatlan volt. Helyt a városon és falun éj-napi gonddal járó gazdaság, pár év múlva az 1848-iki mozgalmas napok, a rákövetkező szabadságharcz, m u s z k a betörés és nemzeti leveretés mily súlyos t e r h e t h á r i t o t t a k a magára maradt özvegyre! Mint birjon a magára m a r a d t özvegy nő mindezek közt megállani ? Gyergyainé nem csak megállott, hanem mint a pálma jobban nő a terüh a l a t t : ugy az ő lelki erejét is a súlyos megpróbált a t á s o k még növelték, jellemét nemesebbé, férfiasabbá tették, elannyira, hogy ő nagy családja gondjait nem m i n t gyönge nő, de m i n t egy tapasztalások által megedzett férfi elszántan és kitartással viselte. Valóban, Gyergyainé, ki már 4 0 éves korában özvegyen m a r a d t s ennél többet igy töltött el, — pedig lett volna alkalma az özvegyi fátyolt csakhamar menyasszonyi fátyollal cserélni föl, de ő szivét egyedül leányainak kivánta m e g t a r t a n i — kimagasló például szolgálh a t arra, hogy egy özvegy nő erős akarattal, kitartó munkássággal s lelkében vallásos hittel mire képes az életben. A nem várt csapás — mert ép és erőteljes férjét egy gazdasági dolgai közben k a p o t t erős hülésből kifejlett betegség csak 60 éves korában ragadta el a halál oldala mellől — első pillanatra összezúzni látszott a Gyergyainé lelkét. A közmondás, hogy a baj nem jár egyedül, r a j t a is betelt. Alig t e m e t t e el férjét, leégett csűrje, s azzal jelentékeny takarmány, falusi birtokáról egyre hozták a károsodási jelentéseket. Ö azonban számba sem vette azokat, „Nagyobb csapás engem már nem érhet férjem h a l á l á n á l " — mondá. De a m i n t a fajdalom kitombolta magát, számba vette helyzetét s a legnagyobb erélylyel végezte dolgait. Majd belátva, hogy főleg falusi birtokát házilag haszonnal nem kezelheti, haszonbérbe adta s a gazdasági összes fölszereléseket pénzzé tevén, ezzel nem csak háza f e n t a r t á s á n a k alapját vetette meg, de a még osztatlan Gyergyai-háznak teljes tulajdonává tételét is m u n k á b a vette. Ez volt —- ugy szólva első gazdasági terve. S nem is nyugodt addig, mig azt meg nem valósitotta, mi által mig egyfelől m a g á t a közös birtoklással járó sok kellemetlenségtől megszabadította, másfelől va-

29 ÖZV. GYERGYAI FERENCZNÉ BARTHA ZSUZSÁNNA EMLÉKE.

gyonát jelentékenyen gyarapította. Az 1848. és 49. évi válságos idők ugyan ez irányban zavarólag h a t o t t a k s számításaiban

nem

egyszer

h á t r a vetették, de biztos kézzel kormányozva h á z á t s egy percre sem veszítve el bátorságát és bizalmát,

falusi birtokához is később

még

egyszer annyit szerzett, mint a mennyi rá m i n t özvegyre m a r a d t volt. Hogy mily bátor lélekkel állott meg a 48 és 49. évi hullámok k ö z ö t t is, k i t ű n i k abból, hogy a midőn

Kolozsvár

lakosai

k e z ű i is többen

most az oláhok berohanásaitól, m a j d az oroszoktól való a várost elhagyni

félelmökben

készültek s némelyek el is hagyták, ő m a g a erre

soha sem gondolt. „Ha vagyonom elpusztul, mi tevő leszek keimmel ? —

mondá s helyt

maradt.

Egy

egész kis

gyerme-

orosz

tábort

szállásoltak be tágas k a p u j a k ö z é ; ő nem félt k ö z ö t t ü k ki- s bejárni. S a j á t telkén ú r n ő n e k érezte m a g á t szemben az ellenséggel is. így őrködött Gyergyainé vagyona felett,

nem

csak

megtartva

h a n e m folyton gyarapítva azt. Róla igazán el lehet mondani, h o g y : a bölcs

asszony

épiti

az

és erélyesen j á r t el gazdasági

ő házát.

És

a mily eszesen

és

dolgaiban, ép oly gondos és áldott jó

édesanya volt. Midőn özvegygyé lett, — a mint már emlitém — még csak egy leánya volt férjnél, négy vele árván részint

nevelni

és

neveltetni

s

maradt

hátra. E z e k e t

mindnyájok jövőjéről

gondoskodni

nem kis feladat volt, a mit ő ugy teljesített, hogy m a g á n a k szemrehányást

tenni

nem

volt

oka.

s leányaiban oly v á g y a k a t h a t t á k volna m a g u k a t .

Nem

igyekezett sorsán túlemelkedni

ébreszteni, a melyek

rendszerének két sarkelve s ehez képest vallásosságra

szoktatta.

A midőn

Rózát Fejér

Mártonhoz,

Klárát

Lajoshoz,

Annát

lett. Jellemző mint

leányait.

később

megboszul-

„Dolgozzál és i m á d k o z z á l ! " ez volt nevelési

Feiencz

aztán Sándor

leányait is m u n k á s s á g r a és őket

rendre férjhez

Istvánhoz,

Józsefhez, vejeinek is szerető

édesanyjuk

vonás benne az, hogy ő vejeit nem kevésbé Anyósi

kellemetlenségeket

vejeinek

adta:

Zsuzsát Arkosy szerette,

soha

sem

volt

alkalma érezni. Inkább ő viselte mindenikét. Magával nem sokat törődött, gyermekei boldogságáéit m i n d e n t megtett. Ha szükség

volt rá,

segélyével mindig kész volt. Unokái közül többnek keresztanyja lett, hogy annál

több cime

legyen

és nagy anyai szivének jósága

velők jót tenni. Általában kifogyhatatlan

volt s ezer

édesanyai meg

ezer

u t a t és módot kitalált arra, hogy lelkének áldott melegét szeretteivel éreztesse. A Gyergyainé nagy és nemes lelkét azonban nem elégítette ki annyi, hogy gyermekeivel j ó t tegyen. 0 mélyen dozta

mások baját

é r z e t t s szivén hor-

s nyomorát is, s a mennyiben

módja

engedte,

30

ÖZV. GYERGYAI FERENCZNÉ BARTHA ZSUZSÁNNA EMLÉKE.

szívesen enyhítette ezt. A társadalmi, hazai és nemzeti ügyek iránt mindenkor meleg érdeklődéssel viseltetett, nem vonva vissza m a g á t az áldozatoktól is. Az erdélyi magyar nemzeti színház felsegéléséhez 1854-ben 100 f r t t a l j á r u l t ; később midőn a színház belső része ú j o n n a n é p í t t e t e t t , 5 0 0 f r t t a l páholy jogot váltott m a g á n a k ; m e r t a színház pártolását nemzeti ügynek tekintette. Hasonló lelkesedéssel üdvözölte az erdélyi m u z e u m megalapítását is. A piaczi templom körüli épületek lebontására 2 0 0 f r t t o t adott. A jótékony nőegyletnek, á r v a h á z n a k s más emberies és közmivelődési intézményeknek az első felhívásra részint alapító, részint pártoló t a g j a lett. Erős magyar nemzeti érzületét igazolja egy nekem t e t t nyilatkozata, midőn egy n y a r a t veje, Fejér Márton családjával Gleichenbergben töltött, a hova azonban nem a maga, de veje betegsége vitte, m e r t ő majdnem egész életében ritka jó egészséggel volt megáldva Istentől. Elment gyermekeivel, azok kívánságára, hogy ne legyenek m a g u k r a s esetleg leányának férje ápolásában segítségére legyen. E k k o r járt először Bécsben is. Haza jőve mindenről örömmel beszélt, csak Bécsről nem, melynek fénye és gazdagsága mellett látva, hogy a mi fővárosunk mennyire hátra van maradva, kimondhatatlan f á j d a l m a t okozott lelkének. Akkor még Budapestnek nem volt meg korzója és Andrássy-utja, nem Váczi-, Erzsébet- és Teréz-városi nagyszerű körútjai, lóvonatu és villamos v a s ú t j a ; akkor még Budapesten a magy. tud. Akadémia palotája volt a legdíszesebb épület. A Gyergyainé lelkét büszkeség töltötte el, hogy ezzel is szépült már a magyar főváros. De Bécsből visszajövet, ez is eltörpült szemei előtt. Midőn aztán egy alkalommal ismét Bécsről beszélgettünk s tréfásan megjegyeztem, hogy mégis csak örvend, hogy Bécsben volt, m i n t h a nemzeti érzületében kételkedném, így szólt h o z z á m : „Bécs, igaz, szép város, de éppen ezért inkább szerettem volna nem látni." De a női szívnek a hitbuzgóság s egyháza iránti áldozatkészség adja meg főékességét. S Gyergyainé e t e k i n t e t b e n a legelsők, a legnemesebbek közé tartozott. Ót minden felhívás áldozatra készen t a lált. Mellőzve az apróbb, ugyszólva mindennapi adakozásokat t e m p lomra, iskolákra kéregetőknek, a vallásközönség közpénztárát 2 0 0 frttal, a tanári özvegyek és árvák segélyalapját 5 0 0 frttal, a DávidFerencz-alapot 100 f r t t a l gyarapította, főiskolai k ö n y v t á r u n k n a k 300 dr. könyvet adományozott. A Ker. Magvetőnek megalapítása óta állandó pártolója, a Dávid-Ferencz-egyletnek szintén alapító t a g j a voltLegszebb s m i n t kezdeményezőnek is legbecsesebb adománya azonban a kolozsvári ekklézsiának papi k e p e megváltására adott 1000

ÖZV. GYERGYAI FERENCZNÉ BARTIIA ZSUZSANNA EMI,ÉKE.

frt adománya,

31

melyről t e t t a l a p i t v á n y - l e v e l e t alól egész t e r j e d e l m é b e n

adom.1) Ez adományával

Gyergyainé

ban a papi kepeváltsághoz többen hasonlóra

t e t t e le a k o l o z s v á r i

az a l a p k ö v e t , m e l y n e m e s

buzdulván,

nevezett

ekklézsiá-

cselekedet által

ekklézsiánkban

a

papi

kepe

t é n y l e g m e g is v á l t a t o t t , i l l e t ő l e g a p a p i k e p e f i z e t é s m e g s z ü n t e t t e t e t t s az e czimen befolyt és b e f o l y a n d ó a d o m á n y o k k a m a t a i b ó l a p a p n a k állandó

fizetés

határoztatott.

A hitbuzgóságnak hátra

és á l d o z a t k é s z s é g n e k ily s z é p e m l é k e i t h a g y t a

Gyergyainé, a kinek

tett bizonyságot.

0

egész

élete

a szerencsésebb

a

legmélyebb

nők közé

vallásosságról

tartozott.

Elete

nem

*) A1 a p i t ó-l e v é 1. A kolozsvári Unitárius Tiszteletes Szent E k k l é z s i á n a k . Tiszteletes Szent E k k l é z s i a ! Néhai felejthetetlen kedves férjem tiszteletére egy m a r a d a n d ó emléket a k a r o k emelni. A boldogult megérdemli ezt tőlem és kedves gyermekeitől, kiket ernyedetlen m u n k á s s á g a által. Isten segedelme u t á n tisztességes vagyonban hagyott hátra, s kik annyi h á l á r a vagyunk kötelezve áldott emléke iránt. Kedves férjem szent v a l l á s u n k n a k , s t á t u s u n k n a k és ekklézsiánknak m u n kás, buzgó hive v o l t ; ezek java előmozdítására kész szivvel áldozta életében erejét és vagyonát. Meg vagyok t e h á t győződve, hogy méltóbb s lelkületével összhan$,zóbb emléket nem emelhetek tiszteletére, m i n t h a vei'itékes m u n k á j a gyümölcséből valamit szent vallásunk j a v á r a állandóul m a r a d a n d ó l a g szentelek ; m a j d a viszontlátáskor örömmel fogja szelid lelke jóvá hagyni ebbéli t e t t e m e t . Ezen meggyőződéstől lelkesülve e l h a t á r o z t a m a Kolozsvári U n i t á r i u s Szent Ekklézsia szükségei fedezésére, főkép a papi kepeváltság-tőke megalapít á s á r a a fejérdi jószágunk úrbéri k á r p ó t l á s i tőkéjéből 1000, azaz egyezer conv. ezüst rf. névértékű — illő kamatszelvényekkel ellátott — földtehermentesitési államkötelezvényeket a d o m á n y o z n i ; minek e szent czélból, e szent czélra, a bekövetkező utalványozás alkalmával leendő á t a d á s á t , ezen alapítványi levelem által visszahivhatlanul ígérem és örököseimre is á t m e n ő jogérvényü kötelezettséggel fogadom. Kérem ez adományt e czim alatt bejegyeztetni: • „Főkormányszéki ügyvéd Kis-Solymosi idősb Gyergyai Ferencz kegyes emlékére, özvegye, született B a r t h a Z s u z s á n n a által tett alapítvány." Egyedüli feltételem és kérésem, hogy én és egyenes leszármazó m a r a d é kaim kolozsvári szent ekklézsiánk kebelében a papi kepe-fizetéstől mentesítve legyenek. A jó Isten virágoztassa a tiszteletes szent ekklézsiát és áldja meg folytonosan sok oly buzgó tagokkal, m i n t a milyennek kedves emlékét ezen csekély áldozattal örökíteni kívánom. Kolozsvárit, f e b m á r i u s 7-én. 1858. Özvegy G y e r g y a i F e r e n c z n é , született B a r t h a S u s á n n a .

