W erfer Karoly*, 2 ú áihs z á m.] Saínt-C'loml palota rajzai. nyomdár és szerkesztősége

2 ú áiH s z á m .]

Minden szom baton megjelenik két egész íven, vagy 24 ívnagyságn hasábon.

KASSÁN, Junius 2ákín 1848.

Félévre előfizetés 6 fr., bérmentesítve, borítékban, s czímmel 7 fr. 12 ki', p. p.

E lő fiz e té s r e ! m e g h ív á s a M a s s a i K é p e s u js á g r a . Folyó évünk első fele végihez közelegvén, bátrak vagyunk minden rendű polgártársainkat K é p e stijsá g u n k előfizetésére Julius l s“ napjától kezdve felszólítani. Ára helyben fél évre © fr., postán bérmentesen borítékkal eggyütt 6 fr. 24 kr, p. p. Megjelenik minden szombaton i íven, s ha elegendő előfizető leend: hetenkint 3 íven;— harmadikon kizárólag politikai újdonságokkal. Kass án májusban 1848. ^ f „

W erfer Karoly*,

J

Saínt-C'loml palota rajzai. Frankhon régi királyai számos pompás pa­ lotákat építettek, részint saját családuk számára,

nyomdár és szerkesztősége.

részint pedig ágyasaik iránti kedvezésből, mert tudnunk k e ll, hogy Frankhon hajdani királyai átalában mind kicsapongó, dőzsölő s pazar életet folytattak, alattvalóik keserves verejtékük kere­

wmM

cu REM ARQHVALENTIN

setét tele inatokkal fecsérelték el ágyasaik s ked­ venc udvaroncaikra; lehet mondani: egész ud­ varuk egy nagy bordély volt. Innen következett azt án, hogy az erénytelenség a közép néposz-

K é p e s Uj s ág.

•204 tályt is megm érgezte; az ország kincstára ki­ ürült , az országos adósság véghetetlen öszvegre növekedett, elannyira : hogy még az adó is bérbe adatott s a dolgozó nép tehetsége fenekig kiineritetv én , végre a lázadásnak kiütni kellett. Reméljük, Saint-Cioud palota ábráit kedve­ sen veendik olvasóink, miután azok ezen fölséges épületről érthetőbb fogalmat adandnak, SaintCioud (Szeng-KI'u) Páris és Versailles közt fekvő mezőváros pompás kéjkastéllyal (lásd az ábrákat), fölséges inulatóerdővel, 200nál több házzal s 1500 lakossal. Itt ezen palotában öletett mg III. Hen­ r ik , itt vette lakását Napoleon (s azért monda­ to tt a diplomatiában: saint-cloudi kabinet), itt volt április 7től junius 3ig 1814 a szövetségesek •*s 1815 Blücher hadvezéri szállása s itt köttetett meg július 3án 1815ben azon szerződés, mely szerint Páris a szövetségeseknek adatott át. ■■—

■— —

■■■ i ■

i—

—

I* P énz és IiHel. [F olytatás.)

„Pénz nem tőke,“ azt mondók, vagy ha tőke is , igen parányi részét teszi és teheti csak az országos tőkének. Azonban, nem tehetek róla, de nekem ugy látszik: kevesen vannak ez érte­ lemben; sőt az egyenesen ellenkezik a hírlapi szokott előadással. M inap, hogy egyet említsek sok közöl, á P e s t i H í r l a p igy beszélt: „N e­ künk tőke k e ll: most inkább mint valaha. A gaz­ daság, értem a földesúrit, beruházási tőke nél­ kül eddig sinlődött; most semmivé lesz; ipar, kereskedés uj életre ösztönözve tőke nélkül el­ hal. A forgásban levő papírpénzt körüli félelem elvont minden apró pénzt a keringésből. (Apró pénz alatt pengő pénzt ért bizonyosan az iró). Nehéz napokban mindenki zsugorgat valamit ne­ héz órákra.14 — „H a van még mód, mi az eldu­ gott ezüstöt napvilágra hozza: ez magyar bank­ nóta,4* Világos itt a pénznek és tőkének össze­ zavarása, — Nincs tőke —> azon jelentésben, melyben azt vettük, és melyben azt venni kell, — nincs tőke országunkban , nem a z é rt, hogy kevés arany-ezüst pénz forog közöttünk; nemis a z é rt, mivel az arany-ezíist pénzt a bizalmatlan­ ság eldugja, melyet, közbe legyen mondva: sem­ miféle banknóta a világon ki sem húz rejtekéből, hanem csak b i z o d a l o m . Kevés arany-ezíist pénz , azért forog vagy forgott i s , mert a bécsi bankjegyek pótolták a fizetési eszközt; s a med­ dig pótolták: addig valóban feleslegessé tették a pengőt. Mihelyt azonban félelem támadt a bank­ jegyek l e e n d ő értéktelenílése irá n t, azonnal kevesbbé kezdék a fizetési eszközt pótolni, s ter­ mészetesen a pengő kerestetik, melyet a papír kiszorított volt. De országos tőkéink csekély vi­ szonyban és arányban állanak a pénzzel: volná­ nak meg azok, nem sokára előjőne az ezüst pénz is, mely azokat folyósítja; vagy ezüst nem lété­ ben, bankjegy folyósítaná. — Mindenesetre baj, hogy a bizalmatlanság az ezüst pénzt eldugja; de ezen baj sem okozza a tőkének nem-létét; mert a tőke más is, mint pénz; okozza csak a iizetési eszköznek szűk-létét. Nincs, vagy aránylag igen keve's tőke van országunkban, mert keveset dolgoztunk, és azt is meglehetős ügyetlenül dolgoztuk; mert az o r­ szágos intézkedések, melyek mindannyi termő beruházások, vagy hiányzottak, vagy lehető esz­ telenül állíttattak fel; m ert aterm őtlen költések leginkább divatoztak nálunk; m ert, m ert, mert . . . . ki győzné előszámlálni?! De a három kiirt oknak némely példái a többiekre is vezetnek. T e r m ő f l e n k ö l t é s e k leginkább valának a tiszfujitási és követválasztási pazarlások Ha va­ laki a köztudomásra jutott abbeli kiadásokat fel­ számlálná : igen hasznos munkát tenne , — mert belőle jobban mint bármiből láthatnók: mért va­ gyunk szegények? A nemeség sem birtokától sem iparától nem adózott, s mind a mellett nap­ ról napra inkább eladósodott; egyedül az emlí­ tett -.azarlás, és közönséges rósz háztartása miatt. — Azután ki volfa-képes azon kárt felszámlálni, mely [enzben ki sem telhető ; rjóllehet követke­ zése adóijaiban mutatkozik? Értein az erkölcsrom lást. mely az említett hazai intézkedésből folyt.

O r s z á g o s i n t é z k e d é s e k , melyek sze­ mély- és vagyonbátorságot biztosítanak, hiányoz­ tak ; mert a legnagyobb résznek személyei nem voltak elegendően védve. Melyek pedig fel vol­ tak ugyan állítva, de roszul; azokhoz leginkább az igazság-kiszolgáltatás tartozik. Ismét mondom: ha valaki felszámítaná, menyi tőke tartatik fogva csődperek által, melyek a vállófeltörvényszéknél eldöntést várnak: szinte hasznos dolgot tenne. — Rósz intézkedés az országos közlekedés, mert az utak vagy hiányzanak, vagy hol vannak, fe­ les haszontalan-költséggel építtetnek. A rósz szá­ mítás otthonos nálunk, az utcsinálásnál jeleske­ dett. Építette azokat a paraszt iszonyú idővesz­ tegetéssel, és hátram aradásával— de a paraszt­ nak idejét és munkáját eddigelé nem becsültük; mert általában nem tudtunk időt és munkát be­ csülni. Merem is állítani, hogy (T örök országot ki lehet-e venni! ) egész Európában sehol oly kévéssé nem becsülték az időt mint nálunk ; n e ­ k ü n k az i dő n e m vol t m é g s o h a pénz. — És az utakat oly szélesre mérték k i , mintha csupa Peking városokat kötnének össze. Hogy a haszontalanul széles ut temérdek munkát hiába elnyel, azt megyei mérnökeink elnézték. Azután a munka egyenesen alaptalan vol t , — mert más évben többnyire meg kellett volna újítani. Ezek­ ben és hasonlókban fekszik szegénységünk oka, melyet az ellenséges austríai politika ellenére is kevesbíthettünk vala, ha sujtásos nemzet nem volnánk. Ugy pedig azon tömérdek pénzt, melyet állítólag a bányászat terem : kifolyt a kormány intézkedése nélkül is,— Azonban, mint mondtam: azon előítélet, hogy pénz a tő k e; igen el van terjedve. A múlt országlat a la tt, midőn vasutak felállításáról vi­ tatkozásokban vagy hírlapokban beszéltek, kö­ zönségesen így folyt az okoskodás: „A keringő pénz nálunk kevés (némellyek 22 millióra tették hiteles? adatok u tán); a szükségellett és már or­ szágosan engedélyezett vasutak felállítása ennyi vagy annyi milliót követel: hogyan lehet a 22 millióból többet száz milliónál teremteni? Tehát külföldön kölcsönt kell szerezni, és általa tőkénk híjait pótolni.14 S itt vagyunk annál, mit h i t e l n e k ne­ veznek, s minek sokan túlságos erőt tulajdoní­ tanak. Igyekezzünk legegyszerűbb elemeiben felfogni, s magános és országos viszonyában elő­ adni. Egyes ember és egész ország bárminő költ­ séget csak gyiilékből, s/.erdekből vagy tőkéből tehet: költeni csak azt lehet, a mi már megvan. Egyes ember valamenyi tőkéje állhat merő pénz­ ből ; országos tőke, mint előttünk világos ; merő pénzből nem állhat. A tőke tehát többféle: kö­ zönségesen szokták f e k v ő és f o r g ó tőkére osztani; s nem is hibázunk, ha tőkének az öszszes vagyont nevezzük. Ennél fogva mondhatjuk, hogy a v a g y o n i s f e k v ő é s f o r g ó . Egyes embernek fekvő vagyona földbirtok, épület; forgó vagyona, melyet i n g ó v a g y o n n a k nevezünk: pénz, gabona, bútor stb. Valamint tehát egyes em bernek, ugy or­ szágnak is összes tőkéje f e k v ő és f o r g ó . A fekvő tőkéhez s tartozik a föld a maga termé­ szeti előnyeivel. Ha valaminél, az ország föld­ jénél tűnik elő világosan, hogy pénz nem teszi az országos tőkét; minthogy ez olyan tényezők­ ből is áll, melyeket pénz által meg sem lehet határozni: mivel vagy árok nincsen, vagy becs­ lés felettiek. Játékban kérdezik ugyan a gyer­ m ekek: hallod, te spanyol király, mit ér orszá­ god? de komolyan emberek nem tehetnek ilyen kérdést. — Az országos fekvő tőkéhez tartoznak azután még minden javítások, és beruházások, melyek által a föld használata öregbittetik és biztosittatik; tartoznak mindenféle intézetek. Az országos forgó tőkét teszik a termesztmények és nyers anyagok összege; azután mindenféle készítmény, gyártmány slb. Hogy azok között élelem és ruhakelme, vagy az úgynevezett e r e ­ d e t i k e l l e t , * ) első helyen állanak: szükség-

telen megemlíteni. Lálni való, hogy az emberi szükségeket csak azok által lehet kielégíteni, mik a nyers anyagok és készítmények rovatába esnek. Mind a mellett a pénz is tartozik a forgó tőkéhez, mint azon jó sz á g , mely a forgalmat eszközli, és ugy egyesekre mint országra nézve is, vagyon képviselő. — A földet és a természet ereit kivéve minden mást szorgalom és munka állít elő; innen, hogy ismételjük: minél több és ügyesebb valamely ország lakosainak szorgal­ ma és m unkája, annál nagyobb lesz tőkéje san ­ nál gazdagabb ő maga. Ennél fogva hol lehet sok pénz? Ugy-e o tt, hol nagy a forgalom és sok vagyon van: egyebütt lehetetlen hogy az nagy menyiségben találtassák. A bányászat azért nem gazdagíthat meg országot: mert annak terményei is csak más szorgalom és munka által vásárol­ tatnak meg; mert azok magokban Midás mesé­ jé re emlékeztetnek. A zért van az, hogy minden arany-ezüst bányáink ellenére mind addig orszá­ gos tőkék nélkül leszünk; mig ügyesebb szor­ galom és több munka nem fog mindent megter­ mékenyíteni. ------Lehet költeni term őleg, lehet term őtlenül; de az mindenesetre a meglevőből történik. Azon­ ban megesik, hogy valakinek fekvő és forgó va­ gyona van, még is nem akar vagy nem szeret belőle költeni, mert p. o. a gabonának most nincs á ra , s ő sajnálja olcsón elvesztegetni, hogy tar­ tozását lerójja. Mástól vesz tehát fel kölcsönt, ki is szívesen ád neki: m ert bizik a kölcsönké­ rő b e, — s m ondjuk, a kölcsönkérőnek h i t e l e van. A h i t e l t e h á t b i z o d a l o m az i r á n t h ogy valaki t a r t o z á s a i n a k e l e g e t te­ h e t . A hitel az adósnak tehetségén alapszik: tehetsége pedig itt a vagyon; tehát az adósnak fekvő vagy forgó tőkéje. A nyelvszokás t e h e ­ t ő s e m b e r n e k nevezi a vagyonost, (angol nyelven é r t é k e s n e k híjják „w hat is he w orth?44). Látnivaló, hogy józan hitel soha nem leendő; hanem meglevő vagyonon alapszik, jó l­ lehet leendő nyeresegre kölcsönözhet. De tulaj­ donképen a leendő nyereséget a kölcsönvevő, a meglevő vagyont a kölcsönadó inérlegezi. Ezennel a hitel hatásának másik elemét érint­ jü k , melyet soha szem elől veszteni nem lehet, ha túlságos szárnyakat nem akarunk neki adni. A hitelező a meglevő tőkére vagy vagyonra hi­ telez: a kölcsönző a leendő nyereségre is vesz fel kölcsönt. Ha nem valósúl a nyereség, a kémlet a meglevő vagyont emészti. T eh á t, ki térin őtlen költségre vesz fel pénzt: az okvetlenül v a g y o n á t , nem j ö v e d e l m é t költi. Kép­ zeljük, hogy valaki nemcsak forgó tőkéjével, hanem még többel is tud folyvást nyerészkedni, arról m ondhatjuk, hogy némikép adósságainak arányában g azd ag szik ,— feltéve, hogy a nye­ reség felülmúlja a kamatokat. Azonban egyes em­ ber sem fogja vég nélkül hitelét akkép használ­ hatni már azért sem ; hogy a nyerészkedés nem mindig bizonyos; főkép pedig azért nem : mert mindennek értéke a használat által határozhatván m eg, a használat pedig az emberek fogyasztó tehetségétől függvén, n kémlet valahol megleli határát. Tereint-e a hitel tőkét az egyesnél? Nem, ha szerencsés eseteket kiveszünk, melyekre azon­ ban ugy nevezett szilárd kereskedő sem é p it, ne hogy ország építhetne. Mit csinál tehát a hitel ? Mi nt egy pénzzé teszi a fekvő tőkét, vagy a f o r g ó n a k azon r é s z e i t , mel ye­ ket most nem akarunk eladni: teh át s z o r o s a n véve kár os e l a d á s o k a t a k a ­ d á l y o z t a t , mi á l t a l f e l e t t e s o k a t h a s z ­ n á l , és a m ű k ö d é s t e l i n d í t j a é s f e n n ­ t a r t j a , mel y azon esetben elmaradna, mi dőn ká r n é l kü l nem l e h e t n e á t o ­ k é t p é n z z é t e n n i . Kivételt látszik tenni s még sem a szerencsés esetek közé tartozni azt, midőn valaki kölcsönt kap személyességére, t. i. általa teendő szolgálatok alapjára, melyek dijá­ ból fizetendi az adósságot. De csak l á t s z i k is tenni: mert itt is, némi fekvő tő k é t, úgymint

*) A francia nagy forradalom ban 179! b."nevezték eredeti kellethez tartozó árúknak ím archandises de prem iére nécessité) kenyeret, bort, húst, gabnát, lisztet, fo­

zeléket, gyüm ölcsöt, sz e n e t, f á t, v a j a t , fa g g y ú t, ken­ d e rt, le n t, s ó t, b ő rt, p o sz tó t, g y a p jú t; melyeknek á rát a törvény határozta m e g , a híres m a x i m u m által.

