'W » Í.UU15
-
W. KM^ — £. S
-
*v>fe. w
I<\ I <*I« |
to.-
v * ^ > -
t^lV> \*xWwJt ;
— ^VT. U - VT. - WUJUO —
WI|
- VJ - K\V\. T* L. - U-A^K - *
'S
CUro^ccvC e«Avw*V
1
JLL^.. ifv^-
H
]
R
KM: V:R .
.; ; A ' V
rí::
".!-LAMTUr)OM.-\NVI K'AÍ-?A.
É r k ; 19^3..evi d t u ^ J p i x
E:J
(VJ. n " u r \
l, 'flli'i
hó 10.n. .
,
. ífcvroAo Ö^cidLaC
r - t n r
Cr'
t.i. (U^iVt
A
N E M Z E T K Ö Z I
M E G B Í Z Á S O K
D o k + or i ér + e k c z é s .
B e n y u j + j a:
/
1
2 3 Z 3
V á z
l a t :
A
nemzetközi
megbízások
keletkezesének
A
nemzetközi
megbízások
fogalma
története .
jel l e g e . megbízott
A Nemzetek
ben
és
jogí
4
A
lességei
és
állam
jogi
he I y z e t e .
Szövetségének
a megbízásokkal
jogai
és
köte-
kapcsolatban.
A
nemzetközi
megbízások
A
nemzetközi
megbízás
megszűnése.
intézménye
elmélet-
gyakorlatban.
cöu c O .
JS
=
A Nemzetek 22.cikke galmat
jogban
teremt meg:
a nemzetközi
megbizás=t.A
22.cikke
sem
tározás
pedig
egy
adott
végleges
Egyességokmány
mertek
voltak
nem
a
lenne
tézményérőI,ha eszmékről
és
jogi
azoknak
formában
nemzetközi
politikai
fo=
megbízás fogva
mandatum az
is=
alak=
Egyes=
jogintézmény, akaratelha=
a gondolatoknak
és
kia I a k u I á s a , m e I y e k előtti
közvélemény
a nemzetközi
ezekről,a
régtől
létre j ö t t
való
IétrejöveteIe
ismeretlen
fogalommá
minden
időpontban
teljes
mar
a képviselői
teszi.Mint
eredménye,hanem
eszméknek
tünk
a magánjogban
közjogban
s é g o k m á ny
az
fogalma
mutatkozik;nemzetközi
ez
Egyességokmányának
a nemzetközi
meretes,a
igy
Szövetsége
egy,addig
/mandatum/
jában
2 =
22.cikk
időben
már
eIőtt.Ismere=
megbízások
keletkezése
törekvésekről
is=
nem
jogin= előtti
birnánk
tu=
domá ssaI. Ismeretes,hogy son
14 p o n t j a
rendelkezése
adta volt
biztositása.Erre
meg
az
a népek vezethető
az
Egyességokmánynak
a Iapját .Ezekb«k önrendelkezési vissza
Wi1=
lényeges jogának
a nemzetközi
a
meg=
=
bíz ások
létrejövetele
ma
ismert
az
európai
ben.A cikk
volt
"New
már
államok
egyik
tervezetük
rendezésére . Ebben
beli
állami
alapjan
zonkivül
már
volt
az
egy
majd
alapján
véli
angol
afrikai
a népek
a gyar
legjobban munkáskörök=
gyarmatok
van,hogy
terü=
a }övő=
önrendelkezési
történnie.Kivánja
középafrikai
körei=
megjelent
kérdés megoldását
egyes
foga I =
eI o t t , k ü I ö n ö s e n
szocialista
hangsúlyozva
berendezésnek kell
és
jog
19 16= i s z á m á b a n
joga
I9l7=ben
leti
ga
14 p o n t
gyarmati
önrendelkezési
biztos
önrendelkezési
demokratikus
Statesman"
megoIdha tónak.= nek
is.Az
a wilsoni
a középafrikai
matlakók
3 =
birodalom
jo=
a tervezet
a=
megaIapitását,a= =
mely
felett
egy
nemzetközi
szervezet
gyakorolná
a
feni
hatóságot. De
nem
19 I 8 j a n u á r b a n , a tett
nyi l a t k o z a t a
de I k e z e s i jog nel kat/
je I e n t ő s é g t e I e n
brit
sem,amelyben
elsősorban
a Ika I m a z a n d ó , h o g y "európai
szakszervezeti
a
nyoIják"./PahI:i,m.8.o./
és
George=nak
kongresszuson
ki exne I i , hog y az
német gyarmatok
ezeket
kapitálisták
Lloyd
önren=
rendezésé=
az o r s z á g o k a t / g y a r m a t o = kormányok
ki
ne
zsákmá=
=
Ezekben a modern
és
az
már
1892 évi
de I k e z é s e i b e n ne
csak
hanem gész
az
azok
az
1885 évi
brüsszeli
Kongo
rabszolgaellenes
kihasználása
magának
egyezményt
ti I aI m a z á s á v a I
fejlődését
érdekét
Ezen tént
a megbízások
kifejtett
és
az
segítse
ezenkivüI,meIyeknek és
azok
alapelvek
szempontja
rendszerének feltűnő
szerint
nyiltszivü /"weítherzig"/
lakóinak
megteremtése hasonlóságot
a gyarmati és
szerint
tör-
is.Fentebb mutat WiI
igényeknek
szabac
pártatlan
rende-
teljesen
kel I m e g t ö r t é n ő i e , a m e I y n é I az
iI lető
érdekei
éppen
birja nak,mint
illető
kormány
tehát
itt
jogos
cél
fogyasz-
zésének
olyan
e-
s z e m p o n t b ó l , is e l ő s e g í t e n i .
alapeszmékkel
5.ponja,ameIy
szolgálják
kell,hogy
a g y a r m a t o k , i IIetve
politikai
ren=
a gyarmatok
a gyarmatnak
fejlődését
találunk
okirat
lényege:
kapi.ta I i st i k u s
gyökere-j
okirat /akta/
a rabszoIgakereskedeIem,a IkohoIbeviteI
tás
son
berlini
megta I á I hatók.Ezek
anyaállam
-fellelhetők
a I a p e I ve i, a m e I y e k n e k
v i I á cj k e r e s k e d e l m i
elő.Számos ja
a nyilatkozatokban
gyarmatpolitika
í különben
4 =
súllyal
kell,hogy
igényei. - A
is k i f e j e z e t t e n
népesség
gyarmatlakók
hangsúlyozva
van.
az
érdeke
=
5 =
Megjegyzendő,hogy mány-tervezetében met
gyarmatokra
akkori
nem
és
dél-afrikai
WiIson
+alálunk
török
rendszerét
területekre
Smuts
tervezete
mány
második
után
után
sikerült
Több
körülmény
egyes
már
gondoljuk
innen,a
Egyességok*
a megbízás
ezen
alatt
területek csak
alá
kerülő
titkos
minden
pedig,mint
a nyugodt
béketárgyalás
u g y a n i s, kjogy az terű I etekre
szerződéseket
egymásközti
hosszas
küzdelem
gyarmati
a német
a fegyverszünet
ezt.Kitűnt
hogy
nek
megbí-
intézményét megvaI ósitani.
