/W, 9 -&& QL 461 .R873
ENT
1A
[>'
QL
EntiSoQ. Wa£h.
461 R873 ENT v **^ p
a: o.
&
*í* *í* *f* íf* *í* íí» ÍJ* *f* *f* * Jj* *c£* í£* í£* í£* ít* í?£ *£* *í* pX<^ fi*£*ci gXcy gXg. gffici. pXci pTq pXq aTq pffici p^KÖ. pZ.o. p%9- x^Xgi. fiXo-g^ci .offig). pXq. pJq o*AVt o
IX. kötet.
1902.
szeptember
7.
'
füzet.
?*^ 62;^
ROVARNI
$*%
LAPOK
HAVI FOLYÓIKAT
m m m m m m m m
különös tekintette! a
hasznos és kártékony
—
*
S*
D R BEDÖ ALBERT
D R ENTZ GÉZA -
-
DR-
rovarokra In
CHYZER KORNÉL
D«-
HORVÁTH GÉZA I*
KÖZREMKÖDÉSÉVEL
m\
SZERKESZTIK
m m
A.
AIGNER LAJOS
fts
CSÍKI
ERN.
» 1*
'^yjrr
88 3*
BUDAPEST,
?! A
M
m 1902-
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE IV..
M
OLNÁR
-
U 7
CZ
A
Ks
KiADÖHIVATALA
Ül
24
m
p*
^_ Megjelenik minden hónap els napján,
július és
augusztus havak
Elfizetési ára egész évre 8 kor.
kivétel
Tartalom. AgOSt. Irta .1. Aigner Lajos arezképpel rovarrosta használatáról Irta Haj^ss József Biró Lajos. Irta Csíki Ern. Két lepkefaj új eltérése. Irta A. Aigner /-rt/X^
Hudak Ede
li!l
A
13B 187 141 145
Adatok
Komárominegye
Fejér- és
lepke-íaMpHioz.
Különfélék : Paxnassius Apolló Budapesten.
Irta
Ulbrich Ede.
Hajóss József
Irta
149 149 150
A répabogáriról
mödja
Sáskairtás
Uj selyemszöv
A hangyák
151 151 151
intelligentiájáról
Eupithecia breviculata
Argynnis
Bogsch János
Irta
Freija.
Sónen
Matzumura
Níepelt Vilmos
.
Irodalom
152 152 152 152
•
Természettudományi Társulat állattani minden hónap els péntekén (VIII, Eszterházyszakosztálya utcza 16.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát.
A
féle
magy.
kir.
A budapesti entomologusok minden pénteken este a Muhrvendéglben (Kerepesi-út 44.) találkoznak.
Az 1897., 1898 szolgálhatunk
Új
.
1899
kötetekbl csak egyes áron kaphatók
:
I
1900. és
,
fele
elfizetk köte'í
példány 10
kor.,
áll II.
évfolyammal meg
1901-iki teljes
áron
kaphatjk.
rendelkezésre;
Az
elbbi
ezek következ
kötet 6 kor., Az
I.
és
lil.
köte
tet készpénzben visszaváltjuk.
Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz
(IV.,
Molnár-utcza
24.) czimzendök.
J. f*íi
v.
Mailász
udien üt>er ungarische (arabeu. i.
Über Carabus obsoletus und dessen Verwandte. 7 ábrával, Budapest,
= ÁRA SIt'ei-ende lliet
1
190J.,
KORONA.
::
szerkesztségünk
litján.
Hudák Ede kidlt egyik
Ismét
Szepesmegye ismertetése érdekében nagy érde-
entomologusunk,
régibb
lepke-faunájának összegyjtése és
meket
ki
szerzett.
Hudák Ede Ágost levéltárnok volt.
végezte
;
ugyan
tanfolyamot
gymnasiumi gatta,
Ágost.
A. Aigrier Lajos.
Irta
es
ott
végezte
a
két
habár
ezek után,
így elkészülve, neveli s ott
nem
sülvén, elvette
ni
osztályait 1881-ig vezette,
Klein A
u
r
e
1
i
á
t.
eladásokat
hallgatta^ a theologiai
évig
bízta
hanem
lelkészi-,
Debreczenben,
tanítójául választotta
nyai evangélikus egyház és reá
melynek fels
készült theologiai
állást foglalt el
még egy
Az 1847. év szén
eperjesi collegiumban
philosophiai s két évi jogi
évi
tanári pályára, egy évig a
felment Pozsonyba adásokat.
1822-ben Kassán, hol atyja városi
szül.
Gymnasiumi tanulmányait az
meg
hall-
majd el-
a gölniczbá-
ifjúságának
neveléset,
miután 1859-ben
megn-
A. Aigner Lajos
13-
Hogy ezen
megmaradt
nem
gymnasiumi tanár, események, melyek tudvalevleg sok ifjú embernek megzavarták elete tervét. Tanítói állása sokai követelt tle s igyekezett minden ere-
annak
s
és
magyarázói
illetleg
kötelességének
hogj
jével,
ereje
állasban
okozói,
tegyen
eleget
egészségének romlása folytán
dott
állásáról
nem
tartott
lett
1848
az
49-iki
megtört
utóvégre
de
;
lemon-
végén
június
1881.
nyugdíjba ment. Nyugalmat keresett, de nyugalma
és
mert
sokáig,
minden
szén, daczári
1882. év
szabad-
kozásának, megválasztották a szepesi VII bányavárosi takarékpénzvezérigazgatójául és a mi
tár
munkát
a
„cseberbl
illeti,
vederbe"
jutott.
Tíz évig
takarékpénztár
a
állt
elén,
nehéz
tíz
megsokalta a végnélküli számolást, váltó ovatolást, teljesen szív- és idegbajos
mitl
végrehajtást, dott igazgatói
de azt mar
élt,
perelést,
1892-ben lemon-
lett,
azóta csak mint városi képvisel
s
állásáról
nyugalomban
Végre
évig.
váltó
nem
tényleg
mert elgyöngülten
élvezte,
foly-
tonos betegeskedett. Utolsó éveiben csupán kedvelt virágainak ápolásával
t
mig
foglalkozott,
május 25-én
elszólította.
(
hossza- szenvedés után a halál
három
>zvegye,
férjezett
leánya
uno-
siratják.
kái
Fiatalabb korában nagy
különös
tekintettel
délibb részen, a
ken
a
buzgalommal
gyjtötte
gyönyör Gö lniczvölgyben Kutatásainak
területe
Hernádvölgytl Prakfalváig,
teriiletet
1)
Gölniczvölgynek mintegy
a
mellék
„Adatok
„Rovartani Lapok"
Gölniczbánya
III.
völgyeketis.
vidékének
tekintve
a
terület
korlátozott
es
kötetében
ku-
(1886.
lepkefaunájához"
czímen beszámolt, összesen 512 Macrolepidoptera-fajt mi
szorítkozott,
fleg 1868-tól kezdve alaposan átvizsgálta
tatásának eredményérl a
233—256.
térre
kis
leg-
szegélyez hegye
s azt
16 kilométernyi hosszúságára, ide számítva a
Ezt a
lepkéket.
a
azokra a fajokra, melyek Szepes vármegye
elfordulnak.
ugyanis
a
1902
és
voltát,
sorolván elég
fel,
gazdag
eredménynek mondható Ezt a közleményét fképen az leszi becsessé, hogy 12 évrl feljegyzi, mely lajt mily napon fogta. A felsorolták közt volt a Neútonia cespitis F.-nek eltér alakja is. melyet ah. grisea-nak nevezett el, mely azonban az irodalomban mint ah. ferruginea Höfn. szerepel, daczára annak, hogy ezt egy evvel utóbb írták
le.
(Soc.
Ent.
fordulását elször
állapította
meg
Merope Prun., Syrichthus malvae cussa
llb.,
1887. p
II.
;
I.
Selenia tetralunaria Hfn.,
121.)
Magyarországon
Azonkívül néhány lepke alaknak
ilyenek ab. v.
:
való
Melitaea aurinia
táras Meig., Agrotis aestiva Stgr.
stb.
el
1
V
rc-
A
A
fentemlített
133
rovarro.sia használatáról.
közleményen kívül az
„Entom.
1879. évfolyamában és a „Rovartani Lapok "-ban
Nachrichten"
tette
közzé
lep-
készeti megfigyeléseit.
Hátrahagyott gyjteménye 1377
fajt
30Ö8 példányban '
foglal
magában, ugyanis Rhopalocera 286 faj 74Ö drb, Sphingidac 85 faj 165 drb., Bombycidae 11)4 faj 433 drb., Noctuidae476 faj 935,drb., Geometridae 337 faj 730 drb. Ezt a gyjteményt a felkai TátraMuzeum szerezte meg, a hol kétségkívül legilletékesebb helye van
gyjt
es a
emlékét lenn fogja
A
tartani.
rovarrosta használatáról. Irta
llajóss József.
Különösen a bogárgyjtnek alig nélkülözhet gyjteszköze a rovarrosta, mely nélkül a száraz falevelek, moha, fakéreg, vizek partján osszegyüleml törmelék stb. alatt tanyázó rovarokat gyjteni úgyszólván lehetetlen. Mégis, daczára annak, hogy segítségével minden idben s bármely helyen igen szép zsákmányra tehetünk bogarászaink gyjt eszközei között nem foglalja el azt a szert, méltán megilletné és rendesen csak akkor kerül helyet, mely el a lomtárból, mikor mar más eszközzel gyjteni nem lehet.
t
Azt
R
hiszem
tehát,
Ede
hogy
nem
végzek
fölös
munkát,
midn
kiváló coleopterologusnak
a rovarrosta használalatáról szóló czikkét*) a saját tapasztalataimmal kiegészítve közrebocsátom, remélve, hogy sikerülni fog bogarászaink figyelmét fokozottabb mértékben a rovarrosta hasznalatára irányítani. A rovarrosta általánosan ismeretes czélja az, hogy vele rovarokat, különösen Coleopterákat, apró Conchyliákat s más apró, száraz lomb, moh, korhadt fák töredéke, hangyafészkek, nádtörmelék stb. között él allatokat nagyobb szambán és kényelmesen gyjthessünk, a mennyiben ezen eszköz használatával a nagyobb, durvább lomb-, gyökér-, farészletek stb. eltávolíttatnak, hogy az áthulló apróbb maradékok között tartózkodó állatok kiválogathatok legyenek. Szerkezete nagyon egyszer legfbb alkatrésze egy kb. 30 35 cm. átmérj 3 4 mm. vastag aczélsodronyból készült, fogantyúval ellátott karika, melyre 5 6 mm. széles nyílásokkal bíró, vas- vagy rézsodrony rosta van kifeszítve. Ezen rosta ers vászonból készült zsákba oly módon van beersítve, hogy azt két egyenltlen részre oszsza. A fels, 25 30 cm. hossz rész a rosta keretével megegyez nagyságú s szintén fogantyúval ellátott aczéle
i
t
t
e r
;
—
—
—
*) Das Insectensieb, dessen Bedeutung beim Fange von [nsecten, insbesondere Coleopteren und dessen Anwendung Wiener Ent, Ztg. I8^<>. ;
184
Hajóss József
van megersítve, mely karikának fogantyúja az alsóvá' derékszöget képez, hogy a fels karikát a bal, az alsó karikát pedig a jobb kéz egész kényelmesen tarthassa. Jobb kézzel történik az átrostálandó anyag berakása, kirázása és eltávolítása Az alsó, 50 60 cm. hosszú része a zsáknak alul nyitott s csak rostálás közben van bekötve. Ha a zsákban már nagyobb mennyiség kirostált törmelék gylt össze, az egészet átöntjük a készen zacskók alakja és nagysága tartott tartalék zacskókba. A tartalék tetszés szerinti, de tapasztalásom szerint legalkalmasabb jó tömött gyapot szövetbl 40 —45 cm. hosszúra és 30 cm. szélesre készítVászon zacskók nem felelnek meg a czélnak. mert azon tetni. nemcsak az apróbb és keskeny test fajok, hanem gyakran még Aphodiusok is keresztül szöknek, inig a gyapot szövetek összevissza kuszált apró szálai még a legapróbb fajokat is meggátolják a szökésben. Tartalék zacskókat különösen nagyobb excursiókra vidékeken ajánlatos nagyobb számban vinni, hogy a különböz és különböz anyagok közül kirostált törmelék külön-külön zsákban nyerhessen helyet. A rosta használata igen változatos, s a körülmények és a helyzettl függ. Dombos hegyes vidéken általában legkedvezbbek csoportokban álló fák tövéa völgyek mély bevágásaiban, ben, lankás hegyoldalakon lév gödrökben, s általában a vízmosástól és széltl védett helyeken évrl-évre összegylend lombrétegek. Mély lombtömegeknél a legfels száraz réteget lehányjuk, s csak a középs és alsó nedves réteget rostáljuk at. Észak- és Közép- Európában a rovarok rendszerint ezen rétegekben tartózrészeken, hol a lombréteg gyakran igen kodnak, míg a déli csekély, s az alatta lev televény réteget csak alig-alig tartja nedvesen, magában a televény rétegben találhatók. A rostálásra alkalmas helyek kiszemelésénél különösen ügyelnünk kell arra, hogy a kiválasztott terület a kell nedvességgel bírjon, mert a teljesen száraz lombrétegek ritkán tartalmaznak rovarokat, vagy pedig csak közönséges és mindenütt elforduló fajokat nagyon de a nedves helyek se igen nyújtanak kielégít zsákmányt itt azonban mégis könnyebben akadunk ritka Stenus, Bythinus, Laena stb. karikára balfele
—
sr
;
:
fajokra.
