FROM VM PTKF Parlamenti oszt . 7850004
CFri)Oc-t 7 2011 5 :23/5T . 8 :23/No .7858808758 P
~VT1: J JiWllLl' Í ~li(QIOf
g
lGl
VIDÉKFEJLESZTÉS I MINISZTÉRIUM
Lrkezett :
2011 OKT 0 7
DR. FAZEKAS SÁNDO R miniszter
Ügyiratszám : PTKF/2396-4/2011 . Baráth Zsolt ta r országgyú7ési képviselő részére Jobbik Országgyúlési Képviselőcsoportja Országgyú7és Irodaház a BUDAPES T
Széchenyi rkp . 19 . 1358 Tisztelt Képviselő Úr!
A Házszabály 91 .§-a alapján K 4255 . számon hozzám benyújtott, „Tervezi-e a Kormány a mez őgazdasági termelés fellendítését az országban?” című írásbel i kérdésére a következő választ adom. Megítélésem szerint az 1979-81 körüli magyar mez őgazdasági termelés nem hasonlítható össze a piaci viszonyokra alapozott jelenlegi termelési viszonyokkal . A nem piaci alapú kereskedelem körülményei között teljesen más tartalmú gazdálkodá s folyt Magyarországon . A megtermelt felesleg komoly költségvetési forrást lekötve hatalmas exporttámogatással került a KGST piacra . A rendszerváltást követ ő években, az eladósodás fékezését célzó és a piacgazdaságr a való áttérést szolgáló lépések komoly törést okoztak az agrárpotenciál lehet őségeinek kihasználásában . A régi kereskedelmi csatornák a fizet őképes kereslet hiánya miatt leépültek, az élelmiszeripar jelentős része külföldiek kezébe jutott a privatizáció során . Így járt a cukoripar is, aminek máig ható következménye, hogy az önellátottság i szintünk ebből a termékbő l a hazai szükséglet alig 30%-át fedezi . Az új Kormány szakít ezzel az önfeladó magatartással . Véleményünk szerint a piaci zavarok kezelésére hivatott EU-s eszközrendszer nem nyújt megfelel ő garanciát, nem képez elég erős biztonsági hálót a széls őséges áringadozások kivédésére : Az 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11 . Telefon: (06
1)
301 4100 Fax : (06 1) 302 0413
FROM VM PTKF
Par 1
amerit
i oszt .
7950004
CFr i >Oct 7
2011
9 : 24lST .
S :23N . 7659909759 P
intervenciós rendszerek további felszámolása helyett inkább azok meger ősítésére lenne szükség . Más területeken is változást kell elérni . Nevezetesen a közvetlen piac i eszközökön túl a harmadik piaci beszállítókkal szemben is változtatni kell az eddigi hozzáálláson. Újra kell gondolni a védelmi korlátok gyors leépítésének politikáját . A magyar mezőgazdaság termékeinek hazai piaci pozícióját erősítő lépésekre van szükség. Első sorban a helyi piacok élénkítésére, fejlesztésére koncentrálunk. Célunk, hogy az ország minél nagyobb mértékben önellátó legyen a hazai termelés ű termékekből. A termelés és felvásárlás finanszírozási hátterének biztosítása érdekében számos hitel és garanciavállalási programot indítottunk az MFB-vel közösen a kereskedelmi bankok és a takarékszövetkezetek bevonásával . Miért nem láthatja el az ország saját magát? Magyarország élelmiszer-önellátás ának lehetősége adott . A Vidékfejlesztési Minisztérium egyik fő célja éppen enne k megvalósítása . Magyarország kedvez ő ökológiai adottságai — megfelel ő termelés i módszerek alkalmazása esetén — lehet ővé teszik kiváló min őségű és az ország igényeit meghaladó mennyiség ű élelmiszer gazdaságos el őállítását . Az ország jelenleg i s mintegy 120%-os önellátásra képes az alapvet ő élelmiszerekből. Ez a szint tovább növelhet ő, ami a globális élelmiszerigény folyamatos emelkedésével komol y nemzetgazdasági el őnyt jelenthet Magyarország számára . Agrárgazdaságunk alapvet ő feladata a hazai élelmiszerkereslet honi termelés ű termékekb ől, versenyképes árakon és min őségben történő kielégítése, a nemzetköz i összehasonlításban is kiváló ökológiai potenciálunk fenntartható módon való, minél eredményesebb hasznosítása és ennek révén a termékeink iránt mutatkozó külpiac