e I fogadtatni,meIy
toknak
az
formális
álláspontját
és őket
azt
azonban,hogy
akadályozta
lozták . W i I s o n n a k
se
a nemzetközi
fel
könnyen, néhány
a háború
tek,amelyek
az,aki
öntötte.WiIson
vette
a megbízások
Hatalmak
kozóIag
alapján
volt
tervezetébe. Ne
megkötése
formába
a né-
v o n a t k o z ó Iag.Az
minisztereInök,Smuts
jogi
Egyességok-
rendelkezéseket
az ő E g y e s s é g o k m á n y - t e r v e z e t é b e n zások
első
szerint
bennszülöttek
visszaélés
ellen
kötöt-
felosztását után
jólétét
célja
az,
elősegít-
megvédje,a
biztositsa.Ezek
cé-
sikerült
az ő
elmaradt /"rückstandig"/
kifejlődését
vona-
gyarma-
területeka gondola-
=
—tok
találtak
végérvényes
22.cikkében,meIy
így
l.§.OIy amelyek őket
az
tozni,s lág
különösen
az
és
Egyességokmány
Államok népek
fennhatósága
között
és
biztosítékait
még
alá
kell
v í •+•
tudják
ki,hogy
a civilizáció
feli
az
tar-
a mai
nem
mondatik
fejlődése
nézve,
megszűntek
I aknak,ameIyek
viszonyai
jóléte
területekre
következtében
k o r m á n y o z n i , a I epe IvüI
a népeknek
venni
ezek szén
a je-
Egyességokmányba.
legalkalmasabb
gyámságra
földrajzi landók
alapelv módja
megbízatást
nek,amelyek
tek
háború
nehéz
2.§.Ez nak
gyarmatokra
oly
hivatása,amelynek len
formát
szól:
kormányzó
amelyeken
önmagukat nek
elmúlt
azelőtt
6 =
megvalósításá-
a népek
a fejlettebb
felett
a
fogva
felelősségnek
leginkább
képesek
vállalásárajezeka
a Szövetség
való
nemzetek
segédeszközeiknéI,tapasztalataiknáI
a gyámságot,mint
vében
az,hogy
azok
helyzetüknél
ennek
gyakorlati
nyer vagy
és
haj'
nemze - t
róegbizottai,ennek
ne
gyakorolnák. 3.§.A
fejlődési
foka,a
megbízás terület
jellegének
földrajzi
az
illető
nép
fekvése,gazdasági
viszonyai
és
rnás" e g y é b
körülményei
szerint
kel I k ü -
Iönbözn i e. 4.§.Bizonyos Török két
Birodalomhoz
érték
eI,hogy
k ö z ű Ie + e k , a m e I y e k
tartoztak, független
a
fejlettségnek
nemzetként
e I i s m e r h e t ő k , azzaI
a feItéteIIeI,hogy
valamely
Hatalom
zetése
Megbízott
alá
önmagik
helyeztessék
is t u d j á k
sorsukat
lom v á l a s z t á s á n á l kívánságait
kell
tekintetbe
mat
fejlődési
kell
g a t á s á é r t , ame I y a a köirend
és
nek,mint nek ti
tenni
és
követelte
biztosítja
kiképzésének
és
támogató
vemár
Hata-
a közületeknek
a középafrikaiak, a Megbízott
Hatal-
közigaz-
vallásszabadságot korlátozásokkal
bizonyos
a rábszoIga-,fegyvei—,és
támpontok
közigazgatásuk
a t e r ű I e + riék o I y a n
lelkiismeret
megti I fását,vaI amint
ideiglenesen
venni.
állanak,hogy
a jóerkölcs
biztositja,továbbá
ezekeek
a fo-
időpontig,ami kor
népek,küI önösen
fokon
felelőssé
az
oly
intézni.A Megbízott
elsősorban
5.§»Más olyan
tanácsadó
addig
azelőtt
visszaélések-
szeszkereskedelem-
erődök,hadi
vagy
tengerésze-
I é t e s i té sértek, é s a b e n n s z ü l ö t t e k megakadáIyozását,kivévé
ha
ez
katonai
a kiképzés
=
rendőri
és
8 =
t e r ü I e t védeImi
Hatalomnak
a Szövetség
tania
a kereskedelem
kell
cé I ok a+
más
szolgálja
tagjai és
részére
áruforgalom
Megbízott
is
biztosí-
azonos
lehe-
tőségét. 6.§.Végül nyugat-Afrika nyos
és
vannak
a Csendes-Óceán
szigetei,ameIyek
csekély
jedelmüknél , a civilizáció tüknél,a
Megbizott
szefüggésüknéI zőbben
alkotó
bennszülött
más
déli
részének
körülményeknél törvényei
részeként
Dél-
bizo-
népsürüségüknéI,kis
terű I etéveI
Hatalom
lakosság
terű letek,mint
központjaitól
Hatalom
vagy
a Megbizott
rületének
oly
való
ter-
távollé-
földrajzi
ösz-
fogva,Iegkedve-
szerint
és
te-
igazgathatók,fenntartva
érdekében
fentebb
felsorolt
a
biz-
tos i t é k o k a t . 7.§.A zott
Hatalomnak
tennie
a reá
a Tanácshoz
tak
8.§.Ha
a Megbizott
nézve
esetében
évenként
területről.
tagjai
minden
kell
jogkörének,
terjedelmére
előzetesen
egyes
a Megbí-
jelentést
Hatalom
közigazgatásának
a Szövetség
meg,erre
minden
bízott
eIIenőrzésének,vagy natkozólag
megbízás
esetben
nem
vo-
állapod- p
a Tanács
ki—
=
-fejezetten
9 =
határoz. 9.§.Állandó
avégből,hogy
az
a Megbízott
á t v e g y e , m e g v i z s g á I ja rehajtására
bizottságot
és
vonatkozó
kell
Hatalmak
a Tanácsnak
minden
évi
alakítani jelentéseit
a megbízások
kérdésben
véleményt
végad-
jon. A kell
nemzetközi
említenünk
gyarmatokra
ezen
kívül
vonatkozólag
/ 19 19 . j u n . 2 8 . /
118-127
re
pedig
vonatkozólag
megbízások
jogforrásiul
elsősorban
a volt
a VersaiIIes-i
cikkeit,a
volt
a Lausanne-i
török
egyes megbízási
amelyek
és
Társult
mint
államok
között
jöttek
Egyezségokmány
22.cikke
bízások
végrehajtására
vonatkozó
A ben
nemzetközi
megérthetjük,ha
megvizsgálunk.tározott
Schneider
t erü I et
gyességokmány
néhány
egy
22.cikkében
a megezek,
létesült m e g -
szabályok. fogalmát
reávonatkozó szerint
és
egyebek
alapján
megbízások
Hatalom
szerződéseket
Főhatalmak
létre.Nem
az
területek
szerződést /1923.