igen jó fajok találhatók, de kedvez a fenyvesek látszólag csekélyebb érték lombja
Tolgyerdkben helyen
még
számban
rejti
a legritkább Microcoleopterakat.
Napos
ligetek-,
nedves nagy patakok is
közeieben lev facsoportok, védett erdei tisztások és rétek mohpárnája kora tavaszszal kitn rostáló helyeket képeznek. Ugyanezen idben egyedül álló facsoportok tövében, cserjésekben, napos oldalra néz kertfalak tövében, vagy magában a kertekben igen sok olyan faj kerül a rostába, melyeket erdkben meg nem tal ilhatnánk. Kora tavaszszal igen szép eredménynyel rostálhatjuk át itt a tragyadombok körül szétszórt nedves szalmahulladékot is íeggyakrabban Staphylinidák, Euplectus, Enconniis, Monotónia^ Acmlus, stb. fajok kerülnek a rostába, olyan lomb közül, melyben hangyák tanyáznak, rendesen Homoeusa, Myrmedonia, és ha és folyók
;
—
A
135
rovarrosta használatáról.
kedvez Eiiryusa-va. is tehetünk szert. Nem szabad elmulasztanunk kora tavaszszal a Formica rufa s más hangyafajok fészkeit felkeresni, s a fészkek bensejének egyes részeit kell elvigyázattal kiemelni és átrostálni. Ezen czélra alkalmasabb 2V2 mm, szélesek, mivel az olyan rosta, melynek közei csak 2 a mellett tanáa hangyák ezen nem hullanak olyan könnyen át csos ilyen alkalommal a rosta rázása közben néha-néha szünetet tartani, hogy a megriadt myrmecophil Coleopteráknak alkalmat nyújtsunk a rosta nyilasain át a zsákba való menekülésre. Hogy így milyen érdekes és ritka fajokat ejthetünk foglyul, azt hiszem a szerencse
—
;
fölösleges felsorolni.
Árvizek vagy magas vízállás után akár kora tavaszszal, akár már elrehaladottabb idszakban, a folyók partján visszamaradó törmelék oly nagy rovaranyagot rejt magában, mely minden várakozást felülmúl. Egész gyjteménye a legszebb s legritkább állatok-
nak keres itt rejtekhelyet, s a rosta segélyevei könny szerrel birtokunkba jut. Az id elre haladtával azon helyek, melyek a rosta számára tavasz kezdeten a legszebb zsákmányt nyújtották, lassanként mind jobban kiszáradnak, s a csökken nedvességgel fogy a rovar világ is. Ekkor kerül a sor az erdk mélyén, nedves, árnyékos helyeken, mély völgyekben, árkokban és szakadékokban összegylt lomb kirostálászólván sára, úgy, hogy a rosta a legnagyobb forróság beálltáig úgy sohasem pihen. Nyár elején vizsgáljuk és rostáljuk át a nagyobb kertekben található compost halmokat is. Ezek kigyomlált s korhadásnak kitett növényekbl állanak, s legnagyobb részt Oxytelus, Etiwiicrits, Trichopteryx,Cercyon,Histeríí\]6ksLi tartalmaznak. Különös figyelmet fordítsunk azonban nyár elején vén, korhadó fákra, ledöntött fatörzsekre, s általában mindennem korhadó famaradék és vágott fákon, kivált bükk és tölgyeken, valamint fzfákon, h? bellük még a nedv folyik, számos ritka Clavicorítia találhaltó. Mieltt a fakéreg lefejtéséhez hozzá fognánk, igen ajánlatos a kérget borító moh réteget óvatosan a rostába szedni, gyakran található közte Sphaerites glabmtus, Tachinus pi'oximus. Quedius k,s számos más bogárfaj. A fakéreg lefejtésénél soha se mulaszszuk el a rostát segítségül venni és pedig oly módon, hogy a leválasztott kéregdarabokat a rosta fölött egy-két ers ütéssel jól kirázzuk s ugyankkor a fatörzsnek a kéregtl megszabadított részén lev faport és törmeléket óvatosan a rostába gyjtjük Az eredmény rendesen várakozáson felüli. Korhadó fatörzsek átvizsgálásánál óvatosak legyünk ha bogarakat tartalmaznak, azokat minden bizonynyal nagyobb számban gyjthetjük, ha a fadarabokat a rosta fölött felaprózzuk és jól kirázzuk. Ilyen törzsek, még ha félig-meddig életben vannak is, rendesen el vannak lepve gombával, melyet a rosta fölött széttördelve, gyjthetjük a különböz gombalakó bogarakat, különösen Ciidákat, de kedvez alkalommal a rendkívül ritka Dcrodontiis macidaris és Mycetoma hulladékra. Frissen
;
suiuralis fajokat tartalék
is.
Ha idnk
zacskókba rakjuk,
s
rövid, a
otthon a
—
gombákat felaprózás nélkül bogárfuttatóba téve, lakóik-
136
Hájóss
.}
hoz könnyen hozzájuthatunk. Nagy, kemény fagombákon, milyenek különösen nedves erdkben gyakran nagyohh szambán fordulnak el, kedvez idben Cryptopkagus crenatus, Atomaria alpina\ Enicruits brevicollis, Mycetophagus, Sacium, Corticaria, Triplax s más ritkább bogárfajok tanyáznak, melyeket néhány ersebb ütéssel könnyen a rostába rázhatunk. Ezen gombák belsejében rendesen Bolitophagus, Diaperis, Orechesia, Dorcatoma stb. fajok taitózkodnak, melyeket a gomba felaprózása után szintén kézre keríthetünk. Elgombásodott fatörzsekben gyakran Agathidmm-taiokat találhatunk, s ezeket is könny szerrel gyjthetjük, ha a fából kissebb- nagyobb darabokat vés segélyével kifeszítve a rosta fölött
felaprózzuk.
Ezekbl
látható,
hogy
a korhadó fák átvizsgálása rosta nélkül
csak csekély eredményvel jár, mert ha pusztán a vés segélyével dolgozunk, s a szemünk elé kerül állatokat rögtön üvegbe rakjuk, eltekintve attól, hogy így sokkal több idt töltünk el, csak kevés bogarat gyjthetünk, részben mivel ezen kéreg és gomba lakó állatok színük és alakjukkal környezetkhez nagyon jól alkalmazkodnak, másrészt pedig, különösen a feltnbb színezetek :gen élénkek és fürgék. Ha kövek alatt olyan hangyafészekre találunk', melyekben Clavigér, Batrisus, Catopowiorphus, Hetaerhis vagy más myrmecophil bogarakat veszünk észre, ne kapkodjunk az eg] % irak után, hanem amily gyorsan csak lehet, emeljük ki az egész fészket a rostába. Ily módon ezen bogarakat könnyen es biztosan gyjthetjük. Hasonló módon járjunk el a dögbogarak gyjtésénél is. Nincs kellemetlenebb, mint midn az egyes bogarakat csipeszszet a dögbl kiszedegetjük s amellett hány állat szökik meg. E helyett sokkai czélszerbb, ha az egész dögöt, a mily gyorsan csak lehet a rostába dobjuk, saz alatta volt föld réteget, melyben számtalan rovar igyekszik rejtekhelyet keresni, kis ásóval, vagy más kéznél lev eszközzel a rostába kaparjuk. A dögöt a rostában néhányszor megfordítjuk, ha elég száraz, ki is rázhatjuk, így a dögön él rovarok legnagyobb része a zsákba kerül. Éppen úgy a földbe edényekbe csalétekül kitett húsdarabokat is ajánlatosabb a rostábatéve átvizsgálni. A nagyobb Carabas, Silpha, Geotrupes fajok a rosta
—
1
fölött
maradnak,
míg az
egész egy pillanat
mve,
apróbb s az
ténhet mérgezés veszedelme Havasokon szintén kitt'
is
n
hómezk
szélein
lev fcsomók
allatok
keresztül hullanak.
ilyen esetekben
könnyen
el van hárítva. eredménynyel használható
tövei között
Az
megtöra
rosta.
rejtz rovarok gyj-
esetekben a fcsomókat tövestül kiszedjük, s vagy mindjárt kirázzuk a rosta fölött, vagy pedig zsákba szedve haza szállítjuk, s csak kiszáradás után .rostáljuk át. Ez úton igen sok érdekes és ritka rovart gyjthetünk, melyek különben gyjt üvegünket tésére. Ilyen
elkerültek volna.
Mocsaras vidéken a rosta nélkülözhetetlen
gyjteszköz.
Itt
a fák töve körül lev száraz lombhulladék, hanem a gyakran található szénacsomók, nádtörmelék, s más növényi marad-
nemcsak
137
Biró Lajos
tömegesen tanyáznak a legkülönfélébb s gyakran igen érdekes Microcoleopterák ú. m. Dyschirius, Platymts, Bembidium, PelocJiares, Bryaxis, Euconnus, Tyclms-iajok, Staphylinidak, Cucujidak, Anthicidák, Citrculionidák stb., melyek a rosta segélyével könnyen kézre keríthetk. Zsombekok vagy fcsomók tövében gyakran egész sereg bogár rejtzik. Ezen fcsomókat tövestül ki kell szedni, s a környez televény földdel együtt jól
ványok
alatt
ritka és
kirostálni.
Cryptophagus, Atomarid fajokat, különböz Stagyakran nagy számban gyjthetünk, ha elhagyott istállók alomszaiaiáját jól átrostáljuk. Kedvez idben, megfelelel s jutalmat nyer. kell nedvesség helyen fáradságunk Corticaria,
phylnidákat
b
Futóhomokon a rosta szintén nélkülözhetetlen. Csakhogy itt már nem rostát, hanem a szó szoros értelmében szitát használunk. Ezt a legkönnyebben ügy készíthetjük, hogy két 20— 25 cm. hosszú pálczikára mousselin-et, vagy tüllt feszttünk ki. Itt a szél hatása csekély mélyedésekben, valamint egyes növények, alatt keletkez kórok töve körül összegyl növényi törmelékben tanyáznak a bogarak, p. o. apró Carabidák, Staphylinidák, Hister, Saprinus fajok, a homoklakd Mecymotarsus serficomis, Lichenum pictum, st még a ritka Glaresis Frivaldszkyi is. Ezt a növényi törmeléket az alatta lev homokkal együtt kiemelve a szitába dobjuk, s jól átszitáljuk, hogy a homok keresztül hulljon, mire a fenmaradó csekély növényi törmelék közül a bogarakat, melyek némelyike pl. Lichenum, a homok színét csalódásig utánozza, kiválogathatjuk.
