VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI POSSIBILITIES OF UTILIZATION OF RED MUD

Anyagmérnöki Tudományok, Miskolc, 36/1. kötet. (2011) pp. 35–48

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI POSSIBILITIES OF UTILIZATION OF RED MUD LENGYEL ATTILA1, LAKATOS JÁNOS2 Miskolci Egyetem Kémiai Intézet, 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 [email protected] 2 [email protected]

Bár a vörösiszap hasznosításával korábban is sok kutató foglalkozott, nagyüzemileg rentábilisan működtethető megoldások még váratnak magukra. A lehetőségek változatosak, a talajjavítástól a metallurgiai feldolgozásig terjednek: 1. Építőipari hasznosítás; 2. Vegyipari felhasználás; 3. Környezetvédelem; 4. Mezőgazdaság; 5. Metallurgia. A magyar vörösiszapok tipikus összetétele miatt a vas és az alumínium együttes kinyerésének van gazdasági prioritása. Azonban, a szelektív kinyerést, ezáltal komplex hasznosítást biztosító eljárások számára kell kutatási- és ipari elsőbbséget biztosítani azért, hogy a gazdaságossága növelhető legyen a feldolgozásnak. Kulcsszavak: vörösiszap, komplex hasznosítás Although many researchers have worked on utilization of red mud, industrially profitable solutions are yet poor. The options are varied, having a wide range from soil amendment to utilization by metallurgical processing. The main possibilities are: 1. Application in building industry, 2. Chemical application, 3. Environmental protection, 4. Agronomic application, 5. Metallurgical application Because of the typical Hungarian red mud composition the combination of extraction of iron and aluminum has a priority for economy. Keywords: red mud, complex utilization. Bevezetés Amire senki nem számított, bekövetkezett. 2010. október 4-én átszakadt Ajkán a MAL Zrt. Timföldgyárának X. számú vörösiszap-tározó gátja [1]. A kiszabaduló 6–700 ezer m3 híg zagy elöntötte 3 település mélyebben fekvő részeit. Sajnos, a hömpölygő ár 10 ember életét is kioltotta [2]. Bár a vörösiszap hasznosításával korábban is sok kutató foglalkozott, átütő, nagyüzemileg rentábilisan működtethető megoldások még váratnak magukra. Az eljárások egy jelentős része valamely pirometallurgiai eljárással vaskohászati hasznosítást céloz meg. Mások hidrometallurgiai feldolgozást favorizálják, főleg az iszap ritkafém tartalmának hasznosítása céljából. Nem kevés javaslat célja talajjavító anyag, kerámia-alapanyag, savas gázok tisztítására alkalmas szorbens előállítása. Bizonyos, a katasztrófa felgyorsította a hasznosítás iránti igényt, az 35

Anyagmérnöki tudományok, Miskolc, 36/1. kötet. (2011) pp. 35–48

utóbbi időben kezdeményezések történtek/történnek a korábbi szabadalmakon alapuló megoldások esetleges bevezetésére. A magyar vörösiszapok tipikus öszszetétele (Al2O3: 16–18, Fe2O3: 33–48%, SiO2: 9–15, TiO2: 4–6%, Na2O: 8– 12%, MgO: 0,3–1%, CaO: 0,5–3,5%, V2O5 : 0,2–0,3%, P2O5: 0,5–1,0%) miatt a vas és az alumínium kinyerésének van gazdasági prioritása. A kis mennyiségben jelenlévő elemek kinyerésének önálló realitása nincs, csak a fő komponensek kinyerésével együtt lehet gazdaságos. Jelen közleményben terjedelmi okokból elsősorban az utóbbi 5 évben bejelentett szabadalmak közül a felhasználási lehetőségeket leginkább reprezentálókra hivatkozunk, az eljárások ipari alkalmazásának értékelésekor főleg a [3] irodalom megállapításit tekintettük relevánsnak.

