VÖRÖS LISTA Magyarország veszélyeztetett fa- és cserjefajai Red List Threatened trees and shrubs in Hungary
KÉK LISTA Magyarország aktív védelemben részesülı fa- és cserjefajai Blue List Threatened trees and shrubs with stabilized or increasing abundance in Hungary
FEKETE LISTA Magyarország adventív fa- és cserjefajai Black List Adventive trees and shrubs in Hungary
Összeállította:
BARTHA DÉNES
Sopron 2000
Lektorálta:
DR. FACSAR GÉZA KÉZDY PÁL KIRÁLY GERGELY DR. UDVARDY LÁSZLÓ
A kiadvány megjelentetését az "Ember az Erdıért Alapítvány" támogatta.
A kiadásért felel: DR. BARTHA DÉNES Megrendelve: 2000. április 15., példányszám: 750 Készült a LİVÉRPRINT Nyomdában, 9400 Sopron, Ady Endre u. 5.
2
Bevezetés Ez az összeállítás a magyarországi dendroflóra „színes listáit” tartalmazza. A listák a dendroflóra jelenlegi helyzetét és a bekövetkezett változásokat hivatottak tükrözni, de a jövı is kirajzolódik belılük. A közölt „színes listák” Magyarország területére és egy önkényesen kiragadott taxon-csoportra, a fa- és cserjefajokra vonatkoznak. A vörös lista - mely a legnagyobb múltra tekint vissza, s a legismertebb a listák közül - a dendroflóránk veszélyeztetettségét (fenyegetettségét) mutatja be. A rózsaszín lista - amit a vörös lista "elıszobájának" lehet tekinteni, és itt a vörös listába ágyazva közlünk - azokat a taxonokat tartalmazza, amelyek rövid idın belül vélhetıen veszélyeztetetté válnak. A kék lista azon taxonokat mutatja be, amelyeknél az elmúlt idıszakban - az aktív védelemnek köszönhetıen - csökkent a veszélyeztetettség mértéke. A zöld lista az állományaik számában és nagyságában nem, vagy érzékelhetıen nem változó fajokat sorolja fel, melyet e kiadványban nem teszünk közzé. A fekete lista a flóraszennyezést okozó elvadult adventív fajokat mutatja be. A közreadott „színes listák” a magyarországi dendroflóra ezredvégi állapotát tükrözik, s alapot nyújtanak egy (célszerően 10 évvel) késıbbi megújításuk alkalmával elvégezhetı összehasonlító értékeléshez. Ehhez a megújításhoz szívesen veszünk minden kiegészítést, észrevételt, amit az alábbi címre kérünk megküldeni: Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdımérnöki Kar Növénytani Tanszék 9401 Sopron Pf.: 132 Köszönet illeti dr. FARAGÓ SÁNDORt a vörös lista kategóriák értelmezésében nyújtott segítségéért, továbbá a kötet lektorait értékes kiegészítéseikért, módosításaikért, javaslataikért. A „színes listákat” abban a reményben adom közre, hogy dendroflóránk állapotáról hő képet adnak, fölvázolják a várható változásokat, s az illetékeseket cselekvésre ösztönzik.
3
Vörös Lista Magyarország veszélyeztetett fa- és cserjefajai Red List Threatened trees and shrubs in Hungary
Vörös listákat, vörös könyveket az 1960-as évek közepétıl állítanak össze világszerte, vagy rendszertani kategóriákra (taxon-csoportokra), vagy adott területekre kidolgozva. Ezen dokumentumok feladata az, hogy a veszélyeztetettség mértékérıl számot adjanak, s erre az illetékesek figyelmét fölhívják. Hazánkban 1989-ben látott napvilágot a magyar állat- és növényvilág vörös könyve (RAKONCZAY, 1989), a veszélyeztetett fa- és cserjefajok külön kiadványban (BARTHA, 1991b) is ismertetésre kerültek. Az ezekben alkalmazott veszélyeztetettségi kategóriák nemzetközi ajánlásokon alapultak, de bizonyos nemzeti sajátosságokat is hordoznak. 1994-ben a Nemzeti Természetvédelmi Unió Fajok Túlélési Bizottsága - az egységesítés érdekében - újrafogalmazta a veszélyezte-tettségi kategóriákat, melyekhez mennyiségi természető kritériumokat is rendelt (IUCN, 1994). Erre alapozva két, globális léptékő összeállítás, a világ veszélyeztetett növényfajainak vörös listája (WALTERS GILLETT, 1998), és a világ veszélyeztetett fafajainak vörös listája (OLDFIELD et al., 1998) látott napvilágot. A veszélyeztetettségi kategóriák és kritériumok revíziója most folyik (IUCN/SCC Criteria Review Working Group, 1999), s a regionális és nemzeti léptékben való alkalmazásukhoz is született javaslat (GÄRDENFORS et al., 1999). Jelen összeállítás már ezek figyelembe vételével készült. Mivel a fajok (taxonok) kipusztulását valószínőségi folyamatként kezeljük, ezért a veszélyeztetettségi (fenyegetettségi) kategóriákba való besorolás nem más, mint egy kipusztulási kockázatbecslés. Tehát a veszélyeztetettségi kategória azt mutatja meg, hogy milyen valószínősége van adott faj (taxon) adott területen való kipusztulásának. Az alkalmazott veszélyeztetettségi kategóriák (IUCN, 1994 módosítva IUCN/ SCC Criteria Review Working Group, 1999 alapján) az alábbiak:
Kipusztult (Extinct - EX) Az a taxon kipusztult, amelynek utolsó egyede is minden kétséget kizáróan és bizonyítottan kihalt.
Regionálisan kipusztult (Regionally Extinct - RE) Egy taxon regionálisan kipusztultnak tekinthetı, amennyiben nem kétséges, hogy az utolsó, reprodukcióra képes egyede is kihalt a régión belül, vagy eltőnt a régióból.
4
Szabad természetbıl kipusztult (Extinct in the Wild - EW) A szabad természetbıl kipusztult az olyan taxon, amely korábbi természetes élıhelyén már nem él, csak tenyészetekben, fogságban található, vagy honosított populációja (populációi) élnek a korábbi elıfordulási területén kívül. EW az olyan taxon, amelyet kihaltnak vélnek, mert hosszabb ideje nem figyelték meg. A "hosszabb idı" a taxon egy életciklusánál hosszabb kell, hogy legyen.
Súlyosan veszélyeztetett (Critically endangered - CR) Egy taxon súlyosan veszélyeztetett akkor, ha a legközelebbi jövıben természetes környezetében a kihalás veszélyének különösen nagy valószínőséggel kitett.
Veszélyeztetett (Endangered - EN) Veszélyeztetett az a taxon, amely nem súlyosan veszélyeztetett, de a közeli jövıben természetes környezetében a kihalás veszélyének nagy valószínőséggel ki lesz téve.
Sebezhetı (Vulnerable - VU) Sebezhetı az a taxon, amely ugyan nem súlyosan veszélyeztetett vagy veszélyeztetett, de a közép-távoli jövıben természetes környezetében a kihalás veszélyének nagy valószínőséggel ki lesz téve.
Kis veszélyeztetettségő (Lower risk - LR) Egy taxon kis veszélyeztetettségő, ha az elızı kategóriákba nem sorolható. Az itt említendı taxonok további három alcsoportba oszthatók:
• Védelemfüggı (Conservation dependent - cd): Védelemfüggı az a taxon, amely érdekében folyamatosan taxon-specifikus, vagy élıhelyspecifikus védelmi programok mőködnek, amely programok beszüntetése esetén a kérdéses taxont 5 év alatt a veszélyeztetett kategóriák valamelyikébe át kellene sorolni.