32

ÖZV. GYERGYAI FERENCZNÉ BARTHA ZSUZSÁNNA EMLÉKE.

volt örömtelen. A gondviselés sok jóval áldotta meg. De azért nem volt m e n t a legsúlyosabb megpróbáltatásoktól s bizony nem egyszer kiönté rája is az ur b u s u l á s á n a k p o h a r á t . Férjével csaknem egy időben veszitette el édes atyját, édes anyja már k o r á b b a n elhalván. Gyermekei közül hármat, unokái közül kilenczet t e m e t e t t el; ezek között dr. Gyergyai Árpádot, kire ugy is m i n t a családi név hordozójára, különös szeretettel tekintett, férfi k o r á n a k teljében. Három leányát látta özvegyen maradni, a negyediket, mint nőt és anyát, szintén ő t e m e t t e el, s két kis á r v á j á t egy ideig aztán magához is vette. Testvéreit is mind elsiratta. És igy életének nagy részét gyászban töltötte. De e gyászt Istenben való élőhittel és az ő akar a t j á n való oly megnyugvással viselte, a mi csak a hozzá hasonló mély vallásos lelkületü nő erénye szokott lenni. A megpróbáltatások szomorú óráiban mint egy prófétanő állott c s a l á d j á b a n ; biztatva és vigasztalva a csüggedőket, megnyugtatva s reményt öntve a kétségek közt hánykodók keblébe. Isten ellen panasz a j k á t nem érinté. J ó és rossz napjaiban egyaránt buzgón látogatta az U r n á k h a j l é k á t s csaknem elveszettnek t a r t o t t a azt a vasárnapot, melyen a templomban nem j e l e n h e t e t t meg. Midőn aztán aggkora m i a t t m á r nem vehetett részt a köz isteni tiszteletben, ez órát rendesen magánáhitatoskodással töltötte el. De leányait és unokáit ekkor is kérte, buzditotta, hogy m e n j e n e k el a templomba. Vallásos érzületét m u t a t t a az is, hogy az egyházi embereket mindig nagyra becsülte, tisztelte és szerette. Örömest látta Őket házánál. Agg napjainak terheit is keresztényi megnyugvással, béketűréssel hordozta. Ót azzal is szerette az Ur, hogy csaknem utolsó napjáig f e n t a r t o t t a erejét. Egy pár évvel halála előtt télben ugyan már nem h a g y t a el házát, de itt, családja körében, teljesen jól találta m a g á t s a társasélet szórakozásaiban ismerőseivel szivesen részt vett. Nyárban pedig még maga is meglátog a t t a gyermekeit, jó embereit. Eletének 82-dik évfordulóját is még vidáman ülte meg gyermekei, unokái és dédunokái körében, örömmel fogadva ezeknek m i n d e n k o r szeretetteljes üdvözletét s kiárasztva reájok — fájdalom, akkor igy együttesen már utoljára — szive melegének áldott sugarait. Mert napjai már fogyni kezdettek, s néhány heti súlyosabb betegség után, életének 83-dik évében 1887. nov. 7-én, leányainak szerető karjai között, Istenben csendesen elhunyt. Ha valakire illenek az evangeliumi s z ó k : „ B o l d o g o k , k i k a z U r b a n h a l n a k meg, m e r t a z ő c s e l e k e d e t e i k n e k j u t a l m a k ö v e t i ő k e t " . Gyergyainéról ezt méltán elmondhatni. Legyenek e sorok is az Ő nemes erényeinek s ritka tulajdonainak méltatása, me-

ÖZV. GYERGYAI FERENCZNÉ BARTHA ZSUZSÁNNA EMLÉKE.

33

lyekben nincs hízelgés, sőt jellemét k i t ü n t e t ő sok dolog el van hallgatva azért, m e r t azok e közlés írójával kapcsolatban állván, a l á t s z a t á t is kerülni a k a r t a m a n n a k , m i n t h a

személyes vagy családi érdek be-

folyásolta volna az írót. Azt a szeretetet, a mivel

Ő irántam,

veje iránt, viseltetett,

elhalmozott,

azt a jóságot, mivel engem

mint bár

ezek részint nemcsak a vőt, h a n e m részben éppen a p a p o t és főpásztort illették és igy a Gyergyainé életrajzához t a r t o z t a k volna — hálával fogom én megőrizni keblemben, a mig élek. H a d d m a r a d j a n a k azok az én kincseim és emlékeim. Ez életrajz, úgy hiszem, tanulságos arra, hogy az özvegy Gyergyai

Ferenczné

igy

is

elég

egyéni jelleme

iránt, a jók szivükben rokonszenvet, emléke iránt tiszteletet érezzenek s az utódok az ő szép és nemes, k ö z h a s z n ú

és áldott életének kö-

vetésére lelkesüljenek. Adjon Isten sok ily n ő t a magyar t á r s a d a l o m nak, az egyháznak s ebben

vallásközönségünknek! FERENCZ

JÓZSEF.

3

A ..KERESZTÉNY MAGVETŐ" MEGALAPÍTÁSA. Az idő gyorsan siet s vele hanyatlik az élet; elmosulnak a m u n k a emlékei a társadalomban, ha meg nem őrzi az i r á s . . . A XVI. századnak számtalan irásos alkotásai a mulandóságra emlékeztető e szókkal kezdődnek, s nekem is, a m i n t tárgyamról irni akarék, önkéntelen tollamra jöve. Mi lesz sorsa Íróasztalomban fél század alatt halomra gyűlt száz és ezer Írásnak, oklevélnek, apró följegyzéseknek s félbeszerbe levő töredék m u n k á n a k és m u n k a a n y a g n a k , ebben a mozgalmas és változó sorsú s feledni h a m a r képes világban — nem tudom. Az unitáriusok egyházi életében nem csekély értékű ez irodalmi ügyben közlöm a kezeimre letett hiteles iratokat, összeszedve, csak néhány nem helyes kifejezéseit cserélve föl jobbakkal, hiven s lényegében v á l t o z t a t á s nélkül, hogy kerüljék ki gazdájuk s o r s á t : az elpusztulást, ugy. m i n t az elfeledtetést. Amaz időben, midőn a nemzet kitartó erkölcsi erőkifejtése 1861-ben a l k o t m á n y u n k a t egy kis időre helyreállította, országszerte fölpezsdült a nemzeti élet, hő t e t t s z o m j izzóan égett a szivekben, az izmok t e t t r e feszültek ki, a 11 évi rabság mulasztásait a magyar társadalom minden tényezője és osztálya, felekezete és nemzetisége sietett jóvá tenni, s a jövő biztosítására megkezdődött a nagy m u n k a Mi unitáriusok sem v o n h a t t u k ki m a g u n k a t az áramlatból. Azon tapasztalás, hogy az absolutizmus ellen csak az irodalom volt az egyetlen paizs, a melyről lepattant a h a t a l o m golyója és gyilkoló nyila, hogy a nemzet őrlelke a lapok és könyvek bástyáiba vonult^ s onnan védte ezer éves szent örökünket, — a nyelvet, jogot és hazát arra birta Őket is, hogy valamely irodalmi vállalatot alapítsanak, gyűjtő t á r h á z á u l az unitárius értelmiség zsengéinek s j o l b alkotásainak. Egy időszaki folyóirat fogalmában központosult és jegeczesedett meg a köztörekvés és közeszmélkedés. Kriza püspök, az angol irodalom nagy ismerője, készen a d t a a mi K e r e s z t é n y Magvetőnk

eszme magvát s csak ki kellett fejteni. *

A „ K E R E S Z T É N Y MAGVETŐ"

MEGALAPÍTÁSA.

35

Nagy Lajos b a r á t u n k szállására, a régi Molnos-féle t a n á r i szállásra g y ű l t ü n k össze legelébb jó nagy számmal, ott volt az összes tanári kar, papok, a buzgó egyháztanácsosok, Íróink, k ö z t ü k az öreg Brassai bácsi, Mikó Lőrincz, Kőváry László, Berde Áron, Kovácsi Antal, alulírott, a házigazda s mások is sokan. Ez az első eset volt, hogy az u n i t á r i u s o k n e m c o n s i s t ó r i u m b a , n e m e g y h á z i ügyb e n tanácskozni gyűljenek össze. A püspök előadta a czélt, egy irodalmi közlöny alapításáról leendő eszmecsere és megbeszélés czélját Vontatva kezdődött meg a beszélgetés és szertelen lassan h a l a d t előre, annyira u j és szokatlan volt az eszme. A kik a dolgot kezdeményezték, eléadták, hogy s z á m u n k csekélységét szellemi m u n k á v a l kellene sokszoroznunk s befolyást intellectualis erőnk bebizonyításával vívnunk ki. Az irodalom nemes m u n k a tér, mely tisztességet és olykor megélhetési módot ad. Az u n i t á r i u soknak igyekezni kell híveik miveltségi színvonala emelésén, m e r t csak ez fokozza erkölcsi erejöket. Az író a n e m z e t n e k nagy szolgálatot tesz nyelve és a t u d o m á n y müvelése által, s ez j ó t é k o n y a n h a t vissza az egyházra. Kezdeni, dolgozni, életjelt adni m a g u n k r ó l minél hatályosabban — ez volt jelszavuk. A más rész kétségeskedett. Kevesen vagyunk, nincs elég írónk és pénzünk, nincs olvasó-közönségünk; csak k e z d ü n k , de folytatni képesek nem leszünk, egy idő előtti halottal g a z d a g í t j u k a nemzeti irodalmat, N e k ü n k okosabb hallgatni, m i n t m a g u n k r ó l beszéltetni, megfőni — a példabeszéd szerint — a mi zsírunkban. Erős felekezeteket illet meg a nyilvános actio, a gyenge m a g á r a s hiányaira vonja mások figyelmét, V á r j u n k még, hogy erősödjünk. Elég, ha úgyszólván m a g u n k n a k élhetünk, ne h í v j u k ki ellenfeleinket szereplés által. Ez és még sok ok h o z a t o t t fel a n e m - t e v é s mellett, a passiv m a g a t a r t á s érdekében. A vita mind élesbült, ez u t ó b b i a k t a r t o t t á k á l l á s p o n t j u k a t , a nyilvánosság elé ki nem lépést, az elsők szintén makacsul ragaszkodt a k k i m o n d o t t nézetükhöz. Másfélórai vita u t á n némelyek — be nem várva végét — eltávoztak, ezeket többen követték, ott m a r a d t u n k nyolczan-tizen s meghatároztuk, hogy kísérletet m i n d e n k é p e n teszünk. A folyóirat neve már készen állott, szerkesztői Kriza és Nagy Lajos* tárgya egyházi és vallásos értekezések, szent beszédek s imák, életiratok stb. Én az unitárius jeles emberek életrajza s a lehetőségig arczképe kiadását t á n t o r i t h a t l a n u l sürgettem, s a legelsőt, Szent-Ábrahám i arczképét Bécsben egészen önköltségemen, a másodikat, J á n o s Zsigmond válaszsztott királyét fele részben szintén o t t készíttettem. 1861-től

A „ K E R E S Z T É N Y MAGVETŐ" MEGALAPÍTÁSA. 36

1866-ig két kötet jelent m e g időhöz nem kötve, az I-ső 15, a II. k ö t e t 20 iv tartalommal, előfizetési ára 2 f r t volt s az előfizetők száma az első években 4 0 0 - a n felül. 1866-ban kérdés és kétség alá vétetett fenmaradhatása. Szövetkeztünk t e h á t néhányan, hogy azt legalább 5 kötet megjelenéseig minden áldozattal f e n t a r t j u k . Az egyesülés szövegét ki irta ? Mi volt benne s kik t e t t é k magukévá ? ime e l ő t t ü n k van. A

„KERESZTÉNY

MAGVETŐ"-!

ALAPÍTÓ

KÖR

SZOROSB

EGYESÜLÉSE.

Alólirottak, 1861-ben együttes kötelezettség vállalása s hitfelekezetünk értelmisége egy részének szellemi és anyagi közreműködési Ígérete következtében, hosszas előértekezlet után, közösen készített terv alapján, egy köz czélt tűzve m a g u n k elé, „ K e r e s z t é n y M a g v e t ő " czimű unitárius irodalmi vállalatot i n d í t o t t u n k m e g ; eddigeló' két kötet kiadása által a n n a k iró- és olvasó-közönséget, s irodalmi hitelt és jó nevet szereztünk. Az eszmét Nagy Lajos t a n á r m o n d o t t a ki legelébb; czime Kriza János t a g t á r s u n k g o n d o l a t a ; az eredetileg egyházi beszédgyüjteménynek tervezett vállalathoz egyháztörténeti résznek csatolása s u t ó b b i n a k jeles unitáriusok arcképével és életrajzával kiállítása J a k a b Elek a j á n l a t á r a t ö r t é n t ; az első részben válogatott, mértékütő, tiszta u n i t á r i u s szellemű egyházi beszédeket, i m á k a t és agendákat, köztük — a tőlünk joggal megvárható fejlődés tekintetéből — k i t ű n ő angol u n i t á r i u s beszédeket is adni, a második részt kizárólag saját egyháztörténetünk körébe tartozó nyomós értekezéseknek szentelni, közös megállapodásunk volt — angol beszédek ford í t á s á r a Ferencz József és Buzogány Áron t a g t á r s a i n k tettek ígéretet és a d t á k szavukat, s teljesítették is. A vállalat t a r t a m a , a könyv kiállítása, költségkezelés, a lehető haszon és esetleges megszűnés tekintetében részint m á r kezdetben, részint most, ezekben á l l a p o d t u n k m e g : „Dolgozatainkat füzetekre osztva, de időhöz nem kötve, legalább 15 ívnyi k ö t e t e n k é n t fogjuk — a körülmények szerént előfizetési, aláírási vagy m á s uton — k i a d n i ; legalább öt kötet kiadása előtt az alapitó-kör fel nem bomlik ; egyelőre a szerkesztőkön kivül a kör más t a g j a dijt nem vesz, ezek is csak p é l d á n y o k b a n ; a m u n k a t á r s a k szintén kapnak tiszteletpéldányt; ha haszon lesz, a következő kötet kiadási költségalapjává válik ; szerkesztő felváltva k é t - k é t t a g t á r s u n k lesz, kik eljárásukról számadással kötelesek, s a censura irányában felelősek; a szerkesztőség semmi külön jogot nem ad más tagok felett; a vállalat életkérdéseit, sőt a t a r t a l m a t illetőket is, hogy t. i. kinek arczképe és életrajza, minő angol beszéd vagy életirat adass é k ? mily arányban álljon a két r é s z ? mely tárgyak, mikor hozhatók czélszerinti n a p i r e n d r e ? mi legyen a folyóirat á r a ? sat., mind együtt, a teljes jogegyenlőség alapján intézzük el; nézetkülönbség esetében a többségé válik h a t á r o z a t t á ; egyenlő szavazatok esetében azé a részé, melyben időkorra legéltesebb t a g t á r s u n k van ? Az egybehivásokat szóval intézzük el. A ki a többség nézetét el nem fogadja, kiléphet, alapitó-tagsági javalmai s jogai a körre m a r a d v á n vissza. Alapitó-körünk tagjává lehet, a ki az itt korvonalozott eszmében és czélban s azok eszközeiben velünk egyesül s azt anyagilag és szellemileg gyámolitni kész. A vállalat megszűnése esetében — mit szintén a többbség határoz el — a kör. minden ügyeit előbb rendezvén: netalán lehető pénzkészletét — mint

A „ K E R E S Z T É N Y MAGVETŐ"

37

MEGALAPÍTÁSA.

utólagos tiszteletdijat — m u n k a t á r s a i közt, a m u n k a mennyisége s t u d o m á n y i é r t é k e a r á n y á b a n osztja ki, a k i a d v á n y o k a t pedig az erdélyi u n i t á r i u s egyházközönség b i r t o k á b a a d j a át örök t u l a j d o n u l . A m i n t mi, alólirottak, a vállalatot a létrehozás, f e n n t a r t á s és megszilárdítás előadott, közös gondja, fáradalmai- és áldozatainál fogva legbensőbb meggyőződésünk szerént, és utógondolat nélkül közösnek, m i n d n y á j u n k t u l a j d o n á nak t a r t o t t u k és t a r t j u k : ugy ahoz senkinek k i z á r ó t u l a j d o n i jogát és követelését el nem i s m e r j ü k . M i n d n y á j u n k é volt és lesz ezután is a vállalat és érdekében való áldozattétel, u n i t á r i u s h i t k ö z s é g ü n k é az abból háromló becsület és erkölcsi haszon. A ki vállalatunk e szilái'd alapon való fennállását és fejlődését akadályozni a k a r n á , felelős lesz egyházközségünk és az u t ó k o r előtt. Kelt és aláíratott á l t a l u n k , mint a unitárius irodalmi vállalatot alapító k ö r 30-ik n a p j á n 1866-ban. KKIZA JÁNOS,

FKRENCZ JÓZSEF.

rK

e r e s z t é n y M a g v e t ő " czimü tagjai által, Kolozsvárott, m á r c z i u s

BUZOGÁNY ÁRON.

püspök.