Különösen nagyobb excursióknál igen fontos, hogy az idt minél jobban kihasználjuk, ezért tartalék zacskókból minél nagyobb készletet vigyünk magunkkal, nehogy helyszke miatt kénytelenek legyünk a rostált anyagot mindjárt a helyszínen átvizsgálni, a mi természetesen nemcsak nagy idveszteséggel jár, hanem igen sok apróbb állat figyelmünket is elkerülheti. Ezekben felsoroltam a legfontosabb eseteket, melyekben a rosta sikerrel használható. Az említetteken kívül azonban igen sok eset van még, midn a rosta segélyével szép zsákmányra tehetünk szert, azért sohse mulaszszuk el azt kiráudulásainkra magunkkal vinni, s a kínálkozó alkalmat a rostálásra felhasználni. A bogárfuttatónak kapcsolatban melynek szerkezetét és használatát C s k E r n ó a „Rovartani Lapok"-ban »(VIÍI. 31. 1.) ismertette
—
i
i
—
munkánkat dúsan megjutalmazza.
Biró Lajos. Irta
Majdnem
hét
kiváló kutatónk, a
L aj o
évi
Csiki Eri!".
távollét
után
hazaérkezett
s.*)
*)
Életrajzát
1.
Új-Guineából
Rovartani Lapok « egykori szerkesztje
»Rovartani Lapok
IV.
159.
Biró
138
Brttö
Csikt
hazánk gazdasági viszonyai nem
F^a
más államok
engedik
is
meg,
expeditiókat küldjünk
költséges
példájára
hög^i
ismeretlen
országok, világrészek kikutatására, mégis akadnak magánosok,
kik
áldozatkészséggel, vagy szerenyen idealismusból indulnak
tudományuknak
a
hazán kívül
a
Xán
ségen ez ideig csak
János
us
t
Dél- és Kelet-Ázsiában.
1871-ig,
nem egy
igen
kutattak,
nem egy pálmaágat
vakmer
közöttük
messze
c
m
S a
1
u e
1
érdekes
felette
tájait
való gyjtéssel, de
dalom, az ottani gyilkos éghajlat hamarosan
szén gyltek
kutassa.
hazánkfia,
a
tragikus sorsa. Kenichel 1SÍI1
meg az Uj-Guineában
1892-ben próbálkozott
Ez
1895-ben indult Német
ki
is,
hiszen példaként eltte lebegett h e
idegenben
szerezvén Magyarország részére.
Lajos
Biró
volt,
Feni
1894.
1869
akadtak,
Annál többen
Uj-Guineába, hogy annak ismeretlen és
nagyenyedi
expedicziót
szerény segédeszközökkel, kik a
utóbbiakhoz tartozik
Terve
tett
el,
Államkölt-
szolgáljanak.
is
kioltotta
fiatal
fáj-
életet.
Tud Akadémia üléstermében
össze a M.
a magyar tudomány képviseli, hogy részt vegyenek azon az ülésen,
mely F
e n
i
c h e
man Ottó
S
1
á
m
u e
emlékezetének
1
melyekkel
emlékezetének adózott, melyekkel a tudomány tragikus sorsát ecsetelte, továbbá Fenichel
e
H
szentelve.
volt
költi szárnyalású lelkes szavai,
fiatal
e
r-
Fenichel
vértanujának természet-
hátrahagyott
gyjtéseinek gazdagsága és tudomáyos értéke felkeltették Biró bajosban is a vágyat, hogy Uj-Guineában kutasson.
rajzi
és néprajzi
nem
Fenichel szomorú sorsán
hogy
ott
jól,
európai
az
vár
Fenichel helyére és vállalkozott arra a munkára,
kutatóra, de beállott
melyben Fenichel
nagyon
vissza, tudta ö
rettent
Uj-Guineában csak dicsség vagy halál elesett.
Biró bajosban ellenálhatailanul megersödött az a vágy, hogy magyar ember legyen, ki Uj-Guinea ismeretlen világát az egyetemes tudományosság eltl megnyitja. Elhatározását nemsokára tett követte.
Tervet közölte
ministeri
régi
tanácsossal es
jóakarójával,
1895.
szen,
Chyzer Kornél
dr.
és miután egyetlen
körülbelül 60,000 darabból álló rovargyjteményét, náért a M. Nemzeti
ába.
Itt
.Múzeumnál-; eladta
megemlítjük azt
is,
hogy ez
volna,
említett
éppen
Bírónak
maradt. Hzzel kezdte
eletet
messze távolban,
segély megérkezéséig
is
Hogy hazánk
legalább
vállalkozása sikerülni
állatvilágát
majdnem
téi
csak
100
hová
koro-
Uj-Guine-
elindult
összegbl, az
séget Uj-Guineáig leszámítva, a
vagyonát,
kétezer
a
útikölt-
koronája legkisebb
ev szükséges.
fog,
azt
két évtizeden
biztosra vehettük, hiszen at
kutatta,
tapasztalatai
Biró Lajos
bven,
voltak
139
a sok nélkülözéssel és fáradalmakkal járó feladatra
s
már idehaza számtalanszor
való rátermettségét
tanúsította.
Német-Uj-Guineának Friedrich-Wilhelmshafen kikötjébe 1896. újév napján érkezett. Itten megkezdte gyjtéseit, majd sorra járta a többi német telepeket is, ha ezeket úgy szabad nevezni, s min-
Ez idtl fogva azutá n
denütt hosszabb-rövidebb ideig tartózkodott.
Magyar Nemzeti Múzeumba. Ismelevelei, melyek sokszor humorosan adták
folyton érkeztek küldeményei a
rsei, barátaihoz intézett vissza élményeit és
melyekben
gyjtéseirl és megfigye-
kutatásai,
léseirl beszámol, a „Természettudományi Közlöny"
ismeretesek. Küldeményei, melyek a hat év alatt
Múzeumba
a környez szigetekrl a M. Nemzeti
révén
eléggé
Uj-Guineából érkeztek,
és
rend-
körébl igen nagy anyanagy múzeum sem dicsekedhetik. Hogy mily nagy szorgalommal gyjtött, arról legjobban azon számok tanúskodnak, melyek az eddig beküldött anyag összegét adják. Eddig nem kevesebb, mint 2280 gerinczes és 56,332 gerinczfleg az
kívül gazdagok,
ízeltlábú állatok
got gyjtött, milyennel egy külföldi
telen, tehát
mostanában érkezett küldemény anyaga egy nagy küldemény pedig Uj-Guineában
legutolsó,
nincsen beleszámítva
;
A
vár a hazaszállításra.
fenti
összegbl
egyes
az
következ számok esnek Hynienoptera 5812, Lepidopicra 3099, Diptem 5653, Neuroptera és
még
penész és a mindentrontó hangyák,
a
trópusi
nagy
rovar. Mily
nedvesség,
a
ezenkívül
el
26357,
Orlhoplera
1762,
Hemiptera 8655, vagyis összesen 55,72S
összeg ez, pedig mennyi pusztult
rovar- rendekre
Coleoptera
:
4390
Múzeumnak.
összesen 58.532 állatot küldött a Nemzeti
Ez összegbe a
tájak
gyjtemény-
pusztítói által.
Az anyagot
.
kiválóan becsessé teszik Biró biológiai megfigye-
gyjt
mködött, hanem is megfigyelni. Megfigyeléseibl néhányat a „Rovartani Lapok '-ban is köa zöltünk. Biró gyjtései azért is felette értékesek, mert nemcsak nagy állatokat gyjtötte, a hogy azt az idegenben gyjtk kivétel lései
ugyanis nemcsak mint szakavatott
;
sohasem mulasztotta
el
a gyjtött
hanem
a
legparányibb
nélkül teszik,
gondot
fordított.
Meg
is
százaléka
új,
a gyjtött 90 is
százaléka
faj
kiváló
is
sem hanyagolta
felfedezései
;
így többek
el,
st
között
a
is
állat-
tudo-
Staphylinidák
Pselaphidából pedig
németalföldi Uj-Guineából.
állatok gyjtését
nak gyönyör
st 96
bizonyult, így a bogarak közül a
volt ismeretes, az
nagy
gyjtésére
állatok
van ennek az eredménye, mert egyes
csoportokból a beküldött fajok 90,
mányra újnak
életviszonyait
állatok
E
egy
csak
ezek között
néhány
faj
Biró
mellett
is
96 a
van-
szkszájú
Mii
i
béka-faj
zése a legnagyobb
I
mondhatni lédrszesebb
s
Lrzsebet királyné
lepke,
fejldésmenetüknek
mert
egy
ismerteMe mci; a tudományt. Egy másik szép felfede-
alakjával
úrj
Ern.
fontos,
igen
felfedezése
'siki
lepkéjének
eddig
{Troides
ismert
nappali
Elisabéthcte
réginae
& MöcS.) felfedezése. Hogy Bíró Lajos az els tudományosan képzett gyjt, Német-Uj-Guineá szakszer felkutatásával foglalkozott es ezzel a
|or\
ki
legnagyobb erdemeket szerezte, beismerni,
Álljon
tunk:
már fájdalmas mutatóul néhány sor dr.
itt
bob, melyben B emlékezik meg:
f'f-ó
Biró Lajost,
mányos
rátermett seggéi
nemetek
Hagen
B.
olvasha-
mvé
nagy
1
gyjti
csak egyet ismerek, a magyar
vasszorgalommal
erélylyél,
lógott
a
terület
es
tudo-
kikutatasaboz
állattani
es
A nemet zoológia eddig Vilmos császár Álmomban sem jut ugyan eszembe, hogy a tudo-
pedig igen eredményesen. kerülte.
földjei
kezdik
is
is
mködésérl következkében'
nagy
ki
a
feljajdulásokat
l.ajos-rói és
Tddörftányosan képzett tanárt,
ujabban
azt
sl részükrl
*
mány nemzetközi közössége
ellen
valamit
is
szóljak,
ellenkezleg
üdvözlöm az idegen kutatókat, ha gyarmatainkat felkutatni segédkeznek es belföldi erinket nemes vetélkedésre felhívják es serkentik'. De ilyent hiába keresek es így mégis csak azt kérdezem Hol maiadnak fiatal nemet zoológusaink? Miért engedik öröftimel
".
a
egyik állattani szempontból
föld
ként
ná nél
legérdekesebb
felkutatásának
kolónia
egyéb-
országa,
elssegét
elvenni
:
\em
szégyenletes-e a mi természetrajzi vállalkozó szellemünkre, ha
tományok, melyek gyar tanár
által
lesznek zoologiailag feltárva es
Füzetek«, a Magyar Nemzeti
rajzi
Guiríeáról a tudás Igy
Gézá-nak azt
l
év óta állanak nemet lobogó
írnak e.uv
a
férrydsiUaga
németek,
Biró Lajos legnagyobb
angolok
midn
ugyan
felkutatására, de nincsenek
a
folyóirata,
tar-
egy ma-
Természet Német-Uj-
lesz? az
alkalommal,
mondtak „pénzünk
Múzeum
h'á
alatt,
Volna
a
pedig
dr.
múzeumukról elég
ismeretlen
Horvá
t
h
beszélgettek,
világrészek
Biró Lajosaink."
mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a
els muzeumok köze került. \ Biró által gyjtött zoológiai anyag teljesen feldolgozva még limesen, ahhoz meg egynehány évtized szükséges. Eddig több mint H) dolgozat látott napvilágot, melyeknek tárgyát a Biró által gyjMagyar Nemzeti Múzeum
tött
anyag ')
Leüt
,
K
Pliier-
az
képezi. Hagen, Unter Jen und Pflanzenwelt
Beobachtungeri und Studien übei Land und Katser-Wilhelmsland. Wiesbaden. L899, pag. 79.
i'apua's. in
Két
lepkefaj
141
új eltérése
Nemet-Uj-Guinea egészségtelen éghajlata Bjró Lajost is meg egészségének helyreállítása végett idközönként is kény-
viselte,
telen
Singaporén, Java szigeten es Ausztráliában
volt
míg végre hosszas hívogatás után
resni,
(Arábia) és
Egyptomban
mérsékelt égöv
május
é.
f.
havában el Bombay, Muscat
majd
Eleinte Ceylonban,
hagyhatta Uj-Guineát
hogy fokozatosan kerüljön a
tartózkodott,
alá.