26'1* szám.]

K é p e s Új s ág.

‘3 0 5

személyes ügyességet folyósít;, vagy lesz pénzzé. ] szersmind vagyoni hitelét is teheti. De minthogy „A h Anastásia, miért nem is vagy itt, hogy Egyébiránt ebbeli hilel országos gazdaságban duzzadó keblemre ölelve osztanám veled e kéjöaz állami akaratot emberi törvénykezés nem kény­ semmi befolyást nein gyakorolhat, oly parányi az. zönitő s biboriébelben lengő aurora örömeinek szerítheti; azért csupán a bizodalom, hogy az ainbróziás nectárját! Tekintsük most az országos hitelt, vagy állam magától akarja tartozásait elismerni: feszi Látnád minként önti él varázsfényéve] a nap­ különösebben mondva, az á l l a m i h i t e l t . M ert az állami hitelt. pal bájpostája ama regényes roskadozó téglakerí­ testületek, lársaságok hitele leljesen ft magáno­ Mindazonáltal v a l a m i b ő 1 kell a tartozást: té st, miként a festőileg rongyos mohos zsindelsok hitelével egyez 5 jóllehet azok természetesen leróni; tehát, bármint fogjuk is fel az állami óvatosabban működnek mint egyes ember. háztetőt, s mint teszi költőivé naiv patkányaival hitel természetét; a kérdés, hogy mit mivel az, amaz igénytelen szemétdomb ócskát. És hallanád Az állam is kénytelen költeni: tehát neki folyósitja-e az állami tőkét ? felm arad, s vele is kell lenni, miből költsön. Az országos tőkét e kedves madarkák forok-billyentyűnek mennyei összefügg az állami hitel megbirhatása is. E he­ fuvolaszerü szivhez repeső bájzengelníét! Ah, (ország földje., beruházások, intézetek; nyers lyen a pénz hatása újra felínerűl. Kik azt gon­ miért nem is vagy itt Ánastasia ?5Í anyagok, készítmények) nem lehet azonosnak dolják, hogy a pénz már gazdagság, azok annak Ezeket szónoklá költői hevükében Ferdinand tartani az állam tőkéjével, m ert az országos vavég nélküli szaporodásában az állami fizethetés gyonosság más mint helyesen rendezett financia; ur. Es még mindegyre hajnali b o r ú d e r e n ­ kiineríthetlenségét látják. Meddig azonban aranyg e t t a táj felett , mindegyre folyt a veréb — azonkívül sok intézet, mely az országos vagyoezíist pénznél maradnak elnielkedésökben: addig fecske — melódia, mindegyre legelésztek a naiv nosságot öregbíti, p. o. hitelintézet, országút a valóság országából ki néni repülnek. M ert a csatorna stb. tán nem is hoz be semmit az állam­ patkányok az igénytelen szemetdombocskáii. természet korlátolja a' kívánságot. Ha pedig va­ „A h Ánastasia — sohajlá ismét elragadtatva nak. Egyenesen a tárgynak menvén, látjuk, hogy lahol rendkívüli gazdag bányák találtatnának is az állam szokott jövedelmei vagy onnan erednek, Ferdinand u r — jö jj! jö jj! inért elhal keblem fel, az arany-ezüst olcsóbbá válhatnék ugyan, élete a kéjözön mámor hullámaiban; inaim húrjai honnan magánosok jövedelmei; tehát, f e k v ő mint vált is m ár; de azért becses jószág mindig b i r t o k b ó l (állam ijószágok) i p a r v á l l a l a t ­ immár meggyököntek : legaláhb érzőkebled sárga maradna. De a pénz nemcsak jószág magában s dinnye halmaival ne pedig e cigánymázolta torb ó l , melyre nézve a magánosokkal egyenlő lá­ egyszersmind valamenyi jószágnak képviselője: nácföldeZet szolgáljon m a t r á c u 1 érzelemdús bon áll, s gazdálkodását azon megszorítások kö­ hanem f o r g a l m i é s f i z e t é s i e s z k ö z is. gyöngéd tagjaimnak ! zö tt, vagy előnyökkel viszi mint azok; vagy Minthogy már a forgalom elkerülhetlen szüksé­ A nagyreményű hivatalnok elhalgatoft, a r­ s a j á t j ö v e d e l m e i vannak, például úgyne­ ges , azért elkerülhetlen a forgalmi és fizetési cai aurora rő t parókájára meredt, s karjait szivvezett k i r á l y i h a s z o n v é t e k b ő l , (sóból, eszköz i s ; melyet tehát arany-ezíist nem létében repesztőleg öltögete feléje! bányavámból), melyekre nézve a közönséges jö­ másból is csinálnak. S itt az állami hitel ajánl­ Ekkor szelid nesz lebegett zepliif szárnyain vedelemnél többet, huzhat; mert e g y e d á r ukozik s lehetségessé teszi a pénzképviselőt, vagy a boldog hivatalnok felé; nesz, minőt asszonys á g i joggal b írja; végre a d ó b ó l , mely ismét a papírpénzt. Jókora ország, minő magyarorpapucs csoszogása szül. vagy d í j , midőn áz állam különös telteért, a szág, bizonyosan 5 — 6 milliónyi képzelt forintot, Es a sötétlő tornác végin aurora fényénél magános, ki azt okozta: fizet; vagy szorosan vagy papírpénzt elbírna minden biztosíték nélkül feltűnik a papucs úrnője, egy bájidoinzatu kecses véve a d ó , akár egyenesen adó gyanánt, akár is, ha törvényes fizetési eszközzé tétetnék. Azon­ nőalak. mindenféle vámban , fogyasztásban fizettessék, ban, mihelyt a szoros szükségen felül adatnék ezeknél fogva az állami háztartásnak vagy íinan„Ferdinand !iS ki az ily papírpénz; azonnal árúvá lenne, s za­ ., Ánastasia !45 ciának tőkéje, miből az állami költség történik : vart okozna mindenfelé. Hunfalvi l'úl. állami jószág, iparvállalat, királyi haszonvét, és Ferdinand Ánastasia felé tántorgott kéjmá­ (F o ly tatá sa következik). moros léptekkel, Ánastasia Ferdinand felé cso­ a l a k o s o k a d ó z h a t á s a. szogott. Nézzük: vájjon az állami hitel színién b i­ A . M s jc le lt. Ajkaik iszonyú kebel lázitó hajnali csókban z o d a l o m az i r á n t , h o g y t a r t o z á s a i ­ (Álihlet-pathos.) tapadlak együvé. n a k e l e g e t t e h e t az állam ; és vájjon az ál­ Aurora pirulva mosolyga e pásztori jelenet Álmosan dugá ki rőt parókáját h a j n á l lami hitel is csak azt lehetségesili; h o g y a t ő ­ kisasszony az éj fekete pokróca alól. felett, veréb- és fecskemelodia elnémult, s a k é t m integy pénzzé feszi vagy folyó­ s í t j a ? Magányember h itelé— mit már előbb naiv patkányok celláikba futottak, ki nem álhat­ ,Ebredtét . kilenc h a r m o n i k u s veréb to­ ván e jelenet rettentő édességü füzét. rok üdvözlé a rozzant téglakerítés é lé n , Irmesi mondtunk volna, ha közelebbi alkalmazását kel­ Szép volt Ánastasia, a női kellenl grátidHomonnai Imre féle gyönyörű zengelmti kéjniálett vala mutatnunk — vagy s z e m é l y i , vagy inoritó melódiában; mert. három abrakok) mén v a g y o n i . Amaz tulajdonkép azon bizodalom, magzati teljes számmal mosolygtak arcain. Csak az hozná a köitőietlen embert kisértetbe kelle­ étkezésének Ínycsiklandó maradványai fejlének melyet az adósnak becsületessége költ bennünk metlenül nyilatkozni ez arc bájai felett: hogy] a szemgyönyörködtelőleg ki apránkint a szürkület irá n ta ; miszerint azon embernek hitelezünk, ki­ kétes homályából. pajkos kellemmagzatkák valódi népvándorlási for­ ről meg vagyunk győződve j hogy kötelezettsé­ Egy pár cigányfecske csattogott még üdvözlő gét ezentúl akarja leróni. Törvénykezésben az radalom színterévé alakítók e kecses arc tarto­ duettet az ereszről a rőt paróka világának : me­ ingó vagyont is számítjuk a személyi hitel alap­ mányát. lyek gyönyörködve szemlélték miként röppen fel jához, s a váltniizlekedés az igy felfogott sze­ Az arc pirja t. i. makacsul az orr hegyén íité fei össze vont táborát, az arc lapályára szo­ a dús szemét dombon három legelésző korhadt mélyi hitelen foly. (Közbe legyen mondva: vál­ patkány előtt egy egy piros gyomra szúnyog s rítván le az orr havas légióját. A szemöldök, pil­ tótörvénykezésben a fizetni nem tudó vagy nem gömbölyű kecsü igénytelen legyecske. lák és haj barnasága a száj völgyében fogak akaró váltóadósnak személyi letartóztatása, a De kéjmámoritó verébmelodia, szivderitő gyöngyszikláin telepedett meg sötét családjával. személyi hitelnek következése és táplálója; bárörömitfas fecskeduett, mind semmik F e r d i ­ Nehány erődús óriás szemöld — és pillaszál pe­ inint vélekszik is a félreértett és egyoldalú einn a n d ur kebeldagasztó és zajló örömtengerárdig, melyek el nem hullottak a népvándorlás berkedvezés.) ügyes embernek vagyoni hitelét jának^hullámbirkozásához képest. a f e k v ő b i r t o k teszi. (Ezt nemcsak szemmel hosszas forradalmában : zsoldos határőrökül szol­ O a tornácban álla, hosszú tagjain rokoko hanem kézzel is tarthatni; azért a vagyoni hitel gáltak a száj völgye .partjain a sziklai lakosok­ nak, s igy tovább. s l á f r o k folyt alá festőileg; termetes talpai fe­ fenntartása józan törvénykezés mellett nem k í­ kete szőrcsizmában pihentek, könyökei a kö­ vánja meg a személyi letartóztatást.) De mind ez költőies Ferdinandunkát legke­ Lehet-e már az állami hitelben a személyi vésbé sem hozá ki sodrából; ő sokkal élesebb nyöklőn nyugvának és szemeivel — vagy is in­ és vagyoni oldalt megkülönböztetni ? A legbecsü­ fantásiáju egyén volt: sem hogy kellő helyére kább csak jobb szemével, mert a balt a múlt éjei letesebb embernél sem elég a személyi hitel, mi­ s t r ó f o l ó fogfájás, megbocsát hat lan c o n f i nem tudta volna képzelni kedvese arcának keld e n t i á v a 1 , imperlinensiil meghizlalt bal arcája vel ha akaratjáról jó t áll is becsületessége; de leineit. nem állhat jó t életéről. De ál l am, az emberi A kéjes reggeli csók — mely egész igény­ alá rejté — tehát jobb szemével a rőt hajnal kedolgokhoz, és egyesekhez képest, halhatatlan: telen leírásom végzetéig nyúlt — végre elcsattant. cseibe mélyedvén, költői inélasággal füleié a kelő ennélfogva a személyi hitel legnagyobb hatású „Ferdinand!" s z é p üdvözletére madárkebelből föllengő meló­ államra nézve. Hanem bár némileg halhatatlan „ T e itt Anastásia ?54 diát. az állam, mégis változik a korm ány, változik az Ohajtott volna Ferdinand ur, keble kéjmá­ „Igen jöttem öröiriiltasodni a hivatalnoki alkotm ány: személyi hitele tehát minden állam­ mora ádáz zajlatában verebet, fecskét, patkánt fendobogó kebel patakzó kéjárjából; jöttem té ­ nak azon bizodalomban áll, hogy a törvényho­ s az egész világot karjai közé ölelni. Igen, mert ged üdvözölni, és iidvezülni jövendölésem teljezás minden alkotmányi változás mellett is az ál­ ő m o n d h a t l a n boldog volt! Es bár éjfélig kí­ sedtén: miszerint megmondám, hogy egykor még lami tartozásokat mindig elfogadja és tiszteli. nozta a szerénytelen fogfájás v is é t j é v é Ij- boldog Anasfasiád születendő magzatinak boldo­ már éji két óra óta ep^d a tornácon hajnal kis­ Minél nagyobb lehet azon bizodalom általában* gító családapjuk leendesz isten és emberek előtt!” s különösen a hatalomban levő kormánynak szi­ asszony ébredte után; mély soha nagyobb nap­ „Á nastasia !55 fnldoklá repedni készülő ke­ lárd — józan — és jogossága iránt; annál na­ nak — mint a mai — előpostája Ferdinand ur bellel Ferdinand u n szerint nem volt 4 nem leend. gyobb az állam hitele. S nekünk ugy látszik az „Menyei kis fiszliügyészeicském !i5 — olS honnan az öröm fűszeres epedés Ferdínand állam és az egyes ember, hitelre nézve megfor­ vadozák Anastasiá kedves ajkai. Ur lángoló keblében ? 0 , valamint egész D. vá­ dított viszonyban állanak. Személynél a vagyoni, „Angyali tekintetes tiszti ügyésznéni !54 — államnál a személyi hitel a túlnyomó. rosa is tisztujitás nagy napjára v irad t; tegnap ekhozá kéjmámoros hangon a nágy reményű hi­ M ert mi lehet alapja az állam vagyoni hite­ pedig a rákutcái polgárgyülésben tiszfiiigyésznek vatalnok, s ajkaik ismét szörnyű szép és édes lének? Igaz, mi a z állam tőkéjét vagy vagyonát jelöltetett ki — de csak ő m aga, nem pedig D. hosszú csókban forrtak össze. teszi: úgymint állami jószág és iparvállalat, ki­ városa is — s ma bizpnyosan elválasztatik e zsí­ „Jöjj édesem, hűvös szellő kezd lengeni, ki ros hivatalra. rályi haszonvét, a lakosok adózhatása, az egy­ ne hűtsiik m agunkat; je r szobádba, üljünk a dig6 * .

K é p e s Új s á g.

[ I eS É t .

S a i n t - C l o u d . — A n a g y lépcső.

vánra s keblemre hajtva fogfájástól kinzott fe­ jecskédet pótold ki pótold ki hosszú édes szép

álmokkal éji nyugfalanságidat 1“ — igy Anastasia s pillanat alatt kanapén iilt a pásztorpár.