• Fenyegetettség közeli (Near threatened - nt): Fenyegetettség közeli az a taxon, amely nem védelemfüggı, de közel áll ahhoz, hogy sebezhetınek minısítsék.
• Legkevésbé veszélyeztetett (Least concern - lc): Legkevésbé veszélyeztetett az a taxon, amely nem tartozik a kis veszélyeztetettségő vagy sebezhetı fajok kategóriájába.
5
Hiányos adat (Data deficient - DD) Hiányos adatú az olyan taxon, amelynek eltejedésérıl vagy populációinak státusáról sem közvetlen, sem közvetett adatok nem állnak rendelkezésre, s emiatt nem állapítható meg veszélyeztetetségének foka.
Nem felmért (Not evaluated - NE) Nem felmért az a taxon, amelyet még nem soroltak be a fenti kategóriák egyikébe sem. Az IUCN/SCC Criteria Working Group (1999) ajánlása a Védelemfüggı (cd) kategóriát törölni javasolja, ugyanakkor GÄRDENFORS et al. (1999) nyomán bevezetésre került a Regionálisan kihalt (RE) kategória.
A fenti fenyegetett (CR, EN, VU) kategóriákba történı besoroláshoz számszerősített kritériumok (A-E) állnak rendelkezésre. Minden taxont az összes kritérium szempontjából értékelni kell, de egyetlen kritériumnak való megfelelés már elegendı a besoroláshoz. Az ehhez alkalmazott kritériumrendszer (IUCN, 1994): A) Állománycsökkenés az alábbi pontok bármelyikének formájában: 1. Legalább 80%-os (CR), 50 %-os (EN), 20 %-os (VU) megfigyelt, becsült, következtetett, vagy feltételezett állománycsökkenés az elmúlt 10 év, vagy 3 generáció során - az érvényes, amelyik hosszabb idıtartamot jelöl - az alábbi kritériumok alapján: (a) közvetlen megfigyelés (b) a taxonra vonatkozó abundancia index (c) az elfoglalt terület, az elıfordulási ráta és/vagy az élıhely minıségének romlása (d) a hasznosítás aktuális vagy potenciális szintjei (e) a betelepített taxonok, keresztezések, patogének, szennyezı anyagok, versenytársak vagy paraziták hatásai. 2. Legalább 80 %-os (CR), 50 %-os (EN), 20 %-os (VU) csökkenés, amely elıreláthatólag vagy feltételezetten a következı 10 év, vagy 3 generáció élettartama alatt - az érvényes, amelyik hosszabb idıtartamot jelöl - következik be a fenti (b), a (c), a (d) vagy az (e) pontoknak megfelelıen. B) Az elterjedési területet kevesebb mint 100 km2-re (CR), 5.000 km2-re (EN), 20.000 km2-re (VU) becsülik, vagy az elfoglalt terület kevesebb mint 10 km2 (CR), 500 km2 (EN), 2.000 km2 (VU), és az alábbi jellemzık közül legalább kettıt a felmérések érvényesnek tekintenek: 1. Nagyon felaprózódott, fragmentált populáció, illetve az elıfordulás csak egy helyre koncentrálódik. 2. Folyamatos csökkenés, amelyet megfigyelnek, következtetnek rá, vagy észlelnek az alábbi tényezık bármelyikében:
6
(a) elterjedési terület (b) elfoglalt terület nagysága (c) az élıhely területe, kiterjedése, és/vagy minısége (d) az elıfordulási helyek, illetve a szubpopulációk száma (e) az ivarérett egyedek száma. 3. Szélsıséges állományingadozás az alábbi tényezık bármelyikében: (a) elterjedési terület (b) elfoglalt terület nagysága (c) az elıfordulási helyek, vagy a szubpopulációk száma (d) az ivarérett egyedek száma. C) A populáció létszámát kevesebb mint 250 (CR), 2.500 (EN), 10.000 (VU) ivarérett egyedre becsülik, továbbá az alábbi feltételek bármelyike teljesül: 1. Legalább 25 %-osra (CR), 20 %-osra (EN), 10 %-osra (VU) becsült folyamatos csökkenés 3 év, vagy 1 generáció élettartama alatt - az érvényes, amelyik hosszabb idıtartamot jelöl - vagy 2. a megfigyelt, elırelátható vagy következtetett folyamatos csökkenés az ivarérett egyedek létszámában és a populációstruktúrában az alábbi formák bármelyikében: (a) nagyon felaprózódott, fragmentált populáció (azaz egyetlen szubpopuláció sem számlál 50 (CR), 250 (EN), 1.000 (VU) ivarérett egyednél többet) (b) az összes egyed egyetlen szubpopulációba tömörül. D) Olyan populáció, amely 50 (CR), 250 (EN), 1.000 (VU) ivarérett egyednél kevesebbet számlál. E) Olyan mennyiségi elemzés, amely a természeti környezetben vadon élı populáció kihalási valószínőségét legalább 50 %-osra (CR), 25 %-osra (EN), 10 %-osra (VU) becsüli 10 év vagy 3 generáció (CR), 20 év vagy 5 generáció (EN) élettartama alatt, 100 éven belül (VU) - az érvényes, amelyik hosszabb idıtartamot jelöl.
A regionális és nemzeti vörös listáknak fel kell tüntetniük azt is, hogy a regionális (nemzeti) populáció (adott területen - jelen esetben Magyarországon - élı egyedek összessége) hogyan viszonyul a globális populációhoz (a természetes elterjedési területen élı egyedek összességéhez). Az ajánlás (GÄRDENFORS et al., 1999) alapján a regionális (nemzeti) populáció és a globális populáció arányainak osztályba sorolása esetünkben az alábbi: I. II. III. IV. V.