Triesztbe augusztus *J4-én étkezett, onnan utazott,
Budapestre pedig 27-én
G
é z a
X
s
i
1
n
i
s z k
y
M. Nemzeti
Múzeum neveben
Két lepkeíaj Irta
.1.
Fiúméba
Mihály
Horváth
a közoktatásügyi ministerium részérl és dr.
-
a
azonnal
Fogadására ezernyi tömeg
érkezett.
sereglett össze a keleti pályaudvaron, hol
államtitkai
ke-
javulást
üdvözölte.
új eltérése.
Aigner l^ajus I.
Aryynnis Paphia L
Az Aroyunis Paphia véssé változó
táj,
L.
ab Marilláé
egészben véve igen
legalább szárnyainak
magam
nevezetes eltérések igen ritkán fordulnak el,
ersebb
rajzú
nstény
alighanem ezek
is
ismerek
példányt
melanotikus
állandó nézve.
felületére
ke-
s
Rajzbeli
csak néhány
Délmagyarorsz ágból,
hajlamúaknak
tekintendk.
s
Egyik
példány fels szárnyán a mells szegély pettyei megnagyobodottak s
a szárny hegye fele egybeolvadnak, holott mindkét
küls -két
szegély pettyei megnagyobbodottak es
sornyi
petty
egymással össze van
szárnyán
szegély
a
eltt
a álló
kötve.
Meg erteljesebb rajzú egy másik példány, fels szárnyán
a
mells szegély fekete pettyei kiszélesedve egybefolynak, míg küls szegély eltt lev pettyek sora szabálytalanul szétfolyó savvá
,i
egyesül, a mely a szegelybeli pettyekkel érintkezik
nyon pedig az összes nagy
tömörülnek.
folttá
gélyén
lev
fekete pettyek és sávok
Fonák oldalán
a fels
zanak az
ezüst savók, az ezüst a
;
az alsó szár-
szarm
fekete pontok eltntek, a középtéren
lanul összefolyó pettyek két csoportja látható
;
szabálytalan
pedig
lev
sze-
szabályta-
alsó szárnyán hiány-
tteren és a mells
összpontosul, m|g a középtér zöldes, az ibolyásan fényl
gélyen
alakú
küls
zöld pettyek pedig alig vannak jelezve.
szegélyen
küls
sze-
14-
A. Aigner
Mind a
két
7,i)/<>.\.
Gruber
példányt néhány évvel ezeltt
Aradon, még pedig több, határozottan melanotikus
Ede
fogl
csaknem melyekhez minden bi-
egészen fekete) hímpéldány társaságában, a
(fölül
Ez a körülmény arra látszik- mutatni, hogy conservativabb nstény ebhen a tekintetben is kevésbbé hajlik a változásra, mint a hím. Az említett két nstény legalább is átme-
zonynyal tartoztak
is.
a
netnek
tekintentendö
a
melanotikus
Cosm. hoz
nigricans
var.
Backei Untb.).
Az
melanotikus példányoknál sokkal ritkábbak az olya-;
efféle
melyeken a felület színezése a rendestl eltér. Gyjteményemben van egy hímpéldány, mely csaknem fahéjszín van továbbá egy gyöngébb rajzú nstény példányom, mely a rendesnél vörösebb barna. Ez a két példány szintén Aradról származik. nok,
:
ígyszintén elfordulnak sötétebb (szürkészöld) példányok, az
I
ab.
valesina Esp., mely alak Közép-Európában, mint
rés
fleg
is
a
nsténynél és csak
mutatkozik. Dél-Szibériában, Krasznojarszkon, a
nyomó
része ehhez az alakhoz tartozik
;
ezeknél,
tén valamivel kisebb, szabályos hímeknél és
ritkább
esetekben
igen elvétett
elté-
hímnél
a
nstények
túl-
úgy mint a szin-
nstényeknél
is,
a fonák
oldalon a zöld szín inkább szürkés keverék, az ezüstsávok pedig
Még
igen erteljesek.
keletibb irányban
(Amur
az összes
stb.)
ns-
tények kissé zöldes behintések, Tiansanban pedig világos sárgászöl-
dek
;
Más
ezek tehát átmenetek a vatesina-alakhoz.
átmeneti alaknál a
hamu színek
fels szárnyak ezüstös szürkék, az alsó szárnyak ellenben
A
példányokon
bukovinai
agatói a
mells szegélyig
héres szürke színezés, a fehér
folt
áll.
A
ciliciai
fels
a
szárny a középér
és a középsejt fele egészen 4.
es 5.
fe-
subeostalis ér közt pedig egészen
Taurusban röpül oly
a rendesnél valamivel vörösebb,
harmadik
világos,
melynek
alak,
nsténye pedig
fölül
hímje
csaknem
oly
Argynnis Pandora 1.. nsténye. Az alsó szárnyon mindkét nemnél hiányzik az ezüst szallagok ibolyás színezése.
zöldes, mint az alul
Ezt az alakot var.
Röber
(Ent.
Nachr.
var. paphioides
Buti.
(Ann. and
tekintend,
mint
Mag. of N.
Hist.
úgy
p.
Japánból
a
London
83).,
az
(5)
ab. leírt
VII.
184).
alsó szárny ezüst sávjai és szegélyei
példányokon. Fogtak már
szabályos baloldala a
nek
1896.
Ez utóbbi valamivel nagyobb, mint a mi példányafels szárnya kissé nyújtottabb s a nstény fölül mindig zölde nem oly határozottan, mint a valesina, alul azonban az
1879. p.
des,
XXII.
Delila név alatt írta le; de az alighanem éppen
valesina-hoz való átmenetnek
ink,
Berlin
felel
sokkal
hermaphroditát
Paphia hímnek, jobb oldala pedig
meg.
fénylbbek,
a
is,
mint
a
melynek
valesina nstény-
Két lepkefaj új
eltéri
14-"?
!
Mind ezen
ahhoz
jelenségek
hogy daczára az Ei m e a világos színtl a sötét
a
következtetéshez
vezetnek,,
törvénynek, mely szerint a
r-féle
haladás
szín felé történik, ez esetben a
valesina-
alak tekintend a philogenetikailag legrégibbnek, és a
Paphia mind
kzött ebbl a
ily
sötét lehetett.
színezésbl,
sötét
A
hogy eredetileg csakhamar kivet-
haladó hím
míg
megtartotta és nálunk
is
nstény
conservativabb
a
keleten az átörökölt sötét ruházatot részben vagy
módosulva máig
aránylag elég gyakran felveszi,
hímnél az si színezéshez való visszaesés
fölöttébb
holott
a
követ-
ritkán
kezik be.
Sokkal változóbb az alsószárny fonák oldala az az ezüst elosztására nézve;
ebben a tekintetben
s
nak bisonyul a nstény a hímnél. kivétel nélkül
Ez is,
fényl haragos
A nstényen
zöld, élesen
is
alapszínre s állhatatosabb-
az alapszín csaknem sávokkal.
ezüst
rajzolt
küls szegély eltt lev szallagra tünet. A közép- és ttér zöld színe
a zöld szín olykor kiterjed a
de ez többnyire ibolyás
a hazai példányokon sok esetben inkább játszik.
Ez
a
sárgásbarnába
zöldes
ulóbbi irány a hazai hímpéldányokon
annyira
fölülke-
rekedik, hogy az egész alapszín aranyos zöldtünet sárgásbarna, mely esetben s küls szegély eltt lev ketts foltsor zöld, s itt
az ibolyás
vegyülék
többnyire a hímnél
is
csaknem élesen
teljesen
tnnek
fel,
Az
hiányzik.
ezüstsávok
olykor azonban igen meg-
fogynak, ritka esetben pedig teljesen hiányzók
s
így eláll a
var.
Anargyra Stgr.), melyet hazánkban immac eddigelé csupán Élpatakon (Háromszékmegye) figyeltek meg.
et
ab.
illata
Bell.
{ab.
Ellentétük az olyan példányok, melyeken az ezüst savak
egymásba középtér csaknem, vagy
szélesednek
a szegélyen
s
lev
teljesen rajztalan
sáv ibolyás zöldszín.
ezüstlapot
Ez az
mutat,
elváltozás a
nyen kevésbbé határozott, mert ennél még mutatkozik színnek több-kevesebb nyoma.
Ez Jgy
pl.
ki-
hogy az egész t-
folynak, elannyira,
és
míg nsté-
a zöld alap-
az alak eddigelé csak mint kiváló ritkaság volt ismeretes.
barátom
Bohatsch
Ottó, az ismert
lepkész,
gyönyör
hímpéldányt fogott 1887. július 10-én Lipiken (Pozsega m.) csak szép hím példányt fogott
Dobrudsában és
magam
Almás sy György
fogtam Budapest
;
ugyan-
1897-ben
környékén
a
szép,
de
kevésbbé typikus nstényt. Ide tartozik a fentemlített melanotikus
ns-
tény
is.
is
Akadt azonban oly termhely, ahol ez az
de úgy teljesen typikus, mint
igen
szép
alak,
ha nem
átmeneti
is
gyakori
példányokban
meglehets számban fellép. Ez pedig az erdség közepén, meglehets magasan fekv, gyönyör Marilla-völgy, Oraviczabánya kör-
144
A. Aignei
Lajos.
környéken (Krasso-Szörény nu. Ezen a helyen gyjtött az L900. és L901. év nyarán barátom Sza| a y G y u a kunfélegyházi tanár és buzgó rovarasz, nagyszámú lepkét is, melyeket szeretetreméltó 1
elzékenységgel nekem engedett
Az Argynnis
át.
számos
l\iphia
példánya közt akadt az említett alaknak néhány példánya is. Ezt az alakot a termhely után ab. Marilláé név alatl kíváaz nom irodalomba bevezetni,
Typikus hím és nstény példányát
umnak engedtem
Cidaria bilirmata L. ab
A közönséges változó
Magyar Nemzeti Múze-
a
át.
Cidaria
bilineata
Bohatschi
tudvalevleg
L.
mely Magyarországon a legvilágosabb
táj,
rendkívül
aranysárgától a
Nem
vöröses aranysárgáig minden színárnyalatban található.
kevésbbé
A fekete szegély fehér harántos sávok hol gyöngébben, hol ersebben mutatkoznak, míg a középtér olykor többékevesbbé sötét szint ölt ab. infuscalá Gmppbg., mely azonban fleg délibb országokban lép fel és Magyarországon sem ritka. A változó a rajzolata.
:
sarkkörnek
az északi
törzsfaj
es
Szárdiniának
Európában, Észak-Afrikában, Kis-Ázsia, Szibériában
keleti
A fentebb s
le
neveztek' 1.
Ab.
említett
fajváltozaton
úgymint
el,
(et
ország, Taurus, i!.