i kereslet magas hozzáadott értékű termékekkel történ ő kielégítése. Célunk a z agrárgazdaság nemzetgazdasági külkereskedelmi mérleghez való pozitív hozzájárulás i szintjének megőrzése, permanens kereskedelmi többletek biztosítása, a makrogazdasági egyensúly pozitív irányú befolyásolása és ezáltal is az agrár é s élelmiszergazdaság foglalkoztatási készségének javítása, a mez őgazdaság jövedelemtermel ő képességének javítása, a piacorientált fejlesztések valamennyi termelői csoportosulásra való kiterjesztése . A célok megvalósítása érdekében az új agrárpolitika valamennyi piaci szerepl ő közremű ködésére számít. Erő síteni kívánja a családi gazdaságokat, egyben fontosnak tartja a versenyképes alapanyag termelésre szakosodott nagyüzemek termelésének fenntartását is .
Számol a mezőgazdasági alapanyagokra épül ő feldolgozóipar nyújtotta hozzáadott érték növekedésre, a hozzáadott érték növekedésben megtestesül ő magyar munka minél magasabb szintű kül- és belpiaci értékesülésével .
1055 Budapest, Kossuth fajos tér 11 . Telefon : (06 1) 301 4100 Fax : (06 1) 302 041 3
2
2
FKOM VM PTKF Par 1
ament i oszt .
7950004
fFr
i >Oct 7
2011
8 : 25/ST .
8 :23/No . 7659809759
A Kormányzat minden lépése a mező gazdaság talpra állítására irányul, ezekb ől az állattenyésztést érint ő legfontosabb intézkedéseket említem meg . A Vidékfejlesztési Minisztérium 2011-ben a tavalyinál jóval nagyobb támogatás t biztosít az állattenyésztési ágazatoknak, összesen 47 milliárd Ft-ot . A nemzeti finanszírozási formák különböz ő módon járulnak hozzá a termékek versenyképességének növeléséhez és az egyes termékpályák hatékonyab b működéséhez. A 2010 . második felében kényszer ű módon leállított, állattenyésztéshez kapcsolódó jogcímekre – állatbetegségek megelőzése, állati hulla elszállítása – az el őző kormányzat messze a valós igények alá tervezte a forrásokat . Ezeket a 2011 . évi költségvetésben úgy biztosította a kormányzat, hogy a 2010 . évi igényeket visszamenőleg is kifizette . Elindult a 15 Mrd Ft-os MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram, melyb ől 10 Mrd Ft-o t célzottan az állattenyésztés használhat fel . A hitel 1-50 millió Ft között igényelhető, legfeljebb 3 éves futamidővel, egy év türelmi id ővel, és a kamata jelenlegi, számítások szerint 6,5% körül alakul. 2011 szeptemberét ől érhető el az Agrár Széchenyi Kártya, amely 500 .000 – 25 milli ó Ft közötti hitellehet őséget biztosít, 2% pontos kamattámogatással. A Vidékfejlesztési Minisztérium döntött az állattartó telepek korszerűsítése címme l kiírt pályázat III . ütemének forrásáról. Ennek keretében 46,2 milliárd forin t odaítélésről határozott, melynek eredményeképpen a harmadik ütemben 33 8 beruházási helyen indulhatnak meg a fejlesztések . A helyi termelés ösztönzése érdekében egyértelműbbé és átláthatóbbá tettük a vágópontokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályokat . A rendelet felemeli a vágóponton levágható állatok számát és megduplázza a beszállítási távolságot . A vágópontokon éves átlagban hetente legfeljebb 100 darab sertést, juhot, kecskét, 2 0 darab szarvasmarhát, és évente legfeljebb 250000 darab baromfifélét lehet levágni, a beszállítási távolság pedig az eddigi 50 kilométerr ől 100 kilométerre növekszik . A vágópontoknak is meg kell felelniük az EU jogszabályoknak, azonban bizonyos – a rendeletben részletezett élelmiszer-higiéniai előírásoknál könnyítéseke t alkalmazhatnak. Az állattenyésztési ágazatok sikeréhez nagyban hozzájárulnak az élelmisze r feldolgozók, a megkülönböztetett min őséget előállító cégek hosszú távon is sikeresek lehetnek, és egyre bővülnek exportlehet ő ségeik . A magyar fogyasztókat és egyben a magyar termékek versenyképességét is segíti egyebek mellett a másodlago s élelmiszervizsgálat bevezetése vagy az Élelmiszerkönyv emelt szint ű elő írásainak kidolgozása . A VM szeretné a Nemzeti Földalapban rejlő lehetőségeket is kihasználni az állattartá s támogatásának érdekében . 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11 . Telefon : (061) 301 4100 Fax; (06 1) 302 44.1 3