≤ 2,5 % 2,6 - 10,0 % 10,1 - 25,0 % 25,1 - 50,1 % ≥ 50,1 %
7
A magyarországi dendroflóra vörös listájában az egyes taxonoknál az alábbi jellemzıket tüntetjük fel: • veszélyeztetettségi kategória a nagytájakra vonatkoztatva (ÉK = Északiközéphegység, DK = Dunántúli-középhegység, NyDt = Nyugat-Dunántúl, DDt = Dél-Dunántúl, A = Nagyalföld, KisA = Kisalföld) category of endangerment applied for large regions
• veszélyeztetettségi kategória nemzeti szinten (Magyarország területére vonatkoztatva) (Mo 2000) category of endangerment applied at national level
• a nemzeti (regionális) és globális populáció aránya (nP/gP) relevant ratio of the national (regional) population to the global population
• a korábbi vörös könyv (RAKONCZAY, 1989) veszélyeztetettségi kategóriája (K = kipusztult, KV = kipusztulással veszélyeztetett, AV = aktuálisan veszélyeztetett, PV = potenciálisan veszélyeztetett) (Mo 1989) category of endangerment of the former Red Data Book
• védettség és eszmei érték a 12/1993. (III.31.) és 15/1996. (VII.26.) KTM rendelet alapján (FV = fokozottan védett, V = védett; eszmei érték eFt-ban) conservation and face value
• veszélyforrások, veszélyeztetı tényezık (MOLNÁR V. A., 1999 nyomán módosítva) roots of danger, factors of endangerment
Veszélyforrások, veszélyeztetı tényezık 12. Tájidegen gyomok terjedése 13. Túlzott létszámú vadállomány III. A termıhely, a vegetáció mechanikai károsítása 14. Intenzív turizmus 15. Katonai tevékenység 16. Motocross, sárkányrepülı, hegyikerékpár okozta taposás
A. A TERMİHELYEKET ÉRINTİ VESZÉLYEZTETİ TÉNYEZİK
I. Mővelési mód megváltoztatása 1. Bányászat, anyagkitermelés 2. Gyepek feltörése 3. Gyümölcs- és szılıtelepítés 4. Erdıtelepítés 5. Parcellázások, útépítések II. A termıhelyi viszonyok megváltoztatása 6. Vízrendezés, csatornázás, lecsapolás, tızegkitermelés 7. Tarvágásos fakitermelés, durva erdıgazdálkodási módszerek 8. Intenzív gyepgazdálkodás, felülvetés 9. Karsztvíz- és talajvíz-kiemelés 10. Spontán erdısödés, cserjésedés 11. Tájidegen fafajokkal végzett erdısítés
B. A NÖVÉNYEKET KÖZVETLENÜL VESZÉLYEZTETİ TÉNYEZİK
17. Virágszedés, növénygyőjtés, kereskedelem 18. Introgresszív hibridizáció, génerózió 19. Szaporodásbeli, felújulási problémák 20. Égetés, tőz 21. Cserjeírtás
8
Taxon
ÉK
DK
NyDt
DDt
A
KisA
Mo 2000
nP/ gP
Mo 1989
Veszélyforrások
RE
EN
RE
EN
I
PV 15, 17, 19, 20
EN
II
PV
CR
V
-
VU
I
PV
VU
I
PV 15, 20
EN
I
PV 15, 17, 20, 21
Védettség
GYMNOSPERMATOPHYTA – NYITVATERMİK Ephedra distachya L. Csikófark Taxus baccata L. Tiszafa
CR CR
EN
1-4, 8, 10, 12, 11, 13, 17, 19
FV: 30 V: 10
ANGIOSPERMATOPHYTA – ZÁRVATERMİK Acer acuminatilobum J. PAPP Mátrai ısjuhar Alnus viridis (CHAIX in VILL.) DC. Havasi éger Amelanchier ovalis MEDIK. Fanyarka Amygdalus nana L. Törpe mandula Andromeda polifolia L. Tızegrozmaring Betula pubescens EHRH. Molyhos nyír Carpinus orientalis MILL. Keleti gyertyán Clematis alpina (L.) MILL. Havasi iszalag
CR VU VU VU
EN
CR
EN
RE EN
EN
EN
EN
EN VU 9
EN
RE
1, 7, 10, 15, 21 1, 10, 11, 13, 1, 10, 11, 13,
K
RE
19
EN
I
-
EN
I
PV
VU
II
AV
(6) 4, 6, 7, 9, 10, 18 13, 19 7, 11, 17, 21
V: 10 V: 10 V: 10 V: 2 V: 10 V: 10
Cornus sanguinea L. subsp. hungarica (KÁRP.) SOÓ Vörösgyőrősom alfaja Coronilla emerus L. Bokros koronafürt Cotoneaster integerrimus MEDIK. Piros madárbirs Cotoneaster niger (WAHLBG.) FRIES Fekete madárbirs Cotoneaster tomentosus (AIT.) LINDLEY Molyhos madárbirs Crataegus monogyna JACQ. subsp. curvisepala (LINDM.) SOÓ Egybibés galagonya alfaja Crataegus nigra W. et K. Fekete galagonya Daphne cneorum L. subsp. cneorum subsp. arbusculoides (TUZSON) SOÓ Henye boroszlán Daphne laureola L. Babérboroszlán Daphne mezereum L. Farkasboroszlán Hippophaë rhamnoides L. Homoktövis
DD
DD
DD
DD
?
PV ?
VU
RE
VU
I
PV
DD
VU
I
PV
VU
I
-
DD
VU
II
-
DD
DD
?
PV ?
EN
II
AV 21
VU
VU
EN
VU
VU
EN
VU DD
EN CR
VU
RE VU
RE
VU
VU
VU
VU
CR
RE?
VU RE 10
CR
RE
1, 7, 13, 21 7, 11, 13 7, 11, 13 7, 11, 13
7, 11, 13, 18,
VU VU
II V
PV
VU
I
PV
VU
I
-
CR
I
KV
7, 10, 11, 12, 13, 14, 16, 17, 20 1, 7, 11, 13 7, 11, 17 1, 6, 10, 11, 15
V: 5 V: 2 V: 2 V: 2 V: 10
V: 10
V: 10 V: 10 V: 10
Lonicera caprifolium L. Jerikói lonc Lonicera nigra L. Fekete lonc Malus dasyphylla BORKH. Erdélyi vadalma Myricaria germanica (L.) DESV. Csermelyciprus Ostrya carpinifolia SCOP. Komlógyertyán Populus nigra L. Fekete nyár Pyrus magyarica TERPÓ1 Magyar körte Pyrus nivalis JACQ.2 Vastaggallyú körte Pyrus austriaca KERN. Osztrák körte Rhamnus saxatilis JACQ. Kövi benge Ribes alpinum L. Havasi ribiszke Ribes nigrum L. Fekete ribiszke Ribes petraeum WULF. in JACQ. Bérci ribiszke
VU CR VU RE
VU
VU
CR
RE
RE
RE CR
EN
EN
-
CR
I
PV
VU
?
-
CR
I
PV K
RE EN
EN
7, 11, 14, 17, 21 1, 7, 13 7, 11, 18 1, 6, 10 (3, 5, 7) ? 6, 7, 11, 18
I
-
CR
V
KV
EN
I
KV 3, 5, 18, 19, 20 AV
EN
EN
V?
EN
EN
I
PV 18, 21
EN
I
AV
EN
I
KV
CR
EN EN
I
EN
CR
EN
VU
EN
EN
EN
RE
VU
RE 11
PV
5, 18, 19
3, 5, 19 4, 7, 10, 11,
PV
1, 7, 13 6, 11 (7)
V: 2 V: 2 V: 2 FV: 50 V: 10 V: 10 V: 10 V: 10 V: 10 V: 10
Ribes rubrum L. agg.3 Vörös ribiszkék Rosa arvensis HUDS. Erdei rózsa Rosa gizellae BORB. Gizella-rózsa Rosa glauca POURRET Piroslevelő rózsa Rosa hungarica (BORB.) DEGEN Magyar rózsa Rosa inodora FR. em. KLÁST. Illattalan rózsa Rosa kmetiana BORB. Kmet'-rózsa Rosa livescens BESS. Nagylevelő rózsa Rosa pendulina L. Havasalji rózsa Rosa polyacantha (BORB.) DEGEN Illír rózsa Rosa scabriuscula SM. em. H. BR. Érdeslevelő rózsa Rosa sherardi DAVIES Sherard-rózsa Rosa stylosa DESV. Oszlopos rózsa
VU
VU
LR
LR
VU
EN
EN
LR
LR
CR
VU
I
PV
VU
I
-
VU
VU
I
-
DD
DD
I
-
VU
II
-
VU
I
-
CR
I
-
VU
I
-
VU
I
PV
VU
I
-
CR
I
-
CR
I
-
RE?
I
PV
CR
VU VU
EN
VU
CR VU
VU
VU
CR
CR
RE
EN VU
CR
VU
CR CR CR
CR
RE? 12
VU
7, 11, 12 4, 11, 12, 21 21 21 2, 7, 11, 21 7, 11, 21 21 2, 3, 4, 5, 10, 16, 21 7, 11, 21 2, 7, 11, 21 7, 21 7, 11, 21
V: 10 -
Rosa szaboi (BORB.) FACSAR Dunántúli rózsa Rosa tomentosa SM. Molyhos rózsa Rubus senticosus KOEHLER ex W. et GR. Földi szeder kisfaj4 Ruscus aculeatus L. Szúrós csodabogyó Ruscus hypoglossum L. Lónyelvő csodabogyó Salix aurita L. Füles főz Salix elaeagnos SCOP. Parti főz Salix nigricans SM. Feketedı főz Salix pentandra L. Babérfőz Sorbus aria (L.) CR. Lisztes berkenye Sorbus domestica L. Kerti berkenye Sorbus graeca (SPACH) LODD. Déli berkenye Sorbus hazslinszkyana (SOÓ) MÁJOVSKÝ Hazslinszky-berkenye
VU
EN
CR
RE
EN
I
-
VU
VU
VU
VU
I
-
DD
?