1. A lehetséges hasznosítási módok 1. Építőipari hasznosítás: • Cementgyártás. • Tégla, blokktéglák, építőelemek előállítása. • Geopolimerek. 2. Vegyipari felhasználás: • Katalizátorok, szorbensek. • Kerámiák, bevonatok. • Műanyag töltőanyagok. • Pigmentek. 3. Környezetvédelemben: • Szennyvizek és savas bányavizek kezelése. • Szennyezett talaj kezelése. • Savas füstgázok és véggázok kezelésére. o SO2 elnyeletés. o CO2 elnyeletés. 4. Mezőgazdaság: • Talajadalékként (pH-beállítás). • Foszforháztartás javítására, foszforvisszatartás. • Szennyezett talajok kezelése. 5. Metallurgia: • Fémvisszanyerés, kinyerés vörösiszapból. • Acélgyártáshoz. • Nem-fő komponensek kinyerése. Az 1960-as évektől kezdődően 2008-ig védelemben részesült találmányok megoszlását mutatja az 1. ábra. Látható, hogy kiemelkedően nagy hányadot képvisel az építőipar, beleértve az út-, vasút, vízvédelmi műtárgyak építését is. A fő 36


komponensek kinyerésére vonatkozóan kisebb az aktivitás (9%), bár az acélgyártással együtt már a második legnagyobb részesedést képvisel. Minden esetre, a metallurgiai eljárások problémái (környezetvédelmi, gazdaságossági kérdések) ebben a statisztikában is érzékelhetők. Annak ellenére, hogy a klasszikus és legnagyobb kapacitású megoldásokat jelenthetnék ezek az eljárások, elterjedtségük nem tekinthető általánosnak. A savas ipari és bányavizek kezelésére a lúgos iszap jól használható, a közömbösítés eredménye vízben jól oldódó só. Az adszorbensként történő felhasználás jelent még figyelemre méltó részarányt, a többi lehetőség együttesen képvisel ekkora hányadot. 4%

Építőipar

2% 3%

Katalizátor hordozó/adszorbens Kerámia, bevonatok, 34% műanyag, pigment Vízkezelés

4% 7%

Fő komponensek kinyerése (Fe, Al, Ti, Na) Acélgyártás és salakadalék Talaj-javítás

9%

Gáztisztítás

12% 13% 12%

Nem fő komponensek kinyerése Egyéb

1. ábra. A vörösiszap hasznosítására vonatkozó szabadalmak aránya 1960-tól 2008-ig [3] 1. táblázat A vörösiszap alumínium tartalmú ásványai Vegyület/ásvány Al2O3:16–18% Gibbsit (hidrargillit) Bőmit Diaszpor Aluminogőtit Nátrium-aluminum-szilikátok (szodalit, kankrinit) Kalcium-aluminum-szilikátok Trikalcium-aluminát

Tapasztalati képlet Al(OH)3 γ-AlO(OH) α-AlO(OH) α-Fe(Al)O(OH) 3(Na2O.Al2O3.2SiO2).Na2X.yH2O X: CO32-, SO42-, 2Cl-, 2OH-, 2[Al(OH)4]3CaO.Al2O3.zSiO2.(6-2z)H2O 3CaO.Al2O3.6H2O 37