az
bízott
német
békeszerződés
ju I . 2 4 . / , v é g ű I p e d i g a Szövetséges
meg
egy
általi
meghatározást
pontosan igazgatása
meghatározott
könnyeb-
meghaaz
feltételek
E-
=
mellett.Ez
a definíció
cél J á t , a m e l y
pedig
r o z á s é ná I , h a n em vezetésében anu
ki
nemzetközi
azonban
nemcsak
Í tt
is v a n
meghatározása
10 =
nem
más
is n a g y o n
fontos,s
emelve.-
Egy másik
szerint
a nemzetközi
egy
intézménye,mig
önkormányzatra
meg
nem
letek, a m e I y e k
a Nemzetek
talán
igazgatása
Valliní
megbízást a mandatum ájára
itt
állanak.-
tására,nevezeteseta
mandatum,a szerint lakott
által
kötelezi
a nemzetközi
mondja.Erre
egy
népek
feladat
feletti
igazgatás
gyakorIására.I gaz,hogy
egyes
ezt
az
elnevezés
körüli
puszta
tartják,mert
cikket
szövegezte,egyáItaIában
gánjogi
megbízással
jogilag
képzett
lennek
szerintük
való
ember.Ez
Iátszik,mert
Smuts nem
a nemzetközi
í rók vélet-
tábornok,aki is g o n d o l t
kapcsoIatra,mert a nézet
e I I á-
felügye-
és
hasonlatosságot
azonban megbízás
nem
vall
analógí
let
lennek
terü-
megbízott
is,amelynek
magát
a reábízott
az
Legmegfelelőbbnek
tarthatjuk,kí
tartalma
be-
Író,Ciocire-
által
jogügylet"-nek
magánjogi állam
népek
meghatá-
a 22.cikk
Strupp
Szövetsége
definícióját
szó egy
érett
alatt
"nemzetközi
a megbízás
jogintézmény
jog
államok
adja
a 22
a mavolt
valószínűtintézményé-
=
nek
megalkotásánál
is,-köz+ük
több
m ű k ö d t e k .De párhuzam megbizás
nemcsak
jogilag
különben
v o n h a tó
11 =
Smuts,hanem
képzett
is e t t ő l
és
a magánjogi
bizonyos
nemzetközi
megbizás
esetekben /l.később
a megszűnésnél./
b./Mig
a megbizó
ténykedéseiért
vetsége,mint
jogi/
teltétlenül
csak
a magánjogban itt
bizonyos
a megbí-
a Nemzetek
Szö-
megbizó,nem.
szempontbóI,hogy érdekében
mutatkozik
a megbízott
fejt
ki
és m e g b í z o t t
megbízástól
jogi
feIeI ő s , a d d i g
c./Hasonlóság
gesen
közre-
között:
a nemzetközi
megbizó
is -
függetlenül
visszavonha tó,addig
és
személyek
politikus
a két /magánjogi
a./Mig
zott
más
- mint
állam
bizonyos közötti
látjuk
-
azonban
itt
is m á s
abból
nevében
ténykedéseket,habár jogviszony
több
a
a
a magánjogi
vonatkozásban
lénye-
e I tér . Egyes
1935-ig sok
közé
ság
egy
tartó
jogi
írók
nézete
helyzete
soroI a n d ó . T e g h z e különös
esete".-
is
szerint
a nemzetközi
szerint Itt
a Saar medence
"a
megbízá-
nemzetközi
a Nemzetek
gyám-
Szövetsége
=
vol+
a megbízott,amely
bizottság 1935-ben rület
által
megszűnt,mi kor
jogi
sorsáról,s
k ü l ö n b e n ' is
tesített
nemzetközi
sem
mutat
megbízó,nem ti
a-felügyeletet
g y a k o r o I ta .Ez
lenne,s
got
12 =
terület
fel
egy
is
Így
az
a viszony
népszavazás tárgyalása
megbízással nem
állam
a megbizás
Így
már
e te-
időszerütler
22.cikkével
a Nemzetek
tárgya,/
döntött
semmiféle
a megbízott,s
öttagú
azonban
már
Egyes&égokmány
/itt
egy
hasonlósá-
Szövetsége
nem
lé-
volt
a
gyarma-
tárgyalása
nyugod-
tanmellőzhető. A típusát
teremti
portokba
6.f-a
a
típust
tehát
jöttek
először
l e t e k r e , me I y e k
német
ezek
Egyes
nézetek
azelőtt
a megbízások szerint
megbizás
a Török itt
ezek
bizonyos
a kérdés
a nemzetközi
jog
a megbizásí
4.,
meg
ezt
külön-külön.
intézménye és
cso-
a 22.cikk
Birodalomhoz az
három
C megbízási
I é t r e . V i z s g á I juk
gyarmatokra
/ 2 2 . c .4., 5 ., 6 .§,./ F e l m e r ü l tők-e
A,B,és
áIta Iában,aztán
nemzetközi
a volt
megbízások
osztani,aszerint,hogy
alapján
A jed
a nemzetközi
meg,ameIyeket
szoktunk
5.,vagy három
22.cikk
kiterközü-
tartoztak ,tekinthe-
alanyainak?
területek
/"
=
/"MandatsgebÍete"/ nak,mivel azonban amint
nem
nem
nemzetközi
tekinthetők
állhat
meg
a magánjogban
lekvőképes
érvényes
szeme Iyeket,éppen
teljes
olyan
jogalanyiság
cselekményeket
nemzetközi
államoknak
minden
jogalanyisággal
nemzetközi
mellett
nemzetközi
fe I r u h á z o t t n a k
getlen
nemzetek" /22.c.4 . §
séggel
még
találóan
nevezi
nak.Ezek
tehát
sem
b i r na k .
cse
jogban nem-
jogilag
birnak .Utóbbiakat fe I r u h á z o t t n a k , e -
jogalanyisággal
értelemben
tekinthetjük,ameIyek de
teljes
szemben
a
jogalanyí-| bár
"füg-
cselekvőképes"B"
sem
"vöIkerrechIiche
a korlátolt
felru-
a megbízások
korlátolt
jogalanyisággal
ezeket még
is
jogilag
birnak.Ezzel
korlátolt
és
oIyanokat,ameIyek
nemzetközi
nemzetközi
sággal
még
jogképes
a nemzetközi
jogalanyisággal
n e v e z h e t j ü k . I Iyen
nem
nézet
is v é g e z h e t n e k , v a g y i s a m e l y e k
házottnak
pusok
ugy
bírnak,és
korlátolt
csoportját
a
bir
megbízás-típusra.Mert,
cselekvőképességgel
nemzetközi
sem.Ez
nem
közű I e t e k e t , a m e I y e k
lőbbíeket
"A"
jogalanyisággal
megkülönböztetünk
is m e g k ü l ö n b ö z t e t ü n k zetközi
13 =
államiság
és
"C"
tí-
birnak;Pahl nascituri"-kjellegével
=
14 =
A megbízások •| e t e k • t a r t o z n a k , a m e I yek kotórészei és
voltak.Ezek
"A"
csoportjába
ezelőtt
azok
a Török
a terű
Birodalom
a következők:Mezopoiámia
Pa I e s z t i n a , / m e g b i z o t t : A n g | í a / , S y r i a
és
al-
/lrak
Libanon,
/megb i zott:Franci aország./ M e z o p o t á m i Anglia
kifejezett
vá I , de
az
szerződést
1922-ben
az
dése M e z o p o t á m i á n a k Anglia
ugyanis
ezt
iraki
jogú
szerződő
megbízási
utalás.Ezek
te I ezi
magát,hogy
Nemzetek gást hol
már vett
a szerződés
kötött
jogállást
és
igy
Irakot
nem
támogatni
fogja
meg
az
a tény
szó A n g l i á n a k
itt
a
egyen
a viszon'
szerződés
viszonyra
szokásos
tekinthetjük
megbizásnak.Erre
6.cikke,mely
szerződés-
Irak,mint
eltűnik,mert
a megbízási
szerző-
biztosit.
szövetségi
enged
nemkövet-
szerint Anglia Irak
Szővetségébe./PahI:i.m.I54.o./
erősiti sincs
kötött Mezopotámiá-
tekinfetbe.EzáItaI
hiányzik
érte Iemben
keztetői
tekinti
egészen
szerint
I r a k . / - B á r
királlyal
a szerződést
jön
jellege
bevezetéséből
zetközi
fél
nem
különleges
nek / " B ü n d n i s v e r t r a g " /
a /
kö-
felvételét Ezt
a
a felfo-
is,hogy
a szerződésben
se-
valamelyes
felelősségéről
a
<3
=
Nemzetek hát de
Szövetségével
az,hogy tacto
Irak
azonban S
Libanon de
a belső
viszonya
mint
y
Irak
de
í a -
22.cikk
4.§-ának
terület
két
/Fédération
L
kötött
jelentős
alatt
tokát
te-
áll,
van.