PV
DD EN
VU
VU
I
-
EN
VU
VU
I
PV
EN
VU
RE
EN
RE
VU
I
PV
DD
EN
EN
EN
EN
EN
I
-
EN
RE
RE
EN
I
K
EN
RE
EN
I
AV
VU
I
-
VU
II
-
VU
II
-
CR
I
AV
RE
RE
CR
LR
VU
EN
VU
VU
VU
VU
VU
VU
CR 13
7, 21 7, 11, 21 ? 7, 11, 17 7, 11, 13, 17 6, 7, 9, 18, 21 1, 6, 21 5, 6, 10 6, 9, 11, 21 1, 7, 11, 18 3, 5, 7, 11 1, 7, 11, 18 7, 18, 19
V: 5 V: 10 V: 5 V: 2 V: 10 V: 2 V: 10
Átmeneti alakok az Aria szekción belül Sorbus buekkensis SOÓ em. KÁRP. VU Bükki berkenye Sorbus danubialis (JÁV.) KÁRP. VU Dunai berkenye Sorbus javorkae (SOÓ) KÁRP. VU Jávorka-berkenye Sorbus pannonica KÁRP. VU Dunántúli berkenye Sorbus sooi (MÁTHÉ) KÁRP. VU Soó-berkenye Sorbus aria szekció x S. torminalis kisfajok Sorbus adami KÁRP. Ádám-berkenye Sorbus andreanszkyana KÁRP. Andreánszky-berkenye Sorbus bakonyensis JÁV. em. KÁRP. Bakonyi berkenye Sorbus balatonica KÁRP. Balatoni berkenye Sorbus barthae KÁRP. Bartha-berkenye Sorbus borosiana KÁRP. Boros-berkenye Sorbus decipientiformis KÁRP. Keszthelyi berkenye
VU
V
-
VU
V
-
VU
V
-
VU
V
-
VU
V
-
EN
EN
V
PV
DD
DD
V
PV
EN
EN
V
PV
VU
VU
V
PV
EN
EN
V
PV
CR
CR
V
PV
DD
DD
V
PV
LR
VU
14
7, 11, 18 7, 11, 18 7, 11, 18 7, 11, 18 7, 11, 18
7, 11 7, 11 7, 11 7, 11 7, 11 7, 11, 13, 19 7, 11
V: 10 V: 2 V: 10 V: 2 V: 10
V: 10 V: 10 V: 10 V: 10 V: 10 V: 10 V: 10
Sorbus degenii JÁV. Degen-berkenye Sorbus eugenii-kelleri KÁRP. Keller-berkenye Sorbus gáyeriana KÁRP. Gáyer-berkenye Sorbus gerecseensis BOROS et KÁRP. Gerecsei berkenye Sorbus karpatii BOROS Kárpáti-berkenye Sorbus latissima KÁRP. Nagylevelő berkenye Sorbus pseudobakonyensis KÁRP. Rövidkaréjú berkenye Sorbus pseudolatifolia BOROS Sárgáslevelő berkenye Sorbus pseudosemiincisa BOROS Kevéserő berkenye Sorbus pseudovertesensis BOROS Csákberényi berkenye Sorbus redliana KÁRP. Rédl-berkenye Sorbus semiincisa BORB. Budai berkenye Sorbus simonkaiana KÁRP. Simonkai-berkenye
VU
VU
V
PV
VU
VU
V
PV
DD
DD
V
PV
EN
EN
V
PV
VU
VU
V
PV
EN
EN
V
PV
VU
VU
V
PV
VU
VU
V
PV
EN
EN
V
PV
VU
VU
V
PV
EN
EN
V
PV
VU
VU
V
PV
VU
VU
V
PV
15
7, 11 7, 11 7, 11 7, 11 7, 11 7, 11 7, 11 7, 11 7, 11 7, 11 7, 11 7, 11 7, 11
V: 10 V: 10 V: 10 V: 10 V: 10 V: 10 V: 10 V: 10 V: 10 V: 10 V: 10 V: 10 V: 10
Sorbus vertesensis BOROS Vértesi berkenye Sorbus x rotundifolia (BECHST.) HEDL. Kereklevelő berkenye Spiraea crenata L. Csipkés gyöngyvesszı Spiraea media FR. SCHM. Szirti gyöngyvesszı Spiraea salicifolia L. Főzlevelő gyöngyvesszı Vaccinium oxycoccos L. Tızegáfonya Vaccinium vitis-idaea L. Vörös áfonya Vitis sylvestris C. C. GMEL. Ligeti szılı
VU CR
CR
RE VU
VU
EN
RE EN VU CR
EN
CR
DD
EN
PV
CR
I
-
RE
CR
VU
I
-
VU
I
AV
EN
I
KV
VU
I
PV
EN
I
AV
EN VU
V
RE
VU RE
VU
EN
EN
K
7, 11 7, 11 (3, 4, 5, 11, 21) 10, 11, 14, 13, 17, 21 6, 7, 13, 21 6 1, 7, 14 6, 7, 11, 19, 21
Megjegyzések: 1 - a hibridekkel együtt 2 - a korábbi vörös könyv (RAKONCZAY, 1989) a subsp. nivalis és a subsp. salviifolia (DC.) SCH. et TH. alfajokra külön veszélyeztetettségi besorolást adott 3 - incl. R. spicatum ROBSON 4 - a további Rubus kisfajok veszélyeztetettsége is ismeretlen Magyarországon
16
V: 10 V: 5 V: 2 V: 10 V: 10 V: 10
Rózsaszín Lista Magyarország fenyegetettség közeli fa- és cserjefajai Pink List Tree and shrub taxa of Hungary which are close to the threatened category Ebbe a csoportba azok a taxonok tartoznak, amelyek a vörös lista kritériumai alapján nem sorozhatók egyik fenyegetettségi kategóriába (CR, EN, VU) sem, de a tapasztalatok szerint a veszélyeztetettség felé sodródnak, s várhatóan egy bizonyos idın belül veszélyeztetetté válnak. Kategóriái nt = fenyegetettség közeli (near threatened) lc = legkevésbé veszélyeztetett (least concern)
Alnus incana (L.) MÖNCH Hamvas éger Calluna vulgaris (L.) HULL. Csarab Castanea sativa MILL. Szelídgesztenye Cerasus fruticosa PALL. Csepleszmeggy Cerasus mahaleb (L.) MILL. Sajmeggy Colutea arborescens L. Pukkanó dudafürt Lonicera xylosteum L. Ükörkelonc Padus avium (L.) MILLER Zselnicemeggy Ribes uva-crispa L. Köszméte
Rosa agrestis SAVI Mezei rózsa Rosa caesia SM. in SOW. Keménylevelő rózsa Sambucus racemosa L. Vörös bodza Ulmus glabra HUDS. Hegyi szil Ulmus minor MILL. Kislevelő mezei szil Ulmus procera SALISB. Angol szil Vaccinium myrtillus L. Fekete áfonya Viscum album L. subsp. abietis ABROM. subsp. austriacum VOLLM. Fehér fagyöngy alfajok
nt lc nt lc lc lc lc lc lc
17
nt nt nt nt nt lc lc nt lc
Kék Lista Magyarország aktív védelemben részesülı fa- és cserjefajai Blue List Threatened trees and shrubs with stabilized or increasing abundance in Hungary
A kék lista azon vörös listás fajok jegyzéke, amelyeknél az adott területen tartós állománystabilizálódást vagy -növekedést lehetett tapasztalni. Ez a lista - mint információs bázis - most kezd a természetvédelem eszköztárába bevonulni. Kifejlesztıi (GIGON et al., 1998, 1999) svájci területre alkalmazták elıször, növény- és állatfajokra egyaránt. A kék lista kategóriái ↑
A természetvédelmi beavatkozások következtében a vörös listáról törölhetı. A large enough growth in abundance, mainly due to the application of nature conservation techniques (NCT) that the species is taken off the Red List.