Sai'nt-Cloiad

— A na
,, Ah Ferdinand ! mikor az ügyesbajos ember egy tallért tesz asztalunkra !45

£6'l!fc szám.] „E g y aranyat Anastásia!“ „Tizes banknótát Ferdinand !45 ,.Ötvenest Ánastasia !14 „Mily boldogok leszünk !44 ^ ríadák édelgve mindketten. ^ „És mikor a konyhába hoz5^ zák a szép kövér koppasztott „f ludat !44 * ' „Koppasztott malacot és _ to egész bárányt Ánastasia !45 „És mikor egy pár szép sül■ “ n dőt hajtanak be a kapun F érdinand !45 §« „É s egy szép tinót Anastag sia !44 „Es egy gyönyörű borjas jj[w tehenet Ferdinand, és nem v kell rósz tejért pénzt adni a §' £ piacon. Ah minő kéj és boljjr i dogság !41 f Ferdinand nem ekhózott 1‘ többé , pilláira álom nehezült *3 ' ónszárnyaival. n „M ásszor becsületesebben ■ 2, cN 3 E' viseljétek magatokat s vigyáz­ zátok, hogy köröm közé ne kerüljetek . . . egyébiránt az ügyesbajos embert mindig megszoktam hallgatni s ha le­ het, segitein : most pedig mint gyanús személyek egy óra múlva belől ne merészeljetek lenni a város kapuin !*4 Ez épületes intést és tiszti­ ügyészi parancsot teljes tekin­ télyei, mint tisztiügyész álmá­ ban , éppen három zsebmetsző s2 .3Q r művész előtt dörgé el Ferdi­ nand , mindegyik tárcájának 77 <5 tartalmából két harmadrészben osztozván: midőn az utcáról hangzó nagy lárma szakitja ketté édes álmát. Felugrik. A felvont ablak­ redőnyökön át teljes fényben sütött már be a nap; Anastasia az ablaknál egy szalmaszé­ ken ájuldozik. Az ablakhoz ro­ han; kinéz, Két gyűlölt férfit hordoz a néptöineg vállaín kia­ bálva: „éljenek derék tiszti­ ügyészeink !“ Ferdinand szemei zöld ka­ rikákat és fekete szikrákat, hánytak s Anastasiára rogyott.

S átoralj a -I j hely. (Zemplén várm egyében.)

É magyar szabadalmas vá­ ros meglehetősen épült a Sá­ torhegy aljában, miután előbbi helyéről a rakoncátlan Bodrog kiszorította* Földes ura her­ ceg B r e c z e n h e i m , kinek taxát fizetnek, sok zsidó fész­ kel itt. R o n g y v a patak sok­ szor záporoktól megdagad, és aljában garázdálkodik. Aman­ nak kegyes rendi atyák itt s népes gymnasiummal dicsekesZnek. A vallásosság itt ott­ honos, még a nemes urak közt is több kegyeletes és vallásos ember találkozik. Itt kezdő­ dik a H e g y a l j a gyönyörű hegylánccal, és pompás bor­ ral, s tart Bodrog folyó men­ tében 6 mérföld hosszában T ok a j i g. — A megyeház itt van, jó rendben látszik lenni, rabok számára dolgozóház is épült. A levéltár különösen szépen van rendezve 5 terem ben: 1280tól vannak benne okira­ to k , és legjobb lajstrom ok

72b

K é p e s Újság.

x- o

C:

I Ö 3S*Q© Kt: a &0,5

mely példás rendet legkivált S z i r m a y volt jegyző, és derék irónk K a z i n c z y F e r e n c -

n e k köszönik. A magyar vendégszeretet itt otthonos; földi j ha vágy ébred benned begyalját látni, pedig ébredjen ám ! Kö­ szöntébe V i t é z V i n c e új­ helyi főesíperes népész uram­ hoz, talpig becsületes, müveit. S vendégszerető házi gazda, ő legbiztosabb kalauzod; és Iegkellemesb társalgód lészen. Ez tisztelet adója. — Ám hogy é iiiagyar városról, jobb fogal­ munk legyen, száinSzerint ki­ jeleltük nevezetesb pontjait: 1. V á r h e g y (legtetejen ioni-oszlop tűnik fel , néme­ lyek szerint hajdan itt keresz­ tesbarátok zárdája állott). 2. B o g l y a s k a . 3. S á t ö r ­ li e g y (melynek sátoralakjpj s nevét ettől kölcSönáé a vá­ ros), 4; S ’í á r li e g y (ezen Sz; betűk tűnnek fel, melyek azon alkalommal 6 ölnyi nagy­ ságban pörköltettek a hegyol­ dalba, mikor S z é c h é n y i István nagy hazánkfia a tett emberé Bodrogon felhájózott legelőször á gőzösön, a lángszivü hazafit ily rendkívüli ki­ világítással akarták megtisz­ telni zemplén fiai. Többen az időtől e Szárhegyet S z é c h én-y i - h e g y n e k kívánták ne­ veztetni). 5. F e k e t e he gy. 6 . M a g o s h é g y . 7 .H e c sk e (vásárállás). 8. K a t h b m s z e n t e g y h á z . — 9. K e g y e s r é n d h á z á s gymnasiniii. — 10. G ö r ö g é g y . © t em p l o m .' — 11. Kéform. 1 m a h á z. — 12 . V á r ni e5 g y e h á z . —'13. H ereegB r e► c z e n h e i m l a k a . 14. U n g 6 v á r (pincék). — 15. Megyei s z é d ' r e s k e r t . 16. M a t o ­ l a t féle m u l a t ó k é r t . 17. > 0 Zempléni köznépviselet. M. I. a fel

i

a

p

M y ilt

le v e le k .

Kedves Öcsém? M ár csak sok éveket leél­ tem, de ily zavarodott időt. még sem láttam soha, már nem birom elképzelni mi lesz a vi­ lágból. Uram terem tőm ! hány restauratión vitézkedtem,hány titkos cönferentiábán részt vet­ tem, hány redemtusnak ütöt­ tem helyre jobb dolgát! ha 'pedig udvaromra álltam jobb­ ágyaim már száz lépésnyire hónuk alá tették süvégökét, boldog polgártársaim olyan hagy bizodalominal jöttek elejbém, szinté ragyogott szemök világa; végé van, édes öcsém; vége vrtn mindennek: — forspontóm annyi volt, hogy hu látogatóba k e l l e t t is men­ nem valahová, akár 16 lovat; kaptam volna egy kis rongyos papirosért; tojásom, tyúkom, rucáin, ludam ur Isten áldotta jó szokásból annyi volt, hogy talán szakácsném sem tudná megmondani mennyi! boiíog Isten, most pénzért is föltett kalappal beszélnek velem, ve­ lem mennydörgős adtát, a ki­ nek az előtt annyi százan sü­ vegeitek ! de ugy van s z , a szabadságosztogató uraimék is megjárhatják még a drága szabadsággal 1

SOS Tegnap Katica nénédet a ka rám vala volt meglátogatni, és nem akarhatván az én 9 éves csikóimat egész napi útra megviselni, lovakért küldöttem légyen, és gondold el az Isten szerei­ méi e , azok a sehonnai büszke emberek egynapi ntra 5 pengő forintot szeintelenkedtek követelni, 5 pengőt— horrendum dictu ! mit cselekedtem? igaz ugyan Katica nénéd vajúdó félben van, de még sem mentem el hozzá, inkább nem akarom látni az olyan szabadság gyerm ekét, mint 5 fo­ rintot fizessek; én ugyan öreg meglett ember létemre nem leszek a világ bolondja; inkább itt­ hon maradok és makra pipámat tisztitgatom. Most irom még csak meg a csodák csodá­ já t; nálunk a törvényeket múlt napokban olvas­ t ák, a kíváncsiság engem is oda csábitott mint tői vény tu d ó t; gondold meg csak, kedves öcsém, alig lépdelek a támentalan sokaság felé, egy haj­ dani jobbágyom hozzám tolakodik, megáll mel­ lettem egész gravitással, és teljes súlyú markát váltamra csapván, igy szól: Nus hogy vagyunk kedves polgártárs, ugye biz szép időket élünk ? — én most is csodálom m agam at, hogy bírtam magamat a ponfoncsapástól m egtartóztatni, én több tt. és ns. vármegyék táblabirája, még 30 év előtt honorarius esküdt, parasztnak polgár­ társa! — de m égis tettem a magamét, nem et­ tem én nadragulyát, hogy panyókás mentémet egy betyár ingéhez köszörüljem, a dolog kezde­ tére sem várván, egy régi szolgabiró barátom­ hoz mentem, és az ily nevezgefések ellen ünne­ pélyesen tiltakoztam, sőt mint barátom urammal megegyeztem , tiltakozásomat jegyző-könyvbe is befogom iktattatni, hogy lássa az utóbbi világ is , mily kemény elhatározattsággal tartom megeskiim et, melyet még 50 évek előtt a várinegyéház küszöbén százaknak fiilehallatára fenszóval elmondottam. Az hallom , hogy te magadat az önkényte­ sek sorába akarod beíratni, no még csak ez kel­ lenek a familia szégyenéhez, hogy egy százado­ kon át szűzen megőrzött bullaris nemeslevelet a kútba vess, és azon csőcselék nép sorába álj, mely magát önkénytesnek nevezi. Öcsém tudd meg, ha apai tanácsom nem fogna rajtad, ha azér a nyomora 8 krajcárért becsületedet, életedet, és nemességedet feláldoznád, ha — mondom, tudd m eg, az én ajtómon soha többé be ne kopogtass, hanem menj pokolig, vagy ameddig tetszik; de én anyáinfiának nevezni soha nem foglak. Írod, hogy ezüstömet tegyem le a haza ol­ tá rá ra, ilyen tanácsokkal nekem többé elő ne á lj, mivel szádra koppantok, hát azért váltottam vissza nagy keservesen, hogy egy éretlen ta­ n á c s r a feláldozzam, azért tettetek paraszttá, hogy az se maradjon, a mi régi uraságomnak emléke le­ gyen? jobb bizony halgatsz, mint ilyeket fecsegsz. No most többet nem íro k , majd elvárom helyére tér-e eszed, ha jobban viseled magadat, meglehet, hogy egy csikóval megajándékozlak, de azt meghagyom, nemességedet ne bitorold bátyád ttes nemes bodafalvai Boday Bálint s. k. Szeretett Honpolgár, K edves Uram Báty á m ! Vettem levelét a napokban, s azonnal kí­ vánván válaszolni, teszem fiúi tisztemet. Kedv. U. B. ugy látszik: egészen föl vari boszonkodva az uj események ritkasága és gyorsasága miatt, hiszem, hogy kegyesen meg fog bocsátani, ha teljes fiúi bizodalominal fogok kegyes szivéhez szólani. Az ó világ már lejária pályáját, a tengely, melyet annyi századokon át koptatott, részint megkorhad\ áti, részint elpudvásodván, de leg­ kivált a sok ferde utak által igen is elgyengítetvén a reá rakott visszaélések terhe alatt össze­ rogyott ; erre világszerte nagy zaj és lárma ke­ letkezvén, s mellette nagy porfelleg emelkedvén, szárm azott, hogy az embernek szeme szája el­ telvén , épen nem csoda, ha feje mintegy elkábul a hallottakon, s az ujdonan történteken. K. U. Bátyám a régi kerék vágást megszok­ ván, épen nem csodálom, hogy zavarba jö tt, de

ICé p e s U j s á g. azt csak elhiszi, hogy a hol annyi nemzet fog kezet egy uj pálya kitűzésére, hol annyi segédkar jő egybe egy felfordult kocsi helyre állítására, ott csak be fog következni a várt eredm ény, a mit pedig hiszünk, az iránt kétségünk nem le­ hetvén, bizton remélem tisztelt U. Bátyám meg­ zavart érzelmeinek tökéletes megnyugvását; az az hogy valamint igen bölcsen, és mindnyájunkra nézve hasznosan tudta magát alkalmazni a régi világhoz, szintoly okosan, és üdvösen fog járulni az uj dolgok irányához is; ezt minden jó magyar elvárja K . U .B .Japasztalt jó szivétől. A mi az önkénytességet illeti, én ezzel épen ugy jártam , mint K .T feB . első nejével. Elment patvariára, és ott nem patvariáskodott, hanem valósággal patvarkodott, beleszeretett a tekinte­ tes szomszéd asszony szép leányába, s bár az öreg néni eleget tiltakozott, fenyegetőzött a nősiilés ellen, az még is m egtörtént, egy boldog pár lettek; s mikor áz eseményt a nénkának megírta , az csak az felelte r á : M ár mit tegyünk a csintalan fiúval, minden megtörtént? no csak jöjj haza szerelmes fiam, majd meglátom milyen nőt vettél feleségül. — Engem elragadott a sza­ badság szent é rzete, el hazám szeretete, nőül vettem a szép szabadság legszebb leányát, kezet fogtam , fólesaptam három é v re , és igy lettem önkénytes. Sőt irii több még kiilönség is van köz­ t ünk, én 3 évre kötöttem le magamat, U. Bá­ tyám pedig egész életére ; nós lássa most itt va­ gyok megcsinált katona , valóságos magyar hon­ véd ; s igy mivel egy vizen úsztunk át mindketten; nem hiszem, hogy tettemmel jó szivét meghábo­ rít haltam volna. Az ezüst átengedését ismét ajánlom , éspe­ dig minden boszontó akarat nélkül, megmondom miért. Mélyen tisztelt U. Bátyám szive sokkal jobb, semhogy az én dicséretemre szorult volna, azért nem is akarok felhozni okokat, hanem egy egyszerű történetkét mondok el. Midőn a 4 év előtti tisztujitáskor pénzt gyűj­ tött a korteskedésre ezüstjét elzálogította, s a fölvett: kölcsönéri nagy kamatot fizetett, a jó szi­ vü leik oly szives volt, hogy első kérésére azon­ nal letelte a kivánt öszveget; már azt csak nem akarom hinni, hogy keményebb szive lenne, mint leiké, aztán most nem U. Bátyám fog fizetni, hanem Uram Bátyámnak ad kamatot és pedig az a kedves haza, melyet utolsó csepvérig szeretni esküdött ; és végre ha kedves volt a kölcsön saját szem élyére, menyivel kedvesebb lesz az most az egész nemzetre nézve? Tehát épen nincs oka reáin az adott tanácsért boszonkodni; sőt nekem van reményein, hogy azt vele született nemes jószívűségénél fogva a legelső alkalommal, és pedig a legszívesebben fogja teljesíteni; én már minden arany- és ezüst neműmet felajánlottam, azt csak nem engedi, hogy én kitegyek K. U. Bályáman. H a a csikót átengedi a legnagyobb köszö­ nettel veszem, ugy is huszár szeretnék lenni, legalább az sem kerülne a hazának semmi kölcségébe : Vegye fontolóra K. U . Bátyám szavai­ mat , és ki önt szeretni soha nem fog megszűnni, szeresse tovább is engedelmes öccse Béla. M a g y a r ü g y e in k . Szomorú híreket kell minden oldalról halla­ nunk, kebelünkben H reactio apostolai működ­ nek, számos helyekért a eibakos táblabi rák és a népet fanatizáló papság tolakodik követül, külö­ nösen az utolsónak keze hadaráz mindenütt vá­ rosokban a tisztujiiásoknál, megyékben a követválaszt ásóknál szerepéi; sok hehreken a népet azzal ijesztgeti, hogy a jövő nemzetjryiilés a pa­ pok jószágát elszedni s a pápistákat kálvinistákká tenni szándékozik. Minapában egy keresztes lel­ kész oly faluban, hol a lakosok mind jól beszél­ nek magyarul, tót nyelven papojt hallgatóinak, s egyházbeszédét azon ijesztgetéssel fűszerezte, hogy a papok jószágát elvenni, sőt a kelyheteket is , ugy mond: elfogják szedni. — A cultusministert figyelmeztetem, miszerint keményen parancsolja meg a papságnak , legalább o t t , hol a nép magyarul é r t , magyar nyelven papoljon,