Vár.
Pontus,
(et
es
kívül
meg három
alakját írtak
:
var?) testaceolata Stgr., narancsszín barnás
vagy
subgriseata Stgr. vöröses szürke
ab.)
(nem
Görög-
Észak-Afrika.
Sziczilia,
stb.)
(Görögország, Taurus, Pontus
felsszárnyakkal
tétedett
egész
kivételével
Örményország
honos.
fels szárnyakkal (Portugál.
sárga)
Sziria,
es
elsö-
(var
i
Perzsiai. ;!.
Var. atlantica Stgr., többe kevésbbé
feketés
füstös
szárnyakkal. (Shetland- es Hebrid-szígetek).
Ezeken kívül egy grisescetis
leírt
nev
S
a u d
t
("málló
i
n g e
r
a Pontusból es
mely
fajt,
azonban
határozottan szürke fajváltozat a bilineata
L.-hez vonandó
a jóval sötétebb, inkább barna bistrigata Tr., melvet .i
bilineata
önálló
fajként
Az ab.
L.
itt
rörögországbó
(
alighanem ;
mim holott
Standingei:
Darwinistikus alakjának tekint (Szardínia és Korzika) szerepelhet.
felsorolt
Bohatschi név
szigetén rovarokat
alakokhoz
alatt. is
ezennel
Glaszner
gyjt, úgy a
uj
Magyar
csatolok
fajvaltozatot
Károly hazánkfia,
Nemzeti
ki
Cyprus
.Múzeumnak
Áriatok
nekem
rnint
is
Fejér- és
Komárommegye
nagyobb számú
küldött
145
lepke-faunájához.
Cidaria
mely
bilin atát,
az ^elkülönítést megérdemli.
Hímje valamivel vörösebb aranysárga, mint
1
példányaink, rajzolata azonban jóvá] érosébb,
sebb
nstény
ellenben a
:
feísszániyá
pedig vöröses sárga, a szegély
érs
es élesen
Jeles lepkesz
a
latszik,
nem
tiszteletére
törzsfajt
sötétebb
leié
neveztem
helyettesíti.
el.
és
éle-
barnásszürke, alsószárnya ;
rajzolata szintén igén
Bohatsch
Ezt az érdekes alakot
csipkés.
szabályos
hazai
csipkésebb
Ez az
Ottó
alak Cypruson, úgy
A középternek
elsötétedése
ennél
szokott elfordulni.
Fejér- és
Adatok Komárornmegve lepke-faunájához. írta
Ulbrich Ede.
A magyar államvasút Budapest-brucki vonalán, szeti szépsége,
valamint kies fekvése
termé-
ritka
különösen
által,
a Szaar
es
Fes-Galla vasúti állomás között elterjed vonalrész vonja magara az Utas figyelmét. Budapestrl jövet, a többnyire kopár es sivár hegyeket
csíki
Bia
környékén
elhagyva,
hükkerdvel, valamint a legdúsabb
Szaárnál
ékesked
flpráyal
a
tölgy-
es
Vférteshegy-
séghez érkezünk, mely egyes részleteiben nemcsak festi szépsége,
hanem
bájoló v'adregényességévej
ldését.
Nem
is
határvonalain elterül hegyvidék,
az arra
felhívja
csuda tehát, hogy ezen.
utazok érdek-;
kómárómmegyé melynek romantikáját még növeli Fejér-
es
a környéken lev néhány várrom es azokhoz fZ"d számos monda, régóta kedvelt kirándulási helye turistáinknak. Ujabban ezen vidék a természetbúvárok es gyjtk ügyeimet sem kerülhette ki és minden esztendben, különösen a tavaszi hónapokban, midn a természet ajándékai a legdúsabbak es leg-
valtozatosabbak, számosan rándulnak
ki ezen erdreszbe, tapaszgyjteményeiket gva.rapitandók. Különösen a .Szaar és Fels-Galía között elterül és a gróf Kszterházy-féle tatai hitbizományhoz tartozó erdrészlet, melynek
talataikat
s
és
és
tölgy-
ültetvény
is
bükk- állományához
járult,
az odavaló kirándulási
azon
nem
újabban
nagykiterjedés
feny-
vonja magára entomologusaink érdekldeset
kedv
fokozásában
jelentékeny
része
és
van
kellleg méltányolható köriilménvnek, hogv az uradalom
146
Vlrich
gyjt
komoly
részénil a
nem
intézkedést
lui,
semmiféle
elé
vagy
akadály,
vexatorius
—
idben
gördítenek, mint azt újabb
sajnosán
igen sok uradalom és nagybirtokos részérl tapasztalnunk
Mindamellett ezen érdekes es kutatási czélokra
kell.
alkal-
telette
mas is. egyelre még csak részben van átkutatva és az ott honos Lepidopterákra vonatkozó adatok csupán a tavaszi idényre ik azon fajokra szorítkoznak, melyek nappali kutatás közben vidék
feltalálhatók voltak.
tommal leli
—
fogás ezen a vidéken
Éjjeli
még meg nem
-
lett
legalább
tud-
abban
körülmény
mely
kisértve,
magyarázatát, hogy gyjtéseink ideje rendszerint csak egy egy
napra terjedt
ki.
Jelen kimutatásom ennélfogva
lepke-faunájának
inkáb csak az általam és barátaim:
Ern
Antal, Szlabey
pétl
és dr.
kutatásaink
nappali
folytatott
.4.
akar
is
Szaar
enumeratiója
idszakban,
által
hanem Baudis
dr.
május
ott
körülbelül
alkalmával
es vidéke
lenni,
Aigner Lajos,
Uhryk Nándor
terjed
július közepéig
nem
kimerít
és
teljes
köze-
éven
öt
lepkefajok
talált
át
felso-
rolása.
Ezen általunk
ott
észlelt
következk
lepkefajok a
:
Podalirius L. V. 11— VI. 13. es Vll Machaon 17; Mnemosyne M. V. L8— VI. 17., 23. Parnassius L. V. 11. és VII L. VI. 13.; rapae 15. Aporia crataegi L. VI. 13. Pieris brassicae napaeae g. ae. L. V. 11— V. 24 es VII. 17; napi L. V. 11-24;
Papio
Esp.
VII.
llyale
Ilia
v.
VII.
rhamni
y.\
L.
23
V.
15.
L.
Clytie Schiff.
Vanessa Jo
V.
23. Leptidia sinapis L,
17.,
11— VI.
V.
L.
Gonoptei
23. Euchloc cardamines L.
17.,
B
diniensis
V.
és VII.
17-,
11— VI. l.
23.;
es
VI.
;
15.
g.
ae.
Colias
Myrmidone Esp. VI. 1. Apatura 23. 17., L.
es VII. 17., 23.; urticae VI.
Polygonia
1
18— VI.
Vll.
VI 23. Pyrameis cardtii
IS.
11
V.
29— VI.
V.
13.
,
13.; Antiopa L Araschnia 23.
('-album L. Vll. 17., prorsa L. VI. 23. Melitaea Maturna L. V 24— VI. 15. (Hernyó V. 18— VI. 1.); Cinxia L V.29— VI. 13.; Phoebe Kn. VI. 1—15; Didyma O. VI 13— VII 23. Trivia Schiff. V. 29— VII. 23.; Aurelia Niek. VI. ló; Athalia Rótt. V. 29— VI 4—13.; Parthenie v. varia M.-Dür. VII. 23.; Dictynna Esp. VI. Euphrosyne L. -VII. 23. Argynnis Selene Schiff. V. 18— VI. 1. Esp. V. IS VI. 13.'; Dia L. V. 11— VI. 23. es VII. 17.; Hecate V.
is
Levana
Vll.
L.
V. 29.
;
g.
ae.
;
1
;
2c- Vll 2:! Ino Rótt. VI. 23.; Daphne Schiff. VI. 23 -VII. 17. VI 13. és VII. 23.; (Hernyó VI 1.); Latonia L. V. IS Meig. Vll. VII. 23.; Niobe L. VI. 13.: v. Eris Aglaja L. VI. 23 Adippe L. VI. 23 -VII. 23.; v. Cleodoxa 0. VI 1— VII. 23.; 17. Paphia L. VI. 23— VII. 23. (Hernyó VI. .) Melanargia Galatea L. leucomelas Esp. VII. 17, 23. Erebia MeVI. 23 -VII. 23.- ab. dusa K. V. IS -VI. 15. Satyrus Circe F. VII. 17., 23.; Hermione L. VII. 23. Semele L. Vll. 23. Pararge Egeria v. egerides Stgr. VI.
;
17.
;
1
;
—
——
Adatok Fejér-
V. V.
18— VI. 29— VI.
23— VII.
és
—
—
— Komárommegye
—
lepke-faunájához
147
13. és VII. 17.; Megaera L. V. 29 VI. 15.; Maera L. 15.; AchineSc. VI. 13. Aphantopus hvperanthus L. VI.'
23— VII.
ab Arete Mull. VI.
Épinephelc Jurtina VI. 1. Arcania L. VI. 1 1— VII. 23. Nemeobius Lucina VII. 23.; Pamphilus L. VI V. 11— VI. 1. és VII Thecla spini Schiff. VII. 17., 17., 23. 23.; ilicis Esp. VII. 23.; acaciae F. VI. 13 Callophyris rubi L. 18. V. VI. 13. Zephyrus quercus L. VII. 17., 23. betulae L. VII. 17. Chrysophanus virgaureae L VI. 23 VII. 25 Thersamon Esp. V. 29.: dispar v. rutilus Wernb. VI. VI. 15.; phlaeas L. VII. 17., 23.; Dorilis Hfn V. 24— VI. 13. Lycaena Argiades Pali. V. 11— VI. I. es VII. 23.; ab. Coretas 0. VII. 17.: ab. decolorata VI. 4.; v. Polysperchon Berg. V. 11. Stgr. V. 11 18.; Árgus L.
L.
VI.
—
23.
15
;
Coenonympha
23.
VII.
28.
Iphis Schiff.
:
I
;
;
2—
—
(Aegon
Schiff.)
18— VI.
V.
13.
23.; Argyrognomon Haton Berg. V. 29. és VII.
és VII.
17.,
Berg. (Árgus L.) VI. 1. es VII. 23.; Orion Pali. V. 11 17., 23. VI. 15.; Icarus ab. caerulea lö. 23.; ab. icarinus Ser. VI 4
Rótt.
Amandus
4—15.
;
:
Schn. Esp. VI. 23 Vj]
11—29.
11—15.;
VI.
23.:
Hylas Esp.
Bellargus Rótt. Vl.
VI.
15
;
;
VI.
Pali.
Adopaea
23— VII.
Pamphila Palaemon
23.
lineola 0.
VI.
4.;
Thaumas
Hfn. VI.
alceae Esp. V. 29. Hesperia carthanii Hb VI. 1.; serratulae Rbr. V. 29.; malvae L.
Tages
!..
V.
11— VI.
15.
Pali.
VI.
V.
Meleager
miniraus Fssl.
23.;
17..
4—29.
VI.
semiargus Rótt. VI. 4. és Cyllarus Rótt. V. 18— VI. 15.; Árion L. VII. 17., 28. Argiolus L. V. IS— VI. 13. és VII. 28. Heteropterus es VII.
1— VII.
VI.
Fuchs
15. lö.
;
Cyaniris
M
.rpheus,
IS— VI.
V.
V.
17
VII.
15.
Charcharodus :
Hb.
orbifer
11—15.
Thanaos
es VII. 23.