Viszont, ez utóbbi eljárások napjainkban nagy figyelmet kapnak, a megjelent szabadalmak [3–37] vagy kiegészítő megoldásként vagy elsődleges célként szándékoznak a kis mennyiségben jelenlévő ritka vagy ritka földfémeket kinyerni, ill. a környezetvédelem által támasztott egyre szigorúbb követelményeknek megfelelve, a füstgázok tisztítására (SO2, CO2 megkötésére) használni. 2. A hasznosítás korlátai „Jó ideje tudjuk, hogy a vörösiszap az utolsó homokszemig feldolgozható – mondja Baksa György mérnök, aki évtizedeket húzott le a Hungalunál, és hoszszú ideig vezette is a céget. Afelől viszont komoly kétségeim vannak, hogy mindez gazdaságosan tehető meg. Hatalmas multik uralják a világ alumíniumgyártását, de egyelőre egyikük sem fogott bele ebbe a munkába. Pedig, ha akkora üzlet lenne, aligha késlekednének.”[42] Nyilvánvalóan, világviszonylatban évente keletkező 120 millió tonna, ill. kb. 2.7 Mrd tonna lerakott iszap hatalmas mennyiség ahhoz, hogy hagyják haszon nélkül „heverni”. Mi az akadálya a vörösiszap hasznosíthatóságának? Először is az ásványi komponensekben kötött víztartalma (1–2. táblázat). A víztartalom miatt a tározó belsejében az iszap mindig vizes marad, tixotróp tulajdonsága miatt mechanikai hatásra a még látszólag szilárd anyag is hígfolyós lesz. Vagyis, a víz a kitermelést akadályozza. De, a víz leginkább a költségeket növeli, ugyanis a víz eltávolítása akár a hasznosítás részeként, akár a timföldgyártás részeként nagyon sokba kerül. Nagyon sok publikált vagy szabadalmaztatott eljárás főleg azért gazdaságtalan, mert a víz – zömmel – elpárologtatásának költségét nem tudja érvényesíteni. Természetesen, az építőipari, kerámiaipari felhasználásnak is gátja, mert korlátozza – más komponensek mellett – a bekeverhető részarányát a vörösiszapnak. Következésképpen, a feldolgozható mennyiséget korlátozza.

38


2. táblázat A vörösiszap Na-tartalma és egyéb komponensei Vegyület/ásvány Na2O: 8–16% Nátrium-alumínium-szilikátok (szodalit, kankrinit)

Tapasztalati képlet

3(Na2O.Al2O3.SiO2).Na2X.yH2O X: CO32–, SO42–, 2Cl–, 2OH–, 2[Al(OH)4]– Nátrium-titanát Na2O.xTiO2 (x = 3,4 vagy 6) MgO = 0,3–1% MnO = 0,2–0,3% CaO = 0,5–3,5% ZrO2 = 0,1–0,15% V2O5 = 0,2–0,3% P2O5 = 0,5–1% Ce: 0,04%; La: 0,02%; Nd: 0,2%; Y: 0,015%; Sc: 0,05%; Sm: 0,02%; Pr: 0,001% Másodszor: a Na-tartalma. Még a nagyon jól kimosott iszapok is tartalmaznak Na-t, az ún. szodalitban. A szodalit Na-tartalma járatzavarokat okoz a nagyolvasztóban, vagy direktredukciós eljárásoknál. Ugyancsak korlátozza a bekeverhetőséget téglákba vagy betonelemekbe, de a talajjavítás esetén is limitált a mennyisége, mert a nátrium szikesedést okoz. Harmadszor: bár a hazai vörösiszapok rádióaktivitása határérték alatti, a vörösiszapból készült vagy vörösiszappal adalékolt termékekkel, ill. talajjavító anyagokkal a sugárzó fémek szétszóródhatnak a tágabb környezetbe. Végül, de nem utolsó sorban: a legnagyobb részarányt jelentő vas koncentrációja az esetek zömében nem éri el a vasmetallurgiában használt ércek vaskoncentrációját. Következésképpen nem gazdaságos a használata, vagyis nem versenyképes.

3. Elvárások a hasznosítási eljárásokkal szemben Mik az elvárásaink a hasznosítási eljárásokkal szemben? Legfontosabb az, hogy komplex feldolgozás történjék, amely után nem képződnek újabb hulladékhegyek. Vagyis nem lehet prioritás a minor elemek kinyerése a piaci igény vagy érték alapján, mert az anyag zöme veszélyesebb hulladékként maradna vissza. A komplex hasznosítás megosztja a költségeket az egyes fémek között, növelve a hasznosítás rentabilitását; A fő komponensek, a vas és az alumínium legyen visszavezethető a saját kohósítási vertikumába, az alumínium a Bayer-eljárásba, a vastartalom vaskohászati technológiába; 39


A komplex ipari hasznosítás kiinduló anyaga az iszap legyen (ne száraz anyag); A hasznosítás terjedjen ki a kis mennyiségben jelenlévő fémekre is (Ti, ritkaés ritka földfémek); A feldolgozás eredményeképpen előállított féltermékek (például vasötvözetek) gazdaságosan tovább dolgozhatók legyenek; A feldolgozás során ne képződjenek veszélyes hulladékok. Bizton állíthatjuk, hogy jelenleg a fenti elvárásokat kielégítő ipari bevezetésre alkalmas eljárás nincs a piacon. A meglévő ismeretekre alapozott kutatás szükséges a minél gyorsabb fejlesztés érdekében, addig is a biztonságos tárolásnak nincs alternatívája.