[Is"Év. s a magyarokat ne szlavonizálja. Jövő nemzet­ gyűlésünket pedig felszólítom, hogy törvényt al­ kosson. miszerint a papság minden világi ügyekbei avatkozástól eltiltassek. Krisztus azt mon­ dotta , hogy országa nem e világi. De mi dolga is van egy papnak fisztujitásoknál, követválasz­ tásoknál , választmányoknál s más efféle polgári functioknái ? — A katonákat mind ezekből kizár­ tátok, mintha ezek nem volnának polgártársai­ tok ; a papokat, pedig, kiknek érdekeik külön­ bözők a miéinktől, mindenüvé bocsátottatok. A pap olvasson, tanuljon, oktassa a tanodai gyer­ mekeket , készítsen lélekemelő , kebeltnyugtató egyházbeszédeket a helyett, hogy idejét világi cselszövényekre vesztegesse. Szomorú híreket kell hallanunk kívülről; az illírek megtámadtak bennünket, s nekünk sem haderőnk, sem elégséges álgyuink és lőszereink, sem szekerezésünk. Adja isten, hogy e vészt el­ háríthassuk magunktól, de vigyázzunk: m ert ha a fölkelt illírek jó vezérekre szert tesznek, bi­ zony nem t udom, mint járhatunk. Az ellenek küldött, ezredek némelyike, még nem esküdt meg az alkotmányra, tisztek nagyobb része (a lovas­ ságnál különösen) német és aristokrata. Egy hu­ szár ezredet ismerek,, hol a tisztek nagyobb szá­ ma legkisebb vonzalommal sem viseltetik irán­ tunk, s kik még e héten sem tették le alkotmá­ nyunkra a hitet. Államunk akármely ágát tekint­ jük, mindenütt kormányunk indolentiáját látjuk : sehol hathatos erélyességét. Magyar ezredeinkhez már régen kellett vol­ na polgári biztosokat küldeni, kik a tiszteket egybehivatván, elibők tegyék, hogy a magyar alkotmányra megesküdni tartoznak. A magyar kormány azonban a külhoniakat erőtetni nem kí­ vánja, mire nézve azon tisztek, kik a hitletételt meggyőződésekkel összeférhetlennek vélik, ám szóljanak, s dolgaikat ugy intézzék> hogy 4 hét alatt vagy német ezredekhez lépjenek á t, vagy -.hivatalukat tegyék le. Elfolyván ezen szabott idő, a hadiigyér ily tisztek helyett minden irgalom nélkül újakat, magyar szellemüket nevezzen ki. Ily módon szabadult volna meg hadseregünk a nemzetünk ezredeibe tolakodott s irántunk soha rokonszenvel nem viselhető egyénektől. — Jelen­ nen Szegedre is egy ily teljes hatalmú biztost kellene küldeni, ki az ott. egybegyülendő sere­ g e t, annak vezéreit s ezek harcmunkálataikat szemmel tartsa, a gyanús tiszteket s tábornoko­ kat azonnal adja fe l,. s- az. ily egyének rögtön mozditassanak el. — így cselekedtek első láza­ dás idejében a franciák , s igy tisztították meg seregeiket a gyanús, aristokratai és reactionalis szellemű tisztektől. Előttünk fekszik a „ K ö z l ö n y 44 7ik száma, s bámulva olvastuk benne a honvédi zászlóaljak­ hoz kinevezett tisztek névsorát. Látunk közte obsitos őrmestereket és exhadíiakat tisztekül ki­ nevezve; de séhol sem az itt Kassán lak ó , tős­ gyökeres magyar családbeli tiszta magyar szelle­ mű s a megye által is ajánlott három jeles volt tisztet (az egy ellenség előtt is szolgáit) s köztök két fiatal testvért. Ezek egyike a bécsi mérnök­ akadémiában, más a tulni árkász tanodában ne­ veltetvén, néhány évig sorezredeknél az időst* mint tiszt, szolgáltak; egyedül családi viszonyaik miatt lépvén ki a szolgáladból. E két testvér újonnan kivánt a honnak szolgálni, folyamodásu­ kat az illető helyen benyújtották s mint katona­ növendékek bizonyára haszonvehetőbbek lettek volna, mint sok más eddig kinevezett exaltiszt. De természetesen Pesten nem volt pártfogójuk, mert egyedül ennek lehet tulajdonítani kihagy aj­ tósukat. A kassai zászlóaljnál látunk egy külföl­ dit, valaha német ezrednél szolgált tisztet, ki talán még folyvást magyarul beszélni sem tud, irni bizonyosan nem. — Mindez a ministerium balfogásai közé tartozik. Uraim! ha igy fogjá­ tok a nemzet seregét organisalni, bizony csodák csodája leend, ha céljának megfelelend. Jelen időben nem elég, hogy a katonatiszt csak a gya­ korlatokat tudja, s mint mondani szokás „tiichtiger Hausofficier 44 legyen, mostani hadviselés­ hez és harctudományhoz hadtudomány, művelés is kívántatik.

26',ik szám.]

K é p e s Uj ság.

D e b r e c e n , hatodhó 12 . Délelőtti 1 0 óra Csernovics kir. biztos titkára által, apjához K e ­ tájban híre terjed : miszerint a kormánytól gyors­ rekes Ferenc tanárhoz intézett-levél olvastatott futár által levél hozatott a polgármesterhez, mely fel a casinóban, melyben az áll: h ogyacsajkáTorontál s a szomszéd helyek nagy számú láza­ sok kerületéből 40ÜUből álló tömeg jö tt 8 álgyúdócsapatok általi megtámadtatását tudatva, min­ val Újvidék alá, s a Duna másik partján ugyan den honpolgárt fegyverre hív, Szivszakadva vár­ csak 12000re menő tábor van Karlovicon; hon­ tuk a közgyűlést hirdetőtábla kitevését: semmi­ nan a német helységekbe lázitó felhívások kiildözből semmi. Tizenkettő m egkondúl: még sincs tetnek szét a magyarok ellen. M ajd, hogy f. hó semmi előjel a gyűlésre. Már ekkor számos bé9én 15000 Szerb tört által a haláron amazok kétlen kifakadásokat s élesb kitöréseket is lehete segítségére, kiknek jutalmú! a magyarok földe a szabadság téren gyfllöngő polgároktól a pol­ igértetett, kik minden levélvivőt, s postát letar­ gármester m e g b o c s á t h a 1 1 a n k ö z ö n y ö s ­ tóztatnak, ne hogy az ügyérséghez tudósítás ju t­ s é g e iránt hallani. hasson , s öszvesen lOén már Újvidékre ütnek, „T án biz azt akarják ezek az urak erővel, mert nincs eleségök; ott pedig csak 12000ből hogy egyenesen minden akadály nélkül nyakunkálló védsereg van. Különösén kiemelendők kö­ ra jöjjön az ellenség; vagy tán elakarnak adni vetkező so ro k : bennünket, avagy éppen vágócsordaként, kész „H a Magyarország magyar ajkú népessége vágószinre hajtani. Mert hiszen mióta c s u f o l oly lelketlen marad mint eddig volt; egy 60,000 t á l u n k már nem zetőröknek— az isten lijá é rt!’ emberből álló népességű város (a leveliró D e ­ •— s ime, bár halommal a fegyver a városházá­ brecent érti) egy pár száz önkénytessel beéri, s nál : még is sem fegyverünk sem fegyver gya­ fegyvert nem fog minden ember ki b ir : méltók korlatunk, pedig már füstben lángban a szom­ vagyunk, hogy elvesszünk; ezen nép, ha itt fent széd háza !i6. . , s több hasonlóakat lehete hallani. nem fog tartóztatni, meglátogatja D ebrecent is, — llyes m i, jó egy lépés az illetőktől a népsze­ — s ekkor híjába őrzi a tanyáját s híjába fukar­ rűtlenség d í s z e s c s a r n o k á b a . kodik egy pár garassával, mindene elfog veszni, II a t o d h ó 13, Már reggel jókor hullám­ mert a Szerviából segítségre jötteknek s a fel­ zott a nép a városháza körül s nehezen vára — lázított proieláriusoknak a magyarok földe Ígér­ a cigányhajnal felderültét — a 9 óra érkeztét: teiét.! jutalm ul" s a t. m ikorra a fekete tábla a közgyűlés megnyitását E levél 3000 példányban nyomatott k i , s hirdeté. Végre megnyílt a teremajtó s nagy szám­ Telegdi L. könyáros egy egy garasért adogatá; mal tolult be a nép. Azonban a nagy melegség s a magyar kormányhoz is elküldelett két egyén gyenge felolvasás miatt támadt zúgásban m it sem által a város költségén, hogy ha netalán a pos­ lehete hallani a kormányi levélből. Ekkor többek ták letartóztatása miatt nem tudná a történtekei: állal felkiáltva nyilvánított közkívánatra, az ülés­ jusson tudomására az. Erre nem tudom mit szóllből rögtön nevezett küldöttség, a levelet a város­ jak . Tatán bizony DebreDen volt az egész or­ háza udvarára lehozá s Csapó János főkapitány szágban az a szerencsés város egyedül, melynek erélyes hangon olvasá fel annak tartalm át a nagy­ jun. lükéről szabadalma volt a t ó t p ó t e n t á k számú község e lő tt; előlegesen , a levélre teent ó 1, levelet kaphatni Péterváradról ? Iszonyú dett határozatot is vázolatban — t. i. hogy min­ circumspectusság! jobb volna biz urak kaszákat denki fegyverrel, legyen az csákány, buzgány, s más egyéb fegyvereket készil tetőének s adná­ bárd, szurony, kés, k ard, p u s k á s á t , készen tok a honvédek kezébe s ne hunynátok szemet, áljon : hogy a felülről jöhető felszólításra nyom­ midőn oly nagy menyiségben hordják vidékre ban megindulhasson —■ közölvén. boltjaitokból a kaszákat s vasat! lső P o l g á r . Tegnap lett volna ennek ideje Egyébiránt a fentebbi levél mily izgatott­ nem m a, halják az urak! ságba hozá alakosok kedélyét: leirhatlan. Féle­ 2ik P o l g á r . M ár a valami is , hogy senki lemről ugyan szó sincs: ez csak asszonyaink osz­ fel nem mert a k é p v i s e l ő k közül odabent tály része. Hanem csoportonként gyülekeztek szólalni a polgármester ezen hanyagságáért! fel a lakosok a szabadságtérre, élesen keltek ki 3jk P o I g á r . K é p v i s e l ő k ? ! biz azok az elöljáróság ellen : hogy mind az említetteket csak k é p m u t a t ó k ha ha h a ! tudva sem intézkednek kellőleg a teendők felett, 4ik P o l g á r . Fegyver urak, minek hever s nem gyakoroltatják a polgár katonákat. S hogy halomban zárt ajtók megett az a sok puska! ? ha pénteken (ltián) azon kedves hir nem terjedt én nem is tudom, hogy halgathatnak azok a volna el egy éppen Pestről jövő egyén által; mi­ képviselők olyan bárány módra abban a gyűlés­ szerint az Újvidék alatti kóborlázzadók J o v i c s ben. Oly nagy szája volt pedig némelyiknek tiszt­ nevű tábornok vezérlete alatt magyar huszárok ujitás előtt, most meg istenért se szóllana egy által szét v erettek : nem tudom , meddig nőtt kukkot. volna az ingerültség. 5ik P o l g á r . H ja polgártárs nem híjában H a t o d h ó 17. r e g g e l . Éppen most vo­ a mi városunk címere k e r e s z t e t h o r d ó és nul át a szabadságtéren egy gyakorlatról jövő k ö n y v e t t a p o s ó b á r á n y . Azonban sohse fegyveres polgár csapat. jártassuk a rúdat olyan nagyon képviselőinkre, tekintsünk csak közeléb is szét a zöld asztal kö­ rül . . . na de jobb nem szólok, mert s z a b a d ­ s á g v a n , s egy némelyik bolond ember szabad­ sági elbiztában könyen főbe kollinthatua. Jun. 16. Mi törlént eddig Horvátországban, 6 ik P o l g . Az istenért polgártársak, hogy azt olvasóink már a hírlapokban olvasták. Egy mernek f é n y e s n a p p a l n a g y f e n s z ó va l a mai napon P estre érkezett futár ezen hirt hozla: v á r o s h á z a u d v a r á n ilyeneket beszélni: nem Karlovicz egy rom hány, 2000 lázadó illír elfo­ félnek kigyelm etek, hogy mint lázitókat ebben gatott és sok lőpor és fegyver foglaltatott e l.— a zavaros világban igen könyen bedugatják! (el A pétervári álgyuk alalt fekvő Újvidék is, első surran.) mozgalomra, hason sorsai fe'nyegettetik. 5ik P o l g . Ebből is erélyes képviselő lett H ir szerint Jellachich megszökött, Gáj cim­ volna á m ! borája pedig elfogva volna. H a t o d h ó 14. Követeink ma választattak meg következőleg: Deák Ferenc igazság ügyér Ausztria. Piac- és Hatvan utca által; Farkas Károly kép­ B é c s folyvást a legnyugtalanítóbb állapot­ viselő Czegléd és Varga u ; T ar Károly tanács­ nok Péterfia és Csapó u által. — Egyszersmind ban van. A császár níém megy el az ottani or­ az igazság ügyérhez tüstént gyorsfutár küldetett szággyűlésre , helyette öccsét Ferenc Károlyt megtudni : valyon lehetend-e szerencsés Debre­ várják, — Vájjon' nem járunk mi magyarok is igy? De van reményünk, hogy ő fölsége irán­ cen öt követül megnyerni. A választ óhajtva vár­ ju k . Egyébiránt ha Deák Ferenc ügyért: nem tunk szavát beváltandja, miulán Battyányi köznyerhetjük m eg: még eddig ugy láts-ik, hogy ügyérelnökünk Széchenyi gróffal együtt e na­ pokban ismét Inspruckba utazóit. Péczeli Jósef tanár leend követünk. P r á g a i zendülésről hallottak inár olva­ H a t o d h ó 15. E g y, Péterváradon f. évi sóink, azonban nem lesz érdeketlen , ha a bécsi jun. JOén k elt, — debreceni!! Kerekes Jósef