Deilephila euphorbiae L. hernyója VI. 15. Metopsilns lus V. 29. Macroglossa stellatarum L. VI. 15. és VII. 17. VII. 17.). Hemaris scabiosae Z. (fuciformis 0.) V. 24 VI. Cerura (Harpyia) bihda Hb. hernyó VI. 18. Thcosia C\. VI. 4. Notodotita trepida Esp. VI. 4 Pygaem anastomosis L.
porcéi-
(hernyó 4.
tremula
hernyó Thaumetopoea processionea L. hernyó VI. 13. Hypogynnia morio L. V. 29. Orgyia antiqua L. hernyó VI. 13. Dasychira iascelina L. hernyó VI. 18. Lymantria dispar L. VII. (hernyó 17. VI. 13.); monacha L. hernyó VI. 1. Malacosoma neustria L. hernyó VI. 13.; castrensis L. VII. 17. (Hernyó Vi. 13.). Eriogaster lanestris L. hernyó VI. 18. Aglía tau L. V. 11. Ihyris fenestrella Se. VII.
17.
VI.
13. és VII.
17.
Acronycta auricoma F. hernyó F.
V.
tum
18.
Agrotis fimbria L. VI. 29.
Miana
17. Craniophora pronuba L. VI. 29.
ligustri
VII. ;
;
sege-
Diloba caeruleocephala L, hernyó VI. 13. Dichonia aprilina L. hernyó V. 24. Chloani'na rádiósa Esp. V. 29— VI. 13. polyodon Cl. VII. 17. Lencania evidens Hb. V. 18. Hydrilla gluteosa Tr. VI. 24. Calophasia lunula Hfn. V. 19. Cleophana antirrhini VI. 4 verbasci L. lö. Cucullia hernyó VII. 17. scrophulariae Cap. hernyó VII. 17. Heliaca tenebrata V. 11 VI. 13. Acontia 24. Heliothis dipsacea L. V. 19 luctuosa Esp. V. 24 VI. 15. Erastiia deceptoria Se. V. 18 VI. Schiff.
V.
IS.
strigilis
VI.
13.
;
—
—
;
—
—
— ;
rimh
148
23.
fasciana
.
viridaria
II
Etnmelia
L8.
Plusia chrysitis L. VI. lö. VI. 23. Euclidia mi Cl. V. és
15-
tabularia
V.
F.
VI.
I..
gutta Gn.
:
VI.
11
VI.
VI;
\'.
I
11
gamma
1.:
glyphica
1:;.:
Prothy —VI.
13.
Se.
trabealis
Psendophia lunaris Schiff. lf>; derivalis Hb. \'IJ.
23.
\'ll
'
Rivnla sericealis Se.
23.
VI.
I..
V.
Cl.
Ed,
L. V.
L5. l
s
.
18
VI.
Herminia
ten-
V.
L.
VI.
L5.
17.,
23. Polyploca ridens
11.
Pseudoterpna pruinata Hfn. VII. 23. Nemoria pülmentaria VII. 17. Thalera íimbrialis VII. 23. Acidalia rufaria Hb. Hb. VII. 23.; humilíata 17.: trigeminata Hw. VI. 13.; dilutaria Hfn; VI. L3; immorata I.. V. 29— VI. 15.; rubiginata Hfn. VI. 1. örhata Se. V. 29 -VI. 29.; violata v. decorata Bkh. VI. Lö. Ephyra VII.
'viii.
:
punctaria I. Schulz. VI.
\'.
is.;
II
ruficiliaria
I
11— IS.
\'.
IS.
annuíata
;
—
'1. VI. L 13. és VII. 17. L3. Rhodostrophia vibicaria Tiinandra amata V. 18— VI. 13. és VII. 17. Lythria purpu 29— VI. lö.; Hmitata Se. I.. VI. I. Oriholitka plumbaria F. V. VII. 23.; bipunctaria Schiff. VII. 23. Minoa murinataSc. V. L8. *
18— VI.
VI,
15.; ab. cineraria Stgr.
V.
\'l.
1.;
griseata Schiff.
IS.,
29.
29— VI.
29.
15.
fari nata
Lithostege
Anaitis
Hfn.
VI.
15.
fulvata Forst
VI.
fluctuata L. 2 viridaria F. VI. lö. 29.; aptata Hb. VI. 2. 29.; ferrugata Cl. VI. 29.; sociata Bkh. VII. 23.: unangulata
Hw.
Laientia dotata
V.
V.
L.
és
plagiara 17.:
VII.
VI.
II
4
Hb. VI.
picata
:
VI.
:
:
V.
1..
procellata
II.;
15
VI.
F.
29.
:
29.; luteata Schiff, VI. L3 -29. bilineata L. VI. 1., VII. 17.; corylata Thnb. VI. 29.; rubidata IS VI. 29. Tephroclysiiii oblongata Thnb. V. IS. Abraxas grossulariata I. liern\-<'> \'. lH. Dilinia exanthemata Se. VI. lö. Metrocampa margaritaria L. VI. 1. Opisthograftis lnteolata L. V. 24. Venilia macularia L, V. tristata
VI.
L.
;
Boarmia Hibernia defoliaria Cl. hernyó V. 1. L8 -VI. Thnb. \'. Boh. VI. 1.'}.; consortaria F. V. 21.: angularia 24.; selenaria Hb. VI. 1.; luridata Bkh. VI. 1—4. Ematurga atoVI.
lö.
Viertlii
rnaria
V.
L.
IS
V.
VI.
l'liasiaiw elatlirata L. VI.
és VII.
1.
Év.
VI.
VU.
17..
L.
lö.
1.
V.
Bupalus piniarius
18.
VII.
VI.
23
VII.
VI.
:
29 Brahm.
\.
1..
glarearia
17., 23. Eubolia arenacearia Hb. VI. 13. Scoria lineata Se. VI. lö.
Syntomis phegea L. VI. lö 23. Spilosoma mehdica
hernyó
23.
13.
miniata Forst.
17. ;
Diacrisia Sanio
villica
VI.
1.
VII. ('1.
L.
VI.
Cybosia
ÍM.:
24.
L.
VI.
aulica
mesomella
1..
L.
v.
Dysauxes Rhyparia
23.
V.
;
1
—
\'l.
lö. "~
flavidaria
ancilla
L.
purpurata Arctia eaja 1..
1;!.
V.
VI.
V.
29. 1
—
Miltochi 13.
Oenistis
Hb. VI. 4. Zygaena scabiosae Schev. VI. 23. punctum VI. 23.: achillae Esp. VI. 13.: cynarae Esp. VI. 17.: -VII. 17.: meliloti Esp. VI 23 -VII. L7. trifolii Esp. VII. VII. Esp. Kphialtes ab. coronilláe Esp. VII. 17.; ab. trigonillae
quadra
VII. 17. Lithosia 23 purpuralis Brünn. VI. 13 17.: VII.
VI.
L.
<
unita
>.
;
17.,
23.; carniolica Se. VII. 17. Jno pruni Schiff. VII. 17.; chlbVI. 13. 17.: tenuicornis Z. VI. 23.; budensis Spr. hernyó Hfn. VII. unicolor 23. Pachytelia 17., \'l. 13. Sesia VI. 1. Psyche viciella Schiff. hernyó V. is
ros Hb. VII. statiees L. V.
24—
empiformis Esp.
VII.
17.
14'9
Különfélék.
Ctantbus inquinatellus pratellus L.
ahcnella quentella
Schiff.
;
Fálsellus Schiff.
;
craterellus
Se;
pascuellus L. \Pempelta omatella Schiff. Hypochalcia
;
Hb.Eurrhypura urticata L. Scoparia ámtoigualis Tr. Stt. Diasemia litterata Se. Metasia ophialis Tr. Pionu ;
Pyrausta
sangüinalis
fre-
oli-
purpuralis L. Oxyptüus pilosellae Z. Aludta xanthodaetyla Tr. Dichelia Grotiana crataegana Hb. F. Cacoecia podana Se. sorbiana Hb. semialcinnabana Gn. lecheana L. Pandemis ribeana v. cerasana Hb.
valis Schiff.
Schiff.;
cespitalis
L'.;
:
;
;
;
;
momeana
'<>heparana Schiff. Anisotaenia hybridana Hb. kindermanniana Tr. Olethreutes arcuella Cl. chylis aleella Schulz. lacunana Dup. Bactra furfurana Hw. Epiblema brunnichiana Froel, Grapholitha duplicana Zett. Ancylis mitterbacheriáha Schiff. Dichrorampha petiverella L. Chofeutis myllerana F. Yponomeuta plumbellus Schiff. Acompsia cinerella Cl. Rhinosia ferrugellá Schiff. Borkhausenia unitella Hb. Coleophora ornatipenella Hb* Elachista Se ^riseella Z. Euplocamus anthracinalis Nemotois fasciellus F. Adela fibulella F.
Tr.
(
;
;
;
Különfélék. Parnassius Apolló Budapesten. A Parnassius Apolló L. példányát 1893. évben a Jánoshegy délkeleti oldalán lev irtásban fogtam, s azt egy ideig gyjteményemben tartogattam; késbb azonban kizárólag bogarakkal foglalkozva, többi lepkéimmel együtt lepke fogasa óta eltelt egyik iskolatársamnak engedtem át. A hosszú idre tekintettel már magamnak is némi kételyeim voltak,
A
egy
hogy emlékezetem
nem
csal-e,
s
ezért
megkérdeztem
említett
is-
kolatársamat Pénzes Gézát, ki kérdésemre a következket válaszolta: „Leveledre válaszolva ertesitlek, hogy még élénken emlékszem rá, midn L892. vagy L893-ban azt a nagy lepkét fogtuk a Jánoshegyen, vörös petytyel a hátsó szárnyán, melyet az iskolai gyjtemény alapján Apollo-nak határoztunk meg. A lepkét nekem adtad, mikor csalás bogarakat kezdtél gyjteni, s nálam is maradt míg csak gyjteményem tönkre nem ment." Érdekesnek tartottam ezen adatot felemlíteni, miután tudomásom szerint ezen csinos lepke Budapest környékén még nem észleltetett. Hajóss József. s k A répabogárról. Azon útmutatás után, melyet J a b 1 o n o József L897-ben a répabogarak (Cleonus punctiventris Germ. és
w
Cleonus sulcirostris
L.)
irtásáról
irt,
és
mely lapunkban
(IV.
i
r 1
l-
>
-F20 1.) is megjelent, a buzgó szerz legközelebb a ezukorgyárosok országos egyesülete megbízásabi az els helyen említett bogárról es irtásáról külön tanulmányt írt. (A répabogár es a vedékezes ellene. A magyar ezukorgyárosok országos egyesülete megbízásából szerzé Jablonowski József. 6 ábrával a szöveg lép fel között. Budapest, 190i 8-r. 48 1.) A répán több bogárfaj }
.
kártékonyán; így Otiorrhynchns ligustici
L.,
Tanymecus
pattiatiis
150
Különfélék.