4. A perspektivikus megoldások A nem metallurgiai hasznosítás mindegyike alkalmazható. Nyilvánvalóan, feltétel a gazdaságosság, ami feltételez egy alapvertikumot is, amelynek keretében a tározó művelése folyik. Az 1. táblázat szerint a vörösiszapban található Al- és Fe-ásványok jelentős mennyiségű vizet tartalmaznak kötött formában, amely víz egyrészről akadálya lehet egyféle hasznosításnak, azonban építőipari, de különösen mezőgazdasági hasznosítás esetén a víztartalom nem jelent hátrányt, sőt utóbbi esetén hasznos is, mert növeli a talaj vízmegtartó képességét, a vas- és alumínium vegyületek pedig a foszfor megtartó képességét. Következésképpen, az alaptechnológiának tekinthető hidro- és pirometallurgia mellett ezeknek az eljárásoknak fontos lehet, kiemelkedően fontos szerepük lehet a hasznosításban. A 2. pontban felsorolt lehetőségek mindegyike önállóan is használható, azonban az együttes használatnak van prioritása. Természetesen, a Na-tartalomnak is szerepe van a hasznosíthatóságban. Ha a Na csak kötött formában van jelen, a hasznosításnak egyedüli korlátja a termékbe keverhetőség mértéke. A mezőgazdasági hasznosításnak sincs akadálya, mivel az iszap legtöbb komponense vagy a talajokban is megtalálható ásvány, vagy esszenciális nyomelem. A toxikus nehézfémek koncentrációja pedig sokkal kisebb a határértéknél. A metallurgiai hasznosítás a teljes körű kinyerést kell megcélozza, és ennek elérése érdekében ehhez alap lehet a 2. ábrán látható eljárás [32]. Az iszap szinterezése (pirogén-eljárás) után a vizes lúgzással nyert oldat visszavihető a Bayer-körbe. A lúgzás maradványából a mágneses rész nagyolvasztóra vihető és nyersvas állítható elő. A nem mágneses rész kénsavas lúgzásával a Ti oldatba vihető, majd TiO2 formában kiejthető. A Ca-tartalom a gipszben található, a ritkaföldfémek a Ti-hidrolízis anyalúgjában koncentrálódhatnak. A pirogén ág helyett szelektív kilúgzásra is van lehetőség, amint a 3–4. ábrán látszik. Az oldószerek és koncentrációk megválasztásával, továbbá speciális 40


energia (mikrohullám) használatával éles elválasztás érhető el (NaOH használatakor a vas gyakorlatilag oldhatatlan), az alumínium több mint 70%-a viszont oldatba vihető [39–40]. VÖRÖSISZAP

SZÓDA

NYERSVAS NEDVES KEVERÉS NAGYOLVASZTÓ

SALAK

RFF

SZINTEREREZÉS 800-1000 oC GIPSZ VIZES LÚGZÁS SZÉTVÁLASZTÁS

MÁGNESES SZEPARÁLÁS

TiO2

Bayer eljárás

SAVAS LÚGZÁS

HIDROLIZIS

RFF: ritkaföldfémek 2. ábra. Al, Fe és Ti kinyerése vizes vörösiszapból [32]

Fe-koncentráció, mg/l

6000

5000

4000

3000

H2O 1 m MgCl2 1 m HAc 0,1 m NH2OH.HCl-1 m HAc H2O2-HNO3 Királyvíz HF LiBO2

2000

1000

0

bauxit

vörösiszap

3. ábra. A vas koncentrációja az extraktumban bauxit és vörösiszap esetén [40]