JAKAB ELEK, m . k .

az alapitó-kör tagja. MAROSI GERGELY, m .

k.

P A P MÓZES, m .

k.

A püspök és Nagy Lajos, m i n t a k é t első k ö t e t szerkesztői kezelvén a könyvet és előfizetést, ez némelyeknél azon téves felfogásra adott okot, m i n t h a a t u l a j d o n j o g a szerkesztőké lenne. E z é r t kellett a fennebbi egyesülési levélben az ügy mivoltát szabatosan meghatározni és kötelező erejét aláírással ismerni el. E czikk irója és több társai nézete az volt, hogy a „ K e r e s z t é n y Magvető"-t megalapitó kör szorosb egyesülése és szervezése nélkül elég erős és t a r t ó s életű nem lesz. Ezért volt az alábbi formaszerü önlekötelezés. 8 hogy elfogadhatása biztosabb legyen, a püspökhöz, m i n t az egyház lelki fejéhez k ü l d e t e t t át az utóbbi levél kíséretében a végre, hogy a tanári kar ifjabb erőit az alapitó-kör tagjaivá léteire birja. Ha azok nem szövetkeznek vala, alólirott a főtanácsi levéltárba t e t t e volna be az egyesülési iratot a következő idők t a n ú s á g á r a . De a dolog kedvezőre fordult. Az egyesülési iratot m i n d k é t szerkesztő aláirta, aláirták más ifjú m u n k a - e r ő k s a folyóirat sorsa biztositva lett. A püspökhöz intézett felhivás érdekes világot vet az akkori helyzetre, s m u t a t j a , hogy a vállalat f e n n m a r a d á s a iránti m e g i n g a t o t t hitnek u j alapot az egyesülés adott. Az irat szövege e z : Főtisztelendő Püspök ú r ! A „ K e r e s z t é n y M a g v e t ő " további sorsa felett való minapi beszélgetésünk eredményét az ide fogott irományba egybefoglalván : azt azon tiszteletteljes kéréssel küldöm át, méltóztassék átolvasni, s ha lelkiismeretével megférőnek, a vállalat további fennállására szükségesnek és czélravezetőnek látja, aláírni, s szintén megolvasás és aláírás végett az érin-

A „KERESZTÉNY MAGVETŐ" MEGALAPÍTÁSA. 38

t e t t t a n á c s k o z á s b a n résztvett t a g t á r s a i n k n a k köröztetés u t j á n megküldeni. Az egyszerű aláirás — magyarázat és jogfennhagyás nélkül — az egyedüli eszköz, mely lehetségessé teszi, hogy én e vállalat ügye által továbbra is érdeklődjem. Meglevén ez. m i n d j á r t lehetne a számadások megvizsgálásához s a III. k ö t e t t e r v r a j z a megállapításához fognunk, szerkesztőket kérve fel. Tán jó lenne szerkesztő-társa aláírásának főtisztelendő püspök u r n á i történni, hogy a fogalmazvány ne szenvedjen változást netán módosító aláírással. A fogalmazványt a megtörtént aláirás után tisztelettel v i s s z a k é r e m ; szándékom azt — ha k ö z ó h a j t á s u n k most is hajótörést szenved — a főtanácsi levéltárba egy beadványi kisérő irat mellett bétenni. Megkülönböztetett tisztelettel vagyok a Főtisztelendő P ü s p ö k u r n á k Kolozsvárott, márczius 30-án 1866. alázatos szolgája JAKAB ELEK

a „Keresztény

ra.

k..

Magvetőit

alapító kör

egyik tagja. A püspök gához

kérette

Amazok

a felhívásnak az

ifjabb

az alólirott

által

teljes

tanárokat készitett

komolysággal s első

eleget;

ma-

szerkesztő-társát.

s z ö v e g e t k é s z s é g g e l i r t á k alá,

társszerkesztő külön N y i l a t k o z a t o t vegében

tett

sorban

adott át, mely eredeti

a

szö-

ez : NYILATKOZAT.

Alólirott, m i n t a „ K e r e s z t é n y M a g v e t ő " I. és II. kötetének egyik szerkesztője és kiadója, az általam is szeretett közügy érdekében és j a v á r a kinyilatkoztatom, hogy a nevezett vállalat további szerkesztéséről és kiadásáról s ezzel kapcsolatban a vállalat i r á n t létezett vagy lehető minden jogomról m i n d a múltra, mind a jövőre nézve ezennel lemondok, — lemondok a m ú l t r a nézve, a mennyiben m a g a m is akarom, hogy az I. és II. kötet meglevő példányai és lehető jövedelme a III. és következő kötetek kiadására fordittassék, és lemondok a jövőre nézve, a mennyiben a „ K e r e s z t é n y M a g v e t ő " további szerkesztése és kiadása ellen semmi akadályt nem gördítek, sőt ha az uj szerkesztők parányi tehetségemet igénybe veszik, kedves kötelességemnek fogom tartani ezúton is a közügynek tovább is szolgálni. Kolozsvárott, április hó 21-én 1866. NAGY LAJOS,

tanár.

E nyilatkozat minden akadályt megszüntetett, minden tulajdonjogi kételyt eloszlatott. E percztol fogva v e t ő

az őt alapitó

erőegyesüléssel véd,

kör

közös

a

tulajdona,

K e r e s z t é n y melyet

Mag-

közakarattal

simogat és gyarapit m i n d e n jó unitárius,

saját közlönyét, szelleme

alkotását s hangkifejezését

látja;

és

benne

büszkén

h o r d o z z a k e z é b e n a h i t - és l e l k i i s m e r e t s z a b a d s á g zászlóját a szerkesztőség s önérzettel k ö v e t i a h a l a d á s u t j á n az egyház

szine-java.

A „ K E R E S Z T É N Y MAGVETŐ"

E szervezkedésre rencz

József

39

MEGALAPÍTÁSA.

következőleg 1867-ben a szerkesztőséget Fe-

és Buzogány

Áron

vette

át, kiadták

a

III.

kötetet,

1867. a IV-iket, 1 8 6 8 . ; az ezekre következő V., VI., VII., VIII. k ö t e t e t 1870-től 1873-ig. (Buzogánynak a

minisztériumhoz

Pestre

távozása

u t á n ) Ferencz J. és Kovácsi Antal s z e r k e s z t e t t é k ; a IX. és X. k ö t e t 1874-tol 1875-ig k é t - k é t havi füzetben, t e h á t egy éven á t 6 f ü z e t ben jelent meg Ferencz József és Domokos

által

(Kovácsi lemondása

szerkesztve. A XI. k ö t e t e t 1876-ban

után)

Simén

Ferencz

József

püspök lemondásakor Simén Domokos és Péterfi Dénes szerkesztették, úgyszintén

a XII-iket is

1877-ben.

Simén

1878-ban

elhalálozván,

azóta Péterfi Dénes és Kovács J á n o s szerkesztik a folyóiratot. 1876-ban a lap végleges megalapításának egy igen gyakorlati eszközét találták ki és alkalmazták. Felkérték t. i. a vagyonosabb unitáriusokat, hogy két

forint

pártolói

előfizetési

összeg

helyett

négy

forint

d i j a t fizessenek. Annyian t e t t e k rá készséggel

Ígéretet,

s fizették meglehetős pontosan, hogy a vállalat szilárdan áll. 1 ) E z ó t a íróik

száma

folyvást

növekedik, a M a g v e t ő

munkásainak

tudo-

m á n y o s k u t a t ó szelleme mind mélyebb és mélyebb m e d r e t ás m a g á nak, olvasói közt számos n e m - u n i t á r i u s felvilágosult ember van, a k i k évek óta híven j á r a t j á k e folyóiratot. A kik a vallásban a tiszta keresztény szeretet s a józan ész által m e g f o g h a t ó t és á t é r t h e t ő t keresik, szívesen csatlakoznak

e folyóirat olvasóközönségéhez

Mindjárt

harmincz

a

létrejött,

éve

lesz, hogy

Keresztény

Magvető

maga elé t ű z ö t t czélja felé igyekezve, a n e m z e t i irodalmat I — X X I V . kötet művel gazdagította s utóbbi időben a legkomolyabb és legalaposabb tudományos

folyóirat hírnevét vívta ki m a g á n a k . A ki igaz-

ságosan ítél róla, szívesen a magyar irodalom egyik jeles t e r m é k é n e k vallja. Mi lett volna, ha a 'kezdetkor vala ö n m a g u n k b a n ?

Hálával

én és

barátaim

is

kétkedénk

emlékezem Kriza püspök nagy lelkére,

mely fáklyaként előttünk világolt s barátsággal szorítok kezet Ferencz József püspök s Nagy Lajos barátaimmal, a kik lelkesen m o z d í t o t t á k elő M a g v e t ő n k nagy szükségünk

ügyét akkor, midőn azt kezdők s mikor arra oly vala!

A mily lassan e hasznos

s megfontolólag, sőt kétségeskedoleg

vállalat, ugy meggyökerezett

jött

létre

most a lelkekben az iránta

') Az utóbbbi években néhány nagylelkű pártfogó 100 frt befizetésével állandósította pártolói diját. Vajha többen követnék a szép példát, hogy igy egy állandó alap képzése által a n n á l i n k á b b biztosíttatnék a vállalat és tovább fejlesztése. Vajha 50 forint befizetésével közre j á r u l n á n a k erre azok az előfizetők is, a kiknek ez m ó d j u k b a n áll. Szerk.

40 való

A „KERESZTÉNY MAGVETŐ" MEGALAPÍTÁSA. 40

b i z a l o m és r o k o n s z e n v . A K e r e s z t é n y

vagyonosb

unitárius

háznál

és

családban

Magvető

megvan,

vigasztalva a mult roszakért, szebb jövő reményeivel sítva az u n i t á r i u s h a z a s z e r e t e t e t nem közönséges alakító

éltetve s

azt, tanú-

s az u n i t á r i u s a k a r a t e r ő és k i t a r t á s

képességét.2) JAKAB

3

minden

lelkesitve

ELEK.

) Midőn a mélyen t. ii'ónak a „ K e r e s z t é n y M a g v e t ő " 25-ik évfolyamába lépésével a folyóirat megalapításáról szóló czikkét közreadjuk, melyben méltánylattal adózik az alapító t á r s a k n a k , nem tehetjük, hogy kifejezést ne a d j u n k az elismerésnek ő iránta, ki az alapítás körül szívvel-lélekkel buzgólkodott. nagybecsű szellemi munkásságával és anyagi áldozattal is abban közr e j á r u l t és a ki a z u t á n sem szűnt meg a folyóirat t a r t a l m á t kiváló értékű történelmi és m á s n e m ű tanulmányaival gazdagítani. „ ,

VÁLÓPEREINK A SAJTÓBAN. A mint az alkotmányos élet megnyiltával egyházi m ű k ö d é s ü n k szálai a Királyhágón ha olykor gyakran

tul gyökeret

találkoztunk s

többször

melyek sértők

meleg

különösen

hangú

vetni, a

emelték válópöreinket;

megtámadások

ellen,

sajtó részéről

nyilatkozatokkal,

válópöreinket

illetőleg

voltak, m e r t teljesen nélkülözték a

ságot. Specialitássá A méltatlan

is

kezdettek

ha csak

tárgyilagos igaz-

elnevezték

erdélyinek(:?)

tudomásunkra

mi sem m u l a s z t o t t u k el az illető lapokban mindannyiszor De m i u t á n legújabban a

„Fővárosi L a p o k "

de igen

olyanokkal,

jutottak, védekezni

idei 36. számában F u t ó

Ferencz már odáig engedte m a g á t ragadtatni, hogy a morált is megt a g a d t a papi székeinktől, helyén l á t j u k ezt folyóiratunkban is visszautasítani s kapcsolatban

ezzel éppen a

Fővárosi

Lapokban a váló-

pöröket illetőleg k o r á b b a n megjelent hireiből egyet-mást idézni, a n n a k feltüntetésére,

hogy mily

különböző

mértékkel

mérik

a

lapok

az

igazságot. A Fővárosi Lapok idézett számában F u t ó F e r e n c z : (Irányczikk nekünk.

s

egyúttal

Mindjárt a

van mely éget;

pikánt

t ö r t é n e t ) czimü

bevezetésben az

tárczaczikkel

van mondva,

egyik a k a t h . autonomia ü g y e ;

„Válópörök" ront

hogy k é t dolog

a másik azért éget,

m e r t szégyenpirt h a j t a r c z u n k b a ; ez a „bérezés h a z á n k b a n "

pénzért

űzött igazságszolgáltatás szégyenfoltja a magyar igazságügy k ö p e n y é n : az úgynevezett „unitárius válópörök". — Folytatólag ugy véli a czikk irója, hogy

igazságügyünk és

nem k a p u n k

tekintélyünk

egységes válóperi

nem lesz

jogot, s mig az amúgy

rendben, m i g is czifra és

sokféle válóeljárásunk bajait az unitárius válópöri szabadosság tetézi be, m e r t a bérezés

Erdély légköréből a N e m e r e

birta még elfújni a rossz

erős szele

m a sem

szagot, melytől már a külföldön

is eleget

tüszköltek. Bizonyításul

elmondja, hogy egy

fővárosi szalma-özvegy

hiva-

talnok egyedüliségét m i k é n t cserélte fel egy gyógyszerész neje társaságával, melynek intimebb viszony lett vége; s a gyógyszerész m i k é n t vigasztalódott

meg a csalfa

hivatalnok

megcsalódott

neje körében.

42

VÁLÓPEREINK A SAJTÓBAN.