3
P
3
FROM VM PTKF Par 1 a.nenY i oszt . 7850004
fFr i )Ott 7 2011 8 : 2B/ST . 8 : 23/Mo . 7659808759 P
A korábbi termelési gyakorlatban jól bevált húslisztek ismételt gyakorlati alkalmazásá t a takarmányozásban a magyar agrárkormányzat támogatja . Az Európai Bizottság meghirdetette azt a programot, melynek keretében lehet ővé tenné a nem kérődző állati eredetű takarmányok keresztetetését. A program lehet őséget biztosít arra, hogy a z olcsóbb saját fehérjeforrással a takarmányozás költségein csökkentsük, ahogy azt töb b évtizeden át tettük a korlátozások bevezetése előtt . A magyar termelés szempontjából jelentős, hogy a program miel ő bb elinduljon. Ön is említi, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében számos tanya áll romokban . A helyzet javítása érdekében hirdettük meg Tanyafejlesztési programunkat . A 81/2011 . (VIII .11 .) VM rendelet tartalmazza a Tanyafejlesztési Program el őirányzat keretében nyújtott támogatások részletes feltételeit. A programra fordítható 930 millió forint összesen 206 településen vehető igénybe, a támogatás mértéke települési és térségi fejlesztéseknél a beruházás teljes költségének 90%-a, míg tanyagazdaságo k fejlesztésénél 75%-a . El őleget is lehet igényelni, amely a megítélt támogatás összegének legfeljebb 25%-a lehet . A pályázatokat a Vidékfejlesztési, Képzési é s Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) bírálja el legfeljebb 60 napos elbírálási id ővel és a támogatott pályázókkal 30 napon belül szerződést is köt. Legfontosabb pályázati célok a rossz állapotú utak felújítása, az ehhez szüksége s gépek beszerzése, a tanyai áruk piacra jutásának el ősegítése, állatállomány kialakítása, bő vítése, térségi tanyafejlesztési programok kidolgozása, vet őmag és gyümölcsfa beszerzése, a tanyák energiaellátásának és ivóvízellátásának javítása, a tanyagondnoki szolgálat fejlesztése, valamint a gazdálkodáshoz szükséges eszközök, épülete k korszerűsítése. Jövőképünkhöz az is hozzátartozik, hogy a kenyér- és takarmánygabona termeszté s színvonalának megőrzése mellett javítandónak tartjuk a takarmánybázis miné l eredményesebb hasznosítására alkalmas állattenyésztési struktúra kialakítását . Számolunk az abrak- és tömegtakarmány fogyasztó ágazatok, kül- és belpiac i igényekhez igazodó fejlesztésével, az intenzív tartási körülményeket igényl ő, szarvasmarha-, sertés-, baromfitartás specializációjának fennmaradásával, a juhágaza t piaci igények szerinti fejlesztésével, valamint a kisállattenyésztés jelenleginé l lényegesen magasabb színvonalra történ ő emelésével, az ebben rejlő hozzáadott érté k növelési és foglalkoztatás-bővítési lehetőségek kiaknázásával . Fejlesztend őnek tartjuk a ma kihasználatlan rét-, legel őre alapozott, extenzív állattartást a juhágazat és a húsmarhatartás fejlesztését, az ebben mutatkozó külpiac i kereslet minél eredményesebb kiaknázását, a stressz-mentes, természet-közeli tartási módokban rejlő lehet ő ségek újraélesztését, a legel ő vagyon hasznosítására alapozott állattenyésztés meghonosítását, melyhez az őshonos állatok tartását preferálja . Az intenzív, specializált tartási módok kapcsán valamennyi világfajta és hazai honosítás ú változataik genetikai állományát hasznosítva számítunk a tenyésztő szervezete k faj tafenntartó munkájára és a nemesítési munka eredményes folytatására .