41


1800

Al-koncentráció, mg/l

1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 H2O

1 m MgCl2

1 m HAc

0,1 m NH2OH.HCl-1 m HAc

H2O2-HNO3

LiBO2

Kivonószerek

4. ábra. Az Al oldódása különböző kivonó szerekkel [40] Az iszap szinterezése (pirogén-eljárás) után a vizes lúgzással nyert oldat visszavihető a Bayer-körbe. A lúgzás maradványából a mágneses rész nagyolvasztóra vihető és nyersvas állítható elő. A nem mágneses rész kénsavas lúgzásával a Ti oldatba vihető, majd TiO2 formában kiejthető. A Ca-tartalom a gipszben található, a ritkaföldfémek a Ti-hidrolízis anyalúgjában koncentrálódhatnak. A pirogén ág helyett szelektív kilúgzásra is van lehetőség, amint a 3–4. ábrán látszik. Az oldószerek és koncentrációk megválasztásával, továbbá speciális energia (mikrohullám) használatával éles elválasztás érhető el (NaOH használatakor a vas gyakorlatilag oldhatatlan, az alumínium több mint 70%-a viszont oldatba vihető [39–40]. A szelektivitást a 3. táblázat is jól mutatja. Különösen, a ritka földfémek esetén örvendetes a szelektivitás. A táblázatból jól látszik, hogy az alumínium már az eredetileg az iszapon lévő oldatban is jól oldható. Ugyancsak oldatba vihető a gallium, azonban a ritka földfémek savakkal mobilizálhatók. Sajnos ekkor a vas és az alumínium is oldódik. Ugyancsak jól használható lehetőséget vázol fel az 5. ábra a komplex kinyerés lehetőségét kínálva (MTA KK Anyagtudományi és Környezeti Kémiai Intézete). Az eljárás lehetőséget teremt az utóbbi időben favorizált ritkaföldfém kinyerésre is.

42


2. táblázat Mikrohullámú kioldás eredményei (szilárd/oldat =1/20; 300 W; 1 h; 140 oC) [39] minta

Al

anyalúg anyalúg+ száraz iszap 2 m H2SO4 0,5 m H2SO4 2 m HCl 0,5 m HCl

Ca

1389

5

2870 5 4296 435,3 490,4 418,8 4506 2548 1893 2488 V

anyalúg anyalúg+ száraz iszap 2 m H2SO4 0,5 m H2SO4 2 m HCl 0,5 m HCl

Ti 2,47

mg/L Mg P

Fe 5

Cr 0,53

5 3,2 0,43 5695 232,7 62,5 85,5 233,5 17,6 6027 249 18,27 70 178 5,11 Zr

0,1

3,5

0,01

0,46

Mn 0,02

0,86 0,02 10,9 116,9 1,42 92,3 5,9 75,2 2,45 74,5

Ga Ce La Nd 2,66 0,01 0,01 0,01

9 0,1 0,01 3,31 9,17 970,5 12,38 1,202 1,62 1,5 0,6 0,07 4,87 102,8 0,36 0,57 1,45 1,1 0,038 0,07

0,01 7,66 0,41 6,1 8,9

0,01 4,02 0,16 2,7 4,42

0,01 3,39 0,12 2,51 4,79

5. ábra. Az AKKI-féle komplex hasznosítás [41]

43


3. Összefoglalás Az irodalmi adatok valamint a szabadalmi bejelentések alapján megállapítható, hogy a vörösiszap hasznosítása iránt nagy az érdeklődés. Ennek ellenére, gazdaságosan működő metallurgiai üzem nem ismert. Metallurgiai szempontból a vörösiszap nem műrevaló. A legkézenfekvőbb a mezőgazdasági hasznosítás, mert a zeolit típusú ásványok jó víz- és foszformegtartó képességet biztosítanak a talajnak. Az építőipari hasznosítás is jó lehetőség, akár égetés nélkül vagy égetéssel. Mind homokszerű, mind darabos adalékok készíthetők a vörösiszapból, ill. cementgyártáshoz vagy közvetlenül betonba adalékolható. A ritkaföldfémek esetében is kétséges a műrevalóság, erre vonatkozó részletes kutatás még nem történt. Hazai vonatkozásban különösen indokolt egy összehangolt, a már ismert eljárások kritikai értékelésén alapuló K+F munka a komplex hasznosítási eljárás kidolgozására, ill. annak eldöntésére, hogy továbbra is a biztonságos lerakás az olcsóbb, mintsem a mezőgazdasági, környezetvédelmi, építőipari és metallurgiai hasznosítást is magába foglaló komplex megoldás. A nemzetközi és hazai helyzetértékelést a 4. táblázatban foglaltuk össze. 4. táblázat A vörösiszap nemzetközi és hazai hasznosításának helyzetértékelése Ismerethiány