Ezen állapot k é t válópört szült, egyik indult nálunk, másik a világi biróság előtt f o l y t ; ám a n á l u n k perelt hivatalnok észrevette, hogy ő h a m a r á b b lesz elválasztva, m i n t imádott ja, ezért azt tanácsolta, legyen Ő is unitáriussá, s inditson n á l u n k pert,; meg is t ö r t é n t ; a vallását nem változtatott gyógyszerész ügye a polgári bíróságnál csak a békéltetésig haladt, mikor neje s a hivatalnok már egyek l e t t e k ; s a hivatalnok neje m e g u n v a a várakozást férjhez m e n t — ügyvédjéhez, s a gyógyszerész k é t szék között pad alá j u t o t t . Ilyen lefűzéseket csinálnak czikkiró szerint az unitárius válópörök. — És k é r d i : De h á t hol van itt a m o r á l : . . . . Bizony az nincs, mondja, hisz ép az a mi p a n a s z u n k az unitárius válópörök ellen, hogy bennük nincsen, általuk pedig agyon van ütve a morál. Minthogy a mesében álnevek h a s z n á l t a t t a k , mi nem t u d j u k , de meg t ö r t é n h e t e t t , hogy egyik válóügy nálunk j á r t le; de a m á s i k a t ugy, m i n t elő van adva, nem h i s s z ü k : mert mi hitfelünknek m á s valláson levő társa elleni ügyébe addig nem avatkozunk, mig az alperesitett fél birósága a maga felére nézve el nem j á r ; t e h á t a gyógyszerész neje más valláson m a r a d t férje ellen nálunk pert nem indíthatott, ilyet mi el nem l á t t u n k . — Mi nem m e r j ü k megkoczkázt a t n i azt, mit egy Királyhágón tuli biróság közelebb hozzánk á t j u t t a t o t t perben tett. Ebben alperes az Ítélet hozatal előtt unitáriussá lett s ezt be is jelentette, ennek ellenére a biróság competentiáját nem szállította le, az ügyet nem t e t t e át a mi felünk illetékes bíróságához további szabályszerű eljárás végett, hanem tovább haladt s ítéletet hozott felperesre nézve, s ezt m i n d k é t felsőbb biróság helybenhagyta ; t e h á t előbb hozatott felperes mint alperes felett ítélet. — Erre hallgat a sajtó, mig ha nálunk t ö r t é n t pereat! . . . .

volna, lenne n e k ü n k

A sértő czikk a m a vádja, hogy nálunk pénzért űzött igazságszolgáltatás van, nem bír alappal, igaztalan; dijat fizet n á l u n k minden egyháztag, ha nem is válópörös; fizeti az egyházi rovatokat, melyeket autonom j o g u n k n á l fogva, egyes egyházaink fentartása érdekében, szegénységünk m i a t t a tagokra kell k i v e t n ü n k : dijat fizetnek a válópörösök: napidijat a b i r á k n a k ; ezt fizetik két okból, mert nálunk a b i r á k n a k külön állandó fizetésük nincs, s fizetik azért, m e r t elsőfokú bíróságaink t a g j a i az elnök székhelyétől, hol a t á r gyalások t a r t a t n a k többnyire távol l a k n a k ; ennélfogva méltányos és igazságos a napi díj, mely arányban áll a polgári bíró napidijával. — A polgári bíró is, ha szemlét vagy tárgyalást székhelyén kívül kell hogy tartson, napidijat kap, de ezért ítéletét nem lehet pénzért

VÁLÓPEREINK A SAJTÓBAN.

43

hozottnak á l l í t a n i ; s vele is, m i n t n á l u n k megtörténik, hogy a dijt fizető tüszköl ítéletétől. Ama külföldi tüszkölésre meg kell jegyeznünk, hogy mielőtt a „Fővárosi L a p o k " czikke napvilágot látott, kiderült, hogy a s a j t ó terén közelebbről felvetett külföldi válópöre, mely a szag terjedésére okot szolgáltatott, s a mi ü g y ü n k n e k hireszteltetett, n e m n á l u n k j á r t le, s attól nem csak mi, h a n e m az alaptalan h í r t t e r j e s z t ő is — ragadós levén a t ü s z e n t é s — kénytelen volt nyilvános visszavonulása közben nagyokat

tüsszenteni

Ez is

igazolta az i r á n t u n k való

rossz akaratot, s igazolja a sértő czikk Írójának t á j é k o z a t l a n s á g á t . S z e m ü n k közé dobja a sértő czikk, hogy válópereinkben nincs morál, általuk az el van nyomva. H a e vád a válópörösök személyét érinti, miért m o n d j a ezt csak a mi válópöreinkről, hiszen a válópörök összesége a morál m e g s é r t é s e : az a sok szenny, mely egy válópört megelőzőleg keletkezett s az utódok nagy lelki üdvére a perekben megörökítést nyer, bizonyára nem a morál dicsőítésére szolgál. — Mi s velünk más egyházi bíróságok, még a m a j d a n i egységes válóperi jog u r a l m a alatt is, bizonyára nem dicsekedhetnek azzal, hogy a házastársi élet és viszony m i n d e n időben kristály tiszta volt és lesz. Meglazult erkölcsök okai a házassági viszonyok szétbomlásának és szülői a v á l ó p ö r ö k n e k ; emberi h a t a l o m nem állhat ú t j á b a n az erkölcsi érzet megtámadásainak, s nem a d h a t erőt a győzedelmes ellenállásra, de m ó d j á b a n van s kötelessége is, a morált nélkülöző házassági viszony megszüntetésével a jobb erkölcsöknek tért nyújtani. E z t a kötelességet teljesitik a válóperek elintézésével az erre h i v a t o t t bíróságok, s teljesítjük mi is, de ezért e l j á r á s u n k a t i m m o rálisnak nem lehet n e v e z n i ; épen ugy m i n t ilyennek nem nevezte a Fővárosi Lapok azon „Válóperi furcsaság "-ot illusztráló esetben, melyet 1887. évi 71. számában a „Fővárosi h i r e k " r o v a t á b a n elmond, s mely igy hangzik: „Egy házas pár törvényesen elvált, s a ref. vallásra á t t é r t nőnek az u j a b b férjhezmenetel megengedtetett. — Utóbb a férj is á t t é r t a ref. vallásra, nősülni k i v á n t és k é r t e a nyiregyházai törvényszéket, hogy a házasság reá nézve is bontassák fel teljesen s engedtessék meg neki az u j a b b házasságkötés. — A törvényszék igy is itélt, de a királyi tábla feloldotta az Ítéletet és elrendelte a felek u j a b b békéltetését. — Csakhogy a nő m á r rég férjhez ment, s igy a kir. törvényszék békéltetésre fog idézni egy férjes nőt, még pedig nem a jelenlegi férjével, hanem az előbbivel. — Ha a békéltetés sikerre vezetne, a törvényszék kénytelen volna

44

VÁLÓPEREINK A SAJTÓBAN.

Ítéletet hozni, melyben a feleket további együttélésre kötelezi, s volna a boldog asszonynak k é t férje, a kettős házasság Ítélettel szentesittetnék. — Ha pedig a békéltetés nem sikerül, akkor a törvényszék kénytelen lesz egyelőre ágy és asztaltól elválasztani a peres feleket, kiknek egyike már mással él törvényes házasságban. — Ebből azt lehetne következtetni, hogy a nő második törvényes házassága ellenére előbbi férjével folytatta az együttélést. — Képzelhető mennyire meg volna lepetve a második férj, midőn birói Ítéletből értesülne neje hűtlenségéről". Ha a mi válópöreinkben van immoralitás, emez eljárásban bizonyára van, csak hogy ez esetnél a „Fővá.iosi Lapok" elhallgatja. — Lám mi hasonló esetben a felet perbe sem hivjuk, a kiilönvetést feleslegesnek t a r t j u k . — Vájjon melyikünk eljárása áll közelebb a morálhoz ? Illetnek a házasságok könnyen felbonthatása v á d j á v a l ; t e t t e ezt többek között a Fővárosi Lapok 1889. évi 277. száma, melynek hírrovatában „erdélyi házasságok"(?!) czimen emlékezik meg összeállított válóperi szabályainkról; e megemlékezésben az író elismeri ugyan, hogy eljárási szabályaink s o k b a n megegyeznek a protestánsoké?!) házassági jogával, — t e h á t még sem olyan k ü l ö n l e g e s , — de m i n t h a ezt is megbánná, jó adag gúnyt szór ellenünk. A Királyhágón innen minden egyháznak meg van egyházi biráskodhatási joga a válóperekben. Gyakorolják is, kiki a maga eljárási szabályai szerint; az ev. reformátusok kevés eltéréssel azon elvek alapján, m i n t mi, dijakat is szednek aránylag jóval nagyobb a k a t , mint mi. És mégis a sajtó csak m i n k e t tisztelt meg a váddal s gúnyos elnevezéssel. -— Igazságos-e e z ? Mind az elnevezés, mind a házasságnak gyorsan felbonthatási vádja durva és sértő vád : különösen ha összehasonlítjuk a gyorsaság v á d j á t a Fővárosi Lapok 1886. évi 223. számában megjelent ily czimü liir: „Gyorsan végződött válóper" esetével. — E hírben elő van adva egy a polgári bíróságnál lejártatott ügy menete s befejezésül ez van m o n d v a : „Az ügyvédek jól dolgoztak, négy hónap alatt három forumon eszközöltek ki Ítéletet". í m e itt a gyors lejáratás dicsérettel van jutalmazva, mig ha ez nálunk történik — bün. Ama reclam nem tévesztette hatását, a perlekedők kérdéseket intéztek a szerkesztőséghez, tudakozva a megdicsért ügyvédek n e v e i t : szerkesztői üzenettel kelle a kérdezősködoket távol tartani. Mi mosolyogtunk az eseten, nem szívesen említettük meg most is.

45 VÁLÓPEREINK A SAJTÓBAN.

E folyóiratnak nem czélja és feladata p i k á n t t ö r t é n e t e k t á r g y a l á s a ; készséggel elismerjük, hogy a „Fővárosi L a p o k " 1887. évi 293. száma szerkesztői üzenetében t e t t azon nyilt, tiltakozás nélkül is : „Nem vagyunk p i k á n t l a p o k " — p i k á n t t ö r t é n e t e k közlésére csak kivételesen nyit tért. Elismerjük, hogy egyházunk, iskoláink, népnevelésünk érdekében, fejlesztésében lett t ö r e k v é s e i n k n e k sokszor meleg rokonszenves t á m o g a t ó j a : csak az t ű n i k fel n e k ü n k bántóan, hogy a kivételt a válópöri pikántáágok előadására legfőképpen velünk szemben engedi meg, helyet adva a guny fegyvereinek villogtatására, és egy oly áldatlan vitára mely a szép és jó izlés rovására esik. Csoda-e, ha ily kivétel folyóiratunkban is kivételt von maga u t á n . Ezért mi a kivételt nem k i v á n j u k arra használni fel, hogy a felidézett p i k á n t t ö r t é n e t és vádak v i t a t á s á n a k tárgyalásába mélyebben bocsátkozzunk. Más tere és helye van ennek, v a l a m i n t a m a gondatlanul odavetett állítás megczáfolásának, hogy a mi egyházig dogmaticai törvényeink, szabályaink külön szentesitve nem levén, azok alkalmazásával való eljárásunk csak t ű r v e van. — Ilyet állítani még az absolut hatalom sem m e r t ; szentesitette j o g a i n k a t a százados joggyakorlat, és elismerte az alkotmány és az azt f e n n t a r t ó s fejlesztő állami törvények. Nem bocsátkozunk, m o n d j u k , ezek t á r g y a lásába, valamint házassági j o g u n k n a k más házassági jogokkal való tüzetes összehasonlításába se, de ez utóbbira idézzük, a mivel czikk ü n k e t végezzük is, a „Pesti Hirlap" 1889. évi 339. számából, a „Polgári házasságot" czimü vezérczikből, mely a Magyarországon érvényben levő ötféle házasságjogot tárgyalja, a k ö v e t k e z ő t : „Házassági jogaink annyira kuszáltak, kegyetlenek és képtelenek, hogy az unitárius házassági jog minden könnyűsége daczára is nagy és igazi szükségnek felel meg". r. r.

PÁRISI LEVÉL. PARIS, 1 8 9 0 . j a n .

Bersier Jenő. — Gróf Delaborde Gyula. — Ifj. Coquerel Atlianáz özvegye.

Szerkesztő u r ! Utóbbi levelem óta a francziaországi protestánsok nagy veszteséget szenvedtek Bersier lelkész halálában, mely nov. 19-én v á r a t lanul következett bé, 58 éves korában. Bersier J e n ő neve ismert volt Francziaországon kivül és ő a francziaországi protestantismusban oly nagy szerepet játszott, hogy haláláról lehetetlen meg nem emlékezni. Különben is hálátlanság lenne, hogyha a franczia protest á n s o k nem m u t a t n á n a k kegyeletet és méltánylatot az iránt a férfiú iránt, kit tehetségei teljes erejében, melyekkel még oly sokat igért, ért el a halál. A lapok csakugyan felekezet különbség nélkül elismeréssel ^ adóztak az ő értelmi, erkölcsi és vallási k i t ű n ő tulajdonainak. És ez a maga rendén volt. Az ember különbözhetik másoktól a theologiai fogalmakban, vallási és egyházi nézetekben, de azért mindig elismeréssel lehet az erkölcsi emelkedettség, az egyenes lelkiismeret és a sziv nemessége iránt. E sorok irója is nem osztozik Bersier vallási s még kevésbé az egyházra vonatkozó nézeteiben; de nagyrabecsüli az ő vallásos értékét. Bersier a szó teljes értelmében e m b e r volt; h a t a l m a s és eredeti egyéniség. Nem az, ki akar, de az akarat mégis nagy kisegítő eszköz. És a n n a k nagy szerepe is volt az ő egyénisége formálásában. Nem az első ugrással lett azzá a mi volt, hanem hosszas és fáradságos törekvés u t j á n , mely eleinte nehéz, sőt lehangoló volt. Bersier (Jenő — A r t h u r — Ferencz) született 1831. febr. 5-én Sweitzban Yand canton Morges nevü helységében — kevésbé vagyonos szülőktől. Elődei franczia eredetűek voltak, kik a nantesi edictum visszavonása u t á n menekültek Sweitzba. Bersier klassikus t a n u l mányait Genfben végezte, aztán Párisba j ö t t theologiát t a n u l n i ; de nem sokáig m a r a d h a t o t t itt, szük anyagi viszonyai miatt kénytelen volt t a n u l m á n y a i t félbe szakitani és az Egyesült Államokba menni, hol tanitással foglalkozott. 1850-ben visszajőve a genfi theologiai akadémián folytatta theologiai t a n u l m á n y á t s később hallgatott előadásokat Németországon a hallei és göttingiai egyetemeken is. 0 t e h á t lelkiismeretes előkészület után lépett a papi pályára. Először Páris egyik külvárosában, St. Antoineban nyert állomást, hol többnyire m u n k á s osztály lakik. I t t három év alatt gazdag tapaszt a l a t o k a t szerzett; megtanulta ismerni a m u n k á s népet, a melyet

PÁRISI LEVÉL.