Bár
alapokon
Syríaérte
el,
nyugszik,
jogállását
megbízási
szerződés
ugyanis adja
m§<
a Szövetséges
és T á r s u l t
Franciaorszagot,hogy
a rábízott
támogassa
határozatai
részből
áll:
és
vezesse,mégpedig
szerint.Ez
a Syriai
syríenne/,mely
területéből
más
helyzet
alatt
i b a n o n.-
szerint
megbízzák
népességét
megbízása
AngLiához.Syria
bevezetése
terület
valóságos
protektorátusa
Franciaországhoz
viszonya
Főhatalmak
iták
íure A n g l i a
államiságnak
a FranciaországgaI amelynek
szemben.A
Anglia r
15 =
a megbízási
Egyesült
Államokból
Damaskus,Allepoés
áII,és Nagy-Libánon
a
Államból
az
allu
/Etát
de G r a n d - L i b a n o n . / E áll ki
és van
a jogviszony fejezve
a Megbízott egy
területek
megbízási
a szerződés
Hatalom
beszámoló
élén
egy
jellege
tőmegbizott
hangsúlyozottan
I7.cíkkében,raeIy
mindet* é v b e n
jelentést
trancia
köteles
szerint
a Tanácshoz
előterjeszteni.Franciaország
=
tehát
felelős
a Nemzetek P
szemben zitva
Anglia
a
I e
való
s z t
tinai
zsidóság
ki,az
angol
i n a.-
kötelezettsége
nemzeti
felállítására
és
meg
magá+
/Nationale
van
egy
összlakosságnak
kormánynak
ezen
véseivel
a keresztény
különös
kb.csak
és
arab
zsidók
a palesz-
I/6— á + t e s z
vigyázattal
feadat megvaI ósitására
kell
irányuló
lakosság
nehe-
Heimstatte/
s z e r v e z é s é r e . M i ve I a z o n b a n
az
is.
Palesztinával
különösen
kötelezte
otthon
nÍa,hogy
ben
Szövet ségéve I szemben
azáltal,hogy Anglia
számára
16 =
eljár'
törek-
érdekei
épség-
maradjanak. Anglia
részvétele által
a nép
nélkül
végzi,mert
a maga
testületbe
lentétek
folytán
nem
Anglia
rendben-
a
kijelölte
nagyfokú
vezettek
a
szent
az
összeállított
PaJesztinában
a tör-
érdekel-
eredményre.
kötelezve
kivül
a népesség
volna
nemzetiségi
van
az
helyek
és-fenntartására,valamint
I eegyezéséveI zal,hogy
-
igazgatását
a vá I a s z t á s o k , a m e I y e k
képviselőit
vényhozó
ráli s f e l a d a t o k o n
Palesztina
egy
álatlános és -
épületek a Tanács
- bizottságot
a vallási
kuliu-
b«-
megbízni
viszonyokat
az-
tanút-
= -mányozza,és
a vallásos
b á l y o z z a . Pa I e s z i i n a mutat j a , m e l y
Térjünk
bírnak
Hatalmat
állapota
az " A "
át
ezután
indokolttá
nagyobb h a t a l m i
alá
közigazgatásáért
K e l e
együtt./
ződéseinek
a 22.cikk
detése,mely
a Megbízót*
ruházzák
fel,
nemcsak " t a n á c s a d ó és az " A "
csoport-
a rábizott
terü-
i s . / 2 2 .c .5 . § . /
B e l g i u m és A n g l i a
hangsúlyozva
áll.
a következők:T o g o
/ m e g b i z o t t : F r a n c 5 a o r s z á g és A n g l i a
együtt/,és N é m e t
nincs.Az
azt,hogy
teszik
Ezek a megbízások
eltérés
alakját
már e m I i t e t t ü k , n e m
he I y e z t é k , m i n t
n á l , h a n e m egyenesen f e l e l ő s s é
alapja
távol
jogosultsággal
támogató v e z e t é s e "
K a m e r u n
egyik
a megbízások második
tette
területeket
és
+ipus
sza-
á l l a m i s á g t u l a j d o n s á g a i v a l . Ezen te-
amennyiben a f e n t i
let
jogviszonyait
önállóságtól
tipus./Ezek,mint
a független
rületek
társaságok
tehát
az á l l a m i
csoportjára /"B"
17 =
"An
t-A
f r
Ezen á l l a m o k m e g b í z á s i 5.§-a,közöttük
szei|
lényeges
m e g b i z á s o k k a I szemben k ü l ö n ö s e n
van a m e g b í z o t t á l l a m o k szerint
i k a /megbizoii
felelnek
kulturális
a lelkiismereti
kül-
és v a l -
lásszabadság b i z t o s i t á s á é r t , v a I amint b i z t o s í t j á k
a
=
18 =
r a b s z o l g a - , f e g y v e r - és s z e s z k e r e s k e d e I e m e I t i I t á s á t , illetve runnal ezek
ez u t ó b b i n a k kötött
szigorú
s z e r z ő d é s 4 . c i k k e . / Magukbanfog I a I j á k
a szerződések
végrehaj fásának
ezenkívül
gi Dé i
tartoznak
önállóságuk
met
harmadik / " C " /
azok a közű I e t e k , atne I yeknek
I n y u g a t - A f r i
ka
jo-
a k ö v e t k e z ő k : N é met /megbizott:DéI a f r í k a -
a m o a / m e g b i z o t t : U j z é I and/,N a u -
/megbÍzott:Anglia/,N é m e t
délre
semlegesítés
is.
megbízások
a Iegki sebb.Ezek
Köztársaság/,S
r u
a katonai
kötelezeffségéf
A nemzefközi csoportjába
eI I e n ő r z é s é + . / P I K a m e -
az E g y e n l í t ő t ő l S z i g e t e k
S z i
g e t
/megbizott:Ausztrá Iia/ északra
az E g y e n l í t ő t ő l
e k
és N é /meg-
bizott:Japán./ Ezeknek 6.§-ának
jogi
azon r e n d e l k e z é s e
jellegét
főképen a 2 2 . c i k k
a d j a meg,mely s z e r i n t
a területek
a " M e g b í z o t t Hatalom t ö r v é n y e i
területének
alkotórészeként
I ara a z o n b a n , m e l y je
szerint
megbízott
a rábizott
igazgatja,a államok
szerint
és
ígazgathatók".EgyedüIÍ
ál
terű I etet
Délafrikai
területeik
ezek
a saját
jogrend
Köztársaság.A többi
megbízási
igazgatására
=
vonatkozóan külön
rendelkezéseket
lönben a z o n b a n a m á r kötelezettségek talmakat
is
19 =
ismertetett
az e c s o p o r t b a
kötik
a reájuk
bocsátottak
általános
ki.Kü-
kulturális
tartozó Megbízott
bizott
területekre
Ha-
vonat-
kozólag. A megbízott juk
bizott
területekkel
meg I e g j ó b b a n , h o g y
zott
Felmerül állam á l t a l
tekíntünk,hogy
a rá-
ítélhetjük az egyes t e -
t a r t o z nak . A I a pe I vké n t m i ndhá rorr
áII,hogy
állam t e r ü l e t é v e l
jogállását
szemben a s z e r i n t
ha a r r a
r ü l e t e k mely c s o p o r t b a j e l l e g ű megbízásra
államoknak
jogi itt
ezek a t e r ü l e t e k egységet
a megbí-
nem a l k o t n a k .