Psallidium maxülosum F F. linealus L., Sitones Opatrum sabulosutn L., Cleonus jasciatus Mull., Cleonus sulcirostris 1.., de mindezek kártétele elenyész csekély ahhoz képest, melyet a Cleonus pímcliventris Germ. okoz. Ennek ós álczájának külsejét, életmódját és kártételét szerz igen behatóan tárgyalja, de ettl itt eltekinthetünk, mivel az fentemlített közleményünkben elég bven tüzet le volt írva, s inkább áttérhetünk a a bogár súlypontjaira, irtására. Ezt régebben a bogárnak kézzel vagy baromfival való szedésével, a répának mérges anyaggal való permetezésével és a fenyegetett, vagyis helyesebben a régi répatáblának körülárkolásával végezték, de az kielégít eredménynyel nem járt, habar mindegyik mód magában sikeres, mert p. o. répaföldön járt tyúk gyomrában 217, pulykáéban pedig 340 bogarat találtak. A veszedelmes bogár ellen csak úgy lehet kell eredménynyel védekezni, ha az irtás .
vagy legalább legtöbbjét alkalmazzák s illetleg követik azt a módszert, melyet a Pozsony megyei diószegi kiterjedt répa-gazdaságban követnek. Itt az eljárás a következ Nyáron és szkor kutatják, van-e es a táblán hol van répabogár; erre a czélra több helyen kiásnak répát s azt es a körülötte lev földet szorgosan átvizsgálják, és az illet helyet megjelölik, hogy tavas kor tudják, hol kell az irtási munkát végezni. Kora tavaszkor kezdik a régi répatáblán a bogár szedését; így p. o. 1886-ban, mikor tömegesen lepett fel, 600 gyereket alkalmaztak (3000 frt költséggel)
emiitett módjait,
:
7
—8
szedtek össze. A szerépaföldön a bogár mérgezése, mely c?élra jó korán répát vetnek, mely a rendes vetésnél elbb kell ki, azt azután arzénvegyülékkel permetezik és ezt a csalogató vetést es permetezését szükség esetén ismétlik. A mely bogár az így megmérgezett répalevelet megízleli, mind elpusztul. Ily eljárás mellett a gondos gazda jó termésre számíthat. A sáskairtásnál német Kelet- Afrikában teljes sikerrel a kövekez eljárást alkalmazták, a mely már Transvaalban is bevált. Kiküldtek benszülötteket, hogy a köztelkeken a költ telepeket és az egészen fiatal állatok tartózkodási helyét felkutassák. Oda azután kafferek és ezek 20
nap
alatt
déssel karöltve jár a
által
vizet vitettek,
edénybl
millió bogarat
regi
azt
ott
helyben
felforralták
és
szitaszeru
mitl úgy a peték mint a fiatal állatok elpusztultak. Ugyanezt köteles volt minden földbirtokos, büntetés terhe mellett megtenni. Nehézséget csak a költ telepek megtalálása okozott, de erre nézve is van jó jel. A hím ugyanis a pározas után, a nstény pedig a petezés után kimúlik. Nagyobb mennnyiseg saskatetem jelzi tehát a költ telepeket, melyek többnyire nyilt helyen fekszenek. A kifejldött sáskákat pedig úgy irtották, a hogy nagyobb területet úgy vetettek be, hogy minden oldalon kiöntözték,
1
l
—
m. szeles részt szabadon hagytak. Ide 10 10 m. távolságban felhalmoztak nem teljesen száraz rzsét es füvet, mely az égetésnél nagy füstöt ereszt. Ha azután közelednek röpül vagy meg vándorló sáskák, és felismerhet, melyik oldalról készülnek a gabonát megrohanni, akkor a szél irányához képest meggyújtották azokat a rozserakásokat, melyeknek füstje a szántóföldön áthúzódott. Ennek
—
Különfélék.
"következménye
löl
hogy a
sáskasereg, mieltt a területet elérné, megkerüli. 4 4 hektárnyi területen egy-egy cssz van kirendelve, aki a sáskák közeledését dobbal hirdeti. Erre a jelre mindenki siet földjéhez s a jelzett módon jár el. A sáskák elvonulása után újra raknak össze tüzel anyagot. Új selyemszöv. Minthogy a kinai szederfaszöv (Bonbyx móri} annyi betegségben szenved, hogy tenyésztése sok helyütt már alig ketté
oszlik,
az,
—
s azt
magát, táplálása is nehézséggel jár, néhány évtizeddel ki fizeti ezeltt más három keletázsiai selyemszövre terelték a figyelmet, az Ailanthus szövre {Philosamia [Attacus] Cynthia), a kinai i. t. tölgyfaszövre (Antherea Pernyi) és a japáni tölgyfaszövre (Antherea Yamamai). Ezek hernyói ugyanis a szederfaszövénél erteljesebbek, kevesebb gondozást igényelnek és a táplálékra nézve kevésbbé finnyásak. Az A. Ymamai hernyója igen szép és tartós selymet sz, de Európában eddigelé nem volt meghonosítható a másik két hernyófaj pedig csak csekélyebb érték selymet produkál. Késbb a középamerikai Macrothylacia Psidii-re figyelmeztettek, melynek hernyója tiszta fehér szép fonalat sz ámde errl az utóbbi években már nem volt szó, a kísérletek nyilván nem jártak sikerrel. E helyett legújabban a mexikói Attacus Orvzaba hernyójának tenyésztését ajánljak. A 14 lb' cm. kiterjedés gyönyör lepkének a hernyója is tekintélyes nagyságot ér el, igen szívós, 4ö 50 napi növekvés után elbábozódik s erre a czélra 4 5 cm. hosszú gubót sz, melyben a lepke kibúvására nyilast hagy selymes szövedéke fényes és ers. A hernyót Francziaországban bükkfa és orgonafa leveleivel táplálják s úgy latszik, a tenyésztése nehézségekkel nem jár. Valószín, hogy hazánk délibb részeiben is sikerrel lenne tenyészthet. A hangyák íntelligentiájának újabb jelenségét említi fel Chun, a tenger fenekét vizsgáló német expeditió tagja. Az illet hangyafaj valami Oecophytla, fákon él és fészkeit összefont levelekbl kénéhány hangya a fels állkapcsával a .megfelel szíti. A leveleket helyzetbe hozza s úgy tartja. Azután jön számos más, mely egyegy álczát hoz s annak elüls végével a levél egyik szélétl a másik széléig húzogatja. A hol az álcza szája a levelet érinti, fonal mutatkozik, a mely a levélhez tapad. Ezt a sajátságos szövést addig folytatják, míg a levél szélei ersen össze vannak kötve Ugyan úgy készítenek a lakásukat képez fa körül széles övet trül más hangyafaj ellen, mely Ível folyton háborúskodnak. Az anatómiai vizsgálat kiderítette, hogy a kifejldött hangyák nem bírnak szöv mirigygyei, holott az álezának rendkívül nagv négy mirigye van, melyet az imago ím orsóként használ. Az Eupithecia breviculata Donz.-ról B o h a.t s c h Ottó bécsi lepkész értesít, hgy annak egy példányát J á m b o r y az idei július els felében a budai Svábhegyen egy fán találta. Dalmácziában Maiin J. fogta L869-beó. Egyébként csak a földközi, tenger partvidékén fordul el, úgymint déli Európában, fleg Francziaországban, továbbá Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában, Szíriában és ()rménvorszá«ban. A még le nem irt ;
;
—
—
;
Kálmán
Irodalom.
152
hernyó tápláló növényekint Mabille azonban Mi Iliére kétségbe vont.
a Clematist
említi,
mii
a
Az Argynnis Freija Thnb.-ról. mely az én adatom nyomán hazainak lön feltüntetve (R. L. VIII. J7. utólagosan meggyzdr lem, hogy az illet példányt nem a Csorbái tónál fogtam, hanem külföldrl kaptam. Helyreigazítom tévedésemet, nehogj hamis adat kerüljön faunánk jegyzékébe. Bogsch János. Dr. Matzumura Sonen japán tanár, lei kormánya megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum állattárában már közel egy ev óta rovartani tanulmányokkal foglalkozott, szeptember L-én hazájába visszatért. Itt idzése alatt a magyar zoológusok rokonszenvét nagy mértékben megnyerte es mar egeszén otthonosan erezte magát, sl már nyelvünkéi is meglehetsen elsajátította. Elutazása alkalmával megjelentek a keleti pályaudvaron a Nemzeti Múzeum állattan osztályának tisztviseli, budapesti entomologus s egyéb barátai, hogy tle elbúcsúzzanak. A megjelentek nevében dr. H o rvát h Géza nemzeti múzeumi osztályigazgató meleg búcsúszókat intézett a távozóhoz, elbb magyar, azután japán nyelven. meghatva válaszolt és japán beszédét a következ magyar szavakkal végezte Tisztelt uraim szintén köszön >m szíves baLgukat, melyei soha sem fogok elfelejteni. Isten áldja meg •nket es a szép Msgyarországot. Kljén a magyar Lelkes éljenzés fogadta e szavakat. Még egy pár baráti ölelés es kézszorítás s a gyorsvonat elvitte korhkbl a japáni tudóst, bizonyara a ki legjobb benyomásokai és emiekeket viszi innen magával távol hazájába, hova csak két hónapi utazás után fog megérkezni. Niepelt Vilmas rovarkeresked Zirlauban (Szilézia) gyjt eszközökre nézve saját gyárral rendelkezik s ennélfogva képes bizotárgyakat más kereskedknél olcsóbban számítani, úgy p. 0. a GráfKrüsi-féle lepkeháló selyemzsákkal, mely másutt ó, nála csak 4 márka stb. Ebbl a szempontból ajánljuk a mellékelt ár(
i
Matzumura
!
:
!
jegyzékéi a szaktársak
figyelmébe.
Irodalom. Hermann, U e b e Káfer-Gattung M a und d e ni Caucasus.
Krauss, Dr.
f s 1
i
c
a c h
h i
ü b e
t
ti
s
F
r
a b
d r.
i
A
e
a u
r
s
E u
Cantharidae, p.
1
33
&
Theil,
III.
e
r
opá europa-
(Bestimmungs-Tabelle der
ischen Coleopteren. Heh 49. Malachius Fb. Paskau, 1902.
d
e n
t
r
Genus
Index).
Az Európában es a Kaukázusban elforduló Malachiusok meghatározó kulcsa. A fajok négy csoportra osztatnak és ezeken belül külön kulcs van a hímek és külön a nstények meghatározására. Magyarország a következ fajoknál említtetik: scutellaris Kr., rubidus Kr., dilaticomis Germ., cervulus Reitt., falcifer Ab., ambiguus Peyr. és affinis Mén., mely utóbbinak egy új fajváltozata, a var. concolor le is van írva, ez Hováthországban, Zágrábnál gyjtetett.
(
'siki
Ern.
„ROVARTANI LAPOK" Auszngder Aufsátze
diesei in ungar.
Spracbe erscheineaden entomologiscben Monatschrüt
Unter Mitwirkutfj* von
von
redigirt
L..
xr.
Aigfoer-iVDa-fi r
Budapest IV
und
Molnár-utcza
.,
1902. Sept.
'
G. Entz und Dr. G. Horváth
Dr
Dr. A. Bedn, Dr. C. Chyzer.
IX.
K. Osiki.
"2A.
Bánd
Heft
7.