47

a z u t á n is mindig szeretett s a melyre helyzetüket jól fogva fel üdvös befolyást gyakorolt. Azok az értekezletek, melyeket Ő a Barbés boulevardon rendszeresen t a r t o t t , s melyek közül a legutóbbit éppen közetlen halála előtt t a r t o t t a , eléggé m u t a t j á k , hogy mennyire rokonszenvezett a m u n k á s osztálylyal. A St. Antoineban t ö l t ö t t h á r o m év u t á n a T a i t b o u t egyháztól k a p o t t meghivást, hol r a j t a kivül még Fisch és Pressensé voltak papok. I t t több évig m a r a d t a legnagyobb buzgósággal teljesitve elhivatását. Azonban az egyházi nézetekben felmerült különbségek szakadást idéztek elé s ő megvált s z a b a d egyházi társaitól, de rokonszenvét irántok mindig m e g t a r t o t t a és velük mindvégig a legjobb barátságban élt. Akkor még senki sem ismerte Bersierben a h a t á s o s és népszerű szónokot, melyet később ismert meg benne a közönség. Sőt a m i n t maga beszélte, barátai nem nagyon biztatták, hogy folytassa a prédikálást, mire ugy látszik n e m l á t t a k benne elég hivatottságot. Szerencse, hogy nem kedvetlenedett el, h a n e m úgyszólván egy benső h a n g n a k engedelmeskedve rendületlenül kitartott, hogy minden ellenkező látszatok ellenére is szónok legyen. Ugy látszik, hogy ő e tanácsok következtében egy ideig nem prédikált és midőn elhatározta, hogy ismét visszatér a szószékhez, beszédeit több éven keresztül le kellett irnia és könyv nélkül megtanulnia. B á r m i n t legyen, az ő kitartó törekvését fényes siker koronázta. Ez a l k o t t a meg benne azt a hatalmas, erős egyéniséget, ki többet n e m ismert legyőzhetlen akadályokat, h a egyszer az elérendő czél előtte tisztán állott. S csodálatos, hogy ő, a ki az a k a r a t ereje által l e t t szónok, nem bámulta a nagy hitszónokokat. Ugy találta, hogy azok igen sokat szenteltek a formának, a külsőnek. S csakugyan B. kevéssé is hasonlitott, legalább a XVII-ik száz hitszónokaihoz. Attól kezdve, hogy megválott a szabadegyháziaktól, minden erejét arra a m u n k á r a forditotta, melyet Neuilly-ben 1866-ban kezdett, esti istenitiszteleteket tartva. Ez isteni tiszteletek oly nagy l á t o g a t t o t s á g n a k örvendettek, hogy két év múlva m á r külön templomról kellett gondoskodni. P, templom, mely 1874-ben „P E g l i s e d e 1' E t o i l e " nevet vett fel, ö n k é n t e s adományokból épittetett, valam i n t a hozzácsatolt iskola is. Itt- nyilvánult Bersier egyénisége a maga sajátos és bevégzett modorában. Szükségét érezte annak, hogy neki külön temploma, istentisztelete, külön liturgiája és éneke legyen, a s a j á t felfogása szerint. Nem h a g y h a t j u k azonban megjegyzés nélkül, hogy ez individualismus veszélyes is lehet, főleg Francziaországban. Nem szabad feledni, hogy itt a protestantismus gyönge minoritás, melynek erőit nem szétforgácsolni, h a n e m egyesiteni kell. Megengedem, hogy emez individualismusnak meg van a maga jó oldala, sőt előnye az Egyesült Államokban, mert ott a protestánsok többségben vannak s mind eme különleges egyházaknak n y ú j t h a t n a k táplálékot, ha még oly számosak is. Azok, a melyek m a g u k b a n hordják az élet és tartósság alapelemeit, fenmaradnak, a többiek eltűnnek, de a nélkül, hogy ;iz egész e miatt szenvedne. Francziaországban egészen más a helyzet. A mi kicsiny számunk nem engedi meg, a k ü l ö n -

48

PÁRISI LEVÉL. 48

leges társulásokat, a végtelenig. Bárminő életteljes legyen e vagy a m a kicsiny társulat, félni lehet, hogy ha az a kivételes személyiség, ki annak a feje és szive, lenni megszűnik, vele együtt a társulat is oda lesz. Nem azt a k a r o m ezzel mondani, hogy igy történik ez Bersier müvével is, de mindig t a r t a n i lehet az ily esettől. Hogy vájjon ő gondolt-e e r r e ? nem állitom. De mindenesetre különös, hogy 1877-ben a „Párisi reformált E g y h á z " - h o z kivánt csatlakozni „pasteur auxiliaire" czimmel. Ugy látszik azt akarta, hogy az Ő külön egyháza is, követve az ő példáját, bélépjék a reformált egyház közösségébe. Ettől fogva teljesen az orthodox párt hivatalos zsinati szervezetéhez csatlakozott. Három évig volt az állandó zsinati bizottság elnöke. S mindig szerepet j á t s z o t t a hivatalos zsinati összejövetelekben. Szóval, ugy látszik, hogy érett megfontolás után szükségét érezte annak, hogy az Ő egyházát a közös egyház védelme alá helyezze, hogy az ugy tekintessék, mint a francziaországi reformált egyház része, h a b á r a maga s a j á t liturgiáját fentartotta. Igy tehát egyfelől megkivánta óvni függetlenségét a maga körében, hogy ott a s a j á t felelősségére cselekedhessék; másfelől pedig a nemzeti egyházzal egyesülve k i v á n t lenni, hogy ne tekintessék dissidensnek. Több éven keresztül kereste az eszközöket a reformált egyház töredékeinek egyesitésére. Többször lépett fel békitőleg, hogy az o r t h o d o x o k és liberálisok közt közeledést hozzon létre zsinati alapon. Ez dicséretes és nemes szivbol jövő szándék volt, de megvalósitani a p á r t o k feszültsége m i a t t nem lehetett. Az orthodok ugy találták, hogy igen nagy engedményeket tesz a liberálisoknak, a liberálisok meg, kevésre becsülték, a mi nékik a j á n l t a t o t t . És az nem is lehetett m á s k é p p e n . Az orthodoxok semmit se a k a r t a k engedni dogmai t é r e n : a liberálisok meg nem a k a r t a k bémenni a zsinatba dogmai feltételek mellett, Ők a zsinatot csakis a közigazgatás szempontjából pártolták. Bersiernek minden törekvése mellett is a két párt kibékítése nem sikerült s az 1879-ki hivatalos zsinat óta külön vannak egymástól szakadva. Kétes, hogy a mit Ő nem vihetett keresztül, valaki u t á n n a fogja-e megpróbálni. Mert benne tényleg meg volt minden feltétel az egyesség létrehozására, hogyha az lehetséges lett volna. O a béke, a sziv embere v o l t ; békitő és rábeszélő egyéniség. Én azt hiszem, hogy ő tévedett, midőn a zsinatokban kereste a gyógyszert az egyházak lecsendesitésére és eléhaladására. De azt el lehet mondani róla, hogy őszinte volt és ha csalódott, ez jóhiszemüleg, hátsó gondolat nélkül történt. Az uralkodás egészen távol állott az Ő szellemétől. Mély tisztelettel viseltetett az emberi lélek iránt s véleményét, bármily erős volt is meggyőződése, sohasem erőszakolta másokra. Nem egyszer volt alkalmam látni, hogy mily békésszellemü volt B. és hogy az ő orthodoxiája mennyire különbözött a rendes orthodoxiától. Neki voltak is barátai mind a k é t párton. A legerősebb meggyőződésű liberálisok is ragaszkodtak hozzá s nemcsak tisztelettel, h a n e m mély rokonszenvvel viseltettek iránta. Bersier rendkívüli m u n k á s s á g o t fejtett ki egyházi, irodalmi, szónoki és jótékonysági téren. Tehetségeit ugy szólva pazarolta

49

PÁRISI LEVÉL,.

kímélet nélkül. Gyakran fejezte ki azt az óhajtást, hogy „életét papságával végezze és papságát életével". Ugy is t ö r t é n t . A halál működése közben találta őt. Midőn egy vallási összejövetelen értekezést olvasott fel, hirtelen rosszul lett s pár órával később megs z ű n t élni. Résen állott az utolsó pillanatig. Mennyi jó ügyet segített ő elő e tevékenységével! E n n e k k ö s z ö n h e t j ü k többek közt azt, hogy ma a Coligny szobra áll. 0 rendesen résztvett a vallási t á r s u l a t o k gyűlésein is s nem egyszer t a r t o t t ott értekezést, mi mindig nagy érdeket kölcsönzött az évi összejöveteleknek. Neki megvolt a t e h e t sége arra, hogy világosan és röviden fejezze ki azt, a mit a k a r t mondani, és hogy a mit mond, tényekkel és példákkal illustrálja. Temetésén oly sokan jelentek, hogy az Eglise de 1' Etoile nem t u d t a béfogadni. E sokaság legnagyobb részben olyanokból állott, a kikkel ő jót t e t t és olyanokból a kik vele összeköttetésben állottak s többen voltak jelen a politikai és irodalmi kitűnőségek közül is. A felette m o n d o t t m e g h a t ó beszédekben a szónokok nagy tisztelettel adóztak sziv és észbeli tulajdonságai iránt. N e m t é r h e t e k ki mind e beszédekre, m e r t az sok t é r t venne igénybe, de a Pressensé-ét fel kell emlitenem. P r e s s e n s e , k i oly közel állott az elhunythoz megindító s z a v a k b a n emlékezett meg az ő régi t á r s a pályájának kezdetéről s a „Revue Cliretienne-ben való munkásságáról. Felemiit e t t e azt is, hogy B. 1870-ben Páris ostroma alatt mily emberfeletti tevékenységet f e j t e t t ki a sebesültek szenvedéseinek enyhítésében és hogy aztán nyilvános népszerű conferentiákat t a r t o t t , hogy k ü z d j ö n a c o m m u n i s t á k esztelen eszméi ellen. Végre jelezve, hogy a köztük beállott nézetkülönbség semmit sem v á l t o z t a t o t t barátságukon, beszédét e szavakkal végezte: „ A k i t én e pillanatban mindenek felett siratok benne, az a rokonszenves barát, a kivel a haza és az egyház legkritikusabb napjaiban mindig egyetértésben k ü z d ö t t e m az elérendő nagy czélért; egy ily titokzatos kijelentés előtt csak hallgatni kell és imádkozni". A háború u t á n Bersier a „ legion d ' h o n n e u r " érdemrendet k a p t a azokért a hazafias szolgálatokért, melyeket a C o m m u n e ideje alatt telj esitett. Bersier m i n t iró, általánosan ismeretes. Állandó dolgozó társa volt a Revue Chretienne-nek, a melybe irodalmi k r i t i k á k a t irt, melyeket nagyon becsültek. 1 8 7 2 — 1 8 7 5 - i g a „Journal de Geneve"-be irt a Commune-ról figyelmet keltett leveleket Tőle van az 1872-iki zsinatnak is a t ö r t é n e t e két kötetben. Ez emlékezetes zsinat vitái sehol sincsenek oly hiven és részrehajlatlanul közölve, mint itt. Egy liturgiát is adott ki a reformált egyházak használatára, melyet i n k á b b az orthodoxok használnak. A liberálisok főleg a temetési részt használják belőle. Bersier liturgiájának ez a része nagyon terjedelmes ') Pressensé beszédét veje Boegner, a missiók igazgatója olvasta fel, m vei az ö hangszálai nagyon m e g v a n n a k rongálva s nem szabad nyilvánosan beszélnie. Örömmel tudósítom, hogy Pressensét jan. 11-én az erkölcsi és politikai tudományok a k a d é m i á j a tagul választotta meg. Az akadémia jobb választást alig tehetett volna. 4

50

PÁRISI LEVÉL. 50

s az ifjú p a p o k n a k nagyon megkönnyíti a szolgálatot. B.-től számos az alkalomból kifolyó röpirat is jelent meg, melyek közül különösen nevezetes az, mely arra az időre vonatkozik, mikor Francziaországban is úgynevezett k u 1 1 u r - h a r c z o t a k a r t a k eléidézni. E füzetben a legegészségesebb liberális elvek vannak kifejezve. Egy másik m u n kája, melyet csakugyan az alkalom hozott létre, melyben a SzentBertalan-éj nagy áldozatának ad igazságot, a Coligny Gáspárról irt kötet. Ebbe a m u n k á b a egész szivét és egész lelkét öntötte belé. E m ű oly m u n k á k k a l jön egy sorba, m i n t Delaborde grófnak Colignyről és eme jeles család különböző tagjairól irt munkái. De a mi B. nevét mindenek felett meg fogja őrizni, azok beszédei, melyekben mély erkölcsi érzés nyilvánul, s világos apologetának m u t a t j a magát. Kétségtelenül, hogy azok orthodox színezetűek. De minő értelemben alkalmazza az orthodoxia elveit és gyakran hogy födi el azt a sziv érzelmének emelkedettsége, mit nem lehet formákba zárni. K ü lönben dicséretére legyen mondva, Ő sohasem igényelte azt, hogy az igazságot csak egy formában lehet kifejezni. De még igen korai az ő munkásságáról és gondolkozásáról Ítélni. Hagyjuk, hogy az ido mérjen meg minden dolgot a maga helyén. Ez a módja a részrehajlatlanságnak és egyenlő mértéknek. — Delaborde Lajos Gyula gróf. kit fennebb emiitettem, csaknem egy időben halt meg Bersier-vel, alig 24 óra időközzel. Egyik legkitűnőbb férfia volt Francziaországban a protestantismusnak, melyhez ő annyira ragaszkodott s melynek mint, iró, jeles munkáival oly sokat használt. 1806-ban született Párisban. Atyja a Delaborde nevet viselő ezrednek volt a tábornoka s testvére Delaborde Henri a szépmüvészetek a k a d é m i á j á n a k titkára. A jogot elvégezve, kilencz évig ügyvédséget folytatott. Azután a párisi törvényszékhez birónak neveztetett ki, mely tisztet foglalta el akkor is, midőn halála békövetkezett. De nevét főképpen m i n t történelemiró t e t t e ismeretessé Erősen meg levén győződve az egyház és állam elkülönítésének szükségéről, L u t terotli, Pressensé és több mások mellett egyik alapitója lett a Taitbout szabadegyháznak. Hivatalos elfoglaltatásán kivül idejét a franczia protestantismus történetének tanulmányozására fordította. S mindenek felett a Coligny családdal foglalkozott előszeretettel. Delaborde grófról azt mondották, hogy egy ünnepélyes pillanatban Coligny-ig emelkedett fel, annak márványemléke előtt állva. És ez igaz is mindazoknak a véleménye szerint, kik az ő m u n k á j á t , „Gaspard de Coligny, amiral de France, 3. vol. in 8°"/, olvasták. E mesteri művet, melyben sok eddig ismeretlen a d a t van, a franczia akadémia megkoszorúzta. Mielőtt e nagy m u n k á j a megjelent volna, számos monographiát irt e k i t ű n ő család más tagjairól, p é l d á u l : „Mme l'amirale de Coligny aprés la St. Barthelemy" és „Eleonore de Roye, princesse de Condé" stb. S végül az a monographia, melyet kevéssel halála előtt adott ki: „Louise de Coligny, princesse d'Orange". Alelnöke volt a f r a n czia prostans történelmi társulatnak. Temetésén Schickler elnök nagyszerű beszédben sorolta fel a franczia protestantismus iránt szerzett érdemeit. Delaborde gróf egyik m u n k a t á r s a volt a „Bulletin de l'his-

PÁRISI LEVÉL.