az a k é r d é s , h o g y a m e g b í z o t t
kötött
nemzetközi
szerződések
h a t - e a megbízások
területére
i s ? Az e l ő z ő a l a p e l v b ő l
következtetve
nem-meI
erre
azonban máskép á l l
te I e I h e t ü n k . Á g y a k o r l a t b a n
a h e l y z e t . A megbízási
ugyanis a megbízott
államra
egyben k ö t e l e s s é g e t
állapítják
nemzetközi
szerződések
érvénye k i -
szerződések
vonatkozóan azt
előnyei
a jogot
és
meg,hogy az á l t a l á n o s kiterjesztendők
a meg-
bízási
területekre
i s . P o n t o s a b b a n azok az e l ő n y ö k , a -
tielyek
a megbízott
á I I amma I szomszédos t e r ü l e t r é s z e k r e
=
20
k i t e r j e d n e k . / P I . a Togoval Igy
tehát
a nemzetközi
sei
kiterjednek
kötött
szerződésben a 8 . c . /
szerződések
zése a l a p j á n . E z e n
szerződések
jeIentőséggeI,ameIyek
postaforgaIom eIőmozditására A megbízott felmerül
állam háborút leteknek
rendelkezi
is,de
nem i p s o
szerződés k i f e j e z e t t közül
rendelke-
k ü l ö n ö s e n azok
a rabszoIga-,fegyvei—
és s z e s z k e r e s k e d e l e m eI n y o m a s á r a , a
latban
előnyös
a megbízás t e r ü l e t é r e
iure,hanem a megbizási
bírnak
=
h a j ó - , v o n a t - és
vonatkoznak.
á I Iam j o g á I I á s á v a I k a p c s o -
még az a k é r d é s , h o g y
ha a m e g b í z o t t
indit,megengedhető-e a megbizási
bármi
módon v a l ó bevonása
terü-
vagy r é s z v é t e l e
ebben a háborúban? Mig a g y a r m a t o k é k é t s é g t e l e n ü l gen,a megbízásoké meg.Sőt
egyes
vallják,hogy
írók
azonban h a t á r o z o t t a n
nem e n g e d h e t ő
ebben a k é r d é s b e n a z t
a megbizási
i-
a nézetet
területek,ameIyeket
ők
w
Völ-
k e r b u n d s I and " - o k n a k t ek i n f e n e k , ado-tt e s e t b e n , p é I d á u I megtorló
intézkedések
az Egyességokmány megbízott
állammal
azonban t ú l z o t t
foganatosítása
alkalmával
16.cikkére gondoInak-,az szemben f o g l a l h a t n a k
és j o g i l a g
illető
állást.
nem i n d o l o h a t ó
-itt
Ez
felfogás.
=
Térjünk mi l y e n
jogai
vetségének
át
7.8.
és e l l e n ő r z é s i
nfcmcsak a 2 2 . c i k k a jogi
vétségé,mint kiindulva
kívül
és 9 . § - a i b ó l
következik
a mandatumok f e l e t t i joga.Pahl
fenti
szerint
helyzetből
is,amelyet
a
rendel-
ezek a j o g o k
rendelkezéseiből
folynak,ha-
a Nemzetek Szö
fő-gyám / " O b e r v o r m u n d " / e I f o g I a I . E b b ő I
szoritkozik,hogy
is,amelyeket
felügyeleti
jelentést
a megbízott
kérhet
joga a Meg-
állam a reábí-
t e r ü l e t e n g y a k o r o l . N e m szabad u g y a n i s hagynunk a z t
a tényt,hogy
a megbízási
terület
a megbízott
á l l a m nem a s a j á t
gyakorol te
a Nemzetek S z ö -
H a t a l o m t ó l / 2 2 . c i k k , 8 § . / , h a nem k i t e r j e d m i n d -
azon j o g o k r a zott
a kérdésre,hogy
vannak
a Nemzetek S z ö v e t s é g é n e k
nemcsak a r r a bízott
ezután arra
a m e g b i z á s o k k a I k a p c s o l a t b a n ? Az E g y e s s é g -
Nemzetek S z ö v e t s é g é n e k
nem abból
=
és k ö t e l e s s é g e i
okmány 2 2 . c i k k é n e k
kezési
21
nem a l k o t n a k
a megbízott jogi
figyelmen á l l a m és
egységet,s
szuverénítása
így
alapján
j o g o k a t , h a nem a Nemzetek S z ö v e t s é g e és a köz
lévő megbízási
viszony
rűleg következik,hogy körű e l l e n ő r z é s i
foIytán.EbbőI
természetsze-
a Nemzetek S z ö v e t s é g é n e k
teljes1
h a t ó s á g a van a m e g b í z o t t H a t a l m a k
= 22 felett,habár
ez a 2 2 . c i k k
i b ő I nem t ű n i k
ki
idevonatkozó
közvet IenüI.
A másik
k é r d é s az e l l e n ő r z é s i
kapcsolatban az,hogy milyen zetek
Szövetségének
ha a m e g b i z o t t geiket? ször:
Két
felbontása
is
a kötelezettsé-
a megbízási
viszonynak
a
adhat
feltételekkel
foglalja
azt
is,hogy
egyes á I I a m o k bizonyos t e a megbizást
v o n h a t j a . M i g a magánjogban a m e g b í z á s e l v o n á -
sa minden
indokolás
nélkül
a megbízás s p e c i á l i s a megbizott
nemzetközi
tesz.Mert
jellegét
itt
is á l l
szerződéseknek
va v a n . D e csak rótt
történhetik,itt
a feltételeket
hogy a l a p j á b a n
reá
a Nem-
r é s z é r ő l . A Nemzetek S z ö v e t s é g é n e k
foglalt
rű I e t e k r e , m a g á b a n
állnak
erre vonatkozóan.Elő-
ugyanis,hogy megbízást
nak a 2 2 . c i k k b e n
el
látunk
joggal
abban az e s e t b e n ,
nem t e l j e s i t i k
lehetőséget
Nemzetek S z ö v e t s é g e azon j o g a
szankciók
rendelkezésére
államok
Egyoldalú
rendelkezése-
tekintve,csakis
ugy,ha
nem t e I j e s í t i . I gaz u g y a n , az a t é t e l , m e l y egyoldalú
addig,mig valamelyik
kötelezettségeknek ha v a l a m e l y i k
azonban
fél
teljes
szerint
felbontása
a
tilt-
szerződő fél
a
mértékben e l e g e t
szerződésbeli
kötelezett-l
= 23 = - s é g e i t m e g s é r t i , e z á 11a I a másik felbontására
jogosi+of+a
felet
fel.