nyilvános munkák, ügyérségénck erre vonatkozó hivatalos tudósítását itt: közöljük. A Prágából I 6án este irt tudósítások igen szomorúk. A város bombáztatás következtében több helyen é g e tt, nevezetesen a zsidóvárosban, hol a tűz négyszer oltatolt el. Sok épület lerom­ boltatott, igy a gróf Colloredo palotája is. V á­ rosból a katonaság Hradsin dombjaira húzodott. vissza. Az utcák legborzasztóbb látványt mutat­ nak : torlasz torlasz mellett emelkedik s a cseh lázadók valamint igen jó lő- s egyéb mindenféle fegyverekkel, csérekkel, buzogányokkal s a t, fölfegyverzett pór nép által őriztetnek , itt ott még el nem tem etett holttestek hevernek az ut­ cákon. A városból megszökni nem lehet, mivel semmiféle 16 és 60 év közti férfi a kapukon ki nem bocsátatik; csak a némberek s gyerm ekek­ nek szabad távozni, de ezektől is minden pénzt és drágaságokat elszednek. Mind a mellett vasí / pályához a tolakodás oly nagy, hogy az utaso­ kat a szarvasmarhák számára rendelt szekrények­ ben kell tovább szállítani A tegnapi koesik el­ indulásánál gróf Mansdorf hadi parancsnok reg­ geli 6 órát tűzre k i, addig a torlaszokat hányják szét, kü önben a bombázás újra fog elkezdetni, mely esetre Windischgrátz herceg, ki a parancs­ nokságot csak ideiglenesen tetlele, azt ismét át veendi. Ma Becsbe érkezett utazók nem csak a Prága körül álló cseh falusi népről beszélnek, hanem számos elláthat lan nagy néptömegekről is , melyekkel az állomásokon találkoznak s me­ lyek részint gőzkocsison szállitatnak, részint gyalog mennek Prágába. Csépek, kaszák , bu­ zogányok és gerelyekkel vannak folfegyverkezvo s zenebandákat visznek magukkal. Minden váro­ so k , mezővárosok és faluk, hol keresztülinennek, minden fegyverfogható embereiket hozzá­ jok csatolni tartoznak. így Kutíenbergben, Reichenauban, Kollin s más városokban.— Ennyit hirtelenében , jövő héten majd többet hallunk. L o m b a r d i á b ó l a, legszomorubb hireket hallani, azok szerint Radeczky serege oszlófél­ ben s az ellenségtől bekerilve volna. Egy onnan jö tt levél szerint olasz katonáink csoportosan szöknek át az olasz fólkeltekhez. seregben a hadfegy bomladozni kezd, katonáink nem tűrhetvén már a sok nélkülezéseket, engedelmeskedni vo­ nakodnak, a tisztek, nagy számmal quietálnak. S mind ezen baleseteknek bécsi kormány az oka. — Azt beszélik, hogy a császár hajlandó Lom­ bardiát szabadon ereszteni, ha az 200 milliót magára vállalna a statusadóságokból.— De majd az olaszok is azt fogják felelni, mit mi magya­ rok feleltünk német sógorainknak: a ki tette az adóságot, az lizesse is meg. M i l á n ó b a n falragaszok által hivatalosan tudósitatott a lakosság, hogy a nápolyi király fiával együtt csakugyan megöletett. M a tiffiM o R ó m á b ó l azon hir szállong, miszerint a pápa minden világi birtokról lemondani s egyedül az egyházi főnökségnél maradni szándékozik. Ez már igazi Péter utódja ! Régen igy kellett volna a pápáknak gondolkodni. R ó m á b a n folyó hó 5én kihirdettetetih n pápa által kiadóit uj sajtótörvény, mely főpontjai­ ban a többi alkotmányos allamakéival öszhangzik. K á r o l y A l b e r t szardíniái király követ­ séget szándékozik hozzánk küldeni, s velünk ba­ rátságos összeköttetésbe bocsátkozni. P o s e n b e folyó hó lOén azon rendkívüli hir érkezett, hogy ott lehető hamar 100,000 orosz számára tábort készítsenek. Az oroszok sebes já­ ratokban közelednek. Azt m ondják, miszerint Miklós császár nyilván kijelentette, hogy ha a poroszok Slezvig-Holsteinból ki nein takarodnak, azt háború izenetnek tekintendi. SjegpBjsBfolfi Smh°2 Legújabb hir szerint L a j o s F i l e p fran­ cia exkirály egész családjával Kohári-Koburg herceg urodalmának, Kassától 10 mérföldre eső E d e l i n nevű helységébe érkezett meg.

[T5 Év.

K é p e s Ujsag. Francia mülovarság. Párisban a sz. Márton kapu melletti színház azon hely , hol a műlovarok szokták bámulatra

kájának irója. Megindult máj. Íjén. Elsőszámjai merőben elkeltek, de május 29től, a volt Erdély utolsó hongyülése megnyílása napjától számaink kaphatók. Előfizetési ára juniusra 1 p. frt. A jövő

félévre postán 5 fr. 52 kr. p. p. Megjelenik he­ tenként négyszer, fv alakban. K o l o s v á r t , jun. 6án 1848.

méltó iigyességökkel a közönséget mulattatni, i t t ötven íáb négyszögtéren kicsinyben a legcsodála­ tosabb ésatákat utánoznák. Színfalak emeltet­ nek s bocsátalnak le egymásután, melyeken a jelenkorunk haditörténetei elragadtatásig hűn áb­ rázoltainak, látni azokon az orosz háborút, az 1814ik évi táborozást, Napóleonnak Elba sziget­ ből! visszajövetelét, a császárság enyészetét, a Bourbonok visszahelybezését:; mind oly tárgya­ kat, mik a köztársasági franciák hadakozó szel­ lemét táplálni s uj merényletekre hevíteni képesek. De minden eddigi műlovari előadások közt egyetemes bámulást szült azon uj eszme, minővel minap lepetett meg a közönség. Képzeljenek ol­ vasóink egy loboralakban (gúlaalakban) egymásra épített deszkázatot, melynek csúcsára a lovagok vágtatva ugratnak fel, s a legfelső táblán külön­ féle szökdécseléseket s ágaskodásokat visznek véghez. A néző haja mereszkedik, midőn a lép­ csőzetes emelvényrei felszökés alatt a paripák mind a négy patkóit légben felforditva, s a lo­ vagokat nyergeiben mintegy libegni látja. L a­ punk hátlapjául kép ezen bámulatos műlovari ügyességet hűn adja elő.

T i l t s d ! J á n o s , kiadd.

18. Képtalány>

[E lő fiz e té s az „ E l i l i K l ' Ő R ‘cinrii kolozsvári politikai lapra. A lap, melynek kiadója vagyok a király­ hágón túli vidék egyetlen radikál lapja. Szerkesz­ tője K ő v á r i L á s z l ó , a néhai erdély Statisti-

M e g f e jt é s e a lt> s z á m m iatti k é p t n lá n y n a f e : A m agyar történetéin’ folyó évi lapjai örökre em lékezetesek lesznek.

Kiadja s szerkeztí W E R F E R K A R O L Y , akad. könyvnyonió.

(Rendkívüli ineliéklappal.)

le iu z e ii gyűlés. W é te k

c é ls z e rű v á la s z tá s a .

Nagy jelentőségű szavak! A z elsőtől vár­ ju k e roppant uj átalakulásunk — s nemzetünk, s hazánk boldog jövendőjét. De főkép várjuk A másiktól — mint tényező elemektől az üdvös munkát — okosan s alaposan hozandó uj törvényeinket. Ezektől várjuk azallodalom épü­ letének nem csak eszméleti terveit; de azok magasztos k. vélelét is , s az állodaloin újjá alkottatását, ujja szülelését, h.izank ujaerájat! Szabad legyen nekünk e tárgyban néze­ teinket közleni: kik elvonult köreinkben haaánk felvirágzása után s má r g u n k , kik a haza, mint köz-anyánk boldogságát ó h ajtju k , kik e hon független, szabad elvű hiv p o lg afai, sne.ni fizetett zsoldosok a haza szellemi s anyagi ki­ fejtéséhez, tudományos műveltségének előmoz­ dításához bu/.gé munkásságunk némi szellemi gyümölcsét e l , de anyagi jólétének némi eme­ lésével is, s'kisdedaldozatul már ezek előtt is járulank a haza oltárához! — .Szabad legyen nekünk őszinte egy pár szót emel nünk: Nagyszerű a nemzeti gySlés tárgya. Szent a cél, melyet elérni törekszünk ; roppant a tárgy, kitit.eli terjedelm e, melyre az álladalom épü­ lete fektetve, s megalapítva leend! Ettől függ hazánk boldog, vagy boldogtalan jövendője! Elvettetik tehat most a kocka: a hazának boldogságára forduland e? A jövendő m utatja m eg ! — Ha vakul vetjük a k o ck á t, kétes a jö ­ vendő! Ha okosan alkalm azzuk azon kocka fordu­ la tá t, jó lé té t alapítjuk meg hazánknak első alapvetésünkéi. Tőlünk függ tehát a knekavetés, s ha észBzel 8 megfontolásai járu ltunk e fényezéshez: akkor nem lesz többé kocka , nem lesz játék, nem lesz forradalm i rögtönzés; hanem leend előre kifőzött terv , mely a józan észbeli tehet­ séget s a művelt európai nemzetekkel párhuza­ most haladást alapos Ítéle te t, fókép pedig a m agyar nemzet eredeti szellemi szabadságát, lelk ét, hajlam át s kifejtendő és minden jó ra vezérlendő szép lelki tehetségeinek s nemes jellem ének felhasznalását igényleudi a kivitel­ b en, s tüzendi ki alapul, az ujnn hozandó s szentesítendő üdvös törvények alkotásában. M ert csak akkor leend a törvényeknek üd­ vös hatása: ha azok a nemzet lelkéM I, szel­ leméből s életéből m eritvék! Ahoz bizonyos a honi tö rv é n y '1, hatása: ha nem egyedül Anglom ania, GUíloinania s Germanomania müködendik a törvényhozásban: hanem e hősi keleti nép eredetiséget, ősi sza­ b ad sá g a, vitézi jellem e, vidorbátorsága, s e mel l et t még erény tudom ány, s dicsőség után stfv árg ó lelkének tulajdonai kellőkép felfogva Sj.a nemzet érdekei minden oldalrol felkarolva éa dem esitve, s ezekhez méltókép nlkalmaztat ndnak, s alapitandnak az uj törvények. Valamint pedig az ekép hozandó törvények hálása bizonyos: ugy ellenben a meg nem érett s eléggé ki nem főzött, s szükséges elem ek­ kel vagy előzm ényekkel, vagy némi lényeges részleteivel eléggé nem biztosítva s el nem lá­ to tt törvények reactiót szülnek, s elébb utóbb m egbuknak, vagy megbuktak már: mit némi rögtönzött törvényeknél láttunk: hogy azok ön m agukat megbosszuljak s m egbuktatják ; mert filius ante putrem neiu leh et; — patreni ante íxlium adta a nagy term észet ura — ne előle­ gezzük a logicátlan rendet — s ne rögtönöz­ zünk; m ert ez által a törvényhozás a nemzet előtt comproniittálva leend! Sem idegen nem­ zetek forradalmi rögtönzéseinek ne hódoljunk! F élre tehát minden m ajm olással, mit né­ mi fiatal magyar oly hevesen karol fel az ide­ gen nem zetektől; majd minden másod szava nyirfi t u d o m á n y o d * d!l,lo1,na1ticai eIj !ilá' -----o |y kedvesen maj-

felira t; minek a Com'ifé. ha van a választmány s a t. Tanuljuk inkább a tudományokat, némi erényességet, s jó t az idegen nemzetektől! A törvények hozatalát pedig ne rögtönöz­ zük, mert a fenmonddttak szerint a jól ki nem fejtett s éretlen törvény vagy reactiót szülend vagy hatással nem leend, vagy még kárt is okozand; például: a .váltó törvény hypothecalis bank né4kül — íílium ante patreni volt — mi­ dőn a birtokos pénzt nem kaphatván rendes ka­ mat ra, uzsorások kezébe ju to tt, s a váltótör­ vény ítéleténél fogva exequáltatván, örökre tönkre ju tta to tt. Ilyen volt a hivatal képesség elébb a népre nézve is kiterjesztve; de votum nélkül, hivatal képcsséatmtuin nélkül unomulia! — Ilyen volt a bírtuk képesség az üsiség fe n állasa m e llett! — Ismét elienntondasnak látta mindegyik pénzes külföldi, ki honunkban meg­ telepedni kívánt. — Megvallom, méltán cso­ dálni leh etett: hogy mikép annyi jeles capacitasok között ily logicátlan törvények hozathat­ t ak. melyek homlok egyenest ellentétben állot­ tak a/, életgyakorlatával!! — —• Ilyen a leg­ utóbbi törvényhozás szülöttje: az örökváltsági u j törvény , az úrbéri dézsma , pénzbeli s egyéb tartozások rögtöni megszüntetése — kárpótlás ■nélküli mi már most is roppant reactiót szül; még nagyobb reactiót is szülhet. Nem lehet rög­ tön elvenni senkinek a tulajdonát, annál kevés­ bé a régi birtokos nemességet, mely úgyis meg­ osztván a néppel szabadalm ait száz, s százmil­ liókat feláldozott, élete fő elem eitő l, birtoka erejétől m egfosztani, kárpótlás s rögtön kár­ pótlás nélkül nem lehet, az osztó igazság szá­ zadoktól birt tulajdonától f|igtön megfosztani nem engedheti! —• .Minél eféb tD íá rp öt hm i kell a z t ! — Ellenben a köznép a szabadság rögtöni megadasa allal.előkészület nélkül, sok helyen féktelenségre, s ez által, mivel akép nevelve, s előkészítve nem volt, ingerültségre fajul s nála a szabadság eszméje még erőszakot, ármányt, sőt helyei, közel anarchiát is idézend elő : mit fájdalom ! hazánkban már sok vidék bizonyítja, m ert fegyveres erőt használni, s rögtön Ítélő igazság büntető székét felállítani kellett! Ámde mind ez a legmegfeszitettebb külső­ ségekre — extrem umokra m utat: mit a tö r­ vényhozásnak kerülnie kell, hogy a törvény­ gyakorlat kiszolgáltatásnál a törvény szelleme jótékonyan hasson, s reactiót ne szüljön. Mily reactiót s ki nem elégített hatast idé­ zett elő az előbb em lített örökváltsági 9 -ik tör­ vény financiális tekintetben is? lássuk e követ­ kezőkben: Az örökváltsági törvény 5-dik §-a tiltja : hogy az urbériség birtokában az előtt ■ volt uraságoknál kamaton lévő tőke pénzek fel! m ondathassanak, s a törvény további rendeleléig visszalizetessenek! — Ez ismét sújtja a kis birtokosok tulajd o n át; mert bizonyosan nem ezeknél vannak a tőkék letéve a nagy uraságoktól; hasiéin ezeknek a tőke pénzei megjorditva, a nagy uraságoknál! — S igy a midőn az arany ezek közt ugy áll, mint 100 : 1 , — világos, hogy a midőn e törvény 5-ik §. a nagy birtokunak a.a mágnásnak kedvezni latszik , s a midőn 10 magnásnak kedvez: akkor 1000 szegény nemest sú jt, kik pár filléreiket ama 10 mágnáshoz adták kam atra, oly biztosított cél­ ból, hogy a midőn szükségük leend, pénzüket visszanyerhessék; azonbau e biztosított cél a tifrvény szelleme által hiúsítva van. E jelen esetben pedig a kíiaép s kisebb hirtoku nemesség — e sorokat iró csekély szemé­ lyemmel együtt, az örökváltság rögtönzése ál­ tal, 20, 3 0 ,'4 0 s a t. jobbágy telk ek e t, úrbéri, dézsma, s pénzbeli tartozásokat rögtön elveszt­ vén. nem csak birtoka egyik részitől kárpótlás nélkül fosztatott meg; ha ‘‘1 az egész allodiáiis gazdasága is, igás s kézimunkás erőtől meg­ foszt alván, az egész ga,.fl
készületek felszerelésének előállítására saját pénzét a nagy uraságóktól vissza nem nyerhet­ né: akkor d közép s kis birtoku nemesség dupplán sujtatik t. i. régi sajátjanak rögtöni el­ vesztésével, 2-szor sajat pénzének vissza nem nyerhetésével! S mi következik ebből: hogy mivel a törvényhozás az urbériségél vesztett nemességre nézve, nenizeti kölcsönző hitel bank felállításáról, mint kellett volna, uj tör­ vény létesítése által nem gondoskodott, hacsak .azon nemesi osztálynak terjedelmesb h itele, s személyes tek in tély e, vagy rokonsága nincsen némi hiteles helyekkel, bizonyosan az uzsorá­ sok kezébe ju to tt, s igy vége a volt nemesi b irto k o s, nem csak ingadozó létén ek ; hanem még a volt activ állásának is: mert igy meg van buktatva kétszeresen szorgalm a, s örökre tán tönkre téve főkép a közép nemes osztály takaros állása, mely különben is ezer éves sza­ badságának az egész népuel nagy lelkii meg­ osztása m ellett, szabadon elvállalt minden ne­ mű adóval, s az örökvaltságnál is , ha némi kárpótlást nyerend is , töhb száz millió p fttal áldozott a haza oltarára! Igénytelen soraink leíeplezék a rögtönzött úrbéri örökváltsági törvény nein üdvös hatását, s káros következményeit. A nemzeti gyűlésnek tehát első teendői közé sorozandó az örökváltság létesítése! — ugyan is életbe léptetni kell a m eg v áltást!! 1 -ször. Nem lehet elveszteni a századok­ tól birt örökséget rögtöni kárpótlás nélkül, s ha e sorok írója saját személyét veszi fel pél­ dául, ki az elvesztett urbériségét, kilencedet s a t. nem őseitpl öröklötté; hanem véres ve­ rejtéke után kész pénzén v ette; méltán saját szorgalm át s takarékosságát most kétszeresen sújtva s büntetve érzi! — Miféle osztó iga/.ság az: mely őt pénzen vett tulajdonától s gazdászati erejétől rögtön megfossza? — Bizonyo­ san , ha a forradalmi francia conventhez folya­ modott vol.ia szerző, előadván véres verejté­ kének elvesztett gyüm ölcsét, bizonynyal visz­ hangra talált v ala, minél inkább várhatta azt saját hazájában a nemzeti gyűlés bölcis törvényhozásától: hogy az örökváltság minél elébb életbe lépt elletn i, s minden kárpótlás m egté­ tetni fog. — Az örökváltsági érték kidolgozása pedig oly alapon történendjék , remél)/Imi bátrak va­ g y u n k , mely az elvesztett úrbéri telkek örök értékének illendőkép m egfeleljen, s a birtoka vesztett nemességet méltokép kielégítse; m ert például egy hold első clasisu, első osztályú, földet örök áron 40 s 50 pftban alól venni nem lehet. Ezt annál inkább követeljük, miután mathemmaticai igazságkép tekinteni lehet az t: hogy ilyetén minden perbeli im petitióktól ment, szabadon eladható úrbéri telkek mindegyik hold­ j a , mely 1200 — ölekből közép szám ítással álland, nem sokára bizonyosan 100 pftig emelkedendik örök árban. Miután az örökváltságba csupán azon úr­ béri birtokok értetődnének, melyek az tu béri törvények szellemében úrbéri kötelességeknek lettek volna alá vetve, ezen alap okból törvényszerűleg minélelébb kimondatni, s u j tör* vénybe ig tu lla tn i kérjük: hogy mind azon beíctirialis s kül-cúrialis nemesi telkek, melyek csupán haszonbérbe, s különös szerződés mel­ lett adattak vala ki p énzért, napszámért s dézsm áért, tovább is nemesi birtok címet viselendnek. ilyenek a némi curialis b el-telkek, ilye­ nek a kiil-curiális földek, s rét ek, curialis le ­ gelők; főkép pedig hazánkban a dézsma alatti tömérdek szőlők. Mind ezek az örökváltsági törvény alá nem eshetnek, és igy ama hozott törvény alól min­ den esetre kivéve léteznek. M inthogy pedig sok h ely ett, an y e r t r s n kívüli szabadságot a köznép nem értven . ? : aszal visszaélvén, még a haszonbérbe, s ne i urbériségbe, hanem azon fölül különös hiszo-