↑∗
A vörös listáról törölhetı, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásnak köszönhetı. A large enough growth in abundance (without applying NCT) that the species is taken off the Red List.
↑
A természetvédelmi beavatkozások következtében tartós állománynövekedés tapasztalható, de a vörös listáról való törléshez ez még nem elegendı.
↑∗
Tartós állománynövekedés, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetı, a vörös listáról való törléshez pedig még nem elegendı.
Growth in abundance mainly due to application of NCT.
Growth in abundance not due to application of NCT.
=
A természetvédelmi beavatkozások következtében tartós állománystabilizálódás tapasztalható. Stabilisation of abundance mainly due to application of NCT.
=∗ ∗
Tartós állománystabilizálódás, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetı. Stabilisation of abundance not due to application of NCT.
A természetvédelmi beavatkozások kategóriái T+
A természetvédelmi beavatkozás állománygyarapo-dását elımozdította.
az
adott
területen
a
faj
Application of Nature Conservation Techniques (NCT) achieved at least local improvement.
T=
A természetvédelmi beavatkozás az adott területen a faj megtartását eredményezte. Application of NCT achieved at least local maintenance.
18
T0
A természetvédelmi beavatkozás az adott területen eredménytelen vagy negatív hatású.
(T)
A természetvédelmi beavatkozás hatása az adott területen nem megítélhetı vagy nem ismert.
Application of NCT showed no effect (zero effect) or negative effect.
NCT effect not yet assessed or unclear.
T!
Hathatós természetvédelmi beavatkozás ismert, de az adott területen nem került alkalmazásra. Promising NCT is known but not applied.
T?
Hathatós természetvédelmi beavatkozás nem ismert. No nature conservation techniques are known.
Hazánkban a ritka fa- és cserjefajok megırzésére illetve állományaik gyarapítására csak mostanában indult el feltáró munka, konkrét védelmi beavatkozás megfogalmazása (BARTHA - BORDÁCS, 1998; MÁTYÁS et al., 1999). A kék lista taxonszáma ezért meglehetısen alacsony, csak reménykedni lehet abban, hogy ez a jövıben lényegesen változni fog.
Taxon
Populus nigra L. Fekete nyár Quercus frainetto TEN. Magyar tölgy
TermészetKorábbi Jelenlegi Kék lista védelmi vörös lista* vörös lista kategóriája beavatkozás kategóriája kategóriája kategóriája
-
EN
=
T=
PV
lc
↑∗
(T)
* - NÉMETH (1989)
19
Fekete Lista Magyarország adventív fa- és cserjefajai Black List Adventive trees and shrubs in Hungary
A fekete listába azokat az adventív fajokat sorozzuk be, amelyek fellépésükkel biológiai környezetszennyezést (flóraszennyezést) okoznak. Adventívnek tekintjük azokat a fajokat (taxonokat), amelyek adott területen nem természetesen (nem ıshonosan) fordulnak elı. Az adventív kategóriába az elvaduló kultúrnövények (hemerophyta = ergasiophyta) és a behurcolt növények (xenophyta) tartoznak. Behurcolt (nem szándékosan behozott) fa- és cserjefajunk nincsen. Az elvaduló taxonokat a meghódított terület nagysága, a szubspontán terjedés sebessége, az egyedszám és növekedésének mértéke alapján négy kategóriába lehet sorozni: 1. Nagyon gyakran elvaduló, agresszíven terjedı (invazív) faj, az országban sok helyen és tömegesen lép fel, rövid idı alatt nagyobb területeket hódíthat meg. Very frequently feral (invasive) taxon inclined to spread in a very aggressive manner. The taxon is likely to occur en masse at several spots, and it can invade large areas within a short period of time.
2. Gyakran elvaduló faj, sok helyen lép fel, de tömeges elszaporodásra és gyors terjedésre (invázióra) nem képes. Frequently feral taxon occurring at several spots. However, it is not able to reproduce en masse and spread so rapidly (invasion) as the previous category.
3. Szórványosan, kis példányszámban elvaduló, tömegszaporodásra nem képes faj. Sporadically feral taxon occurring in a limited number. It is not able for mass reproduction.
4. Nagyon ritkán elvaduló faj, sokszor átmeneti megjelenéső (efemerofiton), egy vagy csak nagyon kevés helyen lép fel. Very rarely feral taxon (of transitional appearance in several instances) occurring at one or few spots.
A fekete listában az egyes taxonoknál az alábbi jellemzıket tüntetjük fel: • az adventív jelleg fokozatai (lásd fent - az 1-3. fokozatba tartozók a táblázatban, a 4. fokozatba tartozók külön listában) grades of the adventive quality
• a taxon természetes elterjedési területe (area) the taxon’s natural range of spreading
• a magyarországi fellépés elsı dokumentált idıpontja (PRISZTER, 1997) first documented date of the Hungarian occurrence
• az elvadult faj által leggyakrabban meghódított élıhelyek the most frequently invaded habitat of the feral taxon
• a faj generatív és vegetatív terjedési lehetıségei (m = mag/termés révén terjedı faj, s = gyökérsarj vagy hajtáslegyökerezés révén terjedı faj) generative and vegetative spreading opportunities of the taxa
20
Faj (taxon) Abies alba MILL. Közönséges jegenyefenyı Acer negundo L. Zöld juhar Aesculus hippocastanum L. Fehér bokrétafa Ailanthus altissima (MILL.) SWINGLE Bálványfa Amorpha fruticosa L. Gyalogakác Amygdalus communis L.1 Közönséges mandula Armeniaca vulgaris LAM. Kajszibarack Buddleia davidii FRANCH. Illatos nyáriorgona Celtis occidentalis L. Nyugati ostorfa Cerasus vulgaris MILL. subsp. acida (DUM.) DOSTÁL Vadmeggy Cydonia oblongoa MILL. Birs
Hazai elvadulás ideje
Elvadulás mértéke
Elterjedési terület
3
Közép- és D-Európa
1
É-Amerika K-i fele
3
Balkán-félsziget
1
ÉK-Kína
1841
árterek, kultúrerdık, ruderális területek települések környéke, vadas kertek meleg, laza talajú, bolygatott termıhelyek
1
É-Amerika DK-i része
1907
árterek, ruderális területek
3
Közép-Ázsia
3
Közép-Ázsia
3
K-Ázsia
1960
települések
m
2
É-Amerika K-i fele
1870
árterek, kultúrerdık, ruderális területek, települések
m
2
D-Eurázsia
parlagok, útszélek, mezsgyék, erdıszélek
m, s
3
Elı-Ázsia
szılık és gyümölcsösök közelében
m, s
21
Élıhelyek üde lomberdık
1872
dunántúli-középhegységi meleg, meszes termıhelyek utak, vasutak mente, kirándulóhelyek