A másik és végső s z a n k c i ó k ö f e I eze + +ség megfar + á s á r a való
kizárás.Az
gyanis ből
folyó
ségből
bármely
eleget
kötelezettségét megsérti,a alapján,ha
szerződési
a megbízott
állam
alapján
köteI ezettségeinek,a
két
részéről
szankció alkalmazása
alapos megfontolást
g é n y e l j e n . A Nemzetek S z ö v e t s é g é n e k hogy
legfőbb c é l j a
ciók
alkalmazása
lyeztetve
Szövet-
Szö
kizárható. Fenti
Szövetsége
4 . §-a u -
a Szövetség-
az Egyességokmány 2 2 . c i k k e
k ö t ö t t megbizási vétségből
16.cikkének
"minden T a g , a m e l y
kizárható".Ennek
nem t e s z
a szerződési
a Nemzetek S z ö v e t s é g é b ő l
Egyességokmány
kimondja,hogy
a szerződés
valószínűleg
kell,hogy
ugyanis
világbéke
i-
ismeretes,
a v i lágbéke f e n n t a r t á s a . H a
bekövetkezik,a
lesz,mert
a Nemzetek
a szánk
is veszé-
a m e g b í z á s e l v o n á s a vagy k i z á r á s
háborús cselekményre
indítaná
az
illető
áIIamot. A Nemzetek S z ö v e t s é g é t kapcsolatban
kötelezettségek
a megbízásokkal
is terhe I i k .Kérdés,hogy
= 24 = beszélhetünk-e
egyáltalában
jogi
k ö t e I e s s é g r ő I ? Abban
az e s e t b e n u g y a n i s , h a
a Nemzetek S z ö v e t s é g e az E g y e s -
ségokmányból
kötelezettségének
get,nincs
ráháruló
olyan
s z e r v mely
jogilag
nem t e s z
e I e-
kényszerithetné
a-
zok t e I j e s i t é s é r e . N e m k é n y s z e r í t h e t ő az Á l l a n d ó Nemzetközi
Bíróság á l t a l
e r k ö I c s i , h a nem j o g i
sem.Mindezek e l l e n é r e
kötelezettségekről
s z é l h e t ű n k , mer t k é t s é g t e I e n , h o g y gének t é n y k e d é s e
is
alá
van v e t v e
nemcsak
i s méltán be-
a Nemzetek S z ö v e t s é a nemzetközi
jog
;
szabályainak. E l s ő r e n d ű k ö t e l e s s é g e a Nemzetek S z ö v e t j ségének
a megbízott Hatalom e l l e n ő r z é s e
pontból,hogy leget
az a s z e r z ő d é s b e l i
a szem-
kötelezettségeinek
t e s z - e ? A Nemzetek S z ö v e t s é g e az e l l e n ő r z é s t
e célra
alakult
Állandó
Bizottság
mely a m e g b í z o t t H a t a l m a k t ó l
désben a Tanácsnak v é l e m é n y t A 22.cikk rendelkezést
terület
arra
eaz
utján gyakorolja,
az é v i
és a m e g b í z á s o k v é g r e h a j t á s á r a
féle
abból
jelentést
átveszi
v o n a t k o z ó minden k é r -
ad./22.cikk
9.§./
azonban nem t a r t a l m a z vonatkozóan,hogy
I a k ó i t ó I , v a g y más é r d e k t e l e n
semmi-
a megbízási
harmadiktól
ere-
_
_
= 25 =
— d<5 beadványok és k é r v é n y e k / p e t í c i ó k /
tárgyalás
a la
v é l essenek-e?
E r r e vona + k o z ó l a g a Nemzetek S z ö v e t s é -
gének Tanácsa
egy
mely
szerint
1923 é v i
mind a m e g b í z á s i
másoknak a k é r v é n y e z é s i rozat jogi
keretén belül szabályozást
tott
az Á l l a n d ó
kérelmeket
Tanácsnak
is
eljárás
ció
részletes
tétele
a hozzá b e n y ú j -
venni,szükség esetén a jelentést
államtól
tenni
és
a bajok o r v o s l á s á t
Bizottság kívánatosnak
a jogot,mely
legyen személyesen
kihallgatni
tárgyára
be,mert
joga
eljárás
intézményessé
a Közgyűlésnek
l á t t a , h o g y megkapja a z t
ni,illetve
alá
1926-ban az Á l l a n d ó
les esetekben
lakóinak,min
e I i smerte.t í k . E z e n h a t á -
Bizottság köteles
tárgyalás
i Iletve
határozatot
nyert.
i l y e n módon a m e g b í z o t t kívánni.-
joga
területek
a kérvényezési
A peticiós tolytán
ülésén hozott
a petíciót
szerint
kivéte-
is meghallgat-
aláírókat
a petí-
vonatkozóIag.Ez
azonban nem k ö v e t k e z e t t
a m e g b í z o t t HataImak
ebben a j o g b a n az Á l l á n
dó B i z o t t s á g
hatáskörének mértéken t u I i
sét
látták,és
egyhangúan e l l e n e
dig
ez az e l j á r á s
kiterjeszté-
foglaltak
állást.Pe-
k ö n n y e b b s é g é t és a p e t í c i ó b a n
fog-
U
= 26 =
— I a I + tény
tisztázását
nagy m é r t é k b e n e l ő s e g í t e t t e
volna. S a j n o s azonban a p e + i c i ó s két
alapvető hibája
járás
van,melyek
illuzórikussá
valósul
válik
folytán
és c é l j a
meg;hasonIóan á l f a i á b a n
eljárásnak az egész e l -
a l e g k e v é s b b é sem
a Nemzefek S z ö v e t s é -
gének t ö b b o l y a n
intézményéhez,meIy
séges és T á r s u l t
F ő h a t a I mákhoz nem t a r t o z ó - nemzet
jogainak doljunk fél
a megvédését és b i z t o s í t á s á t csak
részéről
gyalásra
a kisebbségek beérkezett
bocsátása
petíciók
felett
kívánná,hogy
lontos
csak
a máslkhgz
fellebbezni
több
lehessen.
tárgyilagosságát
levő néptől
származó p e t í -
áIIam közvetítésével
a Bizottsághoz.Ezáltal a megbízott
testű Iet,vagy
az e l j á r á s
a megbizás a l a t t a megbizott
elnöke
k é r d é s b e n ne egy s z e m é l y
Másodsorban p e d i g s é r t i
ció
és t á r -
a t á r g y i Iagosság a z t
d ö n t s ö n v é g é r v é n y e s e n , h a n e m vagy forom,ahoI•egyiktőI
elfogadása
ugyanis a B i z o t t s á g
dönteni,hoI ott
ily
céI ó z z a . / G o n -
v é d e l m é r e ! / - Harmadik
magában j o g o s u l t
az,hogy
egy - a S z ö v e t -
a d h a t ó be
adva van a l e h e t ő s é g a r r a , h o g
állam a reánézve k e l l e m e t l e n kérelmeket
=
27 =
e g y s z e r ű e n nem k ö z v e t í t i , s
igy
az
illető
nép p a n a s z a i
sohasem n y e r n e k o r v o s l á s t . A magánjogi bízott
megbízásoknál
köItségeit,meIyek
terhére
a megbizó a m«g^
a megbizással
-fe Imerü I t e k , m e g t é r i t e n i k ö t e l e s . A
megbízásnál
ez a t é t e l
zólag nincs
az Egyességokmányban o l y a n
mely k i m o n d a n á , h o g y geket
toI hotja,hogy
a megbízást, s igy
a megbízás
államnak
elő-
a megbí-
függ,hogy
elvál-
k e l l ő e n megtonazok az a n y a g i
szerződésszerű e l v á l l a l á -
szükségesek. Sokat v i t a t o t t
tott
rendelkezés,
k ö t e I e s . K ü I önben i s
rendelkezésre állnak-e
eszközök,fmeIyek
vona + k o -
kapcsolatos k ö l t s é -
szabad e l h a t á r o z á s á t ó l
okvetlenül
nemzetköz i '
meg,(iier+ a r r a
a megbizással
vagy m e g t é r í t e n i
államnak
lal ja-e
sára
nem á l l
a Nemzetek S z ö v e t s é g e a m e g b í z o t t
legezni zott
kapcsolatban
kérdése a nemzetközi
és még n y u g v ó p o n t r a megbízásoknak
van a s z u v e r é n i t á s a
megbízás a l a t t
illetőleg?