Ü e n eilig hazánkban a roppant terjodelniü szőlők* , nek haszonvételei, s azoktól szokott ré sz , s dézsma adását könnyen oda m agyarázhatná: hogy megszüntetvén az úrbéri dézsm ák, eféle eurialis telkek s szőlőktől járó dézsmák is meg­ szüntetve volnának, e nevezetes okoknál fogva tehát jo g a in k , s sajátunk, s curialis birtokunk fentartása végeit kívánjuk, s megkérjük a nagy i térdeim'i törvényhozást, hogy az illyelén beleurialis fundusokon épült házak hasznalata, s szerződés, vagy régi szokás m ellett bérbe ki­ adott mindennemű bel- s kül t el kek, melyek a jobbágyság altai, mini c.nriulis telkek, bírál­ t ak; hasonnan s különösen a terjedelm es sző­ lőhegyek, melyek allodialis nemesi birtokot te vén, különös évi részadas, s dézsma adás alá adatlak vala ki a jobbágyságnak, továbbá is a nemesi birtokhoz tarto zv án, s a törvényes bir­ tok gyakorlatában a birtokos nemesi osztály meghagyat van , alkotandó különös rtj törvény A ltul, mint valóságos nemesi birtokok tekin­ tessenek, és semmi űrügy, s semmi szin alatt nz urbériseghez ne csatoltassanak; hanem az eddigi szokott évi bér, ré sz , dézsma kiadásá­ ban, s az elébbi földesui'aságnak kiadni szokott term észeti dézsma szerződés melletti szokásban s gyakorlatban m eghagyassanak ; szabadsága lévén a földesurnak, mivel a föld saját örökje, síz ujan alkotandó törvény szellemében is a/, eddigi gyakorlat szerint i«, a curialis telkekre epitett h áz ak at, a szőlőkben pedig a szőlőül­ tetvényeket s gyüm ölcsfákat, és igy rá költött índustrialis gazdaságot ki becsültetvén.' lia szük­ sége lenne rá, a becsű ár letétele után ismét íit, s visszavonni. 2 -szor. Az örökváltság pótlása mellett, különösen várjuk a törvényhozástól egy nem­ z e ti hitel-bank felállítását, melynek alapját te­ gye az álladalom birtokainak öszvege, s mely­ nek jótékonysága főkép az annyi áldozatokat tévő birtokos nemesi osztályra legyen árasztva, s kiterjesztve — előre kidolgozandó^üdvös rend­ sze r, s okszerű linancialis kezelés mellett. 3-szor. Majd a közös teherviselés s adó kérdésénél felmerülend azon lényeges kérdés wiegoldasa: mily kulcs leend a köz-tehervise­ lésre birtok arány szerint kidolgozandó? E tárgyban rövid vázlat u észi evételem csak abban öszpontosul, hogy eatastralis mérés a föld s ré t, s egyéb birtok több osztalyokraí rendes felosztás, m egbecsülés, s e szerint kidolgo­ zandó ar. ny s rendszer nélkül, a közös teher­ viselés s adó tárgyában, rendesen s igazságo­ san még csak egy lépest tenni sem szabad. — E tárgyban az ausztriai birodalom catastralis m érései, B ajo r- s Franciahonok; de főkép Po­ roszhon rendszerei mintául veendők, s ajanlandók Sírra nézve, hogy a honunk fekvésének kü­ lönbféle termékenységü földjei, státus gazdászati szempontból is, egész országra kiterjeszt v e, arányba véve s rendesen megbírálva, qualifirálva s classificálva legjenek. Az eddig ho­ nunkban követett rendszer, csak árnyéka volt a valóságnak. Egyedül a catastralis országos m érés, s az ország föld becsének különböző arányai határozhatják el az adó s köz-tehervi­ selés kulcsát. 4-szer. A népnévéit?*, s alsóbb és felsőbb tan ítá si rendszer, s kiszemelése azon tudomá­ nyoknak is , melyek ekkorig hazánkban nem t anitattak, az elsőbb teendői kö/.ött leend n törvényhozásnak.— Egy felállítandó polytechnicum intézet, melynek rendszeréről az 1835-ki Tudományos Gyűjtemény I-ső s IV-dik köte­ teiben irtunk volt értekezést, s figyelembe vé­ tetni ajánljuk annak tervét, a neiiíl.et felsőbb [műveltségének kifejlésére oly üdvös s magasz­ tos inté/.et pártolását a törvényhozásnak, kü­ lönösen felkarolandó!, ajánlani batrak vagyunk. 5-ször. A mezei gazdászat ztak emelése, a még hátralévő föld, s vizi szabályozások, ren­ dezések, csatornák, vaspályák a mér , viz s erő műtap.i munkálatok: ezekből, melyek el­ sőbbséget érdemlenek? az elhanyagolt erdeink szabályozásai a törvényhozás figyelmét s ho­ zandó uj törvényeket igényelnek. 6-szor. A status gazdászat honunkra néz­ ve uj t an, de épen ez a z , mi az ország tőké­ jé t gyarapitandja, uj tőkéket alkotni képes, a kam atokat sokszorozza, s az álladalom fen- ■ ■■ ■ ■ B M Í iÉ í Í

"

^

vek kivitelével örök időre eszközlendi, s épen az álladalmi gazdászat a z : mi a magyar kor­ mány jelen két ministerialis osztályának alap tényezője t. i. a földművelés, ipar és keres­ kedés; valamint a közmunka, közlekedési esz­ közök, vaspályák s hajózás alapjat alk o tja .— E végett azt a törvényhozásnak is felkarolni kell, s mind eszméleli oldalról a nemzet saját­ j ává ten n i, mind gyakorlati életben is a liíathvmaticai s physieai tudom ányokat felhasz­ nálva, s a földművelés s kereskedelem elveit haszonra fordítva, a nemzeti értelm iséget oly fokra a törvényhozás emelni törekedjék, hogy a haza minden anyagi érdekei s kifejlődése, fi­ nanciális tekintetben is. potentzirozva, az álladalnii gazdászat alapéUViből vegyék eredetü­ ket , s biztosítva örök’ Morei fenallásnkat! — S e fontos okoknál fingva a törvényhozás által nj törvényt alkottatni kérünk s követelünk, mely az álliií’almi gazdászatnak nem csak uj tanszé­ ket a tudományok egyetem énél, s a tervben lévő p ’lytechnicum intézetnél, hanem egy or­ szágos álladalmi gazdaszati ciinii hivatali, egy főnök s tanácsnokokból állót alapítani!, mely a földművelés, i pars kereskedelmi ministerium egyik ágát teendi, s mely hivatal hazánk ez átalakulási időszakúban a légiidvösb, hasznosb s legmagasztosb hatással minden bizonyai n»űkörlondik; mér t éi t ől fiiggend honunk minden anyagi jólétének , felv irulásáaak s boldogságá­ n ak ,-^ minden üdvös combioatióknak, s finan­ ciális kiadások miképi alkalm aztatásának üdvös m unkája s biztosítandó fenallá.-ának nagy jö ­ vendője! — Ez nyujtand a közmunkák s köz­ lekedési eszközök, h ajó fá s, vizi csatornak, vaspályák, gőz erőmüvek alakításában az eze­ ket kezelő ministeriumnak is okszerű terveknek felhasznalasaval üdvös m unkálatot, az ország anyagi szükségeinek lényeges felsegitésében, s az ehhez megválasztott á.lodalmi eszközökkel, pénz, em beri, s erőműi erők hasznalataval a kivitelben. — Ez álladalmi gazdászat országos hivat al ké|> i m egalapítását, s minél elébbi alkottatását az imént előadott nagy fontosságú okok­ nál fogva, a nemzeti törvényhozástól, egy e végett alkotandó uj törvény al t ai , hazánk nagy jövendőjének m egalapítására, szentesittetni kérjük. 7-szer. A m agyar felelős kormcLay fenállását, s biztosítását minden áron kérjük s köve­ t el j ük: hogy a magyar nemzet nem idegen nem­ zetek bureaucratiai önkényétől függjön; hanem a pragmatica sanctio épségében tartasa, s ezért életünk s vérünk felaldoztta meMett, koronás fejedelmünknek, urunk királyunknak hódolván, a törvény ujan alkotott erejénél fogva, hazánk első talentomu, tudományu s hazafiul buzgósagu egyéneiből megválasztott ministereink füg­ getlen állását; de szigorú felelőségét méltatva, tiszteletben tartsuk, rendeleteinek hódoljunk, s erélyes közremunkálasuiikal nagyszerű orszá­ gos törekvéseit buzgón pártoljuk , s elősegítsük; mert csak igy érhetjük el hazáok függetlensé­ gét, igy emelhetjük szabadságai azon állás pont­ ra , melyen párhuzomban haladhatunk idegen nagy nem zetekkel; igy alapíthatjuk megallodalmunk nagy épületét, melyben műveltségűnk m egalapítva, hazánk felvirulása, szellemi s anyagi boldogság felkarolva, s nagy jövendője örök időre biztosítva leend. E nagyszerű, s hazánk e jelen átalakulá­ sának időszakában üdv ős ha>.aliui szózatnak hó­ dolva, pártszinezeteket ne ismerjünk, legyünk hiv m agyarok, mint voltak őseink, ki kazanglomaniiii túlzott, radical, to ry , whigt s franeomaniai republicanus elveket nem ism erték; hanem egyaránt becsületes elvű s okosan ha­ ladó liberálisok voltak constitutionalis életük­ ben, s ha a haza kivantá, mint 1741-ben bebi­ zonyít, nk azt , életüket, vérüket, s vagyonuk nagy részét feláldozták ! s a korszellemmel ha­ ladván, már a nemes lelkű unokái is, e jelen 1818-dik évben a magyar nemzet ősi liberális szellemét bebizonyítottak azzal is tettleg egész Európa bám ultára, hogy ezer éves szabadalmait az egész néppel megosztván, az urbéi iségel sok száz millió forint felaldoztával, még csáká nyérem it fe le a reményében eltörülvén, a közte­ herviselést s adót önkénytesen s szabadon el­ vállalván, a hazát nemzeti őrsereg felállitásá-