S. 131. L. v. Aigner-Abafi E. A. Hudák, geb. zu .Kassa 1822 Gölniczbánya. 1 847 8 J Mádchenschullehrer, dann Director der Sparcassa, nach lángerem Leiden gestorben 25. Mai L902. Hudák wár ein eifriger Lepidopterologe, der namentlich den südjichen Theil des Comitates Szepes (Zips) griindlich durchforschte und den selir seine diesbezüglichen genauen Beobachtungen in „Rovartani Lapok" niederlegte. nter Anderen entdeckte er eine graue Varietát von Neuronia cespitis, die er als ab. grisea be. zeichnete und die ein Jahr spáter als ab. ferruginea Höfn. be schrieben wurde. Seine reichhaltige Sammlung wurde vom TátraMuseum in Felka angekauft. S. 133. J. Anwendung des Káfersiebs Genaue He Hajóss schreihun<í, hauptsáchlich nach E. Reitter. :
—
in
r
I
:
Ludwig Biro. Würdigung der X'erdienste S. 137. E. Csíki dieses Forschers (Biographie s. Rovartani Lapok IV. L59.), der zu :
Ncujalír 1896 in Deutsch-Neu-Guinea eingetroffen, von da an mit grossem Verstándniss und unermüdlichem Fleisse nach allén Richtungen hm forschte und sammelte. Die Resultatc sind geradezu überraschend. Ausser ca. 2000 hochwerthvollen ethnographischen regenstánden, welche bisher in i' Quartbánden beschrieben wurden, sandte Biró dem Ungar. National-Museum 2280 Wirbelthiere und 56,332 vvirbellose Thiere, darunter 5,812 Hymenopteren, 26,357 (
1,762 NeuropteOrthopteren und 8,655 Hemipteren, ungerechnet der und zahllosen Objecte, welche durch Feuchtigkeit, Schimmel Ameisen zu (Grundé gingen Aussetdem sind noch zwei grosse Sendungen unterwegs. Das riesige Matériái wird durch die genauen biologischen Beobachtungen, welche Biró über die meisten Thiere anstellte, noch we!t werthvoller ebenso dadurch, dass Biró nicht nur, wie die meisten Sammler, auf grosse Objecte ausging, sondern selbst den kleinsten eine besondere Aufmerksamkeit widmete. Dem ist es zuzuschreiben, dass der allergrösste Theil mancher Thiergruppen sich als ganz neu erwies so sind z. B. 96°/o der Staphviinen neu und von den 90 Pselaphiden-Arten war blos eine aus hollándisch Neu-Guinea bekannt. Eine andervveitige Entdeckung néne Troides-Art. welche als Tr. ELisabethae regináé ist eine Horw & Mocs. beschrieben wurde. Bisher sind über 40 Publicatlonen über Biró's Sammlungen erschienen, womit dieselben aber noch weitaus nicht erschöpft sind und Jahre werden vergehen, Coleopteren, 3,099 Lepidopteren, 5,653 Dipteren,
ren,
4,390
'
;
;
14
diese Söhátze des Ungar. National-Museums aufgearbeitet Das áusserst ungesunde Klima N.-Guina's hat auch Biró arg mitgenommen und wáhrend der 6 l/a Jahre, welche er dórt Australien und auf ,zubrachte, war er genöthigt, in Singapore, Java seine Gesundheit zu suchen. lm Mai 1. J. entschloss er sich heimzukehren und hielt sich in Ceylon, Bombay, Muscat (Arabien) und Egypten einige Zeit auf, um sich wieder an das Klima der Heimath zu gewöhnen, wo er am 27. August eintraf. \'on einer Menge empfangen, wurde er vom Staatssecretár begeisterten Zsilinszky, Namens der Regierung und von Dr. Horváth, seitens des Ungar. National-Museums begrüsst. bis
all
sind.
Zwei neue Schmetterlings- Varié Marilláé aus dem Comitat KrassóSzörény 2. Cidaria bilineata ab. Bokatsehi von ( ypern. S 145. E. Uibrich Baitráge zur Lepidopteren-Fauna der \vel:he Comitate Fejér und Komárom. Enumeration der Faltér, Verfasser nebst seinen Freunden zu Szaár, an der Grenze beider Comitate, gesammelt hat. S
táten
141. L.
v.
Aigner Abafi
Argynnis Paphia
1.
:
:
ab.
;
:
Kleinere Mittheilungen. S.
im
J.
149.
1893
bei
j.Hjóss: Von Pamassms Apolló L. fing Verfasser Budapest ein Exemplar, das einzige aus dieser Gegend.
S. 149. ber Cleomt-i punctiuentris Germ., den Rübenscháddessén Bekámpfung nach einer neuen Schrift (in ung. Sprache) von J. J a b 1 o n o wski mitgetheilt wird.
l;ng,
S.
\b'l.
Eupühecia
B< breviculata Donz. wurde, wie 0. ersten Hálfte Juli bei Budapest an einem lur diese vorziiglich süd Bisher war -
sch mittheilt, in der Baumstamme gefunden.
h a
t
französische Art der náchste Fundort Dalmatien.
Freija Thnb. wurde auf die ungarische Fauna aufgenommen es stellte sich jedoch nachtráglich heraus, dass (R. L. Vili. 97.) das betreffende Exemplar nicht aus Ungarn herstamme. S.
lö'i.
Angabe
des
Bogsch
jf.
Verfassers
:
Argynnis
in
die
;
152. Dr. Sh. Matsumura, der japanische Entomologe, September v. J. im Ungar. National-Museum arbeitefe, ist, nachdem er sowohl in Budapest, als auch in Sicilien und NordAfrika Cicadinen gesammelt und zahlreiche neue Arten entdeckt Heimath abgereist. Zahlreiche 1. 1. J. in seine hat, am Sept. Freunde gaben ihm das Geleite zum Bahnhofe, wo Dr. G. v. Horváth eine Abschiedsrede in japanischer Sprache hielt. worauf der Scheidende in ungarischer Sprache antwortete. S L52. Literatur. Besprechung einer Publieation von Dr. H S.
der
seit
Krauss
madárbröket
KÖVetkeZ becserélni
Jégmadár
1
hajlandó
vagy
eladni
'S
rovarokért
curvirostra J
;
;
macrorhyncha;
;
Somataria spectabilis J; 1 Cardinalis cucullatus. Brasilia 1 Mustela nivalis Guinea 1 1 Varró madár N, Guinea
N.
1
;
gyjtemény
Csiga
£;
hiaticula;
1 Aegialitis
vagyok
stb.
1 Loxia J 3 Cyanecula suecica J 6 Nucifraga Nucifraga cariocatactes
iliacus
enucleator
Pinicola
2
Turdus
1
:
;
;
(földgömbi)
;
Mufflon-szarv,
1
koponyával
fél
1
;
Photograph
apparátus complett.
Tavarnok
u.
Kelecsényi Károly.
N.-Tapolcsány.
p.
Coleoptera-kereskedés. Mint honunkban a legrégibb és legnagyobb ajánlom magángyjtknek, iskoláknak, gazdászoknak és erdészekuek 8(00 hibátlanul meghatározott boni és küHöldi íajbó álló rovar-készletemet. Honi faunánk közönséges és legritkább fajai nagy
rovarkereskedés tulajdonosa,
több száz exotikus
számban, továbbá
olcsón állítok össze. Honi
gyjtkkel
faj.
Iskolák
gyjteményedet
részére
szívesen lépek csereviszonyba.
Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen
és
bérmentve küldök.
Német-Bogsán. (Krassó-Szörénymegye.)
Merkl Ede.
A
Magyarország" madarai.
hazai madárvilág megismerésének vezérEzen munkából megjelent az
Madarász Gyula.
Dr.
fonala. Irta:
—
1 a szisztematikái részszel kezddik s az Éneklök 7. füzet: az els füzet rendjének négy családját, úgymint: a varja-, sárga-rigó-, seregély- és pinty-
madik
második füzet a pacsirta-,
a
félékéi',
a viziiiof'j-,
cz<Jiege-,
küll-, famászó-,
ötödik
az
öKöi szem-
ragadozókat
a
7.,
mely
most
harkály-
kakuk-,
meg,
jelent
éj
a har-
és lé^ykafójéléke
bagoly -filéket, a
evezöhibúakat
az
;
negyedik pedig a pipnke-
a
selyemfark-, fecske-
gébics'',
rikácsolókat,
a
billegtetö- és poszátaféléket
és rigóféléket;
és
a
6,
lúdalukuaka
tartalmazza.
A munka lákkal, quart
díszes kiállításban,
formátumban
](j
— 12
szeizö
a
lános ismeretekre vonatkozó bevt/eló tat
óval
egyetemben
jelenik
Elfizetési ára
Az
i
elfizetési pénzek a
—1
eredeti
füzetben fog
rajzaival, és színes táb-
belejezést
rész
az
utolsó
3 kor,
az
egész
nyerni.
lüzctben a
Az
tzetnek
Magyar Nemzeti Múzeum
munkának c0
korona.
Igazgatóságához vagy
CATALOG DER des
palaearctischen
Dr. O. Staudinger 2
mu-
meg.
Rovartani Lapok szerkesztségéhez czímzendk.
Lepidopteren
álta-
tárg\
Theile
in
einen
Faunengebietes.
und Dr. H. Rebel. Bánd
gebunden.
=====
Preis Í30 Krouen Szexvlresztségrünlv iitjan is
megrendelhet.
a
Entomologiai müvek. Állatvilága. (Fauna Regni Bundát Kiadja a k. m. Természettudományi Tán-ulaKárpáti E. Állatmuzeum, utasitás állaÁra 35 kor., társulati tagoknak 20 kor. készítésére, ábrákkal 1 kor tok kitömesére s eltartására, és csontvázak Bein K. A kis rovargyüjt. Utasitás a kiválóbb rovarok megisme40 fill Szekeres F. <). A rovargyüjt 1 kor. 60 fill. résére és gyjtésére 2 kor. Lejtényt S. Rovargyjtö. Segédkönyv a középiskolai ifjúság számára, kötve Kirándulók Kriesch J. A rovarok- vitaga. 16 ábrával 80 fill. 1 koraftDr,,Lefuil A. Rövid útmutatás zsebkorryve. 70*aúczal, kötve 3 kor. 50 fill. konzerválásához 80 fiíl. Dr. Daday /.Rovara természetrajzi gyjtemények Hoffer, Praxis der Insektenkunde. 3 kor. tani niüszó'ár 1 kor.' tiO fül. kor. Kblhe- Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 4lymenoptera. Mocsáry S. A" magyar fauna fémdarazsai 2 kor. 40 fii!. A magyar faun a másnejü darazsai 2 táblával 1 kor. zQ \\\\ Adatok Magyaiorfill. Földünk lémdarazsainak száo- fürkész darazsainak ismeretéhez T. 1 kor. 20
A Magyar Birodalom
Általános.
riae)
Arthropoda;
Hl. kötet.
—
—
—
—
'
—
—
—
—
40 kor. JLepidoptera. Bein K. A kis A. Aigner L. ervitése 2 kor.
—
magánrajza
lc-pkegyjAee -A lepkék
ismertetése és lepkészet története Magyarországon Aigner- Pável-Uhryh, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor iTkor. Bn "V, Schmetterlingsbuch 8. Aufi. 1300 Abb. auf 50 fa;b. Tafeln 25 kor. Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb. 20 fid' auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Sehmetterlinge Europas. 1V)00 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. Diptera. Tötnösváry Ö. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna Kertész K. Catalogus Tabanidauim orbis terramellékein")! 3 tábl. 60 fill"
A
— —
—
—
rum
uni versi 6 kor.
—
Bein K. A kis Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. és gyjtése 2 kor. Cahver, Káferhucb Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. kor. 5. Aufl. mit 48 color. Tatéin 24 Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpek ismeretéhez fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza, 40 fill. A magyarországi Psyllidákr.ól 40
bogárgyit. A bogarak ismertetése
2 tábl. 60
—
—
fill.""
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A magyarortábl. 5 kor. Kohaut R Magyarország szági tücsökfélék természetrajza 6
—
szitakötö.féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60
Myri poda. Dr. Daday 4 táblával
-í-
fill.
/ A
magyarországi
Myriopodák
magánrajza
kor.
Chyzer K. és Kuiczynski L. Araneae Hungáriáé pókfaunája 3 kötet, csak a Ó., Magyarország Dr. Len dl A. A pókok, különösen a kerekhátes 2—3. kötet kapható.16 kor. Kar/>e/es L. Adalék Mag*"" pókok természetes osztályozása 1 kor. Araehnoidea. Dr.
3 kötet 24 kor.
—
Hermán
—
—
atkafaunáj ához. 8 táblával 2 kor. Crustacea: Dr. Dadax J
él evezlábú iaiok
Tákolc magánrajza.
átnézete.
1
kor.
A
A Magyarországban eddig talált 4 tábl. 3 kor. A magyarországi B üiaptomus-lajok
magyarországi
átnézi
Ositalög^iis EocloiriyoliidjiiniMi. \
Conscripsit
\
00
Elrnesttis C^iki. A
Musaeó
Nationali
Hungarico
editus.
Budapestini
1901TJ
Ára 3 korona.
E müvek szerkesztségünk útján .
Stlrridl Sándor
is
könyvnyomdája Budapest,
megrendelhetk) VI.,
Szerecsen-u