négy e l m é l e t t e l
Általában
álló
nem ju-
az,hogy k i n é l terű leteket
találkozunk
er-
re v o n a t k o z ó Iag . Ezek a k ö v e t k e z ő k : l./A
S2uverénitás megoszIik,még pedig
•
=
egyik
nézet
szerint
a Nemzetek S z ö v e t s é g i t és a S z ö -
v e t s é g e s és T á r s u l t szerint
28 =
Főhatalmak
között,másik
nézet
a Nemzetek S z ö v e t s é g e és a m e g b í z o t t
állam
között. 2./A
szuverénitás
a megbizott
államnál
3./A
szuverénitás
a Nemzetek S z ö v e t s é g é -
van.
né I va n . 4./A
s z u v e r é n i t á s magánál
a megbizás a l a t t
á I Ió népné I v a n . Jogi szik
szempontból
ez u t o l s ó
a l e g i n k á b b he I y t á I l o b n a k . E z
abból
elmélet
lát-
indul
ki,hogy
a s z u v e r é n i t á s és az annak m e g t e l e l ő f e l s é g j o g o k vannak^egymástóI alatt
választva.A
a megbizás
á l tó n é p n é l v a n , a z o n b a n a f e l s é g j o g o k
sa - a m e g b í z á s o k
jellege
nép,részben a megbizott Szövetsége á l t a l ezt
szuverénitás
megilletnek
ban az ennek m e g f e l e l ő
r é s z b e n az
találóan
a nasciturus
riasciturust
-
gyakorláillető
á I I am és r é s z b e n a Nemzetek
t ö r t é n i k . PahI
az e l k é p z e l é s t
jogban.A
szerint
el
hasonlítja
helyzetéhez bizonyos
jogosítványokat
a magán-
jogok,azon-
h e l y e t t e más
= 29 = gyakorolja.A
nemzetközi
megbízásoknál
ís,mig
+6 nép e l
nem é r + e az á I I a m j o g i - f e j I e t t s é g
kát,addig
a felségjogokat Térjünk
sok megszűnésének
át
talában
a nemzetközi
okmány r e n d e l k e z é s e i
megbízási
létesitettnek
i gy szó I : " D i e Z u e r t e i l u n g
5st
i h r e r Natúr
nach e í n e
irók
viszonyai melyekre
szó I , " a m e I y e k
népeknek a j ó l é t e
a viszonyt
ö-
i s, m i t
und ewig d a u e r n -
e I I e n t é t b e n azonban az a n e m z e t k ö z i raegbí
vizsgáljuk.A
a mai
k ö z ö t t még nem t u d j á k nézve a l a p e l v ü l
a megr
eines Kolonialmandats
u g y a n i s a m e g b i z o t t HééaIom a l á olyanokról
ezt
ki
t a r t j á k . Igy.Ro'l i n
jutunk,ha
célját
egyál-
v i s z o n y ? Az E g y e s s é g -
endgültige
de" . / P a h I : i , m . 9 5 . o . / - E z z e l
létesítésének
e z e k e t b e hat ób b an
u g y a n i s nem t e r j e d n e k
ellenkező megállapításra
fo-
megbizá
az a k é r d é s , m e g s z ü n h e t - e
kor
zások
kiván+
ezek u t á n a n e m z e t k ö z i
s z ü n é s r e v o n a t k o z ó l a g és egyes rökké t a r t ó n a k
ille
h e l y e t t e más g y a k o r o l j a .
eseteÍre.MieI ott
tárgyaInók,feI vetődik
az
h i v a t á s a " . V i I ágosan k ö v e t k e z i k
f.§ —a
kerülő népekrőI,mint világ
kü I önösen nehéz
önmagukat k o r m á n y o z n i
mondatik
és f e j l ő d é s e
22.cikk
ki,hogy
ezeknek a
a civilizáció ebből
szetvf
az e l ő b b e m l í t e t
=
nézet
30 =
he 1 y t e I e n s é g e , m e r t
határozva
a nemzetközi
ezen s z a k a s z
megbízások
t e h á t meg van adva a megszűnés következtetve fejlettség tudja,a gét kell
ugyanis,ha
tehát
azt
Erre
feIetti
megfelelőbbnek nál
is
nép e l é r t e már a
v i s z o n y megszűnik.E
is,hogy
ki
a feladatra
helyessé-
azonban t i s z t á z n i
a kívánt
l e g y e n az a t é fejlettségi
egy t á r g y i l a g o s , a
a Nemzetek S z ö v e t s é g é t
feletti
a kérdésnek
azonban még nem a l a k u l t
erre
tekinthetjük
a Szövetség adja
felügyelet a konkrét
fok
többi
t é n y e z ő r e van szükségünk . Igy
államok
illeti.Ennek
tétel
vagy mi
inkább,mert a megbízást
megb i z o t t
Iehetősége.Indi rekte
illető
n y e z ő , a m e l y megáI l a p í t h a t j a
államok
időhöz k ö t ö t t s é g e ,
eIfogadnunk.Eme I I e t t
a kérdést
elérését?
meg van
azon f o k á t , ami k o r önmagát már k o r m á n y o z n i
megbízási
kell
az
által
legan-
és a
és e l l e n ő r z é s ő t
jogi
szabályozása
ki.
A megszűnésnek azonban még más l e h e t ő s é gei nési
is
fennállanak.Ezek
esetek:
a tulajdonképeni
Elsősorban arra
jogi
az e s e t r e k e l l
megszű-
gondolnunk
hogy ha a Nemzetek S z ö v e t s é g e , m i n t megbízó m e g s z ű n i k , f e l b o m l á s vagy bármi
más ok f o I y t á n , a k k o r
a magánjogi
= 31 = megbízáshoz
hasonlóan,a megbízási
Az Egyességokmány azonban arra
itt
viszony megszűnik.
ismét
az ese + re von a t k o z ó I a g , h o g y
nem r e n d e l k e z i k
m i k o r és m i l y e n mó-
don s z ű n i k meg a Nemze + ek S z ö v e t s é g e ?
Itt
mi h e l y z e t r e
és a t é n y l e g e s p o l i t i k a i
viszonyokra
kell
e kérdés megoldását.
bíznunk
Megszűnik akkor,ha
a megbizott
vagy a m e g b í z o t t ís,mert
hiszen,ha
lás volna
továbbá
a megbízási
i
viszony
á l l a m o t más á l l a m b e k e b e l e z i ,
állam részekre bomlik.Ez
természetes
a megbizott Hatalom j o g a i b a n utód-
I ehetséges,azáItaI
a Nemzetek S z ö v e t s é g é t
j o g a i b a n c s o r b i t a n ó k meg,mert a m e g b í z á s t Nemzetek S z ö v e t s é g é n e k van j o g a megadni választott
a történél-
egyedül
a
az á l t a l a
államnak. Mivel
a m e g b i z o t t Hatalomnak
Szövetsége tagjának
kell
lennie,ha
ezt
a Nemzetek
a minőségét
e l v e s z t i , t e r m é s z e t s z e r ű e n megszűnik
a megbízási
szony
í d<5 u t á n a f e l -
ís.Amínt
a két
évi
mondó á l Iam m e g s z ű n i k a m i k o r nera j á r u l hoz és
így
hozzá
felmondási
a Szövetség t a g j a
vi-e-
lenni,vagy
az Egyességokmány m ó d o s í t á s á -
s z ű n i k meg t a g s á g i
minősége,megszünik
ipse
= 32 = iure
a megbízási
viszony
is.