á nemesség egyetlen egy kötelessége volt) min­ den ellenségtől ótalmazni, s fentartani alkotott üj törvény a lta i, egy szívvel s lélekkel kimon­ dották s törvényszeríileg magukat lekötelezték í Félre teh at a part em bereivel; ne legyen se kubinszki, se pecsovics nevű tolnai párt többé. Legyen liberális szellemben megalapítva az állami életünk s haladásunk. — Ennél szük­ séges, hogy liberális szellemben legyen oppositio; ha k ell, m érsékleti t. i, mely az igazsá­ got megfejtse s tiszta világba derítse!! — De ne legyen túlzott ábránd, republicanus, vagy épen demagógiái el v, s szélsőségi ellenzék!! — Ez anomalia a magyar birodalom ban: hol királyi s koronás fejedelem alatt parlainentaris most mar a kormány, melynek diplomaticai állása ngy is a nemzeti országgyűlésével diplo­ maticai ellenőrködésben, s igy törvényes oppositioban szünet nélkül létezik; minek ily o r­ szágban a szakadás, minek itt » túlzás? hol törvény által biztosítva van mar jövendőnk! — A pragmatica sancti ót , mint állodalmunk fenállasának, viszonyos védelmi s fentartasí elveken alapult, s az örökös ausztriai tarto­ mányokkal hazánk biztosítására kö tö tt szerző­ dési sark-törvényét tehát minden áron fentar­ t ani , életünkül s vérünkéi védeni s megőrizni kell, s azért a nemzeti gyűlésnek MNönösen ajánljuk; a pragmatica sanctio, melyen nem­ zeti jövendőnk s nagyságunk alapul, örök idő­ re fenmaradását s biztosítását alkotandó uj tö r­ vény által megerősítvén, diplomatice szentesittetn i; azután pedig a koronás fejedelem s ural­ kodó dynastia örök időre biztosított magasztos fenállasa és sérthetetlensége m ellett, a felelős magyar kormány függetlenségét s szilárd fenallását biztositváu, e jelen m agyar felelős ministerium ot, mint hazánk első notabilitásaiból al kotottat, ugyan honunk szellemi s anyagi jó ­ létének kifejlésére s bnldog jövendőjének megalapítására erélyesen munkálandót, szentesített uj törvény által, fentartani, s felelőség alatt újra felhatalmazni! S-szor. Az érdemet méltánylani kell. H aj­ dan a vitézség, később a vitézség s intelligentia; majd aztán tudomány erény s áldozat által történt a kitüntetés! — P ártoljuk tehát most is az intelligentiát, főkép vitézséget, tudományt s érdem et! — A magyar királyi birodalom, nein respublica; azért merő ábránd az, ki az érdem m eltánylatot eltö rlen i, s a sz«badságnt, egyenlő­ séget honunkban oda magyarázni törekszik.hogy a zavarosban halásszunk, s most volna az ideje, hogy szabadon foglaljunk, s a más birtokát oszszuk fel magunk közt egyenlően, Ez veszedelmes elv s vandál túlzás, mit még a francia leghevesebb műtétele sem engedte meg, sőt az első francia forradalom hajdani cenvenlje ily merényt nyaktilóval s halállal büntette!! — Azután vajmi szomorú állás Volna az, ha az intelligentia, aá erény, a tudomány s az érdem párhuzamban állana hazánkban a pimasz ember vadságával, durvaságával s ostobaságával. — A réspublica^ szabad társulat törvényei is a terniésy.et törvé­ nyein alapulnak, hasonlóul mint a jó rende-ett királysági monarchiái t örvények; de az érdéin m éltányolva, a tudomány s intelligentia o tt is ugy, mint itt kitüntetve s feldicsnitve létezik! s léteznie kell. — Ez a józan ész s az igaz­ ság philosophiája! . Ama nagy, s hatalmas Francziahon köz­ társulati alapon vivta ki szabadságát, függet. lenségét, s önállását — mi ugyan azon szabadságos függetlenségét, s önalhisat, az egész néppel szabadott m egosztva, királysági alapon vívtuk k i ! — A szabadság, függetlenség, s önállás itt ultima unalyri ugyanaz nál unk, mi Francziahonban — ott is ugy, mint nálunk felelős a független kormány — parlam entaris a kormány mind a két helyen — s eredm énye: a közszabadság, de érdem m éitánylat s a köztehervi­ selés, de személy, s vagyonbátorság, és a tör­ vény előtti egyenlőség! — Az alkotandó € o dexűnk a józao ész pbilosophiaján. a term észettörvényén, s a fentebbi fő elveken alapuljon, a a magyar nemzet eredeti szellemi, lelkes haj­ lama, szabadsaga, s nép használása s nemes je l 1 -> ' 'il' lll 1 hív-™'1-

R e n d k í v ü l i M e i / é k l a p Ké p e s uj s á g hf r z . sáb a n .— Az egész nemzet jellem éhez te h á t al­ kalm azott törvényekből s/.erkeztessék öszve a Codex —- mely egyszerű, s világos szerkezetű legyen — s a bölcs külföld törvénykönyveihez, a Napoleon Codexéhez , a Lajos Fiilöp chartá­ jához — az ujabhi forradalom , a Porosz, s B a­ jorhon ok«s szerkezetű Codexeihez alkalmazva, a jó t kiszem elve, a túlzottat elhagyva, főkép pedig nemzetünk szellem éhez, g jellem éhez arányba véve, s illesztve leg y en !— Ne feled­ jü k itt a régi tripartitűm ünkba is némi heíyen bepillantani. De különösen az intelligentiát, a tudo­ mányt , az erén y t, s műveltséget kiemelteim, s valamint a hajdani, ugy a jelenkori vitézi tulajdonokat, a honvédelmi erélyességet, szó­ val a vitézséget koszoruztatni, s így a polgári, S katonai érdemet kitüntetni, hozandó n j tö r ­ vény á lta l, kérjük s követeljük — s azért az egész nemzetnek kivívott szabadsága mellett az egyenlőséget oiy értelem ben, nj törvény altul riiagyaráztatui kívánjuk: hogy a szem ély, s vagyon bátorság vég eit, igazaink védelmében, 8 követeléseinkben a törvény előtt ugyan — m int egyenlők— állunk, s ily értelemben veszazfik az egyenlőségei — de az intelligentia, tu­ domány, erény, s műveltség, a vitézség, s pol­ gári érdemre nézve— külömböző fokon állunk egymáshoz oly arányban, mint az érdem, az az: a kivivőt! honpolgárt érdem határozandja el azt! A 3 eddigi fenn álló, s egymásközt örö­ kös hatásban létező aristocratia közt t. i. az ész, s intelligentia, az a z : érdem aristocratia, a születési a r i s t o c r a t i a , — és a pénzbeli ari­ stocratia k ö zt, kérdésen kíil legm éltányosb, s igazságos!) „az in tellig en tia , s érdem arislocratia.ií — Az intellig en tia, s érdem aristocratiát te­ hát karolja fel á magyar nem zet, s pártolja a nemzeti gyűlés törvényhozó testülete is. A hatalm as Franczia nemzetnek is ez a fő elve — ez volt a nagy Napoleon hatalmas kor­ mányzásának bölcs elve is: hogy ő tudósokból te tt m inisztereket — generálisokból hercege­ k e t — n
századai le n é z té k , bűbájosságnak ta rta ttá k , sőt a megyéknél a inathematicai rendhői lévők, s physicusok Servitoroknak neveztettek, hajdúk soraba so ro z ta la k . — Vegyük e nagy durva­ ságnak e le jé t, s szegjük nyakát e hajdani e'rtelmetlenseg gyáva pimaszságának, vessünk fátyolt ama tyrarin pálezás, ezopfos századok elfajult aristocratiájara, hogy a midőn önkényé­ nek . s születési érdemtelen hatalm ának hódol­ ván, a tudom ányt, az é ré n y t, a műveltséget, a gyönyörű mathem aticát s physieát — előbbi szazadok nyomán lá b b a lta p o d ta : a k k o r ©! » nagy műveltségű, s hatalmas Francziahon pe'Idajat alkotandó u j tőrpéuy á lla l minden tudo­ mányt méltassuk kitüntetendő érdemre — s ha valódi érdemnek találandjuk, emel j ük, még magasb dicsőségre! Emeljíik a tudósokat érde­ mük szerint egész m inisterségig fe l! S ime itt re jlik , ebben létezik ama tudo­ mányok m éliatasa Francziahonban, mely ész, intelligentia, tudomány § érdem aristocratiát — A ragól egy szegény, %de bölcs, s nagy eszü tudóst magasztos például vévén, tettlpg alko­ tott a szabad társasági Francziahonban! . Az érdem aristocratiát tehát t. i. tudomá­ nyosságot , erényességet, s intelligentiát mél­ ta tv a , karolja fel a magyar nemzet. — Kell lenni é aristocrat iának j s jutalmazni kell az érdemet — alknsson tehát fejedelmünk ész ari­ s t ocr at i át — hozzon e végett a nemzeti gyűlés az érdem meltánylut tárgyában— oly bölcs, S érdem m éltányló törvényeidet: hogy az ezer éves nemesi czimével a régi aristocratiát ugyan m eghagyva, de nemesi ezimétő! mindegyik nem est, ha nemesi szabadságaival vissza él, peruiján rögtön megfosztva — a je le n , s jö ­ vendő nemzedéket a hazának teendő üdvös munkálatiéit, tudom ányosságáért, vitézségiért, s más hasznos érdem eiért az ország törvényszérüleg nemesi, s aristocratiai czimű érdem­ jutalomm al koszoi úzandja , s ekép fölséges fe­ jedelmünk általi koszorúztatását az érdemnek eszközlendi— s ez leend csupán a hazafiúi é r­ demnek nyilvános méltó j u t a l m a ! — s erről egyik honpolgár sincs kizárva. — N yitva áll az érdem-méltanylandó jutalom elnyerése mind­ egyik előtt szabadon ! — , 9-szer. A megyei hatóságnak u. m. a köz­ népképviselői hatóságnak, melly az öszves n<*p képviseletén alapul, szabad elvű mozgalmat óhaj t unk, s az e végeit alkotandó uj törvény­ ben oly elveket m eghatároztatni kérünk, mely szerint a megyei gyűlés, minden királyi varo­ sokat is ide értve, hrgy S ta tu s in S la fu ne le­ gyen, s minden szabadalmas s egyéb helyeket, világi, papi, s katonai kebelezett, hatóságokat abba értv e; minden holnap elején a korm ány­ zására bízott tárgyakat végezze, liberális szel­ lemben nyilatkozhassék, s tisztelve, és végre­ hajtva a korm ányrendeleteit, a mennyiben még is netalán későbbi időkben némi ujan alakítandó ministerium a fenálló országos törvényeink szel­ lemétől eltávozta, korlátlan hatalommal lépne fel, & ■ tiada'mjiink^Mzemélyünk, s vagyonunk bators kfenállásával netalán ellenszegülve, bitor ..:!íf!';ágy legalabb csonkítani látszatnék törekvéseivel jövendőkéiig nemzetiségünk sza­ badalm ait: akkor a nemzeti gyűlésen kívül is, melly a törvényeink állásánál fogva egyedül el­ lenőrködhetik, de csupán a törvényhozás ideje alatt van ezon ellenőrködő hatalm a, akkor mon­ dánk a nemzeti gyűlésen kiviil is a megyei ha­ tó ság , szabad elveit megfeji ve , ellenőrködéskép, az előbbi szokáskint a megyei tagok sza­ bad nyilatkozatai nyom án, a m egsértett tör­ vények, szabadságuk, személy- 8 vagyonukbálorságának veszélyeztetése végett panaszt, s szót em elhessen, s azt illy erelyes föllépés mellett, legelőször is a korm ány tagjaihoz a m inisterium hoz, s azután felebbvitel utján a koronás fejedelmünkhöz is a törvény szigorú magyarázata, s rögtöni orvoslás végett, a tör­ vényhozás idején kiviil is felterjeszthesse! A z esküdtszékekaek rendezését, s minél elébbi életbe léptetését alkotandó uj törvény nllal. erősen óhaj t j uk. — De a polgári törvénykönyvünk mellett a Codex Kriminális életbe léptetését is a törvényhozástól várjuk: hogy a bűntények megiléléseben annyira divergens ítéletek, s majd itt, olt az alap nélküli török-önkén?. s borzasztó

£13

eítérések s v isszáélésék valahára megszün­ tessenek. Végre még itt a íáblabirói r.zimre nézve egy pár szót felhozni kívántunk: miután némi journalok telvék annak módnélküli lealacsonyít tásáv a l: ,.JYem kell táblabirópolitica“ — „Ama regi íáblabirói modorban“ — majd íáblabirói ministerium j ö n szőnyegre, s több efféle gúnyt, len ézést, s csak emberi állat salakhoz illeszthető bánfalmakat haliánk! Ily szavak illetle­ n e k — uraim ! ne éljünk vissza a sajtószabad­ sággal! — Táblabiró a maga teljes értelmében! honunkban igen nagy, néha középszerű vagy igen kicsiny, s parányi lény volt — a mint vesszük az t ; mert a tnblabiroi független sza­ bad állás méltóságát tette a független, liberá­ lis. szabad elvű férfin : ki koronás fejedelm ét mélyen tisztelve, hazája boldogságát szivén borda, s midőn tablabirói helyéből felemelkedett, nem mint fiz e te tt zsoldos, hanem szabad­ elvű nemes, s független honpolgár egyedül hon boldogságát felkarolva, buzgóit azért ; védte az igazságot, s méltán kivívta szabadállásának diadalát! ama tnblabirói szabadelvű, szabadállású diadalát, melyet még kormányi hatalom is lerontani nem volt képes, s mily sokszor vivta ki közel 9 századok so rán , ezer veszé­ lyek k ö z t. azon tablabiró, gyakran egy maga, hazája függetlenségét, szabadságát, s 1848 ik évig, nyolez s Jéluzázadigi fenal l ását !— Ha mindezeket fontolóim vesszük, ha íúegfontoljn k : hogy azon riiost haladatlanul lenézett láb~ labirói politica a legutóbbi törvényhozásban az ezer éves szabadalm ait, a unost magasba néző bourgoisokal, s az egész pór néppel — ingyen a magas lelkűiéiből szabadon m egosztotta; ha m éltányolva arra is figyelünk: hogy azon táblabirói politica urbériségét vesztvén, sok he­ lyen vagyonánk 3/ t részét feláldozta, csak némi részben kárpóllandőt; hogy azon gúny tárgyával lett tablabirói politica az adót , s köztehervi­ selést szabadon elv állalta, s a honvédelmét is, mely hajdan csak egyetlenegy kötelessége volt, törvénybe igtattá, hogy azon lenézett tablabirói politica a jelen korm ányt al kot t a, s legjelesb íáblabirói egyéneit m inistereknek íiizte val aki ! — 8 hogy végre e táblabirói politica a fejde­ l em, 8 nemzet közti párhuzam osságban, s vi­ szonyossági igazságban alaptörvényeket alkot­ ván , á m agyar álladalom talpkövét letenni tudta! Ha mind ez: mit elvitázni nem lehet,, á l l : akkor megvallani kénytelenek vagyunk, hogy kár volt a szabadsajtó utján annyi mél­ tatlansággal n táblabirói czimet illetni, s gúny tárgyává tenni! — De megmondjuk m i, ha ugy te tsz ik , an­ nak értelm ét, s mint már m ondánk: n a g y je ­ lentőségű lény volt az, mint például: á mélyen tisztek ministereink egytül egyig táblabirói fenséges szerepet viltek a m egyéknél, s tör­ vényhozóinál: de volt parányi lény,sérdem et|en táblabiró is : ki csupán a főispán kegyelméből kineveztetvén, életben mit sem tett a közjóért, legfölebb hírlapjait — tekin tetes, nemes„ nem­ zet es 8 vitézlö táblabirói czinm el sujtásozva jellem eztette fel. — Iit azonban inkább á kine­ vezőt megróvni gyávaságáról, mint a kine­ vezettet bárgyuságáról vádolni lehet. S ki tehet ró la, hogy tetszett az ázsiaS népnek a czifra czim , a nagy tekintélyű vi­ tézlő ragyogás, mind ez a keleti nép eredeti­ ségének rongyos maradványira mut at , s több ország van a müveit Europaban is , höl némi ragyogó czim táel, s rendel feldíszítve nem lenni, rendkívüli eset; sőt tisztelet hiánykint még ne.n rég is tekintetett —- ugy például a a nagy Francziahont még a múlt királyi dynastia alatt is véve, Légion d' honneur — a becsületseregi rendel feldíszítve nem lenni, rend­ kívüli megbántásnak tartotta volna némi j lesb franczia, s igy történt o tt is a Légion d’ honneuri m egtiszteltetéssel, mint nálunk a tab la­ birói kitüntetéssel, hogy elv észté hajdani ere­ deti érdem ét: a mit t. i. hajdan a nagy császár Napoleoh viselt vo lt, azt Lajos Füiöp alatt már igen érdemelten egyének hordtak mellei­ ken, s épen ezen esét nálunk is e szerint tör­ t ént : mert ha idegen fejdelmet, hadvezért, her­ ceget s nagy ttidoinányu féifiut m egtisztelni akart uk: azt a megyeinkben táblabirósággal m egtiszteltetni véltűlc; s ez volt az érdem c u t