Terjedési mód
m m m m, s m m m
Elaeagnus angustifolia L. Keskenylevelő ezüstfa Fraxinus pennsylvanica MARSH. Amerikai (vörös) kıris Hedera hibernica (KIRCHNER) BEAN Ír borostyán Juglans regia L. Királydió Koelreuteria paniculata LAXM. Csörgıfa Laburnum anagyroides MEDIK. Aranyesı Larix decidua MILL. Közönséges vörösfenyı Lycium barbarum L. Közönséges ördögcérna Mahonia aquifolium (PURSH) NUTT.2 Magyallevelő mahónia Malus domestica BORKH. Kerti alma Mespilus germanica L. Naspolya Morus alba L. Fehér eperfa Padus serotina (EHRH.) BORKH. Kései meggy
3
Belsı-Ázsia
1900
romtalajokon
m
1
É-Amerika K-i fele
1950
árterek, kultúrerdık
m
3
DNY-Írország
települések környéke
m
3
DK-Európa, ElıÁzsia, Kaukázus
félszáraz és üde lomberdık, mezsgyék, kertek
m
3
Kína
települések környéke
m
3
Közép-Európa
bokorerdık, száraz tölgyesek
m
3
Közép-Európa
üde lomberdık
m
2
Közép-Kína
arch
utak és vasutak mente, sövények, ruderális területek
2
É-Amerika
1915
szárazabb erdık, gyepek
1940
3
Kis- és Elı-Ázsia
2
Kína
arch
utak és vasutak mente, lomberdık, kirándulóhelyek szılık és gyümölcsösök környéke árterek, kultúrerdık, utak mente
1
É-Amerika K-i fele
1949
alföldi kultúrerdık
2
22
m, s m m m m m
Parthenocissus inserta FRITSCH3 Közönséges borostyánszılı Persica vulgaris MILL. İszibarack Picea abies (L.) KARST. Közönséges lucfenyı Pinus nigra ARN. Feketefenyı Populus x euramericana GUINIER Nemes nyárak Prunus cerasifera EHRH.4 Cseresznyeszilva Prunus domestica L. Kerti szilva Ptelea trifoliata L. Alásfa Pyracantha coccinea ROEM. Tőztövis Pyrus communis L.5 Házi körte Quercus rubra L. Vörös tölgy Ribes aureum PURSH Arany ribiszke Robinia pseudoacacia L. Fehér akác
2
É-Amerika
arch
3
Kína
arch
3
É- és Közép-Európa
3
D-Európa
2
üde lomberdık
1938
3 Mediterraneum, KisÁzsia, Kaukázus
arch arch
3 2
É-Amerika K-i fele
3
D-Európa
3
Elı-Ázsia
3
É-Amerika K-i fele
2
É-Amerika NY-i része
2
É-Amerika K-i fele
23
árterek, üde lomberdık, mezsgyék utak mente, települések környéke
1904
mészkı és dolomit kopárok, homokterületek árterek, ruderális területek, meddıhányók, bányagödrök erdıszélek, cserjések, ruderális területek parlagok, ruderális területek, árterek természetközeli és kultúrerdık meleg, sziklás, fıleg meszes hegyoldalak települések környéke, kirándulóhelyek kultúrerdık környéke
1872
alföldi kultúrerdık, mezsgyék természetközeli és kultúr-
1750-60 erdık, erodált helyek
m, s m m m m m m, s m, s m m m m, s (m), s
Sarothamnus scoparius (L.) WIMM. Seprızanót Syringa vulgaris L. Közönséges orgona Thuja orientalis L. Keleti tuja Vitis riparia MICHX. Parti szılı Vitis rupestris SCHEELE Sziklai szılı Vitis vinifera L.6 Bortermı szılı
2
NY-Európa
3
DK-Európa
arch
mészkerülı erdık szélei, parlagok száraz, meleg lejtık, homoki termıhelyek, falak mente
3
K-Ázsia
1942
kıfalak, sziklás területek
m
1
É-Amerika K-i fele
1939
árterek, cserjések
m
3 3
É-Amerika DK-i része Mediterraneum Közép-Ázsia
1939
mezsgyék, felhagyott szılık, árterek mezsgyék, cserjések, kırakások
Megjegyzések: 1 - a termesztési körzetén belül vadul el 2 - többnyire a M. repens (LINDL.) G. DON, M. pinnata (LAG.) FEDDE fajokkal alkotott hibridkomplexum 3 - a P. quinquaefolia (L.) PLANCH. fajjal alkotott hibridjei is 4 - incl. P. divaricata LED. 5 - = P. amphigena DOM. 6 - borvidékeinken lehet elvadult egyedeivel találkozni arch = archeofiton (hazánkban 1800 elıtt kezdett elvadulni és meghonosodni - sensu PRISZTER /1997/)
24
m (m), s
m m
4. Nagyon ritkán elvaduló fajok, sokszor átmeneti megjelenésőek Very rarely feral taxa
Abies nordmanniana (STEV.) SPACH Kaukázusi jegenyefenyı Acer saccharinum L. Ezüst juhar Amelanchier canadensis (L.) MEDIK. Kanadai fanyarka Aucuba japonica THUNB. Japán babérsom Berberis julianae SCHNEID. Júlia-borbolya Berberis thunbergii DC. Japán borbolya Broussonetia papyrifera (L.) L'HÉRIT Papíreperfa Buxus sempervirens L. Puszpáng Campsis radicans (L.) SEEMANN Trombitafolyondár Caragana arborescens LAM. Sárga borsócserje Catalpa bignonioides WALTER Szivarfa Celastrus scandens L. Fafojtó Celtis australis L. Déli ostorfa Cercis siliquastrum L. Júdásfa Chamaecyparis lawsoniana PARL. Oregoni hamisciprus Clematis viticella L. Olasz iszalag Colutea orientalis MILL. Keleti dudafürt Cornus alba L. Fehér som Corylus colurna L. Török mogyoró Corylus maxima MILL. Csöves mogyoró Cotoneaster divaricatus REHD. ex WILS. Ragyogólevelő madárbirs Cotoneaster horizontalis DCNE. Kerti madárbirs Crataegus flabellata (BOSC) K. KOCH
Legyezıs galagonya Deutzia scabra THUNB. Érdeslevelő gyöngyvirágcserje Diospyros lotus L. Datolyaszilva Elaeagnus commutata BERNH. Amerikai ezüstfa Euodia hupehensis DODE Kínai mézesfa Evodia daniellii (BENN.) HEMSL. Koreai mézesfa Ficus carica L. Füge Fraxinus americana L. Fehér kıris Ginkgo biloba L. Páfrányfenyı Gleditsia triacanthos L. Lepényfa Gymnocladus dioicus L. Vasfa Halimodendron halodendron (L.) VOSS Szikfa Hibiscus syriacus L. Mályvacserje Ilex aquifolium L. Magyal Jasminum fruticans L. Cserjés jázmin Juglans nigra L. Fekete dió Juniperus chinensis L. Kínai boróka Juniperus virginiana L. Virgíniai boróka Kerria japonica (L.) DC. Boglárkacserje Laurocerasus officinalis ROEM. Babérmeggy Ligustrum ovalifolium HASSKARL Japán fagyal Lonicera pileata OLIV. Törpe lonc Lonicera tatarica L. Tatár lonc
25
Lonicera x purpusii REHD. Korai lonc Lycium chinense MILL. Kínai ördögcérna. Maclura pomifera (RAF.) SCHNEID. Narancseper Paliurus spina-christi MILL. Krisztustövis Parthenocissus tricuspidata PLANCH. Japán vadszılı Paulownia tomentosa (THUNB.) S. et Z. Császárfa Periploca graeca L. Görögtekercs Philadelphus coronarius L. Jezsámen Physocarpus opulifolius (L.) MAXIM. Hólyagvesszı Platanus x hispanica MUENCHH. Juharlevelő platán Poncirus trifoliata (L.) RAF. Tövisescitrom Populus simonii CARR. Kínai nyár Pseudotsuga menziesii (MIRB.) FRANCO Duglászfenyı Reynoutria aubertii (HENRY) MOLDENKE Tatár iszalag Rhodotypus scandens (THUNB.) MAK. Hószirom Rhus hirta (L.) SUDWORTH Ecetszömörce Rhus toxicodendron L. Mérges szömörce Rosa majalis HERRM.