Elvárt cselekvés

NEMZETKÖZI HELYZETKÉP Számos eljárást ajánlanak Ki kell választani az alkalmasakat! hasznosításra gyakorlati kipróbálás nélkül a fő komponensek metallurgiai kinyerésére: Ezek közül melyek a BAT-ok? A lerakás kockázatai, a biztonságos Növelni a lerakók biztonságát tárolás követelményei. Piaci igények és az engedélyezés felté- Műszaki leírásokat és szabványokat telei a mezőgazdaságban és az építőkell készíteni az alkalmazás minőségi iparban. feltételeire, beleértve a radioaktív sugárzásra vonatkozó előírásokat is. A hasznosítás gazdaságossága Becsülni kell az eljárások műszaki fajlagos értékeken alapuló gazdaságosságát szemben a lerakás költségeivel (benne az ökológiai kockázattal). A komplex hasznosítás műszaki leheHatósági támogatás és biztatás az istőségei és feltételei (a lerakóról történő mert és gazdaságos eljárások összekitermeléstől a konkrét hasznosításig. kapcsolására. 44


4. táblázat folytatása HAZAI HELYZETKÉP Mik a hatásai a vörösiszapnak? Szabványok és műszaki előírások, tervezési segédletek kidolgozása termékekre és eljárásokra. Van-e kereslet a vörösiszap Fel kell mérni! hasznosítására a hazai, különösen a multinacionális cégek részéről? Megéri-e beruházni a hazai 60–80 M t Osztályozni kell a publikált és szavörösiszap feldolgozásába? badalmaztatott eljárásokat műszaki alkalmasság és gazdaságosság Szerint. Kutatómunkát kell indítani a már lerakott és a frissen keletkező „száraz” iszap komplex hasznosítására, alapozva az előző lépésben kiválsztott eljárásokra. Készítendő egy félüzem, majd ennek alapján kell dönteni a tárolás vagy feldolgozás mellett.

Köszönetnyilvánítás A tanulmány/kutató munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Irodalom [1]

[2] [3] [4]

Bánvölgyi Gy: Failure of the embankment of a red mud pond in Hungary: The most serious accident of the Bayer process, ICSOBA Newsletter, Volume 4, January 2011 Szépvölgyi J., Kótai L.: A vörösiszap képződése, tulajdonságai és tárolása, Magyar Kémikusok Lapja, LXVI (2011) 1, 2–8 Klauber C, Grafe M, Power G: Review of Bauxite Residue „Re-Use” Options, CSIRO Document DMR-3609, May 2009 Schwarz M; Lalik V; Vanek M: Possibility of Exploitation of Mud from Alumina Production, CHEMICKE LISTY, 105 (2): 114–121 2011

45

Anyagmérnöki tudományok, Miskolc, 36/1. kötet. (2011) pp. 35–48 [5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