K é r d é s e s a z o n b a n , h o g y m e g s z ü n i k - e a nemzetközi
megbízási
viszony
a Nemzetek S z ö v e t s é g e á l t a l
történő visszavonás,illetve rő I t ö r t é n t
a m e g b í z o t t -Hatalom r é s z é
lemondás á 11a I ? • Ezekben a k é r d é s e k b e n az
Egyezségokmány nem i n t é z k e d i k , i g y lalkozó
irók
álláspontja
magánjogban a m e g b í z á s i szűnik
bármelyik
könyv:
l629.§./,a
nem á l l
oly
nemzetközi mint
fél
szerződés k é t s é g t e l e n ü l
felmondásával /Magánjogi
nemzetközi
megbízásnál
bizonyosságga I.Schneider j o g egyenes m e g s é r t é s é t
közös megegyezésével
felbontása
is.Az/ irók
ponton van,hogy ban á l l
amint
megbízást
fog-
meg I e h e t ő s e n k ü l ö n b ö z ő . M i g a
a szerződés megváltoztatása
ződő f é l
az e k é r d é s s e l
is
Törvény
ez a t é t e l
szerint
ez a
j e I en + e n é , m e r t csak a k é t
a-
szer-
történhet,éppenugy
másik c s o p o r t j a
a
azon az á l l á s -
a Nemzetek S z ö v e t s é g é n e k
adni,éppúgy
meg-
j o g a van e z t
jogá-
vissza
is
von n i ./V.öi22.o./ - VaII ini a k é r d é s t . S z e r i n t e bár gének v i s s z a v o n n i kivül
hagynunk
azt
más szempontból
nézi
ezt
j o g a van a Nemzetek S z ö v e t s é -
a megbízást,de a tényt,hogy
nem szabad f i g y e l m e n az e s e t l e g e s v i s s z a -
= 33 = vonás h á b o r ú r a dig
szoIgáItatna
ellentétben
állana
mé ve I , ame I yn ek c é l j a
o k o t és adna t á p o t . E z
a megbízási
intézmény
szelle-
a békés á l l a p o + ok - f e n n t a r t á s a .
L e g h e l y e s e b b ahhoz - a s z a n k c i ó k n á l előbb k i f e j t e t t zetek
- nézethez
Szövetsége á l t a l
már
c s a t I a k o z n u n k , h o g y a Nem-
l e h e t s é g e s az e g y o l d a l ú v i s s z a
v o n á s . D e míg a magánjogban a m e g b í z á s i
fel-
itt
zetesen mint
ok k e l I , hodjy f e n n f o r o g j o n
felmondási
fél
is
felbonthatók
a szerződési
megbízás a l á
nak p o l i t i k a i
fejlődését
fejlettség
igy
szei
a másik
bizonyos
a célja
az v o l n a
helyezett biztosítsa
tehát,hogy
területek
lakói-
és e l ő s e g i t s e . K i -
a l e h e t ő s é g é t a n n a k , h o g y azok a fokát
eIismertessenek.Ennek nincsenek
rótt
kötelezettségeit megsértette.
a nemzetközi
helyezi
a
ahogy más n e m z e t k ö z i
egyoIdaIuIag,amint
A 22.cikknek
látásba
kötött,neve-
és a m e g b í z o t t H a t a l o m t e r h é r e
kötelességek megsértése,mint ződések
feltételhez
viszony
mondása f e I t é t I e n , a d d i g
22.cikkben közölt
pe-
elérve önálló
állam gyanánt
bekövetkezhetésének
feltételei
azonban m e g j e I ö I ve . Igy b i z o n y t a l a n
már e m I i t e t t ü k - , h o g y m e l y i k
fórum
az - m i n
legyen a z , a m e l y i k
v
=
a politikai
fejlettség
zony + a I a n az nak
fokozatí
is,hogy
kívánt a "B"
fejlődésen
a "B" m e g b í z á s e l ő s z ö r pedig " B " , a z u t á n málódnék á t u+án érné e l
34 =
az
"A"
idők
f o k á t roegáI I a p i t j a . B i -
és "C"
kell "A"
keresz+üImenniök? Tehát
]eIIegüvé,a
t i p u s u megbízási f o l y a m á n és csak
az ö n á l l ó
lenül
kövefkezik,hogy
területek
esetre
politikai
nem ad
államnak
és a m e g b i z á s i
ketségte' arra
elősegítse
fejlődését.Ennek
kell
a rábí-
azonban f ő
mi nden bekebe I ezés i
területtel
ki-s-i
szemben semmi-
sem az " i n c o r p o r a t i o n p r o g r e s s i v e " , h a n e m az
"émancipation progressive" A nemzetközi elméleti rehajtása is
for-
ezen f e j l o d e s
a 22.cikk
a megbízott
f é I t é t e I e, hogy t a r t ó z k o d j é k sérlettől
viszonnyá
egész jj og i n + ézmény s z e l leméből
t ö r z k e d n i e , h o g y minden e s z k ö z z e l zott
"C" m e g b í z á s
államiságot.
Bár ezen k é r d é s e k r e megoldást,az
t i p u s u mandatumok-
célja
politikáját megb í z ás n ak
sajnos,ez
csak
cö u marad,a g y a k o r l a t b a n a megbízások vég c Q .
egészen másképpen t ö r t é n i k . A
a nemzetközi
kövesse.
gyámság
22.cikk
ugyan
i n t é z m é n y é t nem v a l ó s í t j a
meg minden népre v o n a t k o z ó a n , a m e I y
fejletlensége
=
következtében zött
arra
Hatalmaktól
gyarmati
r á s z o r u I na,hanem csupán a l e g y ő -
elvett
az a te I t e v e s , h o g y mak e r k ö l c s ö s
35 =
itt
pózzal
gyarmatokra."Igy voltaképen
"gyámság"
politikájukat
akarják
kézen-fekvő
a győztes Nagyhatal
elnevezése a l a t t
saját
érvényesiteni"./Magyar
Békeszerződés.26.o./ V a l ó b a n ez a m e g á l l a p í t á s Nemzetek S z ö v e t s é g é t ő l bizások
fenti
oly
céljainak
szervezet mellett
találó,mert
a
f o k ú a I t r u i zrnus,me I y a meg
elérésére
nem v á r h a t ó . A
s z ü k s é g e s , a mai
c
Szövetség ugyanis a
nemzeteknek nem e g y e n j o g ú és szabad c s a t l a k o z á s á n a l a p u l ó k ö z ö s s é g e , h a n e m a S z ö v e t s é g e s és T á r s u l t talmak é r d e k e i t Mint
és p o l i t i k á j á t
szolgáló
i l y e n , m e s s z e van a t t ó l , h o g y
szervezet.
a Itruisztikus
pontok é r v é n y e s í t é s é t - különösen a l e g y ő z ö t t kal, szemben -
keresztül
egyo I d a I u , s ő t
önző h a t a l m i
közi
megbízások c é l j a i
szem»
államok-
tudná v i n n i . A d d i g p e d i g , m i g politikát
fo I y t a t , a
nemzet
nem v a I ó s u I h a t n a k ' m e g , d e nem
v a l ó s u l h a t meg a S z ö v e t s é g emberiség á l t a l
Főha-
óhajtott
fő t ö r e k v é s e
világbéke.-
sem: az egész
= 36
F o r r á s m u n k á k : A Magyar B é k e s z e r z ő d é s . / B u d a p e s t . I 9 2 I . / Teghze G y u l a : Nemze+közi Pahl,Rudolf:
Jog. / D e b r e c e n . I 9 3 0 . /
Das vö I k e r r e c h + I i c h e
Koloníal-
Manda+. / B e r I i n . 1 9 2 9 . / S+oyanovsky,J:
The Manda+e f o r
Pales+íne.
/London.I928./ Magyarország Magánjogi
Törvénykönyve. /Budapest.1928./
American
Journal
of
In+ erna + íona I Law.