í t e n d k i v ü U M e l l é k l á p Ké p e S t t j s á ghoz . m inatiojának egyik extreinuma. — A midőn el­ lenben ugyan azon tablabirói czimuiel igen sok pimasz földes u r, ki születésének köszönhette csupán, hogy élni ke'pes v o lt, § ki hazank ja ­ váért soha mákszemet sem t et t , méltatlanul tü n tette tett k i, s ez vost a semmiségének má­ sik extremuma ! — Azonban mellőzvén mind. ezen visszaélé­ s e k e t, ismét visszatérünk azon kimondoH alap elvünk fen tartásah o z: hogy egy alkotmányos álloda.ómban hol koronás király a fő , kell az térdemnek kitüntetve lenni, kell az érdem -aristocratiának például szolgálni az ut ánzásra— s mit a deiuocratiai statusoknál pénz am to cratia által legyőzetni l át ánk, akkor inkább legyen elsősége az intelligentia s érdem -aristocraiiájának. Legyen m ág n ás, legyen nemes érdéin után kitüntetve! legyen tíüblabiró, de érdem.szerint választva, s a k k o r az intelligentia, mely­ nek organuma leend, nem félhet, többé táblabirő politicától! Hódoljunk tehát inkább ész­ nek, erénynek, t udománynak, s érdemnek — mint pénz-aristocratiának. — Intelligentia, s ér­ dem kitüntetése legyen jelszavunk! 10-er. A z ösiség eltörlése végett hozandó uj törvény minél elébb szentesittessék. E tárgy m ár alaposan megvitatva volt, s a legjelesb status férfiak m egm utatták : hogy az ősiség el­ törlése által a magyar namzet hitele biztosítva, s financiális tekintetben a jószágok értéke két­ szeresen felemelve leend! l t- e r . Különös figyelmébe a t örvényho­ zásnak Bjánlani bátrak vagyunk a Duna, Tisza, Dráva, S záva, s hazánk többi fnlyóinak, Ba­ laton s fertő tavainak s ezer négyszögii mér­ földön fölüllévő posványainak szabályozását s rendezését. — Líraim! Itt egy uj országot nye­ r ünk, s ezer millió pfton fölüli m értéket nye­ rünk a semmiségből. A lég megtisztítva, a számtalan láz, s betegség szám űzve, financiá­ lis állásunk ezer millió pfttál em elve, az élet újra alkotva, s ez által a haza szellemi s anyagi állása potencirozva, s örök időre biztosítva leend! S majd e munkák kezeltetésénél merülend fel azon állodalmi gazdászati kérdés megfej­ té s e : mi iidvösb hazánk felvirulására előbb a földi, vizi, vaspályái közlekedéseket? m elyikét előbb? s mily haszonnal létesíteni? — Ez ér­ demben ujan alkotandó törvényt kérünk. E nagyszerű tárgyak kiviteléhez tudomá­ nyos és erélyes egyének korm ányzása szüksé­ g es: kiket nem te k in té ly , s protectiók utján, hanem kiképzettségiikhez aránylag ily munkák vezérletéhez érdemesítse!ni kívánunk. 12 -er. A tisztviselők, s követek választási rendszerre nézve, melly a legújabb törvények által megalapítva vagyon, azon óhajtásunk v o l n a , hogy vajha azon elébbi eortcskedés m ételye a szabadválasztási körből örökre ki­ vetve volna, mely feldúlja, s elmérgezi az igaz­ ság szeplőtlenségét! — Kikeltünk az előbbi cortes világi rendszer ellen, mint szabálytalan erő­ szak e lle n , e jelen kormány alatt rem ényiet­ t ü k , s vártuk azt: hogy az ujahb törvények szellemében a szabadság kivivandja diadalát, s tökéletes szabad akarat, s szabad választásunk jelölendi ki az eg y én ek et, kiket alkalmazni akarunk, s méltán rem énylettük a z t : hogy a szabadság az intelligentiávnl kezet fogva , kibékitendi némi viharos kedélyeket, eltnrlendi némi ellenszenvet, s a régi ellenségeket bará­ tokká varázsolandjra á t ! Azonban csalatkoztunk — már a választók ezerekre menő légióinál az első corteskedésre találtunk, m ert itt is már a qualificatiónál, ké­ pes e? nem e? választó lenni? ezer volt a ro­ k on , s ellenszenv!— Majd a népképviselők a m egyéknél, s városi'képviselők a városoknál jö tte k vita alá. — I tt volt in ég az ezer caballa, mindegyik pártem berének külön lajstroma, mel­ lyen már, mint a Révkomáromi megyei, s külűnösen a városi képviselők névsora, azoknak t. i. kiket a pártemberei előre megválusztandókat k itű z te k , nyom atott iveken circulált, s az intelligentia nagy rés/ének kihagyásával a tör­ vény ellenében, mely bizonyosan az intellig en tiát, .s érdem et becsültetni, kiem eltetni, s megválasztani óhajtja? sőt a kitűzött országos czélja szerint parancsolja, a legtulzottabb el­ lenszenv, s önkény gyakoroltatott! Ez a KoinároiH-iuegveí. a főkén a Koroá-

rom városa képviselőinek m egválasztása! S ha a korm ány kí vánj a, el nem m aradaud. an­ nak még terjedelmesb vázlata, s Commentarokkal hiven fehilágitva! M i, kik pártemberei nem vagyunk, kik positiv jogainkat a megválasztásoknál sem hasz­ náltuk, már előre látván, Komárom városaban azon túlzás, ellenszenv, s önkény törvénytelen m űködéseit, kik tehát igénytelen kebellel, s nyilt sisakkal lépünk fel az igazság felfedezé­ sére. kik a szólás- s sajtószabadságot nem el­ csavart, vagy ellenszenvet kebelező tények előso ro lásáv al, hanem a valósag felderítésével használjuk, fentartottuk m agunknak, ama fen­ tebb érintett képviselők megválasztatásának, roppant ellenszenvet, s önkényt mutató rend­ szeréről csak azt az egyet m egem líteni: hogy Komárom varosában létező pá^t. mely a/, elébbi K ossár Ferencz főbíró b a rá ti, s pártfogói el­ len k eletk e zett, egy féli ven kinyom tatva circulaltatva , a saját rokonszenv egyéneiből ki­ szem elt, 85 tagokból álló névsort, s ebből mindegyikének adatott e«y példányt: kiknek mindegyike saját nevét kitörülvén, a 84-re ha­ tározott képviselőket, a választmánynak át adta, a szabadválasztás rendszerének, s hazának fő elem ének, a szabadságnak, világos s önkény gyakorlottá letapodtával ? Term észetes lön, hogy a mennyire a 84 tagokon még fölül saját párt embereinek birt ama Kossar elleni párt, kiket a 84 tagok, mint választó tagok közé nem so ro zh ato tt, azokat is azon 85-re terjedő névsorral ellátván, ezek is t udt ák, kikre voksoljanak, s azért ezek is s z a v a z a t u k a t a Kossár elleni párt embereire adták mint képviselőkre! Igen term észetes lön a következmény: hogy ily erőszak, ellenszenv, s önkény gyakorlati felléptek a szabad választás ellen, a Kossár melletti pártnak, mely ezen érdemes régi tiszt­ viselő, s szép csaladatya m ellett buzgóit, s melly az igazságot védve, bizonyosan a másik párt embereit is érdemüknél fogva méltatni, s hivatalokra emelni tudta volna, megbuknia kel­ lett! — Megbukván ekép Hévkomáromban a sza­ bad választás, a lélek tiszta sugallatának o r­ ganuma, s a tiszta meggyőződésnek*szabadsága, Komárom városában az intelligentia nagy része a választók sorából kihagyatott!!! M i é sorok írói igénytelenek vagyunk, sem hogy legkevesebb befolyást gyakorolni ohajtat anók, Komárom városa korm ányába, de an­ nyit szabad tollúnkat az igazság ügyében mon­ dani kívántunk: hogy törvénytelen, s szeren­ csétlen működés az: hol ellenszenv uralko­ dik, s hol önkény a szabadságot letiporja, s kitűzi zsarnok zászlóját, hol az erdeni, a tu ­ domány, a műveltség, az intelligentia, melyet an'nyira a tudós külföld korszakában, megbuk­ tatv a, háttérbe tét et i k, s lábbal tapodtatik! Sajnosan irjuk e sorokat, m ert látjuk, hogy • a szabadság megbuktatva van, s azért legbuz­ góbb óh ajtásu n k , s kérelm ünk a legközelebbi törvényhozáshoz abban öszpontosul: hogy ily ellenszenv, s önkény gyakorlat ellen a szabad választásoknál oly erélyes uj törvény alkottas­ sák: mely az önkény gyakorlók, s a szabadság, mint a választásoknál a lélek tiszta sugallatá­ nak szabad műszere ellen, bár mi tekintetekből nyíltan, vagy alattomosan fellépőket, s a sza­ bad választás ellen veszélyes hatással működő­ ket, közkereset a la tt perbe idéztesse, s az igaz­ ság törvényes szigorúsága szerint, a szabadsá­ g o t leromboló visszaélésekhez képest, aránylag szigorúan megbüntesse! A 2 ik kérelmünk a z : hogy mindennemű* m egvesztegetést, s korteskedést t iltva, ugyan azon e tárgyban hozandó uj törvény a válasz­ tók . kép- s tisztviselők inikép megválasztásuk rendszerét egyszerűsíteni, s igy a drága időt is a m unkás, s nfűiparos osztálynál fákép ki­ méivé, mennél tisztább elemű rendet, s Iegigazságosb az érdemet, intelligentiát, s műveltséget pártoló, s kitüntető m ódot, s legrövidebb vá­ lasztási kezeltetést rendelni, s üdvös rendet, s igazságos e ljá rá st, mind a m egyékre, mind a városokra nézve, bizonyos törvényszabta bün­ tetés alatt, szigorúan m egtartandót, megalapí­ t a n i , s ekép a közszabadságot, a lelek sugal­ latának szabad orgánumát védve, hazánkban fentartatti törekedjék! _________ ___________

Wégsaavünafili s A legközelebb tartandó nemzet i\gijiilésre U követek czélszerii megválasztása végett szüksé­ ges egy pár szól emelnünk a hazahoz: Mint el'őzményeinkbea kifejténk, a válasz­ tandó követek azon tényező elemwk leendnek, melyektől függ hazánk boldogságának , vagy boldogtalanságának jö v en d ő je! Az előbbi sorokban liberális szellemű néze­ teinket, s szabadelvű törvényjavaslatainkat k i­ fejténk, s miután azokat életbe léptetni kíván­ j u k , akkor csak a nemzet nagy részének, s okosan haladó intelligentianak elveit adtuk elő, m ert ezek által hazánk átalakulásának boldog jö v en d ő jét, s nagyságát érhetjük e l . — B atrak vagyunk tehát őszinte a megválasztandó követ urakat hazafiui bizodnlommal felszólítani, s az egész törvényhozást a haza szine előtt felkérni: hogy az imént a fentebb előterjesztett 12 pont törvényjavaslatokat elfogadni, s szentesitendoket minél elébb, hazánk jövendő boldogságának, s nagyságának m egalapítására, m elyet a már ez előtt törvény által szentesített nem zeti ör~ sereg fenállásával, s magasztos védelmével meg­ őriztem , s fen tartat ni biztosan rem ényiünk, életbe léptettetni m éltóztassék. Az ország- s nemzet gyűlési követekre, s azok meg választásába n ézv e, hazafiűi óhajtá­ sunk azon tiszta elemű kivánatokban, s igény­ telen, csupán hazánk nagy jövendőjének kifej­ lésére, s felvirágzására ezélzó nézeteinkben öszpontosul: hogy a követek tiszta jellem üek, s tudom ányokban já rta s egyének, s hazánk bol­ dogságát szivükön hord<ó, s előmozdítani tö ­ rekvő hazafiak legyenek, hogy azok nem mind a jogi tudomány gyakorlói legyenek 5 hanem mivel hazank átalakulása nem csak szellemi, hanem anyagi tekintetben is törlénendik: tehát nem csak publico-politicusokból, alispányokból, táblabirakbol, s a megyei kar tisztviselőiből, hanem Francziaország, e nagy s szabad ország példányára, hol a nagy tudománya Aragó pá­ risi astronom a kormány élén kitüntetve, s feldicsőit ve, s megválasztvn kormányoz, legyenek megválasztva nálunk is a tudományos osztá­ lyukból mathematicusok, physicusok; legyenek megválasztva mérnökök, kik hazánk roppant szabályozásainak, s rendezéseinek nagy munká­ járól , s az állodalmi gazdászat roppant tárh á­ zából m erített elvekkel fellépve, üdvös törvény javaslatokat terjesztendhetnek el ő; választas­ sanak meg term észet tudósok, kik az anyagi élet elemeit felfogva, s a hatalmas term észet gazdagságát haszonra fordítva, törvényjavasla­ tokkal,, a mezei gazdászattal, s bányászattal is kezet fogva, nagy haszonnal álhatnak elő, vá­ lasztassanak meg követeknek, ugyan ama nagy Francziahnn példájára, munkás osztályból gyá­ rosok, erőm űvészek, s kereskedők is, mert most az ideje, hogy a régi elavult rendszert le­ zárva, nem mindig prókátoroskodhat unk, ha^ nem a töm érdek tudományok osztályait figyel­ münkre méltatva,, s érdem esítve, a term ékeny dús, de elhanyagolt M agyarország parlagon he­ verő rőnaságát, vagy posványság lepte tarto ­ mányt gyönyörűen virító magyar paradicsommá alakíthassuk át ! A régi előítéletekből tehát kivetkezve, s az intelligentiát, s tudomáuyt is legelői mél­ tatva, a magyar tanítói felső intézetekből is, s kir. egyetemből is nehány tagot követekül meg­ választatni ajánljuk: valamint átalánosan, nem önkény, nem előre iicsintrll terv szerint tö r ­ ténjék a követ választás-, hanem tudom ány, e'a pedig kűlömb féle tudományok fel kenteiből, tiszta jellem ű, buzgó, művelt s az érettebb értelm i­ séghez tartozó hazafiakból. — Areopagusi Ítélet hidegvérSséggel. s igénytelen bírói szabadság­ gal választassanak a követek, különösen az in­ telligentiát, a felsőbb tudományokbani já rta s , ságót, s a valódi érdemet méltatva választas­ sanak a követek a nemzeti gyűlésre, mely á t­ alakulásunk s hazánk boldogságánakn agy jöven­ dőjét s alapját alkotandja! Ezen igénytelen, s buzgó hazafiui nézete­ k e t , s törvényjavaslatokat, fejdelmünk, s ha­ zánk javára szentelteket a törvényhozasnak aján­ lani, s több hazafiak nevében is előterjeszteni, hazafiui kötelességének tartja. Vizer Islvdth