Ghosh I; Guha S; Balasubramaniam, R; et al.: Leaching of metals from fresh and sintered red mud, JOURNAL OF HAZARDOUS MATERIALS, 185 (2-3): 662–668 JAN 30 2011 Sushil S; Scholz P; Pollok K; et al.: Application of industrial waste based catalysts for total oxidation of propane, CHEMICAL ENGINEERING JOURNAL, 166 (2): 568-578 JAN 15 2011 Shen YL; Li WY; Hu ZJ: Preparation of calcium alginate sorbent supporting the BaSO4-APRB hybrid and application to clean dye waste, JOURNAL OF FOOD AGRICULTURE & ENVIRONMENT, 8 (2): 956961 Part 2 APR 2010 Sahu RC; Patel R; Ray BC: Utilization of activated CO2-neutralized red mud for removal of arsenate from aqueous solutions, JOURNAL OF HAZARDOUS MATERIALS, 179 (1-3): 1007–1013 JUL 15 2010 Jayasankar K; Mohapatra S; Routray SK; et al.: Thermal Plasma Processing for the Production of Pig Iron from Various Sources, HIGH TEMPERATURE MATERIALS AND PROCESSES, 28 (1-2): 1-8 2009 Giannopoulou I; Dimas D; Maragkos I; et al.: Utilization of metallurgical solid by-products for the development of inorganic polymeric construction materials, GLOBAL NEST JOURNAL, 11 (2): 127–136 Sp. Iss. SI JUL 2009 Liu WC; Yang JK; Xiao B: Review on treatment and utilization of bauxite residues in China, INTERNATIONAL JOURNAL OF MINERAL PROCESSING, 93 (3-4): 220–231 DEC 8 2009 Jobbagy V; Somlai J; Kovacs J; et al.: Dependence of radon emanation of red mud bauxite processing wastes on heat treatment, JOURNAL OF HAZARDOUS MATERIALS, 172 (2-3): 1258–1263 DEC 30 2009 Gupta VK; Carrott PJM; Carrott MMLR; et al.: Low-Cost Adsorbents: Growing Approach to Wastewater Treatmenta Review, CRITICAL REVIEWS IN ENVIRONMENTAL SCIENCE AND TECHNOLOGY, 39 (10): 783–842 2009 Zhao Y; Wang J; Liu CJ; et al.: Characterization and risk assessment of red mud derived from the sintering alumina process, FRESENIUS ENVIRONMENTAL BULLETIN, 18 (6): 989–993 2009 Vangelatos I; Angelopoulos GN; Boufounos D: Utilization of ferroalumina as raw material in the production of Ordinary Portland Cement, JOURNAL OF HAZARDOUS MATERIALS, 168 (1): 473–478 AUG 30 2009 Dimas DD; Giannopoulou IP; Panias, D: Utilization of alumina red mud for synthesis of inorganic polymeric materials, MINERAL PROCESSING AND EXTRACTIVE METALLURGY REVIEW, 30 (3): 211–239 2009 Bhatnagar A; Minocha AK: Utilization of industrial waste for cadmium removal from water and immobilization in cement, CHEMICAL ENGINEERING JOURNAL, 150 (1): 145–151 JUL 15 2009 Garau G; Castaldi P; Santona, L; et al.: Influence of red mud, zeolite and lime on heavy metal immobilization, culturable heterotrophic microbial populations and enzyme activities in a contaminated soil, GEODERMA, 142 (1-2): 47–57 NOV 15 2007

46

Anyagmérnöki Tudományok, Miskolc, 36/1. kötet. (2011) pp. 35–48 [19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

[25]

[26]

[27]

[28]

[29]

[30] [31]

[32]

[33]