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11 . Telefon : (06 1) 301 4100 Fax : (06 1) 302 041 3
4
4
FROM VM PTKF Par 1 amer.t i oszt .
7850004
7 2011
8 : 27/ST .
8 :2I o . 7658808758 P
A most készülő, komoly állományfejlesztést célul tűző sertéságazati stratégiát má s állattenyésztési ágazatok ágazati stratégiáinak kidolgozása is követi . Az ágazati intézkedési tervekben a versenyképességi szempontoktól a fontos technológia i fejlesztésektő l kezdve az integrációt erősítő , az önkormányzati korlátozó intézkedések módosításának kezdeményezéséig, a piaci lehet őségek felkutatásáig, a marketing eszközök alkalmazásáig valamennyi eszközt fel kívánjuk használni a magyar terméke k hazai piacra jutásának javítása érdekében . A kisállattartás vidéki hálózatainak újraélesztésével munkát, vonzer őt és perspektívát kínálva a fiatalabb generációknak pótlólagos jövedelemszerzési lehetőségeket kínálunk a falvak népességének . A lokális piacok újraélesztésével, infrastrukturális hátterük kialakításával, a helyi termékek iránti kereslet gerjesztésével élénkíteni kívánjuk a lokális gazdaságot, a helyi termékekre épül ő élelmiszer feldolgozást. A munka-intenzív kultúrák termelési szerkezeten belüli térnyerésének preferálásáva l javítani kívánjuk a mez őgazdaság munkaerő lekötő és jövedelemtermelő képességét. A termelési szerkezet ilyen értelmű változtatáshoz nélkülözhetetlen infrastruktúra fejlesztésekhez igénybe vesszük az EU KAP kínálta, a zöldség és gyümölcságaza t fejlesztését preferáló forrásokat . Lényeges elmozdulást kívánunk elérni az öntözés i rendszerek fejlesztésében, az öntözött kultúrák térnyerésének elősegítésében, a víztakarékos öntözési módok elterjesztésében, a Magyarországon átfolyó édesvize k minél ésszer űbb hasznosításában, a termál és geotermikus vizek hőenergiájának hajtatásos zöldségtermesztésben való hasznosításában . A zöldség és gyümölcstermesztés termelési szerkezeten belüli térnyerésének el ősegítésével jelentős munkaerő lekötő képesség javulást várunk a 2020-ra kialakuló, adottságainkat é s lehetőségeinket jobban kihasználó agrárgazdaságtól . A megújuló energiaforrások agrárgazdaság forrásai kapcsán a mezőgazdaság i melléktermékek hasznosításának el őtérbe helyezésére törekszünk, minél kisebb terhe t róva a növénytermesztés főtermékeire. Preferáljuk a lokális energiarendszerek fejlesztését, a kiskapacitású, helyi termékek hasznosítására épül ő energiarendszere k fejlesztését. A biogazdálkodás fejlesztését a piac diktálta követelményekhez igazítjuk, egyensúly t kívánva teremteni a hazai és külpiaci igények változása között. A magyar mez őgazdasági termelés és élelmiszeripar hazai és nemzetközi piacoko n maradásának feltétele a versenyképesség és folyamatos megújulás, az innováció . A globális élelmiszertermelési folyamatok, az európai közös piac kihívásai, a z értékesítési csatornák átalakulása és a fogyasztói szokások változása versenyképe s termékeket és hatékony piacra jutási megoldásokat követel meg . A jövedelmező