51

tőire du P r o t e s t a n t i s m e " - n e k s értékes czikkeket irt a v a l l á s t u d o m á nyok encyclopediájába is. — Miután e levelem kizárólag a h a l o t t a k n a k van szentelve, szemreh á n y á s t kellene, hogy tegyek m a g a m n a k , ha m e g nem emlékezném egy fájdalmas veszteségről, mely a párisi liberális p r o t e s t á n s o k a t érte. Ezelőtt öt nappal a d t u k meg a végtisztességet egy nőnek, kire mindig a legkedvesebb emlékezés közt g o n d o l u n k : e nő a mi mélyen tisztelt Coquerel A t h a n á z u n k özvegye volt. Róla is el lehet m o n d a n i , hogy a legnagyobb tisztességben halt meg 70 éves korában. Nimesben született régi h u g u e n o t t a családból. Szép jellemű no volt, s szerény és mivelt. Ilju korában Vincent Sámueltől, „A p r o t e s t a n t i s m u s r ó l való n é z e t e k " hires szerzőjétől vett leczkéket, tőle, a kiről a z t m o n d ják, hogy a modern p r o t e s t a n t i s m u s n a k helyes m e g h a t á r o z á s á t , igazi formuláját találta meg. Az ő tanitásából m e r i t e t t e az eszmék ama világosságát, az ő iskolájában nyerte a m a hitszilárdságot, a vallásos érzelem a m a mélységét, a társas érintkezésekben való a m a kellemességét, melyek az Ő k i t ű n ő mesterét annyira jelemczték. S mindezek a kiváló tulajdonságok egy oly nemes szellem h a t á s a a l a t t érlelődtek, fejlődtek ki benne, m i n t ifj. Coquerel Athanáz. Coquerelné m a g a a megtestesült szeretet volt. Mindenütt igyekezett jót tenni, de feltűnés n é l k ü l ; Ő nem akarta, hogy róla beszéljenek. Coquerel A. meghalván, az általa alapitott művek, árvaházak, jótékonysági egyletek stb. ugyszólva r á m a r a d t a k . Attól l e h e t e t t t a r t a n i , hogy ez alapitások nem sokáig m a r a d n a k fenn. De a nő tovább f o l y t a t t a a m u n k á t , melyet férje hátrahagyott. Gyönge egészsége mellett is, m e r t mindig beteges volt, f á r a d h a t l a n u l munkált, s férje b a r á t a i n a k segítségével f e n n t a r t o t t a eme jótékonysági intézeteket, melyek közül különössen a n e u i l l y - i á r v a h á z teljes virágzásnak örvend. Mikor mások n y u g t a l a n k o d t a k a holnap miatt, ő soha sem k é t e l k e d e t t a jövőre nézve. T á n t o r i t h a t lanul bizott a j ó ügyek sikerében. A kik nem ismerték, soha sem h i t t é k volna, hogy oly gyenge t e s t b e n annyi erély lakozik. Oly a k a r a t e r ő v e l volt megáldva, melyet semmi sem g y ö n g i t h e t e t t meg. Erős lelke k ü z d ö t t a szenvedés ellen, u r a l k o d o t t f á r a d t testén. A telet rendesen délen töltötte, de december hóban mindig megjelent Párisban, hogy elnököljön a jótékonysági bazárban, melyet a neuilly-i árvaház részére rendeztek. Éppen itt k a p t a a betegséget is, mely a z t á n n é h á n y nap múlva életének véget vetett. Vele az a n n y i r a bámult és szeretett ifj. Coquerel A t h a n a z egyik legkedvesebb emléke t ű n t el. De bizzunk. m e r t ha az emberek eltűnnek is, műveik m e g m a r a d n a k : Coquerelné békén alhatik, bizva Istenben és bizva férje barátaiban, kik az övéi is voltak, s a kik fenn fogják t a r t a n i azokat a műveket, a melyeknek ő szentelte m a g á t a n n a k a halála után, a ki azokat alapította. E barátok hivek fognak lenni az ő szavukhoz és kedves h a l o t t a i k emlékéhez.

U. i. Szándékom volt most még irni arról a beszédről is, melylyel Sabbatier t a n á r a párisi theologiai fakultáson a h i t i a n i elő4*

52

LEVÉL, A FŐVÁROSBÓL.

adásokat megnyitotta. E beszéd nagy zajt keltett főleg az orthodox párton. Minthogy kinyomatott, a legközelebbi számban ismertetni fogom. Megérdemli, hogy széles körben legyen ismeretes. CHARRIJAUD.

LEVÉL A FOVÁKOSBÓL*) BUDAPEST, d e c .

9.

1889.

E g y h á z k ö z s é g ü n k n e k két hétben van egyetlenegy istentisztelete, vasárnap. K i t ű n ő szónok, többnyire harmoniás ének közben prédikál, a templom fűtve, hajó-, lóvonatu vasút-, kocsiközlekedés a város minden pontjáról kényelmesen s gyorsan szállitja a közönséget bármely pontra. S mégis gyéren imádkozó közönség, nemcsak nálunk, de m á s templomokban is. Okul különbözőket hoznak fel: eső, szél, hideg, költséges ut, az élet gondjaival elfoglaltatás, stb. E többik közt van az is, hogy némely minister nem enged időt templomba menésre. Az állam nem nélkülözheti egy perczig is, a kiket szolgálatába vett és fizet. Ez tény, hitelesen mondják. Rideg és a vallásra nézve mostoha tény. De ürügyért s egyesek visszaéléséért a templomtól zárni el, a kinek szükséges az imádkozás, nem helyes eljárás. Már ma még a m u n k á s is megünnepli a v a s á r n a p o t ; a tisztviselőtől sem lehetne, nem kellene megvonni azt az egy órát. Elég elfásultak már ugy is a kedélyek, elég nagy a közöny erkölcs és vallás iránt. Nem kellene irtogatni a szivekből a n n a k különben is kihalóban levő csiráját. É n a mai társadalom szörnyű b ű n e i t : a köziránti érdekletlenséget, a becsület áruba bocsátását, a sok sikkasztást, fobelövést, az önzést, a tilos u t o n boldogulni akarást ezzel egybefüggésben lenni gondolom. Nem rég szó volt ismét a tisztviselői P r a g m a t i k á r ó l , erről a törvényről, mely a tisztviselőnek jogait is elismeri és védni fogja. Ebben tán erre is ki fog terjedni a t ö r vényhozás figyelme. Tán a jövő képviselőválasztásig elkészül. Szép isteni tiszteletünk volt. A beszéd tárgya a jellem-szilárdság s a jó mellett való állhatatos megmaradás, keresztelő Szent J á n o s életéből vétetvén a példa, s hol az evangelium irója azt kérdi a csoda látni j ö t t n é p t ő l : A z t h i s z i t e k , h o g y i n g a d o z ó n á d *) E levél még múlt, f ü z e t ü n k r e küldetett vult, de későn érkezvén, csak most közölhetjük.

53

LEVÉI. A FŐVÁROSBÓL.

szálat

láttok ő benne?!

Bölcsészeti

beszéd volt, a mit hallottunk. Érdekes

szellemmel dolgozott szép

r a j z á t a d t a benne a kornak,

melyben Szent

J á n o s feltűnt, a zsidó t u d ó s o k

nak, a miknek

őt megnyerni

puritán essenus hitű, tiszta

iskola hiveihez

és bátor

életben. Elbeszélte

az

villágosságnak

a nagy próféta megpróbáltatásait, halálának

t ü n t e t t e fel őt. Ugy

puritán, erős és igaz-

egyszerűségnek és j á m b o r s á g n a k az

a miket kiállott, a fenyegetéseket, végezte vértanúi

tanai-

s a d d u c e u s ; de ő a

csatlakozott, m a g a is

vallója s hirdetője a

ságnak a t u d o m á n y b a n ,

iskoláinak és

a k a r t a farizeus és

a kísérteteket,

mikkel megfélemlitni

dicsőítésével. Az igaz

állott ő Zsidó-országban

akarták, s

tisztelet fényében

fenn,

magasan,

mint

árbócz a h a j ó felett, mint világító torony a t e n g e r e n ! Megható

volt

napjainkra

eszményképnek. Mily az

anyagimádás

alkalmazása a

ingadozó ma a hit és

és önzés,

kötelékek meglazulása, mily

az erkölcsök a

s

nemes

társadalmi és

politikai

változó a népkegy, mily gyönge a poli-

tikai jellem s becsvesztett az é l e t ! emberiségnek

nagyszerű, a

meggyőződés, m e k k o r a

nemzetünknek

Bizony ma is szüksége lenne az

is ily

vezérlő

szellemre,

ily dicső

példányra, a jó és igaz mellett ily bátor harczosra! Én — m i u t á n már Pesten voltam —- épülőben levő u j templomunkat

kerestem

fel, azon

czélból, hogy

v e t ő olvasóit a n n a k mibenállásáról

a

Keresztény

Mag-

tudósitsam.

Utóbbi levelem a b o k r é t a - ü n n e p leirását adta. Most örömmel írom, hogy a közbülső nagy torony m i n d k é t fiókjával a templom fedeléig lefelé be van immár fedve piros-barna pléhvel, a közbülső nagy tornyon tizenkét sugárral ragyogó aranyos csillag s a csillag" felén hasonló nagy gömb, melyből a villámhárintó nyúlik le a fedelen: a templom is befedve, a homlokzat nagyszerű f ő k a p u j a m i n t egy miniatűr Notre-Dame portaié ugy t e k i n t le a nézőre. Az egész épület a műépítész terve szerint 3 0 — 4 0 különböző alakra, különböző formákba ö n t ö t t czitromsárga téglából rakva, az ivek és h a j t á s o k iránya külön-külön m i n t á k szerint épült iv- és párkány-téglával, a legszilárdabb kőfajokból f a r a g o t t díszítésekkel, ajtó- és ablak-keretekkel, s köröskörül egyszerű és Ízléses arabeszkforma czifrázatokkal. A bolthajtások vas gerendákra h a j l í t o t t és öblös téglával v a n n a k rakva, meglepő szépen és szabatossággal. Az épület a r c h i t e c t u r á j a a leggyönyörűbb góth izlésü; terv, m u n k a és anyag ritka precisióval való kivitelt t ü n t e t fel. Ugy látszik, a tervező t a n á r és a vállalkozó építők versenyeznek művök szépségi tökélyében. Szép napokon bámulni j á r -

54

LEVÉL A FŐVÁROSBÓL.

n a k oda a kíváncsi nép, szakemberek s műépitők. Átalános a vélemény, hogy az unitáriusok alkotmányutczai temploma egyike lesz a főváros legszebb modern épületeinek. A hány nézője, annyi bámulója v a n . . . Az idő elfagyása m i a t t most szünetel a külső m u n k a ; de a belső: ablakok, ajtók stb. készitése foly, mihelyt nyilik az idő, a külső m u n k a is megindul, kora őszre — közhit szerint — teljesen készen lesz. A vállalkozók azt mondják, hogy néhány szállás már is ki van véve. Nem csoda, mert az épület valóban olyan, m i n t h a czukorból való lenne, vagy szépen összeillesztett tégla- és kő-virágcsokor. Délután presbyteri gyűlés volt, a hol közügyeinket intéztük el. Nevezetesebbek a consistoriumi leiratok, melyeket tudomásul v e t t ü n k . Az egyház ügyvédi megbízottja, Gál J e n ő országos képviselő jelentette küldetése és m u n k á j a bevégződését s a nála volt iratokat részletes irott jelentéssel beadta. Meleg köszönetet fejezett ki a gyűlés, fáradsága j u t a l m á u l s t e t t költségei megtérítéséül — fensőbb jóváhagyás reményében — 5 0 0 forintot szavazott meg ama kijelentéssel, hogy azt a kitartó, buzgó, hív fáradozást és sokféle irányú szolgálatot, mit a jelentő egyháza iránt tett, pénzzel meghálálni nem lehet, az által ő a hivek egyetemének őszinte elismerését és rokonszenvét szerezte meg magának. Ez külön elismerő és köszönő iratban is ki fog fejeztetni teljes hivatalos alakban. Az iratok levéltárba helyeztettek. Fiók egyházainknak több ügyét intézte el a gyűlés, örömét fejezve ki az előhaladáson és fejlődésen. Ott működő két segéd-lelkészünk különösen megnyerte anyaeklézsiánk rokonszenvét. Okos, tevékeny és t a p i n t a t o s eljárással dicséretes egyszerűséget, takarékosságot és példás hitbuzgóságot t a n ú s í t n a k . A budapesti unitárius egyház létesítése szükséges, időszerű és magában szép jövő zálogát biró kezdeményezés volt. Derzsi lelkész ur rövid előterjesztést t e t t az f'v lefolyásáról és egyházi eseményeiről, a miből örömmel győződtünk meg, hogy szám u n k — ha lassan is — de folytonosan növekedik, tőkénk gyűl, bárha a templomépítés sokat v e t t el már is, és még fog elvenni gyümölcsöztetés alól; keresztelésiink jóval fölülmúlja a halottak temetését. az átállások kielégítők, vissza- és kitérő aránylag kevés, elköltlietlen tőkénk természeténél fogva oda illő pár ezer forintnyi részét a kepeváltsághoz szándékoznak átteni, a mi most indítványozva elvben elfogadtatott, valódiságát egy következő gyűlés fogja tüzetesen még egyszer megvitatni és végleg meghatározni. Hajós J á n o s tiszteletbeli egyházgondnokunk novemberben távozott el körünkből szülővárosába Kolozsvárra, széles körben hagyva

0

55

LEVÉL A FŐVÁROSBÓL.

jó emléket m a g a után, s azon reményét fejezve ki távozásakor, liogy ezután

is é v e n k é n t

egy-két

h ó n a p o t a fővárosban

mivel b a r á t a i n a k

és számos jóembereinek

egyházunk pedig

mindig szivesen

veendi

kiván tölteni, a

örömet fog szerezni, közöttünk

létét,

évek hosszú során át buzgó és tevékeny első g o n d n o k a volt. JAKAB

kis

melynek ELEK.