Mohan D; Pittman CU: Arsenic removal from water/wastewater using adsorbents - A critical review, JOURNAL OF HAZARDOUS MATERIALS, 142 (12): 1–53 APR 2 2007 Pontikes Y; Nikolopoulos P; Angelopoulos GN: Thermal behaviour of clay mixtures with bauxite residue for the production of heavy-clay ceramics, JOURNAL OF THE EUROPEAN CERAMIC SOCIETY, 27 (2-3): 1645–1649 2007 Cengeloglu Y; Tor, A; Ersoz M; et al.: Removal of nitrate from aqueous solution by using red mud: SEPARATION AND PURIFICATION TECHNOLOGY, 51 (3): 374–378 OCT 2006 Kumar S; Kumar R; Bandopadhyay A: Innovative methodologies for the utilisation of wastes from metallurgical and allied industries, RESOURCES CONSERVATION AND RECYCLING, 48 (4): 301–314 OCT 2006 Orescanin V; Nad K; Mikelic L; et al.: Utilization of bauxite slag for the purification of industrial wastewaters, PROCESS SAFETY AND ENVIRONMENTAL PROTECTION, 84 (B4): 265–269 Sp. Iss. SI JUL 2006 Karasu B; Agun E; Kaya G: Effects of red mud based pigments on wall and floor tile glazes, CFI-CERAMIC FORUM INTERNATIONAL, 82 (10): E41E44 OCT 2005 Nazarenko Y: The utilization of red mud: Aluminuous industry waste, polluting the environment, ABSTRACTS OF PAPERS OF THE AMERICAN CHEMICAL SOCIETY, 223: 144-ENVR Part 1 APR 7 2002 Cengeloglu Y; Kir E; Ersoz M: Removal of fluoride from aqueous solution by using red mud, SEPARATION AND PURIFICATION TECHNOLOGY, 28 (1): 81–86 JUL 1 2002 Mishra B; Staley A; Kirkpatrick D: Recovery of value-added products from red mud, MINERALS & METALLURGICAL PROCESSING, 19 (2): 87–94 MAY 2002 Singh IB; Singh DR: Cr(VI) removal in acidic aqueous solution using ironbearing industrial solid wastes and their stabilisation with cement, ENVIRONMENTAL TECHNOLOGY, 23 (1): 85–95 JAN 2002 Youssef NF; Shater MO; Abadir MF; et al.: Utilization of red mud in the manufacture of ceramic tiles, KEY ENGINEERING MATERIALS, 206-2: 1775–1778 2002 Yalcin N; Sevinc V: Utilization of bauxite waste in ceramic glazes, CERAMICS INTERNATIONAL, 26 (5): 485–493 2000 Prasad PM; Subramanian S: Problems and prospects of red mud utilisation, TRANSACTIONS OF THE INDIAN INSTITUTE OF METALS, 50 (5): 427–442 OCT 1997 PIGA L; POCHETTI F; STOPPA L: Recovering metals from red mud generated during alumina production, JOM-JOURNAL OF THE MINERALS METALS & MATERIALS SOCIETY, 45 (11): 54–59 NOV 1993 PATEL M; PADHI BK; VIDYASAGAR P; et al.: Extraction of titaniumdioxide and production of building bricks from red mud, RESEARCH AND INDUSTRY, 37 (3): 154–157 SEP 1992

47

Anyagmérnöki tudományok, Miskolc, 36/1. kötet. (2011) pp. 35–48 [34] [35]

[36]

[37] [38]

[39]

[40]

[41] [42]

Disanfilippo P: Utilization of red mud from the bayer process for producing ferrari cements, ZEMENT-KALK-GIPS, 42 (11): 584–586 NOV 1989 Thakur R.S; Sant B.R: Utilization of red mud .2. Recovery of alkali, iron, aluminum, titanium and other constituents and the pollution problems, JOURNAL OF SCIENTIFIC & INDUSTRIAL RESEARCH, 42 (8): 456–469 1983 Thakur R.S; Sant B.R: Utilization of red mud .1. Analysis and utilization as raw-material for absorbents, building-materials, catalysts, fillers, paints and pigments, JOURNAL OF SCIENTIFIC & INDUSTRIAL RESEARCH, 42 (2): 87–108 1983 Koga T; Shimano S: Utilization of red mud as a raw-material for the cement industry, JOURNAL OF METALS, 31 (12): 49-49 1979 Shannon Ee; Verghese Ki: Utilization of alumized red mud solids for phosphorus removal, JOURNAL WATER POLLUTION CONTROL FEDERATION, 48 (8): 1948–1954 1976 Lengyel A, Lakatos J: Vörösiszap hasznosítása mikrohullámú feltárással, VII. Kárpát-medencei környezettudományi konferencia. Kolozsvár, 2011. március 24–27. I-II. kötet Lakatos J, Baranyai VZs, Lengyel A: A vörösiszapban található elemek mobilizálhatósága, VII. Kárpát-medencei környezettudományi konferencia. Kolozsvár, 2011. március 24–27. I-II. kötet Szépvölgyi J: szóbeli közlés http://www.kethanodrom.hu/index.php?option=com_content&view=article&id =503:hasznosithato-a-voeroesiszap&catid=3:hirek-roviden&Itemid=91

48

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI POSSIBILITIES OF UTILIZATION OF RED MUD

Recommend Documents