termelés a termel ők beszerzési, hitelezési és értékesítési összefogásának erősítését, a termelés és feldolgozás vertikális integrációját, a koncentrált élelmiszerkereskedelemmel szembeni egységes fellépést, az áralkuban val ó pozícióerősítést kívánja. A jövedelemelszívás minimalizálására törekv ő új agrármodell, azaz a termel ők közös beszerző és értékesítő szervezete járulhatnak
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11 . Telefon : (06 1) 301 4100 Fax : (06 1) 302 041 3
5
5
(Fri7Oct 7 2011 8 :2B,ST . 8 :29'No .7659809759 P
FROM VM PTKF Par1amemti oszt . 7950004
hozzá tevékeny módon a termelők alkupozíciójának erősödéséhez . A termelői integrációk kialakulását állami eszközökkel is segítjük . A jövő agrárgazdasága tehát erős termelői szervez ődésekre, együttműköd ő termékpályákra, kistérségi, régiós, illetve országos szinten szervez ődő beszerző-, értékesítő szervezetekre, új együttműködési formákra épül . Erős érdekérvényesítés i képességek birtokában fejl ődő, foglalkoztatási készségében er ősödő, gazdasági aktivitásában élénkül ő , a hazai piacon er ős pozíciókat építő, az élelmiszeriparral és a kereskedelmi csatornákkal arányos jövedelemosztozkodásra képes agrárgazdasá g kialakítását ösztönözzük . Célunk, hogy nőjön a lokális, a kistérségi és regionáli s értékesítés szerepe . Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy „Miért nem látja el az ország saját magát?”, a hiteles tájékoztatás érdekében megemlítem, hogy a fizetőképes kereslet kielégítés e mellett a magyar agrárgazdaság kivitele 2004 . május 1-e óta, a 2009-es válság sújtott a évet leszámítva folyamatosan n őtt. A csatlakozás el őtti szinthez képest már a 2008-as évben dupla nagyságrend ű agrárkivitelt értünk el, s őt az egyenleg, a külkereskedelm i mérlegtöbblet is meghaladta a 2,1 milliárd eurós szintet, mellyel a nemzetgazdasági szaldó mintegy 40%-át biztosítottuk . A 2011-es év újabb többletek kialakulását vetít i előre. Az év közepén mintegy 22%-kal b ővülő agrárexport mellett 18%-ot meghaladó szaldónövekedés mellett kereskedtünk a mez ő gazdasági és élelmiszeripari termékeinkkel . Az elmondottak nyomon követhet ők a KSH honlapján elérhet ő külkereskedelmi információkból . A 2010 évi folyamatokról részletesebbe n tájékozódhat a benyújtás alatt lévő „Jelentés az agrárgazdaság 2010 évi helyzetér ő l” szóló anyagból. A nyáron megkezdte munkáját a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság . A 1 6 tagú bizottság a jöv őben hetente ülésezik és 180 napon belül jelentést készít többe k között arról, hogy â a cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek, milye n privatizációs döntések, megállapodások születtek, azokhoz kapcsolódóan az új tulajdonosok felé milyen kikötések kapcsolódtak, betartották-e azokat , â ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettsége k betartását, â milyen jogszabályi felhatalmazás, irányelvek és szakmai szempontok alapjá n születtek döntések a cukoripari privatizáció folyamatáról , â milyen okra vezethet ő vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemz ő en külföldi tulajdonba kerültek . Országgy ű lési képviselői munkájához sok sikert kívánok ! Budapest. 2011 . október „
" \~Stite s I
M~;
Üdvözlettele\ j ; > t
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11 . Telefon
6
iS 301 :4100 F
6