Májusi rózsa Rosa multiflora THUNB. Futórózsa Rosa rugosa THUNB. Ráncoslevelő rózsa Rubus phoenicolasius MAXIM. Borbogyó Smilax aspera L. Érdes szárcsalián Sophora japonica L. Japánakác Sorbaria sorbifolia (L.) A. BR. Tollasgyöngyvesszı Sorbus x intermedia (EHRH.) PERS. Svéd berkenye Symphoricarpus albus BLAKE Hóbogyó Tamarix tetrandra PALL. Keleti tamariska Thuja orientalis L. Keleti tuja Thuja plicata D. DON Óriás tuja Ulmus pumila L. Turkesztáni szil Viburnum rhytidophyllum HEMSL. Ráncoslevelő bangita Vitis labrusca L. Rókaszılı Wisteria sinensis (SIMS.) SWEET Lilaakác Yucca filamentosa L. Nagyvirágú pálmaliliom
26
Bizonyos fa- és cserjefajunknál az ıshonosság kérdése nehezen vagy nem dönthetı el, azaz nem tudjuk, hogy a természetes elterjedési terület és hazánk területe között van-e valamilyen mértékő átfedés. Vitatott ıshonosságú fa- és cserjefajok Tree and shrub taxa whose indigenous nature is still under dispute
Abies alba MILL. Közönséges jegenyefenyı Castanea sativa MILL. Szelídgesztenye Juglans regia L.* Királydió Laburnum anagyroides MEDIK. Aranyesı Larix decidua MILL.* Vörösfenyı
Picea abies (L.) KARST. Közönséges lucfenyı Pinus nigra ARN.* Feketefenyı Quercus frainetto TEN.* Magyar tölgy Ribes rubrum L. agg. Vörös ribiszkék Sarothamnus scoparius WIMM. Seprızanót
* - Magyarországi ıshonos volta nagy valószínőséggel elvethetı.
Az adventív faj (taxon) - a definíció szerint - a mai Magyarország területén sehol sem ıshonos. Vannak azonban olyan fa- és cserjefajaink is, amelyek természetes elıfordulási területe csak az ország bizonyos részére korlátozódik, de ezen kívül - adventívként - az ország többi részén is megjelenhetnek. Magyarország területén ıshonos (vagy vitatottan ıshonos) fajok, de természetes elıfordulási területeiken kívől elvadulva is megjelennek Taxa which are indigenous in Hungary, but, as feral taxa, they also occur outside their natural habitat
Castanea sativa MILL. Szelídgesztenye Cerasus avium (L.) MOENCH Cseresznye Cerasus mahaleb (L.) MILL. Sajmeggy Cotinus coggygria SCOP. Cserszömörce Fraxinus ornus L. Virágos kıris Hippophaë rhamnoides L. Homoktövis Lonicera caprifolium L. Jerikói lonc Pinus sylvestris L. Erdeifenyı
Quercus cerris L. Csertölgy Ribes nigrum L. Fekete ribiszke Ribes rubrum L. agg. Vörös ribiszkék Ribes uva-crispa L. Köszméte Sorbus aucuparia L. Madárberkenye Sorbus domestica L. Házi berkenye Taxus baccata L. Tiszafa Tilia tomentosa MÖNCH Ezüst hárs
27
Szinonímák Abies alba MILL. Acer saccharinum L. Ailanthus altissima (MILL.) SWINGLE Alnus viridis (CHAIX in VILL.) DC. Amygdalus communis L. Amygdalus nana L.
-
Armeniaca vulgaris LAM. Buddleia davidii FRANCH. Carpinus orientalis MILL. Castanea sativa MILL. Cerasus vulgaris MILL. Clematis alpina (L.) MILL. Coronilla emerus L. Cotoneaster integerrimus MEDIK. Cotoneaster niger (THUNB.) FRIES Cotoneaster tomentosus (AIT.) LINDLEY Crataegus monogyna JACQ. subsp. curvisepala (LINDM.) SOÓ Deutzia scabra THUNB. Ephedra distachya L. Laburnum anagyroides MEDIK. Laurocerasus officinalis ROEM. Lonicera caprifolium L. Lycium barbarum L. Maclura pomifera (RAF.) SCHNEID. Ostrya carpinifolia SCOP. Padus serotina (EHRH.) BORKH. Paulownia tomentosa (THUNB.) S. et Z. Persica vulgaris MILL. Physocarpus opulifolius (L.) MAXIM. Picea abies (L.) KARST. Platanus x hispanica MUENCHH. Populus x euramericana (DODE) GUINIER Prunus cerasifera EHRH. Quercus fraineto TEN.
-
Quercus rubra L. Reynoutria aubertii (L. HENRY) MOLDENKE Rhamnus saxatilis JACQ. Rhodotypus scandens (THUNB.) MAK. Rhus hirta (L.) SUDWORTH Ribes uva-crispa L. Rosa gizellae BORB.
-
Rosa livescens BESS.
-
Rosa szaboi (BORB.) FACSAR Salix elaeagnos SCOP. Salix nigricans SM. Sarothamnus scoparius (L.) WIMM.
-
28
A. pectinata (LAM.) DC. A. dasycarpum EHRH. A. glandulosa DESF. A. alnobetula (EHRH.) HARTIG Prunus dulcis (MILL.) D. A. WEBB Prunus tenella BATSCH Prunus nana (L.) STOKES Prunus armeniaca L. B. variabilis HEMSL. C. duinensis SCOP. C. vesca GAERTN. Prunus cerasus L. Atragene alpina L. Hippocrepis emerus (L.) LASSEN C. vulgaris LINDLEY C. melanocarpus LODD. C. nebrodensis C. KOCH. C. calycina PETERM. subsp. curvisepala (LINDM.) FRANCO D. crenata SIEB. et ZUCC. E. vulgaris L.C.M. RICHARDS Cytisus laburnum L. Prunus laurocerasus L. L. pallida HOST L. halimifolium MILL. M. aurantiaca NUTT. O. vulgaris WILLD. Prunus serotina EHRH. P. imperialis SIEB. et. ZUCC. Prunus persica (L.) BATSCH Spiraea opulifolia L. P. excelsa (LAM.) LINK. P. x hybrida BROT. P. x canadensis MOENCH. P. myrobalana LOISEL. Q. conferta KIT. Q. farnetto TEN. Q. borealis MICHX. Polygonum aubertii L. HENRY R. tinctoria W. et K. R. kerrioides SIEB. ET ZUCC. R. typhina L. R. grossularia L. R. agrestis SAVI subsp. subcaryophyllacea E. SCHENK R. jundzillii BESS. R. marginata WALLR. R. elliptica TAUSCH. subsp. szaboi BORB. S. incana SCHRANK S. myrsinifolia SALISB. Cytisus scoparius (L.) LINK
Sorbus graeca (SPACH) LODD Sorbus hazslinszkyana (SOÓ) MÁJOVSKÝ
- S. cretica (LINDL.) FRITSCH. - S. austriaca (BECK.) HEDLUND subsp. hazslinszkyana SOÓ - S. crenifolia C.A. MEYER - S. oblongifolia W. et K. - S. racemosus MICHX. - Biota orientalis ENDL. - U. scabra MILLER U. montana WITH. - U. pinnato-ramosa DIECK. - Oxycoccos palustris PERS. - V. vulpina auct.
Spiraea crenata L. Spiraea media FR. SCHM. Symphoricarpus albus BLAKE Thuja orientalis L. Ulmus glabra HUDS. Ulmus pumila L. Vaccinium oxycoccos L. Vitis riparia MICHX.