IRODALMI ÉRTESÍTŐ „A P r o t e s t á n s S z e m l e " füzeteiből v e t t ü k az I. és I. lüzetet K e n e s s y Béla. a M. P r o t . írod. Társaság id. t i t k á r a szerkesztésében. E kettős fűzet főbb czikkei: Olvasóinkhoz. Szász Károly. A franczia prot. tört. társulat. Balogh F. Pál apostol megtérése. Dr. Masznyik E. J a n s e n i s m u s a történetírás terén. Dr. Szlávik M. A házasságjogi reform. Dr. Sztehló K. Istentiszteletünk reformjához. Csiky L. Az állam viszonya az Egyházhoz az E.-Amerikai Egy.-Államokban. Hörk J. — Nem bocsátkozunk e t a n u l m á n y o k részletes ismertetésébe, csupán örömünket, fejezzük ki a Magyar Prot. írod. Társaság első kiadványának megjelenésén. P r o g r a m m j á b a n többek közt ez m o n d a t i k : " az egyetemes protestant i s m u s elvi alapján szabadvizsgálódás a hit dolgaiban, a bibliai tudományokban. az erkölcsi és egyházalkotmányi s szervezeti kérdésekben, s a történeti k u t a t á s o k b a n és azok eredményei megítélésében, szóval, az egyházi és hitélet egész mezején." E programmot liberális álláspontról csakis üdvözölnünk lehet, s mi e programúi mellett teljes érdeklőséssel fogjuk a Prot. Szemle megjelenendő füzeteit kisérni. -A n e v e l é s t u d o m á n y k é z i k ö n y v e " czimű műre hirdet előfizetést dr. F e l m é r i Lajos, a kolozsvári egyetemen a neveléstan tanára. A könyv t a r t a l m á n a k fejezetei: Első s z a k a s z : A n e v e l é s á l t a l á b a n . Második szak a s z : A t e s t n e v e l é s e . H a r m a d i k s z a k a s z : É r t e l m i n e v e l é s . Negyedik s z a k a s z : A s z í v é s a z e r k ö l c s i n e v e l é s . Ötödik szakasz: A j e l l e m n e v e l é s e . A tárgyalásban szerző folyvást szem előtt t a r t j a hazai viszonyainkat, s a fontosabb kérdések mögé történelmi h á t t é r t is állit, előadásában pedig a r r a törekedett, hogy m ű v é t ne csak a szakember, hanem minden mivelt ember könnyedén olvashassa. Sok neveléstani m u n k a jelent meg már magyar nyelven, de a mi Felméri művét, — a szaklapokban eddig közölt mutatványokból láthatólag —. különösen ajánlja, hogy az önálló vizsgálódásnak, hosszas tapasztalatoknak és széleskörű t a n u l m á n y o k n a k az eredménye. A m ű 36—38 nagy 8-r. íven m á r tius havában jelenik meg Kolozsvárt, Ajtai K. Albert nyomdájában díszes kiállítással. Szerző még mindig fogad el előfizetéseket, melyek egyenesen hozzá czímzendők Kolozsvárra. Előfizetési ár 4 frt, bolti ár sokkal magasabb lesz. N é v k ö n y v az erdélyi ev. ref. egyházkerület számára. 1890. Szerkeszti Z a y z o n János püspöki t i t k á r . A Névkönyv, mint rendesen, egyes ekklézsiák történetét közli. Most a nagysajói egyházmegye ekklézsiáinak történetét folytatja és végzi be. Sok érdekes történelmi a d a t van e lapokon följegyezve, melyeknek az általános egyháztörténelem irója is h a s z n á t veheti. A Névtár dicséretes gonddal van összeállítva s mutatóval ellátva. V i l á g t ö r t é n e l e m a tényleges-állománybeli tisztképző-tanfolyam I. évfolyama számára. I. rész. Ó-kor. I r t a S z é k e l y József m. kir. sz. áll. honvéd-

irodalmi

értesítő.

57

főhadnagy és okleveles t a n á r . Szerző a 225 lapra terjedő művében a keleti népek. a rómaiak és görögök t ö r t é n e l m é t alapos felfogással, tiszta, világos irálylyal tárgyalja. Jó magyarságai van irva, a mi egyik fő előnye a műnek. (t|i) A D e r z s i Károly budapesti u n i t á r i u s lelkész által kiváló gonddal szerkesztett „Unitárius Kis Könyvtár" IV. és V. füzetei második k i a d á s b a n is megjelentek. T a r t a l m u k : „A biblia", „Közönséges, józan nézet a bibliáról" és „Mi az u n i t á r i z m u s ? a — E körülmény arról t a n ú s k o d i k , hogy e nemesczélu vállalat nem téveszté el hatását, h a n e m — a m i n t meg is érdemli — folyton növekedő terjedtségnek örvend. „ M a g y a r í r ó k é l e t e é s m u n k á i " czimii gyűjtemény i n d u l t meg jelen év kezdetével, id. Szinnyei József, m. nemz. m u z e u m h i r l a p k ö n y v t á r őre szerkesztésében. Az első kötet 1. füzete meg is jelent és a v á r a k o z á s o k n a k s követelményeknek teljesen megfelel, a mennyiben az egyes irók életrajzi adatait, m u n k á i k jegyzékét és a róluk szóló dolgozatok sorozatát pontos rövidséggel hiven a d j a elé. Magunk részéről az illő méltánylást annál szivesebben tesszük meg, minthogy hasznos ismertetéseiben az u n i t á r i u s o k sem képeznek kivételt. Budapesten jelenik meg, kiadja Hornyánszky Viktor akad. könyvkereskedése Negyedévenként adatik ki öt íves fűzetekben ; egy-egy fűzet ára 50 kr. L a m p e l Robert kiadásában következő isk. tankönyvek jelentek m e g : „Egészségtan", i r t á k Csapodi István clr. és Gerlóczy Zsigmond dr., az egészségtan tanárai. Nélkülözhetlen a komoly elővigyázatra nézve. Ára csak 24 kr. kr. „Természetrajz" Báthory Nándortól. „Természettan" Heller Ágosttól, „Kis magyar nyelvtan f e l a d a t t á r r a l " Erényi Mórtól. „Természetrajz", „Magyarok története". „Magyar nyelvtan" és „Földrajz" Vargyas E n d r e győrmegyei kir. t a n felügyelőtől, „Naturgeschichte" bearbeitet von Prof. J o h a n n Buza, in's Deutsche ü b e r t r a g e n von Prof. L. Mende, „A magyar gyorsírás tankönyve" Forrai Somától. továbbá „Elemi iskolai r e n d t a r t á s i szabályok és értesítő' 1 Vargyas Endrétől, ..Tanulók olvasótára" II. évfolyamának több füzete igen érdekes t a r t a l o m m a l : magyar népballadák és románczok, szemelvények a régi magyar népies költészetből, a magyar epos-irókból, Kossuth Lajos beszédeiből, Deák Ferencz beszédeiből, „Római remekírók (Cicero, Virgil, Horatius)" magyar f o r d í t á s b a n különböző fordítóktól és végre ., A fölülmulhatlan ezermester bűvészkamrája'" — itt-ott megemlítésre szorítkozó i s m e r t e t é s ü n k b e n idézett k ö n y v e k e t a t. érdeklődők szives figyelmébe a j á n l j u k .

KÜLÖNFÉLÉK. A görögnyelv t a n í t á s á n a k kérdését tüzetesen megvitatták pro et contra. Ez úttal röviden mi is véleményünket elmondjuk. Miután a görögnyelv tanítása Magyarországnak egy intézetében sem tud olyan eredményt felmutatni, mely a reá fordított időt s fáradságot megérdemelné ; miután a jelenlegi tanítási rendszerrel a tanulók a görögnyelv szépségének élvezetét nem sajátíthatják el s az iránt a legnagyobb ellenszenvei viseltetnek; minthogy a tantárgyak száma felette meg van szaporítva, s a tanulók különben is tul vannak terhelve: szerintünk a görögnyelvet jó lelkiismerettel ki lehet hagyni a kötelezett tantárgyak sorából. Csak mint facultativ tárgyat kell meghagyni, hogy önkéntesen tanulják a theologusok, tanári pályára készülők : szóval a kiknek hajlamuk, kedvök lesz hozzá. így az eredmény bizonyára nagyobb fog lenni. A görög írók műveit jó fordításban, olvasmányként, a magyarnyelv tanítása mellett fokozatosan meg lehet ismertetni a tanulókkal; s ezen az uton bizonyosan sokkal jobban megértik a görög klassikusokat, mint az eredeti szövegnek gyarló és felületes tanulása nyomán. J ó t é k o n y s á g kolozsvári ekklézsiánkban. Kolozsvári ekklézsiánkban az áldozatkészség a mult évben is szépen nyilvánult. Erre nézve közöljük itt az ekklézsia közgyűlése elé terjesztett évi jelentésből a következőket: „Az áldozatkészségnek szerencsénk van egy szép példáját jegyezni fel. Gyulay László városi pénztárnok, kebli tanácsos atia „ L e á n y i s k o l a - a l a p " czimen 150 frt alapítványt tett. E nemes adomány felemlítése bizonyára ugyanazt a hálaérzelmet és elismerést ujitja meg mindnyájunk szivében, melylyel első bejelentésekor fogadtatott. Maga az alapítvány és a szép czél, mely egyházközségünk egyik nagy fontossággal bíró intézményének emelése, a legnagyobb dicséretet érdemli. — Az Urvacsorához húsvétban kenyeret adott özv. Ngs. Sándor Istvánné; bort Vécsei Sámuel kebli tanácsos afia ; pünköstkor: kenyeret T. Vécsei Sámuelné; bort Szász Ádám kebli tanácsos afia — régi dicséretes keresztény szokásnak gyakorlatául. — És végül az áldozatkészségnek szép lapját fogják kitenni azok a több buzgó a fiai részéről való szives adományok is, melyek nagyobbrészt a mult évben tétettek s most is folya-

59

különfélék.

ímitban

vannak,

melyekből a

szent egyházunkban

látható két

belső

templomajtó állíttatott. — Ekklézsiánk a múlt évben egy érdemekben kiváló tagját veszítette el nyugalmazott ministeri titkár Nagyajtai Incze Mihályban, ki magas életkort érve hunyt el az Urban csöndesen. Nevét egyéb adományai mellett az ekklézsia özv. papnéi számára tett alapitványnyal örökítette meg. tsünk

Midőn kegyeletes érzések közt emlékezünk

egyszersmind az ő

példájából is

buzdítást

róla, merí-

jócselekedetekre

és

keresztényi munkásságra". A beszéd zenéjéről érdekes felolvasást tartott közelebbről a Dávid F. egyletben P á k e y

L a j o s n é , Fangh Antónia asszony. Sikerült szép

felolvasásában a többek közt ezeket mondotta: társaságában

sok évvel

ezelőtt úrvacsora osztás

leány a templomban voltam Beszéde gyönyörű költői

alkalmával,

mint kis

Kiállott az asztalhoz az agendáló pap.

nyelven volt irva, előadása

batos volt, — mint valamely és árnyalással,

„Boldogult nagy anyám

zengzetes és sza-

magasabb zeneműé, finom

a zenei alaphangok

kellő

ismeretével,

hangszinezéssel felhasználásával

szétosztásával és öszszekapcsolásával. Többször mintha finom zenekíséret hallszott volna, minden szinészieskedés elkerülésével. A miatyánkot sem hallottam soha ugy elmondva, mint akkor. Az asztalnál

akkor állott

pap beszéde

által

valóban

megszenteltetett

az

egész gyülekezet. Beszéde egyúttal finom zenei eléadás volt. Több alkalommal

halgattam helyben és vidéken

böző szónokló papokat. Azt tapasztaltam, hallgatói nem

szunyadnak, kiknek

előadása

nemcsak a m i t r e, hanem a h o g y a n r a Emlékszem sában valóban

boldogult Nagy

lehetőleg zengzetes, a kik is kellő súlyt fektetnek.

Péter püspökre.

érvényesült a zenei elem.

misét és külön-

hogy csupán az olyan papok

Hatása

Beszédeinek előadámindannyiszor

nagy

volt, csupán ez oknál fogva is. H a y n a 1 d jelenlegi

Sokat hallottam koráról.

Szónoklata és

zene volt. tandó,

A szépen

hogy

társalgási

beszélgetése

érsekről,

beszélés a legmeszszebb kiható

mindenki részese legyen

erdélyi

felerészben

a

püspök legszebb

művészet.

többé-kevésbbé.

Nagy

Óhajelőnyök

vannak ahoz kötve. A megszerzés nem jár nagy költségekkel. A hangszer ehez mindenkinél megvan. A mekre

protestáns egyház ható

pgyáltalán

képzőművészeteket:

Ezeknek hatása alól, mint

figyelmen

szobrászatot,

egyház teljesen

kiviil

hagyja a sze-

festészetet,

építészetet.

elvonja magát, De ott van-

nak a szóló művészetek: a zene, ének és mindenekfelett a szép beszéd. Ha ezekre s főleg a két hatni fogja

utóbbira több figyelmet fordit, jórészt

ezen művészeti

ágakkal

az

előbbiek

hiányát,

pótol-

épen ugy,

60

különfélék.

m i n t a r ó m a i és k e l e t i e g y h á z p ó t o l j a repét.

E g y kellő

zengzetes

beszéde

figyelemmel csak u g y

és

amazokkal

a beszéd kisebb

kitartással iskolázott

fogja a

lélek

és sziv

hangú

sze-

papnak

lapjaira rakni

az

e g y e s elvek, n é z e t e k , j e l e n e t e k k é p e i t , m i n t a festó'k e c s e t j e , s c s a k u g y fognak annak hatása a különböző igazságok s z o b r á s z o k v é s ő j e alól

a l a t t a lélek t e r m e i b e n , az domború alakjai, kerülnének

szobrai

agyvelő'

muzeumában

előállani, m i n t h a

a

ki.

Sok templomban, sok muzeumban- megfordultam már, ezekre a gondolatokra jöttem rá, melyek előttem igazságoknak látszanak". Dr. Döllinger az ó-katnolikus mozgalom kezdeményezője s nagyhírű tanár folyó évi január havában elhunyt. 1795. február havában, Bambergben született, s igy egy hónap hiján 9 1 éves volt. 1826. lett tanár Münchenben. Széles ismerettel b i r t ; különösen az egyháztörténelem s abban a pápaság kifejlődése volt kedvencz tárgya. Tudva van hogy miképen tiltakozott 1870-ben a pápai csalhatatlanság ellen. „Öi — igy szólott — mint k e r e s z t é n y , t h e o l o g u s és az e g y h á z t ö r t é n e l e m kutatója nem fogadhat el olyant, a mi ellenkezik a r. kath. egyház valódi szellemével." Dr. Döllinger volt tulajdonképen a szervezője s éltető lelke annak a pártnak, mely ellenezte a csalhatatlanság dogmáját. Abban az időben hatalmas czikkeket irt az Augsburg-Gazetteben, melyek később „ J a n u s " név alatt összegyűjtve is megjelentekA müncheni érsek excommunikálta az egyházból, de a bajor király és kormánya nem vette tekintetbe a pápai excommunikálást s igy dr. Döllinger megtartotta mindazokat az állásokat, miket azelőtt elfoglalt. A jelenlegi pápa a Vaticánból egy követet küldött Döllingerhez a következő izenettel: „Jöjjön vissza hozzánk, mert most más pápa van." „Igen," felelte Döllinger, „de ugyanaz a pápaság." Hogy az ó-katholicus mozgalom aránylag oly csekély eredményre jutott, azt Bismarcknak tulajdonította. Nagyon rokonszenves és humánus természetűnek mondják, a kik róla irnak. A gyengéknek az erősek által való elnyomását és üldözését embertelenségnek tartotta. Nagy irodalmi tevékenységet fejtett k i ; kéziratban sok művet hagyott hátra. Nemcsak nagyhírű egyházi férfiú, hanem mint politicus is nevezetes volt. Bizonyára maradandó nyomokat hagyott maga után. A h a z a i protestantismus veszteségei. A hazai protestantismust s közelebbről az ág. hitv. egyházat ujabban nagy veszteségek érték. Alig, hogy a dunáninneni egyházkerület elsiratta ősz püspökét, a 75 éves G e d u l y L a j o s t , már a tiszai kerületnek kellett C z é k u s István halála fölött gyászolnia, mely 72-ik évében jan. 29-én váratlanul következett be. Kiváló férfiak voltak, s főleg az elsőnek sokat kellett küzdenie

61

különfélék.