29
Felhasznált irodalom BARTHA D. - BORDÁCS S. (1998): Állományalkotó és elegyfajok genetikai jellemzıi és génmegırzésük feladatai. In: MÁTYÁS CS. (szerk.): Az erdei fás növények génmegırzési alapelveinek kidolgozása. - FM Nemzeti Génmegırzési Tanács Erdészeti Munkabizottsága, Budapest, p. 30-77. BARTHA D. - BÖLÖNI J. - KIRÁLY G. (1999) (szerk.): Magyarország ritka fa- és cserjefajai I. TILIA VII., pp. 288. BARTHA D. - MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok elıfordulása Magyarországon. Saját kiadás, Sopron, pp. 224. BARTHA D. (1989a): Védett fa- és cserjefajaink. - Az Erdı 38: 270. BARTHA D. (1989b): A hazánkból kipusztult fa- és cserjefajok. - Az Erdı 38: 463-465. BARTHA D. (1990): Hazánk védett fa- és cserjefajai I-IV. - Az Erdı 39: 14., 57-58., 179181., 232-233. BARTHA D. (1991a): Hazánk védett fa- és cserjefajai V-IX. - Erdészeti Lapok 126: 25., 8990., 156-157., 224-225., 335-336. BARTHA D. (1991b): Vörös Lista. Magyarország veszélyeztetett és védett fa- és cserjefajai. Saját kiadás, Szombathely, pp. 24. BARTHA D. (1992-93): A magyarországi dendroflóra tagjainak florisztikai, cönológiai, ökológiai és természetvédelmi mutatói. - Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 38-39: 13-32. BARTHA D. (1992a): Die ausgestorbenen und gefährdeten Baum- und Straucharten in Ungarn. - Folia Dendrologica 19: 19-35. BARTHA D. (1992b): Hazánk védett fa- és cserjefajai X-XI. - Erdészeti Lapok 127: 23-24., 85. BARTHA D. (1992c): Nem védett, de ritka fa- és cserjefajaink. - Erdészeti Lapok 127: 183. BARTHA D. (1993): A magyarországi dendroflóra veszélyeztetettsége. - A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Közleményei 53: 5-8. BARTHA D. (1996): Die ausgestorbenen und gefährdeten Baum- und Straucharten in Mitteleuropa. - Mitteilungen der Deutschen Dendrologischen Gesellschaft 82: 43-49. BARTHA D. (1997): Fa- és cserjehatározó. - Mezıgazda Kiadó, Budapest, pp. 340. BARTHA D. (1999): Magyarország fa- és cserjefajai. - Mezıgazda Kiadó, Budapest, pp. 302. E. BÁLINT K. - TERPÓ A. (1984): Threatened local species of restricted area in Hungary. Folia Dendrologica 11: 433-443. FACSAR G. (1990): A molyhos rózsák (Subsectio Vestitae) autochton és allochton populációi és természetvédelmi helyzetük Magyorországon. - Lippay János Tudományos Ülésszak elıadásainak és posztereinek összefoglalói, KÉE kiadványa, Budapest, p. 336-337. FACSAR G. (1990): Magyarország Rosa flórájának veszélyeztetettségi és természetvédelmi helyzete. - Lippay János Tudományos Ülésszak elıadásainak és posztereinek összefoglalói, KÉE kiadványa, Budapest, p. 145-146. FACSAR G. (1993): A Rosa fajok veszélyeztetettsége és védettsége Magyarországon. - 35. Georgikon Napok elıadásainak összefoglalói, Keszthely, p. 142-147. FACSAR G. (1993): Magyarország vadon termı rózsái. - A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Közleményei 53. Suppl.: 75-128. FARAGÓ S. (2000): Az IUCN vörös lista kategóriái. Globális, regionális és nemzeti szintő megközelítés. In: FARAGÓ S. (szerk.): Gerinces állatfajok védelme. - Egyetemi jegyzet, Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdımérnöki Kar, Sopron, p. 5-40. FARKAS S. (szerk.) (1999): Magyarország védett növényei. - Mezıgazda Kiadó, Budapest, pp. 416.
30
GÄRDENFORS, U. - RODRÍGUEZ, J.P. - HILTON-TAYLOR, C. - HYSLOP, C. - MACE, G. - MOLUR, S. - POSS, S. (1999): Draft Guidelines for the Application of IUCN Red List Criteria at National and Regional Levels. - Species 31-32: 58-70. GENCSI L. - VANCSURA R. (1992): Dendrológia. Erdészeti növénytan II. - Mezıgazda Kiadó, Budapest, pp. 728. GIGON, A - LANGENAUER, R. - MEIER, C. - NIEVERGELT, B. (1998): Blaue Listen der erfolgreich erhaltenen oder geförderten Tier- und Pflanzenarten der Roten Listen. Veröffentlichungen des Geobotanischen Institutes der ETH Zürich, Stiftung Rübel, 129: 1-137. + 1-180. GIGON, A - LANGENAUER, R. - MEIER, C. - NIEVERGELT, B. (2000): Blue Lists of Threatened Species with Stabilized or Increasing Abundance - a New Instrument for Conservation in Swietzerland. - Conservation Biology 14(2): 1-13. GIGON, A - LANGENAUER, R. (1998): Blue Data Books - an encouraging new instrument for restoration and conservation. - Applied Vegetation Science 1: 131-138. IUCN (1994): IUCN Red List Categories. - IUCN Species Survival Commission, Gland, Switzerland, pp. 21. IUCN/SCC Criteria Review Working Group (1999): IUCN Red List Criteria Review Provisional Report: Draft of the Proposed Changes and Recommendations. - Species 3132: 43-57. MÁTYÁS CS. - BACH I. - BORDÁCS S. (szerk.) (1999): Genetikailag veszélyeztetett, ritka fafajok génmegırzésének gyakorlati teendıi. - Országos Mezıgazdasági Intézet, Budapest, pp. 84. MOLNÁR V. A. (1999): A magyar flóra veszélyeztetettsége. In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. - Mezıgazda Kiadó, Budapest, p. 29-42. NÉMETH F. (1989): Növényvilág. Száras növények In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Vörös könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. - Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 263-321. OLDFIELD, S. - LUSTY, C. - MACKINVEN, A. (1998): The World List of Threatened Trees. World Conservation Press, Cambridge, pp. 650. PRISZTER SZ. (1957): Magyarország adventív növényeinek ökológiai-areálgeográfiai viszonyai. - Kandidátusi értekezés, Budapest, pp. 209. PRISZTER SZ. (1997): A magyar adventívflóra kutatása. - Botanikai Közlemények 84: 25-32. RAKONCZAY Z. (szerk.) (1989): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. - Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 360. TERPÓ A - E. BÁLINT K. (1983): A magyar flóra szubspontán fás növényei. - Kertészeti Egyetem Közleményei 43: 119-125. UDVARDY L. (1997): Fás szárú adventív növények Budapesten és környékén. - Kandidátusi értekezés, Budapest, pp. 126. UDVARDY L. (1998): Spreading and cenological circumstances of tree of heaven (Ailanthus altissima /MILL./ SWINGLE) in Hungary. – Acta Botanica Hungarica 41(1-4): 299-314. UDVARDY L. (1998): Classification of adventives dangerous to the Hungarian natural flora. – Acta Botanica Hungarica 41(1-4): 315-331. WALTERS, K. S. - GILLETT, H. J. (eds.) (1998): 1997 Red List of Threatened Plants. - The World Conservation Union, Gland, Switzerland and Cambridge, UK, pp. 862. 12/1993. (III.31.) KTM rendelet „A védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékérıl…” - Magyar Közlöny 1993/36: 2002-2045. 15/1996. (VII.26.) KTM rendelet „A védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékérıl…” - Magyar Közlöny 1996/64: 4073-4075.
31