.államellenes politikát űző híveivel.

De helyüket

derékül állották

meg,

kitartással harczolva, bölcseséggel kormányozva. Utóbbi több intézmény : nó'egyletek, leányiskolák, növelte érdemeit.

Az

nyugdíjintézet

ágost.

és árvaház

bitvallásuaknak

eme

alapítása

által

is

vezérférfiaik halála

fölött érzett mély bánatában őszinte részvéttel osztozunk. A német protestánsok h a l o t t a i : B a u m g a r t e n Károly

és G e r o k

Károly.

a jelen év jan. 5-én, Gerok jan. 14-én tért theologusok őszinte

voltak,

szó, s

a

szabad

Mihály,

Hase

Az első még mult év jul. 21-én, Hase szellem

örök nyugalomra.

harczosai;

Amazok

fegyverök

az

igaz,

hatásuk messzire terjedt. Mindkettő magas életkort ért,

s nemes munkálkodás közt német protestánsoknak,

eltöltött éveikben

kiváló nyeresége

valamint az összes keresztény

van a

világnak.

Gerok

Károly mint egyházi beszédiró lett ismeretessé és mint költő, kinek egyik szép versét éppen a mult füzetünkben közöltük. Benne a német tansok egyik

legkitűnőbb

piotes-

papjukat és honfitársukat vesztették el.

Gordon Sándor, mint a mult évi utolsó fiizetünknen jeleztük,

a

Manchesterben levő unitárius papnevelő intézet igazgatójává választatott, Az uj igazgató f. évi jan. 8-án

tartotta

székfoglalóját, a

„Memorial

Hall "-ban. Az elnök. Pilcher üdvözlő beszéde után, melyben kiemelte a szerencsés választást, Gordon mondotta el tartalmas szélt a szellemi szabadság előnyeiről, az intézet

beköszöntőjét. Be-

czéljáról, a papnöven-

dékek neveléséről, hogy mikép hirdessék az evangéliumot, s mikép terjeszszék a gyakorlati

kereszténységet a nép

között. Hatásos

beszédjét

igy végezte bé: „Én egy sok nehézséggel járó kötelezettséget vállaltam magamra; éppen

ezért

kérem további

bizalmukat

s szives

támogatá-

sukat. Önöknek pedig, ifjú papnövendékek, barátjuk akarok lenni, hogy igy egyesűit érzelemmel, egész odaadással munkálhassunk problémáinak

megfejtésében. Egy

tanulmányaink

elmés bölcsész azt mondotta, „Hogy

a mikor a czipó'ket elviseltük, a talp ereje a testünk rostjaiba m e n t á t . " Vajha, a mikor

tanulmányainkat

mi is bevégezzük,

annak

ereje a mi

elménk rostjaiba menne át!" Mi is, az ő tisztelői s barátai, ez alkalomból egy üdvözlő iratot küldöttünk, aláirva a püspök, isk. f. gondnokok s tanárok által. Gyászhirek. Ö z v. V a s s M i k 1 ó s n é, Szabó

Anna jan. 16-án

élete 82-ik s özvegysége 39-ik évében jobblétre szenderült

Szent-Abrahá-

raon. Apja, Szabó Sámuel tanár, száz éves korában még prédikált. Leánya is szép időt élt. Az elhunytnak

sok

ismerete

és olvasottsága volt. A

„Családi Körben" több dolgozata jelent meg. Birta az

angol,

franczia

és német nyelvet; de ezek közül az angolt szerette leginkább. Az angol szépirodalmi műveket nagyobb részt mind

olvasta. A kolozsvári

angol

62

különfélék.

társalgó kör 2 0 0 0 kötetbó'l álló könyvtárának a katalógusában kevés volt olyan, melyet ne olvasott volna. Egy angol regényt le is fordított, de a kiadó kezei között maradt a kézirat. Buzgó, lelkes és áldozatkész nő volt. A székely-keresztúri unitárius tanodánál édes apja emlékére 1000 frt alapítványt tett. Ekklézsiájában, s jótékony czélokra, készséggel hozta meg áldozatát anyagi helyzete szerint. Sokáig, de nemesen élt. Legyen álma csendes! . . . O z v. B a r t h a M ó z e s n é szül. Teleki Polixéna feb. 1-én hosszas szenvedés után életének 77-ik évében, N.-Váradon elhunyt. A megboldogultat a számos rokonokon kivíil fia B a r t h a I s t v á n kir. törvényszéki telekkönyvvezetó', neje és gyermekei gyászolják. G e l e i K á l m á n egyházi tanácsost és abrudbányai m. kir. j. birót súlyos családi csapás érte. Feb. hó 7-én hosszas szenvedés után elvesztette szelíd, engedelmes hű nejét, E l e k e s Karolinát, kivel 22 évig élt boldog házasságban. M ó r i c z F e r e n c z okleveles tanitó, ki kolozsvári fó'tanodánknál volt alkalmazva az 1 -só' és 2-ik elemi osztálynál, továbbá mint irástanitó, 1890. január hó 11-én élete 28-ik, boldog házassága 3-ik évében elhunyt. A korán sírba szállt tanitó egyike volt a legbuzgóbb és kötelességét hiven teljesítő egyéneknek. Intézetünk egy derék nevelőt, neje pedig egy gyöngéd, szerető férjet vesztett el benne. C z e t z P é t e r hitrokonunkat s nemes emberbarátot nagy szomorúság érte, Czetz Jenő fogadott fia, I. oszt. tanulónak f. évi január hó 28-án történt elhunytával. A szépreményű, kedves gyermeket úgy szerették a második szülői, mintha sajátjuk lett volna.

A szerkesztőség postája. P. L. úrnak. Székelykeresztur. A Koncz J . életrajzra t e t t észrevételekre irt észrevételeit vettük, de közlésüket a jövő füzetre kellett halasztanunk. — A budapesti nagyszámú adakozások közlését a jövő számban fogjuk megkezdeni.

ARANYKÖNYV. A SZÉKELY-KERESZTÚRI

GYMNASIUM

5-ik tanári székére tett adakozások. XIII.

Közlemény. I. Tőkét.

a) Készpénzben . Pálfi Ferencz, Sz.-Udvarhely

100 f i t .

Zsakó István törv. elnök Gy.-Fehérvár .

.

50 f r t .

b) Kötlevélbon. c) 5 évig. H.-Sztpéteri ekkla Darkó Sándor esperes Jánosfalva

á l frt = . . . =

d) 10 évig: Szigethy István aljbiró Kőhalom á 10 frt =

5 frt. 5 frt.

100 frt, BENCZÉDI GERGELY közpénztárnok.

ADAKOZÁSOK A FIATFALVI ÜNITÁR. EGYHÁZBAN. Tekintetes Kovács János igazgató t a n á r u r az iskolás

gyermekek

közt

kiosztás végett ajándékozott 6 f r t értékben könyveket. A hivek közösen készittettek egy diszes arasztalt 30 f r t értékben ; erre takarót ajándékozott Ürrnösi Sándorné Végh Ilona 4 f i t értékben. Közadakozásból a papi házban egy szoba bepadoltatott 8 f r t é r t . Isten áldása s a mi hálánk és köszönetünk legyenek méltó j u t a l m a i e nemes cselekedeteknek. Fiatfalván, 1890. febr. 12. KOVÁCS JÁNOS

ÜRMÖSI SÁNDOIÍ

gondnok.

unitár, pap.

NYILVÁNOS KÖSZÖNET. A homorod-szt.-mártoni unitárius templom költségei fedezésére a mult, évben a d a k o z t a k : tekintetes Dimény Sándor u r 5 frt, méltóságos J a k a b Gyula u r 40 frt, Balázs Gergely földész 2 f r t 20 kr, Almási Józsa Mózes Kajsza 1 frt, Keményfalvi Gergely Lajos 1 szekér meszet, értéke 4 frt, Abásfalvi Gergely Mózes egy szál cserefát, értéke 8 frt. Mindez áldozatokért, a nevezettek egyen-egyen az ekklézsia nevében fogadják szives köszönetemet. H.-Szt.-Márton. 1890. febr. 10. DOMIU JÁNOS,

h.-szt.-mártoni unitár, lelkész.

64

aranykönyv.

ADAKOZÁSOK

AZ

ÁRKOSI

EKKLÉZSIÁBAN.

1. Veres Áronné szül. Tótli Ilona, ifj. Göncz Mózesné szül. Lörinczi Juliánná, ifj. Nagy Józsefné szül. Göncz Klára és Köntés Sándorné szül. Kis Juliánná kezdeményezésük folytán az árkosi u n i t á r i u s egyház nő tagjai a k ö z t ü k begyült kegyes adományukból egy nemzeti szin lobogót vettek s ezt az egyháznak a j á n d é k o z t á k . É r t é k e : 2 f r t . 2. Ugyancsak a nevezett nők kezdeményezése alapján és ugyancsak az egyház nő tagjai szives adakozásból begyült pénzen vettek és a j á n d é k o z t a k az u n i t á r i u s egyháznak egy pohár és tányér t a k a r ó t , mely az alkalommal használandó, mikor a betegeknek Uri szent vacsora szolgáltatik ki. E t a k a r ó t &zép hímzéssel, minden dij nélkül Nagy Ágnes h a j a d o n (ifj. Nagy József leánya) látta el. É r t é k e : 4 f r t . 3. Az egyház gyászlobógójára Ördög Ferenczné szül. Gelei Klára a j á n d é k o z o t t egy rojtozott fekete szaligot és vett fehér rojtot, melyet a lobogóra saját maga rá is vart. Ugyancsak e gyászlobogóra Szabó Mihály leánya Szabó Juliánná is ajándékozott egy 2 meter hoszszu fekete szalagot. É r t é k ü k : 4 f r t . 4. Az urvacsorai kenyeret és bort illetőleg a következő ajánlatok t é t e t t e k : ifj. Nagy József és neje szül. Göncz Klára adni fogják az urasztali kenyeret minden ünnepen élethosszig. A karácsoni urasztali bort felajánlták tekintetes Cserei Gyula vezértanitó u r és neje szül. Bar a b á s Károlina, valameddig árkosi lakósok lesznek. A húsvéti urasztali bort adni ajánlkoztak id. Veres Bálint és neje szül. Zoltán Klára élethosszig; a pünk ö s t i t : Zoltán Pál és n je szül. Vánc.-a Éva élethosszig; a Szent-Mihály vasárn a p i t : özv. Imre J á n o s n é szül. Barabás Lidia élethosszig. 5. Id. Veres Bálint és neje szül. Zoltán Klára és özv. Imre Jánosné szül. Barabás Lidia ajándékoztak az árkosi u n i t á r i u s egyháznak egy-egy drb. 600 • öl területü szántóföldet, f e n t a i t v a azonban m a g u k n a k a nevezett szántók élethosszig való haszonélvezetét. Mindkét szántóról a kegyes ajándékozók az ajándéki szerződést kiállították s ezek most az egyház birtokában vannak. A szerződésekre a bélyegek árát is a nevezett ajándékozók állották ki, sőt id. Veres Bálint és neje sziil. Zoltán Klára még az illeték kifizetését is m a g u k r a vállalták. 6. Nagyságos J a k a b Elek u r orsz. levéltárnok és magy. tud. akadémiai rendes tag egyh i z ü n k k ö n y v t á r á n a k a j á n d é k o z t a ; „A király földi viszonyok ismertetése" és r A magyar Fiume" czimü jeles műveit egy-egy kötetben. 7. A kepe megváltási alaptőke gyarapítására a j á n d é k o -tak : ifj. Göncz Mózes 5 f r t o t és Barabás Ferencz 4 frtot. Fogadják e kegyes adományozók és ajándékozók e helyen is hálás k ö szönetünket az egyház nevében. Árkos, 1890. jan. 30-án. BARABÁS ANDRÁS,

CSIFÓ SALAMON,

egyházkebli gondnok.

unitár,

lelkész.

NYILVÁNOS KÖSZÖNET. Toroczkói Vernes István és neje Botár Anna ekklézsiánknak egy diszes 30 f i t é r t é k ű szószék t a k a r ó t , Csegezben lakó Kriza Andor és neje Molnár Ilona egy 35 f r t értékű u r a s z t a l r a való takarót, továbbá Kolozsvári Székely Klára őnagysága egy fekete koporsó-takarót ajándékozott. Eme nemes cselekedeteikért, melyek magokban h o r d j á k a dicséretet, fogadják e helyen is hálás köszönetemet. Ekklézsiám megbízásából. Csegez, 1890. j a n u á r 30-án. SZÉKELY LÁSZLÓ, unitár, pap.

K E R E S Z T É N Y MAGVETŐ. XXV-ih éuf.

Márti us—Április

1890.

2-ih füzet.

A VALLÁSOS SZOKÁSOK, K Ü L Ö N Ö S E N A B Ú C S Ú J Á R Á S O K H A J D A N É S MOST. Nincsen a világon ú j semmi. Minden a mi van, volt mindig. — A természet folytonos sora ugyan a változásoknak, de látszólag, m e r t a természetben csak az alak változik, anyag és erő állandó. — A természetben kielégito ok nélkül nincs semmi, t e h á t nincs felesleg ; következésképpen a mi van benne vagy általa, az volt öröktől fogva, s lesz örökké, ahhoz nem j ö t t semmi, abból nem fogyott semmi. Az „ember" ugyan e szabály alá tartozik. Az ember is physikai részében anyag. A szellem, az é s z : az ember határozója, s föléje helyezi őt a többi állatoknak, de azért nem szűnik anyag l e n n i ; s mint ilyennek alakja változik, de lényege nem. Az ember ma is az, a mi t e r e m t é s k o r volt. Mint a k k o r nem, épp úgy ma sem respectálja „a jó és rosz t u d á s f á j á t " , beleharap a tilos a l m á b a ; ma is, mint h a j d a n Kain Ábelt, agyonüti t e s t v é r a t e s t v é r t ; egy tál lencséért elharácsolja örökségét, f a r a g o t t képet, arany b o r j u t i m á d ; m a is a Mózesek, Dávidok, Salamonok épp úgy megvannak, m i n t Nabuchodnezárok, Herodesek, Heliogabalok; m a is éppen úgy t u d j á k , m i n t akkoron, hogy egy az Isten, még is annyi isten u t á n kapkodnak, a hány a szükségök. x Két dolog uralkodik az ember cselekvésein, — rokonok, holott ellenesek. Ezek szabályozzák az ember viselkedését, ezek rabja az ember mióta van, s a meddig lesz, a ki nem rabja, az betege. Befolynak ezek tudományra, vallásra, politikára éppen úgy, m i n t a t á r sadalmi és családi viszonyokra, sőt ezeknél kisebb dolgokra. E h a t a l m a s két dolog: a s z o k á s és a

divat.

Rokonok, m e r t mindegyik az emberi viselkedésnek hallgatag szabályait a l k o t j a ; s m e r t a divat nővére a s z o k á s n a k ; — ellentétesek azért, m e r t a szokás határozója az állandóság, mig a divaté a változat. A szokás, a latinok szerint e második természet, megállapodott, tartós, hosszú életű, s azonos körülmények közt azonos